﻿       Országgyűlés Hivatala
Irományszám:
2014. évi......törvény
a reklámadóról
Érkezett: ?0U JÚN 02.
Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja:
1.	Értelmező rendelkezések
1.	§ E törvény alkalmazásában:
   1.	reklám:
              a)	a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól
                 szóló 2008. évi XLVIII. törvény [Reklámtv.] szerinti gazdasági reklám,
            b)	a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi
                CLXXXV. törvény [Mttv.] szerinti kereskedelmi közlemény,
   2.	médiaszolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében
       meghatározott, önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében,
       gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági szolgáltatás, amelyért egy
       médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, amelynek elsődleges célja
       műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz
       való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül,
   3.	médiaszolgáltató: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szerkesztői
      felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és
      meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom
      kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget
      jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a médiaszolgáltatás
      tekintetében,
   4.	médiatartalom: valamennyi médiaszolgáltatás során, valamint sajtótermék által kínált
       tartalom,
   5.	médiátartalom-szolgáltató: a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom
      szolgáltatója,
    6.	sajtótermék: az Mttv. szerinti sajtótermék,
7.	nyomtatott anyag: nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter,
    8.	reklám közzététele: a Reklámtv. szerinti közzététel,
    9.	nettó árbevétel: a számvitelről szóló 2000. C. törvény [Szt.] hatálya alá tartozó adóalany
       esetén az Szt.-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, a személyi
       jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [Szja tv.] hatálya alá tartozó adóalany
       esetében az Szja tv. szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel,
   10.	saját célú reklám: a reklám közzétevő saját termékére, árujára, szolgáltatására,
       tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklám.
2
2.	Az adókötelezettség, az adóalany
2.	§ Adóköteles
            a)	a médiaszolgáltatásban,
            b)	a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztetett, túlnyomórészt
               magyar nyelvű sajtótermékben,
            c)	a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,
            d)	bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,
            e)	az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven
reklám közzététele.
3.	§ Az adó alanya
           a)	az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-
               szolgáltató,
            b)	az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének
                legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén
                elérhetővé,
             c)	a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója,
           d)	a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló
              bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító
              személy vagy szervezet,
             e)	az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.
                                    3.	Az adó alapja
4.	§ Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel. Saját célú
reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül
felmerült költség.
                                   4.	Az adó mértéke
5.	§ Az adó mértéke
     -	az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%,
     -	az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó
         része után 1%,
     -	az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó
        része után 10%,
3
     -	az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó
        része után 20%,
     -	az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó
        része után 30%,
     -	az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40%.
5.	Kapcsolt vállalkozás adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségének megállapítása
6.	§ (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak
minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási
viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az 5. §
szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell
megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási
viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt adószámítási mód szerint - a 7. §-ban foglaltakra is
figyelemmel - kell megállapítani az adóelőleget is.
(3)	Az (l)-(2) bekezdés szerinti számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt
vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások
dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási
viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az
adóhatóság kérésére be kell mutatni.
                                  6.	Eljárási rendelkezések
7.	§ (1) Az adó alanya adókötelezettségét - önadózás útján - az adóévet követő ötödik hónap
utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami
adóhatósághoz.
(2)	Az adóalany az adóévre a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az adóév ötödik
hónapjának utolsó napjáig, a (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben az adóköteles
tevékenység megkezdését követő 15 napon belül - az erre a célra rendszeresített
nyomtatványon - az állami adóhatósághoz adóelőleget köteles bevallani.
(3)	Az adóelőleg összege
a)	ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben
folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével az 5. § szerint számított
összeg,
b)	ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévet
megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap 12 hónapra
számított Összegének alapulvételével az 5. § szerint számított összeg,
c)	az adóköteles tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalany esetében az
adóévre várható adó összege,
d)	átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás napjáig
elért, adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével, az 5. § szerinti
adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással létrejött
adóalany (ide értve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.
(4)	Az adóalany az adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig, az
adóelőleg-fizetési kötelezettségét a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben két egyenlő
részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, a (3)
bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben a tevékenység megkezdését
követő 15 napon belül és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig teljesíti.
(5)	Az adófizetésre kötelezettnek az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó
összegére ki kell egészítenie (előleg-kiegészítés). Az előleg-kiegészítésre kötelezett a várható
fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözeiéről az adóév utolsó hónapjának
20.	napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget a fizetési kötelezettségének.
(6)	Az adófizetésre nem kötelezett adóalany adó-, adóelőleg- és adóelőleg-kiegészítés
bevallására nem kötelezett.
(7)	A befizetett adóelőleg, előleg-kiegészítés és az adó éves összege közötti különbözetet az
adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell befizetni, illetőleg a többlet-befizetést ettől az
időponttól lehet visszaigényelni.
(8)	A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany az adó-, adóelőlegfizetési
kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint állapítja meg, vallja be,
teljesíti.
(9)	Az adóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, az adóból
származó bevétel a központi költségvetés bevétele.
(10)	Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003.
évi XCII. törvény előírásai az irányadók.
(11)	Az Szt. hatálya alá tartozó adóalany az e törvény alapján megállapított adót az adózás
előtti eredmény terhére számolja el.
6.	Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések
8.	§ E törvény a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
9.	§ (1) A 2014. évi adó összege - ha az adóalany e törvény hatálybalépését megelőzően
kezdte meg a 2. § szerinti tevékenységét - az adóalany 2014. évi, 2. § szerinti tevékenységéből
származó adóalap alapulvételével az 5. § szerint számított összeg - e törvény hatályba lépésétől
számított időszak naptári napjaival - arányos része.
5
  (2)	A 2014. évi adóelőleg összege az adóalany 2013. évi, 2. § szerinti tevékenységéből
származó nettó árbevétele, saját célú reklám közzétételével összefüggő közvetlen költsége
alapulvételével az 5. § szerint számított összeg - e törvény hatályba lépésétől számított időszak
naptári napjaival - arányos része.
  (3)	Az adóalany a 2014. évi adóelőlegét — a 7. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően -
2014. augusztus 20-áig köteles megállapítani és bevallani, továbbá két egyenlő részletben,
2014. augusztus 20-áig, illetve 2014. november 20-ig köteles megfizetni.
  (4)	A 2. § szerinti tevékenységét 2014. évben kezdő adóalany esetében, továbbá annak a
naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az esetében, akinek nincs 2014. augusztus
20-áig beszámolóval lezárt utolsó üzleti éve, a 2014. évi adóelőleg összege a 2014. adóévre,
illetve a beszámolóval le nem zárt üzleti évre várható adó összegének az e törvény hatályba
lépésétől számított időszak naptári napjaival arányos része.
6
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A reklámadóról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat) célja az arányos
közteherviselés elvének érvényesítése.
Az elmúlt évek változásaképp az adórendszerben a munkát terhelő (jövedelem)adók
közfinanszírozásban betöltött szerepe csökkent, az adórendszer súlypontja egyre inkább a
forgalmi-fogyasztási adókra helyeződött át. Több olyan specifikus forgalmi adó jött létre, amely
a gazdaság egy-egy - a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából nem
kiemelkedő jelentőségű - szegmensét érintette. Az adórendszer ezen átalakításába illeszkedő
módon a törvényjavaslat a reklámok közzétételével (a reklám-szolgáltatás nyújtásával)
kapcsolatos új, forgalmi-fogyasztási jellegű adót irányoz elő.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 1. §-hoz
A törvényjavaslat a jogszabály alkalmazását elősegítő értelmező rendelkezéseket tartalmazza.
a(z) 2. §-hoz
A törvényjavaslat szerint adókötelezettség terheli a reklámok - különféle információs
csatornákon keresztül [a médiaszolgáltatásról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi
CLXXXV. törvény (Mttv.) szerinti médiaszolgáltatás keretében, a sajtótermékben, a szabadtéri
reklámhordozón vagy bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon vagy az interneten
túlnyomórészt magyar nyelven] történő - közzétételét.
Az adóköteles tényállással kapcsolatban határozza meg a törvényjavaslat az értelmező
rendelkezések között a reklám fogalmát. Ez - a törvényjavaslat szerint - átöleli a reklám szinte
valamennyi formáját, kiterjed tehát:
   -	a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi
       XLVIII törvény (reklám törvény) szerinti gazdasági reklámra,
   -	az Mttv. szerinti kereskedelmi közleményre (azaz a televíziós vásárlásra,
      termékmegjelenítésre, támogatásra).
a(z) 3. §-hoz
A törvényjavaslat az adó alanyának tekinti:
   -	az Mttv. szerinti, Magyarországon letelepedett médiatartalom szolgáltatót (például
       kereskedelmi televíziós reklám esetén a kereskedelmi televíziót),
7
  -	a Magyarországon le nem telepedett, olyan médiaszolgáltatót, amely napi
     műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország
     területén elérhetővé,
   -	a sajtótermék (napilap, internetes újság) kiadóját,
   -	a szabadtéri reklámhordozón (hirdetőoszlopon), ingatlanon (épületen), járművön,
      nyomtatott anyagon közzétett reklám esetén a reklámfelületet reklámcélra biztosító
      (hasznosító) személyt vagy szervezetet,
   -	interneten, magyar nyelvű reklámot közzétevőt.
a(z) 4. §-hoz
A törvényjavaslat szerint az adó alapja az adóalany által az adóévben az adóköteles
tevékenységből elért nettó árbevétel. Ez utóbbi fogalmát az értelmező rendelkezések
tartalmazzák. Abban az esetben, ha az adó alanya saját célú reklámot (saját előállítású termékre,
saját tulajdonú, vásárolt termékre, azaz árura, saját, nyújtott vagy saját név alatt vásárolt
közvetített szolgáltatásra, tevékenységre, cégnévre, megjelölésre irányuló reklám) tesz közzé,
akkor az adó alapja - lévén, hogy ennek kapcsán árbevétel nem keletkezik - a közzététellel
összefüggésben felmerült, közvetlen költség (reklámanyag költsége, a reklám készítésének,
gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége stb.).
a(z) 5. §-hoz
Az adót a törvényjavaslat értelmében a sávosan progresszív adómérték-táblázattal kell
megállapítani. Az adóteher tehát igazodik az adóalany teherviselő képességéhez, a
reklámpiacon meghatározó jelentőségű, a reklámpiacon befolyásoló szereppel bíró, tehát a
reklám közzétételéből kiemelkedő árbevétellel rendelkező adóalany adója az árbevétel
nagyságtól függően progresszív módon emelkedik.
a(z) 6. §-hoz
Annak érdekében, hogy a fizetendő adót az adóalanyok „szétdarabolásával” ne lehessen
csökkenteni (részben vagy egészben megkerülni), a törvényjavaslat a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás adóalanyok esetén előírja, hogy az
adóalapot össze kell számítani, s az összeszámított adóalap után kell a sávosan progresszív
adómérték alkalmazásával az adót kiszámítani. Az egyes adóalanyok a kiszámított adót olyan
arányban viselik, amilyen arányt a saját adóköteles adóalapjuk az összes adóalapon belül
képvisel.
a(z) 7. §-hoz
Az adó önadózásos adónem. Erre tekintettel a törvényjavaslat rögzíti, hogy az adót az adó
alanya állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adóhatósági feladatokat ellátó állami adóhatóság
által megadott számlára, mégpedig az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig. Az adóból
származó bevétel a központi költségvetés bevétele.
A törvényjavaslat az adó, az adóelőleg, az adóelőleg-kiegészítés bevallását és fizetését is
elrendeli. Az adóelőleget az adóévet megelőző évben is működő adóalany esetén az adóévet
megelőző évről szóló bevallással egyidejűleg, jogelőd nélkül kezdő vállalkozó esetén az
adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül kell bevallani. Az adóelőleget -
főszabály szerint — az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből
származó, az egy évnél rövidebb megelőző adóévű adóalany esetén az évesített, a kezdő
adóalany esetén a várható nettó árbevétel, valamint a sávosan progresszív adómérték
alkalmazásával kell kiszámítani. Átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az
átalakulás napjáig elért adóköteles nettó árbevétel és a progresszív adómérték alkalmazásával
számított adónak az átalakulás során megkapott vagyon arányában kalkulált összeg tekintendő
adóelőlegnek.
Az adóelőleget két egyenlő részletben - főszabály szerint - az adóév hetedik és tizedik
hónapjának 20. napjáig kell megfizetni. Az adóelőleg-fizetés a jogelőd nélkül kezdő és az
átalakulással létrejött adóalany esetén a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül,
valamint az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig esedékes.
A törvényjavaslat szerint az adóelőleget az adóévi várható adó összegére ki kell egészíteni,
mégpedig az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig.
A törvényjavaslat értelmében - adminisztrációs egyszerűsítési szempontok miatt - nem kell
adóbevallást benyújtani annak, akit adófizetés nem terhel.
a(z) 8. §-hoz
A törvényjavaslat értelmében - Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben foglalt
30 napos felkészülési időre figyelemmel — a törvény a kihirdetését követő 31. napon lép
hatályba.
a(z) 9. §-hoz
A törvényjavaslat - a törvény évközi hatálybalépésére figyelemmel - meghatározza, hogy a
2014-ben kezdődő adóévben az adót a 2014. adóévi (teljes) adóköteles nettó árbevétel és a
sávosan progresszív adómérték-táblázat alkalmazásával, a törvény hatálybalépése napjától az
adóév utolsó napjáig eltelt naptári napok számával arányosan kell megállapítani. Szintén
időarányosan kell adóelőleget megállapítani, mégpedig a 2013. évi reklám közzétételi
tevékenységből eredő nettó árbevétel és a sávosan progresszív mérték-táblázat alapján. A 2014.
évi adóelőleget 2014. augusztus 20-ig kell bevallani, továbbá két egyenlő részletben befizetni,
2014. augusztus 20-áig, illetve 2014. november 20-ig.
   ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „a reklámadóról” a következő
törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2014. június 2.
O-x
László
  Fidesz - Magyar Polgári Szövetség