﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
                          lrüamn^ám^Gg
Érkezett'- IQU JÓM 0 .*•
Képviselői önálló indítvány
2014. évi... törvény
egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról
1. A takarékbetétről szóló 1989. évi 2» törvényerejű rendelet módosítása
                      ."'i."§. ' ■ ' ; ■
   A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 1. § (6) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(6) A természetes személyek fizetésiszámla-szerződés és betétszerződés keretében
hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközeire a takarékbetét-szerződés szabályait - az 5. § (2)
bekezdés kivételével - kell megfelelően alkalmazni.”
2.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
: . .. 2-§ ... ' . .. :
  (1)	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao. tv.) 4. §-a a következő 1. ponttal egészül ki:
   (E törvény alkalmazásában)
„1. azonos vagy hasonló tevékenység: a TEÁOR ugyanazon szakágazatába sorolt
tevékenység;”
   (2)	A Tao. tv. 4. §-a a következő 17/a. ponttal egészül ki:
   (E törvény alkalmazásában)
„i 7/a. induló beruházás: az a beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő
létesítmény bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott
termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának
lényegi változását eredményezi, ideértve olyan létesítmény eszközeinek eladótól független,
harmadik fél beruházó általi felvásárlását is, amely létesítmény bezárásra került vagy
bezárásra került volna;”
   (3)	A Tao. tv. 4. §-a a következő 28. ponttal egészül ki:
   (E törvény alkalmazásában)
  „28. önálló környezetvédelmi beruházás: az a beruházás, amely kizárólag a környezet
védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. § (2) bekezdés a)-c) pontja
szerinti célt szolgál;”
   (4)	A Tao. tv. 4. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
. :.	■ 1	V. ..J	■ '	. .
2
   (E törvény alkalmazásában)
„31. szabad vállalkozási zóna: a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt^ térségi
gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi
számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség, feltéve, hogy a
fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában a
beruházás helyszíne ilyen térségnek minősül;”
   (5) A Tao. tv. 4. §-a a következő 36. ponttal egészül ki:
  (E törvény alkalmazásában)
„36. új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az á beruházás, amely
új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő
kibővítését eredményezi, ideértve olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik
fél beruházó általi felvásárlását is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került
volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül
a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek;”
3.§	.	:;■
  (1) A Tao. tv. 22/B.§(l) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
  „(1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe
   a)	jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,
  b)	az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben (a továbbiakban:
kormányrendelet) meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási
területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű
beruházás,
  c)	jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati
eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai
feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,
  d)	 jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,
  e)	jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy
kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás,
f)	jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló
beruházás,
  g) munkahelyteremtést szolgáló beruházás,
  h)	a jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy egy részének)
a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra (a továbbiakban:
szabályozott piac) történő bevezetésének a napját (az első kereskedési napot) követően, de
legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelcnértékett legalább
100 millió forint értékű beruházás,
   i)	jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított
beruházás,
  j) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szabad vállalkozási zóna területén üzembe
helyezett és üzemeltetett beruházás
üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.”
    (2)	A Tao. tv. 22/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
 „(1a) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az (1) bekezdés szerinti
 beruházás
a)	induló beruházásnak minősül az európai uniós versenyjogi értelemben vett állaim
   támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és á regionális támogatási térképről szóló 37/2011.
   (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 25. § (1) bekezdés a)~c) pontja szerinti
   régióin; vagy
 b)	induló beruházásnak minősül az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti régióban vagy
    az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pont da)-db) alpontja szerinti teleüléseken, feltéve, hogy a
    beruházást kis- és középvállalkozás valósítja meg; vagy
c)	új gazdasági tevékenységet eredményező induló beruházásnak minősül vagy meglévő
   létesítmény termékkínálatának kibővítését eredményezi az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pont
   da) és db) alpontja szerinti településeken, feltéve, hogy a beruházást nagyvállalkozás
   valósítja meg.”
    (3)	A Tao. tv. 22/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(2) Az adókedvezményt az adózó e törvény és a kormányrendelet előírásai alapján maga
 állapítja meg. A (2a) bekezdésben meghatározott, az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött
 beruházás esetén az adózó az adókedvezményt az Európai Bizottság jóváhagyásával, a
 Kormány - Európai Bizottság határozatán alapuló - határozata alapján, a határozatban
 meghatározott feltételek szerint veheti igénybe. A Kormány a határozatot az adózó kérelmére,
 a kérelemben bemutatott fejlesztési program és az Európai Bizottság határozata alapján hozza
 meg, ha a fejlesztési program és a kérelem megfelel az e törvényben és a kormányrendeletben
 meghatározott valamennyi feltételnek.”
    (4)	A Tao. tv. 22/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
 „(2a) Az adókedvezmény igénybe vételének feltétele az Európai Bizottság előzetes
 jóváhagyása, amennyiben
a) 	a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget* amelyet
    ugyanazon településen égy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget
    meghaladó elszámolható költségű beruházás kaphat;
 b) a	kis- és középvállalkozás által, az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti régióban (ide
    nem értve az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pont da)-db) alpont településeit)megvalósított
    beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, beruházásonként meghaladja
    a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
c)	a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szólaló beruházás
   elszámolható költsége jelenértéken meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő
   forintösszeget, vagy, ha az igényelt állami támogatás jelenértéken több mint 12 millió
   eurónak megfelelő forintösszeg;
 d)	nagyvállalkozás az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pont da)-db) alpontja szerinti településeken
    meglévő létesítmény termékkínálatának kibővítését eredményező beruházást valósít meg;
e) az adózó a kérelem benyújtását megelőző két naptári évben azonos vagy hasonló
   tevékenységet szüntetett meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy tervezi, hogy a
   beruházás befejezését kővető két naptári éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg.”
3
    (5)	A Tao. tv. 22/B. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
 „(2b) Az adózó a (2) bekezdés alkalmazása esetén az adókedvezmény iránti kérelmet a
 kormányrendeletben előírt formában és tartalommal az adópolitikáért felelős miniszterhez
 nyújtja be. A kérelmet a benyújtást, hiánypótlás esetén a hiánypótlás benyújtását követő 90
 napon belül kell a Kormány elé tajeszteni; a határidő egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal
 meghosszabbítható. A (2a) bekezdésben felsorolt esetekben, a kérelem előterjesztését
 megelőzően az adópolitikáért felelős miniszter - a Támogatásokat Vizsgáló Iroda
 közreműködésével - megkéri az Európai Bizottság hozzájárulását, azzal, hogy az ügyintézési
 határidőbe nem számít bele az Európai Bizottság megkeresésének napjától az Európai
 Bizottság válaszának megérkezéséig teqedő időtartam. Ha a kérelem nem felel meg a
 kormányrendeletben előírt formának vagy tartalomnak, és az adózó a hiányt felszólítás
 ellenére non pótolja, az adópolitikáért felelős minisztár határozatban elutasítja a kérelmet.”
    (6)	A Tao. tv. 22/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   „(3) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése
 előtt
   a)	az adópolitikáért felelős miniszternek bejelenti a kormányrendelefben meghatározott
 valamennyi adatot, vagy
   b)	a (2a) bekezdésben meghatározott esetekben az adókedvezmény iránti kérelmet a
 kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában benyújtja az adópolitikáért
 felelős miniszterhez.”
    (7)	A Tao. tv. 22/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép;
 „(4) A (3) bekezdés a) és b) pontjában előírtak késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem
 előterjesztésének nincs helye.”
    (8)	A Tao. tv. 22/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   „(8) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti önálló környezetvédelmi beruházás esetén az
 adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó adókötelezettsége a kérelmi, a
 bejelentés benyújtása évét megelőző ötödik évben vagy korábban kezdődött.”
    (9)	A Tao. tv. 22/B. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   „(19) A fejlesztési adókedvezmény a kérelem, bejelentés benyújtásakor hatályos
 rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe.”
    (10)	A Tao. tv. 22/B. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:
 „(21) Az adópolitikáért felelős miniszter a kormányrendeletben meghatározott módon
 közzéteszi a fejlesztési adókedvezményben részesült adózó kormányrendeletben
 meghatározott adatait.”
4. §
    A Tao. tv. 31. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
 „(6) Ez a törvény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási
 kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló bizottsági rendelet
 hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
  A Tao. tv
  a)  22/B. § (7) bekezdésében a „bejelentett, engedély esetén” szövegrész helyébe a
„bejelentett, határozat esetén”,
     b)	22/B. § (12) bekezdésében a „valamint h)-i) pontja” szövegrész helyébe a
         „valamint g)-k) pontja” szöveg,
      c)	22/B. § (13) bekezdésében az „(1) bekezdés i) pontja” szövegrészhelyébe az „OX
         bekezdés h) pontja” szöveg,
      d)	22/B. § (14) bekezdéséből az „(1) bekezdés j) pontja” szövegrész helyébe az „(1)
          bekezdés i) pontja” szöveg,
      e)	22/B. § (14) bekezdés a) pontjában a „legalább 20 fővel” szövegrész helyébe a
         „legalább 10 fővel” szöveg, a „legalább 50 fővel” szövegrész helyébe a „legalább
         25 tövei” szöveg,
      f) 22/B. § (14) bekezdés b) pontjában a ,minimálbér adóévre számított összegének
         ötvenszeresével, középvállalkozásnál százszorosával” szövegrész helyébe a
         „minimálbér adóévre számított összegének huszonötszörösével,
         középvállalkozásnál ötvenszeresével” szöveg,
     g)	22/B. § (16) bekezdésében az „illetve az engedélyben” szövegrész helyébe az
         „illetve a határozatban” szöveg
   lép.
      3.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
	 6.§ 
  Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CCXXVII. törvény a következő 284. §-sal
egészül ki:
  „284. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények,
Valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXIL törvény módosításáról
szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 58. § (1) bekezdését az olyan 2014. december
31-ét követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely
tekintetében a fizetés esedékessége 2014. december 31-ét követő időpont.”
4.	A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII.
törvénymódosítása
  A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII.
törvény (a továbbiakban: Kt.) 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
 „(3) A Szövetség a (2) bekezdés szerinti feladat teljesítése érdekében a 2710 11 41, 2710 11
45,	2710 11 49, 2710 19 41, 2710 19 45, 2710 19 49 vámtarifa szám alatt nyilvántartott
termékeket ellenőrző jelölő anyaggal látja el.”
8.§
    A Kt. 12. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ellenőrző jelölő anyag nélkül a (3) bekezdés szerinti termék szabad forgalomba nem
bocsátható.”
    9.§ A Kt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) A felügyelő bizottság hét tagból áll. A felügyelő bizottság két tagját a miniszter, egy
 tagját az államháztartásért felelős miniszter, egy tagját a MEKH elnöke delegálja, két tagját a
 kőolaj szekció, egy tagját a földgáz szekció jelölésére a közgyűlés választja három évre. A
 tagok maguk közül elnököt választanak. A felügyelő bizottság határozatképes, ha legalább
 négy tagja jelen van. A felügyelő bizottság határozatát egyszerű többséggel hozza és
 szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga
 állapítja meg és a közgyűlés hagyja jóvá.”
 10.§
    A Kt. a következő 49/A. §-sal egészül ki:
 „49/A. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kőolajtermékek ellenőrzéséhez és jelöléséhez
 szükséges rendszer működésének részletszabályait, valamint az ellenőrző jelölő anyag
 jellemzőit rendeletben állapítsa meg.”
	11. §
A Kt. 			
a)	24. § (3) bekezdésében a „Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MÉH)” szövegrész
helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH)”,
 b)	25. §-ában, 31. § f) pontjában, 34- § (2) bekezdésében és 44. § (1) bekezdésében a „MÉH”
 szövegrész helyébe a „MEKH”,
c)	11. alcímének címében a „MEH-hel” szövegrész helyébe a „MEKH-hel”,
 d) 52. §-ában a,,2014. júUus 1-jéig” szövegrész helyébe a,,2015. július 1-jéig”
 szöveg lép.
6
   5.	Az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával
            összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény módosítása
                           12. §
   Az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával
 összefüggő módosításáról szóló 2013. évi Cili. törvény (a továbbiakban: Mód.Kt.) 37. § (6)
 bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(6) A 27. § és a 30. § 2015. július 1-jén lép hatályba.”
13.	§
    Nem lép hatályba a Mód.Kt. 36. §-a.
6.	A Magyar Nemzeti Bankról szóié 2613. évi CXXXIX. törvény módosítása
14.§
   A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
 a)	159. § (1) bekezdés c) pontjában az „az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi
 CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fszt.)” szövegrész helyébe az „a Hpt.”,
 b)	171. § (2) bekezdés d) pontjában és (3) bekezdés a) pontjában az „az Fszt. szerinti fizetési
 rendszer” szövegrész helyébe az „a fizetési rendszer”
 szöveg lép.
   7.	Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti
   Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról széló 2013. évi
                                CC. törvény módosítása
15.§ 
   (1)	Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti
 Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC.
 törvény 346, § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 61. § (1) bekezdése, a 66. §, a 88. § 5-7. és 9. pontja, a 99. §-100. §, a 164. §, a 169. §
 (1)	bekezdése, a 265. § (6) és (8) bekezdése, a 266. § (1) és (6) bekezdése, a 268. § (2)
 bekezdése, a 271. §, 2a 73. § (2) bekezdése, a 279. § (3) bekezdése, a 286. § 3. pontja 2014.
 július 1 -jén lép hatályba.”
   (2)	Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti
 Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC.
 törvény 346. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
7
   „(8) A91.§, a 108. §. a) pontja 2015. január 1-jén lép hatályba.”
   (3)	Nem lép hatályba az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények,
valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXIL törvény módosításáról
szóló 2013. évi CC. törvény 104. §-a.
                            8.	Záró rendelkezések
  16.§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel — a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 6. § 2015. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 8. § és a 10. § 2015. július 1-jén lép hatályba.
8
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
     A javaslat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/B.
§-a által szabályozott fejlesztési adókedvezmény programjának összhangját teremti meg az
időközben megváltozott uniós szabályokkal.
    Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséhez kapcsolódóan szükség volt a
takarékbetét tvr. módosítására annak érdekében, hogy a természetes személyek
betétszerződéseire - a korábbi szabályozással összhangban - változatlan jogi védelem
vonatkozzon.
  A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXX1X. törvény módosítása egyértelműsíti,
hogy a Magyar Nemzeti Bank valamennyi fizetési rendszer számára jogosult forintban és
külföldi pénznemben fizetési számlát vezetni, valamint ezzel összefüggésben szükség volt a
felhatalmazó rendelkezések pontosítására.	/
  Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben 2014. július 1-jétől
módosul az időszakos elszámolású ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének
időpontja. A tervezett módosítás a cégeknél a számlázási rendszerek átállítását igényli, így a
megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében szükséges a hatálybalépés 2015. január 1-jére
történő elhalasztása.
     A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII.
törvénnyel összefüggő részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet műszaki notifikációs
eljárásának elhúzódására, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
jogállásának 2013. évi megváltozására tekintettel szükséges a törvény technikai jellegű
módosítása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
    Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséhez kapcsolódóan szükség volt a
takarékbetét tvr, módosítására annak érdekében, hogy a természetes személyek
betétszerződéseire - a korábbi szabályozással összhangban - változatlan jogi védelem
vonatkozzon. A természetes személy pénzeszközének kezelési módját, az azon fennálló jogi
védelem feltételeit ugyanis nem befolyásolhatja az, hogy az adott eszközt milyen típusú
hitelintézetnél, illetve milyen típusú szerződés keretében helyezik el. A kiterjesztő
szabályozás ugyanakkor jelenleg szándékon túl korlátozza a természetes személyek
hitelfelvételét.
a 2. §-hoz
     A Javaslat szerint az adókedvezmény az Európai Bizottság jóváhagyása alapján vehető
igénybe, ha az adózó a kérelem benyújtását megelőző két évben azonos vagy hasonló
tevékenységet szüntetett meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy tervezi, hogy a
beruházás befejezését követő két éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg. A Javaslat
ehhez kapcsolódóan meghatározza az azonos vagy hasonló tevékenység fogalmát az uniós
szabályokkal összhangban. A Javaslat szerint azonos vagy hasonló tevékenységnek minősül a
TEÁOR ugyanazon szakágazatába sorolt tevékenység.
9
     Általános esetben az adózó induló beruházásához vehet igénybe adókedvezményt.
Ugyanakkor az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alkalmazásában kijelölt
térségekben megvalósuló beruházás esetében nagyvállalkozás kizárólag új gazdasági
tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz vehet igénybe adókedvezményt. Ehhez
kapcsolódóan a Javaslat meghatározza az induló beruházás és az új gazdasági tevékenység
végzésére irányuló beruházás fogalmát az uniós szabályokkal összhangban. A javaslat
értelmében induló beruházásnak az a beruházás minősül, amely új létesítmény létrehozatalát,
meglévő létesítmény bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem
gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési
folyamatának lényegi változását eredményezi. A Javaslat szerint induló beruházásnak minősül
a létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása is,
amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna.
     A Javaslat a korábbiakban használt értelmezésének is megfelelően, jogtechnikai jellegű
pontosításként az értelmező rendelkezések között határozza meg az önálló környezetvédelmi
beruházás fogalmát. Önálló környezetvédelmi beruházás az a beruházás, amely kizárólag a
környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Lili. törvény 1. § (2) bekezdés
a)-c) pontja szerinti célt szolgál.
     A Javaslat a jogalkalmazást elősegítő célzattal pontosítja a szabad vállalkozási zóna
fogalmát. Eszerint a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi
gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal^ illetve helyrajzi
számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség továbbra is szabad
vállalkozási Zónának minősül, azzal, hogy a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve
bejelentés benyújtásának időpontjában kell a beruházás helyszínének ilyen térségnek
minősülnie.
     A Javaslat az értelmező rendelkezések között meghatározza az új gazdasági
tevékenység végzésére irányuló induló beruházás fogalmát. Az új gazdasági tevékenység
végzésére irányuló induló beruházás olyan beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát,
meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi,
ideértve olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi
felvásárlását is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy
az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül a korábban végzett
tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek. Ezen fogalomnak az Európai
Bizottság jóváhagyásához kötött beruházások vonatkozásában van jelentősége.
a 3. §-hoz
    A Javaslat meghatározza azon jogcímeket, amelyek vonatkozásában az adózó
adókedvezményt vehet igénybe, és amelyek esetében - általános esetben - nem szükséges az
Európai Bizottság jóváhagyása. Ezek alapján szélessávú intemetszolgáltatást szolgáló és
energiahatékonyságot szolgáló beruházásra tekintettel fejlesztési adókedvezményre nem
szerezhetnek jogot az adózók a Javaslat szerint.
     A Javaslat szerint a Magyarország esetében jóváhagyott támogatási térképpel
összhangban az alábbiak szerint vehető igénybe az adókedvezmény az egyes régiókban:
     Az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl, a Közép-
Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl régiókban induló beruházás alapján vehető igénybe az
adókedvezmény.
10
     Nem támogatott területen (Közép-Magyarország 0%-os támogatási intenzitású
települései) induló beruházás alapján igénybe vehet adókedvezményt kis- és
középvállalkozás, nagyvállalkozás e területen nem jogosult adókedvezményre.
    A Közép-Magyarország régió nem 0%-os támogatási intenzitású településein
nagyvállalkozás kizárólag új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz,
kis- és középvállalkozás induló beruházáshoz vehet igénybe adókedvezményt.
     A Javaslat szerint - a korábbi szabályokkal azonos módon - az adókedvezményt az
adózó a társasági adótörvény és a kormányrendelet előírásai alapján maga állapítja meg. A
Javaslat kimondja ugyanakkor, hogy azon esetekben, amelyekben az adókedvezmény
igénybevétele az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött, az adózó az adókedvezményt a
Kormány Európai Bizottság határozatán alapuló határozata alapján, a határozatban
meghatározott feltételek szerint veheti igénybe. A Kormány a határozatot az adózó kérelmére,
a kérelemben bemutatott fejlesztési program alapján hozza meg, feltéve, hogy a fejlesztési
program és a kérelem megfelel a társasági adótörvényben és a kormányrendeletben
meghatározott valamennyi feltételnek. A szabályozás ilyen jellegű átalakítását az is indokolja,
hogy a fejlesztési adókedvezmény egy olyan jogosultság, amely a társasági adótörvényben és
a kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén megilleti az adózót. Egyes
esetekben ugyanakkor -az Európai Bizottság jóváhagyására tekintettel - szükséges, hogy a
beruházás a Kormány tudomása mellett, az Európai Bizottság határozata alapján kiadott
kormányhatározatban foglaltak szerint valósuljon meg.
     Az adókedvezmény bejelentés, illetve az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött
beruházások esetében a Kormány Európai Bizottság határozatán alapuló határozata alapján
vehető igénybe. Ehhez kapcsolódóan a Javaslat felsorolja azokat az eseteket, amikor az
Európai Bizottság jóváhagyása szükséges az adókedvezmény igénybe vételéhez.
     A Javaslat szerint a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó kérelmet a benyújtást,
hiánypótlás esetén a hiánypótlást követő 90 napon belül kell elbírálni. A Javaslat lehetővé
teszi, hogy a határozathozatalra nyitva álló határidő egy alkalommal, 60 nap helyett 90 nappal
meghosszabbítható legyen. A Javaslat kimondja, hogy kérelem elbírálását megelőzően a
miniszter az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött kérelmek esetében köteles az Európai
Bizottság hozzájárulását.
     A bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának késedelmes teljesítése esetén igazolási
kérelem előteijesztésének helye nincs a Javaslat szerint. Ez azt is jelenti, hogy a korábbi
szabályokkal azonos módon az adózó elveszti a fejlesztési adókedvezménye vonatkozó
jogosultságát abban az esetben, ha a beruházás megkezdését követően nyújtja be a bejelentést
vagy a kérelmet.
     A Javaslat kimondja, hogy a fejlesztési adókedvezmény a kérelem, bejelentés
benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe.
     A Javaslat - az uniós jogszabályokban foglalt követelményeknek is megfelelően -
kimondja, hogy a miniszter köteles a kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint
közzétenni a fejlesztési adókedvezményben részesült adózók egyes adatait.
a 4.§-hoz
     Jogharmonizációs záradék.
az 5. §-hoz
     A jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis-és középvállalkozás által
megvalósított beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltételei kedvezőbbé
válnak. E jogcím esetében ugyanis az adókedvezmény igénybevételének további feltétele,
hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben az adózó -
választása szerint - a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát vagy az évesített
bérköltséget növelje. 2014. július 1-jétől a kisvállalkozásnak 10 fővel, középvállalkozásnak
25 fővel szükséges növelni a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát a foglalkoztatotti
létszám-feltétel választása esetén. Az évesített bérköltség növelésének választása esetén
szintén enyhülnek a feltételek, ebben az esetben az évesített bérköltségnek a kisvállalkozásnál
legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének
huszonötszörösével, középvállalkozásnál ötvenszeresével kell meghaladnia a beruházás
megkezdését megelőző adóév vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését
megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő évesített
bérköltséget. A Javaslat emellett jogtechnikai jellegű pontosításokról gondoskodik.
a 6. és a 15. §-hoz
     Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó-
és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény
2014.	július 1-jei hatállyal módosítja az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
törvénynek az időszakos elszámolású ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezésére
vonatkozó rendelkezéseit. Figyelemmel arra, hogy a módosítás hosszabb felkészülési időt
igényel az érintett adóalanyok részéről, a Javaslat 2015. január 1-jére halasztja a módosítás
hatálybalépését.
                                         a 7. §-hoz
     Az üzemanyag jelölő és ellenőrző rendszer megfelelő működéséhez nem indokolt
termékcsoportonként különböző jelölőanyag alkalmazása, a módosítás csökkenti a rendszer
üzemeltetési költségeit.
                                                a 8. §-hoz
     Az üzemanyag ellenőrző és jelölőrendszer bevezetésére vonatkozó határidő módosítása
a részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet műszaki notifikációs eljárásának
elhúzódására tekintettel
                    a 9. §-koz	-
     A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) felügyelő bizottsága hat tagból
áll, amelyből három tagot miniszterek delegálnak, három tagot az MSZKSZ választ. Indokolt
annak biztosítása, hogy az energetikai engedélyezéssel és felügyelettel foglalkozó önálló
szabályozó szerv, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke az igazgatótanács
mellett a felügyelő bizottságba is delegálhasson tagot.
a 10. §-hoz
12
     Az üzemanyag ellenőrző és jelölőrendszer bevezetésére vonatkozó határidő módosítása
a részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet műszaki notifikációs eljárásának
elhúzódására tekintettel.
a 11. §-hoz
     Technikai módosítások keretében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
nevében történt változás átvezetése, valamint az üzemanyag ellenőrző és jelölőrendszer
bevezetésére vonatkozó határidő módosítása a részletszabályokat tartalmazó miniszteri
rendelet műszaki notifikációs eljárásának elhúzódására tekintettel.
a 12-13. §-hoz
     A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII.
törvény módosításával összefüggésben szükséges az egyes törvényeknek a távolléti díj
számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi Cili.
törvény (Mód. Kt.) üzemanyagjelölésre vonatkozó előírásainak módosítása. A jelenlegi
módosítás tartalmazza a Mód. Kt. 36. §-ának módosításait, ezért annak hatályba lépése nem
szükséges.
a 14.§-hoz
     A módosítás egyértelműsíti, hogy a Magyar Nemzeti Bank valamennyi fizetési rendszer
számára jogosult forintban és külföldi pénznemben fizetési számlát vezetni, valamint ezzel
összefüggésben pontosítja a felhatalmazó rendelkezéseket.
a 16. §-hoz
     Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
13
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
                                    Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján az „egyes adótörvények és
azokkal összefüggő más törvények módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot
kívánom benyújtani.
Budapest, 2014. június 4.

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
ORSZÁGGYŰLÉSI KéPVISELő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Képviselőcsoportja













