﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
                                        ORSZÁGGÁ UlEü HIVATALA
                                                    Érkezett: 2014 JÚN 1 2.
T/262. számú
törvényjavaslat
a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő
intézményrendszer továbbfejlesztéséről
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2014. június
                                                                                o
2014.	évi.....törvény
a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről
Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás fenntartása, a pénzügyi szektor által nyújtott kritikus
funkciók folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása, az intézményi válsághelyzetek
hatékony kezelése, az adófizetői pénzek válságkezelési célú felhasználásának minimalizálása,
valamint a válságba került pénzügyi szervezetek szerkezetátalakításához szükséges
keretrendszer megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
                                              I.	Fejezet
                                         A törvény hatálya
l-§
(1)	Az e törvényben meghatározott szanálási keretrendszer alkalmazandó
   a)	a magyarországi székhelyű hitelintézetre és befektetési vállalkozásra (a továbbiakban
együtt: intézmény)
   b)	a magyarországi székhelyű pénzügyi holding társaságra, vegyes pénzügyi holding
társaságra, vegyes tevékenységű holding társaságra,
   c)	az olyan magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozásra, amelyre az összevont alapú
felügyelet kiterjed, valamint
d)	a harmadik országban székhellyel rendelkező intézmény magyarországi fióktelepére.
(2)	E törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Fejlesztési Bank Zrt-re és a Magyar Export-Import
Bank Zrt-re.
(3)	E törvény alkalmazásában egy hitelintézetként kell kezelni a szövetkezeti hitelintézetek
integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény (a
továbbiakban: Szhitv.) szerinti szövetkezeti hitelintézeteket az Integrációs Szervezettel együtt,
ha azok az Szhitv. szerinti egyetemleges felelősségi körbe tartoznak.
(4)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az
általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Bszt.), a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
(a továbbiakban: Csődtv.), a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a
továbbiakban: Ptk.), a közigazgatási hatósági eljárások és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) és a polgári perrendtartásról szóló 1952.
évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel
kell alkalmazni.
2-§
(1)	A szanálás az intézmény vagy csoport szerkezetátalakítására irányuló eljárás, amely az
intézmény alapvető funkciói folyamatosságának biztosítására, a pénzügyi közvetítőrendszer
stabilitásának megőrzésére és az intézmény vagy csoport egésze vagy egy része
életképességének helyreállítására irányul.
1
(2)	A szanálás során alkalmazott szanálási intézkedés a szanálási eszközök, valamint
tőkeelemek leírása vagy átalakítása tekintetében hozott döntés.
                                                II.	Fejezet
                                       Értelmező rendelkezések
3.§
E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
   1.	anyavállalat: a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom;
  2.	átruházási jogosultság: a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedés,
hitelviszonyt megtestesítő instrumentum, eszköz, forrás, jogosultság és kötelezettség, illetve
ezek valamilyen kombinációjának egy átvevőhöz történő átruházására vonatkozó jogosultság;
  3.	átváltási ráta: az a tényező, amely meghatározza azon elsődleges alapvető tőkeelemek
mennyiségét, amelyekre a tőkeelemek átalakítása során a szanálási feladatkörében eljáró
Magyar Nemzeti Bank a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke elemeit átváltja;
  4.	átvevő: az a vállalkozás, amelyre a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági
részesedést, az intézmény hitelviszonyt megtestesítő instrumentumát, eszközét, forrását, jogát és
kötelezettségét, illetve ezek valamilyen kombinációját átruházzák;
   5.	befektetési vállalkozás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 10. pontjában meghatározott szervezet;
   6.	befektetés-védelmi rendszer, olyan az adott EGT-államban hivatalosan elismert rendszer,
amely biztosítja a befektetések kártalanítási összeghatárát meg nem haladó részét, vagy a
Felügyelet döntése szerint a hivatalosan elismert rendszerrel egyenértékű befeketésvédelmet
nyújtó rendszer;
  7.	betétbiztosítási rendszer: olyan az adott EGT-államban hivatalosan elismert rendszer,
amely biztosítja a betétek kártalanítási összeghatárát meg nem haladó részét, vagy a Felügyelet
döntése szerint a hivatalosan elismert rendszerrel egyenértékű betétbiztosítást nyújtó rendszer;
   8.	csoport: a Hpt. 6. § (1) bekezdésben meghatározott fogalom;
   9.	csoporton belüli garanciavállalás: olyan megállapodás, amelyben a csoporton belüli egyik
vállalkozás a csoporton belüli másik vállalkozás kötelezettségeire vállal garanciát harmadik fél
felé;
   10.	csoportszintű szanálási terv: a csoportszintív szanálásra vonatkozó terv;
   11.	csoportszintű helyreállítási terv: a Hpt. 114. §-a vagy a Bszt. 102. §-a alapján a csoportra
elkészített terv;
  12.	csoportszintű szanálás: szanálási intézkedés alkalmazása anyavállalat vagy összevont
alapú felügyelet alá tartozó intézmény szintjén vagy olyan intézmény szintjén, amelyre az
összevont alapú felügyelet kiterjed;
  13.	csoportszintű szanálási hatóság: az összevont felügyeletet ellátó hatóság székhelye
szerinti EGT-államban működő szanálási hatóság;
  14.	EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam;
  15.	egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodás: olyan megállapodás, amely
alapján a szerződéses felek közötti két vagy több követelés egymással szemben elszámolható;
   16.	ellenőrző befolyás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 18. pontjában meghatározott fogalom;
   17.	elsődleges alapvető tőke: az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hitelintézetekre és a
befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU
rendelet módosításának végrehajtásáról szóló 575/2013/EU rendeletben (a továbbiakban:
575/2013/EU rendelet) ekként meghatározott fogalom;
  18.	érintett harmadik országbeli hatóság: szanálási eszközöknek megfelelő intézkedés
alkalmazására feljogosított harmadik országbeli hatóság;
2
   19.	érintett hitelező: olyan hitelező, akinek vagy amelynek a követelése olyan szanálás alatt
álló intézmény kötelezettségére vonatkozik, amelyet a hitelezői feltőkésítés alkalmazásának
keretében leírási vagy átalakítási hatáskör gyakorlása révén csökkentettek vagy alakítottak át
tagsági részesedéssé;
   20.	érintett tulajdonos: az intézményben lévő olyan tagsági részesedés tulajdonosa, akinek
tagsági részesedését az e törvényben meghatározott jogosultság alapján bevonják vagy
átruházás keretében átveszik;
  21.	EU-szintű anyavállalat: EU-szintű anyavállalat intézmény, EU-szintű pénzügyi holding
társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat;
  22.	EU-szintű anyavállalat intézmény: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott
fogalom;
  23.	EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat', az 575/2013/EU rendeletben ekként
meghatározott fogalom;
  24.	EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, az 575/2013/EU rendeletben
ekként meghatározott fogalom;
  25.	felhígulás: tulajdoni hányad csökkenése annak következtében, hogy új tagsági
részesedést megtestesítő instrumentumok kerülnek kibocsátásra;
  26.	felmondási jog: a szerződés felmondására irányuló jog, a kötelezettségek
esedékességének előrehozására, lezárására, egymással szemben való elszámolására vagy
nettósítására irányuló jog vagy az egyik szerződő fél fizetési kötelezettségét felfüggesztő,
módosító vagy megszüntető bármely hasonló rendelkezés, illetve olyan rendelkezés, amely
megakadályozza egy szerződés szerinti követelés esedékessé válását;
   21. felügyeleti hatóság: a Hpt-ben ekként meghatározott fogalom;
  28.	felügyeleti kollégium: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben
meghatározott testület;
  29.	fióktelep: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és
kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben ekként meghatározott fogalom;
   30 .fő üzletágak: azok az üzletágak és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások,
amelyek az intézmény fő bevételi vagy nyereségforrását és értékét jelentik;
  31.	harmadik ország: az az ország, amely nem EGT-állam;
  32.	harmadik országbeli szanálási eljárás: egy harmadik országbeli intézmény
fizetésképtelenségének kezelésére szolgáló, harmadik ország joga szerinti intézkedés, amely a
célok és a várható eredmények szempontjából hasonló az e törvény szerinti szanálási
intézkedésekhez;
  33.	határon átnyúló csoport: olyan csoport, amelyben több EGT-államban székhellyel
rendelkező vállalkozás van;
  34.	hitelintézet: a Hpt. 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet, valamint az
Integrációs Szervezet;
   35.	Integrációs Szervezet: a Szhitv.-ben meghatározott fogalom;
   36.	illetékes felügyeleti hatóság: 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
   37.	illetékes minisztérium: EGT-állam azon minisztériuma, amelyet a nemzeti jogszabályok a
szanálás tekintetében illetékes minisztériumnak jelölnek ki;
   38.	járulékos tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
   39.	jelentős fióktelep: a Hpt. vagy a Bszt. alapján rendszerszinten jelentős fióktelepnek
minősülő szervezet;
   40.	kiegészítő alapvető tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
  41.	kockázat átruházási ügylet: csoporton belüli két vállalkozás között létrejött olyan
megállapodás, amelynek célja a csoporton belüli egyik vállalkozás és egy harmadik fél között
létrejött ügylettel járó kockázat teljes vagy részben történő átruházása;
3
   42.	kritikus funkciók: azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek
megszűnése és csak korlátozott helyettesíthetősége az intézmény vagy csoport méretéből vagy
piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsolódásából, összetettségéből, vagy határokon
átnyúlásából fakadóan Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően jelentősen
megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését;
   43.	leányvállalat: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 78. pontjában meghatározott fogalom;
  44.	MNB: Magyar Nemzeti Bank;
  45.	MNB rendkívüli likviditási hitele: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX.
törvény 36. §-a szerinti és a 18. §-ában meghatározott monetáris politikai eszközök közé nem
tartozó, egyedi feltételek mellett nyújtott rendkívüli jegybanki hitel;
   46.	nettó eszközérték, az eszközállomány csökkentve a kötelezettség állománnyal
  47.	nettósítási megállapodás: olyan megállapodás, amely alapján több követelést vagy
kötelezettséget egyetlen követeléssé lehet átalakítani, beleértve a pozíciólezáró nettósítási
megállapodást, amelynél jogszabályban vagy felek által meghatározott esemény
bekövetkeztekor a felek kötelezettségeinek esedékességét előre hozzák, így azok azonnal
esedékessé válnak vagy megszűnnek, és mindkét esetben egyetlen követeléssé alakulnak át
vagy az lép a helyükbe;
  48.	összevont alapon: az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 47. pontjának
megfelelően meghatározott összevont helyzet alapja;
   49.	összevont felügyeletet ellátó hatóság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott
fogalom;
  50.	pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
   51.	pénzügyi szerződés:
   a)	értékpapír-ügylet, így különösen
  aa)	az értékpapír, értékpapírcsoport vagy értékpapírindex vételére, eladására vagy
kölcsönzésére vonatkozó ügylet;
   ab)	értékpapírra, értékpapírcsoportra vagy értékpapírindexre vonatkozó opciós ügylet;
  ac)	bármely értékpapírra, értékpapírcsoportra vagy értékpapírindexre vonatkozó repo- vagy
fordított repoügylet;
   b)	áruügylet, így különösen
   ba)	később leszállítandó áru, árucsoport vagy -index vételére, eladására vagy kölcsönzésére
vonatkozó ügylet;
   bb)	árura, árucsoportra vagy -indexre vonatkozó opciós ügylet;
   be) bármely árura, árucsoportra vagy -indexre vonatkozó repo- vagy fordított repoügylet;
  c)	tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, ideértve valamely áru vagy bármely más
tulajdon, szolgáltatás, jog vagy érdekeltség meghatározott áron és időpontban történő vételére,
eladására vagy átruházására vonatkozó ügyleteket (az áruügyletek kivételével);
  d)	swap-megállapodások, így különösen
  da)	kamatlábakra vonatkozó csereügyletek és opciók; spot- és más devizaügyletek;
valutához, értékpapírindexhez vagy értékpapírhoz, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok
indexéhez vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz, áruindexhez vagy áruhoz,
időjárási változóhoz; kibocsátáshoz vagy inflációs rátához kapcsolódó csereügylet vagy opció;
  db)	teljes hozamcsere-ügylet, hitelkockázati felárhoz kapcsolódó csereügylet vagy hitel-
csereügylet;
  de) a da) vagy db) alpontban említett megállapodásokhoz hasonló, a csereügyletek vagy
származtatott ügyletek piacán rendszeresen kötött megállapodás vagy tranzakció;
   e)	bankközi hitelezési megállapodások;
  f)	az a)-e) pontban említett szerződések vagy ügyletek bármelyikére vonatkozó
keretmegállapodások;
   52.	pénzügyi vállalkozás: a Hpt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet;
4
  53.	rendkívüli állami pénzügyi támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés
107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás, amelyet egy intézmény vagy csoport
életképességének, likviditásának vagy fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása
céljából nyújtanak;
   54.	rendszerszintű válság: a pénzügyi közvetítőrendszer olyan zavara, amely jelentős negatív
következménnyel járhat a pénzügyi közvetítőrendszerre és az azt támogató infrastruktúrára,
valamint a reálgazdaságra is;
  55.	szabályozott piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 114.
pontjában meghatározott piac;
  56.	szanálás alatt álló intézmény: olyan intézmény, amelynek szanálását határozattal
elrendelte a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank vagy valamely más szanálási
hatóság;
  57.	szanálási hatóság: szanálási intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására
feljogosított EGT-állambeli hatóság;
  58.	szanálást finanszírozó rendszer: EGT-állam által a szanálási intézkedések hatékony
alkalmazásához szükséges pénzügyi források rendelkezésre állása érdekében létrehozott
rendszer;
   59.	szavatoló tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
   60.	szövetkezeti hitelintézet', a Szhitv. alapján a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában
részt vevő hitelintézet;
   61.	ügyvezető: a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom;
   62.	vagyonértékesítés: a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedés,
illetve a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek e
törvény szerinti, a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank általi, áthidaló
intézménynek nem minősülő átvevőre történő átruházása;
   63.	vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyéni
vállalkozó;
  64.	vegyes pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott
fogalom;
  65.	vegyes tevékenységű holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként
meghatározott fogalom;
   66.	vezetés: az intézmény és a pénzügyi vállalkozás igazgatósága és felügyelő bizottsága,
valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő intézmény vezető
állású személyeit is.
MÁSODIK RÉSZ
A SZANÁLÁS ELŐKÉSZÍTÉSE
                                                  III.	fejezet
                                             Szanálási tervezés
                               1.	A szanálási terv készítése, tartalma
                                                4-§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza azon intézmények körét, amelyekre
egyedi vagy - ha az intézmény összevont alapú felügyelet alá tartozik - csoportszintű szanálási
tervet készít, majd az intézmények köréről az MNB elnöke tájékoztatja a pénz-, tőke- és
biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert.
5
(2)	Az (1) bekezdés tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB mérlegeli az adott
intézmény vagy csoport esetleges felszámolásának - más intézményekre és a pénzügyi
közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan a pénzügyi piacokra gyakorolt - lehetséges
hatását, és ha ez jelentős, akkor az adott intézményre vagy csoportra szanálási tervet készít.
(3)	Az egyedi szanálási terv a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos
feladatkörében eljáró MNB-vel (a továbbiakban: Felügyelet) egyeztetve tartalmazza a szanálási
feltételek fennállása esetén a Felügyelet által az intézménnyel szemben alkalmazható lehetséges
intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, valamint a szanálási feladatkörében eljáró MNB által
alkalmazható lehetséges szanálási intézkedéseket, amelyeket a szanálási célok érvényre juttatása
érdekében tehet.
(4)	A csoportszintű szanálási terv a csoporthoz tartozó intézmények egyedi szanálási tervem
kívül tartalmazza a szanálási feltételek fennállása esetén a csoporttal szemben a Felügyelet által
alkalmazható intézkedéseket, kivételes intézkedéseket és a szanálási feladatkörében eljáró MNB
által alkalmazható szanálási intézkedéseket.
(5)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási terv készítésére vonatkozó döntését
legalább kétévente felülvizsgálja.
(6)	A szanálás feladatkörében eljáró MNB a szanálási tervet legalább évente felülvizsgálja, és
szükség esetén módosítja.
5.§
(1)	A szanálási terv alternatív forgatókönyveket tartalmaz arra az esetre, ha a szanálás
szükségessége egyedi okokra vezethető vissza, illetve ha a szanálás a pénzügyi
közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet eredménye.
(2)	A szanálási terv készítése során figyelmen kívül kell hagyni a bármilyen formában nyújtható
rendkívüli állami pénzügyi támogatást és az MNB vagy más központi bank rendkívüli
likviditási hitelét.
(3)	A szanálási terv felülvizsgálatára és módosítására akkor is sor kerül, ha az intézmény
szervezetével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatosan olyan változás
történik, amely érdemben befolyásolhatja a szanálás eredményességét.
(4)	Az egyedi és csoportszintű szanálási terv minimális tartalmi elemeit az 1. melléklet
tartalmazza.
(5)	A szanálási terv részletezettsége igazodik az intézmény fizetésképtelensége esetén a
pénzügyi piacokra, más pénzügyi szervezetekre és a finanszírozási feltételekre gyakorolt
várható hatásokhoz, figyelembe véve különösen az érintett intézmény méretét, tevékenységének
és üzleti modelljének összetettségét és kockázatosságát.
(6)	A 4. § (1) bekezdése szerinti intézményi kör és a szanálási terv nem nyilvános.
(7)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB megosztja az intézménnyel
a)	a szanálási terv lényegi részét, így különösen az 1. melléklet A) pontjának 1. és 6. alpontja
szerinti információt,
6
b) a szanálhatósági vizsgálat lefolytatása és a szanálhatósági akadályok elhárítása érdekében az
1.	melléklet pontjaiban - így különösen az 1. melléklet A) pontjának 5, 8., 11. és 14. alpontja -
meghatározott információt.
6.§
(1)	Az intézmény - adatszolgáltatás keretében - a szanálási feladatkörében eljáró MNB
rendelkezésére bocsátja a szanálási terv készítéséhez szükséges adatokat.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézménytől nem kérhet olyan adatot, amely a
Felügyelet, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB vagy a makroprudenciális feladatkörében
eljáró MNB rendelkezésére áll.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási terv tekintetében érintett intézmények
körének meghatározása és a szanálási terv elkészítése érdekében a Felügyelet, a jegybanki
feladatkörében eljáró MNB vagy a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB
rendelkezésére álló adatokat igényelheti és felhasználhatja.
(4)	Az MNB kidolgozza a (2) és (3) bekezdésben meghatározott információáramlásra vonatkozó
belső eljárásrendjét.
2.	Csoportszintű szanálási terv
7-§
(1)	Ha az intézmény egy csoport tagja, és a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási
feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a leányvállalat
szanálási hatóságával egyeztetve készíti el a csoport szanálási tervét.
(2)	Ha a magyarországi székhelyű intézmény egy csoport tagja, de a csoportszintű szanálási
hatóság nem a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a csoportszintű szanálási hatóság
által elkészített csoportszintű szanálási terv egyeztetésében a szanálási feladatkörében eljáró
MNB részt vesz.
(3)	A csoportszintű szanálási terv kiterjed a csoportban lévő jelentős fióktelepre is, így a
csoportos szanálási tervről szóló
a)	egyeztetésbe, ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB,
akkor bevonja a jelentős fióktelep esetében illetékes szanálási hatóságot,
b)	egyeztetésben a szanálási feladatkörében eljáró MNB is részt vehet, ha a jelentős fióktelep
esetében illetékes szanálási hatóság.
(4)	A csoportszintű szanálási terv tartalmazza
a)	az EU-szintű anyavállalat szanálásán keresztül a teljes csoport szanálására vonatkozó tervet,
b)	az EU-szintű anyavállalat szanálására vonatkozó tervet,
c)	a leányvállalatok különálló vállalkozásra történő szétválasztását követően alkalmazandó
tervet.
(5)	A csoportszintű szanálási terv hatálya kiterjed:
a)	EU-szintű anyavállalatra,
b)	a csoporthoz tartozó, EGT-államban székhellyel rendelkező leányvállalatra,
c)	a csoporthoz tartozó, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásra, valamint
d)	a csoporthoz tartozó, a harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalatra.
7
(6)	A csoportszintű szanálási terv nem okozhat a csoportszintű szanálás tekintetében érintett
egyik EGT-államban sem aránytalan terhet.
(7)	A csoportszintű szanálhatósági értékelést e §-sal összhangban kell elvégezni és aktualizálni.
A csoportszintű szanálhatóság értékelését a csoportszintű szanálási tervben be kell mutatni.
(8)	A csoportszintű szanálási terv
a)	meghatározza az 5. § (1) bekezdésében meghatározott alternatív forgatókönyvek tekintetében
a csoporthoz tartozó vállalkozással szemben alkalmazható intézkedéseket, amely ha a szanálási
feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor az intézmény vagy az 1. §
(1)	bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás esetében az intézkedéseket, a leányvállalatok
esetében pedig az illetékes szanálási hatóságokkal koordinált szanálási intézkedéseket,
b)	kitér a szanálási intézkedések és hatáskörök hatékonyságára, használhatóságára és a szanálás
akadályainak megszüntethetőségére a csoportnak az EGT-államban székhellyel rendelkező
vállalakozásai tekintetében azzal, hogy a szanálási intézkedésnek tekintendő a csoporton belüli
vállalkozás vagy annak egy része tekintetében harmadik fél felé történő értékesítés lehetővé
tétele is,
c)	kitér a csoportnak a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalakozásai tekintetében
az érintett harmadik országbeli hatóságával való együttműködés lehetőségére, az alkalmazható
szanálási intézkedésekre és az esetleges szanálás következményeire az EGT-államban
székhellyel rendelkező, csoportbeli intézmények tekintetében,
d)	csoportszintű szanálás esetére rögzíti a szanálási intézkedéseket a csoportszintű szanálási
hatóság és az érintett szanálási hatóságok tekintetében is, ideértve egyes funkciók vagy
üzletágak jogi és gazdasági elkülönítését, leválasztását,
e)	tartalmazza a csoportszintű szanálás finanszírozásának módját és az érintett EGT-államok
közötti megosztását, a finanszírozási rendszer igénybevételének lehetőségét és szükségességét.
(9)	A (8) bekezdés a) pontja alkalmazásában, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a
csoportszintű szanálási hatóság, de a leányvállalat magyarországi székhelyű, akkor aktívan
közreműködik a leányvállalat esetében koordináltan alkalmazandó intézkedés tervezésében.
(10)	A (8) bekezdés e) pontja alkalmazásában a csoportos szanálási terv nem tartalmazhat
rendkívüli állami pénzügyi támogatást - ide nem értve a Szanálási Alapból fizetett összeget -,
központi bank által nyújtott rendkívüli likviditási támogatást vagy nem szokásos feltételekkel
(fedezet, futamidő és kamatozás) nyújtott központi banki likviditási támogatást.
(11)	A (8) bekezdés e) pontja alkalmazásakor figyelemmel kell lenni az EGT-államok közötti
megosztás során az arányosságra, kiegyensúlyozottságra és az adott EGT-állam pénzügyi
rendszerének stabilitására gyakorolt hatásra.
8.§
(1)	A csoportszintű szanálási terv elkészítéséhez az EU-szintű anyavállalat a szanálási
feladatkörében eljáró MNB-nek - ha ő a csoportszintű szanálási hatóság - rendelkezésére
bocsát minden szükséges információt a 6. § alapján. Az információknak az EU-szintű
anyavállalatra, a csoporthoz tartozó vállalkozásokra és az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi
vállalkozásokra vonatkozóaknak kell lennie.
(2)	A titoktartási szabályok betartására való tekintettel a szanálási feladatkörében eljáró MNB
az EU-szintű anyavállalat által rendelkezésére bocsátott információkból továbbítja
8
a)	az Európai Bankhatóságnak (a továbbiakban: EBH) a csoportszintű szanálási terv
tekintetében az EBH feladata ellátásához szükséges információkat,
b)	a leányvállalat szanálási hatóságának az illetékességi feladata ellátásához szükséges
információkat,
c)	a csoportban lévő jelentős fióktelep szanálási hatóságának a fióktelep vagy az érintett
szanálási hatóság feladata ellátásához szükséges információkat,
d)	a Felügyelettel kötött felügyeleti megállapodások keretében vagy a felügyeleti
kollégiumoknak a feladatkörükben érintettség alapján a feladatuk ellátásához szükséges
információkat,
e)	az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás illetékes szanálási hatóságának a feladatuk
ellátásához szükséges információkat.
(3)	Harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalatra vonatkozó információ az érintett
harmadik országbeli hatóság hozzájárulásával adható át a (2) bekezdésben foglalt
szervezeteknek.
(4)	Ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor az
érintett szanálási hatóságokkal és érintett felügyeleti hatóságokkal - ideértve a Felügyeletet is -
együttműködve, ha felállításra került, akkor a szanálási kollégium kereteiben együttműködik és
konzultációt folytat a csoportszintű szanálási terv elkészítése és aktualizálása érdekében
a)	legalább évenkénti rendszerességgel vagy
b)	a csoportban lévő bármely vállalkozásban, annak tevékenységében vagy pénzügyi
helyzetében bekövetkezett, szanálási terv szempontjából jelentős változás esetén.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott eljárás során a szanálási feladatkörében eljáró MNB
bevonja a konzultációba a harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalat, 1. § (1)
bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás vagy jelentős fióktelep szanálási hatóságát, ha a
harmadik országbeli szanálási hatóság tekintetében teljesülnek a 105. § szerinti feltételek.
(6)	Ha a csoportszintű szanálási hatóság nem a szanálási feladatkörében eljáró MNB, de az
illetékességébe tartozik olyan intézmény, 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás vagy
jelentős fióktelep, amely a csoportszintű szanálási terv tekintetében érintett, akkor a szanálási
feladatkörében eljáró MNB együttműködik a csoportszintű szanálási hatósággal.
9.§
(1)	A 8. § szerinti eljárás többoldalú eljárás és a meghozott határozat többoldalú eljárás
keretében hozott határozat. A szanálási feladatkörében eljáró MNB - mint a csoportszintű
szanálási hatóság - a részletes indokolást is tartalmazó határozatát közli a többoldalú eljárásban
részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes szanálási hatósággal és az EU-szintű anyavállalattal.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az
eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes szanálási hatósága egyetértésével hozhat érvényes
határozatot - az (1) bekezdésben említett többoldalú eljárás keretében hozott határozatot -,
amely határozat meghozatalának határideje a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozat
tervezetének az eljárásban résztvevő illetékes szanálási hatóságok részére történő megküldésétől
számított négy hónap.
(3)	Ha az eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes szanálási hatósága egyetértésének hiánya
miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (2) bekezdésben rögzített határidőn belül az
eljárásban résztvevő bármelyik EGT-állam illetékes szanálási hatósága kérésére a szanálási
9
feladatkörében eljáró MNB az EBH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában
egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyezetést folytathat, kivéve a (6)
bekezdésben említett esetet.
(4)	Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a
többoldalú eljárás eredménytelen, akkor
a)	ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor kizárólag
az EU-szintű anyavállalat tekintetében hozhat egyedileg határozatot.
b)	ha a csoportban lévő leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB,
akkor a leányvállalat tekintetében hozhat egyedileg határozatot.
(5)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás eredménytelenséggel történő
lezárultát követő tíz munkanapon belül hozza meg határozatát azzal, hogy a többoldalú eljárás
keretében hozott határozatot előkészítő eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes
szanálási hatóságának megküldi azt.
(6)	Ha a csoporton belüli leányvállalat szanálási hatósága úgy ítéli meg, hogy a székhelye
szerinti EGT-állama költségvetési hatáskörének sérelme áll fenn, és a (3) bekezdés alapján az
EBA-hoz fordult vagy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot a részvétele nélkül
hozta meg a többi hatóság, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB által irányított
szanálási kollégium keretein belül kezdeményezheti a csoport szintű szanálási terv - ideértve a
szavatoló tőkére és leírható, illetve átalakítható kötelezettségre vonatkozó
minimumkövetelmény újraértékelését.
(7)	A (6) bekezdés vonatkozásában, ha a leányvállalat szanálási hatósága a szanálási
feladatkörében eljáró MNB, akkor kezdeményezi a (6) bekezdés szerinti eljárást a csoportszintű
szanálási hatóságnál.
(8)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az
EBH-val, akkor a (2) bekezdéstől eltérően az eljárás határideje az EBH-nak az európai
felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat
módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010.
november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdése
szerinti határozatnak a Felügyelet részére történő átadását követő tíz munkanap múlva jár le.
(9)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB - a (6) és (7) bekezdésre is tekintettel - a (8)
bekezdés szerinti egyeztetést követően az EBH határozatát a határozatának meghozatalakor
figyelembe veszi. Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a határozatában eltér az EBH
határozatától, akkor a határozatában az eltérést indokolja.
(10)	Ha az eljárás lefolytatására másik EGT-állam illetékes szanálási hatósága jogosult, és az
EU-szintű anyavállalat intézmény leányvállalati hitelintézetének a szanálási hatósága a szanálási
feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárásra jogosult
EGT-állam illetékes szanálási hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a
véleményét, fenntartását.
(11)	Ha az EU-szintű anyavállalat intézmény székhelye szerinti EGT-állam illetékes szanálási
hatósága az (1) bekezdés szerinti eljárást követően hozott határozata Magyarországon
közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A szanálási feladatkörében eljáró MNB az EGT-
állam illetékes szanálási hatósága határozatát magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A
10
szanálási feladatkörében eljáró MNB hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más EGT-
állam illetékes szanálási hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására,
teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a szanálási
feladatkörében eljáró MNB által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok
alkalmazandóak.
(12)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (2) bekezdés szerinti határozat
megváltoztatásának szükségességét legalább évente egyszer hivatalból vagy az anyavállalat,
leányvállalat illetékes szanálási hatósága kezdeményezésére megvizsgálja.
IV.	fejezet
A szanálhatóság értékelése és a megelőzési jogosultságok
                                 3.	A szanálhatóság értékelése
                                               10. §
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB értékeli, hogy az intézmény vagy - ha az intézmény
összevont alapú felügyelet alá tartozik - mindazon magyarországi székhelyű intézmény és
pénzügyi vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, milyen mértékig
szanálható anélkül, hogy az intézmény vagy a vele összevont alapú felügyelet alá tarozó
intézmény vagy pénzügyi vállalkozás igénybe venné a bármilyen formában nyújtható rendkívüli
állami pénzügyi támogatást és az MNB vagy másik központi bank nem szokásos feltételekkel
(fedezet, futamidő és kamatozás) nyújtott központi banki likviditási támogatását vagy ezen
felüli rendkívüli likviditási hitelét.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti értékelés során a szanálási feladatkörében eljáró MNB
együttműködik a Felügyelettel.
(3)	Az intézmény - a 17. § figyelembe vétele mellett - akkor szanálható, ha a szanálási
feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint az intézménnyel szembeni fizetésképtelenségi
eljárás vagy az intézménynek a szanálási terv alapján történő szanálása során
a)	fenntartható a kritikus funkciók folytonossága, és
b)	a szanálás által elkerülhetőek az intézmény székhelye szerinti vagy az EGT-államok vagy az
EGT egészének a pénzügyi közvetítőrendszere stabilitására gyakorolt jelentős negatív
következmények, akár rendszerszintű válság esetén is.
(4)	A szanálhatóság értékelése során mérlegelendő szempontokat a 2. melléklet tartalmazza.
(5)	A szanálhatóság értékelését a szanálási terv elkészítésekor és aktualizálásakor kell
elvégezni.
(6)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy intézményt nem tekint szanálhatónak, akkor
erről a döntés meghozatalát követően haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t.
4.	A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése
11. §
11
(1)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálhatóság értékelése során megállapítja,
hogy az intézmény szanálhatóságának jelentős akadályai vannak, erről írásban tájékoztatja az
intézményt és a Felügyeletet.
(2)	Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételét követő
legfeljebb négy hónapon belül javaslatot tesz a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére a
tájékoztatásban megjelölt szanálhatósági akadályok megszüntetésére vagy kezelésére.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel egyeztetve értékeli, hogy az
intézmény által a (2) bekezdésben foglaltak szerint javasolt lépések megfelelőek-e az akadályok
kezelésére, megszüntetésére.
(4)	Ha az intézmény (2) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB
szerint alkalmas a szanálhatósági akadályok kiküszöbölésére vagy hatékony kezelésére, akkor
legfeljebb három hónapos határidő tűzésével kötelezi az intézményt - vagy csoportot - az
lépések megtételére.
(5)	Ha az intézmény (2) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB
megítélése szerint nem küszöböli ki vagy nem kezeli hatékonyan a szanálhatósági akadályokat,
akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB legfeljebb három hónapos határidő tűzésével a
szanálhatóság akadályainak csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges, a 12. § (1) és (2)
bekezdésében meghatározott lépések megtételére kötelezheti az intézményt vagy csoportot.
12. §
(1)	A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási
feladatkörében eljáró MNB - a Felügyelettel történt előzetes egyeztetést követően - előírhatja
az intézmény számára
   a)	a kritikus funkciók ellátására vonatkozó - csoporton belüli vagy harmadik felekkel
kötött - szolgáltatási szerződések kidolgozását és megkötését, illetve módosítását;
    b)	az egyéni és összesített kitettségek értékének felső határát;
   c)	a szanálási célok szempontjából fontos konkrét vagy általános tájékoztatási
követelményeket;
   d)	egyes eszközök elidegenítését;
   e)	új vagy meglévő üzletágak fejlesztésének, illetve új vagy meglévő termékek
értékesítésének a korlátozását, megszüntetését vagy megkezdésétől való tartózkodást;
   j) az intézmény, illetve a közvetlenül vagy közvetve az ellenőrző befolyása alatt álló,
csoporthoz tartozó bármely vállalkozás jogi vagy működési struktúráinak összetettségét
csökkentő változtatásokat annak érdekében, hogy a kritikus funkciók a szanálási eszközök
alkalmazása révén jogi és működési szempontból elkülöníthetők legyenek más funkcióktól;
vagy
   g)	pénzügyi holding társaság létrehozását.
(2)	Az (1) bekezdés b), d) és e) pontja tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB
döntéséhez a Felügyelet jóváhagyása is szükséges.
(3)	A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási
feladatkörében eljáró MNB - a Felügyelettel történt előzetes egyeztetést követően - előírhatja
az intézmény számára, ha az vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata, hogy a
vegyes tevékenységű holding társaság hozzon létre külön pénzügyi holding társaságot az
12
intézmény feletti ellenőrző befolyás gyakorlására, ha ez az intézmény szanálásának elősegítése
érdekében szükséges.
(4)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (l)-(3) bekezdés szerinti eljárása során - az
arányosság elvére is tekintettel - figyelembe veszi, hogy a szanálhatósági akadályok milyen
fenyegetést jelentenek a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására nézve, és azt, hogy a
szanálhatósági akadály kezelésére vagy megszüntetésére alkalmazandó intézkedések milyen
hatást gyakorolnak az intézmény üzleti tevékenységére és stabilitására, valamint a gazdasági
növekedéshez való hozzájárulási képességére.
   5.	A csoport szanálhatóságának értékelése és a csoportszintű szanálhatóság akadályainak
kezelése vagy megszüntetése
13. §
(1)	Egy csoport - a 17. § figyelembe vétele mellett - akkor szanálható, ha a szanálási
feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság megítélése szerint a csoporttal
szembeni fizetésképtelenségi eljárás vagy a csoportnak a szanálási terv alapján történő szanálása
során
a)	fenntartható a kritikus funkciók folytonossága, és
b)	a szanálás által elkerülhetőek a csoportba tartozó vállalkozások székhelye szerinti vagy az
EGT-államok vagy az EGT egészének a pénzügyi közvetítőrendszere stabilitására gyakorolt
jelentős negatív következmények, akár rendszerszintű válság esetén is.
(2)	Ha az MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor a csoportszintű szanálhatóság
értékelését ő végzi el a leányvállalatok és a jelentős fióktelepek szanálási hatóságaival azzal,
hogy az összevont alapú felügyeletért felelős felügyeleti hatósággal, valamint a leányvállalatok
és a jelentős fióktelepek illetékes hatóságaival is konzultációt kell folytatni.
(3)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportbeli leányvállalat szanálási hatósága,
akkor a csoportszintű szanálási hatósággal közösen határoz a csoportszintű szanálhatóság
értékeléséről.
(4)	A csoportszintű szanálhatóság értékelése során nem lehet figyelembe venni:
a)	a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatást, ide nem értve a
szanálást finanszírozó rendszer pénzeszközeinek felhasználását, és az Országos Betétbiztosítási
Alap (a továbbiakban: ÓBA) szanálási célú felhasználását,
b)	a nem szokásos feltételekkel (fedezet, futamidő és kamatozás) nyújtott központi banki
likviditási támogatás, valamint
c)	az MNB vagy más jegybank rendkívüli likviditási hitelét.
(5)	A csoport szanálhatóságának értékeléséről a szanálási kollégium keretében hozza meg a
szanálási feladatkörében eljáró MNB - ha ő a csoportszintű szanálásért felelős szanálási hatóság
-	a határozatot, amely határozat meghozatala során a 2. melléklet szempontjait figyelembe kell
venni.
(6)	A csoport szanálhatóságának értékelését a csoportszintű szanálási terv elkészítésekor és
aktualizálásakor kell elvégezni.
(7)	Az e § szerinti határozat meghozatalakor a 7-9. § szerinti kell eljárni.
13
(8)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság megítélése
szerint egy csoport a szanálhatósági értékelés alapján nem szanálható, akkor erről
haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t.
14. §
(1)	A csoportszintű szanálhatóság értékelését követően - ha szükséges - el kell hárítani a
szanálás akadályait.
(2)	A csoportszintű szanálhatóság akadályainak elhárítása tekintetében többoldalú eljárás
keretében hozott határozatot hoznak a szanálási kollégium tagjai a szanálási feladatkörében
eljáró MNB vezetésével, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság. Az eljárásban és a határozat
meghozatalában részt vesz a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatósága, és a határozat
meghozatalát megelőzően egyeztet a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoport felügyeleti
kollégiumával és a csoportba tartozó jelentős fióktelep illetékes szanálási hatóságával.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság - határozatot
megalapozó jelentést (a továbbiakban: jelentés) készít az összevont alapú felügyeletért felelős
felügyeleti hatósággal és az EBH-val - az illetékes felügyeleti hatóságokkal folytatott
konzultációt követően - a szanálási intézkedés hatékony alkalmazását hátráltató, valamint a
szanálási hatáskörök csoportszinten történő alkalmazását akadályokról.
(4)	A (3) bekezdés szerinti jelentés
a)	figyelembe veszi az intézmény üzleti modelljét és az arra gyakorolt hatást, valamint
b)	arányos és célzott lehetséges intézkedési javaslatot fogalmaz meg, amely szükséges és
megfelelő a (3) bekezdésben említett akadály megszüntetéséhez.
(5)	A (3) bekezdésben meghatározott jelentést a szanálási feladatkörében eljáró MNB megküldi
a)	az EU-szintű anyavállalatnak,
b)	a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatóságának, valamint
c)	a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep illetékes szanálási hatóságának.
(6)	Ha a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatósága az MNB, akkor a szanálási
kollégiumban való részvétel tekintetében részére eljutatott jelentést a leányvállalat részére a
kézhezvételt követően azonnal megküldi.
(7)	Az EU-szintű anyavállalat a jelentés kézhezvételét követő négy hónapon belül
a)	észrevételt tehet, valamint
b)	olyan alternatív, lehetséges intézkedést javasolhat a csoportszintű szanálási hatóság számára,
amely a jelentésben meghatározott akadály elhárítását szolgálja.
(8)	Az EU-szintű anyavállalat által tett észrevételt és javaslatot a szanálási feladatkörében eljáró
MNB - ha ő a csoportszintű szanálási hatóság - továbbítja
a)	az összevont alapú felügyeletet ellátó hatóság,
b)	az EBH,
c)	a leányvállalat szanálási hatósága, valamint
d)	a jelentős fióktelep illetékes szanálási hatósága
számára.
14
(9)	A csoportszintű szanálhatóság akadályainak elhárítása tekintetében a (2) bekezdés alapján
többoldalú eljárás keretében határozatot hoznak a szanálási kollégium tagjai a szanálási
feladatkörében eljáró MNB vezetésével, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság. A határozat
meghozatala során figyelembe veszik az EU-szintű anyavállalat észrevételeit és javaslatait.
(10)	A többoldalú eljárás keretében hozott határozat figyelembe veszi a csoport által érintett
minden EGT-államban és az Európai Unió pénzügyi rendszerében felmerülő hatást.
(11)	A többoldalú eljárás keretében a határozatot meg kell hozni az EU-szintű anyavállalat
észrevételei és javaslatai beérkeztét követően, de legkésőbb a határozattervezet megküldését
követő négy hónap elteltével, és meg kell küldenie azt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-
nek - ha ő a csoportszintű szanálási hatóság - az EU-szintű anyavállalat részére.
15.	§
(1)	Ha a 14. § (11) bekezdése alapján a szanálási hatóságok együttesen nem tudnak határozatot
hozni, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság,
határozatot hoz a 14. § (1) bekezdése alapján és a határozat indokolásában megjeleníti az
érintett szanálási hatóságok véleményét és fenntartását.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti határozatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a
csoportszintű szanálási hatóság, megküldi az EU-szintű anyavállalat részére.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB nem járhat el az (1) bekezdés szerint, ha valamelyik
érintett szanálási hatóság a szanálás értékelése vonatkozásában az EBH elé utalja az ügyet
a) a 14.§ (11) bekezdésében meghatározott négy hónapos időtartam alatt, vagy
b)	annak felismerésekor, hogy nem születik többoldalú eljárás keretében határozat.
(4)	A (3) bekezdés esetén a megkeresést követő egy hónapon belül az EBH határozatot hoz,
amellyel összhangban kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek, ha ő a csoportszintű
szanálási hatóság, határozatát meghoznia. Ha az EBH egy hónapon belül nem hoz határozatot,
akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság, akkor az
(1)	bekezdés szerint meghozza határozatát.
(5)	Többoldalú eljárás keretében határozat hiányában a leányvállalatokat érintő,
határozathozatalt igénylő esetekben a szanálási feladatkörében eljáró MNB - ha ő a
leányvállalat szanálási hatósága - hozza meg a határozatot a szükséges intézkedésről azzal,
hogy az indokolás tartalmazza a többi érintett szanálási hatóság véleményét és fenntartását is.
Ezt a határozatot a leányvállalaton kívül a csoportszintű szanálási hatóság részére is meg kell
küldeni.
HARMADIK RÉSZ
A SZANÁLÁS
V.	Fejezet
Szanálási célok, feltételek és általános elvek
6.	Szanálási célok
16.	§
15
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a szanálási intézkedések alkalmazásakor és a
szanálási jogosultságok gyakorlásakor a figyelembe kell vennie a szanálási célokat, és azokat az
intézkedéseket, jogosultságokat kell választania, amelyek a legjobban szolgálják az adott eset
körülményeihez kapcsolódó szanálási célok elérését.
(2)	A szanálási célok a következők:
   a)	az állam által bármilyen formában nyújtható rendkívüli pénzügyi támogatás
szükségességének és felhasználásának minimalizálása révén a közpénzek védelme;
    b)	a kritikus funkciók ellátásbeli folytonosságának biztosítása;
   c)	a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető hatások kialakulásának
kiküszöbölése vagy a kialakult hatások megszüntetése;
   d)	a betétbiztosítási rendszer - ideértve az OBA - által biztosított betétek és a
befektetésvédelmi rendszer - ideértve Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Beva) - által
biztosított befektetések védelme,
   e)	az ügyfelek pénzeszközeinek és vagyonának védelme, valamint
    f)	a betétesek és befektetők bizalmának fenntartása a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása
érdekében.
(3)	Az (2) bekezdésben foglalt szanálási célok egyenrangúak.
(4)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek törekednie kell
a)	a szanálás költségeinek minimalizálására, valamint
b)	arra, hogy a szanálás következtében ne csökkenjen a szanálás alatt álló intézmény vagyoni
értéke, kivéve ha a szanálás céljának elérése miatt ez elkerülhetetlen.
7.	Szanálási feltételek és a szanálás elrendelése
17.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB - a (10) bekezdésben foglaltak alapján - elrendeli és
megindítja az intézményre vonatkozóan a szanálási eljárást, ha teljesülnek a következő együttes
feltételek:
   a)	a Felügyelet megállapítja, hogy az intézmény fizetésképtelen vagy várhatóan
fizetésképtelenné válik,
   b)	a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a körülményekre tekintettel
nem valószínűsíthető, hogy a szanálási intézkedéseken kívül bármilyen más intézkedés -
ideértve a Felügyelet, a szanálási feladatkörében eljáró MNB által végrehajtható tőkeelemek
leírására vagy átalakítására vonatkozó intézkedési lehetőséget, az intézmény, az önkéntes
intézményvédelmi alap vagy más piaci szereplő intézkedéseit is - megakadályozná az
intézmény fizetésképtelenné válását,
   c)	a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a szanálást közérdek
indokolja.
(2)	Egy intézmény fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik, ha
   a)	olyan mértékben megsérti a tevékenységi engedélye fenntartásának a feltételét képező
követelményeket, vagy a rendelkezésre álló, számszerűsíthető (tőkemegfelelőség,
jövedelmezőség és portfolióminőség) adatok alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon
belül, valószínűsíthetően olyan mértékben megsérti e követelményeket, amely miatt a
tevékenységi engedélye visszavonásának lenne helye, így különösen az 575/2013/EU rendelet
16
szerinti szavatoló tőke teljes mértékének vagy a szavatoló tőke jelentős részének elvesztésével
járó veszteségek elszenvedése vagy valószínűsíthető elszenvedése miatt;
   b)	vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana
fedezetet vagy a rendelkezésre álló, számszerűsíthető adatok (tőkemegfelelőség,
jövedelmezőség és portfolióminőség) alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon belül,
valószínűsíthetően ez bekövetkezne, amely miatt a tevékenységi engedélye visszavonásának
lenne helye
   c)	az intézmény nem vitatott és a pénzügyi szolgáltatásához, kiegészítő pénzügyi
szolgáltatásához, a befektetési szolgáltatási tevékenységéhez vagy a befektetési szolgáltatási
tevékenységét kiegészítő szolgáltatásához kapcsolódó kötelezettségét nem egyenlíti ki, vagy a
rendelkezésre álló, számszerűsíthető adatok (betétfedezeti mutató, mérlegfedezeti mutató,
devizafinanszírozási mutató) alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon belül,
valószínűsíthetően ez bekövetkezne; vagy
   d)	az intézmény rendkívüli állami pénzügyi támogatást igényel vagy ilyenben részesül,
kivéve, ha ez az állami támogatás az ország gazdaságában keletkező súlyos zavarok kezelését és
a pénzügyi stabilitás megőrzését célozza és azt az alábbi formák valamelyikében nyújtják:
         da)	állami garancia vagy ezzel egyenértékű támogatás az MNB monetáris politikai
eszköztárához való hozzáférését elősegítendő,
         db)	állami garancia vagy ezzel egyenértékű támogatás az újonnan keletkező
kötelezettségekre,
         de) piaci magánbefektető elv alapján megvalósuló, állam általi saját tőke emelés vagy
tőkeelem vásárlás, ha a támogatás nyújtásának időpontjában sem az a) -c) pontokban foglaltak,
sem a tőkeelemek leírását vagy átalakítását szükségessé tévő körülmények nem állnak fenn.
(3)	A (2) bekezdés d) pontjában foglalt támogatások
   a)	kizárólag szolvens intézményeknek,
    b)	az európai uniós versenyjogi előírások szerinti jóváhagyást követően,
    c)	elővigyázatossági, megelőző jelleggel,
   d)	a nemzetgazdasági zavarok kezeléséhez szükséges mértékben
nyújthatók, és nem használhatók fel az érintett intézmény korábban keletkező vagy várható
veszteségeinek finanszírozására.
(4)	A (2) bekezdés d) pont de) alpontja szerinti támogatás csak nemzeti, több EGT-államban
vagy eurózónában végzett stressz tesztek, eszközminőség vizsgálatok vagy egyéb egyenértékű
eljárások által feltárt tőkehiány mértékéig nyújtható.
(5)	A szanálási intézkedés akkor szolgálja a közérdeket, ha
a)	az intézkedés szükséges az e törvényben meghatározott szanálási célok közül egy vagy több
megvalósításához, azokkal arányos, és
b)	az intézmény fizetésképtelenségi eljárás keretében történő megszüntetése révén e szanálási
célok nem tudnának legalább ilyen mértékben megvalósulni.
(6)	Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor a Szhitv. szerinti szövetkezeti hitelintézet
szanálása előtt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek azt is meg kell vizsgálnia, hogy az
Integrációs Szervezet intézkedéseivel megakadályozható-e a szövetkezeti hitelintézet
fizetésképtelenné válása.
(7)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézményre vonatkozó szanálási akciótervet
készít legkésőbb a szanálás (1) bekezdés szerinti elrendelésekor, amely - ha rendelkezésre áll
17
akkor - figyelembe veszi a szanálási tervet, kivéve ha az eltérést az eset körülményei indokolttá
teszik.
(8)	A szanálási akcióterv tartalmazza a tervezett szanálási intézkedéseket és azok
alkalmazásának tervezett menetét; valamint a szanálás finanszírozási tervét, az ÓBA, a
Szanálási Alap e törvény szerinti hozzájárulását és esetlegesen az állam - fiskális semlegesség
elvén alapuló - ideiglenes költségvetési szerepvállalásának igényét és módját.
(9)	A Kormány előzetes jóváhagyása szükséges a közpénzek felhasználásához, ha a szanálás
során az állam költségvetési szerepvállalása - ideértve a Szanálási Alapnak történő, az adott
szanálási intézkedéshez, szanálási eljáráshoz kapcsolódó hitel nyújtását is - válik szükségessé
vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan tizenkét hónapon belül az szükségessé
válhat. A Kormányt a döntése meghozatalakor nem köti a szanálási feladatkörében eljáró MNB
által elkészített szanálási akcióterv vagy az elrendelt szanálási intézkedés.
(10)	A szanálásról szóló (1) bekezdés szerinti - a szanálási feltételek fennálltának tényéről szóló
-	döntést a Pénzügy Stabilitási Tanács (a továbbiakban: PST) hozza meg azzal, hogy a Magyar
Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 4. § (9)
bekezdése szerinti feladatkör ellátásáért felelős vezetők nem rendelkeznek szavazati joggal.
18. §
Az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti pénzügyi vállalkozással szemben akkor alkalmazható
szanálási intézkedés, ha a szanálási feltételek az intézmény és a hozzá kapcsolódó pénzügyi
vállalkozás - amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed - vonatkozásában egyaránt
teljesülnek.
19. §
(1)	A magyarországi székhelyű pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság
vagy vegyes tevékenységű holding társaság akkor vonható szanálás alá, ha a szanálási feltételek
az említett holding társaság és annak egy vagy több leányvállalati intézményei vonatkozásában
is teljesülnek. Harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalat esetében akkor
indítható szanálási eljárás, ha a szanálási feltételek a harmadik ország joga szerint fennállnak.
(2)	Ha a vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata közvetlenül vagy közvetve
pénzügyi holding társaság tulajdonában van, a csoportszintű szanálás céljából hozott szanálási
intézkedések csak a pénzügyi holding társaságra irányulhatnak, a vegyes tevékenységű holding
társaság vonatkozásában nem alkalmazhatóak.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási
intézkedést hozhat az (1) bekezdésben említett holding társaságra akkor is, ha a szanálási
feltételek kizárólag a leányvállalati intézmény tekintetében teljesülnek, és a holding társasággal
szembeni szanálási intézkedések szükségesek a leányvállalati intézmény eredményes
szanálásához.
(4)	Az (1) és (3) bekezdés alkalmazásában a szanálási feltételek teljesülésének megállapítása
során, ha az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás szanálási
hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a másik érintett szanálási hatósággal
megállapodhat arról, hogy figyelmen kívül hagyja a csoporton belüli pénzügyi támogatást,
ideértve a leírási és átalakítási jogosultságok gyakorlását is.
18
8. A szanálásra vonatkozó általános követelmények
20. §
(1)	A szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási jogosultságok alkalmazása során a
következő elvek szerint kell eljárni:
    a)	a felmerülő veszteségeket első helyen a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai
viselik;
    b)	a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai után a hitelezők viselik a felmerülő
veszteségeket a Csődtv. 57. § (1) bekezdésében meghatározott veszteségviselési sorrendben és
arányában, figyelembe véve a Hpt. és a Bszt. felszámolási eljárással kapcsolatos rendelkezéseit
is;
    c)	a szanálás alatt álló intézmény vezető állású személyétől a vezetői megbízást vissza kell
vonni, kivéve ha a vezető állású személyeknek a körét részben vagy egészben a szanálási célok
elérése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB szükségesnek tartja megtartani, így
különösen ha a szanálás eredményes végrehajtását akadályozná a vezető eltávolítása;
   d)	a szanálás alatt álló intézmény fizetésképtelenségének vagy várható
fizetésképtelenségének okait fel kell tárni;
    e)	az azonos hitelezői osztályba tartozó hitelezők azonos elbánásban részesülnek;
    f)	egyetlen tulajdonos vagy hitelező sem viselhet annál nagyobb - a szanálási intézkedések
alkalmazásával közvetlenül összefüggő - veszteséget, mint amelyet akkor viselt volna, ha az
intézményt felszámolják; és
   g)	a szanálási intézkedést az e törvényben foglalt biztosítékokkal összhangban kell
alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak teljesülése érdekében a szanálás alatt álló intézmény
vezetése a szanálási eljárás megindítását követően, valamint annak időtartama alatt az ismert
hitelezőkről olyan nyilvántartás vezet, amelyben az intézménnyel szemben követeléssel
rendelkezőket és a követeléseik összegét - a Hpt.-ben vagy a Bszt.-ben meghatározott eltéréssel
-	a Csődtv. 57. § (1) bekezdése szerinti bontásban jeleníti meg.
(3)	Az intézmény vezetése, felügyelő bizottsága és könyvvizsgálója köteles együttműködni a
szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel a szanálási célok elérése érdekében.
(4)	Ha az intézmény egy csoport tagja, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási
intézkedések meghozatala és a szanálási eszközök alkalmazása során arra törekszik, hogy
minimalizálja ezeknek a csoportra, a csoport tagjaira és az érintett pénzügyi piacra gyakorolt
negatív hatást.
(5)	A Felügyelet a folyamatos felügyelés - ideértve a rendszeres adatszolgáltatás értékelését -
keretében a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szanálási feltételek fennállásának észlelésekor
értesíti a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t ezen szanálási feltételek teljesüléséről, valamint
arról, ha az általa alkalmazható intézkedések és kivételes intézkedések alapján ezen szanálási
feltételek megszűntetésére nincs lehetőség.
(6)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel és munkavállalóival, valamint az általuk a
szanáláshoz kapcsolódóan igénybe vett közreműködővel szemben e minőségükben végzett
cselekmény vagy elkövetett mulasztás miatt harmadik személy kártérítési igénnyel csak
lényeges kötelezettségük súlyos gondatlan megszegése esetén léphet fel, feltéve, hogy az adott
cselekmény vagy mulasztás a kárt közvetlenül idézte elő.
19
9. A szanálás megszűntetése
21. §
A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatban megszünteti a szanálást, ha a szanálásra
okot adó körülmények megszűntek és a szanálási célok teljesültek vagy a szanálási célok
megvalósulása a szanálástól már nem várható.
                                             VI.	fejezet
                                  Eszközök és források értékelése
10.	Független értékelés
22. §
(1)	A szanálási intézkedés meghozatalára vonatkozó döntést megelőzően a szanálási
feladatkörében eljáró MNB gondoskodik arról, hogy az intézmény eszközeinek és forrásainak
megbízható és valós értékelését (a továbbiakban: független értékelés) független, jogszabályban
meghatározott szakmai és összeférhetetlenségi követelményeknek megfelelő személy (a
továbbiakban: független értékelő) végezze.
(2)	A független értékelők névjegyzékét a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezeti, és
honlapján közzéteszi. A független értékelői nyilvántartásban fel kell tüntetni:
a)	a független értékelő nevét, postai és elektronikus levelezési címét, székhelyét, telephelyét,
fióktelepét (működési terület),
b)	a független értékelő nyilvántartási számát és annak keltét,
c)	a független értékelő ügyvezetőjének, könyvvizsgálójának nevét, lakóhelyét,
d)	a független értékelő főtevékenységét és a létesítő okiratában meghatározott további
tevékenységi köreit a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint,
e)	a független értékelő minden közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező tagjának
(részvényesének) nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), amennyiben a független értékelő
külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, akkor a külföldi székhelyű vállalkozás
nevét (cégnevét) székhelyét, nyilvántartási számát, valamint
f) annak a jogi személynek a nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, amelyben a független
értékelő közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik.
(3)	A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a független értékelő természetes személy, jogi személy
vagy a nyilvántartási szám és annak kelte, valamint a független értékelői tevékenység végzésére
való jogosultság tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(4)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelőkre vonatkozóan legalább
félévente egyszer nyilvános pályázatot hirdet. A beérkezett pályázatokat a szanálási
feladatkörében eljáró MNB által felkért, legalább három, de legfeljebb hét tagból álló bíráló
bizottság bírálja el. Ha a pályázó a jogszabályi feltételeknek megfelel, akkor a szanálási
feladatkörében eljáró MNB a névjegyzékbe felveszi.
(5)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB kidolgozza a (4) bekezdésben meghatározott bíráló
bizottság tagjainak kiválasztására vonatkozó belső eljárásrendjét, és az eljárásrendet a szanálási
feladatkörében eljáró MNB a honlapján közzéteszi.
(6)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelőt törli a (2) bekezdés szerinti
névjegyzékből, ha
20
   a)	a független értékelő a pályázatában valótlan adatot közölt,
   b)	a független értékelő már nem felel meg az e törvényben és az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek,
   c)	azt független értékelő írásban kéri,
   d)	a független értékelőként nyilvántartásba vett személy meghalt vagy a szervezet megszűnt.
(7)	A független értékelők névjegyzékébe az vehető fel, aki rendelkezik
   a)	közgazdasági felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel vagy
a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett
közgazdász szakképzettséggel vagy
   b)	jogász szakképzettséggel,
   c)	könyvvizsgálói szakképesítéssel és ennek pénzügyi intézményi vagy befektetési
vállalkozási minősítésével, valamint
   d)	természetes személy esetében a büntetlen előéletről, a köztartozás-mentességről
igazolással.
(8)	Szervezet esetében a (7) bekezdésen túlmenően feltétel a jogutód nélküli megszüntetését
eredményező eljárás hatálya alatt való nem léte.
(9)	A független értékelők névjegyzékébe az a jogi személy vehető fel, amelyik legalább egy
olyan munkavállalót foglalkoztat, aki megfelel a (7) és (8) bekezdés szerinti követelményeknek.
(10)	A független értékelő egy adott feladatra való pályázása, illetve megbízása esetén
nyilatkozik arról, hogy független az intézménytől, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-től és
a Felügyelettől. Akkor minősül függetlennek a független értékelő, ha az üzleti évben vagy az azt
megelőző 5 üzleti év egyikében sem haladta meg az éves bruttó árbevételének 1 százalékát a
szanálás alá vont intézménytől vagy az MNB-től kapott bevétele.
(11)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB kidolgozza a független értékelő
a)	kiválasztására és
b)	kirendelésére
vonatkozó belső eljárásrendjét, és az eljárásrendet a szanálási feladatkörében eljáró MNB a
honlapján közzéteszi.
(12)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelő kirendelésével egyidejűleg
meghatározza a független értékelés határnapját, és a független értékelés során figyelembe
veendő feltételezéseket.
(13)	A független értékelővel és az általa igénybe vett közreműködővel szemben e minőségében
végzett cselekmény vagy elkövetett mulasztás miatt harmadik személy kártérítési igénnyel csak
lényeges kötelezettségük súlyos gondatlan megszegése esetén léphet fel, feltéve, hogy az adott
cselekmény vagy mulasztás a kárt közvetlenül idézte elő.
11.	A független értékelés célja
23.	§
(1)	A független értékelés alapvető célja a fizetésképtelen vagy a rendelkezésre álló információk
alapján várhatóan fizetésképtelenné váló intézmény eszközei és forrásai értékének a
megállapítása.
21
(2)	A független értékelés kiegészítő céljai:
   a)	információt szolgáltatni annak megállapításához, hogy teljesülnek-e a szanálási
feltételek, illetve a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó feltételek;
   b)	ha a szanálási feltételek teljesülnek, információt nyújtani az intézmény tekintetében
alkalmazandó szanálási intézkedés alkalmazhatóságáról;
   c)	hitelezői feltőkésítés és a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság
alkalmazása esetén információt nyújtani az arra vonatkozó döntéshez, hogy milyen mértékben
kerüljön sor az intézményben lévő tagsági részesedések bevonására, leírására vagy átalakítására
és milyen mértékben kerüljön sor a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek leírására vagy
átalakítására;
   d)	áthidaló intézmény vagy eszközelkülönítés alkalmazása esetén információt nyújtani az
átruházandó eszközökre, forrásokra, jogokra és kötelezettségekre vagy az intézményben lévő
tagsági részesedésekre vonatkozó döntéshez, valamint a szanálás alatt álló intézménynek, illetve
az intézményben lévő tagsági részesedések tulajdonosainak fizetendő ellentételezés értékére
vonatkozó döntéshez;
   e)	a szanálási feladatkörében eljáró MNB számára piaci feltétel megállapításához
nyújtandó információ a vagyonértékesítés alkalmazása esetén az átruházandó eszközökre,
forrásokra, jogokra és kötelezettségekre vagy az intézményben lévő tagsági részesedésekre
vonatkozó döntéshez;
   f)	annak biztosítása, hogy az intézmény eszközeiben bekövetkezett esetleges veszteségeket
a szanálási eszközök alkalmazásakor vagy a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó
jogosultság gyakorlása előtt teljes körűen elszámolják.
(3)	A független értékelésnek prudens feltételezéseken kell alapulnia, ideértve az eszközök
nemteljesítési arányának és a várható veszteségek mértékének meghatározását is.
(4)	A független értékeléskor nem tételezhető fel, hogy az intézmény a jövőben rendkívüli állami
pénzügyi támogatásban részesül a szanálási intézkedés időpontját követően, illetve azt
követően, hogy a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság alkalmazására
sor kerül. Ha az intézmény a független értékelést megelőző három hónapban az intézmény
rendkívüli állami támogatásban részesült, akkor annak esetleges értéknövelő hatását figyelmen
kívül kell hagyni.
(5)	A független értékeléskor figyelembe kell venni, hogy bármelyik szanálási eszköz
alkalmazása esetén
     a)	a szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a méltányolható és indokoltan
felmerült kiadásai visszatérítését igényelni a szanálás alatt álló intézménytől;
     b)	a Szanálási Alap kamatot vagy díjat számíthat fel a szanálás alatt álló intézmény
részére nyújtott hitelekkel vagy garanciákkal kapcsolatban.
(6)	A független értékeléshez az intézmény számviteli nyilvántartásaiban szereplő információkon
túl mellékelni kell:
     a)	a szanálási feladatkörében eljáró MNB által meghatározott fordulónapra
összeállított mérleget, valamint az intézmény pénzügyi helyzetéről szóló jelentést;
     b)	az eszközök és források forgalomképességének bemutatását és könyv szerinti
értékét tartalmazó analitikus leltárt;
     c)	a fennálló kötelezettségek felsorolását, megjelölve mindegyik esetben - a Hpt.-
ben vagy a Bszt-ben meghatározott eltéréssel - a Csődtv. 57. § (1) bekezdése szerinti rangsort
és arányát;
22
     d)	az intézmény által olyan harmadik felek nevében tartott eszközök felsorolását,
amelyek nem vonhatóak be a veszteségviselésbe;
     e)	a várható veszteségekre megképzendő tartalékok bemutatását.
(7)	A független értékelő a (6) bekezdés c) pontjában foglalt kimutatást kiegészíti az arra
vonatkozó becsléssel, hogy az egyes tulajdonosi és hitelezői csoportok az intézmény
felszámolása esetén várhatóan milyen megtérülésben részesülnének.
(8)	A független értékelést a szanálási feladatkörében eljáró MNB végzéssel hagyja jóvá, amely
végzés kizárólag a szanálást elrendelő határozat elleni jogorvoslattal együttesen támadható meg.
12.	Ideiglenes értékelés
24.	§
(1)	Ha a szanálási eljárást megelőzően vagy annak során az intézmény pénzügyi helyzetére, a
pénzügyi közvetítő rendszer stabilitására, illetve az eljárás további körülményeire tekintettel
nincs mód a független értékelés lebonyolítására annak időigénye miatt vagy a független
értékelés során nem biztosítható a 23. § (6) és (7) bekezdésben foglalt követelmények
teljesítése, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézmény számviteli
nyilvántartásait alapul véve, a vagyonelemek értékesíthetőségét, a fedezetek
érvényesíthetőségével kapcsolatos bizonytalansági tényezőket is figyelembe vevő értékelési
pufferek és diszkonttényezők alkalmazásával maga is elvégezheti az intézmény eszközeinek és
forrásainak értékelését (a továbbiakban: ideiglenes értékelés).
(2)	Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes értékeléshez a szanálási feladatkörében eljáró MNB
közreműködőt - ideértve az MNBtv-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző,
nonprofit gazdasági társaságot is - vehet igénybe. A közreműködőre is a független értékelőre
vonatkozó szakmai és összeférhetetlenségi követelményeket kell alkalmazni, kivéve a 22. § (10)
bekezdést, valamint a közreműködőnek a független értékelők névjegyzékében szerepelnie kell,
kivéve, ha az ebből fakadó időveszteség veszélyezteti a szanálási célok hatékony teljesülését.
(3)	Az ideiglenes értékeléskor törekedni kell a független értékelés céljaként meghatározott célok
és követelmények lehető legteljesebb mértékű figyelembe vételére.
25.	§
(1)	Az ideiglenes értékelés megalapozhatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási
eszközeinek meghozatalát vagy a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó
jogosultsága gyakorlását.
(2)	Az ideiglenes értékelés részét képezi a szanálási eszköz alkalmazásáról vagy a szanálási
jogosultság gyakorlásáról, illetve a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó
jogosultság gyakorlásáról szóló döntésnek.
(3)	Az ideiglenes értékelést a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási eljárást
megelőzően végzéssel hagyja jóvá, amely végzés kizárólag a szanálást elrendelő határozat elleni
jogorvoslattal együttesen támadható meg. Ha az ideiglenes értékelés a szanálást elrendelő
határozatot követően készül el, azt a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozattal hagyja
jóvá.
13.	Utólagos, végleges értékelés
23
26. §
(1)	Az ideiglenes értékelés mindaddig nem tekinthető független értékelésnek, amíg egy
független értékelő el nem végzi az értékelést, amely megfelel a 23. § (1) és (2) bekezdés szerinti
céloknak és teljesíti a független értékelésre vonatkozó valamennyi követelményt (a
továbbiakban: utólagos, végleges értékelés).
(2)	Az utólagos, végleges értékelést az ideiglenes értékelést követően a lehető leghamarabb, de
legkésőbb az ideiglenes értékelést követő hat hónapon belül el kell végezni
(3)	Az utólagos, végleges értékelés célja a független értékelés céljain túlmenően:
    a)	biztosítani azt, hogy az intézmény eszközeiben bekövetkezett esetleges
veszteségeket teljes körűen elszámolják az intézmény számviteli nyilvántartásaiban;
    b)	információt nyújtani az arra vonatkozó döntéshez, hogy sor kerüljön-e a
hitelezők követeléseinek visszaírására vagy a kifizetett ellenérték értékének növelésére a (4)
bekezdésnek megfelelően.
(4)	Ha az intézmény saját tőkéjének az utólagos, végleges értékelés szerinti becslése magasabb
értéket eredményez, mint az intézmény saját tőkéjének az ideiglenes értékelés szerinti becslése,
akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatában kötelezi az áthidaló intézményt
vagy a szanálási vagyonkezelőt, hogy fizessen további ellentételezést a szanálás alatt álló
intézménynek az eszközökre, forrásokra, jogokra és kötelezettségekre vonatkozóan, illetve az
intézményben lévő tagsági részesedések tulajdonosainak.
                                    14.	Szanálási kollégium
                                             27. §
(1)	A csoport esetében érintett szanálási hatóságok szanálási kollégiumot hoznak létre a
a)	csoportszintű szanálási terv,
b)	csoportszintű szanálhatóság értékelése,
c)	csoportszintű szanálhatóság akadályainak elhárítása,
d)	hitelezői feltőkésítés minimumkövetelményei,
e)	leányvállalat szanálása,
f)	csoportszintű szanálási intézkedések, valamint
g)	a határon átnyúló tevékenység esetében szükséges intézkedések egyeztetése és végrehajtása
tekintetében.
(2)	A szanálási kollégium a csoporthoz tartozó harmadik országbeli intézmény székhelye
szerinti érintett harmadik országbeli hatósággal is egyeztethet és együttműködhet, ha a
harmadik országbeli intézmény érintett a szanálási eljárás tekintetében vagy közvetlen hatással
van rá a szanálási eljárás.
(3)	A szanálási kollégium keretében a csoportszintű szanálási hatóság és a leányvállalat
szanálási hatósága az illetékes felügyeleti hatósággal és az összevont alapú felügyeletért felelős
felügyeleti hatósággal egyeztetve
a)	kidolgozza a csoportszintű szanálási tervet,
b)	értékeli a csoport szanálhatóságát,
c)	előkészíti és intézkedik a csoport szanálhatósága előtt álló akadályok kezelése és
kiküszöbölése tekintetében,
24
d)	dönt a csoportszintű szanálási rendszer létrehozásának szükségességéről és elősegíti annak
létrehozását,
e)	koordinálja a csoportszintű szanálási stratégiáról, intézkedésekről, eszközökről és
rendszerekről a nyilvánosságra hozatalt és kommunikációt,
f)	összehangolja a finanszírozási rendszerek alkalmazását,
g)	megállapítja az összevont alapú és a leányvállalati szinten a 65-68. § szerinti
minimumkövetelményeket, valamint
h)	megvitatja a határon átnyúló csoport szanálásával összefüggésben felmerült kérdéseket.
(4)	A szanálási kollégium tagjai
a)	a csoportszintű szanálási hatóság,
b)	az összevont alapú felügyelet tekintetében a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási
hatósága,
c)	az 1. § (1) bekezdés b) pont szerinti pénzügyi holding társaság szanálási hatósága,
d)	a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep illetékes szanálási hatósága,
e)	az a) és b) pontban meghatározott szanálási hatóság EGT-állama szerinti illetékes felügyeleti
hatóság vagy az illetékes felügyeleti hatóság döntése alapján az EGT-állama szerinti központi
bankjának egy képviselője is,
f)	az illetékes minisztérium,
g)	az EGT-állam betétbiztosítási rendszerért felelős hatóság, ha az adott EGT-állam szanálási
hatósága tagja a szanálási kollégiumnak, valamint
h)	az EBH.
(5)	A (4) bekezdés vonatkozásában a tag
a)	az a) pont tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a csoportszintű szanálási
hatóság,
b)	a b)-d) pont tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a leányvállalat, a
pénzügyi holding társaság vagy a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep szanálási hatósága,
c)	az e) pont tekintetében a Felügyelet, ha ő az illetékes felügyeleti hatóság,
d)	az f) pont tekintetében a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős magyar
minisztérium, ha az a)-d) pont valamelyike tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB
a szanálási hatóság, valamint
e)	a g) pont tekintetében az ÓBA, ha az a)-d) pont valamelyike tekintetében a szanálási
feladatkörében eljáró MNB a szanálási hatóság.
(6)	Ha a csoporthoz tartozik olyan leányvállalat vagy jelentős fióktelep, amelynek székhelye
harmadik országban van vagy amelyet harmadik országban létesítettek, akkor ezen leányvállalat
vagy jelentősebb fióktelep szanálási hatóságai - kérelmükre - megfigyelőnek meghívhatóak a
szanálási kollégium megbeszéléseire, ha a 124. § szerinti feltételek teljesülnek.
(7)	A szanálási kollégium üléseire meg kell hívni az EBH-t azzal, hogy az EBH szavazati jog
nélkül javaslatokat tehet a szanálási kollégium hatékony, eredményes és következetes működése
érdekében.
28. §
(1)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor ő vezeti
elnöki tisztében a szanálási kollégiumot.
(2)	Az (1) bekezdés tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB
25
a)	a szanálási kollégium tagjaival folytatott egyeztetés alapján a szanálási kollégiumra
vonatkozó szabályokat és eljárásrendet írásban rögzíti,
b)	koordinálja a szanálási kollégium feladatait és tevékenységét,
c)	megszervezi a szanálási kollégium üléseit - ideértve az előzetes, teljes körű tájékoztatást az
időpontok, megvitatandó témakörök és napirend tekintetében - és ellátja annak elnöki tisztét,
d)	írásban tájékoztatja a szanálási kollégium tagjait a tervezett ülésekről, hogy azok
kérelmezhessék szükség szerint a részvételüket, valamint ki tudják a képviselendő álláspont
hátterét alakítani,
e)	dönthet úgy, hogy a pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges hatás alapján nem szükséges
minden intézmény tekintetében meghívni a 27. § (4) bekezdés c)-g) pont szerinti tagokat a
szanálási kollégium megbeszélésére, valamint
f)	a szanálási kollégium tagjait írásban tájékoztatja a szanálási kollégium megbeszélésének
eredményeként hozott határozatról és a megbeszélés eredményeiről, következtetéseiről.
(3)	A szanálási kollégium tagjai az eredményes és hatékony működés érdekében szorosan
együttműködnek.
(4)	Függetlenül attól, hogy a csoportszintű szanálási hatóság a (2) bekezdés vagy a nemzeti
jogrendjében kialakított hasonló szabályozás tekintetében nem hívta meg a szanálási
feladatkörében eljáró MNB-t, mint szanálási kollégiumi szanálási hatósági tagot, ha többoldalú
eljárás keretében határozat hozatala történik vagy a hatósági feladatkörébe tartozó szervezettel
kapcsolatos ügyek szerepelnek a szanálási kollégium megbeszélésének napirendjén, akkor a
szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult részt venni a szanálási kollégium megbeszélésén.
15.	Európai szanálási kollégium
29.	§
(1)	Ha a harmadik országbeli intézménynek vagy harmadik országbeli anyavállalatnak
Magyarországon kívül még legalább egy EGT-államban leányvállalata vagy jelentős fióktelepe
van, akkor az adott leányvállalatok és jelentős fióktelepek illetékes szanálási hatóságai által
létrehozott európai szanálási kollégiumban részt vesz a szanálási feladatkörében eljáró MNB is.
(2)	Az európai szanálási kollégiumnak a leányvállalat és a jelentős fióktelep vonatkozásában
kell a szanálási kollégium feladatait ellátnia, és az európai szanálási kollégium a szanálási
kollégium szabályai szerint működik, amelynek keretében vesz részt a munkában a szanálási
feladatkörében eljáró MNB, ha teljesül az (1) bekezdés szerinti feltétel.
(3)	A szanálási kollégium elnöki tisztét a szanálási feladatkörében eljáró MNB látja el, ha a
csoport összevont alapú felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság a Felügyelet.
(4)	Az érintett szanálási hatóságok - így a szanálási feladatkörében eljáró MNB is -
eltekinthetnek az európai szanálási kollégium felállításától, ha van másik olyan csoport vagy
kollégium, amely ellátja az európai szanálási kollégium feladatait.
16.	Információ csere
30.	§
(1)	A szanálási kollégium tagjainak kérésre biztosítaniuk kell a szanálás tekintetében a többi
hatóság feladatainak ellátásához a szükséges információkat, amelyeket és amelyeknek a
szanálási kollégium feladatainak ellátása érdekében szükséges áramlását a szanálási
feladatkörében eljáró MNB koordinál, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság.
26
(2)	A harmadik országbeli intézmény vagy anyavállalat szanálási hatósága által megküldött
vagy átadott információt a küldő szanálási hatóság jóváhagyásával lehet csak továbbítani.
(3)	A szanálási hatóságok által rendelkezésre bocsátott információkat az illetékes minisztérium
rendelkezésére bocsátja a szanálási feladatkörében eljáró MNB - ha ő a csoportszintű szanálási
hatóság ha azok olyan határozathoz vagy ügyhöz kapcsolódnak, amelynek esetében kötelező
a minisztérium értesítése vagy a vele való egyeztetés vagy közpénzeket érinthet.
17.	Leányvállalatot érintő csoportszintű szanálás
31.	§
(1)	Ha egy csoporthoz tartozó leányvállalat vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi holding
társaság esetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja a szanálási feltételek
fennálltát, akkor haladéktalanul értesíti a csoportszintű szanálási hatóságot, az összevont alapú
felügyeletet ellátó hatóságot és az érintett csoport szanálási kollégiumának tagjait
a)	a szanálási feltételek teljesüléséről szóló határozatról, valamint
b)	az érintett leányvállalat vagy pénzügyi holding társaság esetében megfelelőnek ítélt szanálási
vagy fizetésképtelenségi eljárásról.
(2)	Egy külföldi szanálási hatóságnak az (1) bekezdés szerinti értesítését követően
haladéktalanul megvizsgálja és felméri a szanálási feladatkörében eljáró MNB - ha ő a
csoportszintű szanálási hatóság - a szanálási kollégium tagjaival folytatott konzultációt
követően, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárás és intézkedések a csoportra
és a csoporthoz tartozó intézményekre és vállalkozásokra milyen lehetséges hatást fejtenének ki.
Ezen vizsgálat során ki kell térni arra is, hogy lehetséges hatásként felmerül-e, hogy a
csoporthoz tartozó másik vállalkozás esetében teljesülnek a szanálási feltételek.
(3)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási
kollégium többi tagjával való konzultáció után megállapítja, hogy nem valószínűsíthető a (2)
bekezdésben említett másik vállalkozásra való átterjedés, akkor a szanálási feladatkörében
eljáró MNB saját hatáskörben lefolytatja a szanálást a magyarországi székhellyel rendelkező
csoporttagok vonatkozásában az (1) bekezdés b) pontban adott értesítés szerint. Ha a szanálási
feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság, de tagja a szanálási
kollégiumnak, akkor a szanálási kollégiumban a csoportszintű szanálási hatóság által a szanálási
kollégiumban folytatott egyeztetésben vesz rész.
(4)	Ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási kollégium többi tagjával való konzultáció
után megállapítja, hogy valószínűsíthető a (2) bekezdésben említett másik vállalkozásra való
átterjedés, akkor
a)	ha az MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor 24 órán belül csoportos szanálási
akciótervet javasol a szanálási kollégium tagjai számára;
b)	ha nem az MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor a csoportszintű szanálási hatóság
által az (1) bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvételét követő 24 órán belül javasolt és a
szanálási kollégium tagjai által elfogadott csoport szintű szanálási akcióterv által kell eljárnia.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott 24 órás határidőt a szanálási feladatkörében eljáró MNB,
ha ő a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feltételek fennálltát megállapító szanálási
hatóság hozzájárulásával meghosszabbíthatja legfeljebb két alkalommal, alkalmanként 24
órával.
27
(6)	A (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követően, ha nem készült el a
csportszintű szanálási hatóság által a vizsgálat, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB az
(1)	bekezdés alapján meghozza határozatát.
(7)	A csoportszintű szanálási akcióterv figyelembe veszi a szanálási terveket, a szanálási célok
hatékony megvalósítását, meghatározza azokat a szanálási intézkedéseket, amelyeket az érintett
szanálási hatóságoknak végre kell hajtania, hogy a szanálási célok és alapelvek teljesüljenek. A
csoportszintű szanálási akcióterv - amely magánban foglalja a finanszírozási tervet is -
meghatározza a szanálási intézkedések összehangolását.
(8)	A csoportszintű szanálási akcióterv a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a
csoportszintű szanálási hatóság és a csoportszintű szanálási akciótervben érintett leányvállalatok
szanálási hatósága általi többoldalú eljárás keretében hozott határozat, amelynek
meghozatalához kérhető az EBH közreműködő támogatása. Ha a szanálási feladatkörében eljáró
MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság, de a csoportszintű szanálási akciótervben érintett
leányvállalat szanálási hatósága, akkor a csoportszintű szanálási hatóság, a szanálási
feladatkörében eljáró MNB és másik, a szanálási akciótervben érintett leányvállalat szanálási
hatósága általi többoldalú eljárás keretében hozott határozat a csoportszintű szanálási akcióterv,
amely határozat meghozatalához kérhető az EBH közreműködő támogatása.
(9)	Ha egy szanálási hatóság nem ért egyet a szanálási feladatkörében eljáró MNB - mint
csoportszintű szanálási hatóság - által javasolt csoportszintű szanálási akciótervvel, és
véleménye szerint a szanálási intézkedéseknek a pénzügyi stabilitására jelentős hatása van,
akkor a véleménykülönbségről, annak okairól és az általa tervezett intézkedésekről írásban
tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t és a többi érintett hatóságot azzal, hogy a
tájékoztatás részeként elemeznie kell az általa tervezett intézkedéseknek a csoportra, a
csoporthoz tartozó vállalkozásokra és azok székhelye szerinti EGT-államokra gyakorolt
hatásokat.
(10)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság és nem
ért egyet a csoportszintű szanálási hatóság által javasolt csoportszintű szanálási akciótervvel, és
véleménye szerint a szanálási intézkedéseknek a pénzügyi stabilitására jelentős hatása van,
akkor a véleménykülönbségről, annak okairól és az általa tervezett intézkedésekről írásban
tájékoztatja a csoportszintű szanálás hatóságot és a többi érintett hatóságot azzal, hogy a
tájékoztatás részeként elemeznie kell az általa tervezett intézkedéseknek a csoportra, a
csoporthoz tartozó vállalkozásokra és azok székhelye szerinti EGT-államokra gyakorolt
hatásokat.
(11)	A (8) bekezdés szerint hozott többoldalú eljárás keretében hozott határozat és a (9)
bekezdés szerint hozott külön határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és
végrehajtható.
(12)	Ha a szanálási kollégium keretében nem kerül elfogadásra csoportszintű szanálási
akcióterv, de a csoporthoz tartozó vállalkozás esetében szükséges intézkedésekről határoz a
szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor folyamatosan tájékoztatja a szanálási kollégium
tagjait az intézkedéseiről, annak lehetséges hatásairól és a kapcsolódó folyamatokról.
18.	Csoportszintű szanálás
32.	§
28
4
(1)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság
megállapítása szerint az EU-szintű anyavállalat teljesíti a szanálási feltételeket, akkor
haladéktalanul értesíti az összevont alapú felügyelet ellátásáért felelős hatóságot és a szanálási
kollégiumban lévő szanálási hatóságokat a 31. § (1) bekezdése szerinti információkról.
(2)	Szanálási intézkedés kialakítása keretében figyelemmel kell lenni a 31. § (7) bekezdése
szerinti feltételekre és célokra, valamint
a)a31.§(l)	bekezdés b) pontja szerinti megfelelő szanálási vagy fizetésképtelenségi eljárásnak
valószínűsítenie kell, hogy a csoporthoz tartozó, de egy másik EGT-államban lévő vállalkozás
vonatkozásában is teljesülnek a szanálási feltételek,
b)	arra, hogy az EU-szintű anyavállalat esetében alkalmazható szanálási intézkedések nem
elégségesek,
c)	arra, hogy egy a csoporthoz tartozó leányvállalat esetében szintén teljesülnek-e a szanálási
feltételek, vagy
d)	arra, hogy a csoportszintű szanálási intézkedések olyan pozitív hatást nyújtanak-e a
csoporthoz tartozó leányvállalatok számára, amely indokolja a csoportszintű szanálás
alkalmazását.
(3)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott megállapítás alapján kialakított szanálási eljárás nem
tartalmaz csoportszintű szanálási eljárást, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint
csoportszintű szanálási hatóság a szanálási kollégiummal folytatott egyeztetést követően
önállóan meghozza határozatát, amelyben figyelembe veszi
a)	és követi - azaz csak indokolt, kivételes esetben térhet el tőle, így különösen, ha a szanálási
célok az eltérés által hatékonyabban teljesíthetőek- a csoportszintű szanálási tervet, valamint
b)	az érintett EGT-államok pénzügyi stabilitására gyakorolt hatást.
(4)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott megállapítás alapján kialakított szanálási eljárás
tartalmaz csoportszintű szanálási eljárást, akkor a csoportszintű szanálási eljárás a szanálási
feladatkörében eljáró MNB, mint a csoportszintű hatóság és a csoportszintű szanálási eljárásban
érintett leányvállalat szanálási hatóságának többoldalú eljárás keretében hozott határozata által
jön létre azzal, hogy a határozathozatali eljárás során az EBH a szanálási hatóságok által történő
meghívás esetén közreműködhet.
(5)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott megállapítás alapján kialakított szanálási eljárás
tartalmaz csoportszintű szanálási eljárást és a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a
csoportszintű szanálási hatóság, de a csoportszintű szanálási eljárásba érintett leányvállalat
szanálási hatósága, akkor a csoportszintű szanálási hatóság, a szanálási feladatkörében eljáró
MNB és másik, a szanálási akciótervben érintett leányvállalat szanálási hatósága általi
többoldalú eljárás keretében hozott határozata által jön létre azzal, hogy a határozathozatali
eljárás során az EBH a szanálási hatóságok által történő meghívás esetén közreműködhet.
(6)	Ha egy szanálási hatóság nem ért egyet a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint
csoportszintű szanálási hatóság által javasolt csoportszintű szanálási akciótervvel, akkor a 31. §
(9)	bekezdése szerint jár el. Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem ért egyet a
csoportszintű szanálási hatóság által javasolt csoportszintű szanálási akciótervvel, akkor a 31. §
(10)	bekezdése szerint jár el.
(7)	Az (5) bekezdés szerint hozott többoldalú eljárás keretében hozott határozat és a (6)
bekezdés szerint hozott külön határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és
végrehajtható.
29
(8)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok által nem kerül elfogadásra csoportszintű
szanálási akcióterv, de a csoporthoz tartozó vállalkozás esetében szükséges intézkedésekről
határoz a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor folyamatosan tájékoztatja az (1)
bekezdésben meghatározott hatóságokat az intézkedéseiről, annak lehetséges hatásairól és a
kapcsolódó folyamatokról (ideértve ezek előrehaladását is).
                                             VII.	fejezet
                                         Szanálási eszközök
19.	A szanálási eszközök általános elvei és az alkalmazható szanálási eszközök
33.	§
Ha a szanálási eszköz alkalmazása a hitelezők által viselendő veszteséget eredményez, akkor a
szanálási feladatkörében eljáró MNB a tőkeelemek leírására és átalakítására vonatkozó
jogosultságát a szanálási eszköz alkalmazását közvetlenül megelőzően, de legkésőbb azzal
együtt gyakorolja.
34.	§
(1)	A szanálási eljárás során alkalmazható szanálási eszközök
    a)	vagyonértékesítés,
   b)	áthidaló intézmény alkalmazása,
    c)	eszközelkülönítés,
    d)	hitelezői feltőkésítés.
(2)	A szanálási eszközök egyenként vagy együttesen is alkalmazhatóak azzal, hogy az
eszközelkülönítés eszköz csak egy másik szanálási eszközzel együtt alkalmazható.
(3)	Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szanálási eszközt csak a szanálás alatt álló
intézmény eszközei, forrásai, jogai vagy kötelezettségei egy részének átruházására használják
fel, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB kezdeményezi a Felügyeletnél az intézmény a
tevékenységi engedélyének visszavonását.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységi engedély visszavonása miatti eljárás
befejezésére addig nem kerülhet sor, amíg
    a)	az intézménynek a 86. §-sal összhangban szolgáltatást vagy támogatást kell nyújtania az
átvevő számára annak érdekében, hogy az folytatni tudja az átruházás révén hozzá került
tevékenységeket vagy szolgáltatásokat, valamint
    b)	az intézmény fennmaradó része által végzett tevékenység folytatása szükséges a szanálás
céljainak elérése vagy a 20.§-ban foglalt elveknek való megfelelés érdekében.
(5)	Ha rendszerszintű válság alakul ki, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB kereshet
alternatív finanszírozási megoldást a 81-83. § szerint állami pénzügyi stabilizációs eszköz
keretében, ha
a)	a tagsági részesedés, a kiegészítő alapvető és a járulékos tőkeelemek, valamint egyéb leírható
és átalakítható kötelezettségek tulajdonosai leírás és átalakítás révén vagy más módon
hozzájárultak a hitelezői feltőkésítéshez, és ennek összege legalább a kötelezettségek - ideértve
a szanálás alatt álló intézmény szavatoló tőkéjét - a független értékelés alapján számított
összértékének 8 százaléka, valamint
b)	az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti és jóváhagyott állami támogatás.
30
35.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB és a Szanálási Alap jogosult a szanálási eszközök
alkalmazásával vagy a szanálási jogosultságok gyakorlásával kapcsolatban indokoltan felmerülő
igazolt költségeinek - az e törvény felhatalmazás alapján kiadott jogszabálynak megfelelően - a
szanálás alatt álló intézmény általi megtérítésére:
   a)	az átvevő által a szanálás alatt álló intézménynek vagy az intézményben lévő tagsági
részesedések tulajdonosainak fizetett ellentételezésből történő levonás formájában; vagy
   b)	a szanálás alatt álló intézménytől, az áthidaló intézmény vagy a szanálási
vagyonkezelőtől végelszámolás során vagy felszámolás keretében, mint felszámolási költség.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben meghatározott módszereket
együttesen is alkalmazhatja.
20.	Vagyonértékesítés
36.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a vagyonértékesítés alkalmazása során jogosult -
Ptk. 6:2. § (3) bekezdés szerinti - hatósági határozattal áthidaló intézménynek nem minősülő
átvevő részére átruházni
    a)	a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedést;
   b)	a szanálás alatt álló intézmény összes vagy egyes eszközét, forrását, jogát és
kötelezettségét.
(2)	Ha a Felügyelet arról tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, hogy az általa
alkalmazott intézkedés és kivételes intézkedés ellenére az intézmény esetében továbbra is
megalapozottan fennállnak a Hpt. vagy Bszt szerinti felügyeleti intézkedések vagy kivételes
intézkedések alkalmazásának feltételei, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a
Felügyelet útján kötelezheti az intézmény vezetését vevő felkutatására, illetve már a szanálást
elrendelő határozata meghozatala előtt maga is megkezdheti felkutatni a lehetséges vevőt. A
szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásakor minden
ésszerű lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy az átruházásra a 22-26. §-ban
meghatározottaknak megfelelő független vagy utólagos, végleges értékeléssel összhangban és
piaci feltételek mellett kerüljön sor.
(3)	A vagyonértékesítési eszköz keretében az átruházásra a szanálási eljárás alatt több lépésben
is sor kerülhet. Ebben az esetben az eszköz alkalmazásai során eltérő átvevőkre ruházhatja a
szanálás alatt álló intézmény eszközei vagy forrásai egy részét vagy egészét, illetve tagsági
részesedését.
37. §
A vagyonértékesítési eszköz alkalmazása során befolyó vételár a szanálási feladatkörében eljáró
MNB-t és a Szanálási Alapot a szanálási eszközök alkalmazása miatt indokoltan felmerülő - az
e törvény felhatalmazás alapján kiadott jogszabálynak megfelelően -költségei megtérítését
követően megilleti
   a)	az intézményben lévő tagsági részesedés tulajdonosait, ha a vagyonértékesítési eszköz
alkalmazására a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseknek azok
tulajdonosaitól az átvevőre történő átruházásával került sor; és
31
   b)	a szanálás alatt álló intézményt, ha a vagyonértékesítési eszköz alkalmazására a szanálás
alatt álló intézmény eszközei vagy forrásai egy részének vagy egészének az átvevőre történő
átruházásával került sor.
38.	§
(1)	A vagyonértékesítési eszköz alkalmazását követően a szanálási feladatkörében eljáró MNB
az átvevő egyetértésével visszaruházhatja az átvevőre átruházott eszközöket, forrásokat, jogokat
vagy kötelezettségeket a szanálás alatt álló intézményhez, a tagsági részesedést az eredeti
tulajdonosokhoz.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott ügylet esetén az intézmény vagy az eredeti tulajdonosok
kötelesek visszavenni az említett eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket, illetve
az intézményben lévő tagsági részesedéseket és korábban kapott ellenértékűket visszafizetni az
átvevőnek.
(3)	A szanálás alatt álló intézmény, illetve tagsági részesedések eredeti tulajdonosai, és az
átvevő között megvalósuló átruházásokra alkalmazni kell a tulajdonosok és hitelezők védelme
tekintetében e törvényben meghatározott rendelkezéseket.
39.	§
(1)	Vagyonértékesítési eszköz alkalmazásánál az átvevőnek rendelkeznie kell az általa
megszerzett eszközökkel és forrásokkal kapcsolatos tevékenység folytatásához szükséges
megfelelő engedéllyel.
(2)	A Felügyelet a 36. § (1) bekezdés szerinti befolyásszerzés vagy betétállomány, illetve egyéb
szerződéses kötelezettségből fakadó állomány átruházás engedélyezésekor hivatalból jár el,
olyan időben lefolytatva az eljárást, hogy az ne hátráltassa a vagyonértékesítés alkalmazását, és
ne akadályozza meg azt, hogy a szanálási eszköz alkalmazásával elérhetők legyenek a szanálási
célok.
(3)	Ha a Felügyelet nem képes a (2) bekezdésben említett engedélyezési eljárást arra az
időpontra vonatkozóan elvégezni, amikor a vagyonértékesítés alkalmazása keretében a szanálási
feladatkörében eljáró MNB átruházza az intézményben lévő tagsági részesedéseket, akkor
     a)	e tagsági részesedések átvevőre történő átruházásának azonnali joghatással kell
bírnia;
     b)	az értékelési időszak és az e) pont szerinti esetleges elidegenítési időszak során
fel kell függeszteni az átvevőnek az intézményben lévő tagsági részesedésekhez fűződő
szavazati jogát, és azt kizárólag a szanálási feladatkörében eljáró MNB az átadó nevében
gyakorolhatja; a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek azonban nincs sem a szavazati jog
gyakorlására, sem a szavazati jog gyakorlásától való tartózkodásra vonatkozó kötelezettsége;
     c)	a Felügyelet az engedélyezési eljárás lezárásakor írásban tájékoztatja az átvevőt
arról, hogy engedélyezi-e az intézményben lévő tagsági részesedéseknek az átvevőre történő
átruházását;
     d)	ha a Felügyelet engedélyezi az adott tagsági részesedéseknek az átvevőre történő
átruházását, akkor úgy kell tekinteni, hogy az intézményben lévő tagsági részesedésekhez
fűződő szavazati jog azonnal az átvevőre száll, amint az átvevő kézhez veszi a Felügyelettől a
határozatot;
    e)	ha a Felügyelet nem engedélyezi az intézmény által kibocsátott tagsági
részesedéseknek az átvevőre történő átruházását, akkor
32
        ea)	a b) pont alapján, az adott tagsági részesedésekhez fűződő szavazati jog
teljeskörűen érvényben marad;
        eb)	a Felügyelet kötelezheti az átvevőt arra, hogy az aktuális piaci feltételek
figyelembevételével meghatározott elidegenítési határidőn belül idegenítse el az intézmény által
kibocsátott tagsági részesedéseket; valamint
         ec)	ha a Felügyelet által megszabott elidegenítési határidőn belül nem hajtja végre az
elidegenítést, akkor a befolyásoló részesedés szerzésére és megszüntetésére vonatkozó
követelmények megsértése esetén kivethető szankciókat és intézkedéseket alkalmazhat az
átvevőre.
(4)	A vagyonértékesítés alkalmazása keretében végrehajtott átruházásokra alkalmazni kell az e
törvényben meghatározott, a tulajdonosok és hitelezők védelmében meghatározott szabályokat
is.
4°. §
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szolgáltatásnyújtáshoz, illetve a más EGT-
államban való letelepedéshez való jognak a gyakorlása céljából előírhatja, hogy az átvevőt az
átadott eszközök, jogok és kötelezettségek tekintetében megilletik ugyanazok a jogok, amelyek
megillették a szanálás alatt álló intézményt, így tovább gyakorolhat bármilyen olyan jogot,
amelyet a szanálás alatt álló intézmény az átruházott eszközök, források, jogok vagy
kötelezettségek tekintetében gyakorolt. Ide kell érteni a fizetési, elszámolási és kiegyenlítési
rendszerekben, szabályozott piacokon, OBA-ban, Beva-ban, Szanálási Alapban való tagsággal
és az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogokat is. A szanálási feladatkörében eljáró MNB
a jogutódlást kimondó döntésében megjelöli azokat a jogviszonyokat, amelyek tekintetében az
átvevő jogutódnak minősül, vagy megjelöli azokat a jogviszonyokat, amelyek tekintetében az
átvevő nem minősül jogutódnak.
(2)	Az átadással, átruházással érintett eszköz, betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz,
valamint kötelezettség nyilvántartásához, illetve az azokkal kapcsolatos műveletek elvégzéséhez
szükséges elektronikus hírközlési eszközökre, illetve számítógépi programalkotásra és az ahhoz
tartozó dokumentációra - az átadót megillető jogosultságok erejéig - az átvevőt a szerződés
érvényes létrejöttétől a törvény erejénél fogva használati, illetve felhasználási jog illeti meg
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott hozzáférést nem lehet megtagadni azzal az indokkal,
hogy az átvevő nem rendelkezik hitelminősítő intézettől származó minősítéssel vagy a minősítés
nem felel meg azoknak a minősítési szinteknek, amelyek szükségesek az említett rendszerekhez
való hozzáférés engedélyezéséhez.
(4)	Ha az átvevő nem felel meg az adott fizetési, elszámolási- és kiegyenlítési rendszer,
szabályozott piac, vagy ÓBA, Beva, illetve Szanálási Alap tagsági vagy részvételi
kritériumainak, a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározhatja az (1) bekezdésben
említett jogok gyakorlásának időtartamát, és egyidejűleg határidőt szab a szükséges engedélyek
megszerzésére.
41. §
A tulajdonosok és hitelezők védelmében az e törvényben meghatározott rendelkezések sérelme
nélkül a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai vagy hitelezői és azok az egyéb harmadik
felek, amelyeknek eszközeit, jogait és kötelezettségeit nem ruházták át, nem rendelkeznek
jogokkal az átruházott eszközök, források, jogok és kötelezettségek felett vagy azokhoz
kapcsolódóan.
33
21. A vagyonértékesítés eljárási követelményei
42.	§
(1)	Eszközök és források, jogok és kötelezettségek, valamint az intézményben lévő tagsági
részesedések összefüggő csoportjai külön is átruházhatóak.
(2)	A vagyonértékesítési eszköz alkalmazása során az alábbi követelményeknek kell megfelelni:
   a)	az értékesítésnek a lehető legátláthatóbbnak kell lennie, figyelembe véve a
körülményeket és különösen a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása fenntartásának
szükségességét;
   b)	az értékesítés során kizárólag objektív szempontok alapján tehető megkülönböztetés
lehetséges átvevők között;
    c)	egyik lehetséges átvevő sem juthat tisztességtelen piaci előnyhöz az értékesítés révén;
   d)	az értékesítés során figyelembe kell venni a szanálási intézkedés gyors végrehajtásának
szükségességét, és a szanálási célok megvalósulásának lehető legteljesebb biztosítását;
   e)	az értékesítés során az intézményben lévő tagsági részesedés, illetve eszközök és
források értékesítési árának maximalizálására kell törekedni, figyelembe véve a szanálási
célokat is.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB objektív szempontok alapján meghatározott
lehetséges átvevőket kér fel.
(4)	Szövetkezeti hitelintézet szanálása során a lehetséges átvevők felkérésénél a szanálási
feladatkörében eljáró MNB a következő szempontok szerint előnyben részesíti:
a)	az azonos vagy nagyobb földrajzi működési területtel rendelkező intézményt,
b)	azt az intézményt, amelynek a termék- és szolgáltatás-struktúrája hasonló,
c)	azt az intézményt, amelynek fiókhálózata egészségesen kiegészíthető (figyelembe véve azt is,
hogy az átvevő intézmény általában milyen településméreten tart fenn fiókokat) az átveendő
intézmény fiókjaival,
d)	informatikai rendszer egyezőségét, külön értékelve, hogy az eszköz és forrásállomány milyen
erőforrásokkal migrálható az átvevő intézménybe,
e)	a korábbi működési szabályzatok hasonlóságát.
43.	§
A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 42. § (2) bekezdésében meghatározott értékesítési
követelmény teljesítése nélkül is alkalmazhatja a vagyonértékesítési eszközt, ha úgy ítéli meg,
hogy az e követelménynek való megfelelés valószínűleg meghiúsítaná vagy súlyosan
veszélyeztetné egy vagy több szanálási cél elérését. Az MNB a következő feltételek fennállása
esetén tekinthet el a 42. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésétől:
   a)	a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását közvetlen veszély fenyegeti, amit a szanálás
alatt álló intézmény fizetésképtelensége vagy a rendelkezésre álló adatok alapján
valószínűsíthető fizetésképtelensége okoz vagy súlyosbít; és
   b)	az említett követelményeknek való megfelelés csökkentené a vagyonértékesítés
hatékonyságát e veszély elhárítása vagy a 16. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott
szanálási cél elérése terén.
22.	Áthidaló intézmény alkalmazása
44.	§
34
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult - Ptk. 6:2. § (3) bekezdés szerinti -
hatósági határozattal az áthidaló intézményre átruházni
    a)	egy vagy több szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedést;
   b)	egy vagy több szanálás alatt álló intézmény összes vagy egyes eszközeit, forrásait,
jogait és kötelezettségeit.
(2)	Az áthidaló intézmény - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - olyan intézmény, amely
részben vagy egészében a Szanálási Alap tulajdonában van vagy ellenőrző befolyása alatt áll.
Az áthidaló intézményt azzal a céllal hozzák létre, hogy a szanálás alá kerülő egy vagy több
intézmény által kibocsátott tagsági részesedések egy részét vagy összességét, illetve
eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek egy részét vagy összességét átvegye és
birtokolja abból a célból, hogy az említett intézmény vagy intézmények funkcióinak,
szolgáltatásainak és tevékenységeinek egy részét vagy mindegyikét fenntartsa.
(3)	Ha a Szanálási Alap rendelkezésére álló pénzeszközök nem teszik lehetővé áthidaló
intézmény alkalmazását, akkor az áthidaló intézmény az állam tulajdonában vagy ellenőrző
befolyása alatt is működhet.
(4)	Az áthidaló intézmény eszköz alkalmazásakor a szanálási feladatkörében eljáró MNB
részére biztosítania kell, hogy az áthidaló intézményre átruházott kötelezettségek összértéke ne
legyen nagyobb a szanálás alatt álló intézménytől átvett vagy más forrásokból kiegészített
vagyoni eszközök összértékénél.
45.§
Az áthidaló intézmény által fizetett ellenszolgáltatás a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t és
a Szanálási Alapot a szanálási eszközök alkalmazása miatt indokoltan felmerülő - az e törvény
felhatalmazás alapján kiadott jogszabálynak megfelelően - költségei megtérítését követően
    a)	az intézmény által kibocsátott tagsági részesedések eredeti tulajdonosait illeti meg, ha az
áthidaló intézményre történő átruházásra a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági
részesedéseknek azok tulajdonosaitól az áthidaló intézményre történő átruházásával került sor;
és
    b)	a szanálás alatt álló intézményt illeti meg, ha az áthidaló intézményre történő átruházásra
a szanálás alatt álló intézmény eszközei vagy forrásai egy részének vagy egészének az áthidaló
intézményre történő átruházásával került sor.
46.	§
(1)	A szanálási eljárás során az áthidaló intézmény felé az átruházásra több lépésben is sor
kerülhet. Egy szanálás alatt álló intézmény tekintetében egy áthidaló intézmény alkalmazható.
(2)	Az áthidaló intézmény eszköz alkalmazását követően a szanálási eljárás során a szanálási
feladatkörében eljáró MNB
    a)	eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket juttathat vissza átruházás révén az
áthidaló intézménytől a szanálás alatt álló intézményhez, valamint az intézmény által
kibocsátott tagsági részesedéseket az eredeti tulajdonosokhoz azzal, hogy a szanálás alatt álló
intézmény vagy az eredeti tulajdonos köteles visszavenni az eszközöket, forrásokat, jogokat
vagy kötelezettségeket, valamint az intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseket, ha a (3)
bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek;
    b)	az intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseket, illetve eszközöket, forrásokat,
jogokat vagy kötelezettségeket ruházhat át az áthidaló intézménytől egy harmadik félhez.
35
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB visszaruházhatja az intézmény által kibocsátott
tagsági részesedéseket, eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket az áthidaló
intézménytől, ha
   a)	a határozat, amellyel az átruházásra sor került, kifejezetten tartalmazza az érintett tagsági
részesedések, illetve eszközök, források jogok vagy kötelezettségek átruházás útján történő
visszaruházásának a lehetőségét;
   b)	az érintett tagsági részesedések, illetve eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek
nem tartoznak a tagsági részesedések, illetve eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek
azon kategóriáiba, amelyeket az átruházásról rendelkező határozat tartalmaz, illetve nem
teljesítik a határozatban meghatározott, a tagsági részesedések, illetve eszközök, források, jogok
vagy kötelezettségek átruházására vonatkozó feltételeket.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott ügylet esetén a szanálás alatt álló intézmény vagy az
eredeti tulajdonosok kötelesek visszavenni az említett eszközöket, forrásokat, jogokat vagy
kötelezettségeket, illetve az intézményben lévő tagsági részesedéseket, és a korábban kapott
ellenértékűket visszafizetni az áthidaló intézménynek.
(5)	A visszaruházásra az intézmény tevékenységi engedélyének visszavonásáig sor kerülhet, és
végrehajtása során teljesíteni kell az adott célra vonatkozó döntésben meghatározott minden
feltételt.
(6)	A szanálás alatt álló intézmény, illetve az intézményben lévő tagsági részesedések eredeti
tulajdonosai, és az áthidaló intézmény között megvalósuló átruházásokra alkalmazni kell a
tulajdonosok és hitelezők védelme tekintetében e törvényben meghatározott rendelkezéseket.
47.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szolgáltatásnyújtáshoz, illetve a más EGT-
államban való letelepedéshez való jognak gyakorlása céljából előírhatja, hogy az áthidaló
intézményt az átadott eszközök, jogok és kötelezettségek tekintetében megilletik ugyanazok a
jogok, amelyek megillették a szanálás alatt álló intézményt, így tovább gyakorolhat bármilyen
olyan jogot, amelyet a szanálás alatt álló intézmény az átruházott eszközök, források, jogok
vagy kötelezettségek tekintetében gyakorolt. Ide kell érteni a fizetési, elszámolási- és
kiegyenlítési rendszerekben, szabályozott piacokon, OBA-ban, Beva-ban vagy Szanálási
Alapban való tagsággal és az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogokat is. A szanálási
feladatkörében eljáró MNB a jogutódlást kimondó döntésében megjelöli azokat a
jogviszonyokat, amelyek tekintetében az átvevő jogutódnak minősül, vagy megjelöli azokat a
jogviszonyokat, amelyek tekintetében az átvevő nem minősül jogutódnak.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti hozzáférést nem lehet megtagadni azzal az indokkal, hogy az
áthidaló intézmény nem rendelkezik hitelminősítő intézettől származó minősítéssel vagy a
minősítés nem felel meg azoknak a minősítési szinteknek, amelyek szükségesek az említett
rendszerekhez való hozzáférés engedélyezéséhez.
(3)	Ha az áthidaló intézmény nem felel meg az adott fizetési, elszámolási- és kiegyenlítési
rendszer, szabályozott piac, ÓBA, Beva vagy Szanálási Alap tagsági vagy részvételi
kritériumainak, a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza az (1) bekezdésben
említett jogok gyakorlásának időtartamát, és egyidejűleg határidőt szab a szükséges engedélyek
megszerzésére.
48.	§
36
A tulajdonosok és hitelezők védelme tekintetében e törvényben meghatározottak sérelme nélkül
a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai vagy hitelezői és azok az egyéb harmadik felek,
amelyeknek eszközeit, forrásait, jogait és kötelezettségeit nem ruházták át az áthidaló
intézményre, nem rendelkezhetnek jogokkal az áthidaló intézményre átruházott eszközök,
források, jogok és kötelezettségek felett vagy azokhoz kapcsolódóan.
23.	Az áthidaló intézmény működése
49.	§
Az áthidaló intézménynek rendelkeznie kell az általa átvett eszközökkel és forrásokkal
kapcsolatos tevékenység folytatásához vagy szolgáltatás nyújtásához szükséges megfelelő
engedéllyel.
50.	§
(1)	Ha a szanálási eszköz alkalmazásához nincs áthidaló intézmény, akkor erről a szanálási
feladatkörében eljáró MNB haladéktalanul tájékoztatja a Szanálási Alapot vagy a pénz-, tőke- és
biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az áthidaló intézmény
   a)	a Szanálási Alap vagy az állam ellenőrző befolyása alatt álló intézményként hozható
létre,
   b)	alapításához szükséges források fedezetét a Szanálási Alapból vagy a központi
költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos kiadásait tartalmazó fejezet terhére kell biztosítani,
    c)	tulajdonosi jogait az áthidaló intézmény alapítója gyakorolja, és
    d)	megalapításáról a Szanálási Alap vagy - a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért
felelős miniszter javaslatára - a Kormány vagy a szanálási jogkörében eljáró MNB az (1)
bekezdés szerinti tájékoztatást követő legfeljebb tíz munkanapon belül dönt.
(3)	Az áthidaló intézmény részére akkor adható engedély a tevékenységének megkezdésére, ha
ennek érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB
a)	az áthidaló intézmény alapító okiratát jóváhagyta,
b)	az áthidaló intézmény vezetésének megválasztását vagy kinevezését jóváhagyta,
c)	a vezetésének felelősségi köreit meghatározta,
d)	a vezetésének javadalmazását jóváhagyta,
e)	az áthidaló intézmény stratégiáját és kockázati profilját jóváhagyta.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott áthidaló intézmény alapítására adott engedély birtokában
az áthidaló intézmény külön engedély nélkül megkezdheti a tevékenységét. Az áthidaló
intézmény alapítására adott engedély a vezető állású személyek megválasztásához,
kinevezéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott engedélyére vonatkozó kérelem elbírálásakor a Felügyelet
kizárólag az engedélyezés feltételeként meghatározott induló tőke teljes befizetésének
megtörténtét, a személyi feltételeket és az üzleti tervet vizsgálja.
(6)	A Felügyelet az alapítási engedélyt tartalmazó határozatban - az alapításhoz és a
tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb feltételek teljesítésére - legfeljebb három
hónapos határidőt szab azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB kérelmezheti, hogy
az áthidaló intézmény alapítása és tevékenységének megkezdése engedélyezésre kerüljön úgy
is, hogyha az áthidaló intézmény legfeljebb 180 napig nem felel meg a Hpt-ben és a Bszt-ben,
37
valamint az 575/2013/EU rendeletben az engedélyezés feltételeként és a tevékenység
végzéséhez előírt minden követelménynek. A Felügyelet engedélye ebben az esetben rögzíti,
hogy az áthidaló intézmény meddig mentesül a követelmények teljesítése alól.
(7)	 A (4) bekezdés szerinti engedélykérelemhez mellékelni kell:
    a)	az alapítani tervezett áthidaló intézmény alapító okiratát;
   b)	az induló tőke teljes összegének befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó
igazolást;
    c)	annak igazolását, hogy az alapítani tervezett áthidaló intézmény rendelkezik a pénzügyi
szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi feltételekkel;
    d)	a középtávú üzleti tervet;
   e)	hitelintézet esetén az OBA-nak és szükség esetén a Bevanak megküldött csatlakozási
nyilatkozat másolatát vagy jogutódlásnál a jogutódlás tényét igazoló határozat másolatát;
    fi hitelintézet esetén a központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló
nyilatkozatot vagy jogutódlásnál a jogutódlás tényét igazoló határozat másolatát.
(8)	A (4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem benyújtására legfeljebb a szanálási
feladatkörében eljáró MNB (1) bekezdés szerinti javaslatának a Szanálási Alap vagy a pénz-,
tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter általi kézhezvételétől számított tizenöt
munkanapon belül van lehetőség.
(9)	Az áthidaló intézménynek a (6) bekezdésben meghatározott határozat kiadásától számított
hat hónapig nem kell megfelelnie a tőkemegfelelésre, a nagykockázat vállalására, valamint a
befektetések korlátozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.
(10)	Az áthidaló intézmény vonatkozásában az MNB nem minősül a számvitelről szóló 2000.
évi C. törvény és a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és
könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet
tekintetében anyavállalatnak.
51.	§
Az áthidaló intézményt a szanálási feladatkörében eljáró MNB azzal a céllal működteti, hogy
fennmaradjon a kritikus funkciók elérhetősége az átadott eszközök és források tekintetében, és
hogy megfelelő feltételek mellett és az 52. § (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott
időtartamon belül a piaci magánbefektetői elv alapján egy vagy több átvevőnek értékesítsék az
intézményt, annak eszközeit, forrásait, jogait vagy kötelezettségeit.
52.	§
(1)	 Meg kell szüntetni az áthidaló intézmény működését, ha
   a)	az áthidaló intézmény egyesül egy másik intézménnyel;
   b)	az áthidaló intézmény már nem felel meg a jogszabályi követelményeknek;
    c)	az áthidaló intézmény eszközét, forrását, jogát vagy kötelezettségét kilencven százalékot
meghaladó mértékben egy harmadik félnek értékesítik;
    d)	lejár a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott időtartam; vagy
   e)	az áthidaló intézménnyel szembeni követelések megszűntek.
(2)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az áthidaló intézményt vagy annak eszközeit,
forrásait, jogait vagy kötelezettségeit értékesíteni kívánja, akkor
    a)	az áthidaló intézmény vagy az érintett eszközök és források értékesítése nyílt és átlátható
módon kell, hogy történjen,
38
   b)	az értékesítés során szubjektív alapon nem részesülhetnek előnyben vagy kerülhetnek
megkülönböztetésre meghatározott lehetséges átvevők,
   c)	az értékesítést piaci feltételek mellett kell végrehajtani, valamint
   d)	az értékesítés feltétele a Kormány vagy a Szanálási Alap egyetértése is.
(3)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetek egyike sem következik be, akkor legkésőbb
attól a naptól számított kétéves időtartam lejártával, amelyen a szanálás alatt álló intézménytől
az áthidaló intézményre történő utolsó átruházás történt - meg kell szüntetni az áthidaló
intézmény működését.
(4)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot - az
ellenőrző befolyást gyakorló az állam vagy a Szanálási Alap egyetértése esetén - legfeljebb öt
alkalommal további egy-egy évvel meghosszabbítja, ha a meghosszabbítás:
   a)	valószínűsíthetően segíti az áthidaló intézmény vagy annak eszközei, forrásai, jogai vagy
kötelezettségei értékesítését, vagy
   b)	szükséges a kritikus funkciók folytonosságának biztosításához.
(5)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB minden olyan döntését, amellyel meghosszabbítja a
(3)	bekezdésben meghatározott időtartamot, megindokolja. Az indokolásnak tartalmaznia kell a
helyzet - többek között a piaci feltételek és kilátások - részletes elemzését és azt, hogy mindez
miért teszi szükségessé a meghosszabbítást.
(6)	Ha az áthidaló intézmény működését az (1) bekezdés c) vagy d) pontjában meghatározott ok
miatt szüntetik meg, úgy az áthidaló intézmény tevékenységi engedélyét vissza kell vonni.
(7)	Ha az áthidaló intézményt több szanálás alatt álló intézmény eszközeinek és forrásainak
átruházására használják, úgy a (6) bekezdés szerinti kötelezettség akkor alkalmazandó, ha az
egyes szanálás alatt álló intézményektől átruházott eszközöket és forrásokat elkülönített
portfolióként tartalmazó egységre teljesül.
24.	Az eszközelkülönítés
53.	§
(1)	Az eszközelkülönítési eszköz alkalmazásával a szanálási feladatkörében eljáró MNB - Ptk.
6:2. § (3) bekezdés szerinti - hatósági határozattal egy vagy több szanálási vagyonkezelőre
ruházhatja át a szanálás alatt álló intézmény vagy az áthidaló intézmény eszközeit, forrásait,
jogait vagy kötelezettségeit.
(2)	A szanálási vagyonkezelő olyan intézmény, amely részben vagy egészben az állam vagy a
Szanálási Alap tulajdonában van vagy az állam vagy a Szanálási Alap ellenőrző befolyása alatt
áll; és azzal a céllal hozták létre, hogy egy vagy több szanálás alatt álló intézmény vagy áthidaló
intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek egy részét vagy összességét
átvegye.
(3)	A szanálási vagyonkezelőnek azzal a céllal kell kezelnie a rá átruházott eszközöket,
forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket, hogy azok értékét egy esetleges értékesítés révén
vagy a végelszámolás, felszámolás során maximalizálja. Ennek érdekében a szanálási
vagyonkezelő részére az MNBtv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző nonprofit
gazdasági társaság tanácsadást végezhet.
39
(4)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási vagyonkezelőre ruházott eszközöket,
forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket értékesíteni kívánja, akkor
   a)	az értékesítés nyílt és átlátható módon kell, hogy történjen,
  b)	az értékesítés során szubjektív alapon nem részesülhetnek előnyben vagy kerülhetnek
megkülönböztetésre meghatározott lehetséges átvevők, valamint
   c)	az értékesítést piaci feltételek mellett kell végrehajtani.
(5)	A szanálási vagyonkezelő tulajdonosi jogait a szanálási feladatkörében eljáró MNB
gyakorolja.
(6)	A szanálási vagyonkezelő vonatkozásában az MNB nem minősül a számvitelről szóló 2000.
évi C. törvény és a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és
könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet
tekintetében anyavállalatnak.
(7)	A szanálási vagyonkezelő igazgatóságának tagjaival és ügyvezetőivel szemben e
minőségükben végzett cselekmény vagy mulasztás miatt harmadik személy kártérítési igénnyel
csak lényeges kötelezettségük súlyos gondatlan megszegése esetén léphet fel, feltéve, hogy a
kárt az adott cselekmény vagy mulasztás közvetlenül idézte elő.
54.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor alkalmazhatja az eszközelkülönítési eszközt,
ha:
  a)	az érintett eszközök piacán olyan helyzet áll fenn, amelyben az eszközök
vagyonértékesítési eszköz útján történő értékesítése hátrányosan érinthetne egy vagy több
pénzügyi piacot;
  b)	az átruházás a szanálás alatt álló intézmény vagy áthidaló intézmény megfelelő
működésének biztosításához szükséges; vagy
  c)	az átruházás az értékesítésből, végelszámolásból és felszámolásból származó bevételek
maximalizálásához szükséges.
(2)	Az eszközelkülönítés alkalmazásakor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a független
értékelés tekintetében rögzített elvekkel összhangban meghatározza a szanálási vagyonkezelőre
átruházott eszközök, források, jogok és kötelezettségek ellenértékét.
(3)	A szanálási vagyonkezelő által megszerzett eszközökért, forrásokért, jogokért és
kötelezettségekért fizetett minden ellenszolgáltatás a szanálás alatt álló intézményt illeti meg.
Az ellenszolgáltatás a szanálási vagyonkezelő által kibocsátott értékpapír formájában is
teljesíthető.
55.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási eljárás során több lépésben is ruházhat át
eszközöket, forrásokat, jogokat és kötelezettségeket a szanálás alatt álló intézménytől egy vagy
több szanálási vagyonkezelőhöz.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási eljárás lezárásáig eszközöket, forrásokat,
jogokat és kötelezettségeket juttathat vissza átruházás révén egy vagy több szanálási
vagyonkezelőtől a szanálás alatt álló intézményhez, ha teljesülnek a (4) bekezdésben
meghatározott feltételek.
40
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben szanálás alatt álló intézmény köteles a korábban
kapott ellenérték egyidejű visszafizetésével visszavenni a szóban forgó eszközöket, forrásokat,
jogokat és kötelezettségeket.
(4)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB csak akkor juttathat vissza jogokat, eszközöket és
kötelezettségeket a szanálási vagyonkezelőtől a szanálás alatt álló intézményhez, ha
    a)	a döntés, amelynek alapján az átruházásra sor került, kifejezetten tartalmazza az érintett
eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek visszaruházásának a lehetőségét; vagy
   b)	az érintett eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek egyedi beazonosítása és
értékelése során megállapításra kerül, hogy nem tartoznak az eszközök, források, jogok vagy
kötelezettségek azon kategóriáiba, amelyeket az átruházás alapjául szolgáló döntés meghatároz,
illetve nem teljesítik a hivatkozott határozatban előírt, az eszközök, források, jogok és
kötelezettségek átruházására vonatkozó feltételeket.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott esetben a visszaruházásra a szanálási eljárás befejezéséig
sor kerülhet, és végrehajtása során teljesíteni kell az adott célra vonatkozó határozatban előírt
minden egyéb feltételt.
56.	§
(1)	A szanálás alatt álló intézmény és a szanálási vagyonkezelő közötti átruházások esetében a
97-103. §-ban meghatározott, a részleges átruházásra vonatkozó biztosítékokat kell alkalmazni.
(2)	A 97-103. § sérelme nélkül a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai és hitelezői és azok
az egyéb harmadik felek, amelyeknek eszközeit, forrásait, jogait és kötelezettségeit nem
ruházzák át a szanálási vagyonkezelőre, nem rendelkezhetnek jogokkal a szanálási
vagyonkezelőre átruházott eszközök, források, jogok és kötelezettségek felett vagy azokhoz
kapcsolódóan.
25.	A hitelezői feltőkésítés
57.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítés keretében a szanálási célok
érvényre juttatása érdekében és a szanálási feltételek fennálltakor a következő intézkedés
alkalmazásáról és célok elérése érdekében hozhat határozatot:
a)	az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás feltőkésítéséről, hogy a
feltőkésítés által képes legyen újból megfelelni az engedélyezési feltételeknek, és folytatni tudja
a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi, befektetési és befektetési szolgáltatást kiegészítő
szolgáltatását, valamint az intézménnyel szemben a piaci bizalom fenntartása megvalósítható
legyen, vagy
b)	az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy egyéb kötelezettségek értékének
csökkentéséről vagy szavatoló tőkévé alakításáról, amelyek átruházásra kerültek
       ba)	egy áthidaló intézményre az adott áthidaló intézmény részére történő tőkejuttatás
céljával, vagy
       bb)	vagyonértékesítési vagy eszközelkülönítési eljárás keretében.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB kizárólag akkor alkalmazhatja a hitelezői
feltőkésítést az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint, ha a rendelkezésre álló információk
alapján
        a)	a szanálás alatt álló intézménynél alkalmazott hitelezői feltőkésítés teljesíti a szanálási
célokat és az intézkedéstől várható az intézmény pénzügyi helyzetének rendeződése, valamint
41
       b)	a reorganizációs tervvel összhangban biztosítottá válik az intézmény szolvenciájának
(mindenkori fizetőképességének) teljesülése, pénzügyi stabilitása és hosszú távú működési
képessége.
(3)	Ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, akkor a szanálási feladatkörében
eljáró MNB kizárólag a 34. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti szanálási eszközt alkalmazhatja,
vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedéssel élhet.
   (4)	A hitelezői feltőkésítés alkalmazható minden intézményre és az 1. § (1) bekezdés szerinti
pénzügyi vállalkozásra, igazodva annak cégformájához azzal, hogy a szanálási feladatkörében
eljáró MNB a szanálási célok teljesülése érdekében intézkedhet a szövetkezeti formában
működő szanálás alatt álló intézmény részvénytársasággá történő átalakulásáról.
(5)	A hitelezői feltőkésítés alkalmazható minden kötelezettségre, az e törvényben foglalt
kivételekkel.
58.	§
(1)	A hitelezői feltőkésítés nem terjed ki a következő kötelezettségekre, függetlenül attól, hogy
egy EGT-állam vagy harmadik ország joga alapján keletkezett vagy áll fenn:
a)	a betétbiztosítás tekintetében a kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészre, ideértve az
ÓBA által biztosított betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészeket,
b)	a Bszt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenység keretében kötelezettségként
nyilvántartott követelésre, így különösen a Beva által biztosított követelésekre, ideértve a tartós
befektetési szerződésből és a nyugdíj-előtakarékossági szerződésből eredő követelést is,
c)	a fedezett kötelezettségekre a fedezettség mértékéig, ideértve a fedezett kötvényeket és a
jelzáloglevelet,
d)	nem csoporton belüli intézménnyel szembeni, hét napnál rövidebb eredeti futamidejű
kötelezettségre,
e)	legfeljebb hét nap hátralévő futamidejű kötelezettségre, amely a fizetési és elszámolási
rendszerekkel vagy ezek résztvevőivel szemben áll fenn,
f)	olyan kötelezettségre, amely
       fa)	az intézmény vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás munkavállalója felé fennálló
rendszeres havi jövedelem, munkavállaló javára vagy harmadik fél részére kifizetendő,
nyugellátási célú juttatásokhoz kapcsolódik, munkavállaló részére kifizetendő rögzített összegű
jutalom, ide nem értve a kollektív megállapodás részét nem képező változó értékű jutalmat,
       fb)	kereskedelmi és nem fő tevékenységből (pénzügyi, kiegészítő pénzügyi, befektetési
vagy befektetési szolgáltatást kiegészítő szolgáltatásból) fakadó szolgáltatói szerződések alapján
keletkezett azzal, hogy a szerződés tárgyát képező áruk és szolgáltatások a mindennapi
működéshez, ideértve az informatikai szolgáltatásokat, épületek vagy létesítmények
fenntartásából, bérléséből vagy közüzemi díjaiból fakadó kötelezettségeket,
       fc)	adó, adó jellegű kötelezettségek, járulékok és társadalombiztosítási hozzájárulások,
ideértve az egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, korkedvezmény-biztosítási járulékot,
természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, munkaerő-
piaci járulékot, szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást is,
       fd)	OBA-val és Beva-val szemben fennálló, aktuális fizetési kötelezettség.
(2)	Az (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti mentesítés nem vonatkozik a Hpt. 117. § (2)
bekezdésben, valamint a Bszt. 4. melléklet 2. pontjában említett személyek teljesítmény-
j avadalmazására.
42
(3)	A hitelezői feltőkésítés kiterjedhet a nem biztosított betétre, valamint a biztosított betét
fizetendő kártalanítási összeghatárát meghaladó betétrészre.
(4)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB alkalmazhatja a hitelezői feltőkésítést a fedezett
kötvényeknek - ideértve a jelzáloglevelet - azon értékrészére, amely meghaladja a fedezett
kötvény fedezetének mértékét.
(5)	Az 575/2013/EU rendeletben meghatározott nagykockázat-vállalásra vonatkozó szabályozás
sérelme nélkül az intézmény vagy a csoport szanálhatóságának teljesülése érdekében a szanálási
feladatkörében eljáró MNB rendeletben korlátozhatja a hitelezői feltőkésítésbe bevonható
kötelezettségek tekintetében a kockázat-vállalási mértéket, kivéve az ugyanazon csoportba
tartozó intézmények és pénzügyi vállalkozások felé fennálló kötelezettségek mértékét.
59.	§
(1)	Egy intézménynél ki kell zárni a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy
átalakítás alól egy vagy több kötelezettséget vagy a kötelezettség egy részét, ha az/azok az
intézmény kritikus funkcióinak és a fő üzletágainak a fenntartásához közvetlenül vagy közvetve
szükséges/szükségesek.
(2)	Egy intézménynél egy kötelezettséget - így különösen a természetes személyek, a mikro-,
kis- és középvállalkozások kártalanítási összeghatárt meghaladó biztosított betétrészeit -
részben vagy egészben ki kell zárni a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy
átalakítás alkalmazása alól. A kizárás akkor tehető meg, ha ez szükséges és arányos azon
célhoz, hogy egy negatív folyamat (fertőzés) széleskörű továbbterjedése elkerülhető legyen,
mivel rontaná a pénzügyi piacok működését, ezáltal súlyos zavart idézne elő Magyarországon
vagy bármely más EGT-államban.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB részben vagy egészben kizárhat egy vagy több
kötelezettséget a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy átalakítás alkalmazása
alól, ha a hitelezői feltőkésítés
a)	alkalmazása nem lehetséges,
b)	hatására a többi, hitelezői feltőkésítés által érintett hitelező követelésének értékében
bekövetkező csökkenés nagyobb mértékű lenne, mint ami akkor állna fenn, ha az e bekezdésben
meghatározott kötelezettséget kizárnák a hitelezői feltőkésítésből.
(4)	Ha e § alapján a szanálási feladatkörében eljáró MNB kizár egy vagy több kötelezettséget
vagy egy egész kötelezettség osztályt a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy
átalakítás alkalmazásából, ez a hitelezői feltőkésítés alá vonható többi kötelezettségnél kizárólag
akkor eredményezhet nagyobb mértékű leírást vagy átalakítást, ha változatlanul teljesül a 20. §
(1)	bekezdés f) pontjában foglalt előírás.
60.	§
(1)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB kizár egy vagy több kötelezettséget vagy egy
kötelezettség osztályt a hitelezői feltőkésítésből, és a veszteségek, a hitelezői feltőkésítésből
kizárt hitelezőre nem átháríthatóak teljes mértékben, akkor a Szanálás Alap pénzeszközt
nyújthat a szanálás alatt álló intézmény részére annak érdekében, hogy
a)	a leírható vagy átalakítható kötelezettségek által nem fedezett veszteségek fedezésre
kerüljenek, és a szanálás alatt álló intézmény saját tőke értéke a 61. § (1) bekezdés a) pontja
alapján nulla értékre visszaállításra kerüljön, vagy
43
b)	a szanálás alatt álló intézmény részvényeinek, más tagsági részesedéseinek vagy
tőkeelemeinek megvásárlásával a 61. § (1) bekezdés b) pontja alapján a tőkemegfelelés
helyreálljon.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás akkor nyújtható, ha a szanálás időpontjában a
független értékelés alapján megállapítható, hogy
a)	a veszteségek fedezéséhez és a feltőkésítéshez a részvényesek, a tagi részesedéssel
rendelkezők vagy tőkeelemek tulajdonosai, valamint a hitelezői feltőkésítés hatálya alá tartozó
hitelezők a hitelezői feltőkésítés megvalósítása keretében hozzájárultak a szanálás alatt álló
intézménynek a teljes - szavatoló tőkéjét is magában foglaló - a kötelezettségállományának 8
%-át elérő mértékben, valamint
b)	a Szanálás Alapból nyújtott hozzájárulás értéke nem éri el a szanálás alatt álló intézmény
teljes - szavatoló tőkéjét is tartalmazó - kötelezettségállományának 5%-át.
(3)	A Szanálás Alapból nyújtott hozzájárulás származhat
a)	a Szanálási Alapba al32. §(1) bekezdés a) pont aa) és ab) pontja szerint rendelkezésre álló
összegből (ideértve a Szanálási Alap vagyonán realizált hozamot is),
b)	a Szanálási Alapba a 132. § (1) bekezdés a) pont ac) pontja szerint befizetett összegből,
c)	a Szanálási Alapba a 132. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerint befizetett összegből.
(4)	Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott 5%-os határértékig hozzájárult a Szanálási
Alap, valamint megtörtént a nem fedezett és nem elsőbbségi kötelezettségek (ideértve a
biztosított betétek kártalanítási értékhatár feletti értékrész) leírása vagy átalakítása, akkor a
szanálási feladatkörében eljáró MNB rendkívüli körülmények esetén egyéb források bevonását
kezdeményezheti az e törvényben foglalt rendelkezések betartása mellett.
(5)	A (2) bekezdés a) pontjától eltérően a Szanálási Alap akkor is nyújthat (1) bekezdés szerinti
hozzájárulást, ha
a)	a veszteségek fedezéséhez és feltőkésítéshez a (2) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás
összege eléri az intézmény kockázattal súlyozott kitettség értékének 20%-át,
b)	a Szanálási Alapban a 132. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerint rendelkezésre
álló összeg az összes hitelintézet betétbiztosítási kártalanítási kötelezettség alá eső betéteinek
legalább 3 %-a, valamint
c)	az érintett intézmény összevont alapon számított mérlegfőösszege nem haladja meg a 270
000 milliárd forintot.
(6)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB az 59. § szerinti döntésekor legalább a következőket
értékeli:
a)	a szanálás alatt álló intézmény esetében a veszteséget először a tagsági részesedéssel
rendelkezőknek kell viselniük, majd a szanálás alatt álló intézmény többi hitelezőjének, akiknek
a veszteségviselési sorrendje és aránya megegyezik a felszámolási eljárás esetén megvalósuló
sorrenddel és kielégítési aránnyal,
b)	egy vagy több kötelezettség vagy egy kötelezettség osztály kizárásakor a szanálás alatt álló
intézmény veszteségviselő képességét, valamint
c)	a Szanálási Alap feltöltöttségének szintjét és annak fenntartandó szintjét.
26.	A hitelezői feltőkésítés összegének meghatározása
61. §
44
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítés alkalmazása során a
független értékelés alapján a következők összegét határozza meg:
a)	a szanálás alatt álló intézmény saját tőke értékének nulla érték eléréséhez szükséges leírható
és átalakítható kötelezettség értéke vagy
b)	az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató szanálás alatt álló intézmény vagy áthidaló
intézmény esetében való helyreállása érdekében szükséges leírható vagy tagsági részesedéssé
vagy egyéb tőkeistrumentummá átalakítható kötelezettségek értéke.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott leírható és átalakítható kötelezettségeket úgy kell
megállapítani, hogy
a)	a szanálás alatt álló intézmény vagy az áthidaló intézmény iránti piaci bizalom elégséges
szinten fenntartható legyen, és a rendelkezésre álló információk alapján előreláthatólag legalább
egy évig még az engedélyezési feltételeknek eleget tud tenni az intézmény, valamint
b)	a szanálás alatt álló intézmény elsődleges alapvető tőke tőkemegfelelési mutatójának
helyreállítása vagy az áthidaló intézmény elsődleges tőkemegfelelési mutatójának megállapítása
érdekében a Szanálási Alapból a 125. § (3) bekezdés d) pontja szerint juttatott tőke
hozzájárulást is figyelembe kell venni.
(3)	Ha a 74-79. § alapján a tőkeelemek leírásra kerültek vagy az 57. § alapján a hitelezői
feltőkésítés került alkalmazásra, és a leírás mértéke az elvégzett utólagos értékelés alapján
meghaladja a szükséges mértéket, akkor a leértékelés mértéke terén utólagosan korrekciót kell
végrehajtani a hitelezők és a tagsági részesedéssel rendelkezők kártalanítására.
(4)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB minden szükséges lépést és intézkedést megtesz
annak érdekében, hogy a szanálás alatt álló intézmény tekintetében szükséges és lehetséges
becslések és értékelések során felhasznált, a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos adatok
és információk naprakészek és pontosak legyenek.
27.	Szavatoló tőkére, lehívható és átalakítható kötelezettségre vonatkozó követelmények
62. §
(1)	Az intézménynek eleget kell tennie a szavatoló tőkére, a leírható vagy átalakítható
kötelezettségekre vonatkozó minimum követelménynek, amelyet a szanálási feladatkörében
eljáró MNB a Felügyelettel egyeztetve határoz meg.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott minimumkövetelmény az intézménynél a szavatoló tőke,
a leírható vagy átalakítható kötelezettségei összegének, valamint az intézmény szavatoló tőkéje
és az összes, súlyozatlan kötelezettségei és szavatoló tőkéje összegének hányadosa százalékos
értékben kifejezve.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott összes kötelezettség értékének része a származtatott
kötelezettség is.
(4)	Az (1) bekezdéstől eltérően a fedezett kötvény - ideértve a jelzáloglevelet is -
kibocsátásából forrást szerző jelzálog-hitelintézetet a szanálási feladatkörében eljáró MNB
mentesítheti a minimumkövetelménynek való megfelelés alól, ha az adott jelzálog-hitelintézet
nem gyűjtött vagy nem gyűjt betétet.
45
(5)	A (4) bekezdés alapján mentesített jelzálog-hitelintézettel szemben a hitelezői feltőkésítés
szanálási eszköz nem alkalmazható.
63.	§
(1)	Kiegészítő alapvető tőkének és járulékos tőkének nem minősülő, hitelezői feltőkésítésbe
bevonható kötelezettség - ideértve az alárendelt kölcsönt és az alárendelt hitelviszonyt
megtestesítő követelést - a szavatoló tőkeként, leírható vagy átalakítható kötelezettségként
figyelembe vehető a 62. § (2) bekezdésében meghatározott összeg számításakor, ha
a)	a kötelezettség nem származtatott (derivatív) ügyletből ered vagy
b)	a kötelezettség nem olyan betétből ered, amelynek tulajdonosa természetes személy vagy
mikro-, kis- és középvállalkozás és a betét értéke meghaladja a betétbiztosítás kártalanítási
kötelezettség összeghatárát,
és teljesíti a (2) bekezdésben foglalt feltéteket.
(2)	A kötelezettség hátralévő lejárata egy év,
a)	a pénzügyi eszköz vagy instrumentum kibocsátásra került és értékét teljes egészében
befizették,
b)	a kötelezettséggel nem tartoznak az intézménynek vagy a kötelezettségre az intézmény nem
nyújtott biztosítékot vagy vállalt garanciát, és
c)	a pénzügyi eszköz megvásárlását az intézmény közvetlenül vagy közvetve sem finanszírozza.
(3)	Ha egy kötelezettség esetében lejárat előtti visszafizetésre kerülhet sor, akkor a (2)
bekezdésben a lejáratot úgy kell meghatározni, hogy azt a legkorábbi időpontot kell lejáratként
tekinteni, amikor a kötelezettség visszafizetésére sor kerülhet.
(4)	Ha egy kötelezettségre egy harmadik ország jogszabályai az irányadóak, akkor a szanálási
feladatkörében eljáró MNB kérheti a szanálás alatt álló intézménytől annak igazolását, hogy a
szerződés és a harmadik ország jogszabályai - ideértve a vonatkozó nemzetközi
megállapodásokat is - lehetővé teszik az adott kötelezettség leírására vagy átalakítására
vonatkozó döntés végrehajtását a szanálási feladatkörében eljáró MNB által.
(5)	Ha a (4) bekezdésben rögzített feltétel nem teljesül, akkor az érintett kötelezettség nem
számítható be a szavatoló tőkére, lehívható és átalakítható kötelezettségre vonatkozó
követelmények teljesülése tekintetében.
64.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 62. §-ban meghatározott szavatoló tőkére, és
hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelményt a
Felügyelettel egyeztetve a következő feltételek figyelembe vételével határozza meg:
a)	lehetővé kell tennie az intézmény szanálhatóságát, azaz a szanálási céloknak a szanálási
eszközök - ideértve a hitelezői feltőkésítést is - megfelelő alkalmazása által,
b)	biztosíttatnia kell az intézménynél a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettség (leírható
vagy átalakítható tőkeelem) olyan szintjét, hogy a hitelezői feltőkésítés alkalmazása esetén a
veszteségek fedezhetőek legyenek, és az intézmény elsődleges alapvető tőkére vonatkozó
tőkemegfelelési mutatója visszaállítható legyen az engedélyezés feltételeként szükséges értékre,
megfelelően végezhetőek legyenek az engedélyezett tevékenységek, valamint fenntartható
legyen az intézmény iránt a pénzügyi bizalom,
46
c)	ha a szanálási terv alapján bizonyos leírható vagy átalakítható kötelezettségek a hitelezői
feltőkésítésből kizárásra kerülhetnek vagy a részleges átruházás keretében sor kerülhet teljes
egészében egy átvevő fél részére való átruházásukra, akkor ezen esetekben elegendő leírható és
átalakítható tőkeelemmel kell az intézménynek ezt követően is rendelkeznie a b) pontban
meghatározottak teljesülése érdekében,
d)	az intézmény méretére, tevékenységére, finanszírozási modelljére és kockázati profiljára,
e)	az ÓBA hozzájárulási kötelezettsége a szanálási célú felhasználás tekintetében,
f)	az intézménynek a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető mértékére.
(2)	Az intézménynek az (1) bekezdésben és a 62-63. §-ban foglalt feltételek mindegyikének
meg kell felelnie, valamint a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási célok hatékony
teljesülése érdekében dönthet úgy, ha a szanálhatóság megvalósulásához szükséges, hogy az 1.
§ szerinti pénzügyi vállalkozásnak is meg kell felelnie az (1) bekezdésben és a 62-63. §-ban
foglalt feltételek mindegyikének.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott egyeztetés alapján a
szanálási célok hatékony teljesülése érdekében dönthet úgy, hogy az 1. § (1) bekezdés b)-d)
pontjában foglalt vállalkozásra
a)	egyedi alapon,
b)	az EU-szintű anyavállalatra összevont alapon
alkalmazza az (1) bekezdésben és a 62-63. §-ban foglalt minimumkövetelményeket.
(4)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB - a Felügyelettel egyeztetve - megköveteli az
intézménytől, hogy teljesítse a szavatoló tőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre
vonatkozó e §-ban és a 68. §-ban foglalt minimumkövetelményt, amelynek teljesítését a
Felügyelet ellenőrzi.
(5)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási tervek kidolgozásával és folyamatosan
naprakészen tartásával biztosítja a 65-68. §-ban foglalt döntéseinek a megalapozását.
28.	Minimumkövetelmény összevont alapú meghatározása
65.	§
(1)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat szanálásáért felelős
hatóság, akkor egyedi és összevont alapon is meghatározza az 62-64. § szerinti
minimumkövetelményeket.
(2)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat szanálásáért felelős
hatóság, akkor eltekinthet az EU-szintű anyavállalat tekintetében a szavatoló tőkére, valamint a
leírható és átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények egyedi
teljesítésétől, ha
a)	az EU-szintű anyavállalat összevont alapon teljesíti a (3) bekezdés szerinti
minimumkövetelményt, és
b)	az EU-szintű anyavállalat felügyeleti hatósága a Felügyelet és az 575/2013/EU rendelet 7.
cikkének (3) bekezdése alapján az egyedi követelményeknek való megfelelés alól mentesítette
az intézményt.
(3)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat szanálásáért felelős
szanálási hatóság, akkor a Felügyelettel - a (4) bekezdéssel összhangban - egyeztetve a
47
szavatoló tőkére, valamint a leírható és átalakítható kötelezettségekre vonatkozó
minimumkövetelményeket meghatározza
a)	a 64. § (1) bekezdés, valamint
b)	a harmadik országbeli leányvállalat elkülönült szanálási tervében foglaltak
figyelembe vételével.
(4)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat szanálásáért felelős
hatóság, akkor az összevont alapon történő minimumkövetelmények meghatározásakor a
leányvállalatok szanálásáért felelős szanálási hatóságokkal együttesen jár el (a továbbiakban:
többoldalú eljárás).
(5)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat szanálásáért felelős
hatóság, akkor a (4) bekezdésben meghatározott eljárás megkezdésekor
a)	haladéktalanul továbbítja a szükséges információkat és dokumentumokat azon EGT-állam
illetékes szanálási hatóságai részére, amelyek az összevont alapú szanálási eljárás tekintetében
érintettek, valamint
b)	ezzel egyidejűleg tájékoztatja az említett szanálási hatóságokat a határozat-tervezetre
vonatkozó vélemény, fenntartás és elemzés szanálási feladatkörében eljáró MNB részére történő
megküldésének határidejéről.
(6)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az
eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes szanálási hatósága egyetértésével hozhat érvényes
határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat), amely határozat
meghozatalának határideje a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozat tervezetének az
eljárásban résztvevő illetékes szanálási hatóságok részére történő megküldésétől számított négy
hónap.
(7)	Ha az eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes szanálási hatósága egyetértésének hiánya
miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (6) bekezdésben rögzített határidőn belül az
eljárásban résztvevő bármelyik EGT-állam illetékes szanálási hatósága kérésére a szanálási
feladatkörében eljáró MNB az EBH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában
egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyezetést folytat.
(8)	Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a
többoldalú eljárás eredménytelen, a szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás
lezárultát követő tíz munkanapon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam
illetékes szanálási hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére, elemzésére és
fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.
(9)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a (7) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az
EBH-val, akkor a (6) bekezdéstől eltérően az eljárás határideje az EBH-nak az európai
felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat
módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010.
november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdése
szerinti határozatnak a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére történő átadását követő tíz
munkanap múlva jár le.
(10)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (9) bekezdés szerinti egyeztetést követően az
EBH határozatát a határozatának meghozatalakor figyelembe veszi. Ha a szanálási
feladatkörében eljáró MNB a határozatában eltér az EBH határozatától, akkor a határozatában
az eltérést indokolja.
48
(11)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a részletes indokolást is tartalmazó határozatát
közli a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes szanálási hatósággal és
az EU-szintű anyavállalattal.
(12)	Ha az eljárás lefolytatására másik EGT-állam illetékes szanálási hatósága jogosult, és az
EU-szintű hitelintézeti anyavállalat leányvállalati hitelintézetének a szanálási hatósága a
szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárásra
jogosult EGT-állam illetékes szanálási hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a
véleményét, fenntartását.
(13)	Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam illetékes szanálási
hatósága a (4) bekezdés szerinti eljárást követően döntést hozott határozata Magyarországon
közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A szanálási feladatkörében eljáró MNB az EGT-
állam illetékes szanálási hatósága határozatát magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A
szanálási feladatkörében eljáró MNB hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más EGT-
állam illetékes szanálási hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására,
teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a szanálási
feladatkörében eljáró MNB által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok
alkalmazandóak.
(14)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (6) bekezdés szerinti határozat
megváltoztatásának szükségességét legalább évente egyszer vagy az anyavállalat, leányvállalat
illetékes szanálási hatósága kezdeményezésére megvizsgálja.
66. §
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB egyedi alapon is meghatározza a leányvállalat 62-
63. § szerinti minimumkövetelményét az arányosság figyelembe vételével a 64. § (1) bekezdés
alapján azzal, hogy a szavatoló tőke összegére és összetételére és a 65. § (1) bekezdésére is
tekintettel kell lenni.
(2)	Magyarországi leányvállalat esetében a minimumkövetelményt a szanálási feladatkörében
eljáró MNB határozza meg többoldalú eljárás keretében hozott határozattal, az EU-szintű
anyavállalat szanálásáért felelős hatósággal közösen.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat szanálásáért felelős
hatóság részére haladéktalanul továbbítja a szükséges információkat és dokumentumokat,
valamint ezzel egyidejűleg tájékoztatja a határozat-tervezetre vonatkozó vélemény, fenntartás és
elemzés szanálási feladatkörében eljáró MNB részére történő megküldésének határidejéről.
(4)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás keretében csak az EU-szintű
szanálási hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú
eljárás keretében hozott határozat), amely határozat meghozatalának határideje a szanálási
feladatkörében eljáró MNB határozat tervezetének megküldésétől számított négy hónap.
(5)	Ha az EU-szintű anyavállalat szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú
eljárás eredménytelen, akkor a (4) bekezdésben rögzített határidőn belül kérésére a szanálási
feladatkörében eljáró MNB az EBH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában
egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyeztetést folytat.
(6)	Ha az EU-szintű anyavállalat szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú
eljárás eredménytelen, a szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás lezárultát
követő tíz munkanapon belül, az EU-szintű anyavállalat szanálási hatóságának a többoldalú
eljárás során adott véleményére, elemzésére és fenntartására figyelemmel hozza meg a
határozatát.
49
(7)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az (5) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az
EBH-val, akkor a (4) bekezdéstől eltérően az eljárás határideje az EBH-nak az európai
felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat
módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010.
november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdése
szerinti határozatnak a Felügyelet részére történő átadását követő tíz munkanap múlva jár le.
(8)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (7) bekezdés szerinti egyeztetést követően az EBH
határozatát a határozatának meghozatalakor figyelembe veszi. Ha a szanálási feladatkörében
eljáró MNB a határozatában eltér az EBH határozatától, akkor a határozatában az eltérést
indokolja.
(9)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a részletes indokolást is tartalmazó határozatát közli
az EU-szintű anyavállalat szanálási hatóságával és az EU-szintű anyavállalattal.
(10)	Ha az eljárás lefolytatására másik EGT-állam illetékes szanálási hatósága jogosult, és az
EU-szintű anyavállalat intézmény szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB,
akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárásra jogosult EGT-állam illetékes szanálási
hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét, fenntartását.
(11)	Ha az EU-szintű anyavállalat intézmény székhelye szerinti EGT-állam illetékes szanálási
hatósága a (2) bekezdés szerinti eljárást követően döntést hozott, határozata Magyarországon
közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A szanálási feladatkörében eljáró MNB az EGT-
állam illetékes szanálási hatósága határozatát magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A
szanálási feladatkörében eljáró MNB hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más EGT-
állam illetékes szanálási hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására,
teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a szanálási
feladatkörében eljáró MNB által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok
alkalmazandóak.
(12)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés szerinti határozat
megváltoztatásának szükségességét legalább évente egyszer vagy az EU-szintű anyavállalat
illetékes szanálási hatósága kezdeményezésére megvizsgálja.
67. §
Ha az EU-szintű anyavállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor
eltekinthet a minimumkövetelményeknek az EU-szintű anyavállalatra való alkalmazásától, ha
a)	az EU-szintű anyavállalat összevont alapon teljesíti a 65. § (2) és (3) bekezdésében
foglaltakat, valamint
b)	az EU-szintű anyavállalat felügyeleti hatósága a Felügyelet és az 575/2013/EU rendelet 7.
cikkének (3) bekezdése alapján az egyedi tőkekövetelményeknek való megfelelés alól
mentesítette az intézményt.
(2)	Ha egy leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor
eltekinthet a minimumkövetelményeknek a leányvállalatra való alkalmazásától, ha
a)	az EU-szintű anyavállalat szanálási hatósága is a szanálási feladatkörében eljáró MNB,
b)	a leányvállalat az EU-szintű anyavállalat összevont alapú felügyelete alá tartozik és az
összevont alapú felügyeleti feladatokat a Felügyelet látja el,
50
c)	a leányvállalat a tagállami anyavállalat összevont alapú felügyelete alá tartozik, az összevont
alapú felügyeleti feladatokat a Felügyelet látja el és a tagállami anyavállalat tekintetében
szubkonszolidált szinten teljesíti a 64. § (2) bekezdésében foglaltakat,
d)	nincs akadálya az anyavállalatnak a leányvállalat részére történő azonnali
       da)	szavatoló tőke elem átadásának vagy
        db)	kötelezettség visszafizetésének,
e)	az anyavállalat összevont alapon megvalósuló vállalatirányítási rendszere és az
anyavállalatnak a leányvállalat kötelezettségeiért való garanciavállalása a Felügyelet számára
jóváhagyott vagy ha nem áll fenn az anyavállalat garanciavállalása, akkor a leányvállalat
kockázatai nem jelentősek,
f)	a leányvállalat kockázatértékelési, kockázatmérési és kockázat-ellenőrzési rendszere az
anyavállalatéval azonos, valamint
g)	a leányvállalatot a Felügyelet az 575/2013/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján az
egyedi tőkekövetelményeknek való megfelelés alól mentesítette.
68. §
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 62-67. § alapján hozott döntésben rögzítheti, hogy
a szavatoló tőkére, leírható vagy átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelményt
részben vagy egészben a hitelezői feltőkésítésbe szerződéses kikötés alapján bevont
eszközökkel kell teljesíteni.
(2)	Egy instrumentum akkor minősül az (1) bekezdés szerint hitelezői feltőkésítésbe szerződéses
kikötés alapján bevonható eszköznek, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja,
hogy
a)	az eszközre vonatkozó szerződés tartalmaz olyan szerződéses feltételt, amely rögzíti, hogy a
szanálási hatóság döntése alapján az eszköz a hitelezői feltőkésítésbe bevonható olyan módon,
hogy más, leírható vagy átalakítható kötelezettségek leírását vagy átalakítását megelőzően kell
leírni vagy átalakítani, és
b)	a fizetésképtelenségi eljárás során a besorolása alapján egyéb leírható vagy átalakítható
kötelezettségek előtt nem elégíthetőek ki a kötelezettség tulajdonosai.
    29.	Tagsági részesedéssel rendelkezőkkel szembeni feladatok a hitelezői feltőkésítés és a
                         tőkeelemek leírása vagy átalakítása tekintetében
69.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítés alkalmazása során a
tőkeelemek leírása vagy átalakítása során
a)	a meglévő tagsági részesedést jelentő értékpapírokat törli vagy a hitelezői feltőkésítésbe
bevontak részére átadja,
b)	ha a független értékelés eredményeként a szanálás alatt álló intézmény pozitív sajáttőke
értékkel rendelkezik, akkor hígítja a tagsági részesedést egyéb instrumentumokkal kapcsolatos,
        ba)	a 79. § (1) bekezdésben foglalt eljárás vagy
        bb)	a 84. § (1) bekezdés h) pontban foglaltak
51
        alapján.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja tekintetében az átváltásnál olyan átváltási rátát kell alkalmazni,
amelynek alapján a tagsági viszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében jelentős mértékű
felhígulás történik.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket az olyan tagsági részesedést megtestesítő
értékpapír tekintetében is meg kell valósítani,
a)	amely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból került tulajdonjogot megtestesítő értékpapírrá
átalakításra és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír szerződéses feltételei szerint - a szanálási
feltételek teljesüléséről szóló döntést megelőzően - tagsági részesedést megtestesítő
értékpapírrá alakították,
b)	ahol a kiegészítő alapvető és a járulékos tőkeelemek a 80. § szerint elsődleges alapvető
tőkeelemmé kerültek átalakításra.
(4)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés szerinti intézkedése során mérlegeli
a)	a független értékelés eredményét,
b)	azon értéket, amelynek értékelésével a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapította a
79. § tekintetében az elsődleges alapvető tőkére vonatkozó tőkemegfelelési mutatót, valamint
c)	a 61. § alapján leírandó vagy átalakítandó tőkeelemek összegét.
(5)	Ha az intézmény a Hpt. 126-134. §-a alapján és a Bszt. 37-39. §-a alapján befolyásoló
részesedést szerezne, akkor a Felügyelet az eljárást a lehető leggyorsabban lefolytatja, hogy a
hitelezői feltőkésítést, a tőkeelemek leírását vagy átalakítását ne akadályozza.
(6)	Ha az (5) bekezdésben foglalt eljárás nem fejeződött be a hitelezői feltőkésítés, tőkeelem
leírása vagy átalakítása alkalmazásáig, és a hitelezői feltőkésítés, tőkeelem leírása vagy
átalakítása eredményeként befolyásoló részesedés megszerzése vagy befolyásoló részesedés
mértékének növelése történt, akkor a 42. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell
eljárni.
30.	A leírás és az átalakítás sorrendje
70.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítés alkalmazása során e § szerint
határozza meg a leírandó, illetve átalakítandó forráselemeket azzal, hogy
a)	meghatározza milyen összegű kötelezettség leírására van szükség ahhoz, hogy az intézmény
saját tőkéje legalább nulla legyen, valamint
b)	az a) pontbeli érték meghatározását követően meghatározza, hogy milyen összegű forráselem
átalakítására van szükség ahhoz, hogy az intézmény szavatoló tőkéje elérje azt a szintet,
amellyel teljesítheti a vonatkozó prudenciális követelményeket, és ami alkalmas a szanálási
52
feladatkörben eljáró MNB megítélése szerint az intézmény fizetőképességébe vetett piaci
bizalom eléréséhez.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés b) pontja tekintetében figyelembe
veszi a Szanálási Alap hozzájárulását is.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB - az 58. § (1) bekezdést és az 59. §-t figyelembe
véve - az alábbi sorrendben alkalmazza a leírásra, illetve átalakításra vonatkozó jogkörét:
a)	az elsődleges alapvető tőkeelemnek minősülő instrumentumok névértéke leírásra kerül az
elszámolandó veszteségek mértékéig,
b)	ha az a) pont szerinti leírás nem elégséges a veszteségek elszámolására, a kiegészítő alapvető
tőkeelemnek minősülő instrumentumok értéke leírásra kerül a veszteségek viseléséhez
szükséges mértékben,
c)	ha az a) és b) pontok szerinti leírás nem elégséges a veszteségek elszámolására, a járulékos
tőkeelemnek minősülő instrumentumok értéke is leírásra kerül a veszteségek viseléséhez
szükséges mértékben,
d)	ha az a)-c) pontok szerinti leírás nem elégséges a veszteségek elszámolására, illetve a
szükséges mértékű szavatoló tőkeszint eléréséhez, akkor a szavatoló tőkének nem minősülő
alárendelt kölcsönnek minősülő instrumentumok értéke kerül átalakításra elsődleges alapvető
tőkeelemnek minősülő instrumentummá a veszteségek elnyeléséhez és a szükséges mértékű
szavatoló tőke szint eléréséhez szükséges mértékben, valamint
e)	ha az a)-d) pontok szerinti leírás sem elégséges a veszteségek fedezésére és a szükséges
mértékű szavatoló tőkeszint eléréséhez, akkor az egyéb kötelezettségek kerülnek leírásra a
Csődtv. 57. § (1) bekezdésében meghatározott veszteségviselési sorrendben, figyelembe véve a
Hpt. és a Bszt. felszámolási eljárással kapcsolatos rendelkezéseit és az e törvényben foglalt
eltéréseket is.
(4)	Az egyes tőkeelemek vagy kötelezettségek leírása vagy átalakítása során a Csődtv. szerinti
kielégítési sorrendben azonos ranghelyen álló tulajdonosok vagy hitelezők tulajdonrésze vagy
követelése azonos mértékben kerül leírásra vagy átalakításra, kivéve az e törvény szerint vagy a
szanálási feladatkörében eljáró MNB által mentesített kötelezettségeket. A szanálási
feladatkörében eljáró MNB a különböző ranghelyeken szereplő tőkeelemekre vagy
kötelezettségekre a (3) bekezdés szerinti rendelkezések szerint különböző átváltási rátákat
alkalmaz.
(5)	Az átváltási rátának megfelelően ellensúlyoznia kell az adott hitelező által a követelésére
vonatkozó leírás vagy átváltás következtében elszenvedett pénzügyi veszteséget, figyelembe
véve az elszámolandó veszteségeket is. A veszteségviselési sorrendben alacsonyabb ranghelyen
szereplő kötelezettségekre vagy tőkeelemekre alacsonyabb átváltási rátát kell alkalmazni, mint a
hozzá képest magasabb ranghelyen szereplő kötelezettségekre vagy tőkeelemekre.
(6)	Ha az ideiglenes vagyonértékelést követően a független vagyonértékelés kimutatja, hogy az
ideiglenes vagyonértékelés alapján elvégzett leírások vagy átalakítások meghaladták a független
értékelés alapján meghatározott szükséges mértéket, akkor a szanálási feladatkörében eljáró
MNB
a)	az érintett hitelezők vagy tulajdonosok követelését vagy tulajdonviszonyt megtestesítő
instrumentumának névértékét a szanálási hatáskörben eljáró MNB visszaírhatja;
b)	előterjesztheti a Szanálási Alap igazgatótanácsának döntése céljából az érintett hitelezők
vagy tulajdonosok veszteségének a Szanálási Alapból történő kártalanítását.
53
(7)	Ha a (3) bekezdés b)-d) pontja szerinti instrumentumok valamelyike olyan szerződéses
feltételekkel rendelkezik, amely szerint az adott instrumentum tőkeösszege leírandó vagy tagi
részesedést jelentő értékpapírrá alakítandó át egy előre meghatározott, a kibocsátó intézmény
vagy szervezet pénzügyi helyzetéhez, így különösen szolvenciájának vagy adott szavatoló tőke
szintjéhez kötött esemény bekövetkeztekor - ideértve a Ptk. szerinti átváltozó kötvényt is -,
akkor az (1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés alkalmazása előtt
a)	a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntéssel megállapítja az adott instrumentum e
szerződéses feltételének beálltát, és
b)	a szerződéses feltételek szerint leírt vagy tagsági részesedéssé átalakított értékpapírra kell
alkalmazni a (4) bekezdés a)-c) pont szerinti leírási intézkedést.
(8)	Ha egy instrumentum tőkeösszegét a (7) bekezdésben meghatározott feltétel alapján az (1)
bekezdés szerint nem nullára csökkentették, akkor az (1) bekezdésnek megfelelően a tőkeösszeg
maradványértékét nullára kell a leírás és átalakítás keretében csökkenteni.
31.	A hitelezői feltőkésítést követő helyreállítás és reorganizáció
71.	§
(1)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítést alkalmazta egy intézmény
vagy 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás esetében, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB
hitelezői feltőkésítésre vonatkozó döntésének hatályba lépését követő 30 nappal ezen intézmény
vagy pénzügyi vállalkozás reorganizációs tervet készít és benyújtja a szanálási feladatkörében
eljáró MNB részére.
(2)	A reorganizációs terv készítésére és az abban foglaltak megvalósítására a szanálási
feladatkörében eljáró MNB kijelölhet egy vagy több természetes személyt, gazdasági társaságot
vagy a szanálási biztost. A reorganizációs terv készítőjére is a szanálási biztosra vonatkozó
szakmai és összeférhetetlenségi követelményeket kell alkalmazni.
(3)	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107-109. cikk szerinti állami támogatások
keretrendszerének alkalmazása esetén a reorganizációs tervnek illeszkednie kell az állami
támogatások uniós keretrendszeréhez, és a reorganizációs tervet az Európai Bizottság részére
meg kell küldeni. A reorganizációs terv elkészítésének határidejét a szanálási feladatkörében
eljáró MNB úgy határozza meg, hogy
a)	az (1) bekezdéstől eltérően 90 nap, vagy
b)	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107-109. cikk szerinti állami támogatások
keretrendszere által meghatározott időtartam
közül a hosszabb időtartamot jelöli meg.
(4)	Ha a szanálási célok eléréséhez szükséges, akkor az (1) bekezdésben meghatározott
határidőt a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézmény vagy az 1. §-ban meghatározott
pénzügyi vállalkozás kérelmére 60 nappal meghosszabbíthatja.
(5)	Ha a hitelezői feltőkésítést az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint a csoporthoz tartozó két
vagy több vállalkozásra alkalmazzák, akkor a reorganizációs tervet az EU-szintű
anyavállalatnak kell elkészítenie és ki kell terjednie a csoport minden tagjára, és be kell
nyújtania az EU-szintű anyavállalatnak a szanálási hatóságának. Ha az EU-szintű anyavállalat
szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási feladatkörében
eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat által benyújtott reorganizációs tervet megküldi a többi
érintett szanálási hatóságnak és az EBH-nak.
54
(6)	A reorganizációs tervet - annak kézhezvételét követő harminc napon belül - a szanálási
feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel együtt értékeli, és ha a szanálás alatt álló intézmény
vagy 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás hosszú távú életképessége megítélésük szerint
helyreállítható a tervben foglalt javaslatok által, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a
reorganizációs tervet jóváhagyja.
(7)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel egyetértve megállapítja, hogy a
reorganizációs terv nem biztosítja az intézmény vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás
hosszú távú életképességet, akkor tájékoztatja erről a szanálás alatt álló intézmény vagy 1. §
szerinti pénzügyi vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületét vagy a (2)
bekezdésben kijelölt személyt és felszólítja a reorganizációs terv módosítására, amelyre a
vezető testületnek vagy a kijelölt személynek 14 nap áll rendelkezésére.
(8)	A (7) bekezdés alapján módosított reorganizációs tervet a szanálási feladatkörében eljáró
MNB a Felügyelettel történő konzultációt követően, a benyújtást követő 7 napon belül értékeli
és
a)	jóváhagyja vagy
b)	újabb módosításra a (7) bekezdésben foglaltak szerint visszaküldi
azzal, hogy a második alkalommal történő elutasítás esetén új személyt kell kijelölni a
reorganizációs terv elkészítésére.
(9)	A szanálás alatt álló intézmény vagy 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás irányítási jogkörrel
rendelkező vezető testület vagy a (2) bekezdésben kijelölt személy a jóváhagyott reorganizációs
tervben foglaltakat végrehajtja és legalább hathavonta jelentést nyújt be a szanálási
feladatkörében eljáró MNB számára az eredményekről és a végrehajtás folyamatáról.
(10)	Ha a (9) bekezdésben meghatározott jelentés alapján a szanálási feladatkörében eljáró
MNB a Felügyelettel való konzultáció alapján úgy ítéli meg, hogy a reorganizációs tervet
módosítani kell, akkor felszólítja az intézmény vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás
irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületét vagy a (2) bekezdésben kijelölt személyt, hogy
a (7) bekezdésnek megfelelően módosítsa a reorganizációs tervet.
32.	A hitelezői feltőkésítés eredményességét és joghatását biztosító rendelkezések
72.	§
(1)	A belső feltőkésítés joghatásának biztosítása érdekében a szanálási feladatkörében eljáró
MNB által elrendelt belső feltőkésítés során a forráselem értékének csökkentése vagy teljes
leírása, továbbá a kötelezettség alapján fizetendő összeg átalakítása vagy leírása azonnali
hatállyal kötelezi a szanálás alatti intézményt, és azonnali hatállyal hat ki az érintett
tulajdonosra és hitelezőre.
(2)	A belső feltőkésítés joghatásának biztosítása érdekében a szanálási feladatkörében eljáró
MNB jogosult
a)	a részvénykönyv, a tagnyilvántartás és a központi értékpapír-nyilvántartás módosítására vagy
ilyen módosítás elrendelésére,
b)	értékpapírok szabályozott piacon való kereskedésből való kivezetésére, illetve szabályozott
piacra való bevezetésre, valamint
c)	olyan értékpapírok - amelyek értékét a szanálási feladatkörben eljáró MNB lecsökkentette -
szabályozott piacra való újbóli bevezetésére, a tőkepiacról szóló törvény szerinti kibocsátói
tájékoztató elkészítésére és közzétételére vonatkozó kötelezettség nélkül.
55
(3)	Ha a szanálási feladatkörben eljáró MNB valamely forráselem értékét nullára írja le, akkor
az érintett kötelezettség, illetve az azzal kapcsolatos esetleges felhalmozott, de még ki nem
fizetett vagy nem tőkésített kamatfizetési vagy bármilyen hasonló kötelezettség e törvény
erejénél fogva megszűnik, azzal kapcsolatban követelést érvényesíteni semmilyen bírósági vagy
fizetésképtelenségi eljárásban nem lehet.
(4)	Ha a szanálási feladatkörben eljáró MNB valamely forráselem értékét lecsökkenti, ám nem
nullára úja le, akkor az eredeti kötelezettséget keletkeztető instrumentum vagy szerződés
hatályban marad a csökkentett értékű kötelezettségre nézve, figyelembe véve a kamatozásra
vonatkozó esetleges változást a csökkentett tőkeösszegre vagy a szanálási feladatkörében eljáró
MNB által a 84. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott módosításokat.
(5)	A szanálás alatt álló intézmény vagy az anyaintézmény számára a szanálási feladatkörében
eljáró MNB szanálási hatáskörében előírt tagsági részesedés, illetve egyéb tőkeinstrumentum
kibocsátásának sérelme nélkül az intézménynek vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozásnak
megfelelő mértékű saját tőkét, alapvető tőkeelemet kell tartania arra az esetre is figyelemmel,
hogyha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézménnyel, az 1. § szerinti pénzügyi
vállalkozással vagy annak leányvállalatával szemben 84. § (1) bekezdés szerinti hatáskört
gyakorolja, akkor képes legyen az intézmény vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás
elegendő új tagsági részesedést megtestesítő értékpapírt kibocsátani annak érdekében, hogy a
kötelezettségek tagsági részesedéssé alakítása ténylegesen végrehajtható legyen.
(6)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB értékeli, hogy az (1) bekezdésben meghatározott
követelmény teljesül-e és megfelelő-e
a)	intézményre vagy csoportra kidolgozott szanálási terv tekintetében,
b)	reorganizációs terv tekintetében és eleget tesz-e a 69. § (4) bekezdés b) és c) pontjában
meghatározott értékek összege fedezetének.
(7)	Az intézmény és az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás által kibocsátott vagy keletkeztetett
bármilyen értékpapír vagy kötelezettség - amely nem mentesül a hitelezői feltőkésítés alól és
nem EGT-állam jogszabályai által szabályozott - olyan szerződéses feltételt tartalmaz, amely
a)	elismeri, hogy az érintett kötelezettség a szanálási feladatkörében eljáró MNB által hitelezői
feltőkésítés alá vonható, valamint
b)	hozzájárul a szanálási feladatkörében eljáró MNB leírási, törlési vagy átalakítási
hatáskörének érvényesítéséhez.
(8)	Az intézménynek vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozásnak nem kötelező a (7)
bekezdésben foglalt feltételt az értékpapír vagy kötelezettség szerződéses feltételeibe foglalnia,
ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésében rögzíti, hogy a megállapodás biztosítja a
hitelezői feltőkésítés e törvény szerinti joghatásának kiváltását. A szanálási feladatkörében
eljáró MNB kérésére az értékpapírt kibocsátani vagy kötelezettséget keletkeztetni kívánó
intézménynek vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozásnak jogi szakvéleményt kell bemutatnia
arra vonatkozóan, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB az értékpapír vagy a
kötelezettség tekintetében a leírási vagy átalakítási hatáskörét gyakorolhatja.
(9)	A (7) bekezdésben foglalt kötelezettség nem teljesítése nem akadályozza a szanálási
feladatkörében eljáró MNB-t, hogy alkalmazza a hitelezői feltőkésítést az érintett
instrumentumra vagy kötelezettségre.
(10)	Ha a hitelezői feltőkésítés során befolyásoló részesedés megszerzése valósul meg, akkor a
Hpt.-ben és Bszt.-ben a vonatkozó engedélyezési szabályozást alkalmazni kell - a szanálási
56
célok teljesülése figyelembe vételével - a szanálási feladatkörében meghatározott MNB által a
Felügyeletnél kérelmezett határidőig.
73.	§
(1)	A szanálás elrendelésével egyidejűleg vagy azt követően a szanálási feladatkörében eljáró
MNB jogosult a származtatott ügyletek felmondására és a pozíciók lezárására. Hitelezői
feltőkésítés kizárólag a pozíciók lezárása után alkalmazható.
(2)	Ha egy származtatott ügyletből származó kötelezettséget a szanálási feladatkörében eljáró
MNB mentesített a hitelezői feltőkésítés alól, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek
nem kell felmondania vagy lezárnia az érintett ügyletet.
(3)	Ha egy származtatott ügylet nettósítási megállapodás hatálya alá tartozik, akkor a szanálási
feladatkörben eljáró MNB az ideiglenes vagyonértékelés vagy az általa megbízott szanálási
vagyonértékelő a független értékelés során megállapítja a származtatott ügyletekből származó
nettó kötelezettséget az érintett ügylet nettósítására vonatkozó szerződéses feltételei alapján.
(4)	A származtatott ügylet értékelésekor a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza,
hogy melyik időpontra kell az ügyletet értékelni, valamint összehasonlítja az ügylet lezárása és
hitelezői feltőkésítés alá vonása alapján és a felszámolási eljárásban lehetségesen viselt
veszteségeket.
VIII.	Fejezet
    Tőkeelemek leírása vagy átalakítása, valamint az állami pénzügyi stabilizációs eszköz
33.	Tőkeelemek leírása vagy átalakítása
74.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvényben meghatározott körülmények és
feltételek fennállása esetén jogosult az intézmény tőkeelemeinek leírására, valamint az
intézmény tagsági részesedésévé történő átalakítására.
(2)	A tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultságot gyakorolhatja önállóan
vagy szanálási eszközzel együtt, ha a szanálási feltételek teljesülnek.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor gyakorolhatja az intézmény által kibocsátott
kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelem tekintetében a leírásra vagy átalakításra vonatkozó
jogosultságát
    a)	ha megállapítja, hogy az intézmény nem lesz többé életképes, kivéve ha gyakorolja a
kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek kapcsán a leírásra vagy az átalakításra való
jogosultságot;
    b)	az anyavállalat szintjén kibocsátott tőkeelemek esetében, ha ezeket a tőkeelemeket a
Felügyelet elismeri a szavatoló tőke követelményeknek az anyavállalat szintjén történő egyéni
vagy összevont alapon történő teljesítéseként, és a szanálási feladatkörében eljáró MNB
megállapítja, hogy a csoport nem lesz többé életképes, hacsak a szóban forgó instrumentumok
kapcsán nem gyakorolják a leírásra vagy átalakításra vonatkozó jogosultságot;
    c)	ha az intézmény rendkívüli állami pénzügyi támogatást igényel, vagy
    d)	az e törvényben meghatározott állami tőkeemelés során.
57
I
(4)	Az intézmény vagy csoport a (3) bekezdés alkalmazásában többé nem életképes, ha
   a)	az intézmény vagy a csoport fizetésképtelen vagy a rendelkezésre álló információk
alapján várhatóan fizetésképtelenné válik; és
   b)	az időzítést és más meghatározó körülményeket is figyelembe véve nincs ésszerű kilátás
arra, hogy a tőkeelemek - akár önállóan, akár szanálási intézkedéssel kombinálva alkalmazott -
leírásán vagy átalakításán kívül bármilyen egyéb intézkedéssel, így különösen az önkéntes
intézményvédelmi alap vagy más piaci szereplő intézkedésével vagy felügyeleti által
alkalmazott intézkedéssel vagy kivételes intézkedéssel ésszerű időn belül megelőzhető lenne az
intézmény vagy a csoport fizetésképtelensége.
(5)	A (4) bekezdés a) pontjának alkalmazásában akkor tekintendő egy csoport
fizetésképtelennek vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan fizetésképtelenné
válónak, ha a csoport megsérti vagy objektív tényezők alapján megállapítható, hogy a
közeljövőben meg fogja sérteni az összevont alapú prudenciális követelményeket, amely
indokolná a Felügyelet intézkedését, mivel a csoport olyan mértékű veszteséget szenvedett el
vagy fog valószínűleg elszenvedni, hogy az teljesen vagy jelentősen felemészti a szavatoló
tőkéjét.
75.	§
(1)	Egy leányvállalat által kibocsátott kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek a 74. § (3)
bekezdés b) pontja szerint nem írhatók le vagy nem alakíthatók át nagyobb mértékben, mint
amilyen mértékben az anyavállalati szintű azonos besorolású tőkeelemeket leírták vagy
átalakították.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB köteles a tőkeinstrumentumok leírására vagy
átalakítására vonatkozó jogkörének gyakorlására, ha a 74. § (3) bekezdés c) vagy d) pontjában
foglaltak teljesülnek.
34.	A tőkeelemek elsődleges alapvető tökévé való átalakításának rátája
76.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 84. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott
jogosultságok gyakorlásakor a (2) és (3) bekezdésében meghatározottakkal összhangban
különböző átváltási rátákat alkalmazhat a tőkeelemek különböző kategóriáira.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az átváltási rátának megfelelő mértékben
kompenzálnia kell az érintett tőkeelem tulajdonosát a leírási és átalakítási jogosultság
alkalmazásából eredő veszteségekért.
(3)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésnek megfelelően különböző
átváltási rátákat alkalmaz, az előresorolt kötelezettségekre alkalmazandó átváltási rátának
nagyobbnak kell lennie, mint az alárendelt kötelezettségekre alkalmazandó átváltási ráta.
35.	A tulajdonosok kezelése a tőkeelemek leírása vagy átalakítása során
77.	§
(1)	A tőkeelemeknek leírása vagy átalakítása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB
bevonhatja vagy felhígíthatja az intézményben lévő tagsági részesedéseket.
58
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket azon intézményben lévő tagsági
részesedések vonatkozásában is meg kell tenni, amelyiknél
   a)	a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tagsági részesedéssé alakítását vagy
   b)	a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemeknek a 79. § szerinti, elsődleges alapvető
tőkévé alakítását
követően kerültek kibocsátásra vagy átruházásra.
(3)	A (2) bekezdés a) pontjában foglalt tőkeelem átalakítására akkor kerül sor, ha az átalakításra
az eredeti hitelviszonyt megtestesítő instrumentum szerződéses feltételei szerint egy olyan
esemény bekövetkezte kapcsán került sor, amely esemény megelőzte vagy egyidejűleg
következett be azzal, hogy elrendelésre kerül az intézmény szanálása.
(4)	Ha a tőkeelemek átalakítása azt eredményezné, hogy az átvevő befolyásoló részesedést
szerez egy intézményben vagy befolyásoló részesedésének mértékét növeli, akkor a Felügyelet
hivatalból eljárva olyan időtartamon belül folytatja le a befolyásoló részesedés szerzésére
vonatkozó engedélyezési eljárást, hogy az ne késleltesse a tőkeelemek átalakítását, és ne
akadályozza meg azt, hogy szanálási intézkedésekkel elérhetők legyenek a szanálási célok.
(5)	Ha a Felügyelet a tőkeelemek átalakításának időpontjáig nem fejezi be a (4) bekezdés
szerinti engedélyezési eljárást, a 39. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni
minden olyan esetben, amikor a tőkeelemek átalakításának eredményeként egy átvevő
befolyásoló részesedést szerez vagy befolyásoló részesedésének mértékét megnöveli.
36.	Tőkeelemek leírása vagy átalakítása előtti független értékelés
78.	§
A 22. § (1) bekezdésében előírt független értékelés képezi
   a)	a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemekre a veszteségek viselése érdekében
alkalmazandó leírás értéke meghatározásának,
   b)	a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemekre az intézmény feltőkésítése érdekében
alkalmazandó átváltási ráta kiszámításának, valamint
   c)	azé törvényben meghatározott állami tőkeemelés mértéke megállapításának
alapját.
37.	A tőkeelemek leírására és átalakítására irányadó rendelkezések
79.	§
(1)	A 74-78. §-ban meghatározott rendelkezések teljesítése során a szanálási feladatkörében
eljáró MNB úgy gyakorolja a leírásra vagy átalakításra vonatkozó jogosultságát, hogy az
megfeleljen a követelések felszámolási eljárásban alkalmazandó kielégítési sorrendnek és
   a)	elsőként az elsődleges alapvető tőkeelemnek minősülő instrumentumok összege
csökkenjen a veszteséggel arányosan, a veszteségviselő képessége erejéig,
   b)	a szanálási feladatkörében eljáró MNB az elsődleges alapvető tőkeelemek tulajdonosai
tekintetében elvégzi a 77. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedést;
   c)	a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek tőkeösszege leírásra vagy elsődleges
alapvető tőkeelemekké való átalakításra kerül, a szükséges mértékig és a kiegészítő alapvető és
járulékos tőkeelemek veszteségviselő képessége erejéig.
(2)	Egy kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelem tőkeösszege leírásra kerül, ha:
   a)	csökkenése tartós, és
59
   b)	a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek tulajdonosaival szemben nem marad fenn
az instrumentum leírásra került összegének megfelelő vagy azzal kapcsolatos kötelezettség,
kivéve az esetleges már felhalmozott kötelezettségeket, valamint a leírási jogosultság
gyakorlásának jogszerűségét vizsgáló bírósági felülvizsgálat eredményeként esetlegesen
felmerülő károkkal kapcsolatos kötelezettségeket.
(3)	A kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemeknek az (1) bekezdés b) pontja szerinti
átalakítása céljából a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja az intézmény számára,
hogy bocsásson ki elsődleges alapvető tőkeelemeket a kiegészítő alapvető és járulékos
tőkeelemek tulajdonosai számára. A kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek csak akkor
alakíthatók át, ha
   a)	az érintett elsődleges alapvető tőkeelemeket az intézmény, vagy az intézmény
      anyavállalata bocsátja ki, a Felügyelet vagy adott esetben az anyavállalat illetékes
      felügyeleti hatóságának az egyetértésével;
   b)	az elsődleges alapvető tőkeelemeket azt megelőzően bocsátják ki, hogy az intézmény
       tagsági részesedéseket bocsátana ki az állami tőkeemelés céljára;
   c)	az elsődleges alapvető tőkeelemeket az átalakítási jogosultság gyakorlása után
      haladéktalanul allokálják és átruházzák; és
   d)	az egyes kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek kapcsán nyújtott elsődleges
      alapvető tőke mennyiségét meghatározó átváltási ráta megfelel a 76. §-ban
      meghatározott alapelveknek.
(4)	Az elsődleges alapvető tőkének a (3) bekezdéssel összhangban történő rendelkezésre
bocsátása céljából a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja az intézmény számára,
hogy mindenkor rendelkezzen a megfelelő mennyiségű elsődleges alapvető tőke kibocsátásához
szükséges előzetes engedéllyel.
38.	Összevont alapon való alkalmazás, megállapítási eljárás
80.	§
(1)	A szavatoló tőke követelmények egyéni és összevont alapon történő teljesítéseként elismert
kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemeket kibocsátó leányvállalatra vonatkozó, a 74. § (3)
bekezdés a)-c) pontjában említett megállapítás megtétele előtt a szanálási feladatkörében eljáró
MNB-nek haladéktalanul értesítenie kell
   a)	a Felügyeletet vagy
   b)	az összevont alapú felügyeletet ellátó hatóságot, ha ezt a szerepkört más ország hatósága
látja el.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés szerinti értesítésben a megállapítását
indokolja.
(3)	Ha az (1) bekezdés szerinti értesítésre került sor, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek
az illetékes felügyeleti hatósággal folytatott konzultációt követően értékelnie kell, hogy
    a)	rendelkezésre áll-e a leírási vagy átalakítási jogosultságnak a 74. § szerinti gyakorlásától
eltérő, alternatív intézkedése;
   b)	ha ilyen alternatív intézkedés rendelkezésre áll, annak alkalmazása megvalósítható-e;
    c)	ha ilyen alternatív intézkedés alkalmazása megvalósítható, van-e reális kilátás arra, hogy
ez az intézkedés megfelelő időn belül orvosolná azokat a körülményeket, amelyek máskülönben
a 74. § szerinti megállapítás megtételét tennék szükségessé.
60
(4)	A (3) bekezdés alkalmazásában az alternatív intézkedések:
   a)	a Felügyelet intézkedései, vagy
   b)	a forrás- vagy tőkejuttatás az anyavállalattól.
(5)	Ha a (3) bekezdés alapján értesített illetékes felügyeleti hatóságokkal folytatott konzultációt
követően a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy értékeli, hogy nem áll rendelkezésre olyan
alternatív intézkedés, amely a (3) bekezdés c) pontjában szereplő eredményre vezetne, akkor
döntenie kell arról, hogy megfelelő-e a 74. §-ban meghatározott, mérlegelés tárgyát képező
megállapítás.
39.	Állami pénzügyi stabilizációs eszköz
81.	§
(1)	Az MNB elnöke rendszerszintű válság esetén tájékoztatja a pénz-, tőke és biztosítási piac
szabályozásáért felelős minisztert, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB által alkalmazott
szanálási intézkedésekkel a szanálás célja nem valósult meg, valamint ésszerű kilátás sincs arra,
hogy az további szanálási intézkedésekkel megvalósuljon
   (2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásnak tartalmaznia kell:
   a)	a szanálás alatt álló intézmény aktuális szolvencia és likviditási helyzetét,
   b)	a megtett felügyeleti intézkedéseket és kivételes intézkedéseket és az alkalmazott szanálási
intézkedéseket,
   c)	a független értékelés főbb megállapításait, különösen az intézmény aktuális egy tagsági
részesedésre jutó sajáttőke-értékét, valamint
   d)	a szanálási célokat.
   (3)	Az (1) bekezdésben kapott tájékoztatás alapján a pénz-, tőke- és biztosítási piac
szabályozásáért felelős miniszter határozatában dönthet arról, hogy állami pénzügyi
stabilizációs eszköz alkalmazásának van helye, ha megállapította, hogy
   a)	további szanálási intézkedések alkalmazása nem bizonyulna elégségesnek a pénzügyi
közvetítőrendszert érintő jelentős káros hatások elkerüléséhez, vagy
  b)	további szanálási intézkedések alkalmazása nem bizonyulna elégségesek a közérdek
védelméhez, amennyiben az a szanálás alatt álló intézmény már korábban igénybe vette az
MNB rendkívüli likviditási hitelét.
   (4)	Az állami pénzügyi stabilizációs eszköz lehet
  a)	a szanálás alatt álló magyarországi székhelyű intézményben, pénzügyi holding
társaságban, vegyes pénzügyi holding társaságban, vegyes tevékenységű holding társaságban
történő tőkeemelés vagy
  b)	a szanálás alatt álló magyarországi székhelyű intézményben, pénzügyi holding
társaságban, vegyes pénzügyi holding társaságban, vegyes tevékenységű holding társaságban
meglévő tagi részesedések ideiglenes államosítása.
   (5)	A (3) bekezdésben meghatározott határozat bírósági felülvizsgálatára a szanálást
elrendelő határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy
ahol a XIII. fejezet a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t említi, azon a pénz-, tőke- és
biztosítási piac szabályzásáért felelős minisztert kell érteni.
61
   (6)	A (3) bekezdésben meghatározott határozat hatályon kívül helyezése nem érinti a bíróság
ítéletének közlése napján vagy azt megelőzően a hatályon kívül helyezett határozat alapján
végrehajtott ügyletek érvényességét.
   (7)	A (3) bekezdésben meghatározott határozatot követően az állami pénzügyi stabilizációs
eszköz alkalmazásáról a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter
előteljesztése alapján a Kormány dönt.
   (8)	Az állami pénzügyi stabilizációs eszköz alkalmazásakor a pénz- tőke- és biztosítási piac
szabályozásáért felelős miniszter rendelkezik mindazon jogosultságokkal, amelyeket a IX.
fejezet a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek biztosít.
82. §
  (1)	Az állami pénzügyi stabilizációs eszköz keretében alkalmazott, tőkeemelés történhet
elsődleges alapvető tőkével, kiegészítő alapvető tőkével és járulékos tőkével.
  (2)	A Kormány által jóváhagyott tőkeemelést az állam nevében az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján - e törvény
alapján hajtja végre a központi költségvetés terhére. A tőkeemelés pénzbeni hozzájárulással
vagy állampapír rendelkezésre bocsátásával teljesíthető. A tőkeemelést a központi költségvetés
állami vagyonnal kapcsolatos kiadásait tartalmazó fejezet terhére kell költségvetési kiadásként
elszámolni, amellyel a fejezet tervezett kiadása túlléphető.
   (3)	Az intézmény, a pénzügyi holding társaság, a vegyes pénzügyi holding társaság, a vegyes
tevékenységű holding társaság a nem állami tulajdonban lévő tőkeinstrumentumok
tulajdonosainak osztalékot, kamatot vagy kuponfizetést nem teljesít addig, amíg az állam az
állami pénzügyi stabilizációs eszköz alapján szerzett tagsági részesedéseit nem értékesíti.
83.	§
   (1)	Az állami pénzügyi stabilizációs eszköz keretében alkalmazott ideiglenes államosításkor
a szanálás alatt álló magyarországi székhelyű pénzügyi holding társaságban, vegyes pénzügyi
holding társaságban, vegyes tevékenységű holding társaságban meglévő tagi részesedések az
államra vagy az állam kizárólagos tulajdonában álló társaságára kerül átruházásra.
  (2)	Az államra történő átruházáskor a tulajdonosi jogok gyakorlására a pénz- tőke és
biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jogosult.
  (3)	Az ideiglenes államosításkor a vagyonértékesítésre vonatkozó szabályokat azzal az
eltéréssel kel alkalmazni, hogy ahol e törvény szanálási feladatkörében eljáró MNB-t említ,
azon a pénz- tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert kell érteni.
(4)	Az állami feltőkésítés és az ideiglenes államosítás során biztosítani kell, hogy az intézmény
vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás üzleti alapon működjön valamint a piaci
magánbefektetői elv alapján a legkorábbi időpontban az állam szerepét tőkeelemek
tulajdonosaként nyilvános pályázat útján piaci szereplők vegyék át.
                                             IX.	fejezet
                                     Szanálási jogosultságok
40.	Általános jogosultságok
62
84.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult
   a)	az intézmény számára előírni minden olyan - a Felügyelet rendelkezésére nem álló -
információ rendelkezésre bocsátását, amely szükséges a szanálási intézkedés előkészítéséhez,
ideértve a szanálási tervhez szolgáltatott információk aktualizálását és kiegészítését, valamint a
helyszíni vizsgálatok során nyújtandó információk kérését is;
   b)	a szanálás alatt álló intézmény feletti ellenőrző befolyás gyakorlására, valamint a
szanálás alatt álló intézmény tulajdonosait és vezetését megillető jogok és jogosultságok e
törvény szerinti gyakorlására;
    c)	a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedések átruházására;
    d)	a szanálás alatt álló intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettségei tekintetében a
tőkeösszegnek vagy az esedékes összegnek a csökkentésére, ideértve a nullára csökkentést is;
    e)	a szanálás alatt álló intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettségei átalakítására
annak az intézménynek, szanálásban érintett anyaintézménynek vagy áthidaló intézménynek a
tagsági részesedéseire, amelyhez az intézmény eszközeit, jogait és kötelezettségeit átruházták;
   J) a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedések névértékének - akár
nullára - csökkentésére, valamint e tagsági részesedések bevonására, leírására;
   g)	a szanálás alatt álló intézmény vagy a szanálásban érintett anyaintézmény számára
előírni új tagsági részesedések, illetve egyéb tőkeelemek, többek között elsőbbségi részvények
és feltételesen átalakítható instrumentumok kibocsátását;
    h)	a szanálás alatt álló intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettségei lejáratának, a
fizetendő kamatösszegnek, vagy annak az időpontnak a módosítására, amelyen a kamatfizetés
esedékessé válik, többek között a fizetés átmeneti felfüggesztésével is;
   i)	pénzügyi szerződés vagy bármely más származtatott ügyletre vonatkozó szerződés
lezárására vagy felmondására;
    j) a szanálás alatt álló intézmény vezetésének leváltására.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben meghatározott szanálási
jogosultságokat külön-külön vagy együttesen is alkalmazhatja.
(3)	Ha az e törvény hatálya alá tartozó valamely intézmény esetében a szervezet sajátos jogi
formája következtében nem alkalmazható az (1) bekezdésben felsorolt bármely jogosultság, a
szanálási feladatkörében eljáró MNB olyan intézkedést alkalmazhat, amely - hatásait tekintve is
-	a leginkább hasonló.
41.	Kiegészítőjogosultságok
85.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult
   a)	a 100-101. §-ra is figyelemmel előírni a szanálás alatt álló intézmény számára, hogy a
pénzügyi instrumentumok, eszközök, források, jogok és kötelezettségek átruházására
tehermentesen kerüljön sor;
   b)	a szanálás alatt álló intézmény további tagsági részesedések szerzésére vonatkozó jogát
felfüggeszteni vagy megszüntetni;
   c)	pénzügyi instrumentum szabályozott piacon való kereskedésének felfüggesztésére, a
szabályozott piacról való kivezetés elrendelésére;
   d)	annak kinyilvánítására, hogy az átvevő a szanálás alatt álló intézmény valamely vagy
minden joga és kötelezettsége, illetve a szanálás alatt álló intézmény által hozott valamely vagy
63
minden intézkedés tekintetében - ideértve a piaci infrastruktúrában való részvételhez
kapcsolódó bármilyen jogot és kötelezettséget is - jogutódnak tekintendő;
   e)	a szanálás alatt álló intézmény és az átvevő kötelezésére, hogy egymást lássák el
információval és támogatással; továbbá
   f)	az olyan szerződések feltételeinek törlésére vagy módosítására, amelyben a szanálás alatt
álló intézmény részes fél, és
   g)	az átvevő szerződéses jogutóddá történő kijelölésére.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor gyakorolhatja az (1) bekezdésben
meghatározott jogosultságokat, ha úgy ítéli meg, hogy azok szükségesek a szanálási intézkedés
hatékonyságának biztosítása, illetve egy vagy több szanálási cél megvalósítása érdekében.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási jogosultságok gyakorlása során előírhatja
olyan üzletmenet folytonosságát biztosító intézkedések alkalmazását, amelyek szükségesek a
szanálási intézkedés hatékonyságának és annak a biztosításához, hogy az átvevő működtetni
tudja az átruházott üzleti tevékenységet.
(4)	Az (1) bekezdés d) pontjában és a (3) bekezdésben foglalt jogosultságok nem érintik
   a)	a szanálás alatt álló intézmény munkavállalójának azon jogát, hogy a munkaszerződését
felmondja;
   b)	a 89-91. §-ra is figyelemmel valamely szerződés részes felének azon jogát, hogy
gyakorolja a szerződés szerinti jogait, köztük a szerződés felmondásához való jogot, ha erre a
szerződés feltételeivel összhangban, a szanálás alatt álló intézménynek az átruházást megelőző,
illetve az átvevőnek az átruházást követő cselekménye vagy mulasztása alapján jogosult.
42.	Szolgáltatás vagy létesítmény biztosításának előírására vonatkozó jogosultság
86. §
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja a szanálás alatt álló intézmény vagy a
szanálás alatt álló intézménnyel azonos csoportba tartozó vállalkozás számára - ideértve azt az
esetet is, ha a szanálás alatt álló intézmény vagy csoporthoz tartozó érintett vállalkozás ellen a
szanálást követően felszámolási eljárás indult - mindazon szolgáltatások nyújtásának és
létesítmények használatának biztosítását, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az átvevő tudja
működtetni az átruházott üzleti tevékenységet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások és létesítmények csak a működési
szolgáltatásokra és létesítményekre korlátozódnak, és a pénzügyi támogatás semmilyen formáját
nem foglalják magukban.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásnyújtás és létesítménybiztosítás az alábbi
feltételekkel történik:
   a)	ha a szolgáltatásokat és létesítményeket közvetlenül a szanálási intézkedés előtt,
megállapodás alapján biztosították a szanálás alatt álló intézménynek, úgy a megállapodás
időbeli hatálya alatt ugyanazon feltételek mellett;
   b)	ha az a) pont nem alkalmazandó, ésszerű feltételek mellett.
43.	Harmadik országokban található tulajdonnal kapcsolatos jogosultság
87. §
64
(1)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB által hozott szanálási intézkedés olyan
intézkedést foglal magában, amely harmadik országban található tulajdont, vagy harmadik
ország joga alá tartozó tagsági részesedéseket, illetve jogokat vagy kötelezettségeket érint, a
szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja, hogy
   a)	a szanálás alatt álló intézmény felett ellenőrző befolyást gyakorló személy és az átvevő
tegyen meg minden, az átruházás, leírás, átalakítás vagy intézkedés hatályossá válásához
szükséges lépést;
   b)	a szanálás alatt álló intézmény felett ellenőrző befolyást gyakorló személy az átruházás,
leírás, átalakítás vagy intézkedés hatályossá válásáig az átvevő nevében tartsa a tagsági
részesedéseket, eszközöket, forrásokat, vagy jogokat, illetve teljesítse a kötelezettségeket;
   c)	az átvevőnél az a) és b) pont értelmében előírt intézkedések meghozatala során
indokoltan felmerült, méltányolható - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabálynak
megfelelően - költségek kerüljenek megtérítésre a 35. §-ban előírt módok valamelyikén.
(2)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy intézmény tagsági részesedését, jogát vagy
kötelezettségét egy másik szervezetre ruházza át vagy szándékozik átruházni, de az átruházott
vagy átruházni szándékozott tagsági részesedések, jogok vagy kötelezettségek egy része
harmadik országban helyezkedik el, vagy az átruházott vagy átruházni szándékozott tagsági
részesedések, jogok vagy kötelezettségek egy része a harmadik ország jogának hatálya alá
tartozik, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja, hogy a szanálás alatt álló
intézmény felett ellenőrző befolyást gyakorló más személyre és az átvevőre az (1) bekezdésben
szereplő feltételek vonatkoznak.
44.	Egyes szerződéses feltételek kizárása a szanálás során
88. §
(1)	A szanálási intézkedések alkalmazása - és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül
kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése - önmagában még nem ismerhető el a fizetési,
illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi
XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) értelmében vett jogérvényesítési vagy fizetésképtelenségi
eljárásként, ha a szerződés szerinti érdemi kötelezettségeket, többek között a fizetési és szállítási
kötelezettségeket, valamint a biztosíték rendelkezésre bocsátását továbbra is teljesítik.
(2)	A szanálási intézkedések alkalmazása - és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül
kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése - nem teszi lehetővé:
   a)	felmondási, felfüggesztési, nettósítási vagy egymással szembeni elszámolási jog
gyakorlását olyan, leányvállalat által kötött szerződések vonatkozásában, amelyek esetében a
szerződés szerinti kötelezettségek teljesítését az anyavállalat vagy egy csoporthoz tartozó
vállalkozás garantálja vagy másképpen támogatja;
   b)	az érintett intézmény vagyonának birtokba vételét, a vagyon feletti ellenőrző befolyás
gyakorlása vagy biztosíték érvényesítése a vagyon terhére;
   c)	az érintett intézmény bármely szerződéses jogának befolyásolását;
feltéve hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségeket, többek között a fizetési és szállítási
kötelezettségeket, valamint a biztosíték rendelkezésre bocsátását továbbra is teljesítik.
(3)	Az e §-ban foglaltak nem érintik a személyek arra vonatkozó jogát, hogy a (2) bekezdésben
meghatározott jogukat gyakorolják, ha ez a jog a szanálási intézkedéstől - vagy az ilyen
intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen eseménytől - eltérő, egyéb
esemény következtében keletkezett.
65
(4)	A 89-91. § szerinti felfüggesztés vagy korlátozás nem jelenti az (1) és (2) bekezdés
alkalmazásában a szerződéses kötelezettségek nem teljesítését.
(5)	Az e §-ban foglalt rendelkezések az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szerződéses
kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) szóló 593/2008/EK rendelet 9. cikke
értelmében imperatív rendelkezésnek minősülnek.
(6)	A harmadik országbeli e törvény alapján elismert szanálási eljárás e § alkalmazásában
szanálási intézkedésnek minősül.
45.	Egyes kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó jogosultság
89.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a 114.§ (4) bekezdése szerinti közlemény
közzétételétől a közzétételt követő munkanapon éjfélig felfüggeszteni az olyan szerződésekből
eredő kifizetéseket vagy kötelezettségteljesítéseket, amely szerződésekben a szanálás alatt álló
intézmény részes fél.
(2)	Ha a fizetési vagy szállítási kötelezettség teljesítése a felfüggesztés időtartama alatt lett
volna esedékes, akkor az a felfüggesztési időtartam lejártakor válik esedékessé.
(3)	Ha egy szanálás alatt álló intézménynek a szerződés szerinti fizetési vagy szállítási
kötelezettségeit az (1) bekezdés alapján felfüggesztik, akkor a szanálás alatt álló intézmény
ugyanazon szerződés szerinti partnereinek fizetési és szállítási kötelezettségeit azonos
időtartamra szintén felfüggeszti.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztést nem kell alkalmazni a Tvt. alkalmazásában kijelölt
rendszerekkel vagy rendszer-üzemeltetőkkel, valamint központi szerződő felekkel és központi
bankokkal szembeni fizetési és szállítási kötelezettségekre, a Beva által védett követelésekre,
valamint az ÓBA által biztosított betétekre.
(5)	Az MNB-nek e § szerinti jogosultság gyakorlásakor figyelembe kell vennie, hogy a
jogosultság gyakorlása milyen hatással lehet a pénzügyi piacok zavartalan működésére.
46.	Hitelbiztosítékok érvényesítésének korlátozására vonatkozó jogosultság
90.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a 114. § (4) bekezdésben meghatározott,
korlátozásról szóló közlemény közzétételétől a közzétételt követő mvinkanapon éjfélig
korlátozni a szanálás alatt álló intézmény biztosított hitelezőinek birtokában levő
hitelbiztosítékoknak a szanálás alatt álló intézmény eszközeivel összefüggésben történő
érvényesítését.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB nem gyakorolhatja az (1) bekezdésben
meghatározott jogosultságot a Tvt. alkalmazásában kijelölt rendszerek vagy rendszer-
üzemeltetők, valamint központi szerződő felek és központi bankok birtokában lévő olyan
hitelbiztosíték esetén, amely olyan eszközre vonatkozik, melyre a szanálás alatt álló intézmény
letéttel vagy más fedezettel biztosítékot nyújtott.
(3)	A 103. § alkalmazása esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek biztosítania kell,
hogy az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság alapján alkalmazott korlátozások minden
66
olyan, csoporthoz tartozó vállalkozás vonatkozásában következetesek legyenek, amelyek
kapcsán szanálási intézkedésre kerül sor.
(4)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az e § szerinti jogosultság gyakorlásakor
figyelembe kell venniük, hogy a jogosultság gyakorlása milyen hatással lehet a pénzügyi piacok
zavartalan működésére.
47.	A felmondási jog ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó jogosultság
91. §
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 114. § (4) bekezdésben meghatározott közlemény
közzétételétől a közzétételt követő munkanapon éjfélig felfüggesztheti a szanálás alatt álló
intézménnyel szerződéses viszonyban álló feleknek a szerződés felmondására vonatkozó jogait.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 114. § (4) bekezdésben meghatározott közlemény
közzétételétől a közzétételt követő munkanapon a szanálás alatt álló intézmény
leányvállalatának székhelye szerinti EGT-állam ideje szerint éjfélig felfüggesztheti a szanálás
alatt álló intézmény leányvállalatával szerződéses viszonyban álló feleknek a szerződés
felmondására vonatkozó jogait, ha:
    a)	az érintett szerződés szerinti kötelezettségek teljesítését a szanálás alatt álló intézmény
garantálja;
   b)	az érintett szerződés szerinti felmondási jog kizárólag a szanálás alatt álló intézmény
fizetésképtelenségén vagy pénzügyi helyzetén alapul; vagy
   c)	ha az átruházási jogosultságot a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatban
gyakorolták vagy az vele kapcsolatban gyakorolható, a szanálás alatt álló intézménynek a
leányvállalatban meglévő, az érintett szerződéshez kötődő minden eszközét és kötelezettségét
ruházták át vagy azok átruházhatók az átvevőhöz és az átvevő azokat átvállalta, vagy pedig a
szanálási feladatkörében eljáró MNB bármilyen más módon megfelelő védelmet biztosít e
kötelezettségekre nézve.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti felfüggesztést nem kell alkalmazni a Tvt. alapján kijelölt
rendszerekre vagy rendszerüzemeltetőkre, illetve a központi szerződő felekre és központi
bankokra.
(4)	Valamely személy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott időszak vége előtt is élhet a
szerződés szerinti felmondási jogával, ha értesítést kap a szanálási feladatkörében eljáró MNB-
től arra vonatkozóan, hogy a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek nem kerülnek
átruházásra az átvevőhöz, az áthidaló intézményhez vagy a szanálási vagyonkezelőhöz.
(5)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja az (1) és (2) bekezdésben a
felmondási jog felfüggesztésére vonatkozóan meghatározott jogosultságot, és nem került sor a
(4)	bekezdés szerinti értesítésre, akkor a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek más
szervezethez történő átruházása esetén a szerződő fél csak akkor gyakorolhatja az adott
szerződés feltételei szerinti felmondási jogot, ha az átvevőnél, az áthidaló intézménynél vagy a
szanálási vagyonkezelőnél a szerződésszegés legalább három napig folyamatosan fennáll.
(6)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az e § szerinti jogosultság gyakorlásakor
figyelembe kell vennie az intézkedés pénzügyi piacok zavartalan működésére gyakorolt hatását.
67
(7)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB kérésére a kereskedési adattárnak elérhetővé kell
tennie a szükséges információkat az illetékes felügyeleti hatóságok vagy a szanálási hatóságok
számára annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra feladataik és megbízatásaik ellátását
az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tőzsdén kívüli származtatott ügyletről, a központi
szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU rendelet 81. cikkével
összhangban.
48.	A szanálási jogosultságok gyakorlása
92.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB megfelelő eszközökkel és intézkedési
lehetőségekkel rendelkezik a szanálás alatt álló intézmény felett a szanálás alatt álló intézmény
   a)	működtetése érdekében ideértve az intézmény tulajdonosainak minden jogosultságát,
valamint a szanálás alatt álló intézmény vezetése, tevékenységeinek folytatása és
szolgáltatásainak nyújtása fenntartását, valamint
    b)	eszközeinek és tulajdonának kezelése és az azok feletti rendelkezés fenntartása céljából.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott célok eléréséért a szanálási feladatkörében eljáró MNB
közvetlenül vagy általa megbízott személy révén tehet lépéseket.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB egyedi alapon dönt arról, hogy a szanálási
intézkedést az (1) és (2) bekezdésben meghatározott módszerek révén végre tudja-e megfelelően
hajtani
    a)	a szanálási célokra
    b)	a szanálásra vonatkozó általános elvekre,
    c)	a szanálás alatt álló intézmény egyedi körülményeire és
   d)	a határokon átnyúló tevékenységű csoportok hatékony szanálásának előmozdítására
tekintettel.
49.	Szanálási biztos
93.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alatt álló intézményhez szanálási biztost
rendel ki.
(2)	A szanálási biztos gyakorolja a kirendelés időtartama alatt a szanálás alá vont intézmény
igazgatóságának jogköreit.
(3)	Szanálási biztosként kirendelhető:
    a)	természetes személy,
    b)	gazdasági társaság.
(4)	A (3) bekezdés b) pontja szerinti szanálási biztos kijelöli azt a természetes személyt, aki
főfelelősként képviseli a gazdasági társaságot a szanálási biztosi teendők ellátása során.
(5)	A szanálási biztos - az MNB előzetes jóváhagyásával - közreműködőt vehet igénybe.
(6)	A szanálási biztos az MNB által utasítható, és tevékenysége során a szanálási célokat kell
érvényre juttatnia.
68
(7)	Ha az intézményhez már felügyeleti biztos került kirendelésre, akkor a Felügyelet legkésőbb
a szanálási biztos kirendelésével egyidejűleg visszahívja a felügyeleti biztost azzal, hogy a
szanálási feladatkörében eljáró MNB ugyanazt a gazdasági társaságot vagy természetes
személyt is kirendelheti szanálási biztosnak.
(8)	Az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja a szanálási biztos kirendelésének ideje alatt
is jogorvoslattal élhet a szanálási biztost kirendelő határozat és a szanálási feladatkörében eljáró
MNB által az intézménnyel szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban az
intézményt képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.
(9)	A szanálási biztosra és az általa az (5) bekezdés alapján igénybe vett közreműködőre
alkalmazni kell a felügyeleti biztosra az ágazati jogszabályokban meghatározott szakmai és
összeférhetetlenségi előírásokat.
50.	Természetes személy szanálási biztosként való kirendelése
94.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a kirendeléskor, illetve a szanálási biztosi
tevékenységének folytatása során is - a lefolytatandó vagy folyamatban lévő eljárás
körülményeinek mérlegelése alapján - dönthet úgy, hogy több természetes személyt rendel ki a
feladatmegosztás megjelölésével a szanálási biztosi tevékenység ellátására. A kijelölésben
rendelkezni kell a cégjegyzési jogosultság gyakorlásának módjáról is. A szanálási
feladatkörében eljáró MNB-nek lehetősége van arra is, hogy a már kirendelt személyek számát
csökkentse, ha ez a lefolytatandó vagy folyamatban lévő eljárás összes körülményének
mérlegelése alapján indokolt.
(2)	Hitelintézethez történő természetes személy szanálási biztos kirendelése esetén az MNB a
hitelintézethez egyidejűleg legalább két személyt jelöl ki a szanálási biztosi tevékenység
ellátására a feladatmegosztás megjelölésével.
                                              X.	fejezet
                                              Szankciók
95.	§
(1)	E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok megsértése, illetve a
szanálás akadályozása esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB a következő szankciókat
alkalmazhatja:
    a)	a jogsértés folytatásától való eltiltás;
   b)	a vezetői állású személyek legfeljebb hat hónapig terjedő felfüggesztése;
   c)	természetes személlyel szemben legfeljebb öt millió eurónak megfelelő forint összegű
pénzbírság kiszabása;
   d)	jogi személy esetében a jogi személy előző üzleti évi teljes éves nettó árbevétele
legfeljebb 10%-ának megfelelő pénzbírság;
   e)	a jogsértésből származó anyagi előny vagy elmaradt veszteség legfeljebb 200
százalékának megfelelő pénzbírság.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben foglalt szankciók
alkalmazásakor különösen a következő szempontokat mérlegeli:
   a)	a jogsértés súlyossága és időtartama;
   b)	a felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;
69
   c)	a felelős természetes vagy jogi személy pénzügyi ereje, így különösen a felelős jogi
személy teljes árbevétele vagy a felelős természetes személy éves jövedelme;
   d)	a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség
jelentősége, ha ezek meghatározhatók;
    e)	a jogsértés által harmadik feleknek okozott veszteség, ha meghatározható;
   f)	a felelős természetes vagy jogi személy illetékes felügyeleti hatósággal való
együttműködésének mértéke;
    g)	a felelős természetes vagy jogi személy által elkövetett korábbi jogsértések;
    h)	a jogsértés esetleges rendszerszintű következményei.
96.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szankcióval sújtott természetes vagy jogi
személynek a döntésről való értesítését követően honlapján haladéktalanul nyilvánosságra hozza
a szanálási feladatkörében hozott szankciós döntések rendelkező részét.
(2)	Nem jogerős döntéssel szembeni jogorvoslat esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB-
nek a honlapján jeleznie kell a jogorvoslati folyamat aktuális fázisát, valamint a jogorvoslat
eredményét.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB név nélkül teszi közzé a döntést, ha
   a)	a szankciót természetes személyre szabta ki, és a személyes adatok nyilvánosságra
hozatala aránytalan hátrányt okozna;
   b)	a nyilvánosságra hozatal veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását vagy valamely
folyamatban lévő büntetőeljárást; vagy
   c)	a nyilvánosságra hozatal - ha meghatározható - aránytalan veszteséget okozna az
érintett intézménynek.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt esetkörökben a név nélküli közzététel helyett az MNB dönthet a
döntés - legfeljebb 60 nappal - halasztott közzétételéről is, ha alappal feltételezhető, hogy a
halasztás időszaka alatt a név nélküli nyilvánosságra hozatal indokai meg fognak szűnni.
(5)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB gondoskodik arról, hogy az e § szerint
nyilvánosságra hozott döntés, valamint a kapcsolódó jogorvoslatra vonatkozó információ
legalább öt évig a honlapján hozzáférhető legyen.
                                             XI.	fejezet
                                Tulajdonosok és hitelezők védelme
51.	Tulajdonosok és hitelezők kezelése részleges átruházás és hitelezői feltőkésítés esetén
91. §
(1)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy vagy több szanálási eszköz alkalmazása
során a szanálás alatt álló intézmény jogainak, eszközeinek és kötelezettségeinek csak egy
részét ruházza át, azon tulajdonosoknak és hitelezőknek, akiknek a követeléseit nem ruházták át,
a követelések kielégítésére kifizetett összeg nem lehet kevesebb, mint az az összeg, amelyhez
akkor jutottak volna, ha a szanálás alatt álló intézmény közvetlenül az átruházás előtt
felszámolásra kerül.
(2)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB hitelezői feltőkésítést alkalmaz, akkor azon
részvényesek és hitelezők, akiknek a követelése leírásra vagy saját tőkévé alakításra került, nem
70
szenvedhetnek el nagyobb veszteséget annál, mint amit akkor szenvedtek volna el, ha a szanálás
alatt álló intézmény közvetlenül a leírás vagy átalakítás előtt rendes felszámolási eljárás
keretében megszüntetésre került volna.
(3)	A szanálási intézkedés végrehajtását követően a független értékelő által folytatott
értékelésnek kell felmérnie, hogy a tulajdonosok és a hitelezők jobb elbánásban részesültek-e
volna, ha a szanálás alatt álló intézmény felszámolásra kerül. Ennek az értékelésnek el kell
különülnie az e törvény szerinti független értékeléstől.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott értékelés készítése során
   a)	azt kell feltételezni, hogy a szanálás alatt álló intézmény, amellyel összefüggésben a
részleges átruházás, a leírás vagy az átalakítás végrehajtásra került, közvetlenül a szanálási
intézkedés előtt felszámolás alá került;
   b)	azt kell feltételezni, hogy az eszközök, források, jogok és kötelezettségek részleges
átruházására vagy átruházására, illetve a leírásra vagy az átalakításra nem került sor;
   c)	figyelmen kívül kell hagyni a szanálás alatt álló intézménynek nyújtott bármely
rendkívüli állami pénzügyi támogatást, ideértve az MNB által nyújtott rendkívüli likviditási
hitelt is.
(5)	A (3) bekezdésben meghatározott értékelésben meg kell határozni:
   a)	azt az elbánást, amelyben a tulajdonosok és hitelezők részesültek volna, ha a szanálás
alatt álló intézmény, amellyel összefüggésben a részleges átruházás, a leírás vagy az átalakítás
végrehajtásra került, közvetlenül az átruházás, leírás vagy átalakítás előtt felszámolás alá kerül;
   b)	a tényleges elbánást, amelyben a tulajdonosok és hitelezők a szanálás alatt álló
intézmény szanálása során részesültek; továbbá
    c)	hogy van-e eltérés az a) és a b) pont szerinti elbánás között.
(6)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatban hagyja jóvá a (3) bekezdésben
meghatározott értékelést.
52.	Tulajdonosok és hitelezők védelme
98.	§
(1)	Ha a 97. § (3) bekezdés szerinti értékelés megállapítja, hogy a 97. § (1) bekezdésben említett
bármely tulajdonos vagy hitelező, vagy az ÓBA nagyobb veszteséget szenvedett el, mint
amekkorát felszámolás során szenvedett volna el, kártalanításra jogosult.
(2)	Az (1) bekezdésben említett kártalanítást a Szanálási Alap a 97. § (5) bekezdésében
meghatározott határozat meghozatalától számított 30 munkanapon belül köteles az érintett
tulajdonos, hitelező, vagy az ÓBA részére megfizetni.
53.	A részleges átruházásban részt vevő felek védelme
99.	§
(1)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB
   a)	szanálás alatt álló valamely intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak vagy
kötelezettségeinek egy részét, de nem az egészét ruházza át egy másik szervezethez vagy
   b)	a 85. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott jogosultságokat gyakorolja,
akkor a (2) bekezdésben meghatározott megállapodásokkal és azok részes feleivel kapcsolatban
az MNB a 100-103. § szerinti rendelkezéseknek megfelelően jár el.
71
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni a következő szerződéses
jogviszonyok esetében:
   a)	biztosítéki megállapodások, amelyek alapján egy személy biztosíték útján tényleges
vagy fíiggő érdekeltséggel rendelkezik az átruházás tárgyát képező tulajdonban vagy jogokban,
tekintet nélkül arra, hogy az adott érdekeltséget konkrét tulajdonnal vagy jogokkal, vagy fajta,
mennyiség vagy más a zálogtárgy azonosítására alkalmas körülírással meghatározott
zálogtárgyakat terhelő zálogjoggal vagy hasonló intézkedéssel biztosítják-e;
   b)	tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítéki megállapodások, amelyek alapján
meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása vagy fedezése céljából azáltal kerül sor
biztosíték nyújtására, hogy a biztosítéknyújtó eszközeinek teljes tulajdonjogát a biztosíték
elfogadójára ruházza át, olyan feltételek mellett, amelyek a biztosíték elfogadója számára
előírják az eszközök átruházását, ha a meghatározott kötelezettségek teljesülnek;
   c)	egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodások, amelyek alapján a
szanálás alatt lévő intézmény és egy partner közötti kettő vagy több követelés vagy
kötelezettség egymással szemben elszámolható;
   d)	nettósítási megállapodások, amelyek alapján több követelést vagy kötelezettséget
egyetlen követeléssé lehet átalakítani, beleértve a pozíciólezáró nettósítási megállapodásokat,
amelyek alapján egy jogérvényesítési eljárás bekövetkeztekor a felek kötelezettségeinek
esedékességét előre hozzák, így azok azonnal esedékessé válnak vagy megszűnnek, és mindkét
esetben egyetlen követeléssé alakulnak át vagy az lép a helyükbe;
   e)	jelzáloglevelek és fedezett kötvények;
   j) strukturált finanszírozási megállapodások, így különösen értékpapírosítások és fedezeti
célokra használt olyan instrumentumok, amelyek a biztosíték elválaszthatatlan részét képezik és
amelyek a nemzeti jog értelmében a fedezett kötvényekhez hasonló módon vannak fedezve,
továbbá amelyek a megállapodásban részes egyik fél, vagy egy szanálási vagyonkezelő,
megbízott vagy kijelölt személy általi biztosítéknyújtással és -birtoklással járnak.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti követelmény a (2) bekezdésben felsorolt megállapodásokban részt
vevő felek számától és attól függetlenül alkalmazandó, hogy a megállapodások:
   a)	szerződés, vagyonkezelési megállapodás útján vagy más módon, vagy a törvény erejénél
fogva jöttek-e létre;
   b)	részben vagy teljes körűen más joghatóság alapján szabályozottak-e.
100.	§
(1)	A 99. § (2) bekezdés b)-d) pontjában foglalt megállapodások vonatkozásában a szanálási
feladatkörében eljáró MNB nem jogosult jogok és kötelezettségek
   a)	egy részének a szanálás alatt álló intézmény és egy másik személy közötti átruházására,
és
   b)	kiegészítő jogosultságok alkalmazása révén történő módosítására vagy megszüntetésére.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogokat és kötelezettségeket akkor kell az ilyen
megállapodás alapján védettként kezelni, ha a megállapodás felei jogosultak az említett jogok és
kötelezettségek egymással szembeni elszámolására vagy nettósítására.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően, ha kártalanítási összeghatár alá tartozó
betétekhez való hozzáférés szempontjából szükséges, akkor
a)	a szanálási hatóság átruházhatja az (1) bekezdésben meghatározott megállapodások részét
képező kártalanítási összeghatár alá tartozó betétállomány ugyanazon megállapodás részét
képező egyéb eszközök, jogok és kötelezettségek átruházása nélkül vagy
72
b)	eszközöket, jogokat és kötelezettségeket ruházhat át, módosíthat vagy szüntethet meg a
betétállomány átruházása nélkül.
101.	§
(1)	A 99. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt megállapodások vonatkozásában a szanálási
feladatkörében eljáró MNB nem jogosult
    a)	azon eszközök átruházására, amelyek kötelezettség biztosítékaként szolgálnak, kivéve,
ha az adott kötelezettséget és a biztosíték hozamát is átruházzák;
    b)	a biztosított kötelezettség átruházására, kivéve, ha a biztosíték hasznát is átruházzák;
   c)	a biztosíték hozamának átruházására, kivéve, ha a biztosított kötelezettséget is
átruházzák;
   d)	a biztosítéki megállapodás kiegészítő jogosultságok alkalmazása révén történő
módosítására vagy megszüntetésére, ha a módosítás vagy megszüntetés hatásaként a
kötelezettség biztosítása megszűnik.
(2)	Az (l) bekezdésben meghatározott védelem nem alkalmazandó a biztosított betétekhez
kapcsolódó eszközök, források, jogok és kötelezettségek átruházására, módosítására vagy
megszüntetésére.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően, ha kártalanítási összeghatár alá tartozó
betétekhez való hozzáférés szempontjából szükséges, akkor
a)	a szanálási feladatkörében eljáró MNB átruházhatja az (1) bekezdésben meghatározott
megállapodások részét képező kártalanítási összeghatár alá tartozó betétállományt ugyanazon
megállapodás részét képező egyéb eszközök, jogok és kötelezettségek átruházása nélkül vagy
b)	eszközöket, jogokat és kötelezettségeket ruházat át, módosíthat vagy szüntethet meg a
betétállomány átruházása nélkül.
102. §
(1)	A 99. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott megállapodások vonatkozásában a
szanálási feladatkörében eljáró MNB nem jogosult
    a)	olyan eszközök, források, jogok és kötelezettségek egy részének átruházására, amelyek
olyan strukturált finanszírozási megállapodást alkotnak vagy annak részét képezik, amelyben a
szanálás alatt álló intézmény az egyik fél;
    b)	olyan eszközök, források, jogok és kötelezettségek kiegészítő jogosultságok alkalmazása
révén történő megszüntetésére vagy módosítására, amelyek olyan strukturált finanszírozási
megállapodást alkotnak vagy annak részét képezik, amelyben a szanálás alatt álló intézmény az
egyik fél.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni a 99. § (2) bekezdés e) pontjában
meghatározott megállapodásra is.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően, ha kártalanítási összeghatár alá tartozó
betétekhez való hozzáférés szempontjából szükséges, akkor
a)	a szanálási feladatkörében eljáró MNB átruházhatja az (1) bekezdésben meghatározott
megállapodások részét képező kártalanítási összeghatár alá tartozó betétállományt ugyanazon
megállapodás részét képező egyéb eszközök, jogok és kötelezettségek átruházása nélkül vagy
b)	eszközöket, jogokat és kötelezettségeket ruházat át, módosíthat vagy szüntethet meg a
betétállomány átruházása nélkül.
54.	A kereskedési, elszámolási- és kiegyenlítési rendszerek védelme
73
103.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB következő szanálási intézkedései nem korlátozhatják
a Tvt. hatálya alá tartozó rendszerek működését és e rendszerek szabályainak érvényesülését:
   a)	a szanálás alatt álló valamely intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak vagy
kötelezettségeinek csak egy részét ruházza át egy másik szervezetre;
   b)	módosítja azon szerződés feltételeit vagy megszünteti azon szerződést, amelyben a
szanálás alatt álló intézmény részes fél, vagy valamely átvevőt helyettesíti annak részes féli
minőségében.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB által alkalmazott szanálási intézkedés
   a)	nem okozhatja az átutalási, az átruházási megbízásoknak a Tvt. 3. §-át sértő
visszavonását; és
    b)	nem módosíthatja vagy hatálytalaníthatja
       ba)	az átutalási, az átruházási megbízásoknak és a nettósításnak a Tvt. 3-4.§-ában
előírtak szerinti jogi érvényesíthetőségét,
       bb)	az eszközöknek, értékpapíroknak vagy hiteleszközöknek a Tvt. 8. § (2) bekezdésben
előírtak szerinti felhasználását, vagy
        be) a nyújtott biztosítéknak a Tvt. 8. § (1) és (2a) bekezdésben előírtak szerinti védelmét.
                                             XII.	fejezet
                                          Eljárási szabályok
                            55.	A szanálásra vonatkozó eljárási szabályok
104.	§
(1)	Az e törvényben meghatározott döntések meghozatala során a szanálási feladatkörében
eljáró MNB hatóságként jár el.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvényben meghatározott tevékenységének
részeként
a)	szanálhatóság értékelésére irányuló eljárást,
b)	szanálhatóság akadályainak kezelésére irányuló eljárást,
c)	szanálás lefolytatására irányuló eljárást,
d)	szanálási vagyonértékelő kirendelésére irányuló eljárást,
e)	tőkeelemek leírására vagy átalakítására irányuló eljárást
folytat le.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában ügyfél az,
a)	akire nézve az MNB az e törvényben meghatározottak szerint jogot vagy kötelezettséget
állapít meg,
b)	akit a szanálási feladatkörében eljáró MNB - a szanálhatósági vizsgálat során - ellenőrzés alá
von.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.
105.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási jogosultságát a Felügyelet által kérésre
átadott, a Felügyelet felügyeleti tevékenységéből származó adatok, dokumentumok, valamint a
hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével végzi.
74
(2)	Az MNB kidolgozza az (1) bekezdésben meghatározott információáramlásra vonatkozó
belső eljárásrendjét.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a szanálási feladatkörében eljáró MNB az 1. §
(1)	bekezdésében meghatározott szervezet számára határozatában rendszeres vagy rendkívüli
adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő, vagy helyszíni ellenőrzést tarthat.
(4)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB felhívására az 1. § (1) bekezdésében meghatározott
szervezet köteles
a)	a szanálási feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni,
b)	a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, a
számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit
átadni,
c)	a legfőbb szerve, az ügyvezető és ellenőrző szerve előterjesztéseit, e szervek ülésének
jegyzőkönyveit átadni,
d)	a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálói jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit,
jegyzőkönyveit átadni, továbbá
e)	az előbbiekben fel nem sorolt egyéb kimutatást az MNB által meghatározott formában
elkészíteni és rendelkezésére bocsátani.
(5)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárása során a Két. írásbelinek minősülő
elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályaitól eltérően is meghatározhatja az
adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját.
106.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárása során - ellenérdekű ügyfél
hiányában - eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától és az iratok magyar nyelven
történő benyújtásától. A szanálási feladatkörében eljáró MNB ebben az esetben előírhatja az
iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítésének kötelezettségét.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően a szanálási feladatkörében eljáró MNB
az eljárás résztvevői - az ügyfél képviselője kivételével - és más hatóság részére a
rendelkezésére álló iratokat az eljárás nyelvén és - ellentétes nyilatkozatuk hiányában - magyar
nyelvű fordításban adja át. A fordítás költségeit a szanálási feladatkörében eljáró MNB viseli.
107. §
(1)	Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetet a szanálási feladatkörében eljáró MNB
az eljárása lefolytatásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - írásban értesíti,
kivéve ha az előzetes értesítés a szanálási eljárás eredményességét veszélyezteti.
(2)	Helyszíni ellenőrzést magában foglaló eljárásban a helyszíni ellenőrzés tartására vonatkozó
értesítésre az (1) bekezdést kell alkalmazni.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a helyszíni ellenőrzést végző személyt
megbízólevéllel látja el, aki e feladatkörében eljárva hivatalos személynek minősül.
(4)	A helyszíni ellenőrzést végző személy köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor
megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.
75
(5)	Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához
szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei
között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával
összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot megvizsgálhat, az ügyféltől, annak
képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől
felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet vagy készíthet.
(6)	A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges
felvilágosítást írásban is megadni, illetve az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratokat az MNB-
nek megküldeni.
(7)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult bármilyen adathordozóról fizikai
tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat
átvizsgálni.
(8)	Az ügyfél irat-betekintési joga - a Két. 69. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül -
abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának
megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által
védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményezné.
108. §
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvény szerinti eljárás során tett
megállapításait kilenc hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az eljárás alá vont
szervezettel közli. Ha az eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, a szanálási feladatkörében
eljáró MNB a csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és
azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoportot irányító tagja útján közli. A vizsgálati jelentés
és a csoportvizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben,
egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.
(2)	A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés tartalmazza
a)	a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az ügyiratszámot,
b)	a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és székhelyét, a vizsgált
személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és - ha azt a hatóság tudomására hozta - egyéb
elérési lehetőségét,
c)	az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és kötelességeire való
figyelmeztetést,
d)	a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az eljárás során tett megállapításait és az azokat
alátámasztó bizonyítékokat, és
e)	a megállapítások értékelését.
(3)	A csoportvizsgálati jelentés magában foglalja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a
pénzügyi csoport egészére és - csoporttagonként elkülönítve - az összes csoporttag egyedi
alapú vizsgálatára vonatkozó megállapításait.
(4)	Az eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a csoportvizsgálati
jelentésre - annak kézhezvételétől számított húsz napon belül - írásban észrevételt tehet. Ha ez
az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a szanálási feladatkörében eljáró
MNB ennél rövidebb határidőt - de legalább 8 napot - is előírhat.
76
(5)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés alapján megtett észrevétel
kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított hatvan napon belül hoz
döntést. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal
meghosszabbítható. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálatot lezáró döntését a
vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok,
hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti értesítés mellőzését és a (4) bekezdésben meghatározott határidőnél
rövidebb határidő előírását a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésében megindokolja.
109.	§
Ha a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az ügy
érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat, tény vagy információ jut a szanálási
feladatkörében eljáró MNB tudomására, amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés és a
csoportvizsgálati jelentés módosítását vagy kiegészítését, a szanálási feladatkörében eljáró
MNB a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés egészét vagy módosított, illetve
kiegészített részét a 108. § (5) bekezdése szerinti döntése meghozataláig észrevételezés céljából
egy alkalommal ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet
részére. Az eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt észrevételezési határidejére a 108. §
(4)	bekezdését kell alkalmazni, a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésére vonatkozó
eljárási határidőt pedig az ismételt észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy
a határidő eredménytelen elteltétől kell számítani.
110.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB eljárásában a döntés meghozataláig terjedő
időtartamra a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemre tekintet nélkül végrehajtható
végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá elrendelheti a jogsértő
állapot megszüntetését, ha arra - a késedelemmel járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár
veszélye miatt - halaszthatatlanul szükség van.
(2)	Az MNB az (1) bekezdés b) pontja szerinti végzését soron kívül hozza meg.
111. §
A Két. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései - a szanálási feladatkörében eljáró MNB által
kiszabott bírság megfizetésének kivételével - az MNB eljárása során nem alkalmazhatók.
112. §
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hatósági eljárásban a Két. 29. § (3)—(12)
bekezdését, 70. §-át, a 93. §-át, 94. §-át és 94/A. §-át nem kell alkalmazni.
(2)	Az MNB az ügyfél kérelmére nem folytat le e törvény szerinti feladatkörébe tartozó eljárást.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB eljárása során a Két. 10. § (2) bekezdése, a 29. §
(3)—(12) bekezdése, a 33-33/B. §-a és 49. §-a nem alkalmazható.
56.	Értesítési és közzétételi kötelezettségek
113. §
77
(1)	Az intézmény haladéktalanul értesíti a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, ha úgy ítéli
meg, hogy a 17. § (2) bekezdése értelmében fizetésképtelen vagy a rendelkezésre álló
információk alapján várhatóan fizetésképtelenné válik.
(2)	Ha az intézmény vonatkozásában teljesülnek a 17. § (1) bekezdésében meghatározott
feltételek, erről haladéktalanul, még a szanálást elrendelő határozatot megelőzően a szanálási
feladatkörében eljáró MNB-nek tájékoztatnia kell
   a)	az intézmény, az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás vagy az intézmény
       fióktelepének illetékes felügyeleti hatóságát;
   b)	a betétbiztosítási rendszert, ideértve az OBA-t, ha ez szükséges a betétbiztosítási
       feladatainak a teljesítéséhez;
    c)	a betétbiztosítási rendszert, ideértve a Beva-t, ha ez szükséges a befektető-kártalanítási
       feladatainak a teljesítéséhez;
   d)	a szanálás finanszírozás rendszert, ideértve a Szanálási Alapot;
   e)	szükség esetén a csoportszintű szanálási hatóságot;
   f)	az összevont alapú felügyeletért felelős felügyeleti hatóságot;
   g)	a fióktelep szanálási hatóságát;
   h)	az illetékes minisztériumokat;
    i)	a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert;
    j) szövetkezeti hitelintézet tervezett szanálása esetén az Integrációs Szervezetet.
114.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási intézkedésről a szanálási intézkedés
meghozatalát követően haladéktalanul értesíti a 113. §-ban meghatározott szervezeteket és
személyeket.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza legalább
      a)	a szanálási intézkedést, és
       b)	azt az időpontot, amelytől kezdve a szanálási intézkedés hatályos.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB gondoskodik a szanálási intézkedés másolatának,
vagy a szanálási intézkedés hatásait - és különösen a lakossági ügyfelekre gyakorolt hatásait -
összefoglaló közlemény közzétételéről
   a)	honlapján;
   b)	a szanálás alatt álló intézmény honlapján;
   c)	ha a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedéseket bevezették valamely
szabályozott piacra, a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos szabályozott információk
közzétételéhez használt eszközökkel.
(4)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási intézkedést hozott és gyakorolja:
   a)	a 89. § alapján a kifizetési és teljesítési kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó
jogosultságot;
   b)	a 90. § alapján a hitelbiztosítékok érvényesítésének korlátozására vonatkozó
jogosultságot, vagy
   c)	a 91. § alapján a felmondási jog felfüggesztésére vonatkozó jogosultságot,
akkor a (3) bekezdésben szereplő követelmények teljesítésén túl közleményt tesz közzé,
amelyben a (3) bekezdésben meghatározott intézkedésének megfelelően feltünteti a
felfüggesztés vagy korlátozás feltételeit és időtartamát.
78
(5)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB dönthet az e törvény alapján hozott és közzéteendő
döntés - legfeljebb 60 nappal - halasztott közzétételről is, ha alappal feltételezhető, hogy a
közzététel veszélyeztetheti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását és a szanálási célok
elérését.
(6)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB honlapján közzéteszi, hogy melyik szanálási
hatóságokkal van hatályban lévő együttműködési megállapodása.
57.	Titoktartás
115.	§
(1)	Titoktartás köti a következő személyeket és szervezeteket:
   a)	a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t;
   b)	a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett
minisztériumot és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztériumot;
    c)	a szanálási hatóságok által megkeresett vagy felkért lehetséges átvevőt, függetlenül attól,
hogy megkeresés vagy felkérés
       ca) a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásának előkészítése volt-e, vagy
       eb)	a megkeresés, illetve a felkérés átvételt eredményezett-e;
   d)	a Felügyeletet,
   e)	a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter vagy a c) pontban
meghatározott lehetséges átvevők által megbízott könyvvizsgálókat, könyvelőket, jogi és
szakmai tanácsadókat, értékelési és egyéb szakértőket;
   J) az OBA-t;
   g)	aBeva-t;
   h)	egy áthidaló intézményhez vagy egy szanálási vagyonkezelőhöz kijelölt vezetést, a
kijelölés előtt, annak ideje alatt és a kijelölést követően;
   i)	a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek aktuálisan vagy korábban az e törvényben
foglaltakkal kapcsolatban szolgáltatást nyújtó minden más személyt vagy szervezetet;
    j) a szanálási biztost;
   k) az a)~j) pontban említett szervek vagy szervezetek alkalmazottait a jogviszonyuk
megszűnését követően is.
(2)	Nem sérti az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási követelményt
      a)	az (1) bekezdésben meghatározott személy vagy szervezet által az információ
olyan összefoglaló vagy összegzett formában való átadása, amely alapján az intézmény nem
azonosítható, vagy
       b)	ha az érintett személy vagy szervezet rendelkezik az információt nyújtó hatóság,
illetve az intézménynek az információátadásra vonatkozó kifejezett és előzetes
hozzájárulásával.
(3)	Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik
   a)	az (1) bekezdésben meghatározott szervek vagy szervezetek alkalmazottai és szakértői
egymás közötti információ-átadására, ideértve a Felügyelet, a makroprudenciális feladatkörében
eljáró MNB, a jegybanki vagy a szanálási feladatkörében eljáró MNB alkalmazottai és szakértői
közötti információ-átadást is, ha feladatuk ellátásához szükséges, vagy
   b)	a szanálási feladatkörben eljáró MNB által a szanálási intézkedés tervezése vagy
végrehajtása céljából
       ba)	más EGT-állam szanálási hatóságával,
79
       bb)	más EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságaival, illetékes minisztériumokkal,
központi bankokkal, betétbiztosítási és befektető-kártalanítási rendszerekkel, a
fizetésképtelenségi eljárásokért felelős hatóságokkal,
be) az Európai Bankhatósággal,
       bd)	a szanálási hatóságok feladataival megegyező feladatokat ellátó harmadik országbeli
hatóságokkal, vagy
       be)	egy lehetséges átvevővel
    való információ-megosztásra.
(4)	Az MNB kidolgozza a (3) bekezdésben meghatározott információáramlásra vonatkozó belső
eljárásrendjét.
(5)	E §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn
    a) a feladatkörében eljáró
      aa)	Állami Számvevőszékkel,
       ab)	kormányzati ellenőrzési szervvel,
       ac)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a
belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel szemben, és
b)	az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan a feladatkörében eljáró
      ba)	nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás,
valamint a feljelentés kiegészítése keretében,
       bb)	a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve
felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal
szemben,
       be) a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök
alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben.
(6)	E törvény vonatkozásában titoknak minősül a banktitok, az értékpapírtitok, fizetési titok és
az üzleti titok.
                                             XIII.	fejezet
                                             Jogorvoslat
58.	A határozatok bírósági felülvizsgálata
116. §
(1)	Az e törvényben meghatározott, az MNB által szanálási feladatkörében hozott közigazgatási
hatósági döntések bírósági felülvizsgálatára a Pp. XX. fejezetében foglalt szabályokat az e
fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az MNB által szanálási feladatkörében hozott közigazgatási hatósági döntések bírósági
felülvizsgálatára a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.
(3)	A szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozat
a)	megváltoztatásának nincs helye és
b)	felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben a bíróság három hivatásos bíróból álló
tanácsban jár el.
(4)	A perben nincs helye
       a)	a kereset megváltoztatásának,
80
       b)	igazolási kérelem előterjesztésének és
       c)	az eljárás szünetelésének.
(5)	A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül a szanálási feladatkörében
eljáró MNB-hez kell benyújtani. A felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező.
(6)	Az MNB a hozzá benyújtott keresetlevelet - az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra
vonatkozó nyilatkozatával együtt - 5 napon belül továbbítja a bírósághoz. A szanálási
feladatkörében eljáró MNB nyilatkozatának tartalmaznia kell a szanálási feladatkörében eljáró
MNB által ismert, a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntése folytán érdekelt személyek
nevét, elérhetőségét.
(7)	A bíróság soron kívül jár el.
(8)	A bíróság az ügy érdemében tárgyalás tartása nélkül dönt, azonban szükség esetén vagy a
felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart. Tárgyalás tartását csak a keresetlevélben vagy a
keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatban lehet kérni. Tárgyalás tartása esetén a
tárgyalást legkésőbb a keresetlevél beérkezését követő tizenötödik napra kell kitűzni.
(9)	A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági
döntésének végrehajtására nincs halasztó hatálya. A felülvizsgálat során a bíróság - kérelemre -
kivételesen felfüggesztheti a megtámadott döntés végrehajtását, ha
a)	a rendelkezésre álló adatok alapján azt a 17. § szerinti közérdek indokolja, és
b)	a végrehajtás felfüggesztése
      ba)	nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet
kialakulásához vagy
       bb)	nem veszélyezteti a szanálási célok elérését.
(10)	A bíróság a keresetlevél bírósághoz történő - a szanálási feladatkörében eljáró MNB általi
-	megküldésétől számított 45 napon belül dönt és határozatát a kihirdetés napjáig írásba
foglalja.
(11)	A bíróság a döntés meghozatalához a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a
megtámadott döntés előkészítése során készített gazdasági-pénzügyi elemzéseket és
számításokat a bizonyítékok között értékeli.
(12)	A bíróságnak a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül gondoskodnia kell a
határozat felek részére történő kézbesítéséről.
(13)	A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek, valamint perújításnak nincs helye.
(14)	A bíróság ítélete ellen felülvizsgálati kérelem az ítélet közlésétől számított tizenöt napon
belül terjeszthető elő azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott határidőn
belül a felülvizsgálati kérelemnek a bírósághoz meg kell érkeznie. A Kúria soron kívül jár el, a
felülvizsgálati kérelmet 30 napon belül elbírálja, és határozatát e határidőn belül írásba foglalja.
(15)	A bíróság fellebbezéssel támadható végzése ellen benyújtott fellebbezési eljárásban a
másodfokú bíróság az ügy iratainak megérkezését követő 15 napon belül soron kívül dönt.
Nincs helye a Pp. 270. § (3) bekezdése alkalmazásának.
81
ni. §
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatának hatályon kívül helyezése nem érinti a
bíróság ítéletének közlése napján vagy azt megelőzően a hatályon kívül helyezett határozat
alapján végrehajtott ügyletek érvényességét, ha ez a szanálás alatt álló intézményben lévő
tagsági részesedésekből, eszközeiből, forrásaiból, jogaiból vagy kötelezettségeiből jóhiszeműen
ellenérték fejében részesedő harmadik fél szerzet jogát érintené.
(2)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozata a bíróság döntése alapján
jogszabálysértő, akkor az ezzel okozott kárt köteles megtéríteni.
59.	Egyes eljárásokra vonatkozó korlátozások
118. §
(1)	Ha a szanálási eszközök és jogosultságok hatékony alkalmazásához szükséges, akkor a
szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási célokkal összhangban - a hitelbiztosítékok
érvényesítésére vonatkozó 90. § szerinti korlátozások sérelme nélkül - kérelmezheti a
folyamatban lévő olyan bírósági eljárásnak a szanálási eljárás befejezéséig történő
szüneteltetését, amelynél a szanálás alatt álló intézmény a fél.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB (1) bekezdés szerinti kérelmét annak beérkezését
követő 3 munkanapon belül el kell bírálni.
NEGYEDIK RÉSZ
EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL
XIV.	Fejezet
Együttműködési megállapodás az Európai Unión belül és információcsere
119.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási feladatainak hatékony ellátása érdekében
más EGT-állam szanálási hatóságával együttműködési megállapodást köthet.
(2)	A nemzetközi együttműködés keretében a szanálási feladatkörében eljáró MNB a
rendelkezésére álló banktitkot, üzleti titkot és egyéb adatot vagy információt megoszthat más
EGT-államok
    a)	szanálási hatóságával, és
   b)	illetékes minisztériumával, ha az információk olyan döntéssel vagy témával
kapcsolatosak, amelynek esetében az illetékes minisztérium tájékoztatására, az azzal való
konzultációra vagy annak hozzájárulására van szükség, vagy amely az állami források
szempontjából következményekkel járhat, ha
a megállapodás biztosítja, hogy az adatot átvevő szerv az átadott adatokat kizárólag az általa
megjelölt célra használhatja fel és azt nem adhatja tovább.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (2) bekezdés szerinti információcsere során nem
adhat át harmadik országbeli szanálási hatóságtól kapott információkat, kivéve, ha az érintett
harmadik országbeli szanálási hatóság hozzájárult az információ továbbításához.
                                      XV.	Fejezet
                             Kapcsolat harmadik országokkal
82
60. Harmadik országbeli szanálási eljárások elismerése és végrehajtása
120. §
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB - a 121. §-ban foglalt kivétellel - elismeri a
valamely harmadik országbeli intézménnyel összefüggő harmadik országbeli szanálási eljárást,
és végrehajtja az abból fakadó magyarországi cselekményeket, ha az érintett intézménynek
magyarországi leányvállalati intézménye vagy fióktelepe van; és az rendelkezik olyan
eszközökkel, forrásokkal, jogokkal és kötelezettségekkel, amelyek Magyarországon vannak
vagy a magyar jog által szabályozottak.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB
   a)	gyakorolhatja szanálási jogosultságát a következők kapcsán:
       aa)	harmadik országbeli intézmény olyan eszközei, amelyek Magyarországon találhatók
vagy amelyekre a magyar jog az irányadó;
       ab)	harmadik országbeli intézmény olyan jogai vagy kötelezettségei, amelyeket a
magyarországi fióktelep könyvel el, vagy amelyekre a magyar jog az irányadó, vagy ha az ilyen
jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos követelések Magyarországon érvényesíthetők;
   b)	EU-szintű anyavállalat intézmény leányvállalata részvényei vagy tagsági részesedései
átruházásának előírása, ideértve ha az átruházáshoz harmadik személy egyetértése vagy
közreműködése kell, akkor az erre történő kötelezését is;
   c)	az 89-91. §-ban előírt jogosultságok gyakorlása az (1) bekezdésben említett szervezettel
szerződéses viszonyban álló bármely fél jogaival kapcsolatban, ha e jogosultságok a harmadik
országbeli szanálási eljárások végrehajtásához szükségesek.
(3)	A harmadik országbeli szanálási eljárások elismerése és végrehajtása nem sérthetik a
magyar jogot, és nem érintik a magyar jog alapján indult fizetésképtelenségi eljárásokat.
        61. Harmadik országbeli szanálási eljárások elismerésének vagy végrehajtásának
elutasításához való jog
121. §
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB elutasíthatja a harmadik országbeli szanálási
eljárásoknak a 120. § szerinti elismerését vagy végrehajtását, ha úgy ítéli meg, hogy:
   a)	a harmadik országbeli szanálási eljárások hátrányos hatást gyakorolnának Magyarország
pénzügyi közvetítőrendszerének stabilitására, vagy úgy ítéli meg, hogy az eljárások hátrányos
hatást gyakorolnának egy másik EGT-állam pénzügyi közvetítőrendszerének stabilitására;
   b)	egy vagy több szanálási cél elérése érdekében valamely magyarországi fióktelep kapcsán
a 122. § szerinti független szanálási intézkedésre van szükség;
   c)	a Magyarországon székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező vagy kifizetendő hitelezők,
ezen belül különösen a betétesek, a harmadik országbeli szanálási eljárás keretében nem
részesülnének a harmadik országbeli hitelezőkkel és betétesekkel egyenlő elbánásban;
   d)	a harmadik országbeli szanálási eljárások elismerése vagy végrehajtása jelentős
költségvetési következményekkel járna Magyarország számára; vagy
   e)	az elismerés vagy a végrehajtás a közérdekkel ellentétes lenne.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés d) pontjában foglalt kérdésben
kikéri a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter véleményét.
       62.	Harmadik országbeli intézmények magyarországi fióktelepének szanálása
83
122. §
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult szanálási intézkedés megtételére olyan
harmadik országbeli intézmények magyarországi fióktelepe tekintetében, amely
    a)	nem áll harmadik országbeli szanálási eljárás alatt, vagy
   b)	harmadik országbeli szanálási eljárás alatt áll, és a 121. §-ban meghatározott
körülmények valamelyike érvényesül.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságokat a szanálási feladatkörében eljáró MNB
akkor gyakorolhatja, ha
   a)	megállapítja, hogy az intézkedésre közérdek miatt van szükség és
    b)	a következő feltételek közül egy vagy több teljesül:
          ba)	a magyarországi fióktelep már nem teljesíti, vagy valószínűleg nem fogja tudni
teljesíteni az engedélyezésére és működésére vonatkozó, magyar jog által előírt feltételeket, és
nincs kilátás arra, hogy bármilyen más, magánszektorbeli, felügyeleti vagy releváns harmadik
országbeli intézkedés révén megfelelő időkereten belül a fióktelep újra teljesítené a feltételeket,
vagy megakadályozható lenne fizetésképtelenné válása;
         bb)	a harmadik országbeli intézmény a szanálási feladatkörében eljáró MNB
álláspontja szerint nem képes, nem akaija vagy valószínűleg nem lesz képes kifizetni a
magyarországi hitelezők felé fennálló kötelezettségeit vagy a fióktelepen keresztül létrejött vagy
a fióktelep könyveiben nyilvántartott, nem vitatott kötelezettségeit azok esedékessé válásakor,
és a szanálási feladatkörében eljáró MNB meggyőződött arról, hogy az említett harmadik
országbeli intézménnyel összefüggésben ésszerű időn belül nem került sor harmadik országbeli
szanálási eljárásra vagy fizetésképtelenségi eljárásra vagy annak kezdeményezésére;
   c)	az alábbi körülmények valamelyike fennáll
          ca) az érintett harmadik országbeli hatóság harmadik országbeli szanálási eljárást
kezdeményezett a harmadik országbeli intézmény tekintetében, vagy
          eb) az érintett harmadik országbeli hatóság harmadik országbeli szanálási eljárás
indítására vonatkozó szándékáról értesítette a szanálási hatóságot; és a 121. §-ban
meghatározott körülmények valamelyike fennáll.
(3)	Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy harmadik országbeli intézmény
magyarországi fióktelepe tekintetében független szanálási intézkedést hoz, tekintettel kell lennie
a szanálási célokra és a szanálási intézkedést a 20. § (1) bekezdésében foglalt elvekkel
összhangban kell meghoznia.
63.	Együttműködés harmadik országbeli hatóságokkal
123.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB harmadik ország szanálási hatóságával szanálási
együttműködési megállapodást köthet, ha a harmadik állam rendelkezik a magyar jogszabályok
által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelményeknek megfelelő jogszabályi
előírásokkal.
(2)	Az együttműködési megállapodás kitér az alábbiakra:
a)	a szanálási terv készítéséhez és naprakészen tartásához szükséges információcsere;
b)	a szanálási terv kidolgozása során folytatott konzultáció és együttműködés, beleértve a
120.	§ és 122. § szerinti jogosultságok és az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló
jogosultságok gyakorlására vonatkozó elveket;
84
   c)	a szanálási eszközök alkalmazásához és a szanálási jogosultságok, valamint az érintett
harmadik országok joga szerinti hasonló jogosultságok gyakorlásához szükséges
információcsere;
   d)	az együttműködési megállapodás feleinek korai figyelmeztetése vagy a velük való
konzultáció az e törvény alapján vagy a vonatkozó harmadik országbeli jog alapján a
megállapodás tárgyát képező intézményt vagy csoportot érintő jelentős intézkedés meghozatala
előtt;
   e)	együttes szanálási intézkedések esetén a nyilvános kommunikáció koordinálása;
   J) az a)-e) pont szerinti információcserére és együttműködésre vonatkozó eljárások és
szabályok, többek között - adott esetben - válságkezelő csoportok létrehozása és működtetése
révén.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB honlapján közzéteszi, hogy melyik harmadik
országok szanálási hatóságával kötött szanálási együttműködési megállapodást.
(4)	Harmadik országok szanálási hatóságaival való információcserére az együttműködési
megállapodás rendelkezései az irányadóak.
64.	Titoktartás harmadik országok vonatkozásában
124.	§
(1)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért
felelős minisztérium a következő feltételek teljesülése esetén oszthatnak meg bizalmas
információkat az érintett harmadik országbeli hatósággal:
   a)	az említett harmadik országbeli hatóságra - minden érintett szanálási és felügyeleti
hatóság véleménye szerint - a 115. § által előírt szakmai titoktartási követelményekkel és
előírásokkal legalább egyenértékű követelmények és előírások vonatkoznak;
   b)	az információra az érintett harmadik országbeli hatóságnak szüksége van a nemzeti jog
szerinti - az e törvény szerintiekhez hasonló - szanálási feladatai elvégzéséhez, és az a) pontra
is figyelemmel, az információt nem használják fel semmilyen más célra.
(2)	Ha a bizalmas információ másik EGT-államból származik, a szanálási feladatkörében eljáró
MNB nem hozhatja ezt az információt az érintett harmadik országbeli hatóságok tudomására,
kivéve, ha a következő feltételek teljesülnek:
   a)	azon EGT-állam érintett hatósága, ahonnan az információ származik (az információt
kibocsátó hatóság), hozzájárul az információ közléséhez;
   b)	az információt csak az információt kibocsátó hatóság által engedélyezett célból közlik.
(3)	E § alkalmazásában az információ akkor minősül bizalmasnak, ha a magyar jog szerinti
titoktartási követelmények hatálya alá tartozik.
ÖTÖDIK RÉSZ
A SZANÁLÁS FINANSZÍROZÁSA
                                      XVI.	Fejezet
                                      Szanálási Alap
65.	A Szanálási Alappal kapcsolatos alapvető rendelkezések
125.	§
85
(1)	E törvény hatályba lépésével létrejön a Szanálási Alap (a továbbiakban: Alap), amely az
intézmények befizetéseiből finanszírozott, a szanáláshoz közvetlenül kapcsolódó, (3) és (4)
bekezdésben meghatározott finanszírozási igények fedezésére szolgáló alap.
(2)	Minden intézmény köteles csatlakozni az Alaphoz.
(3)	Az Alap vagyona az alábbi célokra használható fel:
   a)	a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény vagy szanálási
vagyonkezelő eszközeinek és kötelezettségeinek garantálása;
   b)	a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény vagy szanálási
vagyonkezelő részére történő hitelnyújtás;
   c)	a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek megvásárlása;
d)	áthidaló intézménynek vagy szanálási vagyonkezelőnek nyújtott tőkehozzájárulás;
   e)	a szanálás alatt álló intézmény számára az 59-60. §-ban meghatározott célból történő
hozzájárulás;
   f)	az OBA-nak a 142. § (5) bekezdés szerint fizetendő kártalanítás;
g)	a tulajdonosoknak vagy a hitelezőknek a 98. §-sal összhangban fizetendő kártalanítás;
   h)	a fiskális semlegesség 127. § szerinti teljesülésének biztosítása;
   i)	az a)-h) pontban említett intézkedések bármely kombinációja.
(4)	Az Alap a vagyonértékesítési eszköz alkalmazása során a (3) bekezdés a)-d) pontban
említett intézkedésekhez az átvevő tekintetében is igénybe vehető.
126.	§
Az Alap közvetlenül nem használható az intézmény, pénzügyi vállalkozás, pénzügyi holding
társaság, vegyes pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság
veszteségeinek a fedezésére, illetve feltőkésítésére.
                                   66.	A fiskális semlegesség elve
127.	§
(1)	Az állam által szanálási célra rendelkezésre bocsátott forrásokat az Alapból vissza kell
fizetni az állam általi rendelkezésre bocsájtást követő tíz éven belül.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti visszafizetésnek az adott időszakra, évente az Államadósság Kezelő
Központ Zrt. által megállapított 10 éves forint állampapír referenciahozammal megnövelt
értékben kell teljesülnie.
(3)	Az államnak az 81. § (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott tulajdonszerzését
követő ötödik év elteltével, öt éven át fennálló eladási joga nyílik az általa e törvény szerint
szerzett tagsági részesedések tekintetében az Alappal szemben olyan áron, amely biztosítja a
fiskális semlegesség elvének teljesülését.
                                       XVII.	Fejezet
                          A Szanálási Alap jogállása és szervezete
67.	Az Alap jogállása
128.	§
86
(1)	Az Alapjogi személy.
(2)	Az Alap székhelye Budapest.
(3)	Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és az e törvényben meghatározottól eltérő célra nem
használhatók fel.
(4)	Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.
129.	§
Az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.
130.	§
(1)	Az Alap könyvvizsgálót bíz meg.
(2)	Az Alap könyvvizsgálóját a pénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közül
választja az igazgatótanács.
(3)	A könyvvizsgáló természetes személy megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a
megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon
könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető
tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el
könyvvizsgálói feladatokat az Alapnál és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja
el újra a könyvvizsgálói feladatokat.
(4)	A könyvvizsgáló feladata az Alap könyvviteli nyilvántartásának és éves beszámolójának
felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az Alap gazdálkodásával, a vagyonkezeléssel és
felhasználással kapcsolatos igazgatótanácsi előterjesztések hitelességéről. Az Alap
könyvvizsgálója lehet olyan személy, aki egyidejűleg az ÓBA könyvvizsgálói feladatát is
ellátja.
                                     68.	Az Alap szervezete
                               131.§
(1)	Az Alap irányító testülete az igazgatótanács, amely az Alappal kapcsolatos döntéseknél a
következő összetételben jár el:
    a)	a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt személy;
   b)	a szanálási feladatkörében eljáró MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az
egyik az MNB tv. 4. § (8) bekezdésében, a másik az MNB tv. 4. § (9) bekezdésében
meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatot ellátó vezető,
   c)	az OBA ügyvezető igazgatója.
(2)	Az igazgatótanácsban az elnöki jogokat a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért
felelős miniszter által kijelölt személy gyakorolja.
(3)	A Beva ügyvezető igazgatója meghívottként, tanácskozási joggal részt vesz az
igazgatótanácsi üléseken.
(4)	Az Alap igazgatótanácsa döntéseiről nyilvántartást vezet.
87
(5)	Az igazgatótanács feladata:
   a)	irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét,
   b)	elfogadja az Alap szabályzatait,
   c)	dönt az egyes feladatokra esetileg létrehozott különleges bizottságok összetételéről,
   d)	meghatározza az Alap által e törvény értelmében teljesítendő kifizetések rendjét,
   e)	dönt az Alap költségvetéséről, ezen belül a működési költségeiről,
   f)	évente egyszer, legkésőbb a gazdasági év befejezését követő év május 30. napjáig
elfogadja az Alap éves beszámolóját és a könyvvizsgáló jelentését, megállapítja az Alap
vagyoni helyzetét és az ezekről szóló beszámolóját benyújtja az Állami Számvevőszéknek,
   g)	évente egyszer az MNB előterjesztése alapján kialakítja az Alap díjpolitikáját, és azt
ismerteti az intézményekkel; a díjpolitika alapján meghatározza tagjainak éves befizetési
kötelezettségét,
   h)	határoz a megemelt, illetve rendkívüli díjfizetési kötelezettség előírásáról,
   i)	ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat, valamint
   j) dönt - a szanálási feladatkörében eljáró MNB előterjesztése alapján - az Alap
pénzeszközeinek szanálási célú felhasználásáról.
(6)	Az igazgatótanács az Alappal kapcsolatos feladatainak végrehajtása során igénybe veheti az
ÓBA és - a monetáris finanszírozás tilalmába nem ütköző módon - az MNB szolgáltatásait.
(7)	Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat elkülönítetten az
ÓBA munkaszervezete látja el az ÓBA ügyvezető igazgatójának irányításával.
                                        XVIII.	Fejezet
                   Az Alap gazdálkodása, valamint csatlakozás az Alaphoz
 69.	Az Alap forrásai
 132. §
(1)	Az Alap forrásai:
   a)	az Alap tagjai által fizetett
        aa)	csatlakozási díj,
       ab)	a rendszeres éves befizetés,
        ac)	a rendkívüli befizetés,
   b)	az Alap által felvett kölcsön,
   c)	az Alap által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
   d)	egyéb bevétel.
(2)	Az Alap - a 125. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósítása érdekében - hitelt vehet fel:
    a)	hitelintézettől,
   b)	egyéb jogi személytől (ideértve más országok szanálást finanszírozó mechanizmusát vagy
alapját is).
(3)	Az MNB semmilyen formában nem finanszírozhatja az Alapot.
(4)	Az Alap - 125. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósítása érdekében - kötvényt bocsáthat
ki.
(5)	Az állam készfizető kezesként felel az Alap azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a 125.
§ (3) bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében - a Kormány által jóváhagyott
88
összegű - felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az Alap
kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további
biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az Alapnak kezességvállalási
díjat kell fizetnie.
70.	Az Alap egyéb bevétele
m §
A szanálás alatt álló intézménytől vagy az áthidaló intézménytől kapott összegek, a kamatok és
a befektetések utáni egyéb jövedelmek, valamint a szanálásból fakadóan bármely más
jövedelem az Alaphoz kerül.
71. Az Alap számlavezetése és pénzkezelése
134.	§
(1)	Az Alap pénzforgalmi számláját - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az MNB vezeti.
(2)	Az Alap pénzforgalmi számláján jóváírandók az Alap összes pénzbevételei, beleértve a
működésből származó bevételeket is, ugyanakkor a pénzforgalmi számlát meg kell terhelni a
működéssel kapcsolatos pénzkiadásokkal, a szanálás finanszírozásával, valamint a szanált
intézmény tulajdonosainak és hitelezőinek esetleges kártalanításával kapcsolatos kifizetésekkel.
(3)	Az Alap pénzeszközeit - a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot,
valamint a szanálás finanszírozására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra
hitelintézethez átutalt összeget kivéve - állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben
kell tartani.
(4)	Az Alap esetleges nyereségét kizárólag a saját tőkéjének növelésére fordíthatja.
72. Csatlakozás az Alaphoz
135.	§
(1)	Az intézmény a tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a
csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alapnak megküldeni, és annak másolatát csatolni a
tevékenységi engedély iránti kérelemhez.
(2)	A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által közzétett formában kell megtenni.
73. Csatlakozási díj
136.	§
Az Alaphoz csatlakozó intézmény - a tevékenységi engedély kézhezvételét követő harminc
napon belül - a jegyzett tőkéjének 0,05 százalékával megegyező összeget köteles az Alapba
egyszeri csatlakozási díjként befizetni.
74.	Eves díjfizetési kötelesség
137.	§
(1)	Az Alap tagjai éves díjat fizetnek, amely
a)	alapdíjból, és
89
   b)	kockázat alapú változó díjból
   áll.
(2)	Az éves befizetés összegét az Alap tagja minden évben negyedéves részletekben, legkésőbb
a tárgynegyedév tizenötödik napjáig köteles befizetni az Alap pénzforgalmi számlájára.
(3)	Az Alap tagja által a tevékenység engedélyezésének évére vonatkozóan fizetendő díjat az
általános szabályoknak megfelelően megállapított éves díj háromszázhatvanötödének és az
Alapban való adott évi tagság napjai számának szorzata határozza meg.
138.	§
(1)	A hitelintézetek által fizetendő alapdíjat az intézmény a tárgyévet megelőző év december
31-én fennálló biztosított betétekkel csökkentett (szavatoló tőke nélküli) kötelezettségei
összegének és a magyarországi székhelyű intézmények összesített (aggregált), biztosított
betétekkel csökkentett (szavatoló tőke nélküli) kötelezettsége összegének az aránya alapján kell
megállapítani.
(2)	A hitelintézetek esetében a kockázat alapú változó díj megállapításakor az alábbi
szempontokra kell figyelemmel lenni:
   a)	a hitelintézet kockázati kitettsége, beleértve kereskedelmi tevékenységének jelentőségét,
mérlegen kívüli kitettségeit és a tőkeáttétel fokát;
    b)	a hitelintézet finanszírozási forrásainak stabilitása és diverzifikációja;
    c)	a hitelintézet pénzügyi helyzete;
    d)	annak valószínűsége, hogy a hitelintézet szanálás alá kerül;
   e)	a hitelintézet által korábban kapott állami támogatás mértéke;
    f)	a hitelintézet struktúrájának összetettsége és a hitelintézet szanálhatósága;
   g)	az intézmény jelentősége egy vagy több EGT-állam pénzügyi rendszere stabilitásának
vagy gazdaságának szempontjából, és
   h)	a hitelintézet 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdése szerinti intézményvédelmi
rendszerben való tagsága.
(3)	A befektetési vállalkozások alapdíj fizetésére kötelezettek, amelynek mértéke a 131. § (5)
bekezdés g) pontja szerint meghatározott díjpolitika szerint kerül meghatározásra a tárgyévet
megelőző év december 31-én fennálló alapdíj egység és az adott évre elfogadott szorzószámok
szorzata alapján.
(4)	Befektetési vállalkozások esetében a kockázat alapú változó díj megállapításakor az alábbi
szempontokra kell figyelemmel lenni:
   a)	a befektetési vállalkozás Bszt. 105. § (1) és (2) bekezdése szerint számított
tőkekövetelménye, a kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke mértéke,
szavatoló tőke többlet, illetve esetleges hiány;
   b)	a befektetési vállalkozás sajátszámlás kereskedelmi tevékenységének jelentősége,
mérlegen kívüli kitettsége és a tőkeáttétel foka;
    c)	a befektetési vállalkozás finanszírozási forrásainak stabilitása és diverzifikációja;
   d)	a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzete;
   e)	annak valószínűsége, hogy a befektetési vállalkozás szanálás alá kerül;
   f)	a befektetési vállalkozás által korábban kapott állami támogatás mértéke;
   g)	a befektetési vállalkozás struktúrájának összetettsége és a befektetési vállalkozás
szanálhatósága; és
   h)	a befektetési vállalkozás jelentősége egy vagy több EGT-állam pénzügyi rendszere
stabilitásának vagy gazdaságának szempontjából.
90
(5)	Az intézmény a végelszámolása vagy felszámolása kezdő évében a végelszámolás vagy
felszámolás kezdő napjáig terjedő időszakra vonatkozóan az e §-ban meghatározottak szerint
köteles időarányos éves díjat fizetni. A díj vetítési alapja az intézmény által a felszámolás vagy
végelszámolás elrendelését megelőzően teljesített legutolsó díjfizetésnél az (1) vagy (3)
bekezdés alapján figyelembe vett díjalap.
13 9.§
Ha az Alap tagja olyan kockázatos tevékenységet folytat, amely a szabályzat szerint indokolja
az emelést, akkor az Alap növelheti az intézmény által a tárgyév során fizetendő díjat azzal,
hogy az emelés előtt az Alap
    a)	véleményt kér a szanálási feladatkörében eljáró MNB-től és a Felügyelettől;
    b)	módot ad az intézménynek észrevételei megtételére.
                                75.	Rendkívüli befizetés elrendelése
                                              140. §
(1)	Az Alap az általa a 132. § (2) bekezdése alapján felvett kölcsön és a 132. § (4) bekezdése
alapján kibocsátott kötvény visszafizetése érdekében az intézmény számára egységes elvek
szerint megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő, amely fizetési kötelezettség
mértékének és ütemezésének igazodnia kell a kölcsöntörlesztési feltételekhez.
(2)	Ha a kölcsön igénybevételét szükségessé tevő eseményhez kapcsolódón az Alap bevételre
tesz szert, azt elsősorban a fennálló kölcsöntartozás csökkentésére, ezt követően pedig az
intézményeket terhelő rendkívüli fizetési kötelezettség mérséklésére, illetve visszafizetésére kell
fordítani.
(3)	Ha egy intézmény esetében a rendkívüli befizetés elrendelése veszélyeztetné az azonnali
vagy mindenkori fizetőképességét - azaz a likviditását vagy a szolvenciáját -, akkor a szanálási
feladatkörében eljáró MNB részben vagy egészben elhalaszthatja az intézmény rendkívüli
befizetési kötelezettségének elrendelését. A rendkívüli befizetés legfeljebb 6 hónappal
halasztható el azzal, hogy az intézmény kérelmére egy alkalommal újabb 6 hónappal a halasztás
meghosszabbítható.
76. A díjfizetés elszámolása
141§
Az intézmény az Alapba befizetett összeget (ideértve a csatlakozási díjat is) egyéb
ráfordításként számolja el.
77.	Az Országos Betétbiztosítási Alap szanálási célú felhasználása
142.	§
(1)	Az ÓBA - egyidejűleg, összesen legfeljebb a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá
tartozó betétállomány 0,4 százalékának megfelelő mértékig - hozzájárul a szanálás
finanszírozásához, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az érintett intézmény
vonatkozásában alkalmazandó szanálási intézkedése biztosítja a betétesek folyamatos
hozzáférését biztosított betéteikhez.
(2)	Az ÓBA az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásának összege megegyezik
91
a)	azzal az összeggel, amellyel a hitelezői feltőkésítés alkalmazása esetén a kártalanítási
kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány tekintetében a követelést csökkentették
volna az intézmény esetében a 61. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával, ha a kártalanítási
összeghatár hatálya alá tartozó betétállományra is kiterjedt volna a hitelezői feltőkésítés hatálya,
és ha ugyanolyan mértékben csökkentették volna azokat, mint a felszámolási rangsorban a
kielégítési sorrendben azonos helyet elfoglaló hitelezők követeléseit, vagy
b)	hitelezői feltőkésítéstől eltérő eszköz alkalmazása esetén azon veszteségek összegével,
amelyek a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállományra hárultak volna, ha
a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány a felszámolási rangsorban a
kielégítési sorrendben azonos helyet elfoglaló hitelezőkre hárulóval arányos mértékű
veszteséget szenvedett volna el.
(3)	Az ÓBA az (2) bekezdés a) pontjától eltérően nem járul hozzá a hitelezői feltőkésítéshez, ha
a hitelezői feltőkésítés az intézmény szavatoló tőkéjének 61. § (1) bekezdés b) pontjának
megfelelő szintre való emelését szolgálja.
(4)	Az ÓBA hozzájárulási kötelezettsége egyetlen esetben sem haladhatja meg annak a
veszteségnek az összegét, amelyet abban az esetben kellett volna viselnie, ha az intézményt
felszámolják és az ÓBA kártalanítási kifizetésre lenne kötelezett.
(5)	Ha a 98. § (1) bekezdés szerinti értékelés alapján megállapítást nyer, hogy az ÓBA a
szanáláshoz mégis nagyobb összeggel járult hozzá, mint amilyen terhet felszámolás esetén való
kártalanításkor fizetett volna, akkor a többletet a Szanálási Alap köteles az OBA-nak utólag a
98. § (2) bekezdésben meghatározott időn belül késedelmi kamattal növelve megtéríteni
(6)	Az ÓBA által az (1) bekezdés alkalmazásában tett hozzájárulás pénzben fizetendő.
143.	§
Vagyonértékesítési eszköz vagy áthidaló intézmény alkalmazása esetén, ha a biztosított
betétállomány más intézményhez kerül átruházásra, a betétes a betét át nem ruházott része
vonatkozásában nem tarthat igényt ÓBA kártalanításra, ha átruházott betéti rész eléri vagy
meghaladja a betétbiztosítás kártalanítási kötelezettség összeghatárát.
HATODIK RÉSZ
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
78.	Felhatalmazó rendelkezések
144.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a szanálási eszközök alkalmazásával és a
szanálási jogosultságok gyakorlásával kapcsolatban elszámolható - az e törvény felhatalmazás
alapján kiadott jogszabálynak megfelelően - költségekre vonatkozó részletes szabályokat,
b)	a reorganizációs tervre vonatkozó részletes szabályokat,
c)	a Szanálási Alap teherviselésére vonatkozó részletes szabályokat hitelezői feltőkésítés
alkalmazása esetén,
d)	a független értékelők kiválasztásának, a pályázati rendszer részletes szabályainak, a
névjegyzékébe való felvétel feltételrendszerének és eljárási rendjének részletes szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg
92
a)	a szanálási tervhez és a szanáláshoz szükséges információkra vonatkozó adatszolgáltatási
kötelezettség részletes szabályait,
b)	4. § (1) bekezdése szerinti intézmények vonatkozásában a szavatoló tőkére, leírható és
átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimum követelmények részletes szabályait,
c)	4. § (1) bekezdése szerinti intézmények vonatkozásában a szavatoló tőkére, leírható és
átalakítható kötelezettségekbe való befektetésekre vonatkozó korlátozások részletes szabályait,
d)	a 17. § (2) bekezdés a)-b) pontja esetében a követelmények megsértésének
számszerűsíthetősége (tőkemegfelelőség, jövedelmezőség és portfolióminőség)
meghatározásának szempontrendszerét,
ej a 17. § (2) bekezdés c) pontja esetében a követelmények megsértésének számszerűsíthetősége
(betétfedezeti mutató, mérlegfedezeti mutató és devizafinanszírozási mutató) meghatározásának
szempontrendszerét,
f)	a 17. § (5) bekezdés b) pontja meghatározásának módszertanát.
79.	Záró rendelkezések
145.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő harmadik napon lép
hatályba.
(2)	A 4-124. §, 132-133-§ 136-143.§, 148-156. §, 159. § (2)-(9) bekezdés és 160-161. § a
kihirdetést követő 60. napon lép hatályba
146.	§
A 159. § (1) bekezdés az Alaptörvény 41. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
147.	§
(1)	Ha egy intézmény e törvény hatályba lépésekor már tevékenységi engedéllyel rendelkezik
vagy az ennek megszerzésére irányuló eljárás már folyamatban van, köteles
a)	az Alaphoz való csatlakozásra vonatkozó nyilatkozatot az Alaphoz eljuttatni e törvény
hatályba lépését követő 30 napon belül, és
b)	a jegyzett tőkéjének egy ezrelékével megegyező összegű csatlakozási díjat az Alapba
befizetni legkésőbb e törvény hatályba lépését követő 45 napon belül azzal, hogy a csatlakozási
díj fennmaradó négy ezrelékét e törvény hatályba lépését követő 90 napon belül teljesíti.
(2)	A 137. § (1) bekezdésben foglalt díjakat úgy kell megállapítani, hogy az Alap eszközei
legkésőbb e törvény hatályba lépését követő 10 év alatt - és ezen időszakra egyenletesen
elosztva - elélj ék a Magyarországon engedélyezett hitelintézetek biztosított betétállományának
legalább 1%-át.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvény hatályba lépésekor a 4. § alapján
meghatározott intézményekre és csoportokra vonatkozó szanálási tervet
a)	azon intézmény esetében, amely nem tagja csoportnak, illetve azon intézmény és csoport
esetében, amelyek tekintetében a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében
eljáró MNB, e törvény hatályba lépését követő 12 hónapon belül,
b)	azon intézmény esetében, amely egy csoport tagja, de a csoportszintű szanálási hatóság nem
a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a csoportszintű szanálási hatóság által
meghatározott időzítéshez igazodóan, de lehetőség szerint e törvény hatályba lépését követő 12
hónapon belül
készíti el, amely kötelezettség teljesítése nem érinti azt a jogát, hogy a szanálási feltételek
bekövetkezése esetén a szanálási jogosultságát gyakorolja.
93
(4)	Az e törvény 22. § (3) bekezdése szerinti független értékelőkre vonatkozó pályázatot a
szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül
meghirdeti és az e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül közzéteszi a jogszabályi
feltételeknek eleget tevő pályázók nevét a névjegyzékben.
(5)	A független értékelők névjegyzékének (4) bekezdés szerinti létrejöttéig a 24. § szerinti
értékelő az lehet, aki megfelel a független értékelőkre vonatkozó szakmai és
összeférhetetlenségi feltételeknek.
(6)	A 62. §-tól eltérően 2015. június 15-ig terjedő időszakra az MNB elnöke rendeletben
határozza meg a 4. § (1) bekezdése szerinti intézmények vonatkozásában a szavatoló tőkére,
leírható és átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményeket.
148.	§
(1)	E törvény alapján egyedi alapon nem minősíthetőek fizetésképtelennek vagy várhatóan
fizetésképtelenné válónak a Szhitv. szerinti szövetkezeti hitelintézetek, ha azok a Szhitv.
szerinti egyetemleges felelősségi körbe tartoznak.
(2)	Ha a szanálási feltételek az Integrációs Szervezet olyan tagja vonatkozásában állnak fenn,
amely nem minősül a Szhitv. szerinti egyetemleges felelőségi körbe tartozó hitelintézetnek, az
MNB elnöke az Integrációs Szervezet elnökét értesíti. Az Integrációs Szervezet elnöke 5 napon
belül az MNB elnöke felé nyilatkozik arról, hogy
a)	az általa alkalmazható intézkedések és kivételes intézkedések alapján a szanálási feltételek (a
szanálás alapjául szolgáló okok) megszüntethetőek-e vagy
b)	szanálási eljárás lefolytatására van szükség.
(3)	Az Integrációs Szervezet (2) bekezdés a) pont szerinti határidőkkel ellátott intézkedési tervet
tartalmazó nyilatkozatát részletesen indokolja. Az Integrációs Szervezet intézkedési
eredményéről a Felügyelet és a szanálási feladatkörében eljáró MNB számára az intézkedés
megtételét követő 3 munkanapon belül beszámolót küld.
149.	§
A 72. § (7) bekezdésében foglaltakat a törvény hatálybalépését követően kibocsátott vagy
keletkeztetett értékpapírra és kötelezettségre kell alkalmazni.
80.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
150.	§
Ez a törvény a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó
keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK,
2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az
1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló
2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelését
szolgálja.
151.	§
E törvény tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a
jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi
határozat 2. cikk (1) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
94
152.	§
   Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdése a következő q) és r) ponttal
egészül ki:
   (Teljes személyes illetékmentességben részesül:)
   ,,q) az Országos Betétbiztosítási Alap,
  r) a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi......törvényben meghatározott Szanálási Alap.”
153.	§
  A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
   „(5) E törvény hatálya - a 34. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki az államra, a helyi
önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházi jogi
személyre, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re, az
Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete
alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre, valamint a helyi iparűzési adó
vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra, az Országos Betétbiztosítási Alapra és a pénzügyi
közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi......törvényben meghatározott Szanálási Alapra.”
154.	§
  A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. § (1)
bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
  (A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a
következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:)
  „„ d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági
tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő
követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek
felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, a
mezőgazdasági őstermelő követelése, valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti
Közös Alapja azon követelései, amelyek azon alapulnak, hogy a Szövetkezeti Hitelintézetek
Tőkefedezeti Közös Alapja a biztosított betéttel rendelkező betétesek jogutódjává illetve
követeléseik jogosultjává vált,
   e)	a társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások, az adók - kivéve a (2) bekezdés
szerinti adó- és járuléktartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, a
büntetőeljárásban a 6/A. § (8) bekezdés alapján az állam javára fizetendő összeg, továbbá a
visszafizetendő államháztartási, európai uniós vagy nemzetközi szerződésen alapuló más
nemzetközi forrásból származó támogatások, valamint a közműdíjak és a társasházi közös
költség és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja felé fennálló, a d) pontban
nem említett követelések,”
!55. §
  A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tao tv.) 5. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
156. §
95
(1)	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Bszt.) 4. § (2) bekezdés 94. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   (E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
  „94. helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt a befektetési vállalkozás által
végrehajtandó lépések a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető
állapot esetén - rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül - biztosítják a
befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálódását,”
(2)	A Bszt. 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott szanálás alatt álló befektetési vállalkozás
tevékenységi engedélye a szanálási eljárás megszüntetéséig nem vonható vissza.”
   (3)	A Bszt. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
   „102. § (1) Minden olyan befektetési vállalkozás,
   a)	amelyre az összevont alapú felügyelet nem teljed ki vagy
   b)	amely a csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata alapján erre külön kötelezett
  az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás és az
alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival
arányos helyreállítási tervvel rendelkezik.
   (2)	A helyreállítási tervet a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető
testülete által történő jóváhagyást követően benyújtja a Felügyeletnek.
   (3)	A helyreállítási terv a befektetési vállalkozás esetleges fizetésképtelenné válásának - a
pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan - a pénzügyi piacokra
gyakorolható lehetséges hatásainak arányában legalább a következőket tartalmazza:
  a)	a terv kulcsfontosságú elemeinek, az előző tervhez képest bekövetkezett lényeges
változásainak, valamint a befektetési vállalkozás általános helyreállítási képességének
összefoglalása,
   b)	az esetleges negatív piaci reakciók kezelését célzó kommunikációs és tájékoztatási terv,
   c)	a befektetési vállalkozás kritikus funkcióinak meghatározása,
  d)	a befektetési vállalkozás kritikus funkciói működésének fenntartásához szükséges, a
likviditással és a fizetőképességgel (szolvenciával) kapcsolatban tervezett lépések,
   e)	a terv minden egyes lényeges lépéséhez szükséges becsült időkeret,
f)	a terv esetleges végrehajtását gátló tényezők leírása, ideértve az ügyfelekre, a szerződéses
partnerekre, valamint - összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetén - a
csoport többi tagjára gyakorolt hatásokat is,
   g)	a befektetési vállalkozás fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének valamint
értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások, valamint értékesítésükhöz szükséges
lépések és azok becsült időkerete,
  h)	annak ismertetése, hogy a terv hogyan illeszkedik a befektetési vállalkozás
vállalatirányítási rendszerébe, ideértve a terv kidolgozásához és végrehajtásához kapcsolódó
felelősségi köröket,
  i)	a 105. §-ban meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályok,
lehetséges lépések,
96
  j) szabályok és lépések annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozás megfelelően
hozzáféljen válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz,
k) a kötelezettségek szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,
l) a fő üzletágak szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,
m) a fizetési, elszámolási rendszerekhez és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés
fenntartásához szükséges szabályok és intézkedések,
n) a befektetési vállalkozás által tett vagy tervezett előkészítő lépések a helyreállítási terv
végrehajtásának előmozdítására, ideértve a befektetési vállalkozás esetleges tőkeemeléséről
szóló döntést korlátozó szabályok felülvizsgálatát is,
 o)	arra vonatkozó elemzés, hogy a tervben vázolt körülmények között a befektetési
vállalkozás hogyan és mikor igényelhet a jegybanki feladatkörében eljáró MNB-től rendkívüli
likviditási hitelt, ideértve a lehetséges fedezetet is,
p) a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést kiváltó esemény
teljesülésekor a befektetési vállalkozás részéről alkalmazandó lehetséges lépéseket,
q) feltételek és eljárások a tervben foglalt intézkedések befektetési vállalkozás által történő
gyors végrehajtása biztosításához,
r) alternatív forgatókönyvek a befektetési vállalkozás egyedi működése szempontjából súlyos
makrogazdasági, illetve a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet
kialakulásához kapcsolódóan.
  (4)	A befektetési vállalkozás a helyreállítási tervet legalább évente egyszer, valamint a jogi
vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden
olyan változást követően felülvizsgálja, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges
hatással lehet.
  (5)	A helyreállítási tervben nem feltételezhető, hogy a befektetési vállalkozás bármilyen
formában rendkívüli állami pénzügyi támogatást kap.
  (6)	A helyreállítási terv olyan indikátorokat tartalmaz, melyek meghatározzák, hogy a
befektetési vállalkozás mely pontokon hozza meg a tervben rögzített lépéseket. Az indikátorok
lehetnek a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetével összefüggő mennyiségi vagy minőségi
jellegű mutatók azzal, meghatározásuk során a befektetési vállalkozás figyelemmel van a
könnyű nyomon-követhetőségükre.
  (7)	A (6) bekezdéstől eltérően a befektetési vállalkozás
  a)	a helyreállítási terv alapján lépéseket tehet akkor is, ha a körülmény nem felel meg a
vonatkozó indikátornak, de az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az intézkedést
szükségesnek tartja,
  b)	eltekinthet a helyreállítási tervben foglalt intézkedések meghozatalától, ha az irányítási
jogkörrel rendelkező vezető testület úgy ítéli meg, hogy az intézkedés megtétele a körülmények
alapján nem lenne szükséges,
  azzal, hogy döntéséről két munkanapon belül tájékoztatja a Felügyeletet.
 (8)	Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás mindazon
vállalkozásokra kiterjedő csoportszintű helyreállítási tervet készít, amelyre a csoport tagjaként
az összevont alapú felügyelet kiterjed.
  (9)	A csoportszintű helyreállítási tervet a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel
rendelkező vezető testülete által történt jóváhagyást követően benyújtja a Felügyeletnek.
  (10)	A csoportszintű helyreállítási terv a csoport tagjainak helyreállítási tervén kívül
mindazon lépéseket tartalmazza, amelyet a csoport esetleges fizetésképtelenné válásának
elkerülése érdekében alkalmaznának.
  (11)	A (3) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősülnek azok a tevékenységek,
szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése vagy korlátozottan
megvalósítható helyettesíthetősége a befektetési vállalkozás vagy a csoport méretéből, piaci
részesedéséből, külső és belső összekapcsolódásából, összetettségéből vagy határon
97
 átnyúlásából fakadóan Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően
 megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését.”
 (4)	A Bszt. a következő XX/B. Fejezettel egészül ki:
„XX/B. Fejezet
Csoporton belüli pénzügyi támogatás
Csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás
 110/M. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, valamint
 mindazon vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, az e Fejezetben
 meghatározottak szerint csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodást köthet arról, hogy a
 megállapodásban részes fél a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést -
 ideértve a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának intézkedését,
 kivételes intézkedését is - kiváltó esemény teljesülésekor a csoport intézkedéssel, kivételes
 intézkedéssel érintett tagjának pénzügyi támogatást nyújt.
 (2)	Az e Fejezetben foglaltak nem érintik a csoporton belüli
 a)	finanszírozási rendszereket és
 b)	eseti jellegű pénzügyi támogatásokat, ha a támogatás nem jelent kockázatot a csoport
 egészének.
 (3)	A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás a csoporthoz tartozó egy vagy több
 olyan leányvállalatra terjedhet ki, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed és
 a)	az anyavállalat által a leányvállalatnak nyújtott támogatásról,
 b)	a leányvállalat által az anyavállalatnak nyújtott támogatásról, valamint
 c)	a leányvállalatok egymás között nyújtott támogatásáról
 rendelkezhet.
 (4)	A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján történő támogatás lehet hitel,
 garanciavállalás valamint biztosítékként használható eszközök átruházása.
 (5)	Ha a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján a csoport valamely tagja
 pénzügyi támogatást nyújthat a csoport másik tagjának, a csoportszintű pénzügyi támogatási
 megállapodás a másik tag támogatásra vonatkozó viszonossági kötelezettségét is tartalmazhatja.
 (6)	A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell a nyújtható
 támogatás miatt fizetendő ellenérték számítási elveit is azzal, hogy az ellenértéket a támogatás
 nyújtásának időpontjában kell meghatározni.
 (7)	A csoportszintű pénzügyi támogatásnak meg kell felelnie az alábbi elveknek:
 a)	a csoport minden tagja szabadon dönthet a megállapodás megkötéséről,
 b)	a megállapodás megkötése és a pénzügyi támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték
 meghatározása során a csoport minden tagja a saját érdekei szerint cselekszik, amelybe
 beletartozhat minden közvetlen vagy közvetett előny, amelyben a pénzügyi támogatás
 nyújtásának következtében valamely tag részesül,
 c)	a csoport támogatást nyújtó tagjának minden szükséges információt meg kell kapnia a
 támogatásban részesülőtől még a fizetendő ellenérték meghatározása, valamint a támogatás
 nyújtásáról szóló döntés meghozatala előtt,
 d)	a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték meghatározásakor figyelembe vehetők azok a
 piacon hozzá nem férhető információk is, amelyekkel a támogatást nyújtó fél rendelkezik abból
 eredően, hogy ugyanazon csoport tagja, mint a támogatásban részesülő, valamint
 e)	a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték számítási elveibe nem tartozik bele az a
 kötelezettség, hogy figyelembe vegyék a csoporton kívüli eseményeknek a piaci árakra
 gyakorolt várható ideiglenes hatását.
98
 (8)	A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás megkötésének feltétele, hogy a
 szerződés időpontjában a megállapodó felek egyike sincs abban a helyzetben, hogy vele
 szemben a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság intézkedést, kivételes intézkedést
 alkalmazzon.
 110/N. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötéséhez a
 hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok 173/A. § szerinti többoldalú eljárás keretében
 hozott határozata szükséges.
 (2)	Az (1) bekezdésben meghatározott döntést követően a megállapodás tervezetét a részes
 félként szereplő tagok tulajdonosainak is jóvá kell hagynia azzal, hogy a megállapodás
 kizárólag a csoport azon tagjait kötelezi, akiknél a tulajdonosok jóváhagyásukat megadták,
 illetve azt nem vonták vissza.
 (3)	A megállapodásban részes fél irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete évente
 beszámol a tulajdonosainak a megállapodás teljesüléséről és a megállapodás alapján hozott
 döntések végrehajtásáról.
A csoporton belüli pénzügyi támogatás nyújtása
 110/0. § A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján a csoport tagja kizárólag
 az alábbi feltételekkel nyújthat támogatást, ha:
 a)	megalapozottan valószínűsíthető, hogy a támogatás jelentős mértékben orvosolja a
 támogatást kapó pénzügyi nehézségét,
 b)	a támogatás célja a csoport vagy a csoport tagja pénzügyi stabilitásának megőrzése vagy
 helyreállítása, melyben a támogatást nyújtó is érdekelt,
 c)	a támogatás nyújtásáról szóló döntés meghozatalakor a támogatást nyújtó irányítási
 jogkörrel rendelkező vezető testületének rendelkezésére álló információk alapján
 megalapozottan valószínűsíthető, hogy a támogatás ellenértéke megfizetésre kerül,
 d)	a támogatás nem veszélyezteti a támogatás nyújtójának likviditását és fizetőképességét,
 valamint a székhelye szerinti EGT-állam pénzügyi stabilitását,
 e)	a támogatás nyújtója a támogatás nyújtásának időpontjában megfelel a prudens működésre
 vonatkozó jogszabályi követelményeknek, ideértve a nagykockázatra vonatkozó
 rendelkezéseket is, és
 j) a támogatás nyújtása nem veszélyezteti a támogatást nyújtó szanálhatóságát.
 110/P. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján történő támogatást a
 támogatásban részes felek irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete hagyja jóvá.
 (2)	A jóváhagyásban meg kell határozni a támogatás célját, valamint rögzíteni kell, hogy a
 támogatás megfelel a 110/0. §-ban foglalt feltételeknek.
 110/Q. § (1) A támogatás nyújtásához a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság
 jóváhagyása kell.
 (2)	Ha a támogatást a csoport magyarországi székhelyű tagja kívánja nyújtani, az engedélyt a
 Felügyelet adja meg azzal, hogy az engedélyt kérő a kérelméről a támogatásban részes másik fél
 hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, valamint az EBH-t is értesíti. A kérelemnek
 valamint az értesítésnek tartalmaznia kell a 110/P. § (2) bekezdésében foglaltakat.
 (3)	A Felügyelet a kérelemről öt munkanapon belül dönt.
 (4)	A Felügyelet döntéséről értesíti a támogatásban részes fél hatáskörrel rendelkező
 felügyeleti hatóságát, valamint az EBH-t.”
 (5)	A Bszt. 117. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
99
  „(8) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a
pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független értékelőnek vagy az ideiglenes
értékelésben közreműködőnek az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés
alkalmazása során adatok, információk átadása a lehetséges ajánlattevőknek, valamint a
vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való
adat- és információátadás.”
  (6)	A Bszt. 120. §-a a következő t) ponttal egészül ki:
  (Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)
  ,,t) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes
szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti
független és ideiglenes értékelőnek - valamint az értékelésben közreműködőnek - az értékelés
elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során a lehetséges ajánlattevőknek,
továbbá a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő
átvevőnek való adat- és információátadás.”
(7)	A Bszt. 132. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése nem alkalmazható a Szantv.-ben
meghatározott szanálás alatt álló befektetési vállalkozás eszközeinek, forrásainak, jogainak és
kötelezettségeinek a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszköz alkalmazásáról szóló
határozata - az annak megfelelően kötött ügyletek - alapján egy másik jogalanyhoz történő
átruházása tekintetében.”
  (8)	A Bszt. 162. § (16) és (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
  „(16) A Felügyelet - az egyes helyreállítási tervek benyújtását követő hat hónapon belül és
azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával történt egyeztetést követően, amelyben a
befektetési vállalkozás rendszerszinten jelentős fiókteleppel rendelkezik - felülvizsgálja és
értékeli a befektetési vállalkozás helyreállítási tervét. A felülvizsgálat a 102. §-ban
meghatározott feltételeken kívül kiterjed arra is, hogy a helyreállítási tervben foglaltak alapján
megalapozottan valószínűsíthető, hogy
  a)	végrehajtásával fenntartható vagy helyreállítható a befektetési vállalkozás vagy a csoport
életképessége és pénzügyi helyzete, alkalmas a befektetési vállalkozás likviditását vagy
fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén a befektetési vállalkozás
pénzügyi helyzetének stabilizálására, figyelemmel a befektetési vállalkozás által megtett és
tervezett lépésekre;
 b)	alkalmazhatósága a vonatkozó stressz-forgatókönyvek alapján reálisan akkor is
feltételezhető, ha egyidejűleg más befektetési vállalkozás is helyreállítási tervet hajt végre.
  (17)	Ha az értékelés alapján a helyreállítási terv hiányos vagy a végrehajtásának akadályai
lehetnek, a Felügyelet határozatban kötelezi a befektetési vállalkozást a helyreállítási terv kettő
hónapon belüli átdolgozására, mely határidő egy hónappal meghosszabbítható.”
  (9)	A Bszt. 162. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
100
„(18) A (17) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt a Felügyelet lehetőséget biztosít a
befektetési vállalkozás számára, hogy a Felügyelet által feltárt hiányosságok, végrehajtási
akadályok tárgyában észrevételt tegyen.”
(10)	A Bszt. a 163/B. §-t követően a következő 163/C. §-sal egészül ki:
„163/C. § (1) A 173/A. § szerinti többoldalú eljárás keretében kell eljárni és többoldalú eljárás
keretében hozott határozatot kell hozni az összevont alapú felügyeleti felülvizsgálat esetén is.
(2)	A csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálatakor a többoldalú eljárásba azon EGT-
állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát is be kell vonni, amelyben a csoport tagja
rendszerszinten jelentős fiókteleppel rendelkezik.
(3)	A csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata arra is kiteljed, hogy a csoportszintű
helyreállítási tervtől függetlenül szükséges-e a csoport egyes tagjainak külön helyreállítási
tervet készíteni.
(4)	Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű anyavállalat leányvállalati befektetési vállalkozás
felügyeletét, a többoldalú eljárás eredménytelensége esetén dönthet arról, hogy a csoportszintű
helyreállítási tervtől függetlenül szükség van a leányvállalati befektetési vállalkozásnak egyedi
helyreállítási tervet készítenie.”
(11)	A Bszt. 180. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer
felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg a teljesítmény-
javadalmazás diszkontált értékének számításával, nyilvántartásával és közzétételével
összefüggő szabályokat.”
(12)	Hatályát veszti a Bszt. 4. § (2) bekezdés 96. pontja.
157.	§
(1)	A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény (a
továbbiakban: Stabtv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott intézkedések meghozatalára a
Felügyelet Felügyeleti Tanácsának elnöke és az MNB elnöke együttes javaslata alapján, az e
törvényben meghatározottak szerint a hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével kerülhet sor.”
(2)	Hatályát veszti a Stabtv. 16-19.§-a.
158.	§
(1)	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban:
Gst.) 13. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az ÁKK Zrt.]
,,c) közreműködhet az Országos Betétbiztosítási Alap és a Szanálási Alap szabad
pénzeszközeinek kezelésében, valamint annak hitelfelvételével, kölcsönfelvételével,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak kibocsátásával kapcsolatos feladatok - ideértve az
üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is - ellátásában,”
(2)	A Gst. 44. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:
101
„A pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése érdekében hitelintézeteknek vagy a Szanálási
Alapnak nyújtható kölcsön ”
(3)	A Gst. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását lehetségesen veszélyeztető helyzetben az állam a
szabad pénzeszközeinek kezelése keretében
   a)	a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvényt szerezhet,
   b)	Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézetnek kölcsönt nyújthat,
valamint
c)	a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi ......... törvényben meghatározott Szanálási Alapnak
kölcsönt nyújthat.”
(4)	A Gst. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az államháztartásért felelős miniszter az értékpapírkölcsön-ügyletről vagy a
kölcsönnyújtásról szóló döntését megelőzően javaslatot kér a Magyar Nemzeti Bank elnökétől,
amely tartalmazza
   a)	az (1) bekezdés a) és b) pontja esetben
       aa)	a hitelintézet pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából történő
értékelését, a más szabályozott intézményre, pénzügyi piacra, pénzügyi infrastruktúrára és a
reálgazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatát,
        ab)	a hitelintézet rövid távú likviditási helyzetének értékelését,
       ac)	a legfontosabb pénzügyi piacok helyzetéről, a rendelkezésre álló likviditásról szóló
elemzést,
        ad)	a hitelintézet szavatoló tőke-helyzetéről szóló értékelést,
        ae)	a hitelintézet közép- és hosszú távú likviditási helyzetéről szóló értékelést, és
        af)	összevont alapú felügyelet vagy kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén a
csoportszintű közép- és hosszú távú likviditási és szavatoló tőke helyzet megítéléséről szóló
értékelést;
           b)	az (1) bekezdés c) pontja esetben a Szanálási Alap kölcsönfelvételi szándékának
       MNB által értékelt indokoltságát.”
(5)	A Gst. 44. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kölcsönnyújtáshoz kapcsolódóan az államháztartásért
felelős miniszter a Szanálási Alap kötelezettségeként olyan feltételeket ír elő, amelyek
biztosítják a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő
intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi ........ törvényben meghatározott
fiskális semlegesség elvének teljesülését."
159.	§
(1)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.)
4.	§-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A (8) bekezdésben meghatározott feladatkör ellátásánál gondoskodni kell a szanálási
feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységnek az MNB más feladatait ellátó szervezeti
egységétől való működési függetlenségről, ideértve azt is, hogy ezen feladatkört kizárólag az
102
MNB elnökének vagy bármelyik alelnökének közvetlen alárendeltségében és irányításában lehet
ellátni.”
(2)	Az MNB tv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
   „45. § Az MNB hatóságként jár el
   a)	a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a 39. § (1) bekezdésében
meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek, szervezetek, valamint tevékenységek
feletti felügyelet gyakorlása,
   b)	a 4. § (8) bekezdésében meghatározott feladatkörében a pénzügyi közvetítőrendszer
egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény
szerinti jogosultság gyakorlása során,
   c)	a 4. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fizetési, illetve értékpapír-
elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti kijelölés,
valamint annak visszavonása,
   d)	a 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében a forgalomban lévő magyar
törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont, de törvényes
fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzat készítésének és készíttetésének
engedélyezése és ellenőrzése, továbbá
   e)	az e törvényben, az MNB elnöke rendeleteiben és az MNB határozataiban foglalt
rendelkezések megtartásának ellenőrzése
során.”
(3)	Az MNB tv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„46. § Az MNB hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény (a továbbiakban: Két.) rendelkezéseit az e törvényben és
   a)	a fogyasztóvédelmi eljárásban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és
egyes korlátairól szóló törvényben, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások,
valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló
törvényben,
   b)	a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló törvényben, valamint
   c)	az a és b) pontban nem említett eljárásokban a 39. § (1) bekezdésében meghatározott
törvények szerinti ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályokban
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
(4)	Az MNB tv. 48. § (2)—(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az MNB a 39. §-ban meghatározott felügyeleti tevékenységét és a pénzügyi közvetítő
rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló
törvényben meghatározott szanálási jogosultságát helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és
rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok, az MNB részére megküldött dokumentumok,
valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével végzi.
(3)	Az MNB a felügyelethez szükséges információk beszerzése érdekében a 39. § (1)
bekezdésében meghatározott törvények és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek
biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó
szervezetek vagy személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási
kötelezettséget írhat elő.
103
(4)	Az MNB felhívására a 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények és a pénzügyi
közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó személy és szervezet köteles az MNB
feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni, a hatósági eljárás
tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, a számviteli
nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, a legfőbb
szerve, az ügyvezető és ellenőrző szerve előterjesztéseit, e szervek ülésének jegyzőkönyveit, a
könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálói jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit,
jegyzőkönyveit, továbbá az előbbiekben fel nem sorolt egyéb kimutatást az MNB által
meghatározott formában elkészíteni és rendelkezésére bocsátani.”
(5)	Az MNB tv. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében, nemzetközi együttműködés
során külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól kapott egyedi adatokat kizárólag az alábbi
célokra használhatja fel, valamint külföldi pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóságnak az
alábbi célokra adhat ki adatokat:
   a)	az alapítás és a tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához az
engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez,
valamint az MNB határozatával kapcsolatos bírósági eljáráshoz, valamint
   b)	a pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóság döntésének, így különösen az alkalmazott
intézkedések és kiszabott szankciók megalapozásához.”
(6)	Az MNB tv. 73. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § A 39. §-ban meghatározott törvények és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek
biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi ..... törvény (a
továbbiakban: Szantv.) alapján az MNB ellenőrzési eljárást külföldi pénzügyi vagy szanálási
hatóság kérésére is lefolytathat.”
(7)	Az MNB tv. 140. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az MNB együttműködik]
    ,,c) a 4. § (8) bekezdésben meghatározott feladatára tekintettel az Európai Bankhatósággal.”
(8)	Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés a) pont a következő ax) ponttal egészül ki:
[Az MNB tájékoztatja
a)	az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot]
,,ax) a belső piac integritásának védelme és alternatív finanszírozási forma felkutatása
érdekében.”
(9)	Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés b) pont a következő bz) ponttal egészül ki:
[Az MNB tájékoztatja
b)	az Európai Bankhatóságot]
,,bz) az illetékes szanálási hatóságokkal való egyeztetés után a szavatoló tőkére, a leírható és
átalakítható kötelezettségekre vonatkozó Szantv. 67. § (3) bekezdésében meghatározott
követelmények alkalmazásáról.”
(10)	Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés b) pont a következő bz) ponttal egészül ki:
[Az MNB tájékoztatja
104
 e)	az Európai Rendszerkockázati Testületet]
 ,,ef) a Szantv. 113. § (2) bekezdésében foglaltakról”
 (11)	Az MNB tv. 163. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
 „(4) Az MNB szervezeti egysége az MNB más feladatköréhez tartozó feladatot ellátó szervezeti
 egységének rendelkezésére bocsátja mindazon adatokat, amelyek kezelése a másik szervezeti
 egység jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához is szükséges.”
160.	§
 (1)	A Hpt. 6. § (1) bekezdés 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
 „39. helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt a hitelintézet által végrehajtandó lépések
 a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén -
 rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül - biztosítják a hitelintézet pénzügyi
 helyzetének stabilizálódását;”
 (2)	A Hpt. 6. § (1) bekezdés 69. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
 „69. kritikus funkció: azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek
 megszűnése vagy korlátozottan megvalósítható helyettesíthetősége a hitelintézet vagy a csoport
 méretéből, piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsolódásából, összetettségéből vagy
 határon átnyúlásából fakadóan Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően
 megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését;
 (3)	A Hpt. 20. § (2) bekezdés 1) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A hitelintézet a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez mellékeli)
 J) a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot
 esetén alkalmazandó, a hitelintézet igazgatósága által elfogadott eljárás rendjét és - ha a
 hitelintézetre nem terjed ki az összevont alapú felügyelet - a 114. §-ban meghatározott egyedi
 helyreállítási tervét,”
 (4)	A Hpt. 32. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
 „(5) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
 továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi... törvényben (a továbbiakban Szantv.) meghatározott
 szanálás alatt álló pénzügyi intézmény tevékenységi engedélye a szanálási eljárás
 megszüntetéséig nem vonható vissza.”
 (5)	A Hpt. 52. §-a (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése nem alkalmazható a Szantv.-ben
meghatározott szanálás alatt álló pénzügyi intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak és
kötelezettségeinek a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszköz alkalmazásáról szóló
105
határozata - az annak megfelelően kötött ügyletek - alapján egy másik jogalanyhoz történő
  átruházása tekintetében.”
  (6)	A Hpt. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
  „(1) Hitelintézet felszámolása során
  a)	az ÓBA által biztosított, valamint az 1993. június 30-át megelőzően - állami garanciával
  (helytállással) biztosított - betételhelyezésből eredő követeléseket a Cstv. 57. § (1) bekezdés c)
  pontját követő és a d) pontját megelőző kielégítési csoportba,
  b)	az a) pontba nem tartozó betételhelyezésből eredő követeléseket a Cstv. (1) bekezdés d)
  pontjába
  szükséges sorolni azzal, hogy e követelések a követelések arányában kerülnek kielégítésre.”
  (7)	A Hpt. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
  „114. § (1) Minden olyan hitelintézet,
  a)	amelyre az összevont alapú felügyelet nem teljed ki vagy
  b)	amely a csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata alapján erre külön kötelezett
  az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek és az alkalmazott
  üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos
  helyreállítási tervet készít.
  (2)	A helyreállítási tervet a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által
  történő jóváhagyást követően benyújtják a Felügyeletnek.
  (3)	A helyreállítási terv a hitelintézet esetleges fizetésképtelenné válásának - más
  hitelintézetekre vagy a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan - a
  pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában legalább a következőket
  tartalmazza:
  a)	a terv kulcsfontosságú elemeinek, az előző tervhez képest bekövetkezett lényeges
  változásainak, valamint a hitelintézet általános helyreállítási képességének összefoglalása,
  b)	az esetleges negatív piaci reakciók kezelését célzó kommunikációs és tájékoztatási terv,
  c)	a hitelintézet kritikus funkcióinak meghatározása,
  d)	a hitelintézet kritikus funkciói működésének fenntartásához szükséges, a likviditással és a
  fizetőképességgel (szolvenciával) kapcsolatban tervezett lépések,
  e)	a terv minden egyes lényeges lépéséhez szükséges becsült időkeret,
  fi a terv esetleges végrehajtását gátló tényezők leírása, ideértve az ügyfelekre, a szerződéses
  partnerekre, valamint - összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén - a csoport
  többi tagjára gyakorolt hatásokat is,
  g)	a hitelintézet fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének valamint
  értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások, valamint értékesítésükhöz szükséges
  lépések és azok becsült időkerete,
  h)	annak ismertetése, hogy a terv hogyan illeszkedik a hitelintézet vállalatirányítási
  rendszerébe, ideértve a terv kidolgozásához és végrehajtásához kapcsolódó felelősségi köröket,
  i)	a 79. §-ban meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályok,
  lehetséges lépések,
  j) szabályok és lépések annak biztosítására, hogy a hitelintézet megfelelően hozzáférjen
  válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz,
  k) a kötelezettségek szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,
  l) a fő üzletágak szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,
106
  m) a fizetési, elszámolási rendszerekhez és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés
fenntartásához szükséges szabályok és intézkedések,
n) a hitelintézet által tett vagy tervezett előkészítő lépések a helyreállítási terv végrehajtásának
előmozdítására, ideértve a hitelintézet esetleges tőkeemeléséről szóló döntést korlátozó
szabályok felülvizsgálatát is,
  o)	arra vonatkozó elemzés, hogy a tervben vázolt körülmények között a hitelintézet hogyan és
mikor igényelhet a jegybanki feladatkörében eljáró MNB-től rendkívüli likviditási hitelt,
ideértve a lehetséges fedezetet is,
p) a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést kiváltó esemény
teljesülésekor a hitelintézet részéről alkalmazandó lehetséges lépéseket,
q) feltételek és eljárások a tervben foglalt intézkedések hitelintézet által történő gyors
végrehajtása biztosításához,
r) alternatív forgatókönyvek a hitelintézet egyedi működése szempontjából súlyos
makrogazdasági, illetve a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet
kialakulásához kapcsolódóan.
  (4)	A helyreállítási tervet a hitelintézet legalább évente egyszer, valamint a hitelintézet jogi
vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden
olyan változást követően felülvizsgálja, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges
hatással lehet.
  (5)	A helyreállítási tervben nem feltételezhető, hogy a hitelintézet bármilyen formában
rendkívüli állami pénzügyi támogatást kap.
  (6)	A helyreállítási terv olyan indikátorokat tartalmaz, melyek meghatározzák, hogy a
hitelintézet mely pontokon hozza meg a tervben rögzített lépéseket. Az indikátorok lehetnek a
hitelintézet pénzügyi helyzetével összefüggő mennyiségi vagy minőségi jellegű mutatók azzal,
meghatározásuk során a hitelintézet figyelemmel van a könnyű nyomon-követhetőségükre.
  (7)	A (6) bekezdéstől eltérően a hitelintézet
  a)	a helyreállítási terv alapján lépéseket tehet akkor is, ha a körülmény nem felel meg a
vonatkozó indikátornak, de az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az intézkedést
szükségesnek tartja,
  b)	eltekinthet a helyreállítási tervben foglalt intézkedések meghozatalától, ha az irányítási
jogkörrel rendelkező vezető testület úgy ítéli meg, hogy a körülmények alapján nem lenne
szükséges,
  azzal, hogy döntéséről két munkanapon belül tájékoztatja a Felügyeletet.
  (8)	Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet mindazon vállalkozásokra kiterjedő
csoportszintű helyreállítási tervet készít, amelyre a csoport tagjaként az összevont alapú
felügyelet kiteljed.
  (9)	A csoportszintű helyreállítási tervet a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető
testülete által történt jóváhagyást követően benyújtja a Felügyeletnek.
  (10)	A csoportszintű helyreállítási terv a csoport tagjainak helyreállítási tevén kívül mindazon
lépéseket tartalmaz, amelyet a csoport esetleges fizetésképtelené válásának elkerülése
érdekében alkalmaznának.
  (11)	Az 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdése szerinti ugyanazon intézményvédelmi
rendszerhez tartozó hitelintézetek helyreállítási tervét az intézményvédelmi rendszer készíti el.
  (8)	A Hpt. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
  „135. § (1) A nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet alapszabálya
meghatározhatja az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét. A
szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tilos a részvényesek közötti
107
bármiféle különbségtétel. A társaság alapszabálya az alapszabályban meghatározott részvényesi
csoport szavazati joggyakorlását maximáló szabályt is előírhat.
  (2)	A nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet közgyűlése legalább
kétharmados szótöbbséggel határozhat az alapszabály olyan tartalmú módosításáról, amelynek
alapján az e törvényben rögzített, a Felügyelet által alkalmazható intézkedés, kivételes
intézkedés vagy a Szantv. szerinti szanálási eljárás elrendelésének elkerülése érdekében
szükséges tőkeemelésről döntő közgyűlést annak kezdőnapját megelőzően legalább tíz nappal
össze lehessen hívni.”
  (9)	A Hpt. 159. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
  „(8) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti
Bank (a továbbiakban: szanálási feladatkörében eljáró MNB) által a pénzügyi közvetítő
rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló
törvény szerinti független értékelőnek vagy az ideiglenes értékelésben közreműködőnek az
értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során adatok, információk
átadása a lehetséges ajánlattevőknek, valamint a vagyonértékesítés alkalmazása során az
áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás.”
  (10)	A Hpt. 164. §-a a következő x) ponttal egészül ki:
  (Nem jelenti a banktitok sérelmét)
  ,jc) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a Szantv. szerinti független és ideiglenes
értékelőnek - valamint az értékelésben közreműködőnek - az értékelés elkészítése érdekében, a
vagyonértékesítés alkalmazása során a lehetséges ajánlattevőknek, továbbá a vagyonértékesítés
alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és
információátadás.”
  (11)	A Hpt. 177. § (15) és (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
  „(15) A Felügyelet - az egyes helyreállítási tervek benyújtását követő hat hónapon belül és
azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával történt egyeztetést követően, amelyben a
hitelintézet rendszerszinten jelentős fiókteleppel rendelkezik - felülvizsgálja és értékeli a
hitelintézet helyreállítási tervét. A felülvizsgálat a 114. §-ban meghatározott feltételeken kívül
kiterjed arra is, hogy a helyreállítási tervben foglaltak alapján megalapozottan valószínűsíthető,
hogy
  a)	végrehajtásával fenntartható vagy helyreállítható a hitelintézet vagy a csoport
életképessége és pénzügyi helyzete, alkalmas a hitelintézet likviditását vagy fizetőképességét
(szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén a hitelintézet pénzügyi helyzetének
stabilizálására, figyelemmel a hitelintézet által megtett és tervezett lépésekre;
 b)	alkalmazhatósága a vonatkozó stressz-forgatókönyvek alapján reálisan akkor is
feltételezhető, ha egyidejűleg más hitelintézet is helyreállítási tervet hajt végre.
  (16) Ha az értékelés alapján a helyreállítási terv hiányos vagy a végrehajtásának akadályai
lehetnek, a Felügyelet határozatban kötelezi a hitelintézetet a helyreállítási terv két hónapon
belüli átdolgozására, mely határidő egy hónappal meghosszabbítható.
  (12)	A Hpt. 177. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
108
 „(17) A (16) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt a Felügyelet lehetőséget biztosít a
 hitelintézet számára, hogy a Felügyelet által feltárt hiányosságok, végrehajtási akadályok
 tárgyában észrevételt tegyen.”
 (13)	A Hpt. 182. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
 „182. § (1) A 173. § szerinti többoldalú eljárás keretében kell eljárni és többoldalú eljárás
 keretében hozott határozatot kell hozni az összevont alapú felügyeleti felülvizsgálat esetén is.
 (2)	A csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálatakor a többoldalú eljárásba azon EGT-
 állam illetékes felügyeleti hatóságát is be kell vonni, amelyben a csoport tagja rendszerszinten
 jelentős fiókteleppel rendelkezik.
 (3)	A csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata arra is kiterjed, hogy a csoportszintű
 helyreállítási tervtől függetlenül szükséges-e a csoport egyes tagjainak külön helyreállítási
 tervet készíteni.
 (4)	Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat leányvállalati
 hitelintézetének felügyeletét, a többoldalú eljárás eredménytelensége esetén arról is dönthet,
 hogy a csoportszintű helyreállítási tervtől függetlenül a leányvállalati hitelintézetnek egyedi
 helyreállítási tervet kell készítenie.
 (14)	A Hpt. 185. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
 (Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén - ha azok a pénzügyi
 intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan veszélyezteti - a Felügyelet a következő
 intézkedéseket alkalmazhatja:)
 ,,e) kötelezheti a hitelintézetet a 114. § szerinti helyreállítási terv életbe léptetésére, az abban
 foglalt lépések alkalmazására, vagy - ha a Felügyelet által alkalmazandó intézkedést kiváltó
 esemény eltér a helyreállítási tervben foglalt feltételezéstől - a helyreállítási terv harminc napon
 belül történő felülvizsgálatára és a módosított helyreállítási tervben foglalt lépések megtételére.”
 (15)	A Hpt. 185. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
 „(5) Ha a hitelintézet a Felügyelet határozata ellenére nem nyújt be átdolgozott helyreállítási
 tervet vagy az átdolgozott helyreállítási terv nem orvosolja a határozatban foglalt
 hiányosságokat, a Felügyelet kötelezheti a hitelintézetet
 a)	kockázatvállalásának - ideértve a likviditási kockázatot is - mérséklésére,
 b)	az esetleges tőkeemelésről szóló döntést korlátozó szabályzatainak felülvizsgálatára,
 c)	irányítási rendszerének felülvizsgálatára,
 d)	forrásbevonási stratégiájának a fő üzletágak, kritikus funkciók ellenálló képessége növelése
 érdekében történő felülvizsgálatára.
 (16)	A Hpt. 187. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(2) Ha a rendkívüli intézkedési terv elfogadásához, illetve tőkeemelés szükségessége miatt
 rendkívüli közgyűlés (küldöttgyűlés) megtartása szükséges, akkor a Felügyelet az (1)
 bekezdésben meghatározott határidő legfeljebb huszonegy napos vagy - ha a hitelintézet
 alapszabálya a 135. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint módosult - tíz napos
 meghosszabbítását engedélyezheti. Ha a közgyűlés (küldöttgyűlés) a tőkeemelésről vagy
 alapvető kölcsöntőke nyújtásáról határozott, e határozat meghozatalától további legfeljebb
 tizenöt nap engedélyezhető a tőkeösszeg befizetésére.”
109
 (17)	A Hpt. 211. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
 (Az ÓBA feladata)
 ,,d) a Szantv. alapján a szanálás finanszírozásához történő hozzájárulás.”
 (18)	A Hpt. 223. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Az ÓBA igazgatótanácsának tagjai:)
 ,,b) az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNB tv. 4. § (8)
 bekezdésében, a másik az MNB tv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő
 alelnök vagy e feladatot ellátó vezető,”
 (19)	A Hpt. a következő XI/A. Fejezettel egészül ki:
„XI/A. Fejezet
Csoporton belüli pénzügyi támogatás
112/A. Csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás
 257/A. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, valamint mindazon
 vállalkozás, amelyre az összevon talapú felügyelet kiterjed, az e Fejezet meghatározottak
 szerint csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodást köthet arról, hogy a megállapodásban
 részes fél a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést - ideértve a másik
 EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának intézkedését, kivételes intézkedését is - kiváltó
 esemény teljesülésekor a csoport intézkedéssel, kivételes intézkedéssel érintett tagjának
 pénzügyi támogatást nyújt.
 (2)	Az e Fejezetben foglaltak nem érintik a csoporton belüli
 a)	finanszírozási rendszereket és
 b)	eseti jellegű pénzügyi támogatásokat, ha a támogatás nem jelent kockázatot a csoport
 egészének.
 (3)	A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás a csoporthoz tartozó egy vagy több
 olyan leányvállalatra terjedhet ki, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed és
 a)	az anyavállalat által a leányvállalatnak nyújtott támogatásról,
 b)	a leányvállalat által az anyavállalatnak nyújtott támogatásról, valamint
 c)	a leányvállalatok egymás között nyújtott támogatásáról
 rendelkezhet.
 (4)	A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján történő támogatás lehet hitel,
 garanciavállalás valamint biztosítékként használható eszközök átruházása.
 (5)	Ha a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján a csoport valamely tagja
 pénzügyi támogatást nyújthat a csoport másik tagjának, a csoportszintű pénzügyi támogatási
 megállapodás a másik tag támogatásra vonatkozó viszonossági kötelezettségét is tartalmazhatja.
 (6)	A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell a nyújtható
 támogatás miatt fizetendő ellenérték számítási elveit is azzal, hogy az ellenértéket a támogatás
 nyújtásának időpontjában kell meghatározni.
 (7)	A csoportszintű pénzügyi támogatásnak meg kell felelnie az alábbi elveknek:
 a)	a csoport minden tagja szabadon dönthet a megállapodás megkötéséről,
 b)	a megállapodás megkötése és a pénzügyi támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték
 meghatározása során a csoport minden tagja a saját érdekei szerint cselekszik, amelybe
 beletartozhat minden közvetlen vagy közvetett előny, amelyben a pénzügyi támogatás
 nyújtásának következtében valamely tag részesül,
110
c)	a csoport támogatást nyújtó tagjának minden szükséges információt meg kell kapnia a
támogatásban részesülőtől még a fizetendő ellenérték meghatározása, valamint a támogatás
nyújtásáról szóló döntés meghozatala előtt,
 d)	a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték meghatározásakor figyelembe vehetők azok a
 piacon hozzá nem férhető információk is, amelyekkel a támogatást nyújtó fél rendelkezik abból
 eredően, hogy ugyanazon csoport tagja, mint a támogatásban részesülő, valamint
e)	a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték számítási elveibe nem tartozik bele az a
kötelezettség, hogy figyelembe vegyék a csoporton kívüli eseményeknek a piaci árakra
gyakorolt várható ideiglenes hatását.
(8)	A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás megkötésének feltétele, hogy az
szerződés időpontjában a megállapodó felek egyike sincs abban a helyzetben, hogy vele
szemben az illetékes felügyeleti hatóság intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazzon.
257/B. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötéséhez -
határon átnyúló csoport esetében - az illetékes felügyeleti hatóságok 173. § szerinti többoldalú
eljárás keretében hozott határozata szükséges.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott - kétharmados szótöbbséggel hozott - döntést
követően a megállapodás tervezetét a részes félként szereplő tagok tulajdonosainak is jóvá kell
hagynia azzal, hogy a megállapodás kizárólag a csoport azon tagjait kötelezi, akiknél a
tulajdonosok jóváhagyásukat megadták, illetve azt nem vonták vissza.
(3)	A megállapodásban részes fél irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete évente
beszámol a tulajdonosainak a megállapodás teljesüléséről és a megállapodás alapján hozott
döntések végrehajtásáról.
112/B. A csoporton belüli pénzügyi támogatás nyújtása
 257/C. § A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján a csoport tagja kizárólag
 az alábbi feltételekkel nyújthat támogatást:
a)	megalapozottan valószínűsíthető, hogy a támogatás jelentős mértékben orvosolja a
támogatást kapó pénzügyi nehézségét,
 b)	a támogatás célja a csoport vagy a csoport tagja pénzügyi stabilitásának megőrzése vagy
 helyreállítása, melyben a támogatást nyújtó is érdekelt,
c)	a támogatás nyújtásáról szóló döntés meghozatalakor a támogatást nyújtó irányítási
jogkörrel rendelkező vezető testületének rendelkezésére álló információk alapján
megalapozottan valószínűsíthető, hogy a támogatás ellenértéke megfizetésre kerül,
 d)	a támogatás nem veszélyezteti a támogatás nyújtójának likviditását és fizetőképességét,
 valamint a székhelye szerinti EGT-állam pénzügyi stabilitását,
e)	a támogatás nyújtója a támogatás nyújtásának időpontjában megfelel a prudens működésre
vonatkozó jogszabályi követelményeknek, ideértve a nagykockázatra vonatkozó
rendelkezéseket is, és
 j) a támogatás nyújtása nem veszélyezteti a támogatást nyújtó szanálhatóságát.
 257/D. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján történő támogatást a
 támogatásban részes felek irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete hagyj a jóvá.
 (2)	A jóváhagyásban meg kell határozni a támogatás célját, valamint rögzíteni kell, hogy a
 támogatás megfelel a 257/C. §-ban foglalt feltételeknek.
 257/E. § (1) A támogatás nyújtásához az illetékes felügyeleti hatóság jóváhagyása kell.
 (2)	Ha a támogatást a csoport magyarországi székhelyű tagja kívánja nyújtani, az engedélyt a
 Felügyelet adja meg azzal, hogy az engedélyt kérő a kérelméről a támogatásban részes másik fél
111
illetékes felügyeleti hatóságát, valamint az EBH-t is értesíti. A kérelemnek valamint az
értesítésnek tartalmaznia kell a 257/D. § (2) bekezdésében foglaltakat.
 (3)	A Felügyelet a kérelemről öt munkanapon belül dönt.
 (4)	A Felügyelet döntéséről értesíti a támogatásban részes fél illetékes felügyeleti hatóságát
 valamint az EBH-t.”
 (20)	A Hpt. 209. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(5) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer
 felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg a teljesítmény-
 javadalmazás diszkontált értékének számításával, nyilvántartásával és közzétételével
 összefüggő szabályokat.”
 (21)	A Hpt. 304. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
 „304. § A Szantv. 160. § (7) bekezdésével megállapított 114. §-ban foglalt helyreállítási tervet
 valamint csoportszintű helyreállítási tervet a Szantv. hatálybalépésekor már működő vagy
 engedélyezési eljárás alatt lévő hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete első
 alkalommal legkésőbb 2014. december 31-ig köteles a Felügyeletnek benyújtani.”
 (22)	Hatályát veszti a Hpt. 189. § (1) bekezdés g) pontja, valamint a 220. § (3) bekezdése.
                                  81.	Hatályát vesztő rendelkezések
161.	§
 A 147. § (6) bekezdése 2015. június 15-én hatályát veszti.
112
1. melléklet a 2014. évi... törvényhez
Az egyedi és a csoportszintű szanálási terv minimális tartalmi elemei
A)	Az egyedi szanálási terv tartalmazza legalább az alábbi tartalmi elemeket:
1.	a terv kulcsfontosságú elemeinek összefoglalása;
2.	a szanálási terv legutóbbi módosítása óta az intézmény tekintetében bekövetkezett érdemi
változások összefoglalása;
3.	annak bemutatása, hogy a kritikus funkciók és a fő üzletágak jogilag és gazdaságilag hogyan
különíthetők el más funkcióktól a szükséges mértékben annak érdekében, hogy az intézmény
fizetésképtelensége esetén a folytonosság biztosítható legyen;
4.	becsült időkeret a terv minden egyes lényegi vonatkozásának megvalósítása tekintetében;
5.	a szanálhatóság értékelésének részletes leírása;
6.	a feltárt szanálhatósági akadályok kezelésére, illetve kiküszöbölésére az intézmény részére
előírt intézkedések leírása;
7.	az intézmény kritikus funkciói, fő üzletágai és eszközei értékének és értékesíthetőségének
meghatározására irányuló eljárások leírása;
8.	azon intézkedések részletes leírása, amelyek biztosítják, hogy a szanálási tervekhez szükséges
információk naprakészek, és mindenkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére
állnak;
9.	annak ismertetése, hogy hogyan finanszírozhatók a szanálási opciók a szanálási alap
igénybevételét megengedve, de rendkívüli állami pénzügyi támogatás - ide nem értve az állami
tőkeemelés - igénybe vétele nélkül
10.	a különböző lehetséges forgatókönyveknek megfelelően alkalmazható különféle szanálási
stratégiák részletes leírása;
11.	a kritikus jellegű kölcsönös függőségi kapcsolatok bemutatása;
12.	a terv által a csoport más intézményeire gyakorolt hatás elemzése;
13.	a kifizetésekhez, elszámolási szolgáltatásokhoz és egyéb infrastruktúrákhoz történő
hozzáférés folytonosságát biztosító lehetőségek leírása;
14.	szanálás esetén a médiával és az állampolgárokkal folytatandó kommunikációt bemutató
terv;
15.	az intézmény működési eljárásainak folyamatos fenntartását szolgáló lényeges műveletek és
rendszerek bemutatása;
16.	a terv végrehajtásának a munkavállalókra gyakorolt hatása, beleértve a velejáró költségek
felmérését,
17.	a szanálási intézkedések milyen hatást gyakorolnak az érintett EGT-államokban a pénzügyi
közvetítőrendszer stabilitására.
B)	A csoportszintű szanálási tervben:
1.	meg kell határozni az egyes forgatókönyvek esetében a csoporthoz tartozó összes vállalkozás
tekintetében foganatosítandó szanálási intézkedéseket, koordinált szanálási intézkedéseket;
2.	vizsgálni kell, hogy mennyire alkalmazhatók és használhatók a szanálási eszközök és
jogosultságok koordinált módon a csoporthoz tartozó, az Európai Unióban letelepedett
vállalkozásokra - ezen eszközök és jogosultságok közé értve a csoport egészének vagy a
csoporthoz tartozó több vállalkozás által végzett tevékenységnek vagy üzletágnak, illetve a
csoporthoz tartozó egyes vállalkozásoknak harmadik fél általi megvásárlását lehetővé tevő
intézkedéseket is -, és meg kell állapítani a koordinált szanálás esetleges akadályait;
3.	ha a csoporthoz harmadik országokban bejegyzett vállalkozások is tartoznak, azonosítani kell
a harmadik országbeli érintett hatóságokkal való együttműködésre és koordinációra irányuló
intézkedéseket;
113
4.	a csoportszintű szanálás feltételeinek való megfelelés esetén azonosítani kell a csoportszintű
szanálás elősegítéséhez szükséges intézkedéseket, beleértve egyes konkrét funkciók vagy
üzletágak jogi és gazdasági leválasztásának lehetőségét;
5.	meg kell határozni, hogyan történne a csoportszintű szanálási intézkedések finanszírozása, és
adott esetben javaslatot kell kidolgozni arra, hogy milyen elvek alapján történjen a
finanszírozási felelősség megosztása a különböző EGT-államok finanszírozási forrásai között.
6.	nem feltételezhető - a szanálási alap igénybevételén túlmenően - rendkívüli állami pénzügyi
támogatás igénybevétele;
7.	figyelembe kell venni, hogy a szanálási intézkedések milyen hatást gyakorolnak az érintett
EGT-államokban a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására.
114
2. melléklet a 2014. évi... törvényhez
A szanálhatóság értékelése során a szanálási feladatkörében eljáró MNB által
mérlegelendő szempontok
A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek egy intézmény vagy csoport szanálhatóságának
értékelésekor mérlegelnie kell azt, hogy
1.	az intézmény mennyire tudja hozzárendelni a fő üzletágakat és a kritikus funkciókat az egyes
jogalanyokhoz;
2.	a jogi és a vállalati struktúrák mennyire vannak összehangolva a fő üzletágakkal és a kritikus
funkciókkal;
3.	milyen mértékben léteznek olyan intézkedések, amelyek célja a fő üzletágak és a kritikus
működési folyamatok támogatása és fenntartása érdekében az alapvető személyzetről, az
infrastruktúráról, a finanszírozásról, a likviditásról és a tőkéről való gondoskodás;
4.	az intézmény által fenntartott szolgáltatási megállapodások mekkora hányada érvényesíthető
teljes körűen az intézmény szanálása esetén;
5.	az intézmény irányítási struktúrája mennyire megfelelő az intézmény szolgáltatási szintre
vonatkozó megállapodásainak kezeléséhez, továbbá mennyire biztosítja az e megállapodásokra
vonatkozó belső politikáinak betartását;
6.	az intézménynél létezik-e - és milyen mértékben - eljárás arra az esetre, ha a kritikus
funkciók vagy fő üzletágak elkülönítése miatt a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások
keretében nyújtott szolgáltatásokat át kell adni harmadik feleknek;
7.	milyen mértékben léteznek olyan készenléti tervek és intézkedések, amelyek biztosítják a
fizetési és az elszámolási rendszerekhez való folyamatos hozzáférést;
8.	mennyire megfelelően biztosítják a vezetői információs rendszerek, hogy a szanálási
hatóságok - a gyors határozathozatal érdekében - pontos és teljes körű információkat tudjanak
gyűjteni a fő üzletágakkal és a kritikus működési folyamatokkal kapcsolatban;
9.	a vezetői információs rendszerek arra vonatkozó kapacitását, hogy az intézmény eredményes
szanálásához elengedhetetlen információkat mindenkor, akár gyorsan változó körülmények
között is rendelkezésre bocsássák;
10.	az intézmény mennyire tesztelte a vezetői információs rendszereit a szanálási hatóság által
meghatározott stressz forgatókönyvek alapján;
11.	az intézmény mennyire tudja biztosítani a vezetői információs rendszereinek folytonosságát
az érintett intézmény és az új intézmény számára egyaránt, ha a kritikus működési folyamatokat
és a fő üzletágakat elkülönítik a többi működési folyamattól és üzletágtól;
12.	milyen mértékben hozott létre az intézmény megfelelő eljárásokat annak biztosítására, hogy
megadja a szanálási hatóságoknak a betétesek és a betétbiztosítási rendszerek, valamint a
befektetők és befektető-védelmi rendszerek által biztosított összegek azonosításához szükséges
információkat;
13.	ha a csoport csoporton belüli garanciákat használ, milyen mértékben nyújtják ezeket a
garanciákat piaci feltételek mellett, és hogy mennyire stabilak az e garanciákhoz kapcsolódó
kockázatkezelési rendszerek;
14.	ha a csoport kockázat átruházási ügyleteket hajt végre, milyen mértékben történnek ezek az
ügyletek piaci feltételek mellett, és hogy mennyire megbízhatóak az ezen ügyletekhez
kapcsolódó kockázatkezelési rendszerek;
15.	a csoporton belüli garanciák vagy a kockázat átruházási ügyletek alkalmazása
csoportszinten mennyire fokozza az átterjedést;
115
16.	a csoport jogi struktúrája - a jogalanyok száma, a csoport struktúrájának összetettsége,
illetve az üzletágak és a csoporthoz tartozó vállalkozások egymáshoz rendelésében mutatkozó
nehézségek miatt - mennyire akadályozza a szanálási eszközök alkalmazását;
17.	az intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek összege és típusa;
18.	ha az értékelés vegyes tevékenységű holdingtársaságra is kiterjed, a csoporthoz tartozó azon
vállalkozások szanálása, amelyek intézmények vagy pénzügyi intézmények, mennyire lehet
negatív hatással a csoport nem pénzügyi részére;
19.	a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások megléte és hatékonysága;
20.	a harmadik országbeli hatóságok rendelkeznek-e az uniós szanálási hatóságok szanálási
intézkedéseinek támogatásához szükséges szanálási eszközökkel, továbbá az uniós és a
harmadik országbeli hatóságok összehangolt intézkedéseinek hatálya;
21.	a szanálási eszközök oly módon történő alkalmazásának megvalósíthatósága, amely
megfelel a szanálási céloknak, tekintettel a rendelkezésre álló mechanizmusokra és az
intézmény felépítésére;
22.	a csoport struktúrája milyen mértékben teszi lehetővé a szanálási hatóságnak, hogy úgy
állítsa helyre az egész csoportot vagy az ahhoz tartozó egy vagy több vállalkozást, hogy az ne
gyakoroljon közvetlenül vagy közvetve hátrányos hatást a pénzügyi rendszerre, a piaci
bizalomra és a gazdaságra, és a csoport egésze értékének a maximalizálását célozza;
23.	azok az intézkedések és eszközök, amelyek révén megkönnyíthető olyan csoportok
szanálása, amelyek különböző joghatóságok alá tartozó leányvállalatokkal rendelkeznek;
24.	annak hitelessége, hogy a szanálási eszközök alkalmazásának módja megfelel a szanálási
céloknak, tekintettel a hitelezőkre, a partnerekre, az ügyfelekre és az alkalmazottakra gyakorolt
lehetséges hatásra, valamint és a harmadik országbeli hatóságok lehetséges intézkedéseire;
25.	mennyire megfelelően értékelhető az intézmény szanálásának a pénzügyi rendszerre és a
pénzügyi piaci bizalomra gyakorolt hatása;
26.	az intézmény szanálása mennyire jelentős közvetlen vagy közvetett hátrányos hatást
gyakorolhat a pénzügyi rendszerre, a piaci bizalomra vagy a gazdaságra;
27.	a szanálási eszközök és jogosultságok alkalmazása révén mennyire tartható vissza a más
intézményekre vagy a pénzügyi piacokra való továbbterjedés;
28.	az intézmény szanálása mennyire jelentős hatást gyakorolhat a fizetési és az elszámolási
rendszerek működésére.
116
3. melléklet a 2014. évi... törvényhez
   A Tao. tv. 5. számú melléklete a következő 16. ponttal egészül ki:
  [A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek]
   „16. az Országos Betétbiztosítási Alap és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek
biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott
Szanálási Alap.”
117
Általános indokolás
A 2007-ben kezdődött válság során a számos országban súlyos összegeket fordítottak a
közpénzekből pénzügyi ágazataik támogatására, bankjaik megmentésére a pénzügyi stabilitás
megőrzése, a további reálgazdasági visszaesés megfékezése és a betétesek védelme érdekében.
Ez több esetben az államok túlzott eladósodásához is vezetett. Azokban az esetekben pedig,
amikor nem került sor bankmentésre (mint például az Egyesült Államokban a Lehman Brothers
esetében), a fizetésképtelenség bekövetkezése és a felszámolás elindulása a pénzügyi rendszer
egészére súlyos fertőző hatást gyakorolt.
Ennek megismétlődését elkerülendő, a nemzetközi - és benne a magyarországi - pénzügyi
szabályozás két irányban is megújul. Egyrészt, a pénzügyi intézményekkel szembeni szigorúbb
-	a bukásuk valószínűségét csökkentő - prudenciális elvárások bevezetésével, a Bázel III-as
csomaggal és annak különösen a rendszerkockázatilag fontos intézményekre vonatkozó
többletkövetelményeivel. E rendelkezéseket egy hazánkra is közvetlenül hatályos uniós rendelet
és az új magyar hitelintézeti törvény tartalmazzák. Másrészt pedig, a reformok másik iránya a
mégis fizetésképtelenné váló intézmények rendezett körülmények között megvalósuló, privát
szektor által finanszírozott szanálásának, mint lehetőségnek megteremtésére irányul, amelynek
jogi kereteit jelen törvény tartalmazza.
A szanálás a fizetésképtelen pénzügyi intézmények hatósági kényszerrel megvalósuló
szerkezetátalakítása, amelynek célja az alapvető intézményi funkciók folyamatosságának
biztosítása, a pénzügyi stabilitás megőrzése és az intézmények egésze vagy részei
életképességének helyreállítása. Más szóval, a szanálás a rendes fizetésképtelenségi
(felszámolási) eljárásnak egy olyan alternatívája, amely lehetővé teszi a fizetésképtelenség
határához érkezett intézmények reorganizációját vagy csak részleges felszámolását.
Nemzeti szinten a 2008-as válság kitörésekor lényegében még nem voltak az Európai Unió
tagállamainak szanálási szabályozásai. A krízis tapasztalatai alapján ez a helyzet gyökeresen
megváltozott, és az országok jelentős részében már készítik elő a szanálási szabályokat.
A törvényjavaslat egyes szakaszai a válsághelyzetekre való felkészülést illetve a konkrét
válságkezelést és annak finanszírozási hátterét egyaránt tartalmazzák. A Magyar Nemzeti
Bankról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott
jogkörében szanálási hatóságként jár el, amely hatáskör gyakorlásának részletes szabályait e
törvényjavaslat határozza meg.
Ennek megfelelően a törvényjavaslat részletesen szabályozza a szanálási tervezés folyamatát,
amelynek keretében a szanálási feladatkörében eljáró MNB minden jelentős hitelintézet és
befektetési vállalkozás szanálhatóságát vizsgálni fogja, valamint egyedi és csoportszintű
szanálási terveket határoz meg annak érdekében, hogy válsághelyzet bekövetkeztekor felkészült
legyen a hatékony szanálásra.
Maga a szanálás csak egy szigorú, három kritériumból álló feltételrendszer teljesülése esetén
indulhat el: egyrészt szükséges feltétel, hogy a fizetésképtelenség bekövetkezett vagy
bekövetkezése valószínűsíthető, másrészt a fizetésképtelenség a szanáláson kívül más módon
nem akadályozható meg, harmadrészt pedig hogy a szanálás a közérdekre való tekintettel
szükséges. A szanálás feltételeinek és céljának részletes szabályozása különösen azért
szükséges, mert szanálás során sor kerülhet a bajba jutott intézmények tulajdonosai és egyes
hitelezői jogosultságainak korlátozására. E jogkorlátozás mindig a közérdekre való tekintettel és
arányos mértékben történhet.
A törvényjavaslat részletesen meghatározza azokat a szanálási eszközöket is, melyekkel a
szanálási feladatkörében eljáró MNB élhet. Ezek a vagyonértékesítés, az áthidaló intézmény, az
eszközelkülönítés és a hitelezői feltőkésítés. Különleges esetekben maga a Kormány is élhet
szanálási eszközzel, mégpedig egy kényszerített tőkeemeléssel vagy államosítással. Fontos
tulajdonosokat és hitelezőket védő garanciális szabály azonban, hogy egyetlen hitelező vagy
118
tulajdonos sem kerülhet a szanálás során rosszabb helyzetbe ahhoz képest, mint amilyen
helyzetbe az intézmény felszámolása esetén került volna.
A törvényjavaslat fontos része továbbá a szanálás finanszírozási hátterének megteremtése. Egy
szanálási alap kerülne felállításra, amely a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások
befizetéseiből gazdálkodik majd. A szanálási alap célja nem a bankmentés, hanem a
végrehajtott szanálási intézkedések segítése például kölcsönnel vagy garanciavállalással. A
szanálási alap felállításának legfőbb indoka az az elv, hogy a válságok terheit a piaci
szereplőknek kell viselniük. Ennek megfelelően a törvényjavaslat kimondja, hogy az állam csak
átmenetileg - a szanálási alap elégtelensége esetén - finanszírozhatja a szanálási költségeket. A
fiskális semlegesség szabálya szerint legfeljebb tíz év elteltével az állam minden szanálási
jellegű kifizetését meg kell téríteni egyrészt a szanálás alatt álló intézmény, illetve annak
vagyonának értékesítéséből illetve a piaci szereplők befizetéseiből.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvény hatálya kiteljed a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra. Egy csoporthoz
tartozó vállalkozás fizetésképtelensége gyors lefutással hatást gyakorolhat a teljes csoport
fizetésképességére, amely rendszerszintű hatásokkal is járhat, ezért fontos, hogy a törvény
hatálya alá tartozzanak a hitelintézetek, befektetési vállalkozások leányvállalataként működő
pénzügyi vállalkozások, ha rájuk az anyavállalattal együttesen kiterjed az összevont alapú
felügyelet, valamint a pénzügyi holdingtársaságok, vegyes pénzügyi holdingtársaságok és
vegyes tevékenységű holdingtársaságok, továbbá ezek anyavállalatai is. így a hatóság képes
megakadályozni a fertőzési hatásokat és konzisztens szanálást végrehajtani a csoport egészére
nézve. Bizonyos körülmények fennállása esetén a törvény hatálya alá tartozik a harmadik
országban székhellyel rendelkező intézmény magyarországi fióktelepe is.
A törvény hatálya - speciális jogállásuk okán - ugyanakkor nem terjedne ki a Magyar
Fejlesztési Bankra és az Eximbankra.
A 2. §-hoz
A szanálás mint a javaslat elvi része körülhatárolásra kerül az egyértelműség érdekében.
Kiindulópontként szükséges a szanálási intézkedés és az eszközök összefüggését is elhatárolni,
rendszerezni.
A 3. §-hoz
Értelmező rendelkezések a javaslat által használt fogalmak meghatározása tekintetében.
A 4-5. §-hoz
A szanálási feladatkörében eljáró MNB egyedi és csoportszintű szanálási tervet készít, előbbit
az egyedi szinten felügyelt, utóbbit az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézményekre.
Mindkét típusú szanálási terv tartalmazza azokat a lehetséges szanálási intézkedéseket és
eljárásokat, amelyeket az MNB az egyedi intézmény vagy csoport válsághelyzete esetén
alkalmazhat a szanálási célok érvényre juttatása érdekében. A szanálási tervek a szanálási
hatóság szanálásra való felkészülését szolgálják, a tervek végrehajtása során alkalmazkodni kell
az egyedi válsághelyzethez és a piaci körülményekhez, tehát a tervben szereplő intézkedési
lehetőségek nem jelentenek automatikus intézkedési kényszert a szanálás módjára vagy egy-egy
szanálási intézkedés alkalmazására vonatkozóan.
Szanálási tervet ugyanakkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB csak a rendszerszinten
jelentősnek minősülő intézményekre és csoportokra köteles készíteni, de ez nem zárja ki, hogy
119
szélesebb alanyi körre is készüljenek ilyen tervek. A szanálási tervek részletezettségének - a
nemzetközi sztenderdekhez és az európai uniós elvárásokhoz igazodóan - figyelembe kell venni
az érintett intézmény vagy csoport fizetésképtelensége esetén a pénzügyi piacokra, más
intézményekre és a finanszírozási feltételekre gyakorolt várható hatásokat, valamint az érintett
intézmény méretét, kockázatosságát, tevékenységének és üzleti modelljének összetettségét és
kockázatosságát.
A szanálási tervet rendszeresen, de legalább évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat célja,
hogy a szanálási terv tekintettel lehessen a tervben foglaltakkal kapcsolatos körülményekben
bekövetkező lényegi változásokra (példaként megváltozik az intézmény tevékenységi köre,
tőke- ill. forrásszerkezete).
A szanálási terv tartalma nem nyilvános, mivel az esetleges szanálásra vonatkozó hatósági
tervek nyilvánosságra kerülése lehetővé tehetné a szanálási intézkedések hatékony
megvalósulásának korlátozását, szélsőséges esetben ellehetetlenítését.
A 6 §-hoz
A szanálási tervhez szükséges információkat az intézmény köteles a szanálási feladatkörében
eljáró MNB rendelkezésére bocsátani. Figyelemmel arra, hogy az MNB a szanálási feladatok
mellett más funkciókat is ellát, amelynek keretében a felügyelt intézményektől is adatokat
fogad, a szanálási célú adatbekérések csak olyan információkra terjedhetnek ki, amelyek nem
állnak a kért formában és tartalommal az MNB rendelkezésére.
A 7-9. §-hoz
A szanálási terv készítése a szanálás tekintetében alapvető fontosságú. Mivel a pénzügyi
szervezetek gyakran tulajdonosi körük és egymásban szerzett tulajdoni részesedésük alapján
pénzügyi csoportokat alkotnak, így a szanálás során és annak békeidőben történő előkészítése
során is erre figyelemmel kell lenni. így csoportos szanálási tervet is kell készíteni, a javaslat
ennek megfelelően részletes szabályokat állapít meg a csoportszintű szanálási terv
elkészítéséhez kapcsolódó hatáskörökre, többoldalú eljárásra.
A 10-11. §-hoz
A szanálási hatóságnak vizsgálni kell, hogy az intézmény vagy csoport szanálható-e oly módon,
hogy a kritikus (alapvető) funkciók nyújtása folyamatos maradjon és a szanálás a pénzügyi
stabilitást ne veszélyeztesse. A törvényjavaslat 2. melléklete határozza meg azokat a
szempontokat, amelyekre a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a szanálhatóság
vizsgálatakor figyelemmel kell lenni. A szanálhatósági akadályok azonosítása esetén lehetőség
nyílik azok megszüntetésükre irányuló hatósági fellépésre. A szanálási akadályok beazonosítása
és az azok felszámolására irányuló hatósági törekvés előfeltétele a hatékony szanálási
tervezésnek és az eredményes szanálásnak.
A 12. §-hoz
A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási feladatkörében
eljáró MNB széleskörű beavatkozási jogosultságokat kap, melyek keretében - egyebek mellett -
jogosult az intézmény számára előírni a kritikus funkciók ellátására vonatkozó (csoporton belüli
vagy harmadik felekkel kötött) szolgáltatási szerződések kidolgozását és megkötését, illetve
módosítását; egyes eszközök elidegenítését; bizonyos meglévő vagy tervezett tevékenységek
korlátozását vagy beszüntetését. Figyelemmel arra, hogy a szanálhatósági akadályok kezelése
vagy megszüntetése érdekében az intézmény vagy csoport működésére jelentős befolyással bíró
intézkedések hozhatóak, minden ilyen intézkedés meghozatala előtt mérlegelni kell, hogy a
szanálhatóság előtt álló akadályok milyen fenyegetést jelentenek a pénzügyi stabilitásra nézve,
120
és azt, hogy az intézkedések milyen hatást gyakorolnak az intézmény üzleti tevékenységére,
stabilitására, valamint a gazdasági növekedéshez való hozzájárulási képességére.
A 13-15. §-hoz
A szanálhatóság értékelését és a szanálhatóság esetleges akadályainak megszüntetését
csoportszinten is el kell végezni. A megközelítés és a szempontok ugyanazok, mint egyedi
szinten, csak itt átfogóan, a csoport tekintetében kell a vizsgálatokat, elemzéseket és
cselekményeket venni, így eljárásilag a szanálási kollégiumon belül zajlanak a vonatkozó
vizsgálatok és döntések.
A 16. §-hoz
A törvényjavaslatban rögzítésre kerülnek a szanálás céljai. Egyrészt, a felszámolási vagy
végelszámolási eljárás alternatívájaként a szanálási eszközök alkalmazásával biztosítható a
kritikus funkciók folytonossága és a pénzügyi stabilitásra gyakorolt káros hatások
kiküszöbölése. Másrészt, a szanálás alternatívát jelent a fenti célok érdekében történő állami,
adófizetők általi forrásbevonásra is, illetve annak minimalizálására. Harmadrészt, megvédi a
biztosított betétesek és befektetők pénzeszközeit és vagyonát, és ezáltal erősíti a pénzügyi
közvetítőrendszer biztonságosságába vetett bizalmat, ezzel megakadályozva a pánikszerű
forráskivonást és a fertőzési hatásokat. A felsorolt célok mindegyike egyformán fontos,
bármelyik cél érdekében lehet szanálási eljárást indítani.
A 17. §-hoz
A törvényjavaslat rögzíti azon feltételeket, amelyek fennállása esetén szanálási eljárás indítható.
Mivel a szanálás a felszámolás alternatívája, szanálási eljárást csak fizetésképtelen, vagy a
közeljövőben fizetésképtelenné váló intézmény ellen lehet indítani. Emellett fontos, hogy
szanálási célú beavatkozásra csak akkor kerüljön sor, ha más intézkedés nem lenne képes
megakadályozni az intézmény fizetésképtelenségét, valamint szükséges a szanálás céljaival
összhangban lévő közérdek fennállása. A javaslat egyben kimondja, hogy a Kormány előzetes
jóváhagyása szükséges, ha a szanálás során az állam költségvetési szerepvállalása válik
szükségessé.
A 18. §-hoz
Pénzügyi vállalkozást önmagában nem lehet szanálás alá vonni, csak ha csoporthoz tartozó
intézménynél is teljesülnek a szanálásra lefektetett feltételek.
A 19. §-hoz
Csoport egészét nem lehet szanálás alá vonni, ha csak egy részére teljesülnek a szanálási
feltételek, kivéve, ha az szükséges a hitelintézeti vagy befektetési vállalkozási formában
működő leányvállalat vagy csoport eredményes szanálásához. Vegyes tevékenységű csoport
esetén szanálás alá csak a pénzügyi részt lehet szanálás alá vonni, mert csak az lehet
összhangban a szanálás céljaival.
A 20. §-hoz
A javaslat elveket rögzít, amelyet szanálási intézkedések alkalmazása során követnie kell. Ezek
egyrészt arra irányulnak, hogy akik felelősek az intézmény fizetésképtelenségéért, azok
vállalják érte a felelősséget, beleértve az intézmény tulajdonosait és vezetőit, másrészt viszont a
túlzottan hátrányos helyzet elkerülése végett a törvényben rögzített biztosítékoknak való
megfelelést is kikötik. Az intézmény vezetőségének együttműködése az MNB-vel mind a
szanálási intézkedés alatt, mind azon kívül is fontos, az utóbbiba többek között beleértve a
szanálási terv készítéséhez szükséges adatok rendelkezésre bocsátását.
121
A 21. §-hoz
A javaslat meghatározza a szanálási eljáérás megszüntetésének feltételeit.
A 22-23. §-hoz
Annak érdekében, hogy a szanálási intézkedések meghozatala előtt a szanálást végző hatóság
megbízható információt kapjon az érintett intézmény eszközeinek és forrásainak valós értékéről,
a törvény rendelkezik arról, hogy ezt az értékelést egy az intézménytől és a hatóságtól is
független értékbecslő bevonásával végeztesse el.
Az értékelők függetlensége, a megfelelő szaktudás és szakmai ismeret mellett a gyors
elérhetőség is fontos a valós értéket mindjobban megközelítő értékelés időben történő
elvégzéséhez, ezért a törvény rendelkezik arról, hogy az értékelésre felkérhető szakértőknek egy
előzetes pályázati úton lebonyolított kiválasztási eljáráson kell átesniük. Az így kiválasztott
szakértőkről az MNB a honlapján egy nyilvános névjegyzéket vezet. A szanálást megelőző
értékelés elvégzésére a hatóság a nyilvántartásban már szereplő szakértőkből az
összeférhetetlenségre figyelemmel lehet közreműködőt választani.
Az értékelés hatékony felhasználhatóságának biztosítása érdekében a törvény tartalmazza
azokat a követelményeket, melyek célul tűzhetők ki az elvégzett szakértői munkával
kapcsolatosan. Rögzíti, hogy az értékelésnek amennyire lehetséges prudenciális feltételezéseken
kell alapulnia, annak elkészítése során a szakértő nem számolhat rendkívüli állami pénzügyi
támogatás nyújtásával, és meghatározza, hogy az intézmény számviteli nyilvántartásaiban és
könyveiben szereplő információkon túl milyen egyéb információkat jogosult a hatóság az
értékelőtől bekérni. Az értékelés során be kell mutatni azt is, hogy az egyes tulajdonosi és
hitelezői csoportok várhatóan milyen elbánásban részesültek volna az intézmény felszámolása
esetén.
A törvényjavaslat kitér arra is, hogy az elvégzett értékelés alapján a hatóságnak milyen
megfontolások alapján kell a kapott számadatokat feldolgoznia, illetve a szükséges
következtetéseket meghoznia. így vizsgálnia kell, hogy a rendelkezésre álló eszközök értéke
biztosítja-e és ha igen akkor milyen mértékben az intézmény szanálhatóságát, a
tőkeinstrumentumok bevonását, leírását, vagy hígítását, illetve azt, hogy adott helyzetben
melyik szanálási eszköz vagy eszközök bevetése látszik a legcélszerűbbnek a helyzet
kezelésére.
A 24-25. §-hoz
Ha az ügy sürgősségére való tekintettel nincs mód a független értékelés elvégzésére, vagy az
értékelés teljes szempontrendszer szerinti végrehajtására, a törvényjavaslat lehetőséget biztosít a
szanálási feladatkörében eljáró MNB, vagy egy általa felkért közreműködő részére, hogy az
intézmény számviteli nyilvántartásaira alapozott ideiglenes értékelés alapján kezdje meg a
szanálással kapcsolatos feladatok végrehajtását. Az ideiglenes értékelés során lehetőség szerint
figyelemmel kell lenni az értékelésre vonatkozó általános követelményekre.
A 26. §-hoz
Az ideiglenes értékelés elvégzését követően minden esetben a lehető legrövidebb időn belül el
kell végezni a végleges értékelést. Végleges értékelésnek azt az értékelést lehet tekinteni, amely
minden tekintetben megfelel a független értékelésre vonatkozó, törvényben foglalt
követelményeknek. Amennyiben az így elvégzett utólagos értékelés szerint az ideiglenes
értékelés során nem került valamennyi veszteség elszámolásra, vagy az eszközök és források a
valós értéküknél alacsonyabb értéken kerültek kimutatásra, átadásra, az így mutatkozó
különbözeiét el kell számolni, a veszteségek teljes összegét le kell írni.
122
A 27-32. §-hoz
A csoportos szanálás ügykörében számos intézmény, ezáltal számos hatóság érintett. Hogy a
csoportos szanálás esetében megfelelően - minden érintett intézmény vonatkozásában -
képviselve legyen az adott ország és annak hatóságai, így egy pénzügyi csoport esetében
minden csoportbeli pénzügyi intézmény szanálási hatósága, felügyeleti hatósága, székhelye
szerinti illetékes minisztérium és betétbiztosítási intézmény kijelölt képviselője együttesen
alkotja a szanálási kollégiumot. A szanálási kollégium a helye és a kerete a lefolytatandó
vitáknak, a szükséges előkészítéseknek a meghozandó döntéseknek és a rendszeres
felülvizsgálatnak. A nagy létszám és a hatékonyság jegyében előfordulhat, hogy nem hívja meg
a szanálási kollégiumot vezető csoportszintű szanálási hatóság valamely tagállam hatóságait,
minisztérium és betétvédelemi rendszer képviselőjét, ha nem érinti őket semmilyen
vonatkozásban egy döntés, de a meg nem hívottak saját megítélésük alapján fontosnak tartott
jelenlét esetén dönthetnek mégis a részvétel mellett. A kollégium résztvevőjeként meghívható a
csoportbeli harmadik országban székhellyel rendelkező intézmény székhelye szerinti fentebb
említett hatósági és szervezeti kör, ha szabályozásuk kellő garanciákat nyújt a titokvédelmi és
egyéb, a tárgyalás tekintetében fontos területek tekintetében. Ezen túlmenően a tapasztalata,
átfogó szemlélete és objektív megközelítése miatt is a szanálási kollégiumnak tagja az Európai
Bankhatóság is, hogy segítse a kollégium tagjait a közös, hatékonyságot eredményező és
minden aspektusában megalapozott döntés meghozatalában.
A 33. §-hoz
Fontos biztosítani, hogy mindig a kielégítési rangsorban utolsóként szereplő tőketulajdonosok
viseljék először a terheket, és a hitelezők csak ezután legyenek bevonva a veszteségviselésbe,
bármely szanálási eszköz is kerül alkalmazásra.
A 34. §-hoz
A javaslat megnevezi a négy rendelkezésre álló szanálási eszközt. A szanálási eszközök
felhasználásában nincs időrendi sorrend, és a szanálási célok elérése érdekében egyszerre több
eszköz alkalmazása is szükséges lehet. Az eszközelkülönítés azért nem alkalmazható
önmagában, mert az eszközök, források, jogok és kötelezettségek leválasztott, kritikusnak ítélt
részét ekkor is át kell ruházni valakire, amely lehet piaci szereplő vagy áthidaló intézmény.
Annak érdekében, hogy a szanálás zavartalanul folyjon és a szanálási célok maradéktalanul
teljesüljenek, a csődtörvény, hitelezők számára hátrányt okozó jogcselekmények
megtámadhatóságára vagy végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályokat nem lehet
alkalmazni, ha az a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatán alapul.
A 35. §-hoz
Annak érdekében, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB és rajta keresztül az állami
költségvetés ne viseljen terhet egy intézmény szanálása miatt, az MNB a szanálás
vonatkozásában felmerült költségeit a javaslatban felsorolt forrásokból megtéríttetheti.
A 36. §-hoz
Vagyonértékesítés során - amelynél az átvevő nem áthidaló intézmény - az átruházást lehet
egészben vagy részben is alkalmazni. A független értékeléssel összhangban lévő piaci feltételek
melletti tranzakciókra kell törekedni.
A 37. §-hoz
Az átruházás ellenszolgáltatásából a szanálási feladatkörében eljáró MNB is részesülhet
költségeinek megtérítése céljából.
123
A 38. §-hoz
A javaslat lehetőséget biztosít a vagyonértékesítés által érintett eszközök visszaruházására. Erre
példa lehet, ha olyan állományok is átruházásra kerültek, amelyekről az utólagos értékelés
alapján derül ki, hogy nem bírnak kritikus funkcióval. Kiemelendő, hogy a javaslatnak
megfelelően egyik esetben sem utasítható átvételre vagy átadásra a szolvens, életképes
intézmény, csak a szanálás alatt álló, hiszen utóbbi felszámolás esetén sem rendelkezhetne az
állományokkal.
A 39. §-hoz
Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB más módon nem látja hasonló eredményességgel
elérhetőnek a szanálási célokat, a potenciális átvevő lehet olyan intézmény is, amely a tényleges
átadás előtt még nem rendelkezik az átruházott eszközökkel és forrásokkal kapcsolatos
tevékenységek végzésére jogosító engedéllyel. Ehhez azonban szükséges az engedélyezési
eljárás elindítása. Tekintettel ennek időigényére, a jogszabály rögzíti azokat a rendelkezéseket,
amelyek arra az esetekre vonatkoznak, ha a Felügyelet nem adja ki az átruházásig az engedélyt,
vagy ha az engedélykérelmet elutasítja.
A 40. §-hoz
A folytonosságot biztosítva a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja, hogy jogutódnak
tekintendő az átvevő intézmény, de joga van egyes jogviszonyok tekintetében az átvevőt nem
jogutódnak minősíteni. Egyes rendszerek részvételi kritériumai nem adnak okot arra, hogy a
folytonosság megszakadjon és pénzügyi stabilitási kockázatokat okozzon.
A 41. §-hoz
A vagyonértékesítés során a javaslatban szereplő jogalanyok ellenszolgáltatásban részesültek,
így az átvevőre ruházott állományokkal való szerződéses viszonyuk megszűnik.
A 42-43. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a vagyonértékesítés kritériumait. Fontos a verseny fenntartása
és a potenciális vásárlók egyenlő bánásmódban történő részesítése, azonban a potenciális vevők
kijelölése nagyban gyorsíthatja a szanálást és így könnyebben elérhetők a szanálási célok. A
kijelölésnek főszabályként objektív szempontok alapján kell történnie. A törvény ugyanakkor
bizonyos fokú rugalmasságot is biztosít azzal, hogy a szanálási célok eredményes elérése
érdekében eltérhet az MNB a kritériumoktól.
A 44. §-hoz
Áthidaló intézmény alkalmazására akkor kerül sor, ha nincsen piaci vevő az összes vagy egyes
állományra, illetve ha a szanálási célokat általa lehet a legeredményesebben elérni, ezért az
átruházás egy speciális intézményre történik. Az áthidaló intézményben Szanálási Alap vagy az
állam tulajdonában van, célja a kritikus funkciók átmeneti időre, a piaci átvevő megtalálásáig
történő fenntartása.
A 45. §-hoz
Az átruházás ellenszolgáltatásából a szanálási feladatkörében eljáró MNB is részesülhet
költségeinek megtérítése céljából.
A 46. §-hoz
A szanálási célok elérése érdekében a vagyonértékesítéshez hasonlóan többször is lehet
alkalmazni az átruházást, és lehetőség van visszaruházásra vagy az áthidaló intézménytől más
124
piaci szereplőre történő átruházásra. A javaslat egyben rögzíti, hogy visszaruházásra akkor
kerülhet sor, ha az állomány átruházásakor már felmerült ennek lehetősége, vagy ha az adott
állomány nem az eredeti szándék és feltételek alapján került átruházásra.
A 47. §-hoz
Az áthidaló intézmény jogutódlására ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, mint a
vagyonértékesítés során az átvevő intézményére.
A 48. §-hoz
A vagyonértékesítés során a javaslatban szereplő jogalanyok ellenszolgáltatásban részesültek,
így az áthidaló intézményre ruházott állományokkal való szerződéses viszonyuk megszűnt.
A 49. §-hoz
Az áthidaló intézménynek a hatályos jogszabályoknak megfelelő engedélyekkel kell bírnia.
Az 50. §-hoz
Szükséges annak szabályozása, ha a szanálási eszköz alkalmazásához nincs áthidaló intézmény.
Ebben az esetben a javaslat megteremti a gyorsított engedélyezési eljárás lehetőségét.
Az 51-52. §-hoz
Az áthidaló intézmény célja, hogy amíg nincsen magánszereplő, aki megvásárolná az érintett
állományokat és működtetné a kritikus funkciókat, addig fenntartsa azokat. A javaslat
tartalmazza, hogy mely feltételek esetén szűnik meg az áthidaló intézmény vagy a szanálás alá
vont intézménytől átruházott portfoliót tartalmazó egysége. A piaci torzulások elkerülése
érdekében az áthidaló intézmény megfelelő áron, piaci feltételek mellett értékesíti állományait,
transzparens módon és a potenciális vásárlóknak egyenlő feltételeket biztosítva.
Az 53. §-hoz
Az eszközelkülönítés során a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alá vont
intézmény nem életképes részét szanálási vagyonkezelőre ruházza át, amely az áthidaló
intézményhez hasonlóan az állam többségi befolyása alatt áll. A szanálási vagyonkezelő célja az
átvett állományok értékének maximalizálása.
Az 54. §-hoz
Az eszközelkülönítés elsődlegesen akkor alkalmazható, ha a vagyonértékesítés hátrányosan
érintené a pénzügyi piacot. A szanálási vagyonkezelő által fizetett ellenérték a független
értékelés alapján lehet névértéken aluli is, mert a vagyonkezelő célja éppen az, hogy az olyan
állományokat vegye át, amelyeket más szereplőnek nem lehet értékesíteni vagy rontaná az
átvevő mérlegét. A vagyonkezelő által fizetett ellenértékből a szanálási feladatkörében eljáró
MNB is részesülhet költségeinek megtérítése céljából.
Az 55-56. §-hoz
A vagyonértékesítéshez és áthidaló intézményhez hasonlóan eszközelkülönítés esetén is
lehetőség van többszöri átruházásra és visszaruházásra. Visszaruházásra akkor kerülhet sor, ha
az állomány átruházásakor már felmerült ennek lehetősége, vagy ha az adott állomány nem az
eredeti szándék és feltételek alapján került átruházásra. Az eszközelkülönítés során a jogalanyok
ellenszolgáltatásban részesültek, így az áthidaló intézményre ruházott állományokra vonatkozó
jogviszonyuk megszűnt.
Az 57-73. §-hoz
125
A Javaslat külön szanálási eszközként tartalmazza a hitelezői feltőkésítést, melynek célja, hogy
a csőd közeli helyzetben lévő intézmény tőkehelyzetét, hosszú távú életképességét elsősorban a
tulajdonosoknak és az intézmény hitelezőinek teherviselésével állítsák helyre. Az eszköz
lehetőséget biztosít arra, hogy a hatóság a részvényesek hozzájárulása nélkül átruházza az
intézmény részvényeit vagy eszközeinek egészét, illetve azok egy részét magánszektorbeli
vásárlóra. A hatóság a közérdek szempontjából indokolt és a vonatkozó kockázattal arányos
mértékben eltérhet a hitelezőkkel szembeni egyenlő bánásmód követelményétől, amikor arról
dönt, hogy mely hitelezők követeléseire alkalmazza az eszközt. Ezen eszköz ugyanakkor nem
alkalmazható az olyan követelésekre, amelyek biztosítékkal vannak ellátva, vagy más módon
garantáltak, ideértve a kártalanítási összeghatár mértékéig a betétbiztosítási alap által biztosított
betéteket is. Az utóbbiakat az is indokolja, hogy a szanálás célja ténylegesen a kritikus funkciók
folyamatosságának biztosítása. A szanálási feladatkörében eljáró MNB ezen felül a javaslatban
meghatározott szempontrendszer alapján további követeléseket is kizárhat ezen eszköz
alkalmazása alól, például rendszerszintű áttelj edési folyamatok megelőzése érdekében.
A 74-75. §-hoz
Az intézmény tőkehelyzetét relatíve gyorsan és hatékonyan javító eszköz a tőkeelemek leírása
és átalakítása. Az intézmény tőkeelemeinek leírására, valamint az intézmény részvényeivé
történő átalakítására sor kerülhet önállóan és szanálási eszközzel együtt is. A tőkeelemek leírása
és átalakítása bizonyos esetekben nem csak lehetőség, hanem kötelezettség is, amelyet a
jogszabályban meghatározott körülmények esetén haladéktalanul meg kell tenni.
A 76. §-hoz
A tőkeelemek átalakítása során az egyes átalakítandó tőkeelemekre átváltási rátákat kell
meghatározni (pl. milyen mennyiségű és értékű kiegészítő járulékos tőkeelem milyen
mennyiségű elsődleges tőkévé konvertálódik). A szanálási feladatkörében eljáró MNB
különböző átváltási rátákat alkalmazhat a tőkeelemek különböző kategóriáira vonatkozóan.
A 77. §-hoz
A tőkeelemeknek leírása vagy átalakítása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB a tagsági
részesedések birtokosai tekintetében külön-külön vagy egyidejűleg alkalmazva bevonhatja vagy
felhígíthatja a meglévő részesedéseket. Ha a tőkeelemek átalakítása azt eredményezné, hogy az
átvevő minősített befolyást szerez egy intézményben vagy minősített befolyásának mértékét
megnöveli, akkor a Felügyelet hivatalból eljárva folytatja le a minősített befolyásra vonatkozó
engedélyezési eljárást. Utóbbi esetben tehát nem szükséges az eljáráshoz a befolyásszerző
engedély iránti kérelme.
A 78. §-hoz
A tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskör gyakorlásakor a szanálási
feladatkörében eljáró MNB gondoskodik arról, hogy sor kerüljön az intézmény eszközeinek és
forrásainak értékelésére.
A 79. §-hoz
A tőkeelemek leírása és átalakítása során gondoskodni kell arról, hogy a folyamat eredménye
tartós legyen és az a jogszabályban meghatározott veszteségviselési sorrendet eredményezze. A
releváns tőkeelemek átalakítása céljából előírható az intézmény számára, hogy bocsásson ki
elsődleges alapvető tőkeelemeket a releváns tőkeelemek birtokosai számára.
A 80. §-hoz
126
A szavatolótőke-követelmények egyéni és összevont alapon történő teljesítéseként elismert
releváns tőkeelemeket kibocsátó leányvállalatra vonatkozóan a tőkeelemek leírását vagy
átalakítását megalapozó körülményekre vonatkozó megállapítás megtétele előtt haladéktalanul
értesíteni kell az összevont felügyeletet ellátó hatóságot. Ilyen esetben csak akkor kerül sor a
tőkeelemek leírására vagy átalakítására, ha nincs más alternatíva a leányvállalat tőkehelyzetének
rendezésére.
A 81-83. §-hoz
A törvényjavaslat megteremti, és részletesen szabályozza az állam által esetlegesen
végrehajtható, szanálási célú tőkeemelés vagy államosítás lehetőségét is. A hatályos
szabályozás szerint a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló 2008. évi CIV. törvény
alapján válsághelyzetben lehetősége van a Kormánynak egy hitelintézet tulajdonosainak
irányítási jogát átvenni, és e jogkörrel élve egy állam által kezdeményezett tőkeemelést
megvalósítani a hitelintézet beleegyezése nélkül is. Hasonló jogkör megteremtése szükséges a
szanálás keretében is. Fontos azonban, hogy az állam ilyen jellegű szerepvállalása csak
legvégső esetben, a költségvetési forrásokat védő módon történjen, és a beavatkozás célja ne a
bank megmentése legyen, hanem csupán - a szanálás alapelvét követve - a közérdek számára
fontos funkciók továbbvitelének biztosítása.
Ennek megfelelően a javaslat részletesen meghatározza, hogy állami tőkeemelésre a szanálás
keretében csak akkor kerülhet sor, ha az MNB szanálási eszközei nem elégségesek a helyzet
kezelésére.
A 84-85. §-hoz
A szanálási feladatkörében eljáró MNB általános és kiegészítő jogosultságokkal rendelkezik,
amelyeket külön-külön vagy együttesen is alkalmazhat. A cél, hogy hatékony eszközök
legyenek a kezében a szanálási célok érvényre juttatása érdekében. Az MNB-nek joga van
információt bekérni a szanálási tervezéshez és a szanálási intézkedések megalapozásához. Az
MNB jogosult a szanálás alatt álló intézmény feletti ellenőrző befolyás gyakorlására, valamint a
szanálás alatt álló intézmény tulajdonosait és vezetését megillető összes jog és hatáskör
gyakorlására. Ezzel igen hatékony és gyors beavatkozási lehetősége nyílik az MNB-nek a
válsághelyzeti beavatkozásra. A kiegészítő hatáskörök is igen erős beavatkozási jogköröket
teremtenek: az MNB jogosult példaként pénzügyi instrumentum szabályozott piacon való
kereskedésének felfüggesztésére, a szabályozott piacról való kivezetés elrendelésére, olyan
szerződések feltételeinek törlésére vagy módosítására, amelyben a szanálás alatt álló intézmény
részes fél.
A 86. §-hoz
A szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja a szanálás alatt álló intézmény vagy a
szanálás alatt álló intézménnyel azonos csoportba tartozó vállalkozás számára mindazon
szolgáltatások nyújtásának és létesítmények használatának biztosítását, amelyek szükségesek
ahhoz, hogy az átvevő hatékonyan tudja működtetni az átruházott üzleti tevékenységet. Ez a
hatáskör szorosan összefügg a szanálás azon alapvető céljával, hogy a kritikus funkciók
továbbviteléről gondoskodni kell, ennek pedig szükséges előfeltétele, hogy a szanálás alatt álló
intézmény részére nyújtott szolgáltatások és a szükséges létesítmények használata az átvevőnél
is folyamatos legyen. A szolgáltatásokat a korábbi feltételek szerint kell nyújtani, tehát a sajátos
helyzetet a szolgáltatást nyújtó vagy a létesítményt biztosító nem használhatja fel arra, hogy a
korábbinál magasabb ellenérték fejében végezze az átvevő intézmény kiszolgálását.
A 87. §-hoz
127
A szanálás során sajátos helyzetet teremt, amikor a szanálási intézkedés olyan intézkedést foglal
magában, amely harmadik országban található tulajdont, vagy harmadik ország joga alá tartozó
részvényeket vagy tulajdonviszonyt megtestesítő egyéb instrumentumokat, illetve jogokat vagy
kötelezettségeket érint. Ezekben az esetekben a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja
az érintetteknek, hogy tegyenek meg minden, az átruházás, leírás, átalakítás vagy intézkedés
hatályossá válásához szükséges lépést.
A 88. §-hoz
A szanálási intézkedések alkalmazása - és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül
kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése - önmagában még nem ismerhető el a fizetési,
illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi
XXIII. törvény értelmében vett jogérvényesítési vagy fizetésképtelenségi eljárásként, feltéve
hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségek, többek között a fizetési és szállítási
kötelezettségek, valamint a biztosíték rendelkezésre bocsátása továbbra is teljesítésre kerülnek.
A 89. §-hoz
A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult az egyes kötelezettségek felfüggesztésről szóló
közlemény közzétételétől a közzétételt követő munkanapon éjfélig felfüggeszteni az olyan
szerződésekből eredő kifizetéseket vagy kötelezettségek teljesítését, amely szerződésekben a
szanálás alatt álló intézmény részes fél. Ez a jogkör erős beavatkozást jelent a felek
jogviszonyába, amit úgy ellensúlyoz, arányosít a jogszabály, hogy a felfüggesztést csak nagyon
rövid időszakra vonatkozóan engedi meg, másrészt bizonyos kötelezettségeknél (pl. kijelölt
rendszerekkel vagy rendszerüzemeltetőkkel, illetve központi szerződő felekkel és központi
bankokkal szembeni fizetési és szállítási kötelezettségeknél) nem engedi alkalmazni.
A 90. §-hoz
A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult az egyes kötelezettségek felfüggesztésről szóló
közlemény közzétételétől a közzétételt követő munkanapon éjfélig korlátozni a szanálás alatt
álló intézmény biztosított hitelezőinek birtokában levő hitelbiztosítékoknak a szanálás alatt álló
intézmény eszközeivel összefüggésben történő érvényesítését. A törvényjavaslat ez esetben is a
korlátozás idejének rövidségével és a korlátozás alóli mentesítéssel teremti meg az egyensúlyt.
A 91.§-hoz
A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult az egyes kötelezettségek felfüggesztésről szóló
közlemény közzétételétől a közzétételt követő munkanapon éjfélig felfüggeszteni a szanálás
alatt álló intézménnyel szerződéses viszonyban álló feleknek a szerződés felmondására
vonatkozó jogait. Ez a jogkör a jogszabályi feltételek fennállása esetén a leányvállalatok
szerződéses partnereire is kiterjeszthető.
A 92. §-hoz
A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási jogosultságok gyakorlása érdekében
közvetlenül vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhat a szanálás alatt álló
intézmény felett.
A 93-94. §-hoz
A szanálás alatt álló intézményhez szanálási biztost kell kirendelni. A szanálási biztos
intézménye több szempontból is különbözik a felügyeleti biztosétól, bár mindkét feladatot
elláthatják ugyanazon személyek. Szanálási biztosnak kirendelhető természetes személy és
szervezet is, de nincs jogi monopólium erre a funkcióra, a szanálási feladatkörében eljáró MNB
dönti el, hogy az ügy sajátosságaira tekintettel kit kíván megbízni ezzel a feladattal. A szanálási
128
biztos az MNB által utasítható és vezető állású személyként nem a cég tulajdonosi érdekeit
képviseli, hanem a pénzügyi stabilitást és a szanálási célokat szem előtt tartva végzi munkáját.
A 95. §-hoz
A törvényjavaslat igen súlyos szankciókat tartalmaz arra az esetre, ha valamely piaci szereplő
vagy annak vezető állású személye megsérti a jogszabályi előírásokat, az annak alapján hozott
hatósági intézkedéseket, vagy más módon akadályozza a szanálási folyamatot. A szankciók
alkalmazása előtt mérlegeli kell az ügy körülményeit, a jogsértés súlyosságát, a felelősség
mértékét, az érintett intézmény vagy személy együttműködését.
A 96. §-hoz
A hatósági döntések nyilvánosságát szabályozza a javaslat.
A 97-98. §-hoz
Az átruházásba be nem vont tulajdonosok és hitelezők a szanálás során nem járhatnak
rosszabbul, mintha felszámolás alá került volna az intézmény, ezzel biztosítva, hogy a szanálás
a felszámolás olyan alternatívája legyen, amely a szerződéses jogokba csak a szükséges
mértékig avatkozik be, és nem jár többletteherrel egyetlen szereplő számára sem. Ennek
kimutatása érdekében a szanálást követően független értékelő alkalmazásával egy a szanálás
megkezdésekor elvégzett értékbecsléstől eltérő megközelítésű értékelést kell elvégezni. Ez
utóbbi értékelés elvégzése során azt kell feltételezni, hogy az intézmény azonnal, az intézmény
további működésének fenntartására irányuló intézkedés előtt felszámolás alá került, ezért
figyelmen kívül kell hagyni a szanálási eszközök alkalmazását és bármely állami
segítségnyújtást. Az értékelésnek be kell mutatnia a szanálás kapcsán elért megtérülés és a
szanálás nélkül végrehajtott felszámolás utáni megtérülés különbözetét.
A tulajdonosok és hitelezők védelmének érdekében, amennyiben a szanálási intézkedés
végrehajtását követő értékelés alapján az látszik, hogy a tulajdonosok és a hitelezők rosszabb
elbánásban (alacsonyabb összegű megtérülésben) részesültek a szanálás során, mint ahogy az a
felszámolás esetén történt volna, kártalanítani kell őket. Ugyanez vonatkozik a betétbiztosítási
alap forrásainak szanálási célú felhasználására is. A kártalanítást mindkét esetben a szektor által
finanszírozott Szanálási Alapból kell megtéríteni.
A 99-102. §-hoz
A tőkepiaci megállapodások megtartása érdekében a javaslat kimondja, hogy a felsorolt
összekapcsolódó, egyazon félhez tartozó szerződéses jogviszonyok esetén mindegyiket át kell
ruházni, vagy mindegyiket a fizetésképtelen intézménynél kell hagyni. A javaslat egyben rögzíti
az egyes szerződéses jogviszonyok speciális szabályait. A biztosított betét, mint kritikus
funkciót betöltő állomány minden esetben átruházandó, ezért különös elbánást igényel.
A 103. §-hoz
A részleges átruházás nem korlátozhatja a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek
működését, ugyanis ezen rendszerek működésének folyamatos biztosítása és a beléjük vetett
bizalom fenntartása pénzügyi stabilitási okokból fontos.
A 104-112. §
Az eljárási szabályok rendezik, hogy a szanálási hatóság milyen eljárást folytathat le, milyen
adatszolgáltatást írhat elő, hogyan rendelheti ki a szanálási biztost, hogyan folytathat le
helyszíni és helyszínen kívüli vizsgálatot. Rögzíti a javaslat azt is, hogy az eljárások nyelve a
magyar, így az ehhez szükséges fordításokat is az ügyfélnek kell biztosítani az egyes beadott
dokumentumok tekintetében. A sikeres hatósági vizsgálathoz szükséges az érintett fél aktív
129
közreműködése, így a javaslat erre is megfogalmazza a helyes és szükséges viselkedési
szabályokat (pl. iratok átadása, információk nyújtása, együttműködés stb.) Mivel a hatósági
eljárásokra a Két. alapszabályként vonatkozik, így a szanálási eljáráshoz, intézkedéshez
kapcsolódóan szükséges eltérő szabályokat külön rögzíteni kell.
A 113. §-hoz
Az intézmény saját fizetésképtelenségére vonatkozó, a szanálási feladatkörében eljáró MNB
irányába fennálló haladéktalan tájékoztatási kötelezettsége soron kívüliséget követel. Az esetek
többségében az ilyen értesítések nem a már bekövetkezett, hanem a közeljövőben várható
fizetésképtelenségre vonatkoznak majd. Ha az értesítést követően megállapításra kerül a
fizetésképtelenség vagy annak valószínű bekövetkezése, akkor az MNB-nek értesítenie kell az
érintett társhatóságokat, szervezeteket.
A 114. §-hoz
A szanálási feladatkörében eljáró MNB-re nem csak a szanálás alá vonáskor, hanem szanálási
intézkedések meghozatalakor is vonatkoznak értesítési kötelezettségek, utóbbi esetben a javaslat
meghatározza a nyújtani rendelt tájékoztatás minimális tartalmi elemeit. A szanálásról hozott
döntést (határozat vagy végzés) közzé kell tenni, de a közzététel halasztható, ha a közzététel
veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást vagy a szanálási célok elérését. Amennyiben a szanálási
intézkedés során az MNB rendelkezik kifizetési és teljesítési kötelezettségek felfüggesztéséről,
a hitelbiztosítékok érvényesítésének korlátozásáról, vagy felmondási jog felfüggesztéséről,
akkor erről közleményt is közzé kell tenni, feltüntetvén a felfüggesztés vagy korlátozás
feltételeit és időtartamát.
A 115. §-hoz
A szanálási feladatkörében eljáró MNB-t és a szanálás kapcsán információhoz jutó
szervezeteket titoktartási kötelezettség terheli. E korlátozás alól a törvényjavaslat kivételt teremt
egyes intézménytípusok, valamint a büntető vagy polgári peres ügyek vonatkozásában.
A 116-117. §-hoz
A szanálási intézkedések ellen biztosított a jogorvoslati lehetőség, azonban ez nem hátráltathatja
a szanálási intézkedés azonnali végrehajtását. A szanálási intézkedéssel szembeni eredményes
jogorvoslat nem érinti a jóhiszemű harmadik felek szanálási intézkedés révén szerzett jogait. A
jogorvoslat során az eredeti állapot helyreállítása nem kérhető, csak anyagi kompenzációra lehet
igényt támasztani.
A 118. §-hoz
Ha a szanálási eszközök és hatáskörök hatékony alkalmazásához szükség lehet egyes eljárások
felfüggesztésére.
A 119. §-hoz
A gyors és hatékony nemzetközi információcsere a koordinált és eredményes hatósági fellépés
elengedhetetlen feltétele a több országban aktív intézmények szanálásakor. Ennek
megvalósítása érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a tagállami szanálási
hatóságokkal és az illetékes minisztériumokkal információt cserélni. Az illetékes
minisztériumokkal való információ cserére több okból is szükség lehet, példaként ha egy más
tagállamban székhellyel rendelkező intézmény szanálása kapcsán hídintézményt kívánnak
létrehozni, vagy ha egy intézmény állami feltőkésítése, államosítása kihat egy hazai szanálási
folyamatra.
130
A 120. §-hoz
Főszabály szerint a harmadik országban székhellyel rendelkező intézmény ellen harmadik
országban indított szanálási eljárás elismerést nyer, és a szanálási feladatkörében eljáró MNB
közreműködik az ilyen eljárás magyarországi vonatkozású cselekményeinek végrehajtásában,
de ennek kettős (konjunktív) feltétele van: (1) az adott intézménynek legyen magyarországi
székhelyű leányintézménye vagy fióktelepe, amely (2) rendelkezik olyan eszközökkel,
forrásokkal, jogokkal és kötelezettségekkel, amelyek Magyarországon vannak vagy a magyar
jog által szabályozottak. A harmadik országban indult szanálási eljárás elismerésének és a
végrehajtásban való közreműködésnek korlátja, hogy a magyar joggal nem lehet ellentétes, tehát
olyan intézkedések az MNB-től nem elvárhatóak, amelyre a magyar jog nem ad lehetőséget.
Harmadik országbeli szanálási eljárások nem jelentik akadályát a magyar jog alapján indítható
fizetésképtelenségi eljárásoknak.
A 121. §-hoz
A harmadik országban indult szanálási eljárás elismerése és az abban való közreműködés
megtagadható egyebek mellett akkor, ha ezen eljárás a hazai pénzügyi stabilitásra hátrányos
lenne, ha önálló magyar szanálási eljárást kell indítani a magyarországi fióktelep ellen
(versengő szanálási eljárások esetén tehát a magyar eljárás élvez prioritást), illetve ha az
elismerés és a közreműködés jelentős költségvetési kihatásokkal járna.
A 122. §-hoz
A szanálási feladatkörében eljáró MNB harmadik országban székhellyel rendelkező intézmény
magyarországi fióktelepét is szanálás alá vonhatja, még akkor is, ha a harmadik országban
indult már olyan szanálási eljárás, amely a fióktelepre is kiterjedt. A magyar szanálási
eljáráshoz szükség van a közérdek fennállására, illetve annak valószínűsítésére, hogy a
harmadik országbeli intézmény vagy a harmadik országban indított szanálási eljárás nem képes
megfelelően orvosolni a problémát.
A 123. §-hoz
A szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási célú együttműködési megállapodást köthet
harmadik országok szanálási hatóságaival, amennyiben a harmadik ország adatvédelmi
követelményei megfelelőek A megállapodás kiterjedhet a szanálási tervhez szükséges és a
szanálási eljárásokra vonatkozó információcserére, a szanálási intézkedések meghozatala előtti
tájékoztatásra, a kommunikáció összehangolására valamint válságkezelő csoportok
létrehozatalára. Az MNB köteles a honlapján közzétenni, mely harmadik országbeli szanálási
hatóságokkal kötött szanálási célú együttműködési megállapodást. A megállapodás tartalmát
ugyanakkor nem kell nyilvánosságra hozni.
A 124. §-hoz
A harmadik országbeli hatósággal való információ megosztás feltételekhez kötött, szükséges
hozzá, hogy az érintett harmadik ország titoktartásra vonatkozó szabályai a magyarral
egyenértékűek legyenek, valamint az átadott információ csak az adott országban felmerülő
szanálási feladatokhoz használható fel. Ha a harmadik ország hatósága olyan információ
rendelkezésre bocsátását kéri az MNB-től, amelynek forrása másik tagállam hatósága vagy más
érintett szervezete, akkor ezen információ átadásának további feltétele ezen hatóság vagy
szervezet előzetes hozzájárulása.
A 125-126. §-hoz
A szanálási feladatok végrehajtása érdekében a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a
szanálási törvény hatálya alá tartozó intézmények rendszeres befizetéseiből egy Szanálási Alap
131
kerül létrehozásra. A törvény rögzíti azt is, hogy a Szanálási Alap vagyona milyen célok
finanszírozása érdekében használhatók fel. Ilyen célok lehetnek többek között a szanálás alatt
álló intézmény leányvállalatai, valamely áthidaló intézmény vagy vagyonelkülönítő szervezet
eszközeinek és kötelezettségeinek garantálása, ezen szervezetek részére történő hitelnyújtás,
szanálás alatt álló intézmény eszközeinek megvásárlása, szanálási feladatok végrehajtása
érdekében létrehozott intézmények (áthidaló intézmény, szanálási vagyonkezelő szervezet)
részére történő tőkejuttatás, illetve bizonyos feltételek teljesülése esetén a tulajdonosoknak,
vagy a hitelezőknek nyújtandó kártalanítás kifizetése. A törvényben erős korlátként került
rögzítésre, hogy a Szanálási Alap vagyona nem használható fel a törvény hatálya alá tartozó
intézmények veszteségeinek közvetlen fedezésére, intézmények feltőkésítésére.
A 127. §-hoz
A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy ha a szanálás során az állam pénzeszközöket bocsát a
szanálás alatt álló intézmény, vagy a Szanálási Alap rendelkezésére, akkor ezeket a forrásokat
legkésőbb rendelkezésre bocsájtást követő tíz éven belül, hozammal növelten a Szanálási
Alapból vissza kell fizetni a Magyar Állam részére. Ez a rendelkezés biztosítja, hogy a szanálás
ne az állami, hanem elsősorban a privát szféra pénzeszközeinek a felhasználásával történjen
meg. A törvény rendelkezik arról is, hogy a visszafizetés milyen hozamszinten, illetve a
részesedés visszavásárlás milyen áron történjen meg annak érdekében, hogy az ügylet kapcsán
ne érje pénzügyi veszteség az államot (a szanálás-finanszírozás fiskális semlegességének elve).
A 128-130. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a Szanálási Alap jogállását, valamint adózási kedvezményeit,
amelyek biztosítása az intézmény non-profit jellegéből adódik. A Szanálási Alap pénzügyi-
számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi. A Szanálási Alap számviteli
nyilvántartásainak és beszámolójának megbízhatóságát és valódiságát a Szanálási Alap
igazgatótanácsa által megválasztott pénzügyi intézményi minősítésű könyvvizsgáló tanúsítja.
A 131. §-hoz
A Szanálási Alap saját munkaszervezettel nem rendelkezik, de feladatai ellátása érdekében
igénybe veheti az ÓBA munkaszervezetét. Tevékenységét az igazgatótanács irányítja. Az
igazgatótanács elnöke a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által az
igazgatótanácsába kijelölt személy. Tekintettel arra, hogy a szanálási törvény hatálya alá tartozó
intézmények közül a biztosított befektetési szolgáltatási és befektetési szolgáltatást kiegészítő
tevékenységet végző intézmények a Beva tagjai, a Beva ügyvezető igazgatója meghívottként
tanácskozási joggal részt vehet a Szanálási Alap igazgatótanácsi ülésén.
A 132-133. §-hoz
A Szanálási Alap forrásai a csatlakozási díj, a szanálási törvény hatálya alá tartozó intézmények
által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli befizetés, az Alap által felvett kölcsön, illetve
kibocsátott kötvény, valamint az egyéb - pl. kamat, vagy befektetések után járó - bevételek.
A törvényjavaslat szabályozza a Szanálási Alap által történő hitelfelvételt, amelyre akkor
kerülhet sor, ha az Alap rendelkezésére álló pénzeszközök nem elegendőek a szanálás során
felmerülő kiadások maradéktalan megfinanszírozásához. A hitel felvétele történhet
hitelintézettől, vagy más egyéb jogi személytől, beleértve (akár viszonosság alapján is) a más
országok által létrehozott szanálási célú pénzügyi alapokat is. A Szanálási Alap az MNB-től
nem vehet fel hitelt, még állami garancia mellett sem. Annak érdekében, hogy a Szanálási Alap
a kölcsönforráshoz minél alacsonyabb kamatozással juthasson, a törvényjavaslat előírja, hogy a
Kormány kézfizető kezességet vállal a Kormány által jóváhagyott összegben felvett hiteleiért és
kötvénykibocsátásaiért, ha azt az Alap kéri.
132
A 134. §-hoz
A Szanálási Alap pénzforgalmi számláját az MNB vezeti, pénzeszközeit- a házipénztárt, a
pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a működéshez szükséges célra
elkülönített összeget kivéve - kockázatmentes állampapírban kell tartania. Nyereségét kizárólag
a saját tőkéjének növelésére fordíthatja.
A 135-136. §-hoz
A törvényjavaslat hatálya alá tartozó intézmény a tevékenységi engedély iránti kérelem
benyújtásával egyidejűleg köteles csatlakozni az Alaphoz. A csatlakozási díjat a törvényjavaslat
a jegyzett tőke farányábanállapítja meg. Ez abból a feltételezésből indul ki, hogy a tevékenység
megkezdésének időpontjában a hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás méretére vonatkozó
mutatóként a jegyzett tőke használható.
A 137-139. §-hoz
A törvényjavaslat a szanálási törvény hatálya alá tartozó intézmények éves rendszeres díjfizetési
kötelezettségeinek megállapítását - meghatározott keretek között - a Szanálási Alap
hatáskörébe utalja. A normál díj két részből, egy alapdíjból és egy kockázat alapú változó
részből áll.
Az alapdíj mértéke hitelintézetnél az intézmény biztosított betétekkel csökkentett (szavatoló
tőke nélküli) kötelezettségei összegének és a magyarországi székhelyű intézmények összesített,
biztosított betétekkel csökkentett (szavatoló tőke nélküli) kötelezettsége összegének az aránya
alapján kerül megállapításra.
A kockázat alapú változó díj összege több a törvényjavaslatban felsorolt szempont figyelembe
vételével kerülne megállapításra. A díj megállapításához szükséges információk szolgáltatása az
érintett intézmények feladata. Ha az adott intézmény olyan kockázatos tevékenységet folytat,
amely a szabályzat szerint indokolja az emelést, a Szanálási Alap év közben is megnövelheti a
pénzügyi szervezet által a tárgyév során fizetendő díjat. A kockázat alapú díj megemelését
megelőzően a Szanálási Alap igazgatótanácsának ki kell kérnie az MNB és az érintett
intézmény véleményét.
A 140. §-hoz
A Szanálási Alap működése során adódhat olyan eset, amikor egy vagy több intézmény
szanálásával kapcsolatos finanszírozási igény a Szanálási Alapot olyan kártalanítás kifizetésére
kötelezi, amelyet a Szanálási Alap önerőből nem képes teljesíteni és ezért hitelt kell felvennie.
Ilyen esetben a törvényjavaslat lehetőséget ad az Alap számára arra, hogy a szanálási törvény
hatálya alá tartozó intézményekre egységesen - azaz a normál díj szempontrendszerét követve -
rendkívüli fizetési kötelezettséget írjon elő.
A 141. §-hoz
Az intézmények által a Szanálási Alapba befizetett összegek költségnek minősülnek, azaz
adózatlan forrásból teljesíthetők.
A 142-143. §-hoz
A törvényjavaslat szerint amennyiben a szanálási intézkedés a hitelintézet szanálásának
időtartama alatt biztosítja a betétesek folyamatos hozzáférését betéteikhez, úgy jogosult az ÓBA
által a biztosított betétek kifizetése érdekében rendelkezésre álló kártalanítási alapot is bevonni
a szanálás finanszírozásába. Az ÓBA kártalanítási alapjából ily módon igénybe vehető összeg
nem haladhatja meg azt az összeget, ami a szanálás alatt álló hitelintézet biztosított betéteinél
133
egy esetleges felszámolási eljárás során veszteségként merült volna fel. Az ÓBA által fizetendő
hozzájárulást készpénzben kell teljesíteni.
Amennyiben a szanálás során a betétállomány egy része más hitelintézethez kerül átruházásra, a
betétes az ÓBA kifizetésre csak abban az esetben tarthat igényt, ha az átruházott betét összege
nem érte el a biztosítási határt, és a szanálás alatt álló intézmény nem képes a fennmaradó még
biztosított kategóriába tartozó betétrész összegének ügyfél részére történő kifizetésére.
144.	§-hoz
Felhatalmazó rendelkezések.
A 145. §-hoz
A törvény hatálybalépésének időpontját határozza meg - figyelemmel a megfelelő felkészülési
idő biztosítására is -, amely időpontot követően a szanálási feladatkörében eljárva az MNB
élhet szanálási hatásköreivel és alkalmazhat szanálási intézkedéseket.
A 146. §-hoz
Az átmeneti rendelkezés szabályozza az e törvény hatálybalépésekor már tevékenységi
engedéllyel rendelkező vagy az az iránt már engedélyezési eljárást indító intézmény Szanálási
Alaphoz való csatlakozási kötelezettségét, a Szanálási Alap célszintjét, és az ennek elérésére
rendelkezésre álló időszakot, valamint meghatározza az MNB számára az első szanálási tervek
készítésére vonatkozó időkeretet.
A 147. §-hoz
A javaslat a szövetkezeti hitelintézetekhez kapcsolódó - az egyetemleges felelősségük
fokozatos kialakulása miatt szükséges - rendelkezéseket állapít meg.
A 148-156. §-hoz
A szanálásról szóló törvény más jogszabályok kapcsolódó módosítását is tartalmazza.
Az 1. melléklethez
Az 1. melléklet az egyedi és a csoportszintű szanálási terv minimális tartalmi elemeit határozza
meg, tehát a szanálási terv ezen felüli elemeket is tartalmazhat. Az A) részben az egyedi
szanálási terv, míg a B) részben a csoportszintű szanálási terv elemei kerülnek részletezésre.
Figyelemmel arra, hogy a csoportszintű szanálási tervben meg kell határozni az egyes
forgatókönyvek esetében a csoporthoz tartozó összes vállalkozás tekintetében foganatosítandó
szanálási intézkedéseket, koordinált szanálási intézkedéseket, ezért az egyedi terveknél előírtak
irányadóak a csoportszintű terv részleteinek kidolgozásakor. Fontos, hogy sem az egyedi, sem a
csoportszintű szanálási tervnél nem lehet a szanálási alap igénybevételén túlmenően kalkulálni
az állami források felhasználásával, továbbá mindkét esetben vizsgálni kell a szanálás más
tagállam pénzügyi stabilitására gyakorolt hatását. A jogszabály nem várja el a szanálás
harmadik ország pénzügyi stabilitására gyakorolt hatásának vizsgálatát.
A 2. melléklethez
A 2 melléklet a szanálhatóság értékelése során az MNB által minimálisan mérlegelendő
szempontokat tartalmazza, tehát ezen felül is lehetnek vizsgálni szükséges aspektusok. A
szempontrendszer főbb elemeinek rögzítése transzparenssé teszi a szanálási hatósági
tevékenység ezen aspektusát, továbbá segíti a piaci szereplőket is abban, hogy önállóan
áttekinthessék, hogy van-e a szanálhatóságnak akadálya az érintett intézmény vagy csoport
vonatkozásában. Intézményi érdek a szanálhatóság folyamatos biztosítása, ugyanis ha az MNB
134
állapítja meg a szanálási akadályok fennállását, igen széleskörű, az intézmény üzletpolitikai
önállóságát is korlátozó intézkedési jogosítványokkal rendelkezik a probléma orvoslására.
135