﻿wHi «yyisíés Hivatala
                                                                           í/ományszámf
~MA , . ... i	Érkezett: 2014 JÓN 1 ?
              2014. évi...torvény	1
          az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
                                            I. Fejezet
   A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA '
         1.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
    1.	§ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
tv.) 65. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    „(6) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett bevételből - ha az az értékpapír
megszerzését követően elsőként megszerzett kamat, hozam - levonható az értékpapír
megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig
megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat, hozam
azzal, hogy az így levont összeg az (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában említett esetben az
értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor az értékpapír megszerzésére fordított
értékként nem vehető figyelembe. Nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési
forma átalakulása vagy beolvadása következtében a jogelőd kollektív befektetési értékpapírjának a
jogutód kollektív befektetési értékpapírjára történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a
jogutód értékpapírjának megszerzésére fordított értékként a jogelőd értékpapírjának megszerzésére
fordított értéket kell figyelembe venni. Nem kell továbbá kamatjövedelmet megállapítani a kollektív
befektetési forma részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírnak ugyanezen
kollektív befektetési forma másik részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra
történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a megszerzett részalap értékpapírjának
megszerzésére fordított értékként a visszaváltott részalap értékpapírjának megszerzésére fordított
értéket kell figyelembe venni.”
    2.	§ Az Szja tv. 84/Z. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84/Z. § E törvénynek a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint az egyes
pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvénnyel és az egyes pénzügyi
tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi .....törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 2.
pont 2.7. alpontja és 9. pont 9.3. alpontja, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi .....törvénnyel megállapított/7. számú melléklet IV. fejezet 13.
pontja-ha az a magánszemély számára kedvezőbb -a 2014. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre
is alkalmazható.”
   3.	§ Az Szja tv.
           a)	1. számú melléklete az 1. melléklet,
          b)	11. számú melléklete a 2. melléklet
    szerint módosul.
    2.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
    4.	§ A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az adózás előtti eredményt csökkenti)
,,h) a megszerzett társaság tagjánál (részvényesénél) a kedvezményezett részesedéscsere alapján
kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség (ideértve a kivezetett részesedés
1
kapcsán - a kedvezményezett részesedéscsere során - a 8 § (1) bekezdés dzs) pont ^alpontja
alapján elszámolt összeget is), ha az adózó igénybe kívánja venni e kedvezményt; e kedvezmény
alkalmazása esetén az adózó a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett valamennyi
részesedést elkülönítetten tartja nyilván,”
    5.	§ A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az adózás előtti eredményt növeli)
,,t) a 7. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt
összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke
csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de
összesen legfeljebb az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként
figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,”
    6.	§ Tao. tv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (l)-(2) és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia
a)	az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és
értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással - a versenyhátrány megszüntetése
céljából - kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások
szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot,
    b)	az adózónak az állam, vagy helyi önkormányzat részére történő, jogszabályban meghatározott
kötelezettségen alapuló juttatás (ideértve a beruházás átadását is) esetében.”
    7.	§ A Tao. tv. a következő 29/Y. §-sal egészül ki:
„29/Y. § (1) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi..
törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés h) pontját és 8. § (1) bekezdés t) pontját az adózó a 2014.
évi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.
(2) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi.. törvénnyel
megállapított 18. § (3) bekezdését az adózó a 2013. évi adókötelezettségének megállapítása során is
alkalmazhatja.”
    8.	§ A Tao. tv. 30. § (11) bekezdés b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel
egyetértésben rendeletben a 22. § (1) bekezdése alapján az előadó-művészeti szervezeteknek
nyújtott támogatásra vonatkozóan)
    ,,b)a 22. § (4) bekezdése szerinti támogatási igazolás iránti kérelem tartalmát, a támogatási
igazolás kiállítására irányuló eljárás szabályait, a támogatási igazolás tartalmát, valamint a
támogatási igazolással kapcsolatos adatszolgáltatás és ellenőrzés,továbbá a 22. § (1) bekezdése
szerinti kiegészítő támogatás megfizetésének részletes szabályait,”
(meghatározza.)
2
                                              II. Fejezet
KÖZVETETT ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
3.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
   9.	§ Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa
tv.) a következő 45/A. §-sal egészül ki:
   „45/A. § (1) A következő, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés
helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett,
letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van:
   a)	telekommunikációs szolgáltatások;
   b)	rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások;
   c)	elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.
   (2)	E § alkalmazásában elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen:
   a)	elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint
számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása,
    b)	szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése,
   c)	kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele,
    d)	zene, film és játék - ideértve a szerencsejátékot is - rendelkezésre bocsátása, valamint politikai,
kulturális, művészeti, tudományos, sport és szórakoztatási célú médiaszolgáltatás, illetőleg ilyen
célú események közvetítése, sugárzása,
    e)	távoktatás,
   feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül
történik. A szolgáltatás nyújtója és igénybevevője közötti, ilyen hálózaton keresztüli kapcsolat
felvétele és tartása - ideértve az ajánlat tételét és elfogadását is - azonban önmagában még nem
elektronikus úton nyújtott szolgáltatás.”
   10.	§ Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
    [(1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:]
   ,j) a 6/B. számú mellékletben felsorolt termék értékesítése esetén, amennyiben az nem tartozik a
XVI. Fejezet szerinti különös rendelkezések hatálya alá.”
   11.	§ Az Áfa tv. XIX. Fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:
 „TELEKOMMUNIKÁCIÓS,	RÁDIÓS	ÉS	AUDIOVIZUÁLIS
MÉDIASZOLGÁLTATÁSOKKAL, VALAMINT ELEKTRONIKUS ÚTON NYÚJTOTT
SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS SZABÁLYOK”
   12.	§ Az Áfa tv. XIX. Fejezete a 252. §-t megelőzően a következő alfejezetcímmel egészül
ki:
„ 1. alfejezet
A Közösség területén nem letelepedett adóalanyra vonatkozó különös szabályok”
   13.	§ Az Áfa tv. 252. § (l)-(2) bekezdések helyébe a következő rendelkezések lépnek:
   „252. § (1) Az az adóalany, aki (amely) nem telepedett le gazdasági céllal a Közösség területén,
gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási
hellyel a Közösség területén, és a Közösség területén a 45/A. § szerinti szolgáltatásokon kívül nem
teljesít más olyan termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, termék Közösségen belüli beszerzését,
3
amely után a Közösség bármely tagállamának joga szerint adót kell fizetnie, a szolgáltatásnyújtás
Közösség területén történő megkezdését megelőzően kérelmezheti, hogy őt az állami adóhatóság
ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.
   (2)	Az állami adóhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalanyt a Közösség valamely más
tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a
Közösség valamely más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása jogerősen még nem
zárult le.”
   14.	§ Az Áfa tv. 253. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
   „(3) Az az adóalany, aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatás nyújtása utáni adófizetési
kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-
irányelv 358-369. cikkében foglaltaknak, az előzetesen felszámított adót a XVIII. fejezet
rendelkezései szerint jogosult visszatéríttetni.
   (4)	A (3) bekezdés szerinti jogát az adóalany az elismert harmadik államban letelepedett
adóalanyra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti, azzal, hogy esetében
   a)a	244. § helyett a (3) bekezdés alkalmazandó;
   b)	azé fejezet szerinti jogállását nem kell igazolni.”
   15.	§ Az Áfa tv. a 253. §-t követően a következő alfejezetekkel egészül ki:
„ 2. alfejezet
Belföldön letelepedett adóalanyra vonatkozó különös szabályok
   253/A. § (1) Az az adóalany, aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatást teljesít a Közösség olyan
tagállamában, ahol nem rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel, kérelmezheti, hogy őt az állami
adóhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye, feltéve, hogy gazdasági tevékenységének
székhelye belföldön van, vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül
van, azonban belföldön rendelkezik állandó telephellyel.
   (2)	Az állami adóhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalany gazdasági tevékenységének
székhelye a Közösség területén kívül van és őt a Közösség valamely más tagállamában ilyen
minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség más tagállamában
már benyújtotta és annak elbírálása jogerősen még nem zárult le.
   (3)	Abban az esetben, ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén
kívül van, azonban a Közösség legalább két tagállamában is rendelkezik állandó telephellyel, az
adóalany választhat, hogy melyik állandó telephelye szerinti tagállamban kéri az (1) bekezdés
szerinti minőségében történő nyilvántartásba vételét.
   (4)	Abban az esetben, ha az adóalanyt a (3) bekezdés szerinti választása alapján az állami
adóhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalanyt ezen döntése a választása évét
követő második naptári év végéig köti.
3.	alfejezet
A Közösség területén letelepedett adóalanyra vonatkozó különös szabályok
   253/B. § (1) Az az adóalany,
   a)	akinek (amelynek) gazdasági célú letelepedési helye, gazdasági célú letelepedés hiányában
pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nem belföldön, hanem a Közösség valamely más
tagállamában van, és
4
   b)	akit (amelyet) belföldön adóalanyként nem vettek nyilvántartásba és egyébként belföldön
adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett, és
    c)	aki (amely) belföldön a 45/A. § szerinti szolgáltatást nyújt oly módon, hogy adófizetési
kötelezettségét a gazdasági célú letelepedése, ennek hiányában lakóhelye, vagy szokásos
tartózkodási helye szerinti tagállamban teljesíti azon tagállami szabályozás alapján, amely
tartalmában megfelel a Héa-irányelv 369a-369k. cikkében foglaltaknak,
    az előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak a XVIII. fejezet
rendelkezései szerinti visszatéríttetése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogát az adóalany azzal érvényesítheti, hogy esetében a 244. § helyett
      az (1) bekezdés alkalmazandó.”
   16.	§ Az Áfa tv. a következő 288-289. §-sal egészül ki:
    „288. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi... törvénnyel (a
továbbiakban: Mód4 törvény) megállapított 45/Á. §-t azon ügyletek esetén kell először alkalmazni,
amelyek teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi.
   (2)	Amennyiben a Mód4 törvénnyel megállapított 45/A. § hatálya alá tartozó szolgáltatások
nyújtásához fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2015. január 1. napját megelőző
napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót a 2015. január 1. napját
megelőzően hatályos szolgáltatás teljesítési helyére vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani.
   (3)	A Mód4 törvénnyel megállapított 45/A. § hatálya alá tartozó olyan szolgáltatás nyújtása
esetén, amelynek teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi, és amelyre
tekintettel a (2) bekezdés szerint előleg fizetésére került sor, az ügylet teljesítési időpontjában a
szolgáltatásnyújtó adófizetési kötelezettsége az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó
összegével csökkentett része után keletkezik.
   289. § (1) A Mód4 törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés j) pontját - a (2)-(3)
bekezdésben meghatározott eltéréssel - azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek
teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi.
    (2)	A Mód4 törvénnyel megállapított 6/B. mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetén, ha
a teljesítés időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi, de a terméket beszerző
adóalanynak a 60. § (l)-(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2015. január 1. napját megelőzően
kellene megállapítani, a Mód4 törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés j) pontja nem
alkalmazandó.
   (3)	Amennyiben a Mód4 törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés j) pontja hatálya alá
tartozó termékértékesítéshez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2015. január 1.
napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az
ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a
termék beszerzőjének adófizetési kötelezettsége - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével
-	az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik.”
    17.	§ Az Áfa tv. a 3. melléklet szerinti 6/B. számú melléklettel egészül ki.
   18.	§ Hatályát veszti az Áfa tv.
      a)	46. § (2) bekezdés i)-k) pontja,
      b)	46. § (5) bekezdése,
      c)	47-48. §-a,
      d)	142. § (1) bekezdés h) pontja,
      e)	142. § (1) bekezdés j) pontja,
      f)	259. § 17. pontja,
5
g) 6/B. számú melléklete.
                                              III.	Fejezet
                                              ILLETÉKEK
4.	A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása
   19.	§ (1) A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban:
Pti. tv.) 2. §-a a következő 21. ponttal egészül ki:
   (E törvény alkalmazásában)
    „21. fizetőeszköz útján történő eladás: külföldi fizetőeszköz vagy törvényes fizetőeszköz eladása
a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult
kiemelt közvetítő útján.”
(2)	A Pti. tv. 2. §-ának 18. pontjában a „közvetítő által” szövegrész helyébe a „közvetítő útján”
szöveg lép.
                                          IV.	Fejezet
ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
5.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
   20.	§ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 4. §-a
következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    „(4a) E törvény hatálya kiteljed a távolról is nyújtható szolgáltatás utáni, az Európai Közösség
más tagállamát megillető hozzáadottérték-adó fizetési és bevallási kötelezettségre, ha az adózó ezen
kötelezettségének az állami adóhatóság útján tesz eleget”
   21.	§ Az Art. 20/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    „(3) Az az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti belföldön nem letelepedett adóalany,
aki (amely) belföldön nem adóalanyok részére távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújt, mentesül
a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, feltéve, hogy ezen szolgáltatások utáni általános
forgalmi adó fizetési és bevallási kötelezettségének az Európai Közösség más tagállamának olyan
szabályozása alapján tesz eleget, amely tartalmában megfelel a közös hozzáadottértékadó-
rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: HÉA irányelv) szerinti, a nem
adóalanyok számára távközlési,rádió és televízió műsor vagy elektronikus szolgáltatásokat nyújtó
nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozásoknak.”
   22.	§ Az Art. 31/A. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
   „(3) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános
forgalmi adó bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, az Áfa tv. 142. §
(1)	bekezdés j) pontja alá tartozó termékértékesítése tekintetében a vevő adószámáról, a
termékértékesítés teljesítésének napjáról, valamint - az Áfa tv. 6/B. számú mellékletében
meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - az értékesített termék ezer forintra kerekített
összegben meghatározott adóalapjáról és kilogrammban meghatározott mennyiségéről.
   (4)	Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános
forgalmi adóbevallásában azon, az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés j) pontja alá tartozó
termékbeszerzése tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási
időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a termékértékesítő adószámáról, a
6
termékértékesítés teljesítésének napjáról, valamint - az Áfa tv. 6/B. számú mellékletében
meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - a beszerzett termék ezer forintra kerekített
összegben meghatározott adóalapjáról és kilogrammban meghatározott mennyiségéről.”
    23.	§ Az Art. 175. §-ának (13) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
    [.Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az adóügyek elektronikus
intézésére vonatkozó eljárások keretében rendeletben szabályozza]
    ,,k) az adózó által nem adóalanyok számára nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatásokkal
kapcsolatos különös szabályozás elektronikus ügyintézésére vonatkozó részletes szabályait.”
    24.	§ Az Art. 191. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
   „191. § E törvény 31/A. §-át utoljára a 2018. december 31. napját magába foglaló
adómegállapítási időszak tekintetében kell alkalmazni-”
    25.	§ Az Art. a következő 201. §-sal egészül ki:
    „201. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi .... törvénnyel
módosított 132. § (4) bekezdését és 141. § (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is
alkalmazni kell”
    26.	§ Az Art. 201. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:
   „(2) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításárólszóló 2014. évi..... törvénnyel
módosított 92. § (12) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
    (3)	Az egyes adó és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi .... törvénnyel
módosított 10. számú mellékletet a bejelentkezés és nyilvántartásba vétel kivételével 2015. január
1-jétől kell alkalmazni. Az első bevallási időszak kezdete 2015. január 1-je.””
   27.	§ (1) Az Art.
   1.	3. § (3) bekezdésében az „elektronikus szolgáltatást nyújtó” szövegrész helyébe a
„telekommunikációs, rádió és audiovizuális médiaszolgáltatásokat, valamint elektronikus
szolgáltatást (a továbbiakban: távolról is nyújtható szolgáltatás) nyújtó’'’ szöveg, a „bejelentkezik (a
továbbiakban: Európai Közösség tagállamában illetőséggel nem bíró adózó)'” szövegrész helyébe a
„bejelentkezik” szöveg,
   2.	92. § (12) bekezdésében a „nemzetközi egyezmény’' szövegrész helyébe a „nemzetközi
egyezmény vagy viszonosság”,
    szöveg lép.
    (2) Az Art.
    1.	132. § (4) bekezdésében a „75 nap” szövegrész helyébe a „75 nap, hiánypótlás esetén a
hiánypótlástól számított 75 nap’' szöveg és a „45 nap ” szövegrész helyébe a „45 nap, hiánypótlás
esetén a hiánypótlástól számított 45 nap” szöveg,
    2.	141. § (5) bekezdésében az „eljárási illetéket. A felettes adóhatóság’ szövegrész helyébe a
„eljárási illetéket. Ha az adózó a felügyeleti intézkedés iránti kérelmével együtt költségmentesség
iránti kérelmet is előterjeszt, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAVfelügyeletére kijelölt
miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelem folytán indult hatósági eljárást felfüggeszti a
költségmentesség jogerős elbírálásáig. A felettes adóhatóság” szöveg
     lép.
7
28. § Hatályát veszti az Art:
    1.	31/A.§(3)-(4) bekezdése
    2.	3. számú melléklet B) pontja.
    29.	§ Az Art.10. számú melléklete e törvény 4. melléklete szerint módosul.
                                        V.	Fejezet
EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
6.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
    30.	§ (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban:
Szjtv.) 11. §-a a következő (7a)-(7b) bekezdésekkel egészül ki:
   „(7a) A nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére a jóváhagyott játéktervben
meghatározottak szerint, a sorsolás, illetve a fogadási esemény napját követő 90 napos jogvesztő
határidőn belül van lehetőség. A szervező a nyeremény igénylését követően a nyeremény átadása
érdekében haladéktalanul köteles a szükséges intézkedéseket megtenni és a nyeremény átadását a
nyertes játékos részére a nyeremény igénylésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül
biztosítani.
    (7b) Ha a szervező az át nem vett nyeremények újbóli felhasználását sorsolás formájában
biztosítja a nyeremények céljára, a (7a) bekezdés szerinti, a nyeremény igénylésére vonatkozó
jogvesztő határidő időtartama 40 nap.”
    (2)	Az Szjtv. 11. §-a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
    „(11) Az állami adóhatóság a nemzetközi együttműködésben szervezett szerencsejáték esetén az
át nem vett nyeremények felhasználását a valamennyi résztvevő szerencsejáték-szervező által
közösen kialakított és elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi, ennek során a (7b)-(10)
bekezdésben foglaltaktól eltérő játékszabályok is engedélyezhetők. Ha az át nem vett nyeremények
felhasználását minden résztvevő szerencsejáték-szervező szabadon alakíthatja ki, az állami
adóhatóság az engedélyt a (7b)-(10) bekezdés alkalmazásával adja ki.”
    31.	§ Az Szjtv. 23. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
    »(2) Ajándéksorsolás lebonyolítása során az 1. § (8) bekezdését, a 11. § (7a)-(10) bekezdéseit, a
15.	§ (2) bekezdését, a 16. § (2) bekezdését és a 17-19. §-okat kell alkalmazni azzal az eltéréssel,
hogy pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség, all. §-ban szabályozott nyeremény igénylés alatt
pedig a nyeremény átadását kell érteni.”
   32.	§ Az Szjtv.
    1.	11. § (8) bekezdésében az „átvételre nyitva álló határidő lejártát’ szövegrész helyébe az
        „igénylésére nyitva álló határidő lejárta utáni 30 nap elteltét” szöveg,
    2.	11. § (10) bekezdésében a „a (8)-(9) bekezdésekben” szövegrész helyébe a „a (7a)-(9)
        bekezdésekben” szöveg,
    3.	12. § (3) bekezdés b) pontjában a „a 11. § (8)-(10) bekezdéseibe”, „a 17. § (3)-(4)
        bekezdéseibe,” szövegrész helyébe az „a 11. § (7a)-(10) bekezdéseibe", „a 17. § (4)
        bekezdésébe, "szöveg,
    4- 19. § (1) bekezdésében a „17. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „11. § (7a) és (7b)
        bekezdésében” szöveg,
        lép.
8
   33.	§ Hatályát veszti az Szjtv:
   1.17. § (3) bekezdése
   2.28/A. § (3) bekezdése.
                                         VI.	Fejezet
EGYES PÉNZÜGYI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
7.	A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
                      módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
   34.	§ A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 2. §-a a következő
(6)	bekezdéssel egészül ki:
   „(6) A (2) bekezdés szerinti kockázati tőkealap-kezelőre vagy magántőkealap-kezelőre e
törvény 16. §-a, 18.§ (3) bekezdése, valamint 38. §-anem alkalmazandóak.”
   35.	§ (1) A Kbftv. 19. § (8) bekezdés c) és d)pontja helyébe a következőrendelkezés lép:
    (A (2) és (5)-(7) bekezdés esetében)
   „c) ingatlanalapot kezelő befektetési alapkezelő ingatlanbefektetési tevékenységét irányító
személye esetében ingatlanforgalmazónál, ingatlanalapot kezelő alapkezelőnél,
   d)	kockázati tőkealap-kezelő, magántőkealap-kezelő vezető állású személye esetén üzletviteli
tanácsadással foglalkozó gazdasági társaságnál, valamint”
   (szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai
gyakorlatnak.)
   (2)	A Kbftv. 19. § (8) bekezdése a következőe) ponttal egészül ki:
    (A (2) és (5)-(7) bekezdés esetében)
    ,,e) az a)-d) pontban felsoroltak külföldi megfelelőinél”
   (szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai
gyakorlatnak)
   (3)	A Kbftv. 19. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
   „(13) A 2. § (2) bekezdés szerinti kockázati tőkealap-kezelőilletve magántőkealap-kezelő
felügyelő-bizottságának elnökére és tagjára a (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó.”
   36.	§ (5) A Kbftv. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   „(1) A befektetési alap kezelésének szabályait - nyilvános befektetési alap esetén a Felügyelet
által jóváhagyott, zártkörű befektetési alap esetén a Felügyelet részére benyújtott - kezelési
szabályzatba kell foglalni. A kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan információt,
amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének
megítélését. ABA esetében a kezelési szabályzatnak hivatkoznia kell a letétkezelő által kötött azon
megállapodásokra, amelyek célja, hogy a letétkezelő a 64. § (16) bekezdésével összhangban,
szerződéses alapon felmentse magát a felelősség alól. A kezelési szabályzatot nyilvános befektetési
alap esetében a 3. melléklet I. Fejezetében, zártkörű befektetési alap esetében a 3. melléklet II.
Fejezetében, a2. § (2) bekezdés szerinti kockázati tőkealap-kezelő és magántőkealap-kezelő által
kezelt kockázati tőkealap illetve magántőkealap esetében a 3. melléklet III. Fejezetében
foglaltaknak megfelelő tartalommal kell elkészíteni.”
9
   37.	§ A Kbftv. 202. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
   „(6) A 281. § (1), (4) és (6)-(8) bekezdése és a 286. § (2) bekezdése 2014. október 1-jén lép
hatályba.
   (7)	A 281. § (2) és (3) bekezdése 2014. december 1-jén lép hatályba.”
   38.	§ A Kbftv. 281. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
    „(4) A Pft. a következő XII/A. Fejezettel egészül ki:
„XII/A. Fejezet
  EGYES FIZETÉSI SZÁMLÁKHOZ TETT NYILATKOZATOK KÖZPONTI NYILVÁNTARTÁSI
RENDSZERE
1.	Általános rendelkezések
   62/A. § E fejezet alkalmazásában:
    a)	nyilatkozattevő: az a fogyasztó, aki a nyilatkozatot, illetve visszavonó rendelkezést tett, akkor
is, ha nevében meghatalmazott járt el,
    b)	nyilatkozat: a nyilatkozattevő által tett, a 36/A. § (4) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat,
c)	visszavonó rendelkezés: a 36/A. § (9) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés,
   d)	nyilatkozatadat-szolgáltató: az a pénzforgalmi szolgáltató, amely a nyilatkozattevőnek azt a
fizetési számláját vezeti, amelynek tekintetében a nyilatkozattevő nyilatkozatot vagy visszavonó
rendelkezést tett,
    e)	nyilatkozatadat: a 62/F. § (3) bekezdése szerinti adatok.
   62/B. § (1) A nyilatkozat megtételének tényét, valamint a nyilatkozatadatokat az egyes fizetési
számlákhoz tett nyilatkozatok központi nyilvántartása (a továbbiakban: Központi Nyilvántartás)
rögzíti.
   (2) A Központi Nyilvántartás célja, hogy az ingyenes készpénzfelvételi jog jogszerű
gyakorlásának biztosítása érdekében megállapítható legyen az, hogy a nyilatkozattevő tett-e
nyilatkozatot vagy visszavonó rendelkezést, eltérő időkben és nyilatkozatadat-szolgáltatóknál tett
nyilatkozatok esetében pedig annak megállapíthatósága, hogy mely nyilatkozata jogosítja őt a 36/A.
§ (1) bekezdése szerinti díjtól és költségtől mentes szolgáltatásra.
   62/C. § (1) A Központi Nyilvántartást a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben
meghatározott központi hitelinformációs rendszert (a továbbiakban: KHR) kezelő pénzügyi
vállalkozás működteti.
   (2)	A Központi Nyilvántartást működtető pénzügyi vállalkozás működtetésének
engedélyezésére, felügyeletére, engedélyének visszavonására a Hpt. rendelkezéseit az e törvényben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
   62/D. § (1) A Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedélyt a Felügyelet az (5)
bekezdésben foglalt feltételek vizsgálatát követően adja ki.
   (2)	A Felügyelet a Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha a
KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét visszavonja.
   (3)	A Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedély visszavonásával egyidejűleg a
Felügyelet köteles a Központi Nyilvántartás kezelésére másik pénzügyi vállalkozást kijelölni, és az
engedély visszavonására vonatkozó határozatban foglalt határidő lejártáig teijedő időtartamra
felügyeleti biztost kirendelni.
10
   (4)	Felügyeleti biztos kirendelése esetén a felügyeleti biztosra a Hpt. és a Magyar Nemzeti
Bankról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
   (5)	A Felügyelet a Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedély visszavonásakor
olyan pénzügyi vállalkozást jelölheti ki a Központi Nyilvántartás kezelőjeként, amely
kötelezettséget vállal arra, hogy az alábbi feltételeknek százhúsz napon belül megfelel:
   a)	részvénytársasági forma,
    b)	legalább kétszázmillió forint saját tőke, és
   c)	részvényeinek tulajdonosa kizárólag pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás vagy
hitelintézetek érdek-képviseleti szerve.
   (6)	Az a pénzügyi vállalkozás, amelynek a Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó
engedélyét a Felügyelet visszavonta, köteles az engedély visszavonására vonatkozó határozatban
megjelölt időpontig kezelt nyilatkozatadatokat a megjelölt határnapig átadni annak a pénzügyi
vállalkozásnak, amelyet a Felügyelet a Központi Nyilvántartás új kezelőjeként kijelöl.
   (7)	Az a pénzügyi vállalkozás, amelynek a Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó
engedélyét a Felügyelet visszavonta, az engedély visszavonására vonatkozó határozatban megjelölt
időponttól nyilatkozatadatot nem kezelhet.
   62/E. § A Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó üzletszabályzat elfogadásához a
Felügyelet jóváhagyása szükséges.
2.	A nyilatkozatok központi nyilvántartásában történő adatkezelés szabályai
   62/F. § (1) A Központi Nyilvántartás olyan zárt rendszerű adatbázis, amelyben kizárólag az e
törvényben meghatározott adatok kezelhetők.
   (2)	A nyilatkozatadat-szolgáltató a nyilatkozat vagy a visszavonó rendelkezés megtételét és a
saját belső rendje szerinti ellenőrzés lefolytatását követően haladéktalanul, de legkésőbb öt
munkanapon belül elektronikus eszköz útján adatot ad át a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi
vállalkozásnak arról, hogy nála a nyilatkozattevő nyilatkozatot vagy visszavonó rendelkezést tett.
    (3)	A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás tartalmazza
    a)	a nyilatkozatadat-szolgáltató nevét, rövidített nevét és a Felügyelet által kiadott tevékenységi
engedély számát,
   b)	a nyilatkozattevőnek a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az
azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. § (4) bekezdésében meghatározott
természetes személyazonosító adatait,
   c)	azt a naptári napot, amelyen a nyilatkozattevő a nyilatkozatot vagy a visszavonó rendelkezést
megtette,
    d)	azt, hogy a nyilatkozattevő nyilatkozatot vagy visszavonó rendelkezést tett.
   (4)	A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás nyilvántartja a nyilatkozatadat-
szolgáltatók nevét, székhelyét és a kapcsolattartásra jogosult személy nevét, beosztását, munkahelyi
címét, telefonszámát és e-mail címét.
    (5)	A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás továbbítása egyedileg és kötegelve is történhet.
   (6)	A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilatkozatadatokat - a
nyilatkozatadat-szolgáltató kérésére - kizárólag annak a nyilatkozatadat-szolgáltatónak adhatja át,
amely a kért nyilatkozatadatokat a (2) bekezdés szerint felé továbbította.
11
    (7)	A nyilatkozatadat-szolgáltató a (6) bekezdés szerinti esetben sem értesülhet a (3) bekezdés a)
pontja szerinti adatról, amennyiben az egy tőle különböző nyilatkozatadat-szolgáltatóra vonatkozik.
   (8)	A Központi Nyilvántartás adatkezelése automatizált módon történik. A nyilatkozatadat-
szolgáltatók által átadott, az azonos nyilatkozattevőkre vonatkozó adatok a Központi
Nyilvántartásban összekapcsolhatók.
   (9)	A nyilatkozatadat-szolgáltató nem ad át adatot a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi
vállalkozásnak arról, hogy nála a nyilatkozattevő nyilatkozatot tett, amennyiben a fogyasztó az új és
korábbi hatályos nyilatkozatát ugyanannál a nyilatkozatadat-szolgáltatónál tette.
   62/G. § (1) Ha a nyilatkozattevő nem szerepel a Központi Nyilvántartásban, vagy ha szerepel a
Központi Nyilvántartásban, de a nyilatkozatához visszavonó rendelkezés is tartozik, akkor a
Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilatkozatadat átvételét követően
haladéktalanul, de legkésőbb kettő munkanapon belül a nyilatkozatadat-szolgáltató részére az 1.
melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal visszaigazolja a nyilvántartásba vételt.
   (2)	Ha a nyilatkozattevő korábban tett hatályos nyilatkozata szerepel a Központi
Nyilvántartásban, a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilatkozatadat átvételét
követően haladéktalanul, de legkésőbb kettő munkanapon belül a Központi Nyilvántartásban
szereplő nyilatkozattal kapcsolatban adatot szolgáltató nyilatkozatadat-szolgáltatót az 1. melléklet
2.	pontja szerinti adattartalommal értesíti a nyilatkozattevő nyilatkozatának a 36/A. § (9) bekezdés
alapján történő hatályvesztéséről. Ezzel egyidejűleg a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi
vállalkozás az új nyilatkozattal kapcsolatban adatot szolgáltató nyilatkozatadat-szolgáltató részére
visszaigazolja az 1. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal a nyilatkozat nyilvántartásba
vételét.
   (3)	A nyilatkozatadat-szolgáltató a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás 1.
melléklet 2. pontja szerinti adattartalmú értesítése kézhezvételét követően haladéktalanul, de
legkésőbb öt munkanapon belül írásban vagy biztonsági azonosítással ellátott internetes szolgáltató
rendszerén (intemetbankján) keresztül vagy a felek megállapodása alapján más, tartós adathordozón
értesíti a nyilatkozattevőt arról, hogy a 36/A. § (8) bekezdés szerinti időpont után már nem jogosult
a díjtól és költségtől mentes szolgáltatásra.
   (4)	A Központi Nyilvántartásban a nyilatkozattevőnek egy időben csak egy olyan nyilatkozata
szerepelhet, amely a 36/A. § (1) bekezdése szerinti díjtól és költségtől mentes szolgáltatásra
jogosítja.
   (5)	A nyilatkozatadat-szolgáltató a nyilatkozatot elutasítja, amennyiben a nyilatkozattevő
tekintetében nem teljesülnek a 36/A. §-ban meghatározott feltételek. A nyilatkozattevőt a
nyilatkozata elutasításáról és annak okáról a nyilatkozatadat-szolgáltató írásban vagy a felek
megállapodása alapján más tartós adathordozón értesíti.
   62/H. § (1) A nyilatkozatadat-szolgáltató a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de
legkésőbb öt munkanapon belül, az új adatok egyidejű közlése mellett, értesíti a Központi
Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozást, ha a 62/F. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adatokban
változás történt.
   (2)	A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a Felügyelet részére statisztikai
célból adatot szolgáltathat, ezen adatszolgáltatás esetén az adatok érintettel való kapcsolatának
megállapítását véglegesen lehetetlenné teszi.
   62/1. § (1) A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilatkozatadatokat azok
törléséig kezeli.
   (2)	A nyilatkozatadatokat a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás törli
12
    a)	a fizetési számla megszűnéséről való tudomásszerzést követően,
    b)	a visszavonó rendelkezést követően, amennyiben a nyilatkozattevő nem tesz új nyilatkozatot,
a nyilatkozattevő kérésére,
    c)	a nyilatkozattevő elhalálozása esetén az arról való tudomásszerzést követően
    haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül.
   (3)	A nyilatkozatadat-szolgáltató a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esemény
bekövetkezéséről való tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül
a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozást értesíti.
   (4)	A nyilatkozatadatokat a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a visszavonó
rendelkezés dátumától számított öt év elteltével automatikusan törli, ha a nyilatkozattevő nem tesz
új nyilatkozatot.
   (5)	A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilatkozatadat-szolgáltató
kilétének vizsgálatát követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül törli a
nyilatkozatadatokat, ha a nyilatkozatadat-szolgáltató kiléte nem állapítható meg.
3.	Ügyfélvédelem és jogorvoslat
   62/J. § (1) A nyilatkozatadat-szolgáltató az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben
hirdetményben közzéteszi, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén
folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon elektronikusan is elérhetővé teszi a Központi
Nyilvántartás céljának, az abban kezelt adatok tartalmának, a Központi Nyilvántartás működésének
és szabályainak ismertetését, ideértve a nyilatkozattevőt megillető jogokról, valamint az arról szóló
tájékoztatást, hogy a Központi Nyilvántartásban szereplő adatokat csak a 62/B. § (2) bekezdésében
meghatározott célra lehet felhasználni.
    (2)	A nyilatkozatadat-szolgáltató a nyilatkozat, illetve a visszavonó rendelkezés megtételekor
írásban vagy biztonsági azonosítással ellátott internetes szolgáltató rendszerén (intemetbankján)
keresztül tájékoztatja a fogyasztót, hogy nyilatkozatadatai átadásra kerülnek.
   (3)	A nyilatkozatadat-szolgáltatónál a nyilatkozattevő személyesen vagy írásban (személyesen
vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) jogosult tájékoztatást
kérni arról, hogy milyen nyilatkozatai szerepelnek a Központi Nyilvántartásban. A nyilatkozattevő
a saját adatait korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel.
    (4)	A nyilatkozatadat-szolgáltató a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás iránti kérelmet a Központi
Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem
kézhezvételét követő öt munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat
írásban, zárt módon megküldi a nyilatkozatadat-szolgáltatónak. A nyilatkozatadat-szolgáltató az
adatokat a kézhezvételt követően ugyancsak írásban, zárt módon, haladéktalanul, de legkésőbb öt
munkanapon belül megküldi a kérelmezőnek.
   (5)	A nyilatkozattevő írásban (postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) a Központi
Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozástól is tájékoztatást igényelhet a róla kezelt
nyilatkozatadatokról.
    (6)	A nyilatkozattevő a nyilatkozatadat-szolgáltatónál a (3) bekezdés szerint, vagy a Központi
Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásnál az (5) bekezdés szerint kérheti a nyilatkozatadatok
helyesbítését, valamint - ha azok kezelésének jogalapja nem áll fenn - a törlését.’”’
    (3)	A Kbftv. 281. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatálya:
    „(6) A Pft. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 66/C. §-sal egészül ki:
13
   „66/C. § (1) Legkésőbb 2014. november 30-áig minden nyilatkozatadat-szolgáltató adatot
szolgáltat a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásnak a 2013. december 1-jét
követően a nyilatkozattevők által tett nyilatkozatokról.
   (2)	A 62/F-62/J. §-ban foglaltakat 2014. december 1-től kell alkalmazni.
   (3)	A 2014. december 1-jét megelőzően beérkezett nyilatkozatok tekintetében a Központi
Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a korábban tett nyilatkozatot tekinti hatályosnak és
ennek megfelelően értesíti az érintett nyilatkozatadat-szolgáltatókat.
   (4)	Az azonos nyilatkozattevő által több nyilatkozatadat-szolgáltatónál tett nyilatkozat vagy
visszavonó rendelkezés esetén a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás az (1)
bekezdés szerinti adatok tekintetében 2014. december 1-jéig biztosítja a 62/G. § (4) bekezdésében
foglaltak teljesülését.””
   39.	§ A Kbftv. 3. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
   40.	§ A Kbftv. 6. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
   41.	§ A KbtfV. 18. melléklete a 6. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.
                                         VII.	Fejezet
                                    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
8.	Hatályba léptető rendelkezések
   42.	§ (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
   (2)	A 20. §-21. §, a 26. §, a 27. § (1) bekezdése, a 29. § és a 4. melléklet 2014. október 1-jén
lépnek hatályba.
   (3)	A 9. §-17. §, a 18. § a)-c) és f) pontjai, a 22. §, 43. § és a 3. melléklet 2015. január 1-jén
lépnek hatályba.
    (4)	A 18. § d)-e) és g) pontjai és a 0 1. pontja 2019. január 1-jén lép hatályba.
    (5)	Ez a törvény 2019. január 2-án hatályát veszti.
9.	Jogharmonizációs záradék
   43.	§ E törvény a következő jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:
   a)	a Tanács 2008/8/EK irányelve (2008. február 12.) a 2006/112/EK irányelvnek a
szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosításról;
   b)	a Tanács 2013/43/EU irányelve (2013. július 22.) a közös hozzáadottértékadó-rendszeiről
szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózás bizonyos, csalásra alkalmas termékek és
szolgáltatások értékesítésére vonatkozó fakultatív és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő
módosításáról.
14
1. melléklet a 2014. évi.......törvényhez
    1.	Az Szja tv. 1. számú melléklet2. pont 2.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   (9.3. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)
       „2.7. a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a
   kincstár útján, annak igazolása alapján, a 9.3. pontban és az adópolitikáért felelős miniszter
   rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás
   (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét,
   továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel
   visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez
   nyújtott támogatást is) a vételár, a teljesépítési költség vagy a korszerűsítés költségének 30
   százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként
   folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a
   lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló
   kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói
   támogatás), azzal, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó rendelkezések
   alkalmazásában a pénzügyi vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a lakáscélú
   felhasználásra hitelintézettőlfelvett hitellel esik egy tekintet alá;”
    2.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (9.3. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok)
   „9.3.2. A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a
támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, építtetéséhez,
alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő
második év május 31-éig rendelkezik az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott
igazolásokkal, azzal, hogy amennyiben a lakáscélú hitel felhasználásával megszerzett (épített,
építtetett) lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában
(haszonélvezetében), akkor a méltányolható lakásigénynekvaló megfelelés igazolására a hitel
folyósítója által kiállított, a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról készült okirat másolata,
ennek hiányában a munkavállaló által a méltányolható lakásigénynek való megfelelésről tett
nyilatkozata és a megfelelést - a hitel folyósításának időpontjára vonatkozóan - igazoló okirat,
bizonylat is elfogadható. Ha a munkáltató nem rendelkezik az e törvényben vagy az adópolitikáért
felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20
százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó
jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét
követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és
korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja.”
15
2. melléklet a 2014. évi.... törvényhez
   Az Szja tv. 11. számú melléklet IV. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem
vehető kiadások fejezet 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
   „13. a vissza nem térítendő munkáltatói támogatás, ide nem értve a lakáscélú munkáltatói
támogatást (/.számú mellékleti, pont 2.7. alpont), valamint a magánszemélynek segély címén
juttatott összeget;”
16
3. melléklet a 2014. évi.... törvényhez
„ 6/B. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
A 142. § (1) bekezdés j) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek
Sorszám                                       Megnevezés                                        Vtsz.   
  1.    Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból,          7208   
        melegen hengerelve, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül                                  
  2.    Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból,          7209   
        hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül              
  3.    Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból,          7210   
        plattírozva, lemezelve vagy bevonva                                                             
  4.    Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen              7211   
        acélból, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül                                             
  5.    Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen              7212   
        acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva                                                    
  6.    Melegen hengerelt rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, szabálytalanul felgöngyölt         7213   
        tekercsben                                                                                      
  7.    Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, kovácsolva, melegen hengerelve, melegen          7214   
        húzva vagy -extrudálva, hengerlés után csavarva is                                              
  8.    Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból                                                   7215   
  9.    Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból                                                     7217   
  10.   Varrat nélküli cső és üreges profil vasból vagy acélból (az öntöttvas cső kivételével)   7304   
  11.   Más cső és üreges profil vasból vagy acélból (pl. nyitva vagy hegesztve,                 7306   
        szegecselve vagy hasonlóan zárva)                                                               
  12.   Rács, sodronyfonat, és kerítésfonat a keresztezéseknél hegesztve, legalább 3 mm        7314 20” 
        keresztmetszetű huzalból, és lyukmérete legalább 100 cm2                                        
17
4. melléklet a 2014. évi... törvényhez
Az Art. 10. számú melléklete és a melléklet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok
1.	Az az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön letelepedett, de a teljesítési hely
     szerinti tagállamban nem letelepedett valamint az Európai Közösség területén nem letelepedett
     adóalany (a továbbiakban e melléklet alkalmazásában együtt: adózó), aki (amely) nem
     adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatást nyújt, ezen szolgáltatása utáni
     hozzáadottérték-adó fizetési és bevallási kötelezettségének választása szerint az állami
     adóhatóság útján tesz eleget. Az adózó ezen választása esetén e törvény rendelkezéseit az e
     mellékletben foglalt eltérésekkel, valamint az Európai Unió vonatkozó, kötelező jogi aktusaira
     tekintettel kell alkalmazni (a továbbiakban: különös szabályozás).
2.	Amennyiben az adózó a különös szabályozás alkalmazását választja, azt köteles alkalmazni
    minden olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, ahol nem telepedett le.
3.	E melléklet vonatkozásában
3.1.	teljesítési hely szerinti tagállam: az a tagállam, amelyet az általános forgalmi adóról szóló
     törvény szerint nem adóalany részére nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatás teljesítési
     helyének kell tekinteni.
3.2.	HÉA bevallás: a különös szabályozás szerint fizetendő hozzáadottérték-adó (a továbbiakban e
     melléklet vonatkozásában: HÉA) összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazó
     bevallás.
4.	Az Európai Közösség területén nem letelepedett adózókra vonatkozó különös szabályok
4.1.	Bejelentkezésre, bejelentésre, változás-bejelentésre, nyilvántartásba vételre vonatkozó
    szabályok
4.1.1.	Az adózó az azonosítószám megállapítása céljából a távolról is nyújtható szolgáltatási
tevékenységének az Európai Közösség bármely tagállamában történő megkezdését megelőzően az
állami adóhatósághoz elektronikus úton bejelenti:
4.1.1.1.	a vállalkozás nevét, cégneve(i)t amennyiben eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
4.1.1.2.	a teljes postai címét, e-mail címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját)
4.1.1.3.	a székhelye szerinti adóazonosító számát, amennyiben ilyennel rendelkezik,
4.1.1.4.	az adózó székhelye szerinti ország megnevezését,
4.1.1.5.	az IBAN vagy ÓBAN bankszámlaszámot.,
4.1.1.6.	aBICkódot
4.1.1.7.	az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (ún. kapcsolattartó) nevét,
telefonszámát,
4.1.1.8.	nyilatkozatot arról, hogy az Európai Közösség más tagállamának HÉA-nyilvántartásában
nem szerepel,
4.1.1.9.	a különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját.
4.1.2.	Az adózó a különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást -
elektronikus úton, az Európai Unió vonatkozó, kötelező jogi aktusaiban meghatározott határidőben
-	bejelenti az állami adóhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, a különös
szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszűnése, vagy ha az adózó a továbbiakban már nem
felel meg a különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.
18
4.1.3.	Az állami adóhatóság a bejelentés alapján az adózót nyilvántartásba veszi az Európai
Közösség területén nem letelepedett adózók között, és azonosító számmal látja el, amelyről
elektronikus úton értesíti az adózót.
4.1.4.	Az adózó a különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi adókötelezettségét
elektronikus úton köteles teljesíteni az állami adóhatósághoz.
4.1.5.	Az állami adóhatóság törli a bejelentkezett és azonosító szám alapján nyilvántartásba vett, az
Európai Közösség területén nem letelepedett adózók közül:
4.1.5.1.	azt, aki a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatás nyújtását befejezte,
4.1.5.2.	azt, akinél feltételezhető, hogy a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatás-
nyújtási tevékenysége befejeződött,
4.1.5.3.	az adózót, ha az nem felel meg a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó
feltételeknek,
4.1.5.4.	azt, aki rendszeresen nem tartja be a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó
előírásokat.
4.1.6.	Az állami adóhatóság a különös szabályozás hatálya alatt álló adózókra vonatkozó
nyilvántartásában az adózóra vonatkozó adatokat a regisztrációs (bejelentési) és bevallási adatok
adózó által történő rendelkezésére bocsátásának, illetve az adózó különös szabályok
alkalmazhatóságából történő kizárásának, kilépésének naptári éve végétől számított 5 évig
nyilvántartja.
4.1.7.	A különös szabályozás hatálya alatt, illetve az ennek hatálya alól történő kizárást, kilépést
követően is a HÉA bevallás - különös szabályozás keretében történő - módosítására az alapbevallás
benyújtására nyitva álló határidő lejártát kővető 3 évig van lehetőség.
4.2.	A HÉA bevallására, megfizetésére, nyilvántartására vonatkozó különös szabályok
4.2.1.	Az adózó minden egyes naptári negyedévre vonatkozóan, elektronikus úton HÉA bevallást
nyújt be -függetlenül attól, hogy nyújtott-e a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatást -
azon adómegállapítási időszak végét követő húsz napon belül, amelyre a bevallás vonatkozik.
4.2.2.	A HÉA bevallás tartalmazza:
4.2.2.1.	az azonosító számot
4.2.2.2.	az adómegállapítási időszakban nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatások HÉA nélküli
teljes összegét minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben HÉA
fizetendő,
4.2.2.3.	a vonatkozó HÉA - adómértékek szerint lebontott - teljes összegét,
4.2.2.4.	az alkalmazandó HÉA-mértéket minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam
tekintetében, amelyben a HÉA-fizetendő,
4.2.2.5.	a fizetendő HÉA teljes összegét minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam
tekintetében, amelyben a HÉA fizetendő.
4.2.3.	A HEA bevallást euróban kell elkészíteni, az adómegállapítási időszak utolsó napján
érvényes, az Európai Központi Bank által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási
19
árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő
közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni.
4.2.4.	A HÉA-t a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt
határidőig, az állami adóhatóság által közzétett euro bankszámlára euroban, átutalással kell
megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló HÉA-bevallásra. Bármely, az adózó
önhibájából eredő, az adóhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves,
beazonosíthatatlan utalás költsége az adózót terheli.
4.2.5.	Az adózó e törvény 44. §-ában megállapított nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly
módon tesz eleget, hogy a teljesítési hely adóhatósága által végzett ellenőrzést is lehetővé tegye. Az
adózó a nyilvántartást felhívásra elektronikus úton is rendelkezésre bocsálja. A nyilvántartást a
távolról is nyújtható szolgáltatás általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítési
időpontját magában foglaló naptári év utolsó napjától számított 10 évig kell megőrizni.
5.	Belföldön letelepedett adózókra vonatkozó szabályok
5.1.	Bejelentkezésre, bejelentésre, változás-bejelentésre és nyilvántartásba vételre vonatkozó
szabályok
5.1.1.	Az adózó a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó választásakor az állami
adóhatósághoz bejelenti:
5.1.1.1.	a vállalkozás nevét, cégneve(i)t amennyiben eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
5.1.1.2.	a teljes postai címét, e-mail címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),
5.1.1.3.	az Európai Közösség másik tagállamban található állandó telephelyiek) teljes postai
címét,
5.1.1.4.	a belföldi adóazonosító számát,
5.1.1.5.	az adózó székhelye szerinti ország megnevezését, amennyiben a székhely az Európai
         Közösség területén kívül található,
5.1.1.6.	az IBAN bankszámlaszámot,
5.1.1.7.	aBICkódot,
5.1.1.8.	az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (ún. kapcsolattartó)
          nevét, telefonszámát,
5.1.1.9.	az adózó állandó telephelye szerinti az Európai Közösség más tagállamában megállapított
HEA - azonosító számot, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számot,
5.1.1.10.	az Európai Közösség más olyan tagállama által az adózó részére megállapított HÉA-
azonosító számot, ahol az adózó nem telepedett le,
5.1.1.11.	a különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját.
5.1.2.	Az adózó a különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást -
elektronikus úton, az Európai Unió vonatkozó, kötelező jogi aktusaiban meghatározott határidőben
-	bejelenti az állami adóhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, a különös
szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszűntetése, vagy ha az adózó a továbbiakban már
nem felel meg a különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.
5.1.3.	Az állami adóhatóság a bejelentés alapján az adózót a különös szabályozás hatálya alatt álló
adózókra vonatkozó nyilvántartásába felveszi, amelyről elektronikus úton értesíti az adózót.
20
5.1.4.	Az adózó a különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi, e különös
szabályozás hatálya alá tartozó adókötelezettségét elektronikus úton a központi elektronikus
szolgáltató rendszeren keresztül köteles teljesíteni az állami adóhatósághoz.
5.1.5.	A bejelentkezés kivételével az adókötelezettség ezen alcím alapján történő teljesítése során
egyebekben az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól
külön jogszabály előírásait kell megfelelően alkalmazni.
5.1.6.	Az állami adóhatóság kizárja az adózót a különös szabályozás alkalmazhatóságából, ha az
adózó:
5.1.6.1.	a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatás nyújtását befejezte,
5.1.6.2.	azt, akinél feltételezhető, hogy a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatás-
nyújtási tevékenysége befejeződött,
5.1.6.3.	nem felel meg a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek, és
5.1.6.4.	rendszeresen nem tartja be a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat.
5.1.7.	Az állami adóhatóság különös szabályozás hatálya alatt álló adózókra vonatkozó
nyilvántartásában az adózóra vonatkozó adatokat a regisztrációs (bejelentési) és bevallási adatok
adózó által történő rendelkezésére bocsátásának, illetve az adózó különös szabályok
alkalmazhatóságából történő kizárásának, kilépésének naptári éve végétől számított 5 évig
nyilvántartja.
5.1.8.	A különös szabályozás hatálya alatt, illetve az ennek hatálya alól történő kizárást, kilépést
követően is a bevallás - különös szabályozás keretében történő - módosítására az alapbevallás
benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 3 évig van lehetőség.
5.2.	A HÉA bevallására, megfizetésére, nyilvántartására vonatkozó szabályok
5.2.1.	Az adózó minden egyes naptári negyedévre vonatkozóan, elektronikus úton HÉA bevallást
nyújt be - függetlenül attól, hogy nyújtott-e a különös szabályozás hatálya alá tartozó
szolgáltatásokat - azon adómegállapítási időszak végét követő húsz napon belül, amelyre a bevallás
vonatkozik.
5.2.2.	A HÉA bevallás tartalmazza:
5.2.2.1.	az azonosítószámot,
5.2.2.2.	az adómegállapítási időszakban nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatások HÉA nélküli
teljes összegét minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben HÉA
fizetendő,
5.2.2.3.	a vonatkozó HÉA - adómértékek szerint lebontott - teljes összegét,
5.2.2.4.	az alkalmazandó HÉA-mértéket minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam
tekintetében, amelyben HÉA fizetendő,
5.2.2.5.	a fizetendő HÉA teljes összegét minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam
tekintetében, amelyben HÉA fizetendő,
5.2.2.6.	A fentieken túlmenően, amennyiben az adózó az Európai Közösség másik tagállamban egy
vagy több olyan állandó telephellyel rendelkezik, ahonnan távolról is nyújtható szolgáltatást nyújt, a
bevallás tartalmazza - teljesítési hely szerinti tagállamonkénti bontásban - az e különös szabályozás
hatálya alá tartozó szolgáltatások teljes összegét minden olyan tagállam vonatkozásában, amelyben
21
az adózó állandó telephellyel rendelkezik, és az egyéni HÉA-azonosítószámát vagy e telephely adó-
nyilvántartási számát.
5.2.3.	A HÉA-bevallásteuroban kell elkészíteni az adómegállapítási időszak utolsó napján
érvényes az Európai Központi Bank által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási
árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon
kiadott árfolyamot kell alkalmazni.
5.2.4.	A HÉA-t a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt
határidőig, az állami adóhatóság által közzétett euro bankszámlára euróban, átutalással kell
megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló HÉA-bevallásra. Bármely, az adózó
önhibájából eredő, az adóhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves,
beazonosíthatatlan utalás költsége az adózót terheli.
5.2.5.	Az adózó e törvény 44. §-ában megállapított nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly
módon tesz eleget, hogy a teljesítési hely szerinti tagállam adóhatósága által végzett ellenőrzést is
lehetővé tegye. Az adózó a nyilvántartást felhívásra elektronikus úton is rendelkezésre bocsátja. A
nyilvántartást a távolról is nyújtható szolgáltatás általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti
teljesítési időpontját magában foglaló naptári év utolsó napjától számított 10 évig kell megőrizni.”
22
5. melléklet a 2014. évi.... törvényhez
A Kbftv. 3. melléklete az alábbi III. Fejezettel egészül ki:
„III. Fejezet
A 2. § (2) bekezdés szerinti kockázati tőkealap-kezelő és magántőkealap-kezelő által kezelt
kockázati tőkealap illetve magántőkealapkezelési szabályzata
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
1.	Bevezetés
A kockázati tőkebefektetés illetve magántőke befektetés jellegzetességeinek részletes leírása, a
működési feltételek ismertetése.
2.	A kockázati tőkealap-kezelőre illetve magántőkealap-kezelőre vonatkozó információk
A kockázati tőkealap-kezelő illetve magántőkealap-kezelő
a)	cégneve, székhelye;
b)	a cégbejegyzésének száma, helye és ideje;
c)	a Felügyelettől kapott tevékenységi engedélyének száma, dátuma;
d)	a vezető állású személy neve, szakmai önéletrajza;
e)	a könyvvizsgáló neve, engedélyének száma.
3.	A kockázati tőkealapra illetve magántőkealapra vonatkozó információk
a)	a kockázati tőkealap illetve magántőkealap neve, székhelye, nyilvántartásba vételének
időpontja, nyilvántartási száma;
b)	a kockázati tőkealap illetve magántőkealap jegyzett tőkéje, a befektetési jegyek forgalomba
hozatalára, a jegyzett tőke felemelésére és leszállítására vonatkozó szabályok, az ideiglenes
befektetési jegy tulajdonosokkal való elszámolás módja;
c)	a befektetési jegyek névértéke, darabszáma, sorozat- és sorszáma, valamint a befektetési
jegyhez fűződő jogok bemutatása;
d)	a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulás felszólítás ellenére történő nem teljesítése esetén
alkalmazandó rendelkezések;
e)	a kockázati tőkealap illetve magántőkealap futamideje meghosszabbíthatóságának lehetősége és
feltételei és lehetséges leghosszabb időtartama;
f)	a kockázati tőkealap illetve magántőkealap befektetési elveinek leírása, megváltoztatásának
lehetősége és feltételei;
g)	hitelfelvétel lehetőségei és korlátai;
h)	a kölcsönnyújtás feltételei, a kölcsönnyújtás lehetősége vagy kizártsága;
i)	a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, a kockázati
tőkealap illetve magántőkealap tőkenövekményének felosztására vagy újra befektetésére
vonatkozó szabályok (a működési időn belül fizet-e hozamot a kockázati tőkealap illetve
magántőkealap, ha hozam képződik, vagy teljes egészében újra befekteti; ha fizetnek hozamot,
milyen időközönként történhet a kifizetés stb.);
23
j) a kockázati tőkealapot illetve magántőkealapot terhelő várható díjak és költségek tételes
felsorolása, a díjak és költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok elszámolására
vonatkozó részletes tájékoztatás;
k) a befektetési jegy tulajdonosok tájékoztatásának a szabályai;
1)	tanácsadóra vagy közreműködőre vonatkozó információk;
m) a kockázati tőkealap illetve magántőkealap megszűnésével kapcsolatos rendelkezések;
n) a kockázati tőkealap-kezelő illetve magántőkealap-kezelő díjazására vonatkozó feltételek, a díj
formája, mértéke, számításának módja, a kifizetés feltételei;
o) a kezelési szabályzat módosítására vonatkozó eljárás;
p) a nettó eszközérték számítására és közzétételére vonatkozó előírások;
q) a szabad pénzeszközök felhasználására vonatkozó szabályok.”
24
6. melléklet a 2014. évi.... törvényhez
A Kbftv. 6. melléklete IV. pontja a következő f) ponttal egészül ki:
(IV. A befektetési alap összetétele, megkülönböztetve az alábbiakat:)
„ f) kockázati tőkealap és magántőkealap esetén üzletrészek és más társasági részesedések.”
25
7. melléklet a 2014. évi.... törvényhez
     18. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez
    „1. Melléklet a 2009. évi UCXXV. törvényhez
    1.	A 62/G. § (1) bekezdés szerinti visszaigazolás
  „A NYILATKOZATTÉTEL MEGFELEL A PFT. 36/A. § (7) BEKEZDÉSÉBEN
FOGLALTAKNAK, AZT A NYILVÁNTARTÁSBA FELVEZETTEM.”
    2.	A 62/G. § (2) bekezdés szerinti visszaigazolás
   „A NYILATKOZATTÉTEL HATÁLYÁT VESZTETTE, A NYILATKOZAT A PFT. 36/A. §
(9)	BEKEZDÉSALAPJÁN VISSZAVONÁSRA KERÜLT.””
26
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a személyi jövedelemadó tekintetében pontosítja az adómentes munkáltatói lakáscélú
támogatás biztosításának körülményeit, továbbá kiegészíti azon esetek körét, amikor nem kell
kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési értékpapírokat érintő ügyletek esetében.
Az általános forgalmi adózást illetően a Javaslat jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget a
2008/8/EK tanácsi irányelv végső ütemeként hatályba lépő rendelkezéseinek átültetésével. Ennek
értelmében megvalósul a nem adóalany részére nyújtott műsorszolgáltatási, elektronikus és
távközlési szolgáltatások fogyasztás helye szerinti államban történő adóztatása. Ezzel
párhuzamosan az adminisztratív terhek könnyítése érdekében fel kell állítani az ún. egyablakos
rendszert, mely lehetővé teszi, hogy a határon átnyúlóan nyújtott ezen szolgáltatások után az
adóalany az adófizetési kötelezettségét a letelepedése szerinti tagállamban teljesíthesse.
Az acélipar területén tapasztalható adócsalások visszaszorítása érdekében a Javaslat fordított
adózást vezet be a csalással leginkább érintett termékekre. Az áfa-törvényben 2014. július 1-jétől
módosulna az időszakos elszámolású ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének
időpontja. A tervezett módosítás a cégeknél a számlázási rendszerek átállítását igényli,valamint
likviditási kérdéseket is felvet, így a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében a Javaslat
kitolja a rendelkezés hatálybalépését.
A szerencsejátékot érintő módosítások a Ptk-vaJ történő összhang megteremtését célozzák. A
javaslat egyértelművé teszi, hogy a nyeremények igénylésére és átvételére szolgáló határidő
jogvesztő jellegű.
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítását a jogértelmezés, jogalkalmazás egyszerűsítése,
illetőleg a jogszabályok közötti belső összhang megteremtése célozza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
                                             I. Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
          1.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításához
                                           a(z) 1. §-hoz
A rendelkezés kiegészül azzal, hogy nem kell kamatjövedelmet megállapítani abban esetben sem,
amikor a kollektív befektetési forma részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt
ugyanezen kollektív befektetési forma másik részalapja által kibocsátott kollektív befektetési
értékpapírra váltják át. Ebben az esetben ugyanis mindössze annyi történik, hogy a magánszemély
befektetetésének összetétele változik, de a magánszemély nem von ki pénzt a befektetésből.
                                        a(z) 2. §-hoz e
Alkalmazhatósági szabály az Szja tv. módosulói, és 11. számú mellékletét érintően.
                                           a(z) 3. §-hoz
A Javaslat az Sqa tv. Lés 11. számú mellékletét módosító melléklet beiktatásáról rendelkezik.
27
2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXX1. törvény módosítása
                                           a(z) 4. §-hoz
A Javaslat kedvezményezett részesedéscsere esetén adóhalasztást tesz lehetővé a nem realizált
árfolyamnyereség elszámolása tekintetében.
                                           a(z) 5. §-hoz
Lásd az 5. § indokolását.
                                           a(z) 6. §-hoz
A Javaslat szerint nem kell alkalmazni a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakra
vonatkozó rendelkezéseket azokban az esetekben, amikor egy adózó a vele kapcsolt vállalkozási
viszonyban álló állam vagy önkormányzat részére ingyenesen, jogszabályi előírásnak megfelelően
ad át eszközt (ideértve a beruházást is).
                                           a(z) 7. §-hoz
(1)	A Javaslat rögzíti, hogy az 5-6. § által bevezetett módosítások a 2014. adóévre az adózó
    választása szerint alkalmazhatóak.
(2)	A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakra vonatkozó rendelkezések módosításához
    kapcsolódóan a Javaslat rögzíti, hogy azok a 2013. adóév vonatkozásában is alkalmazhatóak.
                                           a(z) 8. §-hoz
Jogtechnikai jellegű módosítás, a kiegészítő támogatás megfizetésének módjára vonatkozó
felhatalmazó rendelkezést pontosítja.
                                               II.	Fejezet
KÖZVETETT ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
           3.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVI. törvény módosítása
                                           a(z) 9. §-hoz
A Javaslat a 2008/8/EK tanácsi irányelvvel összhangban a nem adóalany részére nyújtott távközlési,
műsorszolgáltatási és elektronikus szolgáltatás teljesítési helyét egységesen az igénybevevő
letelepedése, lakóhelye szerint állapítja meg.
                                           a(z) 10. §-hoz
Az acéliparban tapasztalt áfa csalások visszaszorítása érdekében a Javaslat élve a 2013/43/EU
tanácsi irányelv adta lehetőséggel fordított adózást vezet be egyes acélipari termékekre.
                                           a(z) 11. §-hoz
A Javaslat a fejezetcímet módosítja a 2008/8/EK tanácsi irányelvvel összhangban.
                                           a(z) 12. §-hoz
A Javaslat az alfejezet címét állapítja meg a Közösség területén nem letelepedett adóalanyokra
vonatkozó különös szabályozás tekintetében
                                           a(z) 13. §-hoz
A2008/8/EK tanácsi irányelv értelmében az a Közösség területén kívül letelepedett adóalany, aki
(amely) a Közösség területén kizárólag távközlési, műsorszolgáltatási és elektronikus szolgáltatást
28
nyújt, adófizetési kötelezettségét ún. egyablakos rendszer segítségével vallhatja be és fizetheti meg.
Az egyablakos rendszerbe a Közösségen kívül letelepedett adóalany a választása szerinti
tagállamban regisztrálhat. A Javaslat előúja, hogy a Közösségen kívüli adóalany milyen esetben
kérheti a belföldi regisztrációt az egyablakos rendszerbe.
a(z) 14. §-hoz
Abban az esetben, ha az adóalany nem belföldön, hanem a Közösség másik tagállamában regisztrált
az egyablakos rendszerbe, az előzetesen felszámított adót a belföldön nem letelepedett
adóalanyokra vonatkozó különös adó-visszatéríttetési szabályok alapján jogosult visszakapni.
a(z) 15. §-hoz
A 2008/8/EK tanácsi irányelv értelmében az a Közösség területén letelepedett adóalany, aki (amely)
a Közösség területén távközlési, műsorszolgáltatási és elektronikus szolgáltatást teljesít nem
adóalany igénybevevő részére, ezen szolgáltatásnyújtása után azon teljesítési hely szerinti
tagállamokban, ahol nem rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel, adófizetési kötelezettségének a
letelepedése szerinti tagállamban az ún. egyablakos rendszeren keresztül tehet eleget. Amennyiben
az adóalany székhelye a Közösség területén van, akkor az adóalany az egyablakos rendszerbe a
székhelye szerinti tagállamban regisztrálhat. Amennyiben az adóalanynak a székhelye a Közösség
területén kívül van, azonban több tagállamban is rendelkezik állandó telephellyel, akkor az
egyablakos rendszerbe bármelyik olyan tagállamban regisztrálhat, ahol van állandó telephelye. Az
adóalanyt ezen választása a választás évét követő 2 évig köti. A Javaslat átülteti ezeket a
szabályokat, és a rendelkezik arról, hogy az adóalany egyszerre csak egy helyen regisztrálhasson.
A Javaslat a 2008/8/EK tanácsi irányelvvel összhangban rögzíti, hogy a Közösség másik
tagállamában letelepedett adóalany, aki (amely) belföldön távközlési, műsorszolgáltatási és
elektronikus szolgáltatást teljesít nem adóalany igénybevevő részére, és ezen szolgáltatásnyújtása
után belföldi adófizetési kötelezettségének a letelepedése szerinti tagállamban az ún. egyablakos
rendszeren keresztül tesz eleget, úgy a belföldön keletkezett előzetes felszámított adót nem levonás
útján, hanem a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös adó-visszatéríttetési
szabályok alapján jogosult visszakapni. Abban az esetben, ha ezt az adóalanyt egyéb belföldi
tevékenysége miatt belföldön adóalanyként nyilvántartásba vették, vagy nyilvántartásba kellett
volna venni, úgy az adóalany a belföldön keletkezett előzetesen felszámított adót a belföldi áfa
bevallásában érvényesítheti, feltéve, hogy a levonási jog feltételei fennállnak.
a(z) 16. §-hoz
A távközlési, műsorszolgáltatási és elektronikus szolgáltatás teljesítési helyére vonatkozó szabályok
változása miatti szükséges átmeneti szabályokat rögzíteni. A Javaslat a kettős adóztatás és a nem
adóztatás elkerülése érdekében az 1042/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet 2. cikkében foglalt
átmeneti rendelkezéseket veszi figyelembe. A Javaslat továbbá rendelkezik arról az esetről is, ha a
hivatkozott szolgáltatásokat 2014. december 31-ét követően teljesítik, de ezt megelőzően fizetnek
előleget.
A Javaslat tartalmazza továbbá a 2015. január 1-jétől fordított adózás alá eső egyes acélipari
termékek értékesítésére vonatkozó átmeneti szabályokat.
a(z) 17. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy mely acélipari termékek értékesítésére vonatkozik a fordított adózás.
a(z) 18. §-hoz
A Javaslat a távközlési, műsorszolgáltatási és elektronikus szolgáltatás teljesítési helyére vonatkozó
szabályok változása miatt 2015. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezi a jelenlegi szabályokat.
Ezen túlmenően a Javaslat hatályon kívül helyezi a rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások
29
fogalmát, tekintettel arra, hogy a közvetlenül alkalmazandó, 1042/2013/EU tanácsi rendelet
definiálja ezt a szolgáltatást.
A Javaslat 2019. január 1-jével hatályon kívül helyezi az üvegházhatású gáz kibocsátási egységekre,
valamint az egyes acélipari termékekre vonatkozó fordított adózás alkalmazhatóságát a
2006/112/EK tanácsi irányelv 199a. cikkével összhangban.
                                              III.	Fejezet
                                              ILLETÉKEK
         4.	A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása
                                          a(z) 19. §-hoz
A Pti. tv. pénzváltási tevékenységre vonatkozó módosítása jogtechnikai jellegű pontosítást
tartalmaz.
                                          IV.	Fejezet
ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
                5.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
                                    a(z) 20. §-hoz
A 2008/8/EK Irányelv módosításához kapcsolódó módosítás, melynek célja az Art. személyi
hatályának kiterjesztése arra az esetkörre, amikor az adózó a távolról is nyújtható szolgáltatást
Magyarország területéről nyújtja az Európai Közösség valamely tagállamában letelepedett
adóalanynak nem minősülő személy részére. A kiterjesztés alapján a nem adóalanyok számára
távközlési, rádió- és televízióműsor, valamint elektronikus szolgáltatást nyújtó adózók
vonatkozásában az Art. rendelkezései alkalmazhatóak a törvényben meghatározott kivételekkel.
                                       a(z) 21. §-hoz
A 2008/8/EK Irányelv módosításával összefüggő módosítás.
                                       a(z) 22. §-hoz
Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti - 2015. január 1-jétől hatályos - acélipari
termékeket érintő fordított adókötelezettséggel összefüggésben a Javaslat az egyes acélipari
termékek fordított adózásával kapcsolatos jelentéstételi kötelezettséget ír elő mind az ezen terméket
értékesítő, mind az ezen terméket beszerző adózók részére.
                                       a(z) 23. §-hoz
A 2008/8/EK Irányelv módosításával összefüggésben a rendelkezés felhatalmazást ad az
adópolitikáért felelős miniszternek a 47/2013. (XI. 7.) NGM rendelet kiegészítésére azért, hogy nem
adóalanyok számára távközlési, rádió- és televízió műsor, valamint elektronikus szolgáltatásokat
nyújtó a különös eljárást választó adózók elektronikus eljárás keretében teljesíthessék
adókötelezettségeiket az állami adóhatóság felé.
                                       a(z) 24. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a gabonákra és olajos magvakra, valamint az egyes acélipari termékekre
vonatkozó fordított adózás a 2006/112/EK tanácsi irányelv 199a. cikkével összhangban 2018.
december 31-ig alkalmazható, a Javaslat rendelkezik arról, hogy a fordított adózás okán bevezetett
30
jelentéstételi kötelezettséget a 2018. december 31. napját magába foglaló adómegállapítási időszak
tekintetében kell utoljára alkalmazni.
                                       a(z) 25. §-hoz
Az Art. 132. § (4) bekezdésének, valamint 141. § (5) bekezdésének módosításával kapcsolatos
átmeneti rendelkezés.
                                       a(z) 26. §-hoz
Az Art. 92. § (12) bekezdésének módosításával kapcsolatos átmeneti rendelkezés.
                                       a(z) 27. §-hoz
a(z) (1) bekezdéshez
1.	A 2008/8/EK Irányelv módosításával összefüggő jogtechnikai pontosítás.
2.	A Közösségen kívül letelepedett adózók esetében az ellenőrzési határidő számításakor indokolt
figyelmen kívül hagyni a viszonosság alapján történt megkeresések időtartamát is
a(z) (2) bekezdéshez
1.	A módosítás a feltételes adómegállapítási eljárások határidejére vonatkozó szabályozást egészíti
ki a hiánypótlás tekintetében, így egyértelművé válik, hogy a hiánypótlást követően a határidő
újrakezdődik.
2.	A módosítás értelmében, ha az adózó a felügyeleti intézkedés iránti kérelmével együtt
költségmentesség iránti kérelmet is előterjeszt, úgy abban az esetben az eljárás felfüggesztésére
kerül sor a költségmentességi kérelem adóhatóság által történő elbírálásáig.
                                       a(z) 28. §-hoz
1.	A Javaslat 2019. január 1-jével hatályon kívül helyezi az egyes acélipari termékekre vonatkozó
fordított adózás okán bevezetett jelentéstételi kötelezettséget, tekintettel arra, hogy a fordított
adózás ezen termékekre a 2006/112/EK tanácsi irányelv 199a. cikkével összhangban ezen időpontig
alkalmazható
2.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény értelmében a biztosítások után
utoljára a 2009. évben lehetett igénybe venni adókedvezményt (a 2009. évben megfizetett díjak
után). 2009. december 31-ét követően a biztosítási kedvezmény megszűnt. Ennek következtében
pedig az Art. 3. számú melléklet B) pont szerinti biztosítóintézeti adatszolgáltatási kötelezettség
tartalmilag kiüresedett.
                                       a(z) 29. §-hoz
Mellékletre történő utalás.
                                       V.	Fejezet
EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
          6.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXTV. törvény módosítása
                                       a(z) 30. §-hoz
a(z) 31. §-hoz A Javaslat a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXTV. törvény
nyeremények átvételére vonatkozó általános szabályának módosításával - valamennyi érintett
játékfajtára vonatkozóan - egyértelművé teszi, hogy a nyeremények igénylésére és átvételére
szolgáló határidő jogvesztő jellegű. E pontosító jellegű módosításra a 2014. március 15-én hatályba
lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek az időmúlás joghatásáról szóló 6:21.
§-ában foglaltak miatt van szükség. Az Szjtv. 11. § (7a) bekezdésében foglalt rendelkezés ezen
túlmenően egyértelműen meghatározza a nyeremény igénylésére és átvételére vonatkozó
határidőről szóló rendelkezés címzettjét azzal, hogy közvetlenül utal a nyertes játékosra. Az át nem
vett nyeremények felhasználására nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejáték
31
esetén elsődlegesen a szervezésben részt vevő felek által közösen kialakított és elfogadott
játékszabályok az irányadóak, ennek hiányában ezen játékformára is az Szjtv. 11. §-a szerinti
nyeremény hasznosítási szabályok alkalmazandók.
                                        a(z) 32. §-hoz
A Javaslat 30. §-ábanszereplő rendelkezéshez kapcsolódó technikai módosítások.
                                        a(z) 33. §-hoz
Az Szjtv. 11. § (7a)-(7b) bekezdéseiben szereplő általános rendelkezésre tekintettel az Szjtv. 17. §
(3) bekezdésében és 28/A. § (3) bekezdésében szereplő speciális rendelkezéseket a Javaslat
hatályon kívül helyezi.
                                        VI.	Fejezet
EGYES PÉNZÜGYI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
       7.	A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú
                  törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
a(z) 34. §-hoz
Míg a „hagyományos” befektetési alapkezelők több milliárd forint összegű befektetések és számos
különböző zártkörű alap felett rendelkeznek, addig a kockázati tőkealap-kezelők és magántőkealap-
kezelők egyidejűleg jellemzően egy-kettő, esetenként néhány százmillió forint eszközértékű alap
kezelését végzik. Emiatt a 125.000 eurós indulótőke (szavatoló tőke) minimum előírása
indokolatlanul magas, melyet nem indokol sem a kockázati tőkealap-kezelő működési kockázata,
sem felelőssége. Egy ilyen addicionális tőkelekötés a más EGT-államokban bejegyzett kockázati
tőkealap-kezelőkhöz képest egyértelmű versenyhátrányt is jelent. Ezért indokolt ezen alapkezelők
tőkekövetelmények alóli, az elektronikus portfolió-nyilvántartási rendszerre vonatkozó előírások
alóli illetve az értékelésre előírt szabályok alóli felmentése.
a(z) 35. §-hoz
A kockázati-tőkebefektetések során a kockázati tőkealapoknak a portfolió társaságokban meglévő,
gyakran kisebbségi üzletrészeit jellemzően zárt tenderek keretében értékesítik. Szemben a tőzsdei
társaságokkal, ahol az eladó árelfogadóként lényegében marginális szereplő, ezen zárt portfolió
társaságok esetében a kockázati tőkealap hozamára döntő hatással van az alapkezelő cégértékesítési
tapasztalata. Erre tekintettel 19. § (8) bekezdése módosítása szükséges arra figyelemmel, hogy a
kockázati tőke és magántőke szektorba jellemzően üzletviteli és management tanácsadással és
vállalatfelvásárlási üzleti tranzakciós tapasztalattal rendelkező tanácsadók érkeznek, hiszen azon a
területen lehet a vonatkozó ismereteket, a fent említett tapasztalatot megszerezni. így az üzletviteli
tanácsadás megfelelő tapasztalatnak tekinthető, relevánsabbnak, mint a banki, a
gazdaságirányításban, vagy biztosító iparágban szerzett gyakorlat.
A 19. § (2) bekezdés c) pontjában előírt feltétel előírása a kockázati tőkealap-kezelők és a
magántőkealap-kezelők felügyelő-bizottságára nézve szükségtelen. Figyelemmel arra, hogy a
felügyelő-bizottság ellenőrző szerv, amelynek tagjai gyakran nem rendelkeznek pénzügyi területen
szerzett vezetői gyakorlattal és ez tevékenységük ellátásához nem is szükséges.
a(z) 36. §-hoz
Mivel a kockázati tőkealap illetve magántőkealap működése, befektetési elvei eltérnek a
„hagyományos” befektetési alapokéitól, emiatt indokolt, hogy kezelési szabályzatára is speciális
szabályok vonatkozzanak. Azon kockázati tőkealapok és a magántőkealapok vonatkozásában,
32
amelyeket küszöbérték alatti portfoliókat kezelő kockázati tőkealap-kezelő illetve magántőkealap-
kezelő kezel, javasolt a korábbi (Tpt-beli) szabályozást alapul venni.
                                           a(z) 37. §-hoz
A hatálybaléptető rendelkezések módosítása a megfelelő felkészülési idő biztosítása okán.
                                           a(z) 38. §-hoz
Az ingyenes készpénzfelvételhez adott nyilatkozatok nyilvántartásához nincs szükség az ügyfél
fizetési számlaszámának központi adatbázisban történő szerepeltetésére, ezen felül a Javaslat több,
az alkalmazhatóságot megkönnyítő pontosító rendelkezést is tartalmaz.
                                           a(z) 39. §-hoz
Mivel a kockázati tőkealap illetve magántőkealap működése, befektetési elvei eltérnek a
„hagyományos” befektetési alapokéitól, emiatt indokolt, hogy kezelési szabályzatára is speciális
szabályok vonatkozzanak. Azon kockázati tőkealapok és a magántőkealapok vonatkozásában,
amelyeket küszöbérték alatti portfóliókat kezelő kockázati tőkealap-kezelő illetve magántőkealap-
kezelő kezel, javasolt a korábbi (Tpt.-beli) szabályozást alapul venni.
                                           a(z) 40. §-hoz
Mivel a kockázati tőkealap és a magántőkealap nem értékpapírokba, hanem elsősorban kft.
üzletrészekbe és társasági részesedésekbe fektet be, így javasolt felvenni az éves (féléves) jelentés
kötelező tartalmi elemei közé ezeket az elemeket is.
                                           a(z) 41. §-hoz
Mellékletekre történő utalás.
                                            VII.	Fejezet
                           VIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
                                8.	Hatályba léptető rendelkezések
                                   a(z) 42. §-hoz
A Javaslat a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.
                              9.	Jogharmonizációs záradék
                                           a(z) 43. §-hoz
A Javaslat a jogharmonizációs záradékot tartalmazza.
MELLÉKLET
1.	melléklet
A Javaslat tovább pontosítja a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességére vonatkozó
feltételeket. Lakáscélú hitelt nemcsak hitelintézetek, hanem pénzügyi vállalkozások is folyósítottak
(folyósítanak). Ezért az egyenlő helyzetben levő hiteladósok egyenlő elbánásban történő részesítése
érdekében indokolt, hogy a nem hitelintézet által folyósított hitelek visszafizetéséhez, törlesztéséhez
adott munkáltatói támogatás is adómentes legyen. Ennek megfelelően a Javaslat az adómentességet
megállapító törvényi rendelkezést azzal egészíti ki, hogy e rendelkezések alkalmazásában a
pénzügyi vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a lakáscélú felhasználásra
hitelintézettől felvett hitellel egy tekintet aláesik.
33
A Javaslat biztosítja továbbá, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentes legyen abban az
esetben is, ha a támogatást olyan hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez adja a munkáltató, amelynek
felhasználásával megszerzett lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló
tulajdonában, de a szerzéssel kapcsolatos hitel törlesztése még terheli a magánszemélyt. Ennek
érdekében az adómentességet igazoló okiratok felsorolása kiegészül azzal, hogy ilyen esetben a
méltányolható lakásigény igazolására a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról szóló okirat
másolata, illetőleg ennek hiányában - a hitel folyósításának időpontjára vonatkozóan - a
magánszemély nyilatkozata és a méltányolható lakásigényt alátámasztó irat is elfogadható (tehát
utólag rekonstruálható a hitellel finanszírozott lakás tekintetében a méltányolható lakásigénynek
való megfelelés).
A kedvező szabályokat 2014. január 1-jétől visszamenőlegesen lehet alkalmazni, ha azok a
magánszemélynek kedvezőbbek.
2.	melléklet
A Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az egyéni vállalkozó is elszámolhassa költségként a
munkavállalójának lakáscélra adott vissza nem térítendő támogatás összegét.
3.	melléklet
A Javaslat a Kereskedelmi Vámtarifa besorolására támaszkodva rögzíti, hogy konkrétan mely
acélipari termékekre vonatkozik a fordított adózás.
4.	melléklet
A 2008/8/EK Irányelv kapcsán az Art. módosított 10. melléklete részletszabályokat tartalmaz a
távszolgáltatásokat nyújtó adózók adókötelezettsége vonatkozásában.
5.	melléklet
Mivel a kockázati tőkealap illetve magántőkealap működése, befektetési elvei eltérnek a
„hagyományos” befektetési alapokéitól, emiatt indokolt, hogy kezelési szabályzatára is speciális
szabályok vonatkozzanak. Azon kockázati tőkealapok és a magántőkealapok vonatkozásában,
amelyeket küszöbérték alatti portfoliókat kezelő kockázati tőkealap-kezelő illetve magántőkealap-
kezelő kezel, javasolt a korábbi, a tőkepiaci törvény szerinti szabályozást alapul venni.
6.	melléklet
Mivel a kockázati tőkealap és a magántőkealap nem értékpapírokba, hanem elsősorban kft.
üzletrészekbe és társasági részesedésekbe fektet be, így javasolt felvenni az éves (féléves) jelentés
kötelező tartalmi elemei közé ezeket az elemeket is
7.	melléklet
Az ingyenes készpénzfelvételhez adott nyilatkozatok nyilvántartásához nincs szükség az ügyfél
fizetési számlájának központi adatbázisban történő szerepeltetésére. Ezen felül a javaslat több, az
alkalmazhatóságot megkönnyítő pontosító rendelkezést is tartalmaz.
34
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Országgyűlési Képviselőcsoportja
Képviselői önálló indítvány
Kövér László úr,
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
  Tisztelt Elnök Űr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „az egyes pénzügyi tárgyú
törvények módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2014. június 12.
                                                      Bánki Erik
                                          Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Országgyűlési képviselő
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett
. 20U JÖN 13.
Kövér László úr,
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Űr!
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 35. § (1) bekezdése alapján - a
szükséges aláírásokat mellékelve - az Országgyűlés 2014. évi nyári rendkívüli ülésének
összehívását kezdeményezzük a 2014. június 19-i ülésnapra a mellékelt napirendi javaslat
szerint.
Indokolás
A javaslatok hatályba léptető rendelkezésére tekintettel indokolt azokat a nyári rendkívüli
ülésen tárgyalni, illetve elfogadni.
Budapest, 2014. június 13.
Rogán Antal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
                                   Melléklet
      az Országgyűlés 2014. évi nyári rendkívüli ülésének napirendi javaslata
                              2014. június 19. csütörtök
•	Egyes törvényeknek a sportfogadással összefüggő módosításáról szóló T/265. számú
törvényjavaslat - általános vita a lezárásig.
•	Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/264. számú
törvényjavaslat - általános vita a lezárásig.
•	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló
T/196. számú törvényjavaslat - általános vita a lezárásig.
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 35.§ (1) bekezdése
alapján, a mellékelt indítvány megtárgyalása céljából, kérjük az
Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását









Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 35.§ (1) bekezdése
   alapján, a mellékelt indítvány megtárgyalása céljából, kérjük az
Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását__










Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 35.§ (1) bekezdése
alapján^ a mellékelt indítvány megtárgyalása céljából, kérjük az
..........Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását


                                         ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
                                         Érkezett: 20 % JÚN t 8.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
                                   Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
                                   Tisztelt Elnök Úr!
Bánki Erik, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagja T/264. szám
alatt, „Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról” címmel,
törvényjavaslatot nyújtott be 2014. június 12-én.
Ezúton szeretném jelezni, hogy - Bánki Erik, mint a javaslat előteljesztőjének
hozzájárulásával - előtelj észtéként kívánok csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2014. június 18.
        Tisztelettel:
                                      ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
                                      Érkezett: 20UJÚN 26.
ORSZÁGGYŰLÉSI KEPVISELO
Előterjesztői csatlakozás törvényjavaslathoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
reszere
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Bánki Erik, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagja T/264. szám
alatt, „Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról” címmel törvényjavaslatot nyújtott
be 2014. június 12-én.
Ezúton szeretném jelezni, hogy Bánki Erik - mint a javaslat előterjesztőjének-
hozzájárulásával előterjesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2014. június 26.
        Tisztelettel:
Vécsey László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség