﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

2014. évi.... törvény
egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról

1.	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
1.§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 57. §
(3)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bölcsődékben, a különleges gyermekotthonokban, a nevelési-oktatási és a pedagógiai
szakszolgálati intézményekben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi
ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet
végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből
legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg a
neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati .tevékenységgel összefüggő munkára igénybe
vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja
meg.”
2.§
A Kjt. 85. § (3) bekezdés c) pont cf) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően -
rendeletben határozza meg a közoktatási intézményeknél foglalkoztatott, illetve más
költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében)
,,cf) a pótszabadságra jogosult nevelő, nevelő-oktató és pedagógiai szakszolgálati
tevékenységet végzők körét,”
3.§
A Kjt. a következő 91/C. §-sal egészül ki:
„91/C. § (1) A pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott - külön jogszabályban
meghatározott munkakört betöltő - közalkalmazottat az 57. § (3) bekezdése alkalmazásakor a
2014. július 1. és 2014. december 31. napja közti időszakra 15 munkanap pótszabadság illeti
meg.
(2)	A pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott - külön jogszabályban
meghatározott munkakört betöltő - közalkalmazottat a 2014. július 1. és 2014. december 31.
napja közti időszakban a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre legfeljebb
öt munkanapra lehet igénybe venni.”
2.	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
4.§
1
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 41. §-a a
következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A pedagógiai szakszolgálati intézmény - az integrált nyomon követő rendszer (a
továbbiakban: INYR) működtetése érdekében - a (4) bekezdésben meghatározott adatokon
kívül
a)	a szülő, a törvényes képviselő önkéntes adatszolgáltatása alapján a gyermek, a tanuló
nemzetiségi hovatartozására vonatkozó adatot,
b)	annak a nevelési-oktatási intézménynek a nevét, címét, OM azonosítóját, amellyel a
gyermek, a tanuló óvodai nevelési vagy tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban
áll, valamint a gyermek, a tanuló által igénybe vett pedagógiai szakszolgálati ellátás 18. § (2)
bekezdés szerinti megnevezését
is nyilvántartja.”
5.§
Az Nkt. 44. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A K1R adatkezelője oktatási azonosító számot ad ki annak,)
,,g) aki pedagógiai szakszolgálati ellátásban részesül és nem tartozik az á)-f) pontban
felsoroltak közé.”
6.§
Az Nkt. 26. alcíme a következő 44/A. §-sal egészül ki:
„44/A. § (1) A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek során alkalmazott INYR a
gyermekek, tanulók teljes körű pedagógiai szakszolgálati ellátása, fejlődésük figyelemmel
kísérése céljából a gyermekekhez, tanulókhoz kapcsolódóan, a számukra ellátást nyújtó
intézmények, nevelési-oktatási intézmények és a pedagógiai szakszolgálati intézmények
feladat-ellátási adatainak nyilvántartását, továbbá az ellátást igénybevevők ellátási
eseményeinek nyomon követését szolgáló országos informatikai nyilvántartó rendszer.
(2)	Az INYR keretében folyó adatkezelés tekintetében a hivatal az adatkezelő.
(3)	A KIR adatkezelője
a)	a 44. § (5) bekezdés a)-j) és m)~o) pontjában foglalt adatokat,
b)	a gyermek, tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátásban, gyógypedagógiai nevelésében-
oktatásában, fejlesztő foglalkoztatásában közreműködő pedagógus, továbbá szakorvos 44. §
(7)	bekezdés a)-m) pontjában foglalt adatait
a gyermek, tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátása céljából továbbítja az INYR részére.
(4)	A gyermek, tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátása során keletkezett adatokat a külön
jogszabályban meghatározott feladat-ellátási kötelezettséggel rendelkező pedagógiai
szakszolgálati intézménynek a gyermekkel, tanulóval közvetlenül foglalkozó szakembere
köteles az INYR-be rögzíteni.
(5)	Az ellátott gyermekre, tanulóra vonatkozó személyes adatokat az INYR-ből kizárólag
a)	a pedagógiai szakszolgálatnak a gyermeket, tanulót közvetlenül ellátó munkatársa,
2
b) a gyermeket, tanulót közvetlenül ellátó pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetője
ismerheti meg.
(6)	Az INYR-ben tárolt személyes adatokat az adatkezelő a pedagógiai szakszolgálati
intézmény ellátásának utolsó igénybevételétől számított tizenöt év elteltével törli a
nyilvántartásból.”
7.§
Az Nkt. 26. alcíme a következő 44/B. §-sal egészül ki:
„44/B. § Az INYR
a)	a pedagógiai szakszolgálati ellátásban részesülő személy
       aa)	44. § (5) bekezdés a)-j) és m)~o) pontban foglaltak szerinti adatait, valamint
hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetét,
       ab)	szülője, törvényes képviselője 41. § (4) bekezdés b) pontban foglalt adatait,
b)	az ellátott adataihoz kapcsolva az ellátott egészségügyi, továbbá a pedagógiai
szakszolgálaton kívüli köznevelési ellátása során keletkezett azon dokumentumok
kiállításának időpontját, tartalmát, kibocsátójának nevét, amelyek a pedagógiai szakszolgálati
ellátást megelőzően keletkeztek, az ellátott vagy szülője, törvényes képviselője rendelkezésére
állnak és az ellátáshoz feltétlenül szükségesek,
c)	az ellátott adataihoz kapcsolva a pedagógiai szakszolgálati ellátására vonatkozóan
       ca) a szűrést, vizsgálatot végző intézmény nevét, címét, a szűrés eredményét, a szűrés,
vizsgálat kérelmezőjének nevét, címét, elérhetőségét, a szűrés, vizsgálat módszerét, eszközét,
eredményét, megállapításait, a szűrési, vizsgálati eljárásban szereplő szakemberek nevét,
végzettségét, szakképzettségét, a szűrés, vizsgálat időpontját, időtartamát, helyét,
      eb) az állapot-megismerést végző intézmény nevét, címét, az állapot-megismerés
kérelmezőjének nevét, címét, elérhetőségét, az állapot-megismerés időpontját, időtartamát,
helyét, az állapot-megismerés módszerét, eszközét, az állapot-megismerés eredményét és
megállapításait, az eljárásban közreműködő szakember nevét, végzettségét, szakképzettségét,
       cc)	a szűrés, vizsgálat, állapot-megismerés alapján megállapított szükséges segítő
beavatkozás megnevezését, óraszámát, időtartamát, módszerét, eszközét, helyszínét, a segítő
beavatkozást végző intézmény adatait, a részt vevő szakember nevét, végzettségét,
szakképzettségét, a segítő beavatkozás eredményét,
      cd)	a szűrés, vizsgálat, állapot-megismerés eredményével kapcsolatos szülői
nyilatkozatot, a szülői felülvizsgálati kérelem adatait,
       ce)	a felülvizsgálat okát, kérelmezőjét, legutóbbi vizsgálat, felülvizsgálat óta eltelt
időt, felülvizsgálatot végző intézmény nevét, címét, a felülvizsgálat módszerét, eszközét,
időpontját, időtartamát, helyszínét, a felülvizsgálatot végző szakemberek nevét, végzettségét,
szakképzettségét, a felülvizsgálat eredményét,
d)	a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló jogszabályban meghatározott
közigazgatási hatósági eljárás adatai közül az eljárás kezdeményezőjének nevét, címét,
elérhetőségét, az eljárás okát, az eljárás eredményét, a közigazgatási hatósági eljárás
ügyszámát
tartja nyilván.”
8.	§
(1) Az Nkt. 62. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(5) A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-
munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a
továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között -
meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a
munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.”
(2) Az Nkt. 62. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok teljes
munkaidőben történő foglalkoztatás esetében heti huszonegy órában a neveléssel-oktatással
lekötött munkaidőben végzik a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos
foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával (a továbbiakban:
közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat.”
9.§
(1)	Az Nkt. 65. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka választása
szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat. Illetménye, munkabére a munkaidő-csökkentés
mértékének ötven százalékával csökken. A munkáltató csak akkor köteles biztosítani a
választás szerinti feltételeket, ha azt a nevelési, a tanítási év vagy a tanítási év első félévének
befejezését megelőző hatvan nappal korábban közli a pedagógus, az óvodai dajka. Az e
bekezdésben foglalt kedvezményt csak azok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése
előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-
munkakörben vagy óvodai dajkaként.”
(2)	Az Nkt. 65. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Abban az esetben, ha a magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező pedagógus
helyettesítésének ideje eléri a tíz munkanapot, a helyettesítő pedagógus heti tanóráinak,
foglalkozásainak számát az ellátott magasabb vezető, vezető beosztásra meghatározott
óraszám alapján kell megállapítani.”
10. §
Az Nkt. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény, többcélú
intézmény vezetőjét - az e törvényben foglalt szervezetek, közösségek, személyek és a
fenntartó véleményének kikérésével - az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az
állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a
megbízási jogkör gyakorlója dönt.”
11.	§
Az Nkt. 80. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az iskola az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletében
meghatározott mérési időszakban, tanévenként megszervezi - a felnőttoktatásban és az 1-4.
4
évfolyamon tanulók kivételével - a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését,
vizsgálatát azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés tantárgy tanítása folyik. Az érintett
tanuló fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskolai testnevelés
tantárgyat tanító pedagógus végzi. A mérés megszervezésére a (2)—(8) bekezdésben foglaltak
alkalmazandók.”
12.	§
(1)	Az Nkt. 84. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata, szakmai alapdokumentuma tartalmazza
a nemzetiségi nevelési-oktatási feladat ellátását, feltéve, hogy e feladatot az intézmény
ténylegesen ellátja, akkor a települési önkormányzat, az állami fenntartó az intézmény
a)	létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával,
b)	költségvetésének meghatározásával és módosításával,
c)	vezetőjének megbízásával, megbízásának visszavonásával
összefüggő döntéséhez, véleményéhez beszerzi az érintett települési nemzetiségi
önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi
önkormányzat, országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetében az országos
nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Többcélú intézményben, valamint ha a nevelési-
oktatási intézménynek több tagintézménye, több intézményegysége van, akkor több
tagintézmény esetén tagintézményenként, több intézményegység esetén
intézményegységenként kell vizsgálni azt, hogy szerepel-e a nemzetiségi nevelés-oktatás az
alapító okiratban vagy a szakmai alapdokumentumban továbbá azt, hogy a tagintézmény,
intézményegység a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ténylegesen ellátja-e. Ha a
tagintézményben vagy intézményegységben folyó nevelés-oktatás megfelel e feltételeknek,
akkor az érintett nemzetiségi önkormányzatot az adott tagintézményre, intézményegységre
vonatkozóan az a)-c) pontban felsorolt döntések meghozatala során egyetértési jog illeti
meg.”
(2)	Az Nkt. 84. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Az oktatásért felelős miniszter az állami intézményfenntartó központ által fenntartott
intézmények tekintetében hozott, az e §-ban meghatározott döntéseihez nem köteles
beszerezni az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértését, amennyiben az oktatásért
felelős miniszter az állami intézményfenntartó központ véleményével egyező döntést hoz, és
az állami intézményfenntartó központ véleményével az érintett nemzetiségi önkormányzat
egyetért.”
13.	§
Az Nkt. 94. § (4) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazás kap a Kormány, hogy)
,,w) a pedagógiai szakszolgálati tevékenységek során alkalmazott integrált nyomonkövető
rendszer létrehozását, működtetését, az információs rendszer részére történő adatszolgáltatás
rendjét”
5
(rendeletben állapítsa meg.)
14.	§
Az Nkt.
aj 21. § (2) bekezdésében az „állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény
esetében a Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó
egyes feladatainak ellátására kijelölt szervnél (a továbbiakban: hivatal)” szövegrész helyébe
az „ állami intézményfenntartó központ és az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott
intézmény esetében a Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe
tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szervnél (a továbbiakban: hivatal) ”,
b)	34. § (1) bekezdésében az „egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési
intézmények” szövegrész helyébe az „egyházi, magán köznevelési intézmények és a
nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények”,
c)	34. § (2) bekezdésében az „egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési
intézmény ” szövegrész helyébe az „ egyházi, magán köznevelési intézmény és a nemzetiségi
önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmény”,
d)	65. § (10) bekezdésében a „pszichopedagógus” szövegrész helyébe a „pszichopedagógus,
gyógytornász”,
e)	77. § (2) bekezdés e) pontjában a „ KIR ” szövegrész helyébe a „ KIR és az INYR ”,
f)	1. mellékletének táblázata B:4 mezőjében az „50 gyermek létszám alatt” szövegrész
helyébe az „51 gyermek létszám alatt”
szöveg lép.
3.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
15.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat
ellátására létrejött jogi személy, amelynek alapítására, nyilvántartására, képviseletére,
szervezetére, működésére, irányítására, felügyeletére, átalakítására és megszüntetésére az e
törvényben, kormányrendeletben, valamint az egyes költségvetési szervekre vonatkozó
jogszabályokban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A nemzeti köznevelésről szóló
törvény szerinti állami intézményfenntartó központ egyes szervezeti egységei, továbbá a
nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti állami felsőoktatási intézmény által fenntartott
köznevelési intézmény törvényben foglaltak szerint jogi személyiséggel rendelkezhet.”
4.	A nemzeti felsó'oktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
16.	§
(1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 8. § (6)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(6) A felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók elhelyezését szolgáló szervezet
(kollégium, diákotthon) - felsőoktatási intézményhez szervezetileg nem tartozó intézmény
esetén felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján - elláthatja a felsőfokú
tanulmányok megkezdését elősegítő felkészítés feladatait, részt vehet a felsőfokú képzésben
is, és szakkollégiumként is működhet.”
(2) Az Nftv. 8. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A hallgatók lakhatási feltételeinek biztosításához felsőoktatási intézmény részeként
kollégium működtethető, illetve a felsőoktatási intézményhez szervezetileg nem tartozó
intézményként diákotthon hozható létre. A diákotthon - az alapítótól függően költségvetési
szervként vagy nem költségvetési szervként működő - jogi személy.
(8)	Diákotthon alapítója lehet felsőoktatási intézmény, valamint az, aki felsőoktatási
intézményt alapíthat.”
17.	§
Az Nftv. 12. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szenátus)
,,d) javaslatot tesz a rektori pályázat tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat és
megválasztja a rektorjelöltet, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét;”
18.	§
(1)	Az Nftv. 13. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és
dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a
kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. A rektor a kancellár
döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása esetén a fenntartóhoz címzett
kifogással élhet.
(2)	Állami felsőoktatási intézményben a rektor a felsőoktatási intézmény alaptevékenységnek
megfelelő működéséért felelős, ennek keretében gyakorolja az oktatói, kutatói, illetve tanári
munkakörben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat, valamint a 25. § (3) bekezdése
szerinti megbízási jogviszonnyal kapcsolatos, a megbízót megillető jogosultságokat. Az
oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak, a megbízási jogviszonyban
állók tekintetében illetmény, illetve egyéb jogviszonyra tekintettel történő juttatás
megállapítására a rektor a kancellár egyetértésével jogosult.”
(2)	Az Nftv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gazdasági főigazgató, állami felsőoktatási intézményben a kancellár felelős a
gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért.”
19. §
7
Az Nfitv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) Állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetését a kancellár végzi.
(2)	A kancellár
a)	felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi,
jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve
a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és
közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést,
b)	felel a szükséges gazdálkodási, valamint az a) pontban meghatározott területeken
szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, ennek keretében egyetértési jogot
gyakorol a 12. § (1) bekezdés, valamint 13. § (1) bekezdés szerinti jogosultnak az intézmény
gazdálkodását, szervezetét, működését érintő, vagy gazdasági következménnyel járó döntései
és intézkedései tekintetében, az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatályba
lépésének feltétele,
c)	gondoskodik annak feltételeiről, hogy a felsőoktatási intézmény gazdálkodása az
alapfeladatok ellátását biztosítsa,
d)	gyakorolja az intézmények részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó
szervezetekben a tulajdonosi jogokat, valamint
e)	a 13. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel munkáltatói jogot gyakorol a
felsőoktatási intézményben foglalkoztatott alkalmazottak felett, gondoskodik a
jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról,
J) feladatait a rektorral együttműködve látja el.
(3)	Kancellári megbízást az kaphat, illetve a kancellári megbízás azzal tartható fenn, aki
a)	felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, a központi vagy területi
közigazgatásban szerzett hároméves vezetői gyakorlattal, és
b)	felsőfokú végzettséggel
rendelkezik.
(4)	A kancellár a felsőoktatási intézménnyel áll közalkalmazotti jogviszonyban, felette a
munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.
(5)	A kancellár a (2) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott jogkörét esetenként vagy
az ügyek meghatározott körében az intézmény vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja.
A kancellár a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott hatáskör átruházása során biztosítja a
felsőoktatási intézmény magasabb vezetője számára a vezetői feladatok ellátásához szükséges
hatáskörök gyakorlását. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.”
20.	§
(1)	Az Nfitv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felsőoktatási intézmény könyvtára, könyvtári rendszere szakirodalmi, információs,
oktatási és kutatási feladatokat ellátó nyilvános tudományos közgyűjtemény, amely muzeális
intézményi, levéltári funkciót is elláthat. Az állami egyetemi könyvtárak biztosítják a
hagyományos és virtuális tanulási környezetet, a tananyagok és a szakirodalom elérhetőségét,
tudománymetriai szolgáltatásokat nyújtanak, ellátják az intézmény tartalomgazdai feladatait,
továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről
szóló törvényben meghatározott nyilvános könyvtári, valamint szak- és felsőoktatási
8
könyvtári feladatokat. Az egyetemi könyvtárak az országos Dokumentum-ellátási
Rendszerből - jogszabályban meghatározottak szerint - támogatást kapnak.”
(2)	Az Nftv. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felsőoktatási intézmény nem oktatási szervezeti egységei intézményi központtá
szervezhetők. Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény jogi
személy, amely a Kormány által a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes
feladatainak ellátásra kijelölt szervnél - a köznevelési intézmény szakmai
alapdokumentumának a fenntartó általi benyújtásával - az oktatási hivatal nyilvántartásába
való bejegyzéssel, mint a felsőoktatási intézmény önálló jogi személyiséggel rendelkező
szervezeti egysége jön létre. Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési
intézményben foglalkoztatottak munkáltatója a rektor.”
(3)	Az Nftv. 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény tekintetében a
4.	§ (4) bekezdése szerinti jogosult a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
szerint dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, nevének megállapításáról, átszervezéséről,
megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról.”
21.	§
Az Nftv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint heti öt napból álló tanítási hét
keretében, a munkanapokon kell megszervezni. A teljes idejű képzés duális képzésként is
megszervezhető. E rendelkezésektől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának
egyetértésével el lehet térni.”
22. §
Az Nftv. 19. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felsőoktatási információs rendszer elektronikus formában létrehozott, közhiteles
nyilvántartás, amely az alábbi alrendszerekből, illetve alkalmazásokból áll:)
,f) az állami oktatásirányítást, illetve a fenntartói irányítást támogató ágazati vezetői
információs rendszer, amely a felsőoktatási információs rendszert alkotó alrendszerekből,
valamint az intézményi nyilvántartásokból - törvény eltérő rendelkezése hiányában
személyazonosításra alkalmatlan módon - szolgáltatott adatokból álló, csoportosított
adatokat, kimutatásokat szolgáltat.”
23.	§
Az Nftv. 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Kormány külön engedélye hiányában költségvetési szervként működő felsőoktatási
intézmény költségvetési szervvel egyesülhet, ilyenhez csatlakozhat, és költségvetési szervvel
9
olvadhat össze, költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény kiváló szervezeti
egységét költségvetési szervhez lehet csatlakoztatni.”
24.	§
(1)	Az Nftv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felsőoktatási intézményekben - a szervezeti és működési szabályzatban
meghatározottak alapján - a következő magasabb vezetői megbízások adhatók:
a)	rektor,
b)	rektorhelyettes,
c)	főigazgató,
d)	dékán,
e)	kancellár,
f)	gazdasági főigazgató.”
(2)	Az Nftv. 37. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott vezetői megbízások határozott időre - az (1)
bekezdés a)~d) pontja esetében három évre - adhatók. Az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában
felsorolt megbízások egy, az (1) bekezdés b), e) és f) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben
felsorolt megbízások több alkalommal meghosszabbíthatók. Az (1) és (2) bekezdésben
meghatározott vezetői megbízásokra nyilvános pályázatot kell kiírni.
(4)	A rektori megbízásra benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelt pályázatot
a szenátus véleményezi, és valamennyi tagja többségének szavazatával dönt a rektorjelölt
személyéről. Adott felsőoktatási intézményben ugyanazon személy - a vezetői megbízási
ciklusoktól függetlenül - összesen legfeljebb két alkalommal kaphat rektori magasabb vezetői
megbízást az esetleges jogelőd intézményekre is tekintettel. A rektori magasabb vezetői
pályázatot a fenntartó írja ki.”
(3)	Az Nftv. 37. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A kancellári megbízásra irányuló pályázat kiírásáról, a személyi javaslatok
felterjesztéséről a miniszter gondoskodik. A pályázat benyújtásának a határideje a
közzétételtől számított tizenöt napnál rövidebb nem lehet. A kancellár megbízására, a
megbízás visszavonására a miniszterelnök jogosult.”
(4)	Az Nftv. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A magasabb vezetői és vezetői megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról a
(4a) bekezdés kivételével a szenátus, vagy a 12. § (8) bekezdése alapján a szervezeti és
működési szabályzatban meghatározott átruházott hatáskörben eljáró testület vagy személy (a
továbbiakban e bekezdésben együttesen: szenátus) dönt. A szenátus döntését - a (4)
bekezdésben foglaltak kivételével - megküldi a rektornak. A rektor a szenátus véleményének
mérlegelésével dönt a vezetői megbízásról. A 73. § (3) bekezdés f) pontjában és a 75. § (4)
bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott vezetői megbízás esetén a kancellár, a (4a)
bekezdésben meghatározott vezetői megbízás esetében a rektor a megbízott személlyel - a
megbízásra jogosult által meghatározottak szerint - létesít a felsőoktatási intézményben
foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.”
10
25. §
Az Nftv. 48/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A 48/A. § a) pontjában meghatározott kötelezettség a szakváltást nem korlátozza. A
szakváltás történhet a képzés munkarendjének, nyelvének, helyének megváltoztatásával,
átvétellel, felvételi eljárás útján. A felvételi eljárás útján történő szakváltás az oklevél szerzése
nélkül befejezett felsőoktatási képzést követő egy éven belül teljesített beiratkozással
lehetséges. Szakváltás esetén a feltételek teljesítése szempontjából az újabb szak képzési
ideje, képzési költsége az irányadó.”
26.	§
Az Nftv. 48/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48/M. § (1) A volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatónak nem kell teljesítenie a 48/A.
§ a) pontjában meghatározott feltételt, illetve a 48/A. § c) pont alapján fennálló még nem
teljesített kötelezettséget, ha három gyermeket szül.
(2)	A volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatónak nem kell teljesítenie a 48/A. § c)
pontja alapján meghatározott kötelezettséget, ha beiratkozását követően az adott szakon
a)	felsőoktatási szakképzés, illetve osztott képzés esetén legfeljebb egy félévig,
b)	osztatlan képzés esetén legfeljebb két félévig
folytatott tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben és
szakváltásra nem került sor.”
27.	§
Az Nftv. 48/Q. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A részletfizetés ideje alatt megvalósuló - 48/M. § (1) bekezdés, illetve 48/0. § szerinti -
körülmény, a mentesség megállapításának időpontjában még fennálló kötelezettség
teljesítésére vonatkozik.”
28.	§
Az Nftv. 53. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A doktori fokozat megszerzésének feltételei:)
,,b) két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének a doktori
szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása, amely siket doktoij elölt esetében a nem
magyar jelnyelv ismeretének az igazolásával is történhet;”
29.	§
Az Nftv. 67. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az oktatási hivatal jár el
11
a)	a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésével,
b)	az alapító okiratban szereplő adatok változásaival,
c)	a képzések indításával,
d)	a felvehető maximális hallgatói létszám megállapításával és módosításával,
e)	a doktori iskola létesítésével,
f)	a doktori iskola megszűnésével,
g)	a diákotthonok nyilvántartásba vételével,
h)	felsőoktatási szakkollégiumok nyilvántartásba vételével
kapcsolatos ügyekben.”
30.	§
(1)	Az Nftv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A MAB-nak húsz tagja van. Kilenc tagot delegál a miniszter, kettő tagot a Magyar
Tudományos Akadémia, egy tagot a Magyar Művészeti Akadémia, három tagot a Magyar
Rektori Konferencia, kettő tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek,
egy tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok
Országos Konferenciája, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége. A tagoknak - a
Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Hallgatói Önkormányzatok Országos
Konferenciája által delegált tag kivételével - tudományos fokozattal kell rendelkezniük. A
delegálok a delegálás során egyeztetni kötelesek a nagyobb tudományterületek arányos
képviselete érdekében. Nem lehet a MAB tagja, aki a Felsőoktatási Tervezési Testület tagja,
rektor, kancellár vagy kormánytisztviselő.”
(2)	Az Nftv. 71. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A delegált tagokat - a miniszter előterjesztésére - a miniszterelnök bízza meg. A
megbízás egy alkalommal meghosszabbítható. A tagok megbízatása - a Doktoranduszok
Országos Szövetsége és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által delegált
tag kivételével - hat évre szól. A Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Hallgatói
Önkormányzatok Országos Konferenciája által delegált tagokat a miniszterelnök kettő évre
bízza meg.”
31.	§
(1)	Az Nftv. 73. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fenntartó)
,f) megbízza a gazdasági főigazgatót, illetve visszavonja a megbízását;”
(2)	Az Nftv. 73. § (3) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
(A fenntartó)
,,i) a felsőoktatási intézmény működése, gazdálkodása ellenőrzése céljából jogosult az
intézmény tanulmányi, gazdálkodási, illetve egyéb nyilvántartási adataihoz való hozzáférésre
a 3. mellékletben foglaltak szerint;
12
j) jóváhagyásával határozza meg a felsőoktatási intézmény az intézményben folytatott képzés
költségét.”
32.	§
(1)	Az Nftv. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési
tervét, költségvetését, valamint ezek módosítását a szenátus döntésétől számított tizenöt
napon belül megküldi a fenntartónak. Ha a felsőoktatási intézmény a költségvetésétől eltérő
döntést kíván hozni, azt előzetesen meg kell küldenie a fenntartónak. A fenntartó a szenátus
által hozott egyéb döntések megküldését is kérheti. Az állami felsőoktatási intézmény esetén
az intézményfejlesztési tervet, költségvetést, valamint ezek módosítását tájékoztatás céljából
az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek, valamint az államháztartásért felelős
miniszternek is meg kell küldeni.”
(2)	Az Nftv. 74. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fenntartó a felsőoktatási intézmény költségvetésével, a költségvetés végrehajtásának
ütemtervével kapcsolatos észrevételeit a megküldéstől számított harminc napon belül, a
szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos észrevételeit a megküldéstől számított
hatvan napon belül, az intézményfejlesztési tervvel kapcsolatos észrevételeit kilencven napon
belül közölheti a felsőoktatási intézménnyel. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb
harminc nappal meghosszabbítható. Ha a fenntartó a felsőoktatási intézmény
költségvetésével, vagy a szervezeti és működési szabályzatban, illetve az intézményfejlesztési
tervben foglaltakkal nem ért egyet - megfelelő határidő tűzésével - visszaküldi azt a
felsőoktatási intézménynek, kezdeményezve annak átdolgozását.”
(3)	Az Nftv. 74. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A fenntartó a 73. § (5) bekezdésében foglaltak biztosítására további ellenőrzést is
végezhet, az intézményt beszámolóra, tájékoztatásra kötelezheti, a felsőoktatási intézmény
működésével kapcsolatosan felhívással, kifogással élhet.”
33.	§
(1)	Az Nftv. 75. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A rektor akadályoztatása, érintettsége vagy a rektori tisztség átmeneti betöltetlensége
esetén a rektor helyettesítésére jogosult rektorhelyettes a szenátus vezetőjeként jár el.”
(2)	Az Nftv. 75. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Állami felsőoktatási intézmény esetén)
b)	a 37. § (5) bekezdésben foglaltak szerint
ba)	a belső ellenőrzési vezető megbízásának és a megbízása visszavonásának jogát a fenntartó
előzetes egyetértésével a kancellár,
bb)	a gazdasági főigazgató megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos
munkáltatói jogokat az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a fenntartó
13
(gyakorolja.)
34.	§
Az Nftv. 52. alcíme a következő 84/E. §-sal egészül ki:
„84/E. § A MAB támogatását, amely a szakértői testület várható egyéb éves bevételére is
tekintettel a törvényes, megfelelő színvonalú működést biztosítja, a miniszter által vezetett
minisztérium fejezetében előirányzatként kell megtervezni.”
35.	§
(1)	Az Nftv. 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A magán felsőoktatási intézmények a 12. § (7) és (8) bekezdésében, a 29. § (1)
bekezdésében, a 37. § (1) bekezdés e) pontjában, (3), (5) és (6) bekezdésében, a 83. § (1) és
(5)	bekezdésében foglalt rendelkezésektől a szervezeti és működési szabályzatukban
eltérhetnek. Magán felsőoktatási intézményekben a 13/A. § és a 37. § (4a) bekezdése nem
alkalmazható.”
(2)	Az Nftv. 94. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A magán felsőoktatási intézmény alapító okirata a 12. § (3) bekezdésében és a 73. § (3)
bekezdésében foglaltaktól eltérően úgy is rendelkezhet, hogy a fenntartó hagyja jóvá a
felsőoktatási intézmény költségvetését, a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves
beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési tervét.”
36.	§
Az Nftv. 63. alcíme a következő 104/B. §-sal egészül ki:
„104/B. § A Testnevelési Egyetem egyetemként működő felsőoktatási intézmény, amely -
alapító okiratában foglaltak szerint - eltérhet a 6. § (2) bekezdésében, a 9. § (3) bekezdésében,
a 13. § (5) bekezdésében a felsőoktatási intézményekre előírt feltételektől, azzal, hogy a 15-
16.	§ szerinti képzési rendszert meg kell tartania.”
37.	§
(1)	Az Nftv. 108. §-a a következő l.a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„l.a. duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy
gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, illetve e
képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a
szak - képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a
képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi
14
rendelkezéseket tartalmazó - tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács
által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik;”
(2)	Az Nftv. 108. § 8-10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„8. hallgatói képzési szerződés: a felsőoktatási intézmény és az önköltséges képzésre
besorolást nyert hallgató között a 39. § (3) bekezdése szerint létesített szerződés;
9.	halmozottan hátrányos helyzetű: az a beiratkozás (jelentkezés) időpontjában huszonötödik
életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
törvényben meghatározottak szerint halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül;
10.	hátrányos helyzetű: az a beiratkozás (jelentkezés) időpontjában huszonötödik életévét be
nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
törvényben meghatározottak szerint hátrányos helyzetűnek minősül;”
38.	§
(1)	Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)
„19. a MAB elnöke, tagjai, tisztségviselői részére biztosított tiszteletdíj megállapításának
szabályait, a MAB létrehozásával, működésével, hatáskörével, a Felsőoktatási Tervezési
Testület, a Duális Képzési Tanács létrehozásával, működésével, hatáskörével kapcsolatos
kérdéseket,”
(2)	Az Nftv. 110. § (1) bekezdése a következő 27. ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)
„27. a hallgatói hitel igénybevételének feltételeit és eljárási szabályait, a hitelszerződés
megkötésének, a hallgatói hitel kamata meghatározásának, igénylésének, folyósításának,
törlesztésének, előtörlesztésének, támogatásának, záró elszámolásának, megszűnésének,
továbbá felmondásának részletes szabályait, a Diákhitel szervezet éves beszámoló
készítésének és könyvvezetésének sajátosságait, valamint a hallgatói hitelrendszer
működtetésének részletes szabályait.”
39.	§
Az Nftv. 69. alcíme a következő 114/F. §-sal egészül ki:
„114/F. § E törvénynek - az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi...
törvénnyel megállapított - 108. § 9-10. pontjában foglaltakat első alkalommal a 2015/2016.
tanévre történő felsőoktatási jelentkezéssel kapcsolatos általános felvételi eljárásban, illetve
az azt követően megkezdett felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgatóra kell alkalmazni,
azzal, hogy a 2015/2016. tanévre történő felsőoktatási jelentkezéssel kapcsolatos általános
felvételi eljárás befejezéséig a jelentkező, illetve sikeres felvételi vizsga esetén a 2015.
15
szeptemberében első évfolyamon tanulmányokat megkezdő hallgató, valamint a 2015.
augusztus 31-én már hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató legfeljebb az adott szak
képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési idő alatt a 2014. augusztus 31-
én hatályos rendelkezések szerint is minősülhet hátrányos helyzetűnek, halmozottan hátrányos
helyzetűnek.”
40.	§
Az Nftv. 70. alcíme a következő 117/A. §-sal egészül ki:
„117/A. § (1) E törvénynek - az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014.
évi ... törvénnyel megállapított - 12. § (7) bekezdés első mondatát, 13. § (1), (2) és (4)
bekezdését, 13/A. §-át, 37. § (1), (3)-(4a) és (5) bekezdését 2014. szeptember 1-je után a
kancellár megbízása kezdetétől kell alkalmazni. 2014. szeptember 1-jét követően a kancellár
megbízásáig terjedő időszakban a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 2014. augusztus 31-
én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A kancellár megbízásával egyidejűleg az
igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetőjének a magasabb vezetői megbízása vezetői
megbízássá alakul át.
(2)	A kancellár a megbízását követő hatvan napon belül köteles javaslatot tenni a felsőoktatási
intézmény szervezeti és működési szabályzatának a módosítására. A szervezeti és működési
szabályzat módosítását a szenátus húsz napon belül köteles megtárgyalni.
(3)	E törvénynek - az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi ...
törvénnyel megállapított - 37. § (3) bekezdését az egyes oktatási tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi ... törvény hatályba lépését követően adott magasabb vezetői
megbízások tekintetében kell alkalmazni.
(4)	E törvény - az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi ...
törvénnyel megállapított - 71. § (1) és (4) bekezdése alapján a Magyar Kereskedelmi és
Iparkamara által delegált tag megbízása 2018. február 28-ig, a Hallgatói Önkormányzatok
Országos Konferenciája által delegált tag megbízása 2016. február 29-ig terjedő időszakra
történik. A megjelölt határnapot követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a
Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a 71. § (4) bekezdésében
meghatározottak szerint jogosult tagot delegálni azzal, hogy a MAB tagjaként 2018. február
28-ig, illetve 2016. február 29-ig teljesített megbízást a hosszabbítás szempontjából
figyelembe kell venni.
(5)	E törvénynek - az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi ...
törvénnyel megállapított - 48/B. § (8) bekezdésében foglaltakat a 2015. szeptember 1-jét
követően történt szakváltás tekintetében kell alkalmazni.”
41.	§
Az Nftv. 70. alcíme a következő 117/B. §-sal egészül ki:
„117/B. § (1) Az állami tulajdonú gazdasági társaság és az általa fenntartott felsőoktatási
intézmény feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvételekor az
államháztartásról szóló törvény 9/A. alcímében foglalt rendelkezéseket az e §-ban
meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
16
(2)	A nem állami felsőoktatási intézményt fenntartó gazdasági társaság által gyakorolt
fenntartói jog az (1) bekezdés szerinti átvétel időpontjában e törvény erejénél fogva
megszűnik.
(3)	A feladatellátás átvételekor
a)	az államháztartásról szóló törvény 11/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti társaság alatt a
fenntartó társaságot, b) pontja szerinti társaság alatt a társaság által fenntartott felsőoktatási
intézményt,
b)	a felsőoktatási intézmény esetében ügyvezetés alatt a rektort,
c)	a felsőoktatási intézmény tekintetében cégbíróság alatt a felsőoktatási intézmények
nyilvántartásáért felelős szervet
kell érteni.
(4)	A feladatellátás átvétele során az átvevő költségvetési szerv az (5) bekezdés szerinti
jogutód állami felsőoktatási intézmény.
(5)	Az állami tulajdonú gazdasági társaság, és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény
tekintetében az átvevő állami felsőoktatási intézményt a Kormány rendeletben jelöli ki. A
jogutód felsőoktatási intézmény működési engedélyezése során a 21. § (4) bekezdésében
foglaltakat kell alkalmazni.”
42.	§
(1)	Az Nftv. 1. melléklete az 1, melléklet szerint módosul.
(2)	Az Nftv. 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3)	Az Nftv. 5. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
43.	§
Az Nftv.
1.	10. § (1) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „miniszter”,
2.	11. § (1) bekezdés b) pontjában a „helyben szokásos és egyben akadálymentes” szövegrész
helyébe „ a honlapján akadálymentes ”,
3.	11. § (2) bekezdésében az „anyanyelvi szaknyelvi ismeretek” szövegrész helyébe az
„anyanyelvi, szaknyelvi ismeretek”,
4.	12. § (7) bekezdésében a „gazdasági vezető” szövegrész helyébe a „kancellár”,
5.14. § (1) bekezdésében a „ valamit” szövegrész helyébe a „ valamint”,
6.	17. § (1) bekezdésében „a képzés megszervezhető” szövegrész helyébe „a képzés, a képzési
és kimeneti követelményekben foglaltak szerint, megszervezhető”,
7.	23. § (3) bekezdésében az „intézmény, átalakulásával, kapcsolatos” szövegrész helyébe az
„ intézmény átalakulásával kapcsolatos ”,
8.	25. § (7) bekezdés b) pontjában a „ha az” szövegrész helyébe az „a”,
9.	43. § (3) bekezdésben a „rektor döntése” szövegrész helyébe a „rektornak - a fenntartó
tájékoztatása mellett meghozott - döntése ”,
10.	48. § (3) bekezdésében a „ létszámkeretre ” szövegrész helyébe a „ képzésre ”, a „formában
tanulmányokat folytató” szövegrész helyébe a „formában azonos szakon tanulmányokat
folytató ”,
17
11.	48/L. § b) pontjában a „hallgató a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek
ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskereső és járadékra jogosult” szövegrész
helyébe a „hallgató részére álláskeresési járadékot folyósítottak”,
12.	51. § (4) bekezdésében a „felsőfokú végzettségi szintet” szövegrész helyébe a „felsőfokú
végzettségi szintet, doktori fokozatot”,
13.	53. § (5) bekezdés c) pontjában a „munkásság” szövegrész helyébe a „munkásság,
sporttudományi tevékenység”,
14.	69. § (4) bekezdésében a „művészeti” szövegrész helyébe a „művészeti, sporttudományi”,
15.	75. § (2) bekezdés a) pontjában a „határozza meg a rektor és a gazdasági vezető”
szövegrész helyébe a „ határozza meg a rektor, kancellár, gazdasági főigazgató ”,
16.	75. § (2) bekezdés b) pontjában a „gazdasági vezető” szövegrész helyébe a „kancellár,
gazdasági főigazgató ”,
17.	80. § (3) bekezdésében a „ keretszám terhére ” szövegrész helyébe a „ létszámban ”,
18.	85/B. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „támogatása” szövegrész helyébe a „forrás",
19.	93. § (2) bekezdésében „a bölcsész, bölcsész-tanár képzéshez nyújtott” szövegrész
helyébe „ a pedagógus képzéshez nyújtott”,
20.	93. § (6) bekezdésében az „a 94. § (2), (3) és (8) bekezdését” szövegrész helyébe az „e
törvény 94. § (2), (3), (6) és (8) bekezdését”,
21.	96. § (3) bekezdésében a „szóló törvény” szövegrész helyébe a „szóló törvény (a
továbbiakban: Civil tv.) ”,
22.	96. § (6) bekezdésében „Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.)”
szövegrész helyébe az „A Civil tv. ”,
23.	99. § (3) bekezdésében „a rektor” szövegrész helyébe „a kancellár”,
24.	101. § (4) bekezdésében az „eltérhet a karok számára és típusára vonatkozó általános”
szövegrész helyébe az „eltérhet a 13. § (5) bekezdésben meghatározott”,
25.	102. § (3) bekezdésében a „pedagógus ösztöndíjjal” szövegrész helyébe a „Klebelsberg
Képzési Ösztöndíjjal”,
26.	104. § (4) bekezdésében a „Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete”
szövegrész helyébe a „ Pető András Főiskola ”
szöveg lép.
44.	§
Hatályát veszti az Nftv.
1.	12. § (3) bekezdés g) pont gc) alpontjában a gazdálkodó szervezettel történő
együttműködésről” szövegrész,
2.	12. § (3) bekezdés h) pont ha) alpontja,
3.	12. § (8) bekezdésében a „ha)-” szövegrész,
4.	14. § (1) bekezdésében a „köznevelési, gyakorlati képzést biztosító” szövegrész,
5.	24. § (6) bekezdés c) pontja,
6.	25. § (7) bekezdés b) pontjában az „az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által
kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján ” szövegrész,
7.	26. § (3) bekezdésének az „ , illetve a felsőoktatási intézmény támogatásának
megállapításánál” szövegrésze,
8.	31. § (5) bekezdés c) pontjában az „ , illetve a felsőoktatási intézmény támogatásának
megállapítása során ” szövegrész,
9.	46. § (6) bekezdés d) pontja,
10.	47. § (3) bekezdésében a „ , feltéve, hogy az intézmény rendelkezik szabad kapacitással”
szövegrész,
18
11.	49. § (7) bekezdésében a „ 49. §” szövegrész,
12.	57. § (1) bekezdés b) pontja,
13.	64. § (3) bekezdés d) pontjában az „ elterjedésének” szövegrész,
14.	75. § (6) bekezdése,
15.	78. § (2) bekezdésében a „normatív” szövegrész,
16.	110. § (1) bekezdés 6. pontjában az „és engedélyezési rendjét” szövegrész,
17.	111. § (2) és (6) bekezdése,
18.	113. § (4) bekezdésében az „ értékben ” szövegrész,
19.	114. § (2) bekezdése,
20.	114/B. § (2) bekezdése,
21.	116. §-a,
22.	117. § (7) és (8) bekezdése.
                                  5.	Záró rendelkezések
                                          45. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon
lép hatályba.
(2)	A 15—40. § és a 42^44. §, valamint az 1-3. melléklet 2014. szeptember 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2014. évi... törvényhez
Az Nftv. 1. melléklet táblázata helyébe a következő táblázat lép:

    A B                            C                             
1.  I. EGYETEMEK                                                 
2.    I/A. Állami egyetemek                                      
3.      Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest                     
4.      Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest 
5.      Debreceni Egyetem, Debrecen                              
6.      Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest                  
7.      Kaposvári Egyetem, Kaposvár                              
8.      Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest             
9.      Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest                  
10.     Miskolci Egyetem, Miskolc                                
11.     Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest                  
12.     Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest                  
13.     Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron                     
14.     Óbudai Egyetem, Budapest                                 
15.     Pannon Egyetem, Veszprém                                 
16.     Pécsi Tudományegyetem, Pécs                              
17.     Semmelweis Egyetem, Budapest                             
18.     Szegedi Tudományegyetem, Szeged                          
19.     Szent István Egyetem, Gödöllő                            
20.     Széchenyi István Egyetem, Győr                           
21.     Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest              
22.     Testnevelési Egyetem, Budapest                           
23.   I/B. Nem állami egyetemek                                  
24.     Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest  
25.     Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen      
26.     Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest               
27.     Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest               
28.     Közép-európai Egyetem, Budapest                          
29.     Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Budapest            
30.     Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest                
31. II. FŐISKOLÁK                                                
32.   II/A. Állami főiskolák                                     
33.     Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest                   
34.     Dunaújvárosi Főiskola, Dunaújváros                       
35.     Eötvös József Főiskola, Baja                             
36.     Eszterházy Károly Főiskola, Eger                         
37.     Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös                         
38.     Kecskeméti Főiskola, Kecskemét                           
39.     Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest                  
40.     Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza                        
41.     Pető András Főiskola, Budapest                           
42.     Szolnoki Főiskola, Szolnok                               
43.   II/B. Nem állami főiskolák                                 
44.     A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest                
45.     Adventista Teológiai Főiskola, Pécel                     
46.     Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest                
47.     Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác                      
48.     Baptista Teológiai Akadémia, Budapest                    
49.     Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest            
50.     Budapest Kortárstánc Főiskola, Budapest                  
20
51.   Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Budapest            
52.   Edutus Főiskola, Budapest                                       
53.   Egri Hittudományi Főiskola, Eger                                
54.   Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom                     
55.   Gábor Dénes Főiskola, Budapest                                  
56.   Gál Ferenc Főiskola, Szeged                                     
57.   Golgota Teológiai Főiskola, Vajta                               
58.   Győri Hittudományi Főiskola, Győr                               
59.   IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest                        
60.   Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár                        
61.   Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa                       
62.   Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs                       
63.   Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest                           
64.   Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest            
65.   Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak           
66.   Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Budapest                     
67.   Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza 
68.   Szent Bemát Hittudományi Főiskola, Zirc                         
69.   Szent Pál Akadémia, Budapest                                    
70.   Tömöri Pál Főiskola, Kalocsa                                    
71.   Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém                
72.   Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest                        
73.   Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest                    
74.   Zsigmond Király Főiskola, Budapest                              
21
2. melléklet a 2014. évi... törvényhez
1.	Az Nftv. 3. melléklet I/B. fejezet 1. pont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)
,J) a hallgató által fizetett díjak és térítések - a kötelezettséghez kapcsolódó részletfizetési
kedvezmény, halasztás, mentesség - adatai;”
2.	Az Nftv. 3. melléklet I/B. fejezet 1. pont a következő h) alponttal egészül ki:
(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)
,,h) a hallgató részére hallgatói jogviszonyára tekintettel folyósított - a 85. § (1) és (2)
bekezdésében foglaltak szerint a Kormány által rendelettel alapított - ösztöndíj adatai.”
3.	Az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a) a felsőoktatási intézmény]
„ab) tisztségviselőinek - rektor, kancellár, gazdasági főigazgató, belső ellenőrzés vezetője,
gazdasági tanács elnöke és tagjai, a szenátus tagjai, az igazgatási feladatot ellátó hivatal
vezetője, kollégiumi vezető, szakkollégium képviselője - neve, értesítési címe, elérhetősége
(telefon, e-mail),”
4.	Az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)
,,c) a MAB, a Felsőoktatási Tervezési Testület, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói
Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége
esetében
ca) a szervezet neve, székhelye,
eb) a vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága, felülvizsgálati bizottsága tagjainak neve
és értesítési címe;”
5.	Az Nftv. 3. melléklet II/B. fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók: a társadalombiztosítási, illetmény és
munkabér vagy más juttatás kifizetőhelyének (minden olyan adat, amely az illetmény,
munkabér vagy más juttatás, jogosultság megállapításához, igénybevételéhez szükséges); a
bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek
(a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adatok); a nemzetbiztonsági szolgálatnak (valamennyi
adat); a fenntartónak (a fenntartói jogok gyakorlásához szükséges valamennyi adat); a Magyar
Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak (a szakértői tevékenyég ellátásához szükséges
valamennyi adat); a felsőoktatási intézménynek (az alkalmazottjával kapcsolatos minden
adat); továbbá a köznevelési információs rendszernek (az 1. a) és b) pont szerinti adat annak
biztosítása érdekében, hogy egy személynek csak egy azonosító száma legyen).”
6.	Az Nftv. 3. melléklet II/C. fejezet 1. pontja kiegészül az alábbi aq) és ar) pontokkal:
22
(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)
,,aq) kollégiumi elhelyezés esetén a kollégium megnevezése, az adott félévre vonatkozó
elhelyezés ténye,
ar) diákotthoni elhelyezés esetén a diákotthon megnevezése és OM-azonosítója, az adott
félévre vonatkozó elhelyezés ténye;”
7.	Az Nftv. 3. melléklet II/C. fejezet 1. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)
,,e) a hallgató által fizetett díjak és térítések - a kötelezettséghez kapcsolódó részletfizetési
kedvezmény, halasztás, mentesség - adatai;”
8.	Az Nftv. 3. melléklet II/C. fejezet 1. pontja a következő g) alponttal egészül ki:
(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)
„g) a hallgató részére hallgatói jogviszonyára tekintettel folyósított - a 85. § (1) és (2)
bekezdésében foglaltak szerint a Kormány által rendelettel alapított - ösztöndíj adatai.”
9.	Az Nftv. 3. melléklet III. fejezet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a felsőoktatási
információs rendszerben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatairól,
állampolgárságáról, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés okáról és
időpontjáról, és lakcíméről - azonosítás, ellenőrzés és hitelesítés céljából - térítésmentesen,
elektronikus úton adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől.
A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a felsőoktatási információs
rendszerben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait, személyi
igazolvány számát és lakcímét elektronikus úton megküldi a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és
lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából
megküld a felsőoktatási információs rendszer működtetőjének. A személyi adat- és
lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes
személyazonosító adatainak, lakcímének, állampolgárságának a személyi adat- és
lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról és a természetes személynek a
személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülése okáról és időpontjára a kapcsolati kódon
értesíti a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet. A felsőoktatási
információs rendszer működtetéséért felelős szerv a jelen pont szerint tudomására jutott
adatokat - az e törvényben meghatározott ideig - tárolhatja, és felhasználhatja az érintett
személyek és adatszolgáltató intézmények tájékoztatására.”
10.	Az Nftv. 3. melléklete a következő IV. fejezettel egészül ki:
,JtV. A felsőoktatási intézmény fenntartója által nyilvántartott és kezelt személyes és
különleges adatok
1.	E törvény alapján nyilvántartott adatok:
23
A felsőoktatási intézmény fenntartója az I/A. 4. és I/B. 4. pont alapján részére a felsőoktatási
intézmény által a fenntartói irányítással összefüggő feladatok ellátása, a fenntartói jogok
gyakorlása céljából egyedileg, vagy informatikai rendszere útján továbbított, illetve
közvetlenül hozzáférhetővé tett személyes és különleges adatok.
2.	Az adatkezelés időtartama: az adattovábbítástól számított öt évig.
3.	Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a
bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek (a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges
adatok); a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak (a
foglalkoztatással összefüggő adatok); a nemzetbiztonsági szolgálatnak (valamennyi adat); a
Diákhitel Központnak (a hallgatói hitel jogszerű folyósításával és a tanulmányok folytatásával
összefüggő adatok); az Avtv2. 28. §-a alapján a fenntartóhoz intézett adat-megismerési
kérelem teljesítése céljából a kérelmezőnek az Avtv2. 26. § (3) bekezdése szerinti
közérdekből nyilvános adatnak minősülő adatok.”
24
3. melléklet a 2014. évi... törvényhez
1.	Az Nftv. 5. melléklet 1. pontja a következő g) és h) ponttal egészül ki:
[E törvény által nyilvántartott adatok a (volt) állami (rész)ösztöndíjas hallgató]
,,g) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból való kikerülésének oka és időpontja,
h)	állampolgársága,”
2.	Az Nftv. 5. melléklet 6. pontjában az „a munkaügyi központoktól és kirendeltségeitől, ”
szövegrész helyébe az „ az állami foglalkoztatási szervtől” szöveg lép.
3.	Az Nftv. 5. melléklet 7. pont nyitó szövegrésze és a) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv azonosítás
és a változások követése, ellenőrzése céljából történő adatigényléshez a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi szervének, az állami foglalkoztatási szervnek, a kincstárnak, az
egészségbiztosítási szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, a felsőoktatási
információs rendszer működéséért felelős szervnek és az adóhatóságnak megküldheti a
nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait, továbbá adóazonosító jelét és
társadalombiztosítási azonosító jelét. A sikeres azonosítást követően
a)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a (volt) magyar állami ösztöndíjas
hallgató nevére, születési nevére, lakcímére (lakóhely és tartózkodási hely) a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásból kikerülés okára és időpontjára, állampolgárságára,”
(vonatkozóan kért nyilvántartott adatokat átadja a magyar állami ösztöndíj feltételei
teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek)
4.	Az Nftv. 5. melléklet 7. pont e) alpontjában a „felsőoktatási képzésére, elektronikus
levelezési címére, ” szövegrész helyébe a „felsőoktatási képzésére, lakcímére, ” szöveg lép.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő, eltérő
fejlődésű és más kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók, pedagógiai szakszolgálati
ellátása során döntő jelentősége van a gyermek szakszolgálati és szakszolgálaton kívüli
(egészségügyi, szociális stb.) ellátási előzményei ismeretének, vagyis annak, hol, mikor,
milyen ellátásban részesült az érintett, ott a szakemberek milyen megállapításokat tettek,
milyen véleményt fogalmaztak meg. Eddig mindezek kezelése esetleges volt, akár egy
iskolaváltás során is előfordulhatott, hogy ezek az információk elvesztek, ha a szülők vagy az
előző iskola nem közölték azokat az új iskolával vagy pedagógiai szakszolgálati
intézményekkel. Ezen problémák kiküszöbölését célozza az Integrált Elektronikus
Nyomonkövető Rendszer (a továbbiakban: INYR) bevezetése. Az INYR olyan szenzitív
adatokkal is dolgozik majd, amelyek kezelése csak törvényi felhatalmazás alapján történhet,
ezért van szükség a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban:
Nkt.) módosítására.
Ezen kívül a módosítás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításával
összefüggésben változtat a pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak munkaidő beosztási szabályain, oly módon, hogy a nevelési-oktatási
intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakkal egyező szabályozást vezet be
esetükben.
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) elősegíti továbbá Magyarország Alaptörvénye X.
cikk (3) bekezdésének érvényesülését. Az Alaptörvény szerint „ a felsőoktatási intézmények a
kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény
szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a
Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli”. Ennek megfelelően meg
kell teremteni a megfelelő viszonyt egyrészről a kutatás és oktatás szabadságának biztosítása
érdekében fontos akadémiai autonómia, másrészről a közpénzekkel való professzionális
gazdálkodás és szervezeti menedzsment között. Fontos, hogy a kutatás és oktatás szabadsága
körében megvalósulhasson az intézmények önkormányzati jellegű működése a választott
testületeken és a választott rektoron keresztül, de okulva az elmúlt 20-25 évnek az egyetemi
autonómia kiterjesztő értelmezéséből eredő negatív tapasztalatain, legalább ugyanilyen
fontos, hogy biztosított legyen az esetenként több tízmilliárdos költségvetéssel és több ezer
dolgozóval működő intézmények felelős, átlátható és professzionális gazdálkodása, az erre a
feladatra kiválasztott, felkészült és a Kormány által kinevezett professzionális menedzsereken,
azaz a kancellárokon keresztül.
A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete által folytatott képzés a
központi idegrendszer károsodása következtében mozgássérült személyek helyreállító
nevelését szolgálja. A világhírű Pető módszer alkalmazásával az intézmény komoly hazai és
nemzetközi sikereket ér el ezen tevékenysége, valamint a konduktorképzés területén.
Az állami finanszírozás hatékonyságának növelését a jelenlegi szabályozási környezetben az
teremtheti meg, ha az intézmény közvetlen állami fenntartásba kerül. Ez a többi állami
fenntartású intézménnyel azonos módon biztosítja a főiskola magyar állami ösztöndíjas
helyeit, a köznevelési intézmény (iskola, óvoda, szakszolgálat, stb.) pedig gyakorlóiskolai
státusba kerül, mely nem csak az állami finanszírozást, hanem a felsőoktatási
26
gyakorlóhelyeknek biztosítható speciális többletforrások lehetőségét is biztosítja, erre ugyanis
az igen speciális körülmények között, magas konduktori létszámmal működő intézetnek
mindenképpen szüksége van.
A törvénymódosítás a sportegészségügy és a sporttudomány területein jelentkező
legfontosabb feladatok közötti kapcsolat intézményes megerősítése céljából egy új, önálló,
egyetemi szintű sporttudományi képzést folytató állami felsőoktatási intézmény létrehozását
kezdeményezi, mely a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának
önállóvá válásával jön létre. Az új intézmény magában foglalja majd a jelenlegi Országos
Sportegészségügyi Intézet (ŐSEI) egyes - nem betegellátást végző - egységeit, valamint a
sporttudományhoz és a sportegészségügyhöz kapcsolódó egyes kutatási tevékenységeket is.
A sporttudományi, felsőfokú képzési, valamint továbbképzési intézményi feladatokat, továbbá
a sportegészségügyi feladatokat és az ezekhez kapcsolódó kutatási feladatokat komplex
módon összefogó új szervezet sportcélú közfeladatait tekintve egyedülálló európai és
világszinten egyaránt. Az élsport és az élutánpótlás-nevelés szakmai programjainak
érvényesülését biztosító felkészülési és versenyeztetési feladatok segítése, megalapozása
mellett a szabadidősport és a diák-hallgatói sport szakmai programjainak fellendülése is
várható az új intézmény működésétől, szolgáltatásaitól, ami összességében a sportban kitűzött
tömegesítés megvalósítását szolgálja annak valamennyi közvetlen és közvetett pozitív
hatásával.
A Javaslat ezen túl számos más a jogszabály tartalmi koherenciáját szolgáló, a jogalkalmazást
egyszerűsítő, egységes értelmezést előmozdító változtatási kezdeményezést is tartalmaz.
27
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A módosítás a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak számára is biztosítja az évi 25 munkanap pótszabadságot, ezzel egyidejűleg
a nemzeti köznevelésről szóló törvény fogalomhasználatához igazítja a Kjt. már elavult
szövegét.
A 2. §-hoz
Az 1. §-ban megfogalmazott módosításhoz kapcsolódóan a felhatalmazó rendelkezést is
pontosítani kell.
A 3. §-hoz
A pótszabadság év közbeni megadása miatt rendelkezni kell átmeneti szabályokról is, hogy
egyértelmű legyen az idei évben kiadható pótszabadság mennyisége.
A 4. §-hoz
Adatkezelésre vonatkozóan előírást csak törvényi szinten lehet megfogalmazni, ezért
szükséges, hogy az INYR működtetése érdekében a pedagógiai szakszolgálati intézmény
részéről kezelhető adatok köre kiegészüljön.
Az 5. §-hoz
A pedagógiai szakszolgálati ellátásokat nem kizárólag a köznevelés rendszerében
jogviszonnyal rendelkező (tehát óvodás, iskolás) gyermekek, tanulók veszik igénybe. Egyes
pedagógiai szakszolgálatokat (pl. korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás) lényegében
már a születés pillanatától nyújtja a köznevelési rendszer részeként működő pedagógiai
szakszolgálati intézményrendszer. Emiatt és azért, mert az INYR-ben történő adatkezeléshez,
nyilvántartáshoz szükség van azonosító számra, oktatási azonosítót kell, hogy kapjanak azok
is, akik köznevelési intézménnyel jogviszonyban nem állnak, de pedagógiai szakszolgálati
ellátást igénybe vesznek.
A 6. §-hoz
E szakasz definiálja az INYR-t, meghatározza az adatkezelőt, továbbá kimondja, hogy kik
kötelesek adatokkal feltölteni a rendszert és kik ismerhetik meg az ott nyilvántartott adatokat.
Itt tesz eleget a törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott célhoz kötöttség elve érvényesülésének.
A 7. §-hoz
Az adattakarékosság elvének megfelelően szabályozza az INYR működtetése céljának
eléréséhez feltétlenül szükséges adatok körét.
A 8. §-hoz
28
A pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus munkakörökben alkalmazott
pedagógusokra a nevelő-oktató munkát végzőket megillető pótszabadság jogintézménye nem
teijedt eddig ki, azonban a korábbi önkormányzati fenntartók széles köre a pedagógiai
szakszolgálati intézmények esetében saját jogértelmezésükkel a pótszabadságot a pedagógiai
szakszolgálati intézményekben foglalkoztatottak esetében is alkalmazták. Ebből kifolyólag a
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által 2013. szeptember 1. napjától (az új struktúrájú
pedagógiai szakszolgálati intézmények létrejöttétől) történő helyes jogalkalmazást a
pedagógiai szakszolgálati intézményekben foglalkoztatott pedagógusok veszteségként élték
meg, sok szakember el is hagyta a köznevelési rendszert. A kialakult probléma komplex
megoldást kíván, ezért nem elég a pótszabadságra való jogosultságot megadni a pedagógiai
szakszolgálati intézményekben, hanem indokolt más tekintetben is a nevelési-oktatási
intézményekkel egyező szabályozás kialakítása. így a kötött munkaidő bevezetése, valamint
ezzel összefüggésben az ellátandó feladatoknak az egyes munkaidő részekre való
beosztásának a felülvizsgálata.
A 9. §-hoz
A pedagógus előmeneteli rendszer része az a merőben új jogosultság, hogy az öregségi
nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka választása szerint csökkentett
munkaidőben dolgozhat. Illetménye, munkabére pedig csak a munkaidő-csökkentés
mértékének ötven százalékával csökken. E rendelkezés népszerű, számos kérelem érkezik e
körben az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények vezetőihez. Az
elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján megállapítható, hogy előfordul egy
nevelőtestületben akár több ilyen igény tanítási év közben történő bejelentése, és ez ellátási
zavarokat okozhat a tanítási év befejezéséig, hiszen az igény teljesítése okán kieső tanítási
órákat mással kell elláttatnia a munkáltatónak, azonban ez tanítási évben egy váratlan
bejelentés okán nehézségekkel jár. Ennek kiküszöbölésre kerül meghatározásra az az új
szabály, hogy a munkáltató a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatásra irányuló
kérésnek csak akkor köteles eleget tenni, ha azt a nevelési, a tanítási év vagy a tanítási év első
félévének befejezését megelőző hatvan nappal korábban közli a pedagógus, az óvodai dajka a
munkáltatóval.
A módosítás kezel egy másik problémát is, szabályozza a köznevelési intézményvezetői
munkakör átmenetileg történő megüresedése esetében a helyettesítő pedagógus munkaidejét.
Nyilvánvalóan méltánytalan, ha egy hosszabb betegállomány vagy gyermekgondozási
szabadság miatt tartósan távollévő intézményvezetőt helyettesítő, esetleg az intézményvezető-
helyettesi óraszámban tart órákat foglalkozásokat a helyettesítés teljes ideje alatt. Ennek a
kezelése a Javaslat alapján, hogy a tizedik munkanap után a helyettesítőre már az
intézményvezetői óraszám vonatkozna.
A 10. §-hoz
Az Nkt. 68. § (1) bekezdésének módosítása a párhuzamos szabályozás kiiktatását célozza. A
törvény több helyen is szabályozza, hogy kiknek, mely szervezeteknek, közösségeknek,
személyeknek a véleményét kell kikérni az intézményvezető megbízása előtt. Ezt a 68. § (1)
bekezdésében nem indokolt, illetve az értelmezést zavaró megismételni, ezért ebből a
rendelkezésből el kell hagyni.
A 11. §-hoz
29
A tanulók fizikai állapotát, edzettségét csak azokon az évfolyamokon lehet mérni, vizsgálni,
ahol a testnevelés tantárgy oktatása egyáltalán folyik, hiszen pl. egy kizárólag érettségi utáni
szakképzést folytató iskolában lehet, hogy nincs is a nevelőtestületben olyan testnevelő tanár,
aki a méréseket el tudná végezni.
A 12. §-hoz
A rendelkezés a nemzetiségi önkormányzat egyetértési jogára vonatkozó szabályozás
értelemszerű pontosítása. Nem indokolt, hogy a nemzetiségi önkormányzat egyetértési joggal
rendelkezzen olyan településen működő köznevelési intézményi tagintézménye
vonatkozásában, ahol egyáltalán nem folyik az adott nemzetiség nevelés-oktatása. Ugyanis
amiatt, hogy a településen működő iskola nem önálló, hanem egy másik településen
székhellyel rendelkező többcélú köznevelési intézmény tagintézménye, amely köznevelési
intézmény valamely feladat-ellátási helyén folyik nemzetiségi nevelés-oktatás, nem szükséges
a generális egyetértési felhatalmazó rendelkezést ilyen formában fenntartani.
A 13. §-hoz
Az INYR bevezetéséhez szükséges részletszabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó
rendelkezés.
A 14. §-hoz
A szövegcserés módosítások a szövegpontosításokra irányulnak.
A 15. §-hoz
A köznevelési intézmények jogi státuszának az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.
törvénnyel való koherenciáját biztosító rendelkezés.
A 16. §-hoz
A felsőoktatási intézmények részeként, illetve a felsőoktatási intézménnyel kötött
megállapodás alapján működő kollégiumok, diákotthonok státusát érintő szabályozás
pontosítása.
A 17. §-hoz
A kancellári rendszer bevezetésével összefüggésben a rektorválasztás szabályai pontosításra
kerülnek, növelve ezzel a felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási és tudományos
autonómiáját.
A 18. §-hoz
A kancellári rendszer bevezetésével kapcsolatosan a rektor és a kancellár jogkörét, hatáskörét
állapítja meg, világosan rögzítve, hogy a rektor felelős a felsőoktatási intézmény szakszerű,
alaptevékenységnek megfelelő működéséért, ennek keretében gyakorolja az oktatói, kutatói,
illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak feletti munkáltatói jogokat, ami hagyományosan
garantálja az oktatási, kutatási és művészeti alkotómunka szabadságát.
30
A 19. §-hoz
A sokmilliárdos, esetenként több tízmilliárdos költségvetéssel működő intézmények
professzionális menedzsmentjének és gazdálkodásának kialakítása, fejlesztése, a
közpénzekkel való felelős, hatékony és elszámoltatható gazdálkodás biztosítása érdekében
régóta megoldandó kérdés a magyar felsőoktatásban.
A kancellár jogköreit illetően néhány olyan kulcsmomentum van, amely a megfelelő
feladatellátás érdekében mindenképpen hozzárendelendő a pozícióhoz. Egyrészt megalapozott
az igény, hogy a költségvetési intézmény egészére vonatkozóan minden, a szervezetébe
tartozó munkatárs (tehát az elsődlegesen nem oktatási, kutatási feladatokat ellátó szervezeti
egységek közalkalmazottai) felett ne csak a szakmai felügyeletet, hanem a munkáltatói
jogokat is a kancellár gyakorolja. A munkáltatói jogkör a kancellár részéről az ésszerű
működés érdekében részben vagy egészben tovább delegálható. Másrészt indokolt, hogy a
rektornak és a szenátusnak az intézmény gazdálkodását érintő, vagy gazdasági
következménnyel járó stratégiai döntései és intézkedései érvényességéhez, hatályba lépéséhez
szükséges legyen a kancellár egyetértése (ellenjegyzése).
A kancellár nem egy megerősített jogkörökkel rendelkező gazdasági főigazgató - ezt a
magasabb vezetői pozíciót a Javaslat megtartani rendeli - hanem az intézmény
működtetéséért felelős felsővezető menedzser. így a kancellári pozíció betöltéséhez szükséges
feltételek kialakítása esetén - a gazdasági élet más területein bevett gyakorlathoz hasonlóan -
a hozzáértés, az alkalmasság, a kompetencia és a tapasztalat oldaláról kell megközelíteni az
alkalmasságot. A kancellár az általa irányított szervezet útján köteles gondoskodni a
jogszabályoknak megfelelő pénzügy-szakmai kompetencia biztosításáról.
A kancellárok esetében számos jogosítvány biztosítása indokolt a fenntartó számára.
Javaslatunk a központi költségvetési szerveknél szokásos módszert követi: a kiválasztás
pályázat útján történik, az adott szerv (ebben az esetben a felsőoktatási intézmény) maga nem
működik közre a folyamatban, csak a fenntartó. A kancellár a felsőoktatási intézmény
közalkalmazottja, munkáltatója az oktatásért felelős miniszter. A visszahívás jogkörét
értelemszerűen a megbízónál szükséges tartani.
A 20. §-hoz
A köznevelési intézmények jogi státusának az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.
törvénnyel való koherenciáját biztosító rendelkezés. A felsőoktatási intézmény által
fenntartott köznevelési intézmények jogállását, működtetését a köznevelés hatályos
szabályrendszerével összhangba hozó módosítás, illetve pontosítás. A felsőoktatási
intézmények által fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatottak munkáltatója a
rektor.
A 21. §-hoz
A felsőoktatás képzési rendszerében indokolt a gyakorlatorientált képzések egy speciális
formájaként a duális képzés lehetőségének bevezetése, szabályozása. A Javaslat a duális
képzést a teljes idejű képzések egyik formájaként határozza meg.
A 22. §-hoz
A Javaslat alapján törvényi felhatalmazás alapján a felsőoktatási információs rendszerből a
korábbinál bővebb körben szolgáltathatóak adatok. Tekintettel arra, hogy az adatok a
31
felsőoktatási információs rendszerben rendelkezésre állnak, ez nagy mértékben csökkenti az
intézmények egyedi és eseti adatszolgáltatási kötelezettségét.
A 23. §-hoz
A felsőoktatási intézmények átalakulási szabályai körében a szervezeti egységre
vonatkoztatott, önálló felsőoktatási intézmény alapításával nem járó kiválás, illetve a kiváló
szervezeti egység más felsőoktatási intézményhez történő csatlakoztatás szabályozásának a
pontosítása.
A 24. §-hoz
A módosítás a kancellár jogintézménye bevezetésére tekintettel válik szükségessé. A nemzeti
felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) - jelen Javaslattal
megállapítani javasolt - 13/A. §-ára tekintettel indokolt a magasabb vezetői körben a
kancellár nevesítése. A javasolt módosítás egyúttal rendezi a magasabb vezetői megbízással
rendelkezők megbízási idejét, így a kancellárét is, valamint a rektor megválasztásának és
megbízásának, továbbá a kancellár kiválasztásának, pályáztatásának és megbízásának rendjét.
A 25-27. §-hoz
A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítése során az Nftv. 48/B. § (8) bekezdése szerint az
Nftv. 48/A. § a) pontban rögzített kötelezettség a szakváltást nem korlátozza. Az Nftv. 48/B.
§ (8) bekezdésének jelenleg hatályos szövege szerint „A 48/A. § a) pontjában meghatározott
kötelezettség a szakváltást nem korlátozza. Szakváltás esetén a feltételek teljesítése
szempontjából az újabb szak képzési ideje irányadó.
Az Nftv. a szakváltás fogalmát és az Nftv. 42. § (1) bekezdés a) pontja szerint a képzés
megváltoztatásának a hallgatói jogát nem azonosítja, ez a két lehetőség eltérő alapon illeti
meg a felsőoktatási képzésben részt vevő személyt. Az Nftv. 42. § (1) bekezdés - a
képzésváltás szabályozásával - az Nftv. 48/B. § (8) bekezdése szerinti esetre kínál analógiát,
de a magyar állami ösztöndíj mint - a hallgatói jogviszonyt tekintve - járulékos jogviszony
feltételei teljesítése szempontjából maradéktalanul nem igazolható az ösztöndíjazottra
vonatkoztatott szakváltás lehetőségének és a képzésváltoztatás törvényben szabályozott
hallgatói jogának az azonosítása. A felsőoktatási információs rendszer mint ágazati
nyilvántartás a képzésváltás azon fogalmára épült fel, hogy a hallgató a hallgatói jogviszony
megszakítása nélkül szakot, szakirányt, munkarendet, képzés nyelvet és telephelyet,
finanszírozási formát válthat. A felsőoktatási intézmények és a tanulmányi rendszerek ezt a
fogalomhasználatot alkalmazzák. A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének
nyilvántartásáért felelős szerv eredendően a hallgatói jogviszonyhoz járuló ösztöndíjas
jogviszonyon belüli képzésváltást, vagyis a szak, munkarend, nyelv, telephely, finanszírozási
forma váltást, továbbá a másik intézménybe történő átvételt a magyar állami ösztöndíj
feltételei teljesítése szempontjából kezeli az Nftv. 48/B. § (8) bekezdés szerinti
szakváltásként.
A magyar állami ösztöndíj feltételeinek nem teljesítése pénzügyi szankciókhoz kötött, az
ösztöndíjas jogviszony túlmutat a hallgatói jogviszonyon, esetlegesen több hallgatói
jogviszonnyal párhuzamosan is létezhet és nem szűnik meg a hallgatói jogviszony, vagy több
egymást követő hallgatói jogviszony megszűnésével sem. Ezért a magyar állami ösztöndíj
relációjában a szakváltás fogalmát nem lehetséges az Nftv. 42. § (1) bekezdése alapján
kizárólag képzésváltásként megítélni, figyelemmel arra, hogy az Nftv. mellett sem a hallgatói
32
szerződés, sem az azt felváltó hallgatói nyilatkozat sem tartalmaz arra vonatkozóan
rendelkezést, hogy az Nftv. 48/B. § (8) bekezdésében foglalt szabályt az Nftv. 42. § (1)
bekezdés a) pontjában található keretek, és a megszakítás nélküli folyamatos hallgatói
jogviszony mellett lehet csak értelmezni, ebből következően az ösztöndíjas számára a szak
jogszerű megváltoztatása lehetséges a hallgatói jogviszony megszűnését követő újabb kereszt-
általános- vagy pótfelvételi eljárás során történt felvétel és beiratkozás teljesítésével, újabb
hallgatói jogviszony létesítésével is.
Az Nftv. 42. § (1) bekezdés b) pontja a hallgatói jogok között határozza meg a képzésváltás
lehetőségét a következő megfogalmazásban: „A hallgató kérheti átvételét azonos, illetve
másik felsőoktatási intézmény ugyanazon képzési területhez tartozó szakjára. ”. Amennyiben
az ösztöndíjas és nem kizárólagosan a hallgató törvényben biztosított jogaként értelmezné a
jogalkalmazó a képzés váltást, úgy a joggal járó korlátozásokat is érvényesítenie kellene egy
olyan ösztöndíjas jogviszonyban, ami nem csak a hallgatói jogviszony idejére jött létre, amit
az Nftv. 48/B. § (7) bekezdése több egymást követő hallgatói jogviszonyra tekintettel
folyósított állami ösztöndíj jogi kereteként, a hallgatói jogviszony megszűnését követően is
fenntartani rendel. Vagyis ez az értelmezés nem engedhető meg, ugyanakkor, ha a szakváltás
a magyar állami ösztöndíjasnak - értelemszerűen az elsőként megkezdett felsőfokú
tanulmányai befejezését megelőzően megszüntetett hallgatói jogviszonyát követő, de - nem a
hallgatói jogviszonyához kötött sajátos lehetőségeként is gyakorolható, úgy az Oktatási
Hivatalnak a 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában
meghatározott visszafizetési kötelezettséget megállapító döntése időpontjával összhangban az
Nftv. is terminológiai pontosításra szorul. (A hallgatói, illetve az ösztöndíjas számára
biztosított két eltérő lehetőség a hallgatói jogviszony folyamatossága vagy annak hiánya
körében tér el, valamint abban, hogy az ösztöndíjas szakváltás nem korlátozódik a már
megkezdett képzés képzési területére.)
Amennyiben az ösztöndíjas a képzés befejezése nélkül abbahagyja a szakot és a jogviszonyát
meg is szünteti, de a következő felvételi eljárásban felsőoktatási felvételi kérelmet nyújt be és
sikeres felvételt követően ismételten hallgatói jogviszonyt létesít, az új hallgatói jogviszony
keretében az előző szak képzési területéhez tartozó, vagy azon kívüli szakra egy éven belül
történő beiratkozása is megvalósítja a szakváltást az Nftv. hivatkozott szabályai alapján.
Ennek folytán továbbra is megmarad annak a lehetősége, hogy a képzési támogatás
formájában a felsőoktatási intézmény számára az ösztöndíjasra tekintettel már megfizetett
magyar állami ösztöndíj olyan oklevél megszerzését eredményezze, amely az ösztöndíjas
választásának megfelelően a jogalkotó által elvárt társadalmilag hasznos hazai munkaviszony
alapja lehet. (A visszafizetési kötelezettség előírása nem célja csupán szankciója az Nftv.
magyar állami ösztöndíjasokra vonatkozó szabályozásának.) Ezt, a vázolt szabályozási
környezet mellett az az elvi alapvetés is indokolja, hogy a kreditrendszerű, többciklusú képzés
lehetőségein belül a hallgatói, illetve ösztöndíjas egyéni döntési lehetőségeket, és a magyar
állami ösztöndíj feltételeinek teljesítését ezen a módon lehetséges összehangolni.
A módosítás eredményeként a tanulmányok befejezése nélküli hallgatói jogviszony
megszűnési időpontjától a soron következő általános feltételi eljárás lefolytatásáig, a
beiratkozásig terjedő határozott időszak alatt az Oktatási Hivatal a visszafizetési
kötelezettséget a hivatkozott kormányrendeleti szabályozásra tekintettel nem állapítja meg. A
hosszabb időtartamot az indokolja, hogy a felvételi eljárást lezáró besorolási és felvételi
döntés, illetve ezek jogorvoslata, majd az azt követő felsőoktatási beiratkozás, hallgatói
jogviszony létesítés időigényes. Ezek biztonságos, jogszabály szerinti lebonyolítása, az új
33
hallgatói jogviszony felsőoktatási információs rendszerbe történő lejelentése mind szükséges
a magyar állami ösztöndíj adminisztrációjához.
A párhuzamosan létesített jogviszony keretében folytatott magyar állami (rész)ösztöndíjas
képzés új kötelezettséget teremt, a párhuzamosan kezdett önköltséges képzés pedig a magyar
állami ösztöndíjasokra vonatkozó szabályozás értelmezési körén kívül esik.
A javasolt módosítás ezen túl rendezi azt a helyzetet, amely abban az esetben áll elő, ha a
kötelezett
a)	megkezdett tanulmányainak rövid időn -felsőoktatási szakképzési, illetve osztott képzés
esetén egy féléven, osztatlan képzés esetén kettő féléven - belüli befejezése folytán jogosult
lenne az Nftv. 48/M. § (2) bekezdésében meghatározott mentességre, ugyanakkor a szakváltás
kedvezményével is élni kíván,
b)	volt magyar állami ösztöndíjas hallgató ösztöndíjas jogviszonyára tekintettel már
megkezdte kötelezettsége teljesítését, azonban a teljesítés időszakában áll be az a körülmény,
amely alapján a fennálló kötelezettség előírására nem kerülhetett volna sor.
A 28. §-hoz
Kodifikációs pontosítás.
A 29. §-hoz
A módosítás az Oktatási Hivatal hatáskörének pontosítását szolgálja. A Javaslat szerint a
doktori iskola megszüntetése esetén nem szükséges az Nftv. 67. § (4) bekezdésében
meghatározott feltételt teljesíteni, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői
véleményét megkérni, tekintettel arra, hogy ez a szakértői vélemény megszüntetés esetén már
nem képes betölteni a folytatott, vagy folytatni tervezett tevékenység minősítésével
kapcsolatos szakértői feladatokat, így a rendelkezés egyszerűsítése indokolt.
A 30. §-hoz
A Javaslat szerint a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagjainak bővítése
szükséges a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, valamint a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara egy-egy delegáltja révén. A két új delegáló szervezet révén a
szakértői testületben hangsúlyosabban jelennek meg a képzésekkel kapcsolatos hallgatói és
gazdasági szempontok, egyúttal 50% alá csökken a Kormány által delegáltak aránya.
A 31. §-hoz
A kancellári rendszer bevezetésével a belső ellenőr megbízásának feladatköre a fenntartótól a
kancellárhoz kerül. A felsőoktatási intézmények a képzések meghirdetésekor egyedi
önköltségszámítást végeznek, ennek fenntartó általi, egyedi jóváhagyása biztosítja, hogy a
képzési támogatás biztosított mértéke fedezze az önköltség összegét.
A 32. §-hoz
A felsőoktatási intézmény eredményes gazdálkodásának, stabilitásának érdekében szükséges a
fenntartó jogköreinek bővítése a költségvetés végrehajtása kapcsán.
34
A 33. §-hoz
A Javaslat a rektor akadályoztatása, érintettsége vagy a rektori tisztség átmeneti
betöltetlensége esetén az erre jogosult rektorhelyettest hatalmazza fel a szenátus vezetésére. A
módosítás az intézmény működőképességének ilyen speciális helyzetben való fenntartását
célozza. A Javaslat a kancellári rendszer bevezetése kapcsán rendezi a belső ellenőrzési
vezető megbízásának és megbízása visszavonásának a kérdését, továbbá pontosítja a
gazdasági főigazgató megbízásának és megbízása visszavonásának rendjét.
A 34. §-hoz
A módosítás a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság nemzetközi akkreditációjára
való tekintettel törvényi szinten is kimondja, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs
Bizottság támogatását a törvényes, megfelelő színvonalú működés érdekében megfelelő
mértékben, költségvetési előirányzaton kell biztosítani.
A 35. §-hoz
A kancellári rendszer bevezetésével kapcsolatos módosítás, mely az egyházi és magán
fenntartású intézményekkel kapcsolatos eltérő szabályozást pontosítja.
A 36. §-hoz
Az újonnan létrehozandó Testnevelési Egyetem speciális képzési szerkezete megkívánja az
általános törvényi előírások alóli részbeni eltérést, erre ad lehetőséget e rendelkezés.
A 37. §-hoz
A felsőoktatás átalakítása során az egyik igen fontos szempont és cél a felsőoktatás és a
gazdaság kapcsolatának erősítése, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek való jobb
megfelelés, továbbá egyes képzési területeken a gyakorlatorientált képzési programok
elterjedésének elősegítése. E szempontból fontos lépés a felsőoktatás és a gazdasági szereplők
együttműködésével megvalósuló úgynevezett duális képzés, amelynek meghonosításán,
elterjesztésén bizonyos intézmények és a közelükben lévő vállalatok évek óta dolgoznak. Az
eddigi előkészületeket, fejlesztési elképzeléseket, előkészített szakmai programokat
megismerve világossá vált, hogy a duális képzések bevezetése, felfutása érdekében fontos
külön is nevesíteni a duális képzést mint fogalmat, és annak legfontosabb ismérveit,
folytatásának peremfeltételeit a felsőoktatásban folyó képzés rendszerében, illetőleg
megteremteni e képzések további részletszabályozásához szükséges törvényi alapokat.
2013.	augusztus 31-éig a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló
fogalmát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szabályozta a Nkt. 95. § (3) és (8)
bekezdései alapján. Az Nkt. 4. §-ának 13. b. pontja rögzíti továbbá, hogy ezt követően a
hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet meghatározását a gyermekek védelméről és a
gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) határozza meg.
Ennek megfelelően 2013. szeptember 1-jei hatállyal a hátrányos, halmozottan hátrányos
helyzetű gyermek (fiatal felnőtt) fogalma és ennek megállapítása a gyermekvédelmi
gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések egyike.
A szabályozás célja, hogy a gyermek születésétől kezdődőn - a gyermek hátrányainak
kompenzálása, esélyeinek növelése (koragyerekkortól fiatal koráig, a minél sikeresebb
35
társadalmi integrációjának elősegítése) érdekében - azonos fogalomhasználat alapján tudjon
eljárni az egészségügyi, a köznevelési és a szociális, illetve gyermekvédelmi ágazat. Annak
érdekében, hogy a köznevelés és a felsőoktatás területén azonos fogalomhasználat legyen
érvényben, módosítani szükséges a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hátrányos helyzetű
és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatóra (jelentkezőre) vonatkozó értelmező
rendelkezését.
A fogalom módosulásával fennáll annak a veszélye, hogy akik a 2014. augusztus 31-ig
hatályban lévő szabályok alapján még hátrányos helyzetű hallgatónak (jelentkezőnek)
minősültek, azok az új szabályozás alapján már nem minősülnek annak. Annak érdekében,
hogy a fogalomváltozás senkit ne érintsen hátrányosan, az átmeneti rendelkezésekkel
megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a régi szabályok szerint hátrányos helyzetűnek
minősülő hallgató, legkésőbb a képzés képzési időn belül történő befejezéséig, igénybe
vehesse a hátrányos helyzetű státusszal járó kedvezményeket.
A 38. §-hoz
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) működésére vonatkozó szabályozási
felhatalmazás kiegészítése tartalmát tekintve jogtechnikai pontosítás, amely törvényi szinten
rögzíti, hogy a jelenleg a MAB működési körében szabályozott elnöki, tagi, tisztségviselői
tiszteletdíj megállapítása a végrehajtási szabályozás szükséges, mérlegelést nem tűrő, lényegi
eleme. A Javaslat szabályozási felhatalmazást biztosít továbbá a Duális Képzési Tanács
működésére, hatáskörére vonatkozóan.
Az Nftv. 110. § (1) bekezdésének a kiegészítése ugyancsak jogtechnikai pontosítás. Az Nftv.
meghatározza a hallgatói hitelre vonatkozó alapvető rendelkezéseket:
       -	a 46. § (2) bekezdése és a 79. § (4) bekezdése meghatározza a hallgatói hitelre
       jogosultak körét,
       -	a 46. § 2013. június 1-jétől hatályos (2a) bekezdése rögzíti, hogy a hallgatói
       hitel milyen költségek finanszírozásához igényelhető,
      -	a 46. § (2) bekezdése és a 79. § (6) bekezdése emellett utal arra, hogy a
      hallgatói hitelre vonatkozó részletszabályokat kormányrendelet állapítja meg.
Az Nftv. hivatkozott rendelkezéseire, a szoros tárgyi összefüggésre való tekintettel indokolt,
hogy a korábban a költségvetésről szóló törvényben megtalálható szabályozási felhatalmazást
biztosító rendelkezés az ágazati szaktörvényben nyeljen elhelyezést.
A 39. §-hoz
Az Nftv. 108. § 9. és 10. pontjában található fogalom módosulásával lehetnek olyan
érintettek, akik a 2014. augusztus 31-ig hatályban lévő szabályok alapján még hátrányos
helyzetű hallgatónak (jelentkezőnek) minősültek, az új szabályozás alapján azonban már nem
minősülnek annak. Annak érdekében, hogy a fogalomváltozás senkit ne érintsen hátrányosan,
az átmeneti rendelkezésekkel megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a korábbi szabályok
szerint hátrányos helyzetűnek minősülő hallgató, legkésőbb a képzés képzési időn belül
történő befejezéséig igénybe vehesse a hátrányos helyzetű státusszal járó kedvezményeket.
A 40. §-hoz
A megváltoztatott jogszabályi rendelkezések bevezetését szolgáló átmeneti rendelkezések.
A 41. §-hoz
36
A Javaslat a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének állami
fenntartásba vétele kapcsán meghatározza az állami tulajdonú gazdasági társaság és az általa
fenntartott felsőoktatási intézmény feladatellátásának központi költségvetési szerv által
történő átvételének szabályait.
A 42. §-hoz
Az Nftv. 6. § (4) bekezdése értelmében felsőoktatási intézmény állami elismeréssel jön létre.
Az állami elismerés az Országgyűlés hatásköre, amelynek formája az Nftv. 1. mellékletében
való nevesítés. Az új intézmény működésének megkezdéséhez ez az előfeltétel
elengedhetetlen, ezért van szükség a törvény 1. mellékletének módosítására. A Javaslat 2. és 3.
melléklete kodifikációs és technikai pontosításokat tartalmaz.
A 43. §-hoz
A megváltoztatni javasolt rendelkezésekhez kapcsolódó kodifikációs pontosítások.
A 44. §-hoz
A megváltoztatni javasolt rendelkezésekhez kapcsolódó kodifikációs pontosítások.
A 45. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
37