﻿^ ^ ■■■ ^ U ■■■. z í!! ? 99PÜ ‘
■ Miiin~i:Ti»t|'T'7ií| iíiiíTISilSBÍÍSÍ)If'li piiiTWTiTÜMii,
2:;tiivÍMÍiÍT:-^2Í»>ÍS^t^$^^ÍÍÉÍ2:^i:ÍÍÍÍÍ^^:
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Országgyűlési Képviselőcsoportja
trumányszám: -r/is*
 Érkezett: 2014 JÚN \ J)
Képviselői ónálló indítvány
2014. évi... törvény
egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról
1.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény módosítása
i.§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Nytv.) VIII. fejezete a következő 39. §-sal egészül ki:
„39. § (1) A jegyző - az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének
általános szabályairól szóló törvényben meghatározott központi címregiszter létrehozásának
előkészítése céljából - ellenőrzi az illetékességi területén lévő települési címeket.
(2)	Az ellenőrzés a 28/A. § (2) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott adatok teljes
körűségére, pontosságára és valóságtartalmának ellenőrzésére teljed ki.
(3)	Az ellenőrzés végrehajtásához szükséges elektronikus adatállományt a központi szerv
bocsátja a jegyző rendelkezésére.
(4)	Az ellenőrzött adatállományt a jegyző legkésőbb 2014. november 15-ig visszajuttatja a
központi szervnek.”
2. §
Az Nytv. 47. §-a a következő (lb) bekezdéssel egészül ki:
„(lb) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a települési címek 39.
§-ban meghatározott jegyzői ellenőrzési eljárásának részletes szabályait.”
2
2. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
3.§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1)
bekezdés 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]
„29. a telekalakítási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságok kijelölését,
feladat- és hatáskörét, valamint az illetékességi területük lehatárolását, a telekalakítási eljárás
és dokumentáció elkészítésének részletes szabályait és az ezzel kapcsolatos ingatlan-
nyilvántartási eljárás rendjét,”
[rendelettel állapítsa meg.]
3.	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény módosítása
4.§
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény 19. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szaklevéltár illetékességi köre - az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
kivételével -]
,,b) a Földügyi és Távérzékelési Levéltár esetében a földmérési és térképészeti tevékenységért
felelős miniszter felügyelete alá tartozó ingatlanügyi hatóságok és a kataszteri program
megvalósításáért felelős szerv állami alapadatok előállításával kapcsolatos,”
[levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek működése során keletkezett levéltári
anyagára terjed ki.]
4.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
5-§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 17. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős
tények jegyezhetők fel:
1.	a jogosult
1.1.	kiskorúsága,
1.2.	gondnokság alá helyezése,
2.	a jogosulttal szemben megindított
2.1.	felszámolási eljárás,
3
2.2. végelszámolás,
3.	a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből
történő törlése,
4.	kisajátítási eljárás megindítása,
5.	telekalakítási eljárás megindítása,
6.	felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása,
7.	földminősítési eljárás megindítása,
8.	az ingatlanügyi hatósági határozat elleni
8.1.	jogorvoslati kérelem,
8.2.	ügyészi felhívás,
8.3.	ügyészi fellépés
benyújtása,
8.4.	felügyeleti eljárás megindítása,
9.	a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal
kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtása,
10.	az ingatlanjogi jellege,
11.	a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés
elutasítása,
12.	épület
12.1.	létesítése,
12.2.	lebontása,
13.	az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,
14.	jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye,
mértéke és jellege,
15.	bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
16.	bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése,
valamint egyéb építésügyi korlátozás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
törvényben meghatározott építésügyi kötelezés, valamit önkormányzati hatósági döntésen,
vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség,
17.	szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló
17.1.	elidegenítési és terhelési tilalom,
17.2.	elidegenítési tilalom,
17.3.	a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom,
18.	az e törvényben meghatározott
18.1.	perek,
18.2.	büntetőeljárás
megindítása,
19.	árverés vagy nyilvános pályázat kitűzése,
20.	a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedés végrehajtására,
21.	a tulajdonjog fenntartással történt eladás,
22.	a jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,
23.	lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról,
24.	a ranghely megváltoztatása,
25.	a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak
összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása,
módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,
26.	az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,
27.	a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,
28.	bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,
4
29.	a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása,
30.	pénzügyi lízingbeadás ténye,
31.	nemzeti emlékhely,
32.	történelmi emlékhely.”
6. §
Az Inytv. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) Ha a fellebbezés elbírálására jogosult szerv elutasítja a fellebbezést, az ingatlanügyi
hatóság törli a fellebbezésre vonatkozó feljegyzést és ennek megtörténtét a másodfokú
döntésre vezetett záradékkal igazolja; erről az érdekeltet a másodfokú döntés kézbesítésével
értesíti.
(2)	Ha a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a fellebbezésnek helyt ad és az elsőfokú
döntést egészben vagy részben megváltoztatja, a másodfokú döntés tartalmának megfelelő
változást az ingatlanügyi hatóság foganatosítja a tulajdoni lapon, ennek megtörténtét a
másodfokú döntésre vezetett záradékkal igazolja és az érdekeltet a másodfokú döntés
kézbesítésével értesíti.
(3)	Ha a fellebbezés elbírálására jogosult szerv új eljárást rendelt el, az ingatlanügyi hatóság
az új eljárásban meghozott döntésnek megfelelő bejegyzéssel egyidejűleg törli a megtámadott
bejegyzést, valamint a fellebbezésre vonatkozó feljegyzést. Az erről szóló döntést a
fellebbezés elbírálására jogosult szerv döntésével együtt kell kézbesíteni.”
7-§
Az Inytv. 70. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az
adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról
a)	a bíróság, a bírósági végrehajtó, az adóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a
nyomozó hatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából,
b)	az ügyészség a közérdekvédelmi feladatai ellátásához,
c)	a jegyző a hagyatéki leltár elkészítéséhez, a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatásához,
d)	a mezőgazdasági igazgatási szerv az Fftv. szerinti hatósági eljárásaihoz,
e)	a bejegyzett tulajdonos valamennyi ingatlanának az ingatlan-nyilvántartásból történő
megállapításához,
f)	törvényben meghatározott egyéb szerv vagy személy az ott meghatározott célból
igényli.”
8.	§
Az Inytv. 73/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felszámoló szervezet a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti
vagyonfelügyelői, ideiglenes vagyonfelügyelői és felszámolói feladatának, a vagyonrendező a
cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti
5
vagyonrendezési feladatának, a pénzügyi gondnok a helyi önkormányzatok adósságrendezési
eljárásáról szóló törvény szerinti feladatának teljesítése céljából a hivatali helyiségében
működtetett saját számítástechnikai eszközével köteles a számítógépes ingatlan-nyilvántartási
rendszer szolgáltatásait igénybe venni. Az ingatlanügyi hatóság az említett szervezetek
vezetője részére kérelem alapján biztosítja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer
szolgáltatásait.”
9.	§
Az Inytv. a következő 94. §-sal egészül ki:
„94. § (1) A Fétv. 108. § (1) bekezdésében foglaltak alapján mégszűnő haszonélvezeti jog és
használat joga (e §-ban a továbbiakban együtt: haszonélvezeti jog) ingatlan-nyilvántartásból
történő törlése érdekében az ingatlanűgyi hatóság által legkésőbb 2014. október 31. napjáig
kiküldött felhívásra a haszonélvezeti jog természetes személy jogosultjának a felhívás
kézbesítését követő 15 napon belül a miniszter által rendszeresített formanyomtatványon
nyilatkoznia kell a közte és a haszonélvezeti jogot alapító, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat
szerinti ingatlan-tulajdonos közötti közeli hozzátartozói viszony fennállásáról. A határidő
elmulasztása miatt 2014. december 31. napját követően igazolási kérelemnek nincs helye.
(2)	Ha a haszonélvezeti jog törlését 2014. október 31. napját megelőzően a Fétv. 108. § (1)
bekezdésre hivatkozással kérik, az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti felhívást a
kérelem benyújtásától számított 8 napon belül küldi meg a jogosultnak. A kérelem ügyében az
érdemi döntést a nyilatkozatban foglaltak alapján, a (4) bekezdésben meghatározott
ellenőrzést követően, illetve nyilatkozat hiányában, vagy a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás
eredménytelensége esetén a (3) bekezdésben foglalt jogkövetkezmény alkalmazásával kell
meghozni.
(3)	Ha a nyilatkozat alapján közeli hozzátartozói jogviszony nem áll fenn, vagy ha a jogosult
határidőben nem tesz nyilatkozatot, az ingatlanügyi hatóság a bejegyzett haszonélvezeti jogot
a nyilatkozattételre nyitva álló határidő elteltét követő hat hónapon belül, legkésőbb 2015.
július 31. napjáig hivatalból törli az ingatlan-nyilvántartásból.
(4)	A nyilatkozatban megadott, valamint az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok alapján
az ingatlanügyi hatóság a közeli hozzátartozói jogviszony fennállásáról szóló nyilatkozat
valóságtartalmát az anyakönyvvezető megkeresésével, vagy az elektronikus anyakönyvből
történő adatszolgáltatás útján ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során a közeli hozzátartozói viszony
fennállása nem állapítható meg, és a jogosult az erre irányuló hiánypótlási felhívás
kézbesítésétől számított 8 napon belül a jogviszony fennállását nem tudja igazolni, a
bejegyzést a hiánypótlásra nyitva álló határidő elteltét követően törölni kell.
(5)	A jogi személy, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti
képességgel bíró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet javára bejegyzett és a Fétv.
108. § (1) bekezdése alapján megszűnt haszonélvezeti jogot az ingatlanügyi hatóság
legkésőbb 2014. december 31. napjáig hivatalból köteles törölni az ingatlan-nyilvántartásból.
(6)	Nincs helye fellebbezésnek, ha a haszonélvezeti jog törlésére a (3) bekezdés szerint
megtett nyilatkozat vagy az (5) bekezdés alapján kerül sor."
6
10. §
Az Inytv.
a)	15. § (4) bekezdésében az „A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi
CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013.
évi CCXII. törvényben” szövegrész helyébe az „A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról
szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti
szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.)” szöveg,
b)	17. § (2) bekezdésében a „27-28.” szövegrész helyébe a „31-32.” szöveg, a „15-26.”
szövegrész helyébe a „15-30.” szöveg,
c)	50. § (la) bekezdésében a „27. pontja” szövegrész helyébe a „28. pontja” szöveg
lép.
   11. §
Hatályát veszti az Inytv. 17. § (3) bekezdése.
  5. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
   12. §
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 6. § f)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszter a 3. §-ban és az 5. §-ban foglaltakon túl]
,J) kinevezi a Tanács elnökét és tagjait;”
   13.	§
Az Nfatv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Tanács elnökét és további négy tagját a miniszter nevezi ki.”
   6.	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása
   14.	§
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban:
Fttv.) 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nemzeti téradat-infrastruktúra létrehozását és működését irányító állandó bizottság (a
továbbiakban: állandó bizottság) a kormány tanácsadó testületeként működik.
   15.	§
Az Fttv. 38. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
7
[Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben]
,,c) határozza meg a nemzeti téradat-infrastruktúra működésének részletes szabályait, különös
tekintettel az abban kezelt adatok körére, az adatszolgáltatás és adatkezelés rendjére, az
adatok felhasználásának részletes szabályaira, valamint jelölje ki ezen feladatok központi
irányításáért felelős szervezetet,”
  16.	§
Hatályát veszti az Fttv. 38. § (1) bekezdés b) pontja.
  7.	Záró rendelkezés
  17.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat hat földügyi tárgyú törvény aktuális kérdésekben történő módosítását
tartalmazza, amelyek egyrészt összefüggnek a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról
szóló 2013. évi CXXII. törvény 2014. május 1-jén történő hatályba lépésével, másrészt a
jogalkalmazási gyakorlatban felmerült kisebb jellegű korrekciókat tartalmazzák. A
törvényjavaslatban módosul:
   -	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
       törvény,
-	az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény,
   -	a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995.
       évi LXVI. törvény,
    -	az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény,
   -	a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény,
    -	a földmérési és térképészeti tevékenységéről szóló 2012. évi XLVI. törvény.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. és 2. §-hoz
Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködési képességeinek általános
szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény (továbbiakban: Interop. tv.) feladatául szabja a
Kormánynak, hogy létrehozzon egy egységes, átlátható regisztratív jellegű nyilvántartást,
amelybe az adatok bejutásának módja kellően leszabályozott, egyirányú, melyből közvetlen
állampolgári adatszolgáltatás nem valósul meg, a közigazgatás egyéb szereplőit - különös
tekintettel az egyes címadatot tartalmazó nyilvántartásokra - informálja és biztosítja a
címadatokat.
Az előteljesztésben szereplő törvénymódosítás szabályozási célja, hogy az Interop. tv. 14. §.
(1)	bekezdésében foglaltak megvalósulása - egy egységes, átlátható regisztratív jellegű
nyilvántartás létrehozása - érdekében megtörténjen a jelenleg kezelt címállomány előzetes
felmérése, felülvizsgálata helyi szinten. A jelen tervezet ezen folyamat első lépéseként az
adatok teljes körűsége, pontossága és a címek valóságnak megfelelése tekintetében végzett
ellenőrzését íija elő, mely előkészíti és megteremti a szükséges adattisztítás lehetőségét,
ezáltal a központi címregiszter megfelelő adatokkal való ellátását biztosítja.
A feladatot a jegyző a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve (KEKKH) által
területi bontásban elkészített és rendelkezésére bocsátott elektronikus adatállomány
felhasználásával látja el, mely során az ellenőrzés szempontjainak eleget téve végzi az
illetékességi területéhez tartozó címek vizsgálatát. A feladat elvégzése során az ellenőrzés
követelményeinek megfelelő címek jelzéssel történő ellátása mellett összeállítja az
adattisztítást igénylő címek listáját. A jegyző az ellenőrzés eredményéről legkésőbb 2014.
november 15. napjáig a címjegyzék visszaküldésével tájékoztatja a központi szervet.
A központi címregiszter felállítására törvényi szintű felhatalmazása van tehát a Kormánynak.
A jogszabályhely 2015. januártól válik hatályossá. A nyilvántartás felállításának technikai
feltétele, hogy előzetesen megtörténjen egy úgynevezett ősfeltöltési folyamat. Az ősfeltöltést
megelőzően azonban a fent leírtak miatt elengedhetetlen egy átfogó adattisztítási folyamat
elindítása. Ezt a szükséges lépést teszi meg a jelen előterjesztésben foglalt tervezet.
9
A folyamat eredményeképpen létrejövő tisztított cím-adatbázis hiteles adatforrást biztosítva
elősegíti az Interop. tv. 14. §. (2) bekezdésében foglaltak megvalósulását. A címregiszter
címekkel történő feltöltése (ősfeltöltés) ezen adatbázis útján valósul meg.
Ezen túlmenően a jogszabályi környezet, és annak gyakorlati megvalósítása nem fog
elmaradni, mivel a címregiszter fizikai kialakítása, a címregiszter címekkel történő feltöltése
(ősfeltöltés), a címregiszter és az ingatlan-nyilvántartás, valamint a címregiszter és a személyi
adat- és lakcímnyilvántartás közötti informatikai kapcsolat kialakítása, ezáltal az ingatlan-
nyilvántartás és a személyi adat- és lakcímnyilvántartás címeinek napi szintű frissítésének
biztosítása az ÁROP-1.2.12-2012-2012-0001 azonosító számú projekt keretében valósul meg.
A 3. §-hoz
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) felhatalmazása alapján a 246/2009. (XI. 3.) Korm. rendelet a
földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az
ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm.
rendelet, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési
feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet módosította. Ennek értelmében a
Kormány építésügyi hatóságként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény
szerinti telekalakítási eljárásokban első fokon a körzeti földhivatalt, másodfokon a megyei
földhivatalt jelöli ki. A módosítás hatályba lépését követően azonban az Étv-ből kikerült az
erre vonatkozó Kormány felhatalmazás, így a jelenlegi 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet
felhatalmazás hiányában nem lehet jelenleg módosítani az adott témában.
A 4. §-hoz
A jogalkalmazás során a Földügyi és Távérzékelési Levéltárnak (a továbbiakban: FTL)
átadandó anyagok körét tekintve eltérő értelmezés alakult ki a levéltár és az ingatlanügyi
hatóságok között, ezért szükségessé vált a normaszöveg pontosítása. Az eredeti jogalkotói
szándék az volt, hogy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI.
törvény felhatalmazása alapján az abban meghatározott állami alapadatokkal kapcsolatos
iratok kerüljenek az FTL számára átadásra, amelyben a ingatlanügyi hatóságok
gazdálkodással, személyüggyel kapcsolatos iratanyagát nem kívánta tárolni.
Az 5. és 6. §-hoz
Szővegpontosító javítás.
A 7. §-hoz
Adatkezelési felhatalmazás, hogy a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás
adatbázisából történő lekérdezés során a természetes személyazonosító adatok, illetőleg a
személyi azonosító felhasználható legyenek, hogy ezek alapján a tulajdonjog megszerzésének
hatósági engedélyezési eljárásában a lekérdező mezőgazdasági igazgatási szerv a tulajdonos
valamennyi ingatlanát az ingatlan-nyilvántartásból megállapítsa vagy arról adatszolgáltatást
teljesítsen.
10
A 8. §-hoz
A felszámolóhoz hasonló jogosultságokat indokolt teremteni a cégek vagyonrendezési
eljárásában eljáró vagyonrendező, valamint az önkormányzatok adósságrendezési eljárásában
eljáró pénzügyi gondok részére az ingatlan-nyilvántartási adatokhoz való hozzáférés
érdekében.
A 9. §-hoz
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő
egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108. § (1)
bekezdése alapján a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30-a
után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított
haszonélvezeti jog továbbá használat joga 2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva
megszűnt. Ezen megszűnt haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásból való kivezetése
indokolt, hiszen a közhiteles nyilvántartás megtévesztően tüntetné fel a törvény erejénél fogva
2014. május 1-jén már megszűnt jogosultság fennállását. A módosítás szerint haszonélvezeti
jogok ingatlan-nyilvántartásból történő törlése érdekében az ingatlanügyi hatóság felhívására
a haszonélvezeti jog jogosultjának 2014. december 31. napjáig a miniszter által rendszeresített
formanyomtatványon nyilatkoznia kell a közte és a haszonélvezeti jogot alapító, a bejegyzés
alapjául szolgáló okirat szerinti ingatlan-tulajdonos közötti közeli hozzátartozói viszony
fennállásáról. Ha a nyilatkozat alapján közeli hozzátartozói jogviszony nem áll fenn, vagy ha
a jogosult a fenti határidőig nem tesz nyilatkozatot, hivatalból törölni kell az ingatlan-
nyilvántartásból a bejegyzett haszonélvezeti jogot, továbbá szintén hivatalból törölni kell az
ingatlan-nyilvántartásban 2014. április 30-án jogi személy, valamint az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet javára fennálló haszonélvezeti jogot. A határidő elmulasztása miatt
igazolási kérelemnek nincs helye.
A 10. §-hoz
Szövegpontosító javítás.
All.§-hoz
Tekintettel arra, hogy a pénzügyi lízingbeadás ténye feljegyezhető tény lesz, a pénzügyi
lízingre vonatkozó hatályos rendelkezés feleslegessé válik; annak joghatása pedig végrehajtási
rendeletben rendezhető.
A 12. és 13. §-hoz
Az NFA Birtokpolitikai Tanácsa összetételi szabályának megváltoztatása, hogy a Tanács
tagjait a miniszter maga válassza ki és nevezze ki.
A 14-16. §-hoz
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése értelmében a Kormány egyéb
javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületet hozhat létre. A
11
Nemzeti Téradat Infrastruktúrával kapcsolatos jelenleg hatályos felhatalmazás alapján a
végrehajtási rendeletet nem lehetett teljes körűen megalkotni, ezért szükséges a felhatalmazás
pontosítása.
A 17. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Országgyűlési Képviselőcsoportja
                                                              Képviselői önálló indítvány
Kövér László úr,
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
 Tisztelt Elnök Úr!
    Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján az „egyes földügyi tárgyú
    törvények módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2014. június 19.
                —,
Font Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
DJililil||P
nnmn Ju m
Miniszterelnökség érkezett: 2014 JúN 1 9,
 dr. semjén Zsolt
  miniszterelnök-helyettes
XVI-Á/ID/9/1/2014.
Dr. Kövér László úr részére,
az Országgyűlés elnöke
Helyben
       Tisztelt Elnök Úr!
      A Kormány nevében - az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 35. § (1)
bekezdésében foglaltak alapján - az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását
indítványozom 2014. június 23-ára.
      A rendkívüli ülés megtartása a levelem mellékletében felsorolt törvényjavaslatok
megtárgyalása, illetve elfogadása miatt szükséges.
       Jelzem, a kormányzati célkitűzések függvényében a nyár folyamán további rendkívüli
ülés kezdeményezésére is sor kerülhet.
Budapest, 2014. június „ AE
                                                                         Tisztelettel:
 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. Telefon: (06 1) 795 6975 Fax: (06 1) 795 0385
Melléklet
1.	T/140. számú törvényjavaslat az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország
   Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű
   építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás
   kihirdetéséről;
2.	T/l 56. számú törvényjavaslat a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról;
3.	T/l68. számú törvényjavaslat egyes adótörvények és azokkal összefüggő más
   törvények módosításáról;
4.	T/169. számú törvényjavaslat Magyarország Kormánya és a Németországi Szövetségi
   Köztársaság Kormánya között Magyarország fegyveres erői és a Németországi
   Szövetségi Köztársaság fegyveres erői tagjainak a másik állam területén történő
   ideiglenes tartózkodásról szóló megállapodás kihirdetéséről;
5.	T/. jS í számú törvényjavaslat egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról.