﻿

Az Országgyűlés
Magyarországi nemzetiségek
bizottsága
 Budapest, 2014. június 27.
 Tisztelettel:
2014.... évi törvény
a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény és a választási eljárásról szóló
2013.	évi XXXVI. törvény módosításáról
1. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása
1§
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2. § 14. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„14. az 50-72. § alkalmazásában nemzetiségi szervezet: a párt és a szakszervezet kivételével a
civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek
alapszabályában - a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve -
rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete;”
2.§
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (9) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(9) Az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az elnökhelyettesre és a nemzetiségi
önkormányzati képviselőre is alkalmazni kell azzal, hogy nemzetiségi önkormányzati
képviselő lehet az is, aki ugyanannál a nemzetiségi önkormányzatnál a nemzetiségi
önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény vezetője.”
2.	A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
3.§
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 95. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A választási iroda a 84. §, a 85. §, a 97. § (1) bekezdés a) pontja és a 334. § szerinti
kérelem elutasításáról, valamint a 97. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés b) pontja
szerinti törlésről határozattal dönt. A határozatra a 46. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A
határozatban pontosan meg kell jelölni az elutasítás, illetve a törlés okát.”
4.§
A Ve. 255. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Nemzeti Választási Iroda
a)	az ajánlóív átadásával egyidejűleg,
b)	a jelölő szervezet kérésére a szavazást megelőző harmincötödik és tizenharmadik napon, a
89. § (1) bekezdése szerint az adatai kiadását megtiltó választópolgárok adatainak kivételével
ingyenesen átadja a jelölő szervezetként jogerősen nyilvántartásba vett országos nemzetiségi
önkormányzat számára a központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is
kiterjedő hatállyal a nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgárok nevét és
lakcímét.”
5.§
A Ve. 313-315. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„313. § A választópolgár azon településen szerepelhet a szavazóköri névjegyzékben
nemzetiségi választópolgárként, ahol a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
választásának szavazóköri névjegyzékében szerepel vagy - időközi választás esetén -
szerepelhet.
314.	§ (1) Az értesítő, valamint a szavazóköri névjegyzék tartalmazza a választópolgár
nemzetiségének megnevezését is, ha a választópolgár legkésőbb a szavazást megelőző
tizenhatodik napon benyújtott kérelme alapján szerepel nemzetiségi választópolgárként a
központi névjegyzékben.
(2)	Ha legkésőbb a szavazást megelőző második napon a választópolgár kérelmére a
választópolgár nemzetiséghez tartozását a választási iroda törli a központi névjegyzékből, a
szavazóköri névjegyzékből a választópolgár nemzetiségi adatát törölni kell.
(3)	A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán - valamint a helyi
önkormányzati képviselők és polgármesterek egész településre kiterjedő időközi választásával
azonos napon tartott időközi nemzetiségi önkormányzati választáson - és a helyi
önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán egy szavazóköri névjegyzéket kell
használni.
315.	§ Nemzetiségi választópolgárként azt a választópolgárt kell felvenni a szavazóköri
névjegyzékbe, aki legkésőbb a szavazást megelőző tizenhatodik napon benyújtott kérelme
alapján szerepel nemzetiségi választópolgárként a központi névjegyzékben.”
6.§
A Ve. 317. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A választási iroda
a)	az ajánlóív átadásával egyidejűleg,
b)	a jelölő szervezet kérésére a szavazást megelőző harmincötödik és tizenharmadik napon, a
89. § (1) bekezdése szerint az adatai kiadását megtiltó választópolgárok adatainak kivételével
ingyenesen átadja a jelölő szervezet számára a névjegyzékben a nemzetiség
választópolgáraként szereplő választópolgárok nevét és lakcímét.”
7.§
A Ve. 323. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szavazatszámláló bizottság a nemzetiségi választópolgárként névjegyzékben szereplő
választópolgár részére nemzetiségének települési, területi, illetve országos nemzetiségi
önkormányzati szavazólapját adja át.
(2)	A választópolgár a szavazólapokat olyan borítékba helyezi, amelyen a nemzetiség
megjelölése fel van tüntetve. A borítékot a választópolgár lezáija.”
8-§
A Ve. 323/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„323/A. § (1) A szavazatszámláló bizottság a borítékokat - azok felbontása nélkül -
nemzetiségenként külön szállítóborítékba zárja, és a szállítóborítékokat a helyi választási
irodához szállítja.
(2) A helyi választási iroda a területi választási irodához szállítja a 327. § (2) bekezdése
szerinti szavazólapokat tartalmazó szállítóborítékokat.”
9.§
A Ve. 154. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„ 154. A szavazatok megszámlálása
327. § (1) Azon nemzetiség települési, területi listás és országos listás szavazólapjait,
amelynek települési nemzetiségi önkormányzati választására sor kerül a településen, a helyi
választási bizottság számlálja meg.
(2)	Azon nemzetiség területi listás és országos listás szavazólapjait, amelynek települési
nemzetiségi önkormányzati választására nem kerül sor a településen, a területi választási
bizottság számlálja meg.”
10.	§
A Ve. 329. § (1)—(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 327. § (1) bekezdése szerinti szavazatszámlálás eredményéről kiállított jegyzőkönyvek
egy-egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb a szavazást követő napon 10 óráig
eljuttatja a területi választási irodához.
(2)	A területi választási bizottság a területi listás szavazólapok megszámlálásáról az (1)
bekezdés szerint kiállított jegyzőkönyvek és az általa végzett szavazatszámlálás eredményét
megállapító jegyzőkönyv alapján megállapítja a területi nemzetiségi önkormányzati választás
eredményét.
(3)	A területi választási bizottság az országos listás szavazólapok megszámlálásáról az (1)
bekezdés szerint kiállított jegyzőkönyvek és az általa végzett szavazatszámlálás eredményét
megállapító jegyzőkönyv alapján megállapítja az országos nemzetiségi önkormányzati
választás területi részeredményét.”
11.	§
A Ve. XV. Fejezete a következő 156/A. alcímmel egészül ki:
                                 „156/A. Időközi választás
330/A. § (1) Az időközi választásra - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
egész településre kiteijedő időközi választásával azonos napon tartott időközi választás
kivételével - egy külön szavazókört kell kialakítani, amelynek területe az egész települést
magában foglalja. A helyi választási iroda vezetője a szavazatszámláló bizottságot a 24. § (1)
bekezdése szerint megválasztott szavazatszámláló bizottsági tagokból, szükség esetén
3
póttagok bevonásával állítja össze a szükséges létszámmal. A jegyzőkönyvvezetők számát a
helyi választási iroda vezetője állapítja meg.”
12.	§
A Ve.
a)	93. § (la) bekezdés nyitó szövegrészében a „84. § szerinti kérelem” szövegrész helyébe a
„84. § és a 85. § szerinti kérelem” szöveg,
b)	255. § (4) bekezdésében a „(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait kizárólag az
ajánlások gyűjtése, valamint közvetlen” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés a) pontja szerinti
adatszolgáltatás adatait kizárólag az ajánlások gyűjtése, a (3) bekezdés b) pontja szerinti
adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen” szöveg,
c)	317. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait kizárólag az
ajánlások gyűjtése, valamint közvetlen” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a) pontja szerinti
adatszolgáltatás adatait kizárólag az ajánlások gyűjtése, a (2) bekezdés b) pontja szerinti
adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen” szöveg
lép.
13.	§
Hatályát veszti a Ve.
   a)	311. § (3) bekezdése,
   b)	142. alcíme,
    c)	1. melléklet e) pontja.
3.	Záró rendelkezések
14.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 2. § a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások napján lép hatályba.
(3)	Az 1. §, az 5. §, a 7-11. § és a 13. § a 2019. évi általános nemzetiségi önkormányzati
választások kitűzésének napján lép hatályba.
15.	§
E törvény
   a)	1-3. §-a, 5-11. §-a, 12. § c) pontja és 13. § a) és b) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk
       (3)	bekezdése,
   b)	12. § a) pontja, 13. § c) pontja és 14. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2.
       cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése,
    c)	4. §-a és 12. § b) pontja az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
4
INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A visszaélések megakadályozása érdekében a javaslat helyreállítja a korábbi szabályozást a
nemzetiségi jelölő szervezetek legalább 3 éves működési kötelezettségének előírásával. A
javaslat a már hatályon kívül helyezett, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról,
valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
2005. évi CXIV. törvény szóhasználatát veszi át. A rendelkezést a következő, 2019-es
nemzetiségi önkormányzati választások során kell majd alkalmazni.
A 2. §-hoz
A nemzetiségi önkormányzatok által létrehozott, fenntartott intézmények (jellemzően
kulturális, oktatási intézmények) kiemelkedő szerepet töltenek be az adott nemzetiség
közösségi életében. Éppen ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy az ilyen intézmények vezetői -
ha az adott nemzetiség azt szükségesnek tartja - tagjai lehessenek a nemzetiségi
önkormányzatnak, ezzel is erősítve a nemzetiségi önkormányzat kapcsolatát a nemzetiségi
közösség tagjaival.
A 3. §-hoz
A gyakorlatban problémát jelentett, hogy a nemzetiségi regisztrációra irányuló kérelem
elutasítása esetén a választási szervek az elutasító határozatban nem jelölték meg azokat a
hibákat, elírásokat, melyek miatt a kérelemnek nem lehetett helyt adni. Emiatt a
választópolgároknak akár többször is be kellett nyújtaniuk a kérelmüket anélkül, hogy tudták
volna, mi volt pontosan az elutasítás indoka. Ezért a javaslat külön előíija, hogy a 46. §
rendelkezésein kívül a határozatnak a hiba pontos okát is meg kell jelölnie.
A 4. és 6. §-hoz
A nemzetiségi jelölő szervezetek a hatályos szabályozás szerint kétszer kaphatnak
adatszolgáltatást a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként
nyilvántartottakról. Először az ajánlóív átadásával egyidejűleg, másodszor a jelöltek
bejelentésének határidejéhez közeli időpontban. A nemzetiséghez tartozásról szóló, központi
névjegyzékkel kapcsolatos kérelem azonban ezt az időpontot követően is beadható, így
indokolt biztosítani a jelölő szervezetek számára, hogy a választási kampány lefolytatása
érdekében a jelöltállítás után nemzetiségként regisztráló választópolgárokról is
igényelhessenek adatszolgáltatást.
A javaslat ezért a nemzetiségi választópolgárokról szóló adatszolgáltatást három alkalommal
teszi lehetővé: az első adatszolgáltatás a hatályos szabályozással azonos módon az ajánlóív
átadásakor kötelező, a második és harmadik, az adatai kiadásának letiltásával élő
választópolgárok adatait nem tartalmazó adatszolgáltatást a jelölő szervezet kérésére kell
teljesíteni. A módosítással bevezetett harmadik időpont a nemzetiségi választópolgárként
történő regisztráció határidejéhez igazodik. A javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy ajelölő
szervezetek kérésére az adatokat kötelező kiadni. A tervezet a szabályt az önkormányzati és
az országgyűlési választásokon is azonos módon módosítja.
5
Az 5., 7-11. és 13. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint külön szavazókörben adják le szavazataikat a nemzetiséghez
tartozó választópolgárok. Ez fölösleges többletterhet ró a választópolgárokra, hiszen két
szavazóhelyiségbe kell elmenniük. Tekintettel arra, hogy az országgyűlési választásokon is a
nemzetiséghez tartozó választópolgárok ugyanabban a szavazóhelyiségben szavaznak, ahol a
nem nemzetiségi jelöltekre is, a javaslat a nemzetiségi önkormányzati választásokon is ezt a
szabályozást vezeti be, hasonlóan az erre vonatkozó, Ve. 248. §, 249. § (1) és 257. §-a szerinti
rendelkezésekhez. A szavazatokat a helyi, illetve a területi választási bizottság számolja meg.
Ezek a rendelkezések a következő, 2019-es nemzetiségi önkormányzati választásokon lépnek
hatályba.
A 12. §-hoz
A javaslat lehetővé teszi, hogy a központi névjegyzékkel kapcsolatos valamennyi kérelem
esetében is - azonosan a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárokkal -
elfogadható legyen a kérelem, ha abban a törvényben felsorolt elírások vannak, mivel ilyen
elírások például a nem magyar nyelvű megjelölések miatt a magyarországi nemzetiségek
esetében is előfordulhatnak.
A 14. §-hoz
A választási eljárásról szóló törvény egyes módosításai a törvény kihirdetését követő napon
lépnek hatályba annak érdekében, hogy a 2014-es nemzetiségi önkormányzati választásokon
az új rendelkezések már alkalmazhatók legyenek. A nemzetiségek jogairól szóló törvény
összeférhetetlenségre vonatkozó szabálya a 2014-es önkormányzati választások napján lép
hatályba, tehát a módosítást az ennek során megválasztott képviselőkre kell majd alkalmazni.
A nemzetiségi szervezetekre vonatkozó fogalom meghatározás módosítása, valamint a külön
nemzetiségi szavazókörök megszüntetésére irányuló előírások pedig a kellő felkészülési idő
biztosítása érdekében csak a következő nemzetiségi önkormányzati választásokon lépnek
hatályba.
A 15. §-hoz
Sarkalatossági rendelkezés.
6