﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
                                     OíSSÉggyülés Hivatala
                                     írománys^m: "fj )j Q >T~
&*«« zou Jún
TI.... számú
törvényjavaslat
a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire
vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések
rendezéséről
                  Előadó:	Dr. Trócsányi László
                                        igazságügyi miniszter
Budapest, 2014. június
                                   2014.	évi... törvény
      a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó
      jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről
A Kúria 2/2014. számú PJE határozatából származó egyes követelmények érvényre juttatása,
valamint a további intézkedések előkészítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt
alkotja:
1.	Általános rendelkezések
l.§
(1)	E törvény hatálya az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött fogyasztói
kölcsönszerződésre terjed ki. E törvény alkalmazásában fogyasztói kölcsönszerződésnek
minősül a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött deviza alapú (devizában
nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) vagy forint alapú hitel- vagy
kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés, ha annak részévé a 3. § (1) bekezdés vagy a 4. §
(1)	bekezdés szerinti kikötést is tartalmazó általános szerződési feltétel vagy egyedileg meg
nem tárgyalt szerződési feltétel vált.
(2)	Az e törvényben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni azokra a szerződésekre, amelyek
teljesítésére irányuló kötelezettség végtörlesztés következtében szűnt meg (a hitelintézetekről
és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. §-ban foglaltak szerint).
(3)	Az e törvényben meghatározott kötelezettségek és jogosultságok azt a pénzügyi
intézményt terhelik, illetve illetik, amely e törvény hatálybalépésének napján a fogyasztói
kölcsönszerződés jogosultja, ha a fogyasztói kölcsönszerződés korábban megszűnt, akkor azt
a pénzügyi intézményt, amely a szerződés megszűnésekor a szerződés jogosultja volt.
(4)	E törvény végrehajtása érdekében a fogyasztói kölcsönszerződés jogosulti pozíciójában
bekövetkezett alanyváltozásban érintett pénzügyi intézmények egymással együttműködni
kötelesek. Együttműködési kötelezettsége alapján a korábbi jogosult pénzügyi intézmény az e
törvény teljesítéséhez szükséges adatokat a (3) bekezdés szerinti pénzügyi intézmény
rendelkezésére bocsátja. E körben a pénzügyi intézmények egymás közötti viszonyában a
banktitok megtartására vonatkozó külön törvényi kötelezettség nem áll fenn.
2.	Értelmező rendelkezések
2.§
E törvény alkalmazásban:
      1.	fogyasztó: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 28. pontja szerinti fogyasztó,
2.	pénzügyi intézmény: a Hpt. 7. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi intézmény,
      3.	pénzügyi lízingszerződés: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 89. pontjában foglalt
feltételeknek megfelelő szerződés.
1
3. Az árfolyamrés rendezése
3-§
(1)	A fogyasztói kölcsönszerződésben - az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel
kivételével - semmis az a kikötés, amely szerint a pénzügyi intézmény a kölcsön-, illetve a
lízingtárgy megvásárlásához nyújtott finanszírozási összeg folyósítására a vételi, a tartozás
törlesztésére pedig az eladási vagy egyébként a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő
típusú árfolyam alkalmazását rendeli.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti semmis kikötés helyébe - a (3) bekezdésben meghatározott
kivétellel - mind a folyósítás, mind pedig a törlesztés (ide értve a törlesztőrészlet és a
devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék fizetését) tekintetében a Magyar
Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamának alkalmazására irányuló rendelkezés lép.
(3)	Ha a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/A.
§-ában vagy a Hpt. 267. §-ában meghatározott szerződések esetében és rendelkezések alapján
az azokban megjelölt devizaárfolyam alkalmazására vonatkozó rendelkezés a szerződés
részévé vált, vagy a törlesztés során a felek ennek megfelelően jártak el, a (2) bekezdés
devizaárfolyamra vonatkozó előírását e szerződések esetében és a törlesztés e rendelkezések
által érintett időszakára csak a folyósítás tekintetében kell alkalmazni.
(4)	A pénzügyi intézménynek e törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül úgy
kell az átszámítást elvégeznie, hogy a kölcsön-, illetve a finanszírozási összeg folyósításától
kezdődő időponttal a folyósítás és a törlesztés összegének kiszámítása alapjául az ezek
esedékessége napján érvényes (2) bekezdés szerinti - a (3) bekezdésben meghatározott
esetben a (3) bekezdés szerinti - devizaárfolyam szolgáljon.
(5)	A (4) bekezdés szerinti átszámítás alapján a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval külön
törvényben meghatározott módon kell elszámolnia.
(6)	A (4) bekezdés szerinti átszámítás jogszerűségét a felügyeleti és fogyasztóvédelmi
jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) hivatalból ellenőrzi. A
pénzügyi intézmény az általa alkalmazott átszámítási módszertant e törvény hatálybalépését
követő hatvan napon belül megküldi a Felügyelet részére.
4.	Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötések rendezése
4-§
(1)	Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződés
vonatkozásában vélelmezni kell, hogy tisztességtelen az annak részét képező egyoldalú
kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés - az egyedileg
megtárgyalt feltétel kivételével -, tekintettel arra, hogy az nem felel meg:
      a)	az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének: annak tartalma a fogyasztó
számára nem világos, nem érthető;
2
      b)	a tételes meghatározás elvének: az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem
tételesen meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó
jellegű felsorolást tartalmaz;
       c)	az objektivitás elvének: az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek,
vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban
közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni;
      d)	a ténylegesség és arányosság elvének: az ok-listában meghatározott körülmények
ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra,
költségre illetve díjra;
       e)	az átláthatóság elvének: a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek
teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására;
      j) a felmondhatóság elvének: a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem
biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát vagy
       g)	a szimmetria elvének: kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltételváltozás
hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a 8. § (1)
bekezdés szerinti határidőben nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását vagy a
bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti.
(3)	A (2) bekezdésben foglalt esetben a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval külön törvény
szerint meghatározott módon kell elszámolnia.
  5.	Az általános szerződési feltételek és az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek
vizsgálata és adatszolgáltatás e feltételekről
5.§
(1)	A pénzügyi intézménynek e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül meg kell
vizsgálnia a fogyasztói kölcsönszerződés részévé váló azon általános szerződési feltételeket és
egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételeket (a továbbiakban együtt: ASZF),
melyekben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses
kikötés.
(2)	A pénzügyi intézménynek e törvény hatálybalépést követő harminc napon belül be kell
jelentenie a Felügyelet részére valamennyi (1) bekezdés szerinti szerződéses kikötést
tartalmazó ASZF-et, és nyilatkoznia kell arról, hogy az azokban foglalt szerződéses kikötést
tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekinti-e. A bejelentéshez a Felügyelet részére
mellékelni kell a szerződéses kikötéssel érintett szerződések azonosítási számát és az érintett
szerződés alapján fennálló követelések összegét.
6.	§
Ha a pénzügyi intézmény a vizsgálat során azt állapítja meg, hogy az általa alkalmazott
valamely ASZF tartalmaz olyan szerződéses kikötést, mely esetében a 4. § (1) bekezdésében
foglalt rendelkezésre figyelemmel vélelmezni kell a szerződéses kikötés tisztességtelenségét,
de a pénzügyi intézmény álláspontja szerint a szerződéses kikötés tisztességes, a vélelem
megdöntése iránt a 6. alcímben foglalt szabályok szerint polgári peres eljárást indíthat.
3
6. A polgári peres eljárás
7.§
(1)	Az ezen alcím alatt szabályozott perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.
törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	A perben alperes a Magyar Állam.
(3)	A perben a jogi képviselet kötelező.
(4)	A perben a bíróság soron kívül jár el.
(5)	A perben az idézés és a többi bírósági irat kézbesítését bírósági alkalmazott végzi.
(6)	A perben a bíróság nem köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló
tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a
feleket előzetesen tájékoztatni.
(7)	A perben nincs helye
       a)	beavatkozásnak,
       b)	keresetváltoztatásnak,
       c)	viszontkeresetnek,
       d)	szünetelésnek,
       e)	a Pp. 104/A. § (1) bekezdés alkalmazásának,
       f)	aPp. 121/A. § (l)-(3) bekezdés alkalmazásának,
       g)	bírósági meghagyás kibocsátásának,
       h)	hiánypótlásnak.
8.	§
(1)	A pénzügyi intézmény 6. § szerinti polgári peres eljárást megindító keresetlevelének az e
törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül kell a bírósághoz beérkeznie, e
határidő jogvesztő.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(3)	A pénzügyi intézménynek egy keresetlevélben kell kérnie az általa alkalmazott
valamennyi ÁSZF - 4. § (1) bekezdése szerinti - szerződéses kikötései érvényességének
megállapítását.
(4)	A pénzügyi intézmény a keresetében kizárólag a 11. § (3) bekezdésében foglaltak
megállapítását kérheti.
(5)	A keresetlevélhez a Pp. 121. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak mellett csatolni
kell a (3) bekezdés szerinti ÁSZF-ek egy okiratba foglalt azon kivonatát, amely kizárólag
azokat a szerződéses kikötéseket tartalmazza, amelyek tekintetében a pénzügyi intézmény az
érvényesség megállapítását kéri. A kivonatban az egyes szerződéses feltételek mellett fel kell
4
tüntetni azon tényeket és bizonyítékokat, amelyek a pénzügyi intézmény szerint
megalapozzák a kereseti kérelemben foglaltakat. A keresetlevélhez továbbá elektronikus
adathordozót kell csatolni, amely tartalmazza a keresetlevélnek és mellékleteinek informatikai
eszköz alkalmazásával megszerkesztett változatát.
(6)	A keresetlevélnek a Pp. 130. §-a alapján való elutasítása esetében a keresetlevél
beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes az elutasító határozat jogerőre
emelkedésétől számított öt nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja.
(7)	Az elsőfokú peres eljárás illetéke 1 500 000 forint.
9.§
(1)	A per a Fővárosi Törvényszék kizárólagos hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
(2)	Ha a per bonyolultsága indokolja, az elsőfokú bíróság a tárgyalás megkezdése előtt
elrendelheti, hogy a perben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. Ha a bíróság a per
tanács elé utalásáról rendelkezett, utóbb a perben egyesbíró nem járhat el.
(3)	A bíróság a keresetet harminc napon belül bírálja el.
10.	§
(1)	A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére való kézbesítése a
tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze.
(2)	A tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik
napra kell kitűzni.
(3)	Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a
tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a
keresetlevélben előadottakat vagy az alperes védekezését igazolják. Bizonyítás felvételének
helye van a felek által nyomban felajánlott bizonyítékokra is.
(4)	A tárgyalást egy alkalommal és csak akkor lehet elhalasztani - legfeljebb hét napra ha
ez a felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges.
11.	§
(1)	A bíróság az eljárásban kizárólag azt vizsgálja, hogy a pénzügyi intézmény által
tisztességesnek tartott szerződéses kikötés a 4. § (1) bekezdése szerint tisztességes-e.
(2)	Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a pénzügyi intézmény által tisztességesnek tartott
szerződéses kikötés nem felel meg a 4. § (1) bekezdés szerinti bármelyik feltételnek,
megállapítja, hogy a szerződéses kikötés tisztességtelen és ezért érvénytelen.
(3)	Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a pénzügyi intézmény által tisztességesnek tartott
szerződéses kikötés megfelel a 4. § (1) bekezdés szerinti valamennyi feltételnek, megállapítja,
hogy a szerződéses kikötés tisztességes és ezért érvényes.
5
12. §
(1)	Az ítélet kihirdetését - legfeljebb tizenöt napra - halaszthatja el a bíróság.
(2)	Az elsőfokú határozatot - kivéve, ha annak kihirdetését a bíróság elhalasztotta - annak
meghozatalától számított legkésőbb nyolc napon belül kell írásba foglalni, és az írásba
foglalást követő három napon belül kézbesíteni kell. Ha az ítélet kihirdetését a bíróság
elhalasztotta, a kihirdetéskor jelen lévő feleknek a bíróság az írásba foglalt ítéletet nyomban
kézbesíti, és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti, a meg nem jelent feleknek pedig három napon
belül kézbesíti.
13.	§
(1)	A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított nyolc nap.
(2)	Az ítélet elleni fellebbezés illetéke 2 500 000 forint.
(3)	Ha a fellebbezés nem felel meg a Pp. rendelkezéseinek vagy elmulasztották az eljárási
illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését, a bíróság a fellebbezést -
hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - elutasítja. Ha elutasításra nincs ok és a fellebbezési
határidő valamennyi féllel szemben lejárt, illetve ha a fellebbezést valamennyi fél
hiánytalanul benyújtotta, az elsőfokú bíróság azt a per összes irataival együtt legkésőbb három
napon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz.
(4)	A bíróság a fellebbezést a (3) bekezdés szerinti felterjesztéstől számított harminc napon
belül bírálja el.
(5)	A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a fellebbezésnek az ellenfél részére való kézbesítése a
tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze. A bíróság az ítélet elleni fellebbezést
tárgyaláson bírálja el.
(6)	A bíróság a tárgyalást legkésőbb az iratoknak a másodfokú bírósághoz érkezésétől
számított nyolcadik napra tűzi ki.
(7)	A fellebbezési ellenkérelmet legkésőbb a tárgyaláson kell a másodfokú bíróságnál
előterjeszteni. A tárgyalás egy alkalommal - legfeljebb hét napra - halasztható el.
14.	§
(1)	A másodfokú eljárást befejező határozatot - kivéve, ha annak kihirdetését a bíróság
elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb nyolc napon belül kell írásba
foglalni. A másodfokú eljárást befejező határozatot a másodfokú bíróság három napon belül
kézbesíti a feleknek. A másodfokú bíróság akkor küldi vissza az iratokat az elsőfokú
bíróságnak, ha az ítélet ellen nem terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. Ha a másodfokú
bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, a másodfokú eljárás befejezése után az
iratokat a másodfokú bíróság legkésőbb az írásba foglalást követő három napon belül
megküldi az elsőfokú bíróságnak.
(3)	Ha a másodfokú bíróság az ítélet kihirdetését elhalasztotta, a már írásba foglalt ítéletét a
jelenlévő feleknek nyomban kézbesíti és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti.
6
15.	§
(1)	A felülvizsgálati kérelmet a másodfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől
számított nyolc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni kettővel
több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van.
(2)	Az ítélet elleni felülvizsgálat illetéke 3 500 000 forint.
(3)	Ha a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi féllel szemben
lejárt, illetve ha a felülvizsgálati kérelmet valamennyi fél benyújtotta, a másodfokú bíróság
azt az ügy irataival együtt haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül felterjeszti a
Kúriához.
(4)	A Kúria a felülvizsgálati eljárást a (3) bekezdés szerinti felterjesztéstől számított 30 napon
belül folytatja le.
(5)	Az eljárást befejező határozatot is a Kúria kézbesíti a feleknek.
7.	Folyamatban lévő perek kezelése
16.	§
A bíróság a külön törvényben meghatározott intézkedésig hivatalból felfüggeszti annak a
pernek - kivéve a 6. alcímben szabályozott pernek - a tárgyalását, amelynek a tárgya részben
vagy egészben a 3. § (1) vagy 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötés, illetve amely
pert az ilyen szerződéses kikötésen is alapuló követelés érvényesítése iránt a pénzügyi
intézmény indított a fogyasztóval szemben.
8.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény szabályainak eltérő alkalmazása
17.	§
(1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény (a továbbiakban: Vht.)
rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	E § alkalmazásában kölcsönszerződés: pénzügyi intézmény és fogyasztó mint adós vagy
adóstárs által kötött deviza vagy forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi
lízingszerződés.
(3)	A kölcsönszerződésen alapuló követelések behajtása iránt folyamatban lévő (vagy
zálogjogosult bekapcsolódásával indult) végrehajtási eljárásokban - a (4), (7) és (8)
bekezdésben foglalt kivétellel - a külön törvényben meghatározott időpontig eljárási
cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, a felek és egyéb érdekeltek által tett
nyilatkozatok is hatálytalanok; eddig az időpontig minden határidő megszakad, azt követően a
határidő újra kezdődik.
(4)	Ha a kölcsönszerződésbe foglalt követelés fedezeteként meghatározott vagyontárgyat (a
továbbiakban e §-ban: fedezetként meghatározott vagyontárgy) e törvény hatályba lépését
megelőzően
7
       a)	bírósági végrehajtási eljárásban árverés, a végrehajtást kérő részéről történő átvétel,
illetve árverésen kívüli árverés hatályával történő eladás útján, vagy
       b)	bírósági végrehajtáson kívül
értékesítették, az e fedezetként meghatározott vagyontárggyal kapcsolatban folyamatban lévő
bírósági végrehajtási eljárásban a fedezetként meghatározott vagyontárgy értékesítésével
összefüggő jogorvoslati eljárások, valamint a fedezetként meghatározott vagyontárgy
kiürítésével, illetve birtokbaadásával kapcsolatos eljárási cselekmények lefolytatása, illetve
foganatosítása iránt - a Vht. 303. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével - a
végrehajtó intézkedik, azokat a végrehajtásban részt vevő felek és egyéb érdekeltek is
kezdeményezhetik.
(5)	Ha a (3) bekezdésben meghatározott követelés behajtásán kívül más követelés behajtására
is indult végrehajtás az adóssal szemben, ezekben a végrehajtási eljárásokban a fedezetként
meghatározott vagyontárgy vonatkozásában - a vagyontárgy lefoglalásával összefüggő,
valamint a (4) bekezdésben meghatározott eljárási cselekmények kivételével - a külön
törvényben meghatározott időpontig intézkedések, eljárási cselekmények nem
foganatosíthatóak.
(6)	E § rendelkezéseit kell alkalmazni azokban a végrehajtási eljárásokban is, amelyekben
      a)	a kölcsönszerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésben vagy kezesi
kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltak kikényszerítése a végrehajtás tárgya,
       b)	az eljárás végrehajtást kérője, illetve adósa a kölcsönszerződésben vagy abból eredő
követelést biztosító szerződésben részes fél jogutódja.
(7)	A végrehajtást kérő, illetve az adós kérheti annak megállapítását, hogy a
kölcsönszerződésben nem szerepel a 3. § (1) bekezdés, illetve a 4. § (1) bekezdés szerinti
szerződéses kikötés. A kérelmet a végrehajtónál kell benyújtani, aki azt - elbírálás végett - az
ügy irataival együtt beterjeszti a végrehajtást elrendelő bírósághoz (közjegyzőhöz). A
kérelmet legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül kell benyújtani vagy
ajánlott küldeményként postára adni. A kérelmet a végrehajtást elrendelő bíróság a
végrehajtási kifogás elbírálásának szabályai szerint bírálja el.
(8)	Ha a végrehajtást elrendelő bíróság (közjegyző) azt állapítja meg, hogy a
kölcsönszerződésben nem szerepel a 3. § (1) bekezdés, illetve a 4. § (1) bekezdés szerinti
szerződéses kikötés, akkor végzéssel határoz arról, hogy - a végzés jogerőre emelkedését
követően - a (3)-(6) bekezdés nem alkalmazható és az eljárási cselekmények, intézkedések
foganatosításának van helye; a megszakadt határidők a végzés jogerőre emelkedését követően
kezdődnek újra.
  9.	A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítését szabályozó kormányrendelet
szabályainak eltérő alkalmazása
18. §
(1)	A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003.
(I. 30.) Korm. rendelet és a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének és a
kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és korlátozásának részletes eljárási szabályairól
szóló 66/2014. (III. 13.) Korm. rendelet szabályait az e §-ban foglalt eltéréssel kell
alkalmazni.
(2)	A külön törvényben meghatározott időpontig a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő
követelést biztosító zálogjog alapján a zálogtárgy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi
IV.	törvény 257-258. §, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:127—
5:135. §-a alkalmazásával nem értékesíthető, árverési hirdetmény csak ezen időpontot
követően tehető közzé az Elektronikus Árverési Felületen.
10.	Záró rendelkezés
19.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
9
Általános indokolás
1.	A Kúria 2/2014. PJE határozatában iránymutató döntést hozott a fogyasztói hitel-,
kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben foglalt egyes szerződéses rendelkezések
tisztességtelenségéről. A Kúria döntése a Ptk.-ban foglalt tisztességtelenség fogalmára
vonatkozó jogértelmezés, amely kizárólag a bíróságok számára kötelező, azonban az abban
kifejtett jogelvek általános jellegük révén a jogviszonyok széles körét érintik.
Annak érdekében, hogy ezek az elvek közvetlenül is érvényre jussanak, a törvényjavaslat: (a
továbbiakban: Javaslat) jogszabályi szintre emeli a Kúria jogegységi határozatában rögzített
elveket. A Javaslat a Kúria jogértelmezését teszi általános érvényűvé, mindenki számára
kötelezővé. A Javaslat nem mond ki új anyagi jogi szabályokat, nem állapít meg új jogelveket
a fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozóan, csupán a Kúria
jogértelmezését kodifikálja. Ez lehetővé teszi, hogy a fogyasztók széles tömegei számára
elkerülhetővé váljon az időigényes és költséges perindítás, ami a bírósági szervezetrendszert
is túlterhelné.
2.	A Javaslatnak az is célja, hogy lehetőséget biztosítson a pénzügyi intézmények
számára az önkéntes jogkövetésre, és - nem csökkentve a fogyasztók jogvédelmének a
szintjét - csak azokat az ügyeket engedje a bíróságok elé, amelyekben a felek között nem
pusztán elszámolási, hanem érdemi jogvita van. A Javaslat ezzel összhangban elsődlegesen a
pénzügyi intézmények feladatává teszi, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési
feltételekből kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket, és csak arra az esetre tartja fenn az
állami kényszer alkalmazását, amikor a pénzügyi intézmények nem tesznek eleget önként
kötelezettségeiknek.
A Javaslat célja egy olyan eljárási rend kiépítése, amely lehetővé teszi az érintett adósok
számára a velük kötött szerződésekben alkalmazott kikötések tisztességtelenségének a
megállapítását, és az ezen alapuló elszámolások minél gyorsabb lebonyolítását.
3.	A Javaslat a következő kérdéseket rendezi:
-	a pénzügyi intézmények által fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi
lízingszerződésekben alkalmazott különnemű árfolyamok tisztességtelenségének a
megállapítása;
-	a különnemű árfolyamok tisztességtelenségéhez kapcsolódó elszámolási kötelezettség
rögzítése;
-	a pénzügyi intézmények által a fogyasztóval kötött hitel-, kölcsön- és pénzügyi
lízingszerződésekben alkalmazott, az egyoldalú szerződésmódosításra lehetőségét biztosító
rendelkezések tisztességtelensége melletti megdönthető vélelem;
-	a törvény hatálya alá tartozó szerződéses feltételek vizsgálatára és adatszolgáltatásra
irányuló kötelezettség;
-	a törvényben foglalt vélelem megdöntésére irányuló eljárás szabályai;
-	a folyamatban lévő eljárásokra irányadó rendelkezések.
4.	A Javaslat a Kúria 2/2014. PJE határozatából fakadó jogkövetkezmények levonása
során figyelemmel volt az európai jog előírásaira, mindenekelőtt a fogyasztókkal kötött
szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv
rendelkezéseire. A Javaslat figyelembe vette a 93/13/EGK irányelv értelmezésére jogosult
10
Európai Bíróság gyakorlatát, mindenekelőtt a C-618/10. számú Banco Espanol-ügyben,
valamint a C-26/13. számú Kásler-ügyben hozott határozatokban kifejtett elveket.
A Javaslat az Európai Bíróság gyakorlata alapján arra törekszik, hogy a tisztességtelen
feltételek kiküszöbölésével a megkötött szerződéseket fenntartsa. Ezt kívánja meg a polgári
jog egyik általános elve, a pacta sunt servanda elve is. A Javaslat a fennálló szerződések
tartalmát csak annyiban módosítja, hogy az érintett szerződések a tisztességtelen kikötések
hiányában ne váljanak teljesíthetetlenné. Ez ugyanis a teljes szerződés semmisségét
eredményezné, amely az adósok érdekével is ellentétes lenne. A Javaslat ezért a részleges
érvénytelenség körében határoz meg olyan kógens rendelkezéseket, amelyek a tisztességtelen
szerződéses kikötések helyett a szerződések részévé válnak.
5.	A Javaslat figyelembe vette az Alkotmánybíróság 8/2014. (III. 20.) AB határozatában
megfogalmazott követelményeket is. Az AB határozat [90] pontja szerint a tartós
jogviszonyok jogszabállyal történő alakítására a clausula rebus sic stantibus tételének
alkalmazásával kerülhet sor. Eszerint a jogalkotó - akárcsak a bíróság - akkor jogosult a
fennálló és tartós szerződési jogviszonyokat módosítani, ha a szerződéskötést követően
beállott valamely körülmény folytán a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása
valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a körülményváltozás nem volt ésszerűen
előrelátható, továbbá, ha az túlmegy a normális változás kockázatán. A jogszabályi
beavatkozásnak pedig további feltétele, hogy a lényeges körülményváltozás társadalmi méretű
legyen, vagyis a szerződések nagy tömegét érintse.
A deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések több évig fennálló, tartós
jogviszonyok. Esetükben sor kerülhetne bírósági szerződésmódosításra, így fennáll a
lehetősége a jogszabállyal történő szerződésmódosításnak is. Ezek a szerződések a társadalom
széles rétegeit érintik, hiszen még mindig több mint 500.000 ilyen típusú szerződés létezik.
Az is egyértelmű, hogy a 2008 után kibontakozó nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság
hatására ezeknél a szerződéseknél a szerződéskötéskor fennálló körülmények utóbb
bekövetkezett megváltozása az adósok tömegeinek lényeges jogos érdekét sértette. Ezek a
körülményváltozások nem voltak ésszerűen előreláthatóak és jelentős mértékben túlmentek a
normális változások kockázatán. A beavatkozás alkotmányosságát egyértelműen alátámasztja,
hogy annak tartalma megegyezik a hatályos jog Kúria általi értelmezésével.
A 8/2014. (III. 20.) AB határozat [91] pontja az alkotmányos követelményeket azzal egészíti
ki, hogy a törvényi úton történő szerződésmódosításnak is, amennyire lehet, mindegyik fél
méltányos érdekeit figyelembe kell vennie, vagyis az ilyen szerződésmódosításnak is
érdekegyensúlyra kell törekednie a megváltozott körülmények mellett. A Javaslat ezt az
alkotmányos elvárást olyan módon kívánja kielégíteni, hogy jogorvoslati lehetőséget biztosít a
pénzügyi intézmények számára az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses
rendelkezéseik tisztességtelenségének megállapításához kapcsolódóan. A Javaslat ezzel
összefüggésben egy megdönthető vélelmet állít fel az egyoldalú szerződésmódosítások
tisztességtelensége mellett, ezzel szemben azonban lehetővé teszi a pénzügyi intézmények
számára az ellenbizonyítást. Erre ugyanakkor - összhangban a Javaslat fő célkitűzéseivel -
egy gyors, rövid határidőkhöz kötött eljárásban kerülhet sor.
6.	A szabályozási kérdések bonyolultsága, valamint a várható gazdasági következmények
pontos felmérése miatt az Országgyűlés őszi ülésszakán újabb jogalkotási lépések
szükségesek. Ekkor kerülhet sor az elszámolási szabályok végleges rögzítése mellett az egyéb
anyagi jogi kérdések és jogkövetkezmények meghatározására is. A második jogalkotási
11
lépésként elfogadásra kerülő törvény feladata lesz, hogy végérvényesen rendezze ezt a
társadalom széles körét érintő problémát.
Részletes indokolás
Az 1. Általános rendelkezések alcímhez
A Javaslat meghatározza a szabályozás tárgyi hatályát és a pénzügyi intézményeket terhelő
kötelezettségek személyi hatályát.
Tekintettel arra, hogy a szabályozás célja kizárólag a Kúria 2/2014. számú PJE határozatával
(a továbbiakban: PJE határozat) kapcsolatos egyes kérdések jogszabályi rendezése, ezért a
Javaslat tárgyi hatálya is kizárólag a PJE határozattal érintett szerződések körére terjedhet ki.
A PJE határozat 1. és 3. pontja a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozik. A
PJE határozat 2. pontja valamennyi fogyasztói kölcsönszerződésre, így a forint alapú
kölcsönszerződésre is kiterjed. Az érintett szerződések köre - a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) árfolyamréssel
és egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos rendelkezéseivel összhangban - a
fogyasztóval kötött pénzügyi lízingszerződéseket is tartalmazza. A deviza alapú szerződések
meghatározását is a Hpt. rendelkezéseivel összhangban állapítja meg a Javaslat.
A Javaslat negatív tárgyi hatálya rögzíti, hogy a törvény hatálya nem teljed ki a
végtörlesztéssel már lezárt szerződésekre. A végtörlesztésekre a fogyasztók számára az akkori
piaci feltételeknél, az eredeti szerződéses kötelezettségnél kedvezőbb feltételekkel - pl. a
tényleges piaci árfolyamoknál kedvezőbb árfolyamon - került sor.
A Javaslat több kötelezettséget ír elő a pénzügyi intézményekre. A kötelezettségek megfelelő
teljesítése érdekében a Javaslat egyértelműen meghatározza azt is, hogy e kötelezettségek
melyik pénzügyi intézményt terhelik abban az esetben, ha időközben az eredeti jogosult
pénzügyi intézmény személyében változás következett be vagy a szerződés már megszűnt.
A Javaslat több kötelezettséget ír elő a pénzügyi intézményekre. A kötelezettségek megfelelő
teljesítése érdekében a Javaslat meghatározza azt, hogy e kötelezettségek melyik pénzügyi
intézményt terhelik abban az esetben, ha időközben az eredeti jogosult pénzügyi intézmény
személyében változás következett be vagy a szerződés már megszűnt. A Javaslat alapján azt a
pénzügyi intézményt terhelik a Javaslatból fakadó kötelezettségek, amely a Javaslat
hatálybalépése időpontjában a szerződés jogosultja. Ugyanakkor ha nem a szerződéses
pozíció, csupán a szerződés alapján fennálló követelések átruházására került sor, a szerződés
eredeti jogosultját terhelik a pénzügyi intézményre vonatkozó kötelezettségek.
A szerződésben történő alanyváltozás esetére a korábbi és a jelenlegi jogosultat
együttműködési kötelezettség, így például adatátadási és szükség esetén dokumentum átadási
kötelezettség terheli. A Javaslat kimondja, hogy a pénzügyi intézmények egymás közötti
adatátadásra a banktitok megtartására vonatkozó külön törvényi kötelezettség nem áll fenn.
12
A 2. Értelmező rendelkezések alcímhez
A Javaslat tartalmazza azokat az értelmező rendelkezéseket, amelyek teljes mértékben a Hpt.
meghatározásainak alkalmazását jelentik, jogtechnikai szempontból ugyanakkor szükséges az
utalás a Hpt. szerinti fogalmak alkalmazására.
A 3. Arfolyamrés rendezése alcímhez
A PJE határozat 3. pontja minden további mérlegelési lehetőség nélkül egyértelművé tette,
hogy a pénzügyi intézmények által a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben a
folyósított kölcsön, a törlesztés összegének meghatározása során különnemű árfolyam
(jellemzően a vételi és eladási árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen. A PJE határozat
értelemszerűen csak a folyamatban lévő és az esetleg jövőben induló peres eljárásokban
alkalmazandó. Annak érdekében, hogy a PJE határozat által megállapított tisztességtelen
szerződési kikötés és annak jogkövetkezménye valamennyi érintett szerződés esetében peres
eljárás igénybevétele nélkül is alkalmazható legyen, a Javaslat kimondja valamennyi érintett
szerződés tekintetében az ezzel kapcsolatos szerződéses kikötés semmisségét. A PJE határozat
azt is egyértelműen meghatározta, hogy a semmis rendelkezés, azaz a különnemű árfolyamok
helyett egységesen a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama alkalmazandó. Ezt a
rendelkezést tartalmazza főszabályként a Javaslat is, valamennyi érintett szerződés
vonatkozásában. A PJE határozat azonban kivételt is meghatározott a főszabály alól,
annyiban, amennyiben a tisztességtelen szerződési kikötés helyébe kógens törvényi
rendelkezés lépett. A PJE határozat indokolása is utal arra, hogy ilyennek tekintendő a már
nem hatályos, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
(a továbbiakban: RHpt.) 2010. november 27-től hatályban volt 200/A. §-a. Ezzel lényegében
azonos rendelkezéseket tartalmaz a hatályos Hpt. 267. §-a is. A Javaslat a PJE határozattal
összhangban rögzíti, hogy ha e jogszabályhelyek a törlesztés tekintetében kógens
rendelkezéssel határozták meg az alkalmazandó árfolyamot vagy a törlesztés során a felek
ennek megfelelően jártak el, akkor a főszabályt az e rendelkezések által érintett időszakban
csak a folyósítás tekintetében kell alkalmazni.
A Javaslat a semmis rendelkezés helyett az árfolyamszámításra alkalmazandó új szabályokra
tekintettel az ezen szabályok alapján szükséges, a pénzügyi intézmények által kötelezően
elvégzendő átszámításra 90 napos határidőt biztosít.
Szükséges annak törvényi meghatározása, hogy a pénzügyi átszámítás jogszerűsége megfelelő
külső ellenőrzés mellett képezheti majd a fogyasztókkal történő elszámolás alapját. Az
átszámítás ellenőrzésére - összhangban az Alaptörvénnyel és a Magyar Nemzeti Bank
feladat- és hatáskörével - a Javaslat a felügyeleti jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankot
jelöli ki. Ezt indokolja a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi intézmények feletti hatósági
ellenőrzési és a fogyasztóvédelmi feladatköre is.
Tekintettel a szabályozás többlépcsős jellegére, a Javaslat a fogyasztóval szükséges
elszámolás részletes szabályai tekintetében utal az ezeket a rendelkezéseket meghatározó, a
későbbiekben megalkotandó külön törvényre.
13
A 4. egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötések rendezése
alcímhez
A Javaslat megdönthető vélelmet állít fel a fogyasztói kölcsönszerződés részévé általános
vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételként váló egyoldalú kamat-, költség- és
díjemelést lehetővé tevő szerződési kikötés tisztességtelenségére. A tisztességtelenségi
vélelmet a kikötést megfogalmazó, illetve alkalmazó pénzügyi intézmény megdöntheti, ha
polgári perben sikerrel bizonyítja, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő
általános vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételei maradéktalanul teljesítik a
Kúria 2/2012.(XII. 10.) PK véleménye 6. pontjában foglalt együttes követelményeket
(elveket).
A Kúria által megfogalmazott elvek a következők:
       -	egyértelmű és érthető megfogalmazás elve,
       -	tételes meghatározás elve,
        -	objektivitás elve,
       -	ténylegesség és arányosság elve,
        -	átláthatóság elve,
       -	felmondhatóság elve,
       -	szimmetria elve.
a)	Az egyértelmű és érthető megfogalmazás elve:
A kikötés tisztességtelenségét - tartalmától függetlenül - önmagában az is megalapozza, ha a
feltétel a fogyasztó számára nem világos vagy nem érthető. A világos és érthető
megfogalmazás körében abból indokolt kiindulni, hogy a fogyasztó az önálló foglalkozásán és
gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki
különleges szakértelemmel nem rendelkezik, ugyanakkor az ügyletkötés kockázata alapvetően
őt terheli.
Önmagában is tisztességtelen a szerződési feltétel, ha az egyértelmű, világos és érthető
szerkesztés és megszövegezés hiánya miatt a fogyasztónak nem volt tényleges lehetősége a
kikötés alapos megismerésére a szerződés megkötése előtt.
A fogyasztót a szerződéskötés során tehát olyan helyzetbe kell hozni, hogy megfelelően fel
tudja mérni az általa vállalt kötelezettségeket, így az ok-listában megjelölt és a
szerződéskötést követően bekövetkező körülményváltozásból eredő többlet-kötelezettsége
keletkezésének indokait, kötelezettségei változásának mechanizmusát és annak lehetséges
mértékét is.
b)	A tételes meghatározás elve:
Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő általános, illetve egyedileg meg nem tárgyalt
szerződési feltételekben szereplő kikötés alaki szempontból akkor nem tisztességtelen, ha a
szerződéskötés időpontjában előre tételesen meghatározza a módosításra okot adó
körülményeket: ún. ok-listát tartalmaz. A tételes meghatározás követelményének akkor felel
meg a kikötés, ha az ok-lista teljes körűen és nem csak példálózva jelöli meg az egyoldalú
szerződésmódosításra okot adó körülményeket; azaz olyan zárt rendszert alkot, amely a
figyelembe vehető tények és körülmények nem bővíthető (taxatív) felsorolását tartalmazza.
14
c)	Az objektivitás elve:
Az előre, tételesen meghatározott kikötésnek objektívnek kell lennie, nem jelölhető meg tehát
szerződésmódosítási okként olyan, a szerződéskötést követően beálló körülmény, amelyre a
pénzügyi intézménynek ráhatása van, tőle függ.
d)	A ténylegesség és arányosság elve:
A ténylegesség elve azt az ok-listával kapcsolatos alapvető elvárást fejezi ki, miszerint az ok-
listában meghatározott feltétel változásának ténylegesen hatást kell gyakorolnia a
szerződésben meghatározott kamatra, díjra, költségre. Nem szerepeltethető ugyanis
jogszerűen olyan tényező az ok-listában, amely szakmailag indokolatlan, mert a kamatra,
díjra, költségre hatással nincs, tehát azok mértékével semmilyen okszerű kapcsolatban nem
áll.
Az arányosság elvének teljesülése szempontjából az a kiindulópont, hogy a fogyasztóval
szerződő pénzügyi intézmény előre kalkulálja a kölcsönnyújtás kockázatait, és azokat a Hpt.
szerint kezelni is köteles. Az egyoldalú szerződésmódosítás jogát nem lehet egyoldalú
haszonszerzésre fordítani. Az emelés mértéke nem lehet magasabb, mint a körülmény-
változásnak a kamatra, díjra, költségre gyakorolt hatása, másrészt pedig a fogyasztó számára
kedvező változást is érvényesíteni kell a kamat, a díj és a költség mértékében.
e)	Az átláthatóság elve:
Az átláthatóság követelménye azt jelenti, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé
tevő szerződéses rendelkezések jogszerű alkalmazását a fogyasztó ellenőrizni tudja és fel
tudjon lépni a pénzügyi intézménnyel szemben, ha meglátása szerint a rá nézve hátrányos
szerződésmódosításra a ténylegesség, az arányosság, a szimmetria elvének be nem tartásával
került sor.
f)	A felmondhatóság elve:
Tekintettel arra, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás a fogyasztó jogaira és
kötelezettségeire is kihat, egyoldalú szerződésmódosítás esetén biztosítani kell számára a
szerződés felmondásának a jogát. Ezt jogszabály is előírhatja, jogszabályi előírás hiányában
azonban a felmondási jogot az általános szerződési feltételek körében szükséges rendezni. Az
általános szerződési feltételnek a felmondási jogról akként kell rendelkeznie, hogy a
fogyasztó számára egyértelmű és transzparens legyen, hogy a pénzügyi intézménynek hogyan
kell a szerződésmódosítást a fogyasztó tudomására hoznia, és az is kiderüljön, hogy mennyi
idő áll a fogyasztó rendelkezésére ahhoz, hogy felmondási jogával éljen.
g)	A szimmetria elve:
A szimmetria elve a szerződéskötéskor kialkudott értékegyensúly fenntartásának záloga. Az
egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége ugyanis csak akkor tekinthető tisztességesnek, ha
nem csak a fogyasztó hátrányára történő körülményváltozás hatásának értékelését -
fogyasztóra való áthárítását - teszi lehetővé, hanem egyidejűleg biztosítja a fogyasztó javára
történő körülmények megváltozása esetén, annak a fogyasztó javára történő érvényesítését is,
az arányosság elvének érvényre juttatása mellett.
15
Ha tehát az egyoldalú kamat-, költség- és díjemelést lehetővé tevő szerződési kikötés ezen
elvek bármelyikének nem felel meg, a kikötés tisztességtelen, és tisztességtelensége folytán
semmis. A semmis kikötés pedig nem váltja ki az eredetileg célzott joghatást, azaz az ilyen
kikötés értelmében végbement szerződésmódosítás nem köti a fogyasztót, vele a pénzügyi
intézménynek a külön törvényben meghatározott módon el kell számolnia.
  5.	Az Általános szerződési feltételek és az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek
                     vizsgálata és adatszolgáltatás e feltételekről alcímhez
A Javaslat megfelelő határidőt biztosít a pénzügyi intézmények számára ahhoz, hogy
megvizsgálják a Javaslat hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések körében
alkalmazott általános szerződési és egyedileg meg nem tárgyalt feltételeket abból a
szempontból, hogy azok tartalmaznak-e az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét
biztosító és a szerződések részévé váló vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési kikötést.
E szerződési kikötéseket tartalmazó általános szerződési feltételeket, illetve egyedileg meg
nem tárgyalt feltételeket 30 napos határidőn belül be kell jelenteniük a felügyeletet ellátó
Magyar Nemzeti Banknak azzal a nyilatkozattal ellátva, hogy az adott szerződési kikötéseket
tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekintik-e. A bejelentést az indokolja, hogy egyfelől a
felügyelet értesüljön a pénzügyi intézmények álláspontjáról, másfelől pedig teljes körűen a
rendelkezésére álljanak az ezzel kapcsolatos adatok és információk. Ennek érdekében a
Javaslat elrendeli a szóban forgó kikötésekkel érintett egyes szerződésekre és az azok alapján
fennálló követelés összegére vonatkozó adatszolgáltatást.
A pénzügyi intézményeknek az 5. § szerinti vizsgálat során a Javaslat 4. § (1) bekezdésében
foglalt követelményeket kell szem előtt tartaniuk. Ha maguk is arra a következtetésre jutnak,
hogy az alkalmazott szerződéses kikötés a 4. § (1) bekezdésben foglalt feltételek
bármelyikének nem felel meg, és ebből következően annak tisztességtelenségére irányuló
vélelem nem dönthető meg, a pénzügyi intézményt csupán a 4. § (3) bekezdése szerinti
elszámolási kötelezettség terheli. Ha azonban a pénzügyi intézmény úgy ítéli meg, hogy a 4. §
(1)	bekezdésben foglalt összes feltételnek eleget tett a kikötés alkalmazása során, ezért a
kikötés tisztességességéhez kétség sem férhet, úgy ezt az álláspontját a tisztességtelenség
vélelmének megdöntése érdekében indított peres eljárásban érvényesítheti, ellenkező esetben
a 4. § (2) bekezdése szerint a kikötés semmis, és a (3) bekezdés szerinti külön törvény
szabályainak megfelelően el kell számolnia a fogyasztóval.
A 6. A polgári peres eljárás alcímhez
A Javaslat megdönthető vélelmet állít fel a fogyasztói kölcsönszerződés részévé általános
vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételként váló egyoldalú kamat-, költség- és
díjemelést lehetővé tevő szerződési kikötés tisztességtelenségére. A Javaslat e vélelem
megdöntését polgári peres eljárásban biztosítja, a peres eljárás lefolytatására speciális
szabályokat ad.
A cél egy hatékony, gyors eljárás lefolytatása, amelyben kizárólag a szerződéses kikötések
érvényességének kérdéskörében kell vizsgálódnia a bíróságnak.
A perben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
szabályait kell alkalmazni, ha a Javaslat eltérően nem rendelkezik. Az eltérő rendelkezések
biztosítják, hogy e perek gyorsan lezáruljanak.
16
A Javaslatban előírt szoros határidőkre tekintettel a Javaslat akként rendelkezik, hogy a
bírósági iratok kézbesítésére bírósági alkalmazott útján kerüljön sor. Ezzel biztosítható, hogy
a peres felek igazolható módon vehessék át a részükre küldött iratokat, s az is, hogy a bíróság
kellő időben meggyőződhessen arról, hogy az iratok kézbesítése szabályszerű volt-e. A szoros
határidők betarthatósága érdekében - és abból a célból, hogy a per tárgya valóban csak a
szerződéses kikötések tisztességességének a vizsgálata legyen - a Javaslat rögzíti, hogy
egyebek mellett nincs helye beavatkozásnak, viszontkeresetnek, s annak sem, hogy a
törvénykezési szünet szabályai alkalmazásra kerüljenek.
Lényeges szabály, hogy a pénzügyi intézménynek a peres eljárást a Javaslat hatálybalépésétől
számított 30 napos jogvesztő határidőn belül kell kezdeményeznie. Eddig a határidőig a
keresetleveleknek be kell érkezniük a Fővárosi Törvényszékre, melynek kizárólagos
hatáskörét és illetékességét is megállapítja a Javaslat.
A perek hatékony elbírálásának érdekében - mintegy perelőkészítő cselekményként - a
keresetlevélhez speciális mellékletek csatolását írja elő a Javaslat. A Javaslat a felperes
kötelezettségévé teszi, hogy a keresetlevélnek a Pp.-ben előírt mellékletei mellett csatolja az
ÁSZF-ek egy okiratba foglalt azon kivonatát, amely kizárólag azokat a szerződéses
kikötéseket tartalmazza, amelyek tekintetében a pénzügyi intézmény az érvényesség
megállapítását kéri. A keresetlevélhez továbbá csatolni kell egy elektronikus adathordozót,
mely tartalmazza a keresetlevélnek és mellékleteinek informatikai eszköz alkalmazásával
megszerkesztett változatát.
Amennyiben a bíróság a perben azt állapítja meg, hogy a pénzügyi intézmény által
tisztességesnek tartott szerződéses kikötés nem felel meg a Javaslatban meghatározott
feltételnek, megállapítja, hogy a szerződéses kikötés tisztességtelen és ezért érvénytelen,
amennyiben pedig a bíróság azt állapítja meg, hogy a szerződéses kikötés megfelel a
Javaslatban meghatározott feltételnek, úgy ítéletében megállapítja, hogy a vizsgált
szerződéses kikötés tisztességes és ezért érvényes.
A fellebbezési szakban - hasonlóan az elsőfokú eljárás szabályaihoz - a Javaslat mind a
bíróságnak, mind a feleknek szoros határidőket ad. Ezzel összefüggésben került előírásra az,
hogy a bíróság tárgyalást tart, biztosítva azt, hogy a felek a tárgyaláson részt vehessenek, s ott
közvetlenül is előadhassák jogi álláspontjukat. Ebből az okból került rögzítésre az is, hogy a
másodfokú bíróság az eljárást befejező határozatát a Pp. általános szabályaitól eltérően maga
kézbesíti a feleknek, illetve a felülvizsgálati kérelmet is a másodfokú bírósághoz kell
előterjeszteni, s azt e bíróság terjeszti fel a Kúriához. A kézbesítéssel kapcsolatosan ezzel
egyező szabályokat ír elő a Javaslat a Kúria számára is.
A 7. Folyamatban lévő perek kezelése alcímhez
A Javaslat rendelkezik azon perek kötelező felfüggesztéséről, amelyeknek a tárgya részben
vagy egészben a 3. § (1) vagy 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötés, illetve amely
pereket az ilyen szerződéses kikötésen is alapuló követelés érvényesítése iránt a pénzügyi
intézmény indított a fogyasztóval szemben. E szabály alapján fel kell függeszteni a
végrehajtás megszüntetési és korlátozási azon pereket is, melyekben a fogyasztó a
szerződéses kikötések érvénytelenségét állítja. A Javaslatban foglalt felfüggesztési
kötelezettség értelemszerűen nem teljed ki a Javaslat 6. alcíme szerinti perre.
17
A 8. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény szabályainak eltérő alkalmazása
alcímhez
A Kúria 2/2014. számú polgári jogegységi határozatának megállapításai, valamint e Javaslat
és további megalkotásra váró jogszabályok rendelkezései alapján a pénzügyi intézmények és a
fogyasztók által megkötött egyes kölcsönszerződések elszámolási rendje módosul. Ezek
deviza alapú, illetve egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő, tisztességtelen szerződési
feltételt tartalmazó deviza vagy forint alapú fogyasztói kölcsön-, hitel-, valamint pénzügyi
lízing szerződések. Biztosítani kell ugyanakkor, hogy a helytelenül kiszámított követeléseken
alapuló, folyamatban lévő végrehajtási eljárások megszakadjanak mindaddig, amíg a
törvényes elszámolást lehetővé tevő jogszabályok alapján a jogviszonyok megfelelő
rendezése, a követelések tényleges összegének megállapításával megvalósul. így
akadályozható meg, hogy ne alakuljanak ki olyan méltánytalan, vagy visszafordíthatatlan
élethelyzetek, amelyek bekövetkezése esetén az eredeti állapot helyreállítása már nem
lehetséges, vagy számottevő, indokolatlan nehézséggel járna. Mindezekre tekintettel olyan a
bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályaitól eltérő
speciális szabályozás megalkotására van szükség az érintett végrehajtási eljárásokkal
összefüggésben, amely biztosítja a jelenlegi állapotok fenntartását, az elszámolások -
megváltozott feltételeket figyelembe vevő - végleges lezárásáig [(1) bekezdés].
A Vht.-val kapcsolatos szabályozás tárgyi hatálya kiteljed valamennyi olyan végrehajtási
eljárásra, amelyben a végrehajtandó követelés a pénzügyi intézmény és a természetes személy
fogyasztó, mint adós vagy adóstárs által megkötött deviza vagy forint alapú hitel- vagy
kölcsönszerződésen, pénzügyi lízingszerződésen (a továbbiakban: kölcsönszerződés) alapul
[(2) bekezdés], A szabályozás kiteljed továbbá azokra a végrehajtási eljárásokra is,
amelyekben a kölcsönszerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésben vagy kezesi
kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltak kikényszerítése a végrehajtás tárgya, illetve
amelyekben a végrehajtást kérő vagy az adós a végrehajtás alapjául szolgáló szerződésben
részes fél jogutódja [(6) bekezdés].
A (3) bekezdésbe foglalt főszabály szerint a szabályozás tárgyát képező végrehajtási
eljárásokban e törvény hatályba lépésétől kezdődően a külön törvényben később
meghatározott időpontig eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, a felek és
érdekeltek nyilatkozatai is hatálytalanok. Mindez azt jelenti, hogy az adott végrehajtási eljárás
folyamata a Javaslat hatálybalépésének időpontjában az eljárási cselekmények túlnyomó
többségének vonatkozásában megszakad, függetlenül attól, hogy az eljárás mely
létszakaszában tart. A felek és érdekeltek által tett nyilatkozatokat ebben az időszakban a
végrehajtó nem veheti figyelembe, ugyanakkor a Javaslat hatályba lépésének időpontjában le
nem telt határidők az eljárási cselekmények foganatosítását újból megengedő, külön
törvényben meghatározott időpont elteltét követően újrakezdődnek. E törvény hatálybalépését
követően nincs akadálya annak, hogy végrehajtási kérelem benyújtásra kerüljön, azaz
végrehajtási eljárás meginduljon, azonban az eljárás megindítását követően eljárási
cselekmény, intézkedés a már folyamatban lévő eljárásban nem foganatosítható, nyilatkozatok
nem tehetőek.
A (4) bekezdés a (3) bekezdésbe foglalt főszabály alóli kivételt fogalmaz meg. Ha a
végrehajtási eljárásban, a Javaslat hatályba lépése előtt, a kölcsönszerződésen alapuló
követelés fedezetéül szolgáló vagyontárgyat árverés útján már értékesítették, úgy az
árveréssel összefüggő jogorvoslati, valamint az ingatlan kiürítésével, illetve a vagyontárgy
18
birtokbaadásával kapcsolatos eljárási cselekményeket foganatosítani kell, függetlenül attól,
hogy a végrehajtási eljárás egyéb cselekményeinek foganatosítását a Javaslat kizárja. Ennek
indoka az, hogy a tulajdonjogot szerző árverési vevő ne kerüljön abba a méltánytalan
helyzetbe, hogy az őt megillető vagyontárgy vonatkozásában nem tud birtokba kerülni.
Ugyanez vonatkozik a végrehajtást kérő részéről történő átvétel, az árverésen kívüli árverés
hatályával történő eladás, valamint a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítés eseteire is. E
szabály ugyanakkor csak azzal a megszorítással érvényesülhet, ha a Vht. 303. §-ába foglalt,
kilakoltatási moratóriummal kapcsolatos szabályokkal nem áll ellentétben. A Vht. hivatkozott
§-a ugyanis a devizakölcsön szerződésekkel összefüggő végrehajtási eljárásokban a
lakóingatlanok kiürítését megakadályozó rendelkezést tartalmaz, így e vagyontárgyak
vonatkozásában a kiürítéssel kapcsolatos eljárási cselekmények nem foganatosíthatóak.
Ha nem csak a kölcsönszerződésen alapuló követelés behajtásával kapcsolatban indul
végrehajtási eljárás az adóssal szemben, úgy e más követelés behajtására indult végrehajtási
eljárásban sem foganatosíthatók eljárási cselekmények a kölcsönszerződésen alapuló
követelés fedezetéül szolgáló vagyontárgy vonatkozásában [(5) bekezdés]. E szabály alól két
kivételt enged a jogszabályi rendelkezés. Egyrészt a (4) bekezdésben meghatározott eljárási
cselekmények - a korábban már kifejtett indokok alapján - foganatosítandók, másrészt helye
van a fedezetként meghatározott vagyontárgyak lefoglalásával kapcsolatos eljárási
cselekmények foganatosításának is. Előfordulhat ugyanis, hogy a végrehajtást kérő követelése
(pl. jelentős közüzemi tartozás) nincs zálogjoggal biztosítva. Ilyen esetben, ha az ingatlan
lefoglalására az eljárási cselekmények megakadásának időpontjában még nem került sor, a
foglalás hiányában nincs annak akadálya, hogy a tulajdonos a vagyontárgyat értékesítse. A
zálogjog jogosultja követelését az új tulajdonossal szemben is érvényesítheti, azonban a
zálogjoggal nem rendelkező végrehajtást kérő kielégítési alapja elvonásra kerülhet és
előfordulhat, hogy a fennmaradó vagyon nem nyújt kellő fedezetet a követelés
megtérüléséhez. Ennek kizárását szolgálja a szabály.
A (7) és (8) bekezdésbe foglalt eljárási szabályok azt a célt szolgálják, hogy mindazokban a
végrehajtási eljárásokban, amelyekben a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló
kölcsönszerződés nem tartalmaz a Javaslat szerint semmis vagy vélelmezetten tisztességtelen
szerződéses kikötést, az eljárási cselekmények foganatosíthatóak legyenek. Ennek vizsgálatát
a felek kezdeményezhetik. A bejelentést a végrehajtóhoz kell benyújtani a Javaslat hatályba
lépésétől számított 30 napon belül, a bejelentés azonban akkor is határidőben benyújtottnak
minősül, ha a végrehajtóhoz az a határidő elteltét követően érkezik meg, de azt a felek
bármelyike a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adta. A bejelentés
tárgyában a végrehajtást elrendelő bíróság (közjegyző) határoz. A bejelentés elbírálásáig a
Javaslatban meghatározott eljárási cselekmények nem foganatosíthatóak, ha azonban a
bíróság (közjegyző) megállapítja, hogy a kölcsönszerződés nem tartalmaz az a Javaslat
hatálya alá tartozó semmis vagy vélelmezetten tisztességtelen szerződéses kikötést úgy a
határozat jogerőre emelkedését követően az eljárási cselekmények foganatosíthatóak a
végrehajtási eljárásban.
A 9. A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítését szabályozó kormányrendelet
szabályainak eltérő alkalmazása alcímhez
A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének leállítása is indokolt mindaddig,
amíg a törvényes elszámolást lehetővé tevő jogszabályok alapján a szabályozással érintett
jogviszonyok megfelelő rendezése, a követelések tényleges összegének megállapításával meg
nem valósul.
19
                             A 10. Záró rendelkezés alcímhez
Az alcím hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
20