﻿                           _	, Érkezett. 2014 JÚN 3 0.
2014.	évi......törvény
a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. torvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és
azzal összef&ggő egyes adótörvények módosításáról
1. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépése
1.	§ (1) A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: reklámadó tv.) 1. §-
ának 5. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
/E törvény alkalmazásában:/
„5. nettó árbevétel: a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya
alá tartozó adóalany esetén az Szt.-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele,
b)	a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)
hatálya alá tartozó adóalany esetében az Szja tv. szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel,
c)	az a)-b) pont alá nem tartozó adóalany esetén az a) pont szerinti nettó árbevételnek megfelelő
bevétel;”
(2) A reklámadó tv. 1. §-a a következő 11. ponttal kiegészülve lép hatályba:
„11. reklámértékesítő ügynökség (sales house): az adóalannyal az Szt. szerinti kapcsolt félnek
minősülő, olyan személy, szervezet, amely az adóalannyal fennálló szerződéses jogviszony
alapján jogosult arra, hogy az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám
közzétételére irányuló szerződést kössön.”
2.	§ A reklámadó tv. 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„2. § (1) Adóköteles
             a)	a médiaszolgáltatásban,
            b)	a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon teijesztett, túlnyomórészt
               magyar nyelvű sajtótermékben,
             c)	a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,
            d)	bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,
            e)	az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar
               nyelvű internetes oldalon
reklám közzététele.
(2)	Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha a 3. § (1) bekezdésben
említett személy a megrendelő felé a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtette.”
3
3.	§ A reklámadó tv. 3. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„3. § (1) Az adó alanya
            a)	az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-
               szolgáltató,
             b)	az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének
                legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén
                elérhetővé,
             c)	a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója,
           d)	a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló
               bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító
               személy vagy szervezet,
             e)	az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.
(2)	A 2. § (2) bekezdés szerinti adókötelezettség esetén az adó alanya a reklám közzétételének
megrendelője.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti adóalanynak a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán
vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére
vonatkozó szerződésben) nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli és az
adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy arról a tényről, hogy az adóévben,
reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. Amennyiben az (1) bekezdés
szerinti személy, szervezet a nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a (2)
bekezdés szerinti adóalany havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat
kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni
adót összesítve bevallani és megfizetni. A (2) bekezdés szerinti adóalanynak nem kell
alkalmaznia az adókötelezettség teljesítése során a 7. § (l)-(8) bekezdésében és a 9. §-ban
foglaltakat.”
4.	§ A reklámadó tv. 4. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„4. § (1) Az adó alapja a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany esetén az adóköteles
tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel, növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a
megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére
irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán
a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak járó ellenértéknek a különbözetével. Saját célú
reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül
felmerült költség.
(2) Az adó alapja a 3. § (2) bekezdés szerinti adóalany esetén a reklám-közzététel havi
összesített ellenértékének 25 000 forintot meghaladó része.”
4
5.	§ A reklámadó tv. 5. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„5. § (1) Az adó mértéke a 4. § (1) bekezdés szerinti adóalap esetén
     -	az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%,
     -	az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó
         része után 1%,
     -	az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó
        része után 10%,
     -	az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó
         része után 20%,
     -	az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó
         része után 30%,
     -	az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40%.
(2)	Az adó mértéke a 4. § (2) bekezdés szerinti adóalap esetén az adóalap 20%-a.”
6.	§ A reklámadó tv. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) Az (l)-(3) bekezdés szerinti számításnál a 4. § (2) bekezdés szerinti adóalapot figyelmen
kívül kell hagyni.”
7.	§ A reklámadó tv. 8. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„8. § E törvény a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való
hatálybalépéséről és azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról szóló 2014. évi
.....törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.”
8.	§ A reklámadó tv. 10. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„10. § Az adóalany csökkentheti a 2014. évben kezdődő adóév adóalapját - legfeljebb annak
erejéig - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (1)
bekezdése vagy az Szja tv. 49/B. § (7) bekezdése szerinti elhatárolt veszteség 50%-ával,
feltéve, hogy a 2013. évben kezdődő üzleti évben az adóalany adózás előtti eredményének
összege nulla vagy negatív.”
            2.	A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való
                  hatálybalépésével összefüggő egyes adótörvények módosítása
9.	§ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/B. §-a a következő (7a)
bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A reklámadóról szóló törvény alapján a 2014. adóév adóalapjának megállapítása során a
reklámadó-alap csökkentő tételként figyelembe vett összeg a személyi jövedelemadó-
kötelezettség megállapítása során elszámolt elhatárolt veszteségnek minősül.”
10.	§ A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao tv.) VII. Fejezete a következő 29/Z. §-sal egészül ki:
5
„29/Z. § A reklámadóról szóló törvény alapján a 2014. évben kezdődő adóév adóalapjának
megállapítása során a reklámadó-alap csökkentő tételként figyelembe vett összeg a társasági
adókötelezettség megállapítása során elszámolt elhatárolt veszteségnek minősül.”
11.	§ A Tao tv. 3. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.
 3.	Hatályba léptető rendelkezés
12.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 3.
napon lép hatályba.
(2)	A 9-11. §, valamint az 1. melléklet a kihirdetését követő 34. napon lép hatályba.
6
1.	melléklet a 2014. évi.....törvényhez
1.	A Tao tv. 3. számú melléklet A) része a következő 16. ponttal egészül ki
/A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:/
„16. a reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt
költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében
közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha
az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám
közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy reklámadó-
kötelezettség teljesítésre nem kötelezett.”
7
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény céljának érvényesülése, továbbá az adóelkerülés,
az adókötelezettség-teljesítés elmaradásának megakadályozása érdekében szükséges a már
elfogadott jogszabály több ponton való módosítása.
                    RÉSZLETES INDOKOLÁS
                            az 1. §-hoz
A reklámadó tv. elfogadott szövege szerint a reklámadó alapja az adóköteles tevékenységből,
azaz a reklám közzétételéből származó nettó árbevétel. Araiak érdekében, hogy ne csak a
magyar számvitelről szóló törvény, személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó,
hanem valamennyi, Magyarországon reklámot közzétevő személy és szervezet esetében
egyértelműen értelmezhető legyen az adóalap (az ne csak közvetve következzék a reklámadó
tv. más rendelkezéseiből) a törvényjavaslat pontosítja a nettó árbevétel fogalmát.
A módosítás kiegészíti az értelmező rendelkezések körét a reklámértékesítő ügynökség (sales
house) fogalmával, tekintettel a javaslatnak azon elemére, amely az adóalap kiegészítésére
vonatkozik.
a 2-6. §-okhoz
Az adóelkerülés megakadályozása érdekében a törvényjavaslat a reklámadó tv-t egy új
tényállással, meghatározott esetben a reklámozó adókötelezettségének előírásával egészíti ki.
Az új jogintézmény alapeleme, hogy a reklám közzétevőjének a reklám közzétételének
ellenértékéről szóló számlán, számviteli bizonylaton vagy a reklám közzétételéről szóló
szerződésben nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli, valamint, hogy az
adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, amennyiben pedig adóalapja nem éri el
az 500 millió forintot, arról a tényről, hogy az adóévben reklám közzététele után adófizetési
kötelezettség nem terheli.
Abban az esetben, ha a reklám közzétevője az adókötelezettsége tényéről vagy hiányáról szóló
nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja, akkor a reklám közzététele utáni adókötelezettség
a reklám közzétételét tőle megrendelő, vele erre irányuló szerződéses kapcsolatban álló
személyt, szervezetet terheli (ez lehet a reklámügynökség vagy maga a reklámozó). Ebben az
esetben az adó alapja a reklám közzététel havi összesített ellenértékének 25 000 forintot
meghaladó része, az adó mértéke pedig 20 %. Az így adóalannyá váló személy, szervezet a
reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20.
napjáig köteles az adót bevallani és megfizetni.
8
A törvényjavaslat e rendelkezéseinek célja kifejezetten az, hogy a reklámozó csak olyan
személlyel kössön szerződést a reklám közzététele érdekében, amely transzparens, jogkövető
módon eleget tesz a reklám közzétételével kapcsolatban felmerülő reklámadó
kötelezettségének.
A törvényjavaslat azt is egyértelművé teszi, hogy a reklámot közzétevővel a közzétételre
irányuló szerződést kötő adóalanyra - figyelemmel arra, hogy esetében az adókötelezettség a
reklámot közzétevővel kötött egyedi jogügylethez kötődik - az adóelőleg és adóelőleg-
kiegészítés fizetésére vonatkozó szabályokat, valamint a 2014. évre vonatkozó átmeneti
szabályokat nem kell alkalmazni.
A törvényjavaslat az adóelkerülést akként is gátolni kívánja, hogy növelni rendeli az adóalany
adóalapját abban az esetben, ha az adóalany kiszervezi a reklámfelület értékesítését valamely
kapcsolt fél (sales house) részére. Ebben az esetben az adóalanynak meg kell növelnie az
adóalapját a reklámértékesítő társaságnál megjelenő árréssel, azaz a sales house
megrendelőjétől származó árbevételének és az azzal összefüggésben elszámolt, az adóalanynak
járó díjak különbözetével.
A reklámadó tv. értelmében az interneten, magyar nyelven közzétett reklám adóköteles.
Előfordul, hogy a reklám szövege nem magyar nyelvű, ám az internetes oldal jórészt az. A
versenysemleges szabályozás érdekében a törvényjavaslat a reklámadó tv. szerinti eredeti
adóköteles tényállást kiegészíti.
A 7. §-hoz
A törvényjavaslat szerint megváltozott reklámadó tv. szerinti szabályok alkalmazása érdekében
a törvényjavaslat kellő felkészülési időt biztosít azzal, hogy a reklámadó tv. hatályba lépése
nem a kihirdetését (2014. június 18.), hanem e törvény kihirdetését követő 31. nap.
A 8. §-hoz
A reklámadó tv. 10. §-a értelmében az előző üzleti években elhatárolt veszteség 50%-a -
legfeljebb a reklámadó alapjának összegéig - csökkenti reklámadó alapját. Annak érdekében,
hogy a törvény célja (a nyereséges, jelentős reklám-bevétellel rendelkező reklám-közzétevők
külön adóztatása) teljesüljön, a törvényjavaslat ezen reklámadó-alap csökkentést csak akkor
teszi lehetővé, ha az adóalany 2013. üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív.
E módosítás figyelemmel van arra is, nem kizárt, hogy egyes adózók olyan „kreatív” ügyleteket
hajtottak végre, melyek fókuszában elsődlegesen vagy kizárólagosan a negatív társasági
adóalap kreálása volt, a rendeltetésszerű joggyakorlással nem feltétlenül összhangban álló
módon keletkezett a korábbi években veszteség.
A 9-10. §-okhoz
A törvényjavaslat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, valamint a személyi
jövedelemadóról szóló törvény módosításával rögzíti, hogy a társasági adóban, a személyi
jövedelemadóban elszámolt elhatárolt veszteségnek számít az az összeg, amellyel az adóalany a
9
reklámadó alapját csökkentette, azaz két adóban egyidejűleg ugyanazzal a tétellel ne lehessen
csökkenteni az adóalapot.
A 11. §-hoz és az 1. számú melléklethez
A törvényjavaslat 2-6 §-aihoz hasonlóan szintén az adóelkerülés megakadályozását szolgálja a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 3. számú mellékletének módosítása. Ennek
értelmében a társasági adó alanyánál nem csökkenthető a társasági adó alapja a reklám
közzétételével összefüggő ráfordítással, ha az adóalany a reklámadó alanyának nyilatkozatával
nem tudja igazolni azt, hogy a reklám közzététel kapcsán a reklámadó alanya teljesítette
reklámadó-kötelezettségét.
A 12. §-hoz
A törvényjavaslat több adótörvény módosítását is megfogalmazza. Ezen változó szabályokhoz
való kellő felkészülési idő biztosítása érdekében a törvényjavaslatnak a reklámadót eltérő
szöveggel hatályba léptető rendelkezései - a joghatás kiváltása érdekében - a törvényjavaslat
törvényként való kihirdetését követő 3. napon lépnek hatályba. A társasági adót, valamint a
személyi jövedelemadót módosító rendelkezések hatályba lépése ugyanakkor - a kellő
felkészülési időre figyelemmel - csak a törvényjavaslat kihirdetését követő 34. napon történik
meg.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
 Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „a reklámadóról szóló 2014. évi XXII.
törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefűző egyes adótörvények
módosításáról” a kővetkező törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2014. június 30.
 Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
MM
m
ID Oj
ORSZAGtí i üttS HIVATALA
Miniszterelnökség érkezett: 2014 jól Oi
   Dr. Semjén Zsolt
         miniszterelnök-helyettes
XVI-A/ID/12/1/2014.
Dr. Kövér László úr részére,
az Országgyűlés elnöke
Helyben
       Tisztelt Elnök Úr!
      A Kormány nevében - az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 35. § (1)
bekezdésében foglaltak alapján - az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását
indítványozom 2014. július 4-ére.
      A rendkívüli ülés megtartása a levelem mellékletében felsorolt törvényjavaslatok
megtárgyalása, illetve elfogadása miatt szükséges.
Budapest, 2014. június „ó0 ”
                                                                        Tisztelettel:
dr. Semjén Zsolt
                    1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. Telefon: (06 1) 795 6975 Fax: (06 1) 795 0385
Melléklet
1.	T/262. számú törvényjavaslat a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek
   biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről;
2.	T/263. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással
   összefüggő módosításáról;
3.	T/264. számú törvényjavaslat az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról;
4.	T/265. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek a sportfogadással összefüggő
   módosításáról;
5.	T/311. számú törvényjavaslat egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról;
6.	T/357. számú törvényjavaslat egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról;
7.	T/463. számú törvényjavaslat a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX.
   törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
   módosításáról;
8.	T/464. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek a belügyminiszter feladat- és
   hatáskörével összefüggő módosításáról;
9.	T/465. számú törvényjavaslat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói
   kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések
   rendezéséről;
10.	T/466. számú törvényjavaslat egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról;
11.	T/467. számú törvényjavaslat a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő
   szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefüggő egyes adótörvények
   módosításáról.