﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/1124. számú
törvényjavaslat
az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról
szóló 2013. évi LXVII. törvény módosításáról
                               Előadó:	Dr. Seszták Miklós
                                                         nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2014. augusztus
2014. évi .... törvény
az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról
szóló 2013. évi LXVII. törvény módosításáról
1.	§
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló
2013. évi LXVII. törvény a következő 15/A. alcímmel egészül ki:
„15/A. Átmeneti rendelkezések
29/A. § (1) A (2)(4) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a 2013. július 1. és 2014.
március 31. között elkövetett, a 14. § a) pontjában meghatározott jogosulatlan úthasználat
miatt kiszabott bírság megfizetése alól a kérelmezők az útdíjszedésre kijelölt szervezethez (a
továbbiakban: útdíjszedő) benyújtott, a (6)(7) bekezdésben foglalt előírásoknak megfelelő
kérelemre (a továbbiakban: kérelem) e törvényben foglaltak szerint mentesülnek.
(2)	A 14. § a) pontjában foglaltak megszegése esetén kiszabott bírság megfizetése alól a (7)
bekezdésben foglaltak szerint megalapozott kérelme alapján abban az esetben mentesül a
kérelmező, amennyiben az útdíjköteles elemi útszakasz használatának megkezdése előtt
megváltani elmulasztott viszonylati jegyét a jogosulatlan úthasználatnak az útdíjellenőrzés-
támogatói feladatok ellátására kijelölt szerv általi észlelését követően jogosulatlanul használt
útszakaszokra legfeljebb nyolc órán belül maradéktalanul megváltották, az így megváltott
jogosultságot más alkalommal sem érvényesítették és erről a kérelmező teljes bizonyító erejű
magánokiratban nyilatkozik az útdíjszedő felé.
(3)	A (7) bekezdésben foglaltak szerint megalapozott kérelme alapján mentesül a 14. § a)
pontjában foglaltak megszegése esetén kiszabott bírság megfizetése alól a kérelmező abban az
esetben, ha a bírság kiszabására olyan főút részét képező útdíjköteles elemi útszakaszon került
sor, amely az autópályával közös csomóponttal rendelkezik és a bírság megfizetésére
kötelezett a jogosulatlan úthasználat időpontjában az adott autópálya részét képező, a
csomópontot érintő útdíjköteles elemi útszakaszokra érvényes jogosultsággal rendelkezett.
(4)	A (7) bekezdésben foglaltak szerint megalapozott kérelme alapján mentesül a 14. § a)
pontjában foglaltak megszegése esetén kiszabott bírság megfizetése alól a kérelmező abban az
esetben, ha a bírság kiszabására olyan főút részét képező útdíjköteles elemi útszakaszon vagy
az odavezető úton - a viszonylati jegy érvényességi idején belül, adott ellenőrzési ponton
irányonként legfeljebb egy alkalommal - került sor, amely út hálózati szempontból
funkcionálisan párhuzamos azzal az úttal, amelyre ugyanazon időben az érintett jármű
rendelkezett úthasználati jogosultsággal, és e jogosultságot annak érvényességi ideje alatt nem
váltotta úthasználatra.
1
(5)	Amennyiben a kérelmező a (2)(4) bekezdésben foglaltak alapján e törvény szerint
mentesül a bírság megfizetése alól, a bírság kiszabására alapul szolgáló jogosulatlan
úthasználat észlelésétől számított nyolc órán belül észlelt további jogosulatlan úthasználat
miatt bírság kiszabásának nincs helye.
(6)	A bírság alóli mentesülésnek a (2) és (3) bekezdésben foglaltakon túl feltétele, hogy a
kérelmező a kérelem benyújtását megelőzően bírságonként 12.000,- forint szolgáltatási díjat
az útdíjszedőnek megfizette és ezt a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja. A bírság
alóli mentesülésnek a (3) és (4) bekezdés szerinti esetben további feltétele, hogy a kérelmező
a kérelem benyújtását megelőzően azon útvonal, amelynek használatára úthasználati
jogosultsággal rendelkezett, és a ténylegesen igénybe vett útvonal útdíja közötti
útdíjkülönbözetet - ha ez felmerült - megfizette és ezt a kérelem benyújtásával egyidejűleg
igazolja. A ténylegesen leutazott útvonalról a kérelmében a kérelmezőnek nyilatkoznia kell.
Amennyiben a kérelmező által megfizetendő útdíjkülönbözet adódik, de annak összege a
kérelemből nem állapítható meg, vagy azt a kérelmező nem tudja igazolni, úgy a kérelmező
10.000,- forint átalány megfizetésére köteles.
(7)	Kérelem benyújtására az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett
úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosításáról szóló 2014. évi ... törvény
hatálybalépését követő hatvan napon belül van lehetőség. Az útdíjszedő a benyújtott kérelem
alapján - amennyiben a kérelemben foglaltak e törvénynek megfelelnek, és az útdíjszedő
adatbázisában foglaltakkal nem ellentétesek - igazolást állít ki arról, hogy a kérelmező a (2)-
(4)	bekezdésben foglaltak teljesülésére tekintettel mentesíthető a bírság megfizetése alól.
Amennyiben a kérelemben foglaltak az útdíjszedő adatbázisában szereplő adatoktól eltérőek,
az igazolás kiállításának nincs helye. Az útdíjszedő az igazolást a kérelem beérkezését követő
százhúsz napon belül állítja ki. A kérelem útdíjszedő részére történő benyújtását a kérelmező
részéről hozzájárulásnak kell tekinteni ahhoz, hogy a kérelmet és az annak alapján az
útdíjszedő által kiállított igazolást vagy - amennyiben az útdíjszedő adatbázisában foglaltak
az igazolás kiállítását nem teszik lehetővé - a kérelem elutasításáról szóló, a kérelmezőnek
címzett írásos tájékoztatást az útdíjszedő a bírságot kiszabó hatóság részére továbbítsa. A
kérelemhez mellékelni kell a (6) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemmel érintett bírságoló
határozat másolatát.
(8)	A kérelem beérkezését követő két munkanapon belül az útdíjszedő elektronikus úton
értesíti a kérelemben foglaltakról a kérelemhez mellékelt határozatot kibocsátó hatóságot (a
továbbiakban: hatóság), amely a kérelemhez mellékelt határozattal kapcsolatos eljárását az
útdíjszedő (7) bekezdés szerinti igazolásának vagy - amennyiben az útdíjszedő adatbázisában
foglaltak az igazolás kiállítását nem teszik lehetővé - a kérelem elutasításáról szóló, a
kérelmezőnek címzett írásos tájékoztatásának kézhezvételéig felfüggeszti. Ha az útdíjszedő a
kérelemben foglaltakat nem tartja megalapozottnak, a hatóság az erről szóló tájékoztatás
kézhezvételét követően a megalapozatlan kérelemmel érintett, az útdíjszedő korábbi
tájékoztatása alapján felfüggesztett eljárást folytatja. Amennyiben az útdíjszedő által kiadott
igazolás alapján annak e törvény szerinti feltételei fennállnak, a bírságot kiszabó hatóság a
kérelemmel érintett határozatot visszavonja és az eljárást megszünteti. Ha a kérelemmel
érintett határozatot bíróság jogerős döntésével hatályában fenntartotta, úgy a kérelem alapján
a határozat végrehajtásáért felelős hatóság az útdíjszedő igazolásának hozzá való beérkezését
követő napon a végrehajtást megszünteti.
(9)	A (8) bekezdésben foglaltak szerint visszavont határozat vagy megszüntetett eljárás
alapján végzett hatósági intézkedéssel okozott kárért - amennyiben a határozatban foglalt
2
bírság a határozat meghozatalakor jogszerűen került kiszabásra - a hatósággal szemben
kárigény nem érvényesíthető.
(10)	Az (1) bekezdésben foglalt, már megfizetett bírság vonatkozásában e szakasz
rendelkezései az irányadóak azzal, hogy a kérelmező a (6) bekezdésben foglalt kérelmében
adja meg a számlaszámot, amelyre a visszavont határozat alapján a megfizetett bírság
visszafizetését kéri. A megfizetett bírság visszafizetésekor kamat fizetésének nincs helye.
2.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
3
Indokolás
                                                r
Általános indokolás
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló
2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Útdíjtörvény) által 2013. július 1. napjával
bevezetett megtett úttal arányos útdíj alapjaiban változtatta meg a Magyarország útjainak
használatáért fizetendő díjak, a díjszedés és a díjellenőrzés rendszerét. Az évtizedes múlttal
rendelkező korábbi rendszer alapján az úthasználók nem a megtett út alapján fizettek, hanem
egy adott időszakra vonatkozóan szereztek úthasználati jogosultságot, amely időszakon belül
tetszőleges számban és irányban közlekedhettek azokon az útszakaszokon, ahová
jogosultságot szereztek. Ebben a rendszerben a díjellenőrzés is más koncepció alapján
működött, e koncepció azonban azt eredményezte többek között, hogy a külföldi honosságú
úthasználók nem vagy csak esetenként fizettek az úthasználatért. Az úthasználati díj meg nem
fizetésének kizárólag polgári jogi következményei voltak, amelynek érvényesítése -
különösen harmadik országbeli járművek esetében - nehézségekbe ütközött. Emiatt a hazai
fuvarozói társadalom legmarkánsabb elvárása volt az ellenőrzés hatékonyságának drasztikus
növelése.
Az elektronikus útdíjszedési rendszer bevezetésével az ellenőrzési kapacitás (igaz, közel
hatszor akkora hálózatot kell lefednie), valamint hatékonysága a többszörösére növekedett.
Ennek egyik oka, hogy már nem csupán polgári jogi eszközök állnak a jogszerű magatartás
kikényszerítésére rendelkezésre, hanem az eljáró hatóság (rendőrség) bírságot szab ki vagy
helyszíni megállítás esetén akár a járművet is visszatarthatja.
Az útdíj megfizetése önbevallás útján történik, ez az önbevallás történhet előre megváltott
viszonylati jegy útján vagy bevallási közreműködő igénybe vételével fedélzeti eszköz
segítségével. Azon felhasználók, akik rendszeresen használják Magyarország útdíjköteles
úthálózatát, nyilvánvalóan elsősorban a fedélzeti eszköz útján történő bevallást preferálják,
hiszen ebben az esetben nincs meg az előre megváltott viszonylattal járó kötöttség. A
viszonylati jeggyel az úthasználók az egyes útdíjköteles elemi útszakaszok egyszeri, egy
irányban történő használatára szereznek jogosultságot. E bevallási mód előnye, hogy nem
igényli fedélzeti eszköz telepítését, tehát egyszeri beruházást sem igényel, és bárki által
igénybe vehető. Hátránya, hogy kizárólag a benne meghatározott útvonal használatára jogosít,
és kizárólag a megváltását követő időponttól.
Az elektronikus útdíj rendszer indulását követő időszakban - éppen a korábbi díjszedési
rendszer ellenőrzési mechanizmusainak alacsony hatásfoka miatt - néhányan e fent említett
hátrányokat nem mérlegelték kellő súllyal, vagyis a jogosultságot utólagosan váltották meg,
vagy az előre meghatározott útvonalról letértek (pl. utólag nem találták optimálisnak az előre
meghatározott útvonalat). Az ellenőrzést támogató rendszer azonban ezekben az esetekben
mindig észlelte a hibát, és az Útdíjtörvény kógens rendelkezései alapján eljárva, jogszerű
bírságok kiszabására került sor.
Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az útdíjhoz kapcsolódó szankciórendszer célja
egyértelműen a jogkövető magatartás kikényszerítése és nem az indokolatlan bírságolás.
Mivel jelentős azon úthasználók köre, akik a korábbi ellenőrzési rendszerben rögzült
szokások alapján eljárva váltották meg úthasználati jogosultságukat, ezért a kezdeti időben az
indokoltnál nagyobb számban kellett bírságokat kiszabni.
4
Mivel a kiszabott bírságok jogalapja vitathatatlanul megállt, a fuvarozók az érdekképviseleti
szerveiken keresztül próbálták elérni a bírságok utólagos elengedését. Az igényekhez
igazodva, ez a következő esetekben lehet indokolt:
   -	Amennyiben az úthasználó utólag az úthasználat megkezdését követően váltotta meg
      az úthasználati jogosultságot. Ebben az esetben utazása elején nem rendelkezett
      jogosultsággal az út használatára, de fizetési kötelezettségének utóbb eleget tett. Mivel
      viszonylati jegy váltása esetén ezt utólag nem tehette meg szabályosan, ezért a bírság
      kiszabása megalapozott volt. Az ilyen esetek nagy száma visszavezethető a korábbi
      gyakorlatra, ahol a jogosultságot adott időszakra váltották meg, rendszerint az
      úthasználat megkezdését követően. Az ellenőrzési rendszer hiányosságaiból adódóan
      ha elég gyorsan vásároltak jogosultságot, akkor jó eséllyel elkerülhető volt a szankció,
      így rögzült ez a mechanizmus.
   -	Amennyiben az úthasználó definiálta előre útvonalát, azzal összefüggésben az
      úthasználati díjat meg is fizette, azonban menet közben valamilyen okból (pl. utólag
      kedvezőbbnek tart egy másik útvonalat) az előre definiált útvonalról letért, és ekkor
      már nem váltotta meg az új, eltérő útvonalra vonatkozó úthasználati jogosultságát.
Mindegyik esetben lényeges, hogy az úthasználó megfizette vagy nagyon nagy részben
megfizette az úthasználatot, de elkövetett valamilyen hibát, amely alapján teljesítése nem
tekinthető szerződésszerűnek. Hangsúlyozva, hogy a kialakított rendszer az útdíj
megfizetésének kikényszerítését és nem a bírságolás elterjedését célozza, indokolt ezen
esetekben a bírság megfizetése alóli egyszeri mentesítést adni.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A mentesítés a bírság megfizetésére kötelezett kérelmére, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató
Zrt. (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.) által kiállított igazolás alapján történik. A NÚSZ Zrt. a
kérelem alapján igazolást állít ki arról, hogy a kérelemben foglaltak alapján a kérelmező e
törvény hatálya alá esik, és kérelmét a NÚSZ Zrt. által üzemeltetett adatbázis egyértelműen
alátámasztja.
Ezen igazolás alapján a bírságot kiszabó hatóság - a NÚSZ Zrt. megkeresése alapján - e
törvény rendelkezései szerint a bírságot kiszabó határozatát visszavonja.
A 2. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
5