﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2014 SZEPT 1 Z
T/1271. számú
törvényjavaslat
egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a
közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról
Előadó:
Lázár János
Miniszterelnökséget vezető
miniszter
Budapest, 2014. szeptember
2
2014.	évi... törvény
egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi
szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról
1.	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása
l-§
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 1/A. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„1/A. § (1) E törvényt és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletet kell alkalmazni a
mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti mező- és
erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi
személy vagy külföldi természetes személy által történő megszerzésére, ide nem értve az
öröklés esetét.
(2)	A külföldi jogi személy vagy a külföldi természetes személy az (1) bekezdés szerinti
ingatlant az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélyével
szerezheti meg.
(3)	Diplomáciai, konzuli képviselet, valamint ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi
szervezetek ingatlanszerzéséhez az engedélyt az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és
megyei kormányhivatal nemzetközi szerződés vagy viszonosság fennállása alapján adja meg.
A nemzetközi szerződésről, illetve a viszonosság fennállásáról a külpolitikáért felelős
miniszter nyilatkozatát be kell szerezni.
(4)	A fővárosi és megyei kormányhivatal (2) és (3) bekezdés szerinti határozata ellen nincs
helye fellebbezésnek.”
2-§
Az Lt. 91/A. §-a a következő 24. és 25. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„24. Külföldi jogi személy: az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes államban, valamint nemzetközi szerződés alapján velük egy
tekintet alá eső államban székhellyel nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet.
25. Külföldi természetes személy: az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes állam, valamint nemzetközi szerződés alapján velük
egy tekintet alá eső állam állampolgárának nem minősülő természetes személy.”
3
3-§
Az Lt. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek
nem minősülő ingatlanokra vonatkozóan a külföldi jogi vagy természetes személy
tulajdonszerzésével kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
2. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása
4.§
(1)	A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim tv.) 1. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Eximbank a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket export- és
importügyletekre, beszállítói ügyletekre, exportcélú befektetésekre, belföldi székhelyű
gazdálkodó szervezet nemzetközi versenyképességet javító befektetéseire, beruházásaira,
forgóeszközigényeire, nemzetközi segélyügyletekre, a magyar befektetők külföldi
befektetéseire, továbbá külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozóan jogosult
végezni.”
(2)	Az Exim tv. 1. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5a) E törvény alkalmazásában:
1.	beszállítói ügylet: a magyar árukat és szolgáltatásokat exportáló devizabelföldi gazdálkodó
szervezet és más devizabelföldi gazdálkodó szervezet között létrejött olyan szerződés,
amelynek tárgya az exportáló devizabelföldi gazdálkodó szervezet által devizakülföldivel
kötött, magyar áruk vagy szolgáltatások exportjára irányuló szerződésbe foglalt kötelezettség
teljesítéséhez szükséges áruszállítás vagy szolgáltatás-nyújtás. Idegenforgalmi és
egészségügyi ágazatba sorolt belföldi gazdálkodó szervezet esetében a devizakülföldivel
kötött belföldön teljesített szolgáltatásnyújtás is figyelembe vehető exportra irányuló
szolgáltatásnyújtásként;
2.	exportcélú befektetés: devizabelföldi gazdálkodó szervezet export árualap létrehozását vagy
szolgáltatásexportot elősegítő befektetése vagy lízingszerződése, amelynek eredményeként
befektetés esetén a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezetnél vagy az ezen gazdálkodó
szervezettel üzleti kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetnél, lízingszerződés esetén pedig a
lízingbevevő gazdálkodó szervezetnél kimutatható az exportárbevétel növekedése;
3.	gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az
európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet,
a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági
társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek
vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a
szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár,
az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó;
4
4.	nemzetközi fejlesztési együttműködés: az OECD DAC besorolás szerint hivatalos fejlesztési
támogatásra (ODA) jogosult fejlődő országok gazdasági és társadalmi fejlődésének
előmozdítására irányuló, a donor- és a kedvezményezett ország közötti partneri viszonyon
alapuló tevékenység, amelynek keretében a donor ország hivatalos szervein, ügynökségein
keresztül kedvezményes hiteleket, vagy vissza nem térítendő támogatást nyújt a
kedvezményezett országnak, illetve a kedvezményezett ország erre jogosult gazdálkodó
szervezeteinek, illetve intézményeinek;
5.	nemzetközi versenyképességet javító befektetés: a devizabelföldi gazdálkodó szervezet
olyan belföldi működő tőke befektetése, amelynek eredményeként a befektetést megvalósító
gazdálkodó szervezetnél vagy az ezen gazdálkodó szervezettel üzleti kapcsolatban álló, a
befektetéssel érintett belföldi gazdálkodó szervezetnél a Gazdasági Fejlesztési és
Együttműködési Szervezet által alkalmazott módszertan szerint számszerűsíthető előny
mutatható ki vagy ami a befektetéssel érintett gazdálkodó szervezet nemzetközi piacra lépését
segíti elő;
6.	nemzetközi versenyképességet javító beruházás: devizabelföldi gazdálkodó szervezet
belföldön megvalósuló beruházása, amelynek eredményeként a beruházást megvalósító vagy
az azt üzembe helyező devizabelföldi gazdálkodó szervezetnél a Gazdasági Fejlesztési és
Együttműködési Szervezet által alkalmazott módszertan szerint számszerűsíthető előny
mutatható ki, vagy amely a beruházást megvalósító vagy az azt üzembe helyező
devizabelföldi gazdálkodó szervezet nemzetközi piacra lépését segíti elő;
7.	nemzetközi versenyképességet javító forgóeszközigény: devizabelföldi gazdálkodó szervezet
versenyképes termeléséhez vagy szolgáltatás-nyújtásához szükséges erőforrások, árukészletek
vagy szolgáltatások finanszírozásához szükséges, vagy nemzetközi versenyképességet javító
beruházásához kapcsolódó forgóeszköz-növekményhez köthető likvid források iránti igény,
amely kielégítésével a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet által alkalmazott
módszertan szerint a gazdálkodó szervezetnél számszerűsíthető előny mutatható ki, vagy
amely igény kielégítése a gazdálkodó szervezet nemzetközi piacra lépését segíti elő.”
5.§
Az Exim tv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, a beszállítói ügyletekhez, az
exportcélú befektetésekhez, a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet nemzetközi
versenyképességet javító befektetéseihez, beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez, a
nemzetközi segélyügyletekhez, a magyar befektetők külföldi befektetéseihez, valamint az
importhoz, továbbá Magyarországon megvalósuló külföldi beruházásokhoz és azok érdekében
létrejött jogviszonyokhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő
pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi:
a)	hitel és pénzkölcsön nyújtása;
b)	kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;
c)	valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet váltóval, illetve csekkel
saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;
d)	a Bszt. 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tevékenység a Bszt. 6. §-ában
meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében;
e)	hitel referencia szolgáltatás;
f)	pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
5
g)	kizárólag tevékenységéhez szükséges forrásszerzés céljából:
ga)	betétek gyűjtése bankközi piacon bel- és külföldi, a Bszt. 48. § (1) bekezdése szerinti
szakmai ügyféltől és a Mehib Rt.-től,
gb)	kötvények kibocsátása;
h)	követelésvásárlás.”
6.§
Az Exim tv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja, valamint a vezérigazgató párt nevében vagy
érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.”
7.§
(1)	Az Exim tv. 18. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hpt. 137. §-ától és 155. §-ától, valamint a Bit. 83. és 91. §-ától eltérően az Eximbank vagy
a Mehib Rt. vezető állású személyének választható meg vagy nevezhető ki az a személy, aki)
,,b) rendelkezik legalább tizenkét hónap - banki, biztosítási területen vagy a vállalati
gazdálkodás vagy a közigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén szerzett - vezetői
gyakorlattal,”
(2)	Az Exim tv. 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdés c) pontjától eltérően a miniszter a (3) bekezdésben meghatározott
szakirányú végzettségtől eltérő felsőfokú végzettséggel rendelkező személyt is kinevezhet
vezető állású személynek, ha a vezető állásra jelölt személy a (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott területeken szerzett, legalább tizennyolc hónap vezetői gyakorlattal
rendelkezik.”
8.	§
Az Exim tv. „Titoktartás” alcíme a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. jogosult a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló
2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 16. § (6a)-(6e) bekezdésében
meghatározottak szerint, a Vtv. 16. § (6a) bekezdésében meghatározott célból megismerni az
áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő
kiviteli tevékenység folytatására jogosult
a)	egyéni vállalkozó nevét, lakcímét, levelezési címét, egyéni vállalkozói nyilvántartási
számát, adóazonosító jelét,
b)	jogi személy elnevezését, székhelyét, levelezési címét, cégjegyzékszámát, statisztikai
számjelét, adóazonosító számát, valamint
c)	az a) és b) pontban meghatározott alanyi kör tekintetében a vámhatósági nyilvántartásban
szereplő, az export értékére vonatkozó összesített adatokat.
(2)	Az Eximbank és a Mehib Rt. az (1) bekezdésben meghatározott adatokat - a (3)
bekezdésben meghatározott kivétellel - a megismeréstől számított 5 évig jogosult kezelni.
6
(3)	Az Eximbank és a Mehib Rt. a Vtv. 16. § (6e) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét
követően haladéktalanul törli a Vtv. 16. § (6e) bekezdése szerinti nyilatkozatot tevő, az áruk,
szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli
tevékenység folytatására jogosult adatait.”
3.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
9-§
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao
tv.) a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § E törvénynek az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a
pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról
szóló 2014. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított 22. § (3) bekezdését a
mozgóképszakmai hatósághoz 2014. június 25-ét követően benyújtott kérelemre induló, azon
filmalkotások támogatására való jogosultság megállapítására irányuló eljárásokban is
alkalmazni kell, amelyekre vonatkozóan a Módtv. hatálybalépését követően támogatási
igazolás kiadására irányuló kérelmet nyújtanak be, kivéve a Médiaszolgáltatás-támogató és
Vagyonkezelő Alappal támogatási szerződést kötött filmalkotásokra vonatkozó támogatásra
jogosultság megállapítására irányuló eljárásokat.”
10. §
A Tao tv. 22. § (3) bekezdésében a „20 százalékát” szövegrész helyébe a „25 százalékát”
szöveg lép.
4.	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása
11.	§
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 68. §-a a következő (9)-
(11)	bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a területi kamara szabályzata elektronikus benyújtásról rendelkezik, a számviteli
beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását
(formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számvitelről szóló törvényben előírt
rendelkezésektől való eltérésre.
(10)	Ha az ügyvédi iroda a beszámolóról - külön jogszabály szerint arra feljogosított által
aláírt - papír alapú okirat alapján határozott és a beszámolót a területi kamara szabályzatának
megfelelően elektronikus úton küldi meg a területi kamarának, akkor a benyújtó személy a
benyújtással egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló
megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben a benyújtó a papír alapú
beszámoló egy eredeti példányát - annak elfogadásától számított tíz évig - megőrzi, és ha a
megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a
területi kamara felhívására bemutatni.
(11)	A beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó
határozatot, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is.”
7
12. §
Az Üt. 116. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A területi kamara az ügyvédi irodának a (3) bekezdés a)-f) pontjában, valamint a (8)
bekezdés d)-g) pontjában foglalt adatait, valamint a közzététel céljából részére megküldött
számviteli beszámolóját a honlapján közzéteszi. A területi kamara a honlapján a közzététel
céljából megküldött beszámolókat haladéktalanul és ingyenesen megismerhetővé teszi és
biztosítja, hogy azok a honlapon az ügyvédi iroda nevének megadásával, keresőprogram
segítségével is megismerhetőek legyenek. A beszámolót, illetve annak elektronikus másolatát
a területi kamara őrzi. A beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos
módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az
elektronikus okirat értelmezhetősége (olvashatósága). Az elektronikus okiratot védeni kell a
jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is. A területi kamara a
számviteli beszámoló megküldésének és közzétételének szabályait szabályzatban határozza
meg.”
13.	§
Az Üt.
a)	68. § (8) bekezdésében az „a közzététele céljából megküldeni” szövegrész helyébe az
„annak közzététele céljából a területi kamara szabályzatában meghatározott módon az adott
üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig megküldeni” szöveg,
b)	130/B. § (2) bekezdésében a „2014. december 31 -ét” szövegrész helyébe a „2015. április
30-át” szöveg,
c)	130/B. § (3) bekezdésében a „2015. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2015. május 1-
jén” szöveg, a „2015. június 30-ig” szövegrész helyébe a „2015. december 31-ig” szöveg
lép.
5.	A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény
módosítása
14.	§
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a
továbbiakban: MFB tv.) 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az MFB Zrt.
a)	Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű befektetési alapkezelő által kezelt
befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet, és
b)	Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű kockázati tőkealap-kezelő által
kezelt kockázati tőkealap által kibocsátott kockázati tőkealap-jegyet
kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz kapcsolódóan, közvetlenül vagy közvetetten
szerezhet, ha a befektetés megtérülése az alapkezelő által a tőke megóvására, illetve a
hozamra vonatkozóan vállalt garancia (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy az alapkezelő által
a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan tett ígéret (tőke-, illetve hozamvédelem)
alapján kellően biztosított.”
15.	§
Az MFB tv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
8
„9. § (1) Az MFB Zrt. a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében
a)	kockázati tőkealap által kibocsátott kockázati tőkealap-jegyet, és
b)	zártkörű és zártvégű értékpapír-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet
szerezhet.
(2)	Az MFB Zrt. által egy befektetési alapba vagy kockázati tőkealapba befektetett tőke
összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének húsz százalékát.
(3)	Az MFB Zrt. által befektetési alapokba, illetve kockázati tőkealapokba befektetett tőke
összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjét.”
16. §
Az MFB tv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § E törvény alkalmazásában
1.	fejlesztési tőkefinanszírozás: az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett részesedésszerzése
korlátolt felelősségű társaságban vagy részvénytársaságban (a továbbiakban: céltársaság)
azzal, hogy a fejlesztési tőkefinanszírozás jogcímén juttatott forrásból kizárólag
a)	beruházás,
b)	immateriális javak beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása,
c)	tárgyi eszközök és immateriális javak korszerűsítése,
d)	beruházáshoz kapcsolódó forgóeszközigény,
e)	a kutatás-fejlesztés-innováció keretében, az Európai Unió vonatkozó szabályozása szerinti
tevékenység
finanszírozható, valamint
f)	a céltársaságnak cégalapítás vagy tőkeemelés végrehajtása útján korlátolt felelősségű
társaságban vagy részvénytársaságban történő közvetlen részesedésszerzése finanszírozható,
ha az a)-e) pontban foglaltakat közvetlenül a céltársaság részesedésszerzésével érintett
korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság valósítja meg;
2.	gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az
európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet,
a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági
társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek
vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a
szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár,
az egyéni cég, az egyéni vállalkozó, továbbá a jogszabállyal létrehozott, gazdasági
tevékenységet is folytató jogi személy.”
17.	§
Az MFB tv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
18.	§
Az MFB tv. 20. §-ában az „A Kormány felhatalmazást kap arra,” szövegrész helyébe a
„Felhatalmazást kap a Kormány,” szöveg lép.
9
19.	§
Hatályát veszti az MFB tv. 7. § (2) bekezdése és 22. §-a.
6.	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása
20.	§
(1)	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban:
Vtv.) 16. §-a a következő (6a)-(6e) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaság az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi
forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosultnak az általa igénybe vehető
szolgáltatásokról történő tájékoztatása céljából adatot igényelhet a vámhatóságtól.
(6b) A (6a) bekezdés szerinti adatigénylés a következő adatokra terjedhet ki:
a)	az egyes harmadik országok vonatkozásában a vámpolitikai, kereskedelempolitikai
elemzési célokból összesített adatok;
b)	az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban
történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult egyéni vállalkozó neve, lakcíme, levelezési
címe, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, adóazonosító jele;
c)	az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban
történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult jogi személy elnevezése, székhelye,
levelezési címe, cégjegyzékszáma, statisztikai számjele, adóazonosító száma.
(6c) Az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban
történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult a vámhatósághoz intézett, írásban vagy
elektronikus úton tett nyilatkozatban megtilthatja a (6b) bekezdésben meghatározott adatainak
a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaság részére történő továbbítását.
(6d) Az adatigénylés teljesítésének a (6c) bekezdés szerinti megtiltása esetén a vámhatóság a
(6a) bekezdés szerinti adatigénylés teljesítését megtagadja.
(6e) Ha az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi
forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult a (6a) bekezdés szerinti
adatigénylés teljesítését követően tiltja meg a (6b) bekezdés szerinti adatainak a Magyar
Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság
részére történő továbbítását, a vámhatóság a nyilatkozat megtételét követő, további
adatigénylés teljesítését megtagadja, és értesíti a Magyar Export-Import Bank
Részvénytársaságot és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságot az adattovábbítás
megtiltásáról.”
(2)	A Vtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 78/B. §-sal egészül ki:
„78/B. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaság első alkalommal az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel,
valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő
10
módosításáról szóló 2014. évi... törvény hatálybalépését követő 31. napon igényelhet adatot a
16.	§ (6a) bekezdése szerint a vámhatóságtól.”
7. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
21.	§
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 11. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rádiótávközlési és rádióspektrum-politika érvényesítése érdekében a Hatóság, mint
frekvenciagazdálkodó hatóság polgári és nem polgári frekvenciagazdálkodási szempontokat
összehangolva műszaki tervet készít a szabályozás előkészítése érdekében:
a)	a frekvenciasávok újrafelosztására, illetve átrendezésére;
b)	a frekvenciák kiosztására (csatomakiosztási tervek);
c)	az egyes rádióalkalmazásokra vonatkozó használati feltételekre;
d)	a frekvenciahasználat feltételeire.”
22. §
Az Eht. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A polgári célú frekvenciák használatára vonatkozó frekvenciakijelölést és
rádióengedélyt, valamint versenyeztetési eljárás esetén frekvenciahasználati jogosultságot,
továbbá a nem polgári célú frekvenciák használatára vonatkozó frekvenciakijelölést, illetve
rádióengedélyt a Hivatal adja ki.”
23.	§
Az Eht.
a)	11. § (3) bekezdésében a „frekvenciagazdálkodó hatóságok kötelesek” szövegrész helyébe
a „Hivatal köteles” szöveg, a Jogosultak” szövegrész helyébe a Jogosult” szöveg,
b)	11. § (4) bekezdésében a „frekvenciagazdálkodó hatóságok rádiómérő és rádió-
zavarelhárító szolgálatot tartanak fenn” szövegrész helyébe a „Hivatal rádiómérő és rádió-
zavarelhárító szolgálatot tart fenn” szöveg, és
c)	155. § (5) bekezdésében a „frekvenciagazdálkodó hatóságok” szövegrész helyébe a
„Hivatal” szöveg
lép.
24.	§
Hatályát veszti az Eht.
a)	23. §-ában a „ , figyelemmel a 44. § (8) bekezdésére” szövegrész,
b)	44. § (8) bekezdése.
8.	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
25.	§
(1)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 2. § 5. pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
11
(E törvény alkalmazásában)
„5. magyar filmelőállító: magyarországi székhellyel rendelkező filmelőállító, amelynek
tevékenységi körei között szerepel a filmelőállítás, filmgyártás;”
(2) Az Mktv. 2. § 20b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„20b. magyar filmgyártó vállalkozás: a mozgóképszakmai hatóság által nyilvántartásába vett,
magyarországi székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás;”
26.	§
(1)	Az Mktv. 13. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Ha a nemzetközi koprodukciós filmalkotásban a magyar filmelőállító mellett legalább
egy EGT-állambeli filmelőállító is részt vesz, az e törvény szerinti támogatás mértéke a
magyar hozzájárulás arányának 60%-áig terjedhet.”
(2)	Az Mktv. 13. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) Az e törvény szerinti támogatás mértéke magyar filmalkotás esetén a filmalkotás
gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás
arányának a 100%-áig terjedhet olyan nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén, amelyben
a magyar mellett legalább egy, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
Fejlesztési Támogatási Bizottságának listáján felsorolt valamely állambeli filmelőállító is
részt vesz.”
27.	§
Az Mktv. 31/D. § (7) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A közvetett támogatás forrását biztosító szervezet az MNF-fel kötött megállapodás alapján a
közvetett támogatás forrását a letéti számlára utalja. A letéti számlára a tárgyévben befizetett
összeg a Tao. tv. 22. § (8) bekezdés a) pontja szerinti kiegészítő támogatás nélkül]
,,c) a 2015. évben a 12 000,0 millió forintot”
(nem haladhatja meg.)
28.	§
Az Mktv. 13. § (2) és (3) bekezdésében a „90%-áig” szövegrész helyébe a „100%-áig” szöveg
lép.
12
9.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
29.	§
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 28. §-a a következő
(4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély megszerzésére jogosult továbbá az a belföldi
szakosított hitelintézet tulajdonában álló belföldön bejegyzett gazdasági társaság, amely
megfelel a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.”
30.	§
(1)	A GET. 103. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet alkalmazásában hatósági ár j
,,f) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkből termelt földgáz (a
továbbiakban: hazai termelésű földgáz) ára az egyetemes szolgáltatás keretében, valamint a
141/C. § alapján felajánlott földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges - miniszteri
rendeletben meghatározott - mennyiség mértékéig,”
(2)	A GET. 103. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő 105. § (1) bekezdése szerinti
díjakat a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A földgázkereskedő által a felhasználónak
értékesített földgáz árát a felek megállapodása vagy a földgázkereskedő üzletszabályzata
tartalmazza. Az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített földgáz árát, a vételre felajánlott
földgázforrás árát, mennyiségét, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt
vételező felhasználók, illetve a 141/C. § alapján felajánlott földgázforrásból ellátott
egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a
hazai termelésű földgáz árát a miniszter rendeletben állapítja meg.”
31.	§
(1)	A GET. 107/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyetemes szolgáltatási, valamint a 141/C. § alapján történő felajánlási célra termelt
hazai termelésű földgáz hatósági árát úgy kell megállapítani, hogy az biztosítsa az érintett
felhasználók költséghatékony ellátását.”
(2)	A GET. 107/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti árat, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt
vételező felhasználók és a 141/C. § alapján felajánlott földgázt vételező felhasználók
ellátásához szükséges hazai termelésű földgáz-mennyiséget a Hivatal javaslata alapján a
miniszter rendeletben állapítja meg.”
13
32.	§
A GET. a következő 114/A. §-sal egészül ki:
„114/A. § (1) Az engedély kiadásának feltétele, hogy a 114. § (6) bekezdésében és a 117. §
(1)-(5)	bekezdésében meghatározott előírásoknak - az e törvény szerinti engedélyköteles
tevékenység végzéséhez szükséges további feltételek mellett - a kérelmező megfeleljen.
(2)	A Hivatal, ha a kérelmező az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység végzéséhez
szükséges további feltételek mellett hitelt érdemlően igazolja, hogy a kérelem benyújtásának
időpontjában a 114. § (6) bekezdésében és a 117. § (l)-(5) bekezdésében meghatározott
előírásoknak történő megfelelés érdekében kezdeményezett cégbírósági vagy egyéb, ehhez
szükséges eljárás folyamatban van, elvi engedélyt ad ki.
(3)	Az elvi engedély az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységek végzésére nem
jogosít. Az elvi engedéllyel a Hivatal arra kötelezi magát, hogy ha a kérelmező a 114. § (6)
bekezdésében és a 117. § (1)—(5) bekezdésében foglaltak teljesítését igazoló dokumentumot a
Hivatal számára az elvi engedély kézhezvételétől számított 90 napon belül benyújtja, a
kérelemben megjelölt tevékenység végzésére jogosító engedélyt a benyújtástól számított 2
munkanapon belül a kérelmező számára megadja.”
33.	§
(1)	A GET. 141/C. §(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyetemes szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő
köteles a szerződéssel le nem kötött, (4) bekezdésben meghatározott mennyiségű
földgázforrásait az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a
közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi
... törvény (a továbbiakban: Mód. 5. törvény) hatálybalépését követő első munkanapon 5
munkanapig tartó ajánlati kötöttség mellett a (2) bekezdés szerinti földgázkereskedőnek a nem
egyetemes szolgáltatás keretében vételező, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók
részére történő értékesítés céljából a 2014. október 1. és 2015. június 30. közötti időszakra
felajánlani.”
(2)	A GET. 141/C. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az ajánlat az egyetemes szolgáltatásra jogosult azon felhasználók ellátásához szükséges
földgázmennyiség mértékéig terjed, amelyeket a földgázkereskedő a (2) bekezdés a)-b)
pontja szerint, a (3) bekezdésre figyelemmel lát el. A földgázmennyiség mértékéről a
földgázkereskedő az ajánlattételt megelőzően nyilatkozik. Az ajánlati ár a földgázpiaci
egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló miniszteri rendelet szerint
meghatározott egyetemes szolgáltatási árelemeket tartalmazza az elosztási díj és az egyetemes
szolgáltatási árrés nélkül, figyelembe véve a 141/B. § (1) és (2) bekezdés szerinti szerződés
alapján átvett földgáz aktuális árát.
(5)	Az ajánlat elfogadása esetén a szerződés kötelező tartalmi elemei, így különösen az ár és a
mennyiség a Felajánlási rendelet mindenkori tartalmának megfelelően kerülnek
meghatározásra.
14
(6)	A felek kötelesek megállapodni a szerződés egyéb, az ellátás biztonsága szempontjából
elengedhetetlen rendelkezéseiben, és kötelesek a szerződést a 141. § (7) bekezdés szerinti
ellátás típusú szerződésként megkötni.”
10.	Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve
módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása
34.	§
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló
2010. évi XC. törvény II. Fejezete a következő 12/D. §-sal egészül ki:
„12/D. § (1) Ha a magánszemély olyan jövedelmet szerzett, amelyre a 2013. december 31-ét
megelőzően hatályos 10. §-ban meghatározott adómértéket (a továbbiakban: 98 százalékos
adómérték) kellett alkalmazni, a magánszemély az állami adóhatósághoz intézett kérelmében
az adó megállapításához való jog elévülési idején belül kezdeményezheti - akkor is, ha a
kérelem ellenőrzéssel lezárt időszakot érint -, hogy az állami adóhatóság a kötelezettséget
törölje.
(2)	Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján az (1) bekezdésben
meghatározott jövedelem után a 98 százalékos adómértékkel megállapított különadó-
kötelezettség és az ahhoz kapcsolódóan megállapított jogkövetkezmény helyett - a
kötelezettség eredeti esedékessége napjára vonatkozó hatállyal - az adószámlán
átalányközteher-kötelezettséget állapít meg. Az átalányközteher-kötelezettség a különadó
alapja után a (3) bekezdés szerinti mérték alkalmazásával meghatározott összeg. A különadó-
kötelezettséget és az átalányközteher-kötelezettséget az adóhatóság ugyanazon az adószámlán
tartja nyilván.
(3)	Ha a 98 százalékos adómértékkel a különadót
a)	a 2010. adóévre kellett megállapítani, 40 százalék,
b)	a 2011. adóévre kellett megállapítani, 15 százalék,
c)	a 2012. adóévre kellett megállapítani, 20 százalék,
d)	a 2013. adóévre kellett megállapítani, 25 százalék
az átalányközteher mértéke.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti kérelmében a magánszemély nyilatkozik arról, hogy mely
jogviszonyára tekintettel vált jogosulttá a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapba tarozó
bevételre, feltűntetve a bevételt juttató kifizető elnevezését, székhelyét, adószámát. A
kérelemben a magánszemély nyilatkozik arról is a 98 százalékos adómértékkel megállapított
különadó-fizetési kötelezettségével összefüggésben, hogy az (1) bekezdés szerinti kérelem
benyújtásának időpontjában van-e folyamatban bármilyen, hazai vagy nemzetközi
jogorvoslati eljárás, vagy lezárult-e már ilyen eljárás, valamint arról, hogy ennek
eredményeként bármilyen kártérítés kifizetésére jogosulttá vált-e.
(5)	Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti törlésről és a (2) bekezdés szerinti átalányközteher-
megállapításról a kérelem kézhezvételét, de legkorábban az e § hatálybalépését követő 120
napon belül határozattal dönt. Az adóhatóság a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapba tarozó
bevételre vonatkozó és a jogviszony megszűntetésével kapcsolatos adatok beszerzése
érdekében a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapba tarozó bevételt juttató munkáltatót
(megszűnte esetén annak jogutódját) adatszolgáltatásra szólíthatja fel.
15
(6)	A magánszemély a módosuló kötelezettségével kapcsolatban külön késedelmi kamatra
nem jogosult. A magánszemély (1) bekezdés szerinti kérelme nem érinti a 2013. december
31-ét megelőzően hatályos rendelkezés szerint 98 százalékos mértékkel adóztatható
jövedelemmel összefüggő, kifizetőt terhelő adókötelezettséget. A kérelem nem érinti továbbá
a magánszemély 11. § (3) bekezdés c) pontja szerinti jogosultságait.
(7)	Az elhunyt magánszemély bármely örököse kezdeményezheti a 98 százalékos
adómértékkel megállapított kötelezettség törlését. Az adóhatóság a soron kívüli
adómegállapítás szabályai szerint jár el, az örököst (örökösöket) megillető összeg
megállapítása során az átalányközteher-kötelezettséget érvényesíti.
(8)	E § nem alkalmazható, ha a magánszemély hazai vagy nemzetközi jogorvoslati fórum
döntése alapján kártérítésre jogosulttá vált. Amennyiben a jogorvoslat folyamatban van, az
adóhatóság az e § szerinti eljárást csak abban az esetben indítja meg, ha a magánszemély a
kérelmében nyilatkozik arról, hogy a jogorvoslati kezdeményezést visszavonta, és az ezt
igazoló iratokat a kérelemhez csatolja.
(9)	Az e §-ban foglalt rendelkezéseket a hatálybalépéskor folyamatban lévő adóigazgatási
eljárásokban is alkalmazni kell. Amennyiben az adóhatóság a 2014. február 26-át követően az
állami adóhatósághoz benyújtott, a 98 százalékos adómértékkel megállapított adó
helyesbítését tartalmazó önellenőrzéssel, az önellenőrzés tárgyában hozott határozat ellen
benyújtott jogorvoslati kérelemmel összefüggésben az e § hatálybalépését megelőzően
elutasító határozatot hozott, a határozatot e § hatálybalépése napjával visszavontnak kell
tekinteni és az eljárást az e § rendelkezései szerint kell lefolytatni.
(10)	Amennyiben a magánszemély a 98 százalékos adómértékkel megállapított
adókötelezettségét az adóbevallásban e § hatálybalépését megelőzően már csökkentette,
illetve a különbözetet visszaigényelte (ide nem értve azt az esetet, ha a visszaigénylésre azért
került sor, mert nem állt fenn különadó-fizetési kötelezettség), az adóhatóság ellenőrzés
keretében hivatalból állapítja meg az átalányközteher-kötelezettséget, akkor is, ha az érintett
bevallás vonatkozásában korábban már ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező
vizsgálatot végzett.
(11)	E § hatálybalépését követően a 98 százalékos adómértékkel megállapított kötelezettség
utólagos csökkentésére kizárólag e § rendelkezései alkalmazhatók.”
11.	A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV.
törvény módosításáról
35.	§
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a
továbbiakban: Mttv.) 16. § (2)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatók tekintetében
érvényesülő, a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listáját -
nyilvános meghallgatást követően - a Médiatanács állítja össze. A listán szereplő események
tekintetében a Médiatanács meghatározza azt is, hogy az adott esemény teljes vagy részleges
16
élő közvetítésben kerüljön műsorra, vagy amennyiben ez objektív közérdekű okokból
szükséges, teljes vagy részleges későbbi közvetítésre kerüljön sor.
(3)	A (2) bekezdés szerinti lista összeállításakor figyelembe kell venni azt, hogy a kiemelten
nagy jelentőséggel bíró eseménynek minősített esemény olyan legyen, amely
a)	széles körben, nem csupán az adott sport, illetve tevékenység szokásos közönségében vált
ki érdeklődést vagy általánosan elismert egyedi kulturális jelentőséggel bír a lakosság
számára, így különösen a kulturális önazonosság erősítésében, és
b)	egy nemzetközi jelentőségű verseny vagy bajnokság keretében Magyarország
versenyzőjének vagy csapatának részvételével zajlik vagy hagyományosan előfizetési díj
megfizetése nélkül hozzáférhető, nagy nézettséggel rendelkező televíziós közvetítésen
keresztül figyelemmel kísérhető.
(4)	A Médiatanács a (2) bekezdés szerinti lista tervezetét részletes indokolással jóváhagyás
céljából megküldi az Európai Bizottságnak. A (2) bekezdés szerinti lista az Európai Unió
Hivatalos Lapjában történő közzététel napjával hatályos. A (2) bekezdés szerinti lista
összeállítása és elfogadása nem minősül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Két.) szerinti hatósági eljárásnak, illetve
hatósági ügynek.
(5)	A (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével a Médiatanács
megfelelően módosíthatja a (2) bekezdés szerinti listát. A módosított lista tekintetében a (4)
bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.
(6)	A (2) bekezdés alapján összeállított első lista hatálybalépése, illetve későbbi
módosításának hatálybalépése előtt jogszerűen szerzett kizárólagos jogokra az (1) bekezdés és
a 18. § (1) bekezdés nem alkalmazható.”
36.	§
Az Mttv. 41. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Amennyiben a kiadó nyomtatott sajtótermékét a nyomtatott sajtótermékkel teljes
mértékben megegyező tartalmú digitális másolatként teszi interneten elérhetővé, az internetes
tartalmat a nyomtatott sajtótermék másolatának kell tekinteni, és azt külön internetes
sajtótermékként nem kell bejelenteni.”
37.	§
(1)	Az Mttv. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A sajtótermék nyilvántartásba vételére irányuló bejelentésben meg kell jelölni:
a)	a bejelentő adatait:
aa)	nevét,
ab)	lakcímét (székhelyét vagy telephelyét),
ac)	elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),
ad)	képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy nevét és
elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),
ae)	cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát,
b)	a bejelentett sajtótermék címét,
17
c)	internetes sajtótermék és hírportál, továbbá nyomtatott sajtótermék interneten elérhető
digitális másolata esetében annak internetes elérhetőségét,
d)	ha az alapító és a kiadó eltérő személy vagy vállalkozás, mindkettő a) pontban megjelölt
adatait.”
(2)	Az Mttv. 46. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a sajtótermék nyilvántartásba vételére
irányuló bejelentéshez - nem természetes személy bejelentő esetén - a képviseleti
jogosultságot igazoló okirat - így különösen aláírási címpéldány, meghatalmazás - másolatát
mellékelni kell.”
(3)	Az Mttv. 46. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdés b) pontja nem alkalmazható azon sajtótermék vonatkozásában, amely a
208. § (2) bekezdés szerinti adatkiegészítési kötelezettségének tesz eleget.”
(4)	Az Mttv. 46. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A sajtóterméket törölni kell a nyilvántartásból, ha)
,,e) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alapító legalább tizenöt
napja jogutód nélkül megszűnt.”
(5)	Az Mttv. 46. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A sajtótermék kiadójának és alapítójának tizenöt napon belül be kell jelentenie a
Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be. A sajtótermék
hatósági nyilvántartásba vett címét nem lehet megváltoztatni.”
38.	§
Az Mttv. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris
médiaszolgáltatási jogosultság rádió esetén legfeljebb hét évig, audiovizuális
médiaszolgáltatás esetén legfeljebb tíz évig érvényes, és lejártakor a médiaszolgáltató
kérelmére pályázat nélkül egy ízben legfeljebb öt évre megújítható azzal, hogy a Dtv. 38. §
(1)	bekezdésében megjelölt időpontban az audiovizuális médiaszolgáltatási szerződések
lejárnak. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt tizennégy hónappal a Médiatanácshoz
be kell jelenteni. E határidő elmulasztása esetén a megújításnak nincs helye. A Médiatanács a
jogosultság megújításáról a jogosultság lejárta előtt legkorábban négy hónappal, legkésőbb
két hónappal dönt.”
39.	§
Az Mttv. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az 57. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt alaki érvényességi feltételek körében
hiánypótlásnak nincs helye. Az 57. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt alaki érvényességi
18
feltétel körében hiánypótlásnak kizárólag az 56. § b), c), de), df)-dm), f)-i) pontok
tekintetében van helye.”
40.	§
(1)	Az Mttv. 183. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Médiatanács nem hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban)
,,q) összeállítja a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listáját,”
(2)	Az Mttv. 183. § (1) bekezdés a következő r) ponttal egészül ki:
(A Médiatanács nem hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban)
,,r) egyéb, törvényben meghatározott - nem hatósági - feladatokat lát el.”
41.	§
Az Mttv. 187. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)—(3) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a jogerős
hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és
jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben, háromszázhatvanöt napon belül
ismételten megvalósítja, ide nem értve a csekély súlyú törvénysértéseket. A 20-21. §-ban, a
22. § (2) bekezdésében, a 22. § (3) bekezdésében, a 22. § (5) bekezdésében és a 22. § (6)
bekezdésében foglaltak megsértése esetén ismételtségnek az tekintendő, ha a jogsértő a
jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és
jogszabályhely tekintetében három éven belül ismételten megvalósítja.”
42.	§
(1)	Az Mttv. 203. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1 .Alapító: az a természetes személyjogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet, aki a sajtótermék első példányának megjelenését megelőzően a lap célját, jellegét
és irányvonalát meghatározza, ezeket ellenőrzi, valamint a rendszeres megjelenés
megkezdéséről gondoskodik, amely alapján a sajtótermék feletti rendelkezési jogosultság (a
sajtótermék nyilvántartásba vételének bejelentése, nyilvántartásból való törlésének bejelentése
vagy jóváhagyása, a kiadó megjelölése) megilleti; alapító továbbá az, akire az alapítói jog az
alapítóról átruházásra kerül.”
(2)	Az Mttv. 203. §-a a következő la. ponttal egészül ki:
„la. Audiovizuális médiaszolgáltatás: hangos vagy néma mozgóképeket, állóképeket
tartalmazó műsorszámokat bemutató médiaszolgáltatás.”
(3)	Az Mttv. 203. §-a a következő 21a. ponttal egészül ki:
„21a. Kiadó: az a természetes vagy jogi személy, aki a sajtótermék rendszeres megjelentetése
céljából a rendeltetésszerű működéshez szükséges körben a kiadáshoz szükséges személyi és
19
tárgyi feltételeket - ha a sajtótermék alapítója és kiadója eltérő személy vagy vállalkozás, az
alapítóval megkötött megállapodásban foglaltak szerint - biztosítja.”
43.	§
Az Mttv. 206. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató
legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásáért járó
programdíj fizetésének szabályait rendeletben állapítsa meg.”
44.	§
(1)	Az Mttv. 207. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató a 206. § (3a) bekezdése alapján kiadott
jogszabály hatálybalépéséig a legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális
médiaszolgáltatásáért programdíjat (műsordíjat) nem kérhet.”
(2)	Az Mttv. 207. § kiegészül a következő (6a) bekezdéssel:
(6a) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezés azon JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató
legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatására is
vonatkozik, mely az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a
közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi
... törvény hatálybalépésekor a Médiatanács hatósági határozata vagy hatósági szerződés
alapján JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségarányú
lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásának minősül.”
45.	§
Az Mttv. IV. Fejezete a következő 218/B. §-sal egészül ki:
„218/B. § E törvénynek az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a
pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról
szóló 2014. évi ... törvénnyel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is
alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezések hatálybalépése előtt elkövetett jogsértésekre a
jogsértés elkövetésekor hatályos anyagi jogi rendelkezések alkalmazandók. E törvénynek az
egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi
szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi ...
törvénnyel megállapított rendelkezései hatálybalépését megelőzően az Mttv. 16. § (2)
bekezdés alapján megindított és folyamatban lévő eljárásokban a Médiatanács a 16. § (2)
bekezdés szerinti lista tervezetét jóváhagyás céljából megküldi az Európai Bizottságnak azzal,
hogy az eljárás e törvény hatálybalépését követően nem minősül a Két. szerinti hatósági
eljárásnak.”
46.	§
Az Mttv.
a)	15. §-ában az „az Alap” szövegrész helyébe az „a Médiaszolgáltatás-támogató és
Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap)” szöveg,
20
b)	22. § (6) bekezdésében az „azon médiaszolgáltatások tekintetében” szövegrész helyébe az
„azokra az egyes műsorkvóta kötelezettségekre” szöveg,
c)	41. § (1) bekezdésében a „szerződéskötés” szövegrész helyébe a „szerződéskötés, vagy e
törvény 65. §-a szerinti ideiglenes hatósági szerződéskötés” szöveg,
d)	46. § (1) bekezdésében a „kiadója kezdeményezheti” szövegrész helyébe „kiadója vagy
alapítója kezdeményezheti” szöveg,
e)	46. § (6) bekezdés c) pontjában a „megszakítják, vagy” szövegrész helyébe „megszakítják,”
szöveg,
f)	46. § (6) bekezdés d) pontjában a Jogsértéstől.” szövegrész helyébe Jogsértéstől, vagy”
szöveg,
g)	48. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény (a továbbiakban:
Két.)” szövegrész helyébe a „Két.” szöveg,
h)	48. § (7) bekezdés c) pontjában a „benyújtásakor” szövegrész helyébe a „benyújtásakor,
illetve a kérelem elbírálásakor” szöveg,
i)	57. § (2) bekezdés d) pontjában a „meghatározott” szövegrész helyébe az „alaki
érvényességi feltételként meghatározott” szöveg,
j) 109. § (8) bekezdésében a „Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság (a
továbbiakban: KFGH)” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg,
k) 121. § (1) bekezdés e) pontjában a „kormányzati és a polgári” szövegrész helyébe a
„polgári és nem polgári célú” szöveg,
1) 229. §-ában a „206-218/A. §-a” szövegrész helyébe a „206-218/B. §-a” szöveg
lép.
47.	§
(1)	Hatályát veszti az Mttv.
a)	19. § (1) bekezdésében az „a Médiatanács által közzétett,” szövegrész,
b)	57. § (2) bekezdés b) pontjában a „, formában” szövegrész,
c)	110. § h) pontjában a „polgári célú” szövegrész, és
d)	207. § (1) bekezdésében az „a 48. § (4) bekezdésben meghatározott eljárás és” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti az Mttv.
a)	16. § (7) bekezdése,
b)	48. § (4) bekezdése,
c)	65. § (1) bekezdés b) pontja,
d)	65. § (2) bekezdés g) pontja,
e)	109. § (9) bekezdése,
f)	111. § (2) bekezdés o) pontja,
g)	114. § (4)-(5) bekezdése, és
h)	182. § v) pontja.
12.	A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása
48.	§
(1)	A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. §-a a
következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
21
„(4a) E törvényt nem kell alkalmazni a 114. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott
szolgáltatást nyújtó szervezet következő tevékenységek célját szolgáló beszerzései
vonatkozásában:
a)	elektronikus postával összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-
értékű szolgáltatások (beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton történő biztonságos
továbbítását, a címkezelési szolgáltatásokat és ajánlott elektronikus levelek továbbítását),
b)	a 66100000-1 és 66720000-3 közötti CPV-kódok alatti és az értékpapírok és egyéb
pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos
pénzügyi szolgáltatás a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/61 l/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi
irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a
93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási
Eszköz és az európai stabilizációs mechanizmus segítségével végrehajtott műveletek,
beleértve a postai pénzesutalványokat és a postai elszámolási számlákról történő átutalásokat,
c)	bélyeggyűjtői szolgáltatások, vagy
d)	logisztikai szolgáltatások (a fizikai kézbesítést, illetve a raktározást egyéb, nem postai
funkciókkal vegyítő szolgáltatások).”
(2)	A Kbt. 9. § (5) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(E törvény szerinti eljárást - ha a közbeszerzés tárgya szolgáltatás megrendelés - nem kell
alkalmazni a következő esetekben:)
,,i) kölcsönök, függetlenül attól, hogy értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök
kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatosak-e.”
49.	§
A Kbt. 23. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdésben foglalt szolgáltatásokon túl a kormányzati kommunikációs feladatok
ellátásával kapcsolatos közbeszerzések esetében központosított eljárást lehet alkalmazni. A
Kormány jogosult a központosított eljárás részletes szabályainak meghatározására, beleértve
annak személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet.”
50.	§
A Kbt. 176. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Döntőbizottság elnöke az lehet, aki legalább ötéves közbeszerzési gyakorlattal és jogi
szakvizsgával rendelkezik.”
51.	§
A Kbt. 182. § (1) bekezdése a következő 21. és 22. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„21. a kormányzati kommunikációs feladatok ellátásához kapcsolódó központosított eljárások
részletes szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet
részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét;
22
22.	kormányzati kommunikációs feladatok ellátásához kapcsolódó kommunikációs termékek
és szolgáltatások közbeszerzésének - e törvénytől az ilyen eljárások sajátosságai miatt
szükséges eltérő - sajátos szabályait.”
52.	§
Hatályát veszti a Kbt. 4. § 18. pont b), d), e) és f) alpontja.
13.	A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes
személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosítása
53.	§
A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek
lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.) 1. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában
a)	életjáradékra jogosult: az a természetes személy, aki az életjáradék nyújtójával megkötött,
ügyvéd által ellenjegyzett szerződés alapján a tulajdonában álló lakóingatlan tulajdonjogát az
életjáradék nyújtójára átruházta, ennek fejében haláláig havi rendszerességgel a szerződésben
meghatározott pénzösszegre (a továbbiakban: járadék) jogosult,
b)	életjáradék nyújtója: életjáradéki szerződés megkötésével üzletszerűen foglalkozó olyan
magyarországi székhelyű gazdasági társaság, amelynek tevékenységét a pénzügyi
közvetítőrendszer felügyeletét ellátó állami hatóság felügyeli,
c)	háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási
hellyel rendelkező természetes személyek közössége,
d)	hiteladós: az a természetes személy, akinek pénzügyi intézménnyel szemben jelzáloghitel-
szerződésből eredő lejárt és nem teljesített fizetési kötelezettségéből a mindenkori kötelező
legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét, és 2013. január 1-jén száznyolcvan napot
elérő vagy meghaladó késedelmes tartozása áll fenn, ideértve a 2013. január 1-jét megelőzően
áthidaló kölcsön nyújtásával finanszírozott jelzáloghitel-szerződésből eredő késedelmes
tartozást is, ha az áthidaló kölcsönszerződésből eredő tartozás 2013. január 1-jén fennállt,
e)	hitelező: az a pénzügyi intézmény és pénzügyi intézménynek nem minősülő jogosult,
akinek javára a lakóingatlanon jelzálogjogot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba,
f)	jelzáloghitel-szerződés: a hiteladós és a pénzügyi intézmény között létrejött
kölcsönszerződés - ideértve az életbiztosítási szerződéssel vagy lakás-előtakarékossági
szerződéssel kombinált kölcsönszerződést, továbbá a jogszabályon alapuló állami készfizető
kezességvállalással érintett kölcsönszerződéseket is -, amelynek hitelkockázati fedezete
Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított jelzálogjog,
g)	hozzátartozó: a házastárs, élettárs, szülő, gyermek, örökbefogadott, mostoha- és nevelt
gyermek, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő,
h)	lakóingatlan: a lakás céljára létesített és egy vagy több helyrajzi számon nyilvántartott vagy
közös tulajdonban álló, de önállóan forgalomképes, műszakilag összetartozó olyan ingatlan,
amely az ingatlan-nyilvántartásban
ha)	lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró
ingatlan - ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki - a hozzá tartozó földrészlettel és
egyéb építményekkel,
23
hb)	tanyaként feltüntetett lakó-, gazdasági épület, épületcsoport az azonos helyrajzi szám alatt
hozzá tartozó földrészlettel,
i)	pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben
meghatározott fogalom, ideértve az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező és
ott jogszerűen tevékenységet végző, Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatást
nyújtó pénzügyi intézményt is,
j) lakhatási célú ingatlan: az állam által épített és az állam tulajdonába tartozó olyan ingatlan,
amely a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes
személyek lakhatásának biztosítását szolgálja,
k) természetes személy:
ka) a magyar állampolgár és az a személy, akit törvény alapján a magyar állampolgár jogai
illetnek meg,
kb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a
három hónapot meghaladó tartózkodás jogát - a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint - Magyarország
területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
törvény szerint Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
ke) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról
és tartózkodásáról szóló törvény alapján bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
kd) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvény alapján ilyen jogállásúnak ismerték el,
1) végrehajtás alá vont ingatlan: az a lakóingatlan, amelyet - a végrehajtási jog ingatlan-
nyilvántartásba történő bejegyzésével - végrehajtás alá vontak,
m) zálogkötelezett: a hiteladós személyétől eltérő azon természetes személy, akinek
lakóingatlanán pénzügyi intézménnyel kötött jelzáloghitel-szerződés biztosítékaként
jelzálogjogot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba,
n) tartalék ingatlan: a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében lévő
na) lakhatásra alkalmas olyan ingatlan, amely nem minősül lakóingatlannak és lakhatási célú
ingatlannak,
nb) olyan lakóingatlan, amelyre a bérleti jogviszony megszűnt, vagy
ne) olyan lakhatási célú ingatlan, amelyen bérleti jogviszony nem áll fenn és a Kormány által
kihirdetett veszélyhelyzetben a károsultak átmeneti ingyenes elhelyezését szolgálja vagy
jogszabályban meghatározott más módon hasznosításra kerül.”
54.	§
A NET tv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Eszközkezelő
a)	a hiteladós által - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel
együttesen - megvételre felajánlott, a hiteladós vagy a zálogkötelezett lakhatását biztosító
lakóingatlant az állam nevében és javára megvásárolja,
b)	az életjáradék nyújtójának tulajdonjogát megszerezve hosszú távon biztosítja, hogy az
életjáradékra jogosultnak az életjáradékra való jogosultsága és egyben a lakhatását biztosító
lakóingatlan használati joga az életjáradéki szerződés szabályai szerint az életjáradékra
jogosult haláláig folyamatosan fennálljon,
c)	az általa megvásárolt lakóingatlan vonatkozásában eljár az állam tulajdonjogának ingatlan-
nyilvántartási bejegyzése érdekében,
d)	az általa megvásárolt lakóingatlan, a lakhatási célú ingatlan és a tartalék ingatlan (a
továbbiakban együtt: ingatlan) felett vagyonkezelői jogot gyakorol,
24
e)	a vagyonkezelésében lévő állami vagyont közvetlenül vagy magánjogi szerződés útján
hasznosítja,
f)	a vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal kapcsolatos magánjogi jogviszonyokban
képviseli az államot,
g)	az állami feladatok ellátása során az állami vagyont használó természetes személyek
részére az állami tulajdon használatához szükséges szolgáltatásokat nyújt.”
55.	§
A NET tv. 8. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós által — ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában
van, a zálogkötelezettel együttesen - megvételre felajánlott, pénzügyi intézmény javára
bejegyzett jelzáloggal terhelt lakóingatlant a hiteladós, illetve zálogkötelezett erre vonatkozó
-	jogszabályban meghatározott bizottság (a továbbiakban: méltányossági bizottság) által
elbírált — méltányossági kérelme alapján abban az esetben is megvásárolja, ha]
„a) a hiteladós pénzügyi intézménnyel szemben fennálló jelzáloghitel-szerződéséből eredő
késedelmes tartozásának összege vagy a késedelem időtartama - a viszonyítás időpontjára
tekintet nélkül - az 1. § d) pontjában meghatározott mértéket nem éri el,”
56.	§
A NET tv. 12. § (la) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(la) Ha a pénzügyi intézmény az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során megállapítja, hogy a 8.
§ (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott valamely feltétel vagy az 1. § d) pontjának a
tartozás késedelmére vonatkozó feltétele nem teljesül és a hiányok pótlására nincs mód,
felhívja a hiteladóst és - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van - a
zálogkötelezettet a méltányossági kérelem benyújtásának lehetőségére.”
57.	§
A NET tv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A lakhatási célú ingatlanban elhelyezett természetes személlyel az 1. § n) pont ne)
alpontja esetében a Nemzeti Eszközkezelő használati megállapodást köt.”
58.	§
A NET tv. a következő IV/A. fejezettel egészül ki:
„IV/A. FEJEZET
AZ ÉLETJÁRADÉK PROGRAM
24/A. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő az életjáradék nyújtóját jogosult az állam nevében és
javára abban az esetben megvásárolni, ha az életjáradék nyújtója
a)	nem áll végelszámolás alatt, vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági
végzést nem tettek közzé vagy ellene felszámolási eljárást jogerősen nem rendeltek el,
25
b)	nem áll a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény
alapján a bíróság jogerős ítéletében megállapított szankció hatálya alatt és erre irányuló
eljárás sem folyik ellene,
c)	tulajdonjoga az életjáradékra jogosultaktól megvásárolt valamennyi ingatlanra a
földhivatali nyilvántartásban szabályszerűen bejegyzésre került, és
d)	az életjáradék nyújtójának piaci értékét független, nemzetközileg elismert könyvvizsgáló
értékelő meghatározta, és a vételár ezt az értéket nem haladja meg.
(2)	Ha a lakóingatlanban életjáradékra jogosult lakik, a Nemzeti Eszközkezelő
vagyonkezelése során a bentlakó részére az életjáradéki szerződés szabályai szerinti ingyenes
lakáshasználatot köteles biztosítani és csak e használat megszűnését követően jogosult a 7. §
(2)	bekezdése szerinti jogosultságait gyakorolni.”
14.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
59.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kormány október 15-éig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében
október 31-éig - benyújtja az Országgyűlésnek a központi költségvetésről szóló
törvényj avaslatot.”
60.	§
Az Áht. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jegyző, főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) által elkészített, a következő évre
vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester a 22. § (2) bekezdése szerinti határidőt
követő harmincadik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.”
61. §
Az Áht. 22. § (5) bekezdésében a „pedig a központi költségvetésről szóló törvényjavaslattal
egyidejűleg nyújtja be az Országgyűlésnek” szövegrész helyébe az „akként nyújtja be az
Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg
hatályba lépjen” szöveg lép.
15.	A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló
2012.	évi CXXVIII. törvény módosítása
62.	§
A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi
CXXVIII. törvény a következő 24. §-sal egészül ki:
„24. § Az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi
szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi ...
törvénnyel hatályon kívül helyezett 9. § (3) bekezdését a hatályon kívül helyezés időpontjában
26
már benyújtott, de még el nem bírált kiterjesztés iránti kérelmek esetében sem kell
alkalmazni.”
63.	§
Hatályát veszti a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről
szóló 2012. évi CXXVIII. törvény 9. § (3) bekezdése.
16.	A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
64.	§
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Posta tv.) 14. §-a a
következő (la)-(le) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Az egyetemes postai szolgáltató az általa nyújtott egyetemes postai szolgáltatás
teljesítése érdekében szerződést köthet egy vagy több - postai szolgáltatónak nem minősülő -
szervezettel (a továbbiakban: partner szervezet) oly módon, hogy az egyetemes postai
szolgáltatás keretében végzett és egyetemes postai szolgáltatás részét képező gyűjtési,
feldolgozási, szállítási, valamint a címhelyen való kézbesítési tevékenységet az egyetemes
postai szolgáltató látja el.
(lb) Az egyetemes postai szolgáltató az (la) bekezdés szerinti szerződésben kötelezheti a
partner szervezetet meghatározott arculati elemek használatára, valamint az e szerződés
szerinti tevékenység felfüggesztésére azon időszakban, amikor az egyetemes postai
szolgáltatás a 34. § (1) bekezdése szerint szünetel vagy korlátozott.
(le) A partner szervezet az (la) bekezdés szerinti szerződés alapján ellátott, az egyetemes
postai szolgáltatás teljesítése érdekében kifejtett tevékenységet a saját nevében végzi azzal,
hogy az (la) bekezdés szerinti szerződés megkötésének a tényét és a 74. § (2) bekezdése
szerinti nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokat az egyetemes postai szolgáltató köteles
bejelenteni a Hatóságnak.
(ld) A partner szervezet az (la) bekezdés szerinti szerződés hatálybalépésének napjától postai
szolgáltatóvá válik és jogosult az (la) bekezdés szerinti szerződés időbeli hatálya alatt az
abban foglalt tevékenységek végzésére, azonban egyéb postai szolgáltatás végzésére nem
szerezhet jogosultságot.
(le) A partner szervezet által az (la) bekezdés szerinti szerződés alapján ellátott tevékenység
az egyetemes postai szolgáltató által nyújtott egyetemes postai szolgáltatás részét képezi. Az
(la) bekezdés szerinti szerződés megkötése nem eredményezheti az egyetemes postai
szolgáltatás sérelmét. A partner szervezet (la) bekezdés szerinti szerződés alapján ellátott
tevékenységéért és a szolgáltatásra irányadó minőségi követelmények teljesüléséért az
egyetemes postai szolgáltató tartozik felelősséggel.”
65.	§
A Posta tv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Tekintettel az egyetemes postai szolgáltatásnak a társadalmi és területi kohézióban
játszott szerepére, az annak folyamatos biztosítására vonatkozó állami feladat ellátására e
27
törvény 2020. december 31-éig a Magyar Posta Zrt.-t jelöli ki. Az egyetemes postai
szolgáltató e kijelölés alapján az egyetemes postai szolgáltatás nyújtására köteles és jogosult,
jogosult továbbá a 14. § (la) bekezdése szerinti szerződés megkötésére, valamint jogosult a
7. § (2) bekezdésében foglalt egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatások
nyújtására. Az egyetemes postai szolgáltató a 7. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott
szolgáltatás esetén a szolgáltatás megkezdése előtt 15 nappal köteles benyújtani a Hatóság
részére a 10. § (2) bekezdés c), d) és e) pontjában, a 10. § (3) bekezdés a) és b) pontjában,
továbbá a 12. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott dokumentumokat.”
66. §
A Posta tv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyetemes postai szolgáltató az ország teljes területén köteles és kizárólagosan
jogosult a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás nyújtására. Az egyetemes postai
szolgáltató jogosult e kötelezettsége teljesítése érdekében a 14. § (la) bekezdése szerinti
szerződés megkötésére.”
67.	§
(1)	A Posta tv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A postai szolgáltató - a 14. § (la) bekezdése szerinti partner szervezet kivételével - a
számviteli nyilvántartási rendszerében - az e törvényben és a miniszter rendeletében
meghatározottak szerint - köteles elkülöníteni és kimutatni a postai szolgáltatásokra és az
egyéb tevékenységeire vonatkozó bevételeit. Az egyetemes postai szolgáltató köteles
elkülönítetten nyilvántartani a hivatalos iratokkal kapcsolatos szolgáltatás nyújtásával
kapcsolatos bevételeit, költségeit és ráfordításait.”
(2)	A Posta tv. 58. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egyetemes postai szolgáltató az (l)-(4) bekezdés szerint, az engedélyköteles
szolgáltatást nyújtó szolgáltató a (2) bekezdés szerint vezetett nyilvántartások - a miniszter
által rendeletben meghatározott - adatait az üzleti év utolsó napját követő hat hónapon belül
köteles megküldeni a Hatóságnak. A 14. § (la) bekezdése szerinti szerződés alapján a partner
szervezet által ellátott tevékenységre vonatkozó bevételi adatokat az egyetemes postai
szolgáltató e bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében küldi meg a Hatóság részére.”
68.	§
(1)	A Posta tv. 76. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A 14. § (3) bekezdése, a 19. § (2) bekezdés d) pontja, a 21. § (1) bekezdése, a 29. § (1)
bekezdése és a 33. § az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci
és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014.
évi... törvény (a továbbiakban: Módtv.) kihirdetését követő napon lép hatályba.”
(2)	A Posta tv. 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 21. § (2)-(4) bekezdése, a 22. §, a 23. § és a 29. § (2) bekezdése az Európai Bizottság
jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.”
28
(3)	A Posta tv. 76. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 21. § (2)-(4) bekezdése, a 22. §, a 23. § és a 29. § (2) bekezdése hatálybalépésének
naptári napját a miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben
haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.”
69.	§
A Posta tv. 49. alcíme a következő 77/A. §-sal egészül ki:
„77/A. § (1) Ha az egyetemes postai szolgáltatás nettó költsége meghaladja az egyetemes
postai szolgáltató egyetemes postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeinek 1 százalékát,
ezen összeg az egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhe (a továbbiakban:
méltánytalan többletteher). Az Európai Bizottság 76. § (2) bekezdése szerinti jóváhagyó
határozata meghozataláig az egyetemes postai szolgáltató a méltánytalan többletterhének évi
15 millió eurót meg nem haladó részének a központi költségvetés terhére történő
megtérítésére jogosult. A méltánytalan többletteher összegét a miniszter állapítja meg.
(2)	A 2013. év vonatkozásában az egyetemes postai szolgáltató a méltánytalan
többletterhének meghatározására vonatkozó kérelmét a Módtv. hatálybalépését követő 8.
napig nyújtja be a miniszternek, aki a Módtv. hatálybalépését követő 15. napig intézkedik a
2013. és 2014. évi méltánytalan többletteher (1) bekezdésben meghatározott részének az
egyetemes postai szolgáltató részére előlegként történő átutalásáról. Az egyetemes postai
szolgáltató a méltánytalan többletteher összegének megállapítását követő 8 napon belül
köteles az előlegnek azt a részét a központi költségvetés részére visszatéríteni, ami
meghaladja a méltánytalan többletteher miniszter által megállapított összegét. A 2014. év
vonatkozásában az egyetemes postai szolgáltató a méltánytalan többletteherre vonatkozó
elszámolást a miniszter részére 2015. június 30-áig nyújtja be.”
17.	A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
70.	§
(1)	A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdés
17a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„17a. gyűjtő: olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot a hulladékbirtokostól, illetve
hulladékgazdálkodási létesítményekből összegyűjti, átveszi;”
(2)	A Ht. 2. § (1) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„19. gyűjtőhely: az átvételi hely, a hulladékgyűjtő pont, a hulladékgyűjtő udvar, valamint a
munkahelyi gyűjtőhely és az üzemi gyűjtőhely;”
(3)	A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 42. ponttal egészül ki:
29
(E törvény alkalmazásában)
„42. tárolás: a hulladéknak a gyűjtő, a kereskedő, illetve a hulladékkezelő telephelyén történő,
valamint telephelyén kívüli átvételét, összegyűjtését, majd telephelyre történő szállítását
követő ideiglenes elhelyezése a további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzése
érdekében, kivéve a hulladékkezelő létesítményben képződött hulladék ugyanazon
hulladékkezelő létesítményben történő elhelyezését, valamint a 2. melléklet szerinti D12
ártalmatlanítási műveletet;”
71.	§
A Ht. 12. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 7. § (1) bekezdés a)-h) pontja
szerinti nevelési-oktatási intézmény papírhulladék gyűjtése céljából évente legfeljebb 2
alkalommal, és alkalmanként legfeljebb 5 nap időtartamban papírhulladék-gyűjtési kampányt
szervezhet, amelynek során a papírhulladékot a vele jogviszonyban álló gyermektől, tanulótól
gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély nélkül, a területén kialakított átvételi
helyen átveheti. Az átvett papírhulladék kezeléséről a nevelési-oktatási intézmény a 31. § (2)
bekezdése szerint gondoskodik.”
72.	§
A Ht. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64. § Ha valamely gazdálkodó szervezet mellékterméket állít elő, vagy tevékenysége során
melléktermék képződik, és azt melléktermékként tárolja, használja fel vagy forgalmazza, a
melléktermék 8. §szerinti feltételeknek való megfeleléséről a környezetvédelmi hatóságot
kormányrendeletben meghatározott módon tájékoztatja.”
73.	§
A Ht. 88. § (1) bekezdése a következő 32. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„32. az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes
szabályait, valamint az üzemnapló vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat.”
74.	§
(1)	A Ht. 2. § (1) bekezdés 6. pontjában a „képződés helyén elkülönítve gyűjtenek, ide nem
értve a vegyes hulladékot” szövegrész helyébe a „képződés helyén a vegyes hulladéktól,
illetve más fajtájú, jellegű vagy típusú hulladéktól elkülönítve gyűjtenek” szöveg lép.
(2)	A Ht. 12. § (1) bekezdésében az „engedély nélkül végezheti” szövegrész helyébe az
„engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezheti” szöveg lép.
30
(3)	A Ht. 12. § (2) bekezdésében a „28. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(2a)
bekezdésben és a 28. § (5) bekezdésében” szöveg lép.
(4)	A Ht. 13. § (3) bekezdésében az „a hulladékot” szövegrész helyébe az „a hulladékot - ha
törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik -” szöveg lép.
(5)	A Ht. 15. § (2) bekezdésében a „művelet” szövegrész helyébe a „művelet - ha törvény
vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik -” szöveg lép.
(6)	A Ht. 20. § (3) bekezdésében a „kivitelére, illetve átszállítására irányuló bejelentési
kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a bejelentő és a címzett” szövegrész helyébe az
„illetve kivitelére irányuló bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a magyarországi
székhellyel vagy telephellyel rendelkező bejelentő, illetve címzett” szöveg lép.
(7)	A Ht. 65. § (6) bekezdésében a „melléktermékként használja fel, tárolja vagy forgalmazza,
a melléktermékről - a 64. § (4) bekezdésében meghatározott tartalommal szövegrész
helyébe a „melléktermékként tárolja, használja fel vagy forgalmazza, a melléktermékről -
kormányrendeletben meghatározott tartalommal -” szöveg lép.
(8)	A Ht. 88. § (1) bekezdés 27. pontjában a „melléktermékre” szövegrész helyébe a
„melléktermék státusznak való megfelelés igazolására, valamint a melléktermék tárolására és
nyilvántartására” szöveg lép.
(9)	A Ht. 88. § (1) bekezdés 28. pontjában a „részletes szabályait” szövegrész helyébe a
„részletes szabályait, valamint a biohulladékból előállított komposzt osztályozásának
szabályait” szöveg lép.
75.	§
A Ht. 5. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
76.	§
(1)	Hatályát a Ht. 2. § (1) bekezdés 7. pontjában „az előkészítő műveletek nem kimerítő
listáját a 2. és 3. melléklet tartalmazza;” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a Ht. 2. § (1) bekezdés 12. pontjában a „vagy ártalmatlanítási” szövegrész.
(3)	Hatályát veszti a Ht. 90. § (2) bekezdésében a „ , de legkésőbb e törvény hatálybalépését
követő 2 évig” szövegrész.
(4)	Hatályát veszti a Ht. 2. § (1) bekezdés 50. pontja.
(5)	Hatályát veszti a Ht. 32. § (3) bekezdése.
(6)	Hatályát veszti a Ht. 88. § (2) bekezdés 2. pontja.
31
18.	Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosítása
77.	§
Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló
2013. évi CXXXIV. törvény 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az ideiglenes ellátásra irányuló kijelölés az új hulladékgazdálkodási közszolgáltatási
szerződés megkötéséig, de legfeljebb kilenc hónapos időtartamra történhet. A kijelölés ezt
követően három havonként, legfeljebb egy éves időtartammal meghosszabbítható.”
19.	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosításáról
78.	§
(1)	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.)l. § (1) bekezdés t)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jelen törvény és a törvény mellékleteinek és a Takarékbank Zrt. elfogadandó
alapszabályának alkalmazásában)
,,t) szövetkezeti hitelintézet: a takarékszövetkezet, a hitelszövetkezet és minden olyan egyéb
hitelintézet is, amelynek működését vagy amelynek betéteit 2013. január 1-jén Önkéntes
Takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapok valamelyike védte, valamint az a hitelintézet
is, amelyet a 3. § (2) bekezdésének megfelelően az Integrációs Szervezethez benyújtott
csatlakozási kérelme alapján a Takarékbank Zrt. igazgatóságának előzetes egyetértése mellett
felvettek az Integrációs Szervezetbe;”
(2)	Az Szhitv. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szövetkezeti hitelintézetek integrációja az 1/A. §-ban meghatározott célok elérése
érdekében jön létre és működik. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának szervei az
Integrációs Szervezet és a Takarékbank Zrt. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának
központi bankja a Takarékbank Zrt.”
79.	§
Az Szhitv. az I. Fejezetét megelőzően a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § E törvény célja:
a)	az egyetemlegesség alapján működő vidék bankjának a létrehozása, amelynek egyes tagjai
lehetőleg helyi magántulajdonosok és amely központi professzionális irányítással biztosítja a
hatékony és méretgazdaságos működést,
b)	a szövetkezeti hitelintézetek hosszú távú prudens működésének intézményi biztosítása,
c)	a szövetkezeti hitelintézeti szektor professzionalizálása, modernizálása, versenyképessé
szervezése,
d)	a szövetkezeti hitelintézeti szektor kockázatkezelésének javítása,
32
e)	a szövetkezeti hitelintézeti szektor integrált működésének, az ehhez szükséges
infrastruktúrának a biztosítása,
f)	az a)-e) pontban foglaltak megvalósítása érdekében a működési szabályzatok egységesítése,
g)	a szövetkezeti hitelintézetek intézményvédelmének biztosítása,
h)	a hitelintézetekre vonatkozó nemzetközi és európai követelményeknek, jogszabályoknak,
szabványoknak, illetve szokványoknak történő megfelelés biztosítása.”
80.	§
Az Szhitv. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Integrációs Szervezet alapszabályát az Integrációs Szervezet közgyűlése fogadja el a
20/A. § (8) bekezdése alapján.”
81. §
(1)	Az Szhitv. 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az Integrációs Szervezet tagja a szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt., valamint
az MFB és az Integrációs Szervezet tagjai közé felvett személy vagy szervezet.
(2)	Az Integrációs Szervezet azt veheti fel tagjai közé, aki
a)	a Ptk. alapján előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett a Takarékbank Zrt. felé egy
darab, kétezer forint névértékű „C” sorozatú elsőbbségi részvény átvételére,
b)	az e törvénynek megfelelő, a Takarékbank Zrt. igazgatósága által előzetesen elfogadott
mintának megfelelő alapszabályt vagy alapító okiratot fogadott el, és
c)	a 19. § (4) bekezdésében meghatározott szövetkezeti hitelintézetek kivételével e
törvényben előírt formában nyilatkozott csatlakozási szándékáról az Integrációs Szervezet
felé, a Takarékbank Zrt. igazgatósága előzetesen egyetért a jelentkező tagként történő
felvételével, az Integrációs Szervezet tagfelvételi szabályzatának megfelel és a kérelmet az
Integrációs Szervezet igazgatósága határozatban visszaigazolta.”
82. §
Az Szhitv. 4. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az Integrációs Szervezet pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag az e törvényben
meghatározott célokra használhatók fel. Az Integrációs Szervezet tagjainak tagsági
jogviszonyukra tekintettel és annak arányában az aktuális évi hozam terhére kifizetést
teljesíthet az üzleti tervében meghatározott mértékben a vagyon hozadékából.
(6)	Az Integrációs Szervezet pénzeszközeit a Takarékbank Zrt.-ben vagy annak 100%-os
tulajdonában álló leányvállalatainál helyezi el.”
83.	§
Az Szhitv. 4. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § Az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a
közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi
33
... törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követő 90. napon megszűnik a REPIVA,
jogutódja az Integrációs Szervezet aló. §-ban meghatározottak szerint.”
84.	§
Az Szhitv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Az Integrációs Szervezet közgyűlésének hatáskörét az Integrációs Szervezet
alapszabálya határozza meg.”
85.	§
Az Szhitv. 11. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az Integrációs Szervezetből történő kizárás vagy kilépés esetén megszűnik a kizárt vagy
kilépő tag vonatkozásában az Integrációs Szervezet tagjainak egyetemleges felelőssége a tag
által a kizárás vagy kilépés hatálybalépésének a napjától vállalt kötelezettségekre. Az
Integrációs Szervezetből kizárt vagy kilépő tag az Integrációs Szervezetben fennálló tagság
megszűnésének időpontjáig keletkezett kötelezettségekért az Integrációs Szervezeti tagsága
megszűnése időpontjától számított további 730 napig felel. A kizárt vagy kilépő tag
Felügyelethez benyújtott engedélykérelme kapcsán a Felügyelet a tőkekövetelmények
fennállásának teljesítése körében 730 napig nem veheti figyelembe a kizárt vagy kilépő
tagnak az Integrációs szervezeti tagság tagsági viszony keletkezésekor fennállt saját tőke
értékét.”
86.	§
Az Szhitv. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Takarékbank Zrt. részvényese a szövetkezeti hitelintézet, illetve az MFB és a Magyar
Posta esetleges általános vagy különös jogutódja, jogutódjai és a Takarékbank Zrt.
igazgatósága hozzájárulásával Takarékbank Zrt.-ben részvényt szerző más szerv vagy jogi
személy vagy természetes személy.”
87.	§
Az Szhitv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Takarékbank Zrt. alaptőkéje legalább 3 389 704 000 Ft, azaz hárommilliárd-
háromszáznyolcvankilencmillió-hétszáznégyezer forint.”
88.	§
Az Szhitv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Takarékbank Zrt. alapszabályának a megállapításához és módosításához, továbbá az
egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásához, valamint az egyes
részvényfajták, osztályok átalakításához a szavazásra jogosító részvények által megtestesített
szavazatok több mint felét képviselő részvényes szavazata szükséges.”
34
89.	§
Az Szhitv. 15. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez a Takarékbank Zrt.
igazgatóságának előzetes hozzájárulása szükséges. Az Integrációs Szervezet igazgatósága,
illetve a Takarékbank Zrt. igazgatósága kezdeményezheti, hogy a Takarékbank Zrt.
szövetkezeti hitelintézet részvényesénél, illetve az Integrációs Szervezet szövetkezeti
hitelintézet tagjánál tartsanak közgyűlést, ahol napirendi pont a tisztújítás a vezető
tisztségviselők vonatkozásában. Az érintett szövetkezeti hitelintézetnél a jogszabály által
megengedett legrövidebb időn belül meg kell tartani a közgyűlést a fenti napirenddel. Az
átmeneti időre, az Integrációs Szervezet által kinevezett vezető tisztségviselői kinevezéséhez
nem szükséges a Felügyelet engedélye.”
90.	§
Az Szhitv. 16. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (l)-(5) bekezdést a REPIVA tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy a
kormánybiztos alatt az Integrációs Szervezet igazgatóságát kell érteni. A REPIVA
tekintetében az (l)-(5) bekezdésben meghatározott, e törvény hatálybalépésétől kezdődő
határidők kezdő napja a Módtv. hatálybalépésének napja.”
91.	§
Az Szhitv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A működési engedély visszavonásáról szóló felügyeleti határozat kézhezvételét követő 3.
munkanap végéig a szövetkezeti hitelintézet köteles a betéteseinek személyes adatait, a
betétek összegét és egyéb jellemzőit elektronikus állomány és fizikai dokumentum
formájában is eljuttatni a Felügyelet és a Takarékbank Zrt. részére.”
92.	§
Az Szhitv. 17/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/A. § A szövetkezeti hitelintézet alapítására, szervezetére, működésére, megszűnésére,
átalakulására, a tagok tagsági jogviszonyára és a velük kapcsolatos egyes további kérdésekre a
Ptk.-t és a Hpt.-t az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.”
93.	§
Az Szhitv. 17/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet a Hpt. 3. § (1) és (2)
bekezdésében, valamint 7. § (3) bekezdésében megjelölt tevékenységet, illetve kiegészítő
tevékenységet végezhet.”
94.	§
Az Szhitv. 17/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
35
„17/D. § (1) A szövetkezeti hitelintézet a Takarékbank Zrt. igazgatósága által meghatározott
mintaalapszabálynak megfelelően hitelszövetkezet, takarékszövetkezet és részvénytársaság
formában működhet. A 3. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése esetén
részvénytársasági formában működő bank és szakosított hitelintézet is kérheti felvételét az
Integrációs Szervezetbe, ha az Integrációs Szervezet tagfelvételi szabályzatának megfelel és a
Takarékbank Zrt. igazgatósága a felvétellel előzetesen egyetért.
(2)	Az Integrációs Szervezet, illetve a Takarékbank Zrt. az 1/A. §-ban és különösen a
hatékony, prudens és biztonságos működés és az alapszabályában meghatározott más célok
megvalósítása érdekében hatáskörrel rendelkezik a mintaalapszabály meghatározására és
módosítására.”
95.	§
(1)	Az Szhitv. 17/H. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Szövetkezeti hitelintézet csak az Integrációs Szervezet tagjaként működhet és
folyamatosan köteles teljesíteni a 3. § (2) bekezdéséből és az e törvényből fakadó egyéb
kötelezettségeit is.
(2)	A szövetkezeti hitelintézet alapszabálya a Takarékbank Zrt. által meghatározott
mintaalapszabálynak megfelelően módosítható, illetve ha a Takarékbank Zrt. új minta
alapszabályt ad ki, a szövetkezeti hitelintézet alapszabályát köteles legkésőbb 60 napon belül
annak megfelelően módosítani.”
(2)	Az Szhitv. 17/H. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet alapszabálya a tag
személyes közreműködése tekintetében további követelményt nem állapít meg, a tag vagyoni
hozzájárulásának szolgáltatása egyben a tag személyes közreműködésének minősül.”
96.	§
Az Szhitv. 17/Q. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szövetkezeti hitelintézet saját részvényét a Takarékbank Igazgatóságának engedélyével
szerezheti meg.”
97.	§
Az Szhitv. 17/S. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/S. § (1) Szövetkezeti hitelintézet átalakulása vagy cégformájának megváltoztatása a
Takarékbank Zrt. igazgatóságának előzetes hozzájárulásához kötött. A Takarékbank Zrt.
igazgatósága nem tagadhatja meg az előzetes hozzájárulást, ha az átalakulás vagy a cégforma
megváltoztatása a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét, üzleti tervének teljesítését vagy
az egyedi alapon megállapított szavatoló tőke szint elérését nem veszélyezteti. A Takarékbank
Zrt. igazgatósága megtagadja az előzetes hozzájárulást, ha az adott szövetkezeti hitelintézet
19.	§ (5) bekezdése szerinti vizsgálata még nem ért véget, illetve ha az véget ért, de az -
36
illetve a 15. § (16) bekezdése szerinti vizsgálat - tőkepótlás szükségességét állapította meg és
ez még nem került végrehajtásra, vagy a tervezett intézkedés a betétesek vagy az
egyetemlegességben tag más szövetkezeti hitelintézetek érdekeit veszélyeztetheti.
(2)	Szövetkezeti hitelintézet átalakulása vagy cégformájának megváltoztatása esetén a lekötött
tartalékba helyezett, fel nem osztható vagyont a jogutód lekötött tartalékába kell helyezni.”
98.	§
Az Szhitv. 17/T. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét az e törvényben foglalt
bármely esetben visszavonja, a visszavonásról szóló határozatban egyúttal kijelöli a
felügyeleti biztost.”
99.	§
(1)	Az Szhitv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szövetkezeti hitelintézet
a)	2017. december 31-éig nem vállalhat olyan kötelezettséget, amelyre szavatoló tőkéje a
2012.	december 31-i állapot szerint nem nyújt fedezetet, kivéve ha a Takarékbank Zrt.
igazgatósága előre, írásban kifejezett felmentést ad neki e tilalom alól,
b)	e törvény hatálybalépését követő 365 napon belül csak az Integrációs Szervezet
hozzájárulásával jogosult a szokásos üzletmenetbe nem tartozó ügyleteket megkötni vagy
kötelezettségvállalásokat tenni, hitelt felvenni, nagykockázatot vállalni, egyetemleges
kötelezettséget vállalni vagy társasági részesedést szerezni, ide nem értve az e törvény szerint
a „C” sorozatú elsőbbségi részvény átvételére vonatkozó kötelezettség teljesítését.”
(2)	Az Szhitv. 19. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az Integrációs Szervezet 2017. december 31-éig dönthet úgy, hogy egyes szövetkezeti
hitelintézetek vagy a szövetkezeti hitelintézetek egy csoportja vagy valamennyi érintett
vonatkozásában a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőt legfeljebb további 180
napos időszakokra meghosszabbítja vagy legfeljebb további 180 napos időszakokra ilyen
korlátozást állapít meg vagy egyes tevékenységek végzését vagy a kockázatvállalást a (2)
bekezdésben foglaltaknál jobban korlátozza.”
(3)	Az Szhitv. 19. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az Integrációs Szervezet - szabályzatában meghatározottak szerint - a szövetkezeti
hitelintézetek egyes csoportjai (pl. hitelszövetkezet, takarékszövetkezet, zártkörűen működő
részvénytársaság, nyilvánosan működő részvénytársaság, szakosított hitelintézet, nagy vagy
kis tulajdonosi létszámmal működő intézmények) számára a formájukból, tevékenységükből
adódó működési jellegzetességeik által indokolt esetben átmenetileg vagy véglegesen az e
törvényből fakadó egyes kötelezettségek vagy azok csoportjának a teljesítése alól felmentést
adhat, és ezen belül különösen mentesítheti a szövetkezeti hitelintézetet a 15. § (9) és (19)
bekezdése, a 17/K. § (1) bekezdése, a 17/Q. § (3) bekezdése és a 19. § (2) bekezdése szerinti
kötelezettség teljesítése alól.”
37
100. §
Az Szhitv. 20/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség alapján az adóson kívül az
Alaptól, az Integrációs Szervezettől, a többi szövetkezeti hitelintézettől, illetve a Takarékbank
Zrt.-tői lehet az egész követelést követelni. Az adóson kívül az Alaptól akkor lehet követelni
az adós tartozását, ha az adós jogerős ítéletben megállapított vagy nem vitatott tartozását az
esedékességtől számított további 30 napon belül sem teljesíti. Az egyetemlegesség alapján
fizetendő összegért az Alap 60 napon belül köteles az adós helyett az e bekezdésben
meghatározott határidőt követően helyt állni. Az egyetemlegesség alapján fizetendő összegért
az Alapot követően - az alábbi sorrendben - az Integrációs Szervezet, a többi szövetkezeti
hitelintézet, illetve a Takarékbank Zrt. áll helyt, ha a sorrendben megelőző helyen álló
személyek a követelésért nem álltak helyt és fizetésképtelenségüket jogerős bírósági ítélet
mondta ki.”
101.	§
Az Szhitv.
a)	1. § (1) bekezdésében a „Fogalmak A jelen törvény és a törvény mellékleteinek és a
Takarékbank Zrt. elfogadandó alapszabályának alkalmazásában” szövegrész helyébe az „E
törvény és a Takarékbank Zrt. alapszabályának alkalmazásában” szöveg,
b)	1. § (1) bekezdés c) pontjában a „Gt. 255. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:296. § (3) bekezdése”
szöveg,
c)	1. § (1) bekezdés q) pontjában a „Pénzügyi” szövegrész helyébe az „Intézményvédelmi”
szöveg,
d)	1. § (1) bekezdés z) pontjában a „Hpt.” szövegrész helyébe a „hitelintézetekről és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)”
szöveg,
e)	11. § (4) bekezdésében a „részjegyeinek” szövegrész helyébe a „részvényeinek,
részjegyeinek” szöveg,
f)	12. § (1) bekezdésében a „Hpt., valamint a Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Gt.), - illetve - hatályba lépése után - a 2013. évi V. tv.
rendelkezéseit” szövegrész helyébe a „Hpt.-t és a Ptk.-t” szöveg,
g)	14. § (4) bekezdés b) pontjában az „az alaptőkét megtestesítő instrumentumaira”
szövegrész helyébe az „a tulajdonában álló Takarékbank Zrt. részvényekre” szöveg,
h)	15. § (9) bekezdésében a „bankszámlájukat” szövegrész helyébe a „bankszámlájukat és
értékpapírszámlájukat” szöveg,
i)	17. § (1) bekezdésében a „visszavonja” szövegrész helyébe az „- a 19. § (8) bekezdése
szerinti szabályzatban kivett esetek kivételével - visszavonja” szöveg, a „15/A. §-ban”
szövegrész helyébe a „15/A. §-ban, illetve a 17/H. § (1) bekezdésében” szöveg,
j) 17/C. § (1) bekezdésében a „Szövetkezeti hitelintézet - kizárólag szövetkezeti formában
szövegrész helyébe a „Szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet” szöveg,
k) 17/C. § (3) bekezdésében a „Gt.-től” szövegrész helyébe a „Ptk.-tól” szöveg,
1) 17/F. § (3) bekezdésében az „a tagjai, a jogi személyek száma azonban nem haladhatja
meg” szövegrész helyébe az „a tagjai. A szövetkezeti formában működő szövetkezeti
hitelintézetek esetében a jogi személy tagok száma nem haladhatja meg” szöveg,
m) 17/P. (6) bekezdésében a „(2) a)” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a)” szöveg,
n) 17/T. § (3) bekezdésében a „Felügyelet (2) bekezdésben foglalt szabályoknak megfelelően
kiadott jóváhagyását” szövegrész helyébe a „kijelölését” szöveg,
38
0)	20. § (10) bekezdésében a „rendelkezik a Takarékbank Zrt. azon részvényesének a
Takarékbank Zrt.-ben tulajdonolt valamennyi részvényére, amely részvényes a Takarékbank
Zrt. alapszabályáról a 20. § (7) bekezdés szerinti szavazáskor nemmel szavaz, tartózkodik,
vagy távol marad illetve a 19. § (6) bekezdés” szövegrész helyébe a „rendelkezik a 19. § (6)
bekezdés” szöveg
lép.
102.	§
(1)	Hatályát veszti az Szhitv.
a)	5. §-ában, 16. § (l)-(5) bekezésében az „a REPIVA,” szövegrész,
b)	17/C. § (2) bekezdésében a „vagy a 19. § (13) bekezdésében meghatározott esetben”
szövegrész.
(2)	Hatályát veszti az Szhitv.
a)	1. § (1) bekezdés m), n) és r) pontja,
b)	15. § (18) bekezdése,
c)	17. § (3) bekezdése,
d)	17. § (5) bekezdés c) pontja,
e)	17. § (6) és (7) bekezdése,
f)	17/K. § (11) bekezdése,
g)	17/T. § (2) bekezdése,
h)	19. § (1), (11) és (13) bekezdése
1)	20. § (7) és (8) bekezdése,
j) 20/A. § (9) bekezdése,
k) 21/A. § (1) bekezdése,
1) 11. alcíme.
20.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvény módosítása
103.	§
(1)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy - részvénytársasági vagy szövetkezeti
formában működő - szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezeti hitelintézet lehet bank,
szakosított hitelintézet és takarék- vagy hitelszövetkezet.”
(2)	A Hpt. 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) és (2) bekezdésében,
valamint a 7. § (3) bekezdésében megjelölt tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet
végezhet.”
104.	§
A Hpt. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
39
„(1) Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti
hitelintézet szövetkezetként vagy részvénytársaságként, pénzügyi vállalkozás
részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként működhet.”
105.	§
Hatályát veszti a Hpt. 25. § (2) bekezdés a) pontja.
21.	Az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló
2013. évi CCL. törvény módosítása
106.	§
(1)	Az egyes törvényeknek agrár- és kömyezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló
2013. évi CCL. törvény (a továbbiakban: Agrmódtv.) 222. §-a a következő (9a) bekezdéssel
egészül ki:
„(9a) A 39. § (1) és (2) bekezdése külön törvényben meghatározott időpontban lép hatályba.”
(2)	Hatályát veszti az Agrmódtv.
a)	222. § (9) bekezdésében a „39. § (1) bekezdése, a” szövegrész,
b)	222. § (11) bekezdésében a „39. § (2) bekezdése és a” szövegrész.
22. Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény módosítása
107.	§
(1)	Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 191. §-a (6a)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6a) A 100. § (9), (10), (19), (23) és (28) bekezdése, valamint (31) bekezdés h) és i) pontja
2015.	május 1-jén lép hatályba.”
(2)	A Módtv. 191. §-a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6b) A 100. § (4), (5), (7) bekezdése, valamint (31) bekezdés a)-g) pontja külön törvényben
meghatározott időpontban lép hatályba.”
(3)	Hatályát veszti a Módtv. 191. § (8) bekezdésében a „ , a 100. § (9) és (10), (19), (23), (28),
valamint (31) bekezdése” szövegrész.
23.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
108.	§
Hatályát veszti a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36. § (5)
bekezdése.
40
24.	Záró rendelkezések
109.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	Az 4. §-8. § és a 20. § az e törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(3)	A 70. §-74. §, a 76. § és a 77. § 2014. október 1-jén lép hatályba.
(4)	A 9. §, a 10. §, a 25. §-28. § az e törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép
hatályba.
(5)	A 75. §, a 100. § és a 2. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.
110.	§
A 11. alcím az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak
minősül.
111.	§
A 20. alcím a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális
követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i
575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapít meg.
41
1.	melléklet a 2014. évi... törvényhez
Az MFB tv. 2. melléklete a következő 12. ponttal egészül ki:
[Az MFB Zrt. a 8. § (3) bekezdés b) pontja alapján a következő gazdálkodó szervezetekben
rendelkezhet tulajdoni részesedéssel:]
„12. MFB Földgázkereskedő Zártkörűen Működő Részvénytársaság”
42
2.	melléklet a 2014. évi... törvényhez
A Ht. 5. melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A hulladék fajtánkénti egységára:
	A	B
1	Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék fajtája, jellege, típusa	Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára évenként (Ft/tonna)
2	települési hulladék, ideértve az előkezelt települési hulladékot is	6000 Ft
3	építési-bontási hulladék	6000 Ft
4	veszélyes hulladék	6000 Ft
5	települési szennyvíziszap	6000 Ft
6	a hulladékból előállított termék gyártása során képződött és tovább hasznosítható maradék hulladék	4000 Ft
7	a hulladékból előállított termék gyártása során képződött és tovább nem hasznosítható maradék hulladék	3000 Ft
55
43
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	A törvényjavaslat célja a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
működését érintő törvények módosítása.
A hitelintézetek 2013-2016 közötti időszakra vonatkozó üzleti stratégiájában elsődleges
célként a magyar exporthoz való nagyobb hozzájárulást, az exportlefedettség és az ezt
biztosító hitel-, garancia- és biztosításállományok jelentős bővítését irányozza elő.
2.	A törvényjavaslat szerint a filmgyártásra igénybe vehető közvetett támogatás mértéke a
filmalkotások magyarországi filmgyártási költségvetésének 25%-ára emelkedik, amely
rendelkezést - néhány kivétellel - már a mozgóképszakmai hatósághoz 2014. június 25-ét
követően benyújtott kérelmek alapján folyamatban lévő eljárások esetében is alkalmazni kell.
3.	A törvényjavaslat az MFB Zrt. tevékenységét érintő új jogszabályoknak és közjogi
szervezetszabályozó eszközöknek való megfelelés érdekében szükséges módosításokat
tartalmazza.
4.	A törvényjavaslat célja az Exim Bank Zrt., valamint a Mehib vámtitokhoz való hozzáférése
lehetőségének megteremtése.
5.	Magyarország a Magyar Nemzeti Filmalap, valamint Támogatásokat Vizsgáló Iroda
koordinációjában egyeztetéseket folytatott az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy a
Bizottság által 2013 novemberében kihirdetett új Filmművészeti Közlemény (2013/C, 332/01
Közlemény a filmekhez és egyéb audiovizuális alkotásokhoz nyújtott állami támogatásról)
rendelkezései milyen módon jelennek meg a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben. A
törvénytervezet célja e módosítások átültetése a hazai filmtámogatási programba, és az ennek
jogi keretét adó filmtörvénybe.
6.	A magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójával (az ún. 98%-os különadóval)
kapcsolatban több ügyben hozott döntést az Emberi Jogok Európai Bírósága, továbbá az
Alkotmánybíróság is vizsgálta a szabályozást és hozott döntést. Mindemellett több, a
különadót érintő ügy van folyamatban a bíróságokon. A különadó-törvény (2010. évi XC.
törvény) módosításának célja, hogy a jelenlegi bizonytalan és összetett jogi helyzetet az
adóalanyok számára méltányos és megnyugtató módon rendezze.
7.	A törvényjavaslat a Magyar Posta stratégiájának megfelelő új működési struktúrája
alkalmazásának a lehetőségét fogalmazza meg, illetve részlegesen implementálja a
2014/24/EU irányelv és a 2014/25/EU irányelv Magyar Postára vonatkozó rendelkezéseit.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános
gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára
közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról
szóló 2012/21/EU bizottsági határozat 1. és 2. cikke szerint az általános gazdasági érdekű
szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás
ellentételezése formájában nyújtott állami támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek
minősül és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében megállapított bejelentési
44
követelmény alól, ha az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásának ellentételezése
nem haladja meg a 15 millió EUR éves összeget.
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatörvény)
egyes rendelkezései hosszabb ideje nem lépnek hatályba, mert folyik a törvény adott
rendelkezéseinek egyeztetése az Európai Bizottsággal.
A Magyar Kormány az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott
Magyar Posta javára ellentételezni kívánja az általa nyújtott közszolgáltatás méltánytalan
többletterhét a nemzeti hatáskört meg nem haladó mértékben, az Európai Bizottsággal
egyeztetés alatt álló struktúrát és további kérdéseket nem érintve.
8.	A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) módosítását a
hulladék gyűjtésével és tárolásával, a hulladéklerakási járulékkal és a melléktermékkel
kapcsolatos szabályok módosításának szükségessége indokolja.
Annak érdekében, hogy a gyűjtéssel, a tárolással és a melléktermékkel kapcsolatos
szabályozás egységesen értelmezhető és alkalmazható legyen, és az a jogalkalmazást a
gyakorlatban elősegítse, a Ht. vonatkozó rendelkezéseit rugalmassá kell tenni. Ez abban az
esetben érhető el, ha a gyűjtőre vonatkozó definíciót pontosítjuk, a tárolást a tartós tárolástól
megkülönböztetjük és a tárolást külön definiáljuk, továbbá egyszerűsítjük, és
kormányrendeleti szintre delegáljuk a melléktermékre vonatkozó szabályokat.
Ami a gyűjtést illeti, fontos hangsúlyozni, hogy a hulladék keretirányelvben (a továbbiakban:
HKI) meghatározott, a hulladék elkülönítetten történő gyűjtésére vonatkozó célokra és
kötelezettségekre tekintettel 2015. január 1-jétől Magyarországon a lakosságnál képződő
üveg, papír, fém és műanyag hulladékot minden településen szelektíven kell gyűjteni. Ezeket
a célokat Magyarországon elsősorban a folyamatosan bővülő házhoz menő rendszerrel, illetve
hulladékgyűjtő szigetek és hulladékgyűjtő udvarok létesítésével lehet elérni. Kiegészítő
alternatívaként azonban a nevelési-oktatási intézmények által szervezett papírgyűjtés is
hozzájárulhat a szelektivitás növeléséhez. Mindezen túlmenően a nevelési-oktatási
intézményben tanulók hulladékgazdálkodással kapcsolatos szemlélete is megfelelő módon
formálódhat. Ehhez szakmailag megalapozott egyensúlyt célszerű felállítani a közszolgáltató
és a nevelési-oktatási intézmény lehetőségei között. Erre tekintettel lehetőséget kell biztosítani
arra, hogy a nevelési-oktatási intézmények is hozzájárulhassanak a szelektív
hulladékgyűjtéshez.
Annak érdekében, hogy Magyarországon a hulladéklerakásnak a hulladékhasznosítás
viszonylag rövid időn belül alternatívája lehessen, ugyanakkor a vállalkozások erejét a
jelenleg alkalmazandó hulladéklerakási járulék összege ne Toppanthassa meg, a
hulladéklerakási járulék összegét a hazai gazdasági viszonyokhoz és a hulladékgazdálkodás
jelenlegi fejlettségéhez mérten kell meghatározni.
9.	Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló
2013.	évi CXXXIV. törvény módosítása biztosítja az ideiglenes ellátás keretében végzett
hulladékszállítás folyamatosságát azáltal, hogy a 3 hónapos kijelölés- meghosszabbítás helyett
a katasztrófavédelmi szerv részére biztosítja a maximálisan 12 hónapos, szakaszos
meghosszabbítás lehetőséget.
45
10.	Az Alkotmánybíróság 20/2014. (VII. 3.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) az
Alaptörvénnyel összhangban lévőnek találta a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és
egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a
továbbiakban: Szhitv.) által végrehajtott takarékszövetkezeti integrációt. Az Abh. ugyanakkor
alkotmányos követelményt állapított meg az Szhitv. 19. § (3) bekezdése, 17/D. §-a, 17/H. §
(2)	bekezdése, valamint a törvény 1. melléklet IX. 9.1. e) pontja vonatkozásában, kimondva,
hogy ezek alkalmazása során az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdéséből következő
alkotmányos követelmény, hogy a mintaalapszabályok csak olyan kötelező elemeket
tartalmazhatnak, amelyek a törvény céljainak eléréséhez nélkülözhetetlenek, vagy a törvény
végrehajtását szolgálják, illetőleg a hitelintézetek integrált működésére irányadó európai uniós
követelmények teljesítéséhez szükségesek. Ennek az alkotmányos követelménynek a
jogalkalmazás során való teljesítése szükségessé teszi az Szhitv. céljainak pontosabb
meghatározását, de nem szükséges az alkotmányos követelmény szó szerint megismétlése,
mert az a jogalkalmazókra e nélkül is közvetlenül kötelező.
A törvényjavaslat emellett az Szhitv. hatályba lépése óta eltelt időszak fejleményeire és a
bekövetkezett jogszabályváltozásokra tekintettel módosítja az Szhitv. egyes rendelkezéseit
annak érdekében, hogy az integráció a prudens működés követelményeit szem előtt tartva a
lehető legsikeresebben működhessen.
11.	A törvényjavaslat a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény egyes
rendelkezéseit módosítja annak érdekében, hogy a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció a
prudens működés követelményeit szem előtt tartva a lehető legsikeresebben működhessen.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-3. §-hoz
A törvényjavaslat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó
egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításával kimondja, hogy a
külföldi jogi vagy természetes személy mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem
minősülő ingatlan tulajdonjogát, az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei
kormányhivatal engedélyével szerezheti meg. Diplomáciai, konzuli képviselet, valamint
ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek ingatlanszerzéséhez az engedélyt a
fővárosi és megyei kormányhivatal adja meg nemzetközi szerződés vagy viszonosság
fennállása alapján. A nemzetközi szerződésről, illetve a viszonosság fennállásáról a
külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó. A javaslat továbbá beemeli a
lakástörvénybe a külföldi jogi személy és a külföldi természetes személy fogalmakat.
A 4. §-5. §-hoz
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim tv.) jelenleg
hatályos 1. § (5) bekezdése és 2. §-a az Eximbank aktivitásának további bővítése céljából
lehetőséget teremt arra, hogy a nevezett intézmény az ügyfelek által megvalósított
befektetéseket is finanszírozhassa.
Az Exim tv. 1. § (5a) bekezdés 1. pontjának módosítása a beszállítói ügylet tekintetében
lehetővé teszi a devizakülföldi természetes személlyel történő szerződéskötést, valamint
46
definiálja a nemzetközi versenyképességet javító befektetés, a nemzetközi versenyképességet
javító beruházás és a nemzetközi versenyképességet javító forgóeszközigény fogalmát.
A 6. §-7. §-hoz
Az Exim tv. új 17. § (2) bekezdése megszünteti az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai,
valamint a vezérigazgató esetében a párttisztség viselésével kapcsolatos összeférhetetlenségi
szabályt. A jogalkotó szakítani kíván az eddigi - általánosságban tapasztalható gyakorlattal-
miszerint bizonyos tisztségekre csak az ahhoz kapcsolódó, nagyon szűkén értelmezhető
feltételeknek megfelelő személy nevezhető ki. A módosítás ekként úgy kívánja a szabályozást
átalakítani, hogy pártban betöltött tisztség ne képezhesse akadályát az egyébként szakmailag a
feladatra rátermett személyek kinevezésének.
Az Exim tv. 18. § újonnan megállapítani kívánt (4) bekezdésének az Exim tv.-be való
beépítésének indoka annak a gyakorlatban nem példa nélküli helyzetnek a feloldása, amikor a
18.	§ (3) bekezdésben előírt szakirányú felsőfokú képesítési követelmény olyan szakmai és
személyes kompetenciákkal rendelkező személyek elől zárná el a kinevezés lehetőségét, akik
többéves tapasztalatuk vagy kiemelkedő elméleti tudásuk révén nem hogy alkalmasak
lennének a kinevezéshez kapcsolódó feladatok ellátására, de stratégiai célok és más
körülmények kifejezetten indokolttá is teszik e személyek kinevezését.
A 8. §-hoz
A kiviteli vámeljárás során a harmadik országba exportáló exportőr köteles vámáru
nyilatkozatot tenni, amely adatok szerepelnek a vámhatóság nyilvántartásában. Tekintettel
arra, hogy a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16. §-a
értelmében vámtitoknak minősül minden, a vámigazgatási eljárással kapcsolatos tény, adat,
körülmény, igazolás vagy információ, bármilyen ilyen jellegű adatkörhöz való hozzáférés
törvényi felhatalmazást igényel. A rendelkezés meghatározza a vámtitokhoz való hozzáférés
adatkörét, amelyhez az Eximbank és a Mehib Rt. hozzáférhet, továbbá az adatkezelés célját és
időtartamát.
A 9. §-10. §-hoz
A törvényjavaslat szerint a filmgyártásra igénybe vehető, a mozgóképről szóló 2004. évi II.
törvény szerinti közvetett támogatás mértéke a filmalkotások magyarországi filmgyártási
költségvetésének 20%-áról 25%-ra emelkedik annak érdekében, hogy a filmgyártás
finanszírozásának normatív módon meghatározott, valamennyi filmelőállítónak
automatikusan járó része tervezhetőbbé, a nemzetközi stábok számára pedig Magyarország
még vonzóbb forgatási célponttá váljon.
A hatályba léptető rendelkezés alapján a 25%-os mértékű közvetett támogatást mindazon
filmalkotások kapcsán alkalmazni kell, amelyekre vonatkozóan a támogatás iránti kérelem a
mozgóképszakmai hatósághoz 2014. június 25-ét követően került benyújtásra és a
támogatásra jogosultság megállapítására irányuló eljárás a rendelkezés hatálybalépésekor
folyamatban van. Nem lehet alkalmazni a 25%-os mértékű közvetett támogatást a
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal támogatási szerződést kötött
filmalkotásokra vonatkozó támogatásra jogosultság megállapítására irányuló eljárásokban.
47
A 11. §-13. §-hoz
A jövőben az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénynek az ügyvédi ellenjegyzéssel
kapcsolatos szabályai oly módon módosulnak, hogy az ügyvédnek az általa aláírt okiraton el
kell helyeznie egy hamisítás elleni védelmi elemekkel ellátott, sorszámozott biztonsági jelet
(matricát), amelyet az ellenjegyzéssel egyidejűleg a területi ügyvédi kamara által erre a célra
létrehozott elektronikus felületen keresztül aktiválnia kell. A vonatkozó rendelkezéseket az
egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról
szóló 2013. évi CCLII. törvény és részben az egyes törvényeknek agrár- és kömyezetügyi
tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvény vezette be. A törvényjavaslat a
hivatkozott rendelkezések hatálybalépését külön törvényre utalja annak érdekében, hogy az új
ellenjegyzési rend végrehajtásához elengedhetetlen informatikai fejlesztések
megvalósulásához még szükséges idő biztosított legyen.
A törvényjavaslat 2015. január 1. napjáról 2015. május 1. napjára módosítja a letétkezelés
megújított szabályainak hatálybalépési időpontját.
A törvényjavaslat a számviteli beszámoló területi ügyvédi kamara részére történő
megküldésének kötelezettsége körében részletesebb szabályozást alakít ki annak érdekében,
hogy az ügyvédek e kötelezettségüket jogértelmezési bizonytalanságok nélkül tudják
teljesíteni.
A 14. §-15. §-hoz
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény rendelkezései alapján az MFB Zrt.-nek a
tulajdonában álló befektetési-, illetve kockázati tőkealapok kezelésére vonatkozó szabályokra
és ezáltal az alapok befektetési tevékenységére nem minden esetben van ráhatása. Erre
tekintettel indokolt a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX.
törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 4. § (5) bekezdésének és 9. §-ának a törvényjavaslat
szerinti módosítása.
A 16. §-hoz
A törvényjavaslat bővíti az MFB tv. szerinti gazdálkodó szervezetek körét, lehetővé téve a
jogszabállyal létrehozott, gazdasági tevékenységet is folytató jogi személyek MFB Zrt. általi
finanszírozását.
A fejlesztési tőkefinanszírozás MFB tv. szerinti fogalma kiegészül a beruházáshoz kapcsolódó
forgóeszközigény finanszírozhatóságával. A törvényjavaslat pontosítja továbbá az MFB tv.
22.	§-ának korábbi e) - a törvényjavaslat szerinti módosítást követően f) - pontjának
szövegét.
A 17. §-hoz
Az MFB Földgázkereskedő Zártkörűen Működő Részvénytársaság MFB Zrt. általi
megalapítása érdekében szükséges az MFB tv. 2. mellékletének módosítása.
48
A 18. §-hoz
Kodifikációs pontosítás.
A 19. §-hoz
A törvényjavaslat alapján hatályát veszti az MFB tv. azon rendelkezése, amely szerint az
MFB Zrt. az eredményéből nem fizet osztalékot.
A 20. §-hoz
A kiviteli vámeljárás során a harmadik országba exportáló exportőr köteles vámáru
nyilatkozatot tenni, amely adatok szerepelnek a vámhatóság nyilvántartásában. Tekintettel
arra, hogy a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16. §-a
értelmében vámtitoknak minősül minden, a vámigazgatási eljárással kapcsolatos tény, adat,
körülmény, igazolás vagy információ, bármilyen ilyen jellegű adatkörhöz való hozzáférés
törvényi felhatalmazást igényel. A rendelkezés meghatározza a vámtitokhoz való hozzáférés
adatkörét, amelyhez az Eximbank és a Mehib Rt. hozzáférhet, továbbá az adatkezelés célját.
Az adatszolgáltatás a Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. §
(10)	bekezdésén alapul.
A 21. §-24. §-hoz
A törvényjavaslat a jogállásában és elnevezésében is többször megváltozott Kormányzati
(később Közigazgatási) Frekvenciagazdálkodási Hatóság (a továbbiakban: KFGH) szervezeti
integrációjára irányul. A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról
szóló 2010. évi LXXXII. törvény alakította ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságon
belül a KFGH sajátos jogállását és státuszát. A 2010. évi LXXXII. törvény hatálybalépését
(2011. augusztus 11.) megelőzően a KFGH 1994. és 2006. év között a honvédelmi miniszter
irányítása alatt központi hivatalként (Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal néven),
2007. január 1. napja és 2010. augusztus 10. napja közötti időszakban pedig, a Közigazgatási
és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala önálló hatáskörű szervezeti
egységeként, Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hatóság néven látta el a nem polgári célú
frekvenciagazdálkodással kapcsolatos feladatokat.
A törvényjavaslat szerint a szabályozási konvergencia jegyében a KFGH önálló, sajátos
jogállása, törvényi szabályozása megszűnik és feladatait az egységes frekvenciagazdálkodó
hatóság látja el a továbbiakban.
A 25. §-hoz
A törvényjavaslat az uniós jogban megfogalmazott „négy alapszabadság” elvének
megfelelően a magyar filmelőállító és a magyar filmgyártó definíciójából kiveszi a
tulajdonosi összetételre vonatkozó rendelkezést, és kizárólag a magyarországi székhelyhez
(letelepedéshez) köti a fogalom meghatározását. A törvény ugyanakkor más rendelkezéseiben
továbbra is pozitív elbírálással (magasabb besorolási pontszámmal) kezeli a
filmprodukciókban lévő magasabb magyar részvételi arányt.
49
A 26. §-hoz és a 28. §-hoz
A törvényjavaslatban foglalt módosító rendelkezések kedvezőbb szabályokat állapítanak meg
a filmelőállítók számára, amennyiben a magyar nyelven gyártott, valamint az alacsony
költségvetésű filmek esetében a támogatási intenzitás felső határát 100%-ra emelik. Ez
jelentős segítséget jelent azon gyártóknak, akiknek a támogatáshoz szükséges önrész
előteremtése nagy nehézséget okoz (pl. a magasabb költségvetésű filmek esetében).
A koprodukciókra vonatkozó új intenzitásiszabályok (EGT tagállamok részvételével készülő
koprodukciók esetén 60%, az OECD közepesen fejlett és fejlődő országok listáján szereplő
államok részvétele esetén 100%) az új Filmművészeti Közleményből kerültek átültetésre.
A 27. §-hoz
A közvetett támogatás mértékének 25%-ra történő emelésével Magyarország várhatóan
stabilizálja közép-európai vezető pozícióját „filmgyártásvonzó” képessége tekintetében.
Ennek eredményeképp a következő években a hazai filmgyártási kapacitás (infrastruktúra,
gyártó stábok, műszaki kiszolgáló cégek) maximális kihasználtsággal fognak működni.
Iparági tapasztalatok szerint teljes kihasználtság esetén a hazai filmgyártás volumene évi 50-
60 milliárd Ft között van. Ez a körülmény, valamint az a tény, hogy a tapasztalatok szerint a
filmgyártók ettől az évtől szinte teljes egészében a Filmalap letéti számláján keresztül
kívánják igénybe venni a filmgyártási közvetett támogatást, azt indokolja, hogy az éves
támogatási keretösszeg a Filmalapon keresztül legyen lehívható. (50 milliárd iparági költés
esetén a közvetett támogatások összértéke 12,5 milliárd Ft lenne.) Ezáltal elkerülhető az is,
hogy a filmgyártók a közvetítő szervezeteknek magas (10%-ot is meghaladó mértékű)
jutalékokat fizessenek a közvetett támogatás piaci megszerzéséért.
A 29. §-hoz
A módosítás célja a korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély megszerzésére jogosultak -
korábban indokolatlanul leszűkített - körének kibővítése az európai uniós szabályozással
összhangban az olyan belföldön bejegyzett gazdasági társasággal, amely belföldi szakosított
hitelintézet tulajdonában áll.
A 30. §-31. §-hoz és a 33. §-hoz
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása révén azok a földgázkereskedők,
amelyek a földgáz egyetemes szolgáltatás jogszabályban meghatározott áránál kedvezőbb
áron értékesítenek földgázt az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók számára, és az
egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók számára a jogszabályban előírt
szolgáltatásokat is biztosítják - hasonlóan az egyetemes szolgáltatói engedélyesekhez -
részesülhetnek a kedvező áron kitermelhető, valamint az importforrások kiesése esetén is
rendelkezésre álló hazai termelésű földgázból. A módosítás lehetővé teszi továbbá, hogy az
egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátásának forrás összetételében ellátási
formától függetlenül biztosított legyen a hazai kitermelésű földgáz.
A 32. §-hoz
Szükséges a korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyezési eljárás ésszerűsítése az elvi
engedély megadására vonatkozó lehetőség bevezetésével.
50
A 34. §-hoz
A törvényjavaslat alapján a magánszemély az adó megállapításához való jog elévülési idején
belül az állami adóhatósághoz benyújtott kérelmében kezdeményezheti, hogy az állami
adóhatóság törölje a terhére 2013. december 31-ét megelőzően 98%-os adómértékkel
megállapított különadó-fizetési kötelezettséget. Az állami adóhatóság az adószámlán a 98%-
os adómértékkel megállapított kötelezettség és az ahhoz kapcsolódóan megállapított
jogkövetkezmények helyett átalányközteher-kötelezettséget állapít meg a kötelezettség eredeti
esedékessége napjára vonatkozó hatállyal. Az átalányközteher-kötelezettség alapja
megegyezik a különadó alapjával.
Az átalányközteher-kötelezettség mértéke igazodik a különadóval terhelt kifizetés
időpontjában hatályos szabályoknak megfelelően kiszámított közteher-mértékhez, és
figyelembe veszi a visszatérítés és a különadó teljesítése közötti időtartamot.
Annak érdekében, hogy a magánszemély ne érvényesíthesse kétszeresen követelését, a
törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a rendelkezések nem alkalmazhatók akkor, ha
bármely jogorvoslat alapján kártérítésre vált jogosulttá. Amennyiben a jogorvoslat
folyamatban van, az adóhatóság az eljárást csak abban az esetben indítja meg, ha a
magánszemély a kérelmében nyilatkozik arról, hogy a jogorvoslati kezdeményezést
visszavonta, és az ezt igazoló iratokat a kérelemhez csatolja.
Az új rendelkezéseket a hatálybalépéskor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásokban is
alkalmazni kell, továbbá a hatálybalépést követően a 98%-os adómértékkel megállapított
kötelezettség utólagos csökkentésére is kizárólag csak ezek a szabályok alkalmazhatók.
A 35. §-hoz és a 40. §-hoz
A módosító rendelkezések a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010.
évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) kiemelt események listájának összeállítására
vonatkozó, a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes
törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és az Európai Bizottság egységes gyakorlatával már
részben összhangba hozott szabályok teljes harmonizációját valósítják meg.
A 36. §-37. §-hoz, a 42. §-hoz és a 45. §-hoz
A törvényjavaslat a jogalkalmazói tapasztalatok alapján a sajtótermékek nyilvántartásával
kapcsolatos egyes szabályokat pontosítja. így a módosuló rendelkezések egyértelműsítik a
bejelentési, a nyilvántartásba vételi, a változás bejelentési és törlési szabályokat.
A 38. §-hoz és a 41. §-hoz
A törvényjavaslat a médiaszolgáltatási pályáztatással kapcsolatos szabályok felülvizsgálatára
irányul a jogalkalmazói és a bírósági eljárásokban szerzett tapasztalatok fényében.
így a bírósági gyakorlatra tekintettel a törvényjavaslat pontosítja, garanciális szempontból
egyértelműsíti, hogy a pályázati ajánlatok mely alaki hibái esetében van, illetve mely
esetekben nincs helye hiánypótlásnak, valamint a továbbiakban nem teszi lehetővé azt, hogy a
51
Médiatanács valamely vállalkozást pályázati eljárás nélkül is feljogosíthasson
médiaszolgáltatás nyújtására.
A törvényjavaslat szerint módosulnak a kvótakötelezettségek számítási szabályai a
tekintetben, hogy a több médiaszolgáltatással rendelkező médiaszolgáltatók mely
kötelezettségeit lehet összeszámítani és melyeket nem, amennyiben mentesítési szerződéssel
rendelkezik a médiaszolgáltató.
A 46. §-hoz és a 47. §-hoz
A módosuló rendelkezésekkel összefüggő technikai kodifikációs módosítások.
A 43. §-hoz és a 44. §-hoz
Az Mttv. jelenlegi 207. § (6) bekezdése szerint a műsorterjesztés és a digitális átállás
szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 38. § (1) bekezdésében szabott határidőig 2014.
december 31-éig az analóg földi terjesztésű, országos audiovizuális médiaszolgáltatás
médiaszolgáltatója programdíjat nem kérhet. A jelentős befolyásoló erejű (a továbbiakban:
JBE) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatók programdíj igényének érvényesítése a határidő
lejártát követően a médiaszolgáltatók piacára, a műsorterjesztők piacára, valamint az
előfizetői díjakra is kedvezőtlen hatással lehet. A törvényjavaslat szerint a JBE lineáris
audiovizuális médiaszolgáltatók programdíj érvényesítésének részletes szabályait a Kormány
rendeletével állapítja meg, a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltatók a kormányrendelet
megjelenéséig a jelenlegi állapotot fenntartva, az előfizetői érdekekre is figyelemmel
programdíjat nem kérhetnek.
A 48. §-49. §-hoz
Az uniós jogban a közbeszerzési kötelezettséget az ajánlatkérő alanyi ismérveiben rejlő
körülmények, vagy az általa végzett tevékenység jellege alapozza meg. Az előbbi körben a
közbeszerzési kötelezettség főszabály szerint általános, de az uniós jog és azt követve a
magyar jog bizonyos tevékenységekre kivételt teremt e kötelezettség alól. Az utóbbi körben
kizárólag a végzett tevékenységhez kapcsolódik a közbeszerzési kötelezettség. Az alanyi és
tevékenység alapú közbeszerzési kötelezettségre vonatkozóan az uniós jog külön
irányelvekben rendelkezik, ezeket azonban a magyar jog törvényi szinten egyetlen
jogszabályban, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben (a továbbiakban: Kbt.)
ülteti át.
Korábban a 2004/18/EK irányelv szabályozta az alanyi ismérvek alapján fennálló
közbeszerzési kötelezettséget (klasszikus ajánlatkérők), a 2004/17/EK irányelv pedig a
közszolgáltatók közbeszerzéseire irányadó szabályokat tartalmazta (közszolgáltató
ajánlatkérők). A közszolgáltatásnak minősülő tevékenységek körét a 2014/17/EK Irányelv
határozta meg, ezen belül a 6. cikk (2) bekezdés c) pontjában definiálta a postai
szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások fogalmát. A Kbt. jelenleg hatályos 4. § 18. pontja ezt a
fogalom-meghatározást tartalmazza.
A 2014/24/EU Irányelv és a 2014/25/EU Irányelv hatályon kívül helyezik a korábbi
szabályozást, és részben eltérő szabályokat állapítanak meg, egyebek mellett a postai
szolgáltatók tekintetében is. A törvényjavaslat ennek megfelelően módosítja a Kbt. vonatkozó
rendelkezéseit.
52
Egyrészt a 2014/24/EU Irányelv 7. cikk kivételeket teremt az alanyi alapon közbeszerzésre
köteles ajánlatkérő szervek közbeszerzési kötelezettsége alól oly módon, hogy a postai
szolgáltatók által végzett következő tevékenységeket kiveszi ezen Irányelv hatálya alól:
a)	elektronikus postával összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-
értékű szolgáltatások (beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton történő biztonságos
továbbítását, a címkezelési szolgáltatásokat és ajánlott elektronikus levelek továbbítását);
b)	a 66100000-1 és 66720000-3 közötti CPV-kódok alatti és a 2014/25/EU irányelv 21.
cikkének d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatások, beleértve különösen a postai
pénzesutalványokat és a postai elszámolási számlákról történő átutalásokat;
c)	bélyeggyűjtői szolgáltatások; vagy
d)	logisztikai szolgáltatások (a fizikai kézbesítést és/vagy a raktározást egyéb, nem postai
funkciókkal vegyítő szolgáltatások).
Másrészt a 2014/25/EU Irányelv 13. cikk (2) bekezdés c) pontja szűkíti a postai
szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások fogalmát, ezzel szűkítve azon közszolgáltatási
tevékenységek körét, melyek az ajánlatkérő alanyi ismérveitől függetlenül közbeszerzési
kötelezettséget alapoznak meg. Eszerint:
,,c) „a postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások”: a következő területeken nyújtott
szolgáltatások:
i.	postaszolgálat-irányítási szolgáltatások (a feladást megelőző és az azt követő szolgáltatások,
például a küldeményrendező szolgáltatások);
ii.	az a) pontban nem szereplő postai küldeményekhez, így például címzés nélküli közvetlen
küldeményhez kapcsolódó szolgáltatások.”
(Ezzel kikerül a postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások fogalmából az alábbi, a
2004/17/EK Irányelv 6. cikkében szereplő kör:
-	elektronikus postával összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-
értékű szolgáltatások (beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton történő biztonságos
továbbítását, a címkezelési szolgáltatásokat és ajánlott elektronikus levelek továbbítását),
-	a XVIIA. melléklet 6. kategóriájában és a 24. cikk c) pontjában meghatározott pénzügyi
szolgáltatások, beleértve különösen a postai pénzesutalványokat és a postai elszámolási
számlákról történő átutalásokat,
-	bélyeggyűjtői szolgáltatások, valamint
-	logisztikai szolgáltatások (a fizikai kézbesítés és/vagy a raktározás).
A törvényjavaslatban foglalt módosítások eredménye az, hogy kikerül a Kbt. hatálya alól a
2014/24/EU Irányelv 7. cikkében meghatározott tevékenységek köre, tekintettel arra, hogy
ezek a tevékenységek a postai szolgáltató tekintetében a 2014/25/EU Irányelv 13. cikk (2)
bekezdés c) pontja alapján sem minősülnek közbeszerzés- kötelesnek.
Az 50. §-52. §-hoz
A javasolt módosítás révén a kormányzati kommunikációs feladatok hatékonyabb és
költségtakarékosabb ellátása érdekében a Kbt. felhatalmazást ad a Kormány részére, hogy
elrendelje a kormányzati kommunikációs feladatok ellátását biztosító kommunikációs
szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó termékek (a továbbiakban: kommunikációs
szolgáltatások és termékek) közbeszerzésének központosított eljárás keretében történő
lebonyolítását. A Kormánynak a felhatalmazás alapján meg kell határoznia a központosított
eljárás személyi és tárgyi hatályát, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet, valamint az
53
eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét. A központosított közbeszerzés alkalmazásának célja,
hogy a kormányzati kommunikációs tevékenységre fordított költségvetési előirányzatok és
uniós támogatások tervszerű felhasználása, az eljárások lebonyolításához szükséges megfelelő
szakértelem biztosítása, valamint a központi beszerzési rendszerben rejlő gazadási előnyök
hasznosítása. A kommunikációs szolgáltatások és termékek közbeszerzése során az
ajánlatkérésre feljogosított szervezetnek a mindenkor hatályos Kbt. rendelkezései szerint kell
eljárnia, ugyanakkor a kormányzati kommunikációs feladatok egyedi sajátossága miatt
szükségessé válik a Kbt. eltérő szabályok megalkotása is, amelyre a módosító javaslat szintén
felhatalmazást ad a Kormány részére.
A fentieken túl a törvényjavaslat a közbeszerzési rendszer működését biztosító technikai
jellegű módosítást tartalmaz.
Az 53. §-58. §-hoz
1.	A javasolt módosítás a program céljaival összhangban meghatározza egyfelől az
életjáradékra jogosult személy fogalmát valamint az életjáradék nyújtóját annak érdekében,
hogy szabályozott és ellenőrizhető keretek között létrejött életjáradéki szerződések
vehessenek részt az e módosítással biztosított lehetőséggel.
2.	Az életjáradéki program érdekében a Nemzeti Eszközkezelő által végezhető tevékenységek
körét ezen új elemmel szükséges kibővíteni.
3.	Az életjáradéki program keretében megvásárolható életjáradék nyújtókkal szembeni
alapvető törvényi feltételeket határozza meg annak érdekében, a program szabályozott keretek
között tudjon megvalósulni.
Emellett az életjáradékra jogosultat a már megkötött szerződésből eredően megillető speciális
jogosultságaira tekintettel a lakáshasználat kérdését az általánostól eltérően szükséges
szabályozni.
Az 59. §-61. §-hoz
A módosítás következtében az országgyűlési képviselők általános választásának évében a
Kormánynak - a főszabályként érvényesülő október 15-ei határidőhöz képest - több idő áll a
rendelkezésére, hogy benyújtsa a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot az
Országgyűlésnek. Megjegyzendő, hogy e benyújtási határidő esetén is biztosított a központi
költségvetési törvényjavaslat december 31-éig történő elfogadása, nincs szükség a központi
költségvetési törvényjavaslat elfogadására vonatkozó eljárási határidők módosítására sem.
Figyelemmel arra, hogy a helyi önkormányzat megalapozott költségvetési koncepciót a
központi költségvetési törvényjavaslat ismeretében tud készíteni, indokolt annak garantálása,
hogy a polgármesternek az országgyűlési választások évében is elegendő ideje legyen a
költségvetési koncepció benyújtására. Ennek érdekében a rendelkezés a költségvetési
koncepció benyújtására vonatkozó határidőt a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat
Országgyűlésnek történő benyújtására vonatkozó határidőt követő harmincadik napban
állapítja meg, tehát az országgyűlési választások évében november 30-áig kell azt benyújtani
a képviselő-testületnek. A módosítás a központi költségvetést megalapozó törvényj avaslat
tekintetében a benyújtás időpontjának meghatározása helyett a hatálybalépés időpontjához
mint feltételhez kapcsolja annak benyújtását.
54
A 62. §-63. §-hoz
A szakmaközi szervezetek által hozható piacszervezési intézkedések bevezetésének feltételei
az uniós jogban megváltoztak, így már nem szükséges azok nem tag szervezetekre történő
kiterjesztéséhez a legalább egy éve történő alkalmazás. Erre tekintettel indokolt ezt a szűkítő
feltételt a hazai törvényi szabályozásból is hatályon kívül helyezni.
A 64. §-hoz
Alapvető elvárás az egyetemes postai szolgáltatóval kapcsolatban, hogy a szolgáltatást a
lehető legmagasabb színvonalon és a lehető legalacsonyabb költségen nyújtsa. Ezen elvárás
teljesítése a piaci körülmények között csak abban az esetben lehetséges, ha az egyetemes
postai szolgáltató - azokon a településeken, ahol ez gazdasági szempontból indokolt - a
szolgáltatás teljesítésébe saját jogon eljáró szervezeteket is bevonhat. A partner szervezet
teljesítésbe való bevonása nem eredményezheti az egyetemes postai szolgáltatás sérelmét. A
partner szervezet postai szolgáltatóvá válik, az általa felvett küldemények gyűjtését,
feldolgozását, szállítását és kézbesítését az egyetemes postai szolgáltatás részeként a kijelölt
egyetemes postai szolgáltató látja el.
A 65. §-hoz
A kijelölt egyetemes postai szolgáltatót megillető jogosultságok körében nevesítésre kerül a
partner szervezettel való szerződéskötés jogosultsága.
A 66. § -hoz
A hivatalos iratokkal kapcsolatos egyetemes postai szolgáltatót megillető kötelezettség és
kizárólagos jog ellátásába - a hivatalos iratok felvétele vonatkozásában - az egyetemes postai
szolgáltató partner szervezetet is bevonhat.
A 67. §-hoz
Rögzíteni szükséges, hogy a partner szervezetre - mivel az általa végzett tevékenység kereteit
teljes körűen az egyetemes szolgáltató határozza meg - a számviteli elkülönítésre vonatkozó
követelmények nem értelmezhetők, ezért az általa e törvény alapján végzett tevékenységhez
kapcsolódó bevétel célszerűen az egyetemes szolgáltató adatszolgáltatásában kell, hogy
megjelenjen.
A 68. §-hoz
A rendelkezés a Postatörvény egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére vonatkozó
rendelkezéseket módosít, illetve egészít ki.
A 69. §-hoz
A rendelkezés a Postatörvényt úgy módosítja, hogy lehetővé teszi, hogy a 2013., illetve a
2014.	évekre vonatkozóan a központi költségvetés megtérítse a Magyar Posta által nyújtott
közszolgáltatás kapcsán felmerült méltánytalan többletterhét. A miniszterelnökséget vezető
miniszter felé kell a Magyar Postának az elszámolást teljesítenie ezzel az összeggel
kapcsolatban. A § (2) bekezdése eljárási rendelkezéseket tartalmaz.
55
A 70. §-hoz
A tárolás fogalom definiálását az indokolja, hogy a Ht. 2. mellékletében a Dl5 és a 3.
mellékletében az RÍ 3 kezelési műveletek szerinti tárolás nehezen értelmezhető egyes, a HKI-
ben és a Ht.-ben meghatározott rendelkezésekkel. Ennél fogva a tárolást, mint kezelési
műveletet, sokan félreértelmezik. Ez arra vezethető vissza, hogy a HKI-ben egyszerre van
jelen a lerakást és a tartós tárolást nem támogató új célokat, elveket magában foglaló
normatartalom és a korábbi HKI-ből átemelt ártalmatlanítási műveleteket tartalmazó
melléklet, amely ugyanakkor külön D kóddal jelöli a tárolást és a tartós tárolást is. Az előbbi a
további D kóddal jelölt ártalmatlanítási műveletek elvégzéséhez kapcsolódik, járulékos
tevékenységként azokat megelőzi, és ebből fakadóan csak ideiglenesen végezhető. Ez
vonatkozik a hasznosítást megelőző tárolásra is. Ezzel szemben a Dl2 kóddal jelölt tárolás
tartós tárolásnak minősül, amely fogalmat ugyanakkor a hulladéklerakókról szóló, 1999.
április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelvet átültető, a hulladéklerakással, valamint a
hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.)
KvVM rendelet nem ismeri, és nem is szabályozza. A módosítás célja, hogy egyértelművé
tegye a tárolás fogalmi elemeit, továbbá megkülönböztesse, illetve elhatárolja azt a tartós
tárolástól és a gyűjtéstől, hogy az engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek és a
hatóságok számára egyértelmű legyen az alkalmazandó jog.
A 71. §-hoz
A papírhulladék gyűjtése a nevelési-oktatási intézmények számára a Ht. 12. §-ának
módosítása révén válik biztosítottá. Az új rendelkezés koherens lesz a Ht. más
rendelkezéseivel, hiszen a Ht. 39. § (1) bekezdése eleve biztosítja azt a lehetőséget, hogy
bizonyos esetekben a természetes személy ingatlanhasználó a települési hulladékot ne a
közszolgáltatónak adja át, hanem a Ht.-ben meghatározott egyéb módon gondoskodjon a
települési hulladék kezeléséről. Ezeket az eseteket határozza meg a Ht. 39. § (2) bekezdése,
amely szerint a települési hulladékot úgynevezett átvételi helyre is el lehet vinni és ott a
jogosultnak átadni. Az átvételi hely fogalmát az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények
kialakításáról és üzemeltetésének feltételeiről szóló kormányrendelet fogja meghatározni.
Ennek kialakításához és üzemeltetéséhez nincs szükség hulladékgazdálkodási engedélyre.
Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy miután a tanulók feltehetőleg a háztartásban
képződött papírhulladékot viszik be a nevelési-oktatási intézménybe, az települési
hulladéknak fog minősülni.
Függetlenül attól, hogy a papírhulladék települési hulladéknak minősül, a módosítás révén
biztosítható, hogy a háztartásban képződő papírhulladék egy része változatlanul a
közszolgáltatókhoz kerüljön, ugyanakkor a tanulók ne legyenek elzárva attól a lehetőségtől,
hogy az általuk összegyűjtött hulladékot a nevelési-oktatási intézmény tőlük átvehesse, és ezt
követően szabadon értékesíthesse, és mindezt szemléletformáló kampány keretén belül
szervezze meg.
A fentieken túlmenően azt is fontos megjegyezni, hogy az ilyen módon összegyűjtött
papírhulladék tovább értékesítésére vonatkozóan a Ht.-ben új szabályt előírni nem kell,
tekintettel arra, hogy miután a nevelési-oktatási intézmény a papírhulladék birtokbavételével
hulladékbirtokossá válik, a nevelési-oktatási intézménynek immáron értelemszerűen a Ht.
hulladékbirtokosra vonatkozó szabályai szerint kell eljárnia. Ezeket a szabályokat a Ht. 31. §
(1)	és (2) bekezdése úja elő. Vagyis a nevelési-oktatási intézmény szabadon eldöntheti, hogy
56
a tanulóktól átvett papírhulladékot elszállíttatja, átadja egy kereskedőnek, közvetítőnek vagy
hulladékkezelőnek.
A 72. §-hoz
Annak érdekében, hogy a melléktermékek piaca erősödjön, és azok az anyagok, amelyek a
melléktermékre vonatkozó feltételeknek megfelelnek, ne kerüljenek be a hulladékra
vonatkozó szabályokat felölelő rezsimbe, és ez a hulladékképződés csökkenését
eredményezze, továbbá a melléktermékkel kapcsolatos adminisztrációs terhek is
mérséklődjenek, a Ht. 64. §-a szerinti eljárásrendet egyszerűsíteni kell. A melléktermék
tárolására, felhasználására és forgalmazására vonatkozó szabályokat kormányrendeletben kell
szabályozni.
A 73. §-hoz
Annak érdekében, hogy az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakítására és
üzemeltetésére vonatkozó szabályok megfelelően kapcsolódhassanak a további,
kormányrendeleti szinten szabályozott hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályokhoz, az
egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakítására és üzemeltetésére nem miniszteri,
hanem kormányrendeleti szintű felhatalmazást kell biztosítani. Erre tekintettel a felhatalmazó
rendelkezéseket módosítani szükséges.
A 74. §-hoz
Az (1) bekezdés az elkülönítetten gyűjtött hulladék definíciójának értelmezését segíti elő.
A (2) bekezdés értelmében a hulladéktermelő a gyűjtőhöz hasonlóan is csak legfeljebb 1 évig
tarthatja magánál a hulladékot. A gyűjtő tevékenységével ellentétben ez azonban gyűjtésnek
minősül.
A (3) bekezdésre vonatkozó indokolás megegyezik a fentebbi indokolással.
A (4) bekezdés azt a lehetőséget teremti meg, hogy azt a hulladéktípust, például savas ólom
akkumulátor hulladékot, amelyre jelenleg Magyarországon a hasznosítás feltételei nem
biztosítottak (nincs engedéllyel rendelkező hulladékkezelője), olyan kereskedőnek vagy
közvetítőnek is át lehessen adni, aki azt valamely uniós országban engedéllyel rendelkező
kezelőnek át tudja adni. Ezt jelenleg a Ht. nem teszi lehetővé. Az egyes hulladékáramokat,
amelyekre ezt a lehetőséget biztosítani szükséges, kormányrendeletben lenne célszerű
szabályozni.
Az (5) bekezdés megteremti annak lehetőségét, hogy a házi komposztálást és a lakosok által
közösen végzett közösségi komposztálást hulladékgazdálkodási engedély nélkül lehessen
végezni. Jelenleg ugyanis a Ht. 3. mellékletének R3 kódja szerint - amelyet a HKI határoz
meg - a komposztálás hasznosítási művelet, amelyet a Ht. 15. § (2) bekezdése értelmében
csak engedély birtokában lehet végezni. Ennek a rendelkezésnek a hatályban tartása jelentős
mértékben szűkítené a házi és a közösségi komposztálás lehetőségeit, ezért ezeket a
tevékenységeket ki kell venni az engedélyköteles hulladékgazdálkodási tevékenységek alól.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a házi és a közösségi komposztálásról nem kell nyilvántartást
vezetni, sem pedig adatot szolgáltatni a környezetvédelmi hatóságnak.
57
A (6) bekezdés alapján a tranzit hulladékszállítások esetében, ahol sem a bejelentő, sem pedig
a címzett nem magyarországi cég, továbbá a tisztségviselők nem magyar állampolgárok, és a
magyar hatósági erkölcsi bizonyítvány bekérése csupán az eljárást hátráltatja, de a
hulladékszállítást érdemben nem befolyásolja, a cégekre, illetve cégek vezető
tisztségviselőjére vonatkozó hatósági erkölcsi bizonyítványt csak magyarországi székhellyel
vagy telephellyel rendelkező cégek esetében szükséges kötelezővé tenni.
A (7) és (8) bekezdés a melléktermék felhasználásának lehetőségeit könnyíti meg. A
hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályozás egyik fontos célja ugyanis, hogy azok a
termelésből kikerülő anyagok, amelyek a Ht. hatálybalépését megelőző időkben hulladékként
lettek besorolva, minél nagyobb arányban tudjanak melléktermékként hasznosulni. Ezáltal a
HKI és a Ht. szerinti hulladékhierarchia 1. szintjének, azaz a hulladékképződés
megelőzésének az alkalmazását lehetne erősíteni, hiszen ezek az anyagok a gazdaságban
nyersanyagként visszakerülnek a termelési körforgásba. A melléktermékként való besorolás
kisebb terhet róhat a gyártókra. Amennyiben a gyártók a termelési folyamataikat
felülvizsgálják a melléktermék saját termelési folyamaton belüli felhasználásának vagy a
továbbértékesítés lehetőségét kutatva, akkor az hulladékszegény gyártási folyamatokat
eredményezhet, és csökkenhet a képződött hulladék mennyisége, bővülhet a termelési
folyamatokban felhasználható nyersanyagok köre.
A (9) bekezdés annak lehetőségét termeti meg, hogy a biohulladékból előállított komposztok
minőségi osztályba legyenek besorolva, és ennek részletes szabályairól kormányrendelet
rendelkezzen.
A 75. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a hulladéklerakási járulék 2015. január 1-jétől esedékes 9000 forintban
meghatározott tonnánkénti összege a közszolgáltatók teherbíró képességét jelentős mértékben
meghaladja, a hulladéklerakási járulék összegét a 2014. évi szinten indokolt meghatározni.
A 76. §-hoz
Az (1) bekezdés módosítása alapján a 2. § (1) bekezdés 7. pontjában foglalt, az előkészítő
műveletek nem kimerítő listájára való hivatkozás szükségtelen, mivel az előkezelési
tevékenységeket a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint
hatósági engedélyezéséről szóló kormányrendelet melléklete fogja előírni.
A (2) bekezdés egyértelművé teszi azt, hogy a feltöltés hasznosítási művelet, amelyet a
2011/753/EU bizottsági határozat 1. cikk 6. pontjában határoz meg.
A (3) bekezdés értelmében a visszavétel törlendő a fogalmak közül. Visszavenni ugyanis nem
kizárólag használt elemeket és elektronikus berendezéseket lehet. Ezt azonban külön
törvénynek vagy kormányrendeletnek kell részletesen szabályoznia.
A (4) bekezdés annak lehetőségét teremti meg, hogy a tárolást ne kezelési engedéllyel
végezhessék, hanem olyan tevékenységre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel,
amelyhez a tárolás, mint járulékos tevékenység közvetlenül kapcsolódik. A tárolás ugyanis
nem kezelési tevékenység, hanem a Ht. 2. és 3. melléklete szerinti Dl5 és RÍ3 kódok
értelmében a további hulladékgazdálkodási tevékenységek érdekében álló tevékenység. Erre
tekintettel a Ht. 32. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezendő.
58
A (5) bekezdés indokolása azonos a (4) bekezdéshez fűzött indokolással.
Az (6) bekezdés megteremti annak lehetőségét, hogy azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek
begyűjtésre és tárolásra vonatkozó engedéllyel rendelkeznek, és ezek 2014. december 31-ét
követően veszítik hatályukat, az engedélyek érvényességi idejének végéig használhassák
azokat.
A 77. §-hoz
Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló
2013.	évi CXXXIV. törvény szerint a közszolgáltatási szerződésen alapuló
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás hiányában, a közszolgáltatás ideiglenes ellátására a
hatáskörrel rendelkező megyei katasztrófavédelmi igazgatóság határozattal közérdekű
szolgáltatót jelöl ki. A kijelölés a törvény jelenleg hatályos 1. § (7) bekezdése szerint
maximálisan 9 hónapra történhet, amely egy alkalommal legfeljebb 3 hónappal
meghosszabbítható.
A kijelölések eddigi tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a települési önkormányzatok a
jogszabály alapján rendelkezésre álló 9+3 hónapos időtartam alatt szerződéskötési
kötelezettségüknek sok esetben nem tudnak eleget tenni. Mivel a hulladékszállítás folyamatos
biztosítása közérdek, ezért az ideiglenes ellátásra vonatkozó kijelölések érvényességi idejének
lejárta előtt meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy indokolt esetben az illetékes hatóság a
kijelölés időtartamát meghosszabbíthassa. Ugyanakkor továbbra is elő kell segíteni, hogy a
településeken szerződéses alapú közszolgáltatási rendszer valósuljon meg.
A fentiekre tekintettel a törvényjavaslat a 3 hónapos meghosszabbítási lehetőség helyett a
legfeljebb egy évvel, ezen belül alkalmanként 3 hónappal történő meghosszabbításra tesz
javaslatot.
A 78. §-102. §-hoz
A törvényjavaslat az Alkotmánybíróság 20/2014. (VII. 3.) AB határozatának megfelelően
módosítja az Szhitv.-t és hozzáigazítja azt a részben megváltozott jogi környezethez, továbbá
a jogalkotó részletesebben kifejti a 2013. évi CXXXV törvénnyel elérni kívánt céljait. Az
Alkotmánybíróság 20/2014. (VII. 3.) AB határozata alapján a törvényjavaslat az
egyetemlegességben új helytállási sorrendet alakít ki 2015. január 1-ei hatállyal, illetve
világossá teszi a kilépők/kizártak vonatkozásában az egyetemlegesség időbeli hatályának
kérdését. Bővíti az integráció lehetőségét a bővülésre, hogy a törvényjavaslat alapján
részvénytársaságok, illetve szakosított hitelintézet is csatlakozhasson az integrációhoz. Az
Integrációs Szervezetbe történő tagfelvétel feltételeit és eljárását az Integrációs Szervezet
dolgozza ki, a tagfelvételre a Takarékbank előzetes egyetértése alapján kerül sor. A
Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (a továbbiakban: SZHISZ) szélesebb
körben az alapszabályában határozhatja meg a működését, a szövetkezeti hitelintézetek is
nagyobb szabadságot kapnak az alapszabályuk meghatározására. A törvényjavaslat emellett
pontosítja az Szhitv. REPIVA-t érintő szabályait, és ehhez kapcsolódóan a jogbiztonság
érvényesülésének biztosítása érdekében megfelelő átmeneti szabályokat állapít meg. A
törvényjavaslat ezen kívül az új Polgári Törvénykönyv, valamint a hitelintézetekről és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
59
hatálybalépésére tekintettel pontosítja a jogszabályi hivatkozásokat, valamint a szövetkezeti
hitelintézetek gyakorlati működését könnyítő, sajátos szabályokat állapítja meg.
A 100. §-hoz
Az Abh. a törvény 20/A. § (4) bekezdésének az alábbi sorrendben -”, illetve az ,„
amennyiben a sorrendben megelőző helyen álló személyek a követelésért nem álltak helyt és
fizetésképtelenségüket jogerős bírósági ítélet mondta ki” szövegrészeit alaptörvény-
ellenesnek mondta ki, és ezért azokat 2014. december 31-ei hatállyal megsemmisítette.
Az Abh. 211-213. pontjai és, ezen belül is kiemelten a 211. pont szerint „az a rendelkezés,
mely a szövetkezeti hitelintézeteket egymás tartozásaiért kifejezetten az SZHISZ-t meg-
előzően helytállásra kötelezi, a tulajdonjog szükségtelen, ezáltal alaptörvény-ellenes
korlátozását valósítja meg.” Azaz az Alkotmánybíróság szerint az, hogy a pénzügyi
kockázatközösségben kielégítési sorrend legyen, nem alkotmányellenes, csak az, hogy az
SZHISZ-t megelőzően álljanak helyt a szövetkezeti hitelintézetek. Az Alkotmánybíróság
figyelembe vette, hogy bár még folyamatban van a szövetkezeti hitelintézeti szektor
átvilágítása [19. § (5) bekezdése, 20/A. § (2) bekezdése], de a pénzügyi kockázatközösségnek
már több szövetkezet ténylegesen is a tagjává vált. A már erre tekintettel végrehajtott
pénzügyi műveletek miatt, a jogbiztonság védelme érdekében az Alkotmánybíróság - az
Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 45. § (4) bekezdése alapján - az
alaptörvény-ellenesnek minősített szövegrészek 2014. december 31-ei hatállyal történő
megsemmisítéséről döntött.
A fentiek miatt a törvényjavaslat egyrészt kielégítési sorrendet állapít meg (mert az lehet
alkotmányos), de az Abh.-nak megfelelően úgy teszi ezt, hogy az SZHISZ-t a szövetkezeti
hitelintézetek elé helyezi. A törvényjavaslat értelmében ez a módosítás 2015. január 1-én lép
hatályba annak érdekében, hogy a jogszabály hatálybalépése időben egybeessen az
Alkotmánybíróság döntésének hatályosulásával e szakasz vonatkozásában.
A 103. §-105. §-hoz
A törvényjavaslat az Szhitv. módosításának megfelelően módosítja a Hpt. egyes
rendelkezéseit, és bővíti az integrációban való részvétel, illetve működés lehetőségeit.
A 106. §-107. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás.
A 108. §-hoz
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36. § (5) bekezdése alapján a
nemzetközi együttműködésben szervezett szerencsejátékok esetén a szervező az állami
adóhatóság engedélyének megszerzését követően is csak akkor kezdheti meg a tevékenységet,
ha az állami adóhatóság az érintett államok szerencsejáték felügyeleti hatóságaival az
együttműködési megállapodásokat megkötötte. E rendelkezést a törvényjavaslat hatályon
kívül helyezi annak érdekében, hogy a hatóságközi megállapodások megkötése a szervezői
tevékenység megkezdését ne akadályozza.
Záró rendelkezések.