﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/1273. számú
törvényjavaslat
a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok
kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény
és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2014. szeptember
2014. évi ... törvény
a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló
2011. évi CLXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról
1.	A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló
2011. évi CLXVIII. törvény módosítása
1.	§
(1)	A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló
2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) 2. §-a a következő 2a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„2a. átlaghozam: a termelő saját hozamadata hiányában alkalmazott, az agrárpolitikáért felelős
miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett
közleményben, adott növénykultúrára és adott évre vonatkozóan meghatározott megyei - ennek
hiányában országos - átlagos hozamadat;”
(2)	Az Mkk. tv. 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„7. elemi káresemény: üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű
hozamcsökkenést okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár,
tavaszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;”
(3)	Az Mkk. tv. 2. § 16/a. és 17. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„16a. kármegállapítást támogató szerv: a káreseményt kiváltó időjárási jelenséget és természeti
eseményt vagy annak következményét megfigyelő, arról adatot gyűjtő és a kármegállapítást
alátámasztó adatot szolgáltató szerv;
17. kockázatviselés helye: az egységes kérelemben feltüntetett azon terület, amely alapján a
mezőgazdasági termelő kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettsége megállapításra kerül;”
(4)	Az Mkk. tv. 2. § 19-21. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„19. mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényben a mezőgazdasági
árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;
20.	mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növénykultúrára, továbbá a gazdasági céllal tartott,
illetve tenyésztett haszonállatra kötött vagyonbiztosítás;
21.	mezőgazdasági káresemény: a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön a
káreseménnyel érintett területen a termesztett növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű várható
hozamcsökkenését okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági
árvízkár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;”
(5)	Az Mkk. tv. 2. § 26-28. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
1
„26. referenciahozam: a referencia-időszak hozamának - ideértve szükség esetén az átlaghozamot
is - számtani átlaga;
27.	referenciahozam-érték: a referenciahozam alapján számított átlagtermésnek a miniszter által
vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben meghatározott referenciaáron
számított értéke;
28.	referencia-időszak: a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb
hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év;”
(6)	Az Mkk. tv. 2. § 30. és 30a. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„30. tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter
magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;
30a. tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a
kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a
termőrügy, virág vagy terméskezdemény elhal, és ennek következtében a növénykultúra
hozamcsökkenést szenved;”
(7)	Az Mkk. tv. 2. § 32. és 32a. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„32. téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított kettő méter
magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;
32a. téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a
repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából,
valamint az ültetvényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából
adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény;”
(8)	Az Mkk. tv. 2. § 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„34. vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában
mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy
részecske miatti homokverést is;”
2. §
Az Mkk. tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A mezőgazdasági termelőt sújtó időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás
díjának támogatására a következő pénzforrások használhatóak fel:
a)	az állam által évenként a központi költségvetésből nyújtott támogatás,
b)	az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési Alapból az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusában foglaltakkal
összhangban nyújtott támogatás.”
3.	§
(1)	Az Mkk. tv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
2
„(1) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt
feltételek teljesítése esetén - a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 12. § (5) és (6) bekezdésében
foglaltakra is figyelemmel - kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:
a)	a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor
és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt,
b)	a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt - az e törvény
végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint - az erre a célra létrehozott elektronikus
felületen bejelentette,
c)	elemi káreseményt szenvedett el,
d)	30%-ot meghaladó mértékű üzemi szintű hozamérték-csökkenést szenvedett el,
e)	az agrárkár-megállapító szerv az elemi káresemény tényét, valamint a d) pontban foglaltakat a
14. § (2) bekezdése szerinti döntéssel igazolta,
f)	a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmet tárgyév november 30-áig az erre a célra
létrehozott elektronikus felületen benyújtotta,
g)	a kárenyhítési hozzájárulást a 10. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján határidőben és
maradéktalanul megfizette, és
h)	a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor az elemi káreseményen alapuló okon kívüli
okból nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.”
(2)	Az Mkk. tv. 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés h) pontja az üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű
hozamcsökkenést okozó mezőgazdasági árvízkár esetén nem alkalmazandó.”
(3)	Az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény szerinti kockázatközösségben tag
mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes
kérelemben, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű
referenciahozam-értékének legalább felére kiterjedően - az adott kárenyhítési évre vonatkozóan -
nem köt az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági
biztosítást.”
4.	§
(1)	Az Mkk. tv. 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő legfeljebb a
hozamérték-csökkenésnek a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki
térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014-2020 időszakra vonatkozó európai uniós
iránymutatásnak a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által
okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.2. alfejezet (346) pontjában
meghatározott 80%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult, amely mértékbe bele kell
számítani az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított, bármely egyéb - állami
vagy uniós társfinanszírozású - támogatást és a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő
káresemény után a biztosító által kifizetett kártérítési összeget is.
(2)	A kárenyhítő juttatás (1) bekezdés szerinti összegének megállapítása során a termelő
hozamérték-csökkenését az elemi káresemény bekövetkeztéből adódóan fel nem merült költség
értékével mérsékelni kell.”
(2)	Az Mkk. tv. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(4) A tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál a tárgyévet megelőző év
november 1-jétől a tárgyév október 31-ig bekövetkezett, és e törvény alapján igazolt aszálykárt,
belvízkárt, felhőszakadáskárt, jégesőkárt, tavaszi fagykárt, téli fagykárt, valamint viharkárt kell
figyelembe venni.”
5.	§
Az Mkk. tv. 13. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az agrárkár-enyhítési szerv érdemi vizsgálat nélkül elutasítja
a)	a kockázatközösségben nem tag,
b)	a fizetési kötelezettségét maradéktalanul határidőre nem teljesítő,
c)	az igazolt kárbejelentéssel nem rendelkező, vagy
d)	az elemi káreseményen alapuló okon kívüli okból nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak
minősülő
mezőgazdasági termelő által benyújtott kárenyhítő juttatás iránti kérelmet.
(4)	A (3) bekezdés d) pontja az üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű
hozamcsökkenést okozó mezőgazdasági árvízkár esetén nem alkalmazandó. ”
6.	§
(1)	Az Mkk. tv. 14. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kárbejelentése alapján dönt:
a)	a mezőgazdasági káresemény megtörténtéről,
b)	a mezőgazdasági káresemény határidőben történő bejelentéséről,
c)	arról, hogy a várható hozamcsökkenést a mezőgazdasági káresemény okozta,
d)	a kár helyéről, és
e)	a várható hozamcsökkenés mértékéről.
(2)	Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatás iránti kérelmére
dönt:
a)	az elemi káresemény megtörténtéről,
b)	a mezőgazdasági káresemény határidőben történő bejelentéséről,
c)	arról, hogy a hozamcsökkenést elemi káresemény okozta,
d)	a kár helyéről,
e)	a hozamcsökkenés mértékéről, és
f)	az üzemi szintű hozamérték-csökkenés mértékéről.”
(2)	Az Mkk. tv. 14. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az agrárkár-megállapító szerv a (2) bekezdés szerinti döntést a mezőgazdasági termelő
kérelmére az üzemi szintű hozamérték-csökkenés mértékének feltüntetése nélkül is meghozza.”
(3)	Az Mkk. tv. 14. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az agrárkár-megállapító szerv az (1) és (2) bekezdés szerinti tényeket a kármegállapítást
támogató szerv adatain alapuló kockázatelemzés eredményei szerint lefolytatott adminisztratív-
vagy helyszíni ellenőrzés megállapításaira alapozva, továbbá a 17. § (2) bekezdése alapján a
biztosítótól kapott adatok figyelembevételével állapítja meg.
4
(4)	Az ország egész területét vagy annak meghatározott részét érintő egyes káreseményt kiváltó
időjárási jelenségről az országos meteorológiai szerv internetes honlapján tájékoztatót tesz közzé,
amelyben a feltűntetett adat helyességét az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell. A helyesnek
vélelmezett adatot a törvény hatálya alá tartozó eljárásban kötelezően alkalmazni kell.
(5)	Az (1) bekezdés d) pontja és a (2) bekezdés d) pontja alkalmazásában a kár helyét a
Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR) kötelező alkalmazásával
kell meghatározni.”
(4)	Az Mkk. tv. 14. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Az agrárkár-megállapító szerv az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak
megfelelően az (1) és (2) bekezdés szerinti döntés adattartalmát a kárenyhítő juttatás iránti kérelem
adattartalmával együtt megküldi az agrárkár-enyhítési szervhez, míg a kárenyhítő juttatás iránti
kérelem ellenőrzött adatából készített adatállományt továbbítja a mezőgazdasági igazgatási
szervhez.
(8)	Az agrárkár-enyhítési eljárás keretében az elsőfokú hatósági döntés meghozatalára irányuló
eljárás tárgyi díj - és illetékmentes.”
7.	§
(1)	Az Mkk. tv. 15. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az agrárkár-enyhítési szerv a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő kérelmére indult
eljárásban a kárenyhítő juttatásra való jogosultságról, valamint a kárenyhítő juttatás összegéről)
„c) az agrárkár-megállapító szerv által hozott döntés,”
(alapján dönt.)
(2)	Az Mkk. tv. 15. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés szerint kifizetésre kerülő kárenyhítő juttatás vonatkozásában azt a 12. § (3)
bekezdése szerinti arányos csökkentési mértéket kell alkalmazni, amely arra a kárenyhítési évre
vonatkozóan került alkalmazásra, amelyben a kárenyhítő juttatás iránti igény felmerült.”
8.	§
Az Mkk. tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követő harminc napon
belül, de legkésőbb a tárgyév augusztus 31-ig köteles átadni az agrárkár-enyhítési szerv részére az e
törvény végrehajtására szolgáló, a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás
igénybevételének feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján (a továbbiakban: díjtámogatott
konstrukció) kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:
a)	a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím,
eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),
b)	a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (kötvényszám, módozat, biztosítási
esemény),
c)	a biztosított növénykultúra megnevezésére,
d)	a kockázatviselés helyére, valamint
e)	a biztosítási összegre, a nettó díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett nettó díjelőírás összegére
5
vonatkozó adatokat.
(2)	A biztosító a díjtámogatott konstrukcióban kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai
alapján a kár lezárását követően harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév november 20-ig az
alábbi információkról köteles tájékoztatást adni az agrárkár-enyhítési szervnek és a mezőgazdasági
igazgatási szervnek:
a)	a mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló adatok (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv.
szerinti ügyfél-azonosító),
b)	a kockázatviselés helye szerint, növénykultúránkénti bontásban a biztosítónak bejelentett
káresemény, valamint
c)	a mezőgazdasági termelő részére a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján kifizetendő
kártérítés összege.
(3)	Az agrárkár-enyhítési szerv és a mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti
információkat az agrárkár-megállapító szerv részére elérhetővé teszi.
(4)	A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás iránt kérelmet benyújtó
mezőgazdasági termelő által kötött valamennyi növénybiztosítási szerződés adatáról biztosítási
eseményenkénti és kockázatviselési hely szerinti bontásban
a)	a biztosított mezőgazdasági termelő vonatkozásában:
aa)	az eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójáról,
ab)	a biztosított növénykultúra megnevezéséről,
ac)	a biztosított növénykultúra üzemi szintű területéről,
ad)	a biztosított növénykultúra hektáronkénti biztosítási összegéről,
ae)	a biztosított növénykultúrára kötött biztosítás díjáról, valamint
af)	a biztosított növénykultúra MePAR szerinti blokkazonosítójáról;
b)	a biztosított és károsodott mezőgazdasági termelő vonatkozásában:
ba)	a károsodott növénykultúra nevéről,
bb)	a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményről,
bc)	a kárkifizetés összegéről, valamint
bd)	a káresemény MePAR szerinti blokkazonosítójáról
évente egy alkalommal az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt tájékoztatni.
(5)	A (4) bekezdés szerinti adatokat az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény
kizárólag statisztikai, gazdaságelemzési, valamint rendszerfejlesztési célra használhatja fel.”
9.	§
(1)	Az Mkk. tv. 18. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis tartalmazza:
a)	a mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti
ügyfél-azonosító),
b)	a kárbejelentéssel kapcsolatos,
c)	a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos,
d)	a kárenyhítő juttatással kapcsolatos,
e)	a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatással kapcsolatos,
f)	a kármegállapítást támogató szerv által e törvény alapján szolgáltatott, és e törvény
végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott, valamint
g)	a (3) bekezdés szerinti
adatokat.
6
(3)	A 6. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 16. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénylő
mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg a kárenyhítő juttatásra,
illetve a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra jogosító növénykultúra szerinti bontásban
nyilatkoznia kell a tárgyévet megelőző évben használatában lévő összes termőterület nagyságáról,
valamint e termőterületen megtermelt összes termény mennyiségéről.”
(2)	Az Mkk. tv. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az agrárkár-enyhítési szerv a biztosító 17. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatását követően az
agrárkár-enyhítési szerv és a biztosítók közötti megállapodás alapján, de legkésőbb a tárgyév
augusztus 15-éig tájékoztatja az érintett biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási
kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő
a)	nevéről és eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójáról, továbbá
b)	az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban biztosított növénykultúráinak tárgyévi
teljes területéről és azok MePAR szerinti blokkazonosítójáról, valamint táblasorszámáról.”
(3)	Az Mkk. tv. 18. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A kárbejelentésben és a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben bejelentett adatok ellenőrzése
céljából az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség
mezőgazdasági termelőnkénti adatait az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott
módon továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szerv részére.”
10.	§
Az Mkk. tv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Ha a haszonbérlő e törvény szerinti elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt 30%-ot
meghaladó mértékű hozamcsökkenést szenved, és ennek tényét az agrárkár-megállapító szerv a 14.
§ (2a) bekezdése szerinti döntésével igazolja, akkor a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról
szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról
szóló 2013. évi CCXII. törvényben foglaltak alapján haszonbér-mérséklés illeti meg.”
11. §
(1)	Az Mkk. tv. 23. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső oknak
(vis maior) minősül:]
„a) az elemi káresemény,”
(2)	Az Mkk. tv. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szerződő felek eltérő megállapodása hiányában a hozamérték-csökkenés mértékét azon
növénykultúránál, ahol a hozamérték-csökkenés mértékének számítását jogszabály nem állapítja
meg, kalkulált áron kell számítani, amelynek alapja:
a)	a tárgyévi tényleges értékesítési átlagár,
b)	az a) pontban foglalt adat hiányában a tárgyévi szerződéses felvásárlási ár,
c)	az a) és b) pontban foglalt adatok hiányában az összehasonlító ár,
amelynek összegéről - a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara és a
mezőgazdasági termelők érdekképviseletét ellátó szervek véleményének figyelembevételével - a
területileg illetékes agrárkár-megállapító szerv ad tájékoztatást.”
7
12. §
Az Mkk. tv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § Ez a törvény
a)	a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen
támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére
meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a
378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet 70. cikke,
b)	a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen
támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére
meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III.
címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok
megállapításáról szóló 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendelet,
c)	a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami
támogatásokról szóló, 2014-2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatás a természeti
katasztrófák által a mezőgazdasági ágazatban okozott károk helyreállításához nyújtott támogatásról
szóló 1.2.1.1. és a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által
okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.2. alfejezetei,
d)	az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési
támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013.
december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet termény-, állat- és
növénybiztosításról szóló 37. cikke, és
e)	az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési
támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013.
december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2014.
.....-i .../.../EU rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
13.	§
Az Mkk. tv.
a)	2. § 2., 4., 10., 15. és 35. pontjában a „növénykultúra legalább 30%-os mértékű
hozamcsökkenését okozza” szövegrész helyébe a „növénykultúrában hozamcsökkenést okoz”
b)	6. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „a mezőgazdasági káresemények” szövegrész helyébe
az „az elemi káresemények”,
c)	6. § (5) bekezdésében a „kárenyhítési juttatás” szövegrész helyébe a „kárenyhítő juttatás”,
d)	11. § (4) bekezdésében az „a mezőgazdasági káresemény” szövegrész helyébe az „az elemi
káresemény”,
e)	a 16. § (5) bekezdés b) pontjában az „ügyfél-azonosító számát” szövegrész helyébe az „ügyfél-
azonosítóját”
szöveg lép.
2.	A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi
CXXVIII. törvény módosítása
14.	§
A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi
CXXVIII. törvény 19/D. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
8
(A mezőgazdasági termelő egészben vagy részben csak abban az esetben mentesül a szerződésben
rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény szolgáltatási kötelezettsége alól ha)
„b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti területen ellenőrzési körén kívül eső mezőgazdasági
káresemény bekövetkezését a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti
kockázatok kezeléséről szóló törvénynek megfelelően az agrárkár-megállapító szervhez történt
bejelentés alapján meghozott döntéssel igazolta.”
3.	A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő
egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása
15.	§
(1)	A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő
egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban:
2013.	évi CCXII. törvény) 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A haszonbérlőt arra az évre, amelyben a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más
természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben foglaltak szerinti elemi káresemény vagy
időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt legalább 30%-os
mértékű hozamcsökkenést szenved, és ezt az agrárkár-megállapító szerv igazolja, legfeljebb a
hozamérték-csökkenéssel arányos haszonbér-mérséklés illeti meg arra a földre vonatkozóan,
amelyen a hozamérték-csökkenés bekövetkezett.”
(2)	A 2013. évi CCXII. törvény 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A haszonbérlő a haszonbérfizetési kedvezmény igénybevételét és mértékét a mezőgazdasági
termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben meghatározott,
a hozamcsökkenéssel érintett földre vonatkozóan kiállított hatósági döntés kézhezvételét követő 8
napon belül, írásban köteles közölni a haszonbérbeadóval.”
4.	Záró rendelkezés
16.	§
Ez a törvény 2014. november 17-én lép hatályba.
9
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer jelenlegi módosítását a „Komplex mezőgazdasági
kockázatkezelési rendszer” című EKOP projekt végrehajtása, a rendszer racionalizálása miatt
felmerült egyszerűsítési igények és a 2014. július 1-jétől hatályba lépett, állami támogatásokra
vonatkozó uniós szabályok indokolják.
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011.
évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) módosításai és az új agrárkár-enyhítési miniszteri
rendeletek 2014. november 1-jei hatálybaléptetése indokolt annak érdekében, hogy a 2014.
november 1-től induló 2015. kárenyhítési év egészére már az új eljárási szabályok zavartalanul
alkalmazhatóak legyenek. Az Európai Bizottság szempontjából előzetes jóváhagyást igénylő
támogatás-odaítélésre csak a 2015. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtását követően,
2016. márciustól kerülhet sor.
Az EKOP projekt keretén belül került sor a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer
elektronizálására, amely alapján a károk bejelentésére és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem
benyújtására kizárólag elektronikus úton lesz lehetőség. Mindezek alapján a termelők a
kárbejelentést és a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket a megyei kormányhivatal földművelésügyi
igazgatóságánál történő eddigi személyes vagy postai ügyintézés helyett az ügyfélkapun elérhető
elektronikus felületen intézhetik.
A fejlesztés egyik legfontosabb eredménye az, hogy a kárenyhítő juttatás iránti kérelem bonyolult
számításait az elektronikus rendszer végzi el, megkönnyítve így a termelő feladatát. További
jelentős hozadékot jelent a rendszerben létrejövő hatalmas kockázatkezelési adatbázis, amely
alapján az agrárkár-megállapító szerv számára lehetségessé válik a termelői kárbejelentésekről az
adminisztratív ellenőrzés alapján történő döntés, amellyel bizonyos esetekben mellőzhető lehet a
helyszíni ellenőrzés. Az adatbázis megkönnyíti a kockázatkezelési rendszer valamennyi
szereplőjének feladatát: a termelők kárenyhítő juttatás igénylését és biztosítás kötését, a hatóságok
ellenőrzését, a rendszer hatékony irányítását. Az összegyűjtött adatok lehetőséget teremtenek a
kockázatkezelési rendszer elemzésére, továbbfejlesztésére, valamint a vezetői döntések
megalapozott előkészítésére. Ezt támogatja az adatbázishoz kiépített statisztikai és jelentési
rendszer is.
Eljárásjogi módosítások közül kiemelendő, hogy a rész kárbejelentésekről és a termelő kárenyhítő
juttatás iránti kérelméről - a jelenleg is alkalmazott hatósági bizonyítvány helyett - a jövőben
döntést hoz az agrárkár-megállapító szerv, és bevezetésre kerültek az ún. érdemi vizsgálat nélküli
elutasító okok, amely jogintézménnyel már a kárenyhítő juttatás iránti eljárás korai szakaszában
kizárhatóak a megalapozatlan termelői igények, segítve ezáltal a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek
gördülékenyebb elbírálását.
A 2014-2020-as időszakot érintő állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok 2014. július 1-
jén léptek hatályba. Az új szabályok alapján indokolt változtatás, hogy a kárenyhítő juttatás iránti
kérelemben szereplő káresemények után a biztosítók által kifizetett kártérítés összege nem a
kárenyhítő juttatás szempontjából elszámolható hozamérték-csökkenést mérsékli, hanem magából a
kárenyhítő juttatásból kerül levonásra, amennyiben a 80%-os maximális kárenyhítés ezáltal
túllépésre kerülne. Továbbra is uniós előírás, hogy az adott növénykultúrára jellemző káreseményre
10
és az üzemi szintű referencia hozamérték legalább felére kiterjedően megkötött biztosítási szerződés
hiányában a károsult termelők az egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosultak.
11
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
Az Mkk. tv. 2. §-ában meghatározott fogalmak módosítását egyrészt az EKOP „Komplex
mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer” című projekt végrehajtása, másrészt a rendszer
racionalizálása miatt felmerült egyszerűsítési igények indokolják.
Az új fogalomként kerül meghatározásra a 2a. pont szerinti átlaghozam, amely így a megfelelő
adatokkal nem rendelkező termelőnek nyújt segítséget a kárenyhítő juttatás kiszámításában. Azzal,
hogy ezek a hozamadatok miniszteri közleményben kerülnek kihirdetésre, biztosítva van, hogy a
termelő az elszenvedett kár valós mértéke után igényeljen kárenyhítő juttatást.
A káreseménnyel érintett területen bekövetkezett károk szerinti bejelentés (parcella szintű
bejelentés) jogi alapjainak megteremtésével tartalmilag fontos módosítások kerültek étvezetésre a 7.
pont szerinti elemi káresemény és a 21. pont szerinti mezőgazdasági káresemény, valamint az egyes
kárfogalmak tekintetében.
A módosítások eredményeként elemi káresemény alatt a továbbiakban a növénykultúrában üzemi
szinten 30%-ot meghaladó mértékű károsodás értendő, míg mezőgazdasági káresemény a
károsodással érintett területen termesztett növénykultúrában 30%-ot meghaladó károsodás esetén
következik be.
A 2. § 28. pontja szerinti referencia-időszak fogalma is pontosításra került.
a 2. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás jogcíme a KAP I. pilléréből átkerült
a II. vidékfejlesztés pillérbe, ezért az Mkk. tv. 8. §-a szerinti felsorolást szükséges kiegészíteni az
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal.
a 3. §-hoz
A 11. § az agrárkár-enyhítő juttatás igénybevételének feltételeit tartalmazza. A 11. § (1) bekezdés
h)	pontjában - a 2014-2020 időszakra vonatkozó uniós előírásoknak megfelelően - azon
vállalkozások kizárására vonatkozó feltétel került beépítésre, amelyek a kárenyhítő juttatás iránti
kérelem benyújtásakor bármely, az elemi káreseményen kívüli okból nehéz helyzetben lévőnek
minősülnek.
a 4. §-hoz
A 12. § (1) bekezdésében az uniós állami támogatási szabályoknak megfelelő támogatási feltételek
kerültek meghatározásra. A támogatás mértéke 80%, amelybe - az ugyanazon elszámolható
költségek tekintetében - bele kell számítani bármely egyéb támogatást és a kárenyhítő juttatás iránti
kérelemben szereplő káresemények után a biztosító által kifizetett kártérítési összegeket is.
az 5. §-hoz
12
A 13. §-ban a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek érdemi vizsgálat nélküli elutasítási okai kerültek
felsorolásra. Ennek az új eljárásnak a beépítésére azért volt szükség, hogy az alapvető támogatási
feltételeket nem teljesítő kérelmekről már az eljárás korai szakaszában döntés születhessen.
a 6. §-hoz
A módosuló 14. § az agrárkár-megállapító szervek (megyei kormányhivatalok földművelésügyi
igazgatóságai) eljárási szabályait határozza meg. Újdonság, hogy az agrárkár-megállapító szervek
mind a kárbejelentésről, mind pedig a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről - a korábbi hatósági
bizonyítványok helyett - döntést hoznak.
Az agrárkár-enyhítési eljárás első szakasza, a káresemények bejelentésére vonatkozó szabályok, a
14.	§ (1) bekezdésében kerültek meghatározásra. Újdonság, hogy területi szintű (parcella szintű)
kárbejelentésekre is lehetősége lesz a továbbiakban a termelőknek.
A kárenyhítő juttatás iránt kérelmek szakmai igazolására továbbra is az agrárkár-megállapító szerv
jogosult. A 14. § (2) bekezdésében meghatározottakról az agrárkár-megállapító szerv döntést hoz,
amely döntés alapján hozza meg a kárenyhítő juttatás kifizetéséről szóló döntését az agrárkár-
enyhítési szerv (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal).
A (3)-(4) bekezdések szolgálják a „Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer” című
EKOP projekt végrehajtását, azzal, hogy törvényi szinten kerül szabályozásra az adminisztratív
ellenőrzés lefolytatásának a lehetősége is.
a 7. §-hoz
A 15. § új (4a) bekezdése az adott kárenyhítési évben esetlegesen alkalmazott visszaosztás
alkalmazását írja elő azon kárenyhítő juttatás iránti kérelmek esetében is, amelyet a visszaosztással
érintett kárenyhítési évben nyújtottak be, de a kérelem érdemi elbírálása valamely okból elhúzódott.
a 8-10. §-hoz
A 17. §-ban pontosításra kerültek a biztosító társaságok és az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Hivatal közötti adatállományok, míg a 18. §-ban a kockázatkezelési adatbázis elemei a jelenlegi
jogszabály módosításhoz igazodóan kerültek kialakításra.
A 22. § módosításában kizárólag a haszonbérmérséklés igazolásának a módja változik. Hatósági
bizonyítvány helyett a jövőben ez az agrárkár-megállapító szerv által kiállított döntéssel igazolható.
a 11. §-hoz
Technika változások átvezetése az Mkk. tv. 23. §-ában.
a 12. §-hoz
A 2014-2020 időszakra új agrár állami támogatási rendelet és irányelv került kihirdetésre 2014.
július 1-jétől. Ezen új uniós joganyagok felsorolásával egészül ki a 27. §.
a 13. §-hoz
Pontosító, szövegcserés módosításokat tartalmaz.
a 14. §-hoz
13
Az Mkk. tv. módosításai kihatással vannak az arra hivatkozó jogszabályokra is, így az egységes
jogalkalmazás megteremtése érdekében szükséges módosítani a szakmaközi szervezetekről és az
agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény 19/D. § (2) bekezdés b)
pontját.
a 15. §-hoz
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes
rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 63. § (1) és (3)
bekezdésében hibásan került meghatározásra a hozam-értékcsökkenés szövegrész, ezért azt
szükséges a helyes hozamcsökkenés szövegrészre módosítani.
14