﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/1507. számú
a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, valamint a légi-, a vasúti és a
víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló
2005. évi CLXXXIV. törvény módosításáról
Előadó:	Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2014. október
2014. évi.....törvény
a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, valamint a légi-, a vasúti és a
víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló
2005. évi CLXXXIV. törvény módosításáról
1.	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
1.	§
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3. § (4) bekezdés d)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A katonai légügyi hatósági eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól
mentesül:)
„d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a terrorizmust elhárító szerv
(a továbbiakban együtt: rendőrség), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-
végrehajtási szervezet, a vámhatóság, a katasztrófavédelem;”
2.	§
Az Lt. Első része a következő 3/G. §-sal egészül ki:
„3/G. § A légiközlekedésben a Kormány rendeletében meghatározott vonatkoztatási
rendszereket kell alkalmazni.”
3.	§
(1)	Az Lt. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Veszélyes áruk polgári légijármű által történő továbbításával kapcsolatos ismeretek
oktatása és vizsgáztatása a Kormány rendeletében meghatározott engedéllyel végezhető.”
(2)	Az Lt. 20. §-a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Légijárműből végzett légi távérzékelés végrehajtásához a légi távérzékelés
engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről szóló
kormányrendeletben meghatározott engedély szükséges.
(6)	A veszélyes áru légi úton történő továbbítása során a külföldről érkező veszélyes áru
repülőtérre érkezését, illetve a veszélyes áru légi úton történő továbbítását a földi kiszolgáló
szervezet, annak hiányában a feladó vagy a repülőtér üzemben tartója, a veszélyes áruk légi
szállításának a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által végzett ellenőrzésére vonatkozó
eljárás szabályait megállapító jogszabályban meghatározottak szerint köteles bejelenteni a
katasztrófavédelmi szerv részére.”
4.	§
Az Lt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenység - a 71. § 10. pont
e)	és h) alpontjában, valamint a 12. pont e) és g) alpontjában meghatározott tevékenység
kivételével, továbbá a 19. § (1) bekezdés b)-c) pontjában, a 29. §-ban, a 30. §-ban és a 34. §-
1
ban meghatározott eltéréssel - a légiközlekedési hatóságnak, a bajba jutott vagy eltűnt
légijármű megsegítésére, illetve a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő
tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés pedig a katonai légügyi hatóságnak az
adott tevékenységre vonatkozó engedélyével folytatható.”
5.	§
(1)	Az Lt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági
Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, 1592/2002/EK rendelet
és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű gyártásához, valamint
az ilyen légijárművet karbantartó szervezet működéséhez a légiközlekedési hatóság engedélye
szükséges.”
(2)	A Lt. 29. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az állami légijármű gyártásához, javításához, karbantartásához és felújításához a
katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.”
6.	§
Az Lt. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya
légiközlekedési szakszemélyzet képzésének részletes szabályait - a 20
szerinti kivétellel - a polgári légiközlekedés területén a miniszter
légiközlekedés területén a rendészetért felelős miniszter egyetértésével
felelős miniszter rendeletben állapítja meg.”
7.	§
Az Lt. 37. § (1) bekezdése a következő ac) alponttal egészül ki:
(A repülőtér lehet)
„ac) közös felhasználású repülőtér.”
8.	§
(1)	Az Lt. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
„(1) A nyilvános repülőtér légijármű által történő igénybevételéért - az (5) és (6) bekezdésben
foglalt kivétellel - a repülőtér üzemben tartója által megállapított díjat kell fizetni. A díjat
vagy a díj részletes ismertetését tartalmazó forrásra történő hivatkozást a 61/B. §-ban
meghatározott Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványban (Aeronautical Information Publication,
a továbbiakban: AIP) szereplő repülőtér esetén e kiadványban közzé kell tenni.
(1a) Ha a repülőtér nem szerepel az AIP-ben, akkor az (1) bekezdésben meghatározott díjat
vagy a díj részletes ismertetését tartalmazó forrásra történő hivatkozást a repülőtér honlapján
vagy a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott
látvarepülési szabályok szerinti repülésekről szóló kiadványban kell közzétenni.”
alá nem tartozó
. § (3) bekezdése
, az állami célú
a honvédelemért
2
(2)	Az Lt. 41. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § egyidejűleg a
következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A nem nyilvános repülőtér igénybevételét a repülőtér üzemben tartója engedélyezheti. A
polgári célú nem nyilvános repülőtér használatáért ellenszolgáltatás kérhető, amelyet a
repülőtér üzemben tartója állapít meg. Az ellenszolgáltatás értékét vagy az annak részletes
ismertetését tartalmazó forrásra történő hivatkozást az AIP-ben szereplő repülőtér esetén e
kiadványban közzé kell tenni.
(8a) Ha a repülőtér nem szerepel az AIP-ben, a (8) bekezdésben meghatározott
ellenszolgáltatás értékét vagy az annak részletes ismertetését tartalmazó forrásra történő
hivatkozást a repülőtér honlapján vagy a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről szóló miniszteri
rendeletben meghatározott látvarepülési szabályok szerinti repülésekről szóló kiadványban
kell közzétenni.”
9.	§
Az Lt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó
légijárműnek - a 12. § (1) bekezdésében meghatározott ejtőernyő és a személyzet által
vezetett egyéb repülőeszköz, valamint a (2) bekezdésben meghatározott légijármű kivételével
-	rendelkeznie kell a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz
típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatáról szóló rendelet szerint a
légiközlekedési hatóság által kiadott
a)	típusalkalmassági tanúsítvánnyal, vagy
b)	egyedi repülési engedéllyel.
(2)	Az állami célú légiközlekedésben légijármű, és egyes légiközlekedéssel kapcsolatos
eszköz abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre a katonai
légügyi hatóság típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.
(3)	A típusalkalmassági tanúsítvány és a katonai légügyi hatóság által kiadott
típusalkalmassági bizonyítvány igazolja, hogy a légijármű, vagy a légiközlekedéssel
kapcsolatos eszköz típusa megfelel a légiközlekedés biztonság előírásainak.
(4)	A típusalkalmassági tanúsítvány és a katonai légügyi hatóság által kiadott
típusalkalmassági bizonyítvány jogszabályban meghatározott esetben visszavonható vagy
felfüggeszthető.
(5)	Külföldön gyártott légijármű, illetve légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusvizsgálata
során a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok
tekintetében a katonai légügyi hatóság elfogadhatja más állam hatóságának igazolását arról,
hogy a típus a nemzetközi előírásoknak megfelel és a biztonságos repülésre, illetve
rendeltetésszerű használatra alkalmas.”
10.	§
Az Lt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó
légijármű - a 12. § (1) bekezdésében meghatározott ejtőernyő és a személyzet által vezetett
egyéb repülőeszköz, valamint a (2) bekezdésben meghatározott légijármű kivételével - akkor
3
tartható üzemben, ha rendelkezik a légiközlekedési hatóságnak a polgári légijármű
légialkalmassági követelményeiről, légialkalmassági vizsgálatáról és a légialkalmassági
tanúsítványról szóló rendelet szerinti
a)	légialkalmassági tanúsítványával, vagy
b)	egyedi repülési engedélyével.
(2)	Amennyiben az állami célú légiközlekedésben a katonai légügyi hatóság a légijárművet az
első üzembe helyezése előtt saját vizsgálata alapján is alkalmasnak találja a rendeltetésszerű
használatra, és a légijármű megfelel a típusalkalmassági bizonyítványban előírt
követelményeknek, akkor a légijárműre légialkalmassági bizonyítványt ad ki.
(3)	A légiközlekedési hatóság az európai uniós és a nemzeti előírásoknak való megfelelés
esetén, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi
hatóság az állami légijárművek nyilvántartásáról, gyártásáról és javításáról, valamint a típus-
és légialkalmasságáról szóló miniszteri rendeletben foglalt feltételeknek való megfelelés
esetén a légijármű légialkalmasságának vizsgálata során elfogadja más állam hatóságának a
légialkalmasságot tanúsító igazolását.
(4)	A légialkalmassági tanúsítvány határozatlan időtartamig hatályos. Az állami célú
légiközlekedésben a légialkalmassági bizonyítvány határozott időtartamig hatályos, időbeli
hatályát a katonai légügyi hatóság időszakos alkalmassági vizsgálat után meghosszabbíthatja.
(5)	A légialkalmassági tanúsítvány és a katonai légügyi hatóság által kiadott légialkalmassági
bizonyítvány hatályának fennállása alatt biztosítani kell a légijármű jogszabályban
meghatározott folyamatos légialkalmasságának fenntartását. A légialkalmassági vizsgálatot
soron kívül akkor is el kell végezni, ha a légijárművön a légialkalmasságot befolyásoló -
külön jogszabályban meghatározott - javítást vagy módosítást végeztek.
(6)	Amennyiben a légijárművet a lajstromból törlik, a légialkalmassági tanúsítványa, vagy a
katonai légügyi hatóság által kiadott légialkalmassági bizonyítványa hatályát veszti.
(7)	A 12. § (1) bekezdésben meghatározott ejtőernyő és személyzet által vezetett egyéb
repülőeszköz akkor tartható üzemben, ha megfelel a légijárművek gyártásáról, építéséről és
műszaki alkalmasságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek.
(8)	Amennyiben a légijármű az üzemben tartás során nem felel meg a légialkalmasság
követelményeinek, akkor az a bizonyítvány időbeli hatályán belül sem üzemeltethető.”
11.	§
Az Lt 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Lajstromozásra nem kötelezett légijárművet az vezethet, aki rendelkezik a polgári
légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi
alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól
szóló miniszteri rendeletben meghatározott orvosi minősítéssel és a 32. §-ban előírt képzés
elvégzéséről szóló igazolással.”
12. §
Az Lt. 53. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(6) Az állami célú légiközlekedés tekintetében a szakszemélyzet tagjai egészségügyi
alkalmasságának megállapítását végző szervet a honvédelemért felelős miniszter az
egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben jelöli ki.”
13.	§
Az Lt. a következő 61/B. §-sal egészül ki:
„61/B. § (1) Az AlP-t a központi légiforgalmi tájékoztató szolgálatot ellátó szervezet a
légiközlekedési hatósággal történő egyeztetést követően angol nyelven adja ki.
(2)	A látvarepülési szabályok szerinti repülésről szóló kiadványt a központi légiforgalmi
tájékoztató szolgálatot ellátó szervezet a légiközlekedési hatósággal történő egyeztetést
követően magyar és angol nyelven adja ki.
(3)	A légiforgalmi szolgáltató az (1)(2) bekezdésben foglalt feladatok ellátása érdekében
szükséges, a repülőterek akadálykorlátozási felületei kijelölésének és alkalmazásának,
légiközlekedési akadályok jelölésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben
meghatározott adatbázisokban szereplő adatokat, valamint a légiforgalmi tájékoztatás
rendjéről szóló miniszteri rendelet alapján, a részére szolgáltatandó adatokat díj-, költség- és
illetékmentesen kapja meg.”
14.	§
Az Lt. a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § (1) Repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat a miniszter kijelölésével nyújtható.
(2)	A repülőtéri repüléstájékoztató szolgálatot a miniszter abban az esetben jelöli ki, ha a
repülőtér üzemben tartója és a szolgálatot ellátni kívánó szervezet között érvényes
megállapodás van és a szolgálatot ellátni kívánó szervezet rendelkezik a légiközlekedési
hatóság által kiadott érvényes tanúsítvánnyal.
(3)	A kijelölés iránti kérelmet az érintett repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóság
útján juttatja el a miniszterhez. A kérelemhez a repülőtér üzemben tartója mellékeli a közte és
a repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat között a szolgálat ellátása céljából megkötött
megállapodás és a szolgálatot ellátni kívánó szervezet légiközlekedési hatóság által kiadott, a
szolgálat ellátására jogosító tanúsítványának másolatát. A légiközlekedési hatóság a kérelmet
és mellékleteit az adott szervezet részére kiadott, a nyújtani kívánt szolgálat ellátására jogosító
tanúsítvány érvényességére vonatkozó nyilatkozatával együtt továbbítja a miniszternek.”
15.	§
Az Lt. 64. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, a repülőesemény és a légiközlekedési
rendellenesség vizsgálatával kapcsolatos iratok irattári őrzési ideje 50 év.”
5
16. §
Az Lt. 66/B. §-a a következő (5)(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az e törvény alapján hivatalból indított eljárása
során - annak tárgyával összefüggésben - az ügyfelet az érdemi döntéshez szükséges
adatszolgáltatásra vagy nyilatkozattételre kötelezheti. Az adatszolgáltatás vagy
nyilatkozattétel elmulasztása, az ügy eldöntése szempontjából jelentős tény elhallgatása,
valótlan tény állítása, illetve valótlan adatok közlése estén a hivatásos katasztrófavédelmi
szerv a kötelezettet eljárási bírsággal sújtja.
(6)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogosult a veszélyes áru szállításában érintett
vállalkozásra, természetes személyre vonatkozó adatok - beleértve a személyes adatokat is -
kezelésére és nyilvántartására.
(7)	A veszélyes áruk légi úton történő szállításával kapcsolatos nyilvántartásában a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv a következő adatokat kezeli:
a)	a bejelentő szervezet, vagy természetes személy nevét, címét, elérhetőségét,
b)	a kapcsolattartó természetes személy nevét, elérhetőségét,
c)	a légijármű üzemben tartójának nevét és elérhetőségét,
d)	a veszélyes áru repülőtérre érkezésének idej ét,
e)	a veszélyes áru légi úton történő továbbításának tervezett idejét,
f)	a veszélyes áru kiszolgáltatásának tervezett idejét,
g)	a veszélyes árut feladó nevét, címét,
h)	a veszélyes árut továbbító nevét, címét,
i)	a veszélyes árut csomagoló, töltő, ürítő, be- és kirakodó, valamint a veszélyes árut
tartalmazó tartály tisztítójának nevét, címét,
j) a konténer üzemben tartójának nevét és címét,
k) a veszélyes áru címzettjének nevét, címét,
l) a szállítással érintett járat számát,
m) a szállítandó veszélyes áru
ma) UN számát, helyes szállítási megnevezését, bárca számát, csomagolási
csoportját, EWC kódját,
mb) fuvarlevél számát,
mc) csomagolás módját,
md) összmennyiségét,
n) a veszélyes áru repülőtérre történő beérkezésének - légi, közúti, vasúti - módját,
o)	a bírságot kiszabó hatóság döntésének számát, időpontját,
p) a bírság befizetésére kötelezett megnevezését, címét,
q) a bírság mértékét, a befizetés határidejét, a befizetés tényét.
(8)	A bírságnyilvántartásban szereplő adatokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
a)	a bírság befizetését, vagy a végrehajthatóság elévülését követően két évig,
b)	a szállítások bejelentésének adatait, valamint az ellenőrzések során keletkezett adatokat
öt évig
őrzi meg.”
6
17. §
Az Lt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § (1) A légiközlekedés védelme - a légiközlekedés elleni jogellenes cselekmények
megelőzése és a jogellenes cselekmények felszámolása - a repülőterekre, a légi fuvarozókra,
és az egyéb légiközlekedésben érintett szervezetekre, valamint személyekre terjed ki.
(2)	A légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatokat a Kormány rendeletében
meghatározott erre jogosított szerv, szervezet, valamint a nyilvános repülőtéren a repülőtér
üzemben tartója látja el. A nyilvános repülőtér üzemben tartója a légiközlekedés védelmével
kapcsolatban a 185/2010/EU bizottsági rendelet melléklet 1.5. pontjában meghatározott
feladatai ellátására biztonsági szolgálatot hoz létre vagy bíz meg.
(3)	Amennyiben az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv határozatában
azt állapítja meg, hogy a nyilvános repülőtér üzemben tartója a légiközlekedés védelmével
kapcsolatos feladatait nem a légiközlekedés védelmével kapcsolatos jogszabályban vagy az
Európai Unió kötelező jogi aktusában előírtak szerint látja el, a védelmi ellenőrzést és a (2)
bekezdés alapján létrehozott biztonsági szolgálat feladatait a nyilvános repülőtér üzemben
tartójától az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a szükséges mértékben,
részben vagy egészben átveszi. A feladatok átvételével összefüggésben az általános
rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél felmerült indokolt költségeket a nyilvános
repülőtér üzembentartója köteles az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott
szervnek utólag, a költség felmerülését követő hónap huszadik napjáig megtéríteni. A
nyilvános repülőtér üzemben tartója az átvett feladatok elvégzéséhez szükséges infrastruktúrát
a feladatok átvételekor az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv
rendelkezésére bocsátja. A légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatoknak az általános
rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv általi átvételének, valamint a nyilvános
repülőtér üzemben tartója részére történő visszaadásának szabályait a Kormány rendeletben
határozza meg.
(4)	Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a nyilvános repülőtér
üzemben tartójától a (3) bekezdésben meghatározott feladat végrehajtását abban az esetben
veszi át, ha a légiközlekedés védelmével kapcsolatos jogszabályban, vagy az Európai Unió
kötelező jogi aktusában előírtak több alkalommal történő megsértését állapította meg és a
jogellenes gyakorlat megszüntetésére a nyilvános repülőtér üzemben tartóját határozatban
megfelelő, a jogellenes gyakorlat jellegére tekintettel legalább 24 óra, legfeljebb 30 nap
határidő tűzésével kötelezte és a meghatározott határidő elteltével a határozatban
megállapított jogellenes gyakorlatot a nyilvános repülőtér üzemben tartója nem szüntette meg.
(5)	A (3) bekezdésben meghatározott esetben az általános rendőrségi feladatok ellátására
létrehozott szerv a védelmi ellenőrzés átvételéről határozatot hoz.
(6)	A (3)(5) bekezdésben meghatározott határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye, azok a
közléssel jogerőre emelkednek, azonnali hatállyal végrehajthatóak.
(7)	Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek és személyek légiközlekedés védelmével
kapcsolatos tevékenységét a légiközlekedési hatóság és az általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szerv, a Kormány által rendeletben meghatározottak szerint felügyeli és
ellenőrzi.”
(8)	A repülőtér légiközlekedés védelmének költségeit az állam, a repülőtér, valamint a
légitársasági légijármű üzemben tartója - jogszabályban meghatározott módon és mértékben -
közösen viselik. A költségek a repülőtér használóira és a légiutasokra átháríthatók.
7
(9)	A tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlag szerint az évente
250 000 utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér üzemben tartója a
légiközlekedési hatóságnak felügyeleti díjat köteles fizetni. A felügyeleti díj éves mértéke - a
forgalmi statisztika szerinti utasszám alapján - utasonként 50 forint - de maximum évi 500
millió forint - melyet negyedéves részletekben, az adott negyedév forgalmi, statisztikai adatai
alapján a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig forintban kell a légiközlekedési
hatóság számlájára átutalni. A maximumként megállapított díj összege 2012-től kezdődően a
Központi Statisztikai Hivatal által közzétett hivatalos fogyasztói árindex mértékével évente
automatikusan növekszik.
(10)	A felügyeleti díjat a légiközlekedési hatóság csak a légiközlekedés védelmével
kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben használhatja fel.
(11)	A légiközlekedés védelme érdekében a 185/2010/EU európai parlamenti és bizottsági
rendelet szerint védelmi háttérellenőrzésre vagy foglalkoztatást megelőző ellenőrzésre
kötelezett személyeknél minden esetben védelmi háttérellenőrzést kell végezni.
(12)	A (11) bekezdésben meghatározott védelmi háttérellenőrzésre kötelezett személyeken
kívül védelmi háttérellenőrzést kell végezni
a)	a repülőtérnek a polgári légiközlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai
parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott szigorított védelmi területére (a
továbbiakban: SRA),
b)	a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó szervezet létesítménye légiközlekedés védelme
szempontjából korlátozott hozzáférésű területére
rendszeres belépésre jogosító személyazonosító kártyát igénylő személy esetében is.
(13)	A védelmi háttérellenőrzés a belépésre jogosultság fennállása, valamint a védelmi
ellenőrző tevékenység végzésének időtartama alatt megismételhető.
(14)	A (11)(12) bekezdésben nem említett esetekben, az SRA-ra kíséret nélkül belépő vagy
ott tartózkodó személyek ellenőrzését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott
szerv végzi.
(15)	Az SRA-ra és a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó szervezet létesítménye
légiközlekedés védelme szempontjából korlátozott hozzáférésű területére belépő személy
sikeres védelmi háttérellenőrzést követően vagy sikeres védelmi háttérellenőrzésen átesett
személy kíséretével léphet be.”
(16)	Az SRA-ra kizárólag utasként vagy kísérettel léphet be, továbbá a légiközlekedés
területén - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem foglalkoztatható és a repülőtér légi
oldalára állandó belépési engedélyt nem kaphat
a)	aki büntetett előéletű,
b)	az a külföldi állampolgár, aki a magyarországi tartózkodás szabályait megszegi,
magyarországi tartózkodásának jogszerűségét hitelt érdemlően nem tudja igazolni, illetve aki
a schengeni információs rendszerben körözés hatálya alatt áll,
c)	aki bűntett vagy háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendő
vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt áll, a büntetőeljárás
jogerős befejezéséig,
d)	aki ezzel nemzetbiztonsági érdeket sért,
8
e)	aki esetében a védelmi háttérellenőrzést 5 évre visszamenőleg a hatóságok nem tudják
végrehajtani.
(17)	A rendőrség a légiközlekedés védelme és a védelmi háttérellenőrzés céljából jogosult
kezelni és közvetlen hozzáféréssel átvenni a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos
jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, a
büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából, az idegenrendészeti nyilvántartásból és a
schengeni információs rendszer körözési adatbázisából, valamint a repülőtér üzemben tartója
által kiadott repülőtéri belépőkártyák, továbbá a személyek és gépjárművek repülőtéri
mozgásának nyilvántartására szolgáló nyilvántartásból a (16) bekezdésben meghatározott
feltételekre vonatkozó adatokat, valamint az arra vonatkozó adatokat, hogy az igazolás alanya
nem áll-e a munkakörének megfelelő foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt
a)	a (12) bekezdés a) pontjában meghatározott területre történő belépést megelőző, illetve azt
követő ellenőrzés során,
b)	annak ellenőrzése céljából, hogy a foglalkoztatott személy foglalkoztatására irányuló
jogviszonya létesítésekor és annak fennállása alatt rendelkezik-e a feltételekkel.
(18)	A (17) bekezdés alapján átvett adatokat a rendőrség a légiközlekedés védelme és a
közbiztonsági feltételek vizsgálatára irányuló ellenőrzés befejezéséig, az ellenőrzés során
feltárt adatok alapján hivatalból indult eljárás esetén az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.
A rendőrség a (17) bekezdésben meghatározott adatokat az SRA-ra történő belépés
ellenőrzésének időtartamáig kezelheti. A légiközlekedési hatóság és a katonai légügyi hatóság
az eljárásában a kizáró ok fennállásának tényére vagy hiányára vonatkozó adatokat kezelheti
az eljárása jogerős befejezéséig.
(19)	A rendőrség és az Alkotmányvédelmi Hivatal a (11)(12) bekezdésben meghatározott
védelmi háttérellenőrzés alapján felmerülő kizáró ok fennállásának tényéről vagy annak
hiányáról az SRA-ra történő belépésre jogosító engedélyt kiállító szervet, szervezetet
tájékoztatja.
(20)	A védelmi ellenőrzést végzők vizsgáztatását az általános rendőrségi feladatok ellátására
létrehozott szerv végzi.
(21)	A légiközlekedési hatóság és a 185/2010/EU európai parlamenti és bizottsági rendelet
melléklete 6.8. pontjában meghatározott harmadik ország területéről az Európai Unió
területére árut vagy postai küldeményt szállító légifuvarozó a kijelölése időbeli hatályának
lejártáig, a légiközlekedés védelme céljából jogosult kezelni a 185/2010/EU európai
parlamenti és bizottsági rendelet melléklet 6.8.4.3. pontjában meghatározott adatokat.
(22)	A légiközlekedési hatóság a légiközlekedés védelme érdekében a 185/2010/EU európai
parlamenti és bizottsági rendelet melléklet 6. fejezetében meghatározott szállítási lánc
védelmére vonatkozó uniós adatbázisban történő kezelés céljából a kijelölés időbeni
hatályának lejártáig jogosult a 185/2010/EU európai parlamenti és bizottsági rendelet 11.6.
pontjában meghatározott uniós légiközlekedés védelmi ellenőr adatainak kezelésére.”
18. §
Az Lt. 67/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A (3) bekezdés alapján a légiutasoktól szedett díj a légiközlekedés-védelmi feladatok
ellátására használható fel. A díj felhasználásának jogszerűségét az általános rendőrségi
feladatok ellátására létrehozott szerv ellenőrzi.
9
(2) A díj felhasználására a repülőtéri üzembentartó előzetes éves felhasználási tervet készít,
amelyet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hagy jóvá. A díj
felhasználásáról a repülőtér üzemben tartója részletes nyilvántartást vezet.”
19.	§
Az Lt. Hatodik része a következő 68/A. §-sal egészül ki:
„68/A. § A légiközlekedési hatóság vezetője a 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletnek a polgári légiközlekedés-védelem terén végrehajtandó nemzeti minőségbiztosítási
programokra vonatkozó követelmények tekintetében való módosításáról szóló 2010. január 8-
i 18/2010/EU bizottsági rendelet mellékletének 4.2. pontja alapján a légiközlekedési hatóság
által elkészített minőségbiztosítási programmal összefüggő dokumentumokat jogosult a
minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény alapján minősítéssel ellátni.”
20.	§
(1)	Az Lt. 71. § 12. pontja a következő g) alponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazásában
légiközlekedéssel összefüggő tevékenység:)
„g) veszélyes áru feladása légi úton történő továbbításra;”
(2)	Az Lt. 71. § 30. és 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában)
„30. karbantartás: légijármű, vagy légijármű komponensének nagyjavítását, javítását,
ellenőrző vizsgálatát, cseréjét, átalakítását vagy hibaelhárítását, vagy ezek kombinációját
jelenti, a repülés előtti ellenőrzés kivételével;
31.	légijármű komponens: bármely hajtómű, légcsavar, alkatrész, berendezés;”
(3)	Az Lt. 71. §-a a következő 33. és 34. ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazásában)
„33. veszélyes áru feladása légi úton történő továbbításra: veszélyes áru légi úton történő
továbbításával összefüggően a feladó felelősségi körébe tartozó, a veszélyes áruk légi úton
történő továbbításáról szóló kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátása;
34.	komplex motoros meghajtású légijármű: a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet 3. cikkj) pontjában meghatározott légijármű.”
21.	§
(1)	Az Lt. 73. § (1) bekezdés aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„aa) a veszélyes áru szállítása bejelentésének részlet szabályait, a veszélyes áruk légi
szállításra történő előkészítésére, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem
közvetlenül légi úton történő továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv által végzett ellenőrzésére és bírság kivetésére vonatkozó
egységes eljárás szabályait, továbbá az e törvény alapján az egyes szabálytalanságokért a
10
hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiszabható bírságok összegét, valamint a
bírságolással összefüggő hatósági feladatok részletes szabályait,”
(2)	Az Lt. 73. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„m) a polgári légiközlekedési balesetek esetére szóló nemzeti vészhelyzeti tervre és a polgári
légiközlekedési balesetek áldozataira és azok hozzátartozóira vonatkozó légitársasági
segélynyújtási tervre vonatkozó szabályokat,”
(3)	Az Lt. 73. § (1) bekezdése a következő z) és zs) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„z) a légiközlekedési terep és akadály adatbázis létrehozásának és működtetésének szabályait,
valamint az adatbázist működtető szervezet kijelölését,
zs) a légiközlekedési akadályok jelölésére vonatkozó szabályokat.”
(4)	Az Lt. 73. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatoknak az általános rendőrségi
feladatok ellátására létrehozott szerv általi átvételének, valamint a nyilvános repülőtér
üzemben tartója részére történő visszaadásának és az általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szerv indokolt költségei megtérítésének részletes szabályait,
b)	a repülőtér légiközlekedés-védelme céljából szedett díjak tervezése, jóváhagyása és
felhasználása ellenőrzésének szabályait,
c)	a védelmi ellenőrzés felügyeletének szabályait,
d)	a légiforgalmi adatok és tájékoztatások közzétételéhez szükséges adatszolgáltatás
rendjét,
e)	a légiközlekedésben alkalmazandó vonatkoztatási rendszereket,
f)	a veszélyes áruk polgári légijármű által történő továbbításával kapcsolatos ismeretek
oktatásának és vizsgáztatásának szabályait.”
22.	§
Az Lt. 74. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„q) a rendészetért felelős miniszter, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért
felelős miniszterrel, az adópolitikáért felelős miniszterrel, valamint a miniszterrel
egyetértésben a légiközlekedés védelme érdekében a 67. § (11)(12) bekezdésében
meghatározott ellenőrzés alá vonható munkavállalók, az SRA-ra belépő személyek körét,
valamint az ellenőrzési eljárás rendjét,”
(rendeletben állapítsa meg.)
23.	§
Az Lt. 74. § (2) bekezdése a következő x)-z) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap)
11
„x) a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a lajstromozásra
nem kötelezett légijárművek vezetőire vonatkozó egészségügyi feltételeket,
y) a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a légiközlekedési
szakszemélyzet tagjai és a lajstromozásra nem kötelezett légijárművek vezetői egészségügyi
alkalmasságának megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályait,
z) a miniszter, hogy a veszélyes áruk légi úton történő továbbítására használt
csomagolóeszközök megfelelőség-értékelésének szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
24.	§
Az Lt. 74. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap
a)	a miniszter, hogy a veszélyes áruk biztonságos légiszállításáról szóló műszaki
utasításokat,
b)	a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és az adópolitikáért felelős
miniszterrel egyetértésben Magyarország Légiközlekedési Terep és Akadály
Adatbázisából történő adatszolgáltatással kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjat,
valamint a díj beszedésével, kezelésével, továbbá a nyilvántartásával és
visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.”
25.	§
Az Lt. 74/A. § (1) bekezdése a következőp)-r) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapítja meg:)
„p) a 185/2010/EU rendeletnek az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés tekintetében
történő módosításáról szóló 2012. november 9-ei 1082/2012/EU bizottsági végrehajtási
rendelet;
q) a légiforgalmi adatok és légiforgalmi tájékoztatások minőségével kapcsolatos
követelményeknek az egységes európai égbolt keretében történő meghatározásáról szóló,
2010. január 26-ai 73/2010/EU bizottsági rendelete,
r) a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és
környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási
szabályainak megállapításáról szóló, 2012. augusztus 3-ai 748/2012/EU bizottsági
végrehajtási rendelet.”
26.	§
Az Lt. a következő 76. §-sal egészül ki:
„76. § A 64. § (3) bekezdésében foglaltakat a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII.
törvény, valamint a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési
események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló
12
2014. évi ..... törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő irat átadás-átvételi ügyekben is
alkalmazni kell.”
27.	§
Az Lt.
a)	39. § (2) bekezdésében az „a tűzvédelmi feltételek tekintetében” szövegrész helyébe az „a
tűzvédelmi, valamint katasztrófavédelmi feltételek tekintetében” szöveg,
b)	66/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „a rendőrségnél” szövegrész helyébe az „az általános
rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél” szöveg,
c)	66/A. § (2) bekezdés b) pontjában, a 67/A. § (4) bekezdésében az „a rendőrség” szövegrész
helyébe az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv” szöveg,
d)	67/A. § (3)(5) bekezdésében az „A rendőrség” szövegrész helyébe az „Az általános
rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv” szöveg
lép.
28.	§
(1)	Hatályát veszti az Lt. 29. § (3) bekezdésében a „polgári repülés területén közös
szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a
91/670/EGK tanácsi irányelv, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti az Lt.
a)	72. §-a,
b)	73. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja.
2.	A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események
szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása
29.	§
A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai
vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 3. § (8) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A közlekedésbiztonsági szervvel közszolgálati jogviszonyban álló személy (a
továbbiakban: kormánytisztviselő) a (7) bekezdésben meghatározott szervekkel, vagy
gazdálkodó szervezetekkel, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározottak
figyelembevételével
a)	további jogviszonyt a jártasságának, tapasztalatának, gyakorlatának fenntartásához
szükséges mértékben vagy vizsgáztatói tevékenység kivételével oktatói tevékenység
végzésére,
b)	gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt a munkáltatói jogkör
gyakorlójának előzetes engedélyével
létesíthet.”
13
30.	§
A Kbvt. 7. § (1) bekezdés h)-i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
bekezdés a következőj)-k) ponttal egészül ki:
(A közlekedésbiztonsági szerv:)
„h) folyamatos vélemény- és tapasztalatcserét folytat más országok szervezeteivel, a
nemzetközi szervezetekkel a műszaki és tudományos fejlődéssel összhangban lévő közös
vizsgálati módszerek kidolgozása, a biztonsági ajánlások végrehajtásának figyelemmel
kísérésére szolgáló közös elvek megfogalmazása céljából;
i) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adattartalommal értesíti az
Európai Bizottságot a víziközlekedési balesetekről és a rendkívüli víziközlekedési
eseményekről;
j) a víziközlekedési balesetekre és víziközlekedési eseményekre vonatkozó adatokat a
Bizottság által létrehozott, az Európai Tengeri Balesetek Információs Platformja (EMCIP)
elnevezésű európai elektronikus adatbázisban tárolja;
k) a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény súlyosságának és jellegének
megfelelő formában zárójelentést készít.”
3.	Záró rendelkezések
31.	§
Ez a törvény a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
32.	§
Ez a törvény
a)	a légiforgalmi adatok és légiforgalmi tájékoztatások minőségével kapcsolatos
követelményeknek az egységes európai égbolt keretében történő meghatározásáról szóló
2010. január 26-ai 73/2010/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
b)	a 185/2010/EU rendeletnek az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés tekintetében
történő módosításáról szóló, 2012. november 9-ei 1082/2012/EU bizottsági végrehajtási
rendelet és
c)	a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és
környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási
szabályainak megállapításáról szóló, 2012. augusztus 3-ai 748/2012/EU bizottsági
végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
14
Indokolás
Általános indokolás
Jogharmonizációs célú módosítást tesz szükségessé a járművek és kapcsolódó termékek,
alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a
tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló,
2012. augusztus 3-i 748/2012/EU bizottsági rendelet hatálybalépése. A polgári repülés
területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról,
valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet megjelenése miatt szükséges felülvizsgálni a nemzeti szabályozást tekintettel
arra, hogy a rendelet hatálya alá tartozó terület nemzeti szintű szabályozása a továbbiakban
már nem indokolt.
Az uniós rendeletek alapján egyrészt szükséges hatályon kívül helyezni egyes uniós
szabályozási hatáskörbe tartozó légijárművek típusalkalmasságára és műszaki alkalmasságára
vonatkozó rendelkezéseket, másrészt az uniós rendelet hatálya alá nem tartozó légijárművekre
e tárgykörben szükséges végrehajtani a szabályozás felülvizsgálatát.
A jogharmonizációs célú módosítást tesz szükségessé továbbá a 185/2010/EU rendeletnek az
uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés tekintetében történő módosításáról szóló
1082/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet.
A veszélyes áruk légi úton történő továbbítása olyan összetett és a légiközlekedés
biztonságára is kiható tevékenység, amely esetében indokolt az azzal összefüggő ismeretek
oktatása és vizsgáztatása hatósági felügyeletének megteremtése, és a veszélyes áruk légi úton
történő továbbítása részletszabályainak kormányrendeleti szintű megalkotására vonatkozó
törvényi felhatalmazás megadása.
A légiközlekedés védelme területén felhatalmazást kell adni a harmadik országokból árut
szállító légitársaságoknak a meghatalmazott ügynök és ismert szállító adatainak kezelésére.
A légi-,	a vasúti	és a víziközlekedési balesetek
és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV.
törvényre (a továbbiakban: Kbvt.) vonatkozó javaslatok döntően technikai jellegű
módosításokat tartalmaznak.
15
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javaslat a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Rtv.)
meghatározott fogalmakat (általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a
terrorelhárító szerv) veszi át.
A 2. §-hoz
A javaslat célja a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7.
napján aláírt Egyezmény és az annak módosításáról szóló jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló
1971. évi 25. törvényerejű rendelet által kihirdetett Chicagói Egyezmény 15. Függelékének
való megfelelés biztosítása. A javaslat előírja, hogy a légiközlekedésben a kormányrendeleti
szinten meghatározott vonatkoztatási rendszereket kell általános érvénnyel alkalmazni,
tekintettel arra, hogy ezek alkalmazása jelenleg nincs előírva, ugyanakkor a Chicagói
Egyezmény több függeléke - így a 15. Függelék is - előírja azok egységes alkalmazását a
nemzetközi légiközlekedés vonatkozásában. Így mind az érintett hazai szervezetek, mind a
külföldi - nemzeti gyakorlatukban esetlegesen egyéb vonatkoztatási rendszereket alkalmazó -
szervezetek adatszolgáltatása, kérelmeinek kezelése, egyéb ügyintézése során megfelelő
jogalap állna rendelkezésre a Chicagói Egyezmény előírásainak való megfelelés biztosítására,
továbbá az Egyezmény által létrehozott Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet felé a
megfelelés igazolhatóvá válna.
A 3. §-hoz
A veszélyes áruk légi úton történő továbbítása olyan összetett és a légiközlekedés
biztonságára is kiható tevékenység, amely esetében indokolt az azzal összefüggő ismeretek
oktatása és vizsgáztatása hatósági felügyeletének megteremtése, és a veszélyes áruk légi úton
történő továbbítása részletszabályainak kormányrendeleti szintű megalkotására vonatkozó
törvényi felhatalmazás megadása.
A hatékony hatósági ellenőrzések megszervezése, továbbá a lakosság veszélyeztetettségének
felmérése érdekében szükséges, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv információkkal
rendelkezzen a szállított veszélyes árukról, azok mennyiségéről, útvonaláról, a szállítások
gyakoriságáról.
A 4. §-hoz
A javaslat pontosítja a légiközlekedési, valamint a légiközlekedéssel összefüggő
tevékenységek engedélyezésének szabályait.
Az 5. §-hoz
A javaslat meghatározza a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá
nem tartozó légijárművek esetén a légijármű gyártási tevékenységének folytatásához,
valamint karbantartó szervezet működéséhez szükséges követelményeket.
A 6. §-hoz
A javaslat a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályára tekintettel
pontosítja a légiközlekedési szakszemélyzet képzéséhez szükséges engedélyeket.
A 7. §-hoz
16
A honvédelmi tárca a jövőben az állami repülések céljára szolgáló (katonai) repülőtereket
meg kívánja nyitni a polgári célú légiközlekedés előtt. A hatályos jogi szabályozás ugyan
lehetővé teszi az állami repülések céljára szolgáló repülőterek polgári légijárművek által
történő igénybevételét, azonban a légiközlekedésről szóló törvény elfogadásakor a jogalkotói
szándék az eseti jellegű felhasználás szabályozására irányult. A „katonai repülőterek” közös
felhasználású katonai és polgári repülőterekké történő fejlesztése lehetőségének
megteremtését az indokolja, hogy az állami repülések céljára szolgáló repülőterek a
fejlesztések végrehajtását követően - regionális intermodális szállítási csomópontként
funkcionálva - le tudják fedni a szükséges igényeket, így a fejlesztési feladatrendszer egy
folyamat részeként elvégezhető (költséghatékonyság, idő megtakarítás, stb.). A Magyar
Honvédség Pápa Bázisrepülőtér esetében a repülőtér fokozatosan nemzeti, több-nemzeti,
szövetségi és európai uniós erőforrások bevonásával több-funkciós (kutató-mentő, szállítási,
harcászati-hadműveleti-stratégiai, vadászrepülő) repülőtérből multimodális (szárazföldi, légi,
belföldi vízi) logisztikai/szállítási csomóponttá és közös felhasználású katonai és polgári
repülőtérré válhat.
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 37. §-ában
foglaltak alapján az állami repülések céljára szolgáló repülőterek - jogszabály módosítás
nélkül - nem minősíthetőek közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré, ezért az
Országos Területrendezési Terv módosításán túl az Lt. módosítása is szükséges.
A tárgybeli törvénymódosítás elfogadásával jogilag lehetővé válik az állami repülések céljára
szolgáló (katonai) repülőterek polgári hasznosításának lehetősége.
A 8. §-hoz
A légiforgalmi adatok és légiforgalmi tájékoztatások minőségével kapcsolatos
követelményeknek az egységes európai égbolt keretében történő meghatározásáról szóló,
2010. január 26-i 73/2010/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: ADQ rendelet) értelmében
azoknak a repülőtereknek az üzemben tartóinak, amelyek Magyarország Légiforgalmi
Tájékoztató Kiadványában (a továbbiakban: AIP) szerepelnek, biztosítaniuk kell az általuk
nyújtott tájékoztatások megfelelését az ADQ rendelet adatminőségi követelményeinek. Ez a
kötelezettség jelentős anyagi, technikai és humán erőforrás igényt támaszt. Erre való
tekintettel indokolttá vált szétválasztani az AIP-ben mindenképpen közzéteendő a
repülőtereket az erre nem kötelezett repülőterektől és utóbbiak számára eltérő tájékoztató
kiadványban való megjelenés lehetőségét biztosítani. Ezzel összefüggésben a javaslat
értelmében az egyes repülőterek díjainak közzétételére vonatkozó előírás módosításra kerül
annak érdekében, hogy az AIP-ben csak az ott egyébként is megjelenő repülőterek díjszabása
kerüljön közzétételre.
A 9. §-hoz
A javaslat a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre tekintettel újraszabályozza
a nemzeti hatáskörbe tartozó légijárművek típusalkalmassági tanúsítására vonatkozó
követelményeket. Az uniós szabályozással összhangban előírja, hogy a légijármű típusoknak
rendelkezniük kell a légiközlekedési hatóság által kiadott típusalkalmassági tanúsítvánnyal,
vagy egyes esetekben egyedi repülési engedéllyel.
A 10. §-hoz
A javaslat a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre tekintettel újraszabályozza
a nemzeti határkörbe tartozó légijárművek légialkalmasságára, és annak tanúsítására
vonatkozó követelményeket. Az uniós szabályozással összhangban az egyes légijárműveknek
rendelkezniük kell a légiközlekedési hatóság által kiadott légialkalmassági tanúsítvánnyal,
vagy egyes esetekben egyedi repülési engedéllyel.
17
A javaslat előírja a légijárművek folyamatos légialkalmassága fenntartásának követelményét
is, amely a légiközlekedés biztonsága szempontjából rendkívül fontos törvényi szintű
rendelkezés.
A 11-12. §-hoz
A módosítás a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és
igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében
történő rögzítéséről szóló 1178/2011/EU bizottsági rendeletnek megfelelően alkotott a polgári
légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi
alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól
szóló 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelet miatt szükséges.
A 13. §-hoz
A javaslat célja egyértelműsíteni az AIP kiadására kijelölt szervezetet egyben biztosítva az
elvárt mögöttes állami felelősség megjelenítését is, továbbá meghatározni az újonnan
létrehozandó látvarepülési szabályok szerinti repülésről szóló kiadványt kiadó szervezetet.
A 14. §-hoz
Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2014. április 711. között hazánkban lefolytatott
szabványosításai vizsgálatának egyik megállapítása szerint Magyarország nem teljesítette a
léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló,
2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkének (1)
bekezdésében foglaltakat. Az észrevétel szerint Magyarország az egyedi légtérblokkon belül,
az illetékességébe tartozó légtér vonatkozásában nem biztosította a légiforgalmi szolgálatok
kizárólagos alapon történő ellátását azáltal, hogy egyes légtérrészekben nem került kijelölésre
az illetékes, érvényes tanúsítvánnyal rendelkező légiforgalmi szolgáltató.
A javaslat ennek a hiányosságnak a megszüntetésére irányul oly módon, hogy megfogalmazza
a repülőtéri repüléstájékoztató szolgálatok miniszteri kijelölésének követelményét. A piaci
alapon ellátandó szolgálattal kapcsolatban azonban figyelemmel kell lenni a vonatkozó
gazdasági tárgyú szabályozókra, vagyis nem csorbítható a repülőtér üzemben tartójának azon
joga, hogy a szóban forgó szolgálat ellátását az általa választott szervezettel kötött
megállapodás megkötése révén biztosítsa. Erre való tekintettel a kijelölés lényegében egy
formális eljárás, amelynek keretében az üzemben tartó által választott szolgálat kerül
kijelölésre, amennyiben az rendelkezik a légiközlekedési hatóság által kiadott, szolgálat
ellátására jogosító, érvényes tanúsítvánnyal.
A 15. §-hoz
A Légügyi Hivatal kezelésében számos olyan, a légiközlekedési balesetek, súlyos
repülőesemények, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek vizsgálatával
kapcsolatos - többek között jogelőd szervezetektől átvett - iratanyag található, amely
különleges személyes adatokat tartalmaz. Ezek nyilvánosságra kerülése személyiségi jogokat,
valamint kegyeleti jogokat sérthet. Ezen kívül az iratanyagok olyan, a jelenleg hatályos
jogszabályok szerinti minősített adat, valamint nemzeti minősített adat körébe tartozó
információkat is tartalmaznak, amelyek a keletkezésük időpontjában nem kerültek
minősítésre, utólag pedig erre nincs lehetőség. Az ilyen adatok nyilvánosságra kerülése
azonban közérdeket sért.
Fentiekre tekintettel szükséges a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag
védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 12. § (3) bekezdése szerinti
kivétel alkalmazása, amely szerint az Ltv.-ben előírt általános őrzési időnél hosszabb időt
csak jogszabály állapíthat meg.
18
A 16. §-hoz
A hatósági ellenőrzések, eljárások során a katasztrófavédelmi hatóság tudomására juthat és
kezelnie szükséges olyan nem közérdekű, nyilvános adatokat, melyeket mind az adott
eljárásban, mind azt követően esetleg későbbi eljárások során fel kell használnia, ezért
indokolt a törvényi felhatalmazás az adatok kezelésére, nyilvántartására. A közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a
továbbiakban:Ket.) 51. § (3) bekezdése törvény vagy kormányrendelet előírásához köti, hogy
az ügyfeleket a hatóság adatszolgáltatásra, vagy nyilatkozattételre kötelezhesse. A
szabálytalanságok feltárása és a hivatalból indítandó eljárás során a Ket. 50. § (1) bekezdése
szerinti tényállás tisztázási kötelezettség nem teljesíthető teljes körűen, illetve ellehetetlenül a
hatósági eljárás akkor, ha az érintettek megtagadják az adatszolgáltatást, illetve a nyilatkozat
tételt és arra nem lehet őket kötelezni.
A 17. § -hoz
A módosítani javasolt rendelkezés szerint a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatok
részletes meghatározását kormányrendelet tartalmazza. A javaslat figyelembe veszi, hogy a
légiközlekedés védelmének egyes feladatait a repülőtér üzemben tartója, légitársaság vagy
egyéb szervezet látja el.
A javaslat pontosítja a légiközlekedés védelmi feladatait az általános rendőrségi feladatok
ellátására megbízott szerv által történő átvételének szabályait. A javaslat pontosítja a
korábban használt „repülőtér nyilvánosság számára hozzá nem férhető zárt terület”
elnevezést, helyette az uniós jogi aktusokban használt „SRA” kifejezés (a repülőtérnek a
polgári légiközlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletben meghatározott szigorított védelmi területe) használatára tesz javaslatot, ugyanis
az uniós előírások szerint csak az SRA-ra belépéskor követelmény, hogy a belépő személynek
vagy meg kell felelnie a háttérellenőrzésen, vagy repülőtéri kártyával rendelkező személynek
kell kísérnie. A repülőtér nem minden nyilvánosság számára hozzáférhető zárt területe
minősül SRA-nak, a sima légi oldal esetén ilyen uniós követelmény nincs.
A javaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy a harmadik országból árut szállító
légifuvarozó és a hatóság jogosult legyen kezelni a Meghatalmazott Ügynök és Ismert Szállító
adatait, a hatóság továbbá feltöltheti az adatokat az EU adatbázisba, valamint jogosult kezelni
az uniós légiközlekedés védelmi ellenőr adatait és azt szintén feltöltheti az EU adatbázisba.
A 18. §-hoz
A javaslat pontosítja a korábbi szabályozást, hogy az utasoktól szedett díj a légiközlekedés-
védelmi feladatok ellátására használható fel, a felhasználásra a felhasználónak tervet kell
készítenie, amelyet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hagy jóvá.
A 19. §-hoz
A javaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy a légiközlekedési hatóság vezetője a
300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a polgári légiközlekedés-védelem
terén végrehajtandó nemzeti minőségbiztosítási programokra vonatkozó követelmények
tekintetében való módosításáról szóló 2010. január 8-i 18/2010/EU bizottsági rendelet
melléklete 4.2. pontja alapján a légiközlekedési hatóság által elkészített minőségbiztosítási
programmal összefüggő dokumentumokat minősíthessen.
19
A 20. §-hoz
A javaslat a veszélyes áru feladása légi úton történő továbbítási tevékenységgel kiegészíti a
légiközlekedéssel összefüggő tevékenységeket, valamint összhangban az uniós szabályozással
pontosítja a „légijármű komponens” és a „karbantartás”, valamint meghatározza a
módosítással a törvénybe beemelendő „veszélyes áru feladása légi úton történő továbbításra”,
valamint „komplex motoros meghajtású légijármű” fogalmát.
A 21. §-hoz
A javaslat felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy az megállapítsa a légiforgalmi
tájékoztatások közzétételéhez szükséges adatszolgáltatás rendjét, a légiközlekedési terep és
akadály adatbázis, valamint a légiközlekedési akadályok jelzésének szabályait, valamint a
veszélyes áru légi úton történő továbbításával kapcsolatos ismeretek oktatásának szabályait. A
törvény felhatalmazza továbbá a Kormányt a légiközlekedés védelmével kapcsolatos
feladatok átvételének, a repülőtér légiközlekedés védelme céljából szedett díjak tervezésének
jóváhagyásának és felhasználása ellenőrzésének, és a védelmi ellenőrzés felügyeletének
szabályait.
A 22. §-hoz
A javaslat felhatalmazást ad a rendészetért felelős miniszternek, hogy a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, az adópolitikáért felelős
miniszterrel, valamint a miniszterrel egyetértésben megállapítsa a légiközlekedés védelme
érdekében a 67. § (6)(6a) bekezdésében meghatározott ellenőrzés alá vonható munkavállalók,
a repülőtér szigorított védelmi területére belépő személyek körét, valamint az ellenőrzési
eljárás rendjét.
A 23. §-hoz
A javaslat felhatalmazást ad a közlekedésért felelős miniszternek, hogy megállapítsa a
veszélyes áruk légi úton történő továbbítására használt csomagolóeszközök
megfelelőségértékelésének, továbbá az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a
lajstromozásra nem kötelezett légijárművek vezetőire vonatkozó egészségügyi feltételeket,
valamint a légiközlekedési szakszemélyzet tagjai és a lajstromozásra nem kötelezett
légijárművek vezetői egészségügyi alkalmasságának megállapítását végző szervek
kijelölésének és tevékenységének szabályait.
A 24. §-hoz
A veszélyes áruk légi úton történő szállítását szabályozó, a Chicagói Egyezmény 18.
Függeléke kihirdetésre került, azonban az nem hajtható végre a „Műszaki Utasítások a
veszélyes áruk biztonságos légiszállításához - DOC 9284 ” című, a 18. Függeléknek részét
nem képező Műszaki Utasítások nélkül. A Műszaki Utasítások kétévente kerülnek frissítésre
ezért indokolt, hogy ezt miniszteri rendeleti szinten kerüljön kiadása.
A 25. §-hoz
A javaslat az uniós jogi aktusokkal történő harmonizációt tartalmazza.
A 26. §-hoz
A javaslat a jogszabály alkalmazásához szükséges átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
A 27. §-hoz
A javaslat a Rtv.-ben meghatározottakkal összhangban pontosítja a rendőrség fogalmát.
20
A 28. §-hoz
A javaslat a módosításokkal összhangban egyes rendelkezéseket helyez hatályon kívül.
A 29. §-hoz
A Kbvt. módosítása a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
együttalkalmazási tilalomra és összeférhetetlenségre vonatkozó szabályaival teremti meg az
összhangot, oly módon, hogy közben a Közlekedésbiztonsági Szervezet függetlenségének
biztosításához szükséges szabályokat állapít meg.
A 30. §-hoz
A módosítás a Kbvt. jelenlegi 7. § (1) bekezdését érintő jogalkalmazást segítő
szövegpontosítás. Egyrészt szétbontja annak h) pontját, mivel ez a pont jelenleg két
különböző feladatot tartalmaz, melyek logikailag nem tartoznak össze. Másrészt a felsorolást
a tervezet egy olyan új ponttal egészíti ki, amely a Kbvt. korábbi verzióiban szereplő
rendelkezés azonos szöveggel való visszavezetését jelenti.
A 31. §-hoz
Hatálybaléptető rendelkezés.
A 32. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
21