﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány

2014.	évi.....törvény
a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint a légi-, a vasúti és a
víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló

2005. évi CLXXXIV. törvény módosításáról
1.	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
1.§
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 4. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vasúti közlekedés igazgatásának szervezete jogi, szervezeti és döntéshozatali
szempontból a pályavasúti társaságoktól, vállalkozó vasúti társaságoktól, továbbá a beszerző
egységektől és szervezetektől függetlenül működik.”
2.§
A Vtv. 80. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közlekedési hatóság a biztonsági hatósági feladatai végrehajtása során bármikor kérheti
a pályavasúti társaságok, vállalkozó vasúti társaságok vagy más minősített testületek
műszaki-technikai segítségnyújtását.”
2.	A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események
szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása
3.§
A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai
vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A vasúti vagy víziközlekedési balesetben vagy eseményben részt vevő jármű személyzete,
a járművek üzemben tartói, az érintett közlekedési infrastruktúra üzemben tartói, a közlekedési
hatóság, továbbá a vasúti és víziközlekedési baleset vagy esemény kivizsgálását végző más
hatóságok haladéktalanul kötelesek jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek a bekövetkezett
vasúti és víziközlekedési balesetet vagy eseményt az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban meghatározott adattartalommal. A bejelentési kötelezettség kiteljed a magyar
úszólétesítményt külföldön ért balesetre is.”
3. Záró rendelkezések
4.§
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
5.§
Ez a törvény a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről
szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a
vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló
2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Általános indokolás

A Bizottság 2014. szeptember 25-én elküldte Magyarország részére az indoklással ellátott
véleményt a 2013/2267. számú kötelezettségszegési eljárásban, amelyet Magyarországgal
szemben a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló
95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti
infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló
2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) helyes átültetésének és alkalmazásának elmaradása
miatt indított. A kötelezettségszegési eljárás mielőbbi lezárása érdekében szükséges a Vtv.,
valamint a Kbvt. módosítása.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
Hivatalos felszólításában a Bizottság kifejtette, hogy az irányelv 16. cikkének (1) bekezdése
biztonsági hatóság létrehozatalát írja elő a tagállamoknak, amely hatóságnak mind
szervezetileg, mind jogilag és döntéshozatala szempontjából is függetlennek kell lennie a
vasúttársaságoktól, az infrastruktúra működtetőitől és a beszerző egységektől. A Bizottság
szerint a Vtv. 4.§ (4) bekezdése nem terjed ki a beszerző egységekre.
Az eljárásban kifejtett véleményünk szerint a Vtv. módosított, 2012. augusztus 7. napjától
hatályos 4.§ (4) bekezdése az ún. beszerző egységeket is lefedi, tekintettel arra, hogy az irányelv
16.	cikk (!) bekezdésében foglaltaknál bővebb kört határoz meg, ezt a Bizottság nem fogadta
el. A Vtv. értelmében a biztonsági hatóság a közlekedési igazgatási szervekkel és vasúti
társaságokkal szerződéses kapcsolatban lévő minden személytől és szervezettől függetlenül
működik, amely így magában foglalja az ún. beszerző egységeket is.
Mindamellett annak ellenére, hogy a „beszerző egység” Magyarországon nem ismert
jogintézmény, de az Unióban számos szervezeti megoldás létezik, s ezek között lehetséges
olyan szervezeti szétválasztás, amely szerint a pályahálózat-működtető vagy vasúti társaság
beszerzéseit egy központi beszerző egység intézi. A nemzeti vasútbiztonsági hatóságot ezektől
is függetleníteni kell, ezt ki kell mondani a szabályozás szintjén is. Abban az esetben, ha
Magyarországon létrejön az állami tulajdonú MÁV szétválasztása nemzeti pályahálózat-
működtetőre és létrejönne egy holding struktúra, amelynek része egy központi szolgáltató
szervezet, a rendelkezés alkalmazása lenne szükséges, mert ez a szervezet nem állhat semmiféle
kapcsolatban a hatósággal. Továbbá ez a szabály kizárná, hogy a Közbeszerzési és Ellátási
Főigazgatóság („KEF”) - amely a közigazgatás, tehát a vasútbiztonsági hatóság szerepét ellátó
Nemzeti Közlekedési Hatóság közbeszerzéseit is intézi - nem láthatja el egyúttal a MÁV
beszerzéseit sem.
a 2. §-hoz
A Bizottság álláspontja szerint az irányelv 17. cikke (1) bekezdésének átültetése nem megfelelő,
amely rendelkezés szerint a hatóság feladatainak ellátása során bármikor kérheti az
infrastruktúra működtetői, a vasúttársaságok vagy más minősített testületek technikai
segítségnyújtását.
A Bizottság szerint ehhez az irányelvi cikkhez átültető jogszabályként bejelentett
Vtv. 81. § (1) bekezdése nem rendelkezik a biztonsági hatóságnak a technikai segítségnyújtás
igénybevételére vonatkozó jogáról, mivel az csak a hatóság ellenőrzési jogkörére teljed ki, míg
3
az irányelv kifejezetten azt mondja ki, hogy a hatóság bármikor kérheti a technikai
segítségnyújtást.
Az irányelv 17. cikk (1) bekezdése második mondatának átültetéséhez kapcsolódó bizottsági
észrevételt elfogadva, a megfelelő átültetés érdekében a Vtv. vonatkozó, közlekedési hatóság
feladat- és hatásköréről rendelkező 80. §-a kiegészítésre került.
a 3. §-hoz
A Bizottság hivatalos felszólításában vizsgált harmadik probléma az irányelv balesetek és
váratlan események kivizsgálását szolgáló bejelentési kötelezettségére vonatkozó előírásának
való megfelelést érinti. Az irányelv 21. cikkének (3) bekezdése szerint a baleseteket és a
váratlan eseményeket a vasúttársaságok, az infrastruktúraműködtetők, és adott esetben a
biztonsági hatóság is, haladéktalanul kötelesek jelenteni egy vizsgáló testületnek. A Bizottság
álláspontja a Kbvt. nem kötelezi a biztonsági hatóságot egy ilyen bejelentés megtételére. A
Bizottság álláspontja szerint a jogszabály pusztán azokra az esetekre tartalmaz előírást, amikor
maga a biztonsági hatóság végzi a baleset, vagy váratlan esemény kivizsgálását. Ezáltal a
Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar biztonsági hatóságra nem vonatkozik a feladatai
végzése, vagy felügyeleti tevékenysége során tudomására jutott baleseti információk vizsgáló
testületnek történő bejelentésére vonatkozó kötelezettség.
Az irányelv 21. cikk (3) bekezdésének átültetéséhez kapcsolódó bizottsági észrevételt
elfogadva, a megfelelő átültetés érdekében a Kbvt. 10. § (2) bekezdése kiegészítésre került.
a 4. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
az 5. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
4
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László úr,
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján a mellékelt „a vasúti közlekedésről
szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek
és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény
módosításáról” szóló törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2014. október 10.
Dr. Völner Pál
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség