﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/l705. számú törvényjavaslat
az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó-
és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról
Előadó:
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2014. október

2014. évi...törvény
az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról

I.	Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXV1I. törvény módosítása
1.	§ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
tv.) 1. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett (teljesített)
tevékenység, termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként illeti meg - törvény eltérő
rendelkezésének hiányában - e bevétel adókötelezettségének megállapítására kedvező adózási
feltételekkel adózó bevételre, jövedelemre (így különösen az adóalapba nem tartozó tételnek
minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra) vonatkozó szabály
nem alkalmazható.”
2.	§ (1) Az Szja tv. 3. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„14. Munkáltató:
a)	az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll,
b)	munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott
bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött
megállapodás alapján,
c)	az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő
fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel
tekintetében a szolgáltatás fogadója,
azzal, hogy munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött
munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (71.
§) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több
munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.”
(2)	Az Szja tv. 3. §-a a következő 39-40. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„39. Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági
rendeletben foglaltak szerinti támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és
108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé
nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1-14.
és 17. cikke szerinti támogatás.
40.	Agrár csoportmentességi (ABER) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés
107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki
térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek
1
nyilvánításáról szóló 2014. június 25-i 702/2014/EU rendelet (HL L 193 2014.07.01. 1-75. o.) 1-13.
és 17. cikkei szerinti támogatás.”
(3)	Az Szja tv. 3. § 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„41. Agrár csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló
szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű
támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1408/2013/EU rendelet (HL L 352
2013.12.24. 9-17. o.) szerinti támogatás.”
(4)	Az Szja tv. 3. § 83. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„83. Kiküldetési rendelvény: a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely
tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának
megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a
futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges
adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.), azzal, hogy kiküldetési rendelvénynek
minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály
rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított
bizonylat is. A papíralapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a
magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.”
(5)	Az Szja tv. 3. § 93. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„93. Nyugdíjbiztosítás: az olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítésére - a haláleseti
szolgáltatást kivéve - a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult, és a
biztosítói teljesítést a biztosított
a)	halála,
b)	társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való
jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni),
c)	egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a
nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os
mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e
vagy sem), vagy
d)	a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése
váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől (az ajánlat vagy a
szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményre
tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40%-os mértékű
egészségkárosodását, valamint kivéve, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű
járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig vagy a
biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik, azzal, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződésnek az
a)-d) pontokban szereplő biztosítási eseményeket - a c) pont kivételével, ha a biztosított
egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttekor a 40%-os mértéket már eléri -
tartalmaznia kell, és az a)-d) pontokban szereplő biztosítási eseményeken kívül más biztosítási
eseményt nem tartalmazhat. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege a
10 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás - a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte
előtt - egy összegben is teljesíthető.”
(6)	Az Szja tv. 3. § 99. ponttal egészül ki:
2
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmakjelentése a következő:)
„99. Kiegészítő biztosítás: a nyugdíjbiztosításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során
kiegészítő biztosítás az olyan biztosítás - függetlenül attól, hogy az milyen kockázatra nyújt
fedezetet -, amelynek saját különös szerződési feltétele van és díja a nyugdíjbiztosítás díjától a
számviteli jogszabályok szerint elkülönített (ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített
módon meghatározott, levonással érvényesített díjat is).”
3.	§ Az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem keletkezik bevétel)
,,b) a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében
közreműködő magánszemély - a díjat fizető tevékenységét szolgáló - feladata ellátásával
kapcsolatos felelősségére kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével.”
4.	§ Az Szja tv. 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha az egyéni vállalkozó
a)	bevételét olyan termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása ellenértékeként szerzi meg, amely
esetében az általános forgalmi adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a bevétel forintra történő
átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az
általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz;
b)	kiadását olyan termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében eszközli, amely
esetében az általános forgalmi adó fizetésére maga kötelezett, és amelynek alapja külföldi
pénznemben kifejezett, a kiadás forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az
árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra
történő átszámításához alkalmaz.”
5.	§ (1) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)
,,e) a visszatérített adót, adóelőleget, feltéve, hogy azt korábban költségként nem érvényesítették,
továbbá a magánszemély jogszerűen tett önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján kiutalt,
illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt
kiutalt összeget; a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj-
előtakarékossági számláján jóváírt összeget, továbbá a magánszemély nyugdíjbiztosítási
nyilatkozata alapján kiutalt, a biztosító által a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén jóváírt
vagy e törvény rendelkezése szerint a magánszemélynek kiutalt összeget;”
(2)	Az Szja tv. 7. §-a a következő (le) bekezdéssel egészül ki:
„(le) A 9. § (3a) bekezdésében említett esetet kivéve nem szerez bevételt a biztosított
magánszemély, ha a más személy által kötött biztosítási jogviszonyba a szerződő helyébe lép, és a
szerződő által korábban megfizetett biztosítási díjat a szerződőnek nem téríti meg.”
6.	§ Az Szja tv. 9. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Kockázati biztosítás esetén, ha a személybiztosítás díját más személy - ide nem értve a
kifizetőnek nem minősülő magánszemélyt - fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli
biztosítói teljesítésre utóbb magánszemély válik jogosulttá, akkor az adókötelezettség
keletkezésének időpontja az a nap, amikor a biztosító teljesítésére a magánszemély jogosultsága
(például a biztosítási szerződés módosításával) megnyílik.”
3
7.	§ Az Szja tv. 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül
sor, a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás és a járulékkötelezettségeket a belföldön bejegyzett
kölcsönvevő teljesíti, az e foglalkoztatással összefüggésben a kölcsönvevő az általa juttatott bevétel
tekintetében munkáltatóként járhat el.”
8.	§ Az Szja tv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a biztosítás más személy által fizetett díja a befizetés időpontjában hatályos 1. számú
melléklet 6. pont 6.9. alpontja alapján vagy a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan
idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás más személy által 2013. január 1-jét megelőzően
fizetett díja az 1. számú mellékletnek a befizetés időpontjában hatályos 6. pont 6.3. alpontja alapján
részben vagy egészben adómentes volt, akkor - függetlenül a biztosítási szerződés esetleges
módosításától - a biztosító teljesítéséből (kivéve, ha a biztosító teljesítése a 1. számú melléklet 6.
pont 6.6. alpontja alapján haláleseti, betegségbiztosítási vagy balesetbiztosítási szolgáltatásként
adómentes) a kifizetőnek nem minősülő magánszemély által fizetett biztosítási díj, valamint az
adóköteles biztosítási díj együttes összegét meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül. A
biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket
figyelmen kívül kell hagyni az egyéb jövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további
megállapítása során.”
9.	§ (1) Az Szja tv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett
eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a)	egy eltartott esetén 62 500 forint,
b)	kettő eltartott esetén
ba)	2016-ban 78 125 forint,
bb)	2017-ben 93 750 forint,
be) 2018-ban 109 375 forint,
bd) 2019-ben és az azt követő években 125 000 forint,
c)	három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.”
(2)	Az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult)
„a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre
tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra
nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi
pótlékot
aa)	gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,
ab)	szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre
(személyre) tekintettel,
ac)	javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a
javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás
alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel
kapja;”
4
10.	§ (1) Az Szja tv. 29/B. § (lb) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(lb) Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély
jogosult, az őt megillető családi kedvezményt - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban -
megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával,
ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.
Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy
házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás
nem alkalmazható.”
(2)	Az Szja tv. 29/B. § (ld) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(ld) Több jogosult vagy a kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele az érintett
magánszemélyek - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás
adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük
veszi igénybe, továbbá a kedvezmény összegének - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak
számának felosztásával történő - közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket. A
kedvezmény élettársak közötti megosztása esetén a nyilatkozat tartalmazza továbbá az Élettársi
Nyilatkozatok Nyilvántartásába való bejegyzésről szóló végzés ügyszámát, valamint a lakóhelyet és
a tartózkodási helyet is.”
(3)	Az Szja tv. 29/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz,
adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata
a)	a jogosultság 29/A. § (3) bekezdés szerinti jogcíméről, és
b)	a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,
amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott)
adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - az adóév mely
hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény
megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.”
11.	§ Az Szja tv. VI. fejezete a következő alcímmel és rendelkezéssel egészül ki:
„Az első házasok kedvezménye
29/C. § (1) Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját
[29. §] az első házasok kedvezményével csökkenti. A kedvezmény a családi kedvezményt megelőző
sorrendben érvényesíthető.
(2)	Az első házasok kedvezményét az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább az
egyik házastárs első házasságát köti.
(3)	A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultági hónaponként 31 250
forint.
(4)	Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő
hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe, de az
említett időtartamon belül utoljára az a hónap, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy
gyermekre (ide nem értve a nevelt gyermeket) tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá.
(5)	A kedvezményt a házastársak - döntésük szerint - az összeg megosztásával közösen
érvényesítik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. A
kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban független
attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál történt annak figyelembevétele.
5
(6)	Az igénybevétel feltétele a házastársak - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban
közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a
kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó
döntésüket.”
12.	§ Az Szja tv. 44/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1)A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője - figyelemmel a (11) bekezdésben foglalt
rendelkezésre - az adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a
munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja
adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint
meghatározott összegek átutalásáról {nyugdíjbiztosítási nyilatkozat): a Magyarországon vagy -
figyelemmel a (10) bekezdés rendelkezéseire is - más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött
nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett - az adott naptári
évben a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt - összeg (ideértve a kifizetőnek nem minősülő más
személy által fizetett adómentes bevételnek minősülő, továbbá az összevont adóalapba tartozó
jövedelemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint, azzal,
hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján
nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető, továbbá azzal, hogy amennyiben a magánszemély
nyugdíjcélú megtakarítását szolgáló biztosítási díjrész nem éri el a kiegészítő biztosítások nélküli
teljes biztosítási díj 90 százalékát, akkor nyugdíjbiztosítási nyilatkozat csak a nyugdíjcélú
megtakarítást szolgáló díjrész alapján tehető.
(2)	Az adóról való rendelkezés alapjául szolgáló összeg meghatározásakor a nem forintban
fizetett díjat az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, olyan külföldi
pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által
közzétett euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani.
(3)	A nyugdíjbiztosítás szerződője a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítéséig,
részteljesítéséig - ide nem értve az egészségkárosodás miatti részteljesítést - ,de legkésőbb az
öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról.
(4)	A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatbein a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az
adóhatóság (ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az
adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a
visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként a magánszemély
kérelmére az adótartozás, illetve az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó
megfizetését követő 30 napon belül) - az (7) bekezdésben említett esetet kivéve - szerződésenként
a szerződésszám, a magánszemély adóazonosító jele feltüntetésével a biztosító pénzforgalmi
számlájára teljesíti, azzal, hogy a magánszemély által meghatározott összeget - a 44/D. § (2)
bekezdésében foglaltakra is tekintettel - az adóhatóság a rendelkezési jogosultságot megalapozó
nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési
jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befizetett összeg alapozza meg. Amennyiben a
magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel, amelyre
a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megalapozta, akkor a következők szerint kell eljárni:
a)	ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ideértve a szerződő örökösét is)
és a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget
kiváltó esemény nem történt, akkor az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a
nyugdíj biztosítási szerződésen j óváíij a;
b)	a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további
rendelkezés nélkül a biztosító a biztosított magánszemélynek (a biztosított halála esetén az
örökösének) kiutalja;
6
c)	az a)-b) pontban nem említett esetben a biztosító az adóhatóságnál erre a célra nyitott
beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az
adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási
szerződése neki fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt
meg. Amennyiben a magánszemély a visszautalt összegre jogosult, úgy az adóhatóság, ha a
magánszemélynek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozata
alapján e szerződésre, ennek hiányában a magánszemély saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére)
teljesíti.
(5)	A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánszemély a biztosító által - az adózás rendjéről
szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására vonatkozó előírásai szerint -
kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló
összeget, valamint a biztosító nevét, pénzforgalmi számlaszámát és a nyugdíjbiztosítási szerződés
egyedi azonosító számát (szerződésszámát), továbbá a magánszemély adóazonosító jelét. A
biztosító a kiadott igazolásról az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító
igazolás adatszolgáltatására előírt határidőig adatot szolgáltat az adóhatóságnak. Ha az adóévben a
(8)	bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történik, akkor az adóévre a
biztosító adókedvezményre jogosító igazolást nem állíthat ki.
(6)	Az (l)-(5) bekezdés szerint jogosult - feltéve, hogy annak egyéb törvényi feltételei
fennállnak - a biztosító(k) által kiadott igazolás alapján nyilatkozat megtételére az a magánszemély
is, aki e jog gyakorlásának időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel az a)-c) pontokban felsorolt
esetek miatt már nem rendelkezik:
a)	a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ideértve a szerződő örökösét is),
feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a (8) bekezdés szerinti visszafizetési
kötelezettséget kiváltó esemény nem történt;
b)	a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt megszűnt;
c)	a nyugdíjbiztosítási szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (így különösen a
biztosító felszámolása következtében) szűnt meg.
(7)	A (6) bekezdésben említett esetek kivételével nem tehet nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot az a
magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem
rendelkezik. E törvény alkalmazásában az a magánszemély rendelkezik nyugdíjbiztosítási
szerződéssel, aki az adott időpontban e törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősülő biztosítási
szerződés szerződője.
(8)	Az (1) bekezdés alapján átutalt teljes összeget (ideértve a korábbi szerződők rendelkezése
alapján átutalt összeget is, de ide nem értve az adóhatóságnak ebből az összegből korábban már
visszafizetett összeget) - figyelemmel a (9) bekezdésre is - a magánszemélynek húsz százalékkal
növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás alapján nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem
minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor (ideértve különösen a szerződés visszavásárlását,
részvisszavásárlását, a kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni
elszámolását, valamint, ha bármilyen jogcímen történő költséglevonás miatt - ide nem értve a
befektetési költséget - a biztosítási jogviszony fennállása alatt bármely időpontban a levont
költségek halmozott összege meghaladja az adóról való rendelkezést megalapozó befizetett díjak
halmozott összegének 20 százalékát, továbbá ideértve a törvényi rendelkezésnek meg nem felelő
járadékszolgáltatást is, de ide nem értve az elvárt díjon felüli díj elvárt díjra történő átvezetését),
függetlenül attól, hogy a szerződés ennek következtében megszűnik-e vagy sem, vagy a szerződés
úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően e törvény rendelkezései szerint már nem
minősül nyugdíjbiztosításnak. Nem terheli visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt, ha az
adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktalanul teljesültek. Nem váltja ki a visszafizetési
7
kötelezettséget az sem, ha a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg. A magánszemély
visszafizetési kötelezettségét a biztosító megállapítja, a magánszemély részére kifizetendő
összegből - ha van ilyen - levonja, a visszafizetési kötelezettséget kiváltó eseményt követő hónap
12.	napjáig az adóhatósághoz személyi jövedelemadóként befizeti. A biztosító a magánszemély
visszafizetési kötelezettségét és az abból levont összeget az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti
bevallásában külön jogcímen bevallja, és arról a magánszemély számára igazolást állít ki.
Amennyiben az említett kötelezettség levonására részben vagy egészben bármely oknál fogva nincs
lehetőség, akkor a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vont összeget,
és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles
megfizetni. A magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján az adóhatóság közreműködése
nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség biztosító által le nem vont
összegét, és azt a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
(9)	A (8) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a vagyoni érték kivonásának időpontja az a
nap, amikor a biztosító pénzforgalmi számláját a biztosító teljesítésének összegével megterhelik,
vagy az a nap, amikor a (8) bekezdés szerinti tényállások valamelyike megvalósul.
(10)	A más EGT-államban letelepedett biztosítóval (a nyugdíjbiztosítási nyilatkozattal
összefüggő rendelkezések alkalmazásában: külföldi biztosító) kötött nyugdíjbiztosítási szerződés
esetén e § rendelkezései abban az esetben alkalmazhatóak, ha a magánszemély az adóévre
rendelkezik a külföldi biztosító olyan - az állami adóhatóság által közzétett formában kiállított -
igazolásával, amelyben a külföldi biztosító a (5) bekezdésben említett adatokon túlmenően
a)	feltünteti nevét (megnevezését), címét (székhelyét), a letelepedése szerinti állam állami
adóhatósága (vagy annak megfelelő pénzügyi hatósága) által megállapított azonosító jelét,
b)	megjelöli, hogy mely államban rendelkezik illetőséggel, valamint
c)	igazolja, hogy a magánszeméllyel kötött biztosítási szerződés e törvény rendelkezése szerint
nyugdíjbiztosításnak minősül, továbbá
d)	kötelezettséget vállal arra, hogy az e § szerint kiutalt összeget a magánszemély
nyugdíjbiztosítási szerződésén írja jóvá, továbbá
e)	nyilatkozik arról, hogy olyan szerződéses jogviszonyban áll a magánszeméllyel, amely
alapján képes az e törvényben foglalt, a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó
adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére és e kötelezettség teljesítését vállalja.
(11)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a magánszemély rendelkezési jogosultságát az
adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában gyakorolja, ha arra külföldi biztosítóval
megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult. A magánszemély a bevallásában - a
rendelkezési jogosultság alapja, összege megállapításához szükséges adatokon túlmenően -
feltünteti a külföldi biztosító nevét (megnevezését), címét (székhelyét), továbbá azt az államot,
amelyben a biztosító belföldi illetőségűnek minősül. A magánszemély, ha adó feletti rendelkezési
jogosultságát külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján gyakorolta, az
adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési
kötelezettség összegét és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti azt meg.”
13.	§ (1) Az Szja tv. 48. § (2) bekezdés a következő b) ponttal egészül ki:
(Az adóelőleg nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik)
8
,,b) az első házasok kedvezményének érvényesítéséről,”
(2)	Az Szja tv. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a
következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra
vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az
összevont adólapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat,
személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat. Ha a családi
kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, akkor a
jogosultak a nyilatkozatot - a változás bejelentésének kötelezettsége mellett - közösen teszik meg.
A családi kedvezmény közös igénybevétele esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként
együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató, a rendszeres
bevételt juttató kifizető - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával - a
nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat
legalább a következő adatokat tartalmazza:
a)	a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét;
b)	minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat)
esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;
c)	a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt
juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak
tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató, kifizető hiányában az erre vonatkozó
kijelentést.
(3 a) A magánszemély az első házasok kedvezményének érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot
az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adólapba tartozó
rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés
ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat. A jogosult házastársak a nyilatkozatot -
a változás bejelentésének kötelezettsége mellett - közösen teszik meg. A jogosult házastársakat
jogosultsági hónaponként együttesen megillető kedvezményt az adóelőleget megállapító
munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizető a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A
kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:
a)	a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét;
b)	az adott munkáltatónál, kifizetőnél érvényesítendő kedvezmény összegét;
c)	a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt
juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát.”
14.	§ Az Szja tv. 49. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap - az első házasok kedvezményét,
a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg
megállapításánál általa, illetve más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel
csökkentett adóelőleg-alap - összege után az adó mértékével számított összeg, figyelemmel a (2)-
(4)	bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.”
15.	§ (1) Az Szja tv. 49/B. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel növelt vállalkozói bevétel - legfeljebb
annak mértékéig — csökkenthető:)
9
,,d) a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 30 millió
forinttal, de legfeljebb a (12) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeggel (kisvállalkozói
kedvezmény), azzal, hogy az egyéni vállalkozó által az adóévben érvényesített kisvállalkozói
kedvezmény és a (9)-( 10) bekezdésben meghatározott adókulcs szorzata az állami támogatásokra
irányadó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint
da) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, vagy agrár csekély összegű {de minimis)
támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál,
db) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak,
vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben
foglaltak szerinti támogatásnak minősül;”
(2)	Az Szja tv. 49/B. § (23) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(23) A (8) bekezdés alkalmazásában jövedelem-(nyereség-) minimum a vállalkozói bevétel 2
százaléka.”
16.	§ Az Szja tv. 50. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
«(9) E § alkalmazásában egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben e törvény rendelkezései
szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül.”
17.	§ Az Szja tv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § Az átalányadózásra való jogosultság a határozat jogerőre emelkedésének napjával
megszűnik, ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási
kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg.”
18.	§ Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont a következő af) alponttal egészül ki:
[A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E
törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen
szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe
venni)
a)	osztalék]
„af) a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem
vevő) tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.”
19.	§ (1) Az Szja tv. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyes meghatározott juttatások után az adó a kifizetőt terheli.”
(2)	Az Szja tv. 69. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően
a)	a 70. § (la) bekezdése szerinti juttatás után,
b)	a 71. § szerinti juttatások esetében a jövedelemnek az adott juttatásra vonatkozó értékhatárt
meghaladó része után,
c)	a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más
magánszemélynek a 71. § szerint biztosított juttatások esetében a jövedelemnek az adott juttatásra
vonatkozó értékhatárát meg nem haladó, de e jövedelmek együttes értékének az évi 450 ezer
forintot, illetve a 450 ezer forintnak — a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a
10
juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal - arányos összegét (éves keretösszeg)
meghaladó része után
a kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,53-szorosa, azzal, hogy a c) pont alkalmazásában az
éves keretösszeg 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt
szűnik meg.”
(3)	az Szja tv. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adót a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában -
a)	a juttatás hónapja kötelezettségeként;
b)	a 70. § (2a) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves
összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel
megállapítása hónapjának kötelezettségeként;
c)	a (2a) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben az ott említett meghaladó rész után a
közterheket a juttatás hónapja kötelezettségeként;
d)	a (2a) bekezdés c) pontja szerinti esetben - a c) ponttól eltérően - ha a magánszemély béren
kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az
adóévben szerzett béren kívüli juttatások alapján megállapított jövedelmek együttes értéke az éves
keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a közterheket a jogviszony megszűnésekor, a
megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész után a (2) bekezdés szerinti közteheralap
szerint már teljesített közteher beszámításával
kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására,
megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania,
illetve megfizetnie.”
20.	§ Az Szja tv.70. §-a a következő (lb) bekezdéssel egészül ki:
„(lb) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a 71. § szerinti béren kívüli juttatás.”
21.	§ Az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedelem megállapításánál - az (l)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem kell
figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni
kamatkedvezményt:)
„/) lakás célú hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a
magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján olyan
lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy
bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól
felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakás célú
támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét, azzal, hogy
korszerűsítésnek, akadálymentesítésnek a lakás célú állami támogatásokról szóló
kormányrendeletben meghatározott korszerűsítés, akadálymentesítés minősül;”
22.	§ Az Szja tv. 11 IC. §-a a következő (19)-(20) bekezdéssel egészül ki:
„(19) A program szervezője a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napjáig
megküldi az adóhatóságnak a program meghirdetéséről a munkavállalók, vezető tisztségviselők
részére kiadott tájékoztató vagy más hasonló irat másolati példányát.
(20)	Amennyiben a program szervezője és a programban érintett más vállalkozás között a
kapcsolt vállalkozási viszony megszűnik, a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését követően az
egyébként a programszervezőre irányadó, e paragrafus szerinti adókötelezettségeket - saját
11
munkavállalói, vezető tisztségviselői vonatkozásában - a programban érintett más vállalkozás
teljesíti. A programszervező a programban érintett más vállalkozás adókötelezettségei teljesítéséhez
szükséges adatokat a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésekor a programban érintett más
vállalkozás részére átadja. Az adókötelezettségek - felek közötti együttműködés hiánya miatti -
megsértése esetén a jogkövetkezményekért a felek egyetemlegesen felelnek.”
23.	§ Az Szja tv. 78/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és
egyidejűleg a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A magánszemély az (1) bekezdésben említett nyilatkozat kiegészítéseként, a vele közös
háztartásban élő családtagjával (családtagjaival) együttes nyilatkozatot tehet arról, hogy a 6. számú
melléklet 2. pontjában meghatározott módon és feltételekkel közös őstermelői igazolvány (a
továbbiakban: közös igazolvány) kiváltásával kívánja folytatni az őstermelői tevékenységét (a
továbbiakban: közös őstermelői tevékenység). Ebben az esetben minden egyes családtagnak az
őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania, továbbá a közös őstermelői
tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban nem állhatnak, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra
vonatkozóan nem alkalmazhatják. Az együttes nyilatkozat feltétele, hogy az azt tevők az általános
forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmazzák.
(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában
a)	közös háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy
tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége;
b)	közös háztartásban élő családtag: a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyeneságbeli
rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermekét, vagy örökbefogadó, mostoha- és
nevelőszülőjét is).”
24.	§ Az Szja tv. 84. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg
a § következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény 3. § 41. pont, 39. § (1) bekezdése, 49/B. § (6) bekezdés d) pont da) alpontja, 11.
számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) alpontja, 13. számú
melléklet 12. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a
mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013.
december 18-i 1408/2013/EU rendelet (HL L 352 2013.12.24. 9-17. o.) hatálya alá tartozó
támogatási programot tartalmaz.
(4)	E törvény 3. § 39. pontja, 49/B. § (6) bekezdés d) pont db) pontja, 11. számú melléklet II. Az
értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) alpontja, 13. számú melléklet 12. pontja az
Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási
kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i
651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1-14. és 17. cikkei hatálya alá
tartozó támogatást tartalmaz.
(5)	E törvény 3.§ 40. pontja, 49/B. § (6) bekezdés d) pont da) pontja, 11. számú melléklet II. Az
értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) alpontja, 13. számú melléklet 12. pontja az
Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági
és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos
kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i
702/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 193 2014.07.01. 1-75. o.) 1-13. és 17. cikkei hatálya alá
tartozó támogatási programot tartalmaz.
12
(6)	E törvény 49/B. § (6) bekezdés d) pont db) pontja, 11. számú melléklet II. Az
értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) alpontja, 13. számú melléklet 12. pontja az
Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra
való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelet (HL L 352 2013.12.24. 1-8.
o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.”
25.	§ Az Szja tv. 84/Y. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 11 IC. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC.
törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőzően hatályos
rendelkezések alkalmazásában az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program (a
továbbiakban: program) keretében értékpapírt szerző magánszemélynek kell tekinteni azt a
magánszemélyt is, aki a program nyilvántartásba vételét kezdeményező eljárás megkezdésének
időpontjáig a programban részvételi szándékát nem jelezte, azonban az értékpapírt a nyilvántartásba
vett program feltételei vagy azzal azonos feltételek szerint szerezte, ideértve különösen a 11 IC. §-
nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel
megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőzően hatályos (19) bekezdés
c)	és f)-g) pontjában foglalt feltételek teljesítését is.”
26.	§ Az Szja tv. a következő 84/ZS. §-sal egészül ki:
„84/ZS. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények,
valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló
2014.	évi.....törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától
megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)-(6) bekezdésben
foglaltak figyelembevételével.
(2)	E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi.....
törvénnyel megállapított 4. § (2a) bekezdés b) pontja a hatálybalépését megelőző bármely korábbi
adóévben is alkalmazható.
(3)	E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi.....
törvénnyel megállapított 7. § (le) bekezdése, valamint az egyes adó- és pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi ..... törvénnyel módosított 1. számú melléklet 6. pontjának 6.9.
alpontja a 2014. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható.
(4)	E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi
..........törvénnyel megállapított 29IC. §-a a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok
esetében alkalmazható.
(5)	E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi
..........törvénnyel megállapított 48. § (3) bekezdés b) pontját a 2015. december 31-jét követően
megtett nyilatkozatok esetében kell alkalmazni.
(6)	A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt
veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le azzal, hogy az elhatárolt
veszteséget utoljára a 2025. adóévben lehet érvényesíteni.”
13
27.	§ Az Szja tv.
1.	1. számú melléklete az 1. melléklet,
2.	11. számú melléklete a 2. melléklet,
3.	13. számú melléklete a 3. melléklet
szerint módosul.
28.	§ Az Szja tv.
1.	1 /B. § (2) bekezdésében az „a biztosított szállás szokásos piaci értékét ” szövegrész helyébe
az „a biztosított szállás ellenértékét” szöveg, a (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „a
Magyarországról történő távozását megelőzően vallja be” szövegrész helyébe zz „a
Magyarországról történő távozását megelőzően - ha bevallási kötelezettségének
meghatalmazottja, megbízottja útján tesz eleget, a távozását követő 90. napig - vallja be ”
szöveg;
2.	22. § (2) bekezdésében a „bármely későbbi adóév” szövegrész helyébe az „a következő öt
adóév” szöveg;
3.	39. § (1) bekezdésében az „agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatásnak”
szövegrész helyébe az „agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak” szöveg,
4.	40. § (1) bekezdésében az „igazolás alapján” szövegrész helyébe az „igazolás, határozat
alapján” szöveg, (2) bekezdésében a „rokkantsági járadékban részesül” szövegrész
helyébe a „rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül” szöveg;
5.	44/A. § (4) bekezdésében a ,,ca) alpontjának” szövegrész helyébe a ,,ba) alpontjának”
szöveg;
6.	49/B. § (7) bekezdés a) pontjában a „bármely későbbi adóév” szövegrész helyébe az „a
következő öt adóév” szöveg;
7.	53. § (3) bekezdés a) pontjában a „ TESZOR 41.20, 42” szövegrész helyébe a „ TESZOR 41,
42 ” szöveg;
8.	77/C § (18) bekezdés nyitó szövegrészében a „Ha a magánszemély által a program
keretében” szövegrész helyébe a „Ha az adóévben a magánszemély által a program
keretében” szöveg;
9.	1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontjában a „korszerűsítés költségeinek" szövegrész
helyébe a „ korszerűsítés, akadálymentesítés költségének” szöveg, 4. pont 4.3. alpontjában a
„közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési” szöveg, 8. pont 8.6 alpont a) és b)
alpontjában, valamint a 8. pont 8.22. alpont a) alpontjában az „a közoktatásról szóló
törvény” szövegrész helyébe az „a köznevelésről szóló törvény” szöveg, 8. pont 8.6. alpont
b)	alpontjában a „bérletjegy” szövegrész helyébe a „bérlet, jegy” szöveg, 8. pont 8.22.
alpont b) alpontjában az „a közoktatásban” szövegrész helyébe az „a köznevelésben”
szöveg, 9. pont 9.3.2. alpontjában az „alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez
adott” szövegrész helyébe az „alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és
akadálymentesítéséhez adott” szöveg;
10.11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 5. alpontjában az „olyan
biztosítás díja” szövegrész helyébe az „ olyan személybiztosítás díja” szöveg,
lép.
29.	§ Hatályát veszti az Szja tv.
1.	3. §84. pont;
2.	70. § (4) bekezdése;
14
3.	77/C § (18) bekezdés a) pontban a „ az adóévben ” szövegrész;
4.	1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja, 9. pont 9.6. alpontja.
2.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
30.	§ (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao. törvény) 4. §-a a következő 16/c. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„16/c. felsőoktatási támogatási megállapodás: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi
CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására,
működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás;”
(2)	A Tao. törvény 4. § 23. pontja a következő f) ponttal egészül ki:
(23. kapcsolt vállalkozás:)
,f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és
pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg;”
(3)	A Tao. törvény 4. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység: az adózó saját eszközeivel és
alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F
tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére
teljesít, továbbá a kutatásfejlesztési megállapodás alapján végzett (közös) kutatás-fejlesztési
tevékenység; bármely esetben akkor, ha a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő
eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság annak minősíti;”
(4)	A Tao. törvény 4. § 33. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(33. telephely:)
„d) a külföldi személyt (kivéve az olyan jogi személyiséggel rendelkező, EGT államban
alapított ingatlanbefektetési alapot, amely az alapítása szerinti államban nem alanya a társasági
adónak megfelelő nyereségadónak) telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan és természeti
erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó
vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása (a továbbiakban
együtt: ingatlan hasznosítása), továbbá ingatlan értékesítése esetén,”
31.	§ (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
,,z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés
keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő
Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási
támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott
támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott
szolgáltatás bekerülési értékének
za) 20 százaléka - tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka - közhasznú
szervezet,
zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap,
15
zc) 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján
történő
támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,”
(2)	A Tao. törvény 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti
eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális
Alap vagy a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással,
amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás,
juttatás összegét, célját.”
32.	§ A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
„s) a 7. § (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megelőző év(ek)ben az adózás előtti
eredmény csökkentéseként, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel
elszámolt azon többletkedvezmény, továbbá a felsőoktatási intézmény támogatására tekintettel
elszámolt azon kedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós adományozásról
szóló szerződésben vagy a felsőoktatási támogatási megállapodásban vállaltakat a másik szerződő
fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem
teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a
szerződésnek (megállapodásnak) megfelelően,”
33.	§ A Tao. törvény 13/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenére
sem teljesíti az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti feltételeket, a két év vonatkozásában - vagy
ha a nonprofit gazdasági társaság e két éven belül jogutód nélkül megszűnik, akkor e két év
működés teljes időtartamára - visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik
az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától.”
34.	§ (1) A Tao. törvény 17. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget
adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a
jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd
ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést,
szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Nem kell ezt a
rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.”
(2)	A Tao. törvény 17. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Az elhatárolt veszteség felhasználására a (9) bekezdés értelmében jogosult adózó az
elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a
többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi
bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből
származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megelőző három adóév átlagában számított
összegében képvisel.”
35.	§ A Tao. törvény 18. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
16
„(9) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazása során indokolt
(különös tekintettel a funkcióelemzésre, a minta elemszámára, vagy a szélsőértékekre), az adózó
azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis
tartomány) további szűkítést végez az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a szokásos piaci ár
meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló miniszteri rendelet előírásai
szerint.”
36.	§ A Tao. törvény 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ugyanazon adóév tekintetében a 22. § (1) bekezdésében és a 22/C. § (2) bekezdésében
meghatározott adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással és a
24/B. § szerinti jóváírással.”
37.	§ A Tao. törvény a III. fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Rendelkezés az adóról
24/A. § (1) Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló
határidőt megelőző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön
nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a kedvezményezett
szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet az e törvény 26. § (2) és (8)
bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 50
százalékának kedvezményezett célra történő felajánlásáról.
(2)	Amennyiben az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot nem tesz, vagy az
(1)	bekezdés szerint felajánlott és az adóhatóság által kedvezményezett célra átutalt összeg nem éri
el az adózó által e törvény 24. §-a szerint fizetendő adó összegének 80 százalékát, az adózó
a)	a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló
határidő utolsó napjáig a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában,
b)	a társaságiadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társaságiadó-
bevallásában
tett rendelkező nyilatkozata útján rendelkezhet a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és
adószámának megjelölésével az adóévi kedvezményezett célra még fel nem ajánlott adóelőlegének,
fizetendő társasági adójának kedvezményezett célra történő felajánlásáról, azzal, hogy az e
bekezdés szerint tett felajánlással az adóévben összesen felajánlott összeg nem haladhatja meg az e
törvény 24. §-a szerint fizetendő adó összegének 80 százalékát. Az e bekezdés szerinti rendelkező
nyilatkozat a társaságiadó-adóbevallás benyújtását követően nem módosítható.
(3)	E rendelkezés alkalmazásában kedvezményezett célnak minősül:
a)	filmalkotás 22. § (2) bekezdésében meghatározott támogatása;
b)	előadó-művészeti szervezet 22. § (4) bekezdésében meghatározott támogatása;
c)	látvány-csapatsport 22/C. § (1) bekezdésében meghatározott támogatása.
(4)	Az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot - az (1) bekezdésben foglalt
korlátra is figyelemmel - a társasági adóelőleg fizetési kötelezettségének teljesítése során, a havi
vagy negyedéves adóelőleg fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napjáig az
állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett nyilatkozata
útján egy adóévben összesen legfeljebb öt alkalommal a soron következő adóelőlegekre tekintettel
módosíthatja. A módosítás érvényességének feltétele, hogy az adózó a (16)-(21) bekezdés szerint
kiállított igazolást az állami adóhatóságnak - a nyilatkozat tételével egyidejűleg - benyújtsa.
17
(5)	Az adózó a társasági adóelőleg-fizetési, társasági adóelőleg-kiegészítési és társasági
adófizetési kötelezettségének az (1) vagy (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat megtételétől
függetlenül eleget tesz.
(6)	Az adózó az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti, kedvezményezett célra történő felajánlásáért
és annak pénzügyi teljesítéséért a kedvezményezett szervezet részéről - szponzori szerződés
keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével - ellenszolgáltatásra nem
jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén
a)	az adózó által az adóhatóság részére teljesített befizetés nem minősül az (1) és (2) bekezdés
szerinti felajánlásnak, és
b)	az (1) és (2) bekezdés szerinti felajánlás kedvezményezettje a részére átutalt összeget az
állami adóhatóság által kezelt elkülönített számlára köteles visszautalni az adózó azonosítására
szolgáló adatok feltüntetésével
c)	az adózó nem jogosult az 24/B. § szerinti jóváírásra.
(7)	Az adózó a látvány-csapatsportok támogatására történő felajánlás esetében a 22/C. § (1)
bekezdés szerinti támogatási jogcímek megjelölésével teszi meg a rendelkező nyilatkozatot.
(8)	Az (l)-(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban, illetve a (4) bekezdés szerinti
nyilatkozatban a (3) bekezdés szerinti célok és a (7) bekezdés szerinti jogcímek között megosztva is
lehet rendelkezni.
(9)	A látvány-csapatsportok támogatása esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkező
nyilatkozatban felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül.
A kiegészítő spotfejlesztési támogatásról az adózó és a látvány-csapatsportban tevékenykedő
szervezet szerződésben rendelkezik, azzal, hogy amennyiben az adózó a szerződés alapján
ellenszolgáltatásra jogosult, akkor a kiegészítő sportfejlesztési támogatás az ellenszolgáltatás
általános forgalmi adó nélkül számított értékét jelenti és a (19)-(21) bekezdés szerinti támogatási
igazolás kiállításakor az ellenszolgáltatás értékét nem kell figyelembe venni.
(10)	Az (l)-(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az
adózónak a rendelkező nyilatkozat megtételének, vagy a rendelkező nyilatkozat (4) bekezdés
szerinti módosításának időpontjában ne legyen százezer forintot meghaladó összegű állami
adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása.
(11)	Az állami adóhatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot és az adózó
felajánlásra való jogosultságát megvizsgálja és
a)	az adózó (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozata , illetve a társasági adóbevallásban
bevallott adatok alapján - figyelemmel a (24) bekezdésben foglaltakra - a havonta, illetve
negyedévente fizetendő előleg legfeljebb 50 százalékát - látvány-csapatsportok támogatása
esetében a (9) bekezdés szerint csökkentett mértékben - a havonta, illetve a negyedévente
teljesítendő kötelezettség teljesítését követő 15 munkanapon belül,
b)	az adózó (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozata alapján, a társasági adóelőleg-kiegészítési
kötelezettségről szóló bevallásban, illetve a társaságiadó-bevallásban bevallott adatok figyelembe
vételével a rendelkező nyilatkozatban megjelölt összeget - a látvány-csapatsportok támogatása
esetében a (9) bekezdés szerint csökkentett mértékben - a társasági adóelőleg-kiegészítési
kötelezettségről szóló bevallás, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtását követő 15 munkanapon
belül
a felajánlás fogadására jogosult szervezetnek átutalja, feltéve, hogy teljesülnek az átutalás e §-ban
meghatározott feltételei.
18
(12)	Látvány-csapatsportok támogatása céljából történő felajánlás esetében az állami
adóhatóság az átutalást azzal az eltéréssel teljesíti, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás (9)
bekezdés szerint meghatározott összegét a (11) bekezdés szerinti határidőben a 22/C. § (1) bekezdés
a)-d) pontjának hatálya alá tartozó támogatás esetén - az adózó döntése szerint - vagy a (16)-(21)
bekezdés szerinti igazolás szerint támogatásban részesítendő látvány-csapatsport országos sportági
szakszövetsége részére, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében a 22/C. § (1)
bekezdés b)-d) pontjában meghatározottak szerint működő sportszervezet (sportiskola), közhasznú
alapítvány részére, a 22/C. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás esetén a
támogatásban részesítendő sportköztestület részére átutalja.
(13)	Az állami adóhatóság a (11) bekezdés szerinti átutalást abban az esetben teljesíti, ha
a)	a (16)-(21) bekezdés szerint kiállított igazolást az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat
benyújtásával egyidejűleg, a (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat esetén legkésőbb az
adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig, vagy a társaságiadó-bevallás
benyújtásáig az állami adóhatóság kézhez kapja,
b)	az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének állami adóhatóságnál nyilvántartott,
végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutalás napján nem haladja meg az százezer
forintot,
c)	az adózó a vonatkozó társaságiadó-bevallását határidőben benyújtotta, és
d)	a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában, illetve társaságiadó-
bevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette, továbbá a (2)
bekezdés szerinti esetben az adóbevallásban bevallott, fizetendő adó 80 százaléka a (2) bekezdés
szerinti rendelkező nyilatkozatban szereplő összeget eléri vagy meghaladja.
(14)	Amennyiben az adózó a (13) bekezdés a) pontja szerinti igazolást késedelmesen nyújtja
be, azt az adóhatóság a benyújtást követően esedékes (11) bekezdés szerinti átutalás teljesítéséhez
veszi figyelembe.
(15)	Az állami adóhatóság a (11)-(12) bekezdés szerinti átutalások megtörténtéről és annak
összegéről az adózót és a (16)-(21) bekezdés szerinti igazolást kiállító szervezetet az átutalást
követő 30 napon belül tájékoztatja.
(16)	A (3) bekezdés a) alpontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén a
mozgóképszakmai hatóság
a)	az adózó és a felajánlás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a filmtámogatás
jóváhagyásáról rendelkező határozat száma és a felajánlott összeg megjelölésével igazolást állít ki
arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi a mozgóképszakmai hatóság által
jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv. 12. § (10) bekezdésében meghatározott része 25
százalékának meghaladását,
b)	az adózó és a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő
Részvénytársaság együttes kérelmére a felajánlott összeg megjelölésével igazolást állít ki arról,
hogy a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
jogosult a felajánlott összeg letéti számlán történő befogadására.
(17)	A mozgóképszakmai hatóság a (16) bekezdés a) pont szerinti igazolás kiállításakor
figyelembe veszi az Mktv. 31/C. § (1) bekezdése alapján kiadott határozatban megállapított
közvetett támogatások, a 22. § (4) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, a támogatási
szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások, továbbá az e bekezdés szerint ugyanazon
adóévben kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság
által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. A mozgóképszakmai hatóság a (16)
19
bekezdés b) pont szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi az Mktv. 31/C. § (7) bekezdésében
megállapított keretösszeget. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.
(18)	A (3) bekezdés b) alpontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén az
előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási
feladatokat ellátó szerv az adózó és az előadó-művészeti szervezet együttes kérelmére, az előadó-
művészeti szervezet nyilvántartási száma és a felajánlott összeg megjelölésével igazolást állít ki
arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi az előadó-művészeti szervezet EGT-
tagállamban a tárgyévet megelőző évben tartott előadásaiból származó jegybevétel 80 százalékának
meghaladását. Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és
szolgáltatási feladatokat ellátó szerv az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi
az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódóan a 22. § (4) bekezdése szerint kiállított
támogatási igazolások, a támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások, az e
bekezdés szerint ugyanazon adóévben kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált,
de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés
szerinti igazolás visszavonásig érvényes.
(19)	A (3) bekezdés c) alpontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha
támogatás fogadására jogosult szervezet látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vagy
a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú
támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító
sportköztestület, a sportpolitikáért felelős miniszter az adózó és a támogatás fogadására jogosult
szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési program jóváhagyásáról rendelkező határozat
száma, a felajánlott összeg és a 22/C. § (1) bekezdése szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít
ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi 22/C. § (4) és (4a) bekezdésében
meghatározott támogatási intenzitások meghaladását. A sportpolitikáért felelős miniszter az e
bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi a 22/C. § (3) bekezdése szerint kiállított
támogatási igazolások, szponzori vagy támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő
támogatások és az e bekezdés szerint ugyanazon adóévben kibocsátott igazolások (11) bekezdés
alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett
összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.
(20)	A (3) bekezdés c) alpontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha
felajánlás fogadására jogosult szervezet a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége
tagjaként működő amatőr sportszervezet (ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott
szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is), a látvány-csapatsport országos
sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet vagy a látvány-csapatsport
fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, a látvány-csapatsport országos szakszövetsége
az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési
program jóváhagyásáról rendelkező határozat száma, a felajánlott összeg és a 22/C. § (1) bekezdése
szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem
eredményezi a 22/C. § (4) és (4a) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások
meghaladását. A látvány-csapatsport országos szakszövetsége az e bekezdés szerinti igazolás
kiállításakor figyelembe veszi a 22/C. § (3) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások,
szponzori vagy támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások és az e bekezdés
szerint ugyanazon adóévben kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az
állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés
szerinti igazolás visszavonásig érvényes.
(21)	A (19)-(20) bekezdésben meghatározott igazolást a sportpolitikáért felelős miniszter és a
látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a 22/C. §-ban foglaltak figyelembevételével
állítja ki.
20
(22)	Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett célra az
(l)-(2) bekezdés szerint felajánlott összeg meghaladja a (16)-(21) bekezdés szerint kiállított
igazolásban szereplő összeget, akkor a különbözetet, de legfeljebb a támogatási igazolásban
szereplő összeg 2 százalékát a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a Magyar Nemzeti
Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak, a (3) bekezdés b)
pontjában meghatározott esetben a kultúráért felelős minisztériumnak, a (3) bekezdés c) pontjában
foglalt esetben, ha támogatás fogadására jogosult szervezet látvány-csapatsport országos sportági
szakszövetsége vagy a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben
meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a
támogatást folyósító sportköztestület, a sportpolitikáért felelős minisztériumnak, ha támogatás
fogadására jogosult szervezet a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként
működő amatőr sportszervezet (ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok
szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is), a látvány-csapatsport országos sportági
szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet vagy a látvány-csapatsport fejlesztése
érdekében létrejött közhasznú alapítvány, a támogatás fogadására jogosult szervezet működésének
megfelelő országos sportági szakszövetségnek teljesíti.
(23)	Amennyiben az állami adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése
eredményeképpen a fizetendő adó 80 százalékos korlátnak megfelelő összege módosulna, ez nem
érinti a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt összeget.
(24)	Az (1) bekezdés szerinti esetben, amennyiben az adózó az adóelőleg bevallás benyújtását
követően az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adóelőlege módosítását kéri, az állami
adóhatóság - a módosítás jóváhagyása esetén - a (11), (12), (22), (25) bekezdés szerint átutalásra
kerülő összeget a csökkentett összegű adóelőleggel arányosan mérsékli, vagy amennyiben az adózó
számításai szerint adófizetési kötelezettsége várhatóan nem keletkezik, a rendelkező nyilatkozat
szerinti átutalást nem teljesíti.
(25)	Az állami adóhatóság a (3) bekezdés c) alpontja szerinti kedvezményezett célra történő
felajánlás esetében a (11) bekezdés szerinti átutalandó összeg 1 százalékának 1/3 részét a
sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által közzétett fizetési számlára, 2/3
részét az érintett országos sportági szakszövetség által közzétett fizetési számlára a (11) bekezdés
szerint meghatározott határidőben átutalja.
(26)	Amennyiben az adóévre vonatkozóan a a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt
összeg meghaladja az e törvény 24. §-a szerinti fizetendő adóösszegének 80 százalékát, akkor a 80
százalékot meghaladó részt az (l)-(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat megtétele adóévét
követő adóév(ek)re felajánlott összegnek kell tekinteni, azzal, hogy az adózó a következő
adóév(ek)ben az (l)-(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot ezen összeg teljes
figyelembevételét követően tehet.
(27)	Amennyiben az adóévre vonatkozóan a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt
összeg meghaladja az e törvény 24. §-a szerinti fizetendő adót és az adózót visszaigényelhető adó
illetné meg, a túlfizetést a soron következő adóelőlegek összegében kell figyelembe venni.
(28)	Az állami adóhatóság által a (11) bekezdés szerint átutalt összeg a 30. § (10)-(11)
bekezdései szerint meghatározott támogatásnak minősül.”
38.	§ A Tao. törvény a 24/A. §-t követően a következő új alcímmel egészül ki:
„Adófelajánlás esetén járó jóváírás
24/B. § (1) Az adózó a 24/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkező nyilatkozatban
kedvezményezett célra felajánlott és az állami adóhatóság által a 24/A. § (11) bekezdése alapján
21
átutalt összegre tekintettel jóváírásra jogosult, amelyet az állami adóhatóság a társasági adóbevallás
esedékességét követő második naptári hónap első napjával vezet át az adózó adófolyószámlájára
társasági adónemre.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti jóváírás összege
a)	az adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a
24. § szerint fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka, valamint
b)	a fizetendő adóból jutatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24. § szerint fizetendő adó
80 százalékának 2,5 százaléka.
(3)	A jóváírás az állami adóhatóságnál vezetett társasági adófolyószámlán külön csökkentő
tételként kerül kimutatásra, amelyre tekintettel a számviteli törvény alapján elszámolt egyéb bevétel
az adózás előtti eredményt csökkenti.
(4)	Amennyiben az állami adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése
eredményeképpen a fizetendő adó 80 százalékában meghatározott korlát módosulna, akkor az (1)
bekezdés szerinti jóváírás az állami adóhatóságnál vezetett adófolyószámlán társasági adónemben
kimutatott összegét az állami adóhatóság megfelelően módosítja.”
39.	§ A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (2)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi
......... törvénnyel megállapított 4. § 32. pont kötelező minősítésre vonatkozó rendelkezését első
alkalommal a 2015. adóévre benyújtandó társasági adóbevallás benyújtásáig kell teljesíteni.
(3)	E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi
......... törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés z) pont 3. alpontját első alkalommal a 2014.
adóévi adókötelezettségre, a 2014. adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás
vonatkozásában lehet alkalmazni.
(4)	A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem
érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a keletkezése időpontjában - naptári évtől eltérő üzleti
évet alkalmazó adózó a 2014-ben kezdődő adóévben keletkező elhatárolt veszteséget a 2014.
december 31-én - érvényes feltételek szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget
legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény
csökkentéseként érvényesíteni.
(5)	E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi .....
törvénnyel kihirdetett 24/A. §-át első alkalommal a 2015. adóévre lehet alkalmazni. A 2015. adóévi
olyan adóelőleg kötelezettség tekintetében, amelynek bevallási kötelezettsége, illetve bevallása
2015. január 1-je előtti időpontra esik, az adózó az adóelőleg kötelezettség esedékességének napjáig
benyújtott rendelkező nyilatkozat útján rendelkezhet a 24/A. § szerinti felajánlásról. A felajánlás
átutalását az adóhatóság a 24/A. § szerinti feltételek teljesülése esetén teljesíti.
(6)	A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. adózás előtti eredményét
csökkenti a jogszabály vagy kormányhatározat alapján a Magyar Állam részéről átvállalt vagy
elengedett kötelezettség elszámolásából adódó bevétel összege.
(7)	A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. adózás előtti eredményét nem
növeli az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor
az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó
22
része, továbbá nem csökkenti az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen
történő kivezetésekor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladék anyag,
haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve, mindkét esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az
adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el, és hogy az
eszköz kivezetésére jogszabály rendelkezése vagy kormányhatározat alapján kerül sor.
(8) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi ...
törvénnyel megállapított 29/A. § (6)-(7) bekezdését a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-
START Zrt. a 2014. évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.”
40.	§ A Tao. törvény 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a fejlesztési
adókedvezmény részletes szabályait, a fejlesztési adókedvezmény igénylését, a fejlesztési
adókedvezmény igénybevételének részletes feltételeit, a támogatási intenzitást, a
támogatástartalmat, az adózó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az adópolitikáért
felelős miniszter nyilvántartási, közzétételi és információszolgáltatási kötelezettségét.”
41.	§ A Tao. törvény 30. § (10)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a látvány-csapatsport egyes támogatási jogcímein
nyújtható támogatás igénybevételének részletes feltételeit és eljárásrendjét, a támogatás feltételét
képező sportfejlesztési program jóváhagyásának, a 22/C. § és 24/A. § szerinti igazolás kiállításának,
sportlétesítmény-fejlesztési célra irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújítás kiszorító hatás
elkerülése miatti korlátozásának, a sportcélú ingatlanfejlesztésre irányuló nyílt pályázat kiírásának
és elbírálásának, a (támogatási) igazolás alapján igénybe vehető egyes jogcímeken nyújtott
támogatás felhasználásának, elszámolásának, ellenőrzésének, valamint a támogató és a támogatott
szervezet között a felajánlásra tekintettel a támogató részére nyújtott juttatás tilalmának és a tilalom
megszegése következményeinek részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(11)	Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős
miniszterrel egyetértésben rendeletben a 22. § (1) bekezdése és a 24/A. § alapján az előadó-
művészeti szervezeteknek nyújtott támogatásra vonatkozóan
a)	a támogatás elszámolható költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról készült beszámoló
formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos
részletes szabályokat;
b)	a 22. § (4) bekezdése és a 24/A. §-a szerinti támogatási igazolás iránti kérelem tartalmát, a
támogatási igazolás kiállítására irányuló eljárás szabályait, a támogatási igazolás tartalmát, valamint
a támogatási igazolással kapcsolatos adatszolgáltatás és ellenőrzés, továbbá a 22. § (1) bekezdése és
24/A. §-a szerinti kiegészítő támogatás megfizetésének részletes szabályait meghatározza.”
42.	§ (1) A Tao. tv. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30/A. § E törvény 4. § 23/d. pontja, 7. § (12) bekezdés b) pontja, 22/A. § (4) bekezdés b)
pontja, 22/B. §-a, 1. számú melléklet 14. pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában
bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014.
június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1-14. és 17. cikkei
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
(2)	E törvény 29/A. § (6) és (7) bekezdése
23
a)	a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az
1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.),
b)	a pályavasúti vagy a közszolgáltatási tevékenységhez nem kapcsolódó eszközök kivezetése
vonatkozásában az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély
összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági
rendelet (HL L 352., 2013.12.24., l.o.)
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
43.	§ A Tao. törvény 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény 7. § (12) bekezdése, 22/A. § (4) bekezdése és 1. melléklet 14. pontja az
Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági
és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos
kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i
702/2014/EU bizottsági rendelet 1-13. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatási programot
tartalmaz.”
44.	§ A Tao. törvény
1.	1. számú melléklete a 4. melléklet,
2.	3. számú melléklete az 5. melléklet
szerint módosul.
45.	§ A Tao. törvény
1.	4. § 23/a. pontjában az „az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is)”
szövegrész helyébe az „az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az egyesülést, a
szétválást is)” szöveg;
2.	4. § 23/a. pont a) alpontjában, 6. § (6) bekezdés c) pontjában, 7. § (10) bekezdés a)
pontjában, 8. § (1) bekezdés m) pont b) alpontjában, 8. § (1) bekezdés n) pontjában, 10. §
(7)	bekezdésében, 13/A. § (2) bekezdés b) pontjában, 13/A. § (4) és (5) bekezdésében,
16.	§ (2) bekezdés a),f) és i) pontjában, 16. § (7), (10) és (11) bekezdésében, 17. § (7) és
(8)	bekezdésében, 26. § (3) és (6) bekezdésében, 1. számú melléklet 2. és 3. pontjában az
„átalakulás” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg;
3.	4. § 23/d. pontjában a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások
bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános
csoportmentességi rendelet) szóló a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus
6.) 1-13.” szövegrész helyébe a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos
támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló
2014.	június 17-i 651/2014/EUbizottsági rendelet 1-14. és 17.” szöveg;
4.	6. § (6) bekezdés c) alpontjában, 10. § (7) bekezdésében, 13/A. § (4) bekezdés a)-b)
pontjaiban, 13/A. § (5) bekezdésében, 17. § (9) bekezdésében, 18. § (6) bekezdésében az
„átalakulássar szövegrész helyébe az „átalakulással, egyesüléssel, szétválássaF szöveg;
5.	7. § (1) bekezdés j) pontjában a „társadalombiztosítási járulék, a járulék?’ szövegrész
helyébe a „szociális hozzájárulási adó, annak' szöveg;
6.	7. § (1) bekezdés v) pontjában a „legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű
munkavállaló” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személy” szöveg;
24
7.	7. § (1) bekezdés y) pontjában, 10. § (5) bekezdésében az „átalakulása” szövegrész
helyébe az „átalakulása, egyesülése, szétválása” szöveg;
8.	7. § (15) bekezdésében a „79. £ (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos
rendelkezése” szövegrész helyébe a „79. £ lekötés adóévében hatályos rendelkezései”
szöveg;
9.	13/A. § (2) bekezdés b) pontjában és (5) bekezdésében az „átalakulás” szövegrész
helyébe az „egyesülés, szétválás” szöveg;
10.	13/A. § (3) bekezdésében, 16. § (2) bekezdés i) pontjában, 16. § (11) bekezdésében, 17. §
(8)	bekezdés b) pontjában az „<átalakulást” szövegrész helyébe az „átalakulást,
egyesülést, szétválást” szöveg;
11.	13/A. § (5) bekezdésében az „átalakulássaF szövegrész helyébe az „egyesüléssel,
szétválással szöveg;
12.	16. § (1) bekezdés b) pontjában a „79. ^ (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos
rendelkezése” szövegrész helyébe a „79. £ lekötés adóévében hatályos rendelkezésed
szöveg;
13.	16. § (2) bekezdésében az „átalakulásakor” szövegrész helyébe az „átalakulásakor,
egyesülésekor, szétválásakor” szöveg;
14.	16. § (2) bekezdés a) pontjában az „az átalakulás adóévében” szövegrész helyébe az „a
kiválás adóévében''’ szöveg;
15.	17. § (1) bekezdésében az „a következő adóévekben” szövegrész helyébe az „a következő
öt adóévben” szöveg, az „a (2)-(9) bekezdésekben” szövegrész helyébe az „a (2)-(9a)
bekezdésekben ” szöveg;
16.	20. §-át követően „A filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának
adókedvezménye és egyéb adókedvezmények” alcím helyébe a „Szövetkezeti
adókedvezmény ” alcím;
17.22/C. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontjában a Szerződés 87. és 88. cikke
alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek
nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i
800/2008/EK bizottsági rendelet 8. ” szövegrész helyébe a Szerződés 107. és 108. cikke
alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé
nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 5.” szöveg;
18. 22/C. § (5) bekezdés d) pontjában az „egyesülési jogról szóló törvény” szövegrész
helyébe az „egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló törvény” szöveg;
19.31. § (1) bekezdés a) pontjában a „Tanács 90/434/EGK irányelve a különböző
tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és
részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerrőF szövegrész helyébe a
„Tanács 2009/133/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére,
szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére,
valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti
áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (2009. október 19.)" szöveg
lép.
25
46.	§ Hatályát veszti a Tao. törvény
1.	6. § (8) bekezdés a) pontja;
2.	7. § (12) bekezdésében, a 7. § (17) bekezdésében és a 7. § (20) bekezdésében az „(1)
bekezdése” szövegrész;
3.	7. § (16) bekezdésében az „(1) bekezdésének a” szövegrész;
4.	19. § (1) bekezdésében az „és (4)” szövegrész;
5.	22/B. § (2a) bekezdés c) pontja;
6.	22/B. § (12) bekezdése;
7.	1. számú melléklet 12. pontjában a „vagy a 29/D. § (1) bekezdésé” szövegrész.
3.	Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
47.	§ Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:
Éva. törvény) 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan
mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adót (az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az
osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az
üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten
vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két
adóévre - de legkésőbb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére - vonatkozó
társaságiadó-bevallás, kisvállalatiadó-bevallás illetve eva-bevallás benyújtásával egyidejűleg fizet
meg.
48.	§ Az Éva. törvény 10. § (2) és (4) bekezdésében az „önkormányzati adóhatóságnál
nyilvántartott szövegrész helyébe az „önkormányzati adóhatóságnál ezer forintot meghaladó
nyilvántartott^ szöveg lép.
4.	Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.
törvény módosítása
49.	§ Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.
törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) a következő alcímmel egészül ki:
„Kollektív befektetési formák különadója
„4/D. (1) Adókötelezettség terheli azt a kollektív befektetési formát, amelynek befektetési
jegyeit Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező, a kollektív befektetési formákról
és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI.
törvény (a továbbiakban: Kbftv.) szerinti forgalmazó forgalmazza.
(2)	Az adó alapja a forgalmazói díj.
(3)	Az adó mértéke az adóalap 25 százaléka.
(4)	Az (1) bekezdés szerint fizetendő adót a forgalmazó (a továbbiakban: adóbeszedésre
kötelezett) állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A forgalmazó a különadó-kötelezettséget
negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által
rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg.
26
(5)	Az (1) bekezdés szerint fizetendő adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is megfizeti, ha
annak beszedését elmulasztotta.”
50.	§ A Különadó tv. 7. §-a a következő 16. és 17. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„16. kollektív befektetési forma: minden olyan kollektív befektetés, amely több befektetőtől
gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a
befektetők j avára;
17.	forgalmazói díj: a forgalmazónak a befektetési szolgáltatási tevékenységére tekintettel a
kollektív befektetési forma által közvetlenül, vagy a befektetési alapkezelő által az alapkezelői díjon
keresztül fizetett jutalék, díj 2014. évre megállapított összege.”
51.	§ A Különadó tv. a következő 12. §-sal egészül ki:
„12. § (1) A hitelintézet 2015. évi, 4/A. § szerint megállapított különadóját csökkenti az
ukrajnai illetőségű kapcsolt vállalkozásában 2014. január 1-jén fennálló, a forgóeszközök, illetve a
befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetésre, illetve
ezen részesedéshez kapcsolódóan kimutatott üzleti vagy cégértékre az ukrajnai helyzetet
destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében 2014-ben elszámolt értékvesztés, illetve
terven felüli értékcsökkenés összege, legfeljebb összesen 5 milliárd forint.
(2)	Az (1) bekezdésben előírt közvetlen, ok-okozati kapcsolat bizonyítása az adózót terheli.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti értékvesztés visszaírása, illetve terven felüli értékcsökkenés
visszaírása következtében a 2014. évet követő év éves beszámolójában kimutatott bevétel,
figyelemmel az (1) bekezdésben előírt felső korlátra, a hitelintézet 4/A. § szerinti, a tárgyévet
követő évi különadóját olyan arányban növeli, amilyen arányban a hitelintézet az elszámolt
értékvesztésre, terven felüli értékcsökkenésre az (1) bekezdés szerinti kedvezményt igénybe vette.
(4)	Az adózó az e § alá tartozó értékvesztést, terven felüli értékcsökkenést és azok visszaírását
külön nyilvántartásban rögzíti.”
52.	§ A Különadó tv. a következő 13. §-sal egészül ki:
„13. § E törvénynek a .... törvénnyel megállapított 4/D. §-át első alkalommal a 2015. évi
adókötelezettségre kell alkalmazni.”
53.	§ A Különadó tv.
1.	4. § (5) és (6) bekezdésében a „ 2014-re ” szövegrész helyébe a „ 2015-re ” szöveg;
2.	4/A. § (1) bekezdésében a „2014-ben” szövegrész helyébe a „2015-ben” szöveg;
3.	4/A. § (2) bekezdésében a „2014.” szövegrész helyébe a „2075.” szöveg;
4.	4/A. § (3) bekezdésében a „2010-2013.” szövegrész helyébe a „2010-2014.” szöveg, a
„2014.” szövegrész helyébe a „2015.” szöveg;
5.	4/B. § (1) bekezdésében a „2014-ben” szövegrész helyébe a „2015-ben” szöveg,
6.	7. § 12. pontjában „a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes
pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény” szövegrész
helyébe a „ Kbftv. ” szöveg
lép.
27
54.	§ Hatályát veszti a Különadó tv.
1.	4/A. § (4) bekezdés 3. pont e) alpontja,
2.	4/A. § (6) bekezdés c) pont ce) alpontja,
3.	4/A. § (10) bekezdés c) pontja,
4.	7. § 7. pontjában a „, befektetési alapkezelő” szövegrész;
5.	7. § 13. pontja.
5.	Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a
megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI.
törvény módosítása
55.	§ Hatályát veszti az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV.
törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi
CXVI. törvény 144. § (17) bekezdése.
6.	Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása
56.	§ Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 9. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó bevételből a természetes
személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az
egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás
naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér
(minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált
bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének
szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).”
7.	A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.
törvény módosítása
57.	§ (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi
CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 5. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik)
,j) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját
magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál
nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján
meghaladja a 100 ezer forintot;”
(2)	A Katv. 5. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik)
,,m) az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás
következtében a vállalkozás már nem felel meg a 3. §-ban foglalt feltételeknek.”
(3)	A Katv. 5. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
28
„(2) Az adóalanyiság megszűnéséről - az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott okok
kivételével - az adóhatóság határozatot hoz.”
58.	§ (1) A Katv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti
azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét, adóazonosító jelét és társadalombiztosítási
azonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a munkaviszonyt - végzett
tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a
megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó
vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni
vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként.”
(2) A Katv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, a
biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre, valamint nyilatkozni lehet arról, ha a kisadózó
vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó [8. § (4a) bekezdés] megfizetését
választja.”
59.	§ A Katv. 8. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az
állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a (9)-(10) bekezdés szerint a kisadózó
után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. Nem kell a bejelentés havonta megismételni
a (9) bekezdés d) pont szerinti esetben, azzal, hogy az említett esetben az adóhatóság - figyelemmel
a (10) bekezdés rendelkezésére is - a kötelezettség módosítását a rendelkezésére álló adatok alapján
hivatalból végzi el.”
60.	§ A Katv. 14. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdésben foglalt vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények
közül egynél több megvalósul:]
,,g) a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni
vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású
kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát
olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy
g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.”
61.	§ A Katv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adózó az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente,
a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget.”
62.	§ A Katv. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni
cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó
adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó
társaságiadó-bevallásában, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában, vagy
kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben,
az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló
bevallás, vagy kisvállalatiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két
29
adóévre - de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése
évét követő év február 25-ig - az adóév február 25-ig fizet meg.”
63.	§ A Katv.
1.	19. § (5) bekezdés a) pontjában a „meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó
napjávar szövegrész helyébe a „negyedév első napján történő meghaladása esetén, a
túllépést megelőző nappal” szöveg;
2.	19. § (5) bekezdés d) pontjában az „átalakulását megelőző nappal, ide nem értve a
társaságiformaváltási szövegrész helyébe az „egyesülését, szétválását megelőző nappaV’
szöveg;
3.	19. § (8) bekezdésében a „megszűnését követő két adóévre” szövegrész helyébe a
„ megszűnésétől számított 24 hónapban ” szöveg;
4.	20. § (6) bekezdés f) pontjában az adófizetési kötelezettség, továbbá” szövegrész helyébe
az „ adófizetési kötelezettség (ide nem értve az általános forgalmi adó-fizetési
kötelezettséget), továbbá” szöveg;
5.	20. § (13) bekezdés a) pontjában az „adóévet” szövegrész helyébe az „adóalanyiság
időszakát” szöveg;
6.	20. § (13) bekezdés b) pontjában az „adóévet megelőző adóévben” szövegrész helyébe az
„adóalanyiság időszakát megelőző időszakban ” szöveg;
7.	23. § (8) bekezdésben az „adóévben ” szövegrészek helyébe az „adóévre ” szöveg;
8.	26. § (2) bekezdésében a „csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból
lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel,
amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama
alatt keletkezeti szövegrész helyébe a „csökkentve azzal az eredménytartalékkal,
eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési
kötelezettséggel, adózott eredmény terhére fizetett (jóváhagyott) osztalékfizetési
kötelezettséggel, mérleg szerinti eredménnyel, amely az adóalany egyszerűsített
vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett.'’’’ szöveg
lép.
64.	§ Hatályát veszti a Katv.
1.	5. § (1) bekezdés b) pontja,
2.	23. § (3) bekezdése.
II.	Fejezet
KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
8.	Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása
65.	§ Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Eat.) 2. § 1.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő 1/A. ponttal egészül ki:
30
(E törvény alkalmazásában:)
„1. ásványtani folyamat, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló
1990. október 9-i 3037/90/EGK tanácsi rendeletül 26 „egyéb nemfém ásványi termék gyártása”
kód alá besorolt folyamat;
1/A. átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer;”
66.	§ Az Eat. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke
a)	villamos energiára megawattóránként 310,50 forint,
b)	a földgázra gigajoule-onként 93,50 forint,
c)	a szénre ezer kg-onként 2516 forint.”
67.	§ (1) Az Eat. 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adófizetési kötelezettség)
„a) a 3. § (1) bekezdés b)-c) pontja esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti
teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre,”
(keletkezik)
(2)	Az Eat. 5. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Az adófizetési kötelezettség)
,,f) a 3. § (1) bekezdés h) pontja esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti
teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre, saját
célra felhasznált energia esetében a felhasználás időpontjában, a saját célra felhasznált
energiamennyiségre”
(keletkezik)
68.	§ (1) Az Eat. 6. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adónak az önadózás keretében megállapított fizetendő adóból történő levonására
(visszaigénylésére), illetve a megfizetett adónak a 7. § (1) bekezdésében megjelölt adóhatóságtól
történő visszaigénylésére jogosult]
,,d) az a személy, aki kémiai redukcióban, ásványtani, elektrolitikus és kohászati folyamatban
energiát használ fel;”
(2)	Az Eat. 6. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adó-visszaigénylésre (adólevonásra) jogosult személy az (1) bekezdésben megjelölt célra
ténylegesen felhasznált mennyiség után,]
„ c) a 3. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerint megállapított adó esetében a bevallott adót”
(igényelheti vissza vagy helyezheti levonásba.)
9.	A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
69.	§ A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény
1.	2. § 15. pontjában a „Í00” szövegrész helyébe az „50” szöveg,
31
2.	4. § (6) bekezdésében a „külföldön” szövegrész helyébe a „Közösség területén kívül”
szöveg
lép.
10.	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása
70.	§ A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adókból származó bevétel a központi költségvetést
illeti meg, kivéve a 64. § (6) bekezdésében meghatározott adóból származó bevételt, amely a
magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzatnak a bevétele.”
71.	§ A Jöt. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzésnél
az adóbevallással és az adó megfizetésével kapcsolatos eljárásban az önkormányzati adóhatóság jár
el.”
72.	§ A Jöt. 11. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A jövedéki termék - kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint
a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt - adófelfüggesztéssel történő szállításának e fejezet
alkalmazásában az a szállítás minősül, amelyet a (3) bekezdés szerinti okmánnyal végeznek.
(3)	Az e fejezet szerinti adófelfüggesztéses szállításhoz alkalmazható okmányok
a)	- a b) pontban foglalt eltéréssel - az adóraktárból, az adómentes felhasználó üzeméből,
raktárából kitárolt, valamint az importálás helyéről a 10. § (3) bekezdés b) pont szerint szállított
jövedéki termékre - kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint a 82. §
(1)	bekezdése szerinti pezsgőt - az e-TKO, illetve - a 20/A. § szerinti üzemszünet időtartama alatt -
az üzemszüneti TKO,
b)	az ásványolaj csővezetékes szállítása esetén, valamint a 11. § (1) bekezdés g) pont gb) és gc)
alpont szerinti esetben a külön jogszabály szerint e célra elfogadható egyéb okmány, bizonylat (a
továbbiakban a)-b) pontok együtt: termékkísérő okmány).”
73.	§ (1) A Jöt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Adóraktárból a jövedéki termék - kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti
terméket, valamint 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt -
a)	adófelfüggesztés mellett (ideértve a 13. § (1) bekezdés e)-g) pont szerinti célra történő
kitárolást is)
aa)	belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára e-TKO-
val (az üzemszünet időtartama alatt üzemszüneti TKO-val),
ab)	ásványolaj-adóraktárból csővezetékes szállítás esetén, illetve a repülőtéri adóraktárból,
valamint a 11. § (1) bekezdés g) pont gb) és gc) alpont szerinti esetben az adópolitikáért felelős
miniszter rendeletében meghatározott egyéb okmánnyal, bizonylattal tárolható ki,
b)	szabad forgalomba - kivéve a sűrítettgáz-töltő adóraktárból történő kiszállítást és a
cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktárból a cseppfolyósított gáz 25 kilogramm vagy annál kisebb
32
palackban történő kiszállítását, valamint a 13. § (1) bekezdés c) pontjának ca) alpontja és a 72. §
(14)	bekezdése szerinti esetet - az eredet igazolására alkalmas bizonylat (a továbbiakban:
egyszerűsített kísérő okmány) egyidejű kiállításával, és a szállítást végző részére történő átadásával
bocsátható.”
(2)	A Jöt. 40. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Adóraktárból a szőlőbor, a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék, valamint a 82. § (1)
bekezdése szerinti pezsgő belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő
kiléptetés céljára adófelfüggesztés mellett történő kitárolása, valamint - jogszabályban foglalt
eltéréssel - szabadforgalomba bocsátása borkísérő okmány [79. § (2) bekezdés 4. pont] kiállítása
mellett történhet.”
74.	§ A Jöt. 48. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: .
„(9) Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári hónaponként kell megállapítani, kivéve,
ha jogszabály másként rendelkezik. Az adómentes felhasználó az adóbevallási kötelezettségének
azon tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig köteles eleget tenni és az adót megfizetni, amelyben a
14.	§ (4) bekezdése szerint beállt az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége. A bejegyzett
feladó havonta tesz adóbevallást abban az esetben is, ha a tárgyhónapban nem keletkezett
adófizetési kötelezettsége. A nulla adómértékű szőlőborra, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti
termékre nem kell adóbevallást benyújtani.”
75.	§ A Jöt. 52. § (1) bekezdés e-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az adó mértéke - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is -:]
,,e) a 2710 19 61 vámtarifaszámú fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C
hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig
átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló
rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 4
655 Ft/ezer kg, egyébként - ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is -
116 000 Ft/ezer kg; a 2710 19 63, a 2710 19 65 és a 2710 19 69 vámtarifaszám alá tartozó
fíítőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a
desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a
25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15
°C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 40 000 Ft/ezer kg, egyébként - ideértve az
üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is - 116 000 Ft/ ezer kg,
j) a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alatti gáz termékekből arra
a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek,
importálnak vagy használnak fel, 95 800 Ft/ezer kg, egyéb motorikus célú értékesítés, importálás
vagy felhasználás esetén 12 725 Ft/ezer kg, egyébként 0 Ft/ezer kg,
g)	a 2711 21 00 és a 2711 29 00 vámtarifaszám alatti gáz termékekből arra a sűrített gáz
halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek,
importálnak vagy használnak fel, 28 Ft/nm3,”
76.	§ A Jöt. 55. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott
M2 járműkategóriába és M3 járműkategóriába tartozó autóbuszokat a helyi és helyközi
közlekedésében üzemeltető személy az e tevékenységéhez felhasznált, adózottan beszerzett 52. §
(1)	bekezdés g) pontja szerinti termék beszerzéskor megfizetett adóját visszaigényelheti.”
33
77.	§ A Jöt. 51IC. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beszerzéskor megfizetett adóból
a)	az üzemanyagtöltő-állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt,
b)	a (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén
üzemanyagtárolásra rendszeresített - a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a tankoló
jármű kilométeróra állását rögzítő - üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból
elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött
kereskedelmi gázolaj után literenként 11 Ft visszaigényelhető.”
78.	§ A Jöt. 63. § (2) bekezdés 11. és 12. pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„11. magánfőzés: a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható,
legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a
maganfőző által végzett előállítása évente legfeljebb 50 liter mennyiségig;
12. magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú
gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú
desztillálóberendezéssel rendelkezik.”
79.	§ (1) A Jöt. 64. § (l)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az adó alapja - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - az alkoholtermék 100
térfogatszázalékos etil-alkohol-tartalommal (a továbbiakban: tiszta szesz) hektoliterben
meghatározott, 20 °C-on mért mennyisége.
(2)	Az adó mértéke - a (3) és a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel — az (1) bekezdés szerinti
adóalapra 333 385 forint.
(3)	A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított párlat (a
továbbiakban: bérfőzött párlat) adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva egy bérfőzető
részére évente
a)	legfeljebb 50 liter mennyiségig 167 000 forint,
b)	az 50 litert meghaladó mennyiségre 333 385 forint.”
(2) A Jöt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az előállított magánfőzött párlat adója évi 1 000 forint, amelyet a magánfőző fizet meg.”
80.	§ A Jöt. 67/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67/A. § (1) A magánfőző a 63. § (2) bekezdés 11. pontja szerinti desztillálóberendezés feletti
tulajdonszerzést az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati
adóhatósághoz.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító
jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát
és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől.
(3)	A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés
feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.
34
(4)	A magánfőző az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási és adófizetési kötelezettségét
a tárgyévet követő év január 15-ig együtt teljesíti a lakóhelye szerinti önkormányzati
adóhatósághoz. Ha a magánfőző nem állított elő tárgyévben magánfőzött párlatot, akkor nem
keletkezik tárgyévre vonatkozóan adóbevallási kötelezettsége.
(5)	Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről, valamint a magánfőző
adóbevallásáról értesíti a vámhatóságot és a bejelentéssel, bevallással érintett másik önkormányzati
adóhatóságot.
(6)	A 63. § (2) bekezdés 11. pontja szerint évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a
magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a
vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.
(7)	A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el,
feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag alkoholtermék-adóraktár
részére értékesíthető.
(8)	A (7) bekezdés szerinti értékesítéskor vagy ha a magánfőző az általa előállított magánfőzött
párlattal kíván részt venni párlatok számára meghirdetett versenyen, az (1) bekezdés szerinti
bejelentésről, valamint a párlat után megfizetett adóról kiállított önkormányzati adóhatósági
igazolás igazolja a párlat eredetét.
(9)	Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog az
előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási kötelezettség bevallási határidejétől számított 1 év
elteltével évül el.”
81.	§ A Jöt. 72. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A magánfőzőnek nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie.”
82.	§ A Jöt. 73. § (14) és (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(14) A bérfőzető a záijegy megrendelését e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint
nyújtja be a vámhatósághoz. Az igényelt zárjegyet a vámhatóság a bérfőzető esetén a zárjegy
előállítási költségének megfizetése ellenében, továbbá az egyszerűsített kísérő okmány
vámhatóságnak történt bemutatását követően bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy a 64. § (5)
bekezdés szerinti adót megfizették.
(15)	Az átvett zárjeggyel a bérfőzető nem köteles a vámhatóság felé elszámolni, de az átvett
zárjegyeket legkésőbb az átvételt követő 3 napon belül köteles felhelyezni a párlat fogyasztói
csomagolására.”
83.	§ A Jöt 79. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„4. borkísérő okmány: a szőlőbor, a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék, valamint a 82. § (1)
bekezdése szerinti pezsgő szállításához alkalmazandó, a vámhatóság által kiadott, vagy a
vámhatóság engedélyével formanyomtatványként, illetve számítógéppel előállított, szigorú
számadású bizonylat;”
84.	§ A Jöt. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő
(2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőborra 0 forint, az egyéb borra - a (2a) bekezdésben
foglalt kivétellel - 9870 forint.
35
(2a) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőbor és hozzáadott ízesítés nélküli szénsavas víz 8,5
térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú, olyan kiszerelt keverékére, amelyben a
szőlőbor aránya meghaladja az 50%-ot - a pezsgő kivételével - 0 forint.”
85.	§ (1) A Jöt. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egyszerűsített adóraktári engedélyre jogosult az a személy, aki (amely) szőlőbort vagy a
80.	§ (2a) bekezdése szerinti terméket állít elő, palackoz (kiszerel), tárol, raktároz, továbbá aki
(amely) - a 91. § (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - saját előállítású szőlőborból évente
legfeljebb 10 000 liter palackos eijesztésű pezsgőt állít elő, tárol, raktároz.”
(2) A Jöt. 82. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Az egyszerűsített adóraktárban kizárólag szőlőbort, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb
terméket lehet előállítani, palackozni (kiszerelni), tárolni, raktározni.
(8)	Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt
szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) szőlőbor, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb
termék általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a szőlőbort, valamint az
(1)	bekezdés szerinti egyéb terméket az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti. Az
adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés
napjától esedékes, újrafeldolgozás esetén pedig a 47. § (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9)
bekezdés a) pontjának rendelkezését kell alkalmazni.”
86.	§ (1) A Jöt. 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének pincekönyvében a szőlőbort palackos, kannás
és hordós kiszerelés szerinti bontásban, a szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti egyéb
termék mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben kimutatva kell
szerepeltetnie.”
(2)	A Jöt. 83. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki és a § (6) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5a) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a 80. § (2a) szerinti termékről az (5) bekezdés
szerinti mennyiségi elszámolást kell készítenie és a vámhatósághoz benyújtania.
(6)	A vámhatóság az egyszerűsített adóraktár engedélyesének e törvényben és végrehajtási
rendeletében előírt kötelezettségei megtartását, és a szőlőtermés, illetve az előállított (kiszerelt),
tárolt, raktározott és az értékesített szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti egyéb termék
elszámolását előre bejelentett vagy váratlan, előre be nem jelentett időpontban ellenőrzi. Ennek
keretében az egyszerűsített adóraktár engedélyese a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett
készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet.”
87.	§ A Jöt. 84. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A boradóraktárban a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék és az annak előállításához
betárolt szőlőbor tekintetében a 83. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az
egyszerűsített adóraktár alatt boradóraktárat kell érteni.”
88.	§ A Jöt. 96. § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában dohánygyártmány)
,,b) a természetes dohánylevelekből álló külső borítékkal rendelkező dohányrúd,
36
c)	a kocsányozott dohánykeverékből készült szivarbélből, valamint a szivar szokásos színével
megegyező színű, regenerált dohánylevélből készült, és a terméket - adott esetben a füstszűrőt is
beleértve, a szopókával ellátott szivaroknál azonban a szopóka kivételével - teljesen körülölelő,
külső borítékból álló dohányrúd, amelynek tömege - füstszűrő vagy szopóka nélkül - legalább 2,3
gramm és legfeljebb 10 gramm, valamint amely hosszának legalább egyharmadánál mért kerülete
eléri a 34 millimétert (a továbbiakban a b)-c) pont együtt: szivar, szivarka),”
89.	§ A Jöt. 103. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontjának helyébe a következő rendelkezés
lép:
(E törvény alkalmazásában:
1.	jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység)
,,b) az 52. § (1) bekezdés a), - a 2710 19 21 vámtarifaszámú petróleum kivételével - b), d),- a 0
adómérték alá tartozó és az egyéb motorikus célú termék kivételével - f), g) és h) pontja szerinti
jövedéki termékeknek, a biodízelnek, a 2207 vámtarifaszám alá tartozó bioüzemanyagnak, az E85-
nek és más, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyag célú, 2207 vámtarifaszámú
alkoholterméket tartalmazó ásványolajnak (a továbbiakban: üzemanyag) nem üzemanyagtöltő
állomáson, továbbá az 52. § (1) bekezdés c) pontja szerinti gázolajnak nem kiskereskedelmi
tárolótelepen vagy nem üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítése, a (6) bekezdésében foglalt
eltéréssel;”
90.	§ (1) A Jöt. 104. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedéki engedélyre jogosult az a személy,)
„a) aki □ az (5) és (8)-(ll) bekezdésben foglalt eltéréssel □ az ásványolajtermékek esetében
600 millió Ft, dohánygyártmányok esetében 22 millió Ft, az egyéb jövedéki termékek esetében 150
millió Ft jövedéki biztosítékot nyújt,”
(2)	A Jöt. 104. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a jövedéki engedélyes kereskedő, az exportáló és az importáló ásványolajat,
dohánygyártmányt és egyéb jövedéki terméket egyaránt, vagy ezekből többet forgalmaz, exportál,
importál, a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedéki biztosítékot az ásványolajra,
dohánygyártmányra és az egyéb jövedéki termékre külön-külön kell teljesíteni.”
(3)	A Jöt. 104. § (10) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Jövedéki engedélyes tevékenységet)
,,g) kizárólag ab) ésf) pont szerinti termékekkel folytató személynek 6 millió Ft összegben
kell”
(jövedéki biztosítékot nyújtania.)
91.	§ (1) A Jöt. 110/A. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Szárított dohányt, valamint fermentált dohányt Magyarország területére behozni, tárolni,
értékesíteni csak a külön jogszabályban meghatározott előzetes regisztrációt követően lehet. E
fejezet alkalmazásában regisztrációra kötelezett)
,,g) az a gazdálkodó, aki szárított dohány vagy fermentált dohány felhasználásával gazdasági
tevékenység keretében nem dohánygyártmányt állít elő.”
(2) A Jöt 110/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
37
„(6) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti gazdálkodó kérelmében köteles részletesen leírni a
gyártási folyamatot, amelyben szárított dohányt vagy fermentált dohányt használ fel. A kérelmet a
vámhatóság 30 napon belül bírálja el és az abban foglaltakat szükség szerint helyszíni ellenőrzés
keretében ellenőrizheti.”
92.	§ A Jöt 114. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti jövedéki bírság mértéke
... a) az adózás alól elvont
...ac) - az aa) és ab) pontban nem említett - terméknek az adó alapjaként meghatározott
mennyiségi egységben
meghatározott mennyisége és]
„d) a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék esetében 10 000 forint”
(szorzatának kétszerese, de legalább 30 ezer forint.)
93.	§ A Jöt. 122. §-a a következő o) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
,,o) a Tanács 2013/61/EU irányelve (2013. december 17.) a 2006/112/EK és a 2008/118/EK
irányelvnek a francia legkülső régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történő
módosításáról.”
94.	§ A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/J. §-sal egészül ki:
„128/J. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint
a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi....
törvénnyel módosított 103. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontját a hatálybalépéskor folyamatban lévő
ügyekben is alkalmazni kell.”
95.	§ A Jöt.. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/K. §-sal egészül ki:
„128/K. § (1) Ha 2015. január 1-jét megelőzően történt a magánfőzésre szolgáló
desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés, akkor a magánfozőnek 2015. január 15-ig kell
megtennie a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentést.
(2) A 2015. január 1-jét megelőzően előállított magánfőzött párlatra 2014. december 31-ét
követően is az előállításkor hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
96.	§ A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/L. §-sal egészül ki:
„128/L. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények,
valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló
2014.	évi... törvénnyel megállapított 104. § (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott jövedéki
biztosítékokat 2015. február 1-ig kell az ott meghatározott mértékre kiegészíteni a jövedéki
biztosítékot nyújtónak, erre vonatkozó külön felhívás nélkül.”
97.	§ A Jöt.
1.	5. § (1) bekezdésében a „ (7)-(8) ” szövegrész helyébe a „ (7)-(9) ” szöveg,
2.	7. § 3. pont a) pont ab) alpontjában az „a Francia Köztársaság tengeren túli megyéi”
szövegrész helyébe a „az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében,
valamint 355. cikkének (1) bekezdésében említett francia területek’ szöveg,
3.	48/B. § (3) bekezdésében a ,,c)” szövegrész helyébe a „á)” szöveg,
38
4.	56. § (2) bekezdésében az „a gázolaj, a repülőgép-üzemanyag, illetve a biodízer
szövegrész helyébe a „az ásványolaj” szöveg,
5.	72. § (12) bekezdésében és 91. § (8) bekezdésében a „szőlőbor” szövegrész helyébe a
„szőlőbor, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék’’ szöveg,
6.	96. § (5) bekezdésében a „b)-e)” szövegrész helyébe a „b-c)n szöveg,
7.	100. § (1) bekezdés d) pontjában a szivar” szövegrész helyébe a szivar, szivarka” szöveg,
8.	103. § (2) bekezdés 1. pont ej alpontjában a „ (3)-(6) ” szövegrész helyébe a „ (3)-(5) és (7) ”
szöveg,
9.	104. § (10) bekezdés a) pontjában a „szőlőborraF szövegrész helyébe a szőlőborral,
valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termékkel” szöveg,
10.	114. § (2) bekezdés k) pontjában a „magánfőző a 67. § (2) bekezdés b) pontjának)”
szövegrész helyébe a „magánfőző a 67/A. § (7) bekezdés” szöveg,
11.114. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „a 3. számú melléklet” szövegrész helyébe az
„ a 3. számú mellékletben meghatározott kihozatali arányszám” szöveg,
12.	115. § (1) bekezdésében a „ (2) ” szövegrész helyébe a „ (3) ” szöveg,
13.119.	§ (2) bekezdés h) pont ha) alpontjában az „az adó” szövegrész helyébe az „a
desztillálóberendezés jogszerű birtoklása” szöveg,
14.119.	§ (2) bekezdés h) pont hd) alpontjában a „67. § (2) bekezdés b) pontját” szövegrész
helyébe a „67/A. § (7) bekezdését” szöveg,
15.	129. § (2) bekezdés h) pontjában az „a 67/A. § (1) és (5) bekezdés szerinti bejelentés
részletes szabályait, valamint a magánfőző részére kiadásra kerülő származási igazolvány’’'
szövegrész helyébe a „valamint a 67/A. § (8) bekezdés szerinti igazolás’'' szöveg
lép.
98.	§ Hatályát veszti a Jöt.
1.	9. § (3) bekezdése,
2.	34. § (2) bekezdés a) pontjában a kivéve a párlat [63. § (2) bekezdés 1. pont] 63. § (2)
bekezdésének 11. pontja szerinti előállítását’’’’ szövegrész,
3.	52. § (2) bekezdés c) pontjában, 59. § (6) bekezdés b) pontjában, 66. § (7) bekezdésében, 74.
§ (3) bekezdésében és a 114. § (5) bekezdés a) pontjában az „alacsonyabb” szövegrész,
4.	64. § (8) bekezdésében az „a 9. § (3) bekezdésében,” szövegrész,
5.	73. § (1) bekezdés d) pontjában az „és a magánfőző” szövegrész,
6.	96. § (1) bekezdés d)-e) pontja,
7.	111. § (3) bekezdése,
8.	115. § (7) bekezdésében a valamint a 67/A. § (2) bekezdés szerint tett valótlan nyilatkozat
megtételé” szövegrész,
9.	119. § (2) bekezdés h) pont hb) alpontja.
11.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
39
99.	§ Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa
tv.) 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az 58. § a következő (la)
bekezdéssel egészül ki:
„(1) Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti
elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel
érintett időszak utolsó napja.
(la) Az (1) bekezdéstől eltérően teljesítés
a)	a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel
érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta
kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,
b)	az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének
esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő
harmincadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy
fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.”
100.	§ Az Áfa tv. a következő 58/A. §-sal egészül ki:
„58/A. § (1) Az 58. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha a felek a könyvviteli,
könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatásról időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben
állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg,
teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően teljesítés
a)	a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel
érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta
kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,
b)	az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének
esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő
harmincadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy
fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.”
101.	§ Az Áfa tv. 59. § (l)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően
ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz
vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor,
kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.
(2)	A jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó
arányos összegét is tartalmazza.”
102.	§ Az Áfa tv. 61. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték megtérítése pénzzel,
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, a teljesítésre
kötelezett adóalany, aki (amely)]
,,b) nyilvántartási kötelezettségének az államháztartás számviteléről szóló jogszabály szerint
tesz eleget,”
(a fizetendő adót legkésőbb az ellenérték megfizetésekor állapíthatja meg.)
40
103.	§ Az Áfa tv. 85. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E § alkalmazásában közszolgáltató:)
„ a) a költségvetési szerv az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében, ideértve az
önkormányzatot és a társulást is az általa ellátott tevékenység tekintetében;”
104.	§ (1) Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Mentes az adó alól:)
,,m) a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi,
rendészeti célokra szánt termék vagy szolgáltatás központi költségvetési szerv részére nemzetközi
megállapodáson alapuló értékesítése, és a Magyar Állam vagy a képviseletében eljáró központi
költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló térítésmentes átadása.”
(2) Az Áfa tv. 86. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés d) és f) pontja nem alkalmazható a portfolió-kezelésre.”
105.	§ Az Áfa tv. a következő 89/A. §-sal egészül ki:
„89/A. § (1) Abban az esetben, ha a 113. § (1) bekezdésében említett eljárás hatálya alatt álló
terméket a 89. § (1) bekezdése szerint értékesítik, az adófizetésre kötelezett adóalany írásos
meghatalmazása alapján azon adóraktár üzemeltetője is eljárhat a 89. § (1) bekezdése szerinti
adómentesség érvényesítése érdekében, aki (amely) által üzemeltetett adóraktárból a terméket a
Közösség másik tagállamába történő feladás, elfuvarozás előtt kiraktározták. A meghatalmazás
érvényességéhez szükséges az is, hogy
1.	az adófizetésre kötelezett adóalany belföldön nyilvántartásba nem vett és arra nem is
kötelezett adóalany legyen, és
2.	az adóraktár üzemeltetője közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen.
(2)	Az (1) bekezdésben említett meghatalmazást a termék kiraktározásának
indítványozásakor a kiraktározási okmánnyal együtt kell az adóraktár felügyeletét ellátó
vámszervhez benyújtani.
(3)	Érvényes meghatalmazás alapján a 89. § (1) bekezdés szerinti adómentesség
érvényesítéséhez fűződő feltételeket az adóraktár üzemeltetője teljesíti azzal, hogy az e törvényben
és az Art.-ben meghatározott kötelezettségnek saját nevében úgy tesz eleget, hogy
1.	az ügylet teljesítését tanúsító számlát, mint az adófizetésre kötelezett meghatalmazottja
bocsátja ki;
2.	arról adófizetésre kötelezett adóalanyonként, ezen belül meghatalmazásonként egymástól
elkülönített nyilvántartást vezet;
3.	bevallásában és összesítő nyilatkozatában az ügyletre vonatkozó adatokat a saját adataihoz
képest elkülönítetten közli.
(4)	Az adófizetésre kötelezett adóalany és az adóraktár üzemeltetője közötti meghatalmazás
visszavonása nem érinti az adóraktár üzemeltetőjének a 4. számú melléklet 19. pontja szerinti
adóbiztosíték-nyújtási kötelezettségét, ha a megszűnés azt követően következik be, hogy a
meghatalmazást a (2) bekezdés szerint az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervhez benyújtották.”
41
106.	§ Az Áfa tv. 125. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható abban az esetben is, ha az
adóalany a terméket, szolgáltatást vállalkozásán belül)
,j) a 124. § (1) bekezdés a) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyomó
részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként
más termékértékesítés adóalapjába épül be.”
107.	§ Az Áfa tv. 137. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Abban az esetben, ha az állami adóhatóság — az Art. rendelkezései alapján - az adóalany
adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az
adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával
elenyészik. Elenyészik az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat
jogerőre emelkedésének napjával abban az esetben is, ha az adóhatóság az adóalany adószámát
annak felfüggesztése nélkül törli.”
108.	§ Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:)
,,c) az a) pontban említett termékértékesítéshez és a b) pontban említett szolgáltatásnyújtáshoz -
ideértve azt is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi
eljáráshoz - munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása
esetében;”
109.	§ Az Áfa tv. 146. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 4. számú melléklet 38. pontjában meghatározott esetben az adóraktár üzemeltetője az (1)
bekezdés c) pontjában meghatározott adófizetésre kötelezettel együtt egyetemlegesen felelős az adó
megfizetéséért, feltéve, hogy a 89/A. § szerinti meghatalmazottként jár el.”
110.	§ Az Áfa tv. 163. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő]
,,b) az a) pont alá nem tartozó, valamint a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján
teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben, ahol az ellenértéket -
ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg,
haladéktalan,”
(számlakibocsátási kötelezettséget jelent.)
111.	§ Az Áfa tv. 178. § (la) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(la) A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel
kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany — jogszabály szerint —
rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adó-
és vámhatóság kizárólag az Art. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő
kiválasztásához törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó
megállapításához való jog elévülési idején belül. Jogszabály előírhatja, hogy a nyugta-kibocsátási
kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az
állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az
adatszolgáltatás - jogszabály szerint - az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is
megvalósítható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a
42
pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének azonosítóit nem kapcsolhatja össze a pénztárgép
üzemeltetőjének adataival. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési
szolgáltató a pénztárgép üzemeltetője részére biztosított szolgáltatás szüneteltetéséről, illetve
megszüntetéséről adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. A közvetlen adatlekérdezéssel
megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság - az elektronikus hírközlő
hálózat hiányára tekintettel - jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi
mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként
működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.”
112.	§ Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
,,g) a pénztárgép, taxaméter forgalmazásának, szervizelésének és üzemeltetésének szabályait, a
szervizek nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére, a
műszerészi igazolványra, annak kiadására, érvényességére és visszavonására vonatkozó
szabályokat;”
113.	§ Az Áfa tv. 268. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény - az Art.-vei együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést
szolgálja:)
,,i) a Tanács 2013/61/EU irányelve (2013. december 17.) a 2006/112/EK és a 2008/118/EK
irányelvnek a francia legkülső régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történő
módosításáról.”
114.	§ Az Áfa tv. a következő 290. §-sal egészül ki:
„290. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi ...
törvénnyel (a továbbiakban: Mód5 törvény) megállapított 8/A. számú melléklet 3. pontja szerinti
államban letelepedett adóalanyok tekintetében a XVIII. Fejezet szerinti adóvisszatérítést azon
ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2013. január 1. napjára esik
vagy azt követi. E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 8/A. számú melléklet 3. pontja
szerinti államban letelepedett adóalanyok a 2013. évre vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelmeiket e
törvény 251/C. § (1) bekezdésétől eltérően 2015. szeptember 30. napjáig nyújthatják be az állami
adóhatósághoz.”
115.	§ Az Áfa tv. a következő 291. §-sal egészül ki:
„291. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 125. § (2) bekezdés j) pontját azokban
az esetekben is alkalmazni lehet, amelyekben az adólevonási jog keletkezésének időpontja az e
törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 125. § (2) bekezdés j) pontja hatálybalépésének
időpontját megelőzi.”
116.	§ Az Áfa tv. a következő 292. §-sal egészül ki:
„292. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 86. § (3) bekezdését a 2014. december
31-ét követően kezdődő időszakokra kell először alkalmazni, feltéve, hogy az ügyletre e törvény 58.
§-a vonatkozik.”
117.	§ Az Áfa tv. a következő 293. §-sal egészül ki:
43
„293. § Az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt - az egyéb, e törvényben
meghatározott feltételek fennállása esetén - teljesíti az olyan 2014. évben, de 2015. évi teljesítési
időponttal kiállított, 2 000 000 forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó számla is, amely nem
tartalmazza az e törvénynek a Mód5 törvénnyel módosított 169. § d) pont de) alpontja szerinti
adatot.”
118.	§ Az Áfa tv. a következő 294. §-sal egészül ki:
„294. § (1) E törvénynek a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontját - a (2)
és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azon ügyletek esetében kell először alkalmazni,
amelyek teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára vagy azt követő időpontra esik.
(2)	E törvénynek a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, építési
hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz nem kötött szolgáltatás
nyújtása esetén, ha a teljesítés időpontja 2015. január 1. napjára esik, vagy azt követi, de a
szolgáltatást igénybevevő adóalanynak a 60. § (l)-(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2015.
január 1. napját megelőzően kellene megállapítani, a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1)
bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni.
(3)	Amennyiben a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontja hatálya alá
tartozó, építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz nem kötött
szolgáltatásnyújtáshoz fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2015. január 1. napját
megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet
saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a szolgáltatás
igénybevevőjének adófizetési kötelezettsége - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az
adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik.”
119.	§ Az Áfa tv. a következő 295. §-sal egészül ki:
„295. § A 3. számú melléklet I. részének a Mód5 törvénnyel megállapított 25-45. pontjait
azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont
2015.	január 1-jére vagy azt követő napra esik.”
120.	§ Az Áfa tv. a következő 296. §-sal egészül ki:
„296. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 58/A. §-át az olyan 2015. június 30-át
követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amely
tekintetében a fizetés esedékessége 2015. június 30-át követő időpont.”
121.	§ Az Áfa tv. a következő 297. §-sal egészül ki:
„297. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 58. § (1) és (la) bekezdését az olyan
2015.	december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell
először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015. december 31-ét követő
időpont.”
122.	§ Az Áfa tv.
1.	1. számú melléklete az 6. melléklet szerint módosul,
2.	3. számú melléklet I. része a 7. melléklet szerint módosul.
3.	4. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul,
4.	8/A. számú melléklete a 9. melléklet szerint módosul.
44
123.	§ Az Áfa tv.
1.	58. § (3) bekezdésében az „az (1) bekezdéstőr szövegrész helyébe az „az (1) bekezdéstől és
58/A. §-tóF szöveg;
2.	58. § (3) bekezdésében az „az (1) bekezdéstől és az 58/A. §-tól” szövegrész helyébe az „az
(1)	és (la) bekezdéstől” szöveg;
3.	125. § (2) bekezdés d) pontjában a „feltéve, hogy a 88. § szerinti választási jogával úgy élt,
hogy a bérbeadást adókötelessé tette;” szövegrész helyébe az „azzal, hogy ha a
lakóingatlan a 86. § (1) bekezdés l) pontja alá tartozik, a 88. § szerinti választási jogával
úgy élt, hogy a bérbeadást adókötelessé tette ” szöveg;
4.	169. § d) pont de) alpontjában az „a 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe az „az
1	000 000forintot” szöveg
lép.
124.	§ Hatályát veszti az Áfa tv.
1.	58/A. §-a
2.	296. §-a
3.	8/A. számú melléklet 3. pontja.
12.	Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII.
törvény módosítása
125.	§ Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény
3.	számú melléklete a 10. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.
III.	Fejezet
HELYI ADÓZÁST ÉS EGYES ÁGAZATI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
13.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
126.	§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. §-ának (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és
kerületi) önkormányzat képviselőtestülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az
illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót), valamint települési adókat vezethet be.”
127.	§ A Htv. a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § (1) Az önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót,
települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. Az önkormányzat
települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy azt nem terheli törvényben
szabályozott közteher. A települési adónak nem lehet alanya szervezet, továbbá - e minőségére
tekintettel - vállalkozó [Htv. 52. § 26. pont].
(2)	Az e § alapján megállapított települési adóra kizárólag az 1. § (1) bekezdését és a 43. § (3)
bekezdését kell alkalmazni.
45
(3)A	települési adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja
el.
(4)	A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)	A települési adóból származó bevétel az azt megállapító önkormányzat bevétele.”
128.	§ A Htv. 19. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól:)
,,b) a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként
nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes
területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes
mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja, azzal, hogy nem minősül mezőgazdasági
művelésnek, ha a földterületen kizárólag a gyomnövények megtelepedésének és teq'edésének
megakadályozására alkalmas munkát (pl. gyommentesítés, kaszálás) végeznek,”
129.	§ A Htv. 39. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási
viszony nem áll fenn az adóév egészében, a (6) bekezdés alkalmazása során csak a kapcsolt
vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó - napi időarányosítással számított - nettó
árbevételt és nettó árbevétel-csökkentő költségeket, ráfordításokat kell figyelembe venni.”
130.	§ A Htv. a 39/E. §-t követően a következő alcímmel és 39/F. §-sal egészül ki:
„A beszerző, értékesítő szövetkezet mentessége
„39/F. § (1) Mentes az adó alól a beszerző és értékesítő szövetkezet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti mentesség mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis)
támogatásnak minősül.”
131.	§ (1) A Htv. 52. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„11. nem lakás célú épület: az az épület, épületrész, amely nem minősül a 8. pont szerinti
lakásnak;”
(2)	A Htv. 52. §-a a következő 34. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„34. beszerző, értékesítő szövetkezet: az a szövetkezet, amelynek nettó árbevétele legalább 95
%-ban tagjai részére történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik;”
132.	§ A Htv.
1.	39/D. § (4) bekezdésében, valamint 41. §-ának (3) bekezdésében az „átalakulással
létrejött” szövegrész helyébe az „átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött”
szöveg,
2.	40/A. §-át megelőző ?y4 települési adó csökkentése” alcím helyébe adó
csökkentése” alcím,
46
3.	41. §-ának (3) bekezdésében az „átalakulás,” szövegrész helyébe az „átalakulás,
egyesülés, szétválás,” szöveg
lép.
133.	§ Hatályát veszti a Htv. 8. § (1) bekezdése.
14.	A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
134.	§ A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/B. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó alanya a - (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - személygépkocsi hatósági
nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik
arányában adóalanyok.
(2)	Pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett
személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő.
(3)	A magyar állam tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi
esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi vagyonkezelői jogával
rendelkezik. Amennyiben a személygépkocsi kapcsán a vagyonkezelői jog mellett használati jog is
fennáll, az adó alanya a használati jog jogosítottja.
(4)	Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy
vagy szervezet, aki vagy amely a személygépkocsi után költséget számol el.”
135.	§ A Gjt. 17/D. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Mentes az adó alól az a személygépkocsi,)
,,h) amely törvényes öröklés eredményeként a magyar állam tulajdonában áll, azon hónap utolsó
napjáig, melyben a személygépkocsi vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át.”
136.	§ A Gjt. 17/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adót az adó alanya önadózással állapítja meg.
(2)	Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét - a (3) bekezdésben
foglalt kivétellel - negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az
állami adóhatósághoz, az általa rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.
(3)	Az öröklés útján megszerzett személygépkocsi után az adómegállapítási, adóbevallási és
adófizetési kötelezettséget a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő hónap 20. napjáig
kell teljesíteni. A 17/D. § szerint mentes személygépkocsi adóját nem kell megállapítani, arról nem
kell bevallást adni.”
137.	§ (1) A Gjt 18. §-a 29. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„29. környezetvédelmi osztály-jelzés: a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-én hatályos 5.
számú melléklet II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztály-jelzés. Ha a KöHÉM rendelet
szerinti osztály-jelzés nem ismert, akkor azt a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz
légszennyezési, zaj kibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét
(hajtómotorjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően
47
bizonyító iratai (pl.: forgalmi engedély, típus-bizonyítvány, hatósági okirat, szakértői
szakvélemény) alapján - a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel - kell
megállapítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztály-jelzése: „6”. Ha a
személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz osztályjelzése a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-ét
követő módosítása miatt „16”-nál nagyobb szám, akkor azt úgy kell tekintem, hogy a
környezetvédelmi osztály-jelzés „16”,”
(2) A Gjt. 18. §-a a következő 31. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„31. pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi lízing,”
138.	§ A Gjt.
1.	8. § (1) bekezdésében „(e § alkalmazásában KöHÉM rendelet)” szövegrész helyébe a „(a
továbbiakban: KöHÉM rendelet)” szöveg,
2.	18. § 12. pontjában a „kedvezményeinek rendszeréről” szövegrész helyébe a
„kedvezményeiről” szöveg
lép.
139.	§ Hatályát veszti a Gjt. 18. § 9. pontja.
15.	A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény
módosítása
140.	§ A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 5. § (5)
bekezdésében az „átalakulás” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg lép.
16.	A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény
módosítása
141.	§ (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a
továbbiakban: Távhő. tv.) 8. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az adóalanynak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki
kell egészítenie (előleg-kiegészítés). Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az adóalanyra,
amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az
50 millió forintot.”
(2) A Távhő. tv. 8. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Az előleg-kiegészítésre kötelezett adóalany a várható fizetendő adó és az adóévre már
bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel
egyidejűleg tesz eleget az előleg-kiegészítés fizetési kötelezettségének.”
142.	§ A Távhő. tv. 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: a Tanács
2009/133/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges
szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő
48
okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös
rendszeréről (2009. október 19).”
143.	§ A Távhő. tv. 18. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014.
évi............. törvénnyel megállapított 8. § (7a) bekezdését a 2014. adóévi előleg-kiegészítési
kötelezettségre az adózó választása szerint alkalmazza.”
144.	§ A Távhő. tv.
1.	6. § (2) bekezdés c) pontjában az „ (átalakulással) ” szövegrész helyébe az „ (átalakulással,
egyesüléssel, szétválással) ” szöveg;
2.	6. § (3) bekezdés d) pontjában, 6. § (6) és (7) bekezdésében, 8. § (5) bekezdésében az
„átalakulás” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg;
3.	6. § (6) bekezdésben az „átalakulást” szövegrész helyébe az „átalakulást, egyesülést,
szétválást” szöveg;
4.	6. § (7) bekezdésben az „átalakuláskor” szövegrész helyébe az „átalakuláskor,
egyesüléskor, szétváláskor” szöveg;
5.	7. § (2) bekezdésében a „Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások
bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános
csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK bizottsági rendelet
(HL L 214., 2008. 08. 09., 3-47. o.) ” szövegrész helyébe a Szerződés 107. és 108. cikke
alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé
nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187
2014.06.26. 1-78. o.)” szöveg;
6.	8. § (8) bekezdésben a „ (2)-(7)" szövegrész helyébe a „ (2)-(7a)” szöveg
lép.
17.	A népegészségügyi termékadóról 2011. évi Cili. törvény módosítása
145.	§ A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi Cili. törvény (a továbbiakban: Neta
tv.) 1. §-a a következő 15-18. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„15. adalékanyag: A Magyar Élelmiszerkönyv szerinti adalékanyag és aroma,
16.	gyógynövény: az a növény, melynek valamely szervét, gyökerét, levelét, virágját, termését
vagy bármely más részét a benne lévő hatóanyaga miatt a gyógyászatban alkalmazzák,
17.	méz: az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élőnövényi részek nedvéből,
illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött
természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak,
raktároznak, dehidrálnak és lépekben érlelnek,
18.	gyümölcspárlat: a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről,
címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a
továbbiakban: EK rendelet) II. számú melléklete 6. vagy 9. kategóriája szerint készített, EK rendelet
szerinti szeszes ital.”
49
146.	§ (1) A Neta tv. 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,)
c)	a hozzáadott cukrot tartalmazó
ca) 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termék, ha cukortartalma meghaladja a 25 gramm
cukor/100 gramm mennyiséget, ide nem értve azt a terméket, amely legalább 20 gramm méz/100
gramm mennyiséget tartalmaz, feltéve, hogy cukortartalma nem haladja meg a 40 gramm cukor/100
gramm mennyiséget,
eb) 1806 VTSZ szám alá tartozó termék a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával
készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 40
gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél
alacsonyabb
(a ca) és eb) alpont a továbbiakban együtt: előrecsomagolt cukrozott készítmény);”
(2)	A Neta tv. 2. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
„i), a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.
évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti alkoholtermék, ide nem értve a
gyümölcspárlatot, a Jöt. 68. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó italokat, továbbá az adalékanyagot
nem tartalmazó, legalább hét különböző gyógynövény felhasználásával előállított italokat (a
továbbiakban: alkoholos ital). ”
147.	§ A Neta tv. 6. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Az adó mértéke)
„ h) alkoholos ital esetében, ha annak alkoholtartalma
ha)	1,2 térfogatszázaléknál nagyobb, de az 5 térfogatszázalékot nem haladja meg 20 forint/liter,
hb)	5 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 15 térfogatszázalékot nem haladja meg 100 forint/liter,
he) 15 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 25 térfogatszázalékot nem haladja meg 300 forint/liter,
hd)	25 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 35 térfogatszázalékot nem haladja meg 500 forint/liter,
he)	35 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 45 térfogatszázalékot nem haladja meg 700 forint/liter,
hf)	45 térfogatszázaléknál nagyobb 900 forint/liter.”
18.	A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény módosítása
148.	§ A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 1. §-ának
1.	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„1. távközlési szolgáltatás: Magyarország területén lévő, az elektronikus hírközlésről szóló
törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózaton nyújtott, az elektronikus hírközlésről szóló törvény
szerinti
a)	nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás, ideértve az üzenet küldését lehetővé tevő
szolgáltatást is (a továbbiakban: telefonszolgáltatás);
b)	internet-hozzáférés szolgáltatás (a továbbiakban: internet-szolgáltatás);”
50
149.	§ A Tktv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az adó alapja telefonszolgáltatás esetén a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez,
előfizetés hiányában a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról
a)	indított hívások időtartama;
b)	küldött üzenetek - szolgáltatóval kötött szerződés szerint számított - száma.
(2) Az adó alapja internet-szolgáltatás esetén az előfizető vagy az elektronikus hírközlésről
szóló törvény szerinti felhasználó által lebonyolított, gigabyte-ban kifejezett adatforgalom.”
150.	§ A Tktv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az adó mértéke
a)	a 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adóalap esetén, ha a hívást
aa)	magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámról indítják, akkor hívásonként
2	forint/megkezdett perc,
ab)	nem magánszemély előfizető előfizetéséhez vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról
indítják, akkor hívásonként 3 Ft/megkezdett perc,
b)	a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adóalap esetén, ha az üzenetet:
ba)	magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámról küldik, akkor 2 forint/darab,
bb)	nem magánszemély előfizető előfizetéséhez vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról
küldik, akkor 3 Ft/darab.
(2)	A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint:
a)	magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 700 Ft/hó/hívószám,
b)	nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén
5000 Ft/hó/hívószám.
(3)	Az adó mértéke a 4. § (2) bekezdése szerinti adóalap esetén 150 Ft/megkezdett gigabyte.
(4)	Csökkenthető az adóalany által fizetendő havi adó az adó-megállapítás hónapját
megelőzően utoljára benyújtott társasági adóbevallásban bevallott és megfizetett - 12 hónapnál
rövidebb adóévről benyújtott bevallás esetén napi időarányosítással évesített - társasági adó
egytizenketted részével.”
151.	§ A Tktv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A szolgáltató az adót havonta a hívást, üzenetküldést, adatforgalom lebonyolítását követő
második hónap 20. napjáig állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon
bevallja és megfizeti.”
19.	A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása
152.	§ A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 5. §-a a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, a fizetendő adó összege az adóévi 4. § (1) bekezdés
szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összegéből az
(1)	bekezdés szerinti adómértékkel megállapított adóösszeg adóév naptári napjaival arányos része.”
153.	§ (1) Az Rtv. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási
viszony nem áll fenn az adóév egészében, az (l)-(2) bekezdés alkalmazása során csak a kapcsolt
51
vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó - napi időarányosítással számított - a 4. § (1)
bekezdése szerint megállapított adóalapot kell figyelembe venni.”
(2) Az Rtv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (l)-(4) bekezdés szerinti számításnál a 4. § (2) bekezdés szerinti adóalapot figyelmen
kívül kell hagyni.”
154.	§ Az Rtv. 7. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adóelőleg összege)
,,d) átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben
az átalakulás, egyesülés, szétválás napjáig elért, adóköteles tevékenységből származó adóalap
alapulvételével, az 5. § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az
átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany (ide értve kiválás esetén a fennmaradó
társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.”
155.	§ Az Rtv. 9. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó, 2015. január 1-jét megelőzően létrejött adóalany
esetén a 2014. évben kezdődő üzleti éve 2015. január 1-jétől az üzleti éve utolsó napjáig tartó
időszakra (a továbbiakban: átmeneti adóév) eső adójának összege az adóalany átmeneti adóévben
elért 4. § (1) bekezdés szerinti adóalap alapulvételével az 5. § (1) és (3) bekezdés szerint számított
összeg.
(6)	Az átmeneti adóévre jutó adóelőleg összege az (5) bekezdés szerinti adóalany 2014. évi, 2. §
szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele, saját célú reklám közzétételével összefüggő
közvetlen költsége, a 2. § (1) szerinti tevékenység esetén reklámértékesítő ügynökségnek a
megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére
irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó 2014. évi nettó árbevételének és ezen ügylet
kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak 2014. évben járó ellenértéknek a
különbözete alapulvételével az5. § (1) és (3) bekezdés szerint számított összeg.
(7)	Az (5) bekezdés szerinti adóalany az átmeneti adóév adóelőlegét - a 7. § (2) bekezdésében
foglaltaktól eltérően - 2015. január 15-ig köteles megállapítani és bevallani, továbbá két egyenlő
részletben, 2015. január 15-ig és az átmeneti adóév utolsó napjáig köteles megfizetni.
(8)	Az (5)-(7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni annak az adóalanynak, amely 2014.
augusztus 15. és 2014. december 31. között jött létre és alakulásától kezdődően naptári évtől eltérő
üzleti évet választott. ”
IV.	Fejezet
ILLETÉKEK
20.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
156.	§ Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 6. § (1)
bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam
magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik
illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. A
viszonosságon alapuló illetékmentesség természetes személyek esetén kizárólag a szolgálati
kötelezettséggel összefüggő illetékügyek tekintetében alkalmazható.”
52
157.	§ Az Itv. 17/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kedvezményezett illetékkötelezettsége a vagyon tényleges megszerzése napján
keletkezik.”
158.	§ Az Itv. 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a (2) és (4) bekezdésben említett esetekben a magánszemély legkésőbb a lakásvásárlás
illetékkiszabásra történő bejelentésig
a)	nyilatkozik, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül a másik lakástulajdonát
értékesíti és
b)	kéri, hogy az állami adóhatóság a vagyonszerzés után járó illetéket a (2) bekezdés
alkalmazásával állapítsa meg,
akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, az illeték-kiszabási
eljárást pedig - döntés közlése nélkül - felfüggeszti. Ha a magánszemély az (5) bekezdésben
foglaltak szerint igazolja, hogy a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdonát
eladta, az állami adóhatóság a felfüggesztett eljárást - külön döntés meghozatala nélkül - folytatja
és a (2) bekezdésben foglaltak szerint állapítja meg a fizetendő illeték összegét. Ha a magánszemély
a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdona értékesítésének tényét - az (5)
bekezdésben foglaltak szerint - nem igazolja, akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi
értéke után illetéket, továbbá - ezzel egyidejűleg - az illeték összege után, a magánszemély
nyilatkozata benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított
pótilletéket szab ki. A pótilletéket az adózás rendjéről szóló törvény szerinti késedelmi pótlék
számításával azonos módon kell számítani.”
159.	§ Az Itv. 26. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19) Az (1) bekezdés^ pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során, ha a magánszemély
egy éven belül több lakástulajdont cserél, vásárol, illetve értékesít, minden egyes lakáscserével,
lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű -
egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Az (1) bekezdés y) pontja szerinti illetékmentesség,
valamint e bekezdés alkalmazása során nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó
haszonélvezet, használat joga. Az (1) bekezdés y) pontjában meghatározott illetékmentességi
rendelkezést lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog magánszemélyek általi
megszerzésekor megfelelően kell alkalmazni.”
160.	§ Az Itv. 73. § (l)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közigazgatási hatósági eljárási illetéket
a)	az eljárás megindításakor az eljárást kezdeményező iraton illetékbélyeggel, vagy
b)	az ügy szám megjelölésével, az eljáró hatóság felhívásában szereplő határidőn belül banki
átutalással
kell megfizetni a (2)-(4), a (4a), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésben foglaltak kivételével.
(2)	A járási hivatalnál és a kormányablaknál nem elektronikus úton kezdeményezett
közigazgatási hatósági eljárás illetékét - ha jogszabály másként nem rendelkezik -
a)	az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy
b)	amennyiben a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás
megindításával egyidejűleg
53
ba)	elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül,
bb)	bankkártyával vagy
be) házipénztárba készpénzzel, vagy
c)	az eljárás megindítását megelőzően átutalással
kell megfizetni az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára azzal,
hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénz-átutalási megbízással a járási hivatal és a
kormányablak naponta fizeti meg az említett számla javára.”
161.	§ Az Itv. 73/A. §-át megelőző alcím és az Itv. 73/A. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
felhívás az illeték megfizetésére
73/A. § (1) Ha az ügyfél a kérelmet az illeték megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró hatóság -
elektronikusan kezdeményezett eljárás esetén a 73. § (6) bekezdésében meghatározott határidő
eredménytelen leteltét követően - 8 napon belül felhívja az ügyfelet a kérelemhez kapcsolódó
ügyszám és a fizetendő illeték összegének megjelölésével az illeték megfizetésére. Ezzel
egyidejűleg figyelmezteti arra, hogy amennyiben az illeték megfizetését elmulasztja és a hatóság az
eljárást az illetékfizetési kötelezettség elmulasztására tekintettel végzéssel nem szüntette meg, az
ügyfélnek a 82. §-ban említett mulasztási bírságot is meg kell fizetnie.
(2)	Ha az ügyfél az illeték megfizetésének mellőzését kérte, a hatóság döntéséig az (1)
bekezdésben foglalt felhívásnak nincs helye.
(3)	Az ügyfél a felhívásban megjelölt illetéket az ügyszámra hivatkozással a felhívás
kézhezvételétől számított 8 napon belül átutalással, illetve - ha a megfizetni elmulasztott illeték
lerovására illetékbélyegben is lehetőség lett volna, választása szerint - zárt borítékban feladott
válaszbeadványon illetékbélyegben történő lerovással fizeti meg. A figyelmeztetés megtörténtét,
illetőleg a felhívás elküldését az iraton fel kell jegyezni, vagy a jelenlevő ügyféllel igazoltatni kell.
(4)	Ha az ügyfél az illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő 8 napon belül
illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget és az eljáró hatóság az eljárást végzéssel nem
szüntette meg, az illetékhiányról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás
költségét és a mulasztási bírságot az illetékes állami adóhatóság íija elő.”
162.	§ (1) Az Itv. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell
megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a
bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.”
(2) Az Itv. 74. §-a a következő (la)-(ld) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás
útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetve amennyiben
erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak
egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az állami adóhatóság az irat
illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja, és arra felvezeti az ügy adóhatósági
ügyszámát is. Az állami adóhatóság az e bejelentés alapján hozott fizetési meghagyást - annak
jogerőre emelkedését követő 8 munkanapon belül - az eljáró bíróságnak is megküldi.
(lb) Ha a keresetindítási határidő legalább 31 nap és a bírósági eljárás kezdeményezésekor
fizetendő illeték összege az 500 000 forintot meghaladja, az eljárási illetékkötelezettség önadózással
54
is teljesíthető. Ebben az esetben az eljárást kezdeményező fél az állami adóhatósághoz elektronikus
bevallást nyújt be, amelyben meg kell jelölni az eljárást kezdeményező fél (valamint képviselője)
azonosító adatait, az adószámát vagy adóazonosító jelét, a per tárgyát, a pertárgyértéket, az
ellenérdekű fél (valamint képviselője) nevét, lakóhelyét, székhelyét, a fizetendő illeték összegét,
valamint az eljáró bíróság nevét. Az állami adóhatóság a fél (vagy képviselője) hiánytalanul
kitöltött elektronikus bevallása alapján elektronikus úton ügy számot küld a fél (vagy képviselője)
részére. A bevallás önellenőrzéssel történő módosítására legkésőbb a bevallott eljárási illeték teljes
összegének megfizetéséig van lehetőség.
(le) Az (lb) bekezdés szerint bevallott illetéket az állami adóhatóság elektronikus bírósági
eljárási illetékbevételi számlája javára átutalással kell megfizetni, legkésőbb a bevallás benyújtását
követő munkanapon. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni az ügyszámot és az eljárást
kezdeményező fél adószámát vagy adóazonosító jelét.
(ld) Az (lb) bekezdés szerinti bevallás, továbbá az önellenőrzéssel módosított, javított bevallás
(a továbbiakban együtt: bevallás) tartalmáról az állami adóhatóság legkésőbb annak beérkezésétől
számított 8. munkanapon papír alapú igazolást küld az eljárást kezdeményező fél (vagy képviselője)
és az eljáró bíróság részére, amennyiben az állami adóhatóság az eljárást kezdeményező fél
adószámláján nem tart nyilván 5000 forintot meghaladó önadózással teljesítendő bírósági eljárási
illetéktartozást. Az igazolás tartalmazza a bevallott illeték összegét, az állami adóhatóság által
kiadott ügyszámot, valamint a bevallásban szereplő valamennyi adatot. Az eljárást kezdeményező
fél az eredeti igazolást az eljárást kezdeményező irathoz köteles csatolni.”
163.	§ Az Itv. 78. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bírósági értesítés alapján kibocsátott fizetési felhívásban megjelölt illeték a felhívás
közlésétől számított 30. napon válik esedékessé.”
164.	§ Az Itv. 81. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az adózó bírósági eljárás kezdeményezése nélkül fizetett a 74. § (le) bekezdése szerint
bírósági eljárási illetéket, a megfizetett illeték visszatérítésének kizárólag akkor van helye, ha a
bevallásban feltüntetett bíróság igazolást állít ki arról, hogy az adózó nem nyújtott be keresetlevelet
a 74. § (lb) bekezdése szerinti ügyszám feltüntetése mellett.”
165.	§ Az Itv. 87. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a vagyonszerző a 26. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott 15 év letelte előtt a
mentességgel érintett ingatlant elidegeníti vagy igazolhatóan nem sport célra használja, hasznosítja,
a mentesség alkalmazásának hiányában járó illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi
pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetnie.”
166.	§ Az Itv.
1.	16. § (2d), 17. § (2d) és 26. § (2d) bekezdésében az „átalakulása” szövegrész helyébe
az „átalakulása, egyesülése, szétválása” szöveg,
2.	23/A. §-ának (6) bekezdésében a „ tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének
feltüntetése” szövegrész helyébe a „pénzügyi lízingbeadás tényének feltüntetése és a
futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingszerződés” szöveg, a
„tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feltüntetésével” szövegrész helyébe a
„pénzügyi lízingbeadás tényének feltüntetésével” szöveg,
3.	26. § (8) bekezdésében az „átalakuF szövegrész helyébe az „átalakul, egyesül,
szétválik” szöveg,
55
4.	69. §-ában „az illeték fizetésére kötelezett féF szövegrész helyébe „a vagyonszerző”
szöveg,
5.	78. § (1) bekezdésében az „A 16. §” szövegrész helyébe a 5. § (1) bekezdés a)-b),
h-l) és n)-p) pontjai, a 16. §” szöveg,
6.	79. § (1) bekezdésében a „ 16. § (2) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 21. § (2) és
(4)	bekezdésében és 26. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „16. § (2a)-(2e)
bekezdésében, 17. § (2a)-(2e) bekezdésében, 21. § (2) és (4) bekezdésében és 26. § (2a)-(2e)
bekezdésében ” szöveg,
7.	92. §-ának (1) bekezdésében a „tulajdonjog fenntartással történő eladás” szövegrész
helyébe a „pénzügyi lízingbeadás’’'’ szöveg,
8.	102. § (1) bekezdésének o) pontjában a „pénzeszközöket és a pénzköveteléseket”
szövegrészek helyébe a „pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és
kölcsönöket’’'’ szöveg
lép.
167.	§ Hatályát veszti az Itv.
1- 2. § (3) bekezdésében az „a belföldön már nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi,
illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok, továbbá” szövegrész,
2.	13. § (8) bekezdése,
3.	26. § (1) bekezdésének m) pontjában a „45. §-ának (1) bekezdése alapján vételi joggal
rendelkező, továbbá” szövegrész,
4.	26. § (10) bekezdésének b) pontjában a „vagy gépjárművek pénzügyi lízingbe adását”
és a „, vagy gépjárművek pénzügyi lízingbe adásából” szövegrészek,
5.	64. §-a előtti alcím,
6.	73. § (4) bekezdésében a „, az elektronikus kapcsolattartás részletes eljárási szabályairól
szóló külön jogszabály szerint” szövegrész,
7.	87. § (2) és (5) bekezdésében „(a határozat jogerőre emelkedését követő naptól)”
szövegrész,
8.	102. § (3) bekezdésében az ,f) és l)-m) továbbá s) pontjaiban foglaltak” szövegrész.
21.	A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVL törvény módosítása
168.	§ A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban:
Pti. tv.) 6. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi tranzakciós illeték alapja)
,,h) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizető fél
ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel lebonyolított előző naptári évi fizetési
műveletei.”
169.	§ A Pti. tv. 7. § (1) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke)
„ e) a 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti illetékalap esetén - az f) pont szerinti kivétellel - 800
forint,
56
j) érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ezen
funkciójának használatával végrehajtott műveletet is tartalmazó, a 6. § (1) bekezdés h) pontja
szerinti illetékalap esetén 500 forint.”
170.	§ A Pti. tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzforgalmi szolgáltató, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet és a
pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési
kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami
adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg. A fizető fél által a
kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a pénzforgalmi szolgáltató a naptári év első
hónapjának 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg illetékkötelezettségét. Amennyiben a
pénzforgalmi szolgáltató, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet vagy a pénzváltás
közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő a bevallás benyújtását követően tárja fel, hogy valamely
művelet nem illetékköteles, akkor az ezen művelettel kapcsolatos, a fizetendő illetéket csökkentő
tételt jogosult a feltárás napját magában foglaló hónapról szóló bevallásban figyelembe venni.”
171.	§ A Pti. tv.
1.	6. § (1) bekezdés a) pontjában a „ b)-g) ” szövegrész helyébe a „ b)-h) ” szöveg;
2.	7. § (1) bekezdés a) pontjában az „apénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka”
szövegrész helyébe az „az e)-j) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3
százaléka "szöveg
lép.
22.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2012. évi CLXXVIII. törvény módosítása
172.	§ (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2012. évi CLXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módosító tv.) 219-224. §-a nem lép hatályba.
(2)	Hatályát veszti a Módosító tv. 430. § (8) bekezdése.
V.	Fejezet
ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
23.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
173.	§ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. §-a a
következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során
ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti
adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe
venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.”
174.	§ Az Art. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
57
»(2) A törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződéssel érintett
jogviszonyoknak az államok közötti eltérő jogi minősítése nem eredményezheti azt, hogy az adott
jogviszony egyik államban sem adóztatható.
(3)	Az (l)-(2) bekezdés szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre,
különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel
-	ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel - állapítja meg.”
175.	§ (l)Az Art. 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény)
„a) az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági szolgáltatásra, a végrehajtási
eljárásra és az ügyfél kérelmére történő ellenőrzés lefolytatására, az ügyintézési rendelkezésre,
elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályait,”
(2)	Az Art. 5. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Az adóhatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény szerinti ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelése esetén e törvény biztosítási
intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. Adóügyekben az ideiglenes biztosítási
intézkedés a határozat jogerőre emelkedésével nem veszti hatályát.”
176.	§ Az Art. 20. §-a a következő (7c)-(7e) bekezdéssel egészül ki:
„(7c) Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő
magánszemély Tbj. 39. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély
hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészség-biztosítási jogviszonyt
igazoló okirattal), hogy
a)	huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és
b)	tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.
(7d) A (7c) bekezdésben foglaltak szerinti járulékfizetési kötelezettség törlésének további
feltétele, hogy az érintett időszakban a magánszemély nem vett igénybe az Egészségbiztosítási Alap
által finanszírozott egészségügyi szolgáltatást. Az állami adóhatóság jogosult az ennek
megállapításához szükséges adatok megismerésére. Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi
szolgáltatás igénybevételének tényét - megkeresésre, elektronikus úton - közli az állami
adóhatósággal.
(7e) A (7c) bekezdésben foglaltak szerinti járulékfizetési kötelezettséget arra az időszakra törli
az adóhatóság, amelyre tekintettel a magánszemély a (7c)-(7d) bekezdésben foglalt feltételeket
igazolja.”
177.	§ Az Art. 20/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett, illetve
belföldön letelepedésre nem kötelezett, de a Közösség másik tagállamában letelepedett adóalany
mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha belföldön kizárólag az
általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket
értékesít adómentesen a Közösség másik tagállamába, és az adómentesség érvényesítéséhez az
adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg.”
178.	§ (1) Az Art. 22. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
58
(Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével
egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy)	.
,j) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.törvény 89/A. §-ában meghatározott
adóraktár üzemeltetőjeként jár el.”
(2)	Az Art. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megváltoztatását - az e)-g) és j) pont kivételével - a
változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi adómentességre,
illetve a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a
bejelentést a 23. § (3) bekezdés szerint kell megtenni. Az adózó az (1) bekezdés e) pontja szerinti
nyilatkozattétel és annak változásának bejelentése alól mentesül, ha kizárólag az általános forgalmi
adóról szóló törvényben meghatározott közösségi adómentes termékértékesítést mint közösségi
kereskedelmi kapcsolatot, közvetett vámjogi képviselő vagy adóraktár üzemeltető igénybevételével
létesít.”
(3)	Az Art. 22. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Az adózó a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó
megállapításához való jog elévülési idején belül, az adóhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem
útján kezdeményezheti az (1) bekezdés b)-d), valamint h)-i) pontja szerinti választása módosítását,
amennyiben a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét - az adózó benyújtott
bevallását figyelembe véve - nem érinti.”
179.	§ Az Art. a következő 22/D. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automataberendezések bejelentése
22/D. § (1) Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezést (a
továbbiakban: automataberendezés) üzemeltető adózó köteles a külön jogszabályban meghatározott
adattartalommal az állami adóhatósághoz elektronikus úton bejelenteni:
a)	az értékesítés megkezdését, legkésőbb az értékesítés megkezdését megelőző napon,
b)	az értékesítés megszüntetését, legkésőbb az azt megelőző napon,
c)	az értékesítésnek az adózó érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnését,
legkésőbb az értékesítés megszűnésének napján,
d)	haladéktalanul, a külön jogszabályban meghatározott adattartalomban bekövetkezett
bármely változást.
(2)	Az e § szerinti bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles.”
180.	§ Az Art. a következő 22/E. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség
22/E. § (1) Útdíj köteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó
a)	az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy
egyéb célú behozatalt,
b)	Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy
egyéb célú kivitelt,
c)	belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést
(a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység) kizárólag érvényes Elektronikus
Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKAER) számmal rendelkező adózó
folytathat.
59
(2)	A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó az EKAER szám
megállapítása érdekében köteles az állami adó- és vámhatósághoz all. számú melléklet szerinti
adattartalommal bejelentést tenni.
(3)	A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózót bejelentése alapján az
állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi és a bejelentés alapján EKAER számot állapít meg
a számára.
(4)	Az (l)-(3) bekezdés szabályait alkalmazni kell a kockázatos élelmiszerek esetében akkor is,
ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíj köteles, és egy fuvarozás keretében
ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke
a 250 000 forintot meghaladja, illetve egyéb kockázatos termékek esetében, ha a terméket olyan
gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett
részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot, vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió
forintot meghaladja.
(5)	Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti tevékenységét kockázatos
termékekkel végzi, továbbá amennyiben a (4) bekezdés szerinti közúti fuvarozással járó
tevékenységet folytat - a bérmunka céljára történő közúti fuvarozással járó tevékenység kivételével
-	kockázati biztosítékot köteles nyújtani.
(6)	Mentes az (l)-(5) bekezdés szerinti kötelezettség alól a katasztrófa következményeinek
enyhítését szolgáló, azonnali támogatást nyújtó és nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli)
nemzetközi segélyszállítmányt fuvarozó gépjármű, valamint a katonai gépjármű.
(7)	Az (1) és (4) bekezdések szerinti tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettségre és
az (5) bekezdés szerinti kockázati biztosítékra vonatkozó részletes szabályokat a 11. számú
melléklet tartalmazza.
(8)	Az állami adó- és vámhatóság az adózó bejelentése alapján az alábbi adatokat veszi
nyilvántartásba és szerepelteti az EKAER-ben:
a)	EKAER szám,
b)	feladó adatai (név, adóazonosító szám),
c)	felrakodás címe,
d)	címzett adatai (név, adóazonosító szám),
e)	kirakodás (átvétel) címe,
j) kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található
ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó vállalkozás adatai (név, adóazonosító
szám), amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel,
g)	termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén arra vonatkozó adat, hogy az átvételi
címre érkezés, valamint az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló közúti fuvarozás
esetén a gépjárműre történő felrakodás megkezdésének bejelentése mely elérhetőség(ek)ről
lehetséges (telefonszám, e-mail cím),
h)	az EKAER számhoz tartozó termék(ek):
ha)	általános megnevezése,
hb)	a vám-és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 EGK
tanácsi rendelet I. számú mellékletének (a Kombinált Nómenklatúrának) a bejelentéskor
hatályos szövege szerinti vámtarifaszám (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8
számjegyig),
60
he) az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban,
hd)	veszélyes termék fuvarozása esetén a veszélyességi bárca száma,
he)	a termék könnyebb beazonosítása érdekében az adott termék adózónál használt cikkszáma,
amennyiben ez az adat rendelkezésre áll,
i)	a termék közúti fuvarozásának indoka, ami lehet:
iá) termékértékesítés,
ib)	termékbeszerzés,
ic)	bérmunka,
id)	egyéb cél,
j) amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy termékértékesítés,
az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti
fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési
ár, vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adó
nélküli előállítási érték.
k) a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma,
l) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló fuvarozás valamint
belföldi feladási címről belföldi rakodási címre történő fuvarozás esetén a termék fuvarozására
használt gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontja,
m) a Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén, a
termék fuvarozására használt gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontja.”
181.	§ Az Art. 24. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Az állami adóhatóság az automataberendezést üzemeltető adózó bejelentése alapján
nyilvántartásba veszi az általa működtetett automataberendezést és a bejelentés napján, annak
alapján automataberendezésenként regisztrációs számot állapít meg, melyről elektronikus úton
értesítést küld számára.”
182.	§ Az Art. 31. § (2) bekezdése a következő 25a - 25c. ponttal egészül ki:
(A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély
munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s), t) és v) pontjaiban meghatározottak
a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hónap 12.
napjáig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket
eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi
adóról - kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékokról és/vagy az alábbi adatokról:)
„25a. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére vezető
tisztségviselői jogviszonyával összefüggésben fizetett tiszteletdíj összegéről,
25b. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére életbiztosítási
szerződés alapján történő biztosítói teljesítésről,
25c. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére ingatlan
birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti
rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelemmel (így különösen az ingatlan értékesítéséből,
bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében
61
történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséből származó
jövedelemmel) összefüggésben kifizetett bevétel (jövedelem) összegéről,”
183.	§ Az Art. 31/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az általános forgalmi adó összesítő jelentésre kötelezett adózó választása szerint a
kötelezettségének az (l)-(2) és (4)-(5) bekezdésben meghatározott értékhatár figyelembe vétele
nélkül is eleget tehet.”
184.	§ Az Art. 33. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az adóévben átalakuló, egyesülő, szétváló adózó - ideértve az átalakulással, egyesüléssel,
szétválással létrejött adózót, az átvevőt és a fennmaradót is - az átalakulás, egyesülés, szétválás
napjától számított 30 napon belül társasági adóelőleg-bevallást tesz.”
185.	§ Az Art. 43. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a
következő (2b)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti átvezetés az adózó megszűnése miatt nem lehetséges,
a büntetőeljárás során hozott jogerős határozatban megállapított összeget az elkövető
kötelezettségeként kell előírni és annak rendezése érdekében az elkülönített számlára megfizetett
összeget az elkövető adószámlájára kell átvezetni, kivéve a (2b) bekezdés második mondatában
meghatározott esetet.
(2b) Amennyiben a büntetőeljárás eredményeként nem állapítják meg a bűnügyi letéti számlára
megfizetést teljesítő magánszemély büntetőjogi felelősségét, vagy alacsonyabb elkövetési értéket
állapítanak meg, mint amennyit a bűnügyi letéti számlára korábban megfizetett, akkor az előbbi
esetben a megfizetett összeg, az utóbbi esetben pedig a többletként jelentkező különbözet
visszatérítésére akkor kerülhet sor, ha a magánszemélynek nincs köztartozása. Ugyanígy kell eljárni
azokban az esetekben is, amikor a (2) bekezdés szerinti adózónak - önkéntes teljesítés vagy
eredményes végrehajtás következtében - már nem áll fenn adótartozása, azonban az elkövetőnek
köztartozása van.
(2c) A (2b) bekezdés szerinti köztartozások esetén a bírósági végrehajtásról szóló törvény
szerinti követelésfoglalásnak van helye.”
186.	§ (1) Az Art. 52. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:
„(12a) A nyugdíjat folyósító szerv az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi
közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 19/A. § (2)
bekezdés d) pontjában meghatározott jövedelemkategóriát érintő automatikus információcsere
teljesítése érdekében a rendelkezésre álló azonosító adatok alapján az Európai Unió más
tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről az
adóévet követő év január 31-ig az adózó azonosításához rendelkezésre álló adatok feltüntetésével
elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.”
(2)	Az Art. 52. §-a a következő (19a) bekezdéssel egészül ki:
„(19a) A (19) bekezdés szerinti megkeresések teljesítésére nyitva álló határidő a végrehajtási
eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében 8 nap, az ellenőrzési eljáráshoz szükséges
megkeresések tekintetében 15 nap.”
(3)	Az Art. 52. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:
„(22) Ha a tényállás tisztázásához szükséges, az állami adó- és vámhatóság megkeresi a
belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózót az elektronikus kereskedelmi
62
szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
szóló törvény szerinti elektronikus kereskedelemi szolgáltatásnak a szolgáltatás nyújtójára, valamint
a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó forgalmi adatai az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást
igénybevevő személyhez nem köthető módon történő beszerzése érdekében. A belföldön
letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózó a megkeresést 15 napon belül teljesíti.”
187.	§ Az Art. 85/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az adóhatóság az adóhatósági igazolást a külföldi hatóság által rendszeresített
nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű
szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két- vagy
többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz.”
188.	§ Az Art. 88. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a §
a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű termék
csak a termék eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy
számla) birtokában fuvarozható. Az állami adó- és vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a
kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozását végző személyt arról, hogy mely általános forgalmi
adóalany javára végzi a fuvarozási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti a termék eredetét, és az
általános forgalmi adóalany tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok (különösen
fuvarlevél vagy számla) meglétét.
(6a) Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés szerinti, a termék fuvarozását végző személy
nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, feladót és fuvarozót
nyilatkozattételre kötelezheti:
a)	a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről,
b)	a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról,
c)	a termék átvételéről, kirakodásának címéről,
d)	az EKAER számról,
e)	amennyiben a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye,
telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan használatának jogcíméről.
(6b) Amennyiben a rakomány jellege, a szállítmány és a rendeltetési hely közötti összhang
hiánya, illetve egyéb kockázati tényezők indokolják, valamint abban az esetben, ha a termék
fuvarozásában érintett általános forgalmi adó alany a (6a) szerinti nyilatkozattételt megtagadja, - az
élőállat-, valamint a gyorsan romló termékek kivételével - az állami adó- és vámhatóság a
szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmaz. A hatósági
zár lehet hatósági pecséttel ellátott csomagzár, vagy raktérzár. Az állami adó- és vámhatóság az
alkalmazott hatósági zár sértetlenségét belföldön ellenőrizheti, illetve a hatósági zár alkalmazása
indokának megszűnése esetén intézkedik annak eltávolítása iránt.”
189.	§ Az Art. 97. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan, több adózót - egymással összefüggő módon -
érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt
rendelkezések megkerülése vélelmezhető, azt az érintettek tudomására hozhatja.”
190.	§ Az Art. 99. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az adózó köteles bizonyítani, hogy a törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett
nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonynak az államok közötti eltérő jogi minősítése nem
eredményezi az adóztatás kettős elmaradását.”
63
191.	§ (1) Az Art. 132. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Az adózónak a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelemben meg kell jelölnie, hogy
a)	a kérelem benyújtásának adóévére, valamint az azt követő két adóévre, vagy
b)	a kérelem benyújtását követő három adóévre
vonatkozóan kéri a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága megállapítását.”
(2)	Az Art. 132. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a
következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott
ügyben kötelező. A feltételes adómegállapítást érdemben érintő jövőbeni jogszabályváltozás,
nemzetközi jogi kötelezettség-változás vagy tényállásváltozás (tartalmi változás) esetén - annak
hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően - a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható.
(3a) A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát - a (2a) bekezdés kivételével - a
jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása érinti. A feltételes adómegállapítási eljárás
során hozott határozat kötőereje - a tartós feltételes adómegállapítás kivételével - a határozat
kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tart, amely egyszer, további két évvel
meghosszabbítható a 132/A. § szerinti eljárásban.”
(3)	Az Art. 132. §-a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére megállapítja az adózó által
előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszer
megfelelőségét a kérelemben megjelölt részletes tényállás alapján. Egy kérelemként nem
terjeszthető elő ügyletre (ide értve a jövőbeni és a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyleteket is)
és előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszerre
irányuló kérelem. E kérelem vonatkozásában a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályokat
értelemszerűen alkalmazni kell.”
192.	§ Az Art. 132/A. § (1) bekezdése és az azt megelőző alcím helyébe a következő
rendelkezés lép:
feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának és a kötőerő meghosszabbításának
megállapítása
132/A. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter kérelemre megállapítja:
a)	a feltételes adómegállapítás során hozott határozat (e bekezdés alkalmazásában a
továbbiakban: határozat) alkalmazhatóságát, ha a határozat jogerőre emelkedését követően hatályba
lépett jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás, megvalósult vagy a jövőbeni
tényállásváltozás a határozat rendelkező részében foglaltakat érdemben nem érinti, vagy
b)	a határozat kötőerejének- a tartós feltételes adómegállapítás kivételével - egyszer, további két
adóévre vonatkozó meghosszabítását, ha az a) pontban megjelölt tényállásváltozásra, nemzetközi
jogi kötelezettség-változásra, jogszabályváltozásra nem került sor,
c)	az a) és b) pontra együttesen irányuló kérelem esetén az alkalmazhatóságot és a határozat
kötőerejének további két adóévvel történő meghosszabbítását.”
193.	§ Az Art. 136/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megalapozó
utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatot az (1) bekezdés szerinti fellebbezésben
64
vitatja, a fellebbezést elbíráló másodfokú adóhatóság elsőként az utólagos adómegállapítás
jogszerűsége kérdésében dönt. Amennyiben a felettes szerv megállapítja, hogy az utólagos
adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, a fellebbezést benyújtó adó megfizetésére
kötelezettel szemben a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való
jogot korlátozza vagy megszünteti. Az utólagos adómegállapítás jogszerűsége, a végrehajtási jog
korlátozása és az adó megfizetésére kötelezés tárgyában a másodfokú adóhatóság egy határozatban
dönt. A határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a másodfokú adóhatósághoz
történő megérkezését követő naptól számított 60 nap.”
194.	§ Az Art. 164. § (la) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A bíróság által jogerősen megállapított)
,,e) csődbűncselekmény (Btk. 404. §),”
(esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához
való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.)
195.	§ (1) Az Art. 172. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki
„(la) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés 1) pontja szerinti jogsértést ismételten követi el, úgy
a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély adózó esetén 500 ezer forintig, más adózó
esetén 1 millió forintig teijedhet.”
(2)	Az Art. 172. §-a a következő (19a) bekezdéssel egészül ki:
„(19a) Amennyiben az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó
a fuvarozott tennék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget a 22/E. § (l)-(4) bekezdése
szerinti kötelezettségnek, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek
minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40
százalékáig teijedő mulasztási bírságot szabhat ki.”
196.	§ Az Art. a következő 173. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság, ha a magánszemély, illetőleg más adózó terhére egyéni vállalkozói
tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység
adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a bejelentés, illetőleg
cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az
árukészletet - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével a kiszabott bírság összegének mértékéig,
annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A
lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében végzi, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, a
lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. Amennyiben az
állami adó- és vámhatóság a 22/E. § (l)-(4) bekezdése szerinti kötelezettség elmulasztása miatt
mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével a
kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot
kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz
fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.”
197.	§ (1) Az Art. 175. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Ha uniós jogi aktus, illetve azt végrehajtó vagy átültető jogszabály egy jövedelemmel
összefüggésben automatikus információcserét ír elő, az adóhatóság nyomtatványt rendszeresíthet,
amely tartalmazza az adott jövedelemmel kapcsolatos adatszolgáltatásra, illetve a jövedelem
bevallására szolgáló sorokat.”
65
(2)	Az Art. 175. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az élelmiszer-értékesítést
kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés adókötelezettségével és a bejelentési eljárásért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékével, valamint a díj beszedésével, kezelésével,
nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.”
(3)	Az Art. 175. §-a következő (17a) bekezdéssel egészül ki:
„(17a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges
engedély kibocsátásának és visszavonásának feltételeit, a nyilvántartás vezetésének szabályait, az
eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint az engedéllyel rendelkezők
kötelező továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat - azzal, hogy az eljárás során
méltányossági eljárásnak nincs helye -, valamint a továbbképzési programok szervezésére és
lebonyolítására jelentkező szervezetek pályázatának elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási
díj mértékét.”
(4)	Az Art. 175. §-a a következő (31)-(33) bekezdéssel egészül ki:
„(31) Felhatalmazást kap az adópolitikáért miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a
pénztárgép éves felülvizsgálatához kapcsolódó valamennyi szolgáltatás hatósági árát és a hatósági
árszabályozás részletes szabályait.
(32)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az EKAER működésével
kapcsolatos részletszabályokat, különösen az EKAER szám megállapításának rendjét, az EKAER
elektronikus felületén történő bejelentéssel, változásbejelentéssel, a kockázati biztosíték mértékének
folyamatos meghatározásával kapcsolatos szabályokat rendeletben határozza meg.
(33)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az EKAER működésével
összefüggésben a kockázatos termékek körét rendeletben határozza meg.”
198.	§ (1) Az Art. 178. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. adókülönbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás
(bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési
támogatás különbözete, vagy a büntetőeljárás során jogerősen megállapított - és a bíróság vagy az
ügyészség jogerős határozata alapján az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt -
adóbevétel csökkenés, vagyoni hátrány, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás,
ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét,”
(2)	Az Art. 178. § 17. pontja a következő j) ponttal egészül ki:
(17. kapcsolt vállalkozás:)
,J) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és
pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg;”
(3)	Az Art. 178. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés
107.	és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december
18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtható támogatás.”
(4)	Az Art. 178. §-a a következő 41-50. ponttal egészül ki:
„41. Következő időszakra átvihető követelés különbözete: az Áfa tv. 153/A. § (2) bekezdés a)
pontja alapján a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként
66
figyelembe vehető összegként bevallott és az adóhatóság által utólag, a soron következő
adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként
megállapított, az adófolyószámlát nem érintő összeg különbözete.
42.	EKAER szám: az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) által a
termék közúti fuvarozásának bejelentését követően automatikusan képzett azonosító szám, amely
egy adott termék egységet azonosít.
43.	Kockázatos termék: a külön jogszabály által kockázatosnak minősített élelmiszerek és
egyéb termékek.
44.	Végfelhasználó: a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó
mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárló természetes
személy.
45.	Címzett: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló
beszerzését, vagy belföldi beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya, továbbá
termékbeszerzésen kívüli egyéb célból történő fuvarozás esetén az átvevő.
46.	Feladó: a terméknek Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló,
vagy első belföldi adóköteles - nem közvetlenül végfelhasználó részére történő - értékesítését
megvalósító általános forgalmi adó alanya, valamint az általános forgalmi adó mentesség
érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett
vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltetője.
47.	Felrakodó: a közúti fuvarozásához használt gépjárműre a termék felrakodását végző
személy.
48.	Útdíjköteles gépjármű: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett
úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíjköteles gépjármű.
49.	Gépjármű: az útdíjköteles gépjármű és az annál kisebb össztömegű gépjármű, ideértve
tehergépkocsit, vontatót - nyerges vontatót is -, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott
pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvényt.
50.	Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER): Az állami adó- és
vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer, amely az Európai Unió valamely más
tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az Európai Unió valamely más
tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül
megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének
ellenőrzését szolgálja.”
199.	§ Az Art. a következő 203. §-sal egészül ki:
„203. § A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény által megállapított 20. § (7c)-
(7e) bekezdéseit a hatálybalépést követő napon folyamatban lévő eljárásokban, valamint kérelemre
a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell.”
200.	§ Az Art. a következő 204. §-sal egészül ki:
„204. § Azon adózok, akik 2015. január 1-jén élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet
nélküli automataberendezést üzemeltetnek, az állami adóhatósághoz elektronikus úton a 22/D. §
szerinti bejelentési kötelezettségüknek 2015. március 31-ig kell eleget tenniük.
201.	§ Az Art. a következő 205. §-sal egészül ki:
67
(1)	A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény által megállapított 27. § (4)
bekezdését először a 2014. adóévre vonatkozó bevallások tekintetében kell alkalmazni.
(2)	A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény által megállapított 132. § (3)
bekezdésében és 132/A. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő „nemzetközi jogi kötelezettség
változás” szövegrészt a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a hatálybalépés
időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell.
(3)	A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény által megállapított 132. § (3a)
bekezdését a hatálybalépést megelőzően kiadott határozatokra (ide értve a feltételes
adómegállapítás időbeli hatályának kiteljesztés és alkalmazhatóságának megállapítása során kiadott
határozatokat) is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a kötőerő kezdő időpontja a ... törvények
módosításáról szóló 2014. évi... törvény által megállapított 132. § (3a) bekezdés hatálybalépésének
napja.
(3)	A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény által megállapított 1. számú
melléklet I/B/3. pont ac)-ad) alpontját a 2015. január 1-jével kezdődő adó-megállapítási időszakok
esetében kell először alkalmazni.
(4)	A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény által megállapított 1. számú
melléklet I/B/3. pont ab) és an) alpontját azon adózók esetében kell először alkalmazni, akik 2014.
december 31-ét követően jelentkeztek be az adóhatósághoz.
(5)	A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény által megállapított 8. számú
melléklet 1/C. alpontját 2015. január 1-jét követően benyújtandó összesítő nyilatkozatok esetében
kell először alkalmazni.
(6)	A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény által megállapított 22/E. § és a 11.
számú melléklet I-III. alcímei szerinti bejelentési kötelezettségeket első alkalommal a 2015. január
1-jén és azt követően megkezdett fuvarozások tekintetében kell teljesíteni.
(7)	A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény által megállapított 11. számú
melléklet IV. alcím 3. pontja szerinti biztosítékot első alkalommal e melléklet hatálybalépését
követő 30. napon kell nyújtani, az eddig az időpontig az EKAER-be rögzített adatok alapján.”
202.	§ Az Art.
1.	1. számú melléklete e törvény 11. melléklete szerint módosul,
2.	3. számú melléklete e törvény 12. melléklete szerint módosul,
3.	8. számú melléklete e törvény 13. melléklete szerint módosul,
4.	11. számú melléklet e törvény 14. melléklete szerint módosul.
203.	§ Az Art.
1.	7. § (1) bekezdésében az „adótanácsadó, könyvelő,” szövegrész helyébe az „adótanácsadó,
könyvvizsgáló, könyvelő,” szöveg,
2.	7. § (2) bekezdésében az „adótanácsadó, könyvelő,” szövegrész helyébe az „adótanácsadó,
könyvvizsgáló, könyvelő,” szöveg,
3.	7. § (6) bekezdésében az „adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő”
szövegrész helyébe az „adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy
könyvvizsgáló” szöveg,
4.	7. § (7) bekezdésében a „vagy adótanácsadónak,” szövegrész helyébe a „vagy
könyvvizsgálónak, adótanácsadónak,” szöveg, illetve a „megszerzését, az adótanácsadói,”
szövegrész helyébe a „megszerzését, a könyvvizsgálói, az adótanácsadói,” szöveg,
68
5.	27. § (4) bekezdésében a „május 20-áig” szövegrész helyébe az „április 30-áig”, a , június
10-éig” szövegrész helyébe a „május 20-áig” szöveg,
6.	31. § (1) bekezdésében az „importáló helyett a saját nevében teljesített” szövegrész
helyébe az „importáló helyett, valamint az adóraktár üzemeltetőjének az adófizetésre
kötelezett helyett a saját nevében teljesített” szöveg,
7.	31/B. § (1) bekezdésében és a 31/B. § (2) bekezdésében az „összege a 2 000 000 forintot
eléri” szövegrész helyébe az „összege az 1 000 000 forintot eléri” szöveg,
8.	31/B. § (3) bekezdésében az „összesen 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe az
„összesen 1 000 000 forintot” szöveg,
9.	31/B. § (4) bekezdésében a „meghaladja a 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe a
„meghaladja az 1 000 000 forintot” szöveg,
10.	31/B. § (5) bekezdésében a „meghaladta a 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe a
„meghaladta az 1 000 000 forintot” szöveg,
11.	43. § (1) bekezdésében az „Átalakulás” szövegrész helyébe az „Átalakulás, egyesülés,
szétválás” szöveg,
12.	52. § (la) bekezdésében az „Az állami adóhatóság és a vámhatóság” szövegrész helyébe az
„Az adóhatóság” szöveg,
13.	54. § (4a) bekezdésében az „A hagyatéki tárgyalásra idézett örökös” szövegrész helyébe az
„Az örökös” szöveg,
14.	54. § (7) bekezdés e) pontjában az „(OLAF),” szövegrész helyébe az „(OLAF), az állami
támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezetet,” szöveg,
15.	90. § (4) bekezdés c) pontjában az „átalakuló,” szövegrész helyébe az „átalakuló, az
egyesülő, a szétváló,” szöveg,
16.	92. § (12) bekezdésében a „8. napig” szövegrész helyébe a „15. napig” szöveg, az
„ellenőrzés határidejének” szövegrész helyébe az „ellenőrzés (ide értve az egyes gazdasági
események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzést is) határidejének” szöveg, a
„számított 1 éven belül” szövegrész helyébe a „számított 180 napon belül” szöveg, a
„számított 1 év utolsó napja.” szövegrész helyébe a „számított 180. nap.” szöveg, az
„egyébként” szövegrész helyébe az „egyéb körben” szöveg,
17.	116. § (1) bekezdés c) pontjában a „külföldi adóhatóság egy éven túl megérkezett”
szövegrész helyébe a „külföldi adóhatóság 180 napon túl megérkezett” szöveg,
18.	132. § (1) bekezdésében a „nem teijeszthető elő.” szövegrész helyébe a „nem terjeszthető
elő. Az adópolitikáért felelős miniszter jövőbeni ügyletnek minősülő folyamatos teljesítésű
ügylet esetén csak az általános forgalmi adó adónemet érintő adókötelezettséget vagy
annak hiányát állapítja meg.” szöveg,
19.	132. § (2) bekezdésében az „a kérelem benyújtásának adóévében, és az azt követő két
adóévben” szövegrész helyébe az „a (2b) bekezdésben megjelölt adóévekben” szöveg,
20.	132. § (4) bekezdésében a „75 nap,” szövegrészek helyébe a „90 nap,” szöveg, a „45 nap,”
szövegrészek helyébe a „60 nap,” szöveg,
21.	132. § (7b) bekezdésben a „konzultációnként 100 ezer forint.” szövegrész helyébe a
„konzultációnként 500 ezer forint.” szöveg,
22.	141. § (5) bekezdésében a, jogerős elbírálásáig. A felettes adóhatóság” szövegrész helyébe
a Jogerős elbírálásáig. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére
kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja,
ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg az adózó az e törvényben meghatározott
képviseletről nem gondoskodik. A felettes adóhatóság ” szöveg,
23.	164. § (13) bekezdésében az „elévülés 6 hónappal” szövegrész helyébe az „elévülés 12
hónappal” szöveg,
24.	172. § (1) bekezdés 1) pontjában a „az üzletlezárást vagy” szövegrész helyébe a „az
üzletlezárást, a hatósági eljárást vagy” szöveg,
69
25.	172. § (20g) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
26.	176/F. § (1) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
27.	176/F. § (2) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
28.	176/F. § (3) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
29.	176/F. § (4) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
30.	176/F. § (5) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és
vámhatóság” szöveg,
31.	1. számú melléklet I/B/ 3. pont ab) alpontjában az „aj), ak) és al) pontban” szövegrész
helyébe az „aj), ak), al) és an) pontban” szöveg,
32.	1. számú melléklet I/B/ 3. pont ad) alpontjában az „előzetesen felszámított adó különbözete
az ac) pontban” szövegrész helyébe az „előzetesen felszámított adó különbözete, vagy az
általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása
ellenértékének adó nélküli összege az ac pontban” szöveg,
33.	1. számú melléklet I/B/3. pont ak) alpontjában a „közvetett vámjogi képviselőnek,”
szövegrész helyébe a „közvetett vámjogi képviselőnek és az általános forgalmi adóról
szóló törvény 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeltetőjének,” szöveg,
34.	8. számú melléklet 1. A) pont c) alpontjában a „az importáló helyett, de saját nevében”
szövegrész helyébe a „az importáló helyett vagy az adóraktár üzemeltetője az adófizetésre
kötelezett helyett,” szöveg, valamint az „importáló által teljesített” szövegrész helyébe az
„importáló vagy az adófizetésre kötelezett által teljesített” szöveg
lép.
204.	§ Hatályát veszti az Art.
1.	24/F. § (5) bekezdés c) pontja,
2.	34/A. §-a,
3.	44. § (3) bekezdésben az „a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor” szöveg,
4.	132. § (12) bekezdésben az „Az adózó (kérelmező) kérelmére az adópolitikáért felelős
miniszter - a tartós feltételes adómegállapítás kivételével - a nemzetközi szerződésekkel
összefüggő adókötelezettséget érintő feltételes adómegállapítást a határozat
kiadmányozásakor kihirdetett, azonban hatályba nem lépett jogszabályok alapján is
kiadhatja. E § vonatkozásában a nemzetközi szerződés érvényes, ha a kötelező hatályának
elismerésére Magyarország részéről a határozat kiadmányozásáig sor került.”szöveg,
5.	132/A. § (4) bekezdése,
6.	2. számú melléklet I. pont Határidők alcím 6.3 alpontja,
7.	3. számú melléklet I) pontjának 2. alpontja.
VI.	Fejezet
VÁMIGAZGATÁS
24.	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása
205.	§ A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a
továbbiakban: Vtv.) 1. § (2) bekezdése a következő e) és j) ponttal egészül ki:
70
(E törvény alkalmazásában közösségi vámjog)
,,e) a vámmentességi rendelet egyes cikkeinek végrehajtására vonatkozó rendelkezések
megállapításáról szóló 1224/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet és 1225/2011/EU bizottsági
végrehajtási rendelet (a továbbiakban együtt: bizottsági vámmentességi végrehajtási rendeletek);
f)	a Bizottság 80/2012/EU rendelete a vámmentességek közösségi rendszerének létre-hozásáról
szóló 1186/2009/EK tanácsi rendelet 53. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt biológiai vagy
vegyi anyagok jegyzékének megállapításáról”
(a módosításaikkal együtt.)
206.	§ (1) A Vtv. 1. § (3) bekezdés 8. és 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. jövedéki termék: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös
szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: jövedéki törvény) hatálya alá tartozó áru.”
14.	vámhiány: a jogszerűen kiszabható vám és nem közösségi adók és díjak és az annál kisebb
értékben tévesen közölt vám és nem közösségi adók és díjak különbözete, továbbá a jogszerűen
kiszabható, nem közölt vám és nem közösségi adók és díjak összege, ha az nem abból eredt, hogy a
vámhatóság jogszabályt sértett, vagy a rendelkezésre álló adatokat helytelenül értékelte, ide nem
értve az ellenőrzés nélküli elfogadás esetét. A vámigazgatási bírság kiszabása szempontjából
vámhiánynak minősül továbbá a jogellenes bejuttatás során lefoglalt és elkobzott termékek esetében
a kiszámított behozatali vámok, valamint a kapcsolódó nem közösségi adók és díjak összege;”
207.	§ (1) A Vtv. 2/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ügyfelet nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti jog gyakorlása, ha a vámhatóság az
ügyfél kérelmének megfelelő döntést hoz, vagy ha a meghallgatáshoz való jog gyakorlása a
vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a
közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti.”
(2)	A Vtv. 2/A. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A meghallgatáshoz való jogról szóló tájékoztatás szóban is történhet, ha az ügyfél jelen van az
eljárási cselekménynél és a döntés)
,,b) a vámáru-nyilatkozat ellenőrzési eredményével kapcsolatos, ide nem értve a 7/C. § (1)
bekezdés b) és c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés eseteit;”
(3)	A Vtv. 2/A. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A meghallgatáshoz való jogot az alábbi határozatok esetén nem kell biztosítani:
a)	a vámkódex 12. cikk (1) bekezdése szerinti felvilágosítások adásához kapcsolódóan,
b)	a vámkontingenshez kapcsolódó előny megtagadása esetén akkor, ha az adott vámkontingens
behozatali vagy kiviteli mennyiséget elérték,
c)	ha az Európai Unió vagy polgárai biztonságát, az emberi, állati, növényi élet vagy a környezet
védelmét veszélyezteti,
d)	ha a határozat célja más olyan határozat végrehajtásának biztosítása, amely tekintetében
alkalmazták a meghallgatáshoz való jogot,
e)	ha a csalás elleni küzdelem tekintetében folyó nyomozás érdekeit veszélyezteti,
f)	az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárásban hozott határozat, ha
71
fa)	az ügyfél az utólagos ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben foglaltakhoz képest új bizonyítási
indítványt az észrevételében vagy a hatósági eljárás során nem teijeszt elő, vagy a hatóság új
bizonyítékot nem tárt fel,
fb)	hivatalból vagy ügyféli észrevétel nyomán kiegészítő ellenőrzésre nem kerül sor, vagy
fc)	a hatósági eljárásban eljáró vámszerv az utólagos ellenőrzés lezárásáról szóló
jegyzőkönyvhöz képest eltérő tényállást nem állapít meg,
g)	az új eljárást elrendelő határozat esetén,
h)	a vámigazgatási bírságot kiszabó, valamint pótlékot megállapító határozat esetében.”
208.	§ A Vtv. „Vámellenőrzés” alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A vámhatóság a vámellenőrzési tevékenységét a közösségi és a nemzeti jogszabályok
szerinti szempontok alapján az állami adó- és vámhatóság vezetője által évenként február 20-ig
közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi. A vámellenőrzési irányokat úgy kell meghatározni,
hogy az ellenőrzöttség tudata az ügyfeleket az önkéntes jogkövetésre ösztönözze.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének ellenőrzési tájékoztatása az aktuális gazdasági
folyamatokra, a vámpolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a vám- és adóbevételi
érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg a feltárt kockázatokra figyelemmel rögzíti a
vámhatóság ellenőrzési kapacitásának felhasználását.
(3)	Az ellenőrzési tájékoztatás tartalmazza
a)	az adott év kiemelt vizsgálati céljait,
b)	az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket,
c)	az ellenőrzési típusok tervezett arányszámait.”
209.	§ A Vtv. 7. §-a előtti alcíme és a 7. § helyébe a következő rendelkezés lép:
utólagos ellenőrzés célja
7.	§ (1) A vámhatóság a közösségi vámjogszabályokban meghatározott kockázatok megfelelő
kezelése - különösen a vámok és nem közösségi adók és díjak tekintetében előforduló visszaélések
megakadályozása - érdekében a gazdasági esemény, az áru, az engedély, a tanúsítvány kiadása után
rendszeresen ellenőrzi a nem közösségi árukkal, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi árukkal
folytatott külkereskedelmi tevékenységet végző gazdasági szereplőket és az ezekkel kapcsolatban
álló más személyeket (utólagos ellenőrzés). Az utólagos ellenőrzés célja a vámjogszabályokban és
egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az
utólagos ellenőrzés során a vámhatóság adatot gyűjt, megállapítja a jogszerű eljárást, feltálja és
megállapítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértést és az
ezek miatt indított eljárást. Az utólagos ellenőrzés lefolytatható az ügyfélnél, továbbá - ha az ügyfél
meghatalmazása alapján a vámhatóság előtti ügyekben a cselekmények és alakiságok elvégzése
során képviselő járt el - a közvetett vámjogi képviselőnél is.
(2)	Nem minősül utólagos ellenőrzésnek, ha a vámhatóság az áru kiadása után a vámáru-
nyilatkozatot ügyféli kérelemre módosítja, anélkül, hogy ezzel összefüggésben a kérelem
megalapozottságának vizsgálatán túl további ellenőrzést végezne.”
210.	§ A Vtv. 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7/A. § (1) A 7/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés lefolytatásának
szükségességét, gyakoriságát a célszerűség, a költségkímélés és az ellenőrzött működőképességére
72
tekintettel évente az állami adó- és vámhatóság vezetője által jóváhagyott ellenőrzési tervben kell
meghatározni.
(2)	Az utólagos ellenőrzés hatékonyságának növelése és ezzel együtt az ügyfelek adminisztrációs
terheinek mérséklése érdekében a vámhatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben más hatóságokkal
együttesen, egyidejűleg is folytathat ellenőrzést.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének rendelkezése szerint a vámhatóság az állami
adóhatóságot az utólagos ellenőrzési tevékenységébe bevonhatja.”
211.	§ A Vtv. a 7/B. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/B. § helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Az ügyfelek utólagos ellenőrzésre történő kiválasztása
7/B. § (1) Kötelező az utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél:
a)	az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,
b)	az adópolitikáért felelős miniszter utasítására.
(2) Az Állami Számvevőszék elnöke akkor élhet felhívással az ellenőrzés lefolytatására, ha a
rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy a vámhatóság a megkülönböztetés
nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely ügyfél vagy ügyfélcsoport vizsgálatát,
illetve a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás
elvének megsértése áll.”
212.	§ A Vtv. 7/C. § előtti „Ismételt ellenőrzés” alcíme helyébe a következő rendelkezés
lép:
„Az utólagos ellenőrzés típusai
7/C. § (1) A vámhatóság az utólagos ellenőrzés célját
a)	az adatok gyűjtésére irányuló,
b)	a vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló,
c)	a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló,
d)	audit típusú,
e)	ismételt
ellenőrzéssel valósítja meg.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti utólagos ellenőrzés a vizsgált tárgykör tekintetében
ellenőrzéssel lezárt vámeljárást keletkeztet, így az érintett vámáru-nyilatkozatot - ha e törvény
eltérően nem rendelkezik - nem lehet újra utólagos ellenőrzés alá vonni az adott ellenőrzési
tárgykörben.
(3)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés a vizsgált tárgykör tekintetében
ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztet, így az érintett időszak valamennyi, érintett tevékenységét
és vámáru-nyilatkozatát a vizsgált tárgykör tekintetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -
nem lehet újra ellenőrzés alá vonni.”
213.	§ A Vtv. 7/D. § előtti „Felülellenőrzés” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
Adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzés
73
7/D. § (1) A vámhatóság a nyilvántartásában és az ügyfél nyilvántartásában szereplő adatok, és
az azokhoz kapcsolódó tények, körülmények valóságtartalmának, illetőleg ezek hitelességének
megállapítása érdekében adatokat gyűjthet, vagy helyszíni ellenőrzést végezhet.
(2)	Az (1) bekezdés alapján a vámhatóság különösen
a)	leltározással a közösségi és nem közösségi áruk nyilvántartását, az árukészletek, alapanyagok,
félkész termékek eredetét, nyilvántartását,
b)	a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát,
c)	áruk előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint az árukkal kapcsolatosan
végzett tevékenységeket,
d)	az áruk beszerzési és az értékesítési körülményeit, ezek személyi és tárgyi feltételeit, illetve a
beszerzés és az értékesítés megtörténtét igazoló iratok valódiságát, hitelességét
vizsgálja.
(3)	Ha az adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzés eredményeként feltárt adatok, tények,
körülmények kétségessé teszik vagy cáfolják az ügyfél irataiban, nyilvántartásában szereplő adatok
valóságtartalmát, vagy eltérnek a vámhatóság által ismert adatoktól, vagy a vámhatóság egyéb
kockázatot, jogszabálysértésre utaló körülményt tapasztal, a tényállás további tisztázása érdekében
megteszi a szükséges intézkedéseket.
(4)	Az adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzés akkor is lefolytatható, ha korábbi utólagos
ellenőrzés eredményeként a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárás vagy
ellenőrzéssel lezárt időszak keletkezett, vagy utólagos ellenőrzés egyéb jogcímen folyamatban van.
(5)	Az adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyvre az ügyfél által tett
észrevétel érdemi elbírálását az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv végzi el, amely végzésében
a)	a 7/T. § szerinti, illetve EMGA utólagos ellenőrzés kapcsolódó vizsgálata esetén a 7/X. § (2)-
(4)	bekezdése szerinti kiegészítő ellenőrzést rendelhet el, vagy
b)	az észrevételben foglalt ügyféli bizonyítási indítvány elutasítását indokolja,
c)	az észrevételben foglaltakkal való egyetértése estén módosítja a jegyzőkönyvet és az utólagos
ellenőrzés lezárásáról rendelkezik.
(6)	Az utólagos ellenőrzés megállapításai alapján a vámhatóság megfelelő határidő tűzésével
elrendelheti, hogy az ügyfél iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak
megfelelően rendezze, pótolja. Amennyiben az ügyfél ennek határidőn belül nem tesz eleget, a
vámhatóság vámigazgatási bírságot szab ki.”
214.	§ A Vtv. 7/E. § előtti „Az eljárás lefolytatása” alcíme és a 7/E. § helyébe a következő
alcím és rendelkezés lép:
,y4 vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés
líE. § (1) A vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés érintheti
a vámáru-nyilatkozaton szereplő valamennyi árut, vagy azok meghatározott részét.
(2)	A felülvizsgálat megvalósulhat a vámáru-nyilatkozat valamennyi rovatára irányuló teljes
körű felülvizsgálattal, vagy a rovatok egy meghatározott részére irányulóan.”
215.	§ A Vtv. a 7/F. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/F. § helyébe a
következő rendelkezés lép:
74
„A vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos
ellenőrzés
7/F. § A vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység meghatározott időszakának
felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés az ügyfél nem közösségi árukkal, illetve a
vámellenőrzés alá eső közösségi árukkal folytatott külkereskedelmi tevékenységére irányuló
felülvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az ügyfél a jogszabályokban előírt
kötelezettségeinek eleget tett-e. A felülvizsgálat irányulhat a meghatározott időszak vámellenőrzés
alá eső külkereskedelmi tevékenységének átfogó utólagos ellenőrzésére, vagy annak meghatározott
részére.”
216.	§ A Vtv. a 7/G. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/G. § helyébe a
következő rendelkezés lép:
,y4z audit típusú utólagos ellenőrzés
7/G. § (1) Az audit típusú utólagos ellenőrzés célja valamely, a vámhatóság által engedélyezett
vámeljárás, tevékenység során alkalmazott ügyféli folyamatok, rendszerek minőségének és
alkalmasságának megítélése, vagy a vámhatóság által kiadott tanúsítvány feltételei meglétének
újbóli értékelése. A vámhatóság a vizsgálat során ellenőrzi, hogy a tevékenység végrehajtásával
összefüggésben előírt vagy a tanúsítványhoz kötődő feltételek teljesülnek-e, a folyamatokat az
előírások szerint dokumentálják-e, a vonatkozó dokumentumok, feljegyzések alkalmasak-e a
folyamat minőségének bizonylatolására, valamint a gazdálkodó által alkalmazott folyamatok
alkalmasak-e a vámjogszabályok és egyéb jogszabályok előírásainak helyes alkalmazására.
(2)	Ha az audit típusú utólagos ellenőrzés során megvizsgált ügyféli folyamatok kétségessé
teszik a vámkötelezettségek szabályszerű végrehajtását, vagy a vámhatóság egyéb kockázatot,
jogszabálysértést tapasztal, a jogszerű állapot helyreállítása érdekében megteszi a szükséges
intézkedéseket.
(3)	Az audit típusú utólagos ellenőrzés akkor is lefolytatható, ha korábbi utólagos ellenőrzés
eredményeként a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárás vagy ellenőrzéssel
lezárt időszak keletkezett, vagy utólagos ellenőrzés egyéb jogcímen folyamatban van.
(4)	Az utólagos ellenőrzés megállapításai alapján a vámhatóság megfelelő határidő tűzésével
elrendelheti, hogy az ügyfél iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak
megfelelően rendezze, pótolja. Amennyiben az ügyfél ennek határidőn belül nem tesz eleget, a
vámhatóság vámigazgatási bírságot szab ki.”
217.	§ A Vtv. a 7/H. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/H. § helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Ismételt ellenőrzés
7/H. § (1) A vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárás illetve ellenőrzéssel
lezárt időszak tekintetében ismételt ellenőrzésre kerülhet sor:
a)	ha a vámhatóság a korábban lefolytatott utólagos ellenőrzés megállapításának végrehajtását
vizsgálja,
b)	az ellenőrzött ügyfél kérelmére, ha az általa feltárt új tény, körülmény tisztázása
valószínűsíthetően a korábbi utólagos ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné,
feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt, és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az
ügyfél rendelkezésére, illetve arról az ügyfél nem tudott, és jóhiszemű eljárás esetén nem is
tudhatott,
75
c)	ha azt az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék vagy külföldi hatóság által küldött
megkeresés, információ, valamint ha a külföldi hatóság egy éven túl megérkezett válaszában
foglalt, a vámtartozás megállapítását befolyásoló tény, adat szükségessé teszi, feltéve, hogy a
vámhatóság az utólagos ellenőrzést a külföldi hatóság válaszának hiányában fejezte be,
d)	felülellenőrzés keretében.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja alapján ismételt ellenőrzésnek az utólagos ellenőrzést lefolytató
vámszerv vezetőjének rendelkezése alapján van helye.
(3)	Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ismételt ellenőrzést az utólagos ellenőrzést
végző vámszerv folytatja le, míg a felülellenőrzésre a vámhatóság külön jogszabályban
meghatározott szerve jogosult.”
218.	§ A Vtv. a 7/1. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/1. § helyébe a
következő rendelkezés lép:
, felül ellenőrzés
Ifi. § (1) A vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve a 7/C. § (1) bekezdés b) és c)
pontja szerinti utólagos ellenőrzés lefolytatását követően felülellenőrzést folytathat le, ha
a)	azt az adópolitikáért felelős miniszter rendelte el vagy az Állami Számvevőszék elnöke
felhívással élt,
b)	az állami adó- és vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amelynek alapján a vámhatóság külön
jogszabályban meghatározott szerve ellenőrzi az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv által
korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét,
c)	a vámhatóságnak olyan, a vámtartozást befolyásoló új tény, adat, bizonyíték jut a tudomására,
amely a korábbi utólagos ellenőrzéskor nem volt ismert, és a felülellenőrzés lefolytatására az állami
adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felülellenőrzés nem indítható, ha az elrendelés
feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónap eltelt.”
219.	§ A Vtv. a 7/J. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/J. § helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Különös hatáskör az utólagos ellenőrzési eljárásban
Hi. § (1) Az Európai Unió pénzügyi érdekeit, valamint Magyarország központi költségvetését
különösen veszélyeztető jogsértések felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében a
vámhatóság alsó fokú szerve az állami adó- és vámhatóság vezetőjének saját hatáskörében vagy
más hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján Magyarország területén a (2) bekezdésben
meghatározott okból utólagos ellenőrzést végezhet, kezdeményezhet, megkezdett utólagos
ellenőrzést magához vonhat (a továbbiakban: központosított ellenőrzés).
(2)	Az (1) bekezdés szerinti központosított ellenőrzés elrendelésére abban az esetben kerülhet
sor, ha a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények valószínűsítik, hogy a vámtartozás és a
nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettségeket a fennálló kockázat
jellegére tekintettel kiemelkedő jelentőségű, a vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben megsértik.”
220.	§ A Vtv. a 7/K. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/K. § helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Határidők az utólagos ellenőrzési eljárásban
76
7/K. § (1) Az utólagos ellenőrzés határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és
befejezésének napját - 30 nap.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően az utólagos ellenőrzés határideje:
a)	vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos
ellenőrzés, valamint az ismételt ellenőrzés esetében 90 nap,
b)	audit típusú utólagos ellenőrzés esetében 120 nap,
c)	központosított ellenőrzés esetében 120 nap.
(3)	Az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az utólagos ellenőrzést végző vámszerv vezetője
egyszer, legfeljebb 90 napig teijedő időtartammal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított
ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az utólagos ellenőrzést végző
vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig teijedő időtartammal
meghosszabbíthatja. Az így meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által
indokolt esetben az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervnek a felettes szerve által jóváhagyott
kérelmére az állami adó- és vámhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 120 napig terjedő
időtartammal meghosszabbíthatja. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság vezetője felettes
szervként határidőt hosszabbított, további határidő hosszabbításnak nincs helye.
(4)	A vámhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem
végezhet. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában az utólagos ellenőrzést a
törvényben előírt módon és határidőben le kell zárni.
(5)	Amennyiben a felettes szerv, illetőleg a bíróság az utólagos ellenőrzés tekintetében új eljárást
rendel el, az új eljárást az azt elrendelő döntés jogerőre emelkedésének napjától számított 60 napon
belül meg kell indítani.
(6)	Ha az ügyfél az utólagos ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az
együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, az akadály
fennállásának időtartama, de legfeljebb 90 nap az utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele.
A vámhatóság az akadály fennállásának időtartama alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja. A
vámhatóság az akadály észlelését követően haladéktalanul kötelezi az ügyfelet az akadály
megszüntetésére.
(7)	Ha a vámhatóság a tényállás tisztázása érdekében külföldi hatóságot keres meg, az ügyfél
megkeresésről történő értesítésének postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén az
értesítés átadásának napjától a külföldi hatóság válaszának az ellenőrzést folytató vámszervhez való
megérkezésétől számított 8. napig eltelt időtartamot az utólagos ellenőrzés határidejének
számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(8)	A vámhatóság a külföldi hatóság megkeresésének időtartama alatt az utólagos ellenőrzést
folytathatja. A vámhatóság az ügyfelet a külföldi hatóság megkereséséről és a külföldi hatóság
válaszának az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervhez történő megérkezéséről 5 napon belül
értesíti.
(9)	Amennyiben a külföldi hatóság a megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az
utólagos ellenőrzés a válasz hiányában is befejezhető a megkereséssel nem érintett tárgykörben, ha
a tényállás e tekintetben tisztázott. Ebben az esetben az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó
napja a külföldi hatóság megkeresésének postára adásának napjától számított 1 év. A megkereséssel
érintett tárgykörben a külföldi hatóságnak az utólagos ellenőrzés befejezését követően megérkező
válasza esetén, szükség szerint ismételt ellenőrzés végezhető.
77
(10)	Az utólagos ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvénynek az ügyintézési határidőbe nem beszámítható időtartamra vonatkozó
rendelkezését alkalmazni kell.”
221.	§ A Vtv. a 7/L. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/L. § helyébe a
következő rendelkezés lép:
,yáz utólagos ellenőrzés megindítása
7/L. § (1) Az utólagos ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével vagy egy
példányának átadásával kezdődik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten
nem kerül sor, ebben az esetben az új eljárás az erről szóló értesítés postára adásának, postai
kézbesítés mellőzése esetén átadásának napján kezdődik.
(2)	Ha az ügyfél vagy képviselője, meghatalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az
utólagos ellenőrzés hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával
kezdődik.
(3)	Az utólagos ellenőrzés lefolytatására a vámhatóság szolgálati igazolvánnyal és
megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (a továbbiakban: ellenőr) jogosult.
(4)	A helyszíni ellenőrzést az ellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az ügyfél vagy annak
képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van.
(5)	A megbízólevélnek tartalmaznia kell:
a)	az utólagos ellenőrzést végző vámszerv megnevezését,
b)	a megbízólevél iktatószámát,
c)	az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosító
jelét, vámazonosító számát,
d)	az utólagos ellenőrzés alapját képező jogszabályok megjelölését,
e)	az utólagos ellenőrzés típusát,
f)	az utólagos ellenőrzés tárgykörét, amelyre a vizsgálat irányul,
g)	a vámáru-nyilatkozat egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen
ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az érintett vámáru-nyilatkozat
azonosító számát,
h)	a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos
ellenőrzés, továbbá az ezen ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az
időszakot,
i)	az ellenőr nevét,
j) az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv bélyegzőlenyomatát, vezetőjének aláírását és a
keltezést.”
222.	§ A Vtv. 7/M. § előtti „Az eljárás lefolytatása” alcíme és 7/M- 7/N. §-a helyébe a
következő alcím és rendelkezések lépnek:
,,/4z utólagos ellenőrzés lefolytatása
7/M. § (1) Az ügyfél utólagos ellenőrzés alá vont tevékenységével kapcsolatos bizonylatokat,
könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat, adathordozókat, más tárgyi bizonyítékokat
78
legfeljebb az utólagos ellenőrzés lezárásáig átvételi elismervény ellenében a vámhatóság
bevonhatja. Az átvételi elismervényen a bevont iratokat, adathordozókat részletezni kell.
(2)	Az iratokról bevonásuk előtt az ellenőrzött ügyfél saját költségére másolatot készíthet. Ha az
ügyfél kéri, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az ügyfél által készített és általa az
eredetivel egyezőként elismert másolatot vonja be.
(3)	Az ellenőr az utólagos ellenőrzés lefolytatásához - az ellenőrzött ügyfél működési rendjét
figyelembe véve - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvényben a szemlére és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályokban rögzített jogosultságokon
túl adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. A közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvényben, valamint e bekezdésben szereplő jogosultságok
gyakorlásának nem feltétele a helyszíni ellenőrzés elrendelése.
(4)	Ha az ellenőrzött ügyfél vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e
tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az utólagos ellenőrzés megkezdésekor
tisztázni kell, hogy az ügyfél tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely
helyiségeiben, részeiben végzi. Az utólagos ellenőrzést csak az ügyfél által használt helyiségekben,
helyeken lehet lefolytatni, melyek használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az
ellenőrzött ügyfél között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.
(5)	Ha az ellenőrzött ügyfél a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi
igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni a vámhatóság helyszíni ellenőrzését.
(6)	Az utólagos ellenőrzést helyszíni ellenőrzés keretében és a vámhatóság hivatali helyiségében
is le lehet folytatni. A helyszíni ellenőrzés része az ügyfél székhelyén, telephelyén, fióktelepén,
lakóhelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is.
(7)	A helyszínen tartott utólagos ellenőrzést az ellenőrzött ügyfélnél a tevékenysége idején
(munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni, kivéve, ha az
utólagos ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé.
(8)	A vámhatóság hivatali helyiségében az utólagos ellenőrzést a hivatali időben kell megtartani.
(9)	Ha az ellenőrzött ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai
pontatlanok vagy hiányosak és így a tényállás tisztázására alkalmatlanok, a vámhatóság megfelelő
határidő kitűzésével kötelezi az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait megfelelően rendezze,
pótolja, illetőleg javítsa. A felhívás postára adásától vagy átadásától a kötelezettség teljesítéséig, a
kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az
utólagos ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A vámhatóság ezen
időtartam alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja.
7/N. § (1) Az utólagos ellenőrzés megkezdésétől az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás
jogerős befejezéséig az ellenőrzött ügyfél által az utólagos ellenőrzés tárgykörével és időszakával
összefüggésben előteijesztett kérelem érdemi elbírálását az arra illetékes vámszerv az utólagos
ellenőrzést követő hatósági eljárás befejezéséig felfüggeszti, egyidejűleg a kérelem benyújtásáról az
utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervet - a kérelem megküldésével - értesíti.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet a vámhatóság elbírálja, annak eredményét az utólagos
ellenőrzés megállapításainál nem lehet figyelembe venni.”
223.	§ A Vtv. a 7/0. § előtti „Az eljárás lefolytatása” alcíme helyébe a következő
rendelkezés lép:
,^4 vámhatóság jogai és kötelezettségei az utólagos ellenőrzési eljárásban
79
7/0. § (1) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés megkezdését megelőzően köteles magát és
ellenőrzési jogosultságát szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel igazolni.
(2)	Az ellenőr az utólagos ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az
ellenőrzött ügyfél gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.
(3)	Az ellenőr az utólagos ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni,
az ügyfelet, képviselőjét, meghatalmazottját az utólagos ellenőrzés során tett megállapításairól
tájékoztatni. Ha az ellenőr az ügyfél által felajánlott bizonyítékot visszautasítja, köteles azt
előzetesen szóban, majd az utólagos ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni.
(4)	Az utólagos ellenőrzés során feltárt adatokat a vámhatóság jogosult az ellenőrzött ügyféllel
közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állt vagy álló más ügyfél utólagos ellenőrzésénél a tényállás
tisztázása céljából felhasználni.
(5)	Az ellenőr az ellenőrzött ügyfél üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségeibe beléphet, iratokat,
adathordozókat, tárgyakat, munka-, gyártási folyamatokat vizsgálhat meg, felvilágosítást,
nyilatkozatokat kérhet, leltárfelvételt, mintavételezést végezhet, vagy egyéb bizonyítást folytathat
le.”
224.	§ A Vtv. a 7/P. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/P. § helyébe a
következő rendelkezés lép:
,y4z ellenőrzött ügyfél jogai és kötelezettségei az utólagos ellenőrzési eljárásban
7/P. § (1) Az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatósággal az utólagos ellenőrzés során
együttműködni, az utólagos ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.
(2)	Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles különösen: a bizonyítékokat - a
vámhatóság felhívására azok hitelesített magyar nyelvű fordítását is - a vámhatóság által
meghatározott időpontra az ellenőr rendelkezésére bocsátani, illetve az utólagos ellenőrzéshez
szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban
tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.
(3)	A (2) bekezdésben rögzített kötelezettségek megszegése esetén a vámhatóság végzéssel,
határidő megjelölésével kötelezheti az utólagos ellenőrzés alá vont ügyfelet kötelezettségei
teljesítésére. Amennyiben az ellenőrzés alá vont ügyfél a kötelezettségét határidőn belül nem
teljesíti, az utólagos ellenőrzést végző vámszerv intézkedik a vámigazgatási bírság kiszabása iránt,
illetve a vámigazgatási bírság kiszabásával egyidejűleg az utólagos ellenőrzést felfüggesztheti és -
az ellenőrzött ügyfél költségére - a nyilvántartásokat, elszámolásokat szakértővel elkészíttetheti.
(4)	Az ellenőrzött ügyfél jogosult:
a)	az ellenőr személyének azonosságáról és megbízásáról meggyőződni,
b)	az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni,
c)	megfelelő képviseletről gondoskodni.
(5)	Az ellenőrzött ügyfélnek joga van az utólagos ellenőrzés során keletkezett iratokba
betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy saját költségére
készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.
(6)	Nem tekinthet be az ellenőrzött ügyfél
a)	a vámhatóság belső levelezésébe,
b)	a döntés tervezetébe,
80
c)	a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait
tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli,
d)	felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba vagy
az ilyet tartalmazó iratrészletbe, amennyiben az a döntés alapjául szolgáló tényt nem tartalmazza,
e)	az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adó- vagy
vámtitkot érintő rendelkezésbe ütközik,
f)	törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó
törvény kizárja.
(7)	Az ellenőrzött ügyfél, ha megítélése szerint az utólagos ellenőrzés határidejének túllépése az
ellenőrzést lefolytató vámszervnek felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással
fordulhat ezen vámszerv felettes szervéhez. A felettes szerv az ügyfél észrevételeinek
figyelembevételével végzésben dönt a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő
meghosszabbításáról, vagy utasítást ad az utólagos ellenőrzés lezárására.
(8)	Az ellenőrzött ügyfélnek joga van a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni,
azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni.
(9)	Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatóság kérésére a
szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.”
225.	§ A Vtv. a 7/Q. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/Q. § helyébe a
következő rendelkezés lép:
kapcsolódó vizsgálat
7/Q. § (1) Az utólagos ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság ellenőrzést végezhet olyan
személynél, amely az utólagos ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban áll,
feltéve, hogy az utólagos ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat
szükséges (a továbbiakban: kapcsolódó vizsgálat). A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az
is, ha a tényállás tisztázásához más ügyfélnél folyamatban lévő utólagos ellenőrzés eredményének
vagy a beszerzett bizonyítékoknak az ismerete szükséges.
(2)	A kapcsolódó vizsgálat a 7/C. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti utólagos ellenőrzéssel
valósul meg, az e §-ban meghatározott eltérésekkel.
(3)	A kapcsolódó vizsgálat szükségességéről az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyfelet a
vámhatóság értesíti. Ezen irat postára adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés
átadásának napjától a kapcsolódó vizsgálat befejezéséig eltelt idő az utólagos ellenőrzés
határidejébe nem számít bele. A vámhatóság ezen időtartam alatt az utólagos ellenőrzést
folytathatja.
(4)	A kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjáról a vámhatóság az utólagos ellenőrzéssel érintett
ügyfelet értesíti.
(5)	Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján az alapügy tényállása a
kapcsolódó vizsgálattal érintett körben tisztázott, az utólagos ellenőrzés a kapcsolódó vizsgálat
befejezésétől függetlenül lezárható.
(6)	A kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatokról, bizonyítékokról szóló jegyzőkönyvnek,
határozatnak, illetve a kapcsolódó vizsgálat során feltárt adatoknak, bizonyítékoknak ügyfelet érintő
részét az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyféllel részletesen ismertetni kell.
(7)	Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az utólagos
ellenőrzés lezárására a kapcsolódó vizsgálat befejezését megelőzően kerül sor, akkor e §
81
alkalmazása szempontjából a kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjának a beszerzett adatok,
bizonyítékok rendelkezésre állásáról szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése
esetén az értesítés átadásának napját kell tekinteni.”
226.	§ A Vtv. a 7/Q. §-t követően a következő alcímekkel és 7/R-7/X. §-sal egészül ki:
,yAz utólagos ellenőrzés befejezése
7/R. § (1) Az utólagos ellenőrzésre nyitva álló határidőn belül, a jegyzőkönyv elkészítése során
az utólagos ellenőrzést végző vámszerv vezetője zárótárgyalás megtartását rendelheti el.
(2)	Ha a zárótárgyalást elrendelő irat közlése eredménytelen, vagy az ellenőrzött ügyfél a
távolmaradását nem menti ki, a vámhatóság a jegyzőkönyvet véglegezi. Amennyiben a
zárótárgyalás során olyan ügyféli bizonyítási indítvány történik, amely az utólagos ellenőrzés során
feltárt megállapításokat érdemben érinti, a vámhatóság az utólagos ellenőrzést tovább folytatja.
(3)	A vámhatóság a vámjogszabályokban és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek
teljesítésére vagy megsértésére vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek
tartalmaznia kell:
a)	az utólagos ellenőrzést végző vámszerv megnevezését,
b)	a jegyzőkönyv iktatószámát,
c)	az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosító
jelét, vámazonosító számát,
d)	az utólagos ellenőrzés alapját képező jogszabályok megjelölését,
e)	az utólagos ellenőrzés kezdő időpontját,
f)	az utólagos ellenőrzés típusát,
g)	az utólagos ellenőrzés tárgykörét, amelyre a vizsgálat irányult,
h)	a vámáru-nyilatkozat egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen
ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az érintett vámáru-nyilatkozat
azonosító számát,
i)	a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos
ellenőrzés, továbbá az ezen utólagos ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés
esetében az időszakot,
j) az ellenőr megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével és
annak bizonyítékait, az ügyfél által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását és a
visszautasítás indokolását,
k) a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó esetleges javaslatokat,
l) az észrevételezés lehetőségéről és határidejéről szóló tájékoztatást,
m) az ellenőr nevét és aláírását, az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv bélyegzőlenyomatát
és a keltezést.
(4)	Az utólagos ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az ellenőrzött ügyféllel
közölni kell. Az utólagos ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával befejeződik. Amennyiben a
jegyzőkönyv közlése kézbesítéssel történik, az utólagos ellenőrzés a postára adás napjával zárul.
(5)	Részjegyzőkönyvet kell készíteni azon megállapítással összefüggésben, amelynél az eljárás a
vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a
82
közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti. A részjegyzőkönyvre a jegyzőkönyvre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6)	Az utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyv megállapításaival kapcsolatban az ellenőrzött
ügyfél észrevételt tehet, melyet az utólagos ellenőrzést végző vámszervnél a közléstől számított 15
napos jogvesztő határidőn belül nyújthat be.
(7)	Az észrevételi jogot nem kell biztosítani azon megállapítással összefüggésben, amelynél az
eljárás a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a
közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti.
(8)	Az ellenőrzött ügyfél az észrevétel megtételére nyitva álló határidőn belül észrevételi jogáról
szóban vagy írásban lemondhat. A szóban történő lemondást az utólagos ellenőrzési jegyzőkönyvre
fel kell vezetni. Az észrevételi jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.
(9)	Az észrevételben foglaltak vizsgálatára az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás
keretében kerül sor és azt az az utólagos ellenőrzést lefolytató szerv az utólagos ellenőrzésről
készült határozat indokolásában értékeli.
Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás
7/S. § (1) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás hivatalból indul és különösen a
következőkre irányul:
a)	az utólagos ellenőrzés eredményeként feltárt vámtartozás könyvelésbe vételére és nem
közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség megállapítására, valamint ezek
közlésére,
b)	a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben beszedett vám és nem közösségi
adók és díjak visszafizetésére, valamint a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben
könyvelésbe vett és megállapított - de még meg nem fizetett - vám és nem közösségi adók és díjak
elengedésére,
c)	az utólagos ellenőrzés során feltárt jogsértés jogkövetkezményének megállapítására,
d)	a vám- és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének megállapítására,
e)	az ismételt ellenőrzés tilalmának megállapítására.
(2)	Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárást az utólagos ellenőrzést végző vámszerv
folytatja le. Amennyiben az utólagos ellenőrzés valamely tevékenység végzésére vonatkozó
vámhatósági engedéllyel összefüggő megállapítást tesz, az utólagos ellenőrzést követő hatósági
eljárás során az ellenőrzést végző vámszerv a jegyzőkönyv és a megállapítással összefüggő
észrevétel megküldésével tájékoztatja az engedélyező vámszervet a további szükséges intézkedések
megtétele érdekében.
(3)	Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás megindításáról az ügyfelet külön értesíteni
nem kell. Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás megkezdésének a jegyzőkönyvre
vonatkozó észrevételi határidő lejártát követő napot, az észrevételi jogról való lemondás esetén a
lemondási nyilatkozatnak az utólagos ellenőrzést végző vámszerv általi kézhezvételét vagy
jegyzőkönyvre történő felvezetést követő napot kell tekinteni.
(4)	A hatósági eljárás ügyintézési határideje 60 nap, melyet a hatósági eljárást végző vámszerv
vezetője egyszer, legfeljebb 30 napig teijedő időtartammal meghosszabbíthat.
(5)	Az utólagos ellenőrzés eredményeképpen hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén
a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a felettes szervhez történő
megérkezésétől számított 60 nap, amely legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.
83
(6)	Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az ügyintézési határidőbe nem beszámítható
időtartamra vonatkozó rendelkezését alkalmazni kell.
7/T. § (1) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során a vámhatóság az utólagos
ellenőrzéssel tisztázott tényállást veszi alapul. Ha az ellenőrzött ügyfél által tett észrevételben
felhozott tények és bizonyítékok megvizsgálása érdekében szükséges, valamint ha a hatósági
eljárást lefolytató vámszerv a tényállás tisztázása érdekében hivatalból szükségesnek ítéli,
végzésben elrendelheti kiegészítő ellenőrzés lefolytatását. A kiegészítő ellenőrzés az erről szóló
végzés kézbesítésével vagy egy példányának átadásával kezdődik.
(2)	A kiegészítő ellenőrzés elvégzésére nyitva álló határidő 30 nap, amelyet a kiegészítő
ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő
időtartammal meghosszabbíthat. Ezt követően a határidőt rendkívüli körülmények által indokolt
esetben a kiegészítő ellenőrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb
további 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Egyebekben a kiegészítő ellenőrzésre az
utólagos ellenőrzés szabályait kell alkalmazni. A kiegészítő ellenőrzés időtartama a hatósági eljárás
ügyintézési határidejébe nem számít bele.
(3)	A vámhatóság ügyféli észrevétel alapján nem folytat kiegészítő ellenőrzést, illetve a hatósági
eljárás során tett ügyféli bizonyítási indítvány alapján nem végez bizonyítási cselekményt, ha az
eljárás a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a
közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti.
(4)	A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyzőkönyv
szabályait alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött ügyfél észrevételt a kiegészítő
ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet. Az
észrevételt a hatósági eljárást lefolytató vámszerv vizsgálja meg, és azt az utólagos ellenőrzésről
készült határozat indokolásában értékeli.
(5)	A kiegészítő ellenőrzés jegyzőkönyvére vonatkozó észrevételezési határidő az utólagos
ellenőrzést követő hatósági eljárás határidejébe nem számít bele.
EMGA utólagos ellenőrzések
7/U. § (1) A vámhatóság a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjárói
és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK
tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1306/2013/EU rendelet V. cím III. fejezetében
foglaltak szerint ellenőrzi az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) finanszírozási
rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjait, illetve kötelezettjeit
vagy képviselőiket (EMGA utólagos ellenőrzés). Az EMGA utólagos ellenőrzés célja annak
megállapítása, hogy az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek ténylegesen
megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszerű volt-e.
(2)	Az EMGA utólagos ellenőrzések végrehajtása tekintetében a 7/K-7/R. §-ban foglalt, utólagos
ellenőrzésre vonatkozó szabályok az irányadók. A vonatkozó szabályokat az e törvényben és a
külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	Kötelező az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél
a)	az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,
b)	az adópolitikáért felelős miniszter utasítására,
c)	az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék felhívására,
d)	ha a Különleges Szolgálat vezetője elrendeli.
84
(4)	Az EMGA utólagos ellenőrzés határideje 90 nap.
(5)	Az EMGA utólagos ellenőrzésről szóló megbízólevélnek kötelezően tartalmaznia kell a
vizsgálattal érintett időszakot is.
(6)	Az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv a gazdálkodónál az EMGA utólagos ellenőrzés
megkezdése előtt helyszíni szemlét tarthat, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a vizsgálat alá
kerülő bizonylatokat, könyvviteli és egyéb nyilvántartásokat, iratokat megsemmisítik,
meghamisítják.
(7)	Az EMGA utólagos ellenőrzésen részt vehet az Európai Bizottság, illetve az Európai Unió
valamely tagállamának illetékes képviselője is, akit a megbízólevélen szakértőként feltüntetnek. A
szakértőt a helyiségbe való bejutás és az iratokhoz való hozzáférés tekintetében megilletik
mindazok a jogok, amelyek az ellenőrt.
(8)	Az EMGA utólagos ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvnek kötelezően tartalmaznia kell a
vizsgálattal érintett időszakot is.
7/V. § (1) Az EMGA utólagos ellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztet a vizsgálat
tárgyköre tekintetében, így az EMGA utólagos ellenőrzésben érintett ügyletet - e törvényben
meghatározott kivételekkel - nem lehet újra EMGA utólagos ellenőrzés alá vonni az érintett
tárgyban (ismételt EMGA utólagos ellenőrzés tilalma).
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően ismételt EMGA utólagos ellenőrzésre kerülhet sor:
a)	ha a vámhatóság a korábban lefolytatott EMGA utólagos ellenőrzés megállapításának
végrehajtását vizsgálja,
b)	az ellenőrzött ügyfél kérelmére, ha az általa feltárt új tény, körülmény tisztázása
vélelmezhetően a korábbi EMGA utólagos ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását
eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén
nem állhatott az ügyfél rendelkezésére, illetve arról az ügyfél nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén
nem is tudhatott,
c)	ha azt a külföldi hatóság nemzetközi megállapodáson, jogszabályon alapuló megkeresésének
teljesítése teszi szükségessé,
d)	EMGA felülellenőrzés keretében.
(3)	A (2) bekezdés a) és c) pontja alapján az EMGA ismételt ellenőrzést a Különleges Szolgálat
vezetője rendeli el. A (2) bekezdés b) pontja alapján EMGA ismételt ellenőrzésnek az EMGA
utólagos ellenőrzést lefolytató szerv vezetőjének rendelkezésére van helye.
(4)	A (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ismételt EMGA utólagos ellenőrzést az
EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv folytatja le, míg az EMGA felülellenőrzésre a
vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve jogosult.
7/W. § (1) A vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve az EMGA utólagos
ellenőrzés lefolytatását követően EMGA felülellenőrzést folytathat le, ha
a)	azt az adópolitikáért felelős miniszter rendelte el vagy az Állami Számvevőszék elnöke
felhívással élt,
b)	az állami adó- és vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amelynek alapján a vámhatóság külön
jogszabályban meghatározott szerve ellenőrzi az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv
által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét,
85
c)	a vámhatóságnak olyan, a szabályszerűség megállapítását befolyásoló új tény, adat, bizonyíték
jut a tudomására, amely a korábbi EMGA utólagos ellenőrzéskor nem volt ismert, és az EMGA
felülellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad,
d)	az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék felhívására.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott EMGA felülellenőrzés nem indítható, ha az
elrendelés feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónap eltelt.
7/X. § (1) EMGA utólagos ellenőrzés esetében az észrevétel elbírálására az EMGA utólagos
ellenőrzést lefolytató vámszerv jogosult.
(2)	Ha az ellenőrzött ügyfél által tett észrevételben felhozott tények és bizonyítékok
megvizsgálása érdekében szükséges, az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv végzésben
elrendelheti kiegészítő ellenőrzés lefolytatását.
(3)	A kiegészítő ellenőrzés elvégzésére nyitva álló határidő 30 nap, amelyet az ellenőrzést végző
vámszerv vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal
meghosszabbíthat. Ezt követően a határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az
EMGA utólagos ellenőrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb további
15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Egyebekben a kiegészítő ellenőrzésre az EMGA
utólagos ellenőrzés szabályait kell alkalmazni
(4)	A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyzőkönyv
szabályait alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött ügyfél észrevételt a kiegészítő
ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet. A
megtett észrevételt az EMGA utólagos ellenőrzést végző vámszerv vizsgálja meg és értékeli.
(5)	A vámhatóság az EMGA utólagos ellenőrzésről készült, illetve a kiegészítő ellenőrzésről
készült jegyzőkönyvet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részére megküldi.”
227.	§ A Vtv. „A Vámkódex 244. Cikkéhez” alcíme a következő 60/C. §-sal egészül ki:
„60/C. § (1) A vitatott döntés végrehajtásának felfüggesztése arra hivatkozással, hogy annak
végrehajtása az érintett személynek helyrehozhatatlan kárt okozna, csak abban az esetben
engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a vámhatósági határozat meghozatala előtt
jóhiszeműen, a tőle elvárható körültekintéssel járt el.
(2)	Fizetési kötelezettséget megállapító döntés végrehajtásának felfüggesztése csak akkor
engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a kötelezettség megfizetése tevékenységének
folytatását súlyosan veszélyezteti.
(3)	A (2) bekezdés szerint esetben a döntés végrehajtásának felfüggesztése esetén az eljáró
hatóság indokolt esetben eltekinthet a vámbiztosíték megkövetelésétől is.”
228.	§ (l)AVtv. 61/A. §(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályokban, továbbá az e törvényben, illetve a
82. § (1) és (3) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján alkotott rendeletekben meghatározott,
a)	gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettség megszegése
b)	vám elé állítási, vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettségek megszegése,
c)	átmeneti megőrzésre, a vámfelügyeletre, a vámeljárásra vonatkozó kötelezettségek
megszegése,
d)	más, a vámhatóság által jogszabályi felhatalmazás alapján végzett ellenőrzés feltételeinek
biztosítására vonatkozó kötelezettségek megszegése,
e)	vámszabad területtel, vámraktárral és tranzitterülettel összefüggő kötelezettségek megszegése,
86
J) vámmentességekkel összefüggő kötelezettségek megszegése,
g)	a 33/A. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség hibás, hiányos, késedelmes
teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása, továbbá
h)	ellenőrzés akadályozása
esetén az eljáró vámszerv vámigazgatási bírságot szab ki.”
(2)	A Vtv. 61/A.§-a a következő (6b)-(6e) bekezdésekkel egészül ki:
„(6b) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegése
jövedéki termékre követik el, akkor a vámigazgatási bírság mértéke a vámhiány kétszáz
százalékával megegyező összeg, de legalább 40000 forint.
(6c) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegése esetén a
vámhiány a 30000 forintot nem haladja meg, az eljáró vámszerv gyorsított eljárás keretében a
helyszínen vámigazgatási bírságot szabhat ki és szedhet be, amennyiben a nem közösségi áru
birtokosa, szállítója a jogsértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást
tudomásul veszi és jogorvoslati jogáról lemond. A gyorsított eljárás csak akkor alkalmazható, ha a
kiszabott bírságot a helyszínen megfizetik. A (6)-(6a) bekezdésben foglaltaktól eltérően a
vámigazgatási bírság összege ebben az esetben a vámhiány hetvenöt százaléka, de legalább 4000
forint, a jövedéki termékre elkövetett jogsértés esetén legalább 25000 forint.
(6d) A gyorsított eljárás során, a magyar nyelvet nem beszélő, külföldi állampolgár esetén a
tolmács alkalmazása mellőzhető, ha az érintett a NAV Elnöke által kiadott tájékoztatásban szereplő
idegennyelvű tájékoztató átvételét követően, írásban lemond a tolmács igénybevételéről.
(6e) Amennyiben a vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettség megszegése a (3) bekezdésben
foglaltak szerint valósul meg, a (6b)-(6c) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.”
(3)	A Vtv. 61/A.§ (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A vámigazgatási bírságot nem lehet kiszabni a 61/B. § (7) és (8) bekezdésének alkalmazása
esetén.”
(4)	A Vtv. 61/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A vámigazgatási bírságot - a fizetésre kötelezett kérelmére - a külön jogszabályban
meghatározott vámszerv elengedheti vagy mérsékelheti, ha
a)	a fizetésre kötelezettnek az utólagos ellenőrzés megkezdését megelőző három évben
nyilvántartott vámigazgatási bírságai összege nem haladja meg az ezen időszakban kiszabott
vámtartozás összegének három százalékát, és
b)	a vámigazgatási bírság megfizetése a fizetésre kötelezett és vele egy háztartásban élő és
eltartásra szoruló közeli hozzátartozói megélhetését, illetve a kereskedelmi forgalommal
kapcsolatban a szervezet tevékenységének folyamatosságát súlyosan veszélyeztetné.”
229.	§ A Vtv. 61/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a nyilatkozattevő a vámkódex 78. cikk (1) bekezdése alapján, még a 7/C. § (1) bekezdés
b)-c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés kezdete előtt kérelmezi a vámáru-nyilatkozat módosítását,
korrekciós pótlékot fizet, feltéve hogy az utólagos könyvelésbe vétel, illetve a nem közösségi adók
és díjak utólagos kiszabása nem a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával,
meghamisításával vagy egyéb rosszhiszemű magatartással függ össze.”
230.	§ A Vtv. III. fejezete a következő alcímmel és 61/C. §-sal egészül ki:
„LEFOGLALÁS, ELKOBZÁS
87
61/C. § (1) Ha a 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában említett kötelezettségszegést jövedéki
termékre követték el, a vámhatóság ezen árukat, illetve az azok felhasználására, tárolására és
szállítására használt eszközt lefoglalja.
(2)	A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető, ha a jövedéki
termék mennyisége nem haladja meg a jövedéki törvény 110. § (5) bekezdésében meghatározott
kereskedelmi mennyiséget, és az eszközön a vámjogszabályok megsértését lehetővé tevő átalakítást
nem végeztek, továbbá a jogsértő személy első ízben követte el jövedéki termékre a61/A. § (1)
bekezdés b) pontjában meghatározott jogsértést.
(3)	A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalását a vámhatóság mellőzi,
ha a vámigazgatási bírság kiszabására, beszedésére és a jövedéki termék elkobzására a helyszínen, a
felderítéssel egyidejűleg kerül sor.
(4)	Amennyiben a 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségszegést nem
jövedéki termékre követték el, a vámhatóság a közölt vámok és nem közösségi adók, díjak,
valamint a kiszabott vámigazgatási bírság összegének megfizetéséig biztosítékként - a
nélkülözhetetlen dolgok, a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - lefoglalhatja azt az árut,
amelyre a kötelezettségszegést elkövették, valamint az annak felhasználására, tárolására, szállítására
használt eszközt, különösen akkor:
a)	ha valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, vagy
b)	az ügyfélnek vám, nem közösségi adó- és díj- vagy vámigazgatási bírság tartozása van, vagy
c)	a lefoglalással, tárolással, szállítással, értékesítéssel várhatóan felmerülő költségek nem
jelentenek aránytalan terhet a tartozáshoz, vagy az áru, eszköz értékéhez képest.
(5)	A vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik. A lefoglalást elrendelő végzéssel
szemben az ügyfél - jogszabálysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A 61/A. § (6b)-(6c)
bekezdése szerinti gyorsított eljárásban foganatosított lefoglalás ellen kifogásnak nincs helye. A
kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző
vámhatóságnál, amely azt köteles a vámhatóság másodfokú szervéhez a beérkezéstől számított
három napon belül felterjeszteni. A kifogást a vámhatóság másodfokú szerve a felterjesztéstől
számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó
hatálya.
(6)	A lefoglalást - a (13) bekezdésre figyelemmel - végzéssel meg kell szüntetni, amennyiben:
a)	a vámigazgatási ügyben közölt vámok és nem közösségi adók, díjak összegét, továbbá a
jogerősen kiszabott vámigazgatási bírságot megfizették,
b)	a lefoglalt, szállításra használt eszköz nem az elkövető tulajdona, és a tulajdonos írásban
nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy az
eszközt vámjogszabályok megsértése céljából használják fel, és ezt követően a tényállás a lefoglalás
fenntartása nélkül is tisztázható,
c)	a vámjogszabályok megsértésével összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van
helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste.
(7)	A lefoglalt áru és eszköz - a (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben foglaltak kivételével -
annak adható vissza, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt
(azokat) a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta. A visszaadás
feltétele - a (6) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével- az, hogy az e törvény végrehajtási
rendelete alapján megállapított raktárdíjat megfizetik. A (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben a
lefoglalt dolgot a büntetőeljárást lefolytató hatóságnak kell átadni.
88
(8)	A (7) bekezdésben említett személyek részére visszaadni rendelt nem közösségi áru, és
eszköz vámjogi sorsát a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 30 napon
belül rendezni kell.
(9)	Ha a (7) bekezdésben meghatározott személy
a)	a (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatát a vámhatóság felhívására sem teljesíti, vagy
b)	a (6) bekezdés a)-b) pontja szerint kiadni rendelt nem közösségi árut és eszközt a lefoglalás
megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 30 napon belül nem veszi át, úgy azt a
vámhatóság értékesíti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett áru és
eszköz helyébe lép és elsődlegesen a vámok és nem közösségi adók és díjak kiegyenlítésére szolgál.
Az értékesítés meghiúsulása esetén a vámhatóság a kiadni rendelt nem közösségi árut és eszközt
megsemmisíti.
(10)	A lefoglalt áru és eszköz elszállításával, tárolásával, őrzésével, kapcsolatos költségek az
ügyfelet terhelik, ha őt jogerősen vámigazgatási bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben
a felmerült költségeket az állam viseli.
(11)	Ha az ügyfél a közölt vámokat és a nem közösségi adókat, díjakat, vagy a vámigazgatási
bírságot nem fizette meg, a biztosítékként lefoglalt nem közösségi árut, valamint annak
felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt - az 57/A. §-ban foglaltak sérelme nélkül
-	el kell kobozni és a dolgot értékesíteni kell.
(12)	Az (1) bekezdésben említett lefoglalt jövedéki terméket el kell kobozni, ha jogerősen
vámigazgatási bírság kerül kiszabásra.
(13)	Az (1) és (3) bekezdés szerint lefoglalt, felhasználásra, tárolásra és szállításra használt
eszközt el kell kobozni, ha azon a 61/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott
kötelezettség megszegését lehetővé tevő átalakítást végeztek. Az ilyen eszközt - az 57/A. §-ban
foglaltak sérelme nélkül - értékesíteni kell.
(14)	Az elkobzott közúti, vízi és légi járművek értékesítés helyett a NAV szervei részére,
feladatuk ellátáshoz történő használatra - a Nemzeti Adó - és Vámhivatal vezetőjének
jóváhagyásával - átadhatók.”
231.	§ A Vtv. 78/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ......törvénnyel megállapított 2/A. §-át, 7-
7/X. §-át, 61/A. § (10) bekezdését és a 61/B. § (1) bekezdését a hatálybalépést követően induló
utólagos ellenőrzések során és az ezeket követő hatósági eljárásokban kell alkalmazni.
(4)	Az ... törvénnyel megállapított 1/A. § (2)-(4) bekezdését, a 2/B. § (13) bekezdését, 5. § (3)
bekezdését, 16. § (6) bekezdését, 48. § (2) és (3) bekezdését, 56/A. § (8) bekezdését, 61/A. § (7)
bekezdését és 61/B. § (4) és (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,
amennyiben az ügyfél számára kedvezőbb.
(5)	A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ...... törvénnyel megállapított 61/A.§ (1)
bekezdését, (6)-(6a) bekezdését, (6b)-(6e) bekezdését, a (7) bekezdését és a 61/C.§-át a hatályba
lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
232.	§ (1) A Vtv. 82. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
„a) a vámmentességekre vonatkozó közösségi vámjogszabályok végrehajtásának részletes
szabályait,”
89
(2) A Vtv. 82. § (3) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
,,q) a vámigazgatási bírságra, a lefoglalásra, az elkobzásra, illetve a megsemmisítésre
vonatkozó részletes szabályokat.”
233.	§ A Vtv.
1.	1. § (3) bekezdés b) pontjában a „kényszervégelszámolási eljárás vagy kényszertörlései
eljárás” szövegrész helyébe a „kényszertörlési eljárás” szöveg,
2.	1/A. § (2) bekezdésében az „alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi”
szövegrész helyébe az „alatt ellenőrzi” szöveg,
3.	1/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára” szövegrész
helyébe az „esetén a feltételek fennállásának ellenőrzése alatt” szöveg,
4.	1/A. § (4) bekezdésben a „hatósági ellenőrzés” szövegrész helyébe az „ellenőrzés” szöveg,
5.	2. § (6) bekezdésében a „rendelkezései az e törvény” szövegrész helyébe a „rendelkezései,
továbbá az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előtelj esztése esetén az ügyintézési
határidő kezdetére vonatkozó szabályai az e törvény” szöveg,
6.	2/A. § (1) bekezdésében a „döntés” szövegrész helyébe a „határozat” szöveg,
7.	2/A. § (3) bekezdésében a „döntés” szövegrész helyébe a „határozat” szöveg,
8.	2/A. § (4) bekezdésében a „legfeljebb egyszeri 30” szövegrész helyébe az „egyszeri,
legfeljebb 30” szöveg,
9.	5. § (3) bekezdésében a „kiviteli ellenőrzés” szövegrész helyébe a „kiviteli eljárás” szöveg, a
„rögzíti.” szövegrész helyébe a „rögzíti, vagy az áruk adott vámeljárásra történő kiadását
igazoló elektronikus üzenetben jelzi.” szöveg,
10.	16. § (6) bekezdés q) pontjában a „Hivatalt” szövegrész helyébe az „Hivatalt az
energiastatisztikai adatok összeállítása érdekében, valamint” szöveg,
11.	48. § (2) és (3) bekezdésében az „az adóalanynak” szövegrész helyébe az „a saját nevében
eljáró adóalanynak” szöveg,
12.	56/A. § (8) bekezdésben a „(7) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés” szöveg,
13.	61/A. § (6) bekezdésében az „a (8) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (6b)-(6c) és a (8)
bekezdésben” szöveg, valamint a „ötven” szövegrész helyébe a „száz” szöveg,
14.	61/A. § (6a) bekezdésében a „3000” szövegrész helyébe a „4000” szöveg,
15.	61/A. § (7) bekezdésében az „ügyfél jogellenes” szövegrész helyébe az „ügyfél, illetve eljáró
képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja jogellenes” szöveg, valamint a , járt-e el.”
szövegrész helyébe a,jártak-e el.” szöveg,
16.61/B. § (4) és (5) bekezdésében a „felszámítás” szövegrész helyébe a „kérelem
benyújtásának” szöveg,
17.	61/B. § (5) bekezdésében a „minden egyes megkezdett 30” szövegrész helyébe a „minden
egyes a kilencvenedik napot követően megkezdett 30” szöveg,
18.	82. § (1) bekezdés j) pontjában az „egyéb díjakra vonatkozó” szövegrész helyébe az „egyéb
díjakra - ide nem értve a NAV Szakértői Intézetnél végzett laboratóriumi vizsgálatok díját -
vonatkozó” szöveg
lép.
234.	§ Hatályát veszti a Vtv.
1.	1. § (3) bekezdés 7. pontja,
2.	„A vámkódex 78. cikkéhez” alcíme és 34/A. §-a,
3.	60. § (4) bekezdése,
4.	82. § (3) bekezdés b) pontja.
90
25.	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény módosítása
235.	§ A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi
II.	törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 43. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(43. § (1) Az idegenrendészeti hatóság önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el azzal
az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral szemben,)
,f) aki a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 61/A.§ (6b)-(6c)
bekezdése szerinti, jogerősen kiszabott vámigazgatási bírságot nem fizette meg, illetve annak
végrehajtására nincs lehetőség.”
236.	§ A Harmtv. 44. § (1) bekezdésében a „43. § (1) bekezdés c)-e) pontja” szövegrész
helyébe a „43. § (1) bekezdés c)-f) pontja” szöveg lép.
VII.	Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES
BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
26.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
237.	§ A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § k) pont 2.
alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
k) Járulékalapot képező jövedelem:)
„2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a
munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó
munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.”
238.	§ A Tbj. 11 .§-a következő e) ponttal egészül ki:
(A biztosítás nem terjed ki:)
„e) az Szja törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személyre.”
239.	§ A Tbj. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a 19. §
(4)	bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a 19. § (2)
bekezdésében meghatározott nyugdíj járulékot fizet. A nyugdíj járulék alapja a társas vállalkozónak a
személyes közreműködése, a 4. § d) pont 5. alpont szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezetői
tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem.
(2) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után
kifizetett, a személyes közreműködés vagy ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot
képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.”
91
240.	§ A Tbj. 43. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(43. § (1) A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból)
„a) állami adóhatóság, valamint a vámhatóság az ellenőrzési feladatok érdekében az a) pont
szerinti adatok, a d) pontból a munkahelyre vonatkozó adatok, és az f) pont szerinti jövedelemre
vonatkozó adatok, valamint a g) pont”
(szerinti adatok igénylésére jogosultak)
241.	§ A Tbj. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha
az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül vagy olyan kifizetőnek, amely a
magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat.”
242.	§ A Tbj. 51/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor
a)	a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni,
b)	a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell
elszámolni.”
243.	§ A Tbj. 58. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(58. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)
,,g) a fegyveres szervek tagjainak a táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz helyett
az egészségügyi szabadság idejére kifizetett illetmény elszámolásának részletes szabályait,”
244.	§ A Tbj.
1.	19. § (4) bekezdésében a „6810 forint (napi összege 227 forint)” szövegrész helyébe a
„ 6930forint (napi összege 231 forint) ” szöveg,
2.	28. § (2) bekezdésében a „27. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „27. § (2)
bekezdésében ” szöveg,
3.	65. § (1) bekezdésében a „2013. január 1-je” szövegrész helyébe a „2013. július 1-je”
szöveg, a „2013. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2013. július 1-jétől” szöveg, a
2015. január 1-jével” szövegrész helyébe a „2015. július 1-jével” szöveg
lép.
245.	§ Hatályát veszti a Tbj.
1.	16. § (1) bekezdés a) pontjában a „táppénzben, ” szöveg,
2.	21. § b) pontja,
27.	Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
246.	§ Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban:
Eho.) 3. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező
jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély
92
27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti
b)	külön adózó jövedelmek közül)
„ ba) egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,”
(után.)
247.	§ Az Eho. a következő 3/B. §-sal egészül ki:
„3/B. § Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy a jövedelme után 14 százalékos
mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek felső határa adóévenként 450 ezer forint.”
248.	§ Az Eho. 5. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(5. § (1) Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő
jogcímeken keletkező jövedelmek után:)
,,d) az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló
kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés.”
249.	§ Az Eho. 11. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A természetes személy a 3/B. §-ban meghatározott egészségügyi hozzájárulást a személyi
jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.”
250.	§ Hatályát veszti az Eho. 3. § (4) és (6) bekezdése.
28.	A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők
foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló
2004. évi CXXIII. törvény módosítása
251.	§ Hatályukat vesztik a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek,
valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők
foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII.
törvény (a továbbiakban: Pftv.) 2-7. §-ai és az azokat megelőző alcímek.
29.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény módosítása
252.	§ (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 459. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése alapján
akár a számított adót meghaladó mértékben - a következő adókedvezmények csökkentik:]
„ a) a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye;
(2)	Az Eat. 459. § (2) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
[(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése alapján
akár a számított adót meghaladó mértékben - a következő adókedvezmények csökkentik:]
„ e) a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény.”
93
253.	§ Az Eat. 463. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén
a)	a 461. §-ban, 462/B. §-ban, 462/C. §-ban és a 462/E. §-ban meghatározott kedvezmény
legfeljebb 100 ezer forintnak,
b)	a 462/F. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 500 ezer
forintnak,
c)	a 462/F. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 200 ezer forintnak
a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. E
bekezdés alkalmazásában rés/munkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek
munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes
munkaidőt.”
254.	§ Az Eat. a következő 463/A. §-sal egészül ki:
„463/A. § A 461. §-ban és a 462/B-462/D. §-ban meghatározott kedvezményeket a költségvetési
szerv kifizető nem érvényesítheti.”
255.	§ Az Eat. 465/A. §-a és 465/B. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„465/A. § (1) A 462/A. § alapján nyújtott támogatások csekély összegű támogatásnak
minősülnek, amelyeket kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.
cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i
1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai
alapján lehet nyújtani.
(2)	A 462/A. § alapján nem nyújtható csekély összegű (de minimis) támogatás az 1407/2013/EU
bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra.
(3)	A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik
arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások
támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000
eurónak megfelelő forint összeget.
(4)	Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 6. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget, a támogatást
nyújtó köteles teljesíteni.
(5)	Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű (de minimis) támogatás nem
kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást
eredményezne, amely túllépi a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási
kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i
651/2014/EU Bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 651/2014/EU Bizottsági rendelet) vagy az
Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire
vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.
465/B. § E törvény 462/E. §-a a 651/2014/EU Bizottsági rendelet hatálya alá tartozó regionális
beruházási támogatási programnak minősül.”
256.	§ Az Eat. 458. § (6) bekezdésében a „tagja más kifizetőveF szövegrész helyébe a
„tagja kifizetővel” szöveg, az „a másik kifizető” szövegrész helyébe az „a kifizető” szöveg lép.
257.	§ Hatályát veszti az Eat. 464/A-464/C. §-a.
94
VIII.	Fejezet
A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
30.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
258.	§ (1) Az Szt. 3. § (3) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„2. ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az
eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel
(évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából,
helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak.
Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok
módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események
könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;”
(2) Az Szt. 3. § (8) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„13. pénzügyi lízing, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti
pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ide értve azt is, ha az az anyavállalat és a
leányvállalata között jött létre;”
259.	§ Az Szt. 20. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Amennyiben a vállalkozó az éves beszámolót a (3)-(5) bekezdés szerint a létesítő
okiratban rögzített devizában készíti el, az e törvényben egyes rendelkezések alkalmazásának
feltételeként forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott
időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe
venni.”
260.	§ Az Szt. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget -
eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet
figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.”
261.	§ Az Szt. 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a (4) bekezdés szerinti besorolást
követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja
vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni; az eszközt - a használat, a rendeltetés
megváltozásakor - át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva,
a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé.”
262.	§ Az Szt. 36. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:)
,,b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor az
alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és
a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,”
263.	§ Az Szt. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
95
„(7) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló — törvényi előíráson
alapuló - pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt
-	az eszközmozgással egyidejűleg - az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az
így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni.”
264.	§ Az Szt. 38. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló - törvényi előíráson
alapuló - korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésének a teljesítése nem pénzeszközzel
történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt - az eszközmozgással egyidejűleg - az értékesítés
szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött
tartalékot csökkenteni.”
265.	§ (1) Az Szt. 40/A. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tartalék csökkenéseként kell kimutatni:)
,,c) a bizalmi vagyonkezelés során, az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény
kiegészítéseként hozamkifizetésre igénybe vett összeget.”
(2) Az Szt. 40/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A mérleg szerinti eredmény a hozamkifizetésre igénybe vett tartalékkal növelt, a
jóváhagyott hozamkifizetéssel csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az
eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel.”
266.	§ Az Szt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a
jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként
nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként, a pótbefizetésként átvett (kapott) eszköz, létesítő
okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban
meghatározott értéke bekerülési (beszerzési) értéknek minősül. Átalakulás, egyesülés, szétválás
esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással, egyesüléssel, szétválással
létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni.”
267.	§ Az Szt. 50. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Pótbefizetésként, illetve a pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési
(beszerzési) értéke az eszköz pótbefizetésről, illetve a pótbefizetés visszafizetésről hozott
közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke.”
268.	§ Az Szt. 54. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A (10) bekezdés szerinti értékvesztés, illetve annak visszaírása során a piaci érték
meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapjára kimutatott saját tőkéjének
összegét kell figyelembe venni.”
269.	§ Az Szt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát,
továbbá a külföldi pénzértékre szóló — az 54-55. § szerint minősített — minden követelést, ideértve a
követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve
kötelezettséget, ideértve a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is, az üzleti év
mérlegfordulónapjára vonatkozó — a (4)-(6) bekezdés szerinti — devizaárfolyamon átszámított
forintértéken kell kimutatni.”
96
270.	§ Az Szt. 72. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:)
,,e) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág
átruházásáért kapott, az átadott eszközök - átadott kötelezettségek értékével csökkentett - piaci
értékét meghaladó ellenértéket.”
271.	§ Az Szt. 77. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló -
konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott
-	utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, ide értve az általános forgalmi adóról
szóló törvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény -
fizetendő általános forgalmi adóval csökkentett - összegét is.
272.	§ Az Szt. 81. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló -
konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott
-	utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét, ide értve az általános forgalmi
adóról szóló törvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében adott (fizetendő)
engedmény - levonható általános forgalmi adóval csökkentett - összegét is.”
273.	§ (1) Az Szt. 86. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:)
,,c) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése,
szétválása esetén - az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban
szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági
társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegét (kiválás esetén a kiválással létrejött
gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét);”
(2) Az Szt. 86. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni:)
,,d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása,
egyesülése, szétválása esetén - az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett gazdasági
társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek)
nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét;”
274.	§ (1) Az Szt. 136. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (4) bekezdés a) pontja szerinti könyv szerinti értéket az átalakuló gazdasági társaság e
törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni,
azzal, hogy a vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartaléka,
valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepelhet, továbbá
a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba át kell vezetni.”
(2) Az Szt. 136. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a vagyonmérlegek (az azokat
alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a kiválás és a különválás szabályai mellett a
beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.”
97
275.	§ Az Szt. 154/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az
egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független
könyvvizsgálói jelentés visszavonását és új független könyvvizsgálói jelentés kibocsátását a
vállalkozó a visszavont, illetve az új független könyvvizsgálói jelentésre az e törvényben
meghatározott közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni.”
276.	§ Az Szt. ,^4 könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség” alcíme a következő
155/C. §-sal egészül ki:
„155/C. § Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az
egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független
könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a
visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni.”
277.	§ Az Szt. 175. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
,,o) az Európai Parlament és Tanács 2009. június 18-i 2009/49/EK irányelve a 78/660/EGK és a
83/349/EGK tanácsi irányelvnek a középvállalkozások egyes közzétételi követelményei és az
összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége tekintetében történő
módosításáról.”
278.	§ Az Szt 177. §-a a következő (39)-(41) bekezdéssel egészül ki:
„(39) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról
szóló.......törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját és (8) bekezdés 13. pontját, 20. §
(5a) bekezdését, 23. § (5) bekezdését, 37. § (1) bekezdés d) pontját és (2) bekezdés e) pontját, (7)
bekezdését, 38. § (4) és (10) bekezdését, 40/A. § (4) bekezdés c) pontját és (6a) bekezdését, 50. §
(10)	bekezdését, 54. § (11) bekezdését, 60. § (2) bekezdését, 72. § (4) bekezdés e) pontját, 77. § (2)
bekezdés b) pontját és (7) bekezdését, 81. § (2) bekezdés b) pontját és (5) bekezdését először a
2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(40)	E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról
szóló.........törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját és (8) bekezdés 13. pontját, 20. §
(5a) bekezdését, 23. § (5) bekezdését, 37. § (1) bekezdés d) pontját és (2) bekezdés e) pontját, (7)
bekezdését, 38. § (4) és (10) bekezdését, 40/A. § (4) bekezdés c) pontját és (6a) bekezdését, 50. §
(10)	bekezdését, 54. § (11) bekezdését, 60. § (2) bekezdését, 72. § (4) bekezdés e) pontját,77. § (2)
bekezdés b) pontját és (7) bekezdését, 81. § (2) bekezdés b) pontját és (5) bekezdését a 2014. évben
induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni
(41)	E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról
szóló .........törvénnyel hatályon kívül helyezett 74. § (3) bekezdését a 2014. évben induló üzleti
évről készített beszámolóra sem kell alkalmazni.”
279.	§ Az Szt. 178. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a könyvviteli
szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáért,
valamint a nyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképző szervezetek akkreditációs
eljárásáért, a kreditpont-minősítési eljárásért és a szakmai szervezetként történő elismerésért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat és a díj megfizetésének részletes szabályait.”
98
280. § Az Szt.
1.	3. § (5) bekezdés 1. pont c) alpontjában, 3. § (5) bekezdés 2. pont c) alpontjában a
„ vagyoni betéteit” szövegrészek helyébe az „ egyéb társasági részesedéseit’ szöveg,
2.	3. § (5) bekezdés 1. pont c) alpontjában, 3. § (5) bekezdés 2. pont c) alpontjában a
„vagyoni betéteiért''’ szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedéseiért”
szöveg,
3.	3. § (6) bekezdés 3. pontjában, 35. § (4) bekezdésében az „a vagyoni betét”
szövegrész helyébe az „az egyéb társasági részesedés” szöveg,
4.	11. § (2) bekezdésében a „nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél” szövegrész
helyébe a „Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási
intézménynél” szöveg,
5.	11. § (7)-(9) bekezdésében, 111. § (5) bekezdés c) pontjában, 121. § (2)
bekezdésében az „ átalakulás” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés,
szétválás ” szöveg,
6.	11. § (8) bekezdésében az „átalakulással” szövegrész helyébe az „átalakulással,
egyesüléssel, szétválással” szöveg,
7.	11. § (9) bekezdésében az „átalakulásnál” szövegrész helyébe az „átalakulásnál,
egyesülésnél, szétválásnál” szöveg,
8.	27. § (2) bekezdésében a „vagyoni betéteket” szövegrész helyébe az „egyéb társasági
részesedéseket” szöveg,
9.	37. § (1) bekezdés d) pontjában, (2) bekezdés e) pontjában, 38. § (4) bekezdésében a
„pénzmozgássaF szövegrész helyébe a pénzmozgással, az eszközmozgássaF
szöveg,
10.	45. § (4) bekezdésében, 124. § (13) bekezdésében az „átalakuláskor” szövegrész
helyébe az „átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor” szöveg,
11.	109. § (5) bekezdés b) pontjában az „átalakulásakor” szövegrész helyébe az
„ átalakulásakor, egyesülésekor, szétválásakor” szöveg,
12.	47. § (10) bekezdésében a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi
LXXXI. törvény ” szövegrész helybe a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló
1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény)” szöveg,
13.	49. § (3) bekezdésében a „vagyoni betétekért” szövegrész helyébe az „egyéb
társasági részesedésekért” szöveg,
14.	49. § (6) bekezdésében, 136. §-át megelőző „Gazdasági társaságok átalakulása”
alcímében az „ átalakulása” szövegrész helyébe az „ átalakulása, egyesülése,
szétválása” szöveg,
15.	72. § (4) bekezdés c) pontjában, 86. § (3) bekezdés b) pontjában, 86. § (6) bekezdés
c)	és í) pontjában a „vagyoni betétek’ szövegrész helyébe az „egyéb társasági
részesedések” szöveg,
16.	73. § (4) bekezdésében és 78. § (8) bekezdésében a „társasági adóról és az
osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI” szövegrész helyébe a „Tao. ” szöveg,
17.	77. § (2) bekezdés b) pontjában, 81. § (2) bekezdés b) pontjában a „kártérítések”
szövegrész helyébe a „ kártérítések, sérelem díjak’ szöveg,
18.	86. § (3) bekezdés e) pontjában a „vagyoni betét” szövegrész helyébe az „egyéb
társasági részesedés ” szöveg,
19.	86. § (6) bekezdés c) pontjában, d) pontjában és e) pontjában a „vagyoni betéteinek’
szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedéseinek’ szöveg,
20.	121. § (2) bekezdésében az „alakult át” szövegrész helyébe az „alakult át, egyesült,
vált szét” szöveg,
99
21.	124. § (10) bekezdésében a „kiválik (ideértve az átalakulást is) ” szövegrész helyébe
a „kikerül (ideértve az átalakulást, egyesülést, szétválást is) ” szöveg,
22.	124. § (13) bekezdésében az „átalakur szövegrész helyébe az „átalakul, egyesül,
szétválik’ szöveg,
23.	136. § (1) bekezdésében „a továbbiakban együtt:” szövegrész helyébe „a
továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában: ” szöveg,
24.	166. § (5) bekezdésében az átalakulás” szövegrész helyébe az átalakulás,
egyesülés, szétválás ” szöveg
lép.
281.	§ Hatályát veszti az Szt.
1.	44. § (1) bekezdés c) pontjában a „késedelmi kamatot, ” szöveg;
2.	74. § (3) bekezdése;
3.	81. § (4) bekezdés c) pontja;
4.	154. § (7) bekezdésében az „ - ideértve az ismételt közzétételt is - ” szöveg.
31.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosításáról
282.	§ A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 27. § (3)
bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A szüneteltetés alatt a kamarai tag könyvvizsgáló)
,,h) köteles teljesíteni a 189. § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatást.”
283.	§ A Kkt. 44. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása - az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan - a
következő adatokat tartalmazza:)
„m) a minőségbiztosítással, valamint a hozzájárulási díj fizetésével kapcsolatos adatok,”
284.	§ (1) A Kkt. 173/B. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Ha a közfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy az adott minőségellenőrzés
lebonyolításához szükséges, közreműködőként a (6) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelő
kamarai minőségellenőrök, valamint az adott minőségellenőrzéshez szükséges speciális
szaktudással rendelkező személyek is bevonhatók. A minőségellenőrzésben közreműködőként részt
vevő kamarai minőségellenőrök és más személyek a minőségellenőrzés során önálló írásos
véleményt nem készítenek.”
(2) A Kkt. 173/B. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Minőségellenőrzés során a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az ellenőrzés
megindításától számított 60 nap.”
285.	§ (1) A Kkt. 173/C. § (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:)
100
,,d) kötelezés könyvvizsgálat ismételt elvégzésére, vagy a könyvvizsgálói jelentés
visszavonására.”
(2) A Kkt. 173/C. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Amennyiben a közfelügyeleti hatóság a (7) bekezdés d) pontjában foglalt intézkedést
alkalmazza, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az (5) bekezdés
szerinti jogerős határozat kézhezvételétől számított kilencven napon belül értesíti a közfelügyeleti
hatóságot az ismételten elvégzett könyvvizsgálat eredményéről. Amennyiben a könyvvizsgálat
ismételt elvégzése alapján megállapítható, hogy az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló,
könyvvizsgáló cég által korábban kibocsátott könyvvizsgálói jelentés nem megfelelő, a kamarai tag
könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég köteles azt visszavonni, és új könyvvizsgálói jelentést
kibocsátani.
(11)	Amennyiben a könyvvizsgálat (10) bekezdés szerinti ismételt elvégzésére 90 napon belül
nem kerül sor, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég köteles a
kibocsátott könyvvizsgálói jelentést visszavonni.
(12)	A közfelügyeleti hatóság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói
szolgáltatást igénybe vevők vagy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti befektetők
érdekét veszélyeztető helyzet észlelése esetén a közfelügyeleti hatóság intézkedéseiről
tájékoztathatja a Budapesti Értéktőzsde Zrt.-t, illetve az érintett állami szervet.”
286.	§ A Kkt. 160. § (1) bekezdés d) pontjában a „kamarai minőségellenőrzéssel”
szövegrész helyébe a „ minőségellenőrzéssel, kamarai minőségellenőrzéssel” szöveg lép.
IX.	FEJEZET
EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
32.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
287.	§ (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban:
Szjtv.) 3. § (1) bekezdés nyitó szövege helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A távszerencsejáték szervezés kivételével a nem liberalizált szerencsejátékok szervezését”
(2)	Az Szjtv. 3. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A távszerencsejáték szervezését
a)	sportfogadás játéktípus esetén kizárólag a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában álló
Szerencsejáték Zrt. végezheti,
b)	kaszinójáték és kártyajáték játéktípus esetén a tevékenység gyakorlásának jogát a Magyar
Állam kizárólag Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló
koncesszió j ogosultj a részére engedheti át.”
288.	§ Az Szjtv. 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A koncessziós díjat a koncessziós szerződés aláírója vagy az (1) bekezdés szerinti
koncessziós társaság, illetve a koncesszióba adó hozzájárulásával harmadik fél teljesíti. A
koncessziós társaság a koncessziós díj 35. § (3) bekezdés szerinti levonására a koncessziós díjnak
a koncessziós társaság, a koncessziós szerződés aláírója, illetve a harmadik fél általi teljesítése
esetén is jogosult.”
289.	§ Az Szjtv. 29/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
101
„29/D. § A 3. § (la) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami játékszervező kizárólagos
tulajdonában álló gazdasági társaságnak, a 3. § (la) bekezdés b) pontja szerinti esetben a
koncessziós társaságnak legalább 50 millió forintnak megfelelő értékű jegyzett tőkével kell
rendelkeznie.”
290.	§ Az Szjtv. 37. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. Megbízható szerencsejáték-szervező távszerencsejáték szervezés esetén: az a
szerencsejáték-szervező, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1)
bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és
a)	megfelel az e § 30. pont a)-e) alpontjainak és
b)	a 3. § (la) bekezdés b) pontja esetén Magyarország területén található játékkaszinó
üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja.”
291.	§ Az Szjtv.
1.	3. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b)
pontja és (la) bekezdés b)pontja”szöveg,
2.	29/E. § (1) bekezdésében és a 29/G. § (2) bekezdésében az „A 3. § (1) bekezdés”
szövegrészek helyébe az „A 3. § (la) bekezdés” szöveg,
3.	38. (2) bekezdés i) pontjában az „a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági
feltételeivel és lebonyolításával,” szövegrész helyébe az „a szervezés személyi, tárgyi-műszaki
és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, a távszerencsejátékban való részvétel
feltételeivel, ” szöveg
lép.
292.	§ Hatályát veszti az Szjtv. 29/L. §-a.
33.	A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása
293.	§ Hatályát veszti a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/C. § (3a) bekezdés
c)	pontja.
34.	A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény
módosításáról
294.	§ A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a
továbbiakban: Szittv.).
1.	3. § (2) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény” szöveg
helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk)
gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit” szöveg
2.	5. § (4) bekezdésében a „15 napon belül” szövegrész helyébe a „ 30 napon belüF szöveg
lép.
295.	§ A Szittv. 3. § (7) bekezdésének c) pontjában hatályát veszti a „vagy amely az
ingatlanportfólióba tartozó ingatlanra vonatkozóan más személy részére vételi jogot biztosít,”
szöveg.
102
35.	Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása
296.	§ (1) Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) 4. § (1) bekezdésének
3.	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„3- nemzetközi adóegyezmény: Magyarország által a kettős adóztatás elkerülése tárgyában más
állammal kötött, továbbá két- vagy többoldalú adóügyi információcserét, valamint adóügyi
együttműködést szabályozó jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés;”
(2)	Az Aktv. 4. § (3) bekezdésének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény II. Fejezete alkalmazásában:)
„2. formanyomtatvány, egységes számítógépes formátum: az adózás területén való
közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011.
február 15-i 2011/16/EU irányelv 20. cikk (4) bekezdése, illetve a 26. cikk (2) bekezdése szerinti
eljárással összhangban az Európai Bizottság által elfogadott formanyomtatvány, egységes
számítógépes formátum;”
(3)	Az Aktv. 4. § (3) bekezdése a következő 12/a. ponttal egészül ki:
(E törvény II Fejezete alkalmazásában:)
„12/a. automatikus információcsere: meghatározott információ előre meghatározott
időszakonként történő, előzetes megkeresés nélküli rendszeres közlése az Európai Unió más
tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával;”
(4)	Az Aktv. 4. § (3) bekezdése a következő 15., 16. és 17. ponttal egészül ki:
(E törvény II. Fejezete alkalmazásában:)
„15. életbiztosítás: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja tv.) 3. § 92. pontjában meghatározott személybiztosítás;”
16.	nyugdíj: az Szja tv. 3. § 23. pontjában meghatározott jövedelem (ide nem értve a 23. pont c)
alpontja szerinti nyugdíjszolgáltatást);
17.	ingatlan hasznosításából származó jövedelem: az ingatlan birtoklásának, használatának
átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó
jövedelem (így különösen az ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az
ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való
lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséből származó jövedelem).”
297.	§ Az Aktv. 4. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § A magyar megkeresett hatóság az automatikus információcsere keretében szerzett
információt nyilvántartásba veszi és annak felhasználásáról az érintett tagállam hatáskörrel
rendelkező hatósága részére évente egy alkalommal visszajelzést küld az általuk kétoldalúan
meghatározott gyakorlati intézkedéseknek megfelelően”
298.	§ Az Aktv. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az automatikus információcsere keretében továbbított információt egységes számítógépes
formátum használatával kell továbbítani.”
103
299.	§ Az Aktv. 7. alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében,
a 2014. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakokat illetően, legkésőbb az információ
rendelkezésre állásának adóévét követő év június 30-ig közli más tagállam hatáskörrel rendelkező
hatóságával a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozóan az
Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózóról a nyilvántartása alapján
rendelkezésére álló információkat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jövedelem- és tőkekategóriák a következők:
a)	a munkaviszonyból származó jövedelem,
b)	a vezető tisztségviselő tiszteletdíja,
c)	életbiztosítási szerződésből származó jövedelem (kivéve az információcserével kapcsolatos
egyéb uniós jogi aktus hatálya alá tartozó életbiztosítási szerződésből származó jövedelem),
d)	nyugdíj,
e)	ingatlanhasznosításából származó jövedelem.”
300.	§ Az Aktv. 20. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
«(4) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot az automatikus
információcsere 19/A. § (2) bekezdés a-e) pontjában rögzített jövedelemtípusait érintő két- vagy
többoldalú nemzetközi megállapodásokról, továbbá a jövedelemtípusok körét érintő változásokról.
(5)	A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztathatja a más tagállam hatáskörrel
rendelkező hatóságát, amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt jövedelemtípusok tekintetében,
vagy egy meghatározott küszöbérték alatt nem kíván információkat kapni. A magyar központi
kapcsolattartó iroda erről az értesítésről tájékoztatja az Európai Bizottságot.”
301.	§ Az Aktv. V. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„Nemzetközi adóegyezményekhez kapcsolódó egyes eljárási szabályok”
302.	§ Az Aktv. a következő 45/B. §-sal egészül ki:
„45/B. § (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti
Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló ... törvénnyel (a
továbbiakban: 2014. évi ...... törvénnyel megállapított 20. § (3) bekezdés a) pontjában az
automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éves
értékelésére vonatkozó adatokat a magyar központi kapcsolattartó iroda először 2016. június 30-ig
küldi meg az Európai Bizottságnak.
(2) A 2014. évi... törvénnyel megállapított 19/A. §-a szerinti információcsere alapjául szolgáló
rendelkezésre álló jövedelemkategóriákról a magyar központi kapcsolattartó iroda a 19/A. §
hatálybalépésétől számított 30 napon belül értesíti az Európai Bizottságot.”
303.	§ Az Aktv.
1.	4. § (3) bekezdés 9. pontjában a „megkeresést, spontán információcserét’ szövegrész
helyébe a „megkeresést, spontán, valamint automatikus információcserét'” szöveg,
2- 4. § (3) bekezdés 11. pontjában a „megkeresést, spontán információcserét’ szövegrész
helyébe a „megkeresést, spontán, valamint automatikus információcserét’ szöveg,
104
3.	20. § (3) bekezdés a) pontjának a „statisztikai adatok jegyzékét,” szövegrész helyébe a
statisztikai adatok jegyzékét, ideértve az automatikus információcsere forgalmára,
annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkozó
adatokat,” szöveg,
4.	33. § (1) bekezdés a) pontjában az „a megkeresés beérkezésének napja” szövegrész
helyébe az „a megkeresés - ismételt megkeresés esetén az eredeti megkeresés -
beérkezésének'1 szöveg,
5.	43. § (1) bekezdésében a „kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények’ szövegrész
helyébe a „nemzetközi adóegyezmények'’ szöveg
lép.
36. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVTI.
törvény módosítása
304.	§ A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvény 6. § (1) bekezdés 89. pontjában az „ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát,” szövegrész
helyébe az „a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot,” szöveg lép.
37.	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
305.	§ A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mozgókép tv.) 3 l/D. §
(2)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás jogosult a támogatási igazolás kiadására
vonatkozó kérelmét naptári hónapok szerinti vagy naptári negyedévi ütemezésben előterjeszteni,
ha a filmalkotás gyártása nem fejeződik be kilenc hónapon belül vagy a filmalkotás közvetlen
filmgyártási költségei a 150 millió forintot meghaladják. Az egyes időszakokban felmerült, de az
adott időszak elszámolásába be nem állított filmgyártási költségek a későbbi időszakok
elszámolásában is figyelembe vehetők. ”
306.	§ A Mozgókép tv.
a)	7. § (1) bekezdés b) pontjában a „ meghatározott adókedvezményre tekintettel biztosított,
valamint a Tao. tv.-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból
nyújtott támogatás ” szövegrész helyébe a „ meghatározott adótámogatás formájában a
Tao. tv. 24/A. § (14) bekezdése szerint biztosított támogatás” szöveg;
b)	31/C. § (1) bekezdésében a „Tao. tv. 22. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tao. tv.
4.	§ 44. pont a) alpontja és a Tao. tv. 24/A. § (14) bekezdése” szöveg;
c)	31/C. § (5) bekezdés a) pontjában a „szerződést” szövegrészek helyébe a
„megállapodási szöveg;
d)	31/C. § (6) bekezdés d) pontjában a „ Tao. tv. 22. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a
„Tao. tv. 4. § 44. pont a) alpontja és a Tao. tv. 24/A. § (14) bekezdése” szöveg;
e)	3 l/D. § (3) bekezdésében a „20%-áig" szövegrész helyébe a „25%-áig,'> szöveg;
105
f)	31 ,/D. § (7) bekezdésében a „Tao. tv. 22. § (8) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe a
„Tao. tv. 2014. december 31-ig hatályos rendelkezései’ szöveg;
g)	3 l/D. § (12) bekezdésében „a támogatások kifizetését a letéti számlára pótlólagosan
befizetett támogatások beérkezését követően folytatja’'’ szövegrész helyébe „a
támogatások kifizetését a letéti számlára pótlólagosan befizetett támogatások vagy a
(13)	bekezdésben meghatározott befizetés beérkezését követően folytatja” szöveg
lép.
X.	FEJEZET
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATALRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
38.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
307.	§ A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban:
NAV tv.) a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak kormányzati szolgálati
jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal, munkaviszonnyal összefüggő megsértése esetén
jogkövetkezményként a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)
a)	2:51. § (1) bekezdését, 2:52. § (1) bekezdését kell alkalmazni, továbbá
b)	2:52. § (2) és (3) bekezdését, valamint 2:53. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e
rendelkezések alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók
azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány
bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.
(2) Ha a foglalkoztatott jogviszonya megszűnik, a munkáltató a foglalkoztatott, illetve a
foglalkoztatott a munkáltató sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz
fordulhat.”
308.	§ (1) A NAV tv. 16/1. § (l)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy
körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy ha
a felek a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben ugyanabban a téves
feltevésben voltak, vagy ha a megállapodás megkötésére a felet megtévesztéssel vagy jogellenes
fenyegetéssel vették rá.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés,
illetve téves feltevés akkor, ha annak ismeretében a fél nem, vagy más tartalommal kötötte volna
meg a megállapodást.
(3)	A megállapodást megtámadhatja, aki a megállapodás megkötésekor tévedésben, vagy téves
feltevésben volt.”
(2)	A NAV tv. 16/1. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos
magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.
(3b) A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a
megállapodás megkötésére.
106
(3c) A (3a) és (3b) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy
jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia
kellett.”
(3)	A NAV tv. 16/1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés, megtévesztés, téves feltevés
felismerésétől, vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A
megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével
a megtámadás joga nem gyakorolható.”
(4)	A NAV tv. 16/1. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.”
309.	§ (1) A NAV tv. 16/K. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti
igény 5 év, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.”
(2) A NAV tv. 16/K. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A sérelemdíj - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a személyiségi jogi sérelem
bekövetkezésekor nyomban esedékes.”
310.	§ A NAV tv. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki
„(2a) A Hszt. 49/H. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőrt -
tábornok kivételével - a NAV elnöke vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára.”
311.	§ A NAV tv. 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A NAV hivatásos állományába felvett személy részére az alapfokú szaktanfolyam elvégzése
kötelező a felvétel napjától számított 2 éven belül. A tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozók
részére a középfokú szaktanfolyam elvégzése is kötelező a felvétel, illetve a tiszti, főtiszti kinevezés
napjától számított 3 éven belül. Ha a pénzügyőr az alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot a
munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy
önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya
megszűnik. Az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettség megszerzésére nyitva álló határidőbe
nem számít bele a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság vagy keresőképtelenség,
továbbá a 30 napot meghaladó kiküldetés időtartama.”
(2)	A NAV tv. 17/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hivatásos állományba való felvétellel egyidejűleg a befejezett tanulmányainak megfelelően
a hivatásos állomány pályakezdő tagját hadnaggyá, zászlóssá vagy őrmesterré kell kinevezni. A
tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és
jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirányon kiváló vagy annak megfelelő minősítésű
oklevéllel végzett pályakezdő - a kinevezésre jogosult döntése esetén - eggyel magasabb
rendfokozatba is kinevezhető, amennyiben az érintettnek a tanulmányai során elért tanulmányi
eredményei a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott szempontoknak megfelel.”
312.	§ A NAV tv. 17/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati feladat teljesítésére 30 napot
meghaladóan vezényelt pénzügyőr a vezénylés időtartama alatt a pénzügyi nyomozói munkakörre a
vezénylés helye szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelelő illetményre jogosult, kivéve,
107
ha az kevesebb az eredeti illetményénél. A nem pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati
feladat teljesítésére 30 napot meghaladóan vezényelt pénzügyi nyomozó a vezénylés időtartama
alatt a vezénylés helye és az ellátott munkakör szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelelő
illetményre jogosult.”
313.	§ A NAV tv. 17/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nincs helye szolgálati panasznak a munkáltatói kártérítési felelősség, illetve a munkáltató
által fizetendő sérelemdíj tárgyában adott munkáltatói nyilatkozat és az azon alapuló intézkedés,
illetve a nyilatkozat elmulasztása ellen.”
314.	§ A NAV tv. 17/H. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Hszt. 36. § (4)-(5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott említett
fegyelmi fenyítéseken a rendfokozatban való visszavetés, a hivatásos szolgálati jogviszony
megszüntetése, illetve a lefokozás fenyítést kell érteni.”
315.	§ A NAV tv. 18. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
»(4) A Kttv.-ben meghatározottakon túl határozott időre létesíthető kormányzati szolgálati
jogviszony
a)	nem hivatásos munkakört betöltő tartósan távollevő pénzügyőr helyettesítése céljából,
b)	hivatásos munkakört betöltő tartósan távollevő pénzügyőr nem szolgálati jellegű munkaköri
feladatainak ellátására.
(5)	Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett
kormánytisztviselőt a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű
szabadidő illeti meg. A szabadidőt a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő
munkavégzés teljesítését követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem
lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének
a szabadidőre járó arányos összege.”
316.	§ A NAV tv. 18/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott, kormánytisztviselőkre
vonatkozó illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) 1 munkanapra eső összegének 25%-a. A
napidíj átalányként is elszámolható, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő havonta,
rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben
töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.”
317.	§ A NAV tv. 18/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben az érintett az eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot
meghaladóan pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére a besorolási fokozatának
megfelelő pénzügyi nyomozói munkakörre irányadó illetményre jogosult, kivéve, ha az kevesebb az
eredeti illetményénél. Amennyiben a pénzügyi nyomozó eredeti munkaköre helyett átirányítással 22
munkanapot meghaladóan nem pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére az
ellátott munkakör szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelelő illetményre jogosult.”
318.	§ A NAV tv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Azt a pályakezdő kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt, aki jogász, igazgatásszervező,
okleveles közgazdász szakképzettséget, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Rendészettudományi Karán oklevelet szerzett, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési
108
fokozatába kell sorolni, akkor is, ha a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve a hivatásos
szolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el.”
319.	§ A NAV tv. 20/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő, szakirányú felsőfokú iskolai
végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt az I., a felsőfokú iskolai
végzettséget nem igénylő munkakört betöltő kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt a II.
osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési
fokozatokból áll.”
320.	§ (1) A NAV tv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt az e törvény alapján megillető illetmény
kifizetése az érintett által választott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában
pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. A kormánytisztviselő,
a pénzügyőr, az ügykezelő egyidejűleg csak egy fizetési számlát jelölhet meg választott fizetési
számlaként, illetve csak egy kézbesítési címre kérheti az illetmény kifizetését.”
(2)	A NAV tv. 28. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell
eljárnia, hogy az érintett az illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen, készpénzkifizetés
kézbesítése útján történő kifizetése esetén pedig úgy kell eljárnia, hogy legkésőbb ugyanezen napon
megtörténjen a készpénz feladása.
(7)	Az illetményt a kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, ügykezelőnek kell kifizetni, kivéve, ha
erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza. A
kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő elhalálozása esetén az illetményt a jogerős
hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban megjelölt örökös (örökösök) részére kell
kifizetni.”
321.	§ (1) A NAV tv. 28/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az illetményből való levonásnak - a levonásmentes illetményrészig - jogszabály,
végrehajtható határozat alapján van helye. A levonásmentes illetményrész a bírósági végrehajtásról
szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrész.”
(2)	A NAV tv. 28/D. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Engedményezésnek pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes illetményrész nem
engedményezhető.”
(3)	A NAV tv. 28/D. §-a a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói tartozást a
kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő nem vállalhat át.
(11)	A kormánytisztviselő és a munkáltató, a pénzügyőr és a munkáltató, illetve az ügykezelő és a
munkáltató megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthető ki, feltéve, hogy annak mértéke
nem haladja meg a Ptk. 6:47. §-a szerinti mértéket.”
322.	§ A NAV tv. 32/R. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a kormányzati szolgálati jogviszonya,
illetve a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint
ami a NAV-nál töltött időre megilletné, a kormánytisztviselő, az ügykezelő a különbözeire kifizetett
illetményt, illetve a pénzügyőr a különbözeire kifizetett távolléti díjat köteles visszafizetni.”
109
323.	§ A NAV tv. 32/Y. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az ötévente esedékes minősítésre akkor kerülhet sor, ha az érintett már legalább 6 hónapja a
minősítő irányítása alatt dolgozik. Ennek hiányában a minősítést el kell halasztani addig, amíg az
érintett már 6 hónapja a minősítő irányítása alatt dolgozik.”
324.	§ A NAV tv. 33/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a Magyar Kormánytisztviselői Karban, a Magyar
Rendvédelmi Kar NAV Tagozatában, illetve a munkavállalói érdekképviseleti szervben betöltött
tisztség.”
325.	§ (1) A NAV tv. 33/G. §-a a következő (2a)-(2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A fegyelmi büntetést különösen a fegyelmi vétség tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt
hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a munkájában a
fegyelmi vétség elkövetése előtt tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.
(2b) A (4)-(5) bekezdés kivételével ugyanazon fegyelmi vétségért több fegyelmi büntetés nem
szabható ki, illetve ha több fegyelmi vétséget egy eljárásban bírálnak el, csak egy fegyelmi büntetés
szabható ki.”
(2)	A NAV tv. 33/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fegyelmi vétséget elkövetővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a)	megrovás,
b)	a besorolásban való előmeneteli rendszerben a várakozási idő legfeljebb 2 évvel való
meghosszabbítása,
c)	kizárólag pénzügyőr esetében a soron következő rendfokozatba való előléptetés várakozási
idejének 6 hónaptól 2 évig teijedő meghosszabbítása,
d)	visszavetés egy fizetési fokozattal 2 évre,
e)	személyi illetménnyel rendelkező esetében a személyi illetmény visszavonása,
f)	kizárólag pénzügyőr esetében eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történő
visszavetés,
g)	címtől való megfosztás,
h)	egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legmagasabb fizetési fokozatába 2 évtől 5
évig terjedő időre,
i)	egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legalacsonyabb fizetési fokozatába 2 évtől 5
évig terjedő időre,
j) vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezés,
k) kizárólag kormánytisztviselő, illetve ügykezelő esetében hivatalvesztés,
l) kizárólag pénzügyőr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése,
m) kizárólag pénzügyőr esetében lefokozás.”
(3)	A NAV tv. 33/G. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A visszavetés egy besorolási fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtottnak az új illetményét
a)	a (3) bekezdés h) pont esetén a visszavetett besorolási fokozat legmagasabb, a (3) bekezdés i)
pont esetén a visszavetett besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatában
aa)	a 20. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani, illetve
ab)	ha az alapilletménye a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésekor a 25. § alapján megemelt
volt, az aa) pontnak megfelelően, az eltérítés nélkül, ha a 25. § alapján csökkentett volt, az
aa) pontnak megfelelően, de a tárgyév még hátralévő részére az eltérítéssel kell
megállapítani;
b)	a visszavetés időtartamának letelte után a 20. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani.”
110
326.	§ A NAV tv. 33/J. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vezénylés tartama alatt a vezényelt pénzügyőr felett a vezénylés helye szerinti munkáltatói
jogkör gyakorlója gyakorolja a fegyelmi jogkört, de ő, illetve a vezetése alatt álló fegyelmi tanács
csak a 33/G. § (3) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabhat ki. Ha a fegyelmi tanács
szerint ennél súlyosabb fegyelmi büntetés lenne indokolt, a fegyelmi ügyet 8 napon belül át kell
tenni az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójához, aki - újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül -
15 napon belül dönt az ügyben akkor is, ha álláspontja szerint nem a javasolt fegyelmi büntetés
indokolt, vagy ha az álláspontja szerint olyan fegyelmi büntetés válik szükségessé, ami a hatáskörét
meghaladja, 15 napon belül a NAV elnökéhez terjeszti fel az ügyet, aki a 33/K. § (5) bekezdésének
megfelelően jár el.”
327.	§ A NAV tv. 33/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
§ a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Főtiszt, tiszt esetében rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony
megszüntetése, lefokozás fegyelmi büntetés kiszabására - ide nem értve, ha a fegyelmi tanács a
NAV elnökének vezetésével jár el - a 33/J. § alapján eljáró vagy a 33/L. § (1) bekezdése esetén a
főigazgató vezetésével eljáró fegyelmi tanács javaslatára, illetve a 33/J. § (5) bekezdés szerinti
esetben az eredeti munkáltatói jogkör gyakorló javaslatára, a NAV elnöke jogosult. Ha a NAV
elnöke szerint a javasolt fegyelmi büntetés nem indokolt, a (6) bekezdés szerinti eset kivételével az
ügyet visszaküldi a felterjesztőnek az eljárás folytatására, vagy - újabb fegyelmi tanács felállítása
nélkül - 30 napon belül maga dönt az ügyben.
(6)	Ha az (5) bekezdés szerinti esetben a felterjesztő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszék tanszékvezetője vezetésével eljáró fegyelmi
tanács, a NAV elnöke a 33/J. § (6) bekezdés d) pontjának megfelelően jár el.”
328.	§ A NAV tv. 33/P. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A 33/U. § (7) bekezdését azzal szemben is alkalmazni kell, aki az (5) bekezdés szerinti
eljárásban állásból felfüggesztés hatálya alatt áll.”
329.	§ A NAV tv. 33/S. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az eljárás alá vont egyidejűleg több képviselővel jár el, az eljárás alá vontat a képviselők
bármelyike képviselheti. Ha a képviselők nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, ezt
úgy kell elbírálni, mintha magának az eljárás alá vontnak a nyilatkozatai vagy cselekményei
lennének eltérőek.”
330.	§ A NAV tv. 33/U. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha az eljárás alá vont képviselővel, vagy jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK
képviselővel vagy aNAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el,
az (1) és a (6) bekezdés alkalmazásában a közlés időpontja tekintetében az eljárás alá vonttal, illetve
képviselőjével, képviselőivel való közlés időpontjai közül a legkorábbi közlés időpontja az
irányadó.”
331.	§ A NAV tv. 33/Y. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A határozatot az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Ha az eljárás alá
vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás során, a határozat bíróság előtti megtámadásának
határidejét a határozatnak a képviselővel való közlés időpontjától kell számítani. Ha az eljárás alá
vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselővel vagy a NAV-nál működő
111
munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, a képviselővel való közlés időpontja
tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó.”
332.	§ A NAV tv. 34/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A fegyelmi tanács a döntését a tárgyaláson az eljárás alá vont, illetve képviselője előtt -
rövid indokolással - kihirdeti. A fegyelmi tanács a döntést a kihirdetést, vagy ha a kihirdetés az
eljárás alá vont és képviselője távolléte miatt nem volt lehetséges, a döntés meghozatalát követő 8
napon belül megindokolt határozatba foglalja. A határozatot és a tárgyalási jegyzőkönyvet - kivéve
a zárt ülésen elhangzottakról szóló részt - az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni
kell. Ha az eljárás alá vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában, a
határozat bíróság előtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselővel való közlése
időpontjától kell számítani. Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK
képviselővel vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el,
a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó.”
333.	§ A NAV tv. 34/C. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kijelölt miniszter által hozott 33/K. § (4) bekezdés szerinti érdemi döntést a NAV elnöke, a
jelen § (4) bekezdése szerinti egyéb esetben az érdemi döntést meghozó vezető kézbesíti az eljárás
alá vont és a képviselője részére. A kézbesítés joghatályára a 34/A. § (5) bekezdés az irányadó. Az
érdemi döntést tájékoztatásul meg kell küldeni az ügyben eljárt fegyelmi tanács vezetőjének, illetve
ha a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben a NAV elnöke hozta meg az érdemi döntést, úgy az eredeti
munkáltatói jogkör gyakorlójának is.
(6)	Ha a kijelölt miniszter a 33/K. § (4) bekezdésének megfelelően, illetve a NAV elnöke a 33/K.
§ (5) bekezdésének megfelelően az ügyet az eljárás folytatására visszaküldi a fegyelmi tanácsnak,
illetve a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójának, az
eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója 15 napon belül érdemi döntést hoz az ügyben, illetve a
fegyelmi tanács 15 napon belül újabb tárgyalás keretében hoz érdemi döntést az ügyben, de az
eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a fegyelmi tanács ez esetben sem szabhat ki a törvény
szerint a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetést.”
334.	§ A NAV tv. 34/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselővel vagy a
NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, a (4)-(5) bekezdés
alkalmazásában a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az
irányadó.”
335.	§ A NAV tv. 34/J. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kártérítés címén a károkozó foglalkoztatott - a 34/F. § figyelembevételével - köteles
megtéríteni
a)	a munkáltató vagyonában beállott értékcsökkenést,
b)	az elmaradt vagyoni előnyt, és
c)	a munkáltatót ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.”
336.	§ A NAV tv. 34/T. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A foglalkoztatott írásban bejelentett sérelemdíj iránti igényére a munkáltató 15 napon belül -
indokai közlése mellett - írásban nyilatkozik.”
112
337.	§ (1) A NAV tv. 34/W. § (4) bekezdés j)-k) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép, egyidejűleg a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:
(A keresetet a sérelmezett munkáltatói intézkedésről szóló irat közlésétől számított 30 napon belül
lehet a bírósághoz benyújtani)
,j) a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal
kapcsolatos ügyekben, továbbá
k)haa pénzügyőr szolgálati panaszát elutasították;
l) ha a pénzügyőr ügyében a sérelmezett döntést a kijelölt miniszter hozta. A kijelölt miniszter
fegyelmi ügyben hozott határozata az f) pont alapján támadható meg a bíróságnál.”
(2)	A NAV tv. 34/W. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A munkáltatói kártérítési felelősség tárgyában a pénzügyőr kártérítési igényére adott, illetve
a pénzügyőr sérelemdíj igényére adott munkáltatói nyilatkozat és az azon alapuló intézkedés ellen,
továbbá a nyilatkozat elmulasztása esetén a kártérítési igény, illetve a sérelemdíj érvényesítése
érdekében a pénzügyőr az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül közvetlenül a
bírósághoz fordulhat.”
(3)	A NAV tv. 34/W. § (7) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A munkavállaló a határozat közlésétől számított 30 napon belül fordulhat keresettel a bírósághoz)
,,c) a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyben.”
338.	§ (1) A NAV tv. 34/Y. § (8) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Illetmény alatt az alapilletmény, az illetménykiegészítés, a pótlékok tekintetében a rendszeres
pótlékok, valamint - pénzügyőr esetén - a rendfokozati illetmény együttes összegét kell érteni)
,,i) a jogviszony jogellenes megszüntetésére”
(vonatkozó rendelkezések alkalmazásában.)
(2)	A NAV tv. 34/Y. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (8) bekezdés alkalmazásában rendszeres pótlék alatt a vezetői pótlékot, továbbá
amennyiben megállapításának feltételei egyébként fennállnak, az idegennyelv-tudási pótlékot és a
veszélyességi pótlékot kell érteni.”
339.	§ A NAV tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) A NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési,
bűnmegelőzési, felderítési és nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési, mélységi
ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint
mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi
tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak.
(2)	A pénzügyőr az (1) bekezdés szerinti feladatának (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban:
szolgálati feladat) teljesítése során - a vámhatóság, illetve a NAV nyomozó hatóságának feladatait
meghatározó jogszabályokban meghatározott intézkedéseken, eljárásokon túl - jogosult a 36-37/B.
§-ban meghatározott pénzügyőri intézkedéseket (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban:
intézkedés) foganatosítani, illetve kényszerítő eszközöket alkalmazni.
(3)	Az e fejezet szerinti intézkedés célja a pénzügyőr szolgálati feladatai végrehajtásának
elősegítése. Az e fejezet szerinti intézkedés a szolgálati feladat ellátása során és - a törvény eltérő
rendelkezésének hiányában - azzal összefüggésben gyakorolható.
113
(4)	A kényszerítő eszközök alkalmazásának célja az e fejezet szerinti jogszerű intézkedés
biztosítása.”
340.	§ A NAV tv. 35/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35/A. § (1) A pénzügyőrt az intézkedés során
a)	az egyenruhája és az azon elhelyezett azonosító száma, vagy
b)	ha nem visel egyenruhát, szolgálati igazolványa és szolgálati jelvénye
igazolja.
(2)	A pénzügyőr az intézkedés megkezdése előtt - ha az az intézkedés eredményességét
veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles az intézkedés tényét és célját szóban közölni.
Az e fejezetben foglalt intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a
pénzügyőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz
lehetőségéről és előterjesztésére nyitva álló határidőről, továbbá kérésre köteles a nevét,
rendfokozatát és azonosító számát közölni, illetve a szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét
bemutatni.
(3)	Ha a pénzügyőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles pénzügyőri
mivoltát szóban közölni, és - ha az intézkedés eredményét nem veszélyezteti - magát a szolgálati
igazolvánnyal és a szolgálati jelvénnyel igazolni. Ha a pénzügyőr szolgálati igazolványának és
szolgálati jelvényének felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés
eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni. Egyebekben a (2)
bekezdésben foglaltak irányadók.”
341.	§ A NAV tv. a következő 35/B-35/G. §-sal egészül ki:
„35/B. § (1) A pénzügyőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül
intézkedni.
(2)	Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az
intézkedés törvényes céljával.
(3)	Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetve kényszerítő eszköz közül azt kell választani,
amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással,
sérüléssel vagy károkozással jár.
(4)	Ha a pénzügyőrt az intézkedés megtételében, kényszerítő eszköz alkalmazásában tárgy, élő
állat akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja; az ezzel okozott
kárért a NAV-nak az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania
kell.
35/C. § (1) A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló intézkedésnek - ha törvény vagy
nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - mindenki köteles magát alávetni, és a
pénzügyőr utasításának engedelmeskedni. Az intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható
kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható.
(2)	A pénzügyőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben
meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók.
35/D. § (1) A pénzügyőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek
fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem
okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további
alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és az intézkedés eredményessége enélkül is
biztosítható.
(2)	A NAV-nál alkalmazható kényszerítő eszköz rendszeresítésének szabályait, továbbá a NAV-
nál rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusát, fajtáját a kijelölt miniszter - a rendészetért
felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg. A NAV-nál csak olyan kényszerítő
114
eszköz rendszeresíthető, amelynek szabályszerű használata a törvényes intézkedés céljának
elérésére alkalmas, megfelel a vonatkozó élet-, egészség- és balesetvédelmi előírásoknak.
35/E. § (1) Az intézkedés során és a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell
a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés során, illetve kényszerítő eszköz
alkalmazása folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani,
szükség esetén a pénzügyőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése
esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.
(2)	A pénzügyőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy
megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A pénzügyőr az ilyen
magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a munkakörére, a
rendfokozatára, a személyére tekintet nélkül köteles fellépni.
35/F. § (1) Akinek az e fejezetben - a 36/J. §, 36/M. §, a 37/A-37/B. § kivételével -
meghatározott intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazása (jelen § alkalmazásában az
intézkedés és a kényszerítő eszköz a továbbiakban együtt: intézkedés) jogát vagy jogos érdekét
sértette - a 36/C. § (3) bekezdés, a 36/F. § (3) bekezdés, a 36/G. § (3) bekezdés és a 36/L. § (4)
bekezdés szerinti eltéréssel és a 36/N. § (4) bekezdés szerinti korlátozással -, panasszal fordulhat a
NAV intézkedést foganatosító vámszervéhez, illetve nyomozó szervéhez. A panasznak nincs
halasztó hatálya.
(2)	Az intézkedést foganatosító szerv vezetője a panaszt közigazgatási hatósági eljárásban bírálja
el. Az eljárás során a jelen §-ban nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító vámszervnél,
illetve nyomozó szervnél lehet előterjeszteni.
(4)	A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító vámszerv
vezetője, illetve nyomozó szerv vezetője indokolással ellátott határozattal bírálja el, amely ellen a
közléstől számított 8 napon belül a határozatot hozó vámszervnél, illetve nyomozó szervnél
benyújtandó, de az elbírálásra jogosult felettes szervhez címzett fellebbezéssel lehet élni.
(5)	A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított 8 napon belül
kell felterjeszteni, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv, illetve nyomozó szerv a
határozatát visszavonja, vagy a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.
(6)	A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül, indokolással ellátott
határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha az
érdemi határozat meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a
felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése
mellett az elsőfokú határozatot hozó vámszervet, illetve nyomozó szervet új eljárásra utasíthatja.
(7)	A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv, illetve
nyomozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel.
(8)	A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát - a
közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - kérheti az, aki az
(1)	bekezdés szerint panasz előterjesztésére jogosult.
35/G. § E fejezet alkalmazásában magánlakásnak a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára
használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség,
létesítmény, bekerített terület minősül.”
342.	§ A NAV tv. III. Fejezet „Intézkedések” alcíme helyébe a következő a rendelkezés lép:
„Felvilágosítás kérés
36.	§ A pénzügyőr a szolgálati feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást
kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a szolgálati feladatok
teljesítéséhez szükséges. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható.
115
Akitől a pénzügyőr felvilágosítást kér - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az általa ismert
tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg.”
343.	§ A NAV tv. III. Fejezete a következő alcímekkel és 36/A-36/P. §-sokkal egészül ki:
„Igazoltatás
36/A. § (1) A pénzügyőr igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a szolgálati feladatok
végrehajtása érdekében kell megállapítani. Az igazoltatás során a pénzügyőr
a)	az igazoltatott személy személyazonosító adatainak igazolására,
b)	az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének - az igazoltatott választása szerint -
a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő
igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre
kérheti fel.
(2)	Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A
személyazonosságot - a személyazonosító igazolványon túl - minden olyan hatósági igazolvány
igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott kizárólag
ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. A pénzügyőr más jelen lévő, ismert
személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
(3)	Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják, az
igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és
számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint - kivéve az (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott nyilatkozattételre vonatkozó felkérés teljesítése megtagadásának esetét - az
igazoltatott személy lakóhelyét, tartózkodási helyét.
(4)	A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság
megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén
a rendőrséghez, magyar állampolgársággal nem rendelkező külföldi személy esetében az
idegenrendészeti hatósághoz előállítható.
(5)	Az igazoltatás vagy a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén az előállítás
csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.
(6)	E § alkalmazásában személyazonosító adaton az érintett személy nevét, születési helyét,
születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni.
Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása
36/B. § (1) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak -
ideértve a 36/D. § (7) bekezdés szerinti esetet is -, annak ruházatát, járművét a pénzügyőr a
támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy, illetve tárgyi bizonyíték előtalálása végett,
előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja.
(2)	A pénzügyőr a 36/A. § szerinti igazoltatás során az igazoltatott személy ruházatát, járművét
átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása vagy bűncselekmény elkövetésének
gyanúja szükségessé teszi.
(3)	A pénzügyőr a (2) bekezdésen alapuló átvizsgálást abban az esetben is alkalmazhatja, ha az
átvizsgálást nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének
gyanúja teszi szükségessé.
(4)	A ruházat átvizsgálását - halaszthatatlan eset kivételével - az intézkedés alá vonttal azonos
nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.
(5)	Az (l)-(4) bekezdés alkalmazásában ruházat: az intézkedéssel érintett személy testén viselt,
illetve az intézkedés helyszínén nála lévő, vagy a közvetlen felügyelete alatt, illetve rendelkezésére
álló ruházat, csomag és tárgy.
116
(6)	A jármű átvizsgálása során a pénzügyőr póráz és szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is
alkalmazhat. A vizsgálat során a keresőkutya alkalmazására azt követően kerülhet sor, amikor a
jármű vezetője és az utasok a járművet elhagyták.
36/C.§(l)A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából
a)	átvizsgálhatja a 36/J. § alapján megállított járművet,
b)	átvizsgálhatja a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken
tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok
csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat során a pénzügyőr póráz és szájkosár nélküli
szolgálati keresőkutyát, az (1) bekezdés b) pont szerinti vizsgálat során pórázon vezetve szájkosár
nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat. Az (1) bekezdés a) pont szerinti vizsgálat során a
keresőkutya alkalmazására azt követően kerülhet sor, amikor a jármű vezetője és az utasok a
járművet elhagyták.
(3)	A NAV vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén a pénzügyőr ruházat, csomag és
jármű átvizsgálást a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerint alkalmazhat. Az átvizsgálás ellen a
Szabs. tv. szerinti panasznak van helye.
Elfogás és előállítás
36/D. § (1) A pénzügyőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező hatóság elé állítja azt,
a)	akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek,
b)	aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot
adtak ki,
c)	akinek őrizetbe vételét rendelték el,
d)	aki az őrizetbe vétel végrehajtása során megszökött.
(2)	A pénzügyőr a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állíthatja azt
a)	aki a pénzügyőri felszólításra nem tudja a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni, vagy
annak igazolását megtagadja,
b)	aki a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható.
(3)	A pénzügyőr jogosult a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok
felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti körözött személyek nyilvántartásában
szereplő, a körözés alapján előállítandó személyt az intézkedés helye szerint illetékes
rendőrkapitányságra előállítani. Az előállított személy átszállításáról, az intézkedést elrendelő vagy
az intézkedésben megjelölt hatóság elé állításáról az előállítást elrendelő hatóság gondoskodik.
(4)	Az előállítással a személyi szabadság csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át
korlátozható. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a
NAV előállítást foganatosító vámszervének, illetve nyomozó szervének vezetője egy alkalommal 4
órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát az intézkedés kezdetétől kell számítani.
(5)	Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás
időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.
(6)	Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján elfogott, illetve előállított külföldi személy
személyi szabadsága legfeljebb az abban meghatározott időtartamig korlátozható.
(7)	Az (1) és (3) bekezdésen alapuló elfogást, előállítást a pénzügyőr abban az esetben is
alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során észleli, hogy az elfogás, előállítás
feltételei olyan személlyel szemben állnak fenn, akivel szemben az elfogás, előállítás nem a NAV
nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt szükséges.
(8)	Ha az elfogást követően az előállítás a NAV nyomozó hatósága elé történik, a NAV nyomozó
hatóságának kell biztosítania azt a lehetőséget, hogy az előállított egy hozzátartozóját vagy más
személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját. Ha az előállított nincs
117
abban a helyzetben, hogy e jogával élhessen, az értesítési kötelezettség a NAV nyomozó hatóságát
terheli. Ha az előállított fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell
törvényes képviselőjét vagy gondnokát. Ha az elfogást követően az előállítás a rendőrséghez
történik, a rendőrség a rá vonatkozó szabályok szerint jár el.
Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen
36/E. § (1) A pénzügyőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági döntés nélkül nem léphet be,
illetve nem hatolhat be, kivéve
a)	a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének
megakadályozása, megszakítása vagy a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó
bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás terheltjének elfogása és előállítása céljából;
b)	a Be.-n, illetve a Szabs. tv.-en alapuló, a NAV hatáskörébe tartozó esetekben az elővezetés
végrehajtása érdekében;
c)	ha az előállítás e törvényben meghatározott egyéb okból szükséges.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában pénzügyőr alatt a Be.-n alapuló elővezetés
végrehajtása körébe a NAV nyomozó hatósága állományában álló, a 34/Y. § (la) bekezdés a)
pontja szerinti pénzügyi nyomozót, a Szabs. tv.-en alapuló elővezetés végrehajtása körében a NAV
vámszerve állományában álló pénzügyőrt kell érteni.
(3)	A NAV kormányrendeletben meghatározott szerve állományába tartozó pénzügyőr az (1)
bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedés foganatosítására - a hatáskörrel rendelkező
nyomozóhatóság felkérése alapján - más nyomozóhatóság hatáskörébe tartozó bűncselekmény
esetén is jogosult.
36/F. § (1) A pénzügyőr a NAV illetékes vámszerve vezetőjének hatósági döntése alapján - a
jogsértés felderítése és a hatáskörébe tartozó eljárások lefolytatása érdekében - beléphet, illetve az
ott tartózkodók akarata ellenére behatolhat olyan magánlakásba, ahol azonosított és ellenőrzött
forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a vámhatóság hatáskörébe tartozó jogsértő
tevékenységet folytatnak.
(2)	A belépést (behatolást) és a magánlakásban folytatott eljárást az érintett személy kíméletével,
lehetőleg 6 és 20 óra között kell végrehajtani, továbbá az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3)	Ha a jelen §-on alapuló intézkedést a vámhatóság hatáskörébe tartozó egyéb hatósági eljárás
követi, a magánlakásba való belépés (behatolás) ellen panasznak nincs helye, az, és az intézkedés
során tanúsított pénzügyőri tevékenység az adott hatósági eljárásban biztosított, az ügy érdemét
érintő jogorvoslati kérelemben támadható.
36/G. § (1) A pénzügyőr a 36/E. § és 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból - jogszabály
eltérő rendelkezése hiányában - magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, helyiségbe is beléphet,
illetve - az ott tartózkodók akarata ellenére, továbbá a birtokos távollétében is - behatolhat.
(2)	Ha a pénzügyőr a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, illetve helyiségbe a 36/F. § (1)
bekezdés szerinti esetben és célból lép be vagy hatol be, az intézkedésről jegyzőkönyvet kell
felvenni, ha pedig a birtokos távollétében hatol be, az intézkedésnél két hatósági tanúnak is jelen
kell lennie.
(3)	Ha a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, helyiségbe való belépésre, illetve
behatolásra a 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból került sor, és az intézkedést a
vámhatóság hatáskörébe tartozó egyéb hatósági eljárás követi, a belépés, behatolás ellen panasznak
nincs helye, az, és az intézkedés során tanúsított pénzügyőri tevékenység az adott hatósági
eljárásban biztosított, az ügy érdemét érintő jogorvoslati kérelemben támadható.
36/H. (1) A 36/E. §-on vagy a 36/G. §-on alapuló, a birtokos távollétében történt behatolást
követően a NAV köteles a birtokost tájékoztatni, és a vagyonvédelem érdekében szükséges
intézkedést megtenni.
(2)	A 36/E-36/G. §-on alapuló magánlakásban, illetve egyéb helyen, helyiségben való tartózkodás
csak a feladat végrehajtásához szükséges ideig tarthat.
118
A helyszín biztosítása
36/1. § (1) A pénzügyőr a szolgálati feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetve
megakadályozni, hogy bűncselekmény, szabálysértés helyszínét megváltoztassák.
(2) A (1) bekezdést a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata
végrehajtása során észleli, hogy nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó
bűncselekményt, illetve nem a NAV vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértést követtek el,
továbbá akkor is, ha baleset helyszínének biztosítása szükséges. E bekezdés alkalmazásakor a
helyszín biztosítására a pénzügyőr a rendőrség megérkezéséig jogosult.
Egyéb pénzügyőri intézkedések
36/J. § A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából közutakon, közforgalom számára
megnyitott területen személyeket, járműveket - a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályban
meghatározott jelzések alkalmazásával - megállíthat.
36/K. § (1) A pénzügyőr a vám- és jövedéki jogszabályok, továbbá a NAV vámszerveinek
feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén elrendelheti az
ellenőrzés tárgyát képező áru hivatalos helyre történő azonnali beszállítását, amennyiben az
ellenőrzés biztonságos és eredményes lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a feltételek nem
adottak, vagy az ellenőrzés végrehajtása mások személyi, illetve vagyonbiztonságát veszélyezteti.
(2) Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás
során jogsértést nem állapítanak meg, kérheti igazolt költségeinek megtérítését.
36/L. § (1) Bűncselekmény gyanúja esetén a pénzügyőr jogosult halaszthatatlan nyomozási
cselekményként lefoglalás foganatosítására és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
nyomozóhatóság felé a szükséges intézkedések megtételére.
(2)	A (1) bekezdést a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata
végrehajtása során nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúját
észleli.
(3)	A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja esetén az (1)
bekezdés szerinti jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik
akkor, ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell, feltéve, hogy az intézkedés
szükségességének időpontjában a szolgálaton kívül lévő pénzügyőr intézkedésre alkalmas
állapotban van.
(4)	A NAV vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén a pénzügyőr lefoglalást a Szabs.
tv. szerint alkalmazhat. A lefoglalás ellen a Szabs. tv. szerinti panasznak van helye.
36/M. § (1) A pénzügyőr eljárása során megvizsgálhatja, hogy az ellenőrzés alá vont áru
tulajdonosának van-e az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett, végrehajtható adó- vagy
vámtartozása, illetve végrehajtás alá vont adó módjára behajtandó köztartozása, továbbá e vizsgálat
eredményeként jogosult a végrehajtás alá vonható ingó vagyontárgyak lefoglalására.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti foglalás ellen az Art. szerinti végrehajtási kifogásnak van helye,
amelyet az áru tulajdonosának székhelye szerint illetékes adóztatási szervhez kell benyújtani.
(3)	Ingófoglalás céljából, továbbá - ha azt jogszabály lehetővé teszi - a végrehajtásban való
pénzügyőri közreműködés céljából a pénzügyőr magánlakásba, és magánlakásnak nem minősülő
egyéb helyre beléphet.
36/N. § (1) Ha gyanú merül fel arra, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében
kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, a pénzügyőr jogosult az ilyen személy
beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére.
(2)	A beleegyezés megtagadása esetén a NAV illetékes vámszervének vezetője felhatalmazó
kérelmet terjeszt elő az illetékes ügyészséghez. Ilyen esetben a vizeletvétel és az orvosi vizsgálat
csak az ügyész felhatalmazásával rendelhető el.
(3)	A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát nem haladhatja meg.
119
(4)	Az intézkedés alkalmazása ellen csak amiatt van helye a 35/F. § szerinti panasznak, ha az
érintett beleegyezése megtagadása ellenére ügyészi felhatalmazás nélkül rendelték el a vizeletvételt
és az orvosi vizsgálatot, illetve akkor, ha a feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát
meghaladta.
Képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel készítése
36/0. § (1) A pénzügyőr az intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben
az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, továbbá az intézkedés, illetve az ellátott
szolgálati feladat szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és
hangfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készíthet.
(2)	A jelen § alkalmazásában intézkedés alatt az e fejezet szerinti intézkedéseken és kényszerítő
eszközök alkalmazásán túl a vámhatóság feladatait meghatározó jogszabályok szerinti
intézkedéseket, helyszíni eljárásokat is érteni kell.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes
adat kizárólag
a)	a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés, továbbá a vámhatóság feladatait
meghatározó jogszabályok, vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-,
szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, vagy
b)	körözött személy vagy tárgy azonosítása céljából, vagy
c)	az intézkedés, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása jogszerűségének közigazgatási eljárásban
történő vizsgálata céljából, vagy
d)	az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében
használható fel.
(4)	Ha a (3) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból
azokra nincs szükség, az (1) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő 30 nap elteltével
törölni kell.
(5)	Ha a felvétel felhasználására a (3) bekezdés szerinti eljárásokban kerül sor, az adatok
kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.
36/P. § (1) A 36/0. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 36/0. § (1) bekezdése
szerint rögzített felvételből - jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési,
igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából - a nyomozóhatóságok,
a szabálysértési hatóságok, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség
terrorizmust elhárító szerve, a közlekedés szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági
eljárást folytató hatóság, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása
érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának
gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot.
(2)	A NAV a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és
egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen
magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.
(3)	Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a 36/0. § (3) bekezdésében
megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében kérheti, hogy az
adatot annak kezelője az adat továbbításáig, de legfeljebb 30 napig ne törölje.
(4)	A (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a felvétel rögzítésétől számított, a 36/0. § (4)
bekezdésében meghatározottak szerinti 30 napon belül, a jog vagy jogos érdek valószínűsítésével
van lehetőség.
(5)	Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni.
Ha a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított 30 napon belül nem kerül sor
megkeresésre, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell.”
344.	§ A NAV tv. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
120
„(4) Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs
lehetőség, a pénzügyőr a bilincs, a rendőrbot vagy az útzár helyett más eszközt is igénybe vehet, ha
a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az igénybe vett eszköz az
elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas.”
345.	§ A NAV tv. III. Fejezet „Vegyi eszközök, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot,
illetve más eszköz alkalmazása” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Bilincs alkalmazása
41.	§ (1) A pénzügyőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy
korlátozott személy:
a)	támadásának megakadályozására,
b)	ellenszegülésének megtörésére,
c)	szökésének megakadályozására,
d)	önkárosításának megakadályozására.
(2) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását. A
bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására milyen okból
került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés. Ha a megbilincseltet más hatóságnak
átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni.”
346.	§ A NAV tv. III. Fejezet „Szolgálati kutya alkalmazása” alcíme helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Vegyi eszköz, sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve más eszköz alkalmazása
42.	§ (1) A pénzügyőr a szolgálatban kényszerítő eszközként rendszeresített vegyi eszközt,
sokkoló eszközt, illetve rendőrbotot alkalmazhat:
a)	a mások vagy a saját életét, testi épségét, illetve az őrzésére bízott vagyon biztonságát
közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására,
b)	a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.
(2) A pénzügyőr rendszeresített pirotechnikai eszközt alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi
épsége közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, illetve a szándékos bűncselekmény elkövetésén
tetten ért személy elfogása alkalmával, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei fennállnak.”
347.	§ A NAV tv. III. Fejezet „Útzár telepítése, megállásra kényszerítés” alcíme helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Szolgálati kutya alkalmazása
43.	§ (1) A pénzügyőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát - pórázon vagy anélkül - kényszerítő
eszközként alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak.
(2)	A pénzügyőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat az intézkedés
elleni tevőleges ellenállás leküzdéséhez.
(3)	A pénzügyőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat
a)	súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására,
b)	a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy elfogására,
c)	a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás
elhárítására.”
348.	§ A NAV tv. III. Fejezet „Bilincs alkalmazása” alcíme helyébe a következő
rendelkezés lép:
121
„Útzár telepítése, megállásra kényszerítés
44.	§ (1) A NAV - autópálya és autóút kivételével - közút vagy közforgalom elől el nem zárt
magánút forgalmának korlátozását vagy lezárását rendelheti el a NAV nyomozó hatósága
hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a
NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogására, ennek során
-	a közlekedés biztonságát is figyelembe véve, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel -
útzárat telepíthet.
(2)	Útzár alkalmazása során a NAV járművek áthaladását torlaszszerűen vagy más módon lassító,
megakadályozó építményt, technikai berendezést vagy ezek hiányában bármilyen eszközt telepíthet,
amellyel az intézkedés foganatosítása elől járművel menekülő személyek feltartóztatása, elfogása
elérhető.
(3)	A NAV az (1) bekezdésben meghatározott célból autópályán és autóúton útzár telepítését az
illetékes rendőrhatóságtól kérheti.
(4)	A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy, illetve a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény
elkövetőjének elfogása érdekében - ha járművel menekül - a pénzügyőr mások személyét és
biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és - a NAV-nál rendszeresített technikai
eszköz felhasználásával is - megállásra kényszerítheti.”
349.	§ (1) A NAV tv. 45. § (l)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyőrt a lőfegyver-használati jog - a jogos védelem és a végszükség esetein kívül -
az e törvényben meghatározottak szerint illeti meg.
(2) Ha e törvény szerint a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, a pénzügyőr bármely dolgot
fegyverként használhat. A lőfegyver használatára vonatkozó szabályokat ebben az esetben is
értelemszerűen alkalmazni kell.”
(2)	A NAV tv. 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Tilos a szolgálati fegyvert elővenni, bárkire ráfogni, tüzelési készenlétbe helyezni, vagy
valakivel szemben a fegyverhasználatot kilátásba helyezni, ha a lőfegyverhasználatnak az e
törvényben meghatározott feltételei nem valósultak meg, kivéve
a)	NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy elfogásakor,
b)	a 36/E. § (3) bekezdés szerinti esetben.”
350.	§ A NAV tv. 46.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) A pénzügyőr - szolgálatának jogszerű teljesítése közben - lőfegyverhasználatra
jogosult:
a)	az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására,
b)	a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására,
c)	a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény lőfegyverrel,
robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének
megakadályozására,
d)	lőfegyver, illetve robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény
megakadályozására,
e)	az emberi élet kioltását szándékosan elkövető elfogására, szökésének megakadályozására,
f)	azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz letételére
irányuló pénzügyőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy a más, az élet
kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal,
122
g)	a NAV által elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett, vagy bírói döntés alapján
fogva tartott személy erőszakos kiszabadításának megakadályozására, az azt megkísérlővel
szemben,
h)	a saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására.
(2)	Nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján más állam területén
szolgálatot ellátó pénzügyőr nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi
aktusában meghatározott esetekben és módon használhat lőfegyvert.
(3)	Pénzügyi nyomozói vagy vámhatósági feladatokat ellátó külföldi szerv tagja Magyarország
területén a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényben, nemzetközi
szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján meghatározott esetben és módon
használhat lőfegyvert.”
351.	§ A NAV tv. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A NAV bűnügyi főigazgatósága és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szervei (a
továbbiakban: felhatalmazott szervek) - e törvény keretei között - a Be. által a NAV
nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény elkövetésének megelőzésére,
megakadályozására, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására,
elfogására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, büntetőeljárás alól
magát kivonni kívánó terhelt büntetőeljárásban történő részvételének biztosítására, valamint a
büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, a fedett nyomozók és
fedőintézmények, a titkosan együttműködő személyek védelme, valamint a titkosan együttműködő
személyek bevonása, ellenőrzése érdekében titokban információt gyűjthetnek. A titkosan
együttműködő személyek bevonása, ellenőrzése céljából bírói engedélyhez nem kötött titkos
információgyűjtés végezhető.”
352.	§ A NAV tv. 82. §-a a következő a) ponttal egészül ki:
(.Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„a) a NAV személyi állományának képzését szolgáló továbbképzési rendszer szabályait,”
353.	§ A NAV tv. 98/0. §-a a következő (12c) bekezdéssel egészül ki:
„(12c) A (12a) bekezdéstől eltérően, amennyiben az érintett vezetői munkakörbe, pénzügyi
nyomozói munkakörbe történő kinevezését, II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba történő
átsorolását, illetve a 31/A. § szerinti címadományozást megelőzően megállapított illetménye (jelen
bekezdés alkalmazásában: megelőző illetmény) meghaladja a (12a) bekezdés alapján
megállapítható illetményét (jelen bekezdés alkalmazásában: megállapított illetmény), úgy a
megelőző illetménynek a megállapított illetményt meghaladó részét külön illetményelemként, mint
illetménykülönbözet kell nyilvántartani. Az így megállapított illetménykülönbözetre egyebekben
jelen § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
354.	§ A NAV tv. 98/P. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98/P. § Az a 2015. január 1-jén a NAV állományába tartozó pénzügyőr, aki
a)	a Vám- és Pénzügyőrség állományából került a NAV állományába, és
b)	olyan munkakört tölt be, amelynek betöltéséhez a pénzügyőrnek rendészeti szakvizsgával kell
rendelkeznie, és
c)	a középfokú szaktanfolyamot elvégezte, vagy annak elvégzése alól jogszabály alapján
mentesült, és
d)	legalább 3 évet töltött vezetői munkakörben, illetve vezetői beosztásban,
mentesül a rendészeti szakvizsga megszerzésének kötelezettsége alól.”
123
355.	§ A NAV tv. a következő alcímmel egészül ki:
„Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
98/Q. § E törvény IV. fejezete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.”
356.	§ A NAV tv. 7. számú melléklete helyébe e törvény 15. melléklete lép.
357.	§ A NAV tv.
1.	13. § (4) aj pontjában a „helyi kisebbségi önkormányzatokkal” szövegrész helyébe a „helyi
nemzetiségi önkormányzatokkal” szöveg,
2.	13. § (7) bekezdésében a „bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását”
szövegrész helyébe a „bűncselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását és nyomozását”
szöveg,
3.	16/A. § (5) bekezdésében az „a NAV foglalkoztatási szabályzata” szövegrész helyébe az „a
NAV foglalkoztatási szabályzata (a továbbiakban: foglalkoztatási szabályzat)” szöveg,
4.	17. § (1) bekezdésében a „Hszt. 2. § a)-b), e)-j), h),j), m) s) és v) pontja” szövegrész helyébe
a „Hszt. 2. § a)-b), e)-f), h), j), m) és v) pontja” szöveg, a „49. § (l)-(3) bekezdése” szövegrész
helyébe a „49. §-a” szöveg, a „150-178. §-a” szövegrész helyébe a „150-178/A. §-a” szöveg,
5.	17/E. § (2) bekezdésében a „szolgálati viszonyát” szövegrész helyébe a „hivatásos szolgálati
jogviszonyát” szöveg, a (4) bekezdésében a „hivatásos jogviszonya” szövegrész helyébe a
,hivatásos szolgálati jogviszonya” szöveg,
6.	17/G. § (1) bekezdésében az „a fizetési felszólítással,” szövegrész helyébe az „a fizetési
felszólítással, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal,” szöveg,
7.	18. § (1) bekezdésében a „Kttv. 14-25. §-a” szövegrész helyébe a „Kttv. 6. § 20a. pontja, 11.
§ (4)-(6) bekezdése, 14-25. §-a, 41/A-41/B. §-a,” szöveg, a „145-149. §-a” szövegrész helyébe a
„145-149/A. §-a” szöveg,
8.	18/A. § (6) bekezdésében az „a vizsgálat lefolytatásában részt vevő asszisztens,” szövegrész
helyébe az „a vizsgálat lefolytatásában részt vevő asszisztens, az alkalmassági vizsgálatot végző
szerv vezetője,” szöveg,
9.	18/B. § (4) bekezdésében a „(2) bekezdés c) és e)-f) pontjában” szövegrész helyett a „(2)
bekezdés c) és e)-g) pontjában” szöveg, az (5) bekezdésében a „(2) bekezdés d)-f) pontjában”
szövegrész helyett a „(2) bekezdés d)-g) pontjában” szöveg a (6)-(7) bekezdésében, a „(2) bekezdés
c)-j) pontjában” szövegrész helyett a „(2) bekezdés c)-g)” pontjában szöveg,
10.	18/D. § (4) bekezdésében, 31/A. § (1) bekezdésében, a „NAV foglalkoztatási
szabályzatában” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási szabályzatban” szöveg, a 33/E. § (5)
bekezdésében a „NAV foglalkoztatási szabályzata” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási
szabályzat” szöveg,
11.	19/A. § (2) bekezdésében, 19/B. § (2) bekezdésében, 20/A. § (1) bekezdésében a „fizetés
nélküli szabadság” szövegrész helyébe az „illetmény nélküli szabadság” szöveg,
12.	19/G. §-ában az „az e törvényben foglaltak szerint” szövegrész helyébe az „a munkaköre
betöltéséhez szükséges” szöveg,
13.	20. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „munkakör betöltéséhez szükséges szakirányú
felsőfokú iskolai végzettségű” szövegrész helyébe a „felsőfokú iskolai végzettséget igénylő
munkakört betöltő, szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező” szöveg, a (3) bekezdés
124
nyitó szövegrészében a „középiskolai végzettségű” szövegrész helyébe a „felsőfokú iskolai
végzettséget nem igénylő munkakört betöltő” szöveg,
14.	21. § (1) bekezdésében az „a kormánytisztviselői illetményalap (a továbbiakban:
illetményalap)” szövegrész helyébe az „az illetményalap” szöveg,
15.	28/F. §-ában a „28/D. § (5)-(6) és” szövegrész helyébe a „28/D. § (5) és” szöveg, a „28. §
(1)-(2) bekezdése” szövegrész helyébe a „28. § (1), (2a) és (7) bekezdése”, a „28/D. § (l)-(3)
bekezdése” szövegrész helyébe a „28/D. § (l)-(3) és (6) bekezdése” szöveg,
16.	31. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „kormánytisztviselő nyugdíjba vonulása, illetve a
pénzügyőr nyugdíjazása” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő, pénzügyőr nyugdíjba vonulása,
illetve elhalálozása” szöveg, a (3) bekezdés a) pontjában a „nyugdíjazás” szövegrész helyébe a
„nyugdíjazás, illetve az elhalálozás” szöveg,
17.	32/C. § (6) bekezdés a) pontjában a „Kttv. 42. § (8) bekezdése” szövegrész helyébe a „Kttv.
39.	§ (4) bekezdése, 42. § (8) bekezdése” szöveg, b) pontjában az „az 59. § (1) bekezdés b) pontja,
illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „illetve e törvény 17/A. § (1)
bekezdése vagy 33/F. § (1) bekezdése” szöveg,
18.	32/K. § (4) bekezdés b)-c) pontjában a Jogviszonytól” szövegrész helyébe a Jogviszony
esetén” szöveg,
19.	32/Q. § (1) bekezdésében a „32/K. §” szövegrész helyébe a „32/K-32/M. §” szöveg,
20.	32/T. § (4) bekezdésében az „illetmény kifizetése” szövegrész helyébe az „illetmény,
távolléti díj kifizetése” szöveg,
21.	32/Z. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „59. § (1) bekezdésének b) és f) pontja,
illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „59. § (1) bekezdésének j) pontja,
illetve e törvény 17/A. § (1) bekezdése vagy 33/F. § (1) bekezdése” szöveg,
22.	33/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)”
szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg,
23.	33/C. § (1) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti üzletvezetési,”
szövegrész helyébe a „gazdasági társaságnál” szöveg,
24.	33/C. § (2a) bekezdés a) pontjában az „érdekképviseleti szervezetben” szövegrész helyébe
az „a 33/B. § (8) bekezdésben említett szervezetek kivételével érdekképviseleti szervezetben”
szöveg,
25.	33/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „tevékenység folytatása, ha” szövegrész
helyébe a „tevékenység folytatása, különösen ha” szöveg,
26.	33/G. § (1) bekezdésében a „ha kormányzati szolgálati jogviszonyából” szövegrész helyébe
a „ha a kormányzati, illetve hivatásos szolgálati tevékenysége során a kormányzati szolgálati
jogviszonyából” szöveg,
27.	33/G. § (4) bekezdés b) pontjában az „az i)-k) pont szerinti” szövegrész helyébe az „a k)-m)
pont szerinti” szöveg, (5) bekezdésében a „(3) bekezdés h) pont szerinti” szövegrész helyébe a „(3)
bekezdés j) pont szerinti”, az „az i)-k) pont szerinti” szövegrész helyébe az „a k-m) pont szerinti”
szöveg,
28.	33/1. § (2) bekezdés b) pontjában a „(3) bekezdés d) és f) pontjában” szövegrész helyébe a
„(3) bekezdés d),j) és h)-i) pontjában” szöveg, c) pontjában a „(3) bekezdés e) és g)-h) pontjában”
szövegrész helyébe a „(3) bekezdés e), g) és j) pontjában” szöveg, a d) pontjában a „(4)-(5)
bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) és (5) bekezdésben” szöveg, az e) pontjában a „(3)
125
bekezdés i) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés k) pontjában” szöveg, az J) pontjában a
„(3) bekezdés j)-k) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés l)-m) pontjában” szöveg,
29.	33/J. § (6) bekezdés d) pontjában az „a vezetése alatt álló fegyelmi tanács” szövegrész
helyébe az „ő, illetve a vezetése alatt álló fegyelmi tanács” szöveg,
30.	33/J. § (7) bekezdésében az „együttesen valósították meg” szövegrész helyébe a „követték
el” szöveg,
31.	33/K. § (l)-(3) bekezdésében a „rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő” szövegrész
helyébe a „rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás”
szöveg,
32.	33/T. § (1) bekezdésében a „ha a vizsgálóbiztos pénzügyőr” szövegrész helyébe a „ha a
vizsgálóbiztos nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőr” szöveg,
33.	33/U. § (1) bekezdés b) pontjában az „az erről szóló határozat végrehajtásáig” szövegrész
helyébe az „az erről szóló határozat kihirdetésétől, illetve ennek hiányában a közlésétől kezdve,
annak végrehajtásáig” szöveg,
34.	33/W. § (9a) bekezdésében a „tanú esetében” szövegrész helyébe a „tanú kérésére” szöveg,
35.	33/W. § (9d) bekezdésében a „képviselője” szövegrész helyébe a „képviselője, illetve a
szakértő” szöveg,
36.	33/Y. § (3) bekezdés a) pontjában a „(3) bekezdés a)-h) pontjai” szövegrész helyébe a „(3)
bekezdés a)-j) pontjai” szöveg,
37.	33/Z. § (4) bekezdésében a „ha a fegyelmi tanács tagja pénzügyőr” szövegrész helyébe a „ha
a fegyelmi tanács tagja nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőr” szöveg,
38.	34/C. § (1) bekezdésében a „34/A. § (2)-(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „33/G. § (2a)-
(2b) bekezdés” szöveg,
39.	34/D. § (3) bekezdésében a „33/G. § (3) bekezdés b)-h) pontjában” szövegrész helyébe a
„33/G. § (3) bekezdés b)-j) pontjában” szöveg,
40.	34/D. § (5) bekezdésében a „33/N. § (3) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség”
szövegrész helyébe a „33/N. § (3) bekezdés szerinti, NAV-ot terhelő megtérítési kötelezettség”
szöveg,
41.	34/E. § (5) bekezdésében a „33/P. § (7)-(8) bekezdés” szövegrész helyébe a „33/P. § (7)-(8a)
bekezdés” szöveg,
42.	34/K. § (5) bekezdésében a „(2) bekezdésben foglaltak” szövegrész helyébe a „(2)-(4)
bekezdésben foglaltak” szöveg,
43.	34/M. §-ában a „34/L. § rendelkezései” szövegrész helyébe a „34/F-34/L. § rendelkezései”
szöveg,
44.	34/N. § (5) bekezdésében a „bizonyítania, hogy” szövegrész helyébe a „bizonyítania a kár
bekövetkeztét és mértékét, valamint azt, hogy” szöveg,
45.	34/P. § (4) bekezdésében a „kapott” szövegrész helyébe a Juttatható” szöveg,
46.	34/W. § (l)-(2) bekezdésében a „(4) bekezdés a)-i) pontjaiban” szövegrész helyébe a „(4)
bekezdés a)-j) pontjaiban” szöveg, (2) bekezdésében a „(4) bekezdés j)-k) pontjaiban” szövegrész
helyébe a „(4) bekezdés k)-l) pontjaiban” szöveg, (10) bekezdésében a „(4) bekezdés b)-g) és j)-k)
pontjaiban” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés b)-g) és j)-l) pontjában” szöveg, (11) bekezdésében
a «(7) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a „(7) bekezdés a) és c) pontjában” szöveg,
126
47.	37/B. § (1) bekezdésében a „ 36. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „36/A-36/H. §-
ban, illetve a 36/N. §-ban” szöveg,
48.	39. § (1) bekezdésében a „kényszer kivételével” szövegrész helyébe a „kényszer és bilincs
kivételével” szöveg,
49.	48. § (1) bekezdés a) pontjában a „személy a támadással hagyjon fel,” szövegrész helyébe a
„felhívott az intézkedésnek engedelmeskedjen,” szöveg,
50.	53. § (7) bekezdésben az „anyakönyvi nyilvántartásban” szövegrész helyébe az
„anyakönyvben”szöveg,
51.	53. § (8) bekezdésben a „kár megtérítésére az” szövegrész helyébe a „kár megtérítésére,
valamint személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíj érvényesítésére az” szöveg,
52.	57. § (2) bekezdésében „kárt megtéríti, az” szövegrész helyébe a „kárt megtéríti, illetve
személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíjat megfizeti, az” szöveg,
53.	57. § (3) bekezdésében, 58. § (3) bekezdésében az „olyan bűncselekményt követett el,
amellyel más életét szándékosan kioltotta” szövegrész helyébe a „más életének szándékos
kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható” szöveg,
54.	58. § (2) bekezdésében a „kár megtérítésére, az” szövegrész helyébe a „kár megtérítésére,
illetve a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére, az” szöveg,
55.	71. §(1) bekezdésben a „feladatok ellátásához” szövegrész helyébe a „feladatok, illetve a
77. § szerinti feladatok ellátásához” szöveg,
56.	71. § (2) bekezdésében a „feladatok ellátása” szövegrész helyébe a „feladatok, illetve a 77. §
szerinti feladatok ellátása” szöveg,
57.	82. § c) pontjában az „egyetértésben a kényszerítő eszközök” szövegrész helyébe az
„egyetértésben az e törvény szerinti pénzügyőri intézkedések és a kényszerítő eszközök” szöveg,
58.	82/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „kizárólag pénzügyőr tölthet be;” szövegrész helyébe a
„kizárólag pénzügyőr tölthet be, továbbá azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez a
pénzügyőrnek rendészeti szakvizsgával kell rendelkeznie;” szöveg,
59.	82/A. § (1) bekezdés h) pontjában a „kell tekinteni” szövegrész helyébe a „kell tekinteni,
valamint azon munkaköröket, amelyek tekintetében a szaktanfolyam elvégzésének kötelezettsége
nem áll fenn” szöveg
lép.
358.	§ Hatályát veszti a NAV tv.
1.	18/B. § (3) bekezdésében a „képzettségének és” szövegrész,
2.	31. § (3 a) bekezdése,
3.	32/Y. § (9) bekezdése,
4.	34/A. § (2)-(3) bekezdése,
5.	34/P. § (3) bekezdésében a „valamint a foglalkoztatott nem vagyoni kárát,” szövegrész,
6.	37. §-a,
7.	38. § (1) bekezdése és (3)-(4) bekezdése,
8.	39. § (5)-(6) bekezdése,
127
9.	45. § (3) bekezdése,
10.	98/P. §-t megelőző alcím.
XI.	Fejezet
AZ ELEKTRONIKUS KÖZÚTI ÁRUFORGALOM ELLENŐRZŐ RENDSZERHEZ
KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
39.	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
359.	§ A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/C. §-a a következő (5)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben
meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az
adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából - egyedi informatikai alkalmazás
igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel vagy megkeresés útján - jogosult átvenni a gépjármű-
nyilvántartásból a járműazonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait
és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat, az arra vonatkozó
adatot, hogy ellenőrzés alá vont jármű a díjköteles útszakaszok térítésmentes használatára
jogosultak nyilvántartásában szerepel, valamint a közút kezelője vagy az általa megbízott
közreműködő által mért, a jármű tömegére, tengelyterhelésére, valamint méretére vonatkozó
adatokat. Az állami adó és vámhatóság a feladatai ellátásához átvett adatokat 7 évig kezelheti.”
40.	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
360.	§ Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a
továbbiakban: Élelmiszer tv.) 38. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti
szervet az adó- és vámtitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyének
azonosításához vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátásához szükséges.
Az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, az állami adó-
és vámhatóság által működtetett EKAER—ben a 4. § szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
felügyeleti hatáskörébe tartozó termékek fuvarozásával összefüggésben rögzített adatokat a
rögzítést követően haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
részére az ügyfél személyének azonosítása és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági
feladatának ellátása céljából.”
361.	§ Az Élelmiszer tv. 38/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az állami adó- és vámhatóság részére a törvényben
meghatározott feladatai ellátása érdekében megkeresésre elektronikus úton adatokat ad át a FELIR-
ből, illetve hozzáférést biztosít a FELIR-hez.”
362.	§ (1) Az Élelmiszer tv. 47/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„47/B. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, az élelmiszerlánc hatósági felügyeleti
tevékenységével összefüggő feladatai ellátásának fedezése érdekében az élelmiszerlánc (2)
bekezdésben meghatározott szereplői évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni.
128
(2)	Az Élelmiszer tv. 47/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
§ a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A felügyeleti díj mértéke - a (3a)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel - a felügyeleti díj
fizetésére kötelezett (2) bekezdés szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve
népegészségügyi termékadó nélkül számított
a)	előző évi értékesítési nettó árbevételének, vagy
b)	- személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy - előző évi jövedelmének
0,1%-a.
(3 a) A felügyeleti díj mértéke a felügyeleti díj fizetésére kötelezett, a kereskedelmi törvény
szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetében az e tevékenységből származó, jövedéki
adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevételének
-	500 millió forintot meg nem haladó része után 0 %,
-	az 500 millió forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,
-	az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 %,
-	a 100 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 %,
-	a 150 milliárd forintot meghaladó, de 200 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 %,
-	a 200 milliárd forintot meghaladó, de 250 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 %,
-	a 250 milliárd forintot meghaladó, de 300 milliárd forintot meg nem haladó része után 5 %,
-	a 300 milliárd forintot meghaladó része után 6 %.”
(3)	Az Élelmiszer tv. 47/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti felügyeleti díj fizetésére kötelezett az ott meghatározott összegű
felügyeleti díj megfizetése helyett választása alapján a (3)-(3a) bekezdés szerint számított
felügyeleti díjat a (8) és (9) bekezdés szerint vallja be és fizeti meg.”
(4)	Az Élelmiszer tv. 47/B. § (10)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet megillető felügyeleti díjat az élelmiszerlánc-
biztonsági stratégiában, a többéves tervben és az éves ellenőrzési tervben meghatározott feladatok
végrehajtására kell fordítani. Az évente befolyt felügyeleti díj 10%-át fejlesztésre kell fordítani. A
felügyeleti díjból befolyt bevétel működésre is fordítható.
(11)	Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet megillető felügyeleti díj felhasználásáról az
élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elkülönített nyilvántartást vezet. A felhasználásról feladatonkénti
szöveges beszámolót kell készíteni az országos főállatorvos részére a felhasználást követő év április
30-ig.”
41.	Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról
szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása
363.	§ Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos
díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Útdíjtv.) 2. § 17. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„17. UD rendszer: az útdíj bevallását, kivetését, beszedését, az útdíj megfizetése és az útdíjköteles
elemi útszakaszok jogszerű használata ellenőrzésének támogatását lehetővé tévő elektronikus
rendszer, ideértve az úttestbe épített áthajtásos tömegmérő pontokat is;”
364.	§ Az Útdíjtv. 17. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az UD rendszerben kezelt adatok teljes körét egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével
közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) jogosult átvenni)
,,f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben
meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az
adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából.”
365.	§ (1) Az Útdíjtv. 26. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A felügyeleti szerv a felügyeleti jogkörében eljárva jogosult a díjfizetési kötelezettséggel
érintett gépjárműveknek a díjfizetési kötelezettséggel kapcsolatos alábbi jellemzőit, valamint az
úthasználók, üzembentartók, és a szerződött díjfizetők alábbi személyes adatait kezelni a díjszedés
hatékony lebonyolítása érdekében, a díj, illetve a bírság megfizetésére irányuló követelés
elévüléséig:)
,,k) a gépjármű vagy gépjárműszerelvény össztömegét, tengelyterhelését, valamint méretét.”
(2) Útdíjtv. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az útdíjszedő a 6. § (4) bekezdésében és a 17. §-ban meghatározott feladatai ellátása,
valamint az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához
szükséges adatszolgáltatás teljesítése érdekében az (1) bekezdés c)-k) pontjában meghatározott
adatokat jogosult kezelni az adat keletkezését követő 7 évig.”
366.	§ Az Útdíjtv. a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy az úttestbe épített áthajtásos
tömegmérő pontok működtetésének részletszabályait rendeletben határozza meg.”
XII.	Fejezet
A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
42.	A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása
367.	§ A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban:
Ktdt.) 1. § (3) bekezdése a következő g)-i) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék)
,,g) az egyéb műanyag termék;
h)	az egyéb vegyipari termék;
i)	az irodai papír.”
368.	§ (1) A Ktdt. 2. § 6. pontja a következő g)-i) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
csekély mennyiségű kibocsátó: a tárgyévben)
„gj 2 kg egyéb műanyag terméket,
h)	200 kg egyéb vegyipari terméket,
i)	200 kg irodai papírt”
130
(meg nem haladó tömegű termékdíjköteles terméket - kizárólag végfelhasználó vevő részére -
belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett;)
(2) A Ktdt. 2. §-a a következő 18a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„18a. irodai papír: információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papír,
amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra;”
369.	§ (1) A Ktdt. 3. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Nem minősül a (3) bekezdés d) pontja szerinti saját célú felhasználásnak, ha az
újrahasználható raklapot a tulajdonos a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője
számára - az engedélyezett bérleti rendszer keretén belül történő használat céljából - rendelkezésre
bocsátja.”
(2) A Ktdt. 3. § (6) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:
(A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha - e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározottak szerint - a kötelezett belföldi vevője (a továbbiakban:
nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy)
,,e) a raklapot a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetőjeként - a 3/A. §
szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történő használat céljából - vásárolja meg,
f)	a raklapot a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője számára a 3/A. §
szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történő használatra átadja.”
370.	§ A Ktdt. 4. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A termékdíjköteles termék tulajdonjogának)
„ e) az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján általános
forgalmi adófizetési kötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történő megszűnés vagy
üzletág-átruházás keretében történő átadása
(nem minősül forgalomba hozatalnak.)
371.	§ A Ktdt. 5. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A termékdíj-kötelezettség - ha e törvény másként nem rendelkezik - saját célú felhasználás
esetén)
„ c) ha a külföldről behozott csomagolás esetén az a) vagy a b) pont alapján nem határozható meg
az időpont, a csomagolás végleges lebontásának napján”
(keletkezik.)
372.	§ A Ktdt. 14. § (5) bekezdése e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől)
,,e) a csomagolószer
ea)	első belföldi vevője vagy
eb)	a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,
131
ha csomagolást hoz vagy bércsomagoltatás keretében csomagolást hozat létre a csomagolószerből,
továbbá ha az újrahasználható csomagolószer engedélyezett bérleti rendszerének szabályai szerint
az újrahasználható csomagolószert bérbe adja,”
(átvállalhatja.)
373.	§ (1) A Ktdt. 15. § (3) bekezdése j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíj átalánya:)
,,f) reklámhordozó papír termékáram esetén 8 000 Ft/év;”
(2)	Ktdt. 15. § (3) bekezdése a következő g)-i) ponttal egészül ki:
(A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíj átalánya:)
,,g) egyéb műanyag termék termékáram esetén 4 000 Ft/év;
h)	egyéb vegyipari termék termékáram esetén 4 000 Ft/év;
i)	irodai papír termékáram esetén 4 000 Ft/év.”
374.	§ A Ktdt. 40/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 3. § (3a) bekezdésének rendelkezése 2014. január 1-jétől alkalmazandó.”
375.	§ A Ktdt. a következő 40/F. §-sal egészül ki:
„40/F. § Az állami adóhatósághoz csekély mennyiségű kibocsátóként bejelentkezett kötelezettnek,
ha az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi ... törvénnyel
megállapított termékdíjköteles termék esetében is csekély mennyiségű kibocsátónak minősül, a
bejelentkezést nem kell újra megtennie.”
376.	§ A Ktdt.
a)	1. melléklete helyébe a 16. melléklet,
b)	2. melléklete helyébe a 17. melléklet,
c)	3. melléklete helyébe a 18. melléklet
lép.
377.	§ A Ktdt.
1.	2. § 19. pontjában a,fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása, a címke (ide nem értve
a polivinilklorid műanyagból készült címkét) és a záróelem, továbbá az egyszerhasználatos
ivópohár kivételével, továbbá a műanyag bevásárló reklám táska'1'1 szövegrész helyébe a
„kizárólag fémből készült fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása” szöveg,
2.	2. § 20. pontjában az „olyan csomagolószer” szövegrész helyébe az „olyan kizárólag fémből
készült csomagolószer” szöveg,
3.	3. § (2a) bekezdésében a „termékdíj raktárból belföldre történő kiszállítása’' szövegrész
helyébe a „termékdíj raktárból belföldre - a tulajdonjog átruházásával - történő
kiszállításét'’ szöveg,
4.	16/A. § (1) bekezdésében a „kereskedelmi egységgel ténylegesen” szövegrész helyébe a
„kereskedelmi egységgel, hajléktalan ellátó szervezettel, intézménnyel ténylegesen” szöveg,
5.	16/A. § (4) bekezdésében a „telephelyén magánszemély vevőtőr szövegrész helyébe a
„telephelyén végfelhasználó vevőtőr szöveg
132
lép.
378.	§ Hatályát veszti a Ktdt.
1.	3. § (6) bekezdés „belföldi szövegrésze,
2.	5. § (5) bekezdése.
XIII.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
43.	Hatályba léptető rendelkezések
379.	§ (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	Az 1. §-7. §, a 9. § (2) bekezdése, 10. §-28. §, a 29. § 1-3. pontja, 30. § (2)-(4) bekezdése, a
33.	§-39. §, a 41. §, a 44. §, a 45. §1-2. pontja, 4. pontja, 7. pontja, 9-11. pontja és 13-18. pontja, a
46.	§ 1. pontja, a 47. §-88. §, a 90. §-92. §, a 95. §-96. §, a 97. § 1. pontja, 4-7. pontja, 9-11. pontja
és 13-15. pontja, 98. §, 101. §, a 104. §-105. §, a 107. §-112. §, a 116. §-119. §, 122. § 2-3. pontja,
123. § 4. pontja, a 126. §-139. §, a 145. §-175. §, 177. §-196. §, 197. § (1), 198. §, 200. §-231. §,
233.	§-259. §, 261. §, a 263. §-265. §, 267. §-272. §, 280. § 9. és 17. pontja, 281. § 2. pontja, 288. §,
a 291. § 3. pontja, 296. §-303. §, 305. §-378. §, az 1-3. melléklete, 7-8. melléklete, 11-18.
melléklete 2015. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 100. §, a 120. §, 123. § 1. pontja 2015. július 1-jén lép hatályba.
(4)	A 9. § (1) bekezdése, a 99. §, a 121. § és a 123. § 2. pontja, 124. § 1. és 2. pontja 2016.
január 1-jén lép hatályba.
(5)	A 8. §, a 29. § 4. pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.
(6)	A 124. § 3. pontja hatálybalépésének napja az adópolitikáért felelős miniszter által a
Magyar Közlönyben közzétett azon egyedi határozat kihirdetését követő 31. nap, amely
megállapítja Magyarország és a Norvég Királyság közötti viszonosság megszűnésének időpontját.
Az adó visszatéríttetésére való jog azon ügyletek tekintetében gyakorolható utoljára, amelyek
teljesítési időpontja nem későbbi, mint a viszonosság megszüntetéséről szóló egyedi határozat
kihirdetését követő 30. nap.
44.	Jogharmonizációs záradék
380.	§ E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 92/83/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú
italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról;
b)	a Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra
alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról;
c)	A Tanács 2013/61/EU irányelve (2013. december 17.) a 2006/112/EK és a
2008/118/EK irányelvnek a francia legkülső régiók és különösen Mayotte
vonatkozásában történő módosításáról,
d)	a Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő
közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül
helyezéséről.
45.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
133
381.	§ E törvénynek a 351. §-a, a 357. § 50-54. pontja az Alaptörvény 46. cikk (6)
bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
46.	Jogszabály tervezetének egyeztetése
382.	§ E törvény
a)	367. §-378. § tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs
társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás
megállapításáról szóló, - a 98/48//EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel
módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10.
cikke, és
b)	367. §-378. § tervezetének az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994.
december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2)
bekezdése
szerinti bejelentése megtörtént.
134
1. melléklet a 2014. évi.......törvényhez
1.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)
„6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló
életbiztosítás - szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként más személy által fizetett
-	rendszeres díja (díjelőírása), azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási
szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott
biztosítási évben nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett rendszeres díjak együttes
összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második
évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét, azzal, hogy a
biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre
lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díj mentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen
időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával
arányos biztosítási díj;”
2.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.25. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.25. a Hajdú-Bét Rt., illetve a NOVOFARM Rt. élőállat-beszállítói által igénybe vehető
mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri
rendelet, valamint a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói által igénybe vehető csekély összegű
(de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet szerinti támogatás azzal, hogy
az adómentes juttatás után az adó mértékére vonatkozó rendelkezés (8. §) szerint megállapított, meg
nem fizetett személyi jövedelemadó a mezőgazdasági termelők esetében agrár csekély összegű (de
minimis) támogatásnak, a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói által igénybe vehető csekély
összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet 1. § 2. pont b)-c) alpont
szerinti kérelmező esetében általános csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül;”
3.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3. pont 9.3.1 alpontja a következő e) alponttal
egészül ki:
(9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.
9.3. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok
9.3.1. Lakáscélú felhasználás:)
,,e) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott
akadálymentesítés.”
4.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.5. pont 9.5.1 alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.
9.5. A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok)
„9.5.1. Adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem
a)	összegéből az évi 200 000 forintot meg nem haladó rész, ha a magánszemély a termőföldet
regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként,
mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált
mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó
mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja;
135
b)	összege, ha az átruházás a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az
átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerinti részarány-tulajdon megszüntetését
eredményezi és a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan
magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5
évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan
alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10
évre bérbe adja;
c)	összege, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést
folytató olyan magánszemélynek adja el, aki a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági
őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy azt az
őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása
érdekében legalább 10 évre bérbe adja,
azzal, hogy az a)-c) pont alkalmazásában az 5 vagy 10 éves időszak kezdőnapja a birtokbaadás
napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja;
d)	az a)-c) pontban nem említett esetben, ha az átruházás
da)	magánszemély részére birtok-összevonási céllal, vagy
db)	települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram
céljából, vagy
de) a Nemzeti Földalap javára
történik, a db) pont esetében azzal, hogy az átruházásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell a
szociális földprogramra vonatkozó, a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket is
szabályozó önkormányzati rendelkezés számát.
A jövedelem megállapítására értelemszerűen e törvénynek az ingatlan, vagyoni értékű jog
átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
136
2. melléklet a 2014. évi.......törvényhez
1.	Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 1. pont a)
alpont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/l. Fogalmak:
a)	A tárgyi eszköz fogalma
Tárgyi eszköznek minősül minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, telkesítés, erdő,
ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb
berendezés), tenyészállat, amely tartósan, legalább egy éven túl - közvetlenül vagy e törvényben
meghatározott módon közvetve - szolgálja a vállalkozás tevékenységét/
,,ae) Az ültetvény olyan építmény, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél
hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik, és egybefüggő területük eléri vagy
meghaladja szőlőültetvény esetén az 1000 négyzetmétert, gyümölcsfa ültetvény esetében az 1500
négyzetmétert, bogyósgyümölcs-ültetvény esetében az 500 négyzetmétert.”
2.	Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont c)
alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak
értékcsökkenésének elszámolása)
,,c) Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült
következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján: a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzési
ára, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka
számlával/számlákkal igazolt összege. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a
vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni.
A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít.
A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási,
szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi
díj, a vám, az adók - az áfa kivételével -, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások,
az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi.
Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás
vehető figyelembe. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával
igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Az ingyenesen
szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el.”
3.	Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p)
alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak
értékcsökkenésének elszámolása)
„p) A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még
használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a - személygépkocsi kivételével - a
járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított
beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni,
amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések
valamelyikében helyezi üzembe. Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összeg 1
százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések
alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint
137
pa) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, vagy agrár csekély összegű (de minimis)
támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál,
pb) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak,
vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben
foglaltak szerinti támogatásnak minősül;”
138
3. melléklet a 2014. évi.......törvényhez
Az Szja tv. 13. számú melléklet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. A 9. pont alapján igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a
6 millió forintot. A magánszemély által az adóévben érvényesített adókedvezmény összege az
állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása
szerint
a)	agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, vagy agrár csekély összegű {de minimis)
támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál,
b)	minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak,
vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben
foglaltak szerinti támogatásnak minősül.
139
4. melléklet a 2014. évi.......törvényhez
1.	A Tao. törvény 1. számú melléklet 5. pont a) alpontja az alábbiak szerint módosul:
5. A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy
összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető
„ a) immateriális javaknál (kivéve az üzleti vagy cégértéket) és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni
értékű jogoknál,”
2.	A Tao. törvény 1. számú melléklete a következő új 5/b. ponttal egészül ki:
„5lb. A számvitelről szóló törvény 3. § (5) bekezdés 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték után 10
százalék értékcsökkenési leírást érvényesít az adózó feltéve, hogy adóbevallásában nyilatkozik
arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a
rendeltetésszerű joggyakorlás elvének.”
140
5. melléklet a 2014. évi.......törvényhez
1.	. A Tao. törvény 3. számú melléklet^ rész 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:)
„5. a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított
nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz
fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerződéses feltételeire, a
tevékenység iparági sajátosságaira) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó
az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve (különös tekintettel a hiányból eredő
veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére) nem tett meg mindent a hiányból eredő
veszteség mérséklésére;”
2.	A Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész a következő 22. ponttal egészül ki:
(A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült
költségnek, ráfordításnak minősül különösen:)
„22. felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben felsőoktatási intézménynek
visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv
szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke;”
141
6. melléklet a 2014. évi.... törvényhez
Az Áfa tv. 1. számú melléklet 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Közösség területe, ezzel együtt a tagállam területe nem foglalja magában a következő
tagállamok alábbiak szerint meghatározott részét, amelyek a Közösség, ezzel együtt a tagállam
vámterületének részét képezik:)
,,c) Francia Köztársaság:
-	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében, valamint 355. cikkének (1)
bekezdésében említett francia területek;”
142
7. melléklet a 2014. évi.... törvényhez
Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. része a következő 25-45. pontokkal egészül ki:
„ (I. rész: termékek
Sorszám	Megnevezés	vtsz.)
„25.	Elő szarvasmarhafélék	0102
26.	Elő juh	0104 10
27.	Elő kecske	0104 20
28.	Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, egész és fél	0201 10 00
29.	Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, „kompenzált” negyedek	0201 20 20
30.	Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, bontatlan vagy bontott elülső testnegyed	0201 20 30
31.	Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, bontatlan vagy bontott hátulsó testnegyed	0201 20 50
32.	Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, egész és fél	0202 10 00
33.	Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, „kompenzált” negyedek	0202 20 10
34.	Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, Bontatlan vagy bontott elülső testnegyed	0202 20 30
35.	Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, bontatlan vagy bontott hátulsó testnegyed	0202 20 50
36.	Egész és félbárány frissen vagy hűtve	0204 10 00
37.	Más juhhús frissen vagy hűtve, egész és fél	0204 21 00
38.	Más juhhús frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, rövid elülső negyed	0204 22 10
39.	Egész és félbárány fagyasztva	0204 30 00
40.	Más juhhús fagyasztva, egész és fél	0204 41 00
41.	Más juhhús fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, rövid elülső negyed	0204 42 10
42.	Kecskehús, frissen vagy hűtve, egész és fél	0204 50 11
43.	Kecskehús, frissen vagy hűtve, rövid elülső negyed	0204 50 13
44.	Kecskehús, fagyasztva, egész és fél	0204 50 51
45.	Kecskehús, fagyasztva, rövid elülső negyed	0204 50 53”
143
8. melléklet a 2014. évi.... törvényhez
1.	Az Áfa tv. 4. számú melléklet 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. A kiraktározás indítványozásának feltétele, hogy a kiraktározó a kiraktározandó termék után
adóbiztosítékot nyújtson. Abban az esetben, ha a kiraktározó képviseletére pénzügyi képviselőt bíz
meg, a kiraktározó helyett a pénzügyi képviselő is nyújthatja saját nevében az adóbiztosítékot.
Abban az esetben, ha a kiraktározó az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg a 89/A. § szerint, a
kiraktározó helyett az adóraktár üzemeltetője nyújtja a saját nevében az adóbiztosítékot. Mentesül
az adóbiztosíték nyújtása alól az a kiraktározó, illetve az a pénzügyi képviselő, aki (amely) az Art.
rendelkezései szerint egyúttal minősített adózó is.”
2.	Az Áfa tv. 4. számú melléklete a következő 22/A. ponttal egészül ki:
„22/A. Amennyiben a kiraktározó helyett az adóraktár üzemeltetője jár el a 89. § (1) bekezdése
szerinti adómentesség érvényesítése érdekében a kiraktározási okmányon a kiraktározó adószáma
alatt a 258. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adószámot kell érteni, valamint ezt a tényt a
kiraktározási okmányon fel kell tüntetni.”
3.	Az Áfa tv. 4. számú melléklet 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. A vámhatóság a 19., illetve a 37. pont szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja, ha a
kiraktározó, vagy - ha az adóbiztosítékot az adóraktár üzemeltetője nyújtotta - az adóraktár
üzemeltetője a kiraktározott termék adójogi helyzetének rendezését a kiraktározástól számított 90
napon belül igazolja. Ellenkező esetben a vámhatóság az esedékessé vált adót kiszabja és beszedi,
megfizetés hiányában a kiraktározáshoz nyújtott adóbiztosíték terhére érvényesíti.”
144
9.	melléklet a 2014. évi.... törvényhez
Az Áfa tv. 8/A. számú melléklete a következő 3. ponttal egészül ki:
„3. Norvég Királyság”
145
10. melléklet a 2014. évi.... törvényhez
„ 3. melléklet a 2014. évi XXXIII. törvényhez
„ 6/B. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
A 142. § (1) bekezdés j) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek
Sorszám	Megnevezés	Vtsz.
1.	Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, melegen hengerelve, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül	7208
2.	Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül	7209
3.	Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva	7210
4.	Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül	7211
5.	Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva	7212
6.	Melegen hengerelt rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben	7213
7.	Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, kovácsolva, melegen hengerelve, melegen húzva vagy extrudálva, hengerlés után csavarva is	7214
8.	Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból	7215
9.	Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy nem ötvözött acélból	7216
10.	Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból	7217
11.	Varrat nélküli cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból (az öntöttvas cső kivételével)	7304-ből
12.	Más cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból (pl. nyitva vagy hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva)	7306-ból
13	Rács, sodronyfonat, és kerítésfonat a keresztezéseknél hegesztve, legalább 3 mm keresztmetszetű huzalból, és lyukmérete legalább 100 cm2	7314 20””
146
11. melléklet a 2014. évi.... törvényhez
1.	Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/ ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak)
,,ac) évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben
aca)	az elszámolandó adójának éves szinten összesített - vagy annak időarányos éves szintre
átszámított - összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot és
acb)	az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása
ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot,
feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal,”
2.	Az Art. 1. számú melléklet I/B/3. pontja a következő an) alponttal egészül ki:
(Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak)
,,an) havonként kell adóbevallást benyújtania a bejelentkezés évének, valamint az azt követő
évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről, feltéve, hogy jogelőd nélkül alakult.”
3.	Az Art. 1. számú melléklet I/B/3. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,b) Az átalakulással, az egyesüléssel, a szétválással létrejövő adózó általános forgalmiadó-
bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből
átalakult, egyesült vagy szétválás útján létrejött. Az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással
létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően
tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének.”
147
12. melléklet a 2014. évi.... törvényhez
Az Art. 3. számú melléklet O.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„0) Az önkormányzat jegyzőjének adatszolgáltatása
1.	A jegyző az ingatlanokat terhelő adókról szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát
követő 45 napon belül az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat az önkormányzat illetékességi
területén, a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás esetén az 500 millió forint forgalmi értéket
elérő ingatlannal, alapterület szerinti adóztatás esetén az 1000 m2-t elérő épülettel, illetve 10 000
m2-t elérő telekkel rendelkező külföldön bejegyzett szervezetek tagjairól (tulajdonosairól), illetve
az egyes tagokat megillető részesedés arányáról a külföldi szervezetek ingatlanadó bevallásában
feltüntetett adatok alapján.
2.	A jegyző az 1. pontban meghatározott határidőn belül az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat
az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy önkormányzat illetékességi
területén található termőföldje haszonbérbeadásából származó jövedelméről.”
148
13. melléklet a 2014. évi.... törvényhez
Az Art. 8. számú melléklet l./C) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„ C) A rá irányadó általános forgalmi adó bevallási gyakoriságtól függetlenül, az adóalanynak a
negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell
áttérnie, ha
a)	az általános forgalmi adóról szóló törvény 89. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott
termékértékesítés, valamint a 91. § (2) bekezdése szerinti termékértékesítésnek megfelelő
termékértékesítés vagy
b)	az általános forgalmi adóról szóló törvény 19. §, 21. § és 22. § (1) bekezdésében meghatározott
Közösségen belüli termékbeszerzés
tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó nélkül számított összesített ellenértéke
meghaladja az 50 000 eurónak megfelelő pénzösszeget. Ebben az esetben az áttéréssel érintett
időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatot a tárgynegyedév első napjától az értékhatár
meghaladásának hónapja utolsó napjáig tartó időszakról, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig
kell benyújtani. Az e pontban euróban meghatározott összeg forintra való átváltására az általános
forgalmi adóról szóló törvény átváltási árfolyamról szóló 256. §-át kell alkalmazni.”
149
14. melléklet a 2014. évi
törvényhez
Az Art. 11. számú melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:
11.	számú melléklet
A közúti fuvarozással járó tevékenység folytatásával kapcsolatos kötelezettségek részletes szabályai
I. Az EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL
MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI
FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ
ADATOK KÖRE
1.	Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre, Közösségen
belüli termékbeszerzési célú közúti fuvarozás esetén a 22/E. § (8) bekezdés b)-k) pontjaiban
meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a címzett jelenti be az állami
adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén legkésőbb a termék fuvarozásának
megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés 1) pontja szerinti adatot a címzett jelenti be a terméket
szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor. Amennyiben nem a címzett veszi át a
terméket, a 22/E. § (8) bekezdés 1) pontja szerinti adatot a terméket átvevő jelenti be a terméket
szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor.
2.	Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre, Közösségen
belüli termékbeszerzéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8)
bekezdés b)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a
terméket átvevő jelenti be az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék fuvarozásának
megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés 1) pontja szerinti adatot a terméket átvevő jelenti be a
terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor.
3.	Az 1-2. pontok szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a
termék fuvarozásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére
bocsátja.
4.	A bejelentésre kötelezett a termék szállító gépjárműre történő felrakodását követően a termék
kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig a módosítás indokának megadásával
módosíthatja az EKAER elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés g) pontja, h) pont he)
alpontja, j) pontja, k) pontja szerinti adat.
5.	Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés 1) pontja
szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát követően az
EKAER szám érvényét veszti.
II.	MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL AZ EURÓPAI
UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI
FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ
ADATOK KÖRE
1.	Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, Közösségen
belüli értékesítés céljából történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-e), g)-k)
pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be az
állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén legkésőbb a termék gépjárműre
történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a feladó
jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor. Amennyiben a termék
felrakodását nem a feladó végzi, a 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a terméket
felrakodó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor.
150
2.	Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, Közösségen
belüli értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-
e), g)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a terméket
felrakodó jelenti be az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő
felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a felrakodó jelenti
be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor.
3.	Az 1-2. pontok szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a
termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező
rendelkezésére bocsátja.
4.	A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának megadásával legkésőbb a termék gépjárműre
történő felrakodásának megkezdése előtt módosíthatja az EKAER elektronikus felületén a 22/E. §
(8) bekezdés g) pontja, h) pont he) alpontja, j) pontja, k) pontja szerinti adatokat.
5.	Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés m)
pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát
követően az EKAER szám érvényét veszti.
III.	BELFÖLDI FELADÁSI CÍMRŐL BELFÖLDI ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI
FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ
ADATOK KÖRE
1.	Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó, első belföldi
adóköteles - nem közvetlenül végfelhasználó részére történő - termékértékesítés esetén, a 22/E. §
(8) bekezdés b)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a
feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a
termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés 1) pontja szerinti
adatot a címzett jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor.
2.	Az 1. pont szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék
gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező
rendelkezésére bocsátja.
3.	A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának megadásával legkésőbb a termék gépjárműre
történő felrakodásának megkezdése előtt módosíthatja Az EKAER elektronikus felületén a 22/E. §
(8) bekezdés g) pontja, h) pont he) alpontja, j) pontja, k) pontja szerinti adatokat.
4.	Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés 1) pontja
szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát követően az
EKAER szám érvényét veszti.
IV.	AZ EKAER-hez KAPCSOLÓDÓ BEJELENTÉS SZABÁLYAI KOCKÁZATOS
TERMÉKEK ESETÉN, ÉS A KOCKÁZATI BIZTOSÍTÉKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
1.	Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén EKAER számot az
állami adó- és vámhatóság csak azon adózó számára állapít meg, aki vagy amely
a)	a kockázatos élelmiszerek tekintetében
aa)	az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon
követhetőségéről szóló VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) előírásai szerint a
tevékenységét első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként - ideértve a
bértárolási tevékenységet is - bejelentette,
ab)	az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként a VM rendelet
előírásai szerint az első magyarországi tárolási hely bejelentésének eleget tett, és
ac)	ezen alcím szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette,
b)	a külön jogszabályban meghatározott egyéb kockázatos termékek tekintetében ezen alcím
szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette.
151
2.	Kockázati biztosítékot belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a
Közösségen belüli beszerzést (ideértve a saját tulajdonú termék más tagállamból Magyarországra
történő behozatalát is), illetve első belföldi adóköteles — nem közvetlen végfelhasználó részére
történő — termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani.
3.	A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie az I-III. alcímek szerinti bejelentés
időpontjában a bejelentést megelőző 60 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített
bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés, vagy a felrakodás megkezdésének
bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó termékek, valamint a már megállapított
és még érvényes EKAER számokhoz tartozó termékek együttes adó nélküli értékének 15
százalékát. Az adózó - szükség esetén, a folyamatosan megállapított kockázatos termék érték
adatok alapján — kiegészíti a biztosítékot a fentiek szerinti mértékre.
4.	Amennyiben az adózó a 2. pont alapján több jogcímen is kötelezett biztosíték nyújtására,
kizárólag a 3. pont szerint számított, magasabb összegű biztosíték nyújtására köteles.
5.	Az állami adóhatóság az I-III. alcímek szerinti bejelentések megtételére szolgáló elektronikus
felületen a biztosítékadásra kötelezett adózó számára lehetővé teszi a biztosíték összege
változásának folyamatos nyomon követését.
6.	Az állami adó- és vámhatóság nem állapít meg újabb EKAER számot az adózó részére,
amennyiben megállapítható, hogy a biztosíték nem nyújt fedezetet az újabb bejelentéssel érintett
termékek adó nélküli értékének 15 százalékára.
7.	A biztosíték összege teljesíthető
a)	elkülönített letéti számlára történő befizetéssel,
b)	pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami
adóhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján.
8.	Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az az adózó, aki
a)	az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy
b)	legalább két éve működik és szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes
adózói adatbázisban, valamint az I-III. alcímek szerinti bejelentés időpontjában nem áll adószám
felfüggesztés hatálya alatt.
9.	A mentesség feltételeinek fennállását az állami adóhatóság folyamatosan vizsgálja. Amennyiben
a mentesség feltételei már nem állnak fenn, úgy az adózó az EKAER szám megállapítása érdekében
a 3-4. pontok szerint köteles eljárni.
10.	A biztosíték nyújtását követően az állami adóhatóság minden hónap végét megelőző 5 napon
belül felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adóhatóságnál
nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tartozás fennállása esetén a biztosíték
összegét az állami adóhatóság a tartozásra elszámolhatja. Ha a rendelkezésre álló biztosíték összege
az adózót terhelő tartozás mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adóhatóság először a
magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a
magánszemélytől levont járulékokra esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a
tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb
adótartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a
tartozások arányában. A biztosíték elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek
minősül. Az így csökkentett, vagy teljes mértékben felhasznált biztosíték összegéről az adózó az
elektronikus tárhelyére értesítést kap, ezt követően a biztosítékot a 3. pont szerinti mértékre
ismételten ki kell egészíteni a jövőbeni ügyletekhez kapcsolódó EKAER számok megállapítása
érdekében.
11.	A biztosíték összegének visszautalása iránt az állami adóhatóság intézkedik, illetve a
garanciavállalás felmondásához hozzájárulását a pénzintézet részére továbbítja,
a)	a cégnyilvántartásban szereplő adózó cégnyilvántartásból való törlése esetén a cég volt
tulajdonosai által előterjesztett kérelem alapján,
152
b)	az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége megszüntetése esetén a magánszemély kérelme
alapján,
c)	a kockázatos termék vonatkozásában a 22/E. § (1) és (4) bekezdéseiben meghatározott
tevékenység megszüntetése esetén az adózó kérelme alapján, mely kérelemben nyilatkozni kell
arról, hogy a kérelem beérkezését megelőző hatvan napban ilyen tevékenységet az adózó nem
folytatott.
12.	A 11. pont szerinti kérelem beérkezését követően az igény jogosságát az állami adóhatóság
megvizsgálja. A biztosíték visszautalásának, a garanciavállalás felmondásához való hozzájárulás
kiadásának határideje a kérelem beérkezését követő 30 nap. Az állami adóhatóság a visszatartási
jogát az adózó általa nyilvántartott köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartott
köztartozást a garanciaszerződés keretében érvényesítheti.
13.	A biztosíték összegét az e törvény 167. § (1) bekezdése szerinti nettó pótlékszámítás során nem
kell figyelembe venni.
153
15.	melléklet a 2014. évi.... törvényhez
„7. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
Kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlása
	A	B	C	D	E
1				A jogkör gyakorlója	
2	Sorszám	A hatáskör területe	Munkáltatói jogkör megnevezése	akijelölt miniszter	NAV elnöke
3	1.	Hivatásos	Hivatásos állományba vétel		
4		szolgálati jogviszonnyal	tábornokra vonatkozó javaslat előteijesztése a Köztársasági Elnökhöz	X	
5		kapcsolatos	főtiszt, tiszt esetében		X
6		intézkedések	Hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése		
7			tábornokra vonatkozó javaslat előteijesztése a Köztársasági Elnökhöz	X	
8			főtiszt, tiszt esetében		X
9			Hivatásos szolgálati jogviszony szüneteltetése		
10			tábornok esetében	X	X
11			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
12			Hivatásos állományba visszavétel		
13			tábornokra vonatkozó javaslat előteijesztése a Köztársasági Elnökhöz	X	
14			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
15	2.	Rendfokozatot érintő	Első tiszti kinevezés		X
16		döntések	Magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés		
17			tábornoki kinevezés előteijesztése a Köztársasági Elnökhöz	X	
18			ezredesi előléptetés		X
19			főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése	X	X
20	3.	Hivatásos szolgálati jogviszonnyal	Tábornok más fegyveres szervhez történő áthelyezése	X	
21		kapcsolatos egyéb döntések	Főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez történő áthelyezése		X
22	4.	Fegyelmi hatáskörök	Tábornok esetében rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve lefokozás fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó javaslat előteijesztése a Köztársasági Elnökhöz	X	
23			Rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve lefokozás fegyelmi büntetés kiszabása főtiszt, tiszt esetében		X
24			Fegyelmi eljárás lefolytatása, egyéb fegyelmi büntetések kiszabása		
25			tábornok esetében		A NAV elnöke, illetve az általa vezetett fegyelmi tanács
154
26	5.	Vezényléssel	Külszolgálatra történő vezénylés		
27		kapcsolatos	tábornok esetében	X	
28		intézkedések	főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
29			Külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylés		
30			tábornok esetében	X	
31			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
32			Vezénylés más szervhez		
33			tábornok esetében	X	
34			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
35			Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés		
36			tábornok esetében	X	
37			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
38	6.	Egyéb döntések	Tábornok egyenruha-viselési jogának megvonása	X	
39			Tábornok illetmény nélküli szabadságának engedélyezése	X	X
40			Elhunytak minősítése		
41			hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás	X	
42			fegyveres szerv halottjává nyilvánítás		X
43			Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés	X”	
155
16. melléklet a 2014. évi.... törvényhez
„1. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez
Termékdíjköteles termékek, anyagok köre
Termékdíjköteles egy termék, ha az alábbi táblázatban meghatározott vámtarifaszámok alá tartozik
és az adott termékdíjköteles termékcsoport e törvényben meghatározott fogalmának is megfelel.
Az „ex” jelzéssel ellátott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok a termékdíjköteles
termékek, amelyek az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tárgyi hatály alá tartoznak, ide nem
értve a megnevezésben kivételként megnevezett termékeket.
a) Akkumulátorok
	A	B	C
1		Megnevezés	Vámtarifaszám és HR, KN alszám
2	1.	Elektromos akkumulátorok kivéve: a 8507 80 20 a 8507 80 30 és a 8507 90 alszám alá tartozó termékek és a nátrium-kén (NaS) helyhez kötött energiatároló berendezés	ex. 8507
b) Csomagolószerek
	A	B	C
1		Megnevezés	Vámtarifaszám és HR, KN alszám
2	1.	Növényi anyag	
3	1.1.	Elsősorban fonatkészítésre használatos növényi anyag (nád, gyékény, rafia, gabonaszalma stb.) csomagolási célra	ex. 1401 90
4	1.2.	Másutt nem említett növényi eredetű anyag csomagolási célra	ex. 1404 90
5	2.	Műanyag	
6	2.1.	Elvédő profil csomagolási segédanyag	ex. 3916
7	2.2.	Rugalmas tömlő csomagolószer	ex. 3917 32 ex.3917 39
8	2.3.	Öntapadó műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag, csík és más sík formában, tekercsben is kivéve: az építési termék; a villamosszigetelési, elektrotechnikai áru	ex. 3919
9	2.4.	Más műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag és csík, amely nem porózus, és nem erősített, nem laminált, nem alátámasztott vagy más anyagokkal hasonlóan nem kombinált kivéve: az építési termék, a bútoripari áru; a villamos szigetelési áru; a kordonszalag;	ex. 3920
10	2.5.	Más műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag és csík kivéve: az építési termék; a villamos szigetelési áru	ex. 3921
156
11	2.6.	Műanyag eszközök termék szállítására vagy csomagolására legfeljebb 300 liter űrtartalommal; műanyag dugó, fedő, kupak és más lezáró; műanyag bevásárló reklámtáska kivéve: az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló zsák*; a megújuló forrásból készült, biológiai úton lebomló műanyag szemeteszsák**; a hulladékgyűjtő edény	ex. 3923
12	2.7.	Egyszer használatos műanyag edények	ex. 3924
13	3.	Gumi	
14	3.1.	Vulkanizált lágy gumiból készült lezáró termékek (dugó, gyűrű stb.)	ex. 4016
15	4.	Fa	
16	4.1.	Fumérlap tűlevelű fából kivéve: építési termék, bútoripari áru	ex. 4408 10
17	4.2.	Fumérlap más fából kivéve: építési termék, bútoripari áru	ex. 4408 90
18	4.3.	Forgácslemez, irányított forgácselrendezésű lemez (OSB) és hasonló tábla fából vagy más fatartalmú anyagból, gyantával vagy más szerves kötőanyagokkal agglomerálva (tömörítve) is kivéve: építési termék, bútoripari áru	ex. 4410
20	4.4.	Rostlemez fából vagy más fatartalmú anyagból, gyantával vagy más szerves anyaggal összeragasztva is kivéve: építési termék, bútoripari áru	ex. 4411
21	4.5.	Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóeszköz; kábeldob fából; rakodólap, keretezett és más szállítólap; rakodólapkeret fából	4415
22	5.	Parafa	
23	5.1.	Természetes parafából készült dugó és lezáró termékek	4503 10
24	5.2.	Agglomerált parafából (kötőanyaggal is) készült dugó és lezáró termékek	ex. 4504 10 ex. 4504 90
25	6.	Kosáráru, fonásáru	
26	6.1.	Kosáráru, fonásáru és fonásanyagból közvetlenül kész alakban előállított más termék vagy a 4601 vtsz. alá tartozó anyagokból készült termék kivéve: nem egyszer használatos termékek	ex. 4602
27	7.	Papír, karton	
28	7.1.	Nem bevont papír és karton írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra, és nem perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzetet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4801 vagy 4803 vtsz. alá tartozó papír kivételével kivéve: a kézi merítésű papír és karton (4802 10); a tapéta alappapír; a képeslappapír és könyvnyomó papír; az irodai papír (fénymásolópapír); iskolafuzet; jegyzettömb; pénztárgép-papír; biztonsági papír	ex. 4802
29	7.2.	Selyem alappapír, kreppelt, ráncolt, domborított, perforált, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott	ex. 4803
157
		alappapír, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék, tekercsben vagy ívben kivéve: háztartási, egészségügyi alappapír; bútoripari, ruhaipari áru	
30	7.3.	Nem bevont nátronpapír és -karton tekercsben vagy ívben, a 4802 vagy 4803 vtsz. alá tartozók kivételével	4804
31	7.4.	Nem bevont más papír és karton tekercsben vagy ívben a termékcsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. pontjában megengedettnél nem nagyobb mértékben megmunkálva vagy feldolgozva kivéve: szűrőpapír és karton (4805 40 HR kód)	ex. 4805
32	7.5.	Növényi pergamen, zsírpapír, pergamenpapír és más fényezett, átlátszó vagy áttetsző papír, tekercsben vagy ívben kivéve: átmásolópapír; sütőpapír	ex. 4806
33	7.6.	Többrétegű papír és karton (ragasztóval összeragasztott papír- vagy kartonlapból összeállítva) felületi impregnálás vagy bevonás nélkül, belső erősítéssel is, tekercsben vagy ívben	4807
34	7.7.	Hullámpapír és -karton (ragasztott, sima felületű lapokkal is), kreppelt, redőzött, domborított vagy perforált papír és karton tekercsben vagy ívben, a 4803 vtsz. alá tartozók kivételével	4808
35	7.8.	Papír és karton egyik vagy mindkét oldalán kaolinnal (kínai agyaggal) vagy más szervetlen anyaggal bevonva, kötőanyag felhasználásával is, de más bevonat nélkül, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott is, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzetet) alakú ívben, bármilyen méretben kivéve: nyomtató-, fénymásolópapír	ex. 4810
36	7.9.	Papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék bevonva, impregnálva, borítva, felületileg színezve, díszítve vagy nyomtatva, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzetet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4803, 4809 vagy 4810 vtsz. alá tartozók kivételével kivéve: háztartási áru, ruhaipari áru	ex. 4811
37	7.10.	Doboz, láda, tok, zsák és más csomagolóeszköz papírból, kartonból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből kivéve: iratgyűjtő doboz; levéltartó doboz és hasonló cikk irodai, üzleti célra (4819 60 HR kód)	ex. 4819
38	7.11.	Mindenféle címke papírból vagy kartonból, nyomtatott is kivéve: tanszerek; dokumentumok, árut nem tartalmazó levélküldemények azonosító címkéi	ex. 4821
39	7.12.	Orsó, cséve, kopsz és hasonló tartó papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból (perforálva vagy merítve is)	4822
158
40	7.13.	Más papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék méretre vagy alakra vágva; más terméké papíripari rostanyagból, papírból, kartonból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből kivéve: a szűrőpapír és karton (4823 20 HR kód); az előre nyomtatott regisztrálóhengerek, -ívek és számlapok önfeljegyző készülékekhez; pénztárgép szalag	ex. 4823
41	8.	Szövet, nem szőtt textília	
42	8.1.	Jutaszövet vagy az 5303 vtsz. alá tartozó más textil háncsrostból készült szövet kivéve: építési termék, erózió- és rézsüvédelmi áru	ex. 5310
43	9.	Nem szőtt textília	
44	9.1.	Nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is kivéve: háztartási áru; textil- és ruhaipari áru; járműipari áru; építési termék, bútoripari, erózió- és rézsüvédelmi célokra szolgáló áru; geotextil	ex. 5603
45	10.	Zsinór, kötél	
46	10.1.	Zsineg, kötél fonva vagy sodorva, és gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy burkolva is kivéve: hajókötél és kábel; bálázózsineg; 5 mm-nél nagyobb átmérőjű áruk; háztartási áru; textil- és ruhaipari áru; építési termék; bútoripari áru	ex. 5607
47	11.	Zsák, zacskó	
48	11.1.	Zsák és zacskó termék csomagolására kivéve: árvízvédelmi homokzsák	ex. 6305
49	12.	Üveg, kerámia	
50	12.1.	Uvegballon (fonatos is), üvegpalack, flaska, konzervüveg, üvegedény, fiola, ampulla és más üvegtartály termék szállítására vagy csomagolására; befőzőüveg; dugasz, fedő és más lezáró üvegből	7010
51	12.2.	Kerámiából készült termék áru csomagolására	ex. 6909 90
52	13.	Vas, acél	
53	13.1.	Vasból vagy acélból készült csomagolási segédanyag (pántoló szalag)	ex.7211
54	13.2.	Tartály, hordó, dob, konzervdoboz, doboz és hasonló edény bármilyen anyag (a sűrített vagy folyékony gáz kivételével) befogadására, vasból vagy acélból, legfeljebb 300 liter űrtartalommal kivéve: a helyhez kötött tartályok; hulladékgyűjtő edény	ex. 7310
55	13.3.	Tartály vasból vagy acélból, sűrített vagy folyékony gáz befogadására, legfeljebb 300 liter űrtartalommal kivéve: a helyhez kötött tartályok	ex. 7311
56	14.	Alumínium	
57	14.1.	Alumíniumfólia (papír, karton, műanyag vagy hasonló alátéten vagy nyomtatva is), ha vastagsága (az alátétet	ex. 7607
159
		nem számítva) legfeljebb 0,2 mm kivéve: elektrotechnikai áru	
58	14.2.	Alumínium hordó, -dob, -kanna, -doboz és hasonló edény (a merev vagy összenyomható cső alakú tartály is) bármilyen anyag (a sűrített vagy folyékony gáz kivételével) befogadására, legfeljebb 300 liter űrtartalommal kivéve: a helyhez kötött tartályok; hulladékgyűjtő edény	ex. 7612
59	14.3.	Alumíniumtartály sűrített vagy folyékony gáz befogadására, legfeljebb 300 literűrtartalommal kivéve: a helyhez kötött tartályok	ex. 7613
60	14.4.	Asztali, konyhai vagy más háztartási cikk, valamint ezek részei alumíniumból kivéve: nem egyszer használatos áruk	ex. 7615
61	15.	Máshol nem említett áruk nem nemesfémből	
62	15.1.	Dugó, kupak és fedő (beleértve a korona-, csavar- és kiöntődugót is), palackfedél vagy kupak, és más csomagolási segédanyag nem nemesfémből kivéve: csavarmenetes hordódugó; hordódugóvédő, pecsét	ex. 8309
63	16.	Páralekötő anyag	
64	16.1.	Páralekötő csomagolási segédanyag	ex. 3802
* a tennék mindkét oldalán, egy-egy oldal felületének legalább 20%-át kitevő „ELKÜLÖNÍTETT
HULLADÉK” felirattal ellátva.
** a termék mindkét oldalán, egy-egy oldal felületének legalább 20%-át kitevő „BIOLÓGIAI
ÚTON LEBOMLÓ SZEMETESZSÁK” felirattal ellátva.
c) Egyéb kőolajtermékek
	A	B	C
1		Megnevezés	Vámtarifaszám és HR, KN alszám
2	1.	Kenőolaj	
3	1.1.	Motorolaj, kompresszor-kenőolaj, turbina-kenőolaj	2710 19
4	1.2.	Hidraulikus célú folyadék	2710 19
5	1.3.	Fehérolaj, folyékony paraffin	2710 19
6	1.4.	Differenciálolaj és reduktorolaj	2710 19
7	1.5.	Keverék fémmegmunkáláshoz, formaleválasztó olaj, korróziógátló olaj	2710 19
8	1.6.	Villamosszigetelési olaj	2710 19
9	1.7.	Más kenőolaj és más olaj, kivéve kenőzsírok	ex. 2710 19
10	1.8.	Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények	3403 11
11	1.9.	Legalább 70 tömegszázalék kőolaj- vagy bitumenes ásványokból előállított olajtartalommal, de nem fő alkotóként	3403 19
12	1.10.	Más, kivéve kenőzsírok	ex. 3403 19
13	1.11..	Hidraulikusfék-folyadék és más elkészített folyadék	ex. 3819 00
160
		hidraulikus hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz	
d) Egyéb műanyag termékek			
	A	B	C
1		Megnevezés	Vámtarifaszám és HR, KN alszám
2	1.	Műanyag művirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru	6702 10
e) Egyéb vegyipari termékek			
	A	B	C
1		Megnevezés	Vámtarifaszám és HR, KN alszám
2	1.	Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek	
3	1.1.	Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal is; bőr (testfelület) mosására szolgáló szerves felületaktív termékek és készítmények folyadék vagy krém formájában, szappantartalommal is; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez és nem szőtt textília kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékek	ex. 3401
4	1.2.	Szerves felületaktív anyagok (a szappan kivételével); felületaktív készítmény, mosókészítmények (beleértve a kiegészítő mosókészítményeket is), és tisztítókészítmények, szappantartalommal is, a 3401 vtsz. alá tartozók kivételével kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékek	ex. 3402
5	1.3.	Súrolókrémek és -porok és más súrolókészítmények kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékek	ex. 3405 40
6	2.	Szépség- vagy testápoló készítmények	
7	2.1.	Hajápoló szerek	3305
8	2.2.	Borotválkozás előtti, borotválkozó vagy borotválkozás utáni készítmények, dezodorok, fürdőhöz való készítmények, szőrtelenítők és máshol nem említett illatszerek, szépség- vagy testápolószerek; helyiségszagtalanítók, illatosított vagy fertőtlenítő tulaj donságúak is	3307
f) Elektromos, elektronikai berendezések
161
	A	B	C
1		Megnevezés	Vámtarifaszám és HR, KN alszám
2	1.	Nagygépek, az alkatrészek kivételével	
3	1.1.1.	Központi fíítés céljára szolgáló elektromos vezérlésű kazán	ex. 8403 10*
4	1.1.2.	Segédberendezés a 8403 vtsz. alá tartozó kazánhoz	ex. 8404 10*
5	1.2.	Folyadékszivattyú mérőszerkezettel vagy anélkül	ex. 8413*
6	1.3.	Lég- vagy vákuumszivattyú, lég- vagy más gázkompresszor és ventilátor; elszívó vagy visszavezető kürtő beépített ventilátorral, szűrővel is	ex. 8414*
7	1.4.	Légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, hőmérséklet- és nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem szabályozható	ex. 8415*
8	1.5.	Hűtőgép, fagyasztógép és egyéb hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos működésű; hőszivattyú a 8415 kód alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével	ex. 8418*
9	1.6.	Centrifuga, beleértve a centrifugális szárítót is; folyadék vagy gáz szűrésére vagy tisztítására szolgáló gép és készülék	ex. 8421*
10	1.7.	Mosogatógép; palack vagy más tartály tisztítására vagy szárítására szolgáló gép; palack, kanna, doboz, zsák vagy más tartály töltésére, zárására vagy címkézésére szolgáló gép; palack, befottesüveg, kémcső és hasonló tartály dugaszolására szolgáló gép; más csomagoló- vagy bálázógép (beleértve a zsugorfóliázó bálázógépet is); ital szénsavazására szolgáló gép	ex. 8422*
11	1.8.	Csigasor és csigás emelő, a vedres felvonó kivételével; csörlő és hajóorsó; gépjárműemelő	ex. 8425*
12	1.9.	Szövőgép	ex. 8446*
13	1.10.	Háztartásban vagy mosodában használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít is	ex. 8450*
14	1.11.	Textilfonal, szövet, vagy kész textilárú fehérítésére, festésére, appertálására, végkikészítésére, bevonására vagy impregnálására szolgáló mosó-, tisztító-, csavaró-, szárítógép, vasaló-, sajtológép	ex. 8451*
15	1.12.	Elektromotor és elektromos generátor [az áramfejlesztő egység (aggregát) kivételévell; kivéve	8501*
16	1.13.	Elektromos áramfejlesztő egység (aggregát) és forgó áramátalakító	8502*
17	1.14.	Elektromos transzformátor, statikus áramátalakító (pl. egyenirányító) és induktor	8504*
18	1.15.	Elektromágnes; állandó mágnes és olyan áru, amely mágnesezés után állandó mágnessé válik	8505*
19	1.16	Elektromos gyújtó- vagy indítókészülék szikragyújtású vagy kompressziós gyújtású, belső égésű motorhoz (pl. gyújtómágnes, mágnesdinamó, gyújtótekercs,	8511*
162
		gyújtógyertya és izzófej, indítómotor); generátor (pl. dinamó, altemátor) és az ilyen motorhoz használt árammegszakító	
20	1.17.	Napozóágyak, napozólámpák és hasonló, napozáshoz használt felszerelések: ultraibolya A sugarat felhasználó fénycsővel, más, napozóágyak, -lámpák, hasonló felszerelések napozáshoz	8543 70
21	2.	Kisgépek, az alkatrészek kivételével	
22	2.1.	Mérleg (az 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységű mérleg kivételével)	ex. 8423*
23	2.2.	Kötőgép, hurkológép	ex. 8447*
24	2.3.	Varrógép	ex. 8452*
25	2.4.	Porszívó	8508*
26	2.5.	Elektromechanikus háztartási készülék, beépített elektromotorral, a 8508 alá tartozó porszívók kivételével	8509*
27	2.6.	Villanyborotva, -haj nyíró gép és szőreltávolító készülék	8510
28	2.7.	Elektromos jelzőkészülék, ablaktörlő, jegesedés gátló és páramentesítő készülék gépjárműhez	ex. 8512
29	2.8.	Elektromos átfolyásos vagy tárolós vízmelegítő és merülőforraló; helyiségek fűtésére szolgáló, elektromos lég- és talaj melegítő készülék; elektrotermikus fodrászati készülék (pl. hajszárító, sütő vas, sütő vas- melegítő) és kézszárító készülék; villanyvasaló; más elektrotermikus háztartási készülék; elektromos fűtőellenállás a 8545 vtsz. alá tartozó kivételével	8516*
30	2.9.	Legfeljebb 1000 V feszültségű elektromos áramkör összekapcsolására vagy védelmére, vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló készülék, (például kapcsolók, relék, olvadóbiztosítékok, túlfeszültség-csökkentők, dugaszok, foglalatok, lámpafoglalatok és más csatlakozók, csatlakozódobozok) optikai szálakhoz, optikai szálból álló nyalábokhoz vagy kábelekhez való csatlakozók	8536
31	2.10.	Szerelt piezoelektromos kristály	8541 60 00
32	2.11.	Elektromos vibrációs masszírozó készülék	9019 10 10
33	2.12.	Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is, nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből készült tokkal	ex.9101
34	2.13.	Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is a 9101 kód alá tartozó kivételével	ex. 9102
35	2.14.	Óra „kisóraszerkezettel”, a 9104 alá tartozó kivételével	ex. 9103
36	2.15.	Műszerfalba beépítésre alkalmas és hasonló típusú óra gépjárműhöz, légi-, űr- és vízi járműhöz	ex. 9104
37	2.16.	Más óra	ex. 9105
38	2.17.	Időpont-regisztráló készülék és időtartam mérésére, regisztrálására vagy más módon történő jelzésére	ex. 9106
163
		szolgáló készülék, óraszerkezettel vagy kisóraszerkezettel vagy szinkronmotorral (pl. időszámláló, időregisztráló)	
39	2.18.	Oraszerkezettel vagy kisóraszerkezettel vagy szinkronmotorral működő időkapcsoló	ex. 9107
40	2.19.	Kisóraszerkezet, teljes (komplett) és összeszerelt	ex. 9108
41	2.20.	Oraszerkezet, teljes (komplett) és összeszerelt	ex. 9109
42	3.	Információs (IT) és távközlési berendezések (kivéve a mobil és a rádiótelefon készülék)	
43	3.1.	Nyomtatók, másológépek és faxgépek, kombinálva is; kivéve: alkatrészek	ex. 8443*
44	3.2.	írógépek, szövegszerkesztő gépek	ex. 8469
45	3.3.	Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő, előhívó és megjelenítő gép; könyvelőgép, postai bérmentesítő gép; jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép	ex. 8470
46	3.4.	Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses vagy optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására és máshol nem említett gép ilyen adatok feldolgozásához	ex. 8471
47	3.5.	Más irodai gép (pl. stencil- vagy más sokszorosítógép, címíró gép, érmeválogató, érmeszámláló vagy érmecsomagoló gép, ceruzahegyező, lyukasztó- vagy tűzőgép); kivéve: a 8472 90 30 alá tartozó termékek és a bankjegykiadó automata	ex. 8472
48	3.6.	A 8471 vtsz. alá tartozó gép alkatrészei és tartozéka	8473 30 20
49	3.7.	Távbeszélő-készülékek, hang, képek vagy más adatok továbbítására vagy vételére szolgáló készülék, kivéve: a mobiltelefon-hálózatokhoz való készüléket	8517*
50	3.8.	Lemezek, szalagok, szilárd, állandó nem felejtő tároló eszközök, „intelligens” kártyák és más adathordozók hang vagy más jel rögzítésére, rögzített is, beleértve a matricát és a mesterlemezt lemezek gyártásához; kivéve: a 37. árucsoportba tartozó termékek	8523
51	3.9.	Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülék	8526*
52	3.10.	Kizárólag, vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos katódsugárcsöves monitor	8528 41 00
53	3.11.	Kizárólag, vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos más monitor	8528 51 00
54	3.12.	Kizárólag, vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos projektor	8528 61 00
55	3.13.	Elektronikus integrált áramkörök, tárolók	8542
56	3.14.	Elektronikus fordítógép vagy szótár	8543 70 10
57	3.15.	Antennaerősítő	8543 70 30
58	4.	Szórakoztató elektronikai cikkek és fotovoltaikus	
164
		panelek, az alkatrészek kivételével	
59	4.1.	Mikrofon; hangszóró; fejhallgató és fülhallgató, mikrofonnal összeépítve is, valamint egy mikrofonból és egy vagy több hangszóróból álló egység; hangfrekvenciás elektromos erősítő; elektromos hangerősítő egység	8518*
60	4.2.	Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék	8519*
61	4.3.	Videofelvevő és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is	8521*
62	4.4.	Rádió- vagy televízióműsor-adókészülék, - vevőkészülékkel vagy hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel egybeépítve is; digitális fényképezőgép, videokamera-felvevő	8525*
63	4.5.	Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is	8527
64	4.6.	Monitorok és kivetítők, beépített televízióvevő- készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor-vevőkészüléket vagy hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is, a 8528 41 00, a 8528 51 00, a 8528 61 00 alá tartozó termékek kivételével	8528*
65	4.7.	Fotovoltaikus elem	8541 40 90
66	4.8.	Vezeték nélküli infravörös távirányító eszköz	8543 70 90
67	4.9.	Fényképezőgép (a mozgófényképészeti kamera kivételével); fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte, a 8539 KN-kód alá tartozó kisülési cső kivételével, kivéve továbbá a nem elektromos eszközök, továbbá 9006 10 00, 9006 30 00, 9006 61 00, 9006 69 00 alá tartozó termékek	ex. 9006
68	4.10.	Mozgókép-felvevő (kamera) és vetítő, hangfelvevő és hanglejátszó készülékkel vagy anélkül	ex. 9007*
69	4.11.	Allóképvetítő, a mozgó fényképészeti-gép kivételével; fényképészeti nagyító és kicsinyítő (a mozgó fényképészeti kivételével)	ex. 9008*
70	4.12.	Hangszer, amelyben a hangot elektromos úton keltik vagy erősítik (pl. orgona, gitár, tangóharmonika)	ex. 9207
71	5.	Elektromos, elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a nagyméretű, helyhez kötött ipari szerszámok, az alkatrészek kivételével	
71	5.1.	Folyadékszivattyú egyfokozatú - búvárszivattyú	8413 70 21
72	5.2.	Elektromos talaj-előkészítésre vagy -megmunkálásra szolgáló gép	8432*
73	5.3.	Elektromos fűkaszáló gép	8433 11 10*
74	5.4	Fémipari eszterga	ex. 8458*
75	5.5.	Anyagleválasztással működő fémipari gép	ex. 8459*
76	5.6.	Sorjázó, élező, köszörülő, csiszoló, tükrösítő, fényező vagy más módon simító szerszámgép	ex. 8460*
77	5.7.	Gyalugép, véső-, hornyoló-, üregelő-, fogaskerékmaró, fogaskerék-köszörülő vagy fogaskerék-simítógép,	ex. 8461*
165
		fűrészgép, vágógép, valamint más vtsz. alá nem osztályozható, fém vagy cermet leválasztásával működő más szerszámgép	
78	5.8.	Anyagleválasztás nélkül működő más szerszámgép, fém vagy más cermet megmunkálására	ex. 8463*
79	5.9.	Szerszámgép kő, kerámia, beton, azbeszt cement vagy hasonló ásványi anyag vagy üveg hidegmegmunkálására	ex. 8464*
80	5.10.	Szerszámgép fa, parafa, csont, keménygumi, kemény műanyag vagy hasonló kemény anyag megmunkálására	ex. 8465*
81	5.11.	Kézi használatú szerszám	ex. 8467*
82	5.12.	Forrasztó-, keményforrasztó vagy hegesztőgép és készülék, vágásra alkalmas is	ex. 8468*
83	5.13.	Elektromos (elektromosan hevített gázzal működő is), lézer- vagy más fény- vagy foton sugaras, ultrahangos, elektronsugaras, mágnes impulzusos, plazmaív forrasztó, keményforrasztó vagy hegesztőgép és - készülék, vágásra alkalmas kivitelben is; fém vagy cermet meleg porlasztására szolgáló gép és készülék	8515*
84	6.	Játékok, szabadidős és sportfelszerelések, az alkatrészek kivételével	
85	6.1.	Villanyvonat, vágány, jelzőlámpa és más tartozékai; csökkentett méretű „méretarányos” összeszerelhető modell, készletben működő is	9503 00 30
86	6.2.	Beépített motorral működő más játék és modell műanyagból	ex. 9503 00 75
87	6.3.	Beépített motorral működő más játék és modell más anyagból	ex. 9503 00 79
88	6.4.	Szórakozóhelyi felszerelés, asztali vagy társasjáték, beleértve a tivoli játékot, a biliárdok, különféle típusú játékkaszinó-asztalt és az automata tekepálya felszerelést is	ex. 9504*
89	7.	Ellenőrző és vezérlő eszközök, az alkatrészek kivételével	
90	7.1.	Elektromosan működő akusztikus vagy vizuális jelzőberendezés (pl. csengő, sziréna, jelzőtábla, betörést vagy tüzet jelző riasztókészülék), a 8512 vagy a 8530 alá tartozó kivételével	8531*
91	7.2.	Ellenőrző és vezérlő eszközök (pl. vezérlőpultok)	ex. 8537 10*
92	7.3.	Faj súlymérő és hasonló folyadékban úszó mérőműszer, hőmérő, pirométer, barométer, higrométer és pszichométer, regisztrálóval is, és mindezek egymással kombinálva is	ex. 9025*
93	7.4.	Folyadék vagy gáz áramlásának, szintjének, nyomásának vagy más változó jellemzőinek mérésére vagy ellenőrzésére szolgáló eszköz, műszer és készülék	ex. 9026*
94	7.5.	Háztartási vagy laboratóriumi mérő és szabályozó elektromos, elektronikus készülékek, berendezések	ex. 9027*
95	7.6.	Gáz-, folyadék- vagy áram fogyasztásának vagy	ex. 9028*
166
		előállításának mérésére szolgáló készülék, ezek hitelesítésére szolgáló mérőeszköz is	
96	7.7.	Fordulatszámláló, termékszámláló, taxióra, kilométer- számláló, lépésszámláló és hasonló készülék; sebességmérő és tachométer; stroboszkóp	ex. 9029*
97	7.8.	Automata szabályozó- vagy ellenőrző műszer és készülék	ex. 9032*
98	8.	Adagoló automaták, az alkatrészek kivételével	
99	8.1.	Bankjegykiadó automata	8472 90
100	8.2.	Automata elárusítógép (így különösen postai bélyeg, cigaretta, étel vagy ital árusítására), beleértve a pénzváltó gépet is	ex. 8476*
101	9.	Rádiótelefon készülék, az alkatrészek kivételével	
102	9.1.	Mobiltelefon-hálózathoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való távbeszélők	8517 12 00
103	9.2.	Hordozható személyi hívó	8517 69 31
104	9.3.	Más rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevőkészülék	8517 69 39
A * jelzéssel ellátott vtsz. számok olyan elektromos, elektronikai berendezés termékcsoportokat
jelentenek, melyben azok a termékek termékdíjkötelesek, melyeknek bruttó súlya legfeljebb 200 kg,
vagy teljesítmény felvétele legfeljebb 4 kW.
g) Gumiabroncsok
	A	B	C
1		Megnevezés	Vámtarifaszám és HR, KN alszám
2	1.1.	Uj gumi légabroncs kivéve: a 4011 50 00 alá tartozó termékeket	ex. 4011
3	1.2.	Ujrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, kivéve a 4012 90 30; 4012 90 90 alá tartozó termékeket	ex. 4012
h) Irodai papírok
	A	B	C
1		Megnevezés	Vámtarifaszám és HR, KN alszám
2	1.1.	Nem bevont papír és karton írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra tekercsben vagy téglalap alakú ívben bármilyen méretben a végfelhasználó számára kiszerelve kivéve: könyv alappapír;	ex. 4802
3	1.2.	Papír és karton egyik vagy mindkét oldalán kaolinnal (kínai agyaggal) vagy más szervetlen anyaggal bevonva, kötőanyag felhasználásával is, de más bevonat nélkül, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott is, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra a végfelhasználó	ex. 4810
167
		számára kiszerelve kivéve: könyv alappapír;	
4	1.3.	Regiszter, jegyzetfüzet (notesz), írótömb, előjegyzési jegyzettömb, napló és hasonló termék, írómappa, iratrendező (cserélhető lapokkal vagy más), dosszié, iratborító, sokszorosított üzleti űrlap, karbon betétlapos tömb és más irodaszer papírból vagy kartonból; album, minták vagy gyűjtemények számára papírból vagy kartonból kivéve: a reklámhordozó papírnak minősülő termékeket	ex. 4820
i) Reklámhordozó papírok
	A	B	C
1		Megnevezés	Vámtarifaszám és HR, KN alszám
2	4.1.	Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk	ex. 48
3	4.2.	Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek	ex. 49
168
17. melléklet a 2014. évi.... törvényhez
„2. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez
Az egyes termékdíjköteles termékek termékdíjtételei
a) Akkumulátor
	A	B
1	Termékáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
2	Elektrolittal feltöltött akkumulátor	57
3	Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor	57
b) Csomag ba) Csorna	olószer golószer (kivéve kereskedelmi csomagolőszer)	
	A	B
1	Anyagáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
2	Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével	57
3	Műanyag bevásárló-reklám táska	1900
4	Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)	57
5	Társított rétegzett italkarton	19
6	Fém	19
7	Papír	19
8	Fa, természetes alapú anyag	19
9	Üveg	19
10	Egyéb	57
bb) Kereskedelmi csomagolőszer
	A	B
1	Anyagáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
2	Fém	304
c) Egyéb kőolajtermék		
	A	B
1	Termékáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
2	Kenőolaj	114
d) Egyéb műanyag termék		
	A	B
1	Termékáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
2	Műanyag művirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru	1900
e) Egyéb vegyipari termék		
	A	B
1	Termékáram	Termékdíjtétel
169
		(Ft/kg)
2	Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek	11
3	Szépség- vagy testápoló készítmények	57
j) Elektromos, elektronikai berendezés
	A	B
1	Termékáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
2	Nagygépek	57
3	Kisgépek	57
4	Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék	57
5	Szórakoztató elektronikai cikkek	114
6	Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok	57
7	Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	57
8	Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	57
9	Adagoló automaták	114
10	Rádiótelefon készülék	304
g)_Gumiabroncs
	A	B
1	Termékáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
2	Gumiabroncs	57
h) Irodai papír
	A	B
1	Termékáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
2	Irodai papír	19
i) Reklámhordozó papír
	A	B
1	Termékáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
2	Reklámhordozó papír	85
170
18. melléklet a 2014. évi.... törvényhez
„3. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez
Az egyéni hulladékkezelést teljesítőkre vonatkozó egyes termék- és anyagáramok termékdíj
tételeinek meghatározása
Egy termékdíjköteles termék- és anyagáramban az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett
teljesítési hányada qe, az OHÜ országos átlagos teljesítési hányada qoHü, az adott termék- és
anyagáramra jellemző felső hasznosítási arány pedig qf.
A qf és qoHü értékeket 2012. évtől az alábbi táblázat tartalmazza:
a) Akkumulátor
	A	B	C
1	Termékáram	qf felső hasznosítási arány	qOHU OHU országos átlagos teljesítési hányad
2	Elektrolittal feltöltött akkumulátor	0,85	0,85
3	Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor	0,85	0,85
b) Csomagolószer
ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)
	A	B	C
1	Anyagáram	qf felső hasznosítási arány	qOHU OHU országos átlagos teljesítési hányad
2	Műanyag- a műanyag bevásárló- reklám táskakivételével	0,65	0,25
3	Műanyag bevásárló-reklám táska	0,65	0,15
4	Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)	0,65	0,40
5	Társított rétegzett italkarton	0,65	0,20
6	Fém	0,65	0,60
7	Papír	0,65	0,65
8	Fa, természetes alapú anyag	0,65	0,15
9	Üveg	0,65	0,60
10	Egyéb	0,65	0,25
bb) Kereskedelmi csomagolószer
	A	B	C
1	Anyagáram	qf felső hasznosítási arány	qOHU OHU országos átlagos teljesítési hányad
2	Fém	0,65	0,17
f) Elektromos, elektronikai berendezés
	A	B	C
1	Termékáram	qf felső hasznosítási arány	qOHU OHU országos átlagos teljesítési
171
			hányad
2	Nagygépek	0,65	0,33
3	Kisgépek	0,65	0,18
4	Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék	0,65	0,33
5	Szórakoztató elektronikai cikkek	0,65	0,30
6	Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok	0,65	0,05
7	Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	0,65	0,05
8	Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	0,65	0,05
9	Adagoló automaták	0,65	0,05
10	Rádiótelefon készülék	0,65	0,20
g) Gumiabroncs
	A	B	C
1	Termékáram	qf felső hasznosítási arány	qOHU OHU országos átlagos teljesítési hányad
2	Gumiabroncs	0,75	0,75
Az egyéni teljesítő által az adott termék- és anyagáram esetén fizetendő termékdíjat az alábbi
általános formula határozza meg:
T=R+Ei+Ki
ahol
T a megfizetendő fajlagos termékdíj,
R a megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség,
Ej a megfizetendő fajlagos extemális költség,
Ki pedig a megfizetendő fajlagos kezelési költség.
A megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség (R) mértékét a különféle termékdíjköteles
termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:
a) Akkumulátor
	A	B
1	Termékáram	Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg)
2	Elektrolittal feltöltött akkumulátor	44
3	Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor	44
b) Csomagolószer
ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)
	A	B
1	Anyagáram	Fajlagos rendszerirányítási
172
		alapköltség (Ft/kg)
2	Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táskakivételével	34
3	Műanyag bevásárló-reklám táska	1300
4	Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)	34
5	Társított rétegzett italkarton	12
6	Fém	12
7	Papír	16
8	Fa, természetes alapú anyag	14
9	Üveg	12
10	Egyéb	34
bb) Kereskedelmi csomagolószer
	A	B
1	Anyagáram	Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg)
2	Fém	160
f) Elektromos, elektronikai berendezés
	A	B
1	Termékáram	Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg)
2	Nagygépek	34
3	Kisgépek	34
4	Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék	34
5	Szórakoztató elektronikai cikkek	68
6	Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok	34
7	Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	34
8	Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	34
9	Adagoló automaták	68
10	Rádiótelefon készülék	160
g) Gumiabroncs
	A	B
1	Termékáram	Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg)
2	Gumiabroncs	36
A megfizetendő extemális költség (Ei) számítása a qe<qf esetben az
173
_ vlf U* r
Ei=:-- E
q«
képlet szerint történik, minden más esetben Ei = 0. A képletben szereplő E fajlagos extemális
alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat
tartalmazza:
a) Akkumulátor
	A	B
1	Termékáram	Fajlagos extemális alapköltség (Ft/kg)
2	Elektrolittal feltöltött akkumulátor	24
3	Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor	24
b) Csomagolószer
ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)
	A	B
1	Anyagáram	Fajlagos extemális alapköltség (Ft/kg)
2	Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táskakivételével	24
3	Műanyag bevásárló-reklám táska	774
4	Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)	24
5	Társított rétegzett italkarton	7
6	Fém	8
7	Papír	4
8	Fa, természetes alapú anyag	4
9	Üveg	6
10	Egyéb	24
bb) Kereskedelmi csomagolószer
	A	B
1	Anyagáram	Fajlagos extemális alapköltség (Ft/kg)
2	Fém	120
f) Elektromos, elektronikai berendezés
	A	B
1	Termékáraim	Fajlagos extemális alapköltség (Ft/kg)
2	Nagygépek	24
3	Kisgépek	24
4	Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék	24
5	Szórakoztató elektronikai cikkek	46
174
6	Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok	24
7	Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	24
8	Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	24
9	Adagoló automaták	46
10	Rádiótelefon készülék	120
g) Gumiabroncs
	A	B
1	Termékáram	Fajlagos extemális alapköltség (Ft/kg)
2	Gumiabroncs	34
A megfizetendő kezelési költség (Ki) számítása a qe^oHü^f esetben a
,, - , - Qcnu — Q«
Kt =1,13—-—-K
CJohü
Képlettel történik, a qe<qoHü és qoHü>qf esetben a
q-
minden más esetben Ki=0. A képletben szereplő K fajlagos kezelési alapköltség értékét a különféle
termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:
a) Akkumulátor
	A	B
1	Termékáram	Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg)
2	Elektrolittal feltöltött akkumulátor	20
3	Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor	20
b) Csomag ba) Csorna	olószer golószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)	
	A	B
1	Anyagáram	Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg)
2	Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táskakivételével	30
3	Műanyag bevásárló-reklám táska	30
4	Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)	30
5	Társított rétegzett italkarton	10
6	Fém	10
175
7	Papír	5
8	Fa, természetes alapú anyag	10
9	Üveg	10
10	Egyéb	30
bb) Kereskedelmi csomagolószer
	A	B
1	Anyagáram	Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg)
2	Fém	100
f) Elektromos, elektronikai berendezés
	A	B
1	Termékáram	Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg)
2	Nagygépek	30
3	Kisgépek	30
4	Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék	30
5	Szórakoztató elektronikai cikkek	70
6	Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok	15
7	Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	15
8	Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	15
9	Adagoló automaták	70
10	Rádiótelefon készülék	100
g) Gumiabroncs
	A	B
1	Termékáram	Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg)
2	Gumiabroncs	30
176
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozásában a Javaslat úgy módosítja a családi
kedvezmény érvényesítésére jogosultak körét, hogy a nevelőszülő a nevelt gyermekek után családi
pótlékra egyébként nem jogosult házastársa is jogosultként kerül nevesítésre. így a házastársak már
év közben is közösen érvényesíthetik a kedvezményt, amit a hatályos szabályok szerint csak az
adóbevallásukban tehetnek meg.
A Javaslat szerint 2016-tól négy év alatt a duplájára nő a két gyermekes családok családi
kedvezménye. Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény mértéke évről évre nő úgy, hogy a
családoknál havonta ottmaradó adó gyermekenként a jelenlegi 10 ezer forintról 2018-ra 20 ezer
forintra (évente 2500 forinttal) nő.
A tervezet a házasságkötési kedv növelése érdekében „első házasok kedvezménye” néven új
adóalap-csökkentő kedvezmény bevezetését kezdeményezi: 2015-től minden olyan ifjú pár, ahol
legalább az egyik fél első házaságát köti, 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi
kedvezményre való jogosultság megnyíltáig együttesen havi 5000 forint adócsökkenést
eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját. A kedvezmény a családi kedvezményhez
hasonlóan a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a
házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják
egymás között.
A törvényjavaslat a munkabéren kívül adható juttatásokat (cafeteria) terhelő közteher-rendszer
jelentős átalakítását kezdeményezi. A béren kívüli juttatásként adható juttatások köre változatlan
marad, megnő viszont a juttatások után a kifizető által fizetendő közteher. Az adóterhelés azonos
lesz az egyes meghatározott juttatásokat terhelő közteherrel, azaz juttatások értékének 1,19-szerese
után 16% szja-t és 27% eho-t kell fizetnie a munkáltatónak. Annak érdekében, hogy a munkáltató
által valamennyi dolgozójának vagy valamennyi dolgozó által megismerhető szabályzatban
rögzített módon adható juttatások ne jelentsenek konkurenciát a béren kívüli juttatásoknak, indokolt
e juttatások közteher alapját megemelni. A javaslat szerint a közteher alapja ilyen esetekben a
juttatás értékének 1,53-szorosa. Ennek következtében a béren kívüli juttatások után 51,17%
közterhet kell fizetni, a munkáltató által szabályozott módon béren kívüli juttatásnak nem minősülő
juttatások esetében pedig 65,79% lesz a közteher. Ugyancsak ezt a köztehermértéket indokolt
alkalmazni a béren kívüli juttatás értékhatára és a 450 ezer forintos éves keretösszeg túllépése
esetén is az említett értékhatárok betartatása érdekében.
A biztosítási szabályokkal összefüggő módosítások többsége a nyugdíjbiztosítások kedvezményi
rendszerét érinti, és célja, hogy a jogalkotói cél minél kevésbé sérüljön, figyelemmel a Magyar
Nemzeti Bank 2/2014. (V. 26.) számú, a nyugdíjbiztosítások tárgyában kiadott ajánlására (MNB-
ajánlás) is, valamint az idei év tapasztalatainak beépítése is megtörténik a szabályozásba.
A módosítások érintik a teljes életre szóló életbiztosítások (WL, amelyek Magyarországon
jellemzően felhalmozás típusú biztosítások) adózását. Ezen biztosítások 2017 után azonos adójogi
kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal. Mindez azt jelenti, hogy a WL
rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik, a korábban adómentes díjfizetéssel
rendelkező szerződések szolgáltatási ágon egyéb jövedelemként adóznak továbbra is, míg a 2018-
tól kötött ilyen biztosításokból származó jövedelem - az általános szabályoknak megfelelően -
kamatjövedelemként adózik.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának vonatkozásában a Javaslat az adónem gyakorlati
alkalmazása során felmerült problémák megoldására tartalmaz pontosító rendelkezéseket.
177
A regisztrációs adó területén a flottaüzemeltetőnek elegendő lesz 50 gépjárművet tulajdonolnia e
státusz elnyeréséhez, pénzügyi képviselő meghatalmazása pedig csak a harmadik országbeli
cégeknél lesz kötelező.
Az energiaadózás területén az üveg-, csempe-, tégla-, cserép-, cement-, mész-, gipsz-,
betongyártáshoz felhasznált villamos energia és földgáz után, ezen tevékenységek jelentős
energiafelhasználása okán, adó-visszaigénylési lehetőség nyílik meg.
A jövedéki adózás területén az uniós szabályokkal kapcsolatos harmonizáció céljából módosul a
bérfőzés és magánfőzés szabályozása, valamint a szivarka definíció és megszűnik a tömény szeszes
italokra alkalmazott differenciált jövedéki adómérték. A vállalkozói környezet javítása érdekében a
palackozott fröccs adózási és egyéb jövedéki szabályai a szőlőbornál alkalmazott szabályokhoz
közelednek. A nem kívánt átterelődési hatások megakadályozása érdekében pozitív adómértéket
határoz meg a Javaslat az üzemanyagcélú cseppfolyós földgázra (CNG), valamint ezeken túl
jogalkalmazást segítő korrekciókat is tartalmaz.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) módosítása révén a települési önkormányzatok
adóztatási mozgástere jelentősen bővül, az önkormányzatok települési adót, települési adókat
vezethetnek be bármely adótárgyra, ha az nem képezi törvényben szabályozott közteher tárgyát.
Ezen túlmenően a Htv. módosításai a jogalkalmazás egyszerűsítését, a jogértelmezés
egyértelműsítését, az adóelkerülés megakadályozását, továbbá szövegpontosításokat tartalmaznak.
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) módosításai a cégautóadó-szabályozást
érintik, kisebb teljedelemben, pontosító jelleggel.
A Pálinka II. kötelezettségszegési ügy (tömény szeszek differenciált jövedéki adómértéke) lezárása
érdekében 2015. január 1-jétől egy új termékkörrel, az ún. alkoholos italokkal egészül ki a
népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi Cili. törvény (Neta tv.). Az alkoholos italok Neta-
kötelessé tétele mellett a Neta tv. olyan módosítás is megvalósít, amelynek eredményeként - a méz
kedvező élettani hatására tekintettel - az adóköteles cukrozott készítmények köréből kikerülnek
azok a termékek, amelyek méztartalma legalább 20 %, ugyanakkor cukortartalma nem haladja meg
a 40 %-ot.
A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása három jogalkalmazási probléma
megoldását szolgálja.
A távközlési adóról szóló 2014. évi LVI. törvény módosításával a Javaslat - összefüggésben az
internetes kommunikáció térnyerésével - kitelj eszti a távközlési adó hatályát az internet-hozzáférés
szolgáltatás nyújtására, de emellett a távközlési adóba beszámítható a megfizetett társasági adó.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) módosítása a
szövegpontosításon és a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült jogértelmezési kérdések
egyértelműsítésén túl az illetékbélyegek használatának visszaszorítását is célozza. Az ügyfélbarát
közigazgatás megteremtése keretében ugyanis fontos szempont, hogy az eljárás kezdeményezője
korszerű és kényelmes fizetési módok igénybevétele mellett fizethesse meg az eljárási illetéket.
A kisvállalati adó 2013. január 1-jei bevezetése óta több olyan kisebb, jogtechnikai változatás
igénye merült fel, amely segíti az egységes jogértelmezést és a jogalkalmazást egyaránt. A Javaslat
által bevezetett kedvező változás, hogy az adminisztráció egyszerűsítése érdekében az adóalanyiság
választására jogosító 500 millió forintos bevételi értékhatár átlépését a korábbi szabályhoz képest
ritkábban, negyedévente kell vizsgálnia az adózóknak és kapcsolt vállalkozásaiknak. További
egyszerűsítés, hogy egységesen, valamennyi adózó számára lehetővé válik a negyedéves előleg
megállapítási, bevallási és befizetési kötelezettség előírása a tárgyévet megelőző adóévi várható
bevételtől, illetve kisvállalati adó fizetési kötelezettségtől függetlenül.
178
A társasági adó tekintetében a Javaslat több szabály jogalkalmazást elősegítő pontosításáról
rendelkezik. Jelentős változás az elhatárolt veszteség felhasználásának időbeli korlátozása, a K+F
adóalap-kedvezmény minősítési eljáráshoz kötése, a statisztikai szűrések alkalmazásának
bevezetése a transzferár szabályok kapcsán. A Javaslat új kedvezmények bevezetéséről is
gondoskodik, így például a Javaslat szerint a felsőoktatási intézményeket támogatási szerződés
keretében támogató társaságok részére (a közhasznú szervezetek támogatóihoz hasonlóan) társasági
adóalap-kedvezmény válik elérhetővé.
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény módosítása a
különadó fizetési kötelezettség előírásáról gondoskodik 2015. adóév vonatkozásában, emellett
bevezeti a befektetési alapok különadó-kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá
lehetővé teszi a 2014. január 1-jén ukrajnai illetőségű leányvállalattal rendelkező, bankadó
fizetésére kötelezett hitelintézet számára a 2015. évi bankadó összegéből az olyan értékvesztés,
illetve terven felüli értékcsökkenés levonását, amelyet a hitelintézet az ukrajnai illetőségű
leányvállalatában fennálló részesedésére, illetve a részesedéshez kapcsolódóan kimutatott üzleti
vagy cégértékre tekintettel számol el.
Az általános forgalmi adózást illetően a Javaslat jogharmonizációs célú, a vállalkozási környezetet
javító, valamint értelmezést elősegítő rendelkezéseket tartalmaz, és megteremti az áfa
visszatérítésre vonatkozó lehetőséget a Norvég Királyságban letelepedett adóalanyok számára. A
Javaslat ezen túlmenően 2015. január 1-jétől 27%-ról 5%-ra csökkenti a köztes terméknek
minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott testek értékesítésére
alkalmazandó áfa kulcsot, valamint megteremti a haditechnikai eszközök és szolgáltatások
nemzetközi megállapodáson alapuló beszerzésének áfa mentességét.
A közösségi vámjog végrehajtására vonatkozó szabályok tekintetében:
•	szükséges az árukiadást követő utólagos ellenőrzés egységes szabályrendszerbe foglalása a
nemzeti vámtörvény keretein belül. A módosítással a nemzeti vámtörvény a vámhatóság által
végzett valamennyi utólagos ellenőrzési típus szabályait tartalmazza majd, s csak a részletszabályok
tekintetében marad mögöttes jogként a közigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény.
Az ellenőrzési típusok között új elemek is megjelennek 2016. június 1-jétől fokozatosan
alkalmazandó új vámkódexnek is megfelelően, így az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés, az audit
típusú ellenőrzések. Ez utóbbi ellenőrzést a vámhatóság a gazdálkodók egész tevékenységére és
folyamatára kiteljedően alkalmazza majd.
•	módosulnak a vámigazgatási bírság rendelkezései, mert az EU külső határain jogellenesen
bejutatott, jövedéki terméknek minősülő nem közösségi árukra elkövetett jogsértések esetén a
vámigazgatási bírság a jogellenes bejuttatás megállapítására vonatkozó vámigazgatási eljáráshoz
kapcsolódó adekvát szankció, ezáltal biztosítva, hogy további szabálysértési vagy közigazgatási
eljárások párhuzamosan ne kerüljenek bevezetésre. így az eljárás alá vont személyek és az eljáró
vámszervek adminisztráció terhei is csökkennének, illetve a hatósági eljárás időtartama rövidülne.
A módosítással a szabálysértési bírság és a szabálysértési elzárás helyett vámigazgatási bírság kerül
kiszabásra, melynek meg nem fizetése esetén az eljáró szerv végrehajtási eljárást foganatosít, illetve
külföldi elkövető esetében a vonatkozó jogszabály szerint kiutasítás alkalmazható. A jövedéki
termékekre elkövetett jogsértés miatti vámigazgatási bírság szankció mértéke a jövedéki
szabályozással analóg módon került megállapításra.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) módosítása egyrészt
az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.)
hatálybalépésével kapcsolatos módosításokat, kiegészítéseket, másrész a gyakorlatban felmerült
kérdések rendezését, egyértelmű számviteli elszámolásának rögzítését tartalmazza.
179
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása felhatalmazza az adópolitikáért
felelős minisztert az adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők továbbképzésében részt
vevő szervezetek pályázatának elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének
rendeletben való megállapítására. A javaslat feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel
kapcsolatos részletszabályokat tartalmaz, mellyel összefüggésben a feltételes adómegállapításra
vonatkozó szabályok között érvényességi időtartam kerül bevezetésre. Ezen túlmenően a javaslat
rendelkezik a feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel kapcsolatos eljárási határidők
módosításáról, továbbá arról, hogy a személyes konzultáció díja 100 ezer forintról 500 ezer forintra
emelkedik. Elsősorban az általános forgalmi adóra elkövetett csalások visszaszorítása érdekében
kialakításra kerül az úgynevezett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER),
melynek célja az áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során
keletkező közterhek megfizetésének előírása, valamint az, hogy Magyarországon ne kerülhessen
forgalomba hozatalra olyan áru, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz.
A javaslat továbbá jogharmonizációs célú szabályokat is épít a törvény rendelkezései közé.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása a közérdeklődésre számot tartó
könyvvizsgálók minőségellenőrzésével összefüggő, illetve a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság
működését segítő módosításokat tartalmaz.
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosítása az új Ptk.-
val összefüggően kisebb jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításának elsődleges célja a
NAV tv. III. fejezetének felülvizsgálata, ennek keretében a pénzügyőrök számára biztosított
intézkedésekre irányadó szabályozás profiltisztítása, vagyis az eljárási jogosultságok és a tényleges
intézkedési jogosultságok elválasztása, az intézkedésekkel szembeni panaszjog megteremtése,
továbbá a kényszerítő eszközökre vonatkozó szabályozás szükséges kiegészítése. Az intézkedések
kapcsán indokolt kiemelni, hogy számos, a Javaslat szerinti intézkedést a NAV törvény hatályos 36.
§-a is ismer, a módosítás ezek részletszabályait, illetve garanciális szabályait is megteremti. A már
ismert intézkedéseken túl bevezetni tervezett új intézkedések a Rendőrségről szóló 1994. évi
XXXIV. törvényhez (a továbbiakban: Rtv.) igazodnak a pénzügyőri tevékenység sajátosságait
figyelembe véve. Az új Ptk. hatályba lépésével összefüggésben szükséges továbbá a megváltozott
terminológia és az új jogintézményekhez igazodó szabályozás kialakításával a NAV tv. új Ptk-val
való összhangjának teljeskörű megteremtése. A további módosítási javaslatok célja a gyakorlatban
felmerült kérdések rendezése.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ktdt.)
környezetvédelmi szennyezői kategóriák kerülnek bevezetésre, valamint kibővül a Ktdt. tárgyi
hatálya. A környezetterhelés mértékének megfelelően az egyes termékáramok különböző (összesen
hat) környezetszennyezési kategóriákba kerülnek besorolásra, egyre növekvő terhet róva a besorolt
termékekre. A díjszabás bázisalapon történik, az egyes kategóriákhoz rendelt súlyszámmal
szorozva. A jelenleg alkalmazott díjhoz képest egyes termékek körében csökkenést, míg máshol
növekedést eredményez a kategóriák bevezetése. Ezen egységesített környezetvédelmi szemléletű
megoldás előnye, hogy egyszerűbb, átláthatóbb környezetvédelmi kategorizálási rendszert hoz létre,
valamint elősegíti a várható bevételek egyszerű, gyors tervezését, illetve csökkenti az
adminisztrációt. Ettől eltérően nő a reklámhordozó papír termékdíjtétele. A Ktdt. tárgyi hatálya
2015. január 1-jétől kibővül ez egyéb műanyag termékekkel (pl.: művirág), az egyéb vegyipari
termékekkel (pl.: mosószer, tusfürdő), az irodai papírral, valamint a jelenlegi szabályozás hatálya
alá nem tartozó elektromos, elektronikai berendezésekkel (pl.: ipari méretű berendezések).
180
181
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.	Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
I.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításához
a(z) 1. §-hoz
A Javaslat alapelv jellegű szabályt fogalmaz meg, amely egyértelműen megerősíti azt, a jelenlegi
szabályokból értelmezéssel megállapítható következtetést, hogy a magánszemélynek kifejezetten
bérként vagy tevékenység ellenértékeként adott juttatások nem tartozhatnak kedvező adózási
megítélés alá (bevételnek nem számító, adómentes vagy kedvezményes adózású juttatások), azok
adókötelezettségét a juttatást megalapozó jogviszonyból származó bevételekre irányadó általános
szabályok szerint kell meghatározni.
a(z) 2. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a munkáltató fogalmát azzal, hogy az iskolaszövetkezetek által nyújtott
szolgáltatás keretében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tagoknak közvetlenül juttatott
bevétel (pl. béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások) tekintetében munkáltatónak minősül a
szolgáltatás fogadója (az a jogi személy, ahol a diákok a munkát végzik).
A Javaslat kiegészíti a kiküldetési rendelvény fogalmát azzal, hogy a szükséges adatokat tartalmazó,
zárt rendszerben előállított és kezelt elektronikus bizonylat is kiküldetési rendelvénynek minősül.
A Javaslat pontosítja az egyes támogatások uniós szabályok szerinti minősítésével kapcsolatos
fogalmakat azzal összefüggésben, hogy új uniós rendeletek kerültek elfogadásra.
A 2014. évben szerzett tapasztalatok alapján pontosításra kerül a nyugdíjbiztosítás fogalma. Ennek
keretében a törvény kimondja, hogy a nyugdíjbiztosításnak alapesetben (kivéve, ha az
egészségkárosodás már meghaladja a törvényben rögzített mértéket) négy kockázatot (halál,
egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) kötelezően tartalmaznia kell és
ezen kívül a biztosítás más kockázatra nem terjedhet ki. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjbiztosítás a
biztosított nyugdíjas korára történő megtakarítást célozza, a törvény kimondja, hogy a biztosítás
kedvezményezettje - a biztosított halálát kivéve - csak a biztosított lehet, implicite azt is rögzítve (a
nyugdíjbiztosítás biztosítottjának, a jogalkotói cél védelme érdekében), hogy amennyiben a
szerződő és a biztosított személye elválik egymástól, és a szerződést a szerződő megszüntetné, a
felhalmozott összeg is a biztosítottat illeti meg. A törvény pontosítja a biztosítási eseményeket is.
Rögzíti, hogy nyugellátásra való jogosultság alatt a saját jogú nyugellátást kell érteni, ami a
tényleges nyugdíjas állapotot jelenti. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) javaslatát
elfogadva a törvény pontosítja a szerződés létrejöttének időpontját (az az ajánlat ügyfél általi
aláírásának a napja). A tízéves türelmi idő alóli mentesség szabályai is pontosításra kerülnek. Ennek
megfelelően a törvény rögzíti, hogy a 40 százalékos mértékű egészségkárosodás - az ellátástól
függetlenül - mentesül a türelmi idő alól. Szintén a MABISZ javaslatára a törvényi rendelkezések
visszatérnek az Szja törvény korabeli (a 2010 előtt hatályos) 7. számú mellékletének szabályozási
elvéhez, miszerint a nem csökkenő összegű járadékfizetés kezdő napját nem az első biztosító
teljesítéstől, hanem a szerződés létrejöttének napjától kell számolni. A Javaslat feloldja a
járadékfizetésre vonatkozó szabályt, ha a felhalmozási idő rövidsége miatt a járadék havi összege
nem ér el egy minimális szintet.
A korábban említett MNB-ajánlással összhangban, az Szja törvényben is érvényre jut, hogy a
nyugdíjcélú megtakarításokat kívánja az állam támogatni, ezért a törvényjavaslatban foglaltak
szerint az Szja törvény rögzíti, hogy a nyugdíjbiztosítás kötelező elemét jelentő haláleseti és
182
egészségkárosodási kockázat díja nem haladhatja meg a kiegészítő biztosítási díjak nélküli
biztosítási díj 10 százalékát (lásd a 44/C. §-t). A törvény korábban is tartalmazta, hogy a kiegészítő
biztosítások díja alapján nem illeti meg a magánszemélyt a rendelkezési jog, de bizonytalanság volt
abban, hogy mi minősül kiegészítő biztosításnak. Ezt a bizonytalanságot a módosítással beiktatott
új fogalom megszünteti. A szabályozásból most már az is egyértelműen kiderül, hogy a haláleseti és
egészségkárosodási kiegészítő biztosítások díja után sem érvényesíthető a kedvezmény. Az
alapbiztosításra kimondott 10 százalékos korlát, valamint a kiegészítő biztosítások egzakt fogalma
garanciát jelenthet arra, hogy csak a nyugdíjcélú felhalmozást kedvezményezze az állam.
a(z) 3. §-hoz
Tekintettel az új Ptk. rendelkezéseire, átgondolásra kerül a díjfizető által kötött
felelősségbiztosítások díjának adófizetés alól mentesítő szabálya, amelynek következtében
kimondásra kerül, hogy a díjat fizető tevékenységével, illetve a díjat fizető tevékenységében
közreműködő magánszemélyeknek a díjat fizető tevékenységével összefüggő feladatuk ellátásával
kapcsolatos felelősségére kiteijedő felelősségbiztosítás díját nem kell bevételként figyelembe venni.
Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy az előbbi szabályt a hatálybalépését megelőző bármely korábbi
adóévben is alkalmazni lehet.
a(z) 4. §-hoz
A javaslat kiegészíti a külföldi pénznemben keletkezett bevételek és felmerült kiadások forintra
történő átszámításának szabályait azzal, hogy az áfa alany egyéni vállalkozók azon az árfolyamon
számíthatják át azokat forintra, amelyet az áfa törvény alapján egyébként az ügyletben
alkalmazniuk kell.
a(z) 5. §-hoz
A 7. § (1) bekezdés e) pontjának Javaslat szerinti módosítása szövegpontosítás, amelyre azért van
szükség, mert adott élethelyzetekben előfordulhat (lásd a 44/C. § (2) bekezdését), hogy az állami
támogatás nem a szerződésen kerül jóváírásra, hanem az közvetlenül kiutalásra kerül a
nyugdíjszolgáltatásban részesülő magánszemély részére.
A 7. § új (lb) bekezdésének beiktatása azért szükséges, mert az új Ptk. biztosítási jogviszony
szabályainál explicite kimondott elszámolási szabályok jogbizonytalanságot okoztak. Ennek
eloszlatása érdekében szükséges kimondani, hogy a szerződőváltás - ahogyan ezt a korábbi
szabályozás és jogértelmezés is évek óta kezeli/kezelte - nem minősül adóztatási pontnak (kivéve a
követelésként kimutatott, kifizető által fizetett díjak esetét, ahol a szerződő váltás kiváltja az
adómentes vagy adóköteles jövedelem megszerzését). Az Szja törvény a díjfizetést és a biztosítói
szolgáltatásokat adóztatja (a szerződő váltást ugyanakkor nem), és ez a gyakorlat a biztosításból
származó jövedelmek utáni adóztatás megfelelő módszertanának bizonyult.
a(z) 6. §-hoz
A kockázati biztosítás fogalma számol azzal az esettel, amikor kockázati biztosítás alapján a
magánszemély szerez olyan jövedelmet, amelyet nem biztosítási esemény vált ki (például a
magánszemély utólag belép az eredeti szerződő kifizető helyébe, és ő válik jogosulttá a
díjkedvezményre, díjvisszatérítésre). Figyelembe véve, hogy törvényi fogalom nem tartalmazhat
adókötelezettségre vonatkozó rendelkezést, ezért a jövedelem megszerzésének időpontjára
vonatkozóan a törvény 9. §-ában szükséges szabályt adni, miszerint ilyen esetben a
díjkedvezményre való jogosultság megnyíltának időpontjában (pl. a szerződés módosításakor)
szerzi meg a magánszemély a korábban befizetett teljes díjjal megegyező összegű adóköteles
jövedelmet.
183
a(z) 7. §-hoz
A Javaslat a Tbj és az Szja munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályait egységesíti olyan esetben,
amikor a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor,
és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás. A Tbj. 56/A. § (4) bekezdése alapján ilyen esetben a
bejelentéssel, nyilvántartással, a járulékok megállapításával, bevallásával és megfizetésével
kapcsolatos kötelezettségek a belföldön bejegyzett magyar kölcsönvevőt terhelik. A hatályos Szja
szabályok ugyanakkor nem teszik lehetővé, hogy a személyi jövedelemadóval kapcsolatos
adókötelezettséget is a kölcsönvevő teljesítse. A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a
belföldön bejegyzett kölcsönvevő teljesítse a kölcsönbeadó helyett a munkáltatót terhelő
kötelezettségeket.
a(z) 8. §-hoz
Lásd a 29. § 3. pontjához fűzött indokolást.
a(z) 9. §-hoz
A Javaslat szerint 2016-tól négy év alatt készeresére nő a két eltartottat nevelő családok által
érvényesíthető családi kedvezmény mértéke. Kettő eltartott esetén a jelenlegi 62 500 forintról 2019-
re 125 000 forintra nő az összevont adóalapot csökentő kedvezmény mértéke. A rendelkezés 2016.
január 1-jétől lép hatályba.
A Javaslat kiegészíti a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak körét a nevelőszülő családi
pótlékra egyébként nem jogosult közös háztartásban élő házastársával. Ezzel a nevelőszülő
házastársa is lehetőséget kap arra, hogy már év közben is érvényesítsen családi kedvezményt a
háztartásában nevelt (nem saját) gyermekekre tekintettel (a hatályos szabályok szerint ezt csak
adóbevallásában, munkáltatói adómegállapításában tehette meg).
a(z) 10. §-hoz
A rendelkezés szövegszerűen is pontosítja a kedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályozást.
Abban az esetben, ha egy kedvezményezett eltartottra tekintettel több magánszemély is jogosult a
kedvezményre, az igénybevétel és a kedvezmény megosztásának feltétele, hogy az adóbevallásban,
munkáltatói adómegállapításban a jogosultak közös nyilatkozatot tegyenek, amelyben rögzítik,
hogy melyikük érvényesíti a kedvezményt, vagy közlik a megosztásra, közös érvényesítésre
vonatkozó döntésüket. Szintén közös nyilatkozat szükséges a jogosult és a jogosultnak nem
minősülő házastárs, élettárs közötti megosztás esetén is. A családi kedvezményt élettársként
megosztok esetén a nyilatkozatnak tartalmaznia kell az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába
(élettársi nyilvántartás) való bejegyzésről szóló végzés ügyszámát, továbbá a lakóhelyet és a
tartózkodási helyet is.
a(z) 11. §-hoz
A tervezet a házasságkötési kedv növelése érdekében új adóalap-csökkentő kedvezmény
bevezetését kezdeményezi. 2015-től minden olyan pár, ahol legalább az egyik fél első házaságát
köti, a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi
kedvezményre való jogosultság megnyíltáig, együttesen havi 5000 forint adócsökkenést
eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját. A kedvezmény a családi kedvezményhez
hasonlóan a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a
házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják
egymás között.
184
a(z) 12. §-hoz
A 2014-re bevezetett szabályozás az önkéntes pénztári hasonló kedvezmény mintájára alkotta meg a
nyugdíjbiztosítások kedvezményi rendszerét. Tekintettel arra, hogy a biztosítási jogviszony és a
pénztári tagsági jogviszony jelentősen eltérnek egymástól, a teljesen analóg szabályozás
jogbizonytalanságot, adott esetben nemkívánatos adózói magatartást is eredményezett
(eredményezhetett) volna. Míg a pénztári tagsági jogviszony esetében a tag, a biztosított és a
kedvezményezett (a haláleset kivételével) ugyanaz a személy, addig a biztosítási jogviszonyban a
Ptk. rendelkezései alapján ezek a személyek el is térhetnek egymástól, továbbá a biztosítási
jogviszony esetében a magánszemélynek akár egy biztosítónál több nyugdíjbiztosítása is lehet. A
jogviszonyok különbözősége és az azonos szabályozás között húzódó feszültséget a
nyugdíjbiztosítási kedvezményi szabályok pontosítása nélkül nem lehet feloldani. A legnagyobb
bizonytalanságot az úgynevezett „keresztbe-kedvezményezés” lehetőségének megszüntetésével
lehet megoldani. A pénztári kedvezménynél a keresztbe-kedvezményezés azért sem jelent
problémát, mert a pénztár nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő teljesítése minden esetben
összevonandó jövedelem, függetlenül attól, hogy az adott pénztári számlára érkezett-e állami
támogatás, avagy sem. Mivel a biztosítások esetében a kamatjövedelem szerinti adózást célszerű
egységesen fenntartani (kivéve, ha a biztosító teljesítése nem adómentes), ezért az állami támogatás
allokálásának rendszerét új alapokra kell helyezni. A törvény mindezekre tekintettel a jövőre
vonatkozóan úgy rendelkezik, hogy az állami támogatás minden olyan szerződésre átutalásra kerül,
amelyre történt kedvezményre jogosító befizetés, mégpedig a díjfizetéssel arányosan. (Az Art.
rendelkezése alapján, ha az egy szerződésre jutó állami támogatás a törvényi összeghatárt nem éri
el, akkor az adott szerződésre a kiutalást nem kell teljesítenie az adóhatóságnak.)
A törvénymódosítás rendezi azt a kérdést is, hogy adókedvezmény csak az adóévben a
nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt díjak után érvényesíthető.
A hivatkozott MNB-ajánlással (teljes költségmutató: TKM) egybecseng az a szabályozás, hogy a
nem nyugdíjcélú megtakarítási díjrészek után ne lehessen adókedvezményt igénybe venni. Az Szja
törvény a díj 10 százalékában határozza meg azt a kockázati díjrészt, amelynek meg nem haladása
esetén a teljes díj után érvényesíthető az adókedvezmény. Ha a kockázati díjrész ezt a mértéket
meghaladja, akkor csak a megtakarítási díjrész után érvényesíthető az adókedvezmény. Ez a
szabályozás tehát nem csak az úgynevezett befektetési egységekkel (unit linked: UL) rendelkező
biztosításokat kezeli, hanem a hagyományos, azaz nem UL-biztosításokat is. A módosítás által adott
új, a kiegészítő biztosításokat definiáló fogalma segíti a jogalkotó azon szándékát érvényre juttatni,
miszerint a kiegészítő biztosítások díja után - függetlenül attól, hogy az milyen kockázatokra terjed
ki - ne lehessen adókedvezményt érvényesíteni.
Mivel a jogalkotónak nem áll érdekében a megtakarítások növelését korlátozni, sőt kifejezetten
abban érdekelt, hogy az minél magasabb szintet érjen el, ezért a nyugdíjbiztosítások esetében az
olyan díjfizetőt sem akarja kizárni az adókedvezmény érvényesítéséből, aki egy esetleges
szerződő váltás miatt már nem szerződője a biztosításnak a nyilatkozattétel vagy az adóhatósági
kiutalás időpontjában. A jogalkotó tehát a nyugdíjcélú megtakarítást helyezi a középpontba. Ennek
megfelelően, ha a nyugdíjbiztosítás alapján az állami támogatás visszafizetési kötelezettségét
kiváltó esemény nem történik, akkor az ezen szerződésre fizetett díj után is lehet rendelkezni az
adóról, és az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíjbiztosítási szerződésen
jóváírja.
A törvénymódosítási javaslat - az adóról való rendelkezés alapjának meghatározásához - a nem
forintban történő díjfizetések forintra történő átváltására a december 31-én érvényes MNB hivatalos
devizaárfolyamot rendeli alkalmazni.
185
A nyugdíjbiztosításnak négy biztosítási eseménye van, amelyből valójában a tényleges nyugdíjba
vonulás, illetve az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése tekinthető nyugdíjbiztosítási célnak (a
haláleseti kockázat és az egészségkárosodás a nyugdíjbiztosítás szerves részét képezi ugyan, de
csak közvetve tekinthető az öregkori gondoskodás részének). A 2014-ben hatályos szabályozás nem
ad választ arra, hogy melyik az az időpont, ameddig az adókedvezmény igénybe vehető. A
módosító javaslat - az egészségkárosodás miatti részteljesítés kivételével - az első
nyugdíjszolgáltatás időpontját határozza meg ilyenként, de az esetleges visszaélések elkerülése
érdekében kimondja, hogy az adókedvezmény igénybe vételére az öregségi nyugdíjkorhatár
betöltése után már nincs lehetőség, azzal, hogy értelemszerűen a visszafizetési kötelezettség is csak
addig terheli a magánszemélyt, amíg az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem tölti, vagy - ha
adómentes járadékszolgáltatásban részesül a magánszemély - a nem csökkenő összegű
járadékszolgáltatás törvényben előírt határidejének leteltéig.
A nyugdíjbiztosítási kedvezménnyel összefüggésben - az életbiztosítások sajátosságai miatt is -
előfordulhat, hogy bár az adóévben történt jogosultságot megalapozó díjfizetés, de az adóról való
rendelkezés (a nyilatkozat megtételének) időpontjában (44/C. § (4) bekezdés), illetve az
adóhatósági teljesítés időpontjában (44/C. § (2) bekezdés) a díjat fizető magánszemély már nem
rendelkezik nyugdíjbiztosítással (nyugdíjbiztosítási szerződésnek már nem szerződője). Három
olyan esettípus lehet ezek közül, amikor a nyugdíjcélú megtakarítás állami támogatását - mivel a
nyugdíjcél nem sérül - indokolt fenntartani. Az egyik, amikor a biztosítási szerződés
nyugdíj szolgáltatás miatt szűnt meg. A másik eset lehet az - a keresztbe-kedvezményezés
megszűnésével, a szerződő váltás törvényi kezelésével -, amikor a nyugdíjbiztosítás szerződőjének
személyében változás történik, de a biztosított nyugdíjcélú felhalmozása töretlen, a szerződés
csorbulása nélkül létezik, abból nem nyugdíjcélú pénzkivonás nem történt. A harmadik eset pedig
az (példa ugyan még nem volt rá, de nem kizárható), ha a biztosítót felszámolják. (A hatályos
szabályozás még tartalmazza a végelszámolást és a tevékenység felfüggesztését is, de ezek törlésre
kerülnek, mert az első eset biztosítók esetében fogalmilag kizárt, a második eset pedig a biztosítási
jogviszonyra nincs hatással.) A felsorolt három esetben (nyugdíjszolgáltatás, szerződő váltás,
felszámolás) a törvény a nyilatkozattételt nem tiltja, és az adóhatóság a kiutalást is teljesíti a
biztosító felé, szerződőváltás esetében a szerződésre, ha pedig a nyugdíjbiztosítás már megszűnt,
akkor a biztosított magánszemély részére (ő a nyugdíjas). Ha a szerződés a biztosított halála miatt
szűnt meg, akkor a haláleseti kedvezményezett részére. A módosítási javaslat törli a szerződő
halálának esetét, tekintettel arra, hogy ez az eset a szerződőváltás egy speciális esetének tekinthető,
hiszen ilyen esetben a szerződő örököse automatikusan (a törvény erejénél fogva) válik a biztosítás
szerződőjévé (és vagy az is marad, vagy a biztosított léphet be a szerződő helyébe, amely szintén a
szerződő váltás egyik esete). A módosítási javaslat fenntartja a magánszemély részére azt a
lehetőséget, hogy ha a felsoroltakon kívül neki fel nem róható okból szűnik meg a szerződés, akkor
az állami támogatásra való jogosultsága nem vész el.
A törvényjavaslat szerint a biztosító arra az évre vonatkozóan nem adhat ki igazolást, amelyikben a
44/C. § (6) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történt. Ezen előírásra
azért van szükség, hogy a biztosító olyan díjról már ne adjon ki igazolást, amely kedvezményt
egyébként arra az évre vonatkozóan amúgy is vissza kellene fizetni. E szabály viszont nem záija ki
-	amennyiben a nyugdíjcélú megtakarítás a következő évben szabályszerűen folytatódik -, hogy az
igazolást a biztosító kiadja, és a magánszemély jogszerű nyilatkozatot adhasson.
Az állami támogatással kapcsolatos visszafizetési kötelezettség eseteit a törvényjavaslat általános
(absztrakt) szintre emeli, és kimondja, minden olyan vagyoni érték kivonása kiváltja az állami
támogatás visszafizetési kötelezettségét, amely nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak, és példálózó
felsorolással - meghatározva a vagyoni érték kivonásának napját is - nevesíti azokat az eseteket
(segítve a jogalkalmazást), amelyek ilyennek minősülnek. Ilyenek például azok az esetek -
186
függetlenül attól, hogy azok effektív pénzkivonással jámak-e vagy sem amikor a nyugdíjcélú
megtakarítás (a jövőbeli „nyugdíj” összegének fedezete, azaz a felhalmozás) bármilyen jogcímen,
akár költséglevonás útján is csökken. Az új szabályozás tehát nem csak a szerződés megszűnését (a
teljes visszavásárlást) vagy a részvisszavásárlást bünteti, hanem pl. a díj-nemfizetés miatti
fedezetcsökkenést is, meghatározva azt a (befizetett díjhoz viszonyított) költséglevonási mértéket,
amely még nem vonja maga után a kedvezmény visszafizetésének kötelezettségét. A
törvényjavaslat megerősíti azt jogértelmezést, miszerint az eseti díjak rendszeres díjba történő
átvezetése nem minősül büntetendő vagyoni érték kivonásának. Ekkor a törvény helyes
értelmezéséből adódik, hogy ugyanazon díjfizetés alapján még egyszer nyilatkozatot nem lehet
tenni (és igazolást sem lehet kiadni). A visszafizetési kötelezettség szabályai egyebekben
pontosításra kerülnek, általánosabb szintre emelve a normaszöveget: a jogszabályi szöveg
nyugdíjbiztosítás megszűnése helyett visszafizetési kötelezettséget kiváltó eseményt ír, illetve
figyelemmel az MNB-ajánlásra is (az állami támogatás és hozama a biztosító egyéb követeléseire
nem használható fel), amely a magánszemély által teljesítendő visszafizetési kötelezettség összegét
jelentősen csökkenti (a biztosítónak nagyrészt lehetősége van azt levonni), ezért a törvény úgy
rendelkezik, hogy amennyiben bármely oknál fogva nincs lehetőség a teljes visszafizetési
kötelezettség levonására, a magánszemélynek csak ezt a részt kell önadózóként teljesítenie (a
biztosító igazolása alapján). Egyebekben a korábbi K48-as számú adatszolgáltatásra nincs szükség,
mert a biztosító a visszafizetési kötelezettséggel kapcsolatos adatszolgáltatását a 08-as bevalláson
teljesíti magánszemélyenként.
a(z) 13. §-hoz
A Javaslat kiegészíti azon kifizetők körét, akiknek a családi kedvezmény, illetve a személyi
kedvezmény adóelőleg megállapításánál történő figyelembevétele érdekében nyilatkozat adható.
Ilyen nyilatkozat az adóelőleget megállapító munkáltató mellett a rendszeresen ismétlődő bevételt
(különösen havi/heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb
juttatást) juttató kifizetőnek is adható. A hatályos szabályozás alapján erre csak akkor van
lehetőség, ha a kifizető az állami adóhatósághoz bejelentett eltérő módszer alapján állapítja meg az
adóelőleget.
További módosítás, hogy a - visszaélések megszüntetése érdekében - a jövőben csak az eltartottak,
kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén érvényesíthető a családi
kedvezmény. A rendelkezést - átmeneti rendelkezés alapján - a 2015. december 31-ét követően
megtett nyilatkozatok, illetve a 2015. évre vonatkozó bevallások, munkáltatói adómegállapítások
esetében kell alkalmazni.
Ezen túlmenően kiegészülnek a nyilatkozattételre vonatkozó szabályok az első házasok
kedvezményével kapcsolatban.
a(z) 14. §-hoz
A Javaslat módosítja az adóelőleg mértékére vonatkozó rendelkezést az első házasok
kedvezményének bevezetésével összefüggésben.
a(z) 15. §-hoz
Az egyes támogatásokra kezelésére vonatkozóan új uniós jogszabályok léptek hatályba, Ezért a
javaslat a kisvállalkozói kedvezmény vonatkozásában módosítja az ezekre a szabályokra való
hivatkozást a 3. § 39-41. pontjában foglalt új, illetve módosított fogalmaknak megfelelően
A társasági adó szabályokkal összhangban változik (emelkedik) a jövedelem-(nyereség)-minimum
összege, a vállalkozói bevétel nem csökkenthető az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített
szolgáltatások értékével..
187
a(z) 16. §-hoz
Pontosító rendelkezés, amely egyértelművé teszi, hogy az átalányadózás választásakor az Szja tv.
hatálya alatt megszerzett vállalkozói bevételt kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni.
a(z) 17. §-hoz
A Javaslat az átalányadózásra való jogosultság megszűnésének időpontját pontosítja a jogbiztonság
erősítése céljából. A jogosultság megszűnésének időpontja a határozat jogerőre emelkedésének
napja, ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy a vámhatóság számla- vagy nyugtaadási
kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg.
a(z) 18. §-hoz
A Javaslat osztalékként nevesíti a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó betéti társaságok
kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a
vállalkozás nyereségéből való részesedésként kifizetett összeget. Ezzel az érintett magánszemélyek
a jelenleginél kedvezőbb adózási pozícióba kerülnek (jelenleg ezek a kifizetések — egyéb
jövedelemként — az osztaléknál magasabb közterhet viselnek).
a(z) 19. §-hoz
A javaslat megszünteti a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott jutatások közötti
megkülönböztetést, de a fizetendő közterhek továbbra is a kifizetőt terhelik.
A béren kívüli juttatásként adható juttatások köre változatlan marad, megnő viszont a juttatások
után a kifizető általa fizetendő közteher. Az adóterhelés azonos lesz az egyes meghatározott
juttatásokat terhelő közteherrel, azaz juttatások értékének 1,19-szerese után 16% szja-t és 27% eho-t
kell fizetnie a munkáltatónak.
A munkáltató által valamennyi dolgozójának vagy valamennyi dolgozó által megismerhető
szabályzatban rögzített módon biztosított juttatás esetében megnő a közteher mértéke, a juttatás
értékének 1,53-szorosa után a munkáltatónak 16% szja-t és 27% eho-t kell fizetnie. Ugyanilyen
mértékű közteher terheli a béren kívüli juttatásoknak azt a részét, amely meghaladja a rájuk az Szja
tv. 71. §-ában megállapított értékhatárt vagy az évi 450 ezer forint keretösszeget.
A javaslat kiegészíti továbbá a kifizetőt terhelő közterhek megállapítására, bevallására és
megfizetésére vonatkozó rendelkezést.
a(z) 20. §-hoz
A Javaslat egyes meghatározott juttatásként nevesíti a béren kívüli juttatásokat.
a(z) 21. §-hoz
A Javaslat kiegészíti azt a rendelkezést, amely szerint nem kell kamatjövedelemből származó
jövedelmet megállapítani, ha a munkáltató a törvényben rögzített feltételek mellett lakáscélra ad
lakáscélra hitelt munkavállalójának: lakáscélú felhasználásnak minősül a lakáscélú állami
támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti akadálymentesítés is.
a(z) 22. §-hoz
Az Szja tv. 77/C. §-a szerinti munkavállalói értékpapír-juttatási programokat a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal vette nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel egyben azt is jelentette, hogy az említett
hatóságok információval rendelkeztek arról, hogy mely társaságok indítottak (és működtettek) ilyen
programokat. 2013. december 29-étől az említett programok hatósági nyilvántartása megszűnt,
ugyanakkor a programok indításához adatszolgáltatási szabály nem kapcsolódott. A Javaslat
értelmében az adóhatóság a jövőben úgy értesül ezen programokról, hogy az értékpapír-juttatási
programot szervező gazdasági társaság a program meghirdetéséről a munkavállalók és vezető
188
tisztségviselők részére kiadott tájékoztató másolati példányát (a kötelező tartási időszak kezdő
napját követő hónap 20. napjáig) köteles megküldeni az adóhatóságnak.
Amennyiben a programszervező és kapcsolt vállalkozása között a kapcsolt vállalkozási viszony
megszűnik,a programszervező (a megszűnt kapcsolt vállalkozási viszony miatt) a kapcsolt
vállalkozás viszonylatában a 77/C. § (7) bekezdése szerinti adatszolgáltatási és bejelentési
kötelezettséget nem tudja teljesíteni (megszűnik az információáramlás a két társaság között). Az
előbbi esetre vonatkozóan a Javaslat arról rendelkezik, hogy a programban érintett más vállalkozás
(a saját munkavállalói, vezető tisztségviselői vonatkozásában) a programszervezőre irányadó
rendelkezések szerint jár el (így különösen adatot szolgáltat és bejelentést tesz az adóhatóság
részére). A programban érintett más vállalkozás részére előírt adókötelezettségek teljesítése
érdekében a két fél között együttműködés szükséges, az adókötelezettségek együttműködés
hiányából eredő megsértéséért a felek egyetemlegesen felelnek.
a(z) 23. §-hoz
A rendelkezés fogalmakkal egészíti ki az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos szabályozást. A
rendelkezés külön bekezdésben határozza meg, hogy a közös őstermelői igazolvány kiállításánál
mit kell közös háztartásnak tekinteni és ki minősül a közös háztartásban élő családtagnak.
a(z) 24. §-hoz
A Javaslat a támogatásokra vonatkozó új uniós rendeleteknek megfelelően módosítja az Szja tv.
jogharmonizációs záradékát.
a(z) 25. §-hoz
A munkavállalói értékpapír-juttatási programokkal kapcsolatos korábbi átmeneti szabály
kiegészítése a gyakorlati tapasztalatok alapján.
a(z) 26. §-hoz
Az új rendelkezések alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok.
a(z) 27. §-hoz
Az Szja tv. 1., 11. és 13. számú mellékletének egyes szabályait módosító mellékletek beiktatása.
a(z) 28. §-hoz
Szövegcserés módosítások:
1.	A jogalkalmazást segítő pontosítások a külföldi illetőségű előadóművészek
adókötelezettségével összefüggésben.
2.	A társasági adózás veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályaival összhangban szigorodnak
az őstermelőkre vonatkozó veszteség-elhatárolási szabályok, a keletkezett veszteség csak a
következő öt évben határolható el. A 2014-ig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt
veszteség - átmeneti rendelkezés alapján - a keletkezése időpontjában érvényes feltételek
szerint írható le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget utoljára a 2025. adóévben lehet
érvényesíteni.
3.	Jogtechnikai pontosítás.
4.	A személyi kedvezmény érvényesítésével kapcsolatos szabályok pontosítása.
5.	Jogtechnikai pontosítás.
6.	A társasági adóadóról szóló törvény veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályaival
összhangban szigorodnak az egyéni vállalkozókra vonatkozó veszteség-elhatárolási
szabályok, a keletkezett veszteség csak a következő öt évben határolható el. A 2014-ig
keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség - átmeneti rendelkezés alapján - a
189
keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le azzal, hogy az elhatárolt
veszteséget utoljára a 2025. adóévben lehet érvényesíteni.
7.	Jogtechnikai pontosítás.
8.	Jogtechnikai pontosítás.
9.	Jogtechnikai pontosítások, illetve a lakáscélú felhasználással összafuggésben a lakáscélú
állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti akadálymentesítés beemelése a
rendelkezésekbe.
10.	Az egyéni vállalkozó költség-elszámolási szabályainak pontosítása a biztosításokkal
kapcsolatos rendelkezések módosulásával összhangban. Ha az egyéni vállalkozás az
alkalmazottaira köt biztosítást, más vállalkozásokkal azonos módon csak a személybiztosítás
díját számolhatja el költségként.
a(z) 29. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések:
1.	A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokkal kapcsolatos fogalom
hatályon kívül helyezése tekintettel arra, hogy a fogalom a 3. § 40. pontjában
újraszabályozásra kerül.
2.	A javaslat hatályon kívül helyezi a béren kívüli juttatások 500 ezer forintos keretét és az
ahhoz tartozó eltérő szabályozást tartalmazó rendelkezést a munkabéren felül adható
juttatásokat terhelő közterhek rendszerének átalakításával összefüggésben (ld. a 19. §-hoz
tartozó indokolást is).
3.	Jogtechnikai pontosítás.
4.	A törvénymódosítás a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások
(WL) és a más, megtakarítási típusú életbiztosítások azonos közgazdasági tartalmára való
tekintettel azonos adójogi kezelésre tesz javaslatot, megfelelő hosszúságú (három év)
átmeneti időt biztosítva a piaci szereplőknek arra, hogy alkalmazkodjanak az új
szabályokhoz. Értelemszerűen, a WL-ből történő pénzkivonásokra a 28. § (2) bekezdését az
átmeneti időszakot követően is fenn kell tartani, kimondva, hogy az ilyen biztosításokból -
ha volt más személy (nem magánszemély) által fizetett adómentes díj - sem
kamatjövedelem, sem adómentes nyugdíjszolgáltatás nem keletkezhet (a haláleseti
szolgáltatás természetesen adómentes). Miután az 1. számú melléklet 6.9. alpontja (amely a
WL rendszeres díjának adómentességéről rendelkezik) 2018. január 1-én hatályon kívül
helyeződik, a 28. § (2) bekezdésében a 6.9. alpontra való hivatkozásnál ezt jelezni kell,
hasonlóan, mint a korabeli 6.3. alpontra történő hivatkozásnál.
2.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXX1. törvény módosítása
a(z) 30. §-hoz
(1)	A javaslat értelmében felsőoktatási támogatási megállapodás a nemzeti felsőoktatásról szóló
2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására,
működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás.
(2)	A kapcsolt vállalkozási viszony fennállás jelenleg a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseire
hivatkozva a szavazati jogok többségével való rendelkezéshez, illetve a vezető tisztségviselő,
felügyelő bizottsági tagok többségének megválasztásához kötött. A kapcsolt vállalkozások közötti
ügyletek esetében azonban, összhangban a nemzetközi gyakorlattal is, szükséges azon tranzakciókra
vonatkozóan is a szokásos piaci ár elve szerinti adózás megkövetelése, ahol a felek a jelenlegi
190
fogalomrendszer szerint nem minősülnének kapcsolt vállalkozásnak, azonban az ügylet a felek
közötti valamely speciális kapcsolódás, függés miatt mégsem tekinthető teljesen független
körülmények között, piaci alapon létrejöttnek. Erre tekintettel a javaslat alapján a kapcsolt
vállalkozás fogalma kiegészül azzal az esettel, ha a felek között személyében azonos ügyvezetésen
keresztül megvalósul a döntő befolyás a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikára.
(3)	A javaslat egy adminisztratív jellegű intézkedés bevezetéséről gondoskodik, mely szerint a
társasági adózási K+F kedvezmények kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH)
előzetes minősítése alapján lesznek elérhetőek 2015-től kezdődően. Azaz a jelenleg opcionálisan
választható, saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységként történő minősítés
iránti kérelem a jövőben kötelezővé válik azon adózók számára, akik élni kívánnak az említett
kedvezményekkel és csak az SZTNH előzetes minősítése alapján alkalmazhatják a társasági
adóban, gyógyszeradóban biztosított kedvezményeket. Az intézkedés bevezetése fokozatosan, a
2015-ös évet átmenetnek tekintve történik.
(4)	Az ún. ingatlanbefektetési alap - a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes
pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Bef. tv.)
fentiekben hivatkozott 4. § (1) bekezdésének 17. és 62. pontjai, 65. § (1) bekezdése és a 67. § (1)
bekezdése alapján - a befektetési alap egy speciális formája, azaz olyan jogi személyiséggel
rendelkező kollektív befektetési forma, vagyontömeg, amelyben a vagyon nagy részét ingatlanok
teszik ki. Ezen vagyontömeg fontos sajátossága, hogy - annak ellenére, hogy jogi személyiséggel
rendelkezik, tehát mindenképp önálló jogalany - saját nevében és kockázatára nem jár el, üzletszerű
gazdasági tevékenységet nem végez. A magyar jogszabályi előírások (Bef. tv. 4. § (1) bekezdés 17.
és 62. pontjai) az ingatlanalapot olyan különleges jogintézményként kezelik, amely esetében nem
írnak elő kötelezően alkalmazandó társasági formát, tekintettel arra, hogy az ingatlanalap
vagyontömegnek minősül. A Bef. tv. szerinti jogi státuszából következően az ingatlanalapra
speciális társasági adózási szabályok vonatkoznak. Maga az ingatlanalap nem társasági adóköteles,
hiszen a vonatkozó törvényi előírás szerint (Bef. tv. 4. § (1) bekezdés 17. és 62. pontjai) egy
vagyontömeg, amely átlátható a társasági adózás tekintetében.
Az Európai Bizottság 6151/2014/TAXU számú EU Pilot eljárás ügyében vizsgálta a
Magyarországon befektetéseket végző ingatlanbefektetési alapok adózására vonatkozó
rendelkezések esetleges uniós jogba ütközését. A Bizottság értékelése szerint a Tao. tv. értelmében
a Magyarországon letelepedett ingatlanbefektetési alap nem minősül jogi személynek és nem alanya
a társasági adónak, így a magyarországi ingatlanbefektetéseiből származó jövedelme után nem
adóztatható. Ezzel szemben a más uniós tagállamban bejegyzett ingatlanbefektetési alap
ugyanakkor alanya a magyar társasági adónak, ami megkülönböztetést idéz elő.
Tekintettel arra, hogy a Tao. törvény 2. § (2) bekezdése nem tartalmazza a Bef. tv. szerinti
ingatlanalapot, az nem alanya a társasági adónak. Ugyanakkor a külföldi ingatlanalapnak társasági
adókötelezettsége keletkezhet magyarországi telephelyére tekintettel a Tao. törvény 2. § (4)
bekezdése, 4. § 27. pontja és 4. § 33. pontjának d) alpontja értelmében, mely összességében
diszkriminatív szabályozást eredményezhet.
A fentiekre tekintettel indokolt a Tao. törvény kiegészítése annak érdekében, hogy a magyar
ingatlanalappal azonos jogállású külföldi ingatlanalap (amely jogi személyiséggel rendelkezik az
alapítása szerinti államban, de nem alanya az alapítási állama szerinti társasági adónak (vagy annak
megfelelő nyereségadónak) és jövedelme után tulajdonosai, a befektetők fizetnek adót ne legyen
alanya a társasági adónak.
a(z) 31. §-hoz
(1)	Az adózó felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogatás esetén - a
közhasznú szervezetek, a Magyar Kármentő Alap, illetve a Nemzeti Kulturális Alap támogatásához
191
hasonlóan - társasági adóalap-kedvezményt vehet igénybe. A támogatási megállapodás keretében a
támogató előre rögzített feltételekkel legalább öt évig támogatja a felsőoktatási intézményt.
A felsőoktatási támogatási megállapodás alapján kifizetett összeg 50%-áig az adózó a támogatás
(juttatás) adóévében veheti igénybe a kedvezményt.
(2)	Az adózó felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogatás esetén akkor
csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha rendelkezik a felsőoktatási intézmény által az adóalap
megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését,
székhelyét, adószámát, a támogatás juttatás összegét, célját.
a(z) 32. §-hoz
A támogatási megállapodásban foglaltak nem teljesítése esetén a kedvezményt kétszeres mértékben
vissza kell fizetni.
a(z) 33. §-hoz
2014. március 15-ét követően a nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat a
cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a
továbbiakban: Ctv.) 9/F. §-a tartalmazza. A Ctv. 9/F. § (5) bekezdése lehetővé teszi nonprofit
gazdasági társaságok esetében, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil
tv.) 32. § (3)-(5) bekezdése szerinti kétéves várakozási időt megelőzően, a nonprofit társaság
létrejöttét akár közvetlenül követően is kérhető legyen a közhasznú jogállás elnyerése, illetve
bejegyzése. A bizalmi alapon elnyert közhasznúsági jogállás indokolt, hogy kötelezettségeket is
rójon a társaságra. A Javaslat a korábbi szabályokkal (a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV.
törvény 2014. március 4-ig hatályos 4. § (8) bekezdése) azonos módon szigorú szabályokat ír elő
arra az esetre, ha az állapítható meg, hogy a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti éve
alapján nem teljesítette a Civil tv.-ben írt feltételeket, vagy a közhasznú jogállás elnyerésétől
számított két éven belül megszűnne. Ez esetben a társaságnak az eltelt két évre visszamenőleg
adófizetési és egyéb kötelezettsége keletkezik.
a(z) 34. §-hoz
(l)-(2) Az elhatárolt veszteség felhasználása kapcsán bevezetésre kerülő szigorítások kapcsán
szintén bevezetésre kerül, hogy átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán átvett elhatárolt veszteségek
felhasználásának eddigi korlátai, a tevékenység folytatására vonatkozó elvárásra tekintettel tovább
szigorodnak. Az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán átvett elhatárolt veszteség adóévenként
legfeljebb csak azon hányada kerülhet felhasználásra, amelyet a továbbfolytatott tevékenységre
vonatkoztatott adóévi árbevétel, bevétel a megelőző három adóév átlagos árbevételében,
bevételében képvisel.
a(z) 35. §-hoz
Az adatbázis szűrések esetleges torzító hatásainak csökkentése érdekében a Tao. tv. új szabályként
indokolt esetben előíija a statisztikai módszerek kötelező alkalmazását. Az új rendelkezés
egyértelművé teszi, hogy ezen esetekben az adatbázis szűrés során kapott értékek terjedelme
statisztikai módszerek segítségével, általános jelleggel szűkítendő, és ezáltal megbízható szokásos
piaci ártartomány kerüljön megállapításra. A jogalkalmazást elősegítendő, a rendelkezés példálózó
jelleggel felsorolja azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a statisztikai szűkítés
szükségességének megítélése során.
a(z) 36. §-hoz
A Javaslat a költségvetési érdekek védelmében és az átláthatóság javításának céljából kizáija a
filmalkotás, az előadó-művészeti szervezetek és a látvány-csapatsportok támogatásának
192
adókedvezménye együttesen nem alkalmazható a kedvezményezett célra történő felajánlással és az
erre tekintettel járó jóváírással.”
a(z) 37. §-hoz
24/A.§-hoz: Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló
határidőt megelőző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön
nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a kedvezményezett
szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet az egyes havi, illetve
negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 50%-nak kedvezményezett célra történő
felajánlásáról. Ez a nyilatkozat az adóéven belül ötször módosítható.
Amennyiben az adóelőlegének kedvezményezett célra történő felajánlásáról nem rendelkezik, akkor
az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallásában vagy az éves adóbevallásban teheti meg, a fizetendő
adó 80%-ig. Ugyanez az eljárás, ha a felajánlás alapján a támogatott szervezet részére az adóévre
vonatkoztatottan már átutalt összege nem éri el a fizetendő adó 80%-át. Ez utóbbi esetben a
fennmaradó összegről lehet rendelkezni.
A kedvezményezett célra történő felajánlásáról tett nyilatkozat az adóelőleg bevallást, fizetést, a
feltöltést, az adóbevallást és fizetést nem érinti, azt teljesíteni kell.
Az adóhatóság a felajánlott előleget a havonta, illetve negyedévente teljesítendő adóelőleg-fizetési
kötelezettség teljesítését követő 15 munkanapon belül, illetve az adóelőleg-feltöltésről szóló
bevallásban, adóbevallásban felajánlott adót a társasági adóbevallás benyújtását követő 15
munkanapon belül utalja át.
Az adóhatóság kedvezményezett célra felajánlott összeget csak akkor utalja tovább a támogatott
részére, amennyiben
a.	az igazolást az adózó adóelőleg-felajánlás esetén a rendelkező nyilatkozattal egyidejűleg,
az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás, az adó-felajánlás esetén a társaságiadó-bevallás
benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig az állami adóhatóság kézhez kapja, és
b.	a támogatott és a támogató adózó állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó
módon számított adótartozása az átutalás napján nem haladja meg a százezer forintot, és
c.	adóelőleg-felajánlás esetén a társasági adóelőleg-bevallását, az adóelőleg-kiegészítésről
szóló bevallását, adó-felajánlás esetén az adóbevallását határidőben benyújtotta, és utóbbi
esetben a fizetendő adó 80 százaléka a felajánlásban szereplő összeget eléri vagy
meghaladja.
A támogató adózó a támogatott szervezettel történő kapcsolatfelvételt követően, együttes kérelem
útján kérelmezi a jóváhagyó szervezettől az arra vonatkozó igazolás kiállítását, hogy az adózó
nyilatkozatában megjelölt összeg az adott támogatandó szervezet által még befogadható,
jóváhagyott támogatási keretösszegbe belefér-e. Ennek megállapítása során a jóváhagyó szervezet a
támogatott szervezet részére nyújtott egyéb film-, sport- és kulturális támogatások összegét is
figyelembe veszi.
Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett célra felajánlott összeg meghaladja a
kiállított igazolásban szereplő összeget, a különbözet, de legfeljebb az igazolásban szereplő összeg
2%-át - a támogatott céltól függően - a jóváhagyó szervezetnek átutalja.
Adóelőleg-felajánlás esetén, ha az adózó mérséklési kérelmet nyújt be, az adóhatóság az átutalásra
kerülő összeget mérsékli, vagy amennyiben az adózó számításai szerint nem lesz adófizetési
kötelezettsége akkor a támogatott szervezet részére történő átutalást nem hajtja végre.
193
Ha a felajánlásként átutalt összeg meghaladja a fizetendő adó összegének 80 százalékát, de nem
haladja meg a fizetendő adó összegét, akkor a 80 százalékot meghaladó részt a rendelkező
nyilatkozat megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott támogatásnak kell tekinteni.
Átmeneti rendelkezés gondoskodik arról, hogy 2015-ben már a januári előlegtől kezdődően
megtehető a rendelkezés.
a(z) 38. §-hoz
Az adózó a felajánlott összegre tekintettel jóváírásra jogosult. A jóváírás összege a feljalánlott
összegnek, de legfeljebb a fizetendő adó 80%-ának 7,5%-a, ha az adózó adóelőlegből, 2,5%-a, ha az
adózó adóból támogat.
Az állami adóhatóság a jóváírást a társasági adóbevallás esedékességét követő második naptári
hónap első napjával vezeti át az adózó társasági adófolyószámlájára. Ennek összegét az adózó már a
következő évi adóelőleg teljesítési kötelezettségénél figyelembe veheti.
Amennyiben az állami adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen a
fizetendő adó 80%-ában meghatározott korlát módosulna, ez nem érinti az átutalt összeget és ez
esetben az állami adóhatóság megfelelően módosítja a jóváírást.
a(z) 39. §-hoz
Átmeneti rendelkezések.
A Javaslat az állami támogatási szabályokkal összhangban biztosítja, hogy a MÁV Magyar
Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. társasági adóalapja egyes, korábbi években felvett hitelek
Magyar Állam által történő átvállalására, továbbá a vagyonrendezésekre és a közszolgáltatási
tevékenységhez használt eszközök átadására tekintettel indokolatlanul ne növekedjen. A Javaslat
ennek megfelelően biztosítja, hogy az érintett társaságok csökkenthessék a társasági adóalapjukat az
egyes, korábbi években felvett hitelek átvállalására vagy elengedésére tekintettel a tárgyévben
elszámolt bevétel összegével, valamint az érintett társaságoknak ne kelljen korrigálniuk a társasági
adóalapjukat a vagyonrendezésekhez és a közszolgáltatási tevékenységhez használt eszközök
átadásakor.
a(z) 40. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés pontosítása.
a(z) 41. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés pontosítása.
a(z) 42. §-hoz
Jogharmonizációs záradék pontosítása.
a(z) 43. §-hoz
Jogtechnikai jellegű pontosítás.
a(z) 44. §-hoz
A Tao törvény 1. és 3. számú mellékletének módosítását kimondó rendelkezés.
A hiány bizonyos körülmények fennállása esetén nem minősül a vállalkozás érdekében felmerülő
költségnek, ráfordításnak. Ez a rendelkezés 2001. január 1-je óta változatlan formában van
hatályban, ezért az azóta szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján időszerűvé vált az aktualizálása.
Az adóalap védelmét is figyelembe véve alapvető szempont, hogy a normális, szokásos hiány miatt,
illetve, ha a hiányból eredő pénzügyi veszteség a vállalkozásnak megtérül, nem kell az adóalapot
194
növelni. A korábbi szövegezés logikája szerint ugyanakkor hiába lehetett megállapítani, hogy a
hiány a megfelelő gondosság mellett is felmerül, azonban ha az adózó nem tett meg mindent a
veszteség mérséklésére, az eredménynövelési kötelezettség mégis fennállt. A javaslat szerint az
adóalap növelése csak abban az esetben szükséges, ha a nem megfelelő gondosság és a mérséklésre
való törekvés elégtelensége együttesen megállapítható. A gondosság és az ésszerű gazdálkodás
követelményeinek a rendelkezés vonatkozásában történő értelmezését segíti, a jogalkalmazást
könnyíti a példálózó jellegű felsorolás kibővítése.
a(z) 45. §-hoz
1.	Jogtechnikai jellegű pontosítás.
2.	Jogtechnikai jellegű pontosítás.
3.	Az Európai Unió 2014. június 17-én elfogadta a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában
bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló
651/2014/EU bizottsági rendeletet (új általános csoportmentességi rendelet), amely hatályon
kívül helyezte a korábbi csoportmentességi rendeletet (800/2008/EK rendelet), ezért indokolt a
társasági adótörvényben a hivatkozás ennek megfelelő pontosítása. A pontosításnak megfelelően
a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye és a kis- és
középvállalkozások kamatkedvezménye, illetve az egyösszegű értékcsökkenési leírás az új
általános csoportmentességi rendelet szerint is igénybe vehető.
4.	Jogtechnikai jellegű pontosítás.
5.	Jogtechnikai jellegű pontosítás.
6.	2008. január 1-jétől az Országos Rehabilitációs Szakértői Intézet az általános
munkaképesség csökkenés helyett az egészségkárosodás mértékét, a szakmai képességet, a
rehabilitálhatóságot, a megmaradt és fejleszthető képességeket állapítja meg. A
foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi TV. törvény (a
továbbiakban: Fit.) 58. § (5) bekezdése m) pontja szerint megváltozott munkaképességű
személy, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően
munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt
csökkennek. A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból
foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.)
MüM rendelet 27. § (5) bekezdése meghatározza, hogy ki felel meg az Fit. 58. § (5)
bekezdés m) pontjában meghatározott feltételeknek. Az előbbiek alapján indokolt e
rendelkezés pontosítása, annak érdekében, hogy az új szabályok alapján minősített
megváltozott munkaképességű személyek, illetve a korábbi feltételrendszer szerinti legalább
50%-ban megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén az adózók
adóalap-kedvezményre legyenek jogosultak a Tao. tv. szerinti feltételekkel.
7.	Jogtechnikai jellegű pontosítás.
8.	Jogtechnikai jellegű pontosítás.
9.	Jogtechnikai jellegű pontosítás.
10.	Jogtechnikai jellegű pontosítás.
11.	Jogtechnikai jellegű pontosítás.
12.	Jogtechnikai jellegű pontosítás.
13.	Jogtechnikai jellegű pontosítás.
14.	Jogtechnikai jellegű pontosítás.
15.	A gazdaságban jelenleg felhalmozott tetemes elhatárolt veszteségek további növekedésének
megelőzésére indokolttá vált az elhatárolt veszteségek leírásának - időbeli, 5 adóévben
történő - korlátozása.
16.	Jogtechnikai jellegű pontosítás.
17.	Jogtechnikai jellegű pontosítás.
18.	Jogtechnikai jellegű pontosítás.
195
19.	A Tanács 90/434/EGK a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre,
szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási
rendszerről szóló irányelvét 2009. október 19-i hatállyal a 2009/133/EK irányelve a
különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására,
eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat
szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös
rendszeréről szóló tanácsi irányelv váltotta fel.
a(z) 46. §-hoz
1.	A társasági adóban jelenleg a bevétel 2 %-át jövedelem-(nyereség-)minimumnak kell
tekinteni, azonban a nyereség-minimum alapját különböző tételekkel lehetséges csökkenteni. A
Javaslat szerint a jövedelem-(nyereség-)minimum alapjának meghatározása során az összes bevételt
csökkentő tételek közül törlésre került az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített
szolgáltatások értéke, mint csökkentő tétel, amely az adózók körében az egységes alkalmazást
szolgálja (a nem kereskedelmi tevékenységet végzők hátrányos helyzetének megszüntetése céljából.
2.	Hatályon kívül helyezésről szóló rendelkezés.
3.	Hatályon kívül helyezésről szóló rendelkezés.
4.	Hatályon kívül helyezésről szóló rendelkezés.
5.	Hatályon kívül helyezésről szóló rendelkezés.
6.	Hatályon kívül helyezésről szóló rendelkezés.
7.	Hatályon kívül helyezésről szóló rendelkezés.
3.	Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
a(z) 47. §-hoz
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Éva tv.) eljárási szabálya a
társasági adóról szóló bevallásban előírja az osztalék utáni adót kiváltó adó összegének
feltüntetését, nem nevesítette azonban a kisvállalati adózási formáról az egyszerűsített vállalkozói
adó hatálya alá áttérő adózó ezirányú kötelezettségét. Az Éva tv. 18. § (l)-(2) bekezdéseiben
rögzített anyagi jogi rendelkezésekből ugyanis megállapítható, hogy minden olyan kkt-t, bt-t és
egyéni céget, amely az Éva tv. hatálya alá történő bejelentkezéssel és az Éva tv. szerinti
nyilvántartás választásával kilép az Szt. hatálya alól, terheli az osztalék utáni adót kiváltó adó, és ez
azokra a társaságokra is vonatkozik, amelyek a kisvállalati adó alanyaként korábban az Szt. hatálya
alá tartoztak, az egyszerűsített vállalkozói adó választásával azonban áttérnek a bevételi
nyilvántartás vezetésére. A javaslat e fentiek átvezetéséről gondoskodik.
a(z) 48. §-hoz
Jogtechnikai jellegű pontosítás.
4.	Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.
törvény módosítása
a(z) 49. §-hoz
A Javaslat bevezeti a befektetési alapok különadó-kötelezettségét. A befektetési alapok
különadójának alanyai azon kollektív befektetési formák, amelyek Magyarországon letelepedett
forgalmazót bíznak meg befektetési jegyeik forgalmazásával. A Javaslat szerint az adót a
forgalmazónak havonta kell megállapítania, bevallania és befizetnie. Az adó alapját a forgalmazót
megillető, a befektetési alapot terhelő forgalmazói díj képezi. Az adó mértéke 25 százalék.
196
a(z) 50. §-hoz
A Javaslat meghatározza a kollektív befektetési forma fogalmát.
a(z) 51. §-hoz
A javaslat szerint a hitelintézet 2015. évi különadóját csökkenti az ukrajnai illetőségű kapcsolt
vállalkozásában 2014. január 1-jén fennálló, a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi
eszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetésre, a részesedéshez kapcsolódóan
kimutatott üzleti vagy cégértékre az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen
következtében elszámolt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés összege, legfeljebb összesen 5
milliárd forint.
A javaslat rögzíti, hogy a fenti kedvezmény alkalmazásának feltétele, hogy az értékvesztés, terven
felüli értékcsökkenés és az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közötti közvetlen,
ok-okozati kapcsolat fennállását az érintett hitelintézet köteles bizonyítani.
Amennyiben az értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírásra kerül a 2014. évet követő év
éves beszámolójában, akkor a visszaírt összeg, a hitelintézet tárgyévet követő évi különadóját
növeli.
Az adózó az értékvesztésről, terven felüli értékcsökkenésről és azok visszaírásáról külön
nyilvántartást köteles vezetni a javaslat szerint.
a(z) 52. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
a(z) 53. §-hoz
Jogtechnikai jellegű pontosítások.
a(z) 54. §-hoz
Hatályon kívül helyezésről szóló rendelkezés, amely a befektetési alapkezelő különadó-
kötelezettségét szünteti meg.
5.	Az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével
összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény módosítása
a(z) 55. §-hoz
A 2009. évi CXVI. törvény 144. §-ának (17) bekezdésében szereplő átmeneti rendelkezés már a
megalkotásakor is indokolatlan volt, mert a 2010-re bevezetett új szabály hatályba lépése előtt is - a
kamatjövedelem szabályainál - arányosítottak a biztosítók, ha részvisszavásárlások történtek,
továbbá az egyébként hibás 2010. évi szabályt a következő évben (2011-re) a jogalkotó egyébként
is kijavította.
6.	Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása
a(z) 56. §-hoz
Az egyszerűsített foglalkoztatási törvény meghatározza, hogy mely esetekben nem kell a
magánszemélynek bevallania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet. A
magánszemélynek akkor kell benyújtania személyi jövedelemadó bevallást, ha az egyszerűsített
foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az ezen foglalkoztatás naptári napjainak száma és
az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének
szorzatát. E szabály adott esetben azt eredményezi, hogy azoknak, akiknek az Efo tv. 4. § (la)
bekezdésében foglaltak alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként nem a minimálbér 85%-a,
197
hanem a garantált bérminimum 87%-a jár, a mentesített keretösszeget meghaladó néhány száz forint
miatt személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtaniuk. A javaslat a garantált bérminimummal
érintett munkavállalók esetében ezen magasabb összeghez igazítja az szja bevallás alól mentesített
keretösszeget, ezáltal csökkenti e munkavállalók adminisztrációs terheit.
7.	A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi
CXLVII. torvény módosítása
a(z) 57. §-hoz
A Javaslat pontosítja az adóalanyiság megszűnésével kapcsolatos egyes szabályokat. A
rendelkezések úgy módosulnak, hogy a 100 ezer forintot meghaladó adótartozás miatti megszűnés a
naptári év utolsó napján fennálló tartozás esetén merül fel, a megszűnés időpontja pedig az
adóalanyiság megszüntetéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában
foglaló hónap utolsó napja. Az adóalanyiság megszűnését kiváltó okok felsorolása egyebekben az
új Ptk-ban foglaltak figyelembevételével módosul (átalakulás). A megszűnést az adóhatóság
minden esetben határozattal állapítja meg, hogy az eljárás során az adózónak lehetősége legyen a
mulasztások pótlására.
a(z) 58. §-hoz
A Javaslat úgy módosítja a bejelentési szabályokat, hogy a kisadózónak a társadalombiztosítási
azonosító jelét is be kell jelentenie, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy biztosítása a
kisadózókénti bejelentkezéssel jött-e létre. A módosítás lehetővé teszi, hogy az adóhatóság a
főállású kisadózók biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról is tájékoztatni
tudja az egészség- és nyugdíjbiztosítási szerveket az erre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettsége
keretében.
a(z) 59. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a kisadózó havi bejelentési kötelezettségére vonatkozó szabályt azzal, hogy
nem kell havonta megismételni a bejelentést azokban az esetekben, amikor az egyéni vállalkozó a
vonatkozó szabályozás alapján tevékenységét szünetelteti.
a(z) 60. §-hoz
A munkaviszony létrejötte vélelme megdőlésének körülményei egy új esettel egészülnek ki. Ilyen
eset az is, ha a kisadózó ezért nem főállású kiadózó, mert máshol főállású munkavállaló vagy
társas-vállalkozó, feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének több mint felét nem attól a
cégtől szerzi, ahol a kisadózó munkaviszonyban áll vagy főállású társas vállalkozó.
a(z) 61. §-hoz
Adminisztrációt könnyítő rendelkezésként a Javaslat egységesen, valamennyi adózó számára a
negyedéves előleg megállapítási, bevallási és befizetési kötelezettséget (a tárgyévet megelőző adóévi
várható bevételtől, illetve kisvállalatiadó-fizetési kötelezettségtől függetlenül) teszi lehetővé.
a(z) 62. §-hoz
A kisvállalati adóalany közkereseti társaságot, betéti társaságot és egyéni céget, amely az Szt.
hatálya alól áttér a KATA, vagy az eva-alanyiságra és ez utóbbi bejelentésében úgy nyilatkozik,
hogy az egyszerűsített vállalkozói adóval összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit az Éva tv-ben
meghatározottak szerint teljesíti (bevételi nyilvántartás vezetését vállalja), a Katv. 26. § (l)-(3)
bekezdése, illetve az Éva tv. 18. § (l)-(3) bekezdése alapján osztalék utáni adót kiváltó adó fizetési
és bevallási kötelezettség terheli. Szükséges a szabályozás kiegészítése azzal, hogy az osztalék utáni
198
adót kiváltó adó bevallási kötelezettségét a kisvállalati adóalanyiságról áttérő adóalanyoknak a
kisvállalati adóbevallásában kell rendeznie.
a(z) 63. §-hoz
1.	Tekintettel arra, hogy a választásra jogosító 500 millió forintos bevételi értékhatárt a
kapcsolt vállalkozások bevételével együtt kell számítani, ezért az adóalanyiság teljes időszaka alatt,
az adóév minden napján figyelni kell az adózónak a jelenlegi szabály alapján az együttes bevételi
feltétel fennállását, amely ellenőrzés nehézkes és komoly adminisztrációs terhet ró a
vállalkozásokra. A javaslat nyomán ezen feltétel lazítása érhető el.
2.	Jogtechnikai jellegű pontosítás.
3.	Az eredeti törvényalkotói szándék szerint két éven keresztül nem választhatja az
adóalanyiságot az az adózó, amely kikerül a törvény hatálya alól. A pontosított megfogalmazás
segíti a helyes jogértelmezést.
4.	Jogalkalmazást segítő pontosításként megfogalmazásra került, hogy az adóalanyiság
időszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési
kötelezettség alá nem értendő az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség, így az adóalanyiságot
megelőző időszakra vonatkozó általános forgalmi adóval nem kell megnövelni a pénzforgalmi
szemléletű eredményt.
5.	Jogtechnikai jellegű pontosítás.
6.	Jogtechnikai jellegű pontosítás.
7.	Jogtechnikai j ellegű pontosítás.
8.	Az eva alanyiság időszakában keletkezett mérleg szerinti eredmény, illetve adózott
eredmény terhére jóváhagyott osztalék összegével csökkentendő az osztalék utáni adót kiváltó adó
alapja, tekintettel arra, hogy az Eva tv. 18. § (10)-(11) bekezdései nemcsak az eva-alanyiság alatt
keletkezett eredménytartalék, hanem a mérleg szerinti eredmény kapcsán is kimondják, hogy azokat
vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni, így utánuk ismételt adófizetési kötelezettség a
tételes adóalanyiság választására tekintettel nem keletkezik.
a(z) 64. §-hoz
Hatályon kívül helyezésről szóló rendelkezés.
II.	Fejezet
KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
8.	Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása
a(z) 65. §-hoz
A Javaslat összhangban a vonatkozó irányelvi rendelkezésekkel, az ásványtani folyamatok
adómentesítése érdekében definiálja az ásványtani folyamatokat.
a(z) 66. §-hoz
A villamos energia, a földgáz és a szén adómértékeinek emelésére a Ft/euro árfolyam változása
miatt, az adóminimumok teljesítése érdekében kerül sor.
a(z) 67. §-hoz
A Javaslat pontosítja az adófizetési kötelezettség keletkezésének eseteit.
a(z) 68. §-hoz
199
A Javaslat egyrészt kimondja, hogy az ásványtani folyamatokhoz felhasznált energia után
megfizetett adó visszaigényelhető, másrészt pontosítja az adó-visszaigénylésre vonatkozó
szabályokat.
9.	A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
a(z) 69. §-hoz
A flottaüzemeltetőnek elegendő lesz 50 gépjárművet tulajdonolnia e státusz elnyeréséhez, pénzügyi
képviselő meghatalmazása pedig csak a harmadik országbeli cégeknél lesz kötelező.
10.	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása
a(z) 70. §-hoz
A Javaslat alapján a magánfőzéshez kapcsolódó adóból származó bevétel a magánfőző lakóhelye
szerinti önkormányzat bevétele.
a(z) 71. §-hoz
A magánfőző desztillálóberendezése bejelentésének és a magánfőzéshez kapcsolódó adó
adóbevallás és adófizetés hatósági hatáskörét az önkormányzati adóhatósághoz telepítő szabály.
a(z) 72. §-hoz
A palackozott fröccs adófelfüggesztéssel történő belföldi szállítása okmányolási szabályainak az
általános szabályok (e-TKO alkalmazása) alól való kivétele.
a(z) 73. §-hoz
A palackozott fröccs adóraktárból történő belföldi szállításánál borkísérő okmány alkalmazásának
előírása.
a(z) 74. §-hoz
A kedvezményes adómérték szabály következtében annak kimondása, hogy a palackozott fröccsről
nem kell adóbevallást benyújtani.
a(z) 75. §-hoz
Az egymást helyettesítő termékek adómértékeinek kiegyenlítése, illetve a nem kívánt átterelődési
hatások megakadályozása érdekében a Javaslat pozitív adómértéket határoz meg az üzemanyagcélú
földgázra.
Lásd 76. §-hoz fűzött indoklást.
Az uniós adóminimumok teljesítése érdekében, a Ft/euro árfolyam változása miatt kerül sor a
fűtőolaj és a targoncagáz adómértékeinek emelésére.
a(z) 76. §-hoz
A Javaslat visszaigénylést biztosít a helyi és helyközi közlekedésben működő autóbuszok által
felhasznált üzemanyagcélú földgázra, így a pozitív adómérték meghatározása ténylegesen csak a
személygépjárművek üzemeltetőit érinti.
a(z) 77. §-hoz
Az uniós adóminimumok teljesítése érdekében kerül sor a kereskedelmi gázolaj felhasználásához
kapcsolódó adókedvezmény mértékének csökkentésére.
a(z) 78. §-hoz
200
A magánfőzés keretében előállítható párlat mennyiségét a korábbi két hektoliterről 50 literre
korlátozó szabály. Továbbá az intézkedés vidékfejlesztési céljaival összhangban pontosításra kerül
a szabályozásban, hogy a magánfőzésre vonatkozó kedvezményes szabályokat csak a
gyümölcstermelő magánszemélyek alkalmazhatják a továbbiakban.
a(z) 79. §-hoz
Megszűnik az alkoholtermékek differenciált jövedéki adómértéke.
A bérfőzés jövedéki adómértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50%-ára (1 liter 50%-
os alkoholtartalmú párlat esetében 1670 forint összegű jövedéki adót kell fizetni) változik az eddigi
0%-ról.
A magánfőzés esetében az előállított magánfőzött párlat után a magánfőzőt terhelő, évi 1 000 forint
összegű átalányadó bevezetésére kerül sor 2015. január 1-jétől.
a(z) 80. §-hoz
A magánfőzés részletszabályait megállapító rendelkezések. A szabályozás szerint a magánfőzőnek
a desztillálóberendezés megszerzését a tulajdonszerzéstől számított 15 napon belül be kell
jelentenie a magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatóság felé. Az előállított
magánfőzött párlatról évente egyszer, a tárgyévet követő január 15-ig kell adóbevallást benyújtani
és a bevallással együtt az éves átalányadót megfizetni a lakóhely szerinti önkormányzati
adóhatóságnak. Ha tárgyévben a magánfőző nem állított elő magánfőzött párlatot a
desztillálóberendezésén, nem kell adóbevallást benyújtania és adót fizetnie. A szabályozás
kimondja továbbá, hogy a magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei
által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor, illetve hogy kizárólag
alkoholtermék-adóraktár részére értékesíthető. A magánfőzés esetében 1 év az elévülési idő.
a(z) 81. §-hoz
A magánfőzés adóraktári engedély alóli mentességét megállapító szabály.
a(z) 82. §-hoz
A magánfőzés fenti tartalmi változásai következtében szükségessé vált technikai korrekciók.
a(z) 83. §-hoz
A palackozott fröccs belföldi szállítása okmányolási szabályainak módosítása miatt szükséges
technikai korrekció.
a(z) 84. §-hoz
A palackozott fröccsre a szőlőboréval megegyező mértékű, 0 forintos jövedéki adómérték
megállapítása 2015. január 1-jétől a 92/83/EGK irányelv 13. cikk (3) bekezdésével összhangban,
illetve annak meghatározása, hogy mely termékkörre vonatkozik a kedvezményes jövedéki adózási
szabály.
a(z) 85. §-hoz
A palackozott fröccs egyszerűsített adóraktárban történő előállítását lehetővé tévő szabályok.
a(z) 86. §-hoz
A palackozott fröccs egyszerűsített adóraktárban történő előállítása esetén alkalmazandó
nyilvántartási és elszámolási szabályok meghatározása.
a(z) 87. §-hoz
A palackozott fröccs boradóraktárban történő előállításának esetében szükséges korrekció.
201
a(z) 88. §-hoz
A Magyarország számára a 2011/64/EU irányelv szerinti szivar, szivarka definíció alkalmazására
vonatkozó átmeneti időszak lejárta miatt szükséges meghatározásokat módosítja a Javaslat.
a(z) 89. §-hoz
Az egyéb motorikus célú szénhidrogént (targoncagáz) nem továbbforgalmazók részére értékesítő
gazdálkodók terheit csökkentő módosítás.
a(z) 90. §-hoz
A javaslat 22 millió forintról 150 millió forintra emelné meg az alkoholtermék, a sör, a bor, a
pezsgő és a köztes alkoholtermék esetén a jövedéki biztosíték összegét, továbbá 120 millió forintról
600 millió forintra az ásványolajtermékek után nyújtandó biztosíték összegét. A módosítást az
elmúlt időszakban tapasztalt visszaélések indokolják.
A kizárólag kenőolajat és üzemanyag-adalékot forgalmazó gazdálkodók esetében is indokolt,
hasonlóan a kizárólag egyik vagy másik árucsoportot forgalmazó gazdálkodókhoz hasonlóan,
kedvezmény biztosítása a jövedéki biztosíték mértékében. Ennek megfelelően az említett két
termékcsoportot forgalmazó gazdálkodóknak az általános 120 millió forintos jövedéki biztosíték
helyett csak 6 millió forint biztosítékot kell nyújtaniuk, mely a kizárólag kenőolajat forgalmazók
által nyújtandó 5 millió forint és a kizárólag üzemanyag-adalékot forgalmazók által nyújtandó 1
millió forint összegével egyezik meg.
a(z) 91. §-hoz
Annak érdekében, hogy azon - feltehetőleg kisszámú - gazdálkodók, akik szárított vagy fermentált
dohány felhasználásával nem dohánygyártmányt állítanak elő, jogszerűen végezhessék
tevékenységüket, egyedi engedélyt kell kérniük a vámhatóságtól. Az engedély iránti kérelemben a
kérelmezőnek részletesen le kell írnia a gyártási folyamatot a célból, hogy a vámhatóság azt
érdemben el tudja bírálni.
a(z) 92. §-hoz
A palackozott fröccsel történő visszaélések esetén alkalmazandó jövedéki bírság mértékét az egyéb
bor általános adómértékének figyelembe vételével megállapító szabály.
a(z) 93. §-hoz
A francia legkülső régiók meghatározására vonatkozó uniós szabályozás változása miatt szükséges
módosítás.
a(z) 94. §-hoz
Átmeneti szabály annak érdekében, hogy a targoncagázt forgalmazók terheit csökkentő módosítás a
folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható legyen.
a(z) 95. §-hoz
Átmeneti szabályok megállapítása a törvény hatályba lépése előtt megszerzett
desztillálóberendezések kötelező bejelentésére vonatkozóan (2015. január 15-ig kell bejelenteni e
berendezéseket a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság felé) és a törvény hatályba lépését
megelőzően előállított magánfőzött párlatokra alkalmazandó jogszabályokat illetően.
a(z) 96. §-hoz
A jövedéki engedélyes kereskedők jövedéki biztosítékának megemeléséhez kapcsolódó átmeneti
szabály.
202
a(z) 97. §-hoz
A magánfőzés tartalmi változásai következtében szükségessé vált, valamint egyéb szükséges
technikai korrekciók.
a(z) 98. §-hoz
A NAV törvény tervezett 36/F. § (2) bekezdése, valamint 36/G. § (1) és (2) bekezdése szükségessé
teszi a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.
évi CXXVII. törvény hasonló tárgyú, de a gyakorlati tapasztalatokhoz kevésbé igazodó 111. § (3)
bekezdésének hatályon kívül helyezését.
Egyéb technikai korrekciók.
11.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXV1. törvény módosítása
a(z) 99. §-hoz
A Javaslat a vonatkozó közösségi jogszabállyal összhangban az elszámolással vagy fizetéssel
érintett időszak utolsó napját határozza meg főszabály szerinti teljesítésként olyan esetekben,
amikor a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodtak meg, vagy az ellenértéket
meghatározott időszakra állapítják meg.
A főszabálytól eltérően, szintén a vonatkozó közösségi jogszabály adta lehetőséggel élve, a Javaslat
az ilyen ügyletek tekintetében az adófizetést a számla, illetve, ha számlát nem kell kibocsátani,
akkor a nyugta kibocsátásának időpontjában állapítja meg, feltéve, hogy a bizonylat kibocsátása és
a fizetés esedékessége megelőzi az adott időszak végét.
Amennyiben a fizetés esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját
követő időpontra esik, úgy a teljesítés és az adófizetési kötelezettség keletkezése ezen
esedékességhez igazodik, de legkésőbb az időszak végétől számított 30. napon beáll, amennyiben a
felek által megállapított fizetés határidő ennél későbbi időpontra esne.
a(z) 100. §-hoz
Az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó új szabályozás fokozatos bevezetése érdekében a
2016. január 1-jétől hatályba lépő új rendelkezések a Javaslat szerint már 2015. július 1-jétől
alkalmazandóak a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatások tekintetében.
a(z) 101. §-hoz
A Javaslat kiterjeszti az előleg fogalmát, rendezi, hogyan kell eljárni csereügyletek esetében, ha a
teljesítést megelőzően történik valamelyik fél részéről az ellenértékbe beszámítható vagyoni előny
juttatása. Ennek értelmében előlegnek minősül minden - nem kizárólag pénz vagy készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz formájában - a teljesítést megelőzően adott, ellenértékbe beszámítható
vagyoni előny. Amennyiben csereügyletek során valósul meg a teljesítést megelőzően vagyoni
előny juttatása, a fizetendő adót annak megszerzésekor kell megállapítani.
a(z) 102. §-hoz
A Javaslat leköveti az államháztartás alá tartozó szervek számvitelére vonatkozó szabályok
elnevezésének változását.
a(z) 103. §-hoz
Az áfa szabályozás összhangban a vonatkozó közösségi jogszabállyal a közérdekű adómentességek
alkalmazhatóságát több esetben is ahhoz a személyi feltételhez köti, hogy a terméket értékesítő,
szolgáltatást nyújtó közszolgáltatónak minősüljön. A szabályozás meghatározza, hogy az
203
adómentesség alkalmazása tekintetében kit kell közszolgáltatónak tekinteni. A Javaslat megerősíti
azt az értelmezést, hogy az önkormányzat és a társulás is közszolgáltatónak minősül e tekintetben.
a(z) 104. §-hoz
A Javaslat megteremti a haditechnikai eszközök és szolgáltatások nemzetközi megállapodáson
alapuló beszerzésének áfa mentességét.
Az Európai Bíróság C-44/11. számú ügyben hozott ítélete következtében szükséges a portfolió-
kezelés áfa megítélésének megváltoztatása. A Javaslat explicite kimondja, hogy a portfolió-
kezelésre nem vonatkozik az áfa mentesség, ha azt egyéni ügyfelek részére nyújtják. A jogbiztonság
érdekében az adóügyi megítélés változása 2015. január 1-jétől lép hatályba. Továbbra is adómentes
marad azonban az alapkezelés, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító
pénztár és a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény részére végzett portfolió-kezelés.
a(z) 105. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi külföldi adóalany esetében a bejelentkezési kötelezettség mellőzését abban
az esetben is, ha az adóalany belföldi tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az áfa-
raktárból Közösségen belüli adómentes értékesítést hajtson végre. Ennek feltétele, hogy helyette -
megállapodás alapján - a Közösségen belüli adómentes értékesítéshez kapcsolódó
adókötelezettségeket az adóraktár üzemeltetője végezze el. A Javaslat e §-ban az általános forgalmi
adózásbeli lábát tartalmazza a vonatkozó új szabályozásnak.
a(z) 106. §-hoz
A Javaslat értelmében levonhatóvá válik a motorbenzin beszerzésére jutó input áfa azokban az
esetekben, amikor a megvásárolt motorbenzint közvetlenül úgy használják fel anyagjellegű
ráfordításként, hogy az egy másik termékértékesítés adóalapjába épül be.
a(z) 107. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy az adószám törlésének olyan eseteiben, amelyet nem előz meg az
adószám felfüggesztése, az adózó levonási jogának gyakorolhatósága végleg elenyészik az adószám
törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésével.
a(z) 108. §-hoz
A Javaslat a jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében úgy módosítja a munkaerő kölcsönzése
esetében a fordított adózás alkalmazását, hogy az a továbbiakban nem függ attól, hogy az az építési
munka, amelyhez a munkaerőt kölcsönözték, kötött-e építési hatósági engedélyhez vagy építési
hatósági tudomásulvételi eljáráshoz.
a(z) 109. §-hoz
A Javaslat az áfa-raktárból Közösségen belüli adómentes értékesítést végrehajtó adóalany és az Áfa
tv. 89/A. §-a szerint meghatalmazott adóraktár üzemeltetőjének egyetemleges felelősségét írja elő
az adó megfizetéséért.
a(z) 110. §-hoz
A kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján végzett termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás esetében az értékesítő, szolgáltató adóalanyt nyugtaadási kötelezettség nem
terheli, de meghatározott esetekben, így az adóalanyoknak történő értékesítéshez,
szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan számlaadási kötelezettsége áll fenn. A Javaslat a gyakorlatban
kialakult értelmezési nehézség kiküszöbölése érdekében meghatározza, hogy amennyiben az ilyen
úton teljesített ügyletek esetében az ellenérték (ideértve az előleget is) megtérítésére készpénzzel
204
vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel került sor, úgy a kapcsolódó számlát az értékesítő,
szolgáltatásnyújtó adóalanynak a teljesítéstől számított 15 napon belül kell kibocsátania.
a(z) 111. §-hoz
Az online pénztárgépek működésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt az
adatok felhasználási körének szélesítése. Az elektronikus hírközlő hálózatot biztosító
mobilszolgáltatóktól a NAV-nak az online pénztárgépek felügyeletének ellátása érdekében számos
adatra van szüksége (szolgáltatás szüneteltetésére, megszüntetésére vonatkozóan), a Javaslat ezen
adatszolgáltatás jogi alapját teremti meg.
a(z) 112. §-hoz
Indokolt a pénztárgépek forgalmazásának (értékesítésének) egyes szabályait rendeleti szinten
rögzíteni, a Javaslat ennek megfelelően egészíti ki a vonatkozó törvényi felhatalmazó rendelkezést.
a(z) 113. §-hoz
A Javaslat a jogharmonizációs klauzulát rögzíti.
a(z) 114. §-hoz
A Javaslat megállapítja az áfa visszatérítésre vonatkozó viszonosság fennállását a Norvég
Királysággal. Tekintettel arra, hogy a különös eljárásban az adóalanyok az áfa visszatérítést a
tárgyévben teljesített ügyletek utáni adó vonatkozásában, a tárgyévet követő év szeptember 30-ig
benyújtott kérelmeikben igényelhetik az állami adóhatóságtól, a Javaslat rögzíti, hogy a norvég
adóalanyok igénylései tekintetében a visszatérítést legkorábban a 2013-ban teljesített ügyletek
tekintetében kell teljesíteni, valamint tekintettel a Javaslat hatályba lépésének időpontjára, a 2013-as
évre vonatkozó kérelmeket kivételesen 2015. szeptember 30-ig nyújthatják be az érintett
adóalanyok.
a(z) 115. §-hoz
A Javaslat a tételes áfa levonási tilalomnak a motorbenzin beszerzések egyes eseteire való
feloldásához, illetve annak alkalmazásához társít átmeneti rendelkezéseket.
a(z) 116. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezésként megállapítja, hogy amennyiben a portfolió-kezelést folyamatos
teljesítésű ügyletként nyújtják, úgy az adókötelessé válás a 2014. december 31-e után kezdődött
időszakra vonatkozó ellenértéket érinti először.
a(z) 117. §-hoz
A számla kötelező adattartalma a tételes áfa jelentés értékhatárának csökkenése miatt változik. A
Javaslat átmeneti rendelkezésben állapítja meg, hogy a változó adattartalom alkalmazása a 2014.
évben, de 2015. évi teljesítési időponttal kiállított, 2 000 000 forintot el nem érő áthárított adót
tartalmazó számlák esetében még nem kötelező.
a(z) 118. §-hoz
A Javaslat a munkaerő kölcsönzése esetében határoz meg átmeneti szabályt a fordított adózás
alkalmazására.
a(z) 119. §-hoz
A Javaslat a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) és
vágott testek értékesítésére vonatkozó áfa-kulcs 27%-ról 5%-ra történő csökkentésére határoz meg
átmeneti szabályt.
205
a(z) 120. §-hoz
A Javaslat az időszakos elszámolású könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatások
tekintetében állapítja meg az átmeneti rendelkezéseket, melynek értelmében az új előírásokat az
olyan 2015. június 30-át követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell
először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015. június 30-át követő időpont.
a(z) 121. §-hoz
A Javaslat ezen túlmentően az időszakos elszámolású ügyletek tekintetében állapítja meg az
átmeneti rendelkezéseket, melynek értelmében az új előírásokat a 2015. december 31-ét követően
kezdődő olyan elszámolási időszakok esetében kell alkalmazni, melyek vonatkozásában a fizetés
esedékessége 2015. december 31-ét követő időpont.
a(z) 122. §-hoz
A Javaslat a 2013/61/EU tanácsi irányelvvel összhangban rendezi, hogy Mayotte az áfa szabályok
alkalmazásában nem minősül a Közösség területének.
A Javaslat rögzíti, hogy a Norvég Királyság tekintetében is fennállónak kell tekinteni az áfa
visszatérítésre vonatkozó viszonosságot.
A Javaslat a belföldön kizárólag áfa-raktárból történő Közösségen belüli adómentes értékesítést
végző külföldi adóalanynak a belföldi adóalanykénti bejelentkezési kötelezettség alóli
mentesítéséhez szükséges további áfa-szabályokat tartalmazza.
A Javaslat - az élő- és félsertés értékesítésére vonatkozó áfa kulcs csökkentésének pozitív
tapasztalataiból kiindulva - a szarvasmarhafélék, juh és kecske termékpályákon tapasztalható áfa
csalások és számla nélküli értékesítések visszaszorítása érdekében 2015. január 1-jétől 27%-ról 5%-
ra csökkenti a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) és
vágott testek értékesítésére alkalmazandó áfa kulcsot.
a(z) 123. §-hoz
Technikai és értelmezést pontosító módosítás. Ezen túlmenően, mivel az Art. úgy módosul, hogy a
jövőben - a belföldi áfa összesítő keretében - az 1 millió forintot elérő vagy azt meghaladó áfa-
összeget tartalmazó számlákról kell majd tételesen jelenteni, e változást szükséges átvezetni a
számla kötelező adattartalmára vonatkozó Áfa tv.-beli szabályokon is. A Javaslat ezt a módosítást is
tartalmazza.
a(z) 124. §-hoz
A Javaslat a Norvég Királysággal történő áfa visszatérítésre vonatkozó viszonosság megszűnését és
az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó egyes előírások hatályon kívül helyezését rögzíti.
12.	Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény
módosítása
a(z) 125. §-hoz
Az acéliparban tapasztalt áfa csalások visszaszorítása érdekében - a 2013/43/EU tanácsi irányelv
adta lehetőséggel élve - bevezetendő fordított adózás alá kerülő termékek körét pontosítja a
törvény.
III.	Fejezet
HELYI ADÓZÁST ÉS EGYES ÁGAZATI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
206
13. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
a(z) 126. §-hoz
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) jelenleg arra ad felhatalmazást a települési
önkormányzatoknak, hogy a Htv. keretei között az illetékességi területükön un. helyi adókat
vezessen be. A javaslat értelmében az önkormányzatok - jelenleg is széles körű - adóztatási
mozgástere tovább bővül azáltal, hogy jogosultakká válnak arra, hogy a helyi adók mellett un.
települési adókat is bevezethessenek a település illetékességi területén.
a(z) 127. §-hoz
A Javaslat értelmében a Htv. kiegészül egy új, 1/A. §-sal, amely rögzíti a települési adó
bevezetésének kereteit. A települési adó lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem
tiltja. A Javaslat szerint az önkormányzatok által újonnan bevezethető települési adó(k) nem
terhelhetnek olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott - így akár központi, akár helyi -
közteher vonatkozik. További rendelet-alkotási korlát, hogy a települési adónak (adóknak) nem
lehet alanya szervezet vagy vállalkozói minőségére tekintettel vállalkozó. Egyéb adóztatási korlátot
a Htv. az önkormányzatok számára a települési adók kapcsán nem állapít meg és azt is kifejezetten
rögzíti, hogy a Htv. bármely rendelkezése ezen adókra csak akkor alkalmazandó, ha a Htv.
kifejezetten így rendelkezik.
Végezetül a Javaslat utal arra, hogy a települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás
rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni, az ott nem szabályozott, a települési adót érintő eljárási
kérdésekben (pl.: bevallás határnapja, adófieztés esedékessége) pedig az önkormányzat rendeletet
alkothat.
a(z) 128. §-hoz
A Htv. 19.§-ának jelenleg hatályos b) pontja értelmében mentes a telekadó alól a belterületi, 1
hektár alatti, művelés alól kivett terület, ha azt ténylegesen művelik és ezt a tényt az erre kijelölt
mezőgazdasági igazgatási szerv (Nemzeti Agrárkamara) is igazolja. Problémát jelent ugyanakkor,
hogy az ágazati jogszabályok alapján, a terület gyommentesítése is mezőgazdasági művelésnek
minősül. A spekulációs céllal megszerzett (sokszor építésre alkalmas) telkek esetén tehát az adó
kijátszható azáltal, ha a tulajdonos vagy bárki más a földterületen a gyommentesítést elvégzi. Erre
figyelemmel a Javaslat egyértelművé teszi, hogy a gyommentesítés, kaszálás nem minősül
mezőgazdasági művelésnek.
a(z) 129. §-hoz
A hatályos szabályozás az szerint az elábé sávos levonhatóságának megállapításakor az adóalannyal
az adóév során kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő vállalkozások nettó árbevétel- és elábé-adatait
is korlátozás nélkül figyelembe kell venni. A Javaslat méltányosabb szabályt fogalmaz meg,
kimondva, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó árbevétel- és elábé-értékeket csak a kapcsolt
vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó - napi időarányosítással megállapított -
összegben kell figyelembe venni.
a(z) 130. §-hoz
A hatályos szabályozás értelmében valamennyi vállalkozási tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezet - megjelenési formájától függetlenül - alanya a helyi iparűzési adónak. Mindez azt
jelenti, hogy - értelemszerűen - iparűzési adóalanynak minősülnek a mezőgazdasági szektorban
működő beszerző és értékesítő szövetkezetek is. Ezen szövetkezeteknek ugyanakkor az a
sajátossága, hogy mivel tagjaik termékeit saját nevükben nyereségszerzési cél nélkül értékesítik,
illetve a tagok számára vásárolt termékeket részükre beszerzési áron adják tovább, amellett, hogy
207
magas nettó árbevételre tesznek szert, árrésük nincs. Rájuk is vonatkozik ugyanakkor az elábé nettó
árbevétel nagyságától fiiggő nettó árbevétel-csökkentő korlátozása, azaz esetükben árrés híján is
iparűzési adóalap keletkezik A fizetendő adó végső soron a szövetkezeti tag, mezőgazdasági
termelők terhét jelenti. Erre tekintettel a Javaslat mentesíti a helyi iparűzési adó alól azokat a
szövetkezet, amelynek nettó árbevétele legalább 95%-ban tagjai részére történő értékesítésből vagy
tagjai termékeinek értékesítéséből származik.
Mivel a beszerző és értékesítő szövetkezetek helyi iparűzési adóalanyiság alól való kiemelése az
uniós jog értelmében állami támogatás, ezért a módosítás egyértelművé teszi, hogy ez a mentesítés
uniós jogi szempontból mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül,
így az azt igénybe vevő jogalany köteles annak értékét más támogatásokkal összeszámítani.
a(z) 131. §-hoz
A Htv. 11. §-ának (1) szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények
közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. A fenti rendelkezéshez kapcsolódón
a módosítás - hiánypótló jelleggel - értelmező rendelkezésben rögzíti, hogy a Htv. alkalmazásában
mit kell a nem lakás célú épület, épületrész fogalma alatt érteni.
Emellett, a beszerző és értékesítő szövetkezeteknek a Htv. módosítása értelmében előálló helyi
iparűzési adómentessége okán a módosítás a beszerző, értékesítő szövetkezetek meghatározására a
Htv.-be új értelmező rendelkezést épít be.
a(z) 132. §-hoz
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) értelmében az átalakulás polgári
jogi fogalma - a korábbi szabályozástól eltérően - már nem foglalja magában az egyesülést és a
szétválást. Az egyértelmű jogalkalmazás, valamint a jogszabályok egységes fogalmi rendjének a
biztosítása érdekében a Htv. azon rendelkezései, amelyek az átalakult társaságokra írnak elő
speciális szabályt, kiegészülnek az egyesülésre és a szétválásra vonatkozó hivatkozással is.
Emellett a Javaslat a települési adó bevezetése miatt - a félreértések elkerülése érdekében -
korrigálja a Htv. egyik, helyi iparűzési adóval kapcsolatos alcímét.
a(z) 133. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
14.	A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
a(z) 134. §-hoz
A Javaslat - az egyértelmű jogalkalmazást segítve - újrakodifikálja a cégautóadó alanyra vonatkozó
rendelkezést és önálló bekezdésekben szabályozza az egyes adóalanyi tényállásokat. Mindemellett a
Javaslat új tényállásként rögzíti, hogy a magyar állam tulajdonában álló (általa vásárolt, örökölt
vagy más módon szerzett) személygépkocsi után a cégautóadó alanya - főszabályként - az a
személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi, mint állami tulajdon felett a vagyonkezelői jogot
gyakorolja.. Kivételt képez az az eset, ha az állami tulajdonú személygépkocsira használati jogot
alapítottak, ez estben ugyanis ezen jog jogosítottja minősül adóalanynak.
a(z) 135. §-hoz
A Javaslat kibővíti a cégautóadó alól mentességet élvező személygépkocsik körét azon
személygépkocsikkal, amely törvényes öröklés útján, azaz azért kerültek a magyar állam
tulajdonában, mert az örökhagyó egyéb törvényes örökössel nem rendelkezett, illetve végrendelet
hiányában halt meg. Ezen személygépkocsik utáni adót az MNV Zrt-nek kell megfizetni, mindaddig
amíg azokat vagyonkezelésbe nem adja. A mentesség a Javaslat szerint csak addig illeti meg ezen
208
személygépkocsikat, ameddig a hozzájuk kapcsolódó vagyonkezelői vagy használati jogot az
örökösi jogállást gyakorló MNV Zrt. más személy vagy szervezet (pl. költségvetési szerv, vagy
állami tulajdonban álló gazdasági társaság) részére át nem adja. Ettől az időponttól ugyanis a
személygépkocsi hasznosítása ismét megvalósul, így indokolatlan adómentessége további
fenntartása.
a(z) 136. §-hoz
Előfordul, hogy a cégautóadó alanya örökléssel jut személygépkocsihoz, a hagyatéki eljárás
azonban elhúzódik. Ekkor az adókötelezettség-teljesítés (bevallás-benyújtás nem történhet meg
jogszerűen, azaz határidőben). Ezért a törvényjavaslat rögzíti, hogy ebben az esetben a
hagyatékátadó végzést követő hónap 20. napjáig kell a bevallást benyújtani. A törvényjavaslat azt is
rögzíti, hogy az adómentes járművekről nem kell bevallást benyújtani.
a(z) 137. §-hoz
A Javaslat értelmezi a pénzügyi lízing fogalmát, továbbá pontosítja a környezetvédelmi
osztályjelzés fogalmát.
a(z) 138. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás.
a(z) 139. §-hoz
Technikai dereguláció.
15.	A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása
a(z) 140. §-hoz
Jogtechnikai jellegű pontosítás.
16. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény
módosítása
a(z) 141. §-hoz
Az energiaellátók jövedelemadójának alanyait a 2014-es adóévtől adóelőleg-fizetési kötelezettség is
terheli, ugyanakkor a „feltöltési” kötelezettségre vonatkozó szabály változatlanul hatályban maradt.
A jelenlegi szabályok szerint az adózóknak az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig meg kell fizetni
a várható jövedelemadó 90 százalékát, de a korábban megfizetett adóelőlegek beszámítására a
jogszabály nem ad lehetőséget. A módosítás adózói választás alapján már a 2014. adóévre
alkalmazható. Ennek rendezése mellett az is előírásra kerül, hogy a megfizetett adóelőlegek
összegét a várható fizetendő adóra teljes összegére, és nem annak 90%-ára, kell kiegészítenie az
adózónak, azzal, hogy az Art. 172. § (12) bekezdése ilyen esetben is megfelelően alkalmazható.
a(z) 142. §-hoz
Jogtechnikai jellegű pontosítás.
a(z) 143. §-hoz
Átmeneti rendelkezések.
a(z) 144. §-hoz
Jogtechnikai jellegű pontosítások.
209
17. A népegészségügyi termékadóról 2011. évi Cili. törvény módosítása
a(z) 145. §-hoz
A népegészségügyi termékadó (Neta) Neta-köteles termékek körének egy új termékcsoporttal, az
alkoholos italokkal való kiegészítése szükségessé teszi a Neta tv. értelmező rendelkezéseinek
kiegészítését három új fogalommal, az adalékanyag, a gyógynövény és a gyümölcspárlat
fogalmával.
Ezen túlmenően - tekintettel arra, hogy a Javaslat kiemeli a Neta-köteles előrecsomagolt cukrozott
készítmények köréből a legalább 20 %-os méztartalmú, de legfeljebb 40 %-os cukortartalmú
termékeket — az értelmező rendelkezések között szükséges definiálni a méz fogalmát is.
a(z) 146. §-hoz
A Javaslat — a méz kedvező élettani hatására tekintettel — kiemeli az adóköteles cukrozott
készítmények köréből azokat a termékeket, amelyek méztartalma legalább 20 %, ugyanakkor
cukortartalma nem haladja meg a 40 %-ot.
A Javaslat szerint a Neta-köteles termékek köre egy új termékcsoporttal, az un. alkoholos italokkal
egészül ki. Az alkoholos ital fogalmára a Neta tv. saját szabályozási koncepcióján belül egy önálló
meghatározást ad. Ezen meghatározás szerint — kizárólag a Neta-kötelezettség szempontjából —
alkoholos italnak minősül — a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös
szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (jövedéki adótörvény) szerinti alkoholtermék, a
jövedéki adótörvény 68. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó italok (az ágazati jogszabályok
szerint gyógyszernek vagy gyógyhatású készítménynek), a gyümölcspárlat és az adalékanyagot nem
tartalmazó, legalább 7 fajta gyógynövény felhasználásával készült szeszes italok kivételével.
a(z) 147. §-hoz
Az alkoholos italok Neta-köteles termékké válása okán a Javaslat kiegészíti a Neta tv. adómérték-
szabályait az ezen termékkörre vonatkozó adómértékkel. Tekintettel arra, hogy az alkoholos italok
egészségkárosító hatása függ az adott alkoholos ital alkoholtartalmától, így ezen termékkör esetében
indokolt egy sávosan differenciált — az ital alkoholtartalmától függő — adómérték-tábla alkalmazása.
Fontos összefüggés, hogy ez az adótábla teljes összhangban van a Neta tv. hatályos szabályaival,
figyelemmel arra, hogy a jelenleg 20 forint/liter adómértékkel adózó ízesített sör és alkoholos
frissítő alkoholtartalma az 5 térfogatszázalékot jellemzően nem haladja meg.
18.	A távközlési adóról szóló LV1. törvény módosítása
a(z) 148. §-hoz
A Javaslat — figyelemmel az internetes kommunikáció fokozódó térnyerésére a hagyományos
telefonos kommunikációhoz képest — kiterjeszti a távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény
(jelnlege a telefonbeszélgetésre és az SMS küldésre vonatkozó) hatályát az internet-hozzáférés
szolgáltatás nyújtására azzal, hogy a távközlési szolgáltatás fogalmi körébe vonja a
Magyarországon lévő hírközlési hálózaton nyújtott, elektronikus hírközlési törvény szerinti internet-
hozzáférés szolgáltatást.
a(z) 149. §-hoz
A Javaslat az internet-szolgáltatás nyújtása esetén az adó alapjaként az internet-szolgáltatást
igénybevevő előfizető, felhasználó által lebonyolított, gigabyte-ban mért adatforgalmat (az
előfizető, felhasználó által átvitt, azaz le-és feltöltött adatmennyiséget) határozza meg.
a(z) 150. §-hoz
Az adó mértéke 150 Ft, mindenmegkezedett gigabyte adatforgalom (átvitt adatmennyiség) után.
210
A Javaslat szerint a távközlési adó összege csökkenthető a megfizetett társasági adóval
a(z) 151. §-hoz
A Javaslat a jelenleg is hatályos bevallási és megfizetési szabályt rendeli alkalmazni az internet-
szolgáltatás esetén is, azaz az adót havonta, az adatforgalom lebonyolítását követő második hónap
20. napjáig kell az adó alanyának (a szolgátlatást nyújtónak) megállapítania és megfizetnie.
19.	A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása
a(z) 152. §-hoz
A reklámadót - a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény értelmében - az adóalanynak egy
progresszív mértékben emelkedő adómérték tábla alkalmazásával kell az adóévre megfizetnie. A
hatályos szabályozás azonban nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy mi a teendő akkor,
az adóalany adóéve bármely okból 12 hónapnál rövidebb. A módosítás - ezt a hiátust pótolandó -
rögzíti, hogy ebben az esetben az adóalanynak a tört adóévi adóalapját évesíteni kell, majd erre az
adóalapra kell kiszámítani a mértéktábla szerinti sávok alkalmazásával az érvényesített adóösszeget.
Az általa fizetendő adó az így kiszámított éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos
része.
a(z) 153. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a reklám közzétevő adóalany esetében az adóalapjának
megállapításakor az adóalannyal az adóév során kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő
vállalkozások teljes évi adóalapját korlátozás nélkül kell figyelembe venni. A Javaslat
méltányosabb szabályt fogalmaz meg, kimondva, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó
adóalap megállapításánál csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó -
napi időarányosítással megállapított - adóalap összegét kell figyelembe venni.
a(z) 154. §-hoz
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) értelmében az átalakulás polgári
jogi fogalma - a korábbi szabályozástól eltérően - már nem foglalja magában az egyesülést és a
szétválást. Az egyértelmű jogalkalmazás, valamint a jogszabályok egységes fogalmi rendjének a
biztosítása érdekében az Rtv. azon rendelkezése (adóelőleg-számítási szabálya) , amely az átalakult
társaságokra ír elő speciális szabályt, kiegészül az egyesülésre és a szétválásra vonatkozó
hivatkozással is.
a(z) 155. §-hoz
A reklámadóról szóló törvény 2014-re vonatkozó átmeneti szabályai értelmében a 2014. évre
minden adózó azonos adóalap után köteles adót fizetni, mégpedig a 2014. évi reklám-közzétételi
tevékenységéből származó nettó árbevétel és nettó árbevételt korrigáló tételek együttes összege
alapján. E szabály alkalmazása vonatozásában nincs jelentősége annak, hogy az adóalany üzleti éve
a naptári évvel azonos, vagy attól eltér. Ezen szabályhoz képest a 2014. évet követő időszakra
főszabály rögzíti azt, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az adó- és adóelőleg-
fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok alapján kell teljesíteni.
Problémát az jelent, hogy a hatályos reklám-adószabályozás nem ad szabályt arra, hogy a naptári
évtől eltérő üzleti évet választó adóalanyok esetében a 2014. évben kezdődő üzleti év 2015. január
1-jétől a 2014. évben kezdődő üzleti éve utolsó napjáig teijedő időszakra miként kell az
adókötelezettséget teljesíteni, mit kell ezen időszakban adóalapnak tekinteni. Ezt a hiányt pótolja a
módosítás, mely egy sajátos átmeneti adóévnek tekinti a kérdéses időszakot a naptári évtől eltérő
üzleti éves adóalanyok számára. A Javaslat erre az időszakra írja elő az adó és az adóelőleg
összegét, továbbá az adóelőleg megfizetésének időpontját. A Javaslat külön rögzíti, hogy nem kell e
211
rendelkezést alkalmazni annak a naptári évtől eltérő évet választónak, amelyik a törvény
hatálybalépését követően jött létre, hiszen e vállalkozás az adókötelezettségét nem az átmeneti
szabályok alapján teljesíti.
IV.	Fejezet
ILLETÉKEK
20.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
a(z) 156. §-hoz
A hatályos szabályozás - a kialakult gyakorlat ellenére - nem tartalmazza azt a feltételt, hogy
viszonossági alapon csak a diplomáciai célú vagyonszerzések mentesek az illeték alól. A módosítás
az egyértelmű jogértelmezést kívánja elősegíteni.
a(z) 157. §-hoz
A bizalmi vagyonkezelési jogviszony kedvezményezettje a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között
létrejött szerződés alapján szerzi meg a vagyontárgyakat. Speciális szabályozás hiányában a
szerződéskötés napján - adott esetben 15-20 évvel a vagyonszerzés előtt - keletkezne az
illetékkötelezettsége, annak ellenére, hogy a ténylegesen megszerzett vagyonelemek és azok értéke
ekkor még nem ismert. Indokolt tehát, hogy a kedvezményezettet terhelő illetékkötelezettség
keletkezésének napja a tényleges vagyonszerzéshez kapcsolódjon.
a(z) 158. §-hoz
Az Itv. értelmében az illeték alapja a vásárolt és a vásárlást megelőzően vagy azt követően eladott
másik lakástulajdon forgalmi értékének különbözete. Azok a magánszemélyek, akik a
lakástulajdonuk értékesítése előtt vásárolják meg a másik lakástulajdonukat - a hatályos
szabályozás alapján -, a megszerzett lakás forgalmi értéke után kötelesek az adóhatóság által
megállapított visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére. így a cserét pótló vétel
kedvezményét csak utólag - a lakástulajdonuk eladásáról szóló igazolás benyújtását követően -
érvényesíthetik. Mindez az adóhatóság számára - az illeték kiszabó határozat elkészítése és közlése,
továbbá a megfizetett illeték visszatérítése miatt - indokolatlan költséget jelent, a lakásszerző
számára pedig a korábbi, magasabb összegű illeték-fizetés miatt méltánytalan helyzetet.
A Javaslat célja kettős. Egyfelől csökkentse az állami adóhatóság adminisztrációs költségeit,
másfelől kedvezőbb szabályt fogalmazzon azon lakásszerzőknek, akik csak a lakásvásárlást
követően adják el másik lakástulajdonukat. E szabály a lakásvásárló nyilatkozata, kérelme esetén
alkalmazható (e nyilatkozat, kérelem megfogalmazható a lakásvásárlásról szóló szerződésben is).
Ilyen értelmű nyilatkozat esetén az állami adóhatóság a forgalmi értéket ugyan megállapítja, de nem
kell fizetési meghagyást kiadnia. A lakástulajdon értékesítésének igazolásakor az eladott ingatlan
forgalmi értékének figyelembe vételével kell megállapítani az illetéket és közölni az illeték
összegét. Abban az esetben, ha az adózó nem értékesíti lakását vagy nem igazolja a lakás eladását,
akkor a megállapított illetéket a nyilatkozat benyújtásától számított késedelmi pótlékkal növelt
összegben kell megfizetni.
a(z) 159. §-hoz
Szövegpontosító javaslat, amely egyértelművé teszi, hogy a magánszemélyek egy éven belüli - a
korábbihoz képest - kisebb forgalmi értékű lakásának megvásárlásához kapcsolódó
illetékmentesség alkalmazása során, a jogügylet által érintett lakástulajdonok forgalmi értékét
csökkenteni kell a haszonélvezet, használat értékével.
212
a(z) 160. §-hoz
Az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése érdekében a módosítás megszünteti a közigazgatási
hatósági eljárási illeték bélyeglerovással történő megfizetésének főszabályát. A Javaslat az ügyfél
választására bízza, hogy az eljárási illetékkötelezettségét - az Itv. speciális közigazgatási eljárási
illetékfizetési esetein kívül - illetékbélyeg lerovásával vagy banki átutalással teljesíti.
a(z) 161. §-hoz
A Javaslat az eljárási illetékfizetés nélkül benyújtott kérelmekhez kapcsolódó eljárásrendet rögzíti.
Ennek keretében részletesen megállapítja egyfelől az illetékfizetésre történő felhívás, valamint az
illetékfizetés részletes szabályait.
a(z) 162. §-hoz
Az illetékbélyegek használatának visszaszorítása érdekében a Javaslat előírja, hogy amennyiben a
bírósági eljárási illeték összege az 500 000 forintot meghaladja és a polgári perrendtartásról szóló
törvény nem határoz meg 31 napnál rövidebb keresetindítási határidőt, az illetéket átutalással is
meg lehet fizetni az állami adóhatóság elektronikus bírósági eljárási illetékbeszedési számlája
javára. Ebben az esetben az eljárás kezdeményezőjének (illetve képviselőjének) e-bevallásban kell
közölni a szükséges azonosító adatok mellett a per tárgyát, a pertárgyértéket, az ellenérdekű fél
nevét, képviselőjét, lakóhelyét, illetve székhelyét, a fizetendő illeték összegét, valamint az eljáró
bíróság nevét is. A bevallás önellenőrzésére legkésőbb a bevallott illeték teljes megfizetéséig van
lehetőség. Az átutalás közleményében - az eljárás kezdeményezőjének adószáma, azonosító jele
mellett - fel kell tüntetni az adóhatósági ügyszámot, amelyet az állami adóhatóság a fél (illetve
képviselője) e-bevallása alapján e-úton küld meg részére. Az állami adóhatóság legkésőbb a
bevallás beérkezésétől számított 8. munkanapon - papír alapon tájékoztatja az eljárás
kezdeményezőjét (illetve képviselőjét), valamint az eljáró bíróságot a bevallott illetékről, az
adóhatósági ügyszámról, valamint az e-bevallás adatairól. Az igazolás kiadásának feltétele, hogy az
eljárás kezdeményezőjének nincs 5000 Ft-ot meghaladó önadózással teljesítendő bírósági eljárási
illetéktartozása. A fél az állami adóhatóság által kiállított eredeti igazolást köteles az eljárást
kezdeményező irathoz csatolni.
a(z) 163. §-hoz
Tekintettel arra, hogy jelenleg az Itv.-nek nincs expressis verbis rendelkezése arról, hogy a fizetési
felhívásban közölt bírósági eljárási illeték mely időpontban esedékes, a Javaslat meghatározza
ennek időpontját, a közléstől számított 30. nap megjelölésével.
a(z) 164. §-hoz
Az önadózással megfizetett bírósági eljárási illeték visszatérítésének kizárólag akkor van helye -
annak okán, hogy az adózó nem kezdeményezett bírósági eljárást -, ha a bíróság igazolja, hogy az
adózó nem nyújtott be olyan keresetlevelet, amelyen az elektronikus bevallás alapján kiadott
adóhatósági ügyszámot tüntette fel.
a(z) 165. §-hoz
Szövegpontosító javaslat, amely egyértelműen meghatározza, hogy a sportcélú ingatlan
illetékmentes szerzésekor vállalt feltételek teljesítésének elmaradása esetén a késedelmi pótlékot az
eredeti esedékességtől kell megállapítani.
a(z) 166. §-hoz
1)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:39. §-a alapján az átalakulás fogalma
alatt a társasági formaváltást kell érteni, az egyesülés és a szétválás azonban nem minősül
átalakulásnak. A módosítás célja a polgári jogi és az illetékjogi szabályozás közötti összhang
megteremtése.
213
2)	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999.
(XII. 29.) FVM rendelet 32/A. §-a értelmében az ún. zárt végű pénzügyi lízingügyietek esetén is a
„lízingbeadás tényét” jegyzi fel az ingatlanügyi hatóság, miután 2014. július 11-étől hatályát
vesztette az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (3) bekezdése, amely
lehetővé tette a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzését az ingatlan
tulajdonjogának a futamidő végén - minden további jognyilatkozat nélkül (ide nem értve a
tulajdonjog bejegyzési engedélyt) - történő átszállását eredményező pénzügyi lízingbeadásokkal
összefüggésben. Ezért a Javaslat a lízingbeadás tényének igazolására az említett bejegyzést és a
futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező lízingszerződést rendeli el.
3)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:39. §-a alapján az átalakulás fogalma
alatt a társasági formaváltást kell érteni, az egyesülés és a szétválás azonban nem minősül
átalakulásnak. A módosítás célja a polgári jogi és az illetékjogi szabályozás közötti összhang
megteremtése.
4)	A szövegpontosítás révén egyértelművé válik, hogy a forgalmi értéket az illetékfizetési
kötelezettségtől függetlenül be kell jelenteni.
5)	A Javaslat az állami adóhatóság adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében kiegészíti
azon illetékmentes vagyonszerzések körét (a feltétel nélkül személyes illetékmentes
szervezetekkel), amelyek vagyonszerzésével összefüggésben - a 0 Ft-os illetékfizetési
kötelezettségről - nem kell fizetési meghagyást kiadni. Az illetékmentesség alkalmazásának tényét
mindösszesen az ügyiratra kell feljegyezni.
6)	Jogtechnikai pontosítás.
7)	Lásd 2) pont indokolása.
8)	Az Itv. alkalmazásában a gazdálkodó szervezet akkor minősül belföldi ingatlanvagyonnal
rendelkező társaságnak, ha a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a
pénzköveteléseket) értékén belül a belföldi ingatlanok értékének aránya a 75 %-ot meghaladja. Ez
az arányszám kölcsönszerződésekkel, illetve aktív időbeli elhatárolásként kezelendő ügyletek
generálásával könnyen manipulálható. A módosítás az adókijátszásra irányuló gyakorlat
visszaszorítására irányul.
a(z) 167. §-hoz
1)	A szövegpontosítás célja az Itv. 2. § (2) és (3) bekezdései közötti teljes összhang megteremtése.
2)	Tekintettel arra, hogy az ajándékozási illetékmérték sávosan progresszív rendszere 2013. január
1-jétől megszűnt, szükségtelen a több szerződéssel történő ingatlan-ajándékozás kapcsán az
összeszámítási szabály.
3)	Jogtechnikai javaslat, tekintve, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint az
elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 45. §-a hatályát
vesztette.
4)	A lízingcégek minden további feltétel nélkül igénybe vehetik a visszterhes vagyonátruházási
illetékmentességet a gépjármű- és pótkocsi-szerzéseik után. Ebből következik, hogy a nettó
árbevételük megoszlására utaló szabály szükségtelen.
5)	Jogtechnikai javaslat.
6)	Az elektronikus kapcsolattartás részletes eljárási szabályairól szóló jogszabály, vagyis az
elektronikus közszolgáltatásokról szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet hatályát vesztette, így
szükséges a jogszabályra történő hivatkozás elhagyása az Itv.-bői.
7)	Az Itv. 82. § (2) és (5) bekezdése tévesen rögzíti az illeték esedékességének napját. A
szövegpontosító javaslat célja az illetéktörvény belső koherenciájának megteremtése.
8)	A módosítás révén egyértelművé válik, hogy az illetékkötelezettség keletkezésének időpontja az
irányadó valamennyi vagyontárgy minősítése tekintetében.
21.	A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása
214
a(z) 168. §-hoz
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény átalakítja a fizető fél által a kedvezményezett útján
kezdeményezett fizetés illetékfizetési kötelezettségét. A tranzakciós illeték alapjára vonatkozó
felsorolásban külön pontban kerül megnevezésre, hogy a fizető fél által a kedvezményezett útján
kezdeményezett fizetés esetén az illeték alapja az általános szabálytól eltérően a fizető fél
ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel lebonyolított előző naptári évi fizetési
műveleteinek összessége. Ezen egyetlen műveletnek tekintendő tranzakciók pénzügyi tranzakciós
illetékének mértéke éves szinten 800 forint, azonban érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ezen funkciójának használatával végrehajtott műveletet is
tartalmazó illetékalap esetén 500 forint. A pénzforgalmi szolgáltató a kártyás fizetési műveletre
vonatkozó illetékkötelezettséget - egy alkalommal - a naptári év első hónapjának 20. napjáig
állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
a(z) 169. §-hoz
Lásd a 168. §-hoz fűzött indoklást.
a(z) 170. §-hoz
Lásd a 168. §-hoz fűzött indoklást.
a(z) 171. §-hoz
Jogtechnikai jellegű pontosítások.
22.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012.
évi CLXXVIII. törvény módosítása
a(z) 172. §-hoz
Az Európai Bizottság 2011-ben terjesztette elő a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről szóló
irányelvtervezetet. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi tranzakciós adó uniós szintű bevezetésének
időpontja az elhúzódó tárgyalások következtében bizonytalanná vált, 11 tagállam 2012. év végén
kérelmezte, hogy az irányelvet megerősített együttműködés keretében vezethessék be. A
megerősített együttműködés kapcsán módosító javaslat gondoskodott arról, hogy a hazai
szabályozásban - a megerősített együttműködés keretében elfogadandó uniós irányelv-tervezet
elfogadásakor - a tranzakciós illeték tárgyi hatálya kiterjesztésre kerüljön az értékpapír- és
származtatott műveletekre. Ennek kapcsán a javaslat jogalkalmazást és jogértelmezést elősegítő
szándékkal előírja, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték tőkepiaci műveletekre vonatkozó
kiterjesztését csak a pénzügyi tranzakciós adó területén létrehozandó megerősített együttműködés
végrehajtásáról szóló irányelv hatálybalépését követően, az irányelv alkalmazásának időpontjával
kell alkalmazni. A Javaslat ezáltal gondoskodik arról, hogy Magyarország számára az alkalmazási
időpontig eltelő időszak rendelkezésre álljon addig, amíg a belső rendelkezések hatályba lépnek.
V.	Fejezet
ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
23.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
a(z) 173. §-hoz
Az Art. 130. §-a 2013. január 1-jével hatályon kívül helyezésre került, amelynek indoka a
párhuzamos szabályozás megszüntetése volt, hiszen a hatályon kívül helyezett rendelkezés
tartalmában megegyezett az Art. és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
215
szabályairól szóló törvény alapelveiben kifejtett szabályokkal. Ugyanakkor a jogalkalmazás
egyértelműsítése érdekében indokolttá vált az Art. jelenleg hatályos alapelvének a kiegészítése. A
Javaslat szerint az adóhatóság a jogviszony alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal
érintett és már minősített jogviszonyt nem minősítheti eltérően. Azonban amennyiben a korábban
lefolytatott eljárás nem tartalmazott az adott jogviszonyra vonatkozóan minősítést, megállapítást,
akkor nincs olyan minősítés, amely az adóhatóságot a későbbi eljárásban kötelezné.
a(z) 174. §-hoz
A módosítás célja az alapelvi rendelkezések pontosítása, az eddigi joggyakorlat egyértelműsítése
azzal, hogy, ha a nemzetközi szerződéssel érintett ügylet illetve jogviszony az államok közötti
eltérő jogi minősítés alapján az adóztatás - szerződő államok által nem szándékolt - kettős
elmaradását eredményezné, úgy ezt az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell
hagyni. A kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló
egyezményekkel ellent nem mondó, azokban részben megjelenő, részben jogértelmezéssel
levezethető, azonban a hazai adójogban eddig egyértelműen meg nem jelenő szabály alapelvi szintű
kimondása összhangban van a nemzetközi adójog elmúlt évekbeli fejlődésének irányával, az
Európai Unió és az OECD ajánlásaival.
A módosítás egy tipikus agresszív adótervezési konstrukció (a szaknyelvben ún. hibrid struktúrák)
adójogi megítélése tekintetében teszi egyértelművé a jogalkalmazást. Az olyan ügyletek során, ahol
a kétszeres nem adózás az államok általi eltérő jogi minősítés miatt alakul ki, a módosítás
eredményeként jellemzően — részben az egyezmény szerződő állam általi értelmezésével
összhangban - megnyílik a hazai adóztatási jog.
a(z) 175. §-hoz
A(z) (1) bekezdéshez: Adóügyekben az elektronikus ügyintézésre az Art.-ben és a felhatalmazása
alapján kiadott, az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól
és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 47/2013. (XI. 7.) NGM
rendeletben meghatározott ügycsoportokban van lehetőség (illetve számos esetben kötelező az
elektronikus út igénybe vétele), ezért indokolt a Két. ügyintézésre vonatkozó szabályainak
alkalmazását adóügyekben kizárni. Amennyiben e rendszert az adózó rendelkezése felülírhatná, az
az adóügyek intézését (pl. elektronikus bevallás-feldolgozás) jelentősen hátráltatná.
A(z) (2) bekezdéshez: A Két. ideiglenes biztosítási intézkedésre vonatkozó 29/A. § (1) bekezdése
alapján nem egyértelmű a szabályozás abban a kérdésben, hogy az adóhatóságnak az ideiglenes
biztosítási intézkedés alkalmazása során a Két. vagy az Art. biztosítási intézkedésre vonatkozó
rendelkezéseit kell-e alkalmaznia. A módosítás erre a kérdésre ad egyértelmű választ azzal, hogy az
Art. biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni az ideiglenes biztosítási
intézkedés adóhatóság által történő foganatosításakor.
a(z) 176. §-hoz
Több esetben — a társszervek jelzései alapján — az állami adóhatóság tudomására jut, hogy a
magánszemély járulékfizetési kötelezettsége megszűnt (pl. külföldön biztosított), azonban jelenleg
az adóhatóságnak nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy milyen okiratokat fogadhat el
közvetlenül bizonyítékként. A javaslat egyértelműen kimondja, hogy az egészségügyi szolgáltatási
járulékfizetési kötelezettség törlésének feltétele, hogy a magánszemély az adott időszakban nem
vett igénybe egészségügyi szolgáltatást.
a(z) 177. §-hoz
A jelenlegi szabályok értelmében meghatározott külföldi adóalanyi kör mentesül a belföldi
bejelentkezési kötelezettség alól, amennyiben a külföldi adóalany belföldi tevékenysége kizárólag
arra korlátozódik, hogy áfa-raktárban értékesítsen terméket, vagy onnan harmadik országba
exportáljon terméket, mivel ez esetben az ügyletek adómentesek. Azonban jelenleg nincs
216
jogszabályi lehetőség arra, hogy mellőzni lehessen a külföldi adóalany esetében a bejelentkezési
kötelezettséget, ha az adóalany belföldi tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az áfa-
raktárból Közösségen belüli adómentes értékesítést hajt végre. Ennek oka, hogy - az exporttal
szemben - Közösségen belüli adómentes értékesítés esetében szükséges összesítő nyilatkozat
benyújtása is, amelyhez szükséges a belföldi közösségi adószám. Ezt a problémát megoldandó, a
Javaslat lehetővé teszi ez utóbbi esetben is, hogy a külföldi adóalany ne jelentkezzen be belföldön,
feltéve, hogy helyette - megállapodás alapján - a Közösségen belüli adómentes értékesítéshez
kapcsolódó adókötelezettségeket az adóraktár üzemeltetője végzi el.
a(z) 178. §-hoz
A(z) (l)-(2) bekezdéshez: Lásd a 177. § indokolását.
A(z) (3) bekezdéshez: Az Art. 34/A. §-ában foglalt rendelkezés nem a bevallás, hanem az adózási
mód választására vonatkozó nyilatkozat javítását teszi lehetővé, így ez a szabályozási megoldás
számos értelmezhetetlen probléma és kérdés elé állítja a jogalkalmazókat. A hivatkozott
rendelkezés alapján nem egyértelmű, hogy milyen típusú választási lehetőségek korrekciójára van
lehetősége az adózónak, a rendelkezés nem határozza meg, hogy adózó korábbi választását meddig
módosíthatja (az ellenőrzés megkezdéséig-e vagy az alatt is), illetve, hogy a választás
módosításának joga kiteijed-e az általános forgalmi adóban lehetővé tett választási jogokra is vagy
sem. Tekintettel arra, hogy a rendelkezés elsődleges célja az áfa nyilatkozat kijavításának lehetővé
tétele, a módosítási javaslat egyértelművé teszi, hogy a korrekció kezdeményezésének lehetősége az
áfa nyilatkozat esetében áll fenn.
a(z) 179. §-hoz
A Javaslat előírja az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automaták
üzemeltetőinek, hogy még az automata üzembe helyezése, a bejelentés adattartalmának változása,
illetve az értékesítési tevékenység beszüntetése előtt jelentsék azt be az állami adóhatóságnak. A
bejelentés részletszabályait miniszteri rendelet fogja tartalmazni.
a(z) 180. §-hoz
Az Art. új bejelentési szabállyal egészül ki, mely bejelentést az Európai Unió más tagállamából
Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, Magyarország
területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt,
valamint belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles
termékértékesítést (a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység) folytató adózónak
kell teljesítenie az állami adó- és vámhatóság felé. A bejelentés teljesítése az EKAER elnevezésű
elektronikus rendszeren keresztül történik. A bejelentést valamennyi, közúti fuvarozással járó
tevékenységgel kapcsolatban teljesíteni kell, az EKAER minden egyes ilyen tevékenységhez
azonosító számot (EKAER számot) rendel.
A bejelentési kötelezettséggel az Útdíjtörvény szerinti, útdíjköteles, azaz 3,5 tonna össztömegnél
nagyobb össztömegű gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységre vonatkozik,
kivéve az ún. kockázatos termékeket, melyek esetében ennél alacsonyabb össztömegű gépjárművel
történő fuvarozás esetén is bejelentési kötelezettség terheli az adózót. Kockázatos termékek esetén
differenciál a szabályozás kockázatos élelmiszerek és egyéb termékek súlya, valamint értéke
függvényében. További kötelezettség a kockázatos termékek közúti fuvarozásával kapcsolatban az
ún. kockázati biztosíték nyújtása, az erre vonatkozó részletszabályokat szintén az Art. 11. számú
melléklete tartalmazza.
a(z) 181. §-hoz
217
A javaslat az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automataberendezést
üzemeltető adózók bejelentési, változás-bejelentési kötelezettségét határozza meg.
a(z) 182. §-hoz
Mivel a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének e minőségében megszerzett tiszteletdíja az
Szja tv. alapján nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, ugyanakkor az Szja tv.
egyéb bevételeket is nem önálló tevékenységből származó bevételként nevesít, ezért a bevallás
vonatkozó sorából nem állapítható meg, hogy az ott bevallott összegből mekkora a vezető
tisztségviselői tiszteletdíj. Tekintettel arra, hogy ezen információra a 2011/16/EU irányelv 8.
cikkének jogharmonizációs célú hazai átvételéhez szükség van, ezért indokolt az adóbevallási
szabályok módosítása.
A 2011/16/EU irányelv 8. cikkének jogharmonizációs célú hazai átvételének további feltétele, hogy
az adóhatóság információval rendelkezzék az adatszolgáltatással érintett uniós illetőségű személyek
részére életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítésről, továbbá az említett
személyek ingatlan-értékesítésből és hasznosításból származó jövedelméről. A javasolt módosítás a
bevallás adattartalmának bővítésével segíti az információcserére vonatkozó kötelezettség
teljesítését.
a(z) 183. §-hoz
Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a javaslat kimondja, hogy az egyébként tételes
áfa adatszolgáltatásra kötelezett adózó a jövőben az adott számla adótartalmának összegétől
függetlenül adatot szolgáltathat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.
a(z) 184. §-hoz
A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. az átalakulás, egyesülés, szétválás fogalmakat
elkülönülten kezeli, ezért indokolt az Art. rendelkezéseiben is ezt a fogalmi meghatározást
alkalmazni.
a(z) 185. §-hoz
Az elkülönített bűnügyi letéti számlára a költségvetési csalás, adócsalás bűncselekmény
megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont magánszemély - a büntetőeljárás
megszüntetése, illetve a büntetés korlátlan enyhítése érdekében - a saját vagyonából teljesít
befizetést. Tekintettel erre, indokolt és célszerű ezt a befizetést elszámolni a magánszemély adózó
bármely egyéb nyilvántartott köztartozására azokban az esetekben, amikor a pénzt a büntetőeljárás
megszüntetetése (bármely a büntetőjogi felelősség megállapítását mellőző befejezés), felmentő
ítélet, vagy „enyhébb” ítélet miatt vissza kellene téríteni az adózónak, továbbá, amikor a
bűncselekmény elkövetésével érintett adózónál - önkéntes teljesítés, vagy eredményes adóhatósági
végrehajtás útján - az átvezetés időpontjában már nem áll fenn adótartozás. Ezzel egyrészről
megtakaríthatóak lennének az önkéntes teljesítés hiánya miatti adóhatósági végrehajtás költségei,
hiszen a magánszemélynek a már „az adóhatóságnál lévő vagyonából” rendezésre kerülne az
adótartozás, másrészről a szabály az adótartozások hatékonyabb megtérülést és ezáltal az állami
költségvetési bevételek növekedését eredményezné.
a(z) 186. §-hoz
A(z) (1) bekezdéshez: A 2011/16/EU irányelv 8. cikkének jogharmonizációs célú hazai átvételéhez
szükséges, hogy az uniós adóügyi illetőségű személy hazai nyugdíjjövédelméről az adóhatóságnak
információja legyen. Ennek megfelelően kerül sor az adatszolgáltatási kötelezettséget előíró
rendelkezés jogharmonizációs célból történő beiktatására.
218
A(z) (2) bekezdéshez: A javaslat a banktitok iránti megkeresések hatékony teljesítésének
biztosítását célozza.
A(z) (3) bekezdéshez: Az Art. módosításával a NAV lehetőséget kapna arra, hogy megkeresésre
adatot kapjon az internetes vásárlások forgalmi adatairól a telekommunikációs cégektől (például:
Telenor, Vodafone, T-mobile), amely az elektronikus szolgáltatások figyelését és feltérképezését
segítené az adófizetési kötelezettség elősegítése érdekében.
a(z) 187. §-hoz
Adóhatósági igazolás kiállítására vonatkozó szabályok bővítése. A jelenlegi szabályozás alapján az
állami adóhatóság a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon csak illetőségigazolást állít
ki a kérelmező részére, feltéve, hogy a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű
szakfordítását (kivéve, ha a nyomtatvány angol nyelvű). Tekintettel arra, hogy adózók már nem
csak az illetőségüket, hanem egyéb adatokat is köteles igazolni a külföldi hatóságok felé, így
indokolt a jelenlegi rendelkezések bővítése azzal, hogy a jövőben az állami adóhatóság adóhatósági
igazolást (adó-, együttes adó, jövedelem- és illetőségigazolás) állít ki a külföldi hatóság által
rendszeresített nyomtatványon, feltéve, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy a kérelmező csatolja
annak magyar nyelvű szakfordítását.
a(z) 188. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a szállítást végző személynek nem minden esetben van lehetősége a tényleges
vevő, átvevő adatainak pontos megadására, illetve beazonosítására, ezért a Javaslat megteremti az
áruszállításban érintett általános forgalmiadó-alany nyilatkoztatásának lehetőségét a valótlan
tartalmú nyilatkozatok (fiktív címzett, illetve átvevő feltüntetése, a rendeltetési hely jellegével össze
nem egyeztethető rakományok) kiszűréséhez. A javaslat az áfa csalások megelőzését,
megakadályozását, felderítését szolgálja. A nyilatkozat megtagadása hatósági zár alkalmazását
vonja maga után.
a(z) 189. §-hoz
Az Európai Unió több országában is működő gyakorlattal összhangban a javaslat rögzíti, hogy,
amennyiben az állami adóhatóság a rendelkezésére álló adatok, illetve eljárása során feltárt tények,
körülmények alapján több adózót - egymással összefüggő módon - érintő olyan szerződéses vagy
egyéb kapcsolatot észlel, amellyel összefüggésben adókijátszásra, az adótörvényekben foglalt
rendelkezések megkerülésére irányuló magatartást állapít meg, vagy ilyet valószínűsít, az érintett
adózót a rendeltetésszerű és körültekintő joggyakorlás előmozdítása érdekében tájékoztathatja más
adózók vonatkozásában észlelt tényekről, körülményekről.
a(z) 190. §-hoz
A javasolt módosítás alapján - az adóztatás kettős elmaradásának elkerülése érdekében - megfordul
a bizonyítási teher. Azaz, a nemzetközi szerződéssel érintett ügylet, illetve jogviszony
vonatkozásában az adózó köteles bizonyítani, hogy az ügylet, illetve jogviszony államok közötti
eltérő jogi minősítése nem eredményezi az adóztatás kettős elmaradását.
a(z) 191. §-hoz
A(z) (1) bekezdéshez: A rendelkezés célja lehetőséget biztosítani az adózóknak arra, hogy a tartós
feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága kezdő időpontját meghatározhassák.
A(z) (2) bekezdéshez: A javaslat célja a feltételes adómegállapítás adóhatóságra gyakorolt kötelező
erejét határidőhöz kötni, mivel az időmúlására tekintettel bekövetkező jogszabályváltozások és a
gazdasági körülmények folyamatos alakulása miatt indokolatlan a feltételes adómegállapítások
alkalmazhatóságának korlátlan fenntartása. A javaslat értelmében a feltételes adómegállapítást
219
érdemben érintő jogszabály, illetve tartalmi tényállásváltozás esetkörén túl, a nemzetközi jogi
kötelezettség változás esetén, annak hatályba lépésének időpontjától sem alkalmazható a feltételes
adómegállapítás.
A(z) (3) bekezdéshez: A rendelkezés alapján az adózó kérheti az általa előzetesen felszámított
általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó módszer megfelelőségének megállapítását.
Továbbá az előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási
módszerre vonatkozó kérelem nem terjeszthető elő egyszerre jogügyletre vonatkozó feltételes
adómegállapítás iránti kérelemmel.
a(z) 192. §-hoz
A javaslat célja lehetőséget biztosítani az adózó részére, hogy a feltételes adómegállapítás kötőereje
az 5 évet követően 2 évvel meghosszabbítható legyen. A tartós feltételes adómegállapítások
esetében ez a lehetőség azonban nem biztosított az adózók részére.
a(z) 193. §-hoz
Az Art. 136/B. §-ában szabályozott jogorvoslati eljárásban a másodfokú adóhatóságnak utólagos
adómegállapítás, illetve mögöttes felelősségre kötelezés tárgyában is döntenie kell, méghozzá egy
határozatban. Az általános szabályok szerint utólagos adómegállapításnál a határozathozatalra 60
nap, míg a mögöttes felelősségre kötelezés tárgyában 30 nap áll rendelkezésre. A 136/B. §
ugyanakkor nem rendezi, hogy a két határidő közül melyiket kell alkalmazni. A javaslat
egyértelművé teszi az e §-ban szabályozott különös eljárás kapcsán, hogy a határozatot 60 napon
belül kell meghoznia az adóhatóságnak.
a(z) 194. §-hoz
A csődbűncselekmény is adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekménynek tekintendő. A
csődbűncselekmény elkövetésével kapcsolatban hozott jogerős marasztaló bírósági ítélet alapján a
terhelttel szemben határozat, végrehajtható okirat hozható, végrehajtás foganatosítható. Azonban ha
időközben az adó megállapításhoz való jog az adózóval szemben elévül, akkor ilyen határozat nem
hozható meg az elkövetővel szemben. Mindezen problémák kiküszöbölésére indokolt a jogszabály
módosítása a Javaslat szerint.
a(z) 195. §-hoz
A(z) (1) bekezdéshez: Az eljárás ismételt akadályozása esetén az adózóval szemben a fokozatosság
elve alapján magasabb szankció szabható ki.
A(z) (2) bekezdéshez: A közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési
kötelezettség nem teljesítésének jogkövetkezménye, hogy a be nem jelentett termék igazolatlan
eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság a be nem jelentett áru értékének 40 %-áig
terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
a(z) 196. §-hoz
Az EKAER rendszerbe történő bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén kiszabott mulasztási
bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy ebben az esetben - az igazolatlan
eredetűnek minősülő - fuvarozott termék a bírság összegének mértékéig lefoglalható, melyről a
bírságot kiszabó határozatban rendelkezik az állami adó- és vámhatóság. A lefoglalásról
jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető és elszállíttatható.
a(z) 197. §-hoz
220
A(z) (1) bekezdéshez: A jogharmonizációs rendelkezés célja, hogy megkönnyítse az adóhatóság és
az érintett adózók és adatszolgáltatásra kötelezettek számára az automatikus információcseréből
származó adminisztratív kötelezettségek teljesítését.
A(z) (2) bekezdéshez: A javaslat pontosítja az élelmiszer-értékesítést végző, kezelőszemélyzet
nélküli automata berendezésekre vonatkozó bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos felhatalmazó
rendelkezést.
A(z) (3) bekezdéshez: Az adótanácsadók, az adószakértők és az okleveles adószakértők kötelező
továbbképzésének szabályait az adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői
tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadásának és visszavonásának feltételeiről, továbbá a
kapcsolódó nyilvántartás vezetésének és a nyilvántartásban szereplők továbbképzésének
szabályairól szóló 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet tartalmazza. Ennek alapján a továbbképzési
programok szervezésére és lebonyolítására a nyilvántartásba vételt végző szervezet pályázati
felhívása alapján pályázatot (kreditpont-minősítési kérelmet) nyújthatnak be azok a szervezetek,
amelyek megfelelnek a PM rendeletben foglalt feltételeknek.A pályázatok elbírálásáért
illetéktörvény alapján általános közigazgatási eljárási illetéket kell fizetnie a pályázóknak. A
Javaslat alapján az adópolitikáért felelős miniszter pályázat elbírálásáért igazgatási szolgáltatási díj
fizetését rendelheti el.
A(z) (4) bekezdéshez: A 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 48. §-a úja elő az éves kötelező
felülvizsgálatát az online pénztárgépeknek. A felhatalmazó rendelkezéssel az adópolitikáért felelős
miniszter ezen éves felülvizsgálatnak a díját hatósági árként rendeletben megállapíthatja.
A módosítás felhatalmazást ad az adópolitikáért felelős miniszternek az AKIR működéséhez
szükséges részletszabályok rendeleti szintű megalkotására. Felhatalmazást biztosít az adópolitikáért
felelős miniszternek kockázatos termékkörök rendeleti szintű megalkotására.
a(z) 198. §-hoz
A(z) (1) bekezdéshez: A büntetőeljárási jog szabályai alapján előfordulhat olyan eset, amikor nem a
büntető bíróság, hanem az ügyészség állapítja meg jogerősen a bevétel-csökkenést, vagyoni
hátrányt, illetőleg a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatást. Ezekben az esetekben
tehát nincs jogerős bírósági döntés, hanem jogerős, a büntetőjogi felelősséget megállapító és emiatt
megrovást alkalmazó határozatot hoz az ügyészség. Tekintettel erre, indokolt, hogy az Art.
adókülönbözetet definiáló rendelkezése ezen eseteket is figyelembe vegye.
A(z) (2) bekezdéshez: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításával
összefüggő módosítás.
A(z) (3) bekezdéshez: 2014. július 1-től a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis
támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet
alapján támogatást már nem lehet nyújtani, ettől az időponttól kezdve (általános) de minimis
támogatás nyújtására kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének
a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU
bizottsági rendeletalapján van lehetőség.
A(z) (4) bekezdéshez: Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében szükséges bevezetni és az
Art. keretei között rögzíteni a következő időszakra átvihető követelés különbözetének a fogalmát.
Az EKAER rendszer bevezetésével összefüggésben az Art. értelmező rendelkezéseinek kibővítése.
a(z) 199. §-hoz
Átmeneti rendelkezések.
221
a(z) 200. §-hoz
Azon adózók, akik 2015. január 1-jén legalább egy élelmiszer-értékesítést végző, kezelőszemélyzet
nélküli automatát üzemeltetnek, 2015. március 31-ig kell eleget tegyenek az állami adóhatósághoz
történő bejelentési kötelezettségüknek.
a(z) 201. §-hoz
Átmeneti rendelkezések. . Az Art. 11. számú melléklete szerinti bejelentési kötelezettséget első
alkalommal a 2015. január 1-jén és azt követően megkezdett fuvarozások tekintetében kell
teljesíteni. Fuvarozás megkezdése alatt a fuvarozáshoz használt gépjárműre történő felrakodás
megkezdését kell érteni.
a(z) 202. §-hoz
Mellékletekre történő hivatkozás.
a(z) 203. §-hoz
a(z) 1-4. ponthoz
A képviselők felsorolásában jelenleg nem szerepelnek a könyvvizsgálók, ugyanakkor indokolt a
speciális képzettséggel rendelkező könyvvizsgálók képviseleti jogának rögzítése is, mivel jelenleg e
személyi kör - amennyiben egyéb kategóriába nem tartoznak (pl. nem jogi személy nagykorú tagja)
-	kizárólag a magánszemélyek eseti meghatalmazottjaiként járhat el.
a(z) 5. ponthoz
Jellemző, hogy a munkáltatói adómegállapítást választó magánszemélyek számos esetben (mégis)
benyújtják önadózás keretében alapbevallásukat az ’53 számú bevallás, vagy az
’53ADÓNYILATKOZAT használatával, illetve önellenőrzést nyújtanak be az alapbevallás
(munkáltatói adómegállapítás) benyújtási határidejét megelőzően. A módosítás eredményeként - az
egységes benyújtási határidőknek köszönhetően - várhatóan csökken a duplán benyújtott bevallások
száma.
a(z) 6. ponthoz
Lásd a 177. § indokolását.
a(z) 7. ponthoz
A kockázatos számlázási láncolatok hatékonyabb felderítése, és ez által a feketegazdaság
visszaszorítása érdekében indokolt tételes számla adatszolgáltatással kapcsolatos összeghatár 2
millió forintról 1 millió forintra történő leszállítása.
a(z) 8., 9. és 10. pontokhoz
Lásd a 7. ponthoz fűzött indokolást
a(z) 11. ponthoz
Az új Ptk. fogalmi rendszerének módosulásával összefüggő módosítás
a(z) 12. ponthoz
A Javaslat célja, hogy az önkormányzati adóhatóságok is kizárólag állami tulajdonban lévő, jogi
személyek útján informatikai fejlesztéseket hajthassanak végre anélkül, hogy ez adótitoksértésnek
minősülne.
a(z) 13. ponthoz
222
A hagyatéki tárgyalásra idézett örökös mellett annak az örökösnek is méltányolható érdeke fűződik
ahhoz, hogy az örökhagyó esetleges adótartozásairól tudomást szerezzen, akinek a hagyatékot
tárgyaláson kívül adja át a közjegyző. Erre tekintettel szükséges az indokolatlan megkülönböztetés
megszüntetése.
a(z) 14. ponthoz
Egyértelműsíti a Javaslat, hogy az adótitok megismerésére a Támogatásokat Vizsgáló Iroda is
jogosult.
a(z) 15. ponthoz
Az új Ptk. fogalmi rendszerének módosulásával összefüggő módosítás.
a(z) 16. ponthoz
A jelenlegi szabályozás szerint, amennyiben az adóhatóság az ellenőrzés során külföldi
adóhatóságot keres meg, úgy az adózó megkeresésről történő értesítését követő naptól a külföldi
adóhatóság válaszának megérkezését követő 8. napig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének
számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ugyanakkor a jelentős nagyságrendű külföldi
megkeresések okán indokolt ezen határidő növelése annak érdekében, hogy a külföldi megkeresésre
adott választ lefordítsák és a megkeresést kezdeményező szervhez eljuttassák. A javaslat pontosítja,
hogy külföldi adóhatóság megkeresése esetén az adó, illetve költségvetési támogatás ellenőrzése
mellett az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés során is
szünetel az ellenőrzés határideje. Az ellenőrzések elhúzódásának megakadályozásának érdekében
indokolt a jelenlegi 1 éves határidő 180 napra történő módosítása.
a(z) 17. ponthoz
A 16. ponthoz kapcsolódó módosítás.
a(z) 18. ponthoz
A módosítás kivételként határozza meg a jövőbeni ügyletnek minősülő folyamatos teljesítésű
jogügyletek esetét, vagyis az adópolitikáért felelős miniszter a feltételes adómegállapítás iránti
kérelemben foglalt folyamatos teljesítésű ügylet esetén csak az általános forgalmi adó adónemet
érintő adókötelezettséget, illetve annak hiányát állapíthatja meg.
a(z) 19. ponthoz
Az új 132. § (2b) bekezdésével összefüggő módosítás.
a(z) 20. ponthoz
Jogtechnikai pontosítás.
a(z) 21. ponthoz
A javaslat a személyes konzultáció díját módosítja.
a(z) 22. ponthoz
A módosítás értelmében, ha az adózó szakmai képviseletről a felügyeleti intézkedés iránti kérelem
benyújtásával egyidejűleg nem gondoskodik, úgy a felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi
vizsgálat nélkül elutasításra kerül.
a(z) 23. ponthoz
Az adó megállapításához való jog elévülése, amennyiben az új eljárásra utasítás történik, 6 hónap
helyett 12 hónappal hosszabbodik meg
223
a(z) 24. ponthoz
A módosítás következtében a hatósági eljárás akadályozása esetén is lehetőség van mulasztási
bírság kiszabására az adózóval szemben.
a(z) 25-30. ponthoz
A módosítás értelmében a pénztárgép és taxaméter üzemeltetésével, szervizelésével,
forgalmazásával kapcsolatos valamennyi kötelezettséget a vámhatóság is ellenőrizheti.
a(z) 31-32. pontokhoz
A Javaslat az adócsalások visszaszorítása érdekében az eddiginél gyakoribb áfa bevallási
kötelezettséget ír elő azokban az esetekben, amelyekben az ellenőrzési tapasztalatok szerint
indokolt a vállalkozások szorosabb adóhatósági felügylete. így a Javaslat az eddigi negyedéves
bevallási gyakoriság helyett havi áfa bevallási kötelezettséget ír elő az újonnan alakult
vállalkozások számára, továbbá az 50 millió forint árbevételi szint felett megszűnik az éves
áfabevallás lehetősége, helyette gyakoribb, negyedéves bevallást kell adni.
a(z) 33. ponthoz
Lásd a 177. § indokolását.
a(z) 34. ponthoz
Lásd a 177. § indokolását.
a(z) 204. §-hoz
a(z) 1. ponthoz
A fokozott adóhatósági felügyelet időtartamára vonatkozóan elrendelt ellenj egyeztetési
kötelezettség által esetlegesen elérhető előnyök nem állnak arányban az e rendelkezés által generált
eljárási nehézségekkel. Az Art. 24/F. § (5) bekezdés c) pontja nem fejezi ki kellőképpen a fokozott
adóhatósági felügyelet jogintézmény lényegét. Problémát jelent mind az ellenjegyzés tényének,
mind az ellenjegyző személyazonosságának és jogosultságának ellenőrzése a bevallások
feldolgozási folyamatában, illetőleg az ellenjegyzés elektronikus úton teljesített bevallás
vonatkozásában nem értelmezhető. Adózói jelzések szerint a fokozott adóhatósági felügyelet alá
vont adózók esetében jelentős pluszköltségek merülnek fel.
a(z) 2. ponthoz
Az Art. 34/A. §-ában foglalt rendelkezés nem a bevallás, hanem az adózási mód választására
vonatkozó nyilatkozat javítását teszi lehetővé, így ez a szabályozási megoldás számos
értelmezhetetlen probléma és kérdés elé állítja a jogalkalmazókat. A hivatkozott rendelkezés alapján
nem egyértelmű, hogy milyen típusú választási lehetőségek korrekciójára van lehetősége az
adózónak, a rendelkezés nem határozza meg, hogy adózó korábbi választását meddig módosíthatja
(az ellenőrzés megkezdéséig-e vagy az alatt is), illetve, hogy a választás módosításának joga
kiterjed-e az általános forgalmi adóban lehetővé tett választási jogokra is vagy sem. Tekintettel arra,
hogy a rendelkezés elsődleges célja az áfa nyilatkozat kijavításának lehetővé tétele, a módosítási
javaslat egyértelművé teszi, hogy a korrekció kezdeményezésének lehetősége az áfa nyilatkozat
esetében áll fenn.
a(z) 3. ponthoz
Jogtechnikai pontosítás.
a(z) 4. ponthoz
Jogtechnikai pontosítás.
224
a(z) 5. ponthoz
Jogtechnikai pontosítás.
a(z) 6. ponthoz
A Javaslat alapján a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 32. § (5)
bekezdésének 2014. augusztus 10-től hatályos módosításával összhangban a távszerencsejáték
szervezés játékadóját a szervezőnek kétheti gyakoriság helyett havi gyakorisággal kell az állami
adóhatóság felé teljesítenie.
a(z) 7. ponthoz
Az Art. 3. számú melléklet I) pont 2. alpontjának rendelkezése szerint az állami foglalkoztatási
szerv köteles adatot szolgáltatni az állami adóhatóság részére a Karrier Híd Program keretében
kiadott, visszavont vagy ismételten kiadott igazolással összefüggő adatokról a tárgyhót követő hó 5.
napjáig. A vonatkozó szabályok értelmében legkésőbb a 2013. október 31-éig érvényes igazolások
visszavonásáról vagy ismételt kiadásáról kellett/lehetett adatot szolgáltatni, 2013. november 5-ei
határidővel, így az Art. 3. számú melléklet I) pontjának 2. alpontjának rendelkezése kiüresedett,
ezért indokolt annak hatályon kívül helyezése.
VI. Fejezet
VÁMIGAZGATÁS
24.	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása
a(z) 205. §-hoz
Az uniós vámjogszabályok felsorolásának kiegészítése az uniós vámmentességi rendeletekkel.
a(z) 206. §-hoz
A vámhiány fogalmának kiegészítése szükséges annak biztosítása érdekében, hogy a jogellenes
bejuttatás során lefoglalt és elkobzott termékek esetében a kiszámított behozatali vámok, valamint a
kapcsolódó nem közösségi adók és díjak összege vámhiánynak minősüljön akkor is, ha a
vámtartozás az elkobzás révén, összhangban a Vámkódex 233. cikk d) pontjával megszűnik, ily
módon a vonatkozó összegek kiszabására nem kerül sor.
a(z) 207. §-hoz
A meghallgatáshoz való jog szabályai több ponton módosulnak. Egyrészt - a 202. § 4. és 5. pontja
szerinti technikai módosításokkal - egyértelművé válik, hogy ez a jogintézmény az ügyfél számára
hátrányos határozatok vonatkozásában áll fenn. A meghallgatáshoz való jog biztosításának korlátja,
ha ez az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését
veszélyezteti, azaz a megállapítás lehetőségét az elévülés fenyegeti. Az ismételt ellenőrzés
tilalmának beálltával járó vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló, illetve a
külkereskedelmi tevékenység átfogó ellenőrzésére irányuló utólagos ellenőrzéseknél a
meghallgatáshoz való jogról való tájékoztatás írásbeli formához kötött. Az utólagos ellenőrzés
esetén a meghallgatáshoz való jogot nem kell biztosítani, ha az ügyfél az ellenőrzést lezáró
jegyzőkönyvre tett észrevételeivel már korábban érintett tényálláshoz képest új tényállási elem nem
került megállapításra az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során. Ugyancsak kivétel a
meghallgatáshoz való jog biztosítása alól az új eljárást elrendelő határozat, ami egyébként is sok
esetben épp az ügyféli kérelemmel egyező döntés a jogorvoslat során. Emellett a nem közösségi
jogi alapokon nyugvó bírság és pótlékszankciókat megállapító határozatok esetében sem kell ezt a
lehetőséget pluszban biztosítani a határozathozatal előtt, amikor egyébként a jogorvoslat lehetősége
úgyis nyitott.
225
a(z) 208. §-hoz
Az ellenőrzési tájékoztatást a vámhatósági ellenőrzések tekintetében is el kell készíteni, az
adóhatósági ellenőrzésekkel azonos módon. Ebben az adott év ellenőrzési tevékenységének
stratégiai tervei (vizsgált területek, vizsgálati célok, arányszámok, típusok stb.) kerülnek
megállapításra, úgy hogy az a gazdálkodókat az ellenőrzöttség tudatát fokozva az önkéntes
jogkövetésre ösztönözze.
a(z) 209. §-hoz
A rendelkezés új definíciót ad az utólagos ellenőrzés kifejezésre, deklarálva, hogy ezzel a
vámhatóság a közösségi vámjogszabályokban meghatározott kockázatok megfelelő kezelése -
különösen a vámok és nem közösségi adók és díjak tekintetében előforduló visszaélések
megakadályozása - érdekében a gazdasági esemény, az áru, az engedély, a tanúsítvány kiadása után
rendszeresen ellenőrzi a nem közösségi árukkal, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi árukkal
folytatott külkereskedelmi tevékenységet végző gazdasági szereplőket és az ezekkel kapcsolatban
álló más személyeket. Az utólagos ellenőrzés célja a vámjogszabályokban és egyéb
jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az
utólagos ellenőrzés során a vámhatóság adatot gyűjt, megállapítja a jogszerű eljárást, feltárja és
megállapítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértést és az
ezek miatt indított eljárást. Nem változik az, hogy az utólagos ellenőrzés lefolytatható az ügyfélnél,
továbbá - ha az ügyfél meghatalmazása alapján a vámhatóság előtti ügyekben a cselekmények és
alakiságok elvégzése során képviselő járt el - a közvetett vámjogi képviselőnél is. Továbbra is
hangsúlyozni kell, hogy nem utólagos ellenőrzés az, ha a vámhatóság az áru kiadása után a vámáru-
nyilatkozatot ügyféli kérelemre módosítja, anélkül, hogy ezzel összefüggésben a kérelem
megalapozottságának vizsgálatán túl további ellenőrzést végezne.
a(z) 210. §-hoz
Az utólagos ellenőrzésre vonatkozóan a vámszervek erőforrásainak megfelelő kihasználása és a
feladatok megfelelő elosztása érdekében minden évben készül egy ellenőrzési terv. Ugyancsak a
vámhatóság ellenőrzési kapacitásainak erősítése és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal erőforrásainak
maximális kihasználása érdekében kerül előírásra - egyébként az adóellenőrzésekkel analóg módon
-	hogy az utólagos ellenőrzései tevékenységben a vámhatóság az állami adóhatóságot bevonhatja.
Emellett ezen § rendelkezik a gazdálkodók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a
különböző hatóságok által folytatott ellenőrzési tevékenységek összehangolásának lehetőségéről.
a(z) 211. §-hoz
Az utólagos ellenőrzés lefolytatásának kötelező eseteit sorolja fel a rendelkezés, amely esetekben a
vámhatóság - értelemszerűen az adott évre tervezett ellenőrzési tevékenység mellett — kötelezően
végez utólagos ellenőrzéseket.
a(z) 212. §-hoz
A rendelkezés egy egységes keretbe rendezi a közösségi vámjogszabályokban meghatározott
kockázatok megfelelő kezelése érdekében a gazdasági esemény, az áru, az engedély, a tanúsítvány
kiadása után, a nem közösségi árukkal, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi árukkal folytatott
külkereskedelmi tevékenységet végző gazdasági szereplők és a velük kapcsolatban álló más
személyek tekintetében rendszeresen végzett ellenőrzéseket. Valamennyi utólagos ellenőrzési típus
egységesen deklarált célja a vám- és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy
megsértésének a megállapítása. A típusok között új elem az adatgyűjtésre irányuló, valamint az
audit utólagos ellenőrzés. A vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálata a vámkódex 78. cikk (2)
bekezdése szerinti ellenőrzést jeleníti meg, a külkereskedelmi tevékenység átfogó ellenőrzése pedig
226
a korábban utólagos ellenőrzés elnevezés alatt szereplő és a vámkódex 13. cikkében foglalt
általános ellenőrzési felhatalmazásból levezetett intézményt helyezi új környezetbe.
a(z) 213. §-hoz
Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés - az adóellenőrzésekben ismert azonos nevű ellenőrzési
mechanizmus mintájára - került kidolgozásra, és a vámjogban alapvetően a más tagállamok
vámhatóságaitól, vagy uniós intézményektől eredő jogsegély jellegű megkeresések hazai
végrehajtásának szabályozására szolgál. A rendelkezés meghatározza, hogy az adatgyűjtés mire
irányul és a vámhatóság ennek keretében mit vizsgál, és természetesen ezt az adminisztratív jellegű
ellenőrzést nem korlátozza az ismételt ellenőrzés tilalma. Az ellenőrzés itt is jegyzőkönyvvel zárul,
amelyre az ügyfél észrevételeket tehet, amelyre az ellenőrzést lefolytató vámszerv még az
ellenőrzés részeként végzéssel bírál el, vagy az észrevételben foglaltakkal egyezően módosítja a
jegyzőkönyvet, vagy kiegészítő ellenőrzést rendel el, vagy indoklással együtt elutasítja az
észrevételben foglaltakat. Amennyiben az adatgyűjtés során a vámhatóság valamilyen jogsértésre
utaló körülményt tapasztal, a vámhatóság a tényállás további tisztázása érdekében valamely ennél
komolyabb eszközrendszerrel és garanciális szabályokkal rendelkező utólagos ellenőrzést indít.
Ugyanakkor a hatóságnak a bírságolási lehetősége van, ha az ellenőrzés során azt tapasztalja, hogy
az ügyfél iratai és nyilvántartásai nem megfelelően rendezettek és ennek rendezését az előírt
határidőn belül az ügyfél a figyelmeztetés ellenére nem végzi el.
a(z) 214. §-hoz
Az árunyilatkozatok egyedi felülvizsgálata nem más, mint a vámkódex 78. cikk (2) bekezdéséből
fakadó ellenőrzés, amelyhez ezen név alatt rendel megfelelő eljárási szabályokat a nemzeti
jogalkotás. A rendelkezés célja elsősorban annak tisztázása, hogy ez az ellenőrzési típus magában
foglalja a vámáru-nyilatkozat egészének, vagy egyes részeinek (tételsorok, rovatok) önálló
ellenőrzését.
a(z) 215. §-hoz
A vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység átfogó ellenőrzése a csatlakozás előtt is
ismert és a csatlakozás után is meghagyott utólagos ellenőrzés elnevezés alatt szereplő ellenőrzési
mechanizmust viszi tovább. Amelyet meghatározott időszak tekintetében a vámhatósági engedély
birtokában végzett gazdasági tevékenységek átfogó, vagy egy-egy téma (pl. vámérték, tarifális
besorolás, származás stb.) szerint érintett részének ellenőrzését célozza.
a(z) 216. §-hoz
A hazai ellenőrzési szabályozásban gyökeresen új elem az audit típusú ellenőrzések bevezetése,
amelyhez az uniós vámjog folyamatban levő reformja kapcsán megismert új megközelítések és az
engedélyezett gazdálkodók ellenőrzési mechanizmusa szolgált alapul. Ezt a vámhatóság a
gazdálkodók tevékenységének minden rendszerére és folyamatára kiterjedően végzett
ellenőrzéseihez, illetve az engedélyezett gazdálkodóknál a jogsértések miatt szükségessé váló újbóli
engedélyezés során alkalmazza. Az adatgyűjtéshez hasonlóan nem korlátozza az ismételt ellenőrzés
tilalma, és jogsértés gyanúja esetén a vámhatóság másik típusú - a jogsértésvizsgálatára irányuló -
ellenőrzést indít. Ugyanakkor a hatóságnak a bírságolási lehetősége van, ha az ellenőrzés során azt
tapasztalja, hogy az ügyfél iratai és nyilvántartásai nem megfelelően rendezettek és ennek
rendezését az előírt határidőn belül az ügyfél a figyelmeztetés ellenére nem végzi el.
a(z) 217. §-hoz
Az ismételt ellenőrzés szabályrendszere azzal összefüggésben alakul át, hogy ez az ellenőrzési típus
az, amely egy korábban végzett vámáru-nyilatkozat egyedi felülvizsgálatára irányuló, vagy
vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzések
227
tárgyául szolgáló vámáru-nyilatkozatok újbóli ellenőrzését lehetővé teszi. Az ismételt ellenőrzés
lehetősége a külföldi hatóságok által 1 éven túl megküldött tények és körülmények miatti indítás
lehetőségével bővül. Az ismételt ellenőrzést a korábbi utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja
le.
a(z) 218. §-hoz
A felülellenőrzés szabályai lényegében változatlanok.
a(z) 219. §-hoz
A központosított ellenőrzés szabályai változatlanok, továbbra is a NAV elnökének van lehetősége
utasítással egy kijelölt igazgatósághoz rendelni olyan ellenőrzési ügyeket az Európai Unió pénzügyi
érdekeit, valamint Magyarország központi költségvetését különösen veszélyeztető jogsértések
felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében, ha a rendelkezésre álló adatok,
tények, körülmények valószínűsítik, hogy a vámtartozás és a nem közösségi adók és díjak
megfizetésére vonatkozó kötelezettségeket kiemelkedő jelentőségű, a vámhatóság hatáskörébe
tartozó ügyben megsértik.
a(z) 220. §-hoz
Az ellenőrzési határidők az adóellenőrzés szabályainak alapul vételével kerültek megállapításra, az
egyes típusoknak megfelelő időtartamokkal. A határidő-hosszabbítás szabályai is analóg módon
kerültek kidolgozásra.
a(z) 221. §-hoz
Az utólagos ellenőrzés megindítására vonatkozó új elem, hogy az ellenőrzés - az
adóellenőrzésekhez hasonlóan — nem előzetes értesítéssel, hanem a megbízólevél megfelelő
közlésével indul. A rendelkezés szabályozza a megbízólevél tartalmi elemeit, különösen az
kiválasztott ellenőrzési típust, tárgyat, tárgykört, időszakot stb.
a(z) 222. §-hoz
Az utólagos ellenőrzési típusok egységes eljárási szabályrendszert kapnak, nagyrészt a jelenlegi
utólagos ellenőrzési nemzeti szabályokból átvett rendelkezéseknek az adóellenőrzések eljárási
szabályaival való összedolgozásával. Az Art. mintájára elkülönül a jegyzőkönyv elkészítéséig tartó
utólagos ellenőrzés és az ezt követő, az észrevételezési határidő lejártától kezdődő hatósági eljárási
szak, egyértelmű időbeli kereteket teremtve mind a hatósági munka, mind az ügyféli
jogérvényesítés számára, a vámhatósági szervezethez igazodó hatásköri szabályokkal.
a(z) 223. §-hoz
A vámhatóság jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések érdemben nem változtak.
a(z) 224. §-hoz
Az ellenőrzött ügyfél jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok érdemben nem változtak.
a(z) 225. §-hoz
Az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyféllel kapcsolatban álló személyek ellenőrzésére vonatkozó
kapcsolódó vizsgálat kiteijedtebb szabályozást kap, egyértelművé téve azt is, hogy ennek célja az
alapügy tényállásának tisztázása és az alapellenőrzés lezárásához szükséges bizonyítás kiegészítése.
a(z) 226. §-hoz
Az Art. mintájára elkülönül a jegyzőkönyv elkészítéséig tartó utólagos ellenőrzés és az ezt követő,
az észrevételezési határidő lejártától kezdődő hatósági eljárási szak, egyértelmű időbeli kereteket
228
teremtve mind a hatósági munka, mind az ügyféli jogérvényesítés számára, a vámhatósági
szervezethez igazodó hatásköri szabályokkal. Az utólagos ellenőrzés befejezését illetően
hangsúlyos elemmé válik a jegyzőkönyv elkészítéséhez kapcsolódó záró tárgyalás intézménye,
amely lehetőséget ad az ügyfélnek az ellenőrzés lezárása előtt a bizonyítási indítványai
előterjesztésére és a hatósági megállapítások részletes megvitatására. Emellett a jegyzőkönyvre
tehető ügyféli észrevételek kezelésének szabályai is jelentős eltérést mutatnak azzal, hogy azokat az
ellenőrzést végző szervhez kell megtenni, de vizsgálatuk már a hatósági eljárás keretében történik,
ahol szükség esetén a kiegészítő ellenőrzés bevezetését alapozzák meg.
Az Art. mintájára, az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás szabályai is egységes keretben
kerültek szabályozásra, deklarálva, hogy ez a szakasz hivatalból indul és különösen a következőkre
irányul:
a)	az utólagos ellenőrzés eredményeként feltárt vámtartozás könyvelésbe vételére és nem
közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség megállapítására, valamint ezek
közlésére,
b)	a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben beszedett vám és nem közösségi
adók és díjak visszafizetésére, valamint a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben
könyvelésbe vett és megállapított - de még meg nem fizetett - vám és nem közösségi adók és díjak
elengedésére,
c)	az utólagos ellenőrzés során feltárt j ogsértés j ogkövetkezményének megállapítására,
d)	a vám- és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének megállapítására,
e)	az ismételt ellenőrzés tilalmának megállapítására.
A hatósági eljárásra vonatkozóan is egységesek a szabályok a határidőkre és a kiegészítő ellenőrzés
végzésére vonatkozóan. E téren a legfontosabb újítás a hatósági eljárásra vonatkozó hatáskörök
megkülönböztetése, azzal, hogy főszabály szerint az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárást az
utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le. Amennyiben az utólagos ellenőrzés valamely
tevékenység végzésére vonatkozó vámhatósági engedéllyel összefüggő megállapítást tesz, e
tekintetben az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárást során az ellenőrzést végző vámszerv a
jegyzőkönyv és a megállapítással összefüggő észrevétel megküldésével tájékoztatja az engedélyező
vámszervet a további szükséges intézkedések megtétele érdekében.
Az EMGA utólagos ellenőrzések - amelyekre a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel a
Vámtörvény utólagos ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései irányadók - eljárási szabályainak
alapját a jövőben is a megújult vám utólagos ellenőrzési szabályrendszer adná. Jelentős változás,
hogy a tervezetben az EMGA utólagos ellenőrzésre vonatkozó szabályok egy önálló cím alatt
szerepelnek, ahol meghatározásra került az EMGA utólagos ellenőrzés fogalma, célja, illetve
megjelennek azok a szakterület specialitásai által indokolt eltérések, amelyeknél eltérő szabályozás
szükséges a vám utólagos ellenőrzés eljárási szabályaihoz képest. Az egyik legfontosabb eltérést az
adja, hogy az EMGA utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárást nem a NAV folytatja le, hanem a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH), ebből adódóan e törvényben is
fontos pontosan meghatározni, hogy a NAV feladatköre meddig teijed. Az elhatárolást a
tervezetben az EMGA utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyvre tett észrevétel érdemi elbírálása
jelenti, azaz valamennyi, az EMGA utólagos ellenőrzéssel összefüggő ügyféli beadványt a NAV
bírál el, hogy az MVH részére teljes körűen tisztázott tényállás kerülhessen átadásra.
a(z) 227. §-hoz
A javaslat a Vámkódex 244. cikkében meghatározottak gyakorlati végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket rögzíti a Vámkódex 245. cikkében kapott felhatalmazás alapján, melynek
229
értelmében a jogorvoslati eljárás végrehajtására szolgáló rendelkezéseket a tagállamok határozzák
meg. A Vámkódex 7. cikke úgy rendelkezik, hogy a 244. cikkben meghatározott esetek kivételével
a vámhatóság határozatai azonnal végrehajthatók. A Vámkódex 244. cikke értelmében a
jogorvoslati kérelem benyújtása sem jár a vitatott határozat végrehajtásának automatikus
felfüggesztésével. A vámhatóság azonban teljes egészében vagy részben felfüggeszti e határozat
végrehajtását, ha alapos okkal feltételezheti, hogy a vitatott határozat nem áll összhangban a
vámjogszabályokkal, vagy ha az érintett személynek helyrehozhatatlan kárt okozna. A fentiek
alapján szükséges a nemzeti vámjogszabályban a Vámkódex vonatkozó rendelkezéseinek
végrehajtásához szükséges vonatkozó nemzeti szabályok rögzítése.
a(z) 228. §-hoz
A javasolt módosítás egyértelművé tenné, hogy a vámmentességekhez kapcsolódó szabályok
megsértése esetén is van lehetőség vámigazgatási bírság kiszabására. Szükséges meghatározni,
hogy a vámigazgatási bírság összege eltér, ha a vámigazgatási bírság alkalmazását, kiváltó
kötelezettségszegés jövedéki termékre következik be, jövedéki termék esetén a vámigazgatási
bírság összege magasabb a nem jövedéki termékekre megállapított vámigazgatási bírság
összegénél. Azon esetekben, amikor az importált árukra írásbeli vagy adatfeldolgozási technológia
útján előállított vámáru-nyilatkozatot nyújtottak be, ami azonban hibás vagy hiányos, akkor
függetlenül a termékek jellegétől nem kerül sor magasabb összegű vámigazgatási bírság
kiszabására. A szankció hatékonyabb alkalmazása és az adminisztratív terhek csökkentése
érdekében szükséges szabályokat lefektetni az úgynevezett gyorsított eljárásra is, amikor is az
ügyfél jogorvoslati jogáról lemondva alacsonyabb vámigazgatási bírsággal kerülhet
szankcionálásra.
Annak érdekében, hogy a vámigazgatási bírság, mint szankció kellő visszatartó erővel bírjon a
jogsértések elkövetését illetően, szükséges a bírság összegek megemelése is. Indokolt továbbá
megszüntetni azt, hogy a büntetőeljárás, valamint a szabálysértési eljárás megindítása esetén ne
lehessen vámigazgatási bírságot kiszabni, ugyanis javaslatunk egyrészt a Vámszabálysértés miatt
indult szabálysértési eljárások, illetve a határon bevezetett jövedéki bírságolási eljárások kiváltására
irányul a vamigazgatási bírság alkalmazásával. A hatályos 61/A. § (7) bekezdés második mondata
alapján jelenleg kizárólag az ügyfél jogellenes magatartását lehet értékelni, a képviselő stb.
tevékenysége csak az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintés tekintetében van nevesítve.
Több esetben az ügyfél helyett a képviselő felelőssége merül fel, amit pl. megbízási szerződés is
nevesít (pl. iratmegőrzési kötelezettség a képviselő vámügynökre hárul, vagy eleve az adott iratot
vámügynök állítja ki megbízás alapján, stb.). Ilyenkor célszerűbb lenne az eset körülményeinek
függvényében a képviselőt felszólítani, és ha a képviselő tanúsít jogellenes magatartást (pl.
mulasztást azzal, hogy határidőben nem adja be a kért iratot a hatóságnak), akkor mérlegelési
jogkörben, a törvény által is nevesített módon külön szankcionálhatóvá válna a képviselő saját (nem
ügyféli!) tevékenysége.
A vámigazgatási bírság szabályai az utólagos ellenőrzés szabályainak változása kapcsán kerültek
átalakításra, azzal a céllal, hogy a bírság mérséklésének esetei életszerűbbek legyenek. Az új
feltételrendszer szerint a fizetésre kötelezettnek jogkövető előélete és a megélhetési nehézség,
illetve gazdasági tevékenység folyamatosságának veszélyeztetése vizsgálandó.
a(z) 229. §-hoz
A korrekciós pótlék szabályainak a változása csak technikai jellegű változás, az utólagos ellenőrzés
fogalomhasználatával függ össze.
a(z) 230. §-hoz
230
A közösségi vámkódex 233. cikk d) pontjában szereplő, jogellenes beléptetés miatt foganatosított
lefoglalás, elkobzás részletszabályait nem határozza meg a törvény, ezért a vámáru-nyilatkozat
benyújtási, vám elé állítási kötelezettség megszegése kapcsán szabályozásra kerül egyrészt a
jövedéki termékek, illetve azok felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközök
lefoglalása, másrészt a közölt vámok és a nem közösségi adók, díjak valamint a kiszabott
vámigazgatási megfizetésének biztosítása érdekében végzett lefoglalás. A törvény rendezi azt az
esetet is, amikor az adott ügyben vámigazgatási eljárás mellett büntető eljárás is indul. Ilyen esetben
a lefoglalást meg kell szüntetni, ha a büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye és ennek érdekében
a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste. A módosításban szerepelnek továbbá a
vámigazgatási eljárásban elkobzott, és a kiadni rendelt, de át nem vett dolgok értékesítésére,
vámjogi sorsának rendezésére vonatkozó szabályok, valamint a biztosítékként történő lefoglalás
szempontjából a mérlegelendő körülmények példálódzó felsorolása, amik a jogalkalmazást
segíthetik.
A Vtv. új 61/C.§-ának (11) bekezdése alapján elkobzásra kerülnének a biztosítékként lefoglalt nem
közösségi áruk, valamint azok felhasználására, tárolására, és szállítására használt eszközök,
amennyiben az ügyfél a közölt vámokat és a nem közösségi adókat, díjakat, vagy a vámigazgatási
bírságot határidőre nem fizette meg. Ennek a §-nak a (12) bekezdése alapján pedig elkobzásra
kerülnének azok az eszközök (járművek), amelyen vámjogszabályok megsértését lehetővé tevő
átalakítást végeztek.
A Vtv. új 61/C.§-ának (14) bekezdésének elfogadásával lehetőség nyílna a jogerősen elkobzott
forgalomba hozható gépjárművek értékesítése helyett a NAV szervek részére történő használatába
adására, a feladatellátása érdekében történő felhasználás céljából.
A büntetőeljárásban, szabálysértési eljárásban, illetve jövedéki eljárásban is található példa arra,
hogy a jogerősen elkobzott dolgok bizonyos körét a megsemmisítéstől illetve értékesítéstől eltérő
felhasználásra át lehet adni a felhasználásra jogosult szervek részére. így például az egyes elkobzott
dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény felsorolja azokat a
büntetőeljárásban, illetve szabálysértési eljárásban elkobzott dolgok körét, amelyeket
megsemmisítés illetve értékesítés előtt kötelező közérdekű felhasználásra felajánlani.
Az értékesítés, illetve megsemmisítés helyett a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok
kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól,
valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. IM-BM-PM együttes rendelet lehetőséget
biztosít az elkobzott, egyébként értékesíthető, valamint megsemmisítésre kerülő bűnjeleknek -
bűnügyi jellegzetességeire tekintettel - a Rendőrmúzeum vagy a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet
részére történő átadására.
Továbbá jövedéki törvény is tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján a jogerősen lefoglalt
terméket az értékesítéstől eltérő felhasználásra kell átadni egy szerv részére. A Jöt. 120.§ (8)
bekezdése szerint az elkobzott ásványolajtermékekre, valamint az ásványolajtermékekből vett,
vámhatóság által tárolt és megsemmisítésre váró minták a katasztrófavédelemről és a hozzá
kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti katasztrófa esetén a területileg
illetékes védelmi bizottság elnökének, I-III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az
érintett terület települési önkormányzata polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet
területi szerve vezetőjének kérelme alapján - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője
jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett - átadhatók.
Az átadásra nem került ásványolajtermékeket az adóhatóság és a vámhatóság - a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett - üzemanyagként vagy
fűtési, tüzelési célra felhasználhatja. Az értékesítésre vagy az átadásra, felhasználásra nem került
ásványolajtermékek a katasztrófavédelmi szerv részére oktatás, gyakorlatozás céljára a
231
katasztrófavédelmi szerv kérelme alapján - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője jóváhagyásával,
elszámolási kötelezettség mellett - átadhatók.
A vámigazgatási eljárás keretében elkobzott gépjárművek ilyen célú felhasználása nem igényelne
jelentősebb költségeket. A NAV vezetője döntése előkészítéséhez minden esetben csatolni kell a
pénzügyi fedezet igazolását és a használatra vonatkozó pénzügyi kalkulációt is, tekintettel arra,
hogy azok elsődlegesen operatív célokra kerülnének felhasználásra. Továbbá a gépkocsik NAV
részére történő átadása költségvetési forrásokat szabadíthatna fel.
a(z) 231. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.
a(z) 232. §-hoz
A vámmentességekkel összefüggő végrehajtási rendeletalkotás új, egyszerű és egységes, valamint a
vámigazgatási bírság mellett a lefoglalásra és az elkobzásra, illetve a megsemmisítésre vonatkozó
részletes szabályok felhatalmazó rendelkezésének előírása.
a(z) 233. §-hoz
Szövegpontosítások.
a(z) 234. §-hoz
Hatályon kívül helyezés az utólagos ellenőrzésre vonatkozó új szabályozással összefüggésben. Az
első az utólagos ellenőrzésre vonatkozó korábbi definíciót helyezi hatályon kívül, a Vtv. 7/A. § (1)
bekezdésében megfogalmazott új definíció okán. A második a Vámkódex 78. cikkéhez kapcsolódó
nemzeti rendelkezést törli, tekintettel a szabályozás átfogó megújítására. A harmadik pedig a
súlyosítási tilalom törlését jelenti, mivel a vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára, valamint
a külkereskedelmi tevékenység időszakos ellenőrzésére vonatkozó utólagos ellenőrzéseknél
megteremtett ellenőrzéssel lezárt időszak kellő ügyféli garanciát jelent a későbbi ellenőrzések
hatósági eljárásához. A negyedik a vámmentességi rendelkezések egyik csoportját meghatározó
rendeletalkotási felhatalmazás törlése, amely a vámmentességekre vonatkozó egységes rendeleti
felhatalmazás 82. § (3) bekezdés a) pontja szerinti pontosításával okafogyottá válik.
25.	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi
II.	törvény módosítása
a(z) 235. §-hoz
Hazánk Európai Uniós külső határátkelőhelyein zömében harmadik országos állampolgárok
követnek el jövedéki termékek tekintetében, vám elé állítási kötelezettség megszegésével
jogsértéseket, gyakran életvitelszerűen, ezzel jelentős károkat okoznak a költségvetésnek. Az
érintett elkövetői körnél a kiszabott bírság adók módjára történő végrehajtása általában nem, vagy
csak nagyon hosszú idő alatt vezet eredményre, így a további jogsértésektől való visszatartó erő
nem érvényesül, és a beszedetlen közterhek is növekednek. A vámigazgatási bírság hatékony
beszedése érdekében szükséges, hogy a jogszabály a megfizetés elmaradása esetén - a
szabálysértési bírsághoz hasonlóan - lehetővé tegye a harmadik országos állampolgár tekintetében a
beutazási és tartózkodási tilalom elrendelését.
a(z) 236. §-hoz
232
Szükséges a javasolt módosítás annak érdekében, hogy a Harmtv. 43. § (1) bekezdésének új f)
pontjában meghatározott esetben is legyen rendelkezés a beutazási tilalom időtartamára
vonatkozóan.
VII.	Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES
BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
26.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
a(z) 237. §-hoz
Az Szja törvény szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelem hiányában a Tbj. 4. § k) pont 1.
alpontja nem alkalmazható. A 2. alpont szerint ekkor járulékalapot képező jövedelem a
munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj. A
munkaszerződésben meghatározott alapbér alapvetően az Mt. hatálya alá tartozó fogalom, ezért a
külföldi jog szerint megkötött munkaszerződés alapján kapott jövedelem esetére szükség van a
szöveg pontosítására.
a(z) 238. §-hoz
A javaslat szerint mentesül a biztosítási kötelezettség alól az Szja törvény 1/B. §-ában
meghatározott adózási módot választó előadóművész (például a színész, bábművész, segédszínész,
statiszta). A javasolt módosítás a már hatályos szja szabályokra épülve kimondja, hogy e speciális
adóalanyi kör az adóköteles jövedelme után 14 %-os ehót fizet, de legfeljebb évi 450 000.-Ft-ot.
a(z) 239. §-hoz
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a személyes közreműködése alapján kifizetett
(jutatott) járulékalapot képező jövedelme után kötelezett nyugdíjjárulék fizetésére. A kiegészítő
tevékenységet folytató, vezető tisztségviselői feladatokat ellátó, és a Tbj. alapján ilyen minőségében
társas vállalkozónak minősülő személy nyugdíjjárulék-alapjának pontosítása érdekében javasolt a
szöveg kiegészítése az ügyvezetői díjazással.
a(z) 240. §-hoz
Az állami adóhatóság az adóellenőrzés eredményeként tett megállapításait az Art. 31. § (2)
bekezdése szerinti adattartalmú, ún. „R” funkciókódú bevallásban rögzíti. A bevallás kötelező adata
a magánszemély társadalombiztosítási jele (TÁJ szám). Abban az esetben, ha az állami adóhatóság
az adott magánszemély TÁJ számát nem ismeri, akkor az ellenőrzéssel kapcsolatos adatokat nem
tudja rögzíteni. Az ún. „R” funkciókódú bevallás biztosítási jogviszonyt érintő adatairól az állami
adóhatóság köteles adatot szolgáltatni az egészségbiztosítási szervnek, az egészségbiztosítási szerv
azonban a TÁJ szám ismeretének hiányában az ellenőrzés során megállapított biztosítási
kötelezettséggel járó jogviszonyt (vagy a biztosítási jogviszonyt érintő adatokat) a nyilvántartásában
nem tudja rögzíteni. Ezért szükséges az átadásra kerülő adatok között a Táj szám szerepeltetése is
a(z) 241. §-hoz
Összhangban az Szja törvényt érintő módosítási javaslattal, indokolt a Tbj. azon rendelkezésének
módosítása is, amely szerint jelenleg csak az adóelőleget megállapító munkáltatónak minősülő
foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására. A javaslat arra
irányul, hogy azon kifizető is köteles legyen a családi járulékkedvezmény havi összegét
233
megállapítani, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres
jövedelmet (pl. megbízási díjat) juttat.
a(z) 242. §-hoz
Az adminisztráció csökkentése érdekében az éves elszámoláskor a természetes személynek
elegendő egy adónemre (szja-ra) teljesíteni a visszafizetési kötelezettségét, illetve ha az éves
bevallásban több családi járulékkedvezmény jár neki, mint amit az év folyamán igényelt, azt a
személyi jövedelemadóból igényelheti.
a(z) 243. §-hoz
Technikai jellegű módosítás: a Tbj. vhr 5/D. §-ában foglalt eljárási szabályokkal összefüggésben
szükséges az egyértelmű törvényi felhatalmazás.
a(z) 244. §-hoz
1.	A javaslat tartalmazza a nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának infláció-
követő emelését 2015. január 1-jétől.
2.	Technikai jellegű módosítás.
3.	A már letárgyalt, kihirdetésre váró kétoldalú szociális biztonsági egyezmények
hatálybalépéséig választás szerint meghosszabbodna a Magyarországra kiküldött külföldi
munkavállalókra vonatkozó átmeneti rendelkezésben rögzített azon időtartam, amely biztosítja,
hogy a kiküldött munkavállalók tb-mentesen foglalkoztathatók Magyarországon. Ezen előírás célja
a kettős járulékfizetés elkerülése.
a(z) 245. §-hoz
Jogtechnikai jellegű módosítások.
27.	Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
a(z) 246. §-hoz
Az Szja-ban megszűnik a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások közötti
különbségtétel, ez átvezetésre kerül az Eho-ban is.
a(z) 247. §-hoz
Az Szja törvény 1/B. §-ában meghatározott adózási módot választó - nem belföldi -
előadóművészeket 14 %-os eho fizetési kötelezettség terheli (kivéve ha igazolják más EU-
tagállamban fennálló biztosításukat), amelyet egy adóéven belül legfeljebb 450 000 Ft-ig kell
megfizetni. Az erre vonatkozó megállapítási, bevallási és megfizetési szabályokat az Szja tv. 1/B. §-
ában meghatározottakkal azonos módon kell teljesíteni.
a(z) 248. §-hoz
Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II.9.) Korm.
rendelet 5/A-5/B. §-a alapján keresetkiegészítésre jogosult a legalább 29 százalékos mértékű
egészségkárosodást szenvedett bányász dolgozó, ha föld alatti bányamunkára való alkalmatlanság
miatt más munkakörbe, illetve munkahelyre helyezik át és életkortól függően az előírt ideig föld
alatti bányamunkát végzett. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján e jövedelem bérnek
minősül. A keresetkiegészítéssel összefüggésben ezért a kincstárt 27% egészségügyi hozzájárulás
terheli. Tekintettel arra, hogy az ehó ez esetben többletbevétellel nem jár a költségvetés számára,
ezért indokolt az eho fizetési kötelezettség alóli mentesítés.
a(z) 249. §-hoz
Lásd 247. §-hoz tartozó indokolást.
234
a(z) 250. §-hoz
A béren kívüli juttatások rendszerének átalkításával összefüggésben feleslegessé vált rendelkezések
hatályon kívül helyezése.
28.	a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII.
törvény módosítása
a(z) 251. §-hoz
A Start kártyák igénylése 2013. január 1-jével megszűnt, a még érvényben levő kártyák utáni
szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésének időpontja legfeljebb 2014. december 31.
Erre tekintettel 2015. évtől indokolt a Pftv. Start kártyákkal összefüggő szabályainak hatályon kívül
helyezése.
29.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvény módosítása
a(z) 252. §-hoz
Technikai jellegű módosítás.
a(z) 253. §-hoz
A javaslat értelmében a kisgyermekes szülők után érvényesíthető munkáltatói szociális
hozzájárulási adókedvezmény nyújtotta lehetőségek tovább bővülnek azzal, hogy a
részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében nem kell alkalmazni az arányosítási szabályt, így
bruttó 100 ezer forintos összeghatárig érvényesíthetnek kedvezményt az őket foglalkoztató
munkáltatók.
a(z) 254. §-hoz
A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében kidolgozott szociális hozzájárulási adókedvezményeket
2015-től nem érvényesíthetik a költségvetési szervek. Jelenleg a költségvetési szervek az érintett
foglalkoztatottak után érvényesíthetik a kedvezményeket, ugyanakkor az ebből származó
megtakarításaikat be kell fizetniük a központi költségvetésbe
a(z) 255. §-hoz
Technikai jellegű módosítás:
Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkelyének a csekély összegű (de minimis)
támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet
(HL L 379/5. 2006.12.28.) (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) helyett a Bizottság
az az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű
támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendeletet
alkotta.
A Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal
összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus
6-ai 800/2008/EK bizottsági rendelet helyett a Bizottság a Szerződés 107. és 108. cikke
alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé
nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-ei 651/2014/EU Bizottsági rendeletet alkotta.
A módosítás az új rendeletekre történő hivatkozást tartalmazza.
235
Szövegpontosítás.
a(z) 256. §-hoz
a(z) 257. §-hoz
Technikai jellegű módosítás, mivel a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó kedvezmények
szabályai 2014. január 1-jével hatályon kívül helyezésre kerültek.
VIII.	Fejezet
A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
30.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
a(z) 258. §-hoz
A gazdasági események utólagos, beszámolóval lezárt üzleti éveket érintő módosítása általában a
hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazása, helytelen értelmezése, vagy
nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetése miatt következik be. A számviteli törvény hatályos
rendelkezései ezeket tekintik hibáknak és hibahatásoknak, azonban nem rendelkeznek arról, hogy
hogyan kell módosítani a számviteli elszámolásokat akkor, ha nem a felsorolt okok miatt
következik be a lezárt üzleti év bármely gazdasági eseményének módosítása, hanem a különböző
szerződések, megállapodások utólagos, a beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő módosításai
miatt. A Javaslat az ilyen okból bekövetkező módosítások számviteli elszámolására is az ellenőrzés
módszertanát, annak számviteli törvényben rögzített szabályait jelöli ki alkalmazandóként, akként,
hogy lezárt üzleti évet érintő hibának és hibahatásnak tekinti azokat.
Az új Ptk. hatálybalépésétől a számviteli törvény az új Ptk. szerinti pénzügyi lízing fogalmat vette
át. A pénzügyi lízing új Ptk. szerinti fogalma és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
szóló törvény szerinti fogalma azonban jelentősen eltér, ami a végrehajtás során számos kérdést vet
fel a tartós bérlet és a pénzügyi lízing elhatárolásával kapcsolatban. Az egyértelmű számviteli
elszámolás érdekében indokolt a számviteli előírások módosítása és a hitelintézetekről és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti fogalom átvétele.
a(z) 259. §-hoz
A számviteli törvény több esetben is forintban kifejezett értékhatárhoz köti bizonyos rendelkezések
alkalmazását. Az egységes jogalkalmazás érdekében szükséges meghatározni, hogy azon
vállalkozások, amelyek beszámolójukat devizában készítik el, illetve könyveiket devizában vezetik,
milyen árfolyamot alkalmazhatnak a rájuk vonatkozó értékhatárok megállapításakor.
A számviteli törvény a beszámoló egyes típusai közötti választásnál, a konszolidáció, a
könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesítésnél stb., forintban rögzíti a figyelembe veendő
értékhatárokat. A Javaslat hiánypótló rendelkezésként tartalmazza, hogy amennyiben a vállalkozó
az éves beszámolóját a létesítő okiratban rögzített devizában készíti el, a törvényben, forintban
meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan
közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni.
a(z) 260. §-hoz
A vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapítására, illetve alátámasztására - ha jogszabály
eltérően nem rendelkezik - az előző üzleti évi beszámoló, illetve a közbenső mérleg szolgál. Az új
Ptk. számos esetben hivatkozik a beszámoló, a közbenső mérleg szerinti saját tőkére, ugyanakkor
nem egységesen szabályoz a tekintetben, hogy a beszámolót, a közbenső mérleget milyen időtávra
lehet figyelembe venni. A Javaslat ennek időtartamát egységesen hat hónapban rögzíti
236
a(z) 261. §-hoz
A hatályos előírás szerint, amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a besorolást
követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja
vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni. Ugyanakkor az átsorolás időpontjára
vonatkozóan nincs egyértelmű előírás. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az átsorolást a
használat, a rendeltetés megváltozásakor kell végrehajtani.
a(z) 262. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a tőketartalékba alapításkor, tőkeemeléskor csak az alapítással,
a tőkeemeléssel egyidejűleg, annak részeként lehet - a jegyzett tőke emelése mellett - eszközöket,
pénzeszközt juttatni. A tőketartalékba történő tőkejuttatás tehát önálló gazdasági eseményként nem
értelmezhető, csak a jegyzett tőke egyidejű emelése mellett, a tőketartalékba kerülő eszközök
„ázsióként” történő figyelembe vételével.
a(z) 263. §-hoz
A Javaslat a pótbefizetés pénzeszköztől eltérő eszközben történő teljesítése elszámolási szabályait
adja meg, és előírja, hogy ebben az esetben az értékesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell
megfelelően alkalmazni.
a(z) 264. §-hoz
A Javaslat a korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésének elszámolási szabályait adja meg,
abban az esetben, ha a visszafizetés pénzeszköztől eltérő eszközben történik. A Javaslat alapján
ebben az esetben is az értékesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
a(z) 265. §-hoz
A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályozásban is - hasonlóan a gazdasági társaságokra
vonatkozó szabályokhoz — biztosítani szükséges azt a lehetőséget, hogy a bizalmi vagyon
tartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből is teljesíthető legyen hozamkifizetés. A
bizalmi vagyon beszámolójában a mérleg szerinti eredmény így a hozamfizetési célból igénybe vett
tartalékkal növelt, a jóváhagyott hozamkifizetéssel csökkentett tárgyévi adózott eredménnyel
egyezik meg.
a(z) 266. §-hoz
A Ptk. átalakulásra, egyesülésre, szétválásra vonatkozó, megújított szabályozása indokolja a Ptk.
fogalmainak átvételét.
a(z) 267. §-hoz
A Javaslat a pótbefizetés pénzeszköztől eltérő eszközben történő teljesítése, illetve visszafizetése
elszámolási szabályait adja meg, párhuzamosan a Ptk. által biztosított lehetőséggel, miszerint
pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek
megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető.
a(z) 268. §-hoz
A bizalmi vagyonkezelés során a kezelt vagyonra szóló tartós követelés értékvesztésének, illetve a
korábban elszámolt értékvesztés visszaírásának elszámolásakor figyelembe veendő piaci érték
meghatározásakor indokolt figyelembe venni a kezelt vagyon teljes saját tőkéjét, nem csak a
hatályos szabályozásban szereplő, induló vagyon, tartalék, mérleg szerinti eredmény összegét.
a(z) 269. §-hoz
237
A Javaslat pontosító előírásokat tartalmaz a devizás kötelezettségek és követelések év végi
átértékelésére vonatkozóan.
a(z) 270. §-hoz
Az üzletág-átruházás során előfordul, hogy az üzletág-átruházás szereplői az üzletág ellenértékét az
átadott eszközök - átadott kötelezettségek értékével csökkentett - piaci értékénél magasabban
határozzák meg, ezzel a többletértékkel kifejezve azt, hogy az üzletág az üzletágat alkotó egyedi
eszközök piaci értékének - kötelezettségekkel csökkentett - összességétől többet ér. Ezt a
többletértéket (amelyet az üzletág vevőjénél a számviteli törvényben rögzített feltételek esetén
üzleti vagy cégértékként kell kimutatni) az üzletág eladójánál az értékesítés nettó árbevételeként
indokolt elszámolni, ezt rögzíti a Javaslat.
a(z) 271. §-hoz
A közvetetten, utólag adott engedmény számviteli elszámolását szükséges összehangolni az
általános forgalmi adóról szóló törvény közvetett pénzvisszatérítési akcióra vonatkozó, kapcsolódó
rendelkezéseivel. Ennek alapján a közvetett pénzvisszatérítési akció keretében adott-kapott összeg
(engedmény) a jövőben nem végleges pénzeszköz átadásnak minősül, hanem azt egyéb
ráfordításként, illetve egyéb bevételként lehet (kell) elszámolni.
a(z) 272. §-hoz
Lásd a 271. §-hoz főzött indoklást.
a(z) 273. §-hoz
A Ptk. átalakulásra, egyesülésre, szétválásra vonatkozó, megújított szabályozása indokolja a Ptk.
fogalmainak átvételét.
a(z) 274. §-hoz
A Ptk. átalakulásra, egyesülésre, szétválásra vonatkozó, megújított szabályozása indokolja a Ptk.
fogalmainak átvételét.
a(z) 275. §-hoz
A közfelügyeleti hatóság kötelezheti a könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget a független
könyvvizsgálói jelentés visszavonására, illetve új könyvvizsgálói jelentés kibocsátására. Ebben az
esetben a vállalkozónak az általános közzétételi és letétbe helyezési szabályoknak kell megfelelnie.
a(z) 276. §-hoz
Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves
beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói
jelentés visszavonását, a vállalkozó - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a visszavonást
követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni.
a(z) 277. §-hoz
A számviteli törvény a középvállalkozások egyes közzétételi követelményei és az összevont
(konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége tekintetében történő módosításáról szóló az
Európai Parlament és Tanács 2009. június 18-i 2009/49/EK irányelve a 78/660/EGK és a
83/349/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
a(z) 278. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a bevezetett rendelkezéseket, melyik üzleti évben kell először
alkalmazni, illetve a vállalkozás a döntése alapján mely üzleti évre alkalmazhatja.
238
a(z) 279. §-hoz
Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről
szóló 93/2002. (V.5.) Korm. rendeletben szabályozott szakmai szervezetként történő elismerésért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat és a díj megfizetésének részletes szabályait rendeletben
határozza meg.
a(z) 280. §-hoz
A módosításokat a Ptk. átalakulásra, valamint pótbefizetésre vonatkozó, megújított szabályozása,
továbbá a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény más jogszabályban meglévő fogalmának
megváltoztatása indokolja.
Továbbá a gazdasági társaságokról szóló törvény hatályon kívül helyezésével megszűnt a betéti
társaságok, közkereseti társaságok vagyoni betéteire utaló megnevezés. Ennek megfelelően a
Javaslat alapján a számviteli törvény a betéti társaságban, közkereseti társaságban fennálló vagyoni
részesedést egyéb társasági részesedésként jelöli meg.
a(z) 281. §-hoz
A késedelmi kamat fizetési kötelezettség az új Ptk. szabályai alapján a késedelembe esés napján, a
törvény erejénél fogva beáll. Ennek megfelelően a késedelmi kamatot a számviteli szabályok
alapján nem lehet passzív időbeli elhatárolásként, csak kötelezettségként kimutatni.
A gyakorlatban nehézséget okoz, hogy jelenleg az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar
határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási
tevékenység ellenértéke. Az exportértékesítés árbevételének megállapítása, a számlázott összegek
meghatározása, bizonylatolása jelentős adminisztratív terhet jelent. A számviteli törvény 74. § (3)
bekezdésének törlésével a Javaslat ezt a terhet csökkenti az exportértékesítés árbevétele
meghatározásának egyszerűsítésével, oly módon, hogy a továbbiakban nem írja elő a külföldi és
belföldi útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértékének elkülönített
kezelését. A Javaslat a nemzetközi számviteli standardokkal (IFRS) való összhangot is szolgálja.
A számviteli törvény 81. § (4) bekezdés c) pontjának törlése megszünteti a bekerülési érték részét
nem képező, illetve a költségek között el nem számolható adók és adójellegű tételek elszámolására
vonatkozó, indokolatlanul megkettőzött [a számviteli törvény 81. § (2) bekezdés e) pontjában már
szereplő] elszámolási szabályt.
31.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosításáról
a(z) 282. §-hoz
A Javaslat alapján a törvényben előírt éves kötelező megbízási szerződésekre és kiadott
könyvvizsgálói jelentésekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségnek a szüneteltető
könyvvizsgáló is köteles eleget tenni, amennyiben a megelőző évben vállalt megbízást, illetve adott
ki könyvvizsgálói jelentést és erről az adatszolgáltatást a hatóság felé korábban még nem
teljesítette.
a(z) 283. §-hoz
Jelentős közfelügyeleti érdek fűződik ahhoz, hogy a könyvvizsgáló cégek Magyar Könyvvizsgálói
Kamara által vezetett nyilvántartása a könyvvizsgáló cégnél korábban végrehajtott
minőségellenőrzések eredményét és más minőségbiztosításhoz kapcsolódó adatokat is tartalmazzon
a(z) 284. §-hoz
239
A könyvvizsgálók minőségellenőrzése során számos esetben speciális szaktudásra van szükség. Az
európai uniós szabályok változása miatt a vizsgálatok száma a jövőben jelentősen megnő, ezért a
minőségellenőrökön kívül más speciális szaktudással rendelkező személyek bevonására is szükség
lesz.
A Javaslat alapján a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzési
eljárás kezdő időpontja az eljárás megindítása helyett az ellenőrzés megindításának a napja. Az
eljárást ettől a naptól számított 60 napon belül kell lefolytatni.
a(z) 285. §-hoz
A közérdeklődésre számot tartó cégek könyvvizsgálóinak közfelügyeleti hatóság általi ellenőrzése
több esetben is „nem megfelelt” minősítéssel zárult az elmúlt időszakban. Ez felveti annak kérdését,
hogy az ellenőrzéssel érintett könyvvizsgálói jelentések megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak.
A Javaslat a közfelügyeleti hatóság által alkalmazható szankciók körét kibővíti a „nem megfelelt”
minősítéssel végződő ellenőrzések esetén az érintett könyvvizsgálat ismételt elvégzésére vagy a
könyvvizsgálói jelentés visszavonására vonatkozó kötelezéssel.
A könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság munkája során előfordulhat, hogy a könyvvizsgálati
szolgáltatást igénybe vevők vagy a befektetők érdekét veszélyeztető helyzetet azonosít. Ilyen
esetben a meghozott intézkedéseiről a Javaslat alapján tájékoztathatja a Budapesti Értéktőzsdét és a
Magyar Nemzeti Bankot.
a(z) 286. §-hoz
Technikai jellegű módosítás, amely a jelenleg hatályos kamarai minőségellenőrzésre vonatkozó
szabályokkal összhangban bevezeti, hogy a jövőben a minőségellenőrök nyilvántartásába az vehető
fel, akivel kapcsolatban sem a nyilvántartásba vételét megelőzően tartott legutolsó könyvvizsgálói
közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzéssel, sem a legutolsó kamarai
minőségellenőrzéssel összefüggésben nem került sor intézkedések alkalmazására.
IX.	Fejezet
EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
32.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
a(z) 287. §-hoz
A Javaslat alapján a nem liberalizált távszerencsejáték szervezésen belül az online sportfogadás
játéktípus szervezési tevékenységet kizárólag a Szerencsejáték Zrt., míg az online kaszinójáték és
kártyajáték szervezési tevékenységet kizárólag játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós jog
jogosultja végezheti.
a(z) 288. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a szerencsejáték szervezés tárgyú koncessziós szerződések
alapján a Magyar Állam, mint koncesszióba adó részére a koncessziós szerződést aláíró
(koncesszióba vevő) és a koncesszió köteles tevékenységre alapított koncessziós társaság a
koncesszióba adó előzetes hozzájárulása nélkül is jogosult, harmadik fél pedig a tartozás átvállalás
általános szabályai szerint a koncesszióba adó hozzájárulásával teljesítheti a koncessziós díjat. A
Javaslat a koncessziós díj játékadóból való levonása tekintetében az egységes jogalkalmazás
érdekében kimondja, hogy a koncessziós társaság, mint szerencsejáték szervező az általa, a
koncesszióba vevő által vagy harmadik fél által teljesített koncessziós díjat levonhatja a
játékadóból.
a(z) 289. §-hoz
240
A Javaslat az Szjtv. 3. § (la) bekezdésben szereplő, a távszerencsejáték szervezői kör módosításáról
szóló rendelkezésnek megfelelően szövegpontosításokat tartalmaz.
a(z) 290. §-hoz
A Javaslat a távszerencsejáték szervezés esetén a megbízható szervező fogalmát módosítja az Szjtv.
3.	§ (la) bekezdésben szereplő, a távszerencsejáték szervezői kör módosításáról szóló
rendelkezéseknek megfelelően.
a(z) 291. §-hoz
A(z) 1. és 2. pontokhoz: A Javaslat az Szjtv. 3. § (la) bekezdésben szereplő, a távszerencsejáték
szervezői kör módosításáról szóló rendelkezésnek megfelelően szövegpontosításokat tartalmaz.
A(z) 3. ponthoz: A technikai jellegű módosító rendelkezés a távszerencsejáték szervezés részletes,
miniszteri rendeleti szintű szabályainak kiadására felhatalmazó rendelkezés esetén egyértelművé
teszi, hogy a felhatalmazó rendelkezés a távszerencsejátékban való részvételre vonatkozó szabályok
kiadására is kiteljed.
a(z) 292. §-hoz
Mivel a Javaslat szerinti távszerencsejáték szervezői kör külföldi elemet nem tartalmaz, a Javaslat a
más tagállam szerencsejáték felügyeleti hatóságaival való együttműködési megállapodások
megkötésére szóló rendelkezést hatályon kívül helyezi.
33.	A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása
a(z) 293. §-hoz
A Javaslat a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben a távszerencsejáték
szervezői kör módosítására vonatkozó rendelkezéshez kapcsolódóan a távszerencsejáték esetére
szóló ajánlattételi eljárás speciális szabályai közül a külföldi elemre utaló rendelkezést hatályon
kívül helyezi.
34. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény
módosításáról
a(z) 294. §-hoz
A Javaslat szövegcserés, jogtechnikai módosítást tartalmaz, amely alapján a szabályozott
ingatlanbefektetési társaságokra a hatályon kívül helyezett gazdasági társaságokról szóló törvény
rendelkezései helyett az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni, valamint az állami
adóhatósághoz történő változás bejelentés határidejét 15 napról 30 napra növeli.
a(z) 295. §-hoz
A hatályos előírások a szabályozott ingatlanbefektetési társaság ingatlanára vonatkozóan lehetővé
teszik vételi jog biztosítását, míg ugyanezt nem teszik lehetővé a projekttársaság
ingatlanportfóliójába tartozó ingatlanok esetében. A Javaslat ez utóbbi lehetőségét teremti meg.
35.	Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. XXXVII. törvény módosítása
a(z) 296. §-hoz
A nemzetközi adózás területén az utóbbi években tapasztalt, az adóügyi átláthatóságot és
információcserét érintő fejlemények eredményeként Magyarország az Aktv. 2013. április 21-i
hatálybalépése óta több olyan nemzetközi adóügyi megállapodás részesévé vált, melyek nem
241
szűkíthetők le a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények körére. E megállapodások
nagymértékben elősegíthetik a magyar adóbevételek fokozott védelmét és az állami adóhatóság elől
elrejteni kívánt adózói jövedelmek feltárását. Ilyen egyezmény az OECD és az Európa Tanács által
kidolgozott, az adóügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló többoldalú
Egyezmény, valamint több olyan, az adóügyi információcseréről szóló egyezmény, melyek száma
az utóbbi időszakban növekvő tendenciát mutat. A módosítások e változásokat vezetik át kiterjesztő
jelleggel az Aktv. szövegébe. Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló
2011/16/EU irányelv 29. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerint a tagállamok az
irányelv automatikus információcserére vonatkozó 8. cikkének nemzeti átvételét 2015. január 1-jéig
kötelesek elvégezni. E jogharmonizációs kötelezettség alapján egészülnek ki az Aktv. egyes
rendelkezései az uniós szintű automatikus információcserére vonatkozó irányelvi rendelkezésekkel.
Fentieknek megfelelően szükségessé vált a megkeresett és a megkereső hatóság fogalmának
normaszöveg szintjén történő kiegészítése az automatikus információcserére történő utalással, míg
az automatikus információcsere szabályozásának hazai átvételéhez szükséges annak fogalmi
meghatározása. Értelmező rendelkezések segítik az automatikus információcserével érintett egyes
jövedelmek (nyugdíj, ingatlan hasznosításából származó jövedelem, életbiztosításból származó
jövedelem) meghatározását. Tekintettel arra, hogy az automatikus információcserére az irányelv 20.
cikk (4) bekezdése alapján egységes számítógépes formátum használatával kerül sor, ennek az új
fogalomnak a meghatározása is szükségessé vált.
a(z) 297. §-hoz
A jogharmonizáció során szükséges a tagállamoktól beérkezett információk fogadásának és az
információ-felhasználásról szóló, irányelvben előírt visszajelzési kötelezettségnek az előírása. A
visszajelzési kötelezettségnek a magyar megkeresett hatóság a más uniós tagállam
partnerhatóságával kialakított gyakorlatnak, illetve az általuk kötött megállapodásnak megfelelően
tesz eleget.
a(z) 298. §-hoz
A módosítás a 2011/16/EU irányelv 20. cikk (4) bekezdésének átvételét célozza, amely szerint az
automatikus információcserére a Bizottság által elfogadott, a formanyomtatványtól különböző
egységes számítógépes formátum használatával kerül sor.
a(z) 299. §-hoz
Az adókijátszás és az adókikerülés elleni tagállami fellépés az automatikus információcsere uniós
szintű alkalmazásával válik teljessé. Ennek első lépése során az Európai Unió tagállamai az irányelv
rendelkezései alapján meghatározott és e §-ban felsorolt jövedelemkategóriákra vonatkozóan
előzetes megkeresés nélkül, rendszeresen, legkésőbb az információ rendelkezésre állását követő év
június 30-ig kötelesek az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállamot értesíteni az adózó ilyen
jövedelmeiről.
a(z) 300. §-hoz
A (4) bekezdés az adómegállapítási jogsegély irányelv működéséért felelős uniós szerv, az Európai
Bizottság felé fennálló értesítési kötelezettséget rögzíti a más tagállammal megkötött két- vagy
többoldalú megállapodásról, míg az (5) bekezdés a felesleges adminisztrációs terhek elkerülése
érdekében a magyar adóhatóság értesíthet egyes tagállamokat, hogy az adott tagállamtól nem kéri
az automatikus úton egyébként küldendő, a 19/A. §-ban meghatározott információkat. Erről - mint
az adómegállapítási jogsegély irányelv működéséért felelős uniós szervet - az Európai Bizottságot is
értesítenie kell.
a(z) 301. §-hoz
242
Lásd a 296. §-hoz főzött indoklást.
a(z) 302. §-hoz
Az Aktv. jogharmonizációs célú módosítása, amely az átmeneti rendelkezések között rögzíti az
automatikus információcsere forgalmára, költségeire és értékelésére vonatkozó, az Európai
Bizottság felé fennálló tájékoztatási kötelezettség első alkalommal való teljesítésének határidejét. A
§ rögzíti továbbá azt a tájékoztatási kötelezettséget, amelyet a magyar központi kapcsolattartó iroda
teljesít az Európai Bizottság részére a rendelkezésre álló jövedelemkategóriákról
a(z) 303. §-hoz
1-2. ponthoz: Lásd a 296. §-hoz fűzött indokolást.
3.	ponthoz: A hatályos szöveg jogharmonizációs célú kiegészítése, amely a statisztikai adatokon túl
az irányelv rendelkezéseinek megfelelően a felmerült költségeket és az automatikus
információcsere működésének éves szintű értékelését is rögzíti.
4.	ponthoz: Jogtechnikai pontosítás.
5.	ponthoz: Lásd a 296. §-hoz fűzött indokolást.
36. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvény módosítása
a(z) 304. §-hoz
A Javaslat a számvitelről szóló törvény módosításához kapcsolódva egyértelműsíti, hogy a
pénzügyi lízing esetében nem a tulajdonjog kerül használatba adásra, hanem az adott dolog
37. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
a(z) 305. §-hoz
A látvány-csapatsportok, az előadó-művészeti szervezetek, a filmalkotások támogatásával
kapcsolatos társasági adókedvezményre vonatkozó szabályozás átalakításához kapcsolódó,
jogtechnikai jellegű pontosítás.
a(z) 306. §-hoz
A látvány-csapatsportok, az előadó-művészeti szervezetek, a filmalkotások támogatásával
kapcsolatos társasági adókedvezményre vonatkozó szabályozás átalakításához kapcsolódó,
jogtechnikai jellegű pontosítások.
X.	FEJEZET
A NEMZETI ADÓ ÉS VÁMHIVATALRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSA
38.	A Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
a(z) 307. §-hoz
A rendelkezések a NAV tv. és az új Ptk. összhangjának megteremtését célozzák, megteremtve a
megváltozott terminológiához és az új jogintézményekhez igazodó szabályozást.
a(z) 308. §-hoz
A rendelkezések a NAV tv. és az új Ptk. összhangjának megteremtését célozzák, megteremtve a
megváltozott terminológiához és az új jogintézményekhez igazodó szabályozást.
243
a(z) 309. §-hoz
A rendelkezések a NAV tv. és az új Ptk. összhangjának megteremtését célozzák, megteremtve a
megváltozott terminológiához és az új jogintézményekhez igazodó szabályozást.
a(z) 310. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy - a kiemelt munkáltatói jogköröket meghatározó 7. számú
mellékletnek megfelelően - a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára tábornok esetében a
miniszter, egyébként pedig a NAV elnöke vezényel.
a(z) 311. §-hoz
A Javaslat - az érintett érdekeinek védelmében és a gyakorlatban jelenleg is érvényesülő módon -
meghatározza a szaktanfolyam elvégzésére előírt határidőbe nem számító időtartamokat.
A 17/A. § (2) bekezdésének módosításával - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról szóló a 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 39. § (2)
bekezdéssel összhangban - a tanulmányait kiváló eredménnyel végző pályakezdő nem
automatikusan, hanem csak a kinevezésre jogosult döntése esetén kerülne eggyel magasabb
rendfokozatba kinevezésre. A kiváló vagy annak megfelelő minősítésű oklevél ugyanis - az
egyetem belső szabályozásából fakadóan - a gyakorlatban nem csak a folyamatosan elért legjobb
tanulmányi eredményeket jelenti, vagyis nem feltétlenül tükrözi a tanulmányok teljes időszaka alatt
mutatott kiváló teljesítményt. A rendelkezés célja, hogy a munkáltató részére mérlegelési jogkört
biztosítson a magasabb rendfokozatba történő kinevezés tekintetében annak érdekében, hogy arra
csak a tanulmányaikat folyamatosan jó eredménnyel teljesítők tekintetében kerüljön sor. A
mérlegelés szempontjai a foglalkoztatási szabályzatban kerülnek megállapításra.
a(z) 312. §-hoz
Pontosító j ellegű j avaslat.
a(z) 313. §-hoz
A sérelemdíjra vonatkozó - 15/A. §-ba beépíteni tervezett - szabályozáshoz kapcsolódó
rendelkezés. Figyelemmel arra, hogy a - a munkáltatói kártérítési felelősséghez kapcsolódó
hatályos rendelkezéshez hasonlóan - a sérelemdíjjal kapcsolatos munkáltatói nyilatkozat, illetve
annak elmulasztása a felek (munkáltató és pénzügyőr) viszonyát alapjaiban érintő kérdés, így a
pénzügyőr - szolgálati panasz helyett - közvetlenül bírósághoz fordulhat a 34/W. § (5)
bekezdésének megfelelően (a kormánytisztviselőkhöz hasonlóan).
a(z) 314. §-hoz
A rendelkezés meghatározza, hogy a Hszt. 36. § (4)-(5) bekezdése szerinti, a tábornokra vonatkozó
rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítés alatt a NAV törvény
alkalmazásában mely fegyelmi büntetéseket kell érteni. A Hszt. és a NAV törvény szerinti fegyelmi
büntetések/fenyítések ugyanis több tekintetben eltérnek.
a(z) 315. §-hoz
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) a tartósan
távollévő kormánytisztviselők helyettesítésére (illetve meghatározott feladatok ellátására) lehetővé
teszi határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony létesítését, a hivatásos szolgálati jogviszony
viszont csak határozatlan időre létesíthető, így problémát okoz a tartósan távollévő pénzügyőr
helyettesítése. Figyelemmel arra, hogy jelenleg nem hivatásos munkakört is töltenek be
pénzügyőrök, illetve arra, hogy a hivatásos munkakörnek lehetnek olyan részfeladatai, amelyek
nem szolgálati jellegűek, így - a rugalmasabb munkaszervezés feltételeinek megteremtése
244
érdekében - meghatározott feltételek mellett indokolt megteremteni a tartósan távollévő pénzügyőr
helyettesítésének lehetőségét.
Figyelemmel arra, hogy a NAV-nál - jellemzően a vámszerveknél - is előfordulhat, hogy a
kormánytisztviselő a munkaidőbeosztása szerint munkaszüneti napon is munkát végez, így
szükséges az ennek ellentételezésére szolgáló szabályozás beiktatása a Kttv-vel azonos tartalommal.
a(z) 316. §-hoz
Technikai jellegű módosítás. Figyelemmel arra, hogy az illetményalap kifejezés a 18/C. § (5)
bekezdésében fordul elő első alkalommal, így szükséges, hogy a rövidítés bevezetése is ehelyütt
kerüljön rögzítésre.
a(z) 317. §-hoz
Pontosító jellegű módosítás.
a(z) 318. §-hoz
Pontosító jellegű módosítás. Egyrészt a módosítás egyértelművé teszi, hogy a rendelkezés kizárólag
a pályakezdő kormánytisztviselőre, pénzügyőrre vonatkozik, hiszen minden más esetben a
jogviszonyban töltött idő szerinti besorolás eleve magasabb fizetési fokozatot eredményez.
Másrészt a 20. § (6) bekezdésben foglalt rendelkezéssel való összhang és a párhuzamos szabályozás
kiiktatása érdekében az egyébként jeles minősítéssel végzettekre vonatkozó rendelkezés - mivel az
annak megfelelő rendelkezés a 20. § (6) bekezdésben egyébként szerepel - törlésre került.
a(z) 319. §-hoz
A NAV-nál a munkaköri rendszer egyértelműen megkülönbözteti az I. besorolási osztályú
munkaköröket, vagyis azt, hogy mely munkakörök betöltéséhez szükséges a külön jogszabályban
meghatározott felsőfokú végzettség. Ezzel szemben a II. besorolási osztályú munkakörök
tekintetében nem szükséges a felsőfokú végzettség, de ennek ellenére előfordulhat (és elő is fordul),
hogy az érintett vállalja a II. besorolási osztályú munkakör betöltését felsőfokú végzettsége ellenére.
Ez azonban nem változtat a betöltött munkakör és így az érintett besorolási osztályba sorolásán,
figyelemmel arra, hogy a NAV-hoz mindig meghatározott munkakör betöltésére kerül felvételre az
érintett. A módosítás a gyakorlatban felmerült kérdések és problémák kezelését szolgálja, de teljes
mértékben megfelel az eddig folytatott gyakorlatnak és jogértelmezésnek.
a(z) 320. §-hoz
A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a foglalkoztatott egyidejűleg nem kérheti, hogy az adott
havi illetményét megosztva több fizetési számlára utalja át a munkáltató, illetve hogy több
kézbesítési címre kéije a kifizetést, ez ugyanis indokolatlan és nem vállalható többletterhet róna a
munkáltatóra, hiszen szinte pénzintézeti műveletek elvégzésére kötelezné azt.
A módosítás a 28. § (6) bekezdésének kiegészítésével egyértelmű szabályozást ad arra, hogy
amennyiben az érintett az illetményének kézbesítés útján történő kifizetését kéri, úgy a
munkáltatónak miként kell eljárnia.
A 28. § (7) bekezdés kiegészítésének célja, hogy az illetménykifizetés tekintetében - értve itt a
28/F. §-ra figyelemmel valamennyi pénzben kifizetendő járandóságot is - általános szabályt adjon
az érintett elhalálozását követően esedékessé váló kifizetések teljesítése tekintetében. Figyelemmel
arra, hogy a még ki nem fizetett illetmény (egyéb pénzbeli járandóság) az örökség részét képezi, így
az örökös(ök) kilétének megállapításáig a munkáltató nem járhat el.
a(z) 321. §-hoz
245
A NAV törvény több helyen is utal a levonásmentes illetményrészre, ezért - összhangban a Kttv. és
a Hszt. rendelkezésével - indokolt ezen kifejezés pontos tartalmának meghatározása.
A NAV törvény és az új Ptk. közötti összhang megteremtését célozza a 28/D. §-nak a (10)-(11)
bekezdéssel történő kiegészítése és a (9) bekezdésének módosítása.
a(z) 322. §-hoz
Mivel a 17/1. § szerint a pénzügyőr a szabadsága idejére távolléti díjra jogosult, a módosítás
egyértelművé teszi, hogy a szabadság idejére kifizetett távolléti díjat kell a pénzügyőrnek
visszafizetnie, amennyiben hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett
igénybe annál, mint ami a NAV-nál töltött időre megilletné.
a(z) 323. §-hoz
Az ötévente esedékes minősítés célja, hogy az érintett képet kapjon arról, hogy a munkáltatójánál
eltöltött idő alatt szakmailag hogyan fejlődött, mik a további fejlődés lehetséges irányai, melyek
munkavégzésének erős és esetleg gyenge pontjai. Egy ilyen értékelés értelemszerűen huzamosabb
idejű, legalább féléves együttdolgozást igényel. Az érintettet nem éri hátrány, ha az esedékes
minősítése pár hónappal később kerül elkészítésre, ugyanakkor mindenképpen előnyére válik az, ha
valós, tapasztalaton nyugvó visszajelzést kap a munkáját illetően.
a(z) 324. §-hoz
A munkavállalók szervezkedési szabadságának biztosítása érdekében a módosítás egyértelművé
teszi, hogy a Magyar Kormánytisztviselői Karban, a Magyar Rendvédelmi Kar NAV Tagozatában,
illetve a munkavállalói érdekképviseleti szervben betöltött tisztség nem keletkeztet
összeférhetetlenséget. Mindez azt jelenti, hogy e tevékenység kívül esik az összeférhetetlenségre
vonatkozó szabályozáson, így az érintettet sem bejelentési sem engedélyezési kötelezettség nem
terheli az említett szervezetekben betöltött tisztsége kapcsán az összeférhetetlenségre vonatkozó
szabályozás alapján. Természetesen ugyanakkor a munkáltatónak tudnia kell pl. a szakszervezetben
betöltött funkcióról, hiszen ennek alapján tud az érintett részére pl. munkaidő-kedvezményt
nyújtani.
a(z) 325. §-hoz
A módosítás csupán a hatályos szabályozásban meglévő rendelkezés (34/A. § (2)-(3) bekezdés)
helyét változtatja meg. Mivel fegyelmi büntetést nem csak a fegyelmi tanács szabhat ki, így
indokolt a fegyelmi büntetés kiszabásának elvi kereteit az általános szabályok között elhelyezni.
A 33/G. § (3) bekezdésének két új fegyelmi büntetéssel való kiegészítésével a Kttv.-hez hasonlóan
bevezetésre kerül a besorolási fokozatban visszavetés fegyelmi büntetés. Mivel a besorolási fokozat
több fizetési fokozatból áll, szükséges annak meghatározása, hogy a fegyelmi büntetés a
visszavetett besorolási fokozat mely fizetési fokozatába történhet, illetve a (8a) bekezdésben
szükséges annak szabályozása, hogy miként valósul meg az illetménymegállapítás a visszavetett
fokozatban, figyelemmel egy esetleges illetményeltérítésre is. Az időtartam meghatározása a
kellően differenciált és a fegyelmi vétség súlyával arányos fegyelmi büntetés kiszabásának
lehetőségét teremti meg. Mivel az egyes besorolási fokozatban eltöltendő várakozási idő 2-9 év, így
a Javaslat szerinti időtartamok arányosnak tekinthetők. A fegyelmi büntetés leteltét követően az
érintett természetesen az aktuális besorolása szerinti besorolási és fizetési fokozatba kerül vissza. A
két új fegyelmi büntetés bevezetésének szükségességét az indokolja, hogy nem vezetői munkakört
betöltő kormánytisztviselő esetén, amennyiben az érintett szakmai vagy címzetes címmel nem
rendelkezik, a fizetési fokozatban visszavetés büntetést követően már csak a hivatalvesztés büntetés
alkalmazásának lehetősége áll fenn, amelyek közül az első nagyon enyhe, míg az utóbbi a
legsúlyosabb büntetésnek minősül.
246
a(z) 326. §-hoz
A 33/J. § (5) bekezdését-t és a 33/K. § (5) bekezdését érintő pontosító jellegű, egymáshoz
kapcsolódó módosítások, melyek egyértelművé teszik, hogy a vezényléssel érintett főtiszt, tiszt
esetében a kiemelt munkáltatói jogkörbe tartozó fegyelmi büntetés (rendfokozatban visszavetés,
hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás) kiszabására az eredeti munkáltatói jogkör
gyakorlója által tett javaslat esetében a NAV elnökének - amennyiben a javaslattal nem ért egyet -
ugyanúgy megvan a döntési szabadsága arra nézve, hogy az ügyben egyszemélyben maga döntsön,
vagy azt visszaküldje a felterjesztőnek az eljárás folytatására, mint akkor, ha az ügyben érintett
főtiszt, tiszt nem áll vezénylés alatt. (Értelemszerűen nem értendő a 33/K. § (5) bekezdéséhez az az
eset, ha az érintett főtiszt, tiszt munkáltatói jogkör gyakorlója a 10. § alapján a NAV elnöke, és az
ügyben az ő vezetésével jár el a fegyelmi tanács, hiszen ilyenkor a döntésre jogosult nem
egyszemélyben az elnök, hanem a vezetésével eljáró fegyelmi tanács, amely természetesen jogosult
a jelzett fegyelmi büntetések kiszabására.)
A 33/K. § új (6) bekezdése pedig egyértelművé teszi, hogy a hozzá felterjesztett ügyek közül
egyetlen esetben áll döntési kényszer alatt a NAV elnöke: ha a megrovásnál súlyosabb fegyelmi
büntetés kiszabására vonatkozó javaslat a 33/J. § (6) bekezdés d) pontja szerinti kettős jogállású
hallgató tekintetében érkezik hozzá: ilyen esetben a fegyelmi jogkör gyakorlójává a NAV elnöke
válik, így akkor is mindenképp az elnök dönt az ügyben, ha álláspontja szerint nem a javasolt
fegyelmi büntetés indokolt.
A 34/C. § (5)-(6) bekezdést érintő pontosítás pedig - kapcsolódva az előbbiekhez - egyértelművé
teszi, hogy egyrészt az (5) bekezdésben előírt, az érdemi döntéssel kapcsolatos tájékoztatási
kötelezettség a vezényléssel érintett eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója felé is fennáll, a (6)
bekezdést érintő pontosítás pedig azt rögzíti, hogy a NAV elnöke által az eljárás folytatására a
vezényléssel érintett eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója részére visszaküldött ügy esetében
ugyanúgy fennáll továbbra is a hatáskört meghaladó fegyelmi büntetés kiszabásának tilalma, mint a
többi ilyen esetben (vagyis ha tábornok esetében a kijelölt miniszter küldi vissza az ügyet a NAV
elnökének, vagy ha a vezénylés alatt nem álló főtiszt, tiszt esetében a NAV elnöke küldi vissza az
ügyet az eljárt fegyelmi tanácsnak).
a(z) 327. §-hoz
Lásd a 326. § indokolását.
a(z) 328. §-hoz
Pontosító jellegű módosítás, amely egyértelművé teszi, hogy az, akivel szemben a jogviszonyából
eredő kötelezettségeivel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, és emiatt a 33/P. §
(5) bekezdés szerinti méltatlansági eljárás is megindítására került, az állásából felfüggesztés hatálya
alatt - amennyiben arra a 33/P. § (7) bekezdése alapján sor kerül - a felfüggesztés napjától hatósági
jogkörét, vezetői, szolgálati elöljárói/felettesi jogait nem gyakorolhatja, szolgálati igazolványát,
emellett a pénzügyőr a szolgálati jelvényét és fegyverét beszolgáltatni köteles, továbbá a
munkavégzési helyére, szolgálatteljesítési helyére csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes
engedélyével léphet be.
a(z) 329. §-hoz
A 33/S. §-nak, a 33/U. §-nak és a 34/D. §-nak az új bekezdésekkel való kiegészítését, illetve a 33/Y.
§ (3a) bekezdésének és a 34/A. § (5) bekezdésének a kiegészítését az indokolja, hogy a fegyelmi
eljárás képviseleti szabályai lehetővé teszik, hogy az érintett érdekében egyidejűleg több képviselő
is eljárjon. Indokolt ezért ennek az eljárási vonatkozású szabályait meghatározni, vagyis azt, hogy
hogyan kell értékelni a képviselők egymásnak ellentmondó nyilatkozatait, illetve azt, hogy a
fegyelmi ügyben hozott érdemi döntés közlése tekintetében mely időpontot kell irányadónak
247
tekintetni a bíróság előtt való megtámadás határideje, illetve a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel az
annak végrehajtásáig együtt járó állásból való felfüggesztés és illetmény-visszatartás
szempontjából.
a(z) 330. §-hoz
Lásd a 329. § indokolását.
a(z) 331. §-hoz
Lásd a 329. § indokolását.
a(z) 332. §-hoz
Lásd a 329. § indokolását.
a(z) 333. §-hoz
Lásd a 329. § indokolását.
a(z) 334. §-hoz
Lásd a 220. § indokolását.
a(z) 335. §-hoz
A NAV törvény és az új Ptk. összhangjának biztosítása érdekében szükséges a kártérítés címén
megtérítendő jogcímek terminológiájának módosítása.
a(z) 336. §-hoz
A sérelemdíj jogintézményének beiktatásával szükségessé vált az ahhoz kapcsolódó egyes eljárási
szabályok megállapítása.
a(z) 337. §-hoz
Lásd a 336. § indokolását.
a(z) 338. §-hoz
Mivel a jogviszony jogellenes megszüntetésére vonatkozó rendelkezések is több helyen tesznek
említést az illetményfizetésről, így indokolt annak meghatározása, hogy ezen rendelkezések
vonatkozásában milyen illetményelemeket kell az illetmény alatt érteni.
Mivel az illetmény (8) bekezdés szerinti fogalma szerint az illetmény részét képezik a rendszeres
pótlékok is, így szükséges meghatározni azokat a pótlékokat, amelyek rendszeresnek tekintendők.
Rendszeres pótléknak azok a pótlékok tekintendők, amelyeket - a feltételek teljesülése esetén -
minden hónapban megkap az érintett: a vezető a vezetői pótlékot; az alanyi jogon járó nyelvpótlékot
a nyelvvizsgával rendelkező; a munkakör-függő nyelvpótlékot a meghatározott munkakört betöltő
és nyelvvizsgával rendelkező; illetve a veszélyességi pótlékot a meghatározott munkakört betöltő
kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr.
a(z) 339. §-hoz
A Javaslat az általános rendelkezések között meghatározza a pénzügyőri intézkedések (a
továbbiakban: intézkedések) és kényszerítő eszközök célját, azok korlátait, illetve az alkalmazásuk
során követendő garanciális szabályokat, továbbá az intézkedések és kényszerítő eszközökkel
szembeni jogorvoslat szabályait.
A tervezett 35. § - melynek (1) bekezdése a hatályos 35. §-al megegyezik - egyértelművé teszi,
hogy az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazására kizárólag a szolgálati feladatok
ellátása során kerülhet sor, főszabály szerint azzal összefüggésben. Kivételt azok az esetkörök
248
jelentenek, amikor a pénzügyőr a szolgálati feladatainak ellátása során olyan visszaélést észlel,
amelynek kezelése ugyan nem tartozik a NAV hatáskörébe, azonban a társadalom jogos elvárása,
hogy a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, egyenruhás pénzügyőr ne menjen el a feltárt
jogsértések mellett. így nyilvánvaló például, hogy amennyiben a pénzügyőr a jövedéki ellenőrzés
végrehajtása érdekében a megállított járművet átvizsgálja, és a járműben kábítószert talál, úgy azt -
annak ellenére, hogy a kábítószerrel visszaélés bűncselekmény nem tartozik a NAV hatáskörébe - a
pénzügyőr lefoglalja és az eljárást átadja a hatáskörrel rendelkező rendőrséghez. A kivételként
meghatározott esetek társadalmi hasznosságon túl az sem elhanyagolható szempont, hogy a
pénzügyőri jogosultság biztosítása a rendőrség humánerőforrás kapacitásának leterheltségének
enyhítését segíti.
A Javaslat e kivételeket az egyes intézkedések tekintetében garanciális okból minden esetben
konkrétan meghatározza (például 36/D. § (7) bekezdés, 36/1. § (2) bekezdés, 36/L. § (2) bekezdés).
Az egyes kényszerintézkedések körében e kivételek meghatározása viszont szükségtelen, mivel
kényszerintézkedés csak jogszerű intézkedéssel párosulhat; azaz ha a pénzügyőr a főszabály vagy a
kivételszabály alapján jogszerű intézkedést foganatosít, illetve kíván foganatosítani, de ellenállással
találja magát szembe, úgy a kényszerintézkedés alkalmazásának - az egyes kényszerintézkedések
körében rögzített feltételek fennállása esetén - helye van.
A 35/A. § - garanciális szabályként - az intézkedés megkezdése előtt a pénzügyőr részéről
követendő magatartást, illetve a pénzügyőri mivolt azonosítását határozza meg, jellemzően a
hatályos szabályozásnak megfelelő tartalommal, a gyakorlati végrehajtás által indokolt
módosításokkal.
Az új rendelkezésként beiktatni tervezett 35/B-35/E. § a hatályos szabályozással részben azonosan,
de annál bővebben, hiánypótló jelleggel rögzíti az intézkedések (és kényszerítő eszközök)
alkalmazásának általános elveit, mint például a részlehajlás nélküli eljárás követelménye, a
szükségesség és arányosság követelménye, a testi épség, emberi élet védelmének követelménye, a
kínzás, kényszervallatás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma. Ezen
követelmények biztosítják, hogy amellett, hogy a pénzügyőr részére a törvény által biztosított,
kényszerűen egyes alapjogok bizonyos korlátozásával járó intézkedések és kényszerítő eszközök
kiállják a szükségesség-arányosság tesztjét, azok tényleges alkalmazása is alkotmányos keretek
között maradjon. A szabályozás alapjaiban megegyezik a rendőrségre irányadó Rtv.-ben
meghatározott rendelkezésekkel.
A 35/B. § (4) bekezdése - az Rtv.-hez hasonlóan - biztosítja a lehetőséget, hogy az intézkedés
(kényszerítő eszköz) alkalmazása során az annak eredményes végrehajtását akadályozó tényezőket
a pénzügyőr kiiktassa, így például a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy elfogása
esetén - amennyiben az elfogás eredményessége ezt szükségessé teszi - az ajtó betörésre kerülhet.
Számos esetben előfordul, hogy a pénzügyőr intézkedésével szembeni ellenállás eszközeként az
érintett élő állatot (kutyát) használ fel, aminek az ártalmatlanná tételére is felhatalmazást ad a
Javaslat.
A 35/F. § főszabály szerint minden intézkedéssel szemben biztosítja a panaszjogot. Kivételként
kerül nevesítésre a járművek megállapítása, mint intézkedés, figyelemmel arra, hogy azt minden
esetben valamilyen hatósági eljárás követi. A jármű megállítására tehát minden esetben az adott
hatósági eljárás (ellenőrzés) érdekébe kerül sor (például a közúti közlekedésben használt menetíró
készülék és tachográf-korong, valamint a digitális tachográfokhoz szükséges kártyák használatára
vonatkozó ellenőrzés, vagy például jövedéki ellenőrzés), amelyekkel szemben viszont az ágazati
törvények minden esetben biztosítják a jogorvoslat lehetőségét, így önmagában a jármű megállítása
miatt szükségtelen a külön panaszjog biztosítása.
Ugyancsak kivételként szerepel az ingófoglalás, mint intézkedés, mivel arra a törvény speciális
jogorvoslatot, végrehajtási kifogást - és nem panaszt - határoz meg. Továbbá az Rtv.-hez hasonlóan
249
a rejtett ellenőrzés elrendelése és az elrendelt rejtett ellenőrzés végrehajtása is kivételként került
szabályozásra, mivel azok tekintetében - jellegüknél fogva - nem értelmezhető a panaszjog.
Az (1) bekezdés emellett konkrétan nevesíti azokat az eseteket is, amikor a NAV törvény szerinti
panaszjog helyett a jogorvoslat más formában kerül biztosításra.
A panaszt közigazgatási eljárásban, a NAV törvényben nem szabályozott kérdések tekintetében a
Két. szabályainak megfelelő alkalmazásával kell elbírálnia az intézkedést foganatosító szervnek,
illetve amennyiben az nem ad helyt a panasznak, a felettes szervének. A panasz elbírálásának
rendjére vonatkozó szabályozás a hatályos szabályozással (39. § (5)-(6) bekezdés) azonos.
Mivel a III. fejezet több helyen tartalmaz rendelkezés a magánlakás tekintetében, így a 35/G. §-ban
indokolt a fejezet alkalmazásában annak fogalmi meghatározása, különös tekintettel arra is, hogy az
eltér a törvény IV. fejezete tekintetében alkalmazandó hatályos magánlakás fogalomtól.
a(z) 340. §-hoz
Lásd a 339. § indokolását.
a(z) 341. §-hoz
Lásd a 339. § indokolását.
a(z) 342. §-hoz
A legenyhébb - alapjogot nem érintő - intézkedési formaként nevesíti a Javaslat az Rtv.-hez
hasonló, de annál a NAV feladatihoz mérten szűkebb tartalommal a felvilágosítás kérés lehetőségét
a tervezett 36. §-ban. Ez ugyan új intézkedési formaként kerül szabályozásra, de gyakorlati
alkalmazására - bár törvényi kötelező erő nélkül - természetszerűen ezidáig is sor került.
A tervezett 36/A. § szerinti isazoltatás lehetőségét a NAV törvény jelenleg is biztosítja a 36. § (1)
bekezdés a) pontjában, azonban részletszabályokat a NAv törvény eddig nem tartalmazott. A
Javaslat az igazoltatás végrehajtásának részletszabályait az Rtv.-vel egyezően határozza meg. Az
igazoltatás esetköreinek a meghatározása a pénzügyőrök által ellátott szolgálati feladatokhoz
igazodnak, hiszen egyértelmű, hogy minden hatósági eljárásban szükséges az érintettek
személyazonosságának megállapítása.
Amennyiben az érintett sem hatósági igazolvánnyal, sem pedig más személy nyilatkozatával nem
tudja magát igazolni, úgy személyazonosság megállapítása érdekében a rendőrséghez, illetve
külföldi esetén az idegenrendészeti hatósághoz kerül előállításra. A személyazonosság
megállapítása ujjnyomat, fényképfelvétel vagy a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján
ugyanis már meghaladja a NAV kompetenciáját, így arra - a szükséges esetekben - már a
rendőrségnél (idegenrendészeti hatóságnál) kerül sor.
Az igazoltatáshoz kapcsolódó adatkezelési szabályokat a hatályos NAV törvény is tartalmazza az
adatkezelési szabályok között.
A tervezett 36/B-36/C. § szerinti ruházat, csomag és jármű átvizsgálása szintén jelenleg is
biztosított intézkedési jogosultság a pénzügyőrök tekintetében a NAV törvény 36. § (1) bekezdés b)
és h) pontjában.
Új elemnek tekinthető a kereső kutya alkalmazásának rögzítése, amely ugyanakkor szintén jelenleg
is alkalmazott gyakorlat, jellemzően a járművekben elrejtett, adózás alól elvont jövedéki termékek
előtalálása érdekében.
A tervezett 36/D. § szerinti elfogás és előállítás egyes estkörei és részletszabályai (a Javaslat
szerinti 36/D. § (1) bekezdés a), c) pontja, (2) bekezdés b) pontja és (3)-(5) bekezdése) a hatályos
NAV tv-ben is szerepelnek: a NAV törvény 36. § (1) bekezdés g) és i) pontjában valamint az (la)
bekezdésében. Az új elemként nevesített esetkörök közül az elfogatóparancsban, nemzetközi
250
elfogatóparancsban, illetve európai elfogatóparancsban nevesített személyek elfogása tekintetében
kiemelendő, hogy természetesen ezen személyek tekintetében az elfogásra, előállításra abban az
esetben kerül sor - a 35. § alapján - amennyiben a pénzügyőr a szolgálati feladatainak ellátása
során azonosítja, hogy olyan személlyel áll szemben, aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi
elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki. Ebben az esetben természetszerű,
hogy az ilyen személyt nem engedi tovább. Az őrizetbe vétel végrehajtása során megszökött
személy elfogása szintén abban az esetben tartozik a NAV hatáskörébe, amennyiben az őrizetbe
vételt a NAV foganatosította, illetve az érintett a NAV őrizetéből szökött meg, mindezt szintén
biztosítja a 35. § rendelkezés Az igazoltatást megtagadó személlyel szembeni eljárás az igazoltatás
szabályaiból következnek.
A (7) bekezdés szerinti - a Javaslat szerint tervezett 35. §-nál már jellemzett - kivételszabály az
elfogást, előállítást azonban abban az esetben is természetszerűleg lehetővé teszi a pénzügyőr
számára, ha a szolgálati feladata végrehajtása során azzal szembesül, hogy az elfogásra, előállításra
nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt van szükség. Jogos
társadalmi elvárás ugyanis, hogy az egyenruhás, szolgálati fegyverrel rendelkező pénzügyőr ne
hagyja futni a bűnelkövetőt, illetve az azzal gyanúsítható személyt.
A NAV ugyan nem tart fenn fogdákat, így az elfogott, NAV-hoz előállított személyek nem
tartózkodnak huzamosabb ideig a NAV őrizetében, azonban a (8) bekezdés szerinti szabályozás az
érintettel érdekeinek védelme érdekében a NAV feladatává teszi az elsődleges értesítési
kötelezettséget, amennyiben az elfogást követően az előállítás a NAV nyomozó hatósága elé - nem
pedig a rendőrséghez - történik.
A tervezett 36/E-36/H. § szerinti masánlakúsban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen
történő intézkedést több esetben teszi lehetővé a Javaslat.
Egyrészt a tervezett 36/E. §-ban - az Rtv.-ben szabályozottaknak megfelelően - lehetővé teszi az
intézkedést a pénzügyőr számára biztosított intézkedések eredményes végrehajtása érdekében,
úgymint az elfogás, előállítás, illetve az elővezetés, továbbá a bűncselekmények elkövetésének
megakadályozása, megszakítása céljából, hiszen mindez jogos társadalmi elvárás minden
rendvédelmi jellegű feladatot ellátó, hivatásos állománnyal rendelkező szervvel szemben.
Másrészt a pénzügyőrök - kifejezetten pénzügyőri jellegű - szolgálati feladatainak eredményes
ellátása érdekében is indokolt lehet a magánlakásba, egyéb helyre, helyiségbe (pl. székhelyre,
telephelyre) történő belépés, amit jelenleg - részletszabályok nélkül - a NAV törvény hatályos 36. §
(1) bekezdés c) pontja tesz lehetővé.
A tervezett 36/F. § és 36/G. § garanciális szabályokat határoz meg az ilyen célú belépésre,
behatolásra, megkülönböztetve a magánlakásban, illetve az egyéb helyen, helyiségben való
intézkedés esetkörét, értelemszerűen az érintettek részére nagyobb fokú védelmet biztosítva a
magánlakásban való intézkedés esetére.
A mindennapi gyakorlat ugyanis igazolja, hogy adózás elől elvont jövedéki terméket sok esetben
magánlakásban, illetve egyéb helyen, helyiségben tárolnak, s ugyancsak magánlakásban, vagy az
ahhoz tartozó garázsban, melléképületben stb. történik például a mosóporok áttöltése, lejárt
szavatosságú élelmiszerek átcímkézése (rossz minőségű termék jó minőségű termék
csomagolásába), borhamisítás, illegális dohánytermékek forgalmazása, olajszármazékokkal való
jogsértő tevékenység stb. Az ilyen jogsértésekkel szembeni fellépés elősegítése mind a költségvetés
védelme, a gazdasági élet tisztaságának biztosítása, a tisztességes versenyfeltételek megteremtése
érdekében elengedhetetlen.
A megfelelő szabályozási környezet ugyanakkor nem csak a hatósági fellépés eredményességét,
hanem egyúttal az érintettek jogait is megfelelően biztosítja, különös tekintettel az általános
szabályok között megfogalmazott követelményekkel együtt.
A tervezett 36/H. § közös garanciális szabályokat határoz meg a magánlakásban és közterületnek
nem minősülő egyéb helyen történő intézkedés kapcsán.
251
A tervezett 36/1. § szerinti helyszín biztosítása — a felvilágosítás kéréshez hasonlóan - új, alapjogot
nem érintő intézkedési formaként került nevesítésre az Rtv.-hez hasonló, de annál a NAV
feladatihoz mérten szűkebb tartalommal.
A tervezett 36/J-36/N. § szerinti egyéb pénzügyőri intézkedések között azok az intézkedési
jogosultságok kerültek szabályozásra, amelyek a hatályos NAV tv-ben is megtalálhatóak, de nem
azonosíthatóak valamely, egyébként a rendőrségre irányadóan az Rtv.-ben is szabályozott
intézkedéssel.
A jármű megállítását (tervezett 36/J. §) jelenleg a NAV törvény 36. § (1) bekezdés b) pontja, az áru
hivatalos helyre szállítását (tervezett 36/K. §) a 36. § (1) bekezdés e) pontja, a halaszthatatlan
nyomozati cselekményként történő lefoglalás foganatosítását (tervezett 36/L. § (19-(3) bekedés) a
36.	§ (1) bekezdés f) pontja, a tartozásvizsgálatot és ingófoglalást (tervezett 36/M. §) a 36. § (1)
bekezdés b) és j) pontja, a vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelését (tervezett 36/N. §) a 36. § (2)
és (4) bekezdése teszi lehetővé.
A tervezett 36/0-36/P. § szerinti képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel mint intézkedés
minden esetben járulékos jellegű intézkedés, valamely más — szélesebb értelemben vett —
pénzügyőri intézkedéshez kötődik, célja az intézkedés és az esetleg azzal párosuló kényszerítő
eszköz foganatosításának, annak körülményeinek rögzítése. Ez egyrészt szolgálja az eljáró
pénzügyőr érdekeit, hiszen az esetleges panaszokkal, kifogásokkal szemben védve van, másrészt az
intézkedéssel érintett személy érdekeit is, hiszen a pénzügyőr eljárása teljeskörűen kontrollált. A
szabályozás rögzíti kép- és hangfelvétel felhasználásának esetköreit, illetve amennyiben nem kerül
sor a felhasználásra, úgy annak törlése szabályait is meghatározza. A szabályozás az Rtv.-hez
hasonlóan, de annál a NAV feladatihoz mérten szűkebb tartalommal került kialakításra.
a(z) 343. §-hoz
Lásd a 342. § indokolását.
a(z) 344. §-hoz
Kényszerítő eszközként főszabály szerint rendszeresített kényszerítő eszköz alkalmazható,
ugyanakkor — a feladatok eredményes ellátása érdekében — a szabályozás (hasonlóan a hatályos
NAV tv-hez, illetve az Rtv.-hez) lehetővé teszi, hogy amennyiben a rendszeresített kényszerítő
eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség (pl. az eljáró pénzügyőröknél
kevesebb számú bilincs van, mint az érintettek száma), úgy meghatározott kényszerítő eszközök
helyett más alkalmas eszközt is igénybe vehet, természetesen csak abban az esetben, ha az adott
kényszerítő eszköz alkalmazásának helye van.
a(z) 345. §-hoz
A Javaslat a hatályos NAV tv-ben szabályozott kényszerítő eszközök sorrendjét megváltoztatja
annak érdekében, hogy a törvényi sorrend is kifejezésre juttassa a fokozatosság elvét, így a bilincs
alkalmazása a testi kényszer szabályait követően került szabályozásra. Ennélfogva technikailag
ugyan több kényszerítő eszköz újramegállapításra került, vannak azonban olyan kényszerítő
eszközök, amelyek esetében tartalmi változást a Javaslat nem tartalmaz, míg egyes kényszerítő
eszközök esetén a részletszabályokban is változást hoz a Javaslat.A kényszerítő eszközök
alkalmazása kapcsán indokolt kiemelni, hogy kényszerintézkedés csak a jogszerű, a szolgálai
feladat végrehajtását elősegítő intézkedéssel párosulhat, ideértve azt is — ahogy a tervezett 35. §-nál
már szó volt róla —, ha az adott intézkedés foganatosítása a Javaslatban konkrétan meghatározott
kivételszabály valamelyikén alapul. Ebből következően — mivel a kivételszabályok az egyes
intézkedésnél konkrétan szerepelnek — az egyes kényszerintézkedések körében e kivételek ismételt
252
meghatározása már szükségtelen. A kényszerítő eszközök tekintetében a tartalmi változások az
alábbiakban foglalhatók össze:
A tervezett 41. § szerinti bilincs alkalmazása - azon túl, hogy a rendelkezés helye változott meg -
tartalmi változást gyakorlatilag nem tartalmaz a NAV törvény hatályos 44. §-ához képest.
A tervezett 42. § szerinti sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve más eszköz. mint kényszerítő eszköz
alkalmazása tekintetében a hatályos 41. §-hoz képest változást jelent, hogy a Javaslat nem szűkíti le
a sokkoló eszközt a vegyi és elektromos sokkoló eszközre, már csak azért sem, mert a konkrét
kényszerítő eszközök típusait és fajtáit a NAV törvény 82. § d) pontja alapján a kijelölt miniszter
által - a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - kiadott rendelet határozza meg (jelenleg a
16/2010. (XII. 28.) NGM rendelet). Technikai változás a hatályos rendelkezéshez képest az e
rendeletre való utalás elhagyása, mivel az erre vonatkozó szabály a tervezett 35/D. § (2) bekezdésbe
került át.
Hiánypótló - az Rtv. rendelkezéséhez hasonló - kiegészítést jelent, hogy a pénzügyőr nem csak a
saját, de a mások életét, testi épségét közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására is alkalmazhat
sokkoló eszközt, továbbá az is, hogy adott esetben pirotechnikai eszköz alkalmazására is jogosult
lesz a pénzügyőr. Ezen eszköz alkalmazására tipikus példa a zárt helységben való elfogás esetén - a
pénzügyőrt, de az érintettet is védő - fénygránát alkalmazása.
A tervezett 43. § szerinti szolgálati kutya. mint kényszerítő eszköz alkalmazása körében szintén
hiánypótló - az Rtv. rendelkezéséhez hasonló - kiegészítést jelent a NAV törvény hatályos 42. §-
ához képest, hogy a pénzügyőr nem csak a saját személye ellen intézett támadás, fenyegető
magatartás elhárítására alkalmazhat a jövőben szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát, de - a
gyakorlati tapasztalatok okán - általában is a súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására,
továbbá a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy elfogására is.
A tervezett 44. § szerinti útzár telepítése, mesállásra kényszerítés körében jelentős változást jelent a
NAV törvény hatályos 43. §-ához képest, hogy a jövőben - autópálya és autóút kivételével - az
útzár telepítését nem rendőrségtől kell kérnie a NAV-nak, hanem arra a NAV is jogosult lesz a
NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy, valamint a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény
elkövetőjének elfogása érdekében. A változás indoka a szükséges esetekben a minél gyorsabb
reagálás lehetőségének a biztosítása, mivel például számos esetben szembesülnek a pénzügyőrök a
határ menti területeken a cigarettacsempészek olyan magatartásával, amikor a jármű megállítására
vonatkozó pénzügyőri intézkedés ellenére a járművel nagy sebességgel továbbhajtanak.
Autópályán és autóúton azonban - a közlekedés biztonsága szem előtt tartása érdekében - továbbra
is a rendőrségtől kérheti a NAV az útzár telepítését.
a(z) 346. §-hoz
Lásd a 345. §indokolását.
a(z) 347. §-hoz
Lásd a 345. § indokolását.
a(z) 348. §-hoz
Lásd a 345. §indokolását.
a(z) 349. §-hoz
253
A NAV törvény 45. § (l)-(2) bekezdését érintő módosítás - az Rtv.-hez igazodva - egyértelművé
teszi, hogy jogos védelmi helyzetben illetve végszükség esetén is mód van a lőfegyverhasználatra,
illetve azt is, hogy ha a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, úgy a lőfegyver bármilyen dologgal
helyettesíthető, mint fegyver.
A A NAV törvény 45. § (6) bekezdését érintő módosítás a lőfegyver elővétele, készenlétbe
helyezése stb. szerinti tiltás alól kivételként határozza meg az elfogás esetét, mivel különösen zárt
helyiségen tervezett elfogáskor - amikor is a pénzügyőr nem láthatja előre, hogy a behatolást
követően mi vár rá - a pénzügyőr élete, testi épsége kerülhet veszélybe akkor, ha készenlétbe
helyezett fegyver nélkül kezdi meg az intézkedést. Egyebekben a módosítás az Rtv. szabályaihoz
képest még így is szigorúbb, korlátozó jellegű rendelkezést tartalmaz a pénzügyőrök
lőfegyverhasználatát illetően.
a(z) 350. §-hoz
A NAV törvény 46. §-át érintő módosítás a lőfegyverhasználat esetkörét bővíti az Rtv.-hez
igazodva, de annál szűkebb körben, a pénzügyőri tevékenység jellegének szem előtt tartásával.
Szintén az Rtv.-hez igazodva keretszabályt ad továbbá a pénzügyőr esetleges külföldön történő
lőfegyverhasználatának, illetve külföldi pénzügyi nyomozói vagy vámhatósági feladatokat ellátó
szerv tagjának az esetleges Magyarországon történő lőfegyverhasználatának.
a(z) 351. §-hoz
A NAV törvény 51. § (1) bekezdését érintő módosítás a büntetőeljárásban résztvevő és az eljárás
alól magát kivonni kívánó személy büntetőeljárásban történő részvételének biztosítását célozza. A
módosítás indoka, hogy azokban az esetekben, amikor az ügy már bírósági szakban van, és a
korábban eljárt nyomozóhatóságnak olyan információk jutnak a tudomására, hogy a terhelt a
szökését, az elrejtőzését (vagy akár a saját halálának megrendezését) tervezi, úgy az információ
megerősítésére és kizárására vonatkozóan a hatályos törvényi szabályok szerint titkos
információgyűjtés lefolytatásának nincs helye, nincs erre felhatalmazott szerv; a megerősített
információk nélkül pedig a bíróság nem tud a szükséges intézkedések megtétele iránt intézkedni.
A rendelkezést érintő további módosítások olyan kiemelt részletszabályok, amelyek
alkalmazhatósága - a titkos információgyűjtéshez kötődő törvényi garanciák maradéktalan
érvényesülése végett - indokolja a törvényben történő nevesítést. Az együttműködői személyi kör a
felhatalmazott szervek eljárása alapjául szolgáló információ forrása, így kiemelt védelmet és
körültekintést igényel.
a(z) 352. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés a NAV személyi állományának képzését szolgáló továbbképzési rendszer
megalkotására vonatkozó miniszteri rendelet kiadására.
a(z) 353. §-hoz
A rendelkezés biztosítja azt, hogy még az egyébként az érintettre kedvező munkáltatói intézkedések
(pl. vezetői munkakörbe helyezése) se járhassanak az érintett illetményének csökkenésével az
illetménykülönbözet alkalmazása körében.
a(z) 354. §-hoz
A Hszt. 72/B. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a rendészeti alapvizsga, illetve a rendészeti
szakvizsga követelményének alkalmazását a fegyveres szerv sajátosságaira figyelemmel a miniszter
rendeletben legfeljebb 2014. december 31-ig elhalassza. Ezen felhatalmazás alapján, a külön
miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően a NAV tekintetében a rendészeti alapvizsga, illetve
a rendészeti szakvizsga követelménye a NAV-ban 2015. január 1-jétől kerül alkalmazásra. Indokolt
ugyanakkor, hogy a szabályozási cél sérelme nélkül az érintetti kör számára bizonyos feltételek
254
mellett a szakvizsga letétele alóli mentesülés biztosított legyen. A rendészeti szakvizsga, mint
jogintézmény bevezetésének célja a szolgálati feladatok magas szakmai színvonalon történő ellátása
volt. A Javaslatban meghatározott - együttes - mentesülési feltételek biztosítják, hogy a szakvizsga
alól csak olyan személy legyen mentesítve, aki rendelkezik az általános, illetve speciális rendészeti
ismeretekkel, továbbá rendelkezik a szükséges általános közigazgatási ismeretekkel is, ezért
esetükben a szakvizsga alóli mentesítés indokolt.
a(z) 355. §-hoz
Technikai jellegű módosítás, a hatályos szabályozás azonos tartalommal a 98/P. §-ban tartalmazza a
rendelkezést.
a(z) 356. §-hoz
A kiemelt munkáltatói jogköröket szabályozó 7. számú melléklet módosításának célja egyrészt a
fegyelmi eljárással kapcsolatos fogalmi pontosítások, másrészt a táblázat könnyebb
áttekinthetőségének megteremtése, segítve ezzel a jogalkalmazást.
a(z) 357. §-hoz
Szövegcserés rendelkezések.
a(z) 358. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
XI.	FEJEZET
EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
39.	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
a(z) 359. §-hoz
A gépjármű-nyilvántartás egyes adatainak az állami adó- és vámhatóság általi átvételét biztosítja a
módosítás, továbbá, tekintettel arra, hogy az állami adó- és vámhatóságnak a tevékenységéhez
gépjármű-nyilvántartás adataira több év távlatában van szüksége, az adatkezelés időtartama 7 évben
került meghatározásra.
40.	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
módosítása
a(z) 360. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi a NAV részéről az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére - az
elektronikus úton teljesített - célhoz kötött adatátadást
a(z) 361. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi a NAV számára az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által - az
elektronikus úton teljesített - célhoz kötött adatátadást, illetve a FELIR-hez történő közvetlen
hozzáférést.
a(z) 362. §-hoz
A módosítás szerint a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet az e
tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi
nettó árbevétele alapján, a főszabálytól eltérően sávosan meghatározott, 0-6%-ig terjedő
255
élelmiszerlánc felügyeleti díj fizetésére kötelezett. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet megillető
felügyeleti díjat az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában, a többéves tervben és az éves ellenőrzési
tervben meghatározott feladatok végrehajtására kell fordítani.
41.	Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal
arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása
a(z) 363. §-hoz
A módosítás alapján az úttestbe épített áthajtásos tömegmérő pontok is az UD rendszer részét
képezik.
a(z) 364. §-hoz
A módosítás célja szövegpontosítás, mivel az ellenőrzési tevékenység fogalmába eddig is
beletartozott az ellenőrzés céljára történő kiválasztás, melyet most az egyértelmű jogértelmezés
érdekében konkrétan tartalmaz a módosított szövegrész.
a(z) 365. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az állami adó- és vámhatóságnak a tevékenységéhez az útdíj szedő birtokában
lévő adatokra több év távlatában van szüksége, nem elegendő a díj megfizetésére irányuló követelés
elévülésének napjáig meghatározni az adatkezelés időtartamát. A módosítással 7 éves időtartam
került meghatározásra. A 7 éves időtartam meghatározása az állami adó-és vámhatóság által
lefolytatásra kerülő utólagos ellenőrzések során bír kiemelt jelentőséggel, hiszen egy-egy ilyen
típusú ellenőrzés akár évekkel azután merül fel, hogy az adat bekerült az UD rendszerbe. A
módosítás nélkül veszélybe kerül a rendszer fő célja, hiszen adatok, bizonyítékok nélkül nem tud a
hatóság élni a törvényben biztosított eszközeivel.
Az Útdíjtv. szerinti felügyeleti szerv által nyilvántartott adatok köre kiegészül a gépjármű,
gépjárműszerelvény össztömegével, tengelyterhelésével, valamint méretével, mely adatokat az
állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából fehasználhat.
a(z) 366. §-hoz
A módosítás felhatalmazást biztosít a közlekedésért felelős miniszternek az úttestbe épített
áthajtásos tömegmérő pontok működtetése részletszabályainak rendeleti szintű megalkotására.
XII.	Fejezet
A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
42.	A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása
a(z) 367. §-hoz
A Ktdt. tárgyi hatálya kiegészül az egyéb műanyag termék, az egyéb vegyipari termék, valamint az
irodai papír termékkörökkel.
a(z) 368. §-hoz
A módosítás a Ktdt. alá bevont egyéb műanyag termékre, egyéb vegyipari termékre és az irodai
papírra vonatkozóan adja meg azt a maximális mennyiséget, amely alatt a kötelezett csekély
mennyiségű kibocsátóként átalánydíj-fizetés választására jogosult.
256
A Ktdt. tárgyi hatályának kiszélesítése miatt az értelmező rendelkezések kiegészítésre szorultak a
törvény vonatkozásában alkalmazandó „irodai papír” definícióval.
a(z) 369. §-hoz
A hatályos környezetvédelmi termékdíj szabályozás jelenleg nem ad lehetőséget arra, hogy a
termékdíjköteles csomagolószer (kifejezetten a raklap) gyártója mentesülhessen a termékdíj
megfizetése alól, ha a belföldön gyártott termékdíjköteles termék tulajdonjogát belföldön adja át a
külföldi vevő részére. A hatályos termékdíj szabályozás szerint abban az esetben mentesülhetne a
raklapok belföldi gyártója a termékdíj megfizetése alól ennél a speciális exportnál, ha a külföldi
vevő Magyarországon ipari termékdíj raktárt létesítene és az újrahasználható csomagolószerekre
vonatkozó engedélyezett bérleti rendszert üzemeltetne. Mindezek azonban jelentős adminisztrációs
terhet rónának a külföldi tulajdonosra és a külföldi gyártású raklapok beszerzésére ösztönöznék. A
módosítás feloldja a hazai raklapgyártókkal szemben fennálló versenyhátrányt. A módosítás
hiányában felmerül az érintett hazai gyártóknál a tevékenység megszüntetésének kockázata, ami
munkahelyek megszűnését eredményezheti az ország olyan területein, ahol a munkahely kínálat
jelenleg is alacsony.
a(z) 370. §-hoz
Az új rendelkezés értelmében nem minősül forgalomba hozatalnak, ezáltal nem eredményez
termékdíj kötelezettséget az olyan apport, jogutódlásos megszűnés és üzletág-átadás, amely nem jár
általános forgalmi adó fizetési kötelezettséggel.
a(z) 371. §-hoz
Pontosításra kerül a külföldről behozott áru csomagolásának a lebontásával keletkező termékdíj
kötelezettség keletkezésének a napja, amely az új termékkörök külföldről történő behozatala során
is alkalmazható.
a(z) 372. §-hoz
Kiegészítésre kerül a termékdíj-kötelezettség szerződéssel történő átvállalásának a lehetősége a
bércsomagoltatás esetével, továbbá az engedélyezett bérleti rendszer keretében történő csomagolás
létrehozása esetével.
a(z) 373. §-hoz
Emelkedik a reklámhordozó papír termékáram esetében a csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett
termékdíj átalánya. A Ktdt. tárgyi hatálya alá bevont egyéb műanyag termék, egyéb vegyipari
termék és irodai papír termékkörök esetén csekély mennyiségű kibocsátónak minősülő kötelezettek
számára fizetendő átalánydíj mértékét a 2.§ 6. pontjában ezen új termékkörökre meghatározott
maximális kibocsátható tömeg és a termékkörhöz tartozó termékdíjtétel szorzatának kerekítése adja
meg.
a(z) 374. §-hoz
Az Országgyűlés Ktdt. 3. §-át új (3a) bekezdéssel egészítette ki, továbbá a 2014. évet megelőzően a
Ktdt. végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. § (1)
bekezdésében található gyártási selejtre, hulladékra vonatkozó rendelkezéseket a törvénybe helyezte
át. A módosítás, ami 2014. február 25-én lépett hatályba, azt eredményezte, hogy a 2014. január 1.
és február 25. közötti időszakban keletkezett technológiai folyamatba visszavezetett maradék anyag
vagy selejt felhasználása esetén a kötelezettnek fizetési és adminisztrációs terhe merült fel. A
módosítás mentesíti a fizetési és adminisztrációs kötelezettség alól az érintett gazdálkodókat.
a(z) 375. §-hoz
257
A kiegészítés célja, hogy azokat a 2015. január 1-jét megelőzően csekély mennyiségű kibocsátóként
már bejelentkezett kötelezetteket, akik a módosító törvény által meghatározott további termékkörök
tekintetében szintén csekély mennyiségű kibocsátónak minősülnek, az ismételt bejelentkezés alól
felmentése.
a(z) 376. §-hoz
A Ktdt. 1. számú melléklete határozza meg a termékdíjköteles termékek vámtarifaszámok alá
osztályozott, kibővített körét. A melléklet nem csak az egyéb műanyag termékek, egyéb vegyipari
termékek és az irodai papír termékkörökhöz tartozó vámtarifaszámokkal bővült, hanem
kiegészítésre került a termékdíjköteles csomagolószerek, továbbá az elektromos, elektronikai
berendezések köre is. Az elektromos, elektronikai termékek körének kibővítését indokolja, hogy az
Európai Uniós WEEE szabályok bevezetésekor kötelező lesz a minimális hasznosítási ráta elérése.
A Ktdt. 2. számú mellékletében a környezetvédelmi termékdíj díjszerkezetének módosítását
követően kialakított díjtételek szerepelnek. A díjak átalakítása a kötelezettek számára egyszerűbb,
átláthatóbb rendszert hoz létre, valamint elősegíti a várható bevételek gyors és átlátható tervezését
azáltal, hogy egységesíti - egyes esetekben csökkentéssel, más esetben növeléssel - az egyes
termék- és anyagáramokhoz tartozó díjtételeket.
A Ktdt. 3. számú melléklete tartalmazza az egyéni hulladékkezelést teljesítőkre vonatkozó egyes
termék- és anyagáramok termékdíj tételeinek meghatározásához szükséges értékeket és képleteket.
a(z) 377. §-hoz
A kereskedelmi csomagolás kategória alatt csupán a fémből készült italcsomagolások maradnak, a
további anyagokból (műanyag, papír-műanyag társítás, üveg) készült italcsomagolásokra az alap
díjtétel kerül alkalmazásra. A kereskedelmi csomagolás kategória teljes kivezetésére a
későbbiekben kerülhet sor, a fokozatosság elvét követve.
A módosítás a kisebb terjedelmű, szövegcserével elvégezhető kapcsolódó pontosításokat
tartalmazza.
a(z) 378. §-hoz
A módosításhoz kapcsolódó hatályon kívül helyezésre kerülő rendelkezéseket tartalmazza.
XIII.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
43.	Hatályba léptető rendelkezések
a(z) 379. §-hoz
A Javaslat a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.
44. Jogharmonizációs záradék
a(z) 380. §-hoz
A Javaslat a jogharmonizációs záradékot tartalmazza.
45.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
a(z) 381. §-hoz
258
Az Alaptörvény sarkalatosságára vonatkozó követelménynek való megfelelésről szóló rendelkezés.
46.	Jogszabály tervezetének egyeztetése
a(z) 382. §-hoz
Az Európai Unió részére való bejelentési kötelezettségekhez szükséges záradék.
MELLÉKLET
1.	melléklethez
1.	A pontosítás a teljes életre szóló életbiztosításokra vonatkozóan pótolja - a kamatjövedelem
adózásának szabályaihoz hasonlóan - a díjfizetés szüneteltetésének esetén alkalmazandó
szabályt.
2.	Az adómenteséget megállapító rendelkezés kiegészítése azzal, hogy a Pápai Hús 2013 Kft.
élőállat -beszállítói közül a termelői csoportoknak és forgalmazóknak adott támogatás általános
csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
3.	A lakáscélú felhasználás fogalma kiegészül a lakáscélú állami támogatásokról szóló
kormányrendelet szerinti akadálálymentesítéssel.
4.	A jogalkalmazást segítő pontosítás. A rendelkezés a termőföld átruházásából származó
jövedelem adómentességét meghatározó feltételek kiegészítése azzal, hogy az 5 vagy 10 éves
hasznosítási időszak kezdőnapja a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés
keltét követő 12. hónap utolsó napja. Az egyéb feltételek tekintetében a rendelkezés tartalma
változatlan.
2.	melléklethez
1.	Az ültetvény jelenleg hatályos fogalma a gyümölcsfaültetvények és a bogyósgyümölcs-
ültetvények közül csak a leggyakrabban telepített gyümölcsfajtákat sorolja fel. A Javaslat a
fogalom módosításával kiterjeszti az értékcsökkenés alkalmazásának lehetőségét valamennyi
telepíthető gyümölcsfajtára, egyidejűleg a szőlőültetvények területnagyságának 1000
négyzetméterre történő emelésével összhangot termet a más jogszabályokban használt ültetvény
fogalommal.
2.	Az egyéni vállalkozó költség-elszámolási szabályainak kiegészítése azzal, hogy értékcsökkenési
leírás a tárgyi eszköznek minősülő ingó vagyontárgyakra is elszámolható. Az ingó vagyontárgy
beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe, az ingyenesen
szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el.
3.	A leghátrányosabb helyzetű térségekben, településeken üzembe helyezett gépek, berendezések
beruházási költségének egy összegű értékcsökkenési leírásként való elszámolására vonatkozó új
uniós jogszabályok átvezetése.
3.	melléklethez
A kisvállalkozói adókedvezmény támogatásként való figyelembevételével kapcsolatos uniós
jogszabályi hivatkozások átvezetése.
4.	melléklethez
A Javaslat szerint az adózó az üzleti vagy cégérték után a társasági adóban terv szerinti
értékcsökkenési leírást 10 százalékos mértékkel érvényesíthet, a bekerülési értékre vetítve feltéve,
hogy adóbevallásában nyilatkozik arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének
259
körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének. A javaslat révén kiszámíthatóbb
lesz a goodwill elszámolásának társasági adózási hatása
5.	melléklethez
A hiány bizonyos körülmények fennállása esetén nem minősül a vállalkozás érdekében felmerülő
költségnek, ráfordításnak. Ez a rendelkezés 2001. január 1-je óta változatlan formában van
hatályban, ezért az azóta szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján időszerűvé vált az aktualizálása.
Az adóalap védelmét is figyelembe véve alapvető szempont, hogy a normális, szokásos hiány miatt,
illetve, ha a hiányból eredő pénzügyi veszteség a vállalkozásnak megtérül, nem kell az adóalapot
növelni. A korábbi szövegezés logikája szerint ugyanakkor hiába lehetett megállapítani, hogy a
hiány a megfelelő gondosság mellett is felmerül, azonban ha az adózó nem tett meg mindent a
veszteség mérséklésére, az eredménynövelési kötelezettség mégis fennállt. A javaslat szerint az
adóalap növelése csak abban az esetben szükséges, ha a nem megfelelő gondosság és a mérséklésre
való törekvés elégtelensége együttesen megállapítható. A gondosság és az ésszerű gazdálkodás
követelményeinek a rendelkezés vonatkozásában történő értelmezését segíti, a jogalkalmazást
könnyíti a példálózó jellegű felsorolás kibővítése.
A felsőoktatási támogatási megállapodás alapján juttatott összeg a társasági adó alapjában elismert
ráfordításnak minősül.
6.	melléklethez
A Javaslat a 2013/61/EU tanácsi irányelvvel összhangban tartalmazza Mayotte EUMSZ szerinti
jogállásának változása miatt szükséges rendelkezéseket.
7.	melléklet
A Javaslat - az élő- és félsertés értékesítésére vonatkozó áfa kulcs csökkentésének pozitív
tapasztalataiból kiindulva - a szarvasmarhafélék, juh és kecske termékpályákon tapasztalható áfa
csalások és számla nélküli értékesítések visszaszorítása érdekében 2015. január 1-jétől 27%-ról 5%-
ra csökkenti a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) és
vágott testek értékesítésére alkalmazandó áfa kulcsot.
8.	melléklethez
A Javaslat az adóbiztosíték nyújtása és felszabadítása, valamint a kiraktározási okmányon
feltüntetendő adószám tekintetében határoz meg előírásokat arra az esetre, ha a kiraktározó az Áfa
tv. 89/A. §-a szerint az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg az adókötelezettségek teljesítésére.
9.	melléklethez
A Javaslat rögzíti, hogy a Norvég Királyság tekintetében is fennállónak kell tekinteni az áfa
visszatérítésre vonatkozó viszonosságot.
10.	melléklethez
Az acéliparban tapasztalt áfa csalások visszaszorítása érdekében - a 2013/43/EU tanácsi irányelv
adta lehetőséggel élve — bevezetendő fordított adózás alá kerülő termékek körét pontosítja a
törvény.
11.	melléklethez
A feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés, valamint a fiktív cégalapítások visszaszorítása
érdekében a javaslat havi általános forgalmi adó bevallási kötelezettséget ír elő az adóévben jogelőd
nélkül újonnan alakult adózók számára. Az adózó a havonkénti áfa bevallásra a megalakulástól
számított adóévet követő év utolsó napjáig kötelezett.
260
Ugyanezen indokok alapján az éves általános forgalmi adó bevallásra kötelezett adózó köteles
negyedéves áfa-bevallásra áttérni abban az esetben, ha az adóévet megelőző második évben
teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének összege meghaladta az 50 millió
forintot.
Az új Ptk. fogalmi rendszerének módosulásával összefüggő módosítás.
12.	melléklet
A 2011/16/EU irányelv 8. cikkének jogharmonizációs célú hazai átvétele érdekében szükség van
arra, hogy az állami adóhatóság rendelkezzék információval az uniós adóügyi illetőségű személyek
magyarországi termőföld haszonbérbeadásából származó jövedelméről. Mivel a hatályos szabályok
alapján az állami adóhatóság az említett információval nem rendelkezik, ezért szükséges az erre
vonatkozó jegyzői adatszolgáltatási kötelezettség előírása.
13.	melléklethez
A hatályos szabályok értelmében, ha az adóalany Közösségi ügyletben vesz részt összesítő
nyilatkozatot kell adnia. Az összesítő nyilatkozatadási gyakoriság az adóalany bevallási
gyakoriságához igazodik. Azonban, ha az adóalany ugyan negyedéves bevalló, de a Közösségen
belüli adómentes értékesítése a tárgynegyedévben meghaladja a megadott küszöbértéket (50 000
EUR megfelelő pénzösszeg), az összesítő nyilatkozatát havonta kell benyújtania. Jelenleg a fordított
relációjú ügyletekre nincs ilyen áttérési szabály, ugyanakkor a Közösségi kereskedelem kiemelt
kockázatot jelent az adócsalások terén. így indokolt az adóalany bevallási gyakoriságától
függetlenül havi összesítő nyilatkozatadási kötelezettséget előírni azoknak az adóalanyoknak, akik
tárgyévi Közösségen belüli termékbeszerzése meghaladja a meghatározott küszöbértéket (50 000
EUR megfelelő pénzösszeg).
14.	melléklethez
A melléklet I-III. alcíme az Art. 22/E. § (1) bekezdésében meghatározott, valamennyi jogcímen
történő bejelentési kötelezettség esetére meghatározza a bejelentési kötelezettség teljesítésére
kötelezett személyeket, valamint a bejelentés határidejét, a bejelentendő adatok körét, az
adatmódosítás lehetőségét. A bejelentésre az EKAER elektronikus felületén kerül sor, minden
egyes bejelentéshez (fuvarozáshoz) külön azonosító számot (EKAER számot) állapít meg az állami
adó- és vámhatóság. Az EKAER szám érvényességi ideje 15 nap. Az EKAER számot a bejelentésre
kötelezett köteles a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátani annak érdekében,
hogy hatósági ellenőrzés során e személy is rendelkezzen az azonosító számmal.
A melléklet IV. alcíme meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket mind a kockázatos
élelmiszerek, mind az egyéb kockázatos termékek tekintetében szükséges teljesíteni ahhoz, hogy
valaki EKAER számot kaphasson. A feltételrendszer az élelmiszerek tekintetében szigorúbb,
tekintettel a hatályos élelmiszerbiztonsági szabályokra is. Fontos szabály, hogy a nem megfelelő
mértékű biztosíték nyújtása esetén nem lehet új EKAER számot kiadni.
Rögzíti a szabályozás a kockázati biztosíték számítási módját és a folyamatosan rendelkezésre álló
pénzösszeg mértékét. Tekintettel arra, hogy egy gazdálkodó egyszerre több szállítmányt is indít,
illetve több szállítmány úton lévő, szükséges kimondani, hogy ilyenkor nem valamennyi
szállítmányt kell kockázati biztosítékkal fedezni, csupán a legmagasabb értékűt. A kockázati
biztosítéknyújtási kötelezettség teljesíthető közvetlenül az állami adóhatóság által vezetett,
elkülönített letéti számlára fizetéssel vagy garancia nyújtásával. Annak érdekében, hogy az adózó
eleget tudjon tenni a biztosítéknyújtási kötelezettségének, az állami adóhatóság elektronikus
felületen biztosítja a lekérdezés, nyomon követhetőség lehetőségét.
261
Az ún. minősített adózók, valamint a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplő adóalanyok e
minőségüknél fogva mentességet élveznek a biztosítéknyújtási kötelezettség alól. A mentesség
feltételeinek fennállását az állami adóhatóság folyamatosan vizsgálja.
A kockázati biztosíték fő funkciója, hogy az állami adóhatóság felé fennálló adótartozás esetén a
hatóság a követelését érvényesíteni tudja. A fennálló tartozás kockázati biztosítékból való
érvényesítéséhez a törvény rögzíti az elszámolási szabályokat. Abban az esetben, ha a rendelkezésre
álló összeg nem nyújt fedezetet valamennyi tartozásra, akkor az elszámolási szabály az egyes
adónemekre sorrendiséget határoz meg. A kockázati biztosíték visszautalásának részletes szabályait
is meghatározza a törvény, a visszautalás, illetve a garanciaszerződés felmondásához történő
hozzájárulás kérelemre történik.
15.	melléklethez
A kiemelt munkáltatói jogköröket szabályozó 7. számú melléklet módosításának célja egyrészt a
fegyelmi eljárással kapcsolatos fogalmi pontosítások, másrészt a táblázat könnyebb
áttekinthetőségének megteremtése, segítve ezzel a jogalkalmazást.
16.	melléklethez
A Ktdt. 1. számú melléklete határozza meg a termékdíjköteles termékek vámtarifaszámok alá
osztályozott, kibővített körét. A melléklet nem csak az egyéb műanyag termékek, egyéb vegyipari
termékek és az irodai papír termékkörökhöz tartozó vámtarifaszámokkal bővült, hanem
kiegészítésre került a termékdíjköteles E+E berendezések köre is. Az E+E termékek körének
kibővítés indokolja, hogy az Európai Uniós WEEE szabályok bevezetésekor kötelező lesz a
minimális hasznosítási ráta elérése.
17.	melléklethez
A Ktdt. 2. számú mellékletében a környezetvédelmi termékdíj díjszerkezetének módosítását
követően kialakított díjtételek szerepelnek. A díjak átalakítása a kötelezettek számára egyszerűbb,
átláthatóbb környezetvédelmi kategorizálási rendszert hoz létre, valamint elősegíti a várható
bevételek gyors és átlátható tervezését azáltal, hogy egységesíti - egyes esetekben csökkentéssel,
más esetben növeléssel - az egyes termék- és anyagáramokhoz tartozó díjtételeket. A
reklámhordozó papír esetében ugyanakkor ettől eltérően emelkedik a termékdíjtétel.
18.	melléklethez
A Ktdt. 3. számú melléklete tartalmazza az egyéni hulladékkezelést teljesítőkre vonatkozó egyes
termék- és anyagáramok termékdíj tételeinek meghatározásához szükséges értékeket és képleteket.
262