﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/1706. számú törvényjavaslat
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi
CXXIX. törvény módosításáról
Előadó:
dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
2014. október
1
2014. évi .... törvény
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi
CXXIX. törvény módosításáról
1.	§
(1)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. § (1) bekezdés l) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő m) és n) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya alá tartozik:)
„l) a földtani kutatás, ide nem értve a nukleáris létesítmény, radioaktívhulladék-tároló és radioaktív
hulladék átmeneti tárolója telephelyének vizsgálatához, értékeléséhez, telepítéséhez szükséges
földtani kutatást,
m) a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények
létesítéséhez szükséges ásványi nyersanyag kinyerő helyek létesítése, üzemeltetése, megszüntetése,
n) az a)-m) pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és
berendezések, valamint a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék
átmeneti tárolója telephelyének vizsgálatához, értékeléséhez, telepítéséhez szükséges földtani
kutatást szolgáló sajátos építmények.”
(2)	A Bt. 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján végzett, valamint
katasztrófaveszély vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet elhárításához szükséges
ásványi nyersanyag kitermelésre a 3. §, 20. §, 25. §, 41. §, 41/A. § és 44. § rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
2.	§
(1)	A Bt. 3. § (1a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ásványi nyersanyag a kitermeléssel)
„a) az (1b) bekezdés szerinti eset kivételével a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági
engedéllyel rendelkező,”
(személy tulajdonába kerül.)
(2)	A Bt. 3. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a vasúti közlekedésről szóló törvény alapján a
magyar állam nevében és javára eljáró építtető részére kiadott, a bányafelügyelet engedélyétől
eltérő, más hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel nem kerül ki a
magyar állam tulajdonából. A kitermelt ásványi nyersanyagnak az építtető által, az engedélyben
foglalt tevékenységgel össze nem függő célra történő felhasználására, hasznosítására a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal kötött megállapodás alapján a
nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az állami vagyonról szóló törvényben szabályozott
feltételekkel és módon kerülhet sor.
2
(1c) Az anyagnyerő helyről kitermelt és a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját
szolgáló önkormányzati tulajdonú közcélú vízilétesítménybe beépített ásványi nyersanyag az
önkormányzat tulajdonába kerül.”
3.	§
(1)	A Bt. 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bányafelügyelet engedélyezi:)
„b) a bányatelek megállapítását követően az ásványvagyon feltárását és kitermelését, valamint a
kitermelés szüneteltetését,”
(2)	A Bt. 5. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bányafelügyelet engedélyezi:)
j a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezések és rendszerek engedélyköteles
létesítését, javítását, átalakítását, használatbavételét, továbbá a nyomástartó berendezést vizsgáló
szakértői és felügyeleti tevékenység folytatását,”
(3)	A Bt. 5. § (1) bekezdése a következő k)-m) ponttal egészül ki:
(A bányafelügyelet engedélyezi:)
„k) a földtani kutatást,
l) a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények
létesítéséhez szükséges ásványi nyersanyag kinyerő helyek létesítését, üzemeltetését,
megszüntetését,
m) az ásványvagyon-gazdálkodási célokat szolgáló, a szénhidrogén kutatása és kitermelése során
alkalmazott rétegrepesztést, rétegsavazást, gázbesajtolást, rétegenergia pótlást, valamint a
rétegrepesztési technológia és rétegenergia pótlás céljából alkalmazott vízbesajtolást.”
(4)	A Bt. 5. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A bányafelügyelet kutatási engedélyt nem ad, bányatelket nem állapít meg, valamint az (1)
bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet - a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv
jóváhagyási kérelem kivételével - elutasítja, ha
a)	a kérelmezőnek koncessziós díj, bányajáradék, felügyeleti díj, jogerős és végrehajtható
határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj vagy bírság
tartozása van, vagy
b)	a kérelmező a bányajáradék bevallására vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette.”
4.	§
A Bt. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bányafelügyelet a bányászati jog átruházása iránti kérelmet elutasítja, ha
3
a)	a bányászati jog átadójának vagy átvevőjének bányajáradék, felügyeleti díj, jogerős és
végrehajtható határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj
vagy bírság tartozása van, vagy
b)	a bányászati jog átadója vagy átvevője a bányajáradék bevallására vonatkozó kötelezettségét nem
teljesítette.”
5.	§
A Bt. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A koncessziós pályázatra kijelölni tervezett zárt területeket a bányafelügyelet közzéteszi.
Koncessziós pályázatra kijelölni tervezett területre belföldi vagy külföldi jogi és természetes
személy tehet javaslatot. A bányafelügyelet a közzététel során a javaslatot csak akkor veszi
figyelembe, ha az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesül, és a kijelölés nem ütközik a (3) bekezdés
rendelkezésébe.”
6.	§
(1)	A Bt. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Bányajáradékot fizet:
a)	a bányavállalkozó,
b)	az 1. § (2) bekezdése szerinti tevékenységre engedéllyel rendelkező, az 1. § (7) bekezdése
szerinti engedélyes, valamint a 3. § (1a) bekezdés b) pontja szerint kitermelésre jogosult, és
c)	a geotermikus energiát kitermelő jogalany
az általa kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia, illetve föld alatti szénelgázosítással
történő kitermelés esetében az általa igénybevett ásványi nyersanyag után.”
(2)	A Bt. 20. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3 a) A bányajáradék mértéke
a)	az 1. § (7) bekezdése szerinti más hatósági engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt
tevékenységgel össze nem függő célra, vagy
b)	a 3. § (1a) bekezdés b) pontja szerint a katasztrófaveszély vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti
veszélyhelyzet megszűnését követően más célra
felhasznált, hasznosított vagy értékesített ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek
az 50%-a.”
(3)	A Bt. 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A bányajáradék mértéke 0% a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával
kitermelt szénhidrogén mennyisége után.”
(4)	A Bt. 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem kell bányajáradékot fizetni
4
3
a)	az 1. § (7) bekezdése szerinti esetben, az építési engedély alapján kitermelt 500 m -t meg nem
haladó ásványi nyersanyag mennyisége után, függetlenül a felhasználás céljától,
b)	a közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a vasúti közlekedésről szóló törvény szerint a
magyar állam nevében és javára eljáró építtető részére kiadott, a bányafelügyelet engedélyétől
eltérő, más hatósági engedély alapján végzett tevékenység során kitermelt ásványi nyersanyag
mennyisége után,
c)	az anyagnyerő helyről kitermelt és a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló
önkormányzati tulajdonú közcélú vízilétesítménybe beépített ásványi nyersanyag után,
d)	a 30 Co-ot el nem érő energiahordozóból kinyert geotermikus energia után,
e)	a kitermelt geotermikus energia 50%-ot meghaladóan hasznosított mennyisége után, valamint
f)	a vízjogi engedély alapján gyógyászati (balneológiai) célra hasznosított termálvíz visszahűtéséből
származó geotermikus energiának (hőenergiának) az engedélyes saját céljára történő hasznosítása
után.”
7.	§
A Bt. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az első feltárási, kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyását követően a bányavállalkozónak
a bányabezárás (mezőfelhagyás), illetve tájrendezés bányafelügyeleti elfogadásáig folyamatosan
rendelkeznie kell hatályos kitermelési, szüneteltetési, bányabezárási vagy tájrendezési műszaki
üzemi tervvel.”
8.	§
(1)	A Bt. 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tervezett kutatási időszakra a koncessziónál előírt határidőt a kutatás engedélyezése esetében
is alkalmazni kell.”
(2)	A Bt. 22. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A bányavállalkozó a kutatási tevékenység befejezésétől, de legkésőbb az engedélyezett
kutatási időszak utolsó napjától számított öt hónapon belül köteles kutatási zárójelentést benyújtani
a bányafelügyelethez. A határidő elmulasztása esetén, vagy ha a bányafelügyelet a kutatási
zárójelentést jogerős és végrehajtható határozatában elutasította, a bányavállalkozó kutatási joga
megszűnik.”
9. §
A Bt. a 22/C. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A földtani kutatás
22/D. § (1) A földtani kutatásra a bányafelügyelet földtani kutatási engedélyt ad. Földtani kutatást
koncessziós pályázatra kijelölt területen engedélyezni nem lehet. A földtani kutatás kőolaj, földgáz,
5
valamint a szén-dioxid gáz kitermelésére vagy a föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelek és
geotermikus védőidom területén vagy kőolaj, földgáz, valamint szén-dioxid gáz kutatási területen
akkor engedélyezhető, ha ahhoz a bányászati jog jogosultja hozzájárult.
(2)	A földtani kutatási engedélyben lehatárolt térrészre a földtani kutatási engedély hatálya alatt
újabb azonos célú földtani kutatás nem engedélyezhető.
(3)	A földtani kutatási engedély alapján a földtani kutatásra jogosult a földtani kutatási engedélyben
lehatárolt térrészben jogosult az engedélyben meghatározott célból a földkéreg anyagi, szerkezeti és
fejlődéstörténeti sajátosságainak megismerésére szolgáló műszeres mérések, vizsgálatok, fúrások
elvégzésére, mintavételezésre, valamint bányászati kutatóépítmények kivitelezésére.
(4)	Földtani kutatást csak földtani szakértői engedéllyel rendelkező személy vezethet.
(5)	A földtani kutatásról összefoglaló földtani jelentést kell készíteni, amelyet a kutatás
befejezésétől számított 6 hónapon belül kell a bányafelügyeletnek benyújtani. Az összefoglaló
földtani jelentés benyújtását megelőzően, vagy a benyújtás elmulasztása esetén, vagy ha az
összefoglaló földtani jelentést a bányafelügyelet jogerős és végrehajtható határozatában elutasította,
a kutatás során megismert földtani adatokat a földtani kutatásra jogosult nem használhatja fel, és
nem hasznosíthatja.
(6)	A földtani kutatási engedély hatályát veszti, ha a földtani kutatásra jogosult a kutatási
tevékenységet a földtani kutatási engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 6
hónapon belül nem kezdi meg.
(7)	Ha a földtani kutatási engedély iránti kérelem olyan földtani szerkezetre vonatkozik, amelyre
más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a földtani kutatási engedély iránti
kérelmet benyújtó a 22. § (10) és (11) bekezdése szerint köteles eljárni.
(8)	A földtani kutatási engedélyt kérelmező köteles a (7) bekezdés szerinti megállapodást a földtani
kutatási engedély iránti kérelméhez mellékelni. Megállapodás hiányában az együttműködés
szükségességéről és tartalmáról a bányafelügyelet a földtani kutatási engedély jóváhagyására
irányuló eljárás során dönt.
(9)	A földtani kutatásra jogosult köteles a 41. § (7) bekezdése szerinti biztosítékot nyújtani.”
10. §
A Bt. 24. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő cím lép:
„A szénhidrogén szállítóvezeték, a földgázelosztó és -célvezeték, valamint -tároló létesítmény,
egyéb gáz- és gáztermékvezeték létesítése és üzemeltetése”
11. §
(1)	A Bt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bányavállalkozó a bányászati tevékenység, valamint a földtani kutatásra jogosult a földtani
kutatás során nyert földtani adatokat évente köteles az állami földtani feladatokat ellátó szervnek
megküldeni.”
(2) A Bt. 25. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
6
„(2a) A3. § (1a) bekezdésében meghatározott személy az adott évben kitermelt ásványi
nyersanyagonkénti mennyiséget köteles a tárgyévet követő év február 28-ig a bányafelügyeletnek
bejelenteni.”
(3)	A Bt. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Üzleti titokként kell kezelni
a)	a bányavállalkozó által a kutatás során szolgáltatott adatokat a kutatási jog megszűnéséig, de
legkésőbb a bányatelek megállapítására irányuló kérelem jogerős elbírálásáig,
b)	a bányatelken belül a bányavállalkozó által szolgáltatott földtani adatokat a bányászati jog
megszűnéséig, de legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettség időpontjától számított három évig,
c)	a földtani kutatás engedélyese által szolgáltatott adatokat az összefoglaló földtani jelentést
elfogadó határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig,
d)	az együttes művelési tervhez szolgáltatott földtani adatokat, a 29. § (2) bekezdése szerinti
műszaki üzemi terv teljesítési idejét követő három évig.
(3 a) Közérdekű adatnak minősül
a)	az elvégzett kutatások, illetve földtani kutatások helyére és idejére,
b)	a kutatási, illetve földtani kutatási adatok birtokosára,
c)	az éves kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére, a kinyert geotermikus energia
mennyiségére,
d)	a kitermelés, kinyerés helyére, és
e)	a bevallott bányajáradék összegére
vonatkozó információ.”
12. §
A Bt. 26/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a) és (6b)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 12. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével a bányateleken fennálló bányászati jog új
jogosultját - pályáztatást követően - a bányafelügyelet jelöli ki.
(6a) Ha az új jogosult kijelölése olyan bányatelek tekintetében történik, amelyen a bányatelek
megállapítását követően még kitermelési tevékenységet nem végeztek, akkor az új jogosult a
kijelöléstől számított öt éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Az ötéves
határidő a (4) bekezdésben foglaltak szerint meghosszabbítható. Az (5) bekezdésben foglalt
jogkövetkezményeket az új jogosult tekintetében is alkalmazni kell.
(6b) Ha az új jogosult kijelölése olyan bányatelek tekintetében történik, amelyen a bányatelek
megállapítását követően már megkezdték a kitermelést, akkor az új jogosult a kijelöléstől számított
egy éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Az egyéves határidő nem
hosszabbítható meg. Az egyéves határidőbe a kitermelés megkezdéséhez szükséges hatósági
engedélyek megszerzéséhez szükséges hatósági eljárások időtartama nem számít bele.”
13.	§
(1) A Bt. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
7
„(2) A bányavállalkozó a bányaüzembe felelős műszaki vezetőt és helyettest (a továbbiakban
együtt: bányaüzemi felelős műszaki vezető) köteles megbízni. Szénhidrogén bányaüzemben egyes
speciális bányászati tevékenységek tekintetében külön bányaüzemi felelős műszaki vezető is
megbízható. A bányaüzemi felelős műszaki vezetőt a bányafelügyelethez be kell jelenteni.”
(2)	A Bt. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bányafelügyelet a (3) bekezdés szerinti engedély kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba
veszi a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező
személyeket. A nyilvántartás tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes
személyazonosító adatait, iskolai végzettségének megnevezését és oklevelének számát.”
(3)	A Bt. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bányaüzemi felelős műszaki vezető felel a 27. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, a
műszaki előírások és bányabiztonsági szabályok bányaüzemben történő végrehajtásáért, valamint
megtartásuk ellenőrzéséért, e körben a bányavállalkozó képviselőjének minősül. Felelőssége nem
zárja ki a bányavállalkozó vagy beosztása, munkaköre alapján más személy felelősségét. Ha a
bányaüzemi felelős műszaki vezetői megbízás egyes bányászati tevékenységek tekintetében áll
fenn, a bányaüzemi felelős műszaki vezető felelőssége e körben kizárólagos.”
14.	§
A Bt. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Bt. a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29. § (1) Ha egy szénhidrogén lelőhely kutatási fázisú próbatermelésére, feltárására vagy
kitermelésére több bányavállalkozó jogosult, és valamennyi bányavállalkozó rendelkezik a
kitermeléshez szükséges feltételekkel, úgy a szénhidrogén mező feltárására és kitermelésére a
bányavállalkozóknak együttes művelési tervet kell készíteni. Az együttes művelési tervben meg kell
határozni a kitermelés sorrendjét, mennyiségét és feltételeit, továbbá az ásványvagyon védelmét. A
bányavállalkozók kötelesek szolgáltatni az együttes művelési terv elkészítéséhez szükséges földtani
adatokat. A bányafelügyelet az adatszolgáltatást nem teljesítő bányavállalkozót kötelezi a földtani
adatok szolgáltatására.
(2)	A bányavállalkozók a feltárási, kitermelési tevékenységüket az együttes művelési terv alapján,
de önálló műszaki üzemi terv szerint végzik. Ha a bányavállalkozók az együttes művelési tervet
nem készítik el az első műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelem benyújtásáig, az együttes művelési
tervet a bányafelügyelet készítteti el a bányavállalkozók költségére. Ha az együttes művelési tervet
a bányafelügyelet készítteti el, a műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárást az együttes művelési terv
elkészítéséig felfüggeszti.
29/A. § (1) Ha egymást fedő, vagy egymással közvetlenül vagy védőpillérek által érintkező szilárd
ásványi nyersanyaglelőhely kitermelésére több bányavállalkozó jogosult, a bányavállalkozóknak
feltárási, kitermelési tevékenységüket össze kell hangolniuk, és az erre vonatkozó megállapodást
közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalniuk. A megállapodás
létrejöttéhez a bányafelügyelet jóváhagyása szükséges. A felek a megállapodástól a bányafelügyelet
8
hozzájárulásával állhatnak el, azt a bányafelügyelet hozzájárulásával bonthatják fel, szüntethetik
meg, mondhatják fel vagy módosíthatják.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell:
a)	a bányászati tevékenységek végzésének feltételeit, meghatározva a műszaki, biztonsági és
környezetvédelmi feladatok sorrendjét és a végrehajtás módját, az együttműködésre kötelezett felek
költségviselésére vonatkozó szabályokat,
b)	a felszíni ingatlanok igénybevételének összehangolását, és
c)	az egymás tevékenységének kölcsönös biztosítására vonatkozó kifejezett rendelkezést.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti megállapodást a feltárási, kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása
iránti kérelemhez kell mellékelni. Megállapodás hiányában az együttműködés szükségességéről és
tartalmáról a bányafelügyelet a műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás során dönt.”
15. §
(1)	A Bt. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiesett bányajáradék pótlására a bányavállalkozó által fizetendő díj mértékének
meghatározásánál a jóváhagyott műszaki üzemi tervet vagy az alapjául szolgáló művelési tervet kell
figyelembe venni. A bányavállalkozó által fizetendő éves díj mértéke a szünetelést megelőző
kitermelési műszaki üzemi tervben az utolsó évre jóváhagyott kitermelési mennyiség értéke után a
20. § szerint meghatározott bányajáradék mértékének 30%-a.”
(2)	A Bt. 30. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A bányavállalkozó a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését elrendelő bányafelügyeleti
határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül köteles a 42. § szerinti
műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet benyújtani.”
(3)	A Bt. 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a bányavállalkozó a (4a) bekezdésben előírt kötelezettségét nem teljesíti vagy az általa
benyújtott bányabezárási műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet jogerős és végrehajtható
határozatával elutasította, vagy az eljárást jogerősen megszüntette, a koncessziós szerződés alapján
folytatott bányászati tevékenység esetén a koncessziós szerződés megszűnik, a bányafelügyeleti
engedély alapján folytatott bányászati tevékenység esetén a bányafelügyelet törli a bányavállalkozó
bányászati jogát.”
(4)	A Bt. 30. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az (5) bekezdés alapján
a)	a koncessziós szerződés megszűnik, a 12. § (3) bekezdésében, vagy
b)	a bányafelügyelet a bányászati jogot törli, a 26/A. § (6b) és (7) bekezdésében
foglaltakat kell alkalmazni.”
16. §
9
A Bt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A bányafelügyelet engedélye szükséges az 1. § (1) bekezdés a)-m) pontjában
meghatározott tevékenységek gyakorlásához szükséges építmények, létesítmények és berendezések,
továbbá a cseppfolyós propán-, bután gázok és ezek elegyei töltő és tároló létesítményeinek és
elosztóvezetékeinek, valamint egyes nyomástartó berendezések (a továbbiakban együtt: sajátos
építmények) építéséhez, használatbavételéhez, javításához, átalakításához, bontásához és
felhagyásához.
(2)	A bányafelügyelet azzal az építtetővel szemben, aki vagy amely
a)	a sajátos építményre vagy annak egy részére vonatkozó építési tevékenységet jogerős és
végrehajtható vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított engedély nélkül végzi,
b)	az építési tevékenységet az a) pontban meghatározott engedélytől eltérően végzi,
c)	a sajátos építményre vagy annak egy részére vonatkozó építési tevékenységet bejelentés nélkül
vagy attól eltérően végzi,
d)	sajátos építményt vagy annak részét a településrendezési eszközök és az általános érvényű
kötelező építésügyi előírások és biztonsági szabályzatok megszegésével létesít, vagy
e)	építési engedélyhez kötött sajátos építményt használatbavételi engedély nélkül használ
(a továbbiakban az a)-e) pont együttesen: szabálytalan építési tevékenység), bírságot szab ki,
továbbá az építtetőt az a)-d) pontok esetében eltiltja a tevékenység folytatásától, az e) pont esetében
eltiltja a használattól.
(3)	Ha a sajátos építményt a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerint létesítették, a bányafelügyelet
arra fennmaradási engedélyt adhat, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak vagy
megteremthetők. Ha a sajátos építményt a (2) bekezdés c) vagy d) pontja alapján létesítették, a
bányafelügyelet elrendeli a sajátos építmény bontását.
(4)	Nem lehet a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben bírságot kiszabni, ha a
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított építési engedélyt megsemmisítették, vagy
azt a bíróság hatályon kívül helyezte.”
17.	§
A Bt. „Létesítési előírások” alcíme a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § A bányafelügyelet által engedélyezett sajátos építmények tulajdonjoga - eltérő
megállapodás hiányában - az építtetőt illeti meg.”
18.	§
A Bt. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szénhidrogén-szállító-, földgázelosztó-, az egyéb gáz- és gáztermékvezeték (e §
alkalmazásában a továbbiakban együtt: vezeték), valamint a bányászati létesítmény és a célvezeték,
továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet
terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg. A vezeték és a célvezeték biztonsági övezete a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
15.	§ (3) bekezdése szerinti hatásterületnek is minősül.”
10
19.	§
A Bt. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bányavállalkozó, illetve a gázipari engedélyes köteles gondoskodni a biztonsági előírások
megtartásának ellenőrzéséről és a tevékenység felügyeletéről, továbbá arról, hogy a személyek, a
környezet és a vagyon védelmére kidolgozott üzemi szabályzatok a munkavállalók rendelkezésére
álljanak.”
20.	§
A Bt. 36. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult köteles azt a külszíni területet, amelynek
használhatósága a bányászati vagy földtani kutatási tevékenység következtében megszűnt vagy
lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas
állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (a továbbiakban: tájrendezés).
(2) A bányafelügyelet a tájrendezéshez szükséges feladatokról a műszaki üzemi terv, valamint a (4)
bekezdés szerinti használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezési tervének jóváhagyási
eljárása során dönt.”
21.	§
(1)	A Bt. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Bányakárnak minősülnek a bányászati és földtani kutatási tevékenységgel idegen ingatlanban,
épületben, az ingatlan más alkotórészében és tartozékában okozott, továbbá a vízelvonás folytán
keletkezett károk, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat
is.”
(2)	A Bt. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az esedékessé vált kártalanításban a bányavállalkozónak vagy a földtani kutatásra jogosultnak
meg kell kísérelni az egyezség létrehozását. Megegyezés hiányában a bányavállalkozó vagy a
földtani kutatásra jogosult a kártalanítás esedékessé válásától számított 30 napon belül, szakértői
véleménnyel alátámasztott összegű kártalanítást köteles a károsultnak kifizetni.”
22.	§
A Bt. 38. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Nem lehet szolgalmi jogot alapítani akkor sem, ha a bányászati létesítmény, a szénhidrogén-
szállítóvezeték és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték vasúti pályát, folyóvizek, csatornák területét
érinti. Az ilyen terület építési tevékenységgel történő igénybevételére és a létesítmények
11
üzemeltetésére az érintetteknek megállapodást kell kötni. A megállapodás alkalmas az építési
jogosultság igazolására.”
23.	§
A Bt. 38/A. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5b) Nem lehet vezetékjogot vagy használati jogot alapítani akkor sem, ha az elosztóvezeték vagy
a 38/D. § (1) bekezdésében meghatározott létesítmény vasúti pályát, folyóvizek, csatornák területét
érinti. Az ilyen terület építési tevékenységgel történő igénybevételére és a létesítmények
üzemeltetésére az érintetteknek megállapodást kell kötni. A megállapodás alkalmas az építési
jogosultság igazolására.”
24.	§
A Bt. 39. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bányafelügyelet a bányászati tevékenység befejezését követően megkeresi az illetékes
települési önkormányzatot a bányászati tevékenységgel vagy megszüntetett sajátos építményekkel
veszélyeztetett ingatlanra vonatkozó építési tilalom vagy korlátozás elrendelése érdekében.
(5)	A bányafelügyelet a bányatelek törlését követően az (1) bekezdés alapján elrendelt építési és
telekalakítási tilalom törlése érdekében megkeresi az illetékes települési önkormányzatot.”
25.	§
(1)	A Bt. 41. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A bányafelügyelet a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmények közül azt alkalmazza, amely a
leghatékonyabban szolgálja a jogsértő állapot megszüntetését. A bányafelügyelet a
jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.
(3c) Ha a bányavállalkozó a kitermelést engedély nélkül szüneteltette, a bányafelügyelet a
bányavállalkozót az engedély nélküli szüneteltetés időtartamára a 30. § (3) bekezdés alapján
számított díj megfizetésére kötelezi.”
(2)	A Bt. 41. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bányavállalkozó bányászati tevékenységből eredő kötelezettségei teljesítésének pénzügyi
fedezetére a miniszter a koncessziós szerződésben, a bányafelügyelet az engedélyben a
bányavállalkozó ajánlata figyelembevételével biztosítási szerződés megkötését vagy biztosíték
adását írja elő. E pénzügyi fedezetnek ki kell terjednie a bányakárok megtérítésére, valamint a
tájrendezési kötelezettség teljesítésére - ideértve a hulladékkezelő létesítmények környezeti kárait
és rehabilitációs munkálatait - is.”
(3) A Bt. 41. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:
12
„(7b) Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre biztosítékadási kötelezettségének nem tesz
eleget, a bányafelügyelet - a kötelezettség teljesítéséig - a bányászati tevékenység megkezdését
vagy folytatását megtiltja. Ha a bányavállalkozó nem tett eleget a biztosítékadási kötelezettségének
a bányafelügyelet bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását megtiltó határozatának
jogerőssé és végrehajthatóvá válását követő kilencven napon belül, a bányafelügyelet törli a
bányavállalkozó bányászati jogát, amely esetben a 26/A. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni.”
(4)	A Bt. 41. § (8) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a
bekezdés a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(Adók módjára kell behajtani a meg nem fizetett)
„c) felügyeleti díjat,
d)	térítési díjat,
e)	a kitermelés szüneteltetése esetén a kieső bányajáradék pótlására előírt díjat, valamint
f)	ezek késedelmi kamatait.”
26.	§
(1)	A Bt. 41/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a természetes vagy jogi személyt, aki vagy amely)
„c) a bányafelügyelet hatósági felügyeleti jogkörébe tartozó nyomástartó berendezés vagy tároló-
tartály üzemeltetésére vonatkozó biztonsági szabályokat megszegi, vagy a bányafelügyelet
hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló rendeletben
előírt bejelentési kötelezettségét nem teljesíti,”
(2)	A Bt. 41/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1b)
bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az (1) bekezdés d) pontja szerinti jogsértést az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója)
követi el, a bírság vele szemben akkor alkalmazható, ha az ingatlan tulajdonosa (kezelője,
használója) az (1) bekezdés d) pontja szerinti létesítmény tulajdonosát vagy üzemeltetőjét a
jogellenes állapot megszüntetésében akadályozza.
(1b) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jogsértések megállapítására és bírság kiszabására
a jogsértő magatartás elkövetésétől számított 10 évig indítható eljárás.”
(3)	A Bt. 41/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt, a 3. § (1a) bekezdésében meghatározott személyt, aki a
25.	§ (2a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti.”
27.	§
A Bt. 42/B. §-át követő, „A földtani kutatási engedély” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély
13
42/C. § (1) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás a bányafelügyelet által
kiadott szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély alapján végezhető.
(2)	A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély jogosítottja
kizárólagosan jogosult a kutatási területen a kutatási tevékenység elvégzésére.
(3)	A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély megadásának
feltétele, hogy az üzemeltető rendelkezzen kutatási blokkonként 200 millió forint kutatási
biztosítékkal. A kutatási biztosíték összege - a kutatási blokkok számától függetlenül - legfeljebb 1
milliárd forint lehet. A kutatási biztosítéknak a várható tevékenység végzésével okozott károk
tájrendezési és környezet megóvási fedezeti része a tárolási engedélyhez nyújtandó pénzügyi
biztosítékba beszámítható.
(4)	A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás időtartama legfeljebb 4 év. Ha a
kutatási tevékenység befejezéséhez az engedélyben meghatározott időtartam nem elegendő, a szén-
dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély legfeljebb két évvel
meghosszabbítható, feltéve hogy a tevékenységet az engedélynek megfelelően végezték.
(5)	A bányafelügyelet jogerős határozata alapján a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó
földtani kutatási tevékenység végzésére jogosított engedélyes helyébe jogutódja léphet.”
28.	§
A Bt. 42/C. §-át követő „A földtani kutatási engedély módosítása és átruházása” alcíme helyébe a
következő alcím lép:
„A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély módosítása és
átruházása
42/D. § (1) Az engedélyes a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási
engedélyben jóváhagyott tervekben bekövetkező előre látható és jelentős változásról a változás előtt
legalább 30 nappal, az előre nem látható változásokról pedig haladéktalanul tájékoztatja a
bányafelügyeletet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az engedélyesnek kérelmet kell benyújtania a
szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély módosítására.
(3)	A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély átruházható,
amelyhez a bányafelügyelet hozzájárulása szükséges. A kérelmet az átvevőnek kell benyújtania a
bányafelügyel ethez.
(4)	A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély átruházására irányuló
szerződés a bányafelügyelet hozzájáruló határozatának jogerőssé és végrehajthatóvá válásának
napján válik hatályossá. A bányafelügyelet a hozzájáruló határozatának meghozatalával egyidejűleg
módosítja a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedélyben az
engedélyes személyét.”
29. §
A Bt. 43/A. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
14
„(2b) A bányafelügyelet döntésének jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított
hat hónapos határidőn túl további ügyfél nem vehet részt az eljárásban. A határidő elmulasztása
esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.”
30.	§
(1)	A Bt. 43/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bányafelügyelet eljárásaiban hozott döntésekkel szembeni fellebbezést indokolni kell.
Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból,
illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.”
(2)	A Bt. 43/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Hivatalból indított eljárásban az ügyfél, a kérelemre indított eljárásban az ellenérdekű ügyfél a
bányafelügyelet felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Ha a teljesítés
elmaradása a kötelezettnek felróható, a bányafelügyelet a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és
jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki.”
(3)	A Bt. 43/B. § (6) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(A bányafelügyelet)
„g) az építésügyi hatáskörében hozott határozatát az energiaellátás folyamatos biztosítása
érdekében,
h) a biztonsági övezet megsértésével kapcsolatban hozott határozatát az energiaellátás folyamatos
biztosítása érdekében”
(fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.)
31.	§
(1)	A Bt. 44. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik —figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra —:]
„o) az a)-n) pontokban felsorolt tevékenységekhez és létesítményekhez alkalmazott nyomástartó
berendezések és rendszerek létesítése, javítása, átalakítása, használatbavétele, üzemeltetése és
elbontása,”
(2)	A Bt. 44. § (1) bekezdése a következő s) és t) ponttal egészül ki:
[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik —figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra —:]
„s) a földtani kutatás,
t) a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények
létesítéséhez szükséges ásványi nyersanyag kinyerő helyek létesítése, üzemeltetése,
megszüntetése.”
32. §
15
A Bt. 46. §-t követően a következő IV/A. RESZ-szel egészül ki:
„IV/A. RÉSZ
A VIZEK KÁRTÉTELEI ELLENI VÉDELEM ÉS VÉDEKEZÉS CÉLJÁT SZOLGÁLÓ
KÖZCÉLÚ VÍZILÉTESÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ÁSVÁNYI
NYERSANYA G KINYERŐ HELYEK LÉTESÍTÉSÉNEK, ÜZEMELTETÉSÉNEK,
MEGSZÜNTETÉSÉNEK ÉS HA TÓSÁGI FELÜGYELETÉNEK SZABÁLYAI
47. § (1) A vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények (a
továbbiakban: közcélú vízilétesítmény) megépítéséhez szükséges ásványi nyersanyag kitermelésére
a közcélú vízilétesítmény 30 km-es környezetében ásványi nyersanyag kinyerő hely (a
továbbiakban: anyagnyerő hely) létesíthető. Az anyagnyerő hely létesítési engedély iránti kérelmet
a közcélú vízilétesítmény építésére jogerős és végrehajtható határozattal rendelkező (a
továbbiakban: anyagnyerő hely engedélyese) nyújthatja be.
(2)	Nem engedélyezhető anyagnyerő hely létesítése, ha a vízilétesítmény 30 km-es környezetében
jogerős és végrehajtható kitermelési műszaki üzemi tervvel rendelkező bánya található, és a bánya
ásványi nyersanyaga alkalmas a közcélú vízilétesítmény megépítésére, továbbá, ha a bányából
kitermelt ásványi nyersanyag kedvezőbb vagy azonos költségen beszerezhető, mint az anyagnyerő
helyről.
(3)	A bánya ásványi nyersanyagának alkalmatlanságát és kedvezőtlenebb költségét az anyagnyerő
hely létesítési engedély kérelmezőjének kell igazolnia.
(4)	Ha bányából történő felhasználás esetén a rendelkezésre álló alkalmas ásványi nyersanyag
mennyisége az építéshez szükséges mennyiségnek csak egy részét fedezi, a még szükséges ásványi
nyersanyag mennyiségre anyagnyerő hely engedélyezhető.
(5)	Az anyagnyerő hely létesítése nem engedélyezhető olyan ásványi nyersanyag kutatási területen,
amely tekintetében a bányavállalkozó az anyagnyerőhelyből kitermelni tervezett ugyanazon ásványi
nyersanyagra jogerős és végrehajtható kutatási műszaki üzemi tervvel rendelkezik, továbbá külszíni
művelésre megállapított bányatelek területén, illetve vízbázisok védőterületén és védetté
nyilvánított régészeti lelőhelyeken.
(6)	Az anyagnyerő helyről kitermelt ásványi nyersanyag az állam tulajdonában marad -_kivéve az
önkormányzati tulajdonú vízilétesítménybe beépített ásványi nyersanyag -, felette az anyagnyerő
hely engedélyese tulajdont nem szerez.
(7)	Az anyagnyerő helyről kitermelt ásványi nyersanyag csak az (1) bekezdésben meghatározott
célra használható fel, kereskedelmi forgalomba nem hozható.
47/A. § (1) Az anyagnyerő hely létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges földterület
igénybevételére annak tulajdonosával (vagyonkezelőjével) - az igénybevételre, valamint az ezzel
kapcsolatos előzetes vizsgálatokra is kiterjedő - megállapodást kell kötni.
(2)	Az ingatlanon folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott károk megtérítésére a 37. §
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3)	Az anyagnyerő hely engedélyesének a kitermelési tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségei
teljesítésének, és harmadik személynek okozott károk megtérítésének pénzügyi fedezetére
biztosítékot kell adnia.
47/B. § (1) Az anyagnyerő hely létesítését az anyagnyerő hely engedélyesének kérelmére a
bányafelügyelet a kérelemhez mellékelt komplex műveleti terv jóváhagyásával - a (2) és (3)
bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett - engedélyezi.
16
(2)	A komplex műveleti tervet úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni
és a felszín alatti létesítmények, a kulturális örökség, valamint a mező- és erdőgazdasági
rendeltetésű termőföldek megóvását, a természeti környezet és értékek védelmét, a felszíni- és
felszín alatti vizek védelmét, a tevékenységgel okozható károk lehetséges megelőzését, illetve
csökkentését.
(3)	Az anyagnyerő hely létesítési engedély hivatalból vagy kérelemre módosítható. Hivatalból
akkor módosítható a létesítési engedély, ha a kitermelési tevékenység során védendő érték válik
ismertté. A létesítési engedély módosítására a létesítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni.
47/C. § (1) A bányafelügyelet az anyagnyerő helyről nyilvántartást vezet, és azt a honlapján
közzéteszi.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a)	az engedély nyilvántartási számát,
b)	az engedély iktatási számát, jogerőre emelkedésének és végrehajthatóságának időpontját,
c)	az anyagnyerő hely engedélyesének megnevezését, székhelyét,
d)	az anyagnyerő hellyel érintett település megnevezését és az érintett ingatlanok helyrajzi számát,
e)	a kitermelt ásványi nyersanyag felhasználásának helyét,
f)	az anyagnyerő helyről kitermelhető ásványi nyersanyag mennyiségét m -ben,
g)	a tevékenységet végző megnevezését, székhelyét,
h)	az engedélyező bányakapitányság megnevezését.
47/D. § (1) Az anyagnyerő hely engedélyesének a 28. §-ban foglaltak szerint bányaüzemi felelős
műszaki vezetőt és helyettest kell megbíznia.
(2)	Az anyagnyerő helyből történő ásványi nyersanyag kitermelési tevékenység műszaki
felügyeletét a bányászatban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez
szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló rendeletben meghatározott képesítéssel és
gyakorlati idővel rendelkező személynek kell ellátnia, kivéve ha a bányaüzemi felelős műszaki
vezető vagy helyettes látja el a műszaki felügyeletet is.
(3)	Az anyagnyerő hely létesítése, üzemeltetése és megszüntetése során a biztonsági előírások
tekintetében a külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata kiadásáról szóló
rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.
(4)	Az anyagnyerő hely létesítése, üzemeltetése, megszüntetése során bekövetkezett súlyos
üzemzavart vagy súlyos munkabalesetet az anyagnyerő hely engedélyese köteles haladéktalanul a
bányafelügyeletnek bejelenteni. A súlyos üzemzavart vagy a súlyos munkabalesetet a
bányafelügyelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos
üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló rendelet
szabályai szerint vizsgálja ki.
(5)	E § alkalmazásában súlyos üzemzavarnak minősül a rézsű, a homlok megcsúszása vagy a
hányócsúszás, ha az idegen létesítményt, berendezést veszélyeztet vagy abban kárt okoz.
47/E. § (1) Az anyagnyerő hely engedélyese köteles a kitermelési tevékenység befejezését követően
a kitermeléssel igénybe vett ingatlanokat a végleges más célú hasznosítás befejezése után a
természeti környezetbe illően kialakítani.
(2)	Az anyagnyerő hely megszüntetésének elfogadásáról a bányafelügyelet dönt.
(3)	Az anyagnyerő hely megszüntetésének elfogadása esetén a bányafelügyelet törli a
nyilvántartásából az anyagnyerő helyet.
47/F. § (1) Ha az anyagnyerő hely engedélyese, vagy a megbízásából tevékenységet végző a
tevékenységet az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzi, a bányafelügyelet az anyagnyerő
17
hely engedélyesét bírsággal sújtja, és kötelezi a szabályellenes állapot megszüntetésére. Ismételt
esetben a bányafelügyelet az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot
helyreállítását, vagy ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést.
(2)	Ha az anyagnyerő hely engedélyese vagy a tevékenységet végző tevékenységével a 47/D. § (3)
bekezdésében foglalt biztonsági szabályokat megsérti, a bányafelügyelet az anyagnyerő hely
engedélyesét vagy a tevékenységet végzőt bírsággal sújtja, és a tevékenység folytatását - ha a
kialakult biztonságellenes állapot közvetlen veszélyhelyzetet okozott - felfüggeszti. A
bányafelügyelet a biztonságellenes állapot megszüntetése esetén a tevékenység folytatását
engedélyezi.”
33.	§
(1)	A Bt. 49. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„10. „Földtani kutatás” a talaj felszínének megbontásával járó vagy geofizikai, geokémiai
módszerekkel végzett, különösen a földkéreg anyagi, szerkezeti és fejlődéstörténeti sajátosságainak
megismerésére irányuló műszaki-tudományos tevékenység, kivéve a védett és védelemre érdemes
természeti értékek kutatását.”
(2)	A Bt. 49. §-a a következő 13. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„13. „Próbatermelés”: a szénhidrogén-bányászatban a kutatási időszak vagy a feltárás alatt végzett
ásványi nyersanyag kitermelés.”
(3)	A Bt. 49. § 25. és 26. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„25. „Növelt hatékonyságú művelési eljárás”: olyan végső többlet szénhidrogén kihozatali eljárás,
amely megnöveli az elsődleges és másodlagos művelési eljárásokkal kitermelhető szénhidrogén
mennyiséget.
26.	„Szolgáltatásra köteles földtani adat”: azok a földtani adatok, amelyeket a földtani kutatás, a
geotermikus energia-kutatás, az ásványi nyersanyagkutatás vagy a kitermelés során a földtani
kutatásra jogosult vagy a bányavállalkozó közvetlenül vagy a földtani alapadatok feldolgozásával
közvetett módon megismer.”
(4)	A Bt. 49. §-a a következő 53. és 54. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„53. „Kitermelés szüneteltetése”: amikor a bányában 6 hónapot meghaladóan nem folytatnak
kitermelést.
54. „Együttes művelési terv”: az a műszaki dokumentáció, amelyet akkor kell készíteni, ha a
szénhidrogén lelőhely feltárására és kitermelésére több, a kitermeléshez szükséges feltételekkel
rendelkező bányavállalkozó jogosult.”
18
34.	§
A Bt. 50. §-a a következő (19)-(22) bekezdéssel egészül ki:
„(19) E törvénynek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló
2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2014. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.)
módosított 38. § (11) bekezdését, 38/A. § (5b) bekezdését, megállapított 39. § (4) és (5) bekezdését
és 43/B. § (6) bekezdés g) pontját a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(20)	E törvénynek a Módtv2.-vel módosított 25. § (3) bekezdését a már szolgáltatott adatok
esetében is alkalmazni kell az adatszolgáltatás időpontjának megfelelően.
(21)	E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 26/A. § (6a) és (6b) bekezdését a hatálybalépése
előtt kijelölt új jogosítottak esetében is alkalmazni kell. Amennyiben a Módtv2.-vel megállapított
26/A. § (6a) bekezdés hatálybalépésének időpontjában a kijelölt új jogosított bányászati joga
tekintetében a kitermelés megkezdésére előírt öt éves határidő már eltelt, úgy az új jogosított a
hatálybalépéstől számított hat hónapon belül kérheti a határidő meghosszabbítását. A hat hónapos
határidő elmulasztása esetén a bányászati jogot törölni kell.
(22)	E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 26/A. § (6b) bekezdése szerinti egyéves határidőt a
Módtv2. hatálybalépése előtt kijelölt új jogosítottak esetében a Módtv2. hatálybalépésének napját
követő naptól kell számítani.”
35.	§
(1)	A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„18. a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére, valamint a geotermikusenergia-
hasznosító létesítmények, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségének, és a
megállapított geotermikus védőidomok nyilvántartására,”
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
(2)	A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„20. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések engedélyezésére,
hatósági felügyeletére és a szabálytalan építési tevékenység esetén alkalmazandó bírság mértékére,”
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
(3)	A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„23. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági
eljárás, az építési tevékenységek körére, az eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolandó
műszaki dokumentáció tartalmára, és a szabálytalan építési tevékenység esetén alkalmazandó bírság
mértékére,”
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
19
(4)	A Bt. 50/A. § (1) bekezdése a következő 30. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„30. a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények
létesítéséhez szükséges anyagnyerő hely engedélyezésére, az engedély iránti kérelem tartalmi
követelményeire, a komplex műveleti terv tartalmára, az anyagnyerő hely létesítéséhez szükséges
biztosítékokra, az anyagnyerő hely megszüntetésére irányuló kérelem tartalmi követelményeire, a
bírság mértékére”
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
36.	§
A Bt. 50/D. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdés szerinti eljárásban a kisajátításról szóló törvény eljárási szabályait kell
alkalmazni.
(5)	A Módtv2.-vel megállapított (4) bekezdést a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő
ügyekben is alkalmazni kell.”
37.	§
A Bt. 50/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50/F. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi IV. törvény
hatálybalépésekor vízjogi vagy bányafelügyelet által kiadott engedély alapján geotermikus energiát
kutatók, kinyerők és hasznosítók az engedély alapján, az abban meghatározott ideig és feltételek
szerint a tevékenységüket tovább folytathatják, illetve kutatási engedély esetén a kutatási
zárójelentés elfogadását követően kezdeményezhetik a bányafelügyeletnél a geotermikus védőidom
megállapítását.”
38.	§
A Bt.
1.	12. § (3) bekezdésében a „Ha” szövegrész helyébe a „Ha a koncessziós szerződés megszűnését
követően a koncessziós területen” szöveg,
2.	20. § (3) bekezdés c) pontjában a „kutatás, illetve próbatermelés” szövegrész helyébe a
„próbatermelés” szöveg,
3.	20. § (3) bekezdés g) pontjában a „szilárd ásványi energiahordozók” szövegrész helyébe a
„kőszenek” szöveg,
4.	23. § (2) bekezdésében „Az ásványi nyersanyag feltárását és kitermelését” szövegrész helyébe
„Az ásványi nyersanyag feltárását és kitermelését, a föld alatti gáztárolást” szöveg,
5.	25. § (4) bekezdésében a „bányavállalkozó” szövegrész helyébe a „bányavállalkozó és a földtani
kutatásra jogosult” szöveg,
6.	26/A. § (5) bekezdés b) pontjában a „nem tesz eleget” szövegrész helyébe a „határidőre nem tesz
eleget” szöveg,
7.	26/B. § (1) bekezdésében a „c) és e) pontjaiban” szövegrész helyébe a „c) pontjában” szöveg,
20
8.	26/C. § (1) bekezdésében a „kitermelés befejezése vagy a koncesszió megszűnése” szövegrész
helyébe a „bányabezárási műszaki üzemi terv benyújtása” szöveg,
9.	26/C. § (3) bekezdésében a „kitermelés befejezése vagy a koncesszió megszűnése” szövegrész
helyébe a „bányabezárási műszaki üzemi terv benyújtása” szöveg,
10.	27. § (1) bekezdésében a „feltárási, kitermelési és meddőhányó hasznosítási tevékenységet”
szövegrész helyébe a „feltárási, kitermelési, föld alatti gáztárolási és meddőhányó hasznosítási
tevékenységet” szöveg,
11.	35. § (1) bekezdésében a „hulladékkezelés” szövegrész helyébe a „bányászati hulladékkezelés”
szöveg,
12.	37. § (1) bekezdésében a „bányavállalkozó” szövegrész helyébe a „bányavállalkozó vagy a
földtani kutatásra jogosult” szöveg,
13.	37. § (6) bekezdésében a „bányavállalkozó” szövegrész helyébe a „bányavállalkozó vagy a
földtani kutatásra jogosult” szöveg,
14.	38. § (1) bekezdésében a „földtani kutatásra jogosult szervezet” szövegrész helyébe a „földtani
kutatásra jogosult” szöveg,
15.	38/A. § (5a) bekezdésében az „elosztóvezetékre vagy a 38/D. § (1) bekezdésében meghatározott
létesítményre” szövegrész helyébe az „elosztóvezetékre vagy a 38/D. § (1) bekezdésében
meghatározott létesítményre és ezek közterületet érintő biztonsági övezetére” szöveg,
16.	38/C. § (5) bekezdés d) pontjában a „vízgazdálkodásért felelős miniszter” szövegrész helyébe a
„vízgazdálkodásért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter” szöveg,
17.	41. § (1) bekezdésében, a 41. § (4) bekezdésében, a 41. § (5) bekezdésében, a 41/A. § (4)
bekezdésében, a 41/A. § (5) bekezdésében, a 41/A. § (6) bekezdésében, a 41/A. § (7) bekezdésében
a „sújthatja” szövegrész helyébe a „sújtja” szöveg,
18.	42/A. § 2. pontjában, 42/E. § (1) bekezdésében, 42/G. § (1) bekezdésében és az 50/A. § (1)
bekezdés 21. pont b) alpontjában a „földtani kutatás” szövegrész helyébe a „szén-dioxid geológiai
tárolásához kapcsolódó földtani kutatás” szöveg,
19.	42/E. § (2) bekezdésében a „földtani kutatási engedély” szövegrész helyébe a „szén-dioxid
geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély” szöveg,
20.	42/W. § (1) bekezdésében a „földtani kutatási tevékenységet” szövegrész helyébe a „szén-
dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási tevékenységet” szöveg,
21.	43/A. § (3) bekezdésében a „szóló törvény” szövegrész helyébe a „szóló 2004. évi CXL.
törvény” szöveg,
22.	a 44. § (1) bekezdés q) pontjában a „szempontjainak érvényesítése” szövegrész helyébe az „és
az ehhez szükséges intézkedések, kötelezések elrendelése” szöveg,
23.	44. § (5) bekezdésében az „illetőleg megszüntetésére” szövegrész helyébe az „illetve
megszüntetésére, továbbá a felügyelt tevékenység jogszerű folytatásának biztosítására” szöveg,
24.	49. § 9. pontjában a „mező fejlesztése és próbatermelés, illetve a kutatás és feltárás alatti
termelés” szövegrész helyébe a „mező fejlesztése” szöveg,
25.	50/D. § (2) bekezdésében a „2014. december 31. napjáig” szövegrész helyébe a „2016.
december 31. napjáig” szöveg
lép.
39.	§
Hatályát veszti a Bt.
a)	1. § (3) bekezdése,
21
b)	22/A. § (5) és (6) bekezdése,
c)	26/C. § (2) bekezdésében a „művelés alatt álló” szövegrész,
d)	28/A. §-a,
e)	32. § (5) bekezdése,
f)	36. § (3) bekezdése,
g)	42. § (1) bekezdésében a „[27. § (4) bek.]” szövegrész.
40.	§
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 2. § 2. pontjában a „cél-kitermelőhely”
szövegrész helyébe a „cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely” szöveg lép.
41.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
22
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A gyakorlati tapasztalatok alapján a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben (a
továbbiakban: Bt.) több olyan problémás szabályra derült fény, amely mind a jogalkalmazó
ügyfelek, mind a hatóság számára bizonytalan jogi környezetet teremtettek. A módosítás tehát
elsősorban ezeknek a problémás kérdéseknek a megnyugtató megoldása miatt szükséges a
joghézagokat pótló előírások megalkotásával, illetve módosítás és dereguláció útján. E
részletszabályok megalkotása mellett azonban számos figyelemre méltó téma szabályozása is
megtalálható a javaslatban, amelyek új területeket vagy meglévő tevékenységeket hiányosan
szabályozó rendelkezéseket kiegészítő szabályok bevezetésével lehetővé teszik a műszaki-
biztonsági követelmények betartását, az emberi élet, az egészség, a környezet és az ásványvagyon
fokozottabb védelmét, továbbá a hazai bányászatban tevékenykedő vállalkozások adminisztratív
terheinek csökkentésével ösztönzik az ásványi nyersanyag vagyon hatékonyabb kitermelését. A
módosítás ennek megfelelően az alábbi főbb témák köré csoportosul:
-	A bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján történő
kitermeléssel kapcsolatosan a Bt. hatályának kiterjesztése.
A Bt. jelenleg csak meghatározott, szűk körben rendelkezik konkrétan azokról a bányafelügyeleti
engedélytől eltérő, más hatósági engedély alapján végzett tevékenységekről, amelyek alapján
ásványi nyersanyag kitermelés is történik (vagyis a jelenleg hatályos szabályok szerint csak az
építési vagy talajvédelmi engedély alapján végzett tereprendezésre, a vízjogi engedély alapján
végzett mederalakításra, továbbá a katasztrófahelyzet vagy veszélyhelyzet elhárításához szükséges
kitermelésre). Tekintettel a nemzeti vagyonról szóló 2011. CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.)
6.	§ (2) bekezdésébe foglalt azon rendelkezésére, hogy a természetes előfordulási helyükről
kitermelt, kinyert, a Nvt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vagyon feletti tulajdonjog
ágazati törvényben meghatározott módon szerezhető meg, szükséges a Bt. hatályának - a Bt.-ben
meghatározott kivételeken kívül - minden más, azaz nem bányászati engedély alapján végzett
tevékenységgel összefüggő ásványi nyersanyag kitermelésre történő kiterjesztése, és ezen ásványi
nyersanyagok feletti tulajdonszerzés módjának a Bt., mint ágazati törvény keretein belül történő
szabályozására. A javaslat célja olyan megfelelő, átfogó szabályozás kialakítása, amely a
bányavállalkozókon kívüli eseteket is egyértelműen lefedi. Ez az ásványi nyersanyagok, a
geotermikus energia és a földtani közeg hasznosításához gazdálkodásához és védelméhez fűződő
állami érdeket is szolgálja, így a szabályozással megakadályozható a jogosulatlan bányászati
tevékenység, és az állam tulajdonába tartozó vagyon jogtalan igénybevétele, haszonszerzés céljából
történő felhasználása.
-	A földtani kutatásra vonatkozó hiányos szabályozás kitöltése az engedélyezési folyamatra
vonatkozó részletes anyagi és eljárási szabályok megalkotásával.
A földtani kutatásra vonatkozó szabályozás jelenleg hiányos a Bt.-ben. Bár a Bt. 1. § (3) bekezdése
a Bt. egyes rendelkezései alkalmazását mondja ki a geológiai képződmények és szerkezetek földtani
kutatásra, ugyanakkor az engedélyezésre, valamint a végzett tevékenységre vonatkozóan
részletszabályokat nem vagy csak hiányosan tartalmaz. Ezért a bányászati tevékenységre adott
kutatási engedélyhez hasonlóan szükséges kimondani, hogy a földtani kutatásra a bányafelügyelet
ad engedélyt (ez a szabály jelenleg a Bt. végrehajtási rendeletében található, ugyanakkor törvényi
szintű rendelkezés nem került megalkotásra). Emellett pedig szükséges annak meghatározása is,
hogy a földtani kutatási engedély mire jogosít, valamint, hogy a tevékenység befejezésekor milyen
kötelezettségei vannak a földtani kutatásra jogosultnak. Tekintettel arra, hogy az engedély műszeres
mérések, illetve fúrások elvégzésére is jogosít, szükséges a Bt. biztosítékadási kötelezettségre
vonatkozó rendelkezésének a földtani kutatásra jogosultakra alkalmazása is. Fontos kiemelni, hogy
a téves jogértelmezések elkerülése érdekében a Bt. 1. § (1) bekezdésének módosításával
23
egyértelműen szétválasztásra kerül a Bt. szerinti földtani kutatás, illetve a nukleáris létesítmény,
radioaktívhulladék-tároló és radioaktív hulladék átmeneti tárolója telephelyének vizsgálatához,
értékeléséhez, telepítéséhez szükséges földtani kutatás, tekintve, hogy ez utóbbi nem bányászati
tevékenység.
-	A vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízi létesítmények
megépítéséhez szükséges ásványi nyersanyag kitermelésére vonatkozó szabályok Bt.-be
emelése.
Jelenleg nincs olyan jogszabályi rendelkezés (sem a Bt.-ben, sem más jogszabályban), amely a
közcélú vízilétesítmények építéséhez szükséges kitermelés engedélyezésére, illetve végzésére
vonatkozó alapvető szabályokat meghatározná. Ugyanis ez az esetkör nem érthető bele sem a
bányavállalkozók által végzett „klasszikus” bányászati tevékenységbe, sem pedig a Bt. 1. § (7)
bekezdése szerinti „egyéb” engedély alapján végezhető kitermelési tevékenységekbe.
Mindazonáltal igen gyakoriak a közcélú vízi létesítményekhez szükséges kitermelések, és ezen
tevékenység során jelentős mennyiségű ásványi nyersanyag kerülhet kitermelésre. Ez azonban - a
szabályozás hiánya miatt - az eddigi gyakorlatban jogértelmezési problémákhoz,
bizonytalanságokhoz vezetett. Ennek megfelelően szükséges a Bt.-ben meghatározni azon
legfontosabb rendelkezéseket, amelyek az ilyen tevékenységhez szükséges anyagnyerő helyek
létesítésre, üzemeltetésére és megszüntetésére vonatkoznak.
Az új szabály egy gyors eljárást tesz lehetővé a Bt.-ben meghatározott főszabály alóli kivételként:
speciális eljárási rendszer került kidolgozásra, amely alapján meghatározásra kerülnek azon
esetkörök (területek), ahol a védekezéshez szükséges kitermeléshez anyagnyerőhely létesíthető,
kizárva egyben bizonyos területeket (a bányászati joggal már fedett területek tekintetében, amely
azért szükséges, hogy a bányavállalkozók érdekei ne sérüljenek) is az engedélyezés köréből.
Emellett főszabály szerint nem kell anyagnyerőhelyet létesíteni, ha a közcélú vízi létesítmény
építésének közelében megfelelő mennyiségű és minőségű töltésanyag áll rendelkezésre jogerős
kitermelési műszaki üzemi tervvel rendelkező bányákban is, és a bányából kitermelt ásványi
nyersanyag kedvezőbb vagy azonos költségen beszerezhető. Az új szabályozás kizárja annak
lehetőségét is, hogy a kitermeléssel az anyagnyerőhely engedélyese tulajdont szerezzen, azzal, hogy
kimondja, az anyagnyerő helyről kitermelt ásványi nyersanyag az állam tulajdonában marad. Ez
összhangban van azzal, hogy az anyagnyerő hely létesítése alapvetően közérdekű tevékenységet
jelent és így a bányajáradékot sem szükséges fizetni. A szabályozás ezzel az építés tekintetében
azon fontos szempontot is figyelembe veszi, hogy az árvízvédelmi projektek kivitelezése
gazdaságos legyen és az államot legkevésbé terhelje, emellett minimalizálja a felesleges tájsebek
kialakulását, amely környezetvédelmi, természetvédelmi szempontból különös jelentőséggel bír,
valamint megelőzi az ásványvagyon felesleges terhelését is.
-	A bányafelügyelet diszkrecionális hatósági jogkörének megszüntetésére irányuló
módosítások
A Bt. 30. § (3) bekezdésében foglalt szabály (vagyis a kiesett bányajáradék pótlására megállapított
díj legfeljebb 30 %-a lehet a mértéke a szünetelést megelőző kitermelési műszaki üzemi tervben az
utolsó évre jóváhagyott kitermelési mennyiség értéke után a 20. § szerint meghatározott
bányajáradék mértékének) jelenleg olyan diszkrecionális jogkört biztosít, ahol a mérlegelés során
figyelembe veendő megfelelő részletszabályok hiányoznak a bányafelügyelet számára a kiesett
bányajáradék pótlására megállapított díj mértékének meghatározása során. Ennek megfelelően
módosítás szükséges a konkrét mérték pontos megállapítását kimondó szabály beépítésével, amely
az állam részéről is indokolt elvárás (korrupciós veszély megszüntetésére irányuló szabályozás).
Emellett a Bt. 41. § és a 41/A. § módosítása szintén a bányafelügyelet diszkrecionális jogkörét
kívánja szűkíteni a jogszerűtlen tevékenységek tekintetében alkalmazható bírságszankciók
24
kiszabása körében. A módosítás alapján a törvényi tényállásokat megvalósító személyekkel
szemben egyértelműen bírságot kell alkalmazni, kivéve ha a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. § (1)
bekezdés a) pontja, vagy a kis- és középvállalkozások fejlesztéséről szóló 2004. évi XXXIV.
törvény 12/A. §-a alapján figyelmeztetést kell alkalmazni. E két szabályhely alapvetően elegendő a
kisebb súlyú jogsértések nem bírságszankcióval történő kezelésére, a nagyobb súlyú jogsértések
esetében viszont indokolt a bírság alkalmazása. A módosítás alapján a bányafelügyelet
diszkrecionális jogköre csak a bírság mértékének megállapítására terjed ki.
-	A vállalkozói és hatósági adminisztratív terhek csökkentésére irányuló rendelkezések
megalkotása
A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentését szolgáló egyik rendelkezés a Bt. 34. § (3)
bekezdésének módosítása, amely eltörli az ellenőrzés és a felügyelet rendjére vonatkozó üzemi
előírások bányafelügyelet részére történő megküldését. A műszaki-biztonsági és gázipari
szabályzatok előírásai szerint a bányászati és gázipari tevékenységek végzésére a személyek, a
környezet és a vagyon védelmére vonatkozó üzemi utasítások kidolgozására kötelezett a
bányavállalkozó és a gázipari engedélyes. A bányavállalkozó és a gázipari engedélyes az üzemi
utasításokon keresztül határozza meg a jogszabályok diszpozitív rendelkezései alapján a
munkavégzés menetét, a biztonsági szabályokat, a műszaki felügyeleti személyek ellenőrzését és
ennek dokumentálását, amelyet minden esetben módosítani, vagy kiegészíteni szükséges, ha a
bányaművelési viszonyok, körülmények megváltoznak. A jelenlegi szabályozás szerint minden
olyan üzemi utasítást meg kell küldeni a bányafelügyeletnek, amely az ellenőrzés és felügyelet
rendjére vonatkozik. A rendelkezés felesleges adatszolgáltatási terhet jelent a bányavállalkozók és
gázipari engedélyesek számára, tekintettel arra, hogy az előírás több száz oldalas dokumentáció
megküldését is eredményezheti, továbbá azok betartásáról és betartatásáról a bányavállalkozónak és
a gázipari engedélyesnek kell gondoskodnia, amelyet a bányafelügyelet az ellenőrzések során
vizsgál meg. Ennek megfelelően az üzemi utasítások bányafelügyelet részére történő megküldése
szükségtelen, mivel azzal kapcsolatban a bányafelügyeletnek nincs eljárási vagy döntéshozatalai
kötelezettsége. A Bt. 28/A. §-ában foglalt kiszervezés engedélyezésének hatályon kívül helyezése is
a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését szolgálja. A gázipari engedélyesek 2013.
december 31-e óta műszaki-biztonsági irányítási rendszer működtetésére kötelezettek. A
rendszernek, amelyet az Magyar Bányászati és Földtani Hivatal hagy jóvá, és amelynek
működtetését a bányakapitányságok rendszeresen ellenőrzik, részét képezik az egyes
tevékenységeik végzésére megbízott vállalkozók kiválasztására vonatkozó szabályok is. Ezért ez
kellő garanciát biztosít arra, hogy a vállalkozások alkalmasak arra tevékenységre, amelyre az
engedélyestől megbízást kapnak, így feleslegessé vált a kiszervezés bányafelügyelet általi
jóváhagyása.
-	A Ket. eltérést engedő rendelkezései alapján fontos eljárási kérdések Bt.-be emelése
A Ket. az egyes rendelkezéseitől ágazati törvény számára eltérést enged. A gyakorlatban felmerült
tapasztalatok alapján a Ket. által engedett keretek között - a Ket. 94/A. § (2) bekezdése alapján - a
Bt. 41/A. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jogsértés esetén (biztonsági övezet megsértése)
szükséges a 10 éves határidő megállapítása.
A Bt. 43/A. §-ának (2b) bekezdéssel történő kiegészítése a Ket. 15. § (6a) bekezdésében
meghatározott eltérést engedő szabály Bt.-ben való elhelyezése. (A bányafelügyelet döntésének
jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapos határidőn túl további
ügyfél nem vehet részt az eljárásban.)
25
Az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása érdekében a Ket. 98. § (1a) bekezdésében foglalt
felhatalmazás alapján egészül ki a Bt. 43/B. § (3) bekezdése. (A bányafelügyelet eljárásaiban hozott
döntésekkel szembeni fellebbezést indokolni kell. Fellebbezni csak a megtámadott döntésre
vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó
jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.)
A Bt. 43/B. § (5) bekezdésének kiegészítése az adatszolgáltatás nem teljesítéséhez kapcsolódó
bírságolás beiktatása, amely a Ket. 51. § (3) bekezdésében meghatározott eltérést engedő
szabályhoz igazodik.
A fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondása, figyelemmel a Ket. 101. § (5)
bekezdés e) pontjára, indokolt azoknál az építésügyi eljárás során hozott határozatoknál, amelyek
esetében az energiaellátás folyamatos biztosítása szükséges.
-	Az építési vagy talajvédelmi engedély alapján végzett tereprendezéssel, a vízjogi engedély
alapján végzett mederalakítással összefüggő, valamint katasztrófaveszély vagy
veszélyhelyzet elhárításához szükséges ásványi nyersanyag kitermelésre jogosult
személyekre vonatkozó szabályozás kiegészítése
E szabályok kiegészítése szükséges egyrészt a bányavállalkozókhoz hasonlóan a földtani
adatszolgáltatási kötelezettség törvényi szintű kimondásával (ez nem jelent új szabályt, ugyanis a
Bt. végrehajtási rendelete tartalmazta ezt az előírást eddig), másrészt ehhez kapcsolódóan az
adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának közigazgatási bírság keretében történő
szankcionálásának kimondásával.
A fentiekhez kapcsolódó kodifikációs jellegű pontosításokat is tartalmazza a módosítás, valamint
tartalmazza a szabálysértési tényállások kiváltásával kapcsolatos közigazgatási szankciók
kiegészítését, pontosítását is.
26
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A Bt. hatályára vonatkozó rendelkezések kiegészítése a földtani kutatással az
újonnan beiktatott 22/D. §-hoz kapcsolódik. A földtani kutatásra vonatkozó szabályozás jelenleg
hiányos a Bt.-ben. Bár a törvény 1. § (3) bekezdése a Bt. egyes rendelkezései alkalmazását mondja
ki a földtani kutatásra, ugyanakkor az engedélyezésre, valamint a végzett tevékenységre
vonatkozóan részletszabályokat nem, illetve csak hiányosan tartalmaz. Ennek megfelelően a 22/D.
§-ban e témakörre vonatkozó jogszabályi előírások kerülnek beiktatásra a Bt.-be, amelyhez
kapcsolódóan szükséges a Bt. hatályának kiegészítése a földtani kutatásra is az 1. § (1) bekezdés l)
pontjában. Emellett szükséges egyértelműen kimondani és a Bt. hatálya alól kivenni a nukleáris
létesítmények földtani alkalmasságát megállapító földtani kutatást, a jogértelmezés megkönnyítése
érdekében. Jelenleg a Bt. 20. § (6) bekezdés b) pontja kimondja, hogy nem kell bányajáradékot
fizetni a vizek kártételei elleni védelem és védekezés céljából szükséges kitermelés és a kitermelt
ásványi nyersanyagnak a közcélú vízilétesítmények építése során történt felhasználása után.
Mindezek mellett azonban nincs olyan jogszabályi rendelkezés (sem a Bt.-ben, sem más
jogszabályokban), amelyek az ilyen célú kitermelés engedélyezésére, illetve végzésére vonatkozó
alapvető szabályokat meghatározná. Ugyanis ez az esetkör nem érthető bele sem a
bányavállalkozók által végzett „klasszikus” bányászati tevékenységbe, sem pedig a Bt. 1. § (7)
bekezdése szerinti „egyéb” engedély alapján végezhető kitermelési tevékenységbe. Ugyanakkor
igen gyakoriak a közcélú vízilétesítményekhez szükséges kitermelések, amelyek a szabályozás
hiánya miatt az eddigi gyakorlatban jogértelmezési problémákhoz, bizonytalanságokhoz vezettek.
Ennek megfelelően szükséges a Bt.-ben meghatározni azon legfontosabb rendelkezéseket, amelyek
az ilyen tevékenységhez szükséges anyagnyerő helyek létesítésre, üzemeltetésére és
megszüntetésére vonatkoznak. Így szükséges a Bt. 1. § (1) bekezdésében meghatározott hatályt az
ilyen létesítményekre is kiterjeszteni az m) pontban. Az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységek
gyakorlásához szükséges létesítményekre és berendezésekre vonatkozóan a szabályozás kibővítése
is indokolt (új n) pont).
A (2) bekezdéshez: A Bt. jelenleg csak meghatározott, szűk körben rendelkezik nevesítetten azokról
a bányászati hatósági engedélytől eltérő, más hatósági engedély alapján végzett tevékenységekre,
amelyek alapján ásványi nyersanyag kitermelés is történik (vagyis a jelenleg hatályos szabályok
szerint csak az építési vagy talajvédelmi engedély alapján végzett tereprendezésre, a vízjogi
engedély alapján végzett mederalakításra, továbbá a katasztrófahelyzet vagy veszélyhelyzet
elhárításához szükséges kitermelésre). Tekintettel az Nvt. 6. § (2) bekezdésében foglalt azon
rendelkezésére, hogy a természetes előfordulási helyükről kitermelt, kinyert, a Nvt. 4. § (1)
bekezdés c) pontjában meghatározott vagyon feletti tulajdonjog ágazati törvényben meghatározott
módon szerezhető meg, szükséges a Bt. hatályának - a Bt.-ben meghatározott kivételeken kívül -
minden más, azaz nem bányászati engedély alapján végzett tevékenységgel összefüggő ásványi
nyersanyag kitermelésre történő kiterjesztése, és ezen ásványi nyersanyagok feletti tulajdonszerzés
módjának a Bt., mint ágazati törvény keretein belül történő szabályozására. A javaslat célja olyan
átfogó szabályozás kialakítása, amely a bányavállalkozókon kívüli eseteket is egyértelműen lefedi.
Ez az ásványi nyersanyagok a geotermikus energia és a földtani közeg hasznosításához
gazdálkodásához és védelméhez fűződő állami érdeket is szolgálja, így a szabályozással
megakadályozható a jogosulatlan bányászati tevékenység, és az állam tulajdonába tartozó vagyon
jogtalan igénybevétele, haszonszerzés céljából történő felhasználása. Mindezek mellett a Bt. 1. § (7)
bekezdésében meghatározott, a Bt. más rendelkezésire utaló részt szükséges kiegészíteni a
jogszabályi rendelkezések közötti összhang megteremtéséért. A nem bányafelügyeleti engedély
alapján kitermelést végző személyek adatszolgáltatási kötelezettségét ugyanis törvényi szinten is
szükséges deklarálni, mert a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Vhr.) 9. § (3) bekezdése a más hatósági engedéllyel rendelkező személyek részére
előírja, hogy a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségéről és minőségéről február 28-ig kell adatot
27
szolgáltatni. Ezekre az engedélyesekre a Bt. 1. § (7) bekezdése alapján csak járadék bevallási és
befizetési kötelezettség hárul, amelyet a Vhr. 4. §-a szerint kell teljesíteni. Ennek megfelelően
szükséges a Bt. 1. § (7) bekezdésének kiegészítése is a 25. §-ra, valamint az adatszolgáltatási
kötelezettség elmulasztása esetén alkalmazandó szankciót meghatározó 41/A. §-ra utalással.
A 2. §-hoz
A Bt. 3. § (1a) bekezdés a) pontjának módosításához: A Bt. hatályának 1. § (7) bekezdésbeli
kiterjesztésével szükséges a Bt. 3. § (1a) bekezdés a) pontjának módosítása is - az Nvt. 6. § (2)
bekezdésére figyelemmel - ezen engedélyek alapján kitermelt ásványi nyersanyagok feletti
tulajdonszerzés módjának Bt. kereteiben belül történő szabályozása.
A Bt. 3. § (1b) és (1c) bekezdéssel történő kiegészítése: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I.
törvény (a továbbiakban: Kkt.) valamint a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
(a továbbiakban: Vasúti tv.) alapján a magyar állam nevében és javára eljáró építtető az
engedélyeket a saját nevére szerzi meg. A Bt. jelenleg hatályos 3. § (1a) bekezdés rendelkezései
alapján, az ott meghatározott körben az engedélyes kitermeléssel szerez tulajdonjogot a kitermelt
ásványi nyersanyag felett. Az építtető általi tulajdonszerzésre vonatkozó rendelkezések nincsenek
összhangban a Vasúti tv. és a Kkt. azon rendelkezésivel, hogy a kitermelésre is az állam nevében és
javára kerül sor, amely alapján az engedélyes - jelen esetben az építtető - általi kényszerű
tulajdonszerzés nem indokolt. A Bt. és a Kkt. és Vasúti tv. közötti összhang megteremtése
érdekében szükséges a Bt. ide vonatkozó rendelkezéseinek módosítása. Tekintettel arra, hogy
engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra történő felhasználásnak minősül a
kitermelt ásványi nyersanyag értékesítése is, figyelemmel kell lenni az Nvt. 6. § (2) bekezdésére,
amely szerint a természetes előfordulási helyükről kitermelt, kinyert, a Nvt. 4. § (1) bekezdés c)
pontjában meghatározott vagyon feletti tulajdonjog ágazati törvényben meghatározott módon
szerezhető meg. Ennek megfelelően a Bt. -ben szükséges rendelkezni arról, hogy a kitermelt ásványi
nyersanyag hasznosítására az állami vagyon hasznosítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak
megfelelően kerülhet sor.
A 3. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: a Bt. 44. § (1) bekezdés a) pontja alapján a bányafelügyelet hatáskörébe
tartozik az ásványi nyersanyagok bányászata, a Bt. 49. § 4. pont c) alpontja szerint bányászati
tevékenységnek minősül a bánya szüneteltetése is. A Bt. 30. § (1) bekezdése alapján 6 hónapot
meghaladó szüneteltetést szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján lehet folytatni. A
bányafelügyelet engedélyezési hatáskörét meghatározó 5. § (1) bekezdése azonban hiányos, nem
tartalmazza a szüneteltetés engedélyezését, ezt a hiányosságot pótolja a módosítás.
A (2) bekezdéshez: a Bt. 44. § (1) bekezdés o) pontja szerint a nyomástartó berendezések és
rendszerek építése, használatbavétele, üzemeltetése és elbontása a bányafelügyelet hatáskörébe
tartozik, ugyanakkor ennek engedélyezését szintén nem tartalmazza a Bt. 5. § (1) bekezdése,
amelyet a módosítás pótol, figyelembe véve azt is, hogy a vonatkozó ágazati szabályozás alapján a
bányafelügyelet engedélyezi a nyomástartó berendezések átalakítását és javítását is, illetve, hogy a
bontás engedély nélkül végezhető.
A (3) bekezdéshez: a Bt. 5. § (1) bekezdésének k)-m) ponttal történő kiegészítése egyrészt a földtani
kutatás részletes szabályainak és a vizek kártételei elleni védelem és védekezés céljából szükséges
kitermelés és a kitermelt ásványi nyersanyagnak a közcélú vízilétesítmények építéséhez szükséges
anyagnyerő helyek engedélyezésére vonatkozó szabályok meghatározásához kapcsolódik. Másrészt
az új m) pont kimondja, hogy a bányafelügyelet hatáskörébe tartozik az ásványvagyon-gazdálkodási
célokat szolgáló, termelést serkenő szénhidrogén bányászati technológiai műveletek, így különösen
a rétegrepesztés, rétegsavazás, víz- és gázbesajtolás, rétegenergia pótlás engedélyezése. A
szénhidrogén-bányászatban alkalmazott termelést serkentő bányászati technológiai műveletek
(rétegrepesztés, rétegsavazás, víz és gázbesajtolás, stb.) engedélyezésére vonatkozó szabályozás a
28
jelenleg felmerült jogértelmezési problémák feloldását szolgálja az egyes hatóságok közötti
hatásköri összeütközés megelőzése érdekében. Tekintettel arra, hogy a bemutatott technológiai
műveletek egyértelműen fúrólyukon át végezhető bányászati tevékenységnek tekintendők, amelyet
a bányahatóság engedélyez és felügyel, és e műveletek alapvető célja az ásványvagyon-
gazdálkodás, indokolt, hogy egyértelműen kimondásra kerüljön, hogy a bányafelügyelet
engedélyezési hatáskörébe tartozik ezen bányászati technológiai műveletek hatósági engedélyezése.
A szabályozás nem csorbítja a környezetvédelmi hatóságnak a felszín alatti vizek megóvásával
kapcsolatos feladatainak érvényesítését, mert a rétegserkentő technológiai műveleteket tartalmazó
műszaki üzemi tervek bányahatósági jóváhagyására indult eljárásokban szakhatóságként a jövőben
is közreműködik.
A (4) bekezdéshez: Az 5. § (4a) bekezdésének módosítása, b) ponttal kiegészítése azért szükséges,
mert önmagában nem csak azt szükséges szankcionálni, hogy a bányavállalkozó nem fizette meg a
bányajáradékot, ugyanis az önbevallás elmulasztása azt is fogja eredményezni, hogy a
bányafelügyelet nem tudja megállapítani a kérelmező (bányavállalkozó) vonatkozásában, hogy
egyáltalán van-e bányajáradék tartozása. Ennek megfelelően az önbevallás elmulasztása esetén is
szükséges kimondani, hogy bányászati jog nem szerezhető. A rendelkezés célja elsősorban az, hogy
a bányavállalkozók önbevallási fegyelmét javítsa, másrészt nem indokolt olyan bányavállalkozó
számára a bányászati jog megszerzésének lehetőségét biztosítani, aki bányajáradék-bevallási
kötelezettségének (és ezáltal nagy valószínűséggel bányajáradék-fizetési kötelezettségének) sem
tesz eleget.
A 4. §-hoz
A Bt. 6. § (3) bekezdésének módosítása, b) ponttal kiegészítése azért szükséges, mert önmagában
nem csak azt szükséges szankcionálni, hogy a bányavállalkozó nem fizette meg a bányajáradékot,
ugyanis az önbevallás elmulasztása azt is fogja eredményezni, hogy a bányafelügyelet nem tudja
megállapítani a kérelmező (bányavállalkozó) vonatkozásában, hogy egyáltalán van-e bányajáradék
tartozása. Ennek megfelelően az önbevallás elmulasztása esetén is szükséges kimondani, hogy
bányászati jog nem szerezhető. A rendelkezés célja elsősorban az, hogy a bányavállalkozók
önbevallási fegyelmét javítsa, másrészt nem indokolt olyan bányavállalkozó számára a bányászati
jog megszerzésének lehetőségét biztosítani, aki bányajáradék-bevallási kötelezettségének (és ezáltal
nagy valószínűséggel bányajáradék-fizetési kötelezettségének) sem tesz eleget.
Az 5. §-hoz
A Bt. 9. § (4) bekezdésének módosítása azért szükséges, mert a gyakorlati tapasztalatok azt
bizonyították, hogy egyrészt szükségtelen határidőhöz kötni a koncessziós pályázatra kijelölni
tervezett zárt területek bányafelügyelet általi közzétételét, másrészt a koncessziós pályázatok kiírása
függ az Európai Unió honlapján történő megjelenítéstől, aminek időtartamára a miniszternek nincs
ráhatása.
A 6. §-hoz
A Bt. 20. § (2) bekezdésének pontosítása a gyakorlatban is felmerült tapasztalatok alapján
szükséges, így egyértelművé válik, hogy kinek kell a bányajáradékot megfizetnie. Emellett a
bekezdésben található egy másik pontosítás is: a „szilárd ásványi energiahordozók föld alatti
szénelgázosítással történő kitermelése” szövegrész helyébe a „föld alatti szénelgázosítással történő
kitermelés” szöveg került, a Bt. ugyanis nem határozza meg a szilárd ásványi energiahordozók
fogalmát, így nem egyértelmű, hogy a rendelkezés mire vonatkozik, milyen ásványi nyersanyagot
határol le. A szabály egyebekben a szilárd ásványi energiahordozó kifejezés alkalmazása nélkül is
egyértelmű.
29
A Bt. 20. § (3a) bekezdésének módosítása az 1. § (7) bekezdés módosításához kapcsolódik. Ennek
megfelelően a 20. § (3a) bekezdésében a jelenlegi szabályhoz hasonlóan kimondásra kerül az 50 %-
os bányajáradék megfizetésének kötelezettsége, illetve a szabályozás ezentúl különbséget tesz az
egységes jogértelmezés érdekében aszerint, hogy az 1. § (7) bekezdése szerinti más hatósági
engedély alapján történik a kitermelési, illetve katasztrófaveszély vagy veszélyelhárításával függ
össze (ugyanis ez utóbbi nem tekinthető engedéllyel végzett tevékenységnek, annak feltétele a
megyei védelmi bizottság döntése). Emellett fontos kiemelni, hogy a bányajáradék megfizetésének
kötelezettsége akkor áll fenn, ha az ásványi nyersanyagot nem az engedélyben foglalt
tevékenységgel összefüggő célra, illetve a katasztrófaveszély vagy veszélyhelyzet megszűnését
követően más célra használják fel, hasznosítják vagy értékesítik.
A Bt. 20. § (5) bekezdéssel történő kiegészítése a növelt hatékonyságú eljárással kitermelt ásványi
nyersanyagok teljes spektrumára vonatkozó pontosítás azzal, hogy ezek tekintetében nem azt
szükséges kimondani, hogy nem kell bányajáradékot fizetni, hanem azt, hogy a bányajáradék
mértéke 0%. Ez azért fontos, mert függetlenül attól, hogy bányajáradékot nem kell fizetni ezen
kitermelés esetében, mégis szükséges bányajáradék-bevallást készíteni, annak érdekében is, hogy
megfelelő képet kapjon a hatóság a kitermelt mennyiségről.
A Bt. 20. § (6) bekezdésének módosítása a jelenleg hatályos a) és b) pontot érinti, figyelemmel arra,
hogy a Bt. hatályának 1. § (7) bekezdésben történő más hatósági engedélyekre való kiterjesztése
eddig nem szabályozott eseteket is érint. Szükséges olyan kivételes rendelkezés meghatározása,
amely alapján az építési engedély szerint kitermelt ásványi nyersanyag bizonyos mennyisége után
nem kell bányajáradékot fizetni. Ez azt jelenti, hogy ha az építési engedély alapján kitermelt
ásványi nyersanyag mennyisége nem haladja meg az 500 m -t, úgy nem kell az engedélyesnek
bányajáradékot fizetni, függetlenül attól, hogy milyen célra kívánja azt felhasználni, ugyanakkor, ha
a kitermelt mennyiség meghaladja az 500 m -t, úgy ezt a szabályt már nem lehet alkalmazni, és a
kitermelt ásványi nyersanyag teljes mennyisége bányajáradék köteles lesz.
A 20. § (6) bekezdésének új b) pontjához: a Kkt., valamint a Vasúti tv. szerint az állam javára és
nevében eljáró építtető részére kiadott engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag tekintetében
azért szükséges annak kimondása, hogy nem kell bányajáradékot fizetni, mert az építtető, a Nemzeti
Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., valamint a Magyar Közút Zrt. mint kizárólagos állami tulajdonban
lévő gazdasági társaságok az állam nevében és javára járnak el, az általuk kitermelt ásványi
nyersanyag az előző § szerinti módosítás szerint állami tulajdonban marad, így bányajáradék
fizetésének előírása nem indokolt. Továbbá a Bt. jelenleg hatályos 20. § (6) bekezdésének cseréje a
Bt. 20. § (5) bekezdéssel történő kiegészítéséhez, illetve az anyagnyerőhelyekre vonatkozó új IV/A.
rész beépítéséhez kapcsolódó módosítás. A növelt hatékonyságú és környezetkímélő művelési
eljárások alkalmazásával kitermelt szénhidrogén mennyisége után nem azt szükséges kimondani,
hogy nem kell bányajáradékot fizetni, hanem azt, hogy a bányajáradék 0%. Ez azért fontos, mert
függetlenül attól, hogy bányajáradékot nem kell fizetni ezen kitermelések esetében, mégis
szükséges bányajáradék-bevallást készíteni, annak érdekében is, hogy megfelelő képet kapjon a
hatóság a kitermelt mennyiségről. Emellett a Bt. 20. § (6) bekezdés b) pontjának hatályon kívül
helyezése szükséges figyelemmel az új IV/A. részre is, amely kimondja, hogy az anyagnyerő
helyről kitermelt ásványi nyersanyag állami tulajdonban marad, így erre tekintettel nem szükséges a
bányajáradék fizetésre vonatkozó szabályok alkalmazása.
A 20. § (6) bekezdésének új f) pontjához: jelenleg a Vhr. 34. § 10. pontja szerinti hasznosított
geotermikus energia mennyiség fogalma tartalmazza azt a kitételt, amely szerint nem minősül
bányavállalkozónak a geotermikus energiát vízjogi engedély alapján gyógyászati (balneológiai),
valamint vízellátási célra felhasználó személy, függetlenül attól, hogy azt másodlagos
felhasználással energetikai célra is hasznosítják. A Vhr. 34. § 10. pontjában hivatkozott mondat azt
hivatott szolgálni, hogy ezekben a konkrét esetekben ne kelljen bányajáradékot fizetni. Ezt azonban
nem a Vhr.-ben indokolt szabályozni, hanem a Bt.-ben törvényi szinten. Ennek megfelelően a Bt.
20.	§ (6) bekezdésének kiegészítése szükséges egy új ponttal, amely a bányajáradék mentességet
törvényi szinten lehetővé teszi ezen személyi kör számára.
30
A 7. §-hoz
A módosítás a Bt.-ben eddig csak implicite meglévő szabály kimondását tartalmazza, amely szerint
a bányavállalkozónak a feltárási, kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyását követően a
bányabezárás elfogadásig folyamatosan rendelkeznie kell valamilyen, a bányászati tevékenység
végzésére vonatkozó műszaki üzemi tervvel, amely biztosítja a bányászati tevékenység jogszerű
végzését.
A 8. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A Bt. 22. § (5) bekezdését a bányatelek megállapítása esetében a koncesszióra
vonatkozó hibás utalás miatt szükséges javítani, mert a 14. § (2) bekezdése korábban hatályon kívül
helyezésre került, így a bányatelek megállapításának kezdeményezésének határidejére már a 26/A.
§ (1) bekezdése vonatkozik, amely ennek megfelelően mind a koncesszió, mind a hatósági engedély
alapján végzett tevékenység esetére egyaránt vonatkozik.
A (2) bekezdéshez: A Bt. 22. § (13) bekezdése kiegészül a „vagy ha a bányafelügyelet a kutatási
zárójelentést jogerős és végrehajtható határozatában elutasította” fordulattal, amely azért szükséges,
mert az is előfordulhat, hogy a bányavállalkozó ugyan nyújt be kutatási zárójelentést, tehát az erre
vonatkozó határidőt nem mulasztja el, azonban a kutatási zárójelentés nem kerül elfogadásra a
bányafelügyelet által. Erre az esetre azonban a Bt. nem mondja ki az ex lege jogvesztést,
ugyanakkor ezt a helyzetet hasonlóképpen kell kezelni, mint a határidő elmulasztását.
A 9. §-hoz
A földtani kutatásra vonatkozó szabályozás jelenleg hiányos a Bt.-ben. Bár az 1. § (3) bekezdése a
Bt. egyes rendelkezései alkalmazását mondja ki a földtani kutatásra, ugyanakkor az engedélyezésre,
valamint a végzett tevékenységre vonatkozóan részletszabályokat nem vagy csak hiányosan
tartalmaz. Ennek megfelelően a bányászati tevékenységre adott kutatási engedélyhez hasonlóan
szükséges kimondani, hogy a földtani kutatásra a bányafelügyelet ad engedélyt (ez a szabály
jelenleg a Vhr.-ben található, ugyanakkor törvényi szintű rendelkezés nem volt rá). Emellett
szükséges annak meghatározása is, hogy a földtani kutatási engedély mire jogosít, valamint, hogy a
tevékenység befejezésekor milyen kötelezettségei vannak a kutatásra jogosultnak. Tekintettel arra,
hogy az engedély műszeres mérések, illetve fúrások elvégzésére is jogosít, szükséges a Bt.
biztosítékadási kötelezettségre vonatkozó rendelkezésének a földtani kutatásra jogosultakra
alkalmazása is.
A 10. §-hoz
A Bt. 24. §-át megelőző alcím címe szerint a § szénhidrogén szállítóvezeték létesítésével és
üzemben tartásával kapcsolatos szabályokat határozza meg, ugyanakkor a 24. § a szénhidrogén
szállítóvezetékek mellett a földgázelosztó és -célvezeték, valamint -tároló létesítmény, egyéb gáz-
és gáztermékvezeték létesítésével és üzemben tartásával kapcsolatos szabályokat is tartalmaz, így a
hatályos cím nem felel meg a cím alatt szabályozott tartalomnak.
A 11. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: a módosítás a földtani kutatás szabályainak 22/D. §-ban beiktatni tervezett
rendelkezéseivel van összhangban. A Bt. földtani adatszolgáltatásról szóló 25. §-a csak a
bányavállalkozókra nézve határoz meg adatszolgáltatási kötelezettséget, ehhez képest azonban a
Vhr. 10/B. §-a a földtani kutatást végző szervezetekre is kiterjeszti az adatszolgáltatási
kötelezettséget. Ennek megfelelően, mivel a Bt. eddig nem tartalmazta, a földtani kutatást végzők
31
földtani adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségének törvényi szintű megalapozása is
elengedhetetlen.
A (2) bekezdéshez: A 25. § (2a) bekezdéssel kiegészítése az építési vagy talajvédelmi engedély
alapján végzett tereprendezéssel, a vízjogi engedély alapján végzett mederalakítással összefüggő,
valamint katasztrófaveszély vagy veszélyhelyzet elhárításához szükséges ásványi nyersanyag
kitermelésre jogosult személyek adatszolgáltatási kötelezettségének kormányrendeleti szintű
szabályát emeli generális szintre. Eddig ugyanis csak a Bt. végrehajtási rendelete határozta meg
ezen személyek adatszolgáltatási kötelezettségét, ugyanakkor a Bt. nem. Szükséges azonban ennek
törvényi szintű előírása annak érdekében, hogy a kitermelésről pontos képet kaphasson a
bányafelügyelet. Ezzel összefüggésben szükséges módosítani a Bt. 1. § (7) bekezdését is (a 25. §-ra
való utalással), valamint az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának szankcionálása
keretében a Bt. 41/A. §-át is kiegészíteni.
A (3) bekezdéshez: A módosítás a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel (a
továbbiakban: Ptk.) való összhang megteremtése és a gyakorlatban felmerült téves jogértelmezés
elkerülése érdekében szükséges. Szükséges ugyanis nevesítetten meghatározni, hogy a földtani
adatszolgáltatás során kezelt adatok mely köre az, amelyik mindenképpen üzleti titoknak minősül.
A szabályozás a bányavállalkozók és engedélyesek érdekeit is szolgálja, mivel ez alapján lehetővé
teszi a viták elkerülését is. Emellett, az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése meghatározza a
közérdekből nyilvános adatok körét, ennek megfelelően kimondja, hogy „Közérdekből nyilvános
adatként nem minősül üzleti titoknak (...) az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra
hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli”. Az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 6. pontja szintén meghatározza, hogy mi
minősül közérdekből nyilvános adatnak, eszerint a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden
olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét
törvény közérdekből elrendeli. Mivel a gyakorlatban a Bt. értelmezése számos vitát okozott e téren,
így rögzíti a módosítási javaslat, hogy mit kell közérdekű adatnak tekinteni az adatszolgáltatás
során. Emellett a már meglévő felsorolás pontosítása is szükséges, egyrészt a geotermikus energia
tekintetében szolgáltatott adatokkal (hasonlóan az ásványi nyersanyaghoz), másrészt a bevallott
bányajáradék összegére vonatkozó információ sem minősül üzleti titoknak. Ugyanis az az adat
számíthat közérdeklődésre, amely azt mutatja, hogy adott kitermelőhelyen milyen nagyságú fizetési
kötelezettség keletkezett. Az viszont nem, hogy a kötelezettség adott időpontban befizetésre került-
e.
A 12. §-hoz
A bányászati jog új jogosultjának pályáztatás útján történő kijelölésénél szükséges meghatározni az
üzemszerű kitermelés megkezdésének határidejére vonatkozó pontos előírásokat. Ezért a bányászati
jog új jogosultjának kijelölését két esetre vonatkoztatja a módosítás: egyrészt ha olyan
bányatelekben megnyilvánuló bányászati jognak jelölik ki az új jogosultját, amelyen a kitermelést
még nem kezdték meg korábban (26/A. § (6) bekezdés), másrészt, ha olyan bányatelekről van szó,
amelyen a kitermelést korábban már megkezdték (adott esetben van még hatályos műszaki üzemi
terv is, a 26/A. § új (6a) bekezdésében).
A 26/A. § (6) bekezdésében meghatározott esetre a módosítás előírja, hogy a kitermelést a
kijelöléstől számított öt éven belül meg kell kezdeni, a határidő meghosszabbítható egy alkalommal,
és a hosszabbítása esetére a 26/A. § (4) bekezdése szerinti főszabályt rendeli alkalmazni és a
határidő elmulasztásának jogkövetkezményeit is meghatározza.
Azokban az esetekben, amikor a bányászati jog törlésére azért kerül sor, mert a bányavállalkozó
jogutód nélkül megszűnik, vagy a bányavállalkozó bányászati jogát a bányafelügyelet azért törli,
mert a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul gyakorolta, úgy nagy
valószínűség szerint a bányában a kitermelést már megkezdték, tehát volt hatályos műszaki üzemi
terv. Ennek megfelelően, a 26/A. § új (6a) bekezdése előírja, hogy ezen esetekben egy éven belül
32
meg kell kezdeni az üzemszerű kitermelést. Az eltérő határidő megállapítása a két esetre azért
szükséges, mert az utóbbi esetben csak a műszaki üzemi tervet kell megszerezni (ha a korábbi már
nem hatályos), amelyhez nem szükséges az öt évet biztosítani, ugyanakkor a szabály lehetőséget ad
arra, hogy a szükséges engedélyek megszerzése ebbe az egy éves határidőbe ne számítson bele. Egy
már működő bánya esetében indokolt a rövidebb, de a felkészüléshez elegendő kitermelési határidőt
megállapítani, a bánya biztonságos állapotának fenntartása érdekében is, mert a bányanyitással
kapcsolatos többletfeladatok nem jelentkeznek.
A 13. §-hoz
A 28. § (2) és (5) bekezdésének módosítása azért szükséges, mert a hatályos Bt. alapján bányaüzemi
felelős műszaki vezetőt és helyettest csak bányaüzembe lehet kinevezni, de egyes bányászati
tevékenység tekintetében (pl. kútmunkálatok, kútjavítás, rétegkezelés, stb.) bányaüzemi felelős
műszaki vezetői kinevezésre nincs lehetőség. A szénhidrogén-termelés és az annak
eszközrendszerét biztosító felszín alatti kútműveletek eltérő szakmai ismereteket és szakmai
gyakorlatot igényelnek. A 28. § módosításával biztosítható az a szakmai igény, hogy önálló
felelősséggel pl. kútmunkálati vagy rétegkezelési bányaüzemi felelős műszaki vezető is kijelölhető.
A 28. § (4) bekezdésének módosítása a bekezdés utolsó mondatának hatályon kívül helyezését
célozza, amely szerint a nyilvántartásból kizárólag a bányaüzemi felelős műszaki vezetői
tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. E rendelkezés
azonban nem teszi lehetővé a bányaüzemi felelős műszaki vezetőkre vonatkozó nyilvántartás
bányafelügyeleti honlapon való közzétételének lehetőségét, ugyanakkor az elengedhetetlen lenne
ahhoz, hogy a bányavállalkozók az engedéllyel rendelkező személyeket bízhassák meg. Emellett a
módosítás egy szövegpontosítást is tartalmaz: a bányafelügyelet a bányaüzemi felelős műszaki
vezetői tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező személyeket veszi nyilvántartásba.
A 14. §-hoz
A Bt. 29. §-ának módosítása az együttes kitermelésre vonatkozó szabályok pontosítását,
kiegészítését tartalmazza tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás jogalkalmazási nehézségekkel
terhelt. Az összefüggő ásványi nyersanyag lelőhely helyett egyértelműen meghatározásra került a
szénhidrogén lelőhelyek együttes kitermelésének feltételrendszere. Ha a szénhidrogén lelőhely
kutatási fázisú próbatermelésére, feltárására vagy kitermelésére több bányavállalkozó jogosult, és
valamennyi bányavállalkozó rendelkezik a kitermeléshez szükséges feltételekkel, úgy
tevékenységük összehangolása érdekében ún. egyesített művelési tervet kell készíteniük, amelyben
meg kell határozni a szakszerű és ésszerű kitermelés feltételeit. Az együttes művelési terv
elkészítése ásványvagyon-védelmi szempontból szükséges, amely alapján a bányafelügyelet
engedélyezni tudja a bányavállalkozók kitermelési műszaki üzemi tervét. A szabályozás alapján az
együttes művelési terv készítési kötelezettség az érintett bányavállalkozókat terheli, ha azonban a
bányavállalkozók nem tudják az együttes művelési tervet elkészíteni, akkor a bányafelügyelet
készítteti azt el, megfelelő szakértő bevonásával. Tekintettel arra, hogy az együttes művelési terv
elkészíttetése a bányavállalkozók érdeke, az ezzel járó hatósági költségeket is viselniük kell. A
29/A. §-ban szabályozásra kerül, hogy az egymást fedő, vagy egymással közvetlenül vagy
védőpillérek által érintkező szilárd ásványi nyersanyaglelőhely esetében a bányavállalkozóknak
feltárási, kitermelési tevékenységüket össze kell hangolni, és erre vonatkozóan megállapodást kell
kötniük. A megállapodás csak akkor jön létre, ha azt a bányafelügyelet jogerősen jóváhagyta. A
rendelkezés meghatározza a megállapodás tartalmai követelményeit és a benyújtásra vonatkozó
szabályokat is.
A 15. §-hoz
33
A Bt. 30. § (3) bekezdésében foglalt szabály (vagyis a kiesett bányajáradék pótlására megállapított
díj legfeljebb 30%-a lehet mértéke a szünetelést megelőző kitermelési műszaki üzemi tervben az
utolsó évre jóváhagyott kitermelési mennyiség értéke után a 20. § szerint meghatározott
bányajáradék mértékének) jelenleg diszkrecionális jogkört biztosít (a mérlegelés során figyelembe
veendő, megfelelő részletszabályok hiányoznak) a bányafelügyelet számára a kiesett bányajáradék
pótlására megállapított díj mértékének meghatározása során. Ennek megfelelően a módosítás
szükséges a konkrét mérték pontos megállapítását kimondó szabály beépítésével, amely az állam
részéről is komoly elvárás (korrupciós veszély megszüntetésére irányuló szabályozás). Egyebekben
a 30%-os mérték ösztönzi is a bányavállalkozókat arra, hogy a kitermelési tevékenységet folytassák,
amely szintén állami érdeket jelent.
A 30. § (4a) bekezdésének beépítésével kapcsolatos módosítás a Bt. 30. § (4) bekezdése alapján
elrendelt bányabezárással és tájrendezéssel kapcsolatos eljárásrendet határozza meg kötelezően
előírva a bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelem benyújtását tekintettel arra,
hogy a bányabezárást csak jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint lehet végezni.
A 30. § (5) bekezdés módosítása igazodik az új (4a) bekezdés rendelkezéséhez, illetve azt a
helyzetet kívánja rendezni, amikor a bányavállalkozó a bányafelügyeleti kötelezésnek eleget tesz
ugyan, és benyújtja a bányabezárási műszaki üzemi terv kérelmét, a kérelmet azonban a
bányafelügyelet elutasítja, vagy az eljárást megszünteti. A Bt. jelenleg nem tartalmaz szabályt arra
az esetre sem, ha koncesszió esetében a kötelezett bányavállalkozó nem hajtja végre a
bányafelügyelet által elrendelt bányabezárás és tájrendezés elvégzését.
A 30. § új (6) bekezdésének beiktatása: A 30. § (5) bekezdése azt írja elő, hogy mi történik akkor,
ha bányavállalkozó a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését elrendelő bányafelügyeleti
határozatban előírt bányabezárási műszaki üzemi terv benyújtása iránti kötelezettségének nem tesz
eleget, vagyis ekkor koncesszió esetében a koncessziós szerződés megszűnik, illetve a
bányafelügyeleti engedély alapján folytatott bányászati tevékenység esetén a bányafelügyelet törli a
bányavállalkozó bányászati jogát. Ehhez kapcsolódóan a 30. § (6) bekezdése rendezi, hogy abban
az esetben mi teendő, ha a koncessziós szerződés megszűnik, illetve a bányászati jogot törli a
bányafelügyelet.
A 16. §-hoz
A 31. § módosítása azért szükséges, mert jelenleg a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes
sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárásokról szóló 53/2012. (III. 28.) Korm.
rendeletben nem lehet a bírság kiszabásának esetköreit szerepeltetni (vagy azokat megismételni),
mert a bírság kiszabásának esetkörei csak törvényben szabályozhatóak, a mértékre vonatkozó
rendelkezések jelenhetnek meg - törvényi felhatalmazás esetén - kormányrendeleti szinten.
Emellett a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések tekintetében
jelenleg nincs lehetőség bírság kiszabására a szabályozás hiánya miatt. Ennek megfelelően
szükséges a hivatkozott szabályozást törvényi szintre emelni, illetve az új szabályokat megalkotni.
A 17. §-hoz
A Bt. 31/A. §-sal történő kiegészítése a Ptk.-ban megfogalmazott szabálytól eltérő, speciális
szabályokat fogalmaz meg. Szükséges annak biztosítása, hogy az ingatlanon létesített bányászati
sajátos építmény a polgári jogi főszabály alapján ne az ingatlantulajdonost illesse meg, hanem a
sajátos építmény építtetőjét. Ehhez igazodóan az eddig a Bt.-ben csak implicite meglévő szabályt
mondja ki, vagyis a Bt. hatálya alá tartozó sajátos építmény tulajdonjoga az építtetőt illeti meg,
kivéve eltérő megállapodás esetén. Ennek a kiegészítésnek több indoka is van. Egyrészt egy-egy
sajátos építmény több százmillió forintos beruházást jelent az építtetőnek, amely alapján az
ingatlantulajdonos jogalap nélkül gazdagodna egy ilyen szabály kimondásának hiányában,
másrészt, ha a jelenlegi szabályok szerint az ingatlantulajdonos tulajdonának tekintetnénk ezeket a
34
sajátos építményeket, úgy az azokkal kapcsolatos tájrendezési kötelezettség is rájuk hárulna, amely
szintén több százmillió forintos pénzügyi terhet eredményezne rájuk nézve.
A 18. §-hoz
A Bt. 32. § (1) bekezdésének kiegészítése tartalmazza azt az előírást, mely szerint a vezeték és a
célvezeték biztonsági övezete hatásterületnek tekinthető. Ez a rendelkezés a Ket. 15. § (3)
bekezdésének második mondatának megfelelő előírás, amely alapján a vezetékkel és a
célvezetékkel kapcsolatos eljárásokban a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa, valamint az a
személy, akinek jogát az ingatlanra bejegyezték külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül
(figyelembe véve természetesen a Ket. általános ügyfél-fogalom szerinti meghatározását is).
A 19. §-hoz
A 34. § (3) bekezdésének módosítása a bekezdés utolsó mondatának hatályon kívül helyezésére
irányul („Az ellenőrzés és a felügyelet rendjére vonatkozó üzemi előírásokat a bányafelügyeletnek
meg kell küldeni.”). A rendelkezés jelenleg felesleges adatszolgáltatási terhet jelent a
bányavállalkozók számára, ennek megfelelően a mondat hatályon kívül helyezésével az
adminisztratív terhek csökkentésére irányuló szabályozás valósulhat meg.
A 20. §-hoz
A 36. § (1) és (2) bekezdésének módosítása a jogszabályi rendelkezés pontosítását eszközli.
A 21. §-hoz
A 37. § (2), illetve (5) bekezdésének módosítása az 1. § (3) bekezdésének hatályon kívül
helyezéséhez és a 22/D. § (földtani kutatás) beiktatásához kapcsolódó módosítás. A földtani kutatási
tevékenységgel okozott károkat jelenleg is a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell
megtéríteni. A módosítás ezen szabály további fenntartását szolgálja, ugyanakkor nem az 1. § (3)
bekezdésében a 37. §-ra utalással, hanem a szabály 37. §-ban történő elhelyezésével.
A 22. §-hoz
A Bt. 38. § (11) bekezdésének pontosítása szükséges egyrészt a „közutat” szövegrész hatályon kívül
helyezésével, arra tekintettel, hogy a közút is közterületnek minősül, ezért felesleges ismétlést
tartalmaz a bekezdés. Másrészt szükséges a pontosítás abban a tekintetben, hogy a szóban forgó
területek építési tevékenységgel történő igénybevételére, illetve a létesítmények üzemeltetésére
vonatkozóan kell az érintetteknek megállapodást kötni, továbbá, hogy a megállapodás igazolja az
építési jogosultságot.
A 23. §-hoz
A Bt. 38/A. § (5b) bekezdésének pontosítása szükséges egyrészt a „közutat” szövegrész hatályon
kívül helyezésével, arra tekintettel, hogy a közút is közterületnek minősül, ezért felesleges ismétlést
tartalmaz a bekezdés. Másrészt szükséges a szóban forgó területek igénybevételére vonatkozó
megállapodás megkötésére vonatkozóan határidőt elhelyezni a törvényben, ezáltal a jogalkalmazók
részére is egyértelmű lesz a szabály.
A 24. §-hoz
35
A bányászati tevékenység befejezését követően a megszüntetett sajátos bányászati építményekkel
(pl. szénhidrogén kutatásban, termelésben használt kutak), vagy az aláfejtett területekkel érintett
egyes ingatlanok sok esetben továbbra is veszélyeztetettek. Ezen ingatlanok tekintetében a
gyakorlatban problémát okoz az, hogy jogszabályban nincs rögzítve az építési tilalom vagy
korlátozás elrendelésének kezdeményezési lehetősége a bányafelügyelet részére, ugyanakkor fontos
lenne, hogy mindaddig, amíg a veszélyeztetettség meg nem szűnik, az ingatlanon ne lehessen vagy
csak korlátozottan lehessen építkezni. A szabály beiktatásával a bányafelügyelet köteles lesz a
szükséges intézkedést megtenni, amellyel elkerülhető, hogy veszélyeztetett területen építési
tevékenységet végezzenek. Tekintettel arra, hogy ezeket a korlátozásokat a helyi építési
szabályzatban a települési önkormányzat rendelheti el, így a bányafelügyelet kezdeményezési
kötelezettsége az illetékes önkormányzat felé fog fennállni.
Emellett a 39. § új (5) bekezdésében lévő szabály azért szükséges, mert a 39. § (1) bekezdése
szerinti esetben a bányavállalkozó kártalanítás ellenében a bányafelügyelet útján kezdeményezheti a
bányatelekkel lefedett ingatlanokon építési és telekalakítási tilalom elrendelését. A jelenlegi
szabályozás azonban nem rendelkezik arról, hogy ha - az ásványi nyersanyag vagyon teljes
kitermelését megelőzően - a bányatelek törlésre kerül, úgy azzal egyidejűleg az indokolatlanná váló
tilalom is törlésre kerüljön, ami pedig az érintett ingatlantulajdonosok számára sem feltétlenül
kedvező.
A 25. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A 41. §-t egy új (3b) bekezdéssel kiegészítő új rendelkezés egyértelművé teszi
a szabálytalan bányászati tevékenység végzésének megszüntetése érdekében foganatosítható
jogkövetkezmények alkalmazását. Hasonlóan a végrehajtás foganatosításához a bányafelügyeletnek
azt a jogkövetkezményt kell alkalmaznia, amely a jogsértés megszüntetését a legjobban szolgálja. E
körben lehetőséget kell biztosítani a jogkövetkezmények együttes alkalmazhatóságára is, mert
egyes esetekben az együttes alkalmazás jelentheti a leghatékonyabb fellépést a jogsértéssel
szemben. Előfordul, hogy a bányavállalkozók úgy szüneteltetnek, hogy arra engedélyt nem kérnek
az erre vonatkozó szabályozás ellenére. Amellett, hogy szabálytalan bányászati tevékenység
végzése miatt a bányafelügyeletnek eljárást kell indítania, szükséges annak kimondása az új (3 c)
bekezdésben, hogy arra az időszakra, amely az egyébként jogszerű hat hónapot meghaladja, a
bányavállalkozónak a kiesett bányajáradék pótlására megállapított díjat kell fizetnie.
A (2) bekezdéshez: a módosítás a biztosítékadási kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések
pontosításához kapcsolódik.
A (3) bekezdéshez: a bányászati tevékenység végzésének, illetve a befejezését követő
bányabezárásnak és tájrendezésnek, valamint az esetlegesen felmerülő bányakárok rendezésének
pénzügyi fedezetét biztosítja a biztosíték. Ha a bányavállalkozó a biztosítékadási kötelezettségének
nem tesz eleget, ezzel a bányászati tevékenységgel okozott környezeti változások megszüntetésének
lehetőségét akadályozza meg, mert állami forrás a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek
teljesítésére nem áll rendelkezésre. Ezért kell szigorúan fellépni azokkal a bányavállalkozókkal
szemben, akik a biztosítékadási kötelezettségüket nem teljesítik. Ez pedig azáltal teljesül, hogy a
41.	§ (7) bekezdésében már megtalálható tevékenység megkezdésének vagy a tevékenység
folytatásának a megtiltása esetén, ha a bányafelügyelet 90 napon belül nem fogad el biztosítékot,
úgy törli a bányavállalkozó bányászati jogát, és a bányászati jog pályázat keretében meghirdethető
lesz.
A (4) bekezdéshez: A Bt. 41. § (8) bekezdésében található adók módjára történő behajtás szabályai
egészülnek ki. Az adók módjára behajtás lehetőségét ki kell terjeszteni a térítés díj, és a
szüneteltetés esetén fizetendő, bányajáradék pótlására előírt díj esetében is, ugyanis jelenleg e
kategória meg nem fizetése esetén csak bírósági végrehajtó útján lehet a fizetési kötelezettségnek
érvényt szerezni. Az adóhatóság eljárásához viszont szükséges a jogszabályi hivatkozás tételes
megjelölése is, amely a jelenleg hatályos szabályozás miatt megakadályozza ezen összegek
36
egyszerűbb, adóhatóság útján történő behajtását. Tekintettel arra, hogy elenyésző számú eljárást
érintő összegekről van szó, túlzott többletterhet a rendelkezés az adóhatóság számára nem jelent.
A 26. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: a Bt. 41/A. § (1) bekezdés c) pontjának kiegészítése a bírságtényállás
pontosítása miatt szükséges.
A (2) bekezdéshez: A 41/A. § (1a) bekezdésében meghatározott szabály félreérthető, mivel azt
sugallja, hogy az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a földgáz, a kőolaj, a kőolajtermék,
valamint az egyéb gáz- és gáztermékvezeték tulajdonosát vagy üzemeltetőjét kell és csak abban az
esetben bírsággal sújtani, ha az ingatlan tulajdonosa (kezelője, haszonélvezője) a jogellenes állapot
megszüntetésében akadályozza őt. Ezért szükséges a pontosítás, és a tényállást arra a körre
szűkíteni, amelyre az eredeti jogalkotói szándék irányult, azaz az ingatlantulajdonos (kezelő,
haszonélvező) által (általában szándékolatlan) biztonsági övezetben elkövetett jogsértésekre.
Bt. 41/A. §-ának kiegészítése egy új (1b) bekezdéssel a Ket. 94/A. § (2) bekezdésében foglalt
eltérést engedő rendelkezés Bt.-be építése, tekintettel arra is, hogy a szabályt a Ket. szubszidiárius
hatállyal állapítja meg. A 41. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jogsértés esetében az
üzemelő vezetékek biztonsága érdekében (ezek közül több kritikus infrastruktúra elem) szükséges a
hosszabb beavatkozási idő biztosítása. A 10 éves határidő egyebekben igazodik az építésügyi
törvényben szereplő 10 éves, a hatósági beavatkozást már kizáró határidővel.
A (3) bekezdéshez: az építési vagy talajvédelmi engedély alapján végzett tereprendezéssel, a vízjogi
engedély alapján végzett mederalakítással összefüggő, valamint katasztrófaveszély vagy
veszélyhelyzet elhárításához szükséges ásványi nyersanyag kitermelésre jogosult személyek
adatszolgáltatási kötelezettségének kormányrendeleti szintű szabályának generális szintre
emeléshez kapcsolódik. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának szankcionálása
ugyanakkor ezen személyek esetében is szükséges, mert annak elmulasztása esetén az ásványi
nyersanyag vagyon megfelelő nyilvántartásához és megismeréséhez szükséges állami érdek sérül.
A 27-28.§-hoz
A módosítás a szén-dioxid geológiai tárolása vonatkozó - tároló hely kiválasztásához szükséges
információk előállítása céljából történő - „földtani kutatás” fogalmának pontosítását szolgálja abból
a célból, hogy egyértelműen elválasztásra kerüljön a műszaki-tudományos földtani kutatásra
vonatkozó szabályoktól.
A 29. §-hoz
A Bt. 43/A. § (2b) bekezdéssel történő kiegészítése a Ket. 15. § (6a) bekezdésében meghatározott
eltérést engedő szabály Bt.-ben való elhelyezése. A bányafelügyelet eljárásai során gyakran
előfordul, hogy az eljárásba utólag, érintettségre hivatkozva kívánnak bekapcsolódni ügyfelek.
Ebben az esetben a részükre megküldött döntés alapján a fellebbezés lehetősége megnyílik egy már
lezárt eljárásban. Ilyen esetekben a korábbi hatósági döntés alaki jogereje elvész, és ez a megkezdett
vagy akár már be is fejezett - sokszor jelentős értékű - bányászati beruházások esetében jelentős
problémákat okozhat. Például egy jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terv alapján megkezdett
kitermelés esetében vagy a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építmények létesítésének
engedélyezése alapján megkezdett építkezés esetében. Ennek megoldása érdekében szükséges a
Ket. 15. § (6a) bekezdése alapján a Bt. 43/A. §-át új (2b) bekezdéssel kiegészíteni, amely szerint a
bányafelügyelet döntésének jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított fél éves
határidőn túl ügyféli érintettség címén nincs lehetőség bekerülni a már lezárt eljárás ügyfélkörébe,
illetve erre hivatkozva kezdeményezni az eljárás folytatását. Fontos kiemelni, hogy a határidő
mindenképpen jogvesztőnek minősül, elősegítve ezzel az indokolatlan, parttalan jogorvoslati
kérelmekkel szembeni hatékonyabb eljárást. Ezt jelenti annak előírása, hogy a határidő elmulasztása
37
esetén igazolási kérelem benyújtásának már nincs helye. Ebből következően a hat hónapos határidő
utolsó napáig be kell érkeznie az ügyfél részvételi szándékára vonatkozó kérelemnek.
A 30. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A Ket. 98. § (1a) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján egészül ki a Bt.
43/B. § (3) bekezdése. A fellebbezés indokolása elengedhetetlen az elsőfokú eljárás felülvizsgálata
tekintetében, mivel kihatással van egyrészt a fellebbezési eljárásba bevonandó szakhatóságok
körére, másrészt a gyakorlati tapasztalatok alapján a nagyszámban előforduló időhúzási szándékkal
benyújtott fellebbezéseknek is elejét veszi. Az indokolással ellátott fellebbezés továbbá könnyebben
el is bírálható, mert a fellebbezési ok vizsgálata kerül elsődlegesen előtérbe, és a megalapozatlan
fellebbezés esetében a további vizsgálódás már szükségtelen.
A (2) bekezdéshez: a 43/B. § (5) bekezdésének kiegészítése az adatszolgáltatás nem teljesítéséhez
kapcsolódó bírságolás beiktatása, amely a Ket. 51. § (3) bekezdésében meghatározott eltérést
engedő szabályhoz igazodik.
A (3) bekezdéshez: A fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondása, figyelemmel a
Ket. 101. § (5) bekezdés e) pontjára, indokolt azoknál az építésügyi eljárás során hozott
határozatoknál, amelyek esetében az energiaellátás folyamatos biztosítása szükséges, illetve a
biztonsági övezet megsértésével kapcsolatban hozott határozatai esetében.
A 31. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A Bt. 44. § (1) bekezdés o) pontja hiányos a bányafelügyelet hatáskörét
érintően, ugyanis a bányafelügyelet nemcsak a nyomástartó berendezések építését,
használatbavételét, üzemeltetését és elbontását engedélyezi, hanem azok átalakítását és javítását is.
Ennek megfelelően szükséges javítani a bányafelügyelet hatáskörét meghatározó szabályt is.
A (2) bekezdéshez: A földtani kutatásra vonatkozó szabályozás jelenleg hiányos a Bt.-ben. Bár az 1.
§ (3) bekezdése a Bt. egyes rendelkezései alkalmazását mondja ki a földtani kutatásra, ugyanakkor
az engedélyezésre, valamint a végzett tevékenységre vonatkozóan részletszabályokat nem
tartalmaz. Ennek megfelelően a 22/D. §-ban a földtani kutatás engedélyezésére vonatkozó
részletszabályok beiktatásával szükséges az 1. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése,
ugyanakkor a bányafelügyelet hatáskörét meghatározó jogszabályi rendelkezés kiegészítésével
egységes szabályozást kapunk.
A Bt. 44. § (1) bekezdésének egy új t) ponttal történő kiegészítése a vizek kártételei elleni védelem
és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges ásványi nyersanyag
kinyerő helyekre vonatkozó szabályok Bt.-be iktatása tekintetében szükséges.
A 32. §-hoz
A 47. §-hoz: A Bt. 20. § (6) bekezdés b) pontja kimondja, hogy nem kell bányajáradékot fizetni a
vizek kártételei elleni védelem és védekezés céljából szükséges kitermelés és a kitermelt ásványi
nyersanyagnak a közcélú vízilétesítmények építése során történt felhasználása után. Mindezek
mellett azonban nincs olyan jogszabályi rendelkezés (sem a Bt.-ben, sem más jogszabályokban),
amelyek az ilyen célú kitermelés engedélyezésére, illetve végzésére vonatkozó alapvető szabályokat
meghatároznák. Ugyanis ez az esetkör nem érthető bele sem a bányavállalkozók által végzett
„klasszikus” bányászati tevékenységbe, sem pedig a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti „egyéb”
engedély alapján végezhető kitermelési tevékenységekbe. Mindazonáltal igen gyakoriak a közcélú
vízilétesítményekhez szükséges kitermelések, amelyek a szabályozás hiánya miatt az eddigi
gyakorlatban jogértelmezési problémákhoz, bizonytalanságokhoz vezettek. Ennek megfelelően
szükséges a Bt.-ben meghatározni azon legfontosabb rendelkezéseket, amelyek az ilyen
tevékenységhez szükséges anyagnyerő helyek létesítésre, üzemeltetésére és megszüntetésére
vonatkoznak.
38
Szükséges egyrészt kimondani, hogy a közcélú vízilétesímény megépítéséhez szükséges ásványi
nyersanyag kitermelésére annak 30 km-es körzetében kerülhet sor. Ennek indoka elsősorban az,
hogy alapvetően egy olyan tevékenységről van szó, amelynek a közérdeket kell szolgálnia,
ugyanakkor nem járhat az ásványvagyon felesleges terhelésével. Ezért, ha a közcélú vízilétesítmény
építésének közelében megfelelő mennyiségű és minőségű töltésanyag áll rendelkezésre jogerős
kitermelési műszaki üzemi tervvel rendelkező bányákban is és a bányából kitermelt ásványi
nyersanyag kedvezőbb vagy azonos költségen beszerezhető, mint az anyagnyerő helyről, úgy
anyagnyerő hely létesítése nem engedélyezhető. Ez utóbbi előírás az építés tekintetében azon fontos
szempontot is figyelembe veszi, hogy a kivitelezés gazdaságos legyen és az államot legkevésbé
terhelje.
Az új 47. § (5) bekezdése bizonyos területeket kizár az anyagnyerő hely létesítésének lehetősége
alól (azon ásványi nyersanyag kutatási területet, amely tekintetében a bányavállalkozó jogerős és
végrehajtható kutatási műszaki üzemi tervvel rendelkezik, és azonos ásványi nyersanyagra kívánják
létrehozni az anyagnyerőhelyet, továbbá külszíni művelésre megállapított bányatelek területét,
illetve vízbázisok védőterületét és védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket). Ennek indoka
egyrészt, hogy megakadályozza a bányavállalkozók és az engedélyesek közötti jogvitát, másrészt
kulturális örökségvédelmi szempontokat is figyelembe vesz.
Az új 47. § (6) bekezdése kizárja annak lehetőségét, hogy a kitermeléssel az engedélyes tulajdont
szerezzen, azzal, hogy kimondja az anyagnyerő helyről kitermelt ásványi nyersanyag az állam
tulajdonában marad. Ez összhangban van azzal, hogy az anyagnyerő hely létesítése alapvetően
közérdekű tevékenységet jelent.
Az új 47/A. § - tekintve, hogy nem bányászati tevékenységről van szó - meghatározza a
tevékenység végzésével összefüggő minimális garanciális rendelkezéseket: a terület igénybevételére
vonatkozó megállapodás megkötésének, az okozott károk megtérítésének, illetve pénzügyi
biztosíték nyújtásának szabályait.
Az új 47/B. § azt határozza meg, hogy az anyagnyerő hely létesítése komplex műveleti terv
keretében engedélyezhető, és kimondja a komplex műveleti terv elkészítésénél figyelembe veendő
legfontosabb szempontokat, valamint lehetővé teszi a létesítési engedély módosítását is.
Az új 47/C. § az anyagnyerő helyekre vonatkozó - nem közhiteles - nyilvántartás vezetésének
kötelezettségét, és a nyilvántartás tartalmát határozza meg.
Az új 47/D. § az anyagnyerő hely engedélyezése esetére előírja a bányaüzemi felelős műszaki
vezető és helyettese a Bt. 28. §-a szerinti megbízásának kötelezettségét. Emellett a külszíni
bányászati tevékenységek biztonsági szabályzatának alkalmazását is elő kell írni és ez alapján a
tevékenység műszaki felügyeletét ellátó személy tekintetében szükséges előírni a bányászatban
műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges képesítésről és
szakmai gyakorlatról szóló rendelet előírásainak alkalmazását is kimondani. Mindezzel műszaki-
biztonsági szempontból megfelelő módon biztosítható az anyagnyerő helyen folytatott tevékenység
és annak felügyelete.
Az anyagnyerő helyről történő kitermelés során is bekövetkezhetnek súlyos munkabalesetek, vagy
súlyos üzemzavarok, amelyekre vonatkozóan meg kell teremteni az engedélyes kötelezettségét
abban a tekintetben, hogy az így bekövetkezett eseményeket haladéktalanul (azonnal) bejelentse és
ezt a bányafelügyelet a vonatkozó biztonsági szabályzat szerint kivizsgálja. Tekintettel azonban
arra, hogy jellemzően homok és kavics kitermeléséről van szó, így a súlyos üzemzavar körét
célszerűbb szűkebb körben meghatározni a kapcsolódó értelmező rendelkezésben.
Az új 47/E. § a kitermelési tevékenység befejezésére, illetve az anyagnyerő hely megszüntetésére
vonatkozó szabályokat határozza meg.
Az új 47/F. § pedig azon tényállásokat határozza meg, amelyeket szankcionálni szükséges.
A 33. §-hoz
A 49. § 10. pontjában foglalt földtani kutatás fogalmának módosítása a földtani kutatás
engedélyezési szabályainak pontosítása miatt szükséges.
39
A Bt. 20. § (3) bekezdés c) pontja kimondja, hogy a bányavállalkozó a próbatermelés során
kitermelt ásványi nyersanyag után bányajáradékot köteles fizetni, ugyanakkor nem határozza meg a
próbatermelés fogalmát, ezért szükséges a 49. § 13. ponttal történő kiegészítése.
A Bt. 49. § 25. pontja módosításának indoka, hogy a növelt hatékonyságú és környezetkímélő
termelés esetén a szénhidrogének teljes spektrumát szükséges a szabályozás alá vonni.
A Bt. 49. § 26. pontjában foglalt szolgáltatásra köteles földtani adat fogalmának pontosítását
szolgálja.
A 49. § 53. ponttal, a szüneteltetés fogalmának meghatározásával egészíti ki a Bt. A szüneteltetés
fogalma a Bt.-ben nem szerepel (csak a Bt. végrehajtási rendeletében). Tekintettel arra, hogy a
szüneteltetés 6 évet meghaladó időtartamához a Bt. szigorú jogkövetkezményt rendel (a bánya
bezárásának és a tájrendezés elvégzésének elrendelése), szükséges a fogalomnak a Bt-ben, generális
szinten történő elhelyezése.
A 49. § 54. ponttal, az együttes művelési terv fogalmával egészíti ki a Bt.-t. A művelési terv
tartalmát a Kőolaj- és Földgázbányászati Biztonsági Szabályzatról szóló 2/2010. (I. 14.) KHEM
rendelet tartalmazza.
A 34. §-hoz
Átmeneti rendelkezések megalkotása.
Az 50. § új (19) és (20) bekezdéssel történő kiegészítése: az építési tilalom vagy korlátozás
elrendelésével kapcsolatos új 39. § (4)-(5) bekezdése, illetve a fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajtható építésügyi hatáskörben hozott határozatok tekintetében, továbbá a földtani
adatszolgáltatásra szükséges átmeneti rendelkezések megalkotása a jogbiztonság érdekében,
különösen azért, mert ezek esetében a folyamatban lévő eljárásokban is szükséges lehet
alkalmazásuk, amely ugyanakkor többletteherrel nem jár a hatóság vagy az ügyfelek esetében.
Az 50. § (21) és (22) bekezdésben lévő átmeneti rendelkezések megalkotása a Bt. 26/A. § (6)
bekezdésének módosításához, illetve a 26/A. § (6a) bekezdéssel történő kiegészítéséhez
kapcsolódik. Tekintettel arra, hogy a bányászati jog jogosítottjának pályáztatás útján történő
kijelölésével kapcsolatosan a Bt. eddig nem rögzítette, hogy az üzemszerű kitermelést mikor kell
megkezdeni, így ehhez kapcsolódóan szükséges annak átmeneti rendelkezés keretében történő
kimondása is, hogy a rendelkezés hatálybalépéséig pályázat keretében már kijelölt új jogosítottak
tekintetében hogyan szükséges eljárni. A hazai ásványvagyon hatékony kitermelésének biztosítása
érdekében ugyanis nem várható el, hogy határozatlan ideig területfoglalás következzen be (ezt a Bt.
korábbi módosítási során megalkotott garanciális jogvesztést kimondó szabályok is bizonyítják).
Azokra a szabály hatálybalépése hátrányosan hatna ugyanakkor, akiknek a kijelölésről számított öt
év a szabály hatálybalépésének időpontjában már eltelt. Ennek megfelelően, annak biztosítása
mellett, hogy a már megszerzett jogok ne sérüljenek, de az előbbi jogalkotói akarat is
megvalósuljon, esetükben egy hat hónapos átmeneti időszak előírásával biztosított, hogy
kérelmezzék az öt éves határidő meghosszabbítását és megkezdhessék az üzemszerű kitermelést.
Azon esetekben, ahol a kitermelést a korábbi jogosított már megkezdte, szintén átmeneti
rendelkezés biztosítja, hogy a már kijelölt jogosítottak érdekei ne sérüljenek az egyéves szabálynak
a hatálybalépésétől történő számításával. Amennyiben azonban ezt a határidőt elmulasztják, úgy az
a bányászati jog elvesztésének jogkövetkezményét eredményezi. Az így kijelölt jogosítottak érdekei
sem fognak sérülni, továbbá a kitermelés megkezdésére is biztosított a megfelelő határidő.
A 35. §-hoz
A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 18. pontjában található felhatalmazó rendelkezés kiegészítése a
nyilvántartás részletszabályainak rendeleti szintű megalkotásához szükséges.
A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 20. pontjának és a 23. pontjának módosítása azért szükséges, mert
jelenleg a bírság mértékének meghatározásával kapcsolatos felhatalmazó rendelkezés hiányzik a
40
Bt.-ből, amely alapján nem lehet a vonatkozó kormányrendeletekbe ilyen jellegű szabályok
beépítése.
Az 50/A. § (1) bekezdésének kiegészítése egy új 30. ponttal: a felhatalmazó rendelkezések
kiegészítése a közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges anyagnyerő helyekre vonatkozó
szabályozás Bt.-be emeléséhez kapcsolódón az eljárási szabályok megalkotásához szükséges.
A 36. §-hoz
Az 50/D. § (4) bekezdésének módosítása azért szükséges, mert a gyakorlati tapasztalatok azt
mutatják, hogy az egyes kormányhivatalok eltérő joggyakorlatot folytattak az utólagos szolgalom
alapítására vonatkozó szabályok alkalmazása tekintetében, ezért egyértelműen ki kell mondani,
hogy a szolgalomalapítási eljáráshoz hasonlóan itt is a kisajátítási törvény szabályait kell
alkalmazni.
A 37. §-hoz
Az 50/F. §-ban lévő átmeneti rendelkezés egyértelműsítésére azért van szükség, mert eltérő
értelmezések és ebből adódóan jogalkalmazási problémák merültek fel a jogszabály-módosítást
megelőzően kiadott és jogerőre emelkedett geotermikus energia kutatási engedélyek alapján
elvégzett sikeres kutatásokat követő védőidom megállapítási eljárások során. Ezen engedélyek
alapján a kutatás sikeres befejezésével a bányavállalkozónak jogosultsága van arra, hogy a
geotermikus védőidom megállapítását kezdeményezze a bányafelügyeletnél, amelyet a
bányafelügyelet a Bt. 22/B. § (2)-(3) bekezdése szerint állapít meg. A szénhidrogén kutatási
engedélyek kapcsán is konzekvensen követett gyakorlat szerint a zárttá minősítés a meglévő
engedélyek alapján szerzett jogokat - ez esetben a védőidom megállapításához való jogot - nem
érintheti. Ennek megfelelően a geotermikus energia kapcsán a 2500 méter alatti földkéregrész zárttá
minősítésétől függetlenül a meglévő kutatási engedélyek alapján a védőidom megállapításához való
jog fennállását egyértelműsíteni szükséges.
A 38. §-hoz
A szövegcserés módosító rendelkezések.
1.	A Bt. 12. § (3) bekezdésének pontosítása szükséges, mert nem egyértelmű, hogy mely esetben
kell a visszamaradt ásványi nyersanyag tekintetében újabb koncessziós pályázatot kiírni. A
szövegből ugyanis csak közvetetten vezethető le, hogy a jogalkotó szándéka arra irányul, hogy ha a
koncessziós szerződés megszűnését követően marad vissza kitermelhető ásványi nyersanyag a
koncessziós területen, úgy akkor a szerződés megszűnését követő 3 hónapon belül a miniszter újabb
koncessziós pályázatot ír ki.
2.	A 49. § 13. pontjában a próbatermelésre vonatkozó új fogalom bevezetése miatt a Bt. 20. § (3)
bekezdését is módosítani kell. A módosítás alapján egyértelmű, hogy mi tartozik a próbatermelés
körébe (kutatás és feltárás során végzett ásványi nyersanyag kitermelés), erre tekintettel a
bányajáradék fizetési kötelezettségnél is csak ezt a fogalmat kell használni, figyelemmel arra, hogy
a próbatermelés a kutatás során történt kitermelést is magába foglalja.
A 20. § (3) bekezdés c) pontjának módosítása a próbatermelés fogalmának meghatározásához
kapcsolódik, ugyanis abban kimondásra kerül, hogy a próbatermelést a kutatási időszak alatt is
végzik, így a „kutatás” kifejezés használata a 20. § (3) bekezdés c) pontjában nem szükséges a
továbbiakban.
3.	A 20. § (3) bekezdés g) pontjában szükséges pontosítani a „szilárd ásványi energiahordozók”
fogalmat, tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályozás a fajlagos értékek vonatkozásában nem ismer
ilyen meghatározást, amely jogbizonytalanságot eredményez a jogalkalmazók oldalán.
41
4.	A Bt. 23. § (2) bekezdésének módosítása a szabályozás pontosítását szolgálja, tekintettel arra,
hogy a föld alatti gáztárolással kapcsolatos szabályok nem teljes körűek a Bt.-ben, és csak analógia
útján lehetséges jelenleg a Bt. vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása.
5.	A 25. § (4) bekezdésének szövegcserés módosítása a földtani kutatás szabályainak
megteremtéséhez kapcsolódik. Ugyanis a földtani kutatásra jogosult köteles a földtani adatok
szolgáltatására, ennek megfelelően a bányavállalkozó mellett neki is felelősséggel kell tartoznia a
szolgáltatott adatok valódiságáért.
6.	A 26/A. § (5) bekezdés b) pontjának módosítása szövegpontosítást eszközöl, amely alapján
egyértelművé válik, hogy mikor kell a bányászati jogot törölni.
7.	A 26/B. § (1) bekezdésének módosítása a hivatkozások pontosítását tartalmazza, figyelemmel
arra, hogy a 26/A. § (3) bekezdésének már nincs e) pontja.
8-9. A 26/C. § (1), illetve (3) bekezdésének módosítása az egységes jogértelmezést segíti. Ugyanis a
kivett hellyé minősítéskor fizetendő kártalanítás megítélésekor nem azt kell vizsgálni, hogy volt-e
kitermelés vagy sem a bányatelken, hanem azt, hogy a kivett hellyé minősítés a további kitermelést
megakadályozza-e. Ehhez kapcsolódóan pedig a koncesszióra történő külön hivatkozás nem
szükséges, mivel a koncesszió alapján folytatott bányászati tevékenységre a Bt. 19. §-a alapján az
általános szabályokat kell alkalmazni. Ezért koncesszió esetében (függetlenül a megszűnésétől) is
alkalmas kitétel a „bányabezárási műszaki üzemi terv benyújtása előtt” szöveg.
10.	A 27. § (1) bekezdésének módosítása a szabályozás pontosítását szolgálja, tekintettel arra, hogy
a föld alatti gáztárolással kapcsolatos szabályok nem teljes körűek a Bt.-ben, és csak analógia útján
lehetséges jelenleg a Bt. vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása.
11.	A Bt. 35. § (1) bekezdésének módosítása a jogszabályokban használt kifejezések összhangja
miatt szükséges, a Bt. hatálya a bányászati hulladékkezelésre terjed ki, nem pedig a
hulladékkezelésre.
12-13. A Bt. 37. § (1), (6) bekezdésének módosítása az 1. § (3) bekezdésének hatályon kívül
helyezéséhez és a 22/D. § beiktatásához kapcsolódik. A földtani kutatási tevékenységgel okozott
károkat jelenleg is a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. A módosítás ezen
szabály további fenntartását szolgálja.
14.	Szövegpontosítás.
15.	A Bt. 38/A. § (5a) bekezdésében szükségesnek tartjuk jogszabályban rögzíteni, hogy
amennyiben a közterületen elhelyezett közcélú hálózat biztonsági övezete közterületnek nem
minősülő ingatlant is érint, akkor szükséges a vezetékjog alapítása, mivel az ezzel ellentétes
szabályozás az adott, nem közterületi ingatlan tulajdonosának tulajdonjogát hátrányosan érintené,
ha a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem kerülne bejegyzésre.
16.	A 38/C. § pontosítása a környezetvédelmi és a vízügyi hatóságok hatáskörének szétválasztása
miatt szükséges kiegészítés.
17.	A 41. § és a 41/A. § módosítása a bányafelügyelet diszkrecionális jogkörét kívánja szűkíteni a
jogszerűtlen tevékenységek tekintetében alkalmazható bírságszankciók kiszabása körében. A
módosítás alapján a törvényi tényállásokat megvalósító személyekkel szemben bírságot kell
alkalmazni, kivéve ha a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja, vagy a kis- és középvállalkozások
fejlesztéséről szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. §-a alapján figyelmeztetést kell alkalmazni. E
két szabályhely alapvetően elegendő a kisebb súlyú jogsértések nem bírságszankcióval történő
kezelésére, a nagyobb súlyú jogsértések esetében viszont indokolt a bírság alkalmazása. A
módosítás alapján a bányafelügyelet diszkrecionális jogköre csak a bírság mértékének
megállapítására terjed ki.
18-21. Szövegpontosítás.
22.	A Bt. 44. § (1) bekezdés q) pontjában szükséges a bányafelügyelet földtani hatáskörének
pontosítása, mert ennek hiányában hatósági eljárásait nem tudja hatékonyan lefolytatni.
23.	A 44. § (5) bekezdése alapján a bányafelügyelet intézkedési jogkörrel rendelkezik a hatósági
felügyelete alá tartozó tevékenységek tekintetében a közérdek sérelmének megelőzésére, illetve
megszüntetésére. Sok esetben azonban a bányafelügyelet által felügyelt tevékenységek esetében
harmadik személyek (tehát nem bányavállalkozók) tanúsítanak olyan magatartást (amely
42
legtöbbször akadályozásban nyilvánul meg), amelyek ellehetetlenítik a jogszerű működést, azonban
a tanúsított magatartás nem szankcionálható. Ennek megfelelően a szövegcserés módosítás ezt a
lehetőséget teremti meg.
24.	A 49. § 13. pontjában a próbatermelésre vonatkozó új fogalom bevezetésével párhuzamosan
szükséges a 49. § 9. pontjában szereplő feltárás fogalmát is módosítani, mert a fogalom tautológiát
tartalmaz a szénhidrogén-bányászat tekintetében.
25.	Az 50/D. § (2) bekezdésének módosítása az utólagos szolgalmi jog alapítására irányuló eljárás
lefolytatására vonatkozó meghatározott határidőt hosszabbítja meg. A jelenleg hatályos
rendelkezés 2014. december 31-ig biztosítja a bányavállalkozónak a kártalanítás nélkül történő
szolgalmi jogok megállapítását. A bányavállalkozók tekintetében azonban előzetes becslések
alapján több ezer rendezendő földrészletre vonatkozó kötelezettséget jelent az előírás. A
folyamatos felülvizsgálat során pedig egyre több ilyen földrészletet fed fel. A rendezések átlagosan
1 évet vesznek igénybe a megrendelés kiadásától a szolgalmi jog bejegyzéséig, és ezt megelőzi a
részletes felülvizsgálat (adatok, iratok - határozatok, vázrajzok, terület-kimutatások - beszerzése
földhivataltól, levéltártól, digitális állományok előállítása, meglévő bejegyzések vizsgálata). A
rendezések nagy számából és az eljárások jelentős időigényéből már most prognosztizálható, hogy
a hatályos jogszabály szerint megállapított határidőig, azaz 2014. december 31-ig nem lesz
teljesíthető az utólagos rendezés. Ennek megfelelően szükséges a határidő módosítása, hogy a
bányavállalkozók a jogszabályi előírásoknak megfelelhessenek.
A 39. §-hoz
a)	A Bt. 1. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése: A földtani kutatásra vonatkozó
szabályozás jelenleg hiányos a Bt-ben. Bár az 1. § (3) bekezdése a Bt. egyes rendelkezései
alkalmazását mondja ki a földtani kutatásra, ugyanakkor az engedélyezésre, valamint a végzett
tevékenységre vonatkozóan részletszabályokat nem tartalmazott. Az 1. § (1) bekezdésének és a 44.
§ (1) bekezdésének kiegészítésével, a 22/D. § beiktatásával ez a hiányosság megszűnik, ugyanakkor
a párhuzamos rendelkezések elkerülése érdekében az 1. § (3) bekezdésében feleslegessé váló
szabályt hatályon kívül kell helyezni.
b)	A Bt. 22/A. § (5)-(6) bekezdésének hatályon kívül helyezése: a zárttá nyilvánítás szabálya szerint
zárttá nyilvánított területen csak koncesszió keretében lehet bányászati jogot szerezni. Többek
között szénhidrogénekre az ország területe zárnak minősül, ezért az ilyen területekre bányászati
engedélyt szerezni más formában (vagyis a koncesszión kívül) nem lehetséges. Ezzel a szabállyal
azonban ellentétes a Bt. 22/A. § (5)-(6) bekezdése, illetve nehezen is értelmezhető a benn foglalt
szabály, mivel a Bt. több helyen is megerősíti, hogy zárt területen csak koncesszió keretében
lehetséges a jogszerzés. A koncessziós pályázati eljárás lefolytatásával a szénhidrogének
tekintetében uniós elvek alapján biztosítandó egyenlő bánásmód és az engedély azonos feltételek
szerinti megszerzésének követelménye is megfelelően biztosított, így a koncessziós jog
megszerzése megkülönböztetés nélkül történhet meg, ehhez képest azonban a Bt. 22/A. § (5)-(6)
bekezdése nem értelmezhető.
c)	A Bt. 26/C. § (2) bekezdésének módosítása az egységes jogértelmezést segíti. A „művelés alatt”
álló kitétel ugyanis a kártalanítás megítélése tekintetében problémát okozhat, mivel művelés alatt
csak az a bányatelek állhat, amelyiknek van hatályos kitermelési műszaki üzemi terve, ugyanakkor
a jogalkotó célja az volt a rendelkezés beiktatásával, hogy a kártalanítás megítélése tekintetében
nem azt kell vizsgálni, hogy a kártalanítás megállapításának időpontjában van-e konkrét kitermelése
tevékenység vagy nincs, hanem azt, hogy a csökkentés a további kitermelést mennyiben
akadályozza meg.
d)	A Bt. 28/A. §-ában foglalt kiszervezés engedélyezésének hatályon kívül helyezése is a
vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését szolgálja. A gázipari engedélyesek 2013.
december 31-e óta műszaki-biztonsági irányítási rendszer működtetésére kötelezettek. A
rendszernek, amelyet az MBFH hagy jóvá, és amelynek működtetését a bányakapitányságok
rendszeresen ellenőrzik, részét képezik az egyes tevékenységeik végzésére megbízott vállalkozók
43
kiválasztására vonatkozó szabályok is. Ezért ez kellő garanciát biztosít arra, hogy a vállalkozások
alkalmasak arra tevékenységre, amelyre az engedélyestől megbízást kapnak, így feleslegessé vált a
kiszervezés bányafelügyelet általi jóváhagyása.
e)	A Bt. 32. § (5) bekezdéséhez: a 32. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés átkerül a 38. § (8)
bekezdésébe dogmatikai okokból, ennek megfelelően a 32. § (5) bekezdését hatályon kívül kell
helyezni.
f)	A 36. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése azért szükséges, mert alapvetően szükségtelen
és értelmezhetetlen rendelkezést tartalmaz. Ugyanis a bányászati jog az ingatlan tulajdonjogát nem
korlátozza, ahogyan azt a Bt. 26. § (5) bekezdése is megállapítja. Az ingatlannal történő
rendelkezést a tájrendezés foka nem befolyásolja, így kérdéses, hogy miért korlátozná az
ingatlantulajdonost a tájrendezés hiánya. Ennek megfelelően az ingatlantulajdonos így is szabadon
rendelkezhet az ingatlannal.
g)	A Bt. 42. § (1) bekezdéséhez: a Bt.-ben a kutatási, feltárási és kitermelési (meddőhányó
hasznosítási, földgáztárolási), a szüneteltetési és a bányabezárási műszaki üzemi terv engedélyezési
eljárások elkülönülnek egymástól (az egyes engedélyezési eljárások között átfedés már nincs). Erre
tekintettel szükséges a belső koherenciát megteremteni a Bt. 27. § (4) bekezdése és a Bt. 42. § (1)
bekezdése között. A 27. § (4) bekezdésére vonatkozó visszahivatkozást ezért hatályon kívül kell
helyezni.
A 40. §-hoz
Az anyagnyerőhelyekre vonatkozó szabályozás beiktatásához kapcsolódóan módosítja szövegcserés
rendelkezéssel a termőföldről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 2. § 82.
pontjában meghatározott cél-kitermelőhely fogalmat és kiegészíti azt az anyagnyerőhely fogalmával
is. Az anyagnyerő hely mindössze annyiban tér el a cél-kitermelőhely fogalmától, hogy a kitermelt
ásványi nyersanyag nem a gyorsforgalmi utak földművei (töltései) megépítéséhez kerül
felhasználásra, hanem a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú
vízilétesítmények megépítését szolgálja. A földvédelmi eljárás szempontjából az igénybevétel
(ásványi nyersanyag kitermelés) kétféle célja (árvíz elleni védelem, illetve útépítés) együtt
kezelendő. Így a Tfvt. 15/B. § rendelkezéseit alkalmazni kell az anyagnyerő helyekre is. A
módosítás ennek megfelelően az egységes jogalkalmazást segíti elő.
A 41. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés. A 31 napos felkészülési időköz indoka a bírságtényállások
módosítása.