﻿MAGYARORSZÁG KORMANYA	, .
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett 20U OKT 2 1.
T/1707. számú
törvényjavaslat
a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a
szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez
kapcsolódóan más törvények módosításáról
Előadó: Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2014. október
2014. évi... törvény
a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények
módosításáról
1.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
l-§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
a)	54. § (2) bekezdésében a „kegyelmi” szövegrész helyébe a „kegyelmi kérelem”,
b)	54. § (3) bekezdésében a „Vagyoni jellegű joghátrány elengedése” szövegrész helyébe az „A
bűnügyi költség és a rendbírság elengedése”,
c)	57. § (2) bekezdés c) pontjában az „az elítélt” szövegrész helyébe az „a terhelt, a törvényes
képviselője”
szöveg lép.
2.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény módosítása
2.§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: 1992. évi LXVI. törvény) 21. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak
igényelni:]
,,g) a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás, valamint az
igazságügyért felelős miniszter a bűnügyi költség és rendbírság mérséklése, elengedése iránti
kérelmek elbírálása során;”
3.§
Az 1992. évi LXVI. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása
érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén - a
a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a szervezett bűnözés elleni koordinációs
központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az
állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, illetve az
Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak
ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott
nyilvántartásba felvett adatok teljes körének, továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési
eljárás, a rendőrség a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás
lefolytatásához, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a javítóintézet és a 11. §
(1)	bekezdés a)-h), l), m) és p) pontjaiban meghatározott pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés
1
vagy intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott
adatok igénylésére jogosultak.”
3.	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCI11. törvény módosítása
4-§
(1)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. § (2)
bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
,,e) rendeletben jelölje ki a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében a
munkavédelmi hatóságot.”
(2)	Az Mvt. 88. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy az igazságügyért
felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben
állapítsa meg a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében az e törvényben
meghatározottaktól eltérő munkavédelmi követelményeket, eljárási szabályokat, továbbá a
balesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentésére,
kivizsgálására és minősítésére vonatkozó szabályokat.”
(3)	Az Mvt. 87. § 9. pontjában az „az előzetesen letartóztatottként vagy elítéltként végzett
munka” szövegrész helyébe az „az elítéltként vagy egyéb jogcímen fogvatartottként végzett munka”
szöveg lép.
4.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
5-§
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 33. § (1) bekezdése a
következő g) ponttal egészül ki:
(A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,)
,,g) akinek a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 38. § (5) bekezdése
alapján büntetés-végrehajtási őrizetbe vétele szükséges.”
6.§
Az Rtv. 38. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közbiztonsági őrizetet rendőrségi fogdán kell végrehajtani. A rendőrség az őrizet (1) és
(2)	bekezdés szerinti határidejének lejártát nap, óra és perc megjelöléssel tartja nyilván.
(4)	A közbiztonsági őrizetbe vett személyt
a)	a személyazonosságának megállapítását követően, továbbá
2
b)	ha a személyazonosság megállapítására vagy a feltételes szabadság megszüntetésére az (1) és (2)
bekezdés szerinti határidőn belül nem került sor, a határidő elteltével haladéktalanul szabadon kell
bocsátani.
(5)	A közbiztonsági őrizetre a Bv. tv. őrizet végrehajtására vonatkozó szabályait kell
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a rendelkezési jogkör gyakorlója az őrizetet elrendelő rendőri
szerv vezetője, továbbá az őrizetbe vett személy befogadásáról és szabadításáról az őrizetet
elrendelő rendőri szervet, pártfogó felügyelet alatt álló személy esetében pedig a pártfogó felügyelőt
vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt is értesíteni kell.”
7-§
(1)	Az Rtv. 42. §-a a következő (5c) és (5d) bekezdéssel egészül ki:
„(5c) A rendőrség az előállító egység előterében és a rendőrségi fogda területén - a zárka, a
WC és a tisztálkodásra szolgáló helyiség kivételével - a fogvatartás rendjének biztosítása,
bűncselekmények, szabálysértések és fegyelmi vétségek megelőzése, továbbá a fogvatartott
életének, testi épségének megóvása céljából elektronikus formában kép, hang, vagy kép és hang
együttes felvételére, továbbítására és rögzítésére alkalmas elektronikus megfigyelési eszközt
helyezhet el, amellyel felvételt készíthet.
(5d) Ha a fogvatartott korábban öngyilkosságot kísérelt meg, a saját testi épsége elleni
önkárosító cselekményt követett el, vagy a fogvatartással összefüggésben észlelt körülmények
alapján megalapozottan feltehető, hogy a fogvatartott ilyen cselekményt fog elkövetni, ezért a
fogvatartott életének, testi épségének megóvása érdekében viselkedésének folyamatos nyomon
követése szükséges, a rendőrség az előállító helyiségben, valamint a rendőrségi fogda zárkájában
kép, vagy kép és hang továbbítására alkalmas, felvételt nem rögzítő megfigyelési eszközt helyezhet
el.”
(2)	Az Rtv. 42. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az)
,,b) (5a) és (5c) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes
adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség miatt
indult büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás során, vagy a rendőri intézkedés
jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy
jogainak gyakorlása érdekében”
(használható fel.)
(3)	Az Rtv. 42. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a (6) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból
azokra nincs szükség,]
,,c) az (5), (5a) és (5c) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő három munkanap
elteltével,”
(törölni kell.)
3
8. §
Az Rtv. 42/A. § (1) bekezdésében az „(5a) és (5b) bekezdése” szövegrész helyébe az „(5a),
(5b) és (5c) bekezdése” szöveg lép.
9.§
Az Rtv. 91/K. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során, az államhatáron átlépő harmadik ország
állampolgárai által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű adatait
összeveti az alábbi nyilvántartások adataival:)
,,c) a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása,”
10.	§
Az Rtv. 101. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
,,g) az igazságügyért felelős miniszterrel, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel, a
gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterrel és a szabálysértési szabályozásért felelős
miniszterrel egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével, rendeletben állapítsa meg a
törvény alapján rendőrségi fogdán végrehajtható fogvatartások végrehajtásának részletes szabályait,
valamint a rendőrségi fogdák rendjét.”
11.	§
Hatályát veszti az Rtv. 101. § (1) bekezdés c) pontja.
5.	A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása
12.	§
A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bv.
Sztv.) 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A személyi állomány egyenruha viselésére kötelezett tagját az intézkedése során az
egyenruhája és az azon elhelyezett azonosítószáma, a nem egyenruhában szolgálatot teljesítő tagját
a szolgálati igazolványa igazolja.”
13.	§
A Bv. Sztv. 15. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Az e törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül csak azok, addig és olyan
mértékben alkalmazhatók, amelyek az intézkedés eredményességéhez szükségesek.”
4
14.	§
(1)	A Bv. Sztv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik
-	előzetesen figyelmeztetni kell. A figyelmeztetésnek, valamint a kényszerítő eszköz készenlétbe
helyezésének csak akkor van helye, ha az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételek
fennállnak.”
(2)	A Bv. Sztv. 16. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az intézkedésnek passzívan ellenszegülő személlyel szemben csak testi kényszer
alkalmazható.”
15.	§
A Bv. Sztv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul szóban, a
szolgálat befejezése után két órán belül írásban is jelenteni kell.”
16.	§
A Bv. Sztv. a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § A kényszerítő eszközök alkalmazása szempontjából a bv. szerv elleni támadásnak
vagy rongálásnak minősül az olyan magatartás, amely a területén lévő vagy az üzemeltetését
(működését) biztosító létesítmények, tárgyak, berendezések, járművek, egyéb eszközök
megszerzésére, használhatatlanná tételére, megrongálására vagy megsemmisítésére irányul.”
17.	§
A Bv. Sztv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) Bilincs alkalmazható a fogvatartott támadásának, szökésének, engedély nélküli
eltávozásának és önkárosításának a megakadályozására, továbbá bármely személy jogszerű
intézkedéssel szembeni ellenszegülésének megtörésére.
(2)	A bilincs használatára és a bilincselés módjára az elítélt mozgását korlátozó eszközök
alkalmazására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
18.	§
A Bv. Sztv. a következő alcímmel és 20/A. §-sal egészül ki:
„Traumatikus és irritáló lőszer
20/A. § A bv. szervezetnél rendszeresített speciális, nem élet kioltására tervezett traumatikus
lőszerrel, valamint irritáló töltetetű lőszerrel leadott lövés alkalmazható
a)	az életet, a testi épséget közvetlenül sértő vagy veszélyeztető támadás elhárítására;
b)	a fogvatartott szökésének megakadályozására, megszökése esetén elfogására.”
19.	§
A Bv. Sztv. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Kényszerítő eszközként csak az arra kiképzett szolgálati kutyát lehet alkalmazni.”
20.	§
(1)	A Bv. Sztv. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékos, személyre leadott lövés minősül. Nem minősül
lőfegyverhasználatnak a figyelmeztető lövés, továbbá a tömegoszlatás, rendfenntartás céljából
alkalmazott riasztólövés, valamint a speciális, nem élet kioltására tervezett traumatikus lőszerrel,
irritáló töltetetű lőszerrel leadott lövés.”
(2)	A Bv. Sztv. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hivatásos állomány tagja csak a bv. szervezetnél rendszeresített lőfegyvert és lőszert
használhatja.”
(3)	A Bv. Sztv. 22. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A lőfegyver használata után gondoskodni kell a helyszín biztosításáról.
(7)	A bv. szerv területén belül a fogvatartottak elhelyezésére, munkáltatására és egyéb
tartózkodására szolgáló helyiségbe vagy területre lőfegyvert bevinni tilos.
(8)	A (7) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a rendkívüli esemény
felszámolása érdekében alkalmazott lőfegyverekre, valamint a 20/A. §-ban meghatározott, nem élet
kioltására tervezett, speciális lőszerek alkalmazása során használt lőfegyverekre.
(9)	A bv. szerv területére a bv. szervezet kezelésében lévő lőfegyveren kívül más lőfegyvert -
a védett személyek biztosítását ellátó, valamint a rendkívüli esemény felszámolásában
közreműködő más fegyveres szerv hivatásos állományú tagja által viselt fegyvert kivéve - bevinni
tilos, azt az erre kijelölt tároló helyre le kell adni, nyilvántartásba vételéről és biztonságos
tárolásáról gondoskodni kell.”
21.	§
A Bv. Sztv. 28/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28/A. (1) § A bv. szervezet, illetve a büntetés-végrehajtás rendjének és biztonságának
megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő
megállapítása, valamint a fogvatartott más személyekkel fenntartott kapcsolattartási jogának
biztosítása céljából - a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával - nyilvántartja
mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fogvatartott kapcsolatot tart fenn (a
továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiteljed a kapcsolattartó
a)	családi és utónevére,
b)	lakcímére (székhelyére),
c)	telefonszámára,
6
d)	kapcsolattartói minőségére, és
e)	születési helyére és idejére.
(2) A bv. szervezet nyilvántartja a hivatalos személyként kapcsolatot tartó személy
a)	családi és utónevét,
b)	születési helyét és idejét,
c)	lakcímét vagy székhelyét,
d)	telefonszámát,
e)	kapcsolattartói minőségét, és
f)	a hivatalos kapcsolatot megalapozó, azt igazoló okmány megnevezését és számát.”
22.	§
A Bv. Sztv. 28/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság értesítése alapján a fogva tartó bv. szerv nyilvántartja az élet, testi épség és az
egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV.
Fejezet], valamint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (Btk. XIX.
Fejezet) sértettjének az elítélt szabadulásáról történő értesítésre vonatkozó kérelmével kapcsolatos
adatokat.”
23.	§
A Bv. Sztv. 35. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
,,c) a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet szervezetére és működésére vonatkozó részletes
szabályokat;”
24.	§
(1)	A Bv. Sztv.
a)	5. § e) pontjában a „munkavédelemmel és” szövegrész helyébe a „munkavédelemmel,
környezetvédelemmel, energetikai tevékenységgel, elektronikus információbiztonsággal és”,
b)	13. § (1) bekezdésében az „alapítványokkal és személyekkel” szövegrész helyébe az
„alapítványokkal, oktatási intézményekkel és személyekkel”,
c)	16. § (6) bekezdésében a „parancsnokának az” szövegrész helyébe a „parancsnoka alkalmazta,
vagy azt az”
szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti a Bv. Sztv.
a)	13. § (4) bekezdése,
b)	22. § (3) bekezdés b) pontjában a „vagy a személyi szabadságot” szövegrész,
c)	22. § (3) bekezdés k) pontja,
d)	28. § (2) bekezdés c) pontjában a „választójoggal nem rendelkező” szövegrész.
7
6. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
25.	§
(1)	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 9. §-a
a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben
fogvatartottak tekintetében rendeletben jelölje ki a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját.”
(2)	A Met. 9. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap)
,,c) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel
egyetértésben rendeletben állapítsa meg a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak
tekintetében a munkaügyi ellenőrzés eljárási szabályait, valamint a 3. § és 6. § alkalmazásának
eltérő szabályait.”
7.	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása
26.	§
Hatályát veszti az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 85. § (1) bekezdés a) pontjában,
88.	§ (1) bekezdés a) pontjában, 91. § (1) bekezdés a) pontjában, 96. § (1) bekezdés a) pontjában és
99. § (1) bekezdés a) pontjában a „ , valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában” szövegrész.
8.	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
27.	§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 51. §-a a következő
(4)	bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az élet, a testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet), valamint a nemi élet
szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIX. Fejezet) sértettje jogosult arra,
hogy kérelmére értesítsék az előzetesen letartóztatott szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, az
elítélt véglegesen vagy feltételesen történő szabadon bocsátásáról és a szabadságvesztés
végrehajtásának félbeszakításáról, továbbá szökéséről, valamint a javítóintézeti nevelés esetén a
fiatalkorú végleges vagy ideiglenes elbocsátásáról, vagy a javítóintézet engedély nélküli
elhagyásáról.”
28.	§
A Be. a következő 62/A. §-sal egészül ki:
8
„62/A. § (1) Ha az érintett személy kihallgatásakor a tizennyolcadik életévét még nem haladta
meg, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a jogokról való tájékoztatást és a kötelezettségekre
való figyelmeztetést az érintett személy számára érthető módon, a korára és érettségére figyelemmel
fogalmazza meg.
(2)	Ha az érintett személy hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy - beszámítási
képességre tekintet nélkül - kóros elmeállapotú, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a
jogokról való tájékoztatást és a kötelezettségekre való figyelmeztetést az állapotára figyelemmel
fogalmazza meg és a számára érthető módon közli.”
29.	§
A Be. 179. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A gyanúsítottat tájékoztatni kell arról is, hogy ha jövedelmi és vagyoni viszonyai
folytán a bűnügyi költséget előreláthatóan nem tudja megfizetni, és ezt a külön jogszabályban
meghatározott módon igazolja, saját vagy védője kérelmére a bíróság, illetve az ügyész személyes
költségmentességet engedélyezhet részére. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a
személyes költségmentesség engedélyezése esetén a kirendelt védő díját és költségét az állam
viseli.”
30.	§
A Be. 214. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az előzetes letartóztatást elrendelő határozat (2)-(3) bekezdés szerinti közlésével
egyidejűleg az 51. § (4) bekezdésében foglalt jogáról a sértettet tájékoztatni kell.”
31.	§
A Be. 262. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezése vonatkozik; a vádlottal közölt
határozatot a védővel is, az ügydöntő határozatot a sértettel is közölni kell. Az ügydöntő határozat
közlésével egyidejűleg az 51. § (4) bekezdésében foglalt jogáról a sértettet tájékoztatni kell. A
tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott határozat kivételével a határozatot
közölni kell az ügyésszel, a pótmagánvádlóval, az ügy áttételéről, a bíróság kijelöléséről és az
eljárás felfüggesztéséről hozott határozatot közölni kell a sértettel is.”
32.	§
A Be. 327. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az előzetes letartóztatás elrendelése esetén az 51. § (4) bekezdésében foglalt jogáról a
sértettet tájékoztatni kell.”
33.	§
A Be. XXII. Fejezete a következő alcímmel és 491. §-sal egészül ki:
„A szabálysértés elbírálása
9
491. § (1) Ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett
cselekmény szolgálati helyen, illetve szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértés, és ezért a
vádlottat felmenti, az ügy iratait - a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével
-	a fegyelmi eljárás lefolytatása céljából megküldi a fegyelmi jogkör gyakorlójának.
(2)	Ha a katona szolgálati viszonya az iratoknak a fegyelmi jogkör gyakorlójának történt
megküldése előtt megszűnt, a szabálysértést a bíróság bírálja el.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés esetében a bíróság elkobzást rendelhet el, és a polgári jogi igényt
érdemben elbírálhatja.”
34.	§
A Be. 574. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az összbüntetési eljárást a bíróság hivatalból vagy indítványra folytatja le. Az
összbüntetési eljárás lefolytatását az elítélt, a védő vagy az ügyész indítványozhatja. Az
összbüntetési eljárás lefolytatásához - kivéve ha azt az elítélt indítványozta - az elítélt
hozzájárulását minden esetben be kell szerezni. Az elítélt az indítványát vagy a hozzájárulását az
első fokú ítélet meghozataláig visszavonhatja, ebben az esetben a bíróság az eljárást megszünteti. A
bíróság az összbüntetésbe foglalást ítélettel, az erre irányuló indítvány elutasítását végzéssel mondja
ki. Az ítéletben a bíróság az 556. és 557. §-ban foglaltakról is rendelkezhet.”
35.	§
A Be. 590. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendbírság, a rendbírság helyébe lépő elzárás és az államot illető bűnügyi költség
behajtása végett az a bíróság intézkedik, amelynek eljárásában az végrehajthatóvá válik. Az ügyész
által kiszabott rendbírság, megállapított bűnügyi költség végrehajtása végett az ügyész intézkedik.”
36.	§
A Be. 598. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a 71. § szerinti
megkereséssel élhet további olyan adatok vagy iratok beszerzése érdekében, amelyekre a kegyelmi
kérelem hivatkozik, vagy amelyek a kegyelmi eljárás lefolytatásához szükségesek. A megkeresésre
ilyen esetben a 71. § (l)-(5) és (7) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”
37.	§
A Be. 598. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során
törvényben meghatározott adatkörben adatokat igényelhet a következő nyilvántartásokból:
a)	bűnügyi nyilvántartási rendszer,
b)	szabálysértési nyilvántartási rendszer,
c)	polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása,
d)	közúti közlekedési nyilvántartás,
e)	központi idegenrendészeti nyilvántartás.”
10
38.	§
(1)	A Be. 608. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) E törvény a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i
2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
(2)	A Be. 608. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) E törvény a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére
vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat
felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való
megfelelést szolgálja.”
39.	§
(1)	A Be. 245. § (1) bekezdésében a „büntetés-végrehajtási testület” szövegrész helyébe a
„büntetés-végrehajtási szervezet” szöveg lép.
(2)	A Be. 593. § (1) bekezdésében az „az 592. §-ban” szövegrész helyébe az „a büntetések, az
intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013.
évi CCXL. törvényben (a továbbiakban: Bv. tv.)” szöveg lép.
(3)	A Be. 596. § (4) bekezdésében az „[591. § (2) bek. c) pont]” szövegrész helyébe a ,,[Bv.
tv. 39. § (2) bek. c) pont]” szöveg lép.
(4)	A Be. 596/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „büntetések és az intézkedések végrehajtásáról
szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 91. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Bv. tv. 324. §
(3)	bekezdése” szöveg lép.
(5)	A Be. 604. § (2) bekezdés l) pontjában a „büntetőügyekben” szövegrész helyébe a
„fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben”
szöveg lép.
40.	§
Hatályát veszti a Be.
aj 86. § (3a) bekezdése,
b)	117. § (6) bekezdése,
c)	161. § (7) bekezdésében az „Az elzárás végrehajtására a szabálysértési jogszabályok irányadók
azzal, hogy az elzárás végrehajtásának elhalasztása vagy félbeszakítása csak a megbírságolt
személy kórházi gyógykezelésének szükségessége esetén és csak ezen időtartamig engedélyezhető.
Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.” szövegrész,
$591. §-a,
e)	591/A. §-a,
J) 591/B. §-a,
g)	592. §-a,
h)	594. §-a,
i)	595. § (4) bekezdésében a „pénzbüntetés, a” szövegrész,
11
j) 595. § (5) bekezdése,
k) 596. §-a és az azt megelőző alcím,
l) 597. § (1) bekezdésében „ , a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi
munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetve a büntetett előélethez
fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter” szövegrész,
m) 597. § (2) bekezdése,
n) 597. § (4) bekezdésében az „A még végre nem hajtott büntetés, az (1) bekezdés szerinti
intézkedés elengedése vagy mérséklése, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli
mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.” szövegrész, és
o)	598. § (4) bekezdésében a „Ha a kegyelmi kérelmet a határozat jogerőre emelkedését követően
terjesztették elő, a kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság
kézbesíti az elítéltnek, és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének. Ha az elítélt a szabadságvesztését,
illetve a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot az
igazságügyért felelős miniszter közvetlenül a büntetés-végrehajtási intézet, illetve a javítóintézet
útján kézbesíti, egyben értesíti az első fokon eljárt bíróságot.” szövegrész.
9.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
41.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdése a
következő g) ponttal egészül ki:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
,,g) a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során a 8. § (1)
bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában és b) pont ba), be) és bd) alpontjában meghatározott
adatokat;”
10.	A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról
szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása
42.	§
A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló
2001. évi LXXXV. törvény
a)	1. § 3. pontjában a „vám- és pénzügyőrségnek” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és
Vámhivatalnak”, a „büntetés-végrehajtási szervezetnek” szövegrész helyébe a „büntetés-
végrehajtási szervnek”,
b)	9. § (2) bekezdésében a „büntetés-végrehajtási szervezettel” szövegrész helyébe a „büntetés-
végrehajtási szervvel”,
c)	38. § (2) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és
Vámhivatal”, a „büntetés-végrehajtási szervek” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtási szerv”
szöveg lép.
12
11.	A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
43.	§
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 81. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Az eljáró hatóság a kegyelmi eljárás során a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős
miniszter részére a 75. § (1) bekezdés d) és e) pontjában foglalt résznyilvántartásokból szolgáltathat
adatot.”
12.	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény módosítása
44.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 106. §-a a következő (lb) bekezdéssel egészül ki:
„(lb) A legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során a
102.	§ (1) bekezdés a), c) és d) pontja, valamint a 104. § (1) bekezdése szerinti
résznyilvántartásokból igényelhet adatokat.”
45.	§
A Harmtv. 106. § (2) bekezdésében az „Az (1)” szövegrész helyébe az „Az (l)-(lb)” szöveg
lép.
13.	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
46.	§
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 5. §-
a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv EGT-állam, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet
tájékoztatása alapján arról értesül, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem
tartozó érintett személyazonosító adatai a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában
szereplő adatoktól eltérnek, akkor a személyazonosító adatok változását haladéktalanul átvezeti a
személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában.”
47.	§
A Bnytv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
13
„(4) A bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt személy
arcképmását az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet az érintett befogadását követően
megküldi a bűnügyi nyilvántartó szervnek.”
48.	§
A Bnytv. 7. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartások:)
,,d) a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása.”
49.	§
A Bnytv. 11. § (2) bekezdés a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A büntetés-végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)
„a) a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett kezdő napját, a befogadás napját, illetve a
szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása megkezdésének napját, a szabadságvesztés vagy az
elzárás kitöltésének előjegyzett utolsó napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének utolsó
napját,
b)	a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját vagy azt a tényt, hogy a feltételes
szabadságra bocsátás kizárt, a feltételes szabadság kezdőnapját és leteltének napját, a feltételes
szabadság megszüntetésének tényét, napját és az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát,
keltét és jogerőre emelkedésének napját, pártfogó felügyelet elrendelése esetén az eljárt bíróság
megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, a pártfogó felügyelet
időtartamát,
c)	a büntetés félbeszakítása esetén az engedélyező megnevezését, határozatának számát és keltét, a
félbeszakítás kezdő napját, a félbeszakítás leteltének napját, a félbeszakítás meghosszabbítása
esetén a meghosszabbítás leteltének napját, a jogellenesen büntetés-végrehajtási intézeten kívül
töltött időtartam kezdőnapját és leteltének napját, a büntetés végrehajtása megszakításának kezdő és
folytatásának kezdő napját,
d)	a szabadon bocsátás és a büntetés-végrehajtási intézetből történő tényleges és végleges távozás
napját,”
50.	§
(1)	A Bnytv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A személyazonosító adatokat, a 11. § (1) bekezdés c)-g) és k) pontjában meghatározott
adatokat, valamint azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, valamint a 11. § (2)
bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a korábban engedélyezett feltételes szabadság
megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az a
bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás befejeződött.”
(2)	A Bnytv. 12. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A 11. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés
b)	pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a
határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a különleges eljárásban jogerős
határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
14
(4)	A 11. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat, valamint ha a bíróság a
bűnügyi nyilvántartó szervvel korábban nem közölte, a 11. § (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat
számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi
nyilvántartó szervvel.”
51.	§
A Bnytv. 15. § d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában annak
az adatait kell nyilvántartani,)
,,d) akivel szemben a bíróság megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka vagy
kényszergyógykezelés intézkedést, illetve akivel szemben a bíróság terheltként elkobzás,
vagyonelkobzás vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedést alkalmazott,
valamint
e)	akit az ügyész megrovásban részesített.”
52.	§
A Bnytv. 16. § (2) bekezdés a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A büntetés-végrehajtási adatok közül a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű
személyek nyilvántartása tartalmazza)
„a) a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett kezdő napját, a befogadás napját, illetve a
szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása megkezdésének napját, a szabadságvesztés vagy az
elzárás kitöltésének előjegyzett utolsó napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének utolsó
napját,
b)	a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját vagy azt a tényt, hogy a feltételes
szabadságra bocsátás kizárt, a feltételes szabadság kezdőnapját és leteltének napját, a feltételes
szabadság megszüntetésének tényét, napját és az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát,
keltét és jogerőre emelkedésének napját, pártfogó felügyelet elrendelése esetén az eljárt bíróság
megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, a pártfogó felügyelet
időtartamát,
c)	a büntetés félbeszakítása esetén az engedélyező megnevezését, határozatának számát és keltét, a
félbeszakítás kezdő napját, a félbeszakítás leteltének napját, a félbeszakítás meghosszabbítása
esetén a meghosszabbítás leteltének napját, a jogellenesen büntetés-végrehajtási intézeten kívül
töltött időtartam kezdőnapját és leteltének napját, a büntetés végrehajtása megszakításának kezdő és
folytatásának kezdő napját,
d)	a szabadon bocsátás és a büntetés-végrehajtási intézetből történő tényleges és végleges távozás
napját,”
53.	§
(1)	A Bnytv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A személyazonosító adatokat, a 16. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat,
továbbá azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, valamint a 11. § (2) bekezdés b)
pontjában meghatározott adatok közül a korábban engedélyezett feltételes szabadság
15
megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az a
bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás befejeződött.”
(2) A Bnytv. 17. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A 16. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés
b)	pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a
határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a különleges eljárásban jogerős
határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(5)	A 16. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat, valamint ha a bíróság a
bűnügyi nyilvántartó szervvel korábban nem közölte, a 11. § (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat
számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi
nyilvántartó szervvel.”
54.	§
A Bnytv. 23. § h)-k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 23. § a következő
l) ponttal egészül ki:
(A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)
,,h) az előzetes letartóztatás, a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, a távoltartás, az ideiglenes
kényszergyógykezelés elrendelésének tényét, valamint azt a tényt, hogy az előzetes letartóztatás
óvadék letétele miatt szűnt meg, a kényszerintézkedés időtartamát, megszűnése vagy megszüntetése
tényét, a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról, megszüntetéséről
határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a kényszerintézkedés
megszüntetéséről határozatot hozó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;
i) a büntetőügy iktatószámát;
j) a büntetőügyek egyesítésének, elkülönítésének, áttételének tényét, az erről szóló határozat számát
és keltét;
k) az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését;
l) a szakrendszeri azonosító kódot.”
55.	§
(1)	A Bnytv. 24. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A személyazonosító adatokat, valamint a 23. § c), h) és i) pontjában meghatározott
adatokat a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról, valamint
megszüntetéséről határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(5)	Ha a kényszerintézkedést az ügyészség szünteti meg, a személyazonosító adatokat, a 23. §
c)	és i) pontjában meghatározott adatokat, valamint a kényszerintézkedés megszüntetése tényét az
erről határozatot hozó ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.”
(2)	A Bnytv. 24. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
16
„(6) A 23. §7) pontjában meghatározott adatokat a büntetőügyek egyesítéséről, elkülönítéséről
vagy áttételéről határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a bűnügyi
nyilvántartó szervvel.
(7) A büntetőeljárás jogerős befejezésének időpontját a bíróság, a nyomozás
megszüntetésének időpontját a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség közli a bűnügyi
nyilvántartó szervvel.”
56.	§
(1)	A Bnytv. 30/C. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)
,,b) az elrendelt kényszerintézkedés és egyéb korlátozás tényét, időtartamát, illetve megszűnése
vagy megszüntetése tényét; valamint az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot
befolyásoló későbbi döntés szerinti új időtartamot; továbbá abban az esetben, ha a kiadatási
letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az átadási letartóztatás vagy az ideiglenes átadási
letartóztatás azért szűnik meg, mert az érintettet Magyarország kiadta vagy átadta, az átadás tényét
és időpontját,”
(2)	A Bnytv. 30/C. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)
,,g) a 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozás tényét, időtartamát, az egyéb
korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi döntés szerinti új
időtartamot, illetve megszüntetése tényét,”
(3)	A Bnytv. 30/C. § i) pont iá) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza
i) a határozattal és a határozatot hozó bírósággal kapcsolatban:]
,,ia) a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról határozatot hozó,
valamint az egyéb korlátozás elrendeléséről és az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott
időtartamot befolyásoló későbbi határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és
keltét,”
(4)	A Bnytv. 30/C. § i) pont id) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza
i) a határozattal és a határozatot hozó bírósággal kapcsolatban:]
,,id) a 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozás elrendeléséről és az egyéb
korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi határozatot hozó bíróság
megnevezését, határozatának számát és keltét,”
57.	§
A Bnytv. 30/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
17
„(3 a) Ha a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az átadási letartóztatás
vagy az ideiglenes átadási letartóztatás azért szűnik meg, mert az érintettet Magyarország kiadta
vagy átadta, az átadás időpontját a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ közli a bűnügyi
nyilvántartó szervvel.”
58.	§
A Bnytv. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/A. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett személyazonosító adatait bejegyzéskor, a
tagállami ítéletek nyilvántartása adatainak módosításakor vagy javításakor, valamint a kérelemre
történő adattovábbítást megelőzően - a változások nyomon követése céljából - elektronikus úton
egyedileg összehasonlítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által kezelt
adatokkal.
(2)	A bűnügyi nyilvántartó szerv az anyakönyvi eljárásról szóló törvény alapján az
anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által a névváltoztatással érintett, a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartás hatálya alá nem tartozó személyek adatairól történt értesítés
kézhezvételét követően haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett személyazonosító
adatait az értesítésben megküldött adatokkal.
(3)	A bűnügyi nyilvántartó szerv az összehasonlítást követően haladéktalanul átvezeti a
személyazonosító adatokban bekövetkezett változást.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott összehasonlítást követően a bűnügyi nyilvántartó szerv
az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter értesítésében megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha
az érintett adatait a tagállami ítéletek nyilvántartásában nem kezeli.
(5)	Ha az elítélt személy személyazonossága az Európai Unió más tagállamának kijelölt
központi hatósága által a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldött személyazonosító adatok
alapján kétséget kizáró módon nem állapítható meg, a bűnügyi nyilvántartó szerv - ha az Európai
Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága erre vonatkozóan küldött adatot -
a)	a 33. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi szerve által továbbított, az érintett szüleinek nevére,
b)	a 33. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi szerve, a közúti közlekedési nyilvántartást kezelő nyilvántartó, vagy a
központi útiokmány-nyilvántartást kezelő központi adatkezelő szerv által továbbított, az érintett
személyazonosító okmánya típusára és számára
vonatkozó adatokkal való összehasonlítás útján állapítja meg az elítélt személy
személyazonosságát.
(6)	Ha az elítélt személy személyazonossága az (l)-(5) bekezdésben meghatározott módon
kétséget kizáróan nem állapítható meg, és az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi
hatósága a 33. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatot a bűnügyi nyilvántartó szerv
részére megküldte, a bűnügyi nyilvántartó szerv ezeket az adatokat megküldi a szakértői
nyilvántartó szerv részére a 38. § b) vagy c) pont szerinti daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt
ujj- és tenyémyomatokkal való összehasonlítás céljából.
(7)	Ha az elítélt személy személyazonossága az (l)-(6) bekezdésben meghatározott módon
kétséget kizáróan nem állapítható meg, a bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más
18
tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, egy személyhez kétséget kizáróan nem
kapcsolható adatokról adattovábbítást nem teljesíthet.”
59.	§
A Bnytv. 68. § (2) bekezdés e)-k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a
bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:
(A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:)
,,e) a rendészeti feladatokat ellátó személyek és a személy- és vagyonvédelmi tevékenység
ellenőrzése során a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából
ea)	a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), eb), cf) alpontjában, e),f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés
e)	pontjában meghatározott adatok, valamint
eb)	a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), eb), cf) alpontjában,^), g), i), k) pontjában, a 16. § (2) bekezdés
k) pontjában meghatározott adatok;
f)	a légi közlekedés biztonságának ellenőrzése céljából
fa)	a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), eb) alpontjában, e),f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e)
pontjában meghatározott adatok,
fb)	a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), eb) alpontjában,^, g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k)
pontjában meghatározott adatok, valamint
fc)	a 23. § c),f) és g) pontjában meghatározott adatok;
g)	külön törvényben meghatározott nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris létesítmény
hatósági ellenőrzésével, a létesítmény tervezésével, építésével, üzemeltetésével, átalakításával, a
nukleáris berendezések karbantartásával, a nukleáris anyag felhasználásával, tárolásával,
szállításával és a szállítmányok kísérésével összefüggő munkakörökben történő foglalkoztatás
közbiztonsági feltételeinek ellenőrzésére irányuló eljárás során
ga)	a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), eb), cf) alpontjában, e), f), h), i) pontjában meghatározott
adatok,
gb)	a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), eb), cf) alpontjában,^ g)> 0 pontjában meghatározott adatok,
valamint
gc)	a 23. § c),f) és g) pontjában meghatározott adatok;
h)	a fegyveres biztonsági őr tevékenységének ellátását kizáró közbiztonsági feltételek ellenőrzése
céljából
ha)	a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), eb), cf) alpontjában, e), h), i) pontjában meghatározott adatok,
hb)	a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), eb), cf) alpontjában, j9> S)> 0 pontjában meghatározott adatok,
valamint
he) a 23. § c),f) és g) pontjában meghatározott adatok;
i)	a külföldiek idegenrendészeti ellenőrzése céljából
iá) a 11. § (1) bekezdés c), e),f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott
adatok,
ib)	a 16. § (1) bekezdés c), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott
adatok, valamint
ic)	a 23. § c),f) és g) pontjában meghatározott adatok;
j) a szakszolgálati engedély kiadására irányuló eljárásban szakhatósági jogkörben eljárva, valamint
a repülőtér zárt területére való belépés ellenőrzésekor a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából
ja) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), eb) alpontjában, e),f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e)
pontjában meghatározott adatok,
jb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), eb) alpontjában, f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k)
pontjában meghatározott adatok, valamint
jc) a 23. § c),f) és g) pontjában meghatározott adatok;
19
k) befogadás során a terhelt személyazonosságának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés b)
pontjában foglalt adatok;
l) határellenőrzési feladatai ellátása során a külföldre utazás jogát korlátozó feltételek fennállásának
helyszínen történő ellenőrzése céljából a 30/C. § b), c), d), e), f), g), h) és i) pontjában
meghatározott adatokat.”
60. §
A Bnytv. 69. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
,^iz adatigénylés alapján, valamint a közvetlen hozzáféréssel történő adattovábbítás általános
követelményei'’’’
61. §
A Bnytv. 69. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az adatigénylők kérelmüket elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás
igénybevételével (a továbbiakban: elektronikus úton előterjesztett adatigénylés) is előterjeszthetik.
(4)	Elektronikus úton előterjesztett adatigénylés alapján csak az a személy vehet át adatokat,
akinek az adatigénylő erre felhatalmazást adott.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési
jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról az
adatigénylő - a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul - értesíti a bűnügyi
nyilvántartó szervet.
(6)	Az elektronikus úton előterjesztett adatigénylésre az adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv
elektronikus úton továbbítja.”
62. §
A Bnytv. a következő alcímmel és 70/A. §-sal egészül ki:
„A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartása
70/A. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásának célja
a bűnügyi nyilvántartó szerv, elektronikus úton adatközlést teljesítő szerv, a közvetlen hozzáférés
útján történő adattovábbításra jogosult szerv, valamint az elektronikus úton előterjesztett
adatigénylésre jogosult szerv hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés
jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása.
(2)	A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartása tartalmazza a
bűnügyi nyilvántartó szerv, az elektronikus adatközlést teljesítő szerv, a közvetlen hozzáférés útján
történő adattovábbításra jogosult szerv, valamint az elektronikus úton adatigénylésre jogosult szerv
a)	megnevezését,
b)	levelezési címét,
c)	telefonszámát,
d)	telefaxszámát,
e)	elektronikus levélcímét,
20
j) hozzáférési jogosultságának típusát, megadásának és visszavonásának tényét és időpontját,
g)	a szerv által adott felhatalmazás jogosultjának
ga)	születési családi és utónevét,
gb)	személyi azonosítóját,
gc)	beosztását,
gd)	szervezeti egységét,
ge)	jogosultságának terjedelmét, megadásának és visszavonásának tényét és időpontját,
gf)	egyedi azonosítóját.
(3)	A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatok
teljes körét közvetlen adathozzáféréssel történő adatátvétellel jogosult átvenni:
a)	az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából
aa)	a bűnügyi nyilvántartó szerv irányításáért felelős szerv,
ab)	a szakértői nyilvántartó szerv irányításáért felelős szerv,
ac)	a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH),
ad)	a törvényességi felügyelet gyakorlása során a legfőbb ügyész;
b)	az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint
büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság;
c)	törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási,
információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési
ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok.
(4)	A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt
adatokat a jogosultság törlésétől számított öt évig kell kezelni.”
63.	§
A Bnytv. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített
űrlapon papír alapon, a bűnügyi nyilvántartó szerv által működtetett ügyfélszolgálaton személyesen
szóban, vagy ügyfélkapun keresztül egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, elektronikus
úton kell előterjeszteni.”
64.	§
A Bnytv. 72. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A kérelmező elektronikus azonosítását követően és az információ megőrzését biztosító
módon történő hangrögzítés mellett, a kérelem telefonon is előterjeszthető.”
65.	§
A Bnytv. 73. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti
eljárásban - a személyes úton előterjesztett kérelemre indult eljárás kivételével - megállapítja, hogy
a kérelem nem tartalmazza a 72. § (2) bekezdésében foglaltakat, a kérelmezőt tizenöt napos határidő
tűzésével a hiány pótlására hívja fel.”
21
66. §
A Bnytv. 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállama kijelölt központi
hatóságának kérelmére, a kérelem vagy az (la) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől
számított tíz munkanapon belül a mellékletben meghatározott formanyomtatványon vagy
elektronikus úton adatokat továbbít - a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásának, a
külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásának, valamint a 15. § e) pontja szerinti
adatok kivételével - a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokból.”
67.	§
A Bnytv. 83. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakértői nyilvántartó szerv erre irányuló adatigénylése alapján a bűncselekmények
felderítése, a büntetőeljárás lefolytatása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából a
nyomozó hatóság vagy az ügyészség, a bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából a bíróság,
továbbá bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi
együttműködése keretében végzett információcsere céljából a rendőrség és a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatot ellátó szervei (a továbbiakban: bűnüldözési
feladatot ellátó szerv) részére”
68.	§
A Bnytv. 84. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Adatátvétel és adattovábbítás kezdeményezésére jogosultak”
69.	§
A Bnytv. 85. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szakértői nyilvántartó szerv a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság
rendelkezésére, egyedi ügyben a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett
ujj- és tenyémyomatot, valamint DNS-profilt automatikus találati adathozzáférés útján
összehasonlítja az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyémyomatokkal,
valamint DNS-profilokkal. Egyedi ügyben kizárólag bűnmegelőzési célból a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásába felvett ujj- és tenyémyomatnak az automatikus találati
adathozzáférés útján történő összehasonlítását kérheti a bűnüldözési feladatot ellátó szerv is.”
70.	§
A Bnytv. VIII. Fejezete a következő alcímmel és 86/A.-86/D. §-sal egészül ki:
,y4z automatikus találati adathozzáférés során elért találatot követő eljárás
86/A. § (1) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 85. § (2) bekezdése alapján szakrendszeri
azonosító kódot küldött az együttműködő tagállam nemzeti kapcsolattartó pontja részére, és az
együttműködő tagállam ezt követően a bűnügyi jogsegély, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi
együttműködése keretében kérelemmel fordult a magyar szervekhez a szakrendszeri azonosító
kódhoz tartozó további személyes adatok továbbítása érdekében, a Nemzetközi Bűnügyi
22
Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság megkeresi a szakértői nyilvántartó szervet a
megkapott szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok
továbbítása érdekében.
(2)	A szakértői nyilvántartó szerv a 68. § (10) bekezdése alapján közvetlen hozzáféréssel
történő adatátvétellel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszer személyazonosító adatok és
fényképek nyilvántartásából a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a)
pontjában foglalt adatokat. Az átvett személyazonosító adatokat haladéktalanul megküldi az
személyazonosító adatok továbbítását kérő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak,
ügyészségnek vagy bíróságnak.
(3)	A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság a (2)
bekezdés alapján átvett személyazonosító adatokat a bűnügyi jogsegélyre, vagy a bűnüldöző
szervek nemzetközi együttműködésére vonatkozó törvények alapján továbbítja az együttműködő
tagállamnak.
(4)	Ha az együttműködő tagállam a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2)
bekezdés a) pontjában foglalt adatok birtokában a bűnügyi jogsegély, vagy a bűnüldöző szervek
nemzetközi együttműködése keretében további, a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok
továbbítását kéri, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság
közvetlen hozzáféréssel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszerből azokat a személyes adatokat,
amelyeket az együttműködő tagállam a kérelmében kifejezetten megjelölt.
86/B. § (1) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 85. § (5) bekezdése alapján szakrendszeri
azonosító kódot küldött az összehasonlítást kérő bűnüldözési feladatot ellátó szervnek, nyomozó
hatóságnak, ügyészségnek vagy bíróságnak, az értesített szerv a bűnügyi jogsegély, vagy a
bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében az együttműködő tagállamhoz fordulhat
a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó személyazonosító adatok továbbítása érdekében. A
bűnüldözési feladatot ellátó szerv és a nyomozó hatóság a kérelmét a Nemzetközi Bűnügyi
Együttműködési Központon keresztül továbbítja az együttműködő tagállamnak.
(2) Ha ez a bűnmegelőzés vagy a büntetőeljárás lefolytatása céljából szükséges, a
személyazonosító adatok birtokában az összehasonlítást kérő bűnüldözési feladatot ellátó szerv, a
nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság az együttműködő tagállamtól kérheti az érintett
személlyel kapcsolatos további bűnügyi személyes adatok továbbítását. A bűnügyi személyes
adatokat a bűnügyi jogsegély, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében
vagy a 79. § alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv útján lehet igényelni.
86/C. § (1) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 85. § (8) bekezdése alapján szakrendszeri
azonosító kódot küldött valamely nyomozó hatóságnak, ügyészségnek vagy bíróságnak, az értesített
szerv a bűnügyi jogsegély, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében az
együttműködő tagállamhoz fordulhat a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó személyazonosító
adatok továbbítása érdekében. A bűnüldözési feladatot ellátó szerv és a nyomozó hatóság a
kérelmét a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon keresztül továbbítja az együttműködő
tagállamnak.
(2)	A személyazonosító adatok birtokában az a nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság,
amelynek eljárásában a DNS-profil meghatározásának alapjául szolgáló anyagmaradvány
rögzítésére sor került, az együttműködő tagállamtól kérheti az érintett személlyel kapcsolatos
további bűnügyi személyes adatok továbbítását. A bűnügyi személyes adatokat a bűnügyi
jogsegély, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében vagy a 79. § alapján a
bűnügyi nyilvántartó szerv útján lehet igényelni.
23
86/D. § (1) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 86. § (2) bekezdése alapján szakrendszeri
azonosító kódot küldött a Megállapodás alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont részére, és az
Amerikai Egyesült Államok hatáskörrel rendelkező szerve ezt követően a bűnügyi jogsegély, vagy
a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében kérelemmel fordult a magyar
szervekhez a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó további személyes adatok továbbítása
érdekében, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság
megkeresi a szakértői nyilvántartó szervet a megkapott szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4.
§ (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok továbbítása érdekében.
(2)	A szakértői nyilvántartó szerv a 68. § (10) bekezdése alapján közvetlen hozzáféréssel
történő adatátvétellel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszer személyazonosító adatok és
fényképek nyilvántartásából a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a)
pontjában foglalt adatokat. Az átvett személyazonosító adatokat haladéktalanul megküldi az
személyazonosító adatok továbbítását kérő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak,
ügyészségnek vagy bíróságnak.
(3)	A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság a (2)
bekezdés alapján átvett személyazonosító adatokat a bűnügyi jogsegélyre, vagy a bűnüldöző
szervek nemzetközi együttműködésére vonatkozó törvények alapján továbbítja az együttműködő
tagállamnak.
(4)	Ha az Amerikai Egyesült Államok hatáskörrel rendelkező szerve a szakrendszeri
azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok birtokában a bűnügyi
jogsegély, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében további, a bűnügyi
nyilvántartási rendszerben kezelt adatok továbbítását kéri, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési
Központ, az ügyészség vagy a bíróság közvetlen hozzáféréssel átveszi a bűnügyi nyilvántartási
rendszerből azokat a személyes adatokat, amelyeket az együttműködő tagállam a kérelmében
kifejezetten megjelölt.”
71.	§
A Bnytv. 96. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
,,c) állapítsa meg a 86/A.-86/D. §-ban meghatározott adattovábbítási eljárások során alkalmazott
formanyomtatványokat. ”
72.	§
A Bnytv.
1.	7. § c) pontjában a „nyilvántartása,” szövegrész helyébe a „nyilvántartása, és”,
2.	11. § (2) bekezdés e) pontjában és a 16. § (2) bekezdés k) pontjában az „e büntetések”
szövegrész helyébe az „a járművezetéstől eltiltás”,
3.	24. § (1) bekezdésében a ,,h) pontjában” szövegrész helyébe az ,,i) pontjában”,
4.	30/C. § l) pontjában a „hogy az elítélt” szövegrész helyébe a „hogy a terhelt vagy az elítélt”,
5.	30/D. § (1) bekezdés a) pontjában és a 30/D. § (7) bekezdés a) pontjában a
„kényszerintézkedés hatálya” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás hatálya”,
6.	30/D. § (3) bekezdésében a „megszüntetését a határozatot” szövegrész helyébe a
„megszüntetését - a (3 a) bekezdésében meghatározott kivétellel - a határozatot ”,
24
7.	30/D. § (6) bekezdésében az „az azzal kapcsolatos adatokat az” szövegrész helyébe az „az
egyéb korlátozással kapcsolatos adatokat, valamint a személyazonosító adatokat az”,
8.	33. § (2) bekezdés d) pontjában az „érintett személyi” szövegrész helyébe az „érintett
külföldi személyi”,
9.	37. § f) pontjában a „(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(6) bekezdésében”,
10.68.	§ (1) bekezdés a) pontjában a „végrehajtása céljából” szövegrész helyébe a
„végrehajtása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából”,
11.68.	§ (1) bekezdés b) pontjában a „végrehajtása” szövegrész helyébe a „végrehajtása,
valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából”,
12.	68. § (2) bekezdés c) pontjában a „28. § b) és c/’ szövegrész helyébe a „23. § c) és h)'\
13.	68. § (2) bekezdés d) pontjában a „személy- és vagyonvédelmi” szövegrész helyébe a
„vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenység”,
14.	68. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában a „eb), ej’ szövegrész helyébe a „eb), cf)
alpontjában, e)n szöveg,
15.	68. § (2) bekezdés d) pont db) alpontjában a „eb), f), g), i) pontjában” szövegrész helyébe a
„eb), cf) alpontjában, f), g), i), k) pontjában”,
16.	68. § (4) bekezdés a) pontjában az „az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelem
felterjesztésének előkészítése” szövegrész helyébe az „a legfőbb ügyész, illetve az
igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás”,
17.	68. § (5) bekezdés c) pontjában a „23. § c),f) és g)n szövegrész helyébe a „23. § c),f), g) és
h)n, a „meghatározott adatok, valamint” szövegrész helyébe a „meghatározott adatok.”,
18.	68. § (11) bekezdés c) pontjában a „23. § c), f) és g)” szövegrész helyébe a „23. § c),f), g) és
hf \ a „meghatározott adatok,” szövegrész helyébe a „meghatározott adatok.”,
19.68.	§ (10) bekezdésében az „adattovábbítás teljesítése” szövegrész helyébe az
„adattovábbítás és automatikus találati adathozzáférést követő adattovábbítás teljesítése”,
20. 78. § (1) bekezdésében és a 78. § (2) bekezdés b) pontjában a „g) pontja” szövegrész
helyébe az „e) pontja”,
21.82. § (5) bekezdés c) pontjában a „(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(6)
bekezdésében”,
22.	84. § nyitó szövegrészében az „igényelhet” szövegrész helyébe az „igényelhet, valamint -
ha erre e törvény alapján jogosult - közvetlen hozzáféréssel adatot vehet át”,
23.	84. § b) pontjában az „együttműködésről” szövegrészek helyébe az „együttműködéséről”, a
„feljogosított magyar bűnüldöző szerv” szövegrész helyébe a „feljogosított magyar
bűnüldözési feladatot ellátó szerv”, a „törvényben, továbbá” szövegrész helyébe a
„törvényben, az Európai Unió kötelező jogi aktusában, továbbá”,
24.	85. § (5) bekezdésében az „a nyomozó hatóságot” szövegrész helyébe az „a bűnüldözési
feladatot ellátó szervet, nyomozó hatóságot”, a „kódot” szövegrész helyébe a „kódot,
valamint az érintett együttműködő tagállam megjelölését”,
25.	85. § (6) bekezdésében az „a nyomozó hatósággal” szövegrész helyébe az „a bűnüldözési
feladatot ellátó szervvel, nyomozó hatósággal”,
26.	85. § (8) bekezdésében a „tényéről, valamint az” szövegrész helyébe a „tényéről, az”, a
„kódról” szövegrész helyébe a „kódról, valamint az érintett együttműködő tagállamról”,
27.	88. § (2) bekezdésében, a 91. § (1) bekezdés c) pontjában és a 91/A. § (3) bekezdésében a
„Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szövegrész helyébe a „NAIH”,
28.	91/A. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal”
szövegrész helyébe a „NAIH-hal”,
29.96.	§ (3) bekezdésében „a közigazgatás-fejlesztésért” szövegrész helyébe az „az
igazságügyért”,
30.96.	§ (4) bekezdésében „a közigazgatás-fejlesztésért” szövegrész helyébe az „az
igazságügyért”
szöveg lép.
25
73. §
Hatályát veszti a Bnytv.
1.	7. § e) pontja,
2.	15. %J) és g) pontja,
3.	26-30. §-a és az azt megelőző alcíme,
4.	68. § (5) bekezdés d) pontja és a 68. § (11) bekezdés d) pontja,
5.	70. §-át megelőző alcím,
6.	84. § c) pontjában „a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásába,” szövegrész.
14.	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
74.	§
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 96. § (1) bekezdésében a „büntetés-
végrehajtási intézmény” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtási intézet” szöveg lép.
15.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
75.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 6. § 28. pontjában a „szervezi
és ellenőrzi a közérdekű munka végrehajtását” szövegrész helyébe a „gondoskodik a közérdekű
munka végrehajtásáról” szöveg lép.
16.	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
76.	§
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 10. § b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Nincs helye szabálysértési elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy)
,,b) a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő,”
77.	§
(1)	A Szabs. tv. 73. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A szabálysértési őrizetet rendőrségi fogdán kell végrehajtani. Az őrizetbe vett eljárás alá
vont személy a szabálysértési eljárás során őt megillető jogokat korlátozás nélkül gyakorolhatja.”
(2)	A Szabs. tv. 73. §-a a következő (9)-(14) bekezdéssel egészül ki:
26
„(9) Az a rendőrségi fogda, ahol az őrizetet végrehajtják, az őrizet határidejének lejártát nap,
óra és perc megjelöléssel nyilvántartja.
(10)	A magyar nyelv nem tudása miatt a szabálysértési őrizetest a fogvatartás során nem
érheti hátrány. A szabálysértési őrizetes a rendőrségi fogdában mind szóban, mind írásban
anyanyelvét, nemzetiségi nyelvét, vagy - ha a magyar nyelvet nem ismeri - az általa ismert más
nyelvet használhatja.
(11)	Az őrizetet elrendelő szerv a szabálysértési őrizetes részére írásban, egyszerűen,
közérthető módon, a fogvatartott anyanyelvén, nemzetiségi nyelven, vagy az általa ismert más
nyelven tájékoztatást ad
a)	a szabálysértési eljárás során az őt megillető védelemhez való jogról,
b)	a szabálysértési eljárás folytatásának alapjául szolgáló cselekmény lényegének, valamint ezek
változásának a megismeréséhez való jogáról,
c)	az anyanyelvhasználat jogáról,
d)	a vallomástétel megtagadásának jogáról,
e)	az ellene folyamatban lévő szabálysértési ügy irataiba való betekintési jogról,
J) a konzuli hatóságok, továbbá a szabálysértési őrizetes által megjelölt hozzátartozó vagy az általa
megjelölt más személy értesítéséhez való jogról, valamint
g)	a szabálysértési őrizetnek az elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve törvényben
meghatározott lehetséges végső tartamáról, a szabálysértési őrizet meghosszabbításáról, a
szabálysértési őrizet elrendelését és a meghosszabbítását tartalmazó határozatokkal szembeni
jogorvoslatról.
(12)	Ha az őrizetbe vett eljárás alá vont személy hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen
vagy - beszámítási képességre tekintet nélkül - kóros elmeállapotú, a (11) bekezdés szerinti
tájékoztatást az állapotára figyelemmel kell megadni.
(13)	Az őrizetbe vett eljárás alá vont személyt, ha
a)	az őrizet tartama alatt a bíróság a gyorsított eljárást nem folytatta le, az őrizet tartamának
elteltével,
b)	a bíróság a gyorsított eljárás eredményeként nem szabott ki szabálysértési elzárást, a bírósági
határozat átadását követően helyben
haladéktalanul szabadítani kell. A szabadításról az őrizetet elrendelő rendőrséget, az ügydöntő
határozatot hozó járásbíróságot, továbbá katona esetén a parancsnokát értesíteni kell.
(14)	A szabálysértési őrizet e törvényben nem szabályozott kérdéseire a büntetések, az
intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló
törvénynek az őrizet végrehajtására vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a rendelkezési
jogkör gyakorlója az őrizetet elrendelő szerv vezetője.”
78.	§
(1)	A Szabs. tv. 139. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabálysértési elzárást - az (la) bekezdésben meghatározott kivétellel - büntetés-
végrehajtási intézetben kell végrehajtani.”
(2)	A Szabs. tv. 139. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
27
„(la) A szabálysértési elzárást a szabálysértési őrizetet foganatosító rendőrség székhelye
szerinti rendőrségi fogdában kell végrehajtani, ha az elkövető a rendőrség őrizetében van, és a 9. §
(3)	bekezdése szerinti beszámítást követően az elzárás hátralevő tartama a két napot nem haladja
meg. Ha az elkövető rendőrségi fogdába történő befogadására férőhely hiányában nincs lehetőség,
az elkövetőt büntetés-végrehajtási intézetbe kell szállítani.”
79.	§
A Szabs. tv. 153. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában a (2) bekezdésben
meghatározott adatokat jogszabályban meghatározott formában és módon rögzíti:]
,,e) a (2) bekezdés l) pontja esetén a büntetés-végrehajtási intézet, valamint a szabálysértési elzárás
rendőrségi fogdán történő végrehajtása esetén az előkészítő eljárást lefolytató szerv,”
80.	§
A Szabs. tv. 157. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A személyazonosító adatok nyilvántartásából és a szabálysértési nyilvántartásokból törvényben
meghatározott feladataik ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel a szabálysértési nyilvántartási
rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)
,,g) a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás lefolytatása
céljából.”
81. §
A Szabs. tv. 253. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény 73. § (10)—(12) bekezdése a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról
szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést
szolgálja.”
82. §
Hatályát veszti a Szabs. tv. 250. § (1) bekezdés a) pontja és 250. § (2) bekezdés e) pontja.
17.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
83.	§
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 90. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti
minősítést megalapozó, súlyosabban büntetendő személy elleni erőszakos bűncselekmény büntetési
tételének felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így
felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig
tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést
28
kell kiszabni. Halmazati büntetés esetén a 81. § (3) bekezdése szerinti büntetési tételt, tárgyalásról
lemondás esetén a 83. § (1) és (2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a kétszeresére emelni.”
84.	§
A Btk. 95. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontját a
legszigorúbb rendelkezés alapján kell meghatározni. Nem bocsátható feltételes szabadságra az
elítélt az összbüntetésből, ha bármelyik szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás
lehetősége kizárt.”
85.	§
A Btk. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott
intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben
meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem
állapítható meg az elítélttel szemben. A visszaesés és az ahhoz fűződő, e törvényben meghatározott
hátrányos jogkövetkezmények a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 178/A. § (2)
bekezdése szerint, az újabb bűncselekmény elkövetéséhez legközelebbi időpontban a bűnügyi
nyilvántartásból beszerzett adatok alapján akkor is megállapítandók, ha utóbb ezek az adatok
törlésre kerültek.”
86.	§
A Btk. 423. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„423. § (1) Aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai
intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága
kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)	Aki
a)	az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve
akadályozza, vagy
b)	információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve
megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)	A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény jelentős számú információs rendszert érint.
(4)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt közérdekű
üzem ellen követik el.
(5)	E § alkalmazásában adat: információs rendszerben tárolt, kezelt, feldolgozott vagy
továbbított tények, információk vagy fogalmak minden olyan formában való megjelenése, amely
29
információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, amely valamely
funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását biztosítja.”
87.	§
A Btk. 465. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény)
,j) 375. §-a és XLIII. Fejezete az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB
tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek,”
(való megfelelést szolgálja.)
88.	§
A Btk. 424. § (1) bekezdésében az „a 375. vagy a 423. §-ban” szövegrész helyébe „a 375. §-
ban, a 422. § (1) bekezdés d) pontjában vagy a 423. §-ban” szöveg lép.
18.	Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi
CLXXX. törvény módosítása
89.	§
(1)	Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi
CLXXX. törvény (a továbbiakban: EU tv.) a következő XI/A. Fejezettel egészül ki:
„XI/A. Fejezet
Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély
55/A. Értelmező rendelkezések
163/A. §
E Fejezet alkalmazásában:
a)	védett személy: az európai védelmi határozatban megjelölt, védendő személy,
b)	veszélyeztető személy: az európai védelmi határozatban megjelölt azon személy, akivel szemben
a tagállami hatóság a 163/B. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettséget vagy tilalmat előírta,
c)	harmadik tagállam: a védett személy által lakóhelyként, tartózkodási helyként megjelölt, az
európai védelmi határozatot végrehajtó tagállamtól eltérő azon tagállam, amelybe a távoltartásról
hozott határozat az V. Fejezet szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatként vagy
a magatartási szabályt előíró határozat a IX. Fejezet szerinti alternatív szankciót kiszabó tagállami
határozatként továbbításra kerül.
30
55/B. Az európai védelmi határozat fogadása
163/B. §
(1)	A bíróság elismeri egy tagállami hatóság által kibocsátott európai védelmi határozatot, ha
annak alapja a tagállami hatóság által
a)	büntetőeljárásban hozott távoltartásról rendelkező határozat vagy
b)	felfüggesztett szabadságvesztésről, feltételes szabadságra bocsátásról, próbára bocsátásról,
jóvátételi jellegű munkáról rendelkező határozat,
amelyben a tagállami hatóság egy vagy több, a (2) bekezdésben meghatározott, a veszélyeztető
személyre előírt, a védett személy védelmét biztosító kötelezettséget vagy tilalmat fogalmaz meg, és
gondoskodik annak végrehajtásáról.
(2)	A tagállami hatóság az (1) bekezdésben megjelölt határozatában a következő tilalmakat
vagy kötelezettségeket fogalmazhatja meg:
a)	arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy belépjen bizonyos helyekre, helységekbe
vagy meghatározott területekre, ahol a védett személy tartózkodik vagy amelyeket látogat,
b)	arra vonatkozó tilalom vagy szabályozás, hogy a veszélyeztető személy a védett személlyel
bármely formában érintkezzen, ideértve a telefonon, elektronikus vagy hagyományos levélben,
telefaxon vagy egyéb eszközök révén történő érintkezést is,
c)	arra vonatkozó tilalom vagy szabályozás, hogy a veszélyeztető személy előre meghatározott
távolságon belül megközelítse a védett személyt.
(3)	Ha a (2) bekezdésben megfogalmazott egy vagy több kötelezettséget vagy tilalmat a
tagállami hatóság vádemelés elhalasztásáról rendelkező határozatában állapítja meg, az e határozat
alapján kibocsátott európai védelmi határozatot az ügyész elismeri és gondoskodik annak
végrehajtásáról.
(4)	A bíróság
a)	az (1) bekezdés a) pontja esetében távoltartást,
b)	az (1) bekezdés b) pontja esetében a feltételes szabadság tartamára, a próbára bocsátás vagy a
szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére, vagy a jóvátételi munka előírása mellett elrendelt
pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt
rendel el, vagy határoz meg.
(5)	Az ügyész a (3) bekezdés esetében a vádemelés elhalasztásának tartamára elrendelt
pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt határoz meg.
163/C. §
(1)	Az európai védelmi határozat elismerésének és végrehajtásának feltétele, hogy a tagállami
hatóság a 16, számú melléklet szerinti formanyomtatványt (európai védelmi határozatot) magyar
nyelven a bíróságnak vagy az ügyésznek megküldte, és a védett személy lakóhelye vagy
tartózkodási helye Magyarországon van, vagy a védett személy Magyarországon kíván lakni vagy
tartózkodni.
31
(2)	Az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról a 163/B. § (1)
bekezdésében foglalt esetben a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes
törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság
intézkedik. Ha a védett személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel még nem
rendelkezik, de a 163/B. § (1) bekezdése szerinti európai védelmi határozat Magyarország által
történő elismerését és végrehajtását azért kéri, mert Magyarország területén kíván lakni vagy
tartózkodni, akkor az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi
Kerületi Bíróság dönt.
(3)	Az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról a 163/B. § (3)
bekezdésében foglalt esetben a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes
törvényszék székhelyén működő járásbíróság mellett működő ügyész, Budapesten a Budai
Központi Kerületi Bíróság mellett működő ügyész intézkedik. Ha a védett személy Magyarországon
lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel még nem rendelkezik, de a 163/B. § (3) bekezdése szerinti
európai védelmi határozat Magyarország által történő elismerését és végrehajtását azért kéri, mert
Magyarország területén kíván lakni vagy tartózkodni, akkor az európai védelmi határozat
elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő ügyész dönt.
(4)	Ha a védett személy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmét a bírósághoz
vagy az ügyészhez nyújtja be, a bíróság vagy az ügyész azt haladéktalanul továbbítja az abban
foglalt védelmi intézkedést meghozó tagállami hatósághoz, amely dönt az európai védelmi
határozat kibocsátásáról.
(5)	Ha az európai védelmi határozat nem postai úton érkezett, a bíróság vagy az ügyész
kérheti a tagállami hatóságot, hogy az európai védelmi határozat eredeti példányát küldje meg
számára.
(6)	Ha a bírósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére
nem illetékes vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a
hatáskörrel rendelkező illetékes bírósághoz, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja.
(7)	Ha az ügyészhez valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére
nem illetékes vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a
hatáskörrel rendelkező illetékes ügyészhez, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja.
55/C. Döntés az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról
163/D. §
(1)	A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat kézhezvétele után haladéktalanul -
figyelembe véve az eset egyedi körülményeit, az ügy sürgősségét, a védett személy Magyarországra
történő érkezésének várható időpontját, a védett személyt érintő kockázat mértékét - dönt az
európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról vagy annak megtagadásáról.
(2)	Ha az (1) bekezdésben foglalt döntés haladéktalanul nem hozható meg, a bíróság vagy az
ügyész a késedelem okainak megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami
hatóságot, és megjelöli a döntéshez szükséges időtartamot.
(3)	A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról
indokolt határozatot hoz, és erről a veszélyeztető személyt, a védett személyt és a tagállami
hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. A bíróság vagy az ügyész határozatában tájékoztatást nyújt
32
arról is, hogy a magyar jog szerint a távoltartás szabályainak, vagy a magatartási szabályoknak a
megszegése milyen következményeket vonhat maga után. A határozat ellen jogorvoslatnak helye
nincs.
(4)	A védett személy kérheti személyi adatainak zártan kezelését, kivéve azokat az adatokat,
amelyek az európai védelmi határozat végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek.
(5)	Ha az európai védelmi határozat hiányos vagy pontatlan, és emiatt az elismerésről és
végrehajtásról vagy annak megtagadásáról döntés nem hozható, a bíróság vagy az ügyész erről
írásban haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és a hiánypótlásra, kijavításra ésszerű
határidőt tűz.
55/D. Az elismerés és végrehajtás megtagadása
163/E. §
(1)	A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását
megtagadja, ha
a)	az európai védelmi határozat hiányos vagy pontatlan, és a hiánypótlásra, kijavításra tűzött
határidő eredménytelenül telt el vagy a kiegészített, javított európai védelmi határozat elismerése,
végrehajtása továbbra sem lehetséges;
b)	az európai védelmi határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem
bűncselekmény;
c)	a 163/B. § (2) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek;
d)	az európai védelmi határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és
a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki;
e)	a veszélyeztető személy közjogi tisztség betöltésén vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet
élvez, és a mentelmi jogát vagy a diplomáciai mentességet nem függesztették fel;
j) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és
a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a kiszabott büntetés vagy elrendelt intézkedés
elévült;
g)	Magyarországon vagy egy tagállamban a veszélyeztető személy ellen az európai védelmi
határozat kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a
büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján az előírt magatartási szabályt
vagy távoltartást, illetve az ennek megfelelő szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása
folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;
h)	a veszélyeztető személyt egy harmadik államban az európai védelmi határozat alapjául szolgáló
cselekmény miatt már jogerősen elítélték, feltéve hogy az előírt magatartási szabályt vagy
távoltartást, illetve az ennek megfelelő szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása
folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, vagy a
veszélyeztető személyt egy harmadik államban az európai védelmi határozat alapjául szolgáló
cselekmény miatt jogerősen felmentették;
i)	a veszélyeztető személy a magyar szabályok szerint gyermekkor miatt nem büntethető;
j) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló bűncselekményt egészben vagy jelentős részben
Magyarország területén követték el.
(2)	A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását nem
tagadhatja meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos
bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint
vámmal, adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat
az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.
33
(3)	Az európai védelmi határozat elismerésének és végrehajtásának megtagadásáról a bíróság
vagy az ügyész indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság és a védett személy részére
haladéktalanul megküld. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
55/E. Az európai védelmi határozat átalakítása
163/F. §
(1)	Az európai védelmi határozat elismerése esetén a bíróság a határozatában a 163/B. § (4)
bekezdése, az ügyész a 163/B. § (5) bekezdése szerint állapítja meg a távoltartást vagy a
magatartási szabályt, és ennek megfelelően rendelkezik a végrehajtásról úgy, hogy az a lehető
legnagyobb mértékben megfeleljen annak a távoltartásnak vagy magatartási szabálynak, amelyet az
európai védelmi határozat tartalmaz.
(2)	Ha a 163/B. § (1) bekezdésében foglalt esetben
a)	a tagállami hatóság úgy függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, hogy annak a Btk.
szerint nincs helye,
b)	a tagállami hatóság a veszélyeztető személlyel szemben úgy alkalmazott próbára bocsátást, hogy
annak a Btk. szerint nincs helye,
c)	a tagállami hatóság a szabadságvesztésre ítélt veszélyeztető személyt úgy bocsátotta feltételes
szabadságra, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,
d)	a tagállami hatóság úgy rendelte el a jóvátételi jellegű munka elvégzését, hogy annak a Btk.
szerint nincs helye,
a bíróság az ilyen felfüggesztett szabadságvesztést, próbára bocsátást, feltételes szabadságra
bocsátást, jóvátételi jellegű munkát is felfüggesztett szabadságvesztésként, próbára bocsátásként,
feltételes szabadságra bocsátásként, jóvátételi munkaként ismeri el úgy, mintha a szabadságvesztés
végrehajtásának felfüggesztése, a próbára bocsátás, a feltételes szabadságra bocsátás, a jóvátételi
munka előírása a Btk. rendelkezései szerint történt volna.
(3)	Ha a 163/B. § (3) bekezdésében foglalt esetben a tagállami hatóság a vádemelés
elhalasztásáról úgy döntött, hogy annak a Be. szerint nincs helye, az ügyész az ilyen vádemelés
elhalasztásáról hozott határozatot is úgy ismeri el, mintha a vádemelés elhalasztása a Be.
rendelkezései szerint történt volna.
(4)	Ha a távoltartás vagy a magatartási szabály európai védelmi határozatban megjelölt
időtartama meghaladja a Be. vagy a Btk. szerint megállapítható leghosszabb időtartamot, akkor a
bíróság vagy az ügyész a távoltartás vagy a magatartási szabály időtartamát a Be. vagy a Btk.
szerint meghatározható leghosszabb időtartamban állapítja meg.
(5)	Ha a távoltartás vagy a magatartási szabály európai védelmi határozatban megjelölt
időtartama nem éri el a Be. vagy a Btk. szerint megállapítható legrövidebb időtartamot, akkor a
bíróság vagy az ügyész a távoltartás vagy a magatartási szabály időtartamát az európai védelmi
határozatban megjelölt időtartamban állapítja meg.
(6)	A bíróság vagy az ügyész a távoltartás vagy a magatartási szabály időtartamát - a (4) és
(5)	bekezdés figyelembevételével - az európai védelmi határozatban foglalt időegységek alapján
határozza meg.
34
55/F. Az európai védelmi határozat végrehajtása és megsértése
163/G. §
(1)	Az európai védelmi határozatban foglalt távoltartást vagy magatartási szabályt a bíróság
vagy az ügyész - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a magyar jog szerint hajtja végre,
ideértve a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és büntetés
kiszabására, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az előírt magatartási szabályok
módosítására és a jóvátételi munka előírása esetén a büntetés kiszabására vonatkozó szabályokat.
Az e bekezdésben foglalt határozatok meghozataláról a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul
értesíti a tagállami hatóságot.
(2)	Ha az ügyész a vádemelés elhalasztásának tartamára elrendelt pártfogó felügyelet
keretében előírt magatartási szabályt határozott meg, és a magatartási szabály súlyos megszegése
miatt a veszélyeztető személlyel szemben a magyar szabályok szerint vádemelés lenne indokolt,
erről az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, de vádat nem emel.
(3)	Ha a bíróság távoltartást rendelt el, és a veszélyeztető személy a távoltartás szabályait
szándékosan megszegte, és ezt utólag nem menti ki, a bíróság a veszélyeztető személyt
rendbírsággal sújthatja, de előzetes letartóztatását nem rendelheti el. A távoltartás szabályainak
megszegéséről a bíróság a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.
(4)	Ha az európai védelmi határozatban foglalt távoltartásról hozott határozat az V. Fejezet
szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatként vagy a magatartási szabály
előírásáról hozott határozat a IX. Fejezet szerinti alternatív szankciót kiszabó tagállami
határozatként továbbításra került egy harmadik tagállamnak, az (1) és (3) bekezdésben foglalt
határozatok meghozataláról a bíróság haladéktalanul értesíti e harmadik tagállam illetékes hatóságát
is.
(5)	A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat megsértéséről a 17. számú
mellékletben szereplő formanyomtatványon értesíti az (1)—(4) bekezdésben említett tagállami
hatóságokat. A formanyomtatványt az európai védelmi határozatot kibocsátó tagállam, illetve a (4)
bekezdésben foglalt esetben a harmadik tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek
egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre le kell fordítani.
55/G. Az európai védelmi határozat módosítása
163/H. §
Ha a tagállami hatóság az európai védelmi határozatot módosítja, és erről a bíróságot vagy az
ügyészt tájékoztatja, a bíróság vagy az ügyész a határozatában foglalt távoltartást vagy magatartási
szabályt úgy módosítja, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a távoltartásnak
vagy magatartási szabálynak, amelyet a módosított európai védelmi határozat tartalmaz, vagy a
módosított európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását a 163/E. § (1) bekezdés a) vagy
c)	pontja alapján megtagadja.
55/H. Az európai védelmi határozat végrehajtásának megszüntetése
163/1. §
(1)	Az európai védelmi határozat végrehajtását a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul
megszünteti, ha
35
a)	a tagállami hatóság az európai védelmi határozat visszavonásáról értesíti a bíróságot vagy az
ügyészt;
b)	a védett személy a végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem található, és a
felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy a védett személy lakóhellyel, illetve
tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik;
c)	az elrendelt távoltartás vagy előírt magatartási szabály magyar jog szerinti maximális időtartama
letelt;
d)	a 163/H. §-ban foglalt esetben, ha a módosított európai védelmi határozat elismerését és
végrehajtását a bíróság vagy az ügyész megtagadja;
e)	az európai védelmi határozatban foglalt távoltartásról hozott határozat az V. Fejezet szerinti
felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatként vagy a magatartási szabály előírásáról
hozott határozat a IX. Fejezet szerinti alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatként
Magyarországnak továbbításra került.
(2)	A végrehajtás megszüntetéséről a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul értesíti a
tagállami hatóságot, a veszélyeztető személyt és a védett személyt. Az (1) bekezdés c) pontja
esetében a bíróság vagy az ügyész tájékoztatást kérhet a tagállami hatóságtól arról, hogy az európai
védelmi határozatban előírt védelemre szükség van-e még.
(3)	Ha a távoltartás vagy a magatartási szabály európai védelmi határozatban foglalt
időtartama eltelt, az európai védelmi határozat végrehajtásának befejezéséről a bíróság vagy az
ügyész a tagállami hatóságot, a veszélyeztető személyt és a védett személyt haladéktalanul értesíti.
163/J. §
Ha az európai védelmi határozat eredményes végrehajtása érdekében szükséges, a bíróság
vagy az ügyész és a tagállami hatóság, valamint adott esetben a harmadik tagállam hatósága
egyeztetést folytat egymással.
163/K. §
Az európai védelmi határozat elismerése és végrehajtása során felmerülő költségek bűnügyi
költségnek minősülnek, amelyet a magyar állam visel.
55/1. Az európai védelmi határozat kibocsátásának feltételei
163/L. §
(1)	Ha a bíróság
a)	a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette, próbára bocsátást alkalmazott, a
szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátotta, jóvátételi munka végzését írta elő, és a
próbaidőre, a feltételes szabadság tartamára vagy a jóvátételi munka mellett pártfogó felügyeletet
rendelt el, és a következő, egy vagy több magatartási szabályt állapította meg:
aa)	a terhelt a védett személytől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-
oktatási intézménytől, ahová a védett személy jár, továbbá a védett személy által rendszeresen
látogatott helytől tartsa távol magát,
ab)	arra vonatkozó tilalom vagy szabályozás, hogy a terhelt a védett személlyel bármilyen módon
kapcsolatba lépjen,
ac)	arra vonatkozó tilalom vagy szabályozás, hogy a terhelt a védett személyt meghatározott
távolságon belül megközelítse,
36
b)	távoltartást rendelt el,
akkor e magatartási szabályoknak vagy a távoltartásnak valamely tagállam által történő elismerése
és végrehajtása érdekében a bíróság a védett személy érdekében és írásbeli kérelmére - figyelembe
véve, hogy a védett személy milyen időtartamban kíván a másik tagállamban tartózkodni, és
tekintettel a védelem szükségességének mértékére -a 16. számú melléklet szerinti európai védelmi
határozatot bocsáthat ki, feltéve hogy a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye másik
tagállam területén van, vagy a védett személy másik tagállamban kíván lakni vagy tartózkodni.
(2)	Ha az ügyész a vádemelés elhalasztása mellett pártfogó felügyeletet rendelt el, és az (1)
bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában foglalt egy vagy több magatartási szabályt állapított meg,
akkor e magatartási szabályoknak valamely tagállam által történő elismerése és végrehajtása
érdekében az ügyész a védett személy érdekében és írásbeli kérelmére - figyelembe véve, hogy a
védett személy milyen időtartamban kíván a másik tagállamban tartózkodni, és tekintettel a
védelem szükségességének mértékére - a 16. számú melléklet szerinti európai védelmi határozatot
bocsáthat ki, feltéve hogy a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye másik tagállam
területén van, vagy a védett személy másik tagállamban kíván lakni vagy tartózkodni.
(3)	A bíróság vagy az ügyész írásban tájékoztatja a védett személyt arról a lehetőségről, hogy
az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén európai védelmi határozat kibocsátását
kérheti.
(4)	A védett személy kérelmét, vagy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy vissza kíván térni a
lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállamba, illetve, hogy másik tagállamban kíván lakni
vagy tartózkodni, a bíróság vagy az ügyész jegyzőkönyvbe foglalja.
163/M. §
(1)	A védett személy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmet - választása
szerint - a bíróságnál vagy az ügyésznél, vagy annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál
nyújthatja be, amelynek területén lakni vagy tartózkodni kíván, vagy amelynek területén a
lakóhelye vagy tartózkodási helye van.
(2)	Az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmet a cselekvőképtelen, korlátozottan
cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú védett személy
esetében a törvényes képviselő, eseti gyám, eseti gondnok nyújthatja be, egyébként meghatalmazott
ügyvéd, nagykorú hozzátartozó vagy pártfogó ügyvéd is benyújthatja.
(3)	Ha a védett személy vagy a (2) bekezdésben megjelölt valamely személy az európai
védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmet az (1) bekezdés alapján a bíróságnál vagy az
ügyésznél nyújtotta be, akkor a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul dönt az európai védelmi
határozat kibocsátásáról vagy a kérelem elutasításáról.
(4)	Ha a védett személy vagy a (2) bekezdésben megjelölt valamely személy az európai
védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmet az (1) bekezdés alapján annak a tagállamnak az
illetékes hatóságánál nyújtotta be, amelynek területén lakni vagy tartózkodni kíván, vagy amelynek
területén a lakóhelye vagy tartózkodási helye van, akkor a bíróság vagy az ügyész azután dönt
haladéktalanul az európai védelmi határozat kibocsátásáról vagy a kérelem elutasításáról, hogy a
tagállami hatóság a kérelmet a bíróságnak vagy az ügyésznek továbbította.
(5)	A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat kibocsátása vagy a kérelem
elutasítása tárgyában indokolt határozatot hoz, amelyet a védett személynek és a (2) bekezdésben
37
megjelölt személynek, valamint a terheltnek haladéktalanul megküld. A határozat ellen
jogorvoslatnak helye nincs.
55/J. Az európai védelmi határozat kibocsátása és továbbítása
163/N. §
(1)	Ha a bíróság vagy az ügyész európai védelmi határozatot bocsát ki, kitölti a 16. számú
melléklet szerinti formanyomtatványt.
(2)	A bíróság vagy az ügyész gondoskodik az európai védelmi határozat lefordításáról annak a
tagállamnak a hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére vagy azon tagállam által
megjelölt nyelvre, amelynek területén a védett személy lakni vagy tartózkodni kíván, vagy
amelynek területén lakóhelye vagy tartózkodási helye van.
(3)	A bíróság vagy az ügyész a lefordított európai védelmi határozatot a tagállam hatáskörrel
és illetékességgel rendelkező hatósága számára posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján
küldi meg. A számítástechnikai rendszer útján továbbított európai védelmi határozatot minősített
elektronikus aláírással kell ellátni. Ha a bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozatot nem
postai úton küldte meg, akkor kérelemre a lefordított európai védelmi határozat eredeti példányát
megküldi a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága számára. Az európai
védelmi határozatot egyidejűleg csak egy tagállamba lehet továbbítani.
(4)	Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az
európai védelmi határozat elismerésére és végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik
hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi
Hálózat kapcsolattartó pontjain vagy az Eurojust nemzeti tagján keresztül kell beszerezni.
55/K. Az európai védelmi határozat módosítása vagy visszavonása
163/0. §
Ha a magyar szabályok szerint
a)	a távoltartás elrendelt időtartama letelt,
b)	a távoltartásról rendelkező határozat módosítása vagy a távoltartás megszüntetése indokolt,
c)	a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése szükséges,
d)	az előírt magatartási szabályok módosítása indokolt,
e)	a feltételes szabadság megszüntetése indokolt,
f)	a próbára bocsátás megszüntetése és büntetés kiszabása indokolt,
g)	a felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani,
h)	jóvátételi munka előírása esetén büntetés kiszabása indokolt,
i)	a pártfogó felügyelet megszüntetése indokolt,
j) a pártfogó felügyelet tartama letelt, vagy
k) vádat kell emelni,
a bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozatot megfelelően módosítja vagy visszavonja,
és erről a tagállami hatóságot, a terheltet és a védett személyt haladéktalanul tájékoztatja.
38
163/P. §
(1)	Ha a távoltartásról rendelkező határozatot, mint felügyeleti intézkedést elrendelő
határozatot a bíróság a védett személy által megjelölt tagállamba vagy attól eltérő harmadik
tagállamba továbbította, vagy az európai védelmi határozat kibocsátását követően továbbítja e
tagállamok valamelyikének, erre az esetre - ideértve a felügyeleti intézkedés megsértését is - a 87-
92.	§ alkalmazandó.
(2)	Ha a magatartási szabályokat tartalmazó jogerős ítéletet a bíróság a védett személy által
megjelölt tagállamba vagy attól eltérő harmadik tagállamba továbbította, vagy az európai védelmi
határozat kibocsátását követően továbbítja e tagállamok valamelyikének, erre az esetre - ideértve a
magatartási szabályok megsértését is - a 145-147. § alkalmazandó.
(3)	Ha a (2) bekezdésben foglalt esetben az ott megjelölt tagállam hatósága az európai
védelmi határozatban foglalt magatartási szabályokat érintő további határozatokat hozott, és erről a
bíróságot tájékoztatta, a bíróság - ha az szükséges - az európai védelmi határozatot megfelelően
módosítja vagy visszavonja, és erről az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállami hatóságot
haladéktalanul tájékoztatja.
163/Q. §
Ha
a)	a bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozatot a 163/0. § szerint visszavonta, és erről a
tagállami hatóságot értesítette,
b)	a bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozatot a 163/0. § szerint módosította, és erről a
tagállami hatóságot értesítette, azonban a tagállami hatóság a módosított európai védelmi határozat
elismerését és végrehajtását a 163/E. § (1) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján megtagadta,
c)	a védett személy a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem található és a
felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy lakóhellyel, illetve tartózkodási
hellyel a tagállamban már nem rendelkezik,
d)	az elrendelt távoltartásnak vagy az előírt magatartási szabálynak a tagállam joga szerinti
maximális időtartama letelt,
e)	az európai védelmi határozatban foglalt távoltartásról hozott határozat az V. Fejezet szerinti
felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatként vagy a magatartási szabály előírásáról
hozott határozat a IX. Fejezet szerinti alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatként a védett
személy által megjelölt tagállamnak továbbításra került,
és a tagállami hatóság az európai védelmi határozat végrehajtását ez alapján megszüntette, a
továbbiakban a bíróság vagy az ügyész a távoltartás vagy a magatartási szabály végrehajtását a
magyar szabályok szerint folytatja, feltéve hogy a védett személy Magyarország területére
visszatért.
163/R. §
Ha az európai védelmi határozat végrehajtása érdekében elfogadott intézkedéseknek a
tagállam nemzeti joga alapján megállapítható maximális időtartamának lejárta előtt a tagállami
hatóság tájékoztatást kér a bíróságtól vagy az ügyésztől, hogy az európai védelmi határozatban
előírt védelemre szükség van-e még, a bíróság vagy az ügyész a választ haladéktalanul megküldi a
tagállami hatóságnak.
39
163/S. §
Ha az európai védelmi határozat eredményes végrehajtása érdekében szükséges, a bíróság
vagy az ügyész, a tagállami hatóság és adott esetben a harmadik tagállam hatósága egyeztetést
folytat egymással.”
(2)	Az EU tv. 179. §-a a következő 21. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„21. az európai védelmi határozatról szóló, 2011. december 13-i 2011/99/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
(3)	Az EU tv. az 1. és 2. melléklet szerinti 16. és 17. számú melléklettel egészül ki.
19.	A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary
Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény
módosítása
90.	§
A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary
Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 16. § g)
pontjában a „nyilvántartásában, a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásában, a”
szövegrész helyébe a „nyilvántartásában, a” szöveg lép.
20.	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és
azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása
91.	§
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdésében a „büntetések és az intézkedések
végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 6/A. §-a” szövegrész helyébe a
„büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 19. §-a” szöveg lép.
40
21.	A nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a
rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló 2013. évi CXCVIII. törvény
módosítása
92.	§
Nem lép hatályba a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges,
valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló 2013. évi CXCVIII.
törvény 1. § (1) bekezdése és 14. § (5) bekezdése.
22.	A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
93.	§
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 3. §-a a következő
szöveggel lép hatályba:
„3. § E törvény alkalmazásában
1.	büntetés-végrehajtási ügy: a bíróságnak, a végrehajtásért felelős szervnek és az adott ügyben
döntési jogkörrel rendelkező személynek a büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés, valamint
a rendbírság helyébe lépő és a szabálysértési elzárás végrehajtásával kapcsolatos olyan eljárása - ide
nem értve a Be. XXIX. Fejezet II. Címe szerinti eljárásokat - amely érinti annak tartalmát, mértékét,
a végrehajtás helyét vagy módját, megkezdésének időpontját, a félbeszakítás, a feltételes
szabadságra bocsátás, az ideiglenes elbocsátás, illetve a végrehajthatóság kérdését, vagy a
végrehajtás rendjének fenntartására irányul, és lényeges kihatással van az elítélt és az egyéb
jogcímen fogvatartott jogaira és kötelezettségeire,
2.	büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet) tisztántartását, karbantartását és
ellátását szolgáló munka: az elítélt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, a rendbírság
helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető által,
jogszabályban meghatározott feltételekkel és tartamban, alkalomszerűen, a fogva tartó bv. intézet
fenntartása körében, díjazás nélkül végzett takarítási, karbantartási és ellátási tevékenység, amely
nem minősül munkáltatásnak,
3.	büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő: a büntetés-végrehajtási szervezethez tartozó, a
szabadságvesztés büntetés végrehajtásával összefüggő pártfogói tevékenységet végző pártfogó
felügyelő,
4.	egyéb jogcímen fogvatartott: a kényszergyógykezelt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló
személy, a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és a szabálysértési elzárásra
kötelezett elkövető,
5.	elektronikus megfigyelési eszköz: zárt rendszerű biztonságtechnikai eszköz, amely elektronikus
formában kép, hang, vagy kép és hang együttes felvételére, továbbítására és rögzítésére alkalmas,
6.	elektronikus távfelügyeleti eszköz: az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott mozgását
nyomon követő technikai eszköz,
7.	értesítőlap: a bíróság által a végrehajtás érdekében - papír alapon vagy elektronikus formátumban
-	a végrehajtásért felelős szerv részére a kiszabott büntetésről, az alkalmazott intézkedésről,
valamint az ezeket érintő, az ítélethozatalt követő érdemi rendelkezésekről, továbbá a
kényszerintézkedés elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről kiállított értesítés, amelynek
része a szabadságelvonással járó büntetés, intézkedés vagy kényszerintézkedés foganatosítására,
avagy a szabadításra adott bírói rendelvény,
41
8.	fogvatartással kapcsolatos ügy: minden olyan ügy, amely nem tartozik a büntetés-végrehajtási
ügy körébe, de az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott fogvatartásával összefügg, ide értve a
bv. intézet által lefolytatandó kártérítési eljárást is,
9.	hivatalos minőségben kapcsolattartó:
a)	a Btk. szerinti hivatalos és külföldi hivatalos személy a hivatalos eljárásában,
b)	a védő, a jogi képviselőként eljáró ügyvéd és jogtanácsos folyamatban lévő büntető, polgári,
szabálysértési eljárásban, közigazgatási hatósági eljárásban, egyéb hatósági ügyben vagy büntetés-
végrehajtási ügyben, valamint ilyen eljárás megindításának kezdeményezése érdekében eljárva,
ideértve a meghatalmazás adását is,
c)	az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott államának konzuli tisztviselője,
d)	a büntetőügyben eljáró tolmács és szakértő,
e)	az egyházi személy hitéleti szolgálata ellátása során, a büntetés-végrehajtási szervvel (a
továbbiakban: bv. szerv) kötött megállapodás alapján a bv. intézetben vallási tevékenységet végző
szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, az egyházi jogi személy vagy a vallási
tevékenységet végző szervezet által megbízott más személy e tevékenység végzése során,
f)	a bv. szervvel kötött megállapodás alapján a bv. intézetben jogvédő vagy karitatív tevékenységet
folytató civil szervezet tagja, képviselője vagy ilyen szervezet megbízásából eljáró személy e
tevékenység végzése során,
10.	hozzátartozó: a Btk.-ban hozzátartozóként meghatározott személy,
11.	kapcsolattartó: az a személy, aki az elítélttel vagy az egyéb jogcímen fogvatartottal jogszabály
vagy engedély alapján kapcsolattartásra jogosult,
12.	kényszerintézkedés: a büntetőeljárásban, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködés keretében és a nemzetközi bűnügyi jogsegély ügyekben elrendelt
szabadságelvonással járó kényszerintézkedés,
13.	munkáltatás: a reintegrációs tevékenység azon formája, amikor az elítéltek vagy a
kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető
munkavégzése szervezetten, rendszeresen, haszon- vagy bevételszerzési céllal, a munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) által szabályozott
munkaviszonytól eltérő, jogszabályban meghatározott feltételekkel és díjazás ellenében történik, az
így létrejövő munkáltatási jogviszony alanyai munkáltatóként a bv. intézet, a fogvatartottak
kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság vagy a bv. szerv szerződése és az elítéltek
vagy a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett
elkövető hozzájárulása alapján más gazdálkodó szervezet, valamint munkavégzőként az elítélt, a
kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, vagy a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető;
14.	munkaterápiás foglalkoztatás: a reintegrációs tevékenység azon formája, amikor elsősorban a
kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt és a gyógyító-reintegráló csoportba
helyezett, valamint a megváltozott munkaképességű vagy egyébként az egészségi állapota miatt a
munkáltatásban részt venni nem képes elítélt foglalkoztatása szervezetten, rendszeresen, e
törvényben meghatározott feltételekkel és térítési díj ellenében, büntetés-végrehajtási jogviszony
keretében történik,
15.	védő: a Be. szerinti védő, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtása alatt az elítélt
vagy az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében eljáró ügyvéd,
16.	végrehajtásért felelős szerv: a büntetés-végrehajtási szervezet, a javítóintézet, a pártfogó
felügyelői szolgálatként a Kormány által kijelölt szerv (a továbbiakban: pártfogó felügyelői
szolgálat).”
94.	§
(1)	A Bv. tv. 11. § (4) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Védőt az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott, ezek törvényes képviselője vagy
nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén továbbá hazája konzuli tisztviselője
hatalmazhat meg. A felsoroltak kérelmére vagy hivatalból a végrehajtásért felelős szerv székhelye
42
szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a Be. 48. § (3) bekezdése alapján haladéktalanul védőt
rendel ki. A kirendeléskor a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt vagy az egyéb jogcímen
fogvatartott részére a Be. 74. § (3) bekezdés c) pontjára kiterjedően költségmentességet
engedélyezhet. Előzetesen letartóztatott vagy ideiglenesen kényszergyógykezelt esetében a
büntetőeljárásban adott meghatalmazás vagy kirendelés hatálya kiterjed a büntetés-végrehajtási
ügyre is.
(5)	A fogvatartással kapcsolatos ügyben az elítélt, vagy az egyéb jogcímen fogvatartott
képviselőt hatalmazhat meg, akinek a képviseleti jogosultságát igazolni kell. A képviselő
tevékenysége nem sértheti vagy veszélyeztetheti a fogvatartás biztonságát, illetve a végrehajtás
rendjét. Nem járhat el képviselőként, akit a rendelkezési jogkör gyakorlója vagy a végrehajtásért
felelős szerv vezetője a fogvatartottal való kapcsolattartásból kizárt.”
(2)	A Bv. tv. 11. §-a a következő (5a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5a) Ha a képviselő magatartása súlyosan sérti vagy veszélyezteti a fogvatartás biztonságát
vagy a végrehajtás rendjét, a végrehajtásért felelős szerv vezetője a képviselőt indokolt határozattal
az elítélttel vagy az egyéb jogcímen fogvatartottal való kapcsolattartásból kizárja. Az elítélt vagy az
egyéb jogcímen fogvatartott és a képviselő a határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet
nyújthat be.”
95.	§
A Bv. tv. 12. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„12. § (1) A magyar nyelv nem tudása miatt az elítéltet vagy az egyéb jogcímen fogvatartottat
nem érheti hátrány. A végrehajtás során az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott mind szóban,
mind írásban anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban
meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét, vagy - ha a magyar nyelvet nem ismeri
-	az általa ismert más nyelvet használhatja.
(2)	A büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyben a
végrehajtásért felelős szerv kellő nyelvismerettel rendelkező tagja eseti tolmácsként eljárhat. A
büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a fogvatartással kapcsolatos ügyben a határozatot akkor kell
írásban lefordítani az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott anyanyelvére, törvénnyel
kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy
nemzetiségi nyelvre, vagy az általa ismert más nyelvre, ha ezt a határozat közlésekor tett
nyilatkozatában kifejezetten kéri. Ezen jogára az elítéltet figyelmeztetni kell.
(3)	A végrehajtásért felelős szervnek az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére az
anyanyelvén, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben
regionális vagy nemzetiségi nyelven, vagy az általa ismert más nyelven a végrehajtás rendjére, a
végrehajtással összefüggő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések lényegi
elemeiről, valamint a fogvatartást foganatosító szerv házirendjéről tájékoztatást kell adnia.
(4)	Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére írásban, az általa értett nyelven
egyszerűen, közérthető módon kell a tájékoztatást megadni
a)	a büntetés-végrehajtási ügyben a panaszjogról és a jogorvoslati lehetőségekről,
b)	a büntetés-végrehajtási ügyben őt megillető védelemhez való jogról,
c)	a végrehajtás során az őt megillető anyanyelv használatához való jogról,
43
d)	a büntetés-végrehajtási ügy irataiba és az egészségügyi dokumentációba való betekintéshez való
jogról,
e)	a kapcsolattartás formáiról,
f)	a konzuli hatóságok értesítéséhez való jogról,
g)	az intézetben betartandó magatartási szabályokról, a fegyelmi felelősségről és a fegyelmi eljárás
rendjéről,
h)	a kényszerítő eszközökről, a biztonsági intézkedésekről, különösen az elektronikus megfigyelési
rendszer alkalmazására vonatkozó szabályokról,
i)	a büntetés, az intézkedés, valamint a szabálysértési elzárás kezdő és utolsó napjáról, valamint a
feltételes szabadságra bocsátás, illetve ideiglenes elbocsátás esedékessége napjáról,
j) a kártérítési felelősség rendjéről,
k) az egészségügyi ellátáshoz való jogról,
l) a betegjogok érvényesüléséről.
(5)	Az előzetesen letartóztatott és az ideiglenes kényszergyógykezelt részére befogadáskor
írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell adni a
büntetőeljáráshoz kapcsolódóan
a)	a védelemhez való jogról,
b)	a személyes költségmentesség kérelmezéséhez való jogról és annak feltételeiről,
c)	a gyanúsítás, illetve a vádemelés alapjául szolgáló cselekmény lényegének, valamint ezek
változásának a megismeréséhez való jogról,
d)	az anyanyelv használatához való jogról,
e)	a büntetőügy irataiba való betekintéshez való jogról,
f)	a vallomástétel megtagadásához való jogról,
g)	a kényszerintézkedésnek az elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve a törvényben
meghatározott lehetséges végső tartamáról, továbbá a kényszerintézkedés meghosszabbításának és
felülvizsgálatának szabályairól, valamint a szabadlábra helyezési kérelem benyújtásához való
jogról,
h)	a kényszerintézkedés elrendelése, meghosszabbítása vagy fenntartása esetén az általa megjelölt
hozzátartozó vagy az általa megjelölt más személy értesítéséhez való jogról.
(6)	Ha az előzetesen letartóztatott, vagy az ideiglenes kényszergyógykezelt a (4) bekezdés J)
és k) pontjában, valamint az (5) bekezdésben szereplő jogokról a tájékoztatást az őrizetbe vétel
során már megkapta, a tájékoztatást nem kell megismételni.
(7)	A (4) és (5) bekezdésben meghatározott jogokról szóló írásbeli tájékoztatót az elítélt és az
egyéb jogcímen fogvatartott magánál tarthatja.
(8)	A (3)-(5) bekezdés szerinti tájékoztatás megtörténtét és annak tudomásul vételét írásban
kell rögzíteni. Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott írni, olvasni nem tud, vagy a
tájékoztatás időpontjában az írásbeli tájékoztató az általa értett nyelven nem áll rendelkezésre, a (4)
és (5) bekezdés szerinti tájékoztatást szóban - két tanú jelenlétében - kell elvégezni, és annak
megtörténtét írásban kell rögzíteni. Ha ezt követően a (4) és (5) bekezdés szerinti írásbeli
tájékoztató az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott által értett nyelven elkészül, azt részére
haladéktalanul át kell adni.
(9)	A tartósan vagy véglegesen érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-
szociális károsodással - vagy ezek bármilyen halmozódásával - élő, az írni vagy olvasni nem tudó,
valamint a fiatalkorú elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott részére a tájékoztatást - állapotára,
adottságaira és helyzetére figyelemmel - a számára érthető módon kell megadni.”
44
96.	§
A Bv. tv. 13. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatálya:
„(1) Az élet, a testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet), valamint a nemi élet
szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIX. Fejezet) sértettjét kérelmére
értesíteni kell az előzetesen letartóztatott szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, az elítélt
véglegesen vagy feltételesen történő szabadon bocsátásáról és a szabadságvesztés végrehajtásának
félbeszakításáról, továbbá szökéséről, illetve javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú végleges vagy
ideiglenes elbocsátásáról, valamint a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról.
(2)	A kérelmet a büntetőügyben eljáró bíróságnál kell benyújtani, és abban meg kell jelölni,
hogy milyen lakcímre kéri a sértett az értesítést. A sértett a kérelmét a bírósághoz történő
bejelentésével visszavonhatja.”
97.	§
A Bv. tv. 13. §-a a következő (3a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3a) A (3) bekezdés az előzetesen letartóztatottra is irányadó azzal, hogy az előzetesen
letartóztatott szabadulása vagy szökése esetén a sértett által megadott lakcím szerint illetékes
rendőri szervet haladéktalanul értesíteni kell.”
98.	§
A Bv. tv. 14. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A szabadságvesztés és a kényszerintézkedés foganatosítása az elzárás, a közérdekű
munka, a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés, a pénzbüntetés helyébe lépő
szabadságvesztés és a javítóintézeti nevelés végrehajtását megszakítja. A javítóintézeti nevelés
foganatosítása az elzárás és a közérdekű munka végrehajtását megszakítja. Az elzárás
foganatosítása a közérdekű munka végrehajtását megszakítja. Az elzárás, a közérdekű munka, a
közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés
végrehajtása az értesítőlapoknak a végrehajtásért felelős szervhez érkezésének sorrendjében
történik.”
99.	§
A Bv. tv. 16. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„16. § (1)A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtását a Be.-ben és az e
törvényben meghatározott feltételek szerint, kérelemre vagy hivatalból a bíróság, az igazságügyért
felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, valamint a gyermekek és az ifjúság
védelméért felelős miniszter felfüggesztheti, elhalaszthatja vagy félbeszakíthatja.
(2)	Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott szabadulásakor tízezer forintot meg nem
haladó összeggel tartozik a végrehajtásért felelős szervnek, és a tartozás összegének a levonására
nincs lehetőség, a tartozás összegét törölni kell. Ezt meghaladó, de a központi költségvetésről szóló
törvényben meghatározott kis összegű követelést meg nem haladó tartozás esetén a végrehajtásért
felelős szerv vezetője a követelést, kérelemre, ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott
személyi vagy vagyoni körülményei ezt megalapozzák, méltányosságból elengedheti.
45
(3)	Ha a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg nem éri el a napi tételként meghatározott
összeget és nem haladja meg a tízezer forintot, akkor azt törölni kell.”
100. §
A Bv. tv. 24. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(7) Ha az elítélt vagy a védő az ismételt kérelemben új körülményre nem hivatkozik, a
büntetés-végrehajtási bíró a kérelem tárgyában a határozat hozatalát mellőzheti, és erről a
kérelmezőt értesíti.”
101. §
(1)	A Bv. tv. 26. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Aki az (1) bekezdés szerint az iratokat megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet,
valamint - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - saját költségén másolat kiadását kérheti.”
(2)	A Bv. tv. 26. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Nem engedhető betekintés és nem adható ki másolat
a)	a döntés-előkészítés során készült tervezetről,
b)	a kockázatértékelési összefoglaló jelentésről, a záró kockázatértékelési jelentésről,
c)	a bv. szerv előterjesztésének a döntésre vonatkozó javaslatát tartalmazó részéről,
d)	a biztonsági kockázati besorolással, a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezéssel kapcsolatos
olyan iratról, amelynek ismertté válása valamely más személy jogait vagy érdekeit sértené,
e)	a végrehajtásért felelős szerv szakterületi véleményéről,
j) a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő feljegyzéséről és az egyéni
pártfogó felügyelői tervnek a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okokra, a bűnismétlés
vonatkozásában fennálló, a pártfogoltat veszélyeztető körülmények kockázatelemzésére vagy
kockázatértékelésére vonatkozó részéről,
g)	az elfogatóparancs kibocsátásáról szóló igazolásról, valamint
h)	azon iratokról, amelyeknek a megismerésére a kérelmező törvény szerint nem jogosult.”
(3)	A Bv. tv. 26. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(7) Az egészségügyi dokumentációval kapcsolatos iratbetekintésre és másolat kiadására az
egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény,
valamint az egészségügyről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
102. §
A Bv. tv. 30. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Ha a kegyelmi jogkör gyakorlója ettől eltérően nem dönt, a kegyelem gyakorlása esetén
azok a büntetőjogi jogkövetkezmények, amelyeket a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény a
korábbi elítéléshez fűz, az ítéletben kiszabott büntetéshez igazodnak.”
103.	§
A Bv. tv. 34. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
46
„(4) Ha a terhelt szabadlábon van és a szabadságvesztés azonnali foganatba vételének nincs
helye, továbbá elzárás kiszabása esetén a jogerős szabadságvesztést vagy elzárást kiszabó bíróság a
szabadságvesztésről kiállított értesítőlapot, az elzárásról kiállított értesítőlapot és az ítélet
rendelkező részét a székhelye szerinti törvényszéken működő bv. csoport részére küldi meg.”
104.	§
A Bv. tv. 38. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés előírásait az
elítélt megszegte, a rendőrség haladéktalanul értesíti az intézkedést elrendelő bíróságot, és az
elítéltet a bíróság határozatának meghozataláig - legfeljebb hat napig - a büntetés-végrehajtási
őrizetbe veheti. A büntetés-végrehajtási őrizetet rendőrségi fogdán kell végrehajtani. A bíróság a
szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés előírásainak megszegése esetén
a szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendelheti el. A bíróság a szabadságvesztés azonnali
foganatba vételéről való döntés során a Btk. 92. § alkalmazásával rendelkezik a büntetés-
végrehajtási őrizet beszámításáról.”
105.	§
A Bv. tv. 39. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A (3) bekezdés a) pontja esetén, ha a gyermek halva született, utóbb meghalt, vagy a
gyermek véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, a szabadságvesztés végrehajtását
a bíróság felhívására, amint azt a nő szülés utáni egészségi állapota lehetővé teszi, haladéktalanul
meg kell kezdeni. A nő szülés utáni egészségi állapotáról a tanács elnökének a felhívására a BVOP
egészségügyi szakterületének vezetője - a rendelkezésre bocsátott orvosi dokumentumok alapján -
nyilatkozik.”
106.	§
A Bv. tv. 40. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A (3) bekezdés a) pontja esetén, ha a gyermek halva született, utóbb meghalt, vagy a gyermek
véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, az elzárás végrehajtását a bíróság
felhívására, amint azt a nő szülés utáni egészségi állapota lehetővé teszi, haladéktalanul meg kell
kezdeni. A nő szülés utáni egészségi állapotáról a tanács elnökének a felhívására a BVOP
egészségügyi szakterületének vezetője - a rendelkezésre bocsátott orvosi dokumentumok alapján -
nyilatkozik.”
107. §
A Bv. tv. 41. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„41. § (1) A tanács elnöke a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elítélt
kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel,
legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.
(2)	Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke
47
a)	az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig tartó halasztást is
engedélyezhet,
b)	az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja.
(3)	El kell halasztani - kérelem nélkül, hivatalból is - a közérdekű munka végrehajtásának
megkezdését annak az elítéltnek az esetében, aki
a)	a tizenkettedik hetet meghaladó várandós, legfeljebb a szülés várható idejét követő tizenkettedik
hónap végéig,
b)	egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza.
(4)	A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvos-szakértői szakvélemény
alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását.
(5)	Ha a közérdekű munka végrehajtásának elhalasztása iránti kérelmet olyan időben
terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs
lehetőség, a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi és erről a kérelmezőt értesíti, és a kérelmet
a közérdekű munka végrehajtásának esetleges félbeszakítása iránti intézkedés megtétele végett a
büntetés-végrehajtási bírónak, tájékoztatásul az illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak is
megküldi.
(6)	A büntetés végrehajtását haladéktalanul meg kell kezdeni, ha
a)	az elítélt gyermeke halva született, utóbb meghalt, vagy a gyermek véglegesen vagy tartósan
kikerült az elítélt gondozásából, és azt a nő szülés utáni egészségi állapota lehetővé teszi,
b)	az elítélt részére a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, vagy gyermeknevelési
támogatás folyósítását egy év eltelte előtt megszüntetik,
c)	az elítélt fogvatartása vagy házi őrizete megszűnik, kivéve ha a közérdekű munka
végrehajtásának e törvény szerinti végrehajtási akadálya áll fenn.
(7)	A (6) bekezdés a) pontja szerinti szülés utáni egészségi állapotról az igazságügyi orvos-
szakértő vagy a szülést levezető egészségügyi intézmény főorvosa nyilatkozik.”
108. §
A Bv. tv. 46. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„46. § (1) Ha a kegyelmi eljárás során egészségügyi okra hivatkoznak, az igazságügyért
felelős miniszter az előterjesztés előkészítése során - a büntetés végrehajtásának megkezdésére
halasztó hatállyal - elrendelheti az elítéltnek a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában (a
továbbiakban: Központi Kórház) vagy az IMEI-ben történő szakorvosi vizsgálatát.
(2)	A büntetés vagy az intézkedés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem vagy
előterjesztés esetén az igazságügyért felelős miniszter elrendelheti a büntetés vagy javítóintézeti
nevelés intézkedés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy
félbeszakítását.
(3)	Az igazságügyért felelős miniszter a 17. § szerinti megkereséssel élhet további olyan
adatok vagy iratok beszerzése érdekében, amelyekre a kegyelmi kérelem hivatkozik vagy amelyek a
kegyelmi eljárás lefolytatásához szükségesek.
(4)	Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során törvényben meghatározott
adatkörben adatokat igényelhet a következő nyilvántartásokból:
48
a)	bűnügyi nyilvántartási rendszer,
b)	szabálysértési nyilvántartási rendszer,
c)	polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása,
d)	közúti közlekedési nyilvántartás,
e)	központi idegenrendészeti nyilvántartás.
(5)	Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnökhöz akkor is
felterjeszti, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést.
(6)	A kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság tanácsának
elnöke kézbesíti az elítéltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének.
(7)	Ha az elítélt a szabadságvesztését vagy a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi
döntésről szóló határozatot az igazságügyért felelős miniszter közvetlenül a bv. intézet vagy a
javítóintézet útján kézbesíti, egyidejűleg a kegyelmi határozat megküldésével értesíti az első fokon
eljárt bíróságot. Ha az elítélt szabadságvesztés büntetésének végrehajtását a kegyelmi döntés
meghozataláig elhalasztották vagy félbeszakították, a kegyelmi döntésről szóló határozatot az
igazságügyért felelős miniszter a BVOP-nak is megküldi.
(8)	Ha a köztársasági elnök kegyelmet gyakorolt, az elítélt részére küldött értesítés
tartalmazza a kegyelemhez fűződő jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást is.”
109. §
A Bv. tv. a következő alcímmel és 46/A-46/H. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre
ítéltek kötelező kegyelmi eljárása
46/A. § (1) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó
szabadságvesztésre ítélt esetében e törvény rendelkezései alapján hivatalból kegyelmi eljárást (a
továbbiakban: kötelező kegyelmi eljárás) kell lefolytatni.
(2)	A kötelező kegyelmi eljárás lefolytatása nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a feltételes
szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt vagy az arra
jogosult más személy az általános szabályok szerint kegyelmi kérelmet nyújtson be, vagy az arra
jogosult hivatalból kegyelmi eljárást kezdeményezzen.
46/B. § (1) Az elítéltet fogva tartó bv. intézet értesíti az igazságügyért felelős minisztert, ha az
elítélt a szabadságvesztésből negyven évet kitöltött.
(2)	A bv. intézet az (1) bekezdés szerinti értesítést megelőzően nyilatkoztatja az elítéltet arról,
hogy a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához hozzájárul-e. Az (1) bekezdés szerinti értesítéshez
az elítélt hozzájáruló nyilatkozatát, a hozzájárulás megtagadásáról szóló nyilatkozatát, vagy ha az
elítélt a nyilatkozattételt megtagadja, az erről kiállított jegyzőkönyvet mellékelni kell.
(3)	Az elítélt hozzájárulásának hiánya esetén, vagy ha az elítélt a nyilatkozattételt megtagadja,
a kötelező kegyelmi eljárás nem folytatható le.
46/C. § Az igazságügyért felelős miniszter - a 46/B. § szerinti értesítés beérkezésétől
számított hatvan napon belül - a 46. § (4) bekezdése szerint beszerzi a kötelező kegyelmi eljárás
lefolytatásához szükséges személyes adatokat, illetve a 17. § szerinti megkeresés szabályai szerint
49
beszerzi a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges, a kegyelmi ügyben hozott
döntéshozatal során megvizsgálandó előkészítő iratokat, különösen
a)	a bv. intézet által összeállított,
aa)	az elítéltről készült kockázatértékelési összefoglaló jelentést,
ab)	az elítélt biztonsági kockázati besorolásával kapcsolatos iratokat,
ac)	az elítéltről készült értékelő véleményeket,
ad)	az elítélttel szemben indított fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos iratokat,
ae)	az elítélt egészségi állapotára vonatkozó dokumentációt, ideértve az elítélt mentális állapotára
vonatkozó szakorvosi és pszichológusi véleményeket is;
b)	az elítélt büntető ügyének az iratait;
c)	a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő által, az elítélt befogadó környezetéről készített
környezettanulmányt;
d)	- ha az elítélt a bv. intézetet arról tájékoztatja, hogy szabadulása esetén foglalkoztatása biztosított
lesz - a munkáltató által kiadott foglalkoztatási nyilatkozatot.
46/D. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter - legkésőbb a 46/B. § szerinti értesítés
beérkezésétől számított három napon belül - értesíti a Kúria elnökét a kötelező kegyelmi eljárás
megkezdéséről.
(2)	A Kegyelmi Bizottság öttagú, a kötelező kegyelmi eljárásban közreműködő testület.
(3)	A Kegyelmi Bizottság eseti jelleggel, tagjainak kijelölésétől a Kegyelmi Bizottság
állásfoglalásának az igazságügyért felelős miniszternek történő megküldéséig működik.
(4)	A Kegyelmi Bizottság tagjait az (1) bekezdés szerinti értesítést követően haladéktalanul a
Kúria elnöke jelöli ki a Kúria büntető kollégiumának javaslata alapján. A Kegyelmi Bizottság
tagjává a Kúrián vagy az ítélőtáblán büntető ügyekben eljáró bíró jelölhető ki. A kijelöléshez a bíró
hozzájárulása szükséges.
(5)	A Kegyelmi Bizottság tagjává nem jelölhető ki olyan bíró, aki
a)	a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügyben vagy a szabadságvesztés
végrehajtása során bíróként eljárt,
b)	a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügyben vagy a szabadságvesztés
végrehajtása során ügyészként eljárt,
c)	a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügyben a nyomozó hatóság tagjaként eljárt,
d)	az elítélt hozzátartozója,
e)	a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügy sértettje vagy a sértett hozzátartozója.
46/E. § (1) Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerinti követelmények a Kegyelmi
Bizottság tagjaként történő eljárásra is kiterjednek.
(2)	A Kegyelmi Bizottság a döntéseit szótöbbséggel hozza meg.
(3)	A Kegyelmi Bizottság saját tagjai közül elnököt választ. Az elnököt akadályoztatása
esetén a Kegyelmi Bizottságnak az elnök által kijelölt tagja teljes jogkörben helyettesíti.
46/F. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a 46/C. § szerinti határidőben beszerzett
iratokat a rendelkezésre bocsátásukat követő nyolc napon belül megküldi a Kegyelmi Bizottság
részére.
50
(2)	A Kegyelmi Bizottság a 46/C. § szerint beszerzett iratok beérkezését követő kilencven
napon belül megvizsgálja, hogy
a)	az elítéltnek a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására, valamint arra a
készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni, illetve
b)	az elítélt személyi vagy családi körülményeire, valamint az egészségi állapotára tekintettel
alaposan feltehető-e, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.
(3)	A Kegyelmi Bizottság a 17. § szerinti megkeresés szabályai szerint, illetve a 46. § (4)
bekezdése alkalmazásával a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges további adatokat és
iratokat szerezhet be.
(4)	A Kegyelmi Bizottság eljárása során bármely, a vizsgálat során lényegesnek minősülő
szakkérdésben megfelelő szakértelemmel rendelkező személy közreműködését veheti igénybe vagy
meghatározott szakkérdésben állásfoglalást kérhet. Az elítélt mentális állapotára vonatkozóan a
Kegyelmi Bizottság köteles szakorvos vagy pszichológus szakértő közreműködését igénybe venni.
A felkért szakértő az eljárás során beszerzett iratokat, adatokat megismerheti. A felkért szakértő
eljárásának a költségeit az állam viseli.
(5)	A Kegyelmi Bizottság az elítéltet az eljárása során meghallgatja.
(6)	A Kegyelmi Bizottság a (2) bekezdés szerinti vizsgálat alapján indokolt állásfoglalást
fogad el, amely a kegyelem gyakorlásával kapcsolatos javaslatot is tartalmaz.
(7)	A Kegyelmi Bizottság az indokolt állásfoglalást, valamint a vizsgálata során beérkezett
iratokat, beszerzett adatokat, illetve a szakértői véleményeket megküldi az igazságügyért felelős
miniszternek.
46/G. § (1) A Kegyelmi Bizottság állásfoglalásától az igazságügyért felelős miniszter nem
térhet el. Az igazságügyért felelős miniszter a Kegyelmi Bizottság állásfoglalásában szereplő
tartalommal készíti el a köztársasági elnök részére a felterjesztést, amely az állásfoglalás
indokolását is tartalmazza.
(2)	Az igazságügyért felelős miniszter a felterjesztést a Kegyelmi Bizottság állásfoglalásának
a beérkezését követő tizenöt napon belül megküldi a köztársasági elnöknek.
(3)	Az igazságügyért felelős miniszter a felterjesztést az elítéltet fogva tartó bv. intézet útján
megküldi az elítéltnek is.
(4)	A kegyelmi döntésről szóló határozat kézbesítésére a 46. § (6)-(8) bekezdését megfelelően
alkalmazni kell.
46/H. § Ha a kötelező kegyelmi eljárás anélkül zárult le, hogy az elítélt kegyelemben részesült
volna, és az elítélt továbbra is életfogytig tartó szabadságvesztését tölti, a kötelező kegyelmi eljárás
lezárultát követően két év elteltével a kötelező kegyelmi eljárást ismételten le kell folytatni.”
110.	§
A Bv. tv. 48. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„48. § (1) A szabadságvesztés - ideértve a 64. § és a 66. § szerinti szabadságvesztést is -, az
elzárás, a közérdekű munka kiszabása vagy a javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a büntetés-
51
végrehajtási bíró a bíróság határozatának rendelkező része és az értesítőlapok alapján - külön
jogszabályban meghatározottak szerint - megvizsgálja, hogy
a)	nem állapítható-e meg a büntetés vagy az intézkedés végrehajtását kizáró ok, vagy e törvény
szerinti egyéb végrehajtási akadály bekövetkezése,
b)	az elítélt az előzetes fogvatartásban vagy házi őrizetben töltött-e annyi időt, hogy a kiszabott
szabadságvesztést, a 64. § és 66. § szerinti szabadságvesztést, az elrendelt javítóintézeti nevelést
kitöltötte, vagy a szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátása, vagy javítóintézeti
nevelésből az ideiglenes elbocsátása kérdésében való döntés esedékes.
(2)	Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja a szabadságvesztés végrehajthatóságát, úgy
az értesítőlap hiteles másolatának megküldésével értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés
megkezdésére felhívható elítéltekről.
(3)	Ha a szabadlábon lévő elítélt befogadásáról a bv. intézet a bv. csoportot értesítette, a
büntetés-végrehajtási bíró az értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt haladéktalanul megküldi a
befogadó bv. intézet részére.
(4)	A büntetés-végrehajtási bíró a hibás formában vagy tartalommal kiállított értesítőlap
kijavítását saját hatáskörben elvégezheti.
(5)	Elzárás, közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és pénzbüntetés helyébe lépő
szabadságvesztés esetén, ha az elítélt szabadlábon van, a büntetés végrehajtásának megkezdésére
szóló felhívást a büntetés-végrehajtási bíró adja ki.
(6)	A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés-végrehajtás során az általa lefolytatott
eljárásokban hivatalból vizsgálja a büntetés vagy az intézkedés végrehajtásának törvényi akadályát,
és annak fennállását - a 27. § (1) bekezdés a) és c) pontja kivételével - határozattal állapítja meg.”
111.	§
A Bv. tv. 50. § (1) bekezdése a következő l) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(A büntetés-végrehajtási bíró)
,,l) az e törvényben meghatározott esetekben, amennyiben a jogosult kérelmében új körülményre
nem hivatkozik, a határozat hozatalát mellőzheti, és erről a kérelmezőt értesíti.”
112. §
A Bv. tv. 58. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A büntetés-végrehajtási bíró
a)	a meghallgatás időpontjáról a bv. intézetet és az ügyészt, a védőt, ha a pártfogó felügyelő
meghallgatása szükséges, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt, továbbá, ha az elítélt
fiatalkorú, a törvényes képviselőjét értesíti,
b)	ha az elítélt szabadlábon van, az elítéltet a meghallgatásra idézi.”
113.	§
A Bv. tv. a következő alcímmel, valamint 61/A. és 61/B. §-sal kiegészülve lép hatályba:
52
„A reintegrációs őrizet elrendelése és megszüntetése
61/A. § (1) A reintegrációs őrizet elrendelésére a bv. intézet tesz javaslatot a büntetés-
végrehajtási bírónak.
(2)	A reintegrációs őrizet elrendelését a szabadságvesztés végrehajtása alatt egy alkalommal
az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a bv. intézet - értékelő véleményével és
javaslatával - harminc napon belül, amennyiben a 187/A. § (1) bekezdés szerinti határnap már
elmúlt, soron kívül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz.
(3)	A reintegrációs őrizet elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró jelöli ki az elítélt
tartózkodási helyéül szolgáló lakást. A végzésben meghatározza, hogy a kijelölt lakás és a hozzá
tartozó bekerített hely milyen - elsősorban a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítását
szolgáló, munkavégzési vagy gyógykezelési - célból és milyen időtartamban hagyható el.
(4)	A reintegrációs őrizet elrendelésével kapcsolatos eljárás bűnügyi költségét az állam viseli.
61/B. § (1) A reintegrációs őrizet megszüntetéséről a büntetés-végrehajtási bíró a bv. intézet
előterjesztésére soron kívül, az iratok alapján határoz.
(2)	Ha az elítélt ismeretlen helyre távozik, a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs őrizet
megszüntetéséről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg elfogatóparancsot bocsát ki.”
114.	§
A Bv. tv. a következő alcímmel és 68/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„A javítóintézeti nevelés átváltoztatása szabadságvesztésre
68/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára a Btk. 122. §-
ában meghatározott feltételek fennállása esetén - az iratok alapján - a javítóintézeti nevelést vagy
annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.
(2)	A bűnügyi költséget az állam viseli.
(3)	Az (1) bekezdés alapján átváltoztatott javítóintézeti nevelés helyébe lépő
szabadságvesztésre halasztás nem engedélyezhető.”
115.	§
A Bv. tv. 71. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„71. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, az ügyész indítványára, az elítélt vagy a
védő kérelmére, illetve a végrehajtásért felelős szerv jelzése alapján utólag - a Be. XXIX.
Fejezetében foglaltak alapján - folytatja le az 52-70. § szerinti eljárásokat, ha határozatában nem a
törvénynek megfelelően rendelkezett.
(2)	Ha az elítélt vagy a védő az ismételt kérelemben új körülményre nem hivatkozik, a
büntetés-végrehajtási bíró a kérelem tárgyában a határozat hozatalát mellőzheti, és erről a
kérelmezőt értesíti.
53
(3)	A bűnügyi költséget az állam viseli.”
116. §
(1)	A Bv. tv. 76. § (2) bekezdés f) és g) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed]
,f) a szabadságvesztés és az elzárás hatálya alatt álló arcképmására, társadalombiztosítási azonosító
jelére, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi adataira (a továbbiakban:
egészségügyi adat), esetleges káros szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi
körülményeire, valamint jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, a választójoggal
nem rendelkező elítélt személyi azonosítójára, valamint a végrehajtás helyére, kezdő és befejező
időpontjára,
g)	a közérdekű munkára ítélt társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, szociális
helyzetére, foglalkozására, munkahelyére, munkarendjére és tanulói jogviszonyára, tanulmányi
rendjére, valamint családi körülményeire vonatkozó adataira, továbbá - ha azokat megadja - a
levelezési címére, telefonszámára, illetve e-mail címére, valamint a végrehajtás helyére, kezdő és
befejező időpontjára, valamint a ledolgozott napok számára,”
(2)	A Bv. tv. 76. § (2) bekezdése a következő r) ponttal kiegészülve lép hatályba:
[Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed]
,,r) a szabálysértési elzárás hatálya alatt álló arcképmására, társadalombiztosítási azonosító jelére,
egészségügyi adataira, esetleges káros szenvedélyeire, valamint a végrehajtás helyére, kezdő és
befejező időpontjára.”
117.	§
A Bv. tv. 78. § (1) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[A rendőrség a 76. § (2) bekezdésében meghatározott adatok közül]
,,b) ha az előzetes letartóztatást, a szabálysértési elzárást rendőrségi fogdában hajtják végre, az
előzetes letartóztatás, a szabálysértési elzárás,”
(végrehajtásához szükséges adatokat ismerheti meg és kezelheti.).
118.	§
A Bv. tv. 80. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása, a
büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében az érintett
következő bűnügyi személyes adatait igényelheti és veheti át a bűnügyi nyilvántartó szervtől:
a)	a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. §
(1)	bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatokat,
54
b)	a Bnytv. 16. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatokat,
ha az érintettel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el,
c)	a Bnytv. 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatokat, ha a terhelttel szemben előzetes
letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy ideiglenes kényszergyógykezelést
rendeltek el.”
119.	§
A Bv. tv. 82. § 1. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E fejezet alkalmazásában)
„1. fiatalkorú alatt érteni kell a tizennyolcadik életévét betöltött, de huszonegyedik életévét
meg nem haladott - fiatalkorúak szabadságvesztését töltő - elítéltet is,”
120.	§
(1)	A Bv. tv. 84. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A szabadságvesztés végrehajtása iránt azonnal intézkedni kell, ha
a)	a szabadságvesztést kiszabó határozat jogerőre emelkedésekor a terhelt akár az adott ügyben,
akár más ügyben előzetes fogvatartásban van,
b)	a bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatba vételét rendelte el.”
(2)	A Bv. tv. 84. §-a a következő (4a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4a) Ha az elítélt szabadságvesztés büntetésének végrehajtását a kegyelmi döntés meghozataláig
elhalasztották vagy félbeszakították, és a köztársasági elnök nem gyakorolt kegyelmet, a BVOP az
elítéltet a szabadságvesztés végrehajtásának - a kegyelmi döntésről szóló határozat meghozatalától
számított - harminc napon belül történő megkezdésére vagy folytatására hívja fel.”
(3)	A Bv. tv. 84. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(7) Ha a bv. bíró megállapítja a szabadságvesztés végrehajthatóságát, úgy az értesítőlap
másolatának megküldésével értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés megkezdésére felhívható
elítéltekről.”
121.	§
A Bv. tv. 85. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„85. § (1) A BVOP a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére kijelölt bv. intézet
kiválasztásánál figyelembe veszi
a)	a kiszabott szabadságvesztés tartamát és végrehajtási fokozatát,
b)	az elítélt állandó lakóhelyét,
c)	azt, hogy az elítélt visszaeső-e, és
d)	a telítettséget.
55
(2)	A 84. § (3) bekezdése szerinti felhívást úgy kell kiadni, hogy a szabadságvesztés
végrehajtását az elítélt legkésőbb a szabadságvesztés végrehajthatóságának a 84. § (7) bekezdés
szerinti megállapítását követő három hónapon belül megkezdje.
(3)	A BVOP a felhívás megtörténtét követően haladéktalanul tájékoztatja a bv. csoportot a
felhívás tényéről, a szabadságvesztés kezdő időpontjáról, valamint a végrehajtás megkezdésére
kijelölt bv. intézetről.”
122.	§
A Bv. tv. 86. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„86. § (1) A BVOP az előző naptári héten kiadott felhívásokat az azokban megjelölt bv.
szervek szerint összesíti, az ezek alapján összeállított jegyzéket a bv. intézet parancsnokának
megküldi.
(2)	Ha a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt
kézbesíthető, mert ismeretlen helyre távozott, a BVOP haladéktalanul megkísérli az elítélt
tartózkodási helyének a felkutatását, ha ez nem vezet eredményre, kezdeményezi az első fokon
eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál az elítélttel szemben
elfogatóparancs kibocsátását.
(3)	Ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére nem jelent meg a bv. intézetnél,
a BVOP haladéktalanul intézkedik az elítélt elővezetése iránt. Ha az elővezetés nem járt
eredménnyel, kezdeményezi az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-
végrehajtási bírónál az elítélttel szemben elfogatóparancs kibocsátását.
(4)	A BVOP az elítélt elővezetését az elítélt ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint
illetékes bv. intézetbe rendeli el.
(5)	Az elővezetés költségének megfizetésére a BVOP az elítéltet határozattal kötelezi.
Eredménytelen elővezetés esetén a BVOP a kötelezettet kérelmére különös méltánylást érdemlő
okból mentesítheti az elővezetés költéségének megfizetése alól, ebben az esetben az elővezetés
költségét az állam viseli. Az elítélt az elővezetés költségének megfizetésére kötelező határozat
bírósági felülvizsgálatát kezdeményezheti.
(6)	Ha az elítélt önként, határidőben jelentkezik, vagy elővezetés, elfogatóparancs alapján a
bv. intézetbe elővezetik, erről a bv. intézet haladéktalanul értesíti a bv. csoportot és a BVOP-t.”
123.	§
A Bv. tv. 92. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az egy év hat hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt személyt a KKMI-ben
kell elhelyezni, ha várható szabadulásáig több mint egy év van hátra. A KKMI-ben az elítélt
elhelyezése legfeljebb harminc napig tarthat, amit a KKMI főigazgatója indokolt esetben további
harminc nappal meghosszabbíthat.
(3)	A KKMI-ben eltöltött időszak kockázatértékelési összefoglaló jelentéssel zárul, amely
tartalmazza az elítélt befogadásakor mért általános - visszaesési és fogvatartási - kockázatát,
meghatározza a kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi, pszichológiai, biztonsági és
reintegrációs feladatokat, amelyet a bv. intézetnek a reintegrációs tevékenysége során figyelembe
56
kell vennie. Az elítéltet tájékoztatni kell a kockázatértékelési összefoglaló jelentés tartalmáról,
valamint a javasolt visszaesési és fogvatartási kockázatot csökkentő reintegrációs programok
igénybevételéről.”
124.	§
A Bv. tv. 93. § (3) és (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A bv. intézeti szakterületi véleményezést megelőzően az (1) bekezdésben foglaltak
szerint kell eljárni a feltételes szabadságra és reintegrációs őrizetre bocsátáshoz készítendő
előterjesztés megalapozása érdekében azzal, hogy a vizsgálatot az előterjesztés benyújtásának
esedékességét megelőző két hónapon belül meg kell kezdeni.
(4)	Nem kell elvégezni annak az elítéltnek a záró kockázatértékelését,
a)	aki nem tartozik a 92. § (2) bekezdés alá,
b)	aki az anya-gyermek részlegen van elhelyezve,
c)	aki a társadalmi kötődés programban vesz részt,
d)	aki a reintegrációs őrizetben van, vagy
e)	akinél a fogva tartó bv. intézet ezt nem javasolja.”
125.	§
(1)	A Bv. tv. 95. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az elítéltet
a)	a befogadást követően, vagy
b)	a 92. § (2) bekezdésében meghatározott kivizsgálást követően a kijelölt bv. intézetben
a befogadó részlegen kell elhelyezni, ahol legfeljebb tizenöt napig tartózkodhat. A befogadó
részlegen való elhelyezés időtartamába nem számít be az IMEI-ben, a Központi Kórházban vagy a
más bv. intézetben megőrzésen töltött idő.
(3)	A bv. intézeti befogadást követően a kockázatértékelési összefoglaló jelentés alapján a
befogadó részleg vezetője az elítélt együttműködésével kialakítja és rögzíti az egyéniesített
fogvatartási programtervet, majd a BFB az elítélt személyes meghallgatását követő nyolc napon
belül dönt az elítélt rezsimbe sorolásáról és a bv. intézetben működő reintegrációs programokon
való részvételéről.”
(2)	A Bv. tv. 95. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A fogvatartott egyéniesítéséhez igazodó rezsimbe sorolásáról és annak
megváltoztatásáról, valamint a magas szintű biztonsági kockázati besorolásáról - a 26. § (4)
bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a BFB határozattal dönt.”
126.	§
(1)	A Bv. tv. 96. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A BFB elítéltekkel kapcsolatos feladatai:
57
a)	az elítélt befogadást követő elhelyezése,
b)	a rezsimbe sorolás és a besorolás megváltoztatása,
c)	a rezsimbe helyezés felülvizsgálata,
d)	a reintegrációs programba történő bevonás, ilyen programba történő helyezés vagy annak
megszüntetése, a programon való részvétel eredményességének értékelése,
e)	a biztonsági kockázati besorolás és a besorolás megváltoztatása,
f)	a nem dolgozó és újonnan befogadott elítélt munkába állítása, a munkahely és a munkakör
kijelölése,
g)	a dolgozó elítélt más munkahelyre történő áthelyezése, munkahelyről történő leváltása,
h)	a bv. szerv orvosának javaslata alapján döntés a munkaterápiás foglalkoztatásról, annak
munkaidejéről és munkarendjéről,
i)	az oktatásra, a szakképzésre és a továbbképzésre jelentkezők beiskolázása,
j) a hosszúidős speciális részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,
k) a gyógyító-terápiás részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,
l)	a pszichoszociális részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,
m) a drogprevenciós részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,
n) az alacsony biztonsági kockázatú részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,
o)	reintegrációs őrizet érdekében az elítélt meghallgatása,
p) jogszabályban meghatározott egyéb feladat.
(2)	A BFB az (1) bekezdés b), d), f)-h),j), l) és o) pontjában meghatározott feladatkörének
ellátása során az elítéltet meghallgatja, egyéb esetben meghallgatást tarthat.”
(2)	A Bv. tv. 96. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A BFB a KKMI részére az elítélt záró kockázatelemzési vizsgálatához véleményt készít.”
127.	§
A Bv. tv. 109. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az alacsony biztonsági kockázatú részlegen az az elítélt helyezhető el, akinek biztonsági
kockázati besorolása alapján a fogvatartása nem igényli magas szintű biztonsági védelmi eszközök
alkalmazását.”
128.	§
A Bv. tv. 113. §(1) bekezdése a következő J) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Az elítéltet — megjelenési szándékától függetlenül — elő kell állítani, ha)
,f) az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága által közreműködésre
kötelezett személyként”
(idézik.)
129.	§
A Bv. tv. 115. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Enyhébb végrehajtási fokozat nem jelölhető ki, ha
58
a)	az elítélt a szabadságvesztésből - az előzetes fogvatartásban és a házi őrizetben töltött időt is
beszámítva - a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,
b)	az elítélt feltételes szabadságra nem bocsátható és a szabadságvesztés tartamának - az előzetes
fogvatartásban és a házi őrizetben töltött időt is beszámítva - fegyházfokozatban a felét,
börtönfokozatban az egyharmadát nem töltötte le,
c)	az elítélt a szabadságvesztésből fegyházfokozatban legalább egy évet, börtönfokozatban legalább
hat hónapot nem töltött le,
d)	az elítélt erőszakos többszörös visszaeső,
e)	az elítélt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
f)	az elítélt életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést tölt, amelyből nem bocsátható feltételes
szabadságra.”
130.	§
A Bv. tv. 116. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A szabadságvesztés félbeszakítására irányuló kérelem indokoltságának ellenőrzése
céljából a bv. intézet az elítélt által megjelölt tartózkodási hely szerint illetékes büntetés-
végrehajtási pártfogó felügyelő útján környezettanulmány elkészítését rendelheti el, illetve
megkeresheti a rendőri szervet a környezettanulmány készítése céljából.”
131.	§
(1)	A Bv. tv. 117. § (1) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszünteti, ha tudomására jut, hogy)
„a) az elítélttel szemben a félbeszakítás tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás
indult, vagy olyan újabb szabadságvesztés végrehajtásáról érkezik értesítőlap, amely a végrehajtás
sorrendjére kihatással van,”
(2)	A Bv. tv. 117. § (1) bekezdése a következő d) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszünteti, ha a tudomására jut, hogy)
,,d) a kegyelmi döntés meghozataláig az elítélt szabadságvesztés büntetésének végrehajtását
félbeszakították.”
(3)	A Bv. tv. 117. §-a a következő (la) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(la) A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszüntetheti, ha az elítélttel
szemben olyan újabb szabadságvesztés végrehajtásáról érkezik értesítőlap, amely a végrehajtás
sorrendjére nincs kihatással.”
132.	§
A Bv. tv. 134. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) Az elítélt nem kötelezhető a tartási költségek megfizetésére a reintegrációs őrizet,
feltételes szabadságra bocsátás, a büntetés félbeszakítás és a bv. intézet huszonnégy órát meghaladó
elhagyása esetén.”
59
133. §
A Bv. tv. 143. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(6) A kárt a bv. szerv viseli, ha a károkozásért az elítélt felelőssége nem állapítható meg,
továbbá, ha az elítéltet a kár megtérítése alól részben vagy egészben mentesítették, vagy a tartozást
törölték.”
134.	§
A Bv. tv. 144. §-a a következő (la) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(la) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kártérítési eljárást a 143. § (1) bekezdésében
meghatározott bv. szerv folytatja le.”
135.	§
A Bv. tv. a következő 144/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„144/A. § A rendőrségi fogdán történő végrehajtás során okozott kár esetében a 143. § és a
144.	§ szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a bv. szerv alatt a 427. § (8) bekezdésében
meghatározott személyt kell érteni.”
136.	§
A Bv. tv. 175. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Ha jogorvoslatra vonatkozó jognyilatkozat megtétele miatt a védővel való telefonon
történő kapcsolatfelvétel indokolt, és az elítélt nem rendelkezik a telefonáláshoz szükséges
összeggel, részére a telefonbeszélgetés költségét a bv. intézet megelőlegezi.”
137.	§
(1)	A Bv. tv. 185. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az elítéltek szabadulásra felkészítése keretében (a továbbiakban: gondozás) már a
szabadságvesztés végrehajtása alatt segítséget kapnak a szabadulást követő társadalomba való
visszailleszkedéshez és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. A gondozás - az
elítélt visszailleszkedésének elősegítése érdekében - kiterjed a befogadó környezet felkészítésére,
más személyek és szervezetek bevonására is. A bv. intézet az elítélt részére egyéni reintegrációs
programot készít, amely alapján végrehajtja az elítélt gondozását.”
(2)	A Bv. tv. 185. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő gondozási tevékenységét legkésőbb a bv.
intézetből való szabadulás - ideértve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét is - várható
időpontja előtt két hónappal kezdi meg.”
138.	§
A Bv. tv. 186. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
60
„(4) Az egyéni reintegrációs programot a bv. intézet szükség szerint - az elítélt, a
reintegrációt segítő szervezetek képviselőinek bevonásával - felülvizsgálja és módosíthatja.”
139.	§
(1)	A Bv. tv. 187. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A társadalmi kötődés program végrehajtását a bv. intézet parancsnoka
a)	felfüggeszti, ha az elítélttel szemben újabb szabadságvesztés végrehajtására érkezik értesítés,
b)	felfüggesztheti, ha az elítélttel szemben újabb büntetőeljárás indul.”
(2)	A Bv. tv. 187. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) A programelemek megvalósításának eredményességét a bv. intézet ellenőrzi és értékeli.
Az értékelés alapját a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek a befogadó környezettel történő
együttműködés és ellenőrzés során beszerzett adatok képezik.”
140.	§
A Bv. tv. a következő alcímmel és 187/A-187/E. §-okkal kiegészülve lép hatályba:
,^4 reintegrációs őrizet
187/A. § (1) Az első alkalommal szabadságvesztésre ítélt, aki öt évnél nem hosszabb tartamú
szabadságvesztését fogház- vagy börtönfokozatban tölti és azt vállalja - ha a szabadságvesztés
céljának megvalósulása ilyen módon is biztosítható -, a szabadulás előtt legfeljebb hat hónappal
reintegrációs őrizetbe helyezhető. A reintegrációs őrizet alkalmazása iránt, továbbá az elítélt
kérelme esetén a bv. intézet előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak.
(2)	A reintegrációs őrizet az elítélt szabadságának teljes elvonását megszünteti, de mozgási
szabadságát és a tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozza.
(3)	Elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt házat, lakást és az ahhoz
tartozó bekerített helyet az elítélt csak az elrendelő határozatában meghatározott célból, különösen
a)	a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása,
b)	munkavégzés,
c)	oktatásban, képzésben való részvétel vagy
d)	gyógykezelés céljából az ott meghatározott időben és az úti cél meghatározása mellett hagyhatja
el.
(4)	A reintegrációs őrizet az elektronikus távfelügyeleti eszközök alkalmazása mellett
biztosítható.
187/B. § (1) A bv. intézet az előterjesztés megalapozása érdekében, továbbá a kérelem
véleményezésével egyidejűleg megkeresi a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt,
környezettanulmány és javaslat elkészítése és a büntetés-végrehajtási bírónak történő megküldése
céljából.
(2)	A környezettanulmány kiterjed különösen az elítélt
61
a)	családi körülményeire,
b)	lakáskörülményeire;
c)	vagyoni, jövedelmi viszonyaira,
d)	munkavállalási lehetőségeire.
(3)	Ha a reintegrációs őrizet helye nem az elítélt saját tulajdonában álló lakóingatlan, úgy a
tulajdonos előzetes, írásbeli befogadó nyilatkozata szükséges.
187/C. § Az elítélt nem helyezhető reintegrációs őrizetbe, ha
a)	az elítélttel szemben további szabadságvesztést kell végrehajtani,
b)	az elítélttel szemben folyamatban lévő büntetőügyben elrendelt előzetes letartóztatását a
szabadságvesztés végrehajtásának idejére megszakították,
c)	a fogvatartása során engedélyezett reintegrációs őrizetet az elítéltnek felróható okból
megszüntették.
187/D. § (1) A reintegrációs őrizetben töltött tartam a szabadságvesztésbe beleszámít.
(2) A reintegrációs őrizetre vonatkozó szabályok megtartását a büntetés-végrehajtási szervezet
az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel együttműködve ellenőrzi. A bv.
intézet jogosult a reintegrációs őrizet szabályainak megtartására vonatkozó adatok megismerésére.
187/E. § (1) A bv. szerv vezetője a reintegrációs őrizet megszüntetéséről haladéktalanul
előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónál, ha annak tartama alatt
a)	végrehajtandó szabadságvesztésről, új büntető ügyről érkezik értesítés,
b)	az elítélt a magatartási, illetve a távfelügyeleti eszközök vállalt alkalmazási szabályait megszegi,
a távfelügyeleti eszközt megrongálja vagy használhatatlanná teszi.
(2)	Az elfogott elítéltet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a
legközelebbi bv. intézetbe előállítja.
(3)	A reintegrációs őrizet alkalmazásának megszüntetését kimondó határozatban megjelölt
időpont és a bv. intézetbe történő előállítás napja között eltelt idő a szabadságvesztésbe nem számít
bele.”
141.	§
A Bv. tv. a következő 200/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„200/A. § Fiatalkorú fogvatartott reintegrációs őrizetének alkalmazási feltétele:
a)	a családi terápián vagy családi konzultáción való részvétel,
b)	a törvényes képviselő hozzájárulása, és fogadónyilatkozat megtétele a lakhatás tekintetében,
valamint nyilatkozata a fogvatartott kíséréséről.”
62
142.	§
A Bv. tv. 270. §-a és az azt megelőző alcím a következő szöveggel lép hatályba:
Munkaterápiás foglalkoztatás
270. § (1) A bv. orvos javaslatára a BFB dönt az elítélt munkaterápiás foglalkoztatásáról,
munkaidejéről, munkarendjéről.
(2)	A munkaterápiás foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi hat és a heti
harminc órát, de el kell érnie a napi négy és a heti húsz órát.
(3)	A munkaterápiás foglalkoztatáson részt vevő elítélt rendszeres pénzbeli térítésre jogosult,
amelynek legkisebb összege napi hat órás foglalkoztatás esetén az alapmunkadíj egyharmada. A
térítési díj összege az országos parancsnok által normatív utasításban, évente meghatározott összeg.
(4)	Munkaterápiás foglalkoztatás esetén e törvény munkáltatásra vonatkozó szabályait kell
azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy az ilyen foglakoztatásban részt vevő elítélt számára
teljesítménykövetelmény nem írható elő.”
143.	§
A Bv. tv. 271. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) A fogvatartott mentesül a (3) bekezdésben meghatározott felelősség alól, ha
a)	a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy
b)	a munkáltató nem biztosította a biztonságos őrzés feltételeit.
(5)	Fogvatartottal szemben az Mt. leltárhiányért való felelősségre vonatkozó szabályai alapján
kártérítési igény nem érvényesíthető.”
144.	§
A Bv. tv. 272. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) A munkáltatásból származó kártérítési igény érvényesítése során az Mt. 285. §-a nem
alkalmazható.”
145.	§
A Bv. tv. 273. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az elzárás a bíróság jogerős határozata alapján hajtható végre. Az elzárás
végrehajtásának megkezdése érdekében a bv. csoport intézkedik.”
146.	§
A Bv. tv. 294. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és a pénzbüntetés helyébe lépő
szabadságvesztés büntetés végrehajtására az V. Fejezet rendelkezéseit e fejezet szerinti eltérésekkel
63
kell alkalmazni. A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és a pénzbüntetés helyébe lépő
szabadságvesztés büntetés végrehajtásának megkezdése érdekében a bv. csoport intézkedik.”
147.	§
A Bv. tv. 310. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„310. § (1) A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-
végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogolt ellenőrzésével és irányításával elősegíti annak
megakadályozását, hogy a pártfogolt ismételten bűncselekményt kövessen el, továbbá segítséget
nyújt a társadalmi beilleszkedéséhez, az ehhez szükséges szociális készségek kialakításához és
feltételek megteremtéséhez, közreműködik a sértettek érdekeinek érvényesülésében.
(2)	A pártfogó felügyeletet a pártfogó felügyelői szolgálat kijelölt pártfogó felügyelője, a
feltételes szabadságra bocsátással összefüggő pártfogó felügyeletet a büntetés-végrehajtási pártfogó
felügyelő hajtja végre.
(3)	A pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő
a)	ellátja a pártfogó felügyelet végrehajtásával járó teendőket,
b)	a pártfogó felügyelet végrehajtására pártfogoltanként egyéni pártfogó felügyelői tervet készít,
c)	összehangolja a pártfogó felügyelet végrehajtásában közreműködő szervek, szervezetek és
személyek tevékenységét,
d)	a külön magatartási szabályok meghatározása és a bíróság döntésének megalapozása érdekében
pártfogó felügyelői véleményt készít.
(4)	A pártfogó felügyelet végrehajtásában a rendőrség közreműködik. Ennek keretében a
rendőrség
a)	teljesíti a pártfogó felügyelői szolgálat vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő
megkereséseit,
b)	ellenőrzi egyes külön magatartási szabályok [Btk. 71. § (2) bekezdés a)-d) pont] megtartását,
ezek megszegése esetén jelentését megküldi a pártfogó felügyelői szolgálatnak vagy a büntetés-
végrehajtási pártfogó felügyelőnek,
c)	javasolhatja a pártfogó felügyelői szolgálatnak vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó
felügyelőnek az előírt külön magatartási szabályok módosításának kezdeményezését (68. §),
d)	tájékoztatja a pártfogó felügyelői szolgálatot vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt a
pártfogolt ellenőrzése során szerzett tapasztalatairól.”
148.	§
A Bv. tv. 313. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„313. § (1) A pártfogó felügyelet tartama alatt a pártfogolt köteles
a)	a bíróság határozatában előírt külön magatartási szabályokat és az e törvényben meghatározott
kötelezettségeket (a továbbiakban együtt: magatartási szabályok) megtartani,
b)	a pártfogó felügyelőnek vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek és a rendőrségnek a
magatartási szabályok megtartására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseit teljesíteni, a kért
felvilágosítást megadni,
c)	a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő felhívásának eleget tenni, és
a kapcsolattartás meghatározott rendszeressége és módja szerint a pártfogó felügyelőnél jelentkezni.
64
(2)	A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogolt a pártfogó felügyelői szolgálattól
vagy a bv. szerv büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőjétől
a)	segítséget kérhet, különösen munkába állásához, letelepedéséhez, megélhetése és szállása
biztosításához, tanulmányai folytatásához, gyógyító kezeléséhez és gyógyító eljárásához,
b)	életvezetési tanácsot kérhet,
c)	segítséget kérhet családi kapcsolatainak helyreállításához,
d)	kérheti csoportos foglalkozáson való részvételét.
(3)	Ha a pártfogolt az (1) bekezdés b) pontja szerinti felvilágosítás-adási kötelezettségének
nem tesz eleget, a pártfogó felügyelő, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő vagy a rendőrség a
büntetés-végrehajtási bírónál rendbírság kiszabását kezdeményezi, erre a pártfogoltat előzetesen
figyelmeztetni kell.
(4)	A magatartási szabályok megtartását a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási
pártfogó felügyelő ellenőrzi, abban a rendőrség a 310. § (4) bekezdése szerint vagy a pártfogó
felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő megkeresésére közreműködik.
(5)	Ha a pártfogó felügyelet eredményes végrehajtása érdekében a külön magatartási szabály
módosítása vagy mellőzése indokoltnak tűnik, a pártfogó felügyelő az ellenőrzési tapasztalatai,
vagy a rendőrség kezdeményezése vagy a pártfogolt kérelme alapján a külön magatartási szabály
megváltoztatásának indítványozására az ügyésznek javaslatot tesz.”
149.	§
A Bv. tv. 314. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Ha a pártfogolt a
a)	feltételes szabadság tartama alatt,
b)	szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt,
c)	próbára bocsátás próbaideje alatt,
d)	jóvátételi munka elrendelése mellett
a magatartási szabályokat megszegi, a pártfogó felügyelő a b), c) és d) pontokban foglalt, a
büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő pedig az a) pontban foglalt esetben javaslatot készít,
amelyhez mellékeli a rendelkezésre álló bizonyítékokat, vagy a rendőrség jelentését, és azt
megküldi az ügyésznek.
(2)	Ha az ügyész a tényállást nem látja tisztázottnak, a tényállás felderítése érdekében a
nyomozó hatóságot keresi meg, vagy a pártfogótól vagy a büntetés-végrehajtási pártfogótól további
bizonyítási eszközök megjelölését kéri.”
150.	§
A Bv. tv. 334. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„334. § (1) Annak a betegnek, akinek gyógyulását, munkaképessége megtartását vagy
fejlesztését, illetve szakmai átképzését ez várhatóan előmozdítja, munkaterápiás foglalkoztatást kell
biztosítani. A betegek munkaterápiás foglalkoztatását az IMEI elsősorban intézet-fenntartási munka
formájában biztosítja.
(2)	A munkaterápiás foglalkoztatás módját és helyét az IMEI főigazgató főorvosa állapítja
meg, de annak időtartama nem haladhatja meg a napi hat és a heti harminc órát, de el kell érnie a
napi négy és a heti húsz órát.
65
(3)	A munkaterápiás foglalkoztatáson részt vevő beteg rendszeres pénzbeli térítésre jogosult,
amelynek legkisebb összege napi hat órás foglalkoztatás esetén az alapmunkadíj egyharmada. A
térítési díj összege az országos parancsnok által normatív utasításban, évente meghatározott összeg.
(4)	Az a beteg, aki a munkaterápiás foglalkoztatásban nem vehet részt, terápiás célból
munkával foglalkoztatható, amely nem haladhatja meg a napi négy órát és a heti húsz órát. A
beteget e tevékenységért havonként jutalomban kell részesíteni; esetenként soron kívül is
jutalmazható. Ajutalom mértékét az IMEI főigazgató főorvosa állapítja meg.”
151.	§
A Bv. tv. 337. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A beteg felügyelettel
a)	meglátogathatja - orvos által igazoltan - súlyos beteg közeli hozzátartozóját,
b)	részt vehet a közeli hozzátartozója temetésén, vagy ha a temetésen nem vett részt, az azt követő
harminc napon belül a közeli hozzátartozó temetési helyénél kegyeletét leróhatja.”
152.	§
A Bv. tv. 368. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Testi kényszer az igazgató vagy távollétében az ügyeletes vezető rendelkezése alapján
alkalmazható. Testi kényszert a fiatalkorúval szemben az ehhez szükséges kiegészítő képzésben
részesült vagy megfelelő szakirányú képesítéssel, képzettséggel rendelkező javítóintézeti rendész
alkalmazhat.”
153.	§
A Bv. tv. 375. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A fegyelmi vétséget elkövető fiatalkorú felelősségét fegyelmi eljárás keretében kell
vizsgálni. Az eljárást a fegyelmi vétség elkövetésétől vagy ismertté válásától, szökés és a rendőrségi
fogdán elkövetett fegyelmi vétség esetén a fiatalkorúnak a javítóintézetbe történő visszakerülésétől
számított három napon belül meg kell indítani, és öt napon belül be kell fejezni.”
154.	§
A Bv. tv. 388. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az előzetes letartóztatást - a rendelkezési jogkör gyakorlójának vagy jogszabály eltérő
rendelkezésének hiányában - a rendelkezési jogkör gyakorlójának székhelye szerint illetékes
megyei (fővárosi) bv. intézetben kell végrehajtani. Az országos parancsnok erre a célra -
kivételesen - más bv. intézetet is kijelölhet.”
155.	§
A Bv. tv. 394. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
66
„(8) Az előzetesen letartóztatott a (7) bekezdésben meghatározott esetben az előállítás
költségét köteles megtéríteni.”
156.	§
(1)	A Bv. tv. 432. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtására a VII. Fejezetben foglaltakat a (2) és (3)
bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2)	A Bv. tv. 432. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) Az elzárás végrehajtásának elhalasztása vagy félbeszakítása csak a rendbírság helyébe
lépő elzárásra kötelezett kórházi gyógykezelésének szükségessége esetén és csak ezen időtartamig
engedélyezhető.”
157.	§
(1)	A Bv. tv. 433. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A szabálysértési elzárás végrehajtására a VII. Fejezetben foglaltakat az (la)-(4)
bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2)	A Bv. tv. 433. §-a a következő (la) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(la) A szabálysértési elzárást a Szabs. tv. 139. § (1) és (la) bekezdésében meghatározott
helyen kell végrehajtani.”
(3)	A Bv. tv. 433. §-a a következő (3a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3a) Nincs helye az elkövető munkáltatásának, ha a szabálysértési elzárást rendőrségi fogdán
kell végrehajtani.”
158.	§
(1)	A Bv. tv. 434. § (2) bekezdés a)-c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„a) a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás
végrehajtásának részletes szabályait a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel, a katonák
vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, a legfőbb ügyész
véleményének kikérésével,
b)	a Pártfogó Felügyelői Szolgálat és a pártfogó felügyelők tevékenységének szabályait, a büntetés-
végrehajtási pártfogó felügyelők tevékenységének vonatkozásában a büntetés-végrehajtásért felelős
miniszterrel, a katonák pártfogó felügyeletének vonatkozásában a honvédelemért felelős
miniszterrel egyetértésben,
c)	az elkobzás végrehajtásának szabályait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó
miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben,”
(2)	A Bv. tv. 434. § (2) bekezdés l) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
67
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
J) a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak
letétjének kezelésére és a birtokukban lévő külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárásra vonatkozó
szabályokat a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel egyetértésben.”
(3)	A Bv. tv. 434. § (3)-(6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa
meg
a)	a szabadságvesztés, az elzárás, a rendbírság helyébe lépő elzárás és az előzetes letartóztatás
végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályait az igazságügyért
felelős miniszter egyetértésével,
b)	a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének
szabályait a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter egyetértésével,
c)	a szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályait a szabálysértési szabályozásért és a
rendészetért felelős miniszter egyetértésével, a legfőbb ügyész véleményének a kikérésével.
(4)	Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős
miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a pártfogó felügyelői és a büntetés-végrehajtási
pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásának szabályait.
(5)	Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős
miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a
büntetés-végrehajtás során elrendelt elővezetés végrehajtásával, az elítélt vagy a
kényszergyógykezelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész vagy
végrehajtásért felelős szerv elé állításával, valamint az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott
kérelmére történő előállítás során felmerült költség megtérítésének részletes szabályait.
(6)	Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a javítóintézeti rendészek
kiegészítő képzésének és a vizsgájának részletes tartalmi feltételeit vagy ezek díját; a
vizsgaszabályzatot; valamint a kiegészítő képzésnek és vizsgának megfelelő szakirányú képesítések
és képzettségek jegyzékét a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterrel és az oktatásért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza.”
159.	§
A Bv. tv. 435. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A 92. §-t megelőző alcím, a 92-94. §, a 95. § (2)-(4) bekezdése és a 437. § (2) bekezdése
2016. január 1-jén lép hatályba.”
160.	§
A Bv. tv. 436. § (10) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(10) Az elítéltet a befogadást követően a befogadó részlegen kell elhelyezni, ahol legfeljebb
tizenöt napig tartózkodhat. Az országos parancsnok által kiadott módszertani útmutató alapján
lefolytatott kockázatelemzési vizsgálat lefolytatását követően a BFB kockázatértékelési
összefoglaló jelentésben rögzíti az elítélt befogadásakor mért általános - visszaesési és fogvatartási
- kockázatát, valamint meghatározza a kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi,
68
pszichológiai, biztonsági és reintegrációs feladatokat, amelyet a bv. intézetnek a reintegrációs
tevékenysége során figyelembe kell vennie. A kockázatértékelési összefoglaló jelentés alapján a
befogadó részleg vezetője az elítélt együttműködésével kialakítja és rögzíti az egyéniesített
fogvatartási programtervet, majd a BFB az elítélt személyes meghallgatását követő nyolc napon
belül dönt az elítélt rezsimbe sorolásáról és a bv. intézetben működő reintegrációs programokban
történő részvételéről.”
161.	§
(1)	A Bv. tv. 2. § c) pontja a „szerinti átadási és ideiglenes átadási” szövegrész helyett a
„szerinti őrizet, átadási és ideiglenes átadási” szöveggel, valamint a „szerinti kiadatási és ideiglenes
kiadatási” szövegrész helyett a „szerinti őrizet, kiadatási és ideiglenes kiadatási” szöveggel lép
hatályba.
(2)	A Bv. tv. 11. § (6) bekezdése a „fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyben” szövegrész
helyett a „fogvatartással kapcsolatos ügyben” szöveggel lép hatályba.
(3)	A Bv. tv. 21. § (7) bekezdés a) pontja az „a fogvatartott” szövegrész helyett az „az elítélt
és egyéb jogcímen fogvatartott” szöveggel lép hatályba.
(4)	A Bv. tv. 39. §
a)	(1) bekezdése a „két évnél rövidebb” szövegrész helyett a „két év, vagy annál rövidebb”
szöveggel,
b)	(4) bekezdése a „BVOP” szövegrész helyett a „Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a
továbbiakban: BVOP)” szöveggel
lép hatályba.
(5)	A Bv. tv. 50. § (2) és (5) bekezdése az „Az e fejezet szerinti” szövegrész helyett az „A
büntetés-végrehajtási bírói” szöveggel lép hatályba.
(6)	A Bv. tv. 51. § (1) bekezdése a „hatálya van” szövegrész helyett a „hatálya nincs”
szöveggel lép hatályba.
(7)	A Bv. tv. 68. § (6) bekezdése, a 185. § (5)-(7) és (8) bekezdése, valamint a 191. § (4)
bekezdése a „pártfogó felügyelő” szövegrész helyett a „büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő”
szöveggel lép hatályba.
(8)	A Bv. tv. 68. § (7) és (9) bekezdése a „pártfogó felügyelő” szövegrész helyett a „pártfogó
felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő” szöveggel lép hatályba.
(9)	A Bv. tv. 68. § (10) bekezdése a „pártfogó felügyelőt” szövegrész a „büntetés-végrehajtási
pártfogó felügyelőt” szöveggel lép hatályba.
(10)	A Bv. tv. 83. § (3) bekezdése a „terápiás foglalkoztatása” szövegrész helyett a
„munkaterápiás foglalkoztatása” szöveggel lép hatályba.
(11)	A Bv. tv. 84. § (5)-(6) bekezdése a „(3)-(4) bekezdés” szövegrész helyett a „(3)-(4a)
bekezdés” szöveggel lép hatályba.
69
(12)	A Bv. tv. 95. § (5) bekezdése az „A fogvatartott” szövegrész helyett az „Az elítélt”
szöveggel lép hatályba.
(13)	A Bv. tv. 99. § (5) bekezdése a „szakmai képzésben,” szövegrész helyett a „szakmai
képzésben, reintegrációs programon” szöveggel lép hatályba.
(14)	A Bv. tv. 100. § (2) bekezdés e) pontja a „rezsim szabályokhoz” szövegrész helyett a
„rezsimszabályokhoz” szöveggel lép hatályba.
(15)	A Bv. 103. § (2) bekezdés d) pontja és a 186. § (3) bekezdés b) pontja a „pártfogó
felügyelővel” szövegrész helyett a „büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel” szöveggel lép
hatályba.
(16)	A Bv. tv. 106. § (5) bekezdése a „terápiás foglalkoztatást” szövegrész helyett a
„munkaterápiás foglalkozást” szöveggel lép hatályba.
(17)	A Bv. tv. 109. § (4) bekezdése a „pártfogó felügyelő” szövegrész helyett a „büntetés-
végrehajtási pártfogó felügyelő” szöveggel lép hatályba.
(18)	A Bv. tv. 109. § (5) bekezdése és a 186. § (2) bekezdése a „bv. intézet székhelye szerint
illetékes pártfogó felügyelő” szövegrész helyett a „büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő”
szöveggel lép hatályba.
(19)	A Bv. tv. 132. §-a a „viselkedésterápián vagy más csoportos foglalkozáson” szövegrész
helyett az „a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy más foglalkozáson”
szöveggel lép hatályba.
(20)	A Bv. tv. 143. § (3) bekezdése, 144. § (1) bekezdése és 280. § (8) bekezdése az „a munka
törvénykönyvéről szóló törvény” szövegrész helyett az „az Mt.” szöveggel lép hatályba.
(21)	A Bv. tv. 147. § (9) bekezdése a „(6) bekezdésben” szövegrész helyett a „(7)
bekezdésben” szöveggel lép hatályba.
(22)	A Bv. tv. 150. § (1) bekezdése a „bv. intézet udvarán” szövegrész helyett az „a bv.
intézet udvarán” szöveggel, valamint az „eszközt helyezhet” szövegrész helyett az „eszköz
helyezhető” szöveggel lép hatályba.
(23)	A Bv. tv. 150. § (2) bekezdése a „magánzárkában” szövegrész helyett a „magánelzárás
fenyítés végrehajtására kialakított zárkában” szöveggel lép hatályba.
(24)	A Bv. tv. 153. §-a a „körletén” szövegrész helyett a „részlegén” szöveggel lép hatályba.
(25)	A Bv. tv. 169. § (3) bekezdés d) pontja a „pártfogó felügyelőt” szövegrész helyett a
„büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt” szöveggel lép hatályba.
(26)	A Bv. tv. 191. § (3) bekezdése „az elítélt által megjelölt letelepedés helye szerint
illetékes pártfogó felügyelő” szövegrész helyett „a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő”
szöveggel lép hatályba.
(27)	A Bv. tv. 192. § (3) bekezdése a „pártfogó felügyelő” szövegrész helyett a „büntetés-
végrehajtási pártfogó felügyelő” szöveggel lép hatályba.
70
(28)	A Bv. tv. 277. § (6) bekezdése az „az ügyész, az elzárásra ítélt” szövegrész helyett az „az
elzárásra ítélt” szöveggel lép hatályba.
(29)	A Bv. tv. 373. § (3) bekezdése a „rendes” szövegrész helyett a „kapcsolattartásként
engedélyezett” szöveggel lép hatályba.
(30)	A Bv. tv. 391. § (1) bekezdés a) pontja az „a többi egyéb jogcímen fogvatartottól”
szövegrész helyett az „az elítéltektől és a többi egyéb jogcímen fogvatartottól” szöveggel lép
hatályba.
(31)	A Bv. tv. 391. § (4) bekezdése a „körletrészen” szöveg helyett a „részlegen” szöveggel
lép hatályba.
(32)	A Bv. tv. 392. § (4) bekezdése a „zárt körleten” szövegrész helyett a „zárt részlegen”
szöveggel lép hatályba.
(33)	A Bv. tv. 392. § (7) bekezdés c) pontja a „harminc” szövegrész helyett a „hatvan”
szöveggel lép hatályba.
(34)	A Bv. tv. 394. § (2) bekezdése a „viselkedésterápiát vagy más csoportos foglalkozáson”
szövegrész helyett az „a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy más
foglalkozáson” szöveggel lép hatályba.
(35)	A Bv. tv. 407. § (2) bekezdése a „zárt részlegen” szövegrész helyett a „zárt körleten”
szöveggel lép hatályba.
(36)	A Bv. tv. 410. § (3) bekezdése a „fogvatartott” szövegrész helyett a „szabadított
előzetesen letartóztatott” szöveggel lép hatályba.
(37)	A Bv. tv. 427. § (2) bekezdése a „büntetőeljárás során elrendelt” szövegrész helyett a „2.
§ b) és c) pontja szerinti” szöveggel lép hatályba.
(38)	A Bv. tv. 434. § (2) bekezdés g) és i) pontja a „fogvatartottak” szövegrész helyett a „bv.
intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak” szöveggel lép hatályba.
(39)	A Bv. tv. 434. § (2) bekezdés h) pontja a „fogvatartottakkal” szövegrész helyett a „bv.
intézetben fogvatartott elítéltekkel és egyéb jogcímen fogvatartottakkal” szöveggel lép hatályba.
(40)	A Bv. tv. 436. § (5) bekezdése az „az 1978. évi IV. törvény” szövegrész helyett az „a
Btk.” szöveggel lép hatályba.
(41)	A Bv. tv. 438. § (2) bekezdése a „12. § (2)-(5) bekezdése” szövegrész helyett a „12. §-a”
szöveggel lép hatályba.
162.	§
(1)	Nem lép hatályba a Bv. tv. 14. § (2) bekezdésében az „összbüntetésbe nem foglalható,
vagy összbüntetésbe nem foglalt” szövegrész.
(2)	Nem lép hatályba a Bv. tv.
71
a)	72. § (2) bekezdésében az „A büntetés-végrehajtási bíró bírósági felülvizsgálati eljárásában
hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.” szövegrész,
b)	84. § (8) bekezdése,
c)	104. § (2) bekezdés d) és e) pontja,
d)	169. § (3) bekezdés g) pontja,
ej 194. § (1) bekezdésében a „fogvatartott” szövegrész,
í) 342. §-a,
g)	392. § (3) bekezdésében az „a rendelkezési jogkör gyakorlójának egyetértésével” szövegrész,
h)	404. § (1) bekezdésében az „Az előzetesen letartóztatott e joga a rendelkezési jogkör
gyakorlójának döntése alapján korlátozható.” szövegrész,
i)	406. § (11) bekezdése,
j) 434. § (2) bekezdés j) pontja.
23.	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
163.	§
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 15. alcíme a
következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § A Kúria elnöke által törvényben meghatározottak szerint eseti jelleggel létrehozott
Kegyelmi Bizottság tagjává kijelölt bíró e feladatát az ítélkezési vagy igazgatási munkája mellett
látja el.”
24.	Záró rendelkezések
164.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. december 31-én lép
hatályba.
(2)	Az 1-8. §, a 10—47. §, a 49-53. §, az 56-59. §, a 63-65. §, a 67-71. §, a 72. § 2., 4., 6-11.,
13-16., 19-26., 29. és 30. pontja, a 73. § 2. pontja, a 74-89. §, a 91. § és a 163. § 2015. január 1-jén
lép hatályba.
(3)	A 9. §, a 48. §, az 54. §, az 55. §, a 66. §, a 72. § 1., 3., 5., 12., 17. és 18. pontja, a 73. § 1.,
3.,4. és 6. pontja és a 90. § 2015. április 1-jén lép hatályba.
(4)	A 60-62. §, a 72. § 27. és 28. pontja, és a 73. § 5. pontja 2015. július 1-jén lép hatályba.
(5)	A 126. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.
165.	§
(1)	E törvény 28., 29. és 38. §-a, 40. § a) és b) pontja, valamint 95. §-a a büntetőeljárás során
a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.
72
(2)	E törvény 86-88. §-a az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB
tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3)	E törvény 89. §-a az európai védelmi határozatról szóló, 2011. december 13-i 2011/99/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(4)	E törvény 27., 30-32., valamint 96. §-a a bűncselekmények áldozatainak jogaira,
támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB
tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(5)	E törvény 42-73. §-a a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni
küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i
2008/615/IB tanácsi határozat és a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni
küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB
határozat végrehajtásáról szóló, 2008. június 23-i 2008/616/IB tanácsi határozatnak való
megfelelést szolgálja.
166.	§
Az 5-8. §, a 10. §, a 11. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése, a 163. § az Alaptörvény 25.
cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
73
1. melléklet a 2014. évi ... törvényhez
16.	számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez
Európai védelmi határozat
Kibocsátó állam:
Végrehajtó állam:
a)	A védett személyre vonatkozó adatok:
Családi név:
Utónév (utónevek):
Leánykori név vagy előző név (ha van ilyen):
Nem:
Állampolgárság:
Személyazonosító jel vagy társadalombiztosítási azonosító jel (ha van ilyen):
Születési ideje:
Születési helye:
Lakcímek/tartózkodási helyek:
-	a kibocsátó államban:
-	a végrehajtó államban:
-	máshol:
A személy által értett nyelv(ek) (ha ismert):
Részesült-e a védett személy ingyenes jogsegélyben a kibocsátó államban (ha ez az információ további vizsgálatok
nélkül rendelkezésre áll)?
□	Igen.
□	Nem.
□	Nem ismert.
Ha a védett személy kiskorú vagy cselekvőképtelen, a gyámjára vagy képviselőjére vonatkozó adatok:
Családi név:
Utónév (utónevek):
Leánykori név vagy korábbi név (ha van):
Nem:
Állampolgárság:_
74
Iroda/cím:
b)	A védett személy úgy döntött, hogy a végrehajtó államba teszi át lakóhelyét, vagy már ott lakik, vagy úgy döntött,
hogy a végrehajtó államban kíván tartózkodni, vagy már ott tartózkodik.
Azon időpont, amelytől kezdődően a védett személy a végrehajtó államban kíván lakni vagy tartózkodni (amennyiben
ismert ez az időpont):
A tartózkodás időszaka (időszakai) (amennyiben ismertek):
c)	A védelmi intézkedés végrehajtásának érdekében bocsátottak-e műszaki eszközöket a védett személy vagy a
veszélyeztető személy rendelkezésére?
□	Igen. Kérem, ismertesse röviden a használt eszközöket:
□	Nem.
d)	Az európai védelmi határozatot kibocsátó illetékes hatóság:
Hivatalos megnevezés:
Teljes cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám) (szám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám) (szám)
A kapcsolattartó személy(ek) adatai:
Családi név:
Utónév (utónevek):
Munkakör (beosztás/rang):
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám) (szám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám) (szám)
E-mail cím (ha van):
A kapcsolattartás során használható nyelvek:
e)	Az európai védelmi határozat kibocsátásának alapjául szolgáló védelmi intézkedés azonosítása:
A védelmi intézkedés elfogadásának napja (dátum: ÉÉÉÉ-HH-NN):
A védelmi intézkedés jogerőre emelkedésének napja (dátum: ÉÉÉÉ-HH-NN):
A védelmi intézkedés hivatkozási száma (ha rendelkezésre áll):
A védelmi intézkedést elfogadó hatóság:
75
f)	Azon tények összefoglalása és azon körülmények - ideértve adott esetben a bűncselekmény jogi minősítését is -
leírása, amelyek a fenti e) pontban említett védelmi intézkedés elfogadásához vezettek:
g)	A védelmi intézkedés által a veszélyeztető személlyel szemben előírt tilalomra (tilalmakra) vagy korlátozásra
(korlátozásokra) vonatkozó információk:
-	A tilalom (tilalmak) vagy korlátozás (korlátozások) jellege: (több választ is meg lehet jelölni):
□	tilalom arra vonatkozóan, hogy az érintett személy belépjen bizonyos helyekre, helységekbe vagy meghatározott
területekre, amelyeken a védett személy tartózkodik vagy amelyeket látogat,
-	ha ezt a választ jelölte meg, kéq'ük, adja meg pontosan, mely helyekre, helységekbe vagy meghatározott
területekre nem léphet be a veszélyeztető személy:
□	a védett személlyel való, bármilyen formában történő érintkezés tilalma vagy szabályozása, beleértve a telefonon,
elektronikus vagy hagyományos levélben, telefaxon vagy egyéb eszközök révén történő érintkezést is,
-	ha ezt a választ jelölte meg, kérjük, adjon meg minden lényeges részletet:
□	tilalom vagy szabályozás arra vonatkozóan, hogy az érintett személy előre meghatározott távolságon belül
megközelítse a védett személyt,
-	ha ezt a választ jelölte meg, kérjük, adja meg pontosan azt a távolságot, amelyet a veszélyeztető személynek
meg kell tartania a védett személytől:
-	kérjük, adja meg azt az időtartamot, amíg a veszélyeztető személyt a fent említett tilalom (tilalmak) vagy korlátozás
(korlátozások) terheli (terhelik):
-	a tilalom vagy korlátozás megsértése esetén kiszabható (esetleges) szankció:
h)	Azon veszélyeztető személyre vonatkozó adatok, akivel szemben az e) pontban említett tilalmat (tilalmakat) vagy
korlátozást (korlátozásokat) kiszabták:
Családi név:
Utónév (utónevek):
Leánykori név vagy előző név (ha van ilyen):
Felvett nevek (ha vannak):
Nem:
Állampolgárság:
Személyazonosító jel vagy társadalombiztosítási azonosító jel (ha van ilyen):
Születési ideje:
Születési helye:
Lakcímek/tartózkodási helyek:
-	a kibocsátó államban:
-	a végrehajtó államban:
76
-	máshol:
A személy által értett nyelv(ek) (ha ismert):
Adja meg az alábbi adatokat, ha azok rendelkezésre állnak:
-	Az érintett személy személyazonossági okmányának (okmányainak) típusa és száma (személyazonosító igazolvány,
útlevél):
Részesült-e a veszélyeztető személy ingyenes jogsegélyben a kibocsátó államban (ha ezen információ további
vizsgálatok nélkül rendelkezésre áll)?
□	Igen.
□	Nem.
□	Nem ismert.
i)	Egyéb körülmények, amelyek befolyásolhatják a védett személy esetleges veszélyeztetettségének értékelését (nem
kötelező kitölteni):
j) Egyéb hasznos információk (például - amennyiben szükséges és rendelkezésre áll - információ más olyan államokról,
amelyekben korábban védelmi intézkedést fogadtak el ugyanerre a személyre vonatkozóan):
k) Kérjük, egészítse ki:
□	a 2008/947/IB kerethatározat 2. cikke szerinti ítéletet már továbbították egy másik tagállamnak
-	Ha ezt a választ jelölte meg, kérjük adja meg azon illetékes hatóság elérhetőségét, amelynek az ítéletet továbbították:
□	a 2009/829/IB kerethatározat 4. cikke szerinti, felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatot már továbbították
egy másik tagállamnak
-	Ha ezt a választ jelölte meg, kérjük, adja meg azon illetékes hatóság elérhetőségét, amelynek a felügyeleti
intézkedéseket elrendelő határozatot továbbították:
Az európai védelmi határozatot kibocsátó hatóságnak, illetve képviselőjének a határozat tartalmának hitelességét
megerősítő aláírása:
Megnevezése:
Munkakör (beosztás/rang):
Dátum:
Hivatkozási szám (ha van ilyen):
77
(adott esetben) Hivatalos pecsét:
2. melléklet a 2014. évi ... törvényhez
17.	számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez
Értesítés az európai védelmi határozat alapján elfogadott intézkedés megsértéséről
a)	A veszélyeztető személy személyazonossági adatai:
Családi név:
Utónév (utónevek):
Leánykori név vagy előző név (ha van ilyen):
Felvett nevek (ha vannak):
Nem:
Állampolgárság:
Személyazonosító jel vagy társadalombiztosítási azonosító jel (ha van ilyen):
Születési ideje:
Születési helye:
Címe:
A személy által értett nyelv(ek) (ha ismert):
b)	A védett személy személyazonossági adatai:
Családi név:
Utónév (utónevek):
Leánykori név vagy előző név (ha van ilyen):
Nem:
Állampolgárság:
Születési ideje:
Születési helye:
Címe:
A személy által értett nyelv(ek) (ha ismert):
78
c)	Az európai védelmi határozatra vonatkozó adatok:
A határozat kibocsátásának időpontja:
Hivatkozási szám (ha van ilyen):
A határozatot kiállító hatóság:
Hivatalos megnevezés:
Címe:
d)	Az európai védelmi határozattal összhangban a végrehajtó államban esetlegesen hozott védelmi intézkedés
végrehajtásáért felelős hatóság adatai:
A hatóság hivatalos megnevezése:
A kapcsolattartó személy neve:
Munkakör (beosztás/rang):
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám) (szám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám) (szám)
Email cím:
A kapcsolattartás során használható nyelvek:
e)	Az európai védelmi határozat elismerését követően a végrehajtó állam illetékes hatósága által előírt tilalom (tilalmak)
vagy korlátozás (korlátozások) megsértése, illetve bármely egyéb olyan ténymegállapítás, amely további határozat
meghozatalát eredményezheti:
Az alábbi tilalom (tilalmak) vagy korlátozás (korlátozások) megsértésére került sor (több választ is megjelölhet):
□	tilalom arra vonatkozóan, hogy az érintett személy belépjen bizonyos helyekre, helységekbe vagy meghatározott
területekre, amelyeken a védett személy tartózkodik vagy amelyeket látogat,
□	a védett személlyel való, bármilyen formában történő érintkezés tilalma vagy szabályozása, beleértve a telefonon,
elektronikus vagy hagyományos levélben, telefaxon vagy egyéb eszközök révén történő érintkezést is,
□	tilalom vagy szabályozás arra vonatkozóan, hogy az érintett személy előre meghatározott távolságon belül
megközelítse a védett személyt,
□	az európai védelmi határozat elismerését követően a végrehajtó állam illetékes hatóságai által hozott bármely más, az
európai védelmi határozat alapján elfogadott védelmi intézkedésnek megfelelő intézkedés
A fentiek megsértésének ismertetése (hely, időpont és sajátos körülmények):
All. cikk (2) bekezdésének megfelelően:
-	az intézkedés megsértésének következményeként a végrehajtó államban hozott intézkedések:
-	az intézkedés megsértésének lehetséges jogi következménye a végrehajtó államban:
79
Egyéb olyan ténymegállapítások, amelyek további határozat meghozatalát eredményezhetik
A ténymegállapítások leírása:
f)	Azon személy adatai, akihez az intézkedés megsértésével kapcsolatos további információk szükségessége esetén kell
fordulni:
Családi név:
Utónév (utónevek):
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám) (szám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám) (szám)
E-mail cím:
A kapcsolattartás során használható nyelvek:
A formanyomtatványt kiállító hatóságnak, illetve képviselőjének a formanyomtatvány tartalmának hitelességét
megerősítő aláírása:
Név:
Munkakör (beosztás/rang):
Dátum:
Hivatalos pecsét (ha van):
80
INDOKOLÁS
a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódó más törvények
módosításáról szóló 2014. évi... törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
2013-ban elfogadásra került az új büntetés-végrehajtási kódex, azaz a büntetések, az
intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013.
évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.). Az új kódex új alapokra kívánja helyezni a büntetés-
végrehajtást, ennek keretében nagyobb hangsúlyt fektet többek között a reintegrációra, az
egyéniesített végrehajtásra, az oktatásra és a munkáltatásra. A reformok nyomán szükségessé vált a
kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálata és bizonyos esetekben rendelkezéseik módosítása is. A
büntetés-végrehajtással összefüggő jogszabályoknak a Bv. tv.-vel való tartalmi és formai
összehangolásán túl a Javaslat célja, hogy az elmúlt évek jogalkalmazói tapasztalatai alapján a
végrehajtási joganyag kisebb-nagyobb korrekciójára, átdolgozására is javaslatokat fogalmazzon
meg. Ennek fényében a Javaslat több ponton módosítja magát a Bv. tv.-t, illetve kiegészítéseket,
változtatásokat hajt végre a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban:
Btk.), a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) és a bűnügyi
nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal
szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) szabályai tekintetében is.
A Bv. tv.-t érintő módosítások alapvetően négy csoportba sorolhatók. Az elsőbe a nemzetközi
kötelezettségeknek való megfelelés érdekében történő kiegészítések tartoznak, így különösen a
büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv (a továbbiakban: 2012/13/EU irányelv) előírásai, valamint a bűncselekmények
áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és
a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv követelményei kerülnek átvezetésre. A második csoportba a törvény elfogadása óta a
jogalkalmazók részéről felmerült javaslatok, észrevételek alapján indokolt módosítások tartoznak.
Itt a büntetés-végrehajtás kiépülő új rendszerét segítő változtatásokat érdemes kiemelni, melyek
egyrészt a végrehajtási folyamatban érintett szervek (bíróság - BVOP - büntetés-végrehajtási
intézet) közötti hatékonyabb kommunikációt és információáramlást (pl. a bv. csoport szerepére
vonatkozó szabályok), másrészt a kiépülő rezsimrendszer eredményes működését fokozzák (pl.
iratbetekintés és másolatkészítés szabályainak módosítása, büntetés-félbeszakítás kérdésének
rendezése, elítéltről készült összefoglaló jelentés megismerésének szabályozása). Ugyancsak ebbe a
körbe tartoznak azok az elsősorban a felhatalmazó rendelkezéseket érintő átalakítások, amelyek a
Bv. tv.-hez kapcsolódó rendeleti szintű szabályozás kidolgozása ügyében tartott megbeszélések
eredményeként kristályosodtak ki. A harmadik csoportba az olyan korrekciók tartoznak, amelyek a
jogértelmezést segítik, és a törvény jelenlegi szövegében meglévő kisebb ellentmondásokat,
pontatlanságokat orvosolják. Végül a negyedik csoportba a pártfogó felügyeletet érintő, időközben
bekövetkező változások miatt szükségessé váló módosítások tartoznak. A Kormány tagjainak
feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 06.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése a
belügyminiszter hatáskörébe utalta a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői
tevékenység megszervezését és irányítását. A pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos
kormányzati feladatok ennek alapján megosztásra kerülnek az igazságügyért felelős miniszter és a
büntetés-végrehajtásért felelős miniszter között, egyidejűleg a pártfogó felügyelői tevékenység
eddig egységes szervezeti kerete átalakul. Erre tekintettel szükségessé vált a Bv. tv. kiegészítése, a
büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők feladatkörének meghatározása.
81
Formailag szintén a Bv. tv.-hez kapcsolódik a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek
esetében bevezetendő különleges kegyelmi eljárás szabályozása. A Javaslat ezen rendelkezései
rögzítik, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó
szabadságvesztésre (a továbbiakban: TESZ) ítélt személyek esetében különleges, nem kérelemre
induló kegyelmi eljárást kell lefolytatni. Ezzel biztosítja a magyar jogrendszer az Emberi Jogok
Európai Bírósága 2014. május 20-án hozott, a Magyar kontra Magyarország ügyben hozott
ítéletében (a továbbiakban: ítélet) kifejtett azon követelményt, hogy a TESZ esetében legyen olyan
eljárás, amelynek révén - ha a szabadságvesztésből már megfelelő hosszúságú idő eltelt -
vizsgálható, hogy a büntetés büntetőpolitikai indokai továbbra is fennállnak-e.
Végül szintén a Bv. tv.-hez kapcsolódó újítás a reintegrációs őrizet bevezetése. A Javaslat a
büntetés-végrehajtási inézetek telítettségének csökkentése és a fogvatartottak társadalmi
beilleszkedésének elősegítése érdekében kidolgozza a reintegrációs őrizet végrehajtásának részletes
szabályait.
A Btk. módosítását részben a jogértelmezési problémák feloldása teszi időszerűvé. A Javaslat
az erőszakos többszörös visszaesők tekintetében tisztázza, hogy a kötelező életfogytig tartó
szabadságvesztés mely esetekben szabható ki, illetve a visszaesők ezen kategóriájával szemben a
halmazati büntetés kiszabásának szabályait is egyértelműbben rendezi. A Btk. - az 1978. évi IV.
törvény rendelkezéseitől eltérően - a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját nem a
szabadságvesztés végrehajtási fokozatához képest, hanem az elítélt büntetőjogi előéletétől függően
határozza meg. A jogalkalmazás számára problémát okozhat, hogy az összbüntetések esetén ezen
újítás leképezése nem történt meg teljes egészében, ezért az egyértelműség érdekében egy új
bekezdés beiktatásával rendezendő a kérdés. A fentiek mellett a Btk.-módosítás két pontosító
szabály és egy jogharmonizációs záradék törvénybe építésével egyértelművé teszi, hogy hazánk
megfelel az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat
felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a
továbbiakban: 2013/40/EU irányelv) követelményeinek.
A Be.-módosítás célja szintén kettős. A 2012/13/EU irányelvvel való összhang megteremtése
érdekében szükséges volt a kiszolgáltatott helyzetben lévő terheltek tájékoztatására vonatkozó
követelményeket a törvényben rögzíteni, valamint a személyes költségmentességhez való jogra és
igénybevételének feltételeire vonatkozó rendelkezéseket a Be.-ben is lefektetni. A módosítás
hátterében álló másik törekvés a belső jogrend koherenciájának megteremetése és az egységes
joggyakorlat biztosítása volt. A Bv. tv. kodifikációs munkálatai során fontos célkitűzés volt, hogy
egy tisztán végrehajtási jogi kódex szülessen, sor került ezért a büntető tárgyú jogszabályok
felülvizsgálatára és az eddig más törvényekben - így elsősorban a Be.-ben - szereplő, végrehajtási
kérdéseket rendező szabályoknak a Bv. tv.-be építésére. Ennek következtében a párhuzamos
szabályozást megakadályozandó szükséges a Be. Bv. tv.-be átültetésre kerülő rendelkezéseit
hatályon kívül helyezni. A harmonizációt szolgálta továbbá a szabálysértésekről, a szabálysértési
eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben (a
továbbiakban: Szabs. tv.) foglaltakkal való összehangolás is. E tekintetben az ellentmondást az
okozta, hogy a Be. 337. § (1) bekezdése értelmében, ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest
úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés, és ezért a vádlottat felmenti, a
szabálysértést elbírálja. Ezzel szemben a Szabs. tv. szerint a katona által a szolgálati viszony
tartama alatt a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést - a
szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével - fegyelmi eljárás keretében kell
elbírálni, azaz a bíróság ilyenkor nem jogosult eljárni. A módosítás ezt figyelembe véve
egyértelműen meghatározza, hogy katonával szemben mikor melyik szerv jogosult eljárni. A
joggyakorlat egységesítése érdekében került megalkotásra a Be. azon új rendelkezése, amely
egyértelműen kimondja, hogy az összbüntetési eljárás lefolytatásához szükséges hozzájárulását az
elítélt visszavonhatja.
82
A Bnytv. módosítása az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokra és rendszerbeli
módosításokra tekintettel vált indokolttá. A Javaslat által bevezetni kívánt változtatások között
vannak, amelyek a nemzetközi együttműködést igyekeznek fejleszteni (pl. nemzetközi
együttműködés esetén a találati adathozzáférést követő adattovábbítási és adatigénylési lépések
egyértelmű rögzítésével, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ információcserében
játszott szerepének tisztázásával, az EU más tagállama kijelölt központi hatóságának történő
elektronikus adattovábbítás lehetőségének megteremtésével). Mások a nyilvántartási rendszert
próbálják fejleszteni (pl. a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásának
megszüntetésével, az adatközléssel érintett szervek és adatkörök pontosabb körülhatárolásával, a
bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásának megteremtésével, a
hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatos eljárások egyszerűsítésével). Végül vannak olyan
módosítások, amelyeket a joganyag belső összecsiszolásának szándéka motivált (személy- és
vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény, valamint a
rendészeti törvény megváltozó szabályaira figyelemmel indokolttá vált korrekciók).
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/99/EU számú, az európai védelmi határozatról szóló
irányelvét a tagállamok 2011 végén fogadták el. Az irányelv átültetési határideje 2015. január 11-én
jár le. Ez azt jelenti, hogy annak érdekében, hogy Magyarország a késedelem miatt ne kerüljön
automatikusan kötelezettségszegési eljárás alá, eddig a dátumig az átültető jogszabályi rendel-
kezéseknek hatályba kell lépniük. Az átültetéshez az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása indokolt.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A kegyelmi eljárással összefüggésben indokolt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
(a továbbiakban: Itv.) pontosítása is. Az Itv. módosítása a hatályos szabályozás tartalmán nem
változtat, kizárólag a joggyakorlat során tapasztalható eltérő jogértelmezésekre lehetőséget adó,
nem kellően precíz megfogalmazások megszüntetését célozza.
Az Itv. 54. § (2) bekezdésének módosítása - az eljárási, végrehajtási és mentesítésre
vonatkozó - kegyelmi eljárások illetékének egységességét biztosítja.
A tervezet az Itv. 54. § (3) bekezdésének a módosítása révén egyértelművé teszi, hogy a
rendelkezés kizárólag a bűnügyi költség és rendbírság elengedésére vagy mérséklésére irányuló
méltányossági kérelmekre vonatkozik, míg a kegyelmi kérelemre az Itv. 54. § (2) bekezdése.
A tervezet az Itv. 57. § (2) bekezdés c) pontját annak érdekében módosítja, hogy eljárási
kegyelem esetén is biztosított legyen az eljárás illetékmentessége. A jogszabályi rendelkezés
kiegészül továbbá azzal, hogy a terhelt törvényes képviselője is illetékmentesen terjesztheti elő a
kérelmet, mert ennek hiányában a fiatalkorú, illetve a cselekvőképességében korlátozott nagykorú
személy jelenleg hátrányosabb helyzetben van, mint a felnőtt korú, cselekvőképes terhelt.
a 2. §-hoz
A terheltek személyi adatai, amelyek a kegyelmi határozat kötelező elemei, a kegyelmi eljárás
során változhatnak, illetve esetenként nem megfelelően kerülnek feltüntetésre, ezek ellenőrzése a
jogszabályoknak megfelelő határozat kibocsátásához elengedhetetlen. Továbbá szükséges lehet a
terhelttel történő közvetlen kapcsolatfelvétel is (például környezettanulmány elkészítése iránti
megkeresés esetén), amelyhez a lakóhelyének ismerete szükséges. A fentiekre tekintettel a tervezet
biztosítja a kegyelmi eljárás, valamint a bűnügyi költség, illetve rendbírság mérséklése, elengedése
iránti kérelmek elbírálása során a következő adatokhoz való hozzáférést: természetes
83
személyazonosító adatok és lakcímadatok, értesítési cím adatok, állampolgárság, családi állapot, a
házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való
kikerülés oka, helye és ideje.
a 3. §-hoz
A Bv. tv. szerint ha a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem
volt kézbesíthető, mert ismeretlen helyre távozott, a BVOP haladéktalanul megkísérli az elítélt
tartózkodási helyének a felkutatását. Abban az esetben ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített
felhívás ellenére nem jelent meg a bv. intézetnél, akkor pedig a Javaslat szerinti módosítás
értelmében haladéktalanul intézkedik az elítélt elővezetése iránt. A Bv.tv a közérdekű munka és a
pártfogó felügyelet végrehajtása körében is lehetővé teszi a pártfogó felügyelői szolgálatnak, hogy
az elítélt lakó- és tartózkodási helyének megállapítása iránt intézkedjék. Ahhoz, hogy e feladatait a
BVOP, illetve a pártfogó felügyelői szolgálat hatékonyan el tudja látni, biztosítani kell az
adatigénylési jogosultságát a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból. A Javaslat ezt a jogosultságot
teremti meg.
a 4. és 25. §-hoz
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 9. § (1) bekezdése
szerint a törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre. Az Mvt. 87. § 9. pontja pedig
kimondja, hogy szervezett munkavégzésnek minősül az előzetesen letartóztatottak és az elítélek
munkáltatása is.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. § (3)
bekezdése szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony,
amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka.
Fentiek alapján mind a Met., mind pedig az Mvt. alkalmazandó a büntetés-végrehajtási
intézetekben fogvatartottak foglalkoztatására.
Megvizsgálva e két törvény (Mvt., Met.) felhatalmazó rendelkezéseit, megállapítható, hogy az
csupán a rendvédelmi, így a büntetés-végrehajtási szervezet vonatkozásában ad felhatalmazást az
eltérő szabályok megalkotására, továbbá a hatósági jogkörök gyakorlójának kijelölésére, ez azonban
a fogvatartottakra nem vonatkozik.
Tekintettel arra, hogy a fent kifejtettek szerint e két törvény alkalmazandó a fogvatartottakra
is, indokolt a szervezetre vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan e törvényekben rendezni a
felhatalmazó rendelkezéseket, és ezzel párhuzamosan a Bv. tv. módosításából elhagyandó az erre
vonatkozó felhatalmazó rendelkezés.
az 5. §-hoz
A Bv. tv. rendelkezik a büntetés-végrehajtási őrizet jogintézményéről. A büntetés-végrehajtási
őrizet céljából a rendőrség által történő elfogásnak és előállításnak a törvényi alapját ugyanakkor
meg kell teremteni az a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Rtv.) is.
Ennek megfelelően szükséges az Rtv. módosítása.
a 6. §-hoz
A Bv. tv. a büntetések végrehajtásán túl szabályozza az őrizet és az előzetes letartóztatás
egyes végrehajtási kérdéseit is. A közbiztonsági őrizetre azonban a törvény hatálya nem terjed ki,
84
ugyanakkor ezen őrizet vonatkozásában is szükséges megteremteni végrehajtásának garanciális,
törvényi szintű szabályait.
A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 25. §
(2)	bekezdésében foglaltakkal, - amely szerint a belügyminiszter megszervezi és irányítja a
büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységet - a pártfogó felügyelői
szolgálat szervezeti átalakítására kerül sor. Az egyes törvényeknek a belügyminiszter feladat- és
hatáskörével összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXX. törvény módosított több, a pártfogó
felügyelői szakterületet érintő jogi szabályozást, így a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról
szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletet, a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi
CVII. törvényt és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényt. A feltételes
szabadságra bocsátással összefüggésben elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítése, a
feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelet
végrehajtása, az utógondozás keretében végzett börtönpártfogolási tevékenység és a
szabadságvesztésből szabadultak utógondozásának ellátása 2014. augusztus 9-től a büntetés-
végrehajtási szervezet irányítása és felügyelete alá került. Ezért szükséges vagylagos
meghatározással megjeleníteni a pártfogó felügyelőt és a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt
az értesítendő személyek körében.
a 7. §-hoz
A rendőrség által fogvatartott személyekkel összefüggésben indokolt megteremteni a jogi
alapját annak, hogy a rendőrség bűnmegelőzési, valamint az őrzésbiztonsági feltételek ellenőrzése
céljából az előállító egység, illetve rendőrségi fogda területén képfelvevőt helyezhessen el. Az (5c)
bekezdésben javasolt szabályozás lényegében az őrzött szállásokra irányadó rendelkezéssel [Rtv.
42. § (5a) bek.] azonos módon rögzítené a felvétel készítésére vonatkozó felhatalmazást, annak
érdekében, hogy az előállító egységnek és a rendőrségi fogdának kizárólag azon helyiségeiben
legyen elhelyezhető felvétel készítésére is alkalmas megfigyelési eszköz, ahol ez a normaszöveg-
javaslatban kifejezetten meghatározott célok elérése érdekében szükséges, és a fogvatartottak
érintett alapvető jogainak az arányossági követelmény keretein belüli korlátozásával jár.
A Bv. tv. 150. § (3) bekezdése az elítélt tekintetében lehetővé teszi megfigyelési eszköz
zárkában történő alkalmazását, abban az esetben, ha az elítélt korábban öngyilkosságot kísérelt meg
vagy a saját testi épsége elleni önkárosító cselekményt követett el. E körülmények fennállása
esetére, éppen a fogvatartott életének, testi épségének megóvása érdekében, az előállító helyiség és
a fogdái zárka vonatkozásában is szükséges a felhatalmazás biztosítása. Tekintettel azonban arra,
hogy a rendőrség hatáskörébe tartozó fogvatartások vonatkozásában a fogvatartottal kapcsolatban
ilyen cselekmények elkövetéséről a hatóságnak túlnyomórészt nem lehet tudomása, a fogvatartott
pedig - az elítélttel szemben - sok esetben első alkalommal kerül a legsúlyosabb jogkorlátozással -
és ebből fakadó jelentős traumával - járó élethelyzetbe, indokolt a felhatalmazást kiterjeszteni
azokra az esetekre is, amikor a hatóság számára a körülményekre figyelemmel nyilvánvaló az
önkárósító cselekmény elkövetése kockázatának fennállása. Tekintettel a megfigyelés céljára, a
felhatalmazás - a szükségesség és arányosság elvének alapulvételével - csupán kép vagy kép és
hang továbbítására alkalmas eszköz telepítésére vonatkozna, rögzítésre tehát nem.
a 8. §-hoz
Szövegpontosítást tartalmaz e rendelkezés, figyelemmel a rendőrségi fogdán történő
képrögzítés lehetőségére.
a 9. §-hoz
85
Az Rtv. 91/K. § (1) bekezdés c) pontja jelenleg nem a megfelelő bűnügyi nyilvántartást
jelöli meg. A határforgalom ellenőrzése során a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók
nyilvántartásával történő összevetés bír relevanciával és nem a kényszerintézkedés hatálya alatt
állók nyilvántartásában található adatok ellenőrzése. A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt
állók résznyilvántartása ugyanis 2013. január 1-jétől teljes körűen tartalmazza mindazon személyek
adatait, akik külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állnak, megjegyzendő továbbá, hogy ez a
kényszerintézkedés hatálya alatt állók körénél szélesebb kört fed le. A módosítás megteremti az
összhangot a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók résznyilvántartása és az Rtv.
hivatkozott rendelkezése között.
a 10-11. §-hoz
A Bv. tv. 434. § (4) bekezdése arra ad felhatalmazást a rendészetért felelős miniszternek,
hogy az őrizet és az előzetes letartóztatás rendőrségi fogdában való végrehajtásának részletes
szabályait szabályozza, ugyanakkor a büntetés-végrehajtási őrizetbe vett személy, az elítélt és a
javítóintézeti fogvatartott rendőrségi fogdán történő elhelyezésének részletes szabályozására
vonatkozóan nincs felhatalmazása. Ellenben a rendőrségi fogdák rendjével kapcsolatos, végrehajtási
jellegű kérdések rendeleti szinten történő egységes szabályozásához szükséges, hogy a
rendeletalkotásra irányuló törvényi felhatalmazás valamennyi, a rendőrségi fogdán végrehajtásra
kerülő fogvatartásra kiterjedjen. E felhatalmazást célszerű egyetlen jogszabályi rendelkezésben
megteremteni, biztosítva ezzel az átláthatóságot. Ennek megfelelően a Bv. tv. helyett az Rtv.-ben
szükséges megjeleníteni a rendőrségi fogdán történő végrehajtás részletszabályainak megalkotására
vonatkozó felhatalmazást, amelyet célszerű egy miniszternek - a rendészetért felelős miniszternek -
címezni, figyelembe véve az egyes, szakterületükben érintett miniszterek egyetértésének és a
legfőbb ügyész véleménye kikérésének szükségességét is.
a 12. §-hoz
Az intézkedések megtétele során az egyik garanciális feltétel, hogy az intézkedő kétséget
kizáróan és azonosíthatóan igazolni tudja magát. Mivel minden hivatásos személy rendelkezik
azonosító számmal, az egyenruha mellett indokolt ezen azonosítót az igazolásra alkalmas
feltételnek elfogadni. Életszerűtlen, hogy a személyi állomány egyenruhát viselő tagja az
intézkedése során a fogvatartott részére az igazolványát felmutassa.
a 13. §-hoz
A kényszerítő eszközök alkalmazása során az egyik legfontosabb garancia az arányosság és a
szükségesség elvének betartása. Sok esetben előfordul ugyanakkor, hogy egy-egy alkalmazási ok
megalapozza a legenyhébb és a legsúlyosabb eszköz alkalmazását is. Ilyen esetekben kiemelten
fontos annak figyelembevétele, hogy csak az az eszköz és csak olyan mértékben kerüljön
alkalmazásra, amely az eredményességhez minimálisan szükséges.
a 14. §-hoz
A kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos rendelkezéseket indokolt törvényben
megjeleníteni. A törvény nem csak a fogvatartottakkal szemben biztosítja a kényszerítő eszköz
alkalmazásának jogát, hanem más személyekkel szemben is, akik a büntetés-végrehajtási
szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bv. Sztv.) 17.§ (2) bekezdése szerinti
magatartásokat fejtik ki.
a 15. §-hoz
86
A jelentési szabályok egy része jelenleg rendeleti szinten szabályozott, indokolt egységesíteni
és a Bv. Sztv.-ben megjeleníteni.
a 16. §-hoz
A jelenleg rendeleti szintű szabályt az egységesítés érdekében javasolt a törvénybe beemelni.
a 17. §-hoz
Szakmailag indokolt, hogy a bilincselés módjai törvényben kerüljenek szabályozásra.
Továbbá az is, hogy olyan helyzetekben, amikor az intézkedés alá vont személy magatartása
indokolja - az intézkedés eredményességének biztosítása érdekében - olyan testhelyzetben legyen
jogosult a személyi állomány tagja intézkedni, amely nagyobb biztonságot teremt számára, de
mégsem aránytalan.
a 18. §-hoz
A traumatikus és irritáló lőszerek speciális jellemzőire tekintettel az azokra vonatkozó
rendelkezéseket célszerűbb a lőfegyverhasználatra vonatkozó szabályok helyett a kényszerítő
eszközök között külön szakaszban szerepeltetni.
a 19. §-hoz
A nem megfelelően kiképzett szolgálati kutya alkalmazása jelentősen veszélyezteti mind az
intézkedő, mind az intézkedés alá vont személy életét, testi épségét. Ezért indokolt ennek a
garanciális szabálynak a beépítése.
a 20. §-hoz
A lőfegyverhasználat a legsúlyosabb kényszerítő eszköz, amelynek szabályos alkalmazása is
magában foglalja az élet kioltásának reális veszélyét. Ezért meg kell tenni mindet annak érdekében,
hogy bizonyos esetekben az eredményesség mellett csökkentsük az élet veszélyeztetését. A felsorolt
speciális lőszerek és eszközök rendszerbe állításával ezen célnak tenne leget a törvény. Ugyanakkor
nem indokolt az ilyen jellegű eszközök tételes felsorolása, mivel azokból folyamatosan új típusú
eszközök jelennek meg az egyes gyártók fejlesztési tevékenységének köszönhetően. Előbbiek miatt
elegendő az egyes eszköztípusok funkció szerinti meghatározása, amely lehetőséget teremt a
büntetés-végrehajtási szervezet számára, hogy a jogszabályban meghatározott kritériumoknak
megfelelő legkorszerűbb eszközöket tudja folyamatosan rendszerbe állítani.
A büntetés-végrehajtási intézet biztonsága szempontjából annak különös jelentősége van,
hogy hová lehet lőfegyver bevinni és hová nem, aminek az oka az, hogy fogvatartott ilyen
eszközhöz ne tudjon hozzájutni. Ezért fontos azt kimondani, hogy oda, ahol fogvatartott
tartózkodhat, lőfegyvert tilos bevinni. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor a jogszabály ad
felhatalmazást - pl. terrorcselekmény felszámolása - lőfegyver használatára. Ezért ezen esetekben a
tilalmat fel kell oldani, de garanciaként jelenik meg, hogy az erre irányuló utasítást csak az intézet
parancsnoka adhatja ki.
a 21. §-hoz
A Bv. Sztv. 14. § (2) bekezdése szerint a bv. szerv területére belépni szándékozó személyt a
személyazonosságának és a belépés indokának a megállapítása céljából igazoltatni kell. E
rendelkezéshez kapcsolódik az, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet a fogvatartottak
87
kapcsolattartóinak adatait a végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése, valamint a látogatás
alkalmából történő személyazonosság megállapítása érdekében tarthatja nyilván. Ezen kívül a
büntetés-végrehajtási szervezet a kapcsolattartók adatait a fogvatartott más személyekkel fenntartott
kapcsolattartási jogának érdekében is kezeli; a kapcsolattartás formái a látogatáson kívül
kiterjednek a levelezés, a csomagküldés, és a telefonálás lehetőségére is.
A büntetés-végrehajtási szervezet tagja intézkedése során a látogatás biztosítása érdekében
ellenőrizheti közvetlenül a hivatalos kapcsolattartást igazoló okmány számát, vagy a nem hivatalos
kapcsolattartók személyi azonosító adatait, azonban az adatok előzetes rögzítése és nyilvántartása
szükséges ahhoz, hogy a fogvatartott kapcsolattartói természetes személyként - a joggal való
visszaélés megelőzése, a végrehajtás rendjének és biztonságának védelme érdekében -
beazonosíthatóak legyenek. Az, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet a hivatalos kapcsolattartást
megalapozó okirat megnevezésére és nyilvántartási számáról (pl. eljáró hatóság, vagy ügyvédi
igazolvány, megnevezés és sorszáma, hivatásos gondnok nyilvántartási száma) tudomással
rendelkezzen, mind a bv. intézet működése, mind pedig a fogvatartott jogainak érvényesítése
érdekében garanciális jelentőségű. A végrehajtás során szerzett tapasztalatok szerint ugyanakkor a
fogvatartottak nem hivatalos személy kapcsolattartói körében előfordulhat olyan névazonosság,
amelyből kifolyólag az egyes természetes személyek között - születési adatok ismerete nélkül -
nem lehet különbséget tenni, amely adott esetben a végrehajtás rendjét és biztonságát is
veszélyeztetheti. Az életkor rögzítése annak megállapítása érdekében is szükséges, hogy a
kapcsolattartói nyilatkozat érvényességéhez szükséges-e törvényes képviselő hozzájárulása.
Az adatvédelmi rendelkezésekből következik, hogy a hivatalos minőségben eljáró személyek
esetében is szükséges a hozzájárulás, mivel számos esetben nem egy személlyel, hanem egy
hatósággal áll kapcsolatban a fogvatartott. Utóbbi esetben a hatóságnál köztisztviselőként vagy más
jogviszonyban eljáró személytől nem várható el, hogy személy szerint kapcsolattartóként
szerepeljen a büntetés-végrehajtás nyilvántartásában. Hivatalos személyként történő kapcsolattartás
jellemezően a bizalmon alapuló jogviszonyok, vagy a kizárólag személyesen ellátandó feladatkör
esetén lehet indokolt (pl. ügyvéd, hivatásos gondnok).
a 22. és 23. §-hoz
A 22. § célja, hogy megteremtse az összhangot a Bv. tv. 13. §-ával.
A Bv. tv. egyik legfontosabb újítása, hogy a szabadságvesztés végrehajtása körében bevezeti a
Kockázatelemzési és Kezelési Rendszert (a továbbiakban: KKR). E rendszer segítségével
differenciáltabb kép nyerhető a fogvatartottakról, amely lehetővé teszi a felmért kockázatokhoz és
szükségletekhez leginkább igazodó preventív célú beavatkozás kiválasztását és alkalmazását, illetve
a bűnelkövetők ilyen szempontú osztályozását. A KKR működtetése, a diagnosztikai és kezelési
feladatok ellátása érdekében kerül sor a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet (a
továbbiakban: KKMI) létrehozására. Ez végzi majd a kockázatelemző, valamint egyéb reintegrációs
programokat és döntéseket elősegítő vizsgálatokat. Szükséges a KKMI-nek, mint új intézménynek a
büntetés-végrehajtási rendszerbe illesztése, illetve a felépítése és működése részletszabályainak
kidolgozása. Ennek alapjait teremti meg a büntetés-végrehajtás szervezetéről szóló törvénybe
beiktatásra kerülő új felhatalmazó rendelkezés.
a 24. §-hoz
Szövegpontosításokat és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A Bv. Sztv. nem sorolja fel együttműködő félként a Bv. törvény 5. § (3) bekezdésében
nevesített oktatási intézményeket, ezeket pótolni indokolt.
88
A kényszerítő eszköz alkalmazása a személyi állomány minden hivatásos állományú tagjának
joga és kötelezettsége, így a bv. intézet parancsnoka nem csak utasítást adhat az alkalmazásra, de
adott esetben alkalmazhatja is az eszközt.
A személyi szabadság korlátozása esetén a lőfegyverhasználat aránytalannak tűnik, ezért
javasolt annak elhagyása.
a 26. §-hoz
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) érintett rendelkezéseibe a
bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi
CXLIX. törvénnyel került be az Üt. 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjára vonatkozó hivatkozás. A
módosításkor ugyanakkor figyelmen kívül maradt, hogy az Üt. 13. § (3) bekezdés g) pontja már
eleve alkalmazni rendeli az Üt. 13. § (4) bekezdésének az egészét. Emiatt a felesleges hivatkozás
deregulációja kodifikációs szempontból indokolt.
a 27., 30., 31. és 32. §-hoz
Az Európa Tanács az áldozatok jogainak és védelmének különösen a büntetőeljárások során
való megerősítésére vonatkozó ütemtervről szóló, 2011. június 10-i állásfoglalásában (Budapest
Ütemterv) kijelentette, hogy uniós szinten kell fellépni a bűncselekmények áldozatai jogainak
megerősítése, valamint fokozott támogatásuk és védelmük érdekében. Ebből a célból fogadták el a
bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok
megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i
2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet, amelynek célja, hogy felülvizsgálja és
kiegészítse a 2001/220/IB kerethatározatban lefektetett elveket, valamint hogy az Unió egészében
jelentős előrelépést tegyen az áldozatoknak - különösen a büntetőeljárások keretében - biztosított
védelem szintje tekintetében.
A Javaslat ezeknek a nemzetközi követelményekhez igazodóan módosítja a Be., illetve a Bv.
tv. rendelkezéseit.
Ennek megfelelően a Be.-ben rögzíti az élet, a testi épség és az egészség elleni szándékos,
ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények sértettjeinek ilyen
irányú tájékoztatáshoz való jogát, továbbá nem csak az elítéltek, hanem az előzetesen
letartóztatottak szabadulása vagy szökése esetén is biztosítani kívánja a sértett számára az értesítés
kérésének lehetőségét.
A sértett számára ez a jogosultság az irányelvnek megfelelően akkor biztosított, ha a sértett a
kérelem előterjesztésének lehetőségéről tudomással bír, azaz a sértettet a büntetőeljárásban eljáró
hatóságoknak erről tájékoztatniuk kell. Célszerű, hogy az a hatóság tájékoztassa a sértettet, amelyik
a kényszerintézkedést elrendeli vagy a szabadságvesztés büntetést kiszabja. Ezt követve a bíróság
(nyomozási bíró) számára írja elő a Javaslat a sértett tájékoztatásának kötelezettségét.
a 28-29. és a 38. §-hoz, valamint a 40. § a) és b) pontjához
A 2012/13/EU irányelv célkitűzése, hogy a terheltek a büntetőeljárás során alapvető eljárási
jogaikról megfelelő tájékoztatást kapjanak, ezt a fogvatartott terheltek esetében írásbeli ún.
tájékoztató levél formájában. Az irányelv átültetési határideje 2014. június 2-án járt le.
89
1.	A 2012/13/EU irányelv 3. cikk (2) bekezdése alapján a tájékoztatást a kiszolgáltatott
helyzetben lévő terheltek - akik koruk, szellemi vagy fizikai állapotuk, illetve fogyatékosságuk
miatt nem képesek megérteni a büntetőeljárást - speciális igényeire figyelemmel kell megtenni.
Ennek érdekében a Be. 62. §-ában szereplő általános tájékoztatási kötelezettséget megállapító
rendelkezésen túl egyértelműen utalni szükséges a kiszolgáltatott helyzetben lévő terheltek számára
adandó figyelmeztetés jellegére, amely az új 62/A. §-ban történik meg. Tekintettel arra, hogy egy
általános szabály keretében valósul meg a kiszolgáltatott személyeknek adandó tájékoztatási
kötelezettség szabályozása, a fiatalkorúakra vonatkozó, Be.-ben szereplő hasonló rendelkezések
hatályon kívül helyezése indokolt.
2.	A 2012/13/EU irányelv 3. cikke öt olyan alapvető jogot határoz meg, amelyekről a
terheltek számára akár szóban, akár írásban, egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell
nyújtani. Az irányelv alapján a tájékoztatásnak ki kell terjednie az ügyvéd igénybevételének jogára,
a térítésmentes jogi tanácsadáshoz való jogra és annak feltételeire, a vádra vonatkozó
tájékoztatáshoz való jogra, a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogra és a hallgatáshoz való jogra.
A Be. rendelkezései alapvetően megfelelnek a 2012/13/EU irányelvnek. A Be. 62. §-ában
szereplő általános rendelkezés szerint a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság az eljárási
cselekmény elvégzése előtt a cselekménnyel érintett személyt a jogairól tájékoztatja, és a
kötelezettségeire figyelmezteti. Az irányelvben meghatározott öt alapvető jog közül a Be.-ben már
most is szerepel a konkrét, a hatóságokat aktív tevékenységre kötelező figyelmeztetési
kötelezettség, mégpedig a védelemhez való jog, a gyanúsítással és a váddal kapcsolatos
tájékoztatáshoz való jog, illetve a vallomástétel megtagadásához való jog esetében. A
tolmácsoláshoz és a fordításhoz való jog esetében a Be. egy magasabb szintű garanciát biztosít,
tekintettel arra, hogy a tolmács kirendelése automatikusan, kötelezően történik, ha a terhelt az
anyanyelvét vagy a Be.-ben meghatározott egyéb nyelvet szeretne használni, illetve a kézbesítendő
iratok lefordítása is kötelező az ilyen terhelt számára, kivéve ha arról lemond. Egy esetben
szükséges tehát a további, konkrét tájékoztatási kötelezettséget kimondani a Be.-ben, ez pedig a
személyes költségmentességhez való jogra és igénybevételének feltételeire vonatkozó
figyelmeztetést érinti. A módosítás arra irányul, hogy egyértelmű kötelezettséget állapítson meg az
eljáró hatóság számára az e jogra való figyelmeztetéssel összefüggésben.
a 33. §-hoz
A Be. 337. § (1) bekezdése értelmében, ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest úgy
látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés, és ezért a vádlottat felmenti, a
szabálysértést elbírálja. A Szabs. tv. 28. § (2) bekezdése azonban a következő rendelkezéseket
tartalmazza: A katona által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetve a
szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést - a szabálysértési elzárással is büntethető
szabálysértés kivételével - fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. Ha a katona szolgálati viszonya
a fegyelmi eljárás befejezése előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság, illetve a
bíróság bírálja el. A Szabs. tv. 28. § (3) bekezdése pedig a következőképpen rendelkezik: Katonával
szemben elkobzást, valamint járművezetéstől eltiltást bíróság, illetve szabálysértési hatóság szabhat
ki. Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója elkobzás vagy járművezetéstől eltiltás szükségességét észleli,
értesíti az eljárása eredményéről a szabálysértési hatóságot.
A katona által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal
összefüggésben elkövetett szabálysértést tehát a bíróság nem bírálhatja el, az ügyet fegyelmi
eljárásra kell utalni, mivel a bíróság nem jogosult katonával szemben fegyelmi eljárás lefolytatásra.
Arra az esetre, ha a katona szolgálati viszonya az iratoknak a fegyelmi jogkör gyakorlója részére
történt megküldése előtt megszűnt, a módosítás a Be. 337. § (1) bekezdésével összhangban úgy
rendelkezik, hogy a szabálysértést a bíróság bírálja el.
90
A Be. 337. § (2) bekezdése szerint, ha a bíróság a szabálysértést elbírálja, elkobzást rendelhet
el, és a polgári jogi igényt érdemben elbírálhatja. Erre figyelemmel, ha a bíróság megállapítja, hogy
a katonának bűncselekményként vád tárgyává tett cselekménye csupán szabálysértés és emiatt az
ügy iratait fegyelmi eljárásra a fegyelmi jogkör gyakorlójának küldi meg, egyidejűleg határozhat a
szabálysértéssel kapcsolatos elkobzásról, és a polgári jogi igényről.
A módosítás tehát megteremti az összhangot a Szabs. tv. 28. §-ával.
a 34. §-hoz
A Be. nem rendelkezik arról, hogy összbüntetési eljárás lefolytatásához szükséges
hozzájárulását az elítélt visszavonhatja-e. E rendelkezés hiánya miatt eltérő bírói gyakorlat alakult
ki. A gyakorlat egységesítése érdekében a Javaslat a Be. 574. § (4) bekezdésének kiegészítésével az
elítélt számára lehetővé teszi, hogy mind az összbüntetési eljárás lefolytatására vonatkozó
indítványát, mind az ilyen eljárás lefolytatásához szükséges hozzájárulását az első fokú ítélet
meghozataláig visszavonja, ami értelemszerűen az eljárás megszüntetését vonja maga után.
a 35. §-hoz
A Bv. tv. kodifikációs munkálatai során fontos célkitűzés volt, hogy egy tisztán végrehajtási
jogi kódex szülessen. Sor került ezért a büntető tárgyú jogszabályok felülvizsgálatára és az eddig
más törvényekben (így elsősorban Be.-ben) szereplő, végrehajtási kérdéseket rendező szabályoknak
a Bv. tv.-be építésére. A Javaslat a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében módosítja a Be.
590. § (1) bekezdését.
a 36. §-hoz
A Javaslat biztosítja a legfőbb ügyész és az igazságügyért felelős miniszter közvetlen - nem a
felterjesztő ügyészen vagy bíróságon keresztül történő - megkeresési jogát az eljárás egyszerűsítése
és a rövidebb ügyintézési idő elősegítése érdekében. A kegyelmi eljárás során ugyanis a kegyelmi
kérelem megalapozott felterjesztéséhez számos adat, irat ismerete szükséges, amelyek beszerzése az
ügyész vagy a bíróság feladata. A felterjesztett iratokon túlmenően azonban - az ügy egyedi
sajátosságaira tekintettel - a döntés-előkészítés során szükségessé válhat további iratok, adatok
(például polgári kórházban kezelt terhelt egészségügyi állapotára vonatkozó orvosi iratok)
beszerzése is. A tervezet rendelkezései alapján az adatok egyrészt bizonyos nyilvántartásokból,
másrészt a Be. szerinti megkeresés alapján szerezhetők be.
a 37. §-hoz
A Javaslat a kegyelmi eljárás egyszerűsítése, a rövidebb ügyintézési idő elősegítése és a
megalapozott döntés-előkészítés érdekében a legfőbb ügyész és az igazságügyért felelős miniszter
számára biztosítja a kegyelmi eljárás során meghatározott nyilvántartásokhoz, így a bűnügyi
nyilvántartási rendszerhez, a szabálysértési nyilvántartási rendszerhez, a polgárok személyi
adatainak és lakcímének nyilvántartásához, a közúti közlekedési nyilvántartáshoz és a központi
idegenrendészeti nyilvántartáshoz való hozzáférést. Az egyes nyilvántartásokat szabályozó
törvények határozzák meg részletesen az adathozzáférési jog tartalmát, az igényelhető adatok
pontos körét.
A jelenleg hatályos szabályozás alapján az igazságügyért felelős miniszter csak a bűnügyi
nyilvántartásokhoz fér hozzá. Figyelemmel azonban arra, hogy a terheltek személyi adatai, amelyek
a kegyelmi határozat kötelező elemei, a kegyelmi eljárás során változhatnak, illetve esetenként nem
megfelelően kerülnek feltüntetésre, ezek ellenőrzése a jogszabályoknak megfelelő határozat
91
kibocsátásához elengedhetetlen. Továbbá szükséges lehet a terhelttel történő közvetlen
kapcsolatfelvétel is, amelyhez a lakóhelyének ismerete szükséges.
A közúti közlekedési nyilvántartási rendszerből indokolt a vezetői engedélyek
nyilvántartásához való hozzáférés biztosítása, mivel a nyilvántartásból állapítható meg
egyértelműen a járművezetéstől eltiltás kezdő időpontja és letelte. A terhelt szabálysértési
előéletének ellenőrzése szintén szükséges a megalapozott döntés-előkészítés érdekében. A központi
idegenrendészeti nyilvántartáshoz való hozzáférés a kiutasítás végrehajtásával kapcsolatos
intézkedések megismerése miatt szükséges.
a 39—40. §-hoz
A Bv. tv. kodifikációs munkálatai során fontos célkitűzés volt, hogy egy tisztán végrehajtási
jogi kódex szülessen. Sor került ezért a büntető tárgyú jogszabályok felülvizsgálatára és az eddig
más törvényekben (így elsősorban Be.-ben) szereplő, végrehajtási kérdéseket rendező szabályoknak
a Bv. tv.-be építésére. Ennek következtében a párhuzamos szabályozást elkerülendő szükséges az
egyéb jogszabályok Bv. tv.-be átültetésre kerülő rendelkezéseit hatályon kívül helyezni.
a 41. §-hoz
A járművezetéstől eltiltás elengedésére vagy mérséklésére irányuló kegyelmi kérelem esetén a
vezetési jogosultság és az eltiltás adatai a legpontosabban az engedély-nyilvántartásból
ellenőrizhetők. A Javaslat ennek érdekében biztosítja a kegyelmi eljárás során a következő
adatokhoz való hozzáférést: a járművezető természetes személyazonosító adata, lakcíme, az
engedély típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára),
cseréjére és visszavonására vagy bevonására (leadására, elvételére, visszaadására) vonatkozó
adatok, az engedély hivatalos feljegyzések rovatába bejegyzett adatok, valamint a vezetési
jogosultság megszerzésének időpontjára és a megszerzett kategóriára vonatkozó adatok.
a 42., a 73-75., és a 91. §-hoz
A szakaszok technikai jellegű pontosításokat tartalmaznak a Bv. tv. fogalomhasználatával
való összhang megfeleltetése érdekében.
a 43. §-hoz
A kiutasítás végrehajtásával kapcsolatos intézkedések megismerése érdekében a Javaslat
biztosítja az igazságügyért felelős miniszter számára a kegyelmi eljárás során a következő
nyilvántartásokhoz való hozzáférést: a kiutasított vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya
alatt álló EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása, valamint a személyes szabadságukban
korlátozott EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása.
a 44. §-hoz
A kiutasítás végrehajtásával kapcsolatos intézkedések megismerése érdekében a Javaslat
biztosítja az igazságügyért felelős miniszter számára a kegyelmi eljárás során a következő
adatokhoz való hozzáférést: a Magyarország területének elhagyására kötelezett, a kijelölt helyen
tartózkodásra kötelezett, az idegenrendészeti kiutasítás, bírói kiutasítás, a beutazási és tartózkodási
tilalom, valamint idegenrendészeti őrizet hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár
természetes személyazonosító adatai, az elrendelő szerv megnevezése, az elrendelő határozat
száma; az intézkedés, kötelezés elrendelő határozat szerinti jogalapja, határideje vagy időtartama;
valamint a Magyarországon őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott vagy személyi szabadságában
92
bármely más módon korlátozott, továbbá a rendkívüli eseményekben (haláleset, súlyos sérüléssel
járó baleset stb.) érintett harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai, a
szálláshely címe, lakcíme; a büntetőeljárás adatai (a bűncselekmény törvényi minősítése és
megnevezése), az eljáró szerv megnevezése és ügyszáma; a rendkívüli esemény adatai, az eljáró
szerv megnevezése és ügyszáma.
a 45. §-hoz
A módosításra a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2007. évi II. törvény 106. § (lb) bekezdéssel történő kiegészítése miatt van szükség.
a 46. §-hoz
Ha a tagállamok a részükre megküldött elítélések adatai alapján megállapítják, hogy az
érintett személy személyazonosító adatai (a saját nyilvántartásában kezelt adatok alapján) nem
helyesek, a pontos személyazonosító adatokat megküldik az elítélést továbbító tagállam részére. Az
így megküldött adatokat a magyar bűnügyi nyilvántartó szerv átvezeti a tagállami
nyilvántartásában. A külföldi tagállam állampolgárai nem minden esetben tartoznak a személyiadat-
és lakcímnyilvántartás hatálya alá. Esetükben adataikat a magyar bűnügyi nyilvántartó szerv
kizárólag a magyar bíróságok mint adatközlő szervek által közölt adatok alapján tartotta nyilván.
a 47. §-hoz
A Bnytv. 6. §-át érintő módosítás egyértelművé teszi, hogy a büntetés-végrehajtási intézet (a
továbbiakban: bv. intézet) által a befogadáskor rögzített arcképmást az azt végrehajtó bv. intézetnek
kell megküldenie a bűnügyi nyilvántartó szerv részére.
a 48., 54., 55. §-hoz, a 72. § 3., 5., 12. és 16. pontjához és a 73. § 1., 3-4.és 6. pontjához
Bár a bűnügyi nyilvántartások egymással össze nem kapcsolhatóak, a kényszerintézkedés
hatálya alatt állók nyilvántartása és a büntetőeljárás hatálya alatt álló személyek nyilvántartás nem
választható el teljesen egymástól, hiszen akiknek az adatai a kényszerintézkedés hatálya alatt állók
nyilvántartásában megtalálható, annak az adatai a büntetőeljárás hatálya alatt álló személyek
nyilvántartásában is megtalálhatók, hiszen kényszerintézkedés nem alkalmazható azzal szemben,
aki nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.
Ebből következően nem szükséges fenntartani a bűnügyi nyilvántartásnak a
kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartását elkülönült nyilvántartásként.
a 49. és az 52. §-hoz, valamint a 72. § 2. pontjához
A módosítás egyértelművé teszi, hogy mely adatköröket kell a bv. intézetnek a bűnügyi
nyilvántartó felé közölnie.
az 50. és 53. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy mely adatköröket kell a bíróságnak a bűnügyi
nyilvántartó felé közölnie.
az 51. §-hoz, a 72. §18. pontjához, és a 73. § 2. pontjához
A módosítás egyértelművé teszi, hogy amikor a bíróság a bűnösség megállapítása mellett a
büntetés kiszabását mellőzi és elkobzást, vagyonelkobzást vagy elektronikus adat végleges
93
hozzáférhetetlenné tételét alkalmaz, akkor az ezen intézkedésekre vonatkozó adatokat is közölnie
kell a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
Ezzel egyidejűleg elvégzi az ehhez kapcsolódó hivatkozások pontosítását.
az 56. §-hoz és a 72. § 4. pontjához
A Bnytv. 30/C. § újonnan megállapított pontjai egyértelműen rögzítik, hogy a külföldre
utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása milyen adatokat tartalmazzon. Ezek az adatok
elsősorban az elrendelt kényszerintézkedés, korlátozás tényére, időtartamára, meghosszabbítására,
esetleges megszűnésére vagy megszüntetésére vonatkoznak és a segítségükkel pontosan
nyilvántartható, hogy e kényszerintézkedések, korlátozások meddig tarthatnak. Ilyen módon
biztosítható az, hogy a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állókra vonatkozó adatok
mindenképpen szerepeljenek a nyilvántartásban, de csak addig, amíg e korlátozások tartanak.
az 57. §-hoz és a 72. § 6. és 7. pontjához
A módosítás a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az átadási
letartóztatás vagy az ideiglenes átadási letartóztatás esetében megteremti a Nemzetközi Bűnügyi
Együttműködési Központ adatközlési kötelezettségét a bűnügyi nyilvántartó szerv felé.
az 58. §-hoz
A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy névmódosítás esetében annak eredménye a
tagállami ítéletek nyilvántartásban is megjelenjen, ezért a tagállami ítéletek nyilvántartásban
megtalálható, de a személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartásában nem szereplő, de
névváltoztatással érintett személyek adatai is összehasonlításra és szükség szerint módosításra
kerüljenek az értesítésben megküldött adatoknak megfelelően.
az 59. §-hoz és a 72. § 13-15. pontjához
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény 2014. január 1-jei módosítása, valamint az egyes rendészeti feladatokat
ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést
biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: rendészeti tv.) 2013. január
1-jei hatálybalépése miatt módosítani szükséges a rendőrség hatósági ellenőrzés keretében történő
adathozzáférésének lehetőségét a Bnytv.-ben, mivel az ellenőrzés alá tartozó tevékenységek közül
hiányzik az azóta külön nevesített, a vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenység. A
rendészeti tv. alapján ellenőrizendő rendészeti feladatokat ellátó személyek tekintetében pedig még
egyáltalán nem szerepel közvetlen adathozzáférési lehetőség a Bnytv.-ben, ezért ezt meg kell
teremteni, valamint a rendészeti tv. alapján a személy- és vagyonvédelmi tevékenység esetén a
büntetőeljárásra vonatkozó adatok már nem vizsgálandóak.
A 68. § (2) bekezdés d) pontja határozza meg azon adatkört, amely a rendőrség számára a
személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység ellenőrzése során a
közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából jogosult átvenni.
Ebből az adatkörből hiányzik az adott személyre vonatkozóan bekövetkezett mentesítés
időpontja, amely azonban szükséges ahhoz, hogy az egyes szakági törvényekben meghatározott és
az adott eljárásban vizsgálandó feltétel fennállását.
94
A vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenység, a magánnyomozói tevékenység, a
személy- és vagyonvédelmi tevékenység, a fegyveres biztonsági őr tevékenység, a rendészeti
feladatokat ellátó személyek, valamint a nukleáris létesítmény és kapcsolódó tevékenységek
hatósági ellenőrzése során a rendőrség számára szükséges azon információ is, hogy adott személy a
bűncselekményét bűnszervezet tagjaként követte-e el. A módosítás megteremti a rendőrség
számára ezen adatok közvetlen hozzáféréssel történő átvételének a lehetőségét.
a 60-61. §-hoz és az 73. § 5. pontjához
A módosítás megteremti az elektronikus úton előterjeszthető adatigénylés lehetőségét,
valamint elvégzi az ehhez kapcsolódó szövegpontosításokat.
a 62. §-hoz
A módosítás megteremti a bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak
nyilvántartását. Ezzel kapcsolatban azt is szabályozza, hogy az adatokat ebben a nyilvántartásban
mennyi ideig kell megőrizni, valamint azt is, hogy ebből a nyilvántartásból ki és milyen célból
igényelhet adatokat.
a 63. §-hoz
A személyes megjelenéssel előterjesztett hatósági erkölcsi bizonyítvány iránti kérelmekkel
kapcsolatos ügyintézés 2013. október 1-jétől még inkább ügyfélbarátabbá vált, amelynek egyik
eredménye, hogy a kérelmüket személyesen előterjesztő ügyfelek a kérelmet szóban terjesztik elő,
és az ügyfélszolgálaton az ügyintéző az előadottak alapján állítja elő a kérelmet, amelyet aztán az
ügyfél aláír. Innentől kezdve minden további lépés megegyezik a korábbi, illetve az egyéb úton
előterjesztett kérelmek kezelésével. Ennek jogszabályi alapját teremti meg a módosítás.
Ezzel egyidejűleg a módosítás a visszaélések elkerülések érdekében kizárja a meghatalmazott
útján történő eljárás lehetőségét.
a 64. §-hoz
A módosítás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény 34. § (2a) bekezdése szerinti jogszabályi lehetőséget teremti meg ahhoz, hogy a
hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítsa iránti eljárásban a kérelmező az elektronikus azonosítását
követően, az információ megőrzését biztosító módon történő rögzítés mellett a kérelmét telefonon is
elő tudja terjeszteni.
a 65. §-hoz
A módosítás a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban megteremti annak a
lehetőségét, hogy a hatóság 15 napos határidő tűzésével hívja fel a kérelmezőt a hiány pótlására.
a 66. §-hoz
A módosítás megteremti a jogszabályi alapját annak, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv az
Európai Unió más tagállama kijelölt központi hatóságának kérelmére ne csak formanyomtatványon,
hanem elektronikus úton is továbbíthasson adatokat.
a 67-71. §-hoz és a 72. § 10-11., 17. és 20-24. pontjához
95
A Bnytv. 85. és 86. §-a tartalmazza a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés
elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június
23-i, 2008/615/IB tanácsi határozat (a továbbiakban: Prümi Határozat) és az ennek végrehajtásáról
szóló 2008/616/IB tanácsi határozat szerinti, illetve a Magyar Köztársaság Kormánya és az
Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való
küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásáról szóló, a 2008. évi LXVI. törvénnyel
kihirdetett Megállapodáson (a továbbiakban: Megállapodás) alapuló, automatikus találati
adathozzáférésen keresztül megvalósuló információcsere legfontosabb szabályait. A közelmúltban
igényként merült fel, hogy az ennek keretében megvalósuló információcsere hatékonnyá tétele
érdekében szükséges a magyar jogalkalmazó szervek eljárását szabályozó további részletszabályok
megalkotása. Ennek érdekében született az egyes európai uniós jogi aktusokban rögzített bűnügyi,
illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere részletes szabályairól
szóló 113/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet. Ennek megalkotása során azonban világossá vált, hogy az
automatikus találati adathozzáférést követő eljárás alapvető kérdéseit is törvényi szinten kell
szabályozni. Erre tekintettel a módosítás részletesen szabályozza a két említett nemzetközi
együttműködési forma esetében a találati adathozzáférést követő adattovábbítási, adatigénylési
lépéseket. Csak így érhető el ugyanis, hogy az adatvédelmi követelményekkel teljes mértékben
összhangban lévő, egyúttal a jogalkalmazó szervek kiszámítható eljárását is biztosító szabályozás
érvényesüljön ezen együttműködési formák esetében.
A módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési
Központon (NEBEK) milyen esetekben, milyen módon működhet közre az információcserében.
A Prümi Határozat 3. cikkében, illetve 9. cikkében foglalt együttműködési célok alapján,
illetve arra tekintettel, hogy a Bnytv. 85. § (4) bekezdése alapján a hazai szervek csak a bűnügyi
nyilvántartásba felvett biometrikus adatok esetében kérhetik a tagállami nyilvántartásokkal való
összehasonlítást, ezért a rendőrség terrorizmust elhárító szerve - mivel kizárólag bűnfelderítési
feladata van - nem kezdeményezhet automatikus találati hozzáférés útján történő összehasonlítást.
Erre tekintettel a módosítás pontosítja azon magyar szervek körét, amelyek az automatikus találati
összehasonlítást kezdeményezhetik.
a 72. § 1., 8-9., 19. és 25-28. pontjához
A módosítás a Bnytv.-t érintő más módosítás kapcsán felmerült szövegpontosítást
tartalmazza.
a 76. §-hoz
A szabálysértési elzárás egyik feltételéhez, a terhesség tényéhez kapcsolódóan indokolt annak
megállapítása, hogy a várandósság mely szakaszától kezdve nincs helye elzárásnak. Ezért a Bv. tv.
és az egészségügyről szóló törvény szabályaihoz igazodóan 12 hétre szükséges módosítani a Szabs.
tv. e tárgyú rendelkezését, így ugyanis az azonos tárgyhoz tartozó szabályozási környezet
átláthatóbbá válik. E rendelkezés koherens szabályt teremt a terhesség szabadságelvonás esetén
történő értékelésében, ráadásul ez a korábbi 4 hónapnál jelentősen kedvezőbb szabály a terhes nők
számára.
a 77. §-hoz
A Bv. tv. szabályozza az őrizet és az előzetes letartóztatás egyes végrehajtási kérdéseit. A
szabálysértési őrizet végrehajtására azonban a törvény hatálya nem terjed ki, ugyanakkor ezen
őrizet vonatkozásában is szükséges megteremteni végrehajtásának garanciális, törvényi szintű
szabályait. A szabálysértési őrizet vonatkozásában a Bv. tv. és a Szabs. tv. szabályai egyaránt
irányadóak.
96
Külön törvényi szinten meg kell állapítani a szabálysértési őrizet végrehajtásának
részletszabályait is, különösen, hogy az eljárás alá vont személy mikor szabadulhat a szabálysértési
őrizetből, továbbá, hogy kiket kell értesíteni a szabadulás tényéről.
Emellett a 2012/13/EU irányelv előírásainak megfelelően a fogva lévő eljárás alá vont
személy (őrizetbe vett személy) esetében biztosítani kell az egyes, kifejezetten eljárási jogokat
érintő hatósági tájékoztatás megfelelő garanciáit. A fogvatartással összefüggő tájékoztatási
kötelezettség részleteit külön rendelet - a rendőrségi fogdák rendjéről szóló BM rendelet - fogja
tartalmazni.
a 78. §-hoz
Az eljárás során őrizetbe vett személyek esetében az őrizet beszámítását követően fennmaradt
rövid tartamú - két napot meg nem haladó - szabálysértési elzárás végrehajtását célszerű a
büntetés-végrehajtási intézetek helyett a rendőrségi fogdákban foganatosítani. Ezzel egyszerűbbé,
költséghatékonyabbá válik ezen elzárás büntetések végrehajtása, a bv. intézetbe kíséréssel járó
feladatok a rendőrségnél megszűnnek, valamint a bv. intézetek túlzsúfoltsága csökkenthető. Az
elkövetőt pedig nem kell kizárólag a befogadási és szabadítási adminisztratív eljárások miatt
kifejezetten rövid időre beszállítani a bv. intézetbe, hanem a korábbi szabályozáshoz hasonlóan a
rendőrségi fogdán tölti ki a fennmaradó elzárás büntetését.
a 79. §-hoz
A két napot meg nem haladó egyes elzárás büntetések végrehajtásának a rendőrségi fogdára
történő áthelyezése miatt meg kell teremteni az előkészítő eljárást lefolytató rendőrség számára
annak kötelezettségét, hogy a szabálysértést elkövetettek nyilvántartásában - a bv. intézet helyett -
rögzítse az elzárás végrehajtásával kapcsolatos releváns adatokat. Ebben az esetben ezek az adatok
ugyanis nem jutnak a bv. intézet tudomására.
a 80. §-hoz
A terhelt szabálysértési előéletének ellenőrzése a kegyelmi eljárás során a megalapozott
döntés-előkészítés érdekében indokolt. A tervezet ennek érdekében biztosítja a kegyelmi eljárás
során a szabálysértési nyilvántartási rendszerhez való hozzáférést.
a 81. §-hoz
Jogharmonizációs megfelelést deklaráló rendelkezés.
a 82. §-hoz
A szabálysértési elzárást végrehajtó büntetés-végrehajtási intézetek kijelölését érintő
felhatalmazást a Bv. tv. 434. § (3) bekezdés b) pontja már - a felhatalmazás címzettjének eltérő
megjelölésével - tartalmazza, ezért szükséges a Szabs. tv.-ben szereplő felhatalmazó rendelkezés
hatályon kívül helyezése. Ugyanígy a duplikáció elkerülését szolgálja a 250. § (2) bekezdés e)
pontjának hatályon kívül helyezése, figyelemmel arra, hogy e rendelkezést a Bv. tv. 434. § (3)
bekezdés c) pontja is tartalmazza.
a 83. §-hoz
97
Az erőszakos többszörös visszaesők esetében a halmazati büntetés kiszabására vonatkozó
egyértelmű rendelkezés hiánya miatt csak a Btk. 90. § (2) bekezdése, 89. § (1) bekezdésének
második mondata, valamint a 81. § (3) bekezdése együttes alkalmazásával lehet több értelmezésre
alkalmat adó módon kikövetkeztetni arra, hogy az erőszakos többszörös visszaesővel szemben
hogyan kell a halmazati büntetést kiszabni. Az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében a
Javaslat a Btk. 90. § (2) bekezdésének kiegészítésével egyértelművé teszi, hogy halmazati büntetés
esetén a 81. § (3) bekezdése szerinti büntetési tételt, tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (l)-(2)
bekezdése szerinti büntetési tételt kell a kétszeresére emelni. A bekezdés új szövegéből az is
világossá válik, hogy a kötelező életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására csak akkor kerülhet
sor, ha a bekezdés első mondata alapján a kétszeresére emelt büntetési tétel haladja meg a húsz évet,
azaz a halmazati büntetés kiszabása miatti további emelés nem eredményezheti a kötelező
életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását.
a 84. §-hoz
A Btk. - az 1978. évi IV. törvény rendelkezéseitől eltérően - a feltételes szabadságra bocsátás
legkorábbi időpontját nem a szabadságvesztés végrehajtási fokozatához kapcsolódóan, hanem az
elítélt büntetőjogi előéletétől függően határozza meg. Az összbüntetésnél azonban - hasonlóan az
1978. évi törvény érintett rendelkezéséhez - kizárólag a különböző végrehajtási fokozatok
találkozására vonatkozóan tartalmaz a Btk. 95. §-a rendelkezést, miszerint ilyen esetben a
legszigorúbbat kell meghatározni. Ez a rendelkezés az 1978. évi IV. törvényben elegendő volt
tekintettel arra, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a végrehajtási
fokozathoz igazodott. A Btk.-ban azonban szükség van a 3/2002. számú büntető jogegységi
határozat szerint kialakult jogalkalmazói gyakorlatnak megfelelően egy hasonló rendelkezésre arra
az esetre, ha olyan szabadságvesztéseket kell összbüntetésbe foglalni, amelyek esetében a feltételes
szabadságra bocsátás lehetséges legkorábbi időpontját a törvény különbözőképpen határozza meg.
Ezt teremti meg a Btk. 95. §-át egy új (3) bekezdéssel kiegészítő rendelkezés.
a 85. §-hoz
A Btk. 97. § (2) bekezdése szerint az elítélttel szemben hátrányos jogkövetkezmény nem
állapítható meg azon időpont után, amikor a vele szemben kiszabott büntetésre és az alkalmazott
intézkedésre vonatkozó adatok a közhiteles hatósági nyilvántartásból kikerültek. Ugyanakkor a Btk.
különböző visszaesőkre vonatkozó fogalom-meghatározása a korábban szándékos bűncselekmény
miatt kiszabott szabadságvesztés kitöltésétől, vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a
következő bűncselekmény elkövetéséig eltelt idő alapján határozza meg a különböző visszaesőket.
A Be. 178/A. § (2) bekezdése kötelezően előíija a nyomozó hatóságnak, ügyészségnek, hogy a
bűncselekménnyel megalapozottan gyanúsítható személyről többek között a bűnügyi nyilvántartás
adatait szerezze be. Előfordulhat olyan eset, hogy a gyanúsításkor beszerzett bűnügyi nyilvántartási
adatok alapján a terhelt visszaesése megállapítható lenne, de az ítélet meghozatala előtt lekért
adatok szerint már az az elítélés, amely a visszaesés valamely formáját megalapozná, kikerült a
nyilvántartásból. Tekintettel arra, hogy a különböző visszaesés megállapíthatósága szempontjából
az elkövetésig eltelt idő számít, a bűnügyi nyilvántartásból az elkövetéshez képest a legközelebbi
időpontban pedig a Be. 178/A. § (2) bekezdése szerint beszerzett adatok vannak, így indokolt a Btk.
97. § (2) bekezdésének olyan módosítása, amely ezekre az esetekre vonatkozóan a hátrányos
jogkövetkezmények megállapítását az így beszerzett adatok alapján is lehetővé teszik.
a 86. §-hoz
A 2013/40/EU irányelv 9. cikke meghatározza a szankciók minimumszintjét, amelyeket a
tagállamoknak az irányelvben nevesített bűncselekményekre vonatkozóan elő kell írniuk. Az
2013/40/EU irányelv 9. cikk (4) bekezdése az információs rendszert vagy adatot érintő jogellenes
98
beavatkozás bűncselekmények - amelyek a jelenleg hatályos Btk. 423. § (1) bekezdés b) és c)
pontjában szereplő bűncselekményeket fedik le - bűnszervezetben történő elkövetése esetére
legalább öt évig terjedő szabadságvesztés büntetést határoz meg. A Btk. az említett
bűncselekményeket jelenleg csak két évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.
Amennyiben e bűncselekmények elkövetésére bűnszervezetben kerülne sor, a Btk. 91. §-ában, a
bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések alapján is - figyelemmel arra, hogy
ilyen esetben a büntetési tétel felső határa kétszeresére emelkedik - csak négy évig terjedő
szabadságvesztést lehetne kiszabni, ami nem felel meg az irányelvnek. Erre tekintettel indokolt a
két bűncselekmény esetén a büntetési tétel felemelése három évig terjedő szabadságvesztésre.
a 87. §-hoz
A 2013/40/EU irányelv átültetési határideje 2015. szeptember 4-én jár le. Tekintettel arra,
hogy a Btk. a jelenlegi módosításokkal együtt meg fog felelni a 2013/40/EU irányelv
rendelkezéseinek, indokoltnak tűnik, hogy a teljes megfelelés érdekében a Btk. jogharmonizációs
záradéka is egyértelműen utaljon a 2013/40/EU irányelvre. A módosítás arra irányul, hogy a Btk. a
korábbi kerethatározat helyett a jogharmonizációs záradékban a 2013/40/EU irányelv szabályainak
való megfelelést jelölje.
a 88. §-hoz
A 2013/40/EU irányelv 7. cikke rendelkezik arról, hogy a 3-6. cikkben említett
bűncselekmények (információs rendszerekhez való jogellenes hozzáférés, rendszert vagy adatot
érintő jogellenes beavatkozás, illetve jogellenes adatszerzés) elkövetése céljából felhasznált
eszközökkel összefüggő egyes magatartásokat bűncselekménynek kell tekinteni. Az e cikknek
megfelelő Btk. 424. § (1) bekezdése azonban jelenleg nem hivatkozik a Btk. 422. § (1) bekezdés d)
pontjában szereplő - az irányelv szerinti jogellenes adatszerzésnek megfelelő - titkos adatszerzés
bűncselekményére, amelynek során az elkövető az elektronikus hírközlő hálózat - ideértve az
információs rendszert is - útján a másnak továbbított vagy azon tárolt adatot kifürkészi, és az
észlelteket technikai eszközzel rögzíti. Az irányelvnek való maradéktalan megfelelés érdekében
szükséges a hivatkozás pontosítása a Btk. 424. § (1) bekezdés felvezető mondatában.
a 89. §-hoz
A 89. § az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi
CLXXX. törvény (a továbbiakban: EU tv.) rendelkezéseit módosítja.
a 163/A. §-hoz:
A § értelmező rendelkezéseket tartalmaz a normaszövegben szereplő „védett személy”, a
„veszélyeztető személy” és a „harmadik tagállam” fogalma kapcsán. A védett személy az európai
védelmi határozat középpontjában álló személy, akinek érdekében és kérelmére az európai védelmi
határozat kibocsátásra kerül. A veszélyeztető személy az európai védelmi határozatban megjelölt
azon személy (tulajdonképpen a kibocsátó tagállambeli terhelt), akivel szemben a tagállami hatóság
kötelezettséget vagy tilalmat fogalmaz meg. A harmadik tagállam definiálása azért vált
szükségessé, hogy azt egyértelműen meg lehessen különböztetni a védett személy által lakóhelyként
vagy tartózkodási helyként megjelölt azon tagállamtól, amelyben az európai védelmi határozatot
végrehajtják (végrehajtó tagállam). A védelmi intézkedést (vagyis a távoltartást, illetve a
magatartási szabályt) magában foglaló határozat egyik oldalán ugyanis a védett személy, a másik
oldalán azonban a veszélyeztető személy (terhelt) helyezkedik el. Ha a védett személy kíván másik
tagállamban lakni vagy tartózkodni a végrehajtás során, akkor az ő védelme a továbbiakban az
99
európai védelmi határozattal biztosítható. A veszélyeztető személy (terhelt) oldalán ugyancsak
lehetséges a távoltartásról hozott, illetve a magatartási szabályokat előíró határozat másik
tagállamban történő végrehajtása a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti,
az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő
alkalmazásáról szóló 2009/829/IB tanácsi kerethatározat, illetve a kölcsönös elismerés elvének az
ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra való, a próbaidő alatti magatartási szabályok és
alternatív szankciók felügyelete céljából történő alkalmazásáról szóló 2008/947/IB tanácsi
kerethatározat alapján. Az előbbi kerethatározat átültetett szabályai az EU tv. V. Fejezetében, míg
az utóbbié a IX. Fejezetben találhatók. Mivel az európai védelmi határozat végrehajtása kapcsán az
EU tv. V. és IX. Fejezetében foglalt szabályok is adott esetben figyelembe jöhetnek, ezért a XI.
Fejezet alkalmazásában az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállamot indokolt
egyértelműen megkülönböztetni attól a tagállamtól, amelyben a távoltartásról hozott vagy a
magatartási szabályokat előíró határozat végrehajtása a terhelt (veszélyeztető személy) és nem a
védett személy érdekében történik. Ez a tagállam így a harmadik tagállam elnevezést kapta.
a 163/B.-163/C. §-hoz:
Európai védelmi határozat akkor bocsátható ki, ha a kibocsátó tagállami hatóság a 163/B. §
(2)	bekezdésében foglalt tilalmat vagy szabályozást írt elő az európai védelmi határozat
kibocsátásának alapjául szolgáló határozatában. A felsorolt tilalmakat vagy szabályozást
Magyarország végrehajtó tagállamként akkor tudja érvényre juttatni, ha azok távoltartásról hozott
vagy pártfogó felügyelet keretében magatartási szabályokat előíró határozathoz kötődnek. A Btk.
69. §-a értelmében pártfogó felügyelet rendelhető el a vádemelés elhalasztásának tartamára, a
feltételes szabadság tartamára, a próbára bocsátás próbaidejére, a jóvátételi munka előírása mellett,
valamint a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére. Az ezek mellett elrendelt pártfogó
felügyelet keretében előírt magatartási szabályokat Magyarország tehát végre tudja hajtani. Ami a
vádemelés elhalasztását, illetve az annak tartamára elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt
magatartási szabályokat illeti, ebben az esetben az európai védelmi határozat elismeréséről és
végrehajtásáról az ügyész dönt.
Az európai védelmi határozat elismerésének és végrehajtásának feltétele, hogy a kibocsátó
tagállami hatóság a törvény mellékletében szereplő formanyomtatványt kitöltse (ez tulajdonképpen
az európai védelmi határozat) és azt magyar nyelven a bíróságnak vagy az ügyésznek megküldje. A
tagállami hatóságok közötti kapcsolattartásra a közvetlenség elve vonatkozik. Az elismerés és a
végrehajtás további feltétele, hogy a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye
Magyarországon legyen, vagy a védett személy Magyarországon kívánjon lakni vagy tartózkodni.
Az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról a védett személy lakóhelye
vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten
a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik; vádemelés elhalasztása esetén a védett személy
lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság
mellett működő ügyész, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő ügyész. Az
irányelv az európai védelmi határozat másik tagállamba történő továbbítását azonban akkor is
lehetővé teszi, ha a másik tagállamban a védett személynek még nincsen lakó- vagy tartózkodási
helye, de egyértelműen kifejezi, hogy a másik tagállamban kíván lakni vagy tartózkodni. Ekkor,
vagyis lakó- vagy tartózkodási hely hiányában az európai védelmi határozat elismeréséről és
végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság, illetve a Budai Központi Kerületi Bíróság
mellett működő ügyész dönt.
Az irányelv értelmében a védett személy a kibocsátó állam illetékes hatóságához vagy a
végrehajtó állam illetékes hatóságához nyújthatja be az európai védelmi határozat kibocsátására
vonatkozó kérelmét. A döntés tehát a védett személy kezében van. Erre tekintettel szükséges annak
100
szabályozása, ha a védett személy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmét
Magyarországon (tehát a végrehajtó tagállamban) nyújtja be. Ilyenkor a magyar bíróság vagy az
ügyész köteles azt haladéktalanul továbbítani a tagállami hatósághoz, amely aztán dönt az európai
védelmi határozat kibocsátásáról.
a 163/D. §-hoz:
A 163/D. § az európai védelmi határozat elismerésével és végrehajtásával kapcsolatos
döntésről szóló szabályokat fogalmazza meg. A bíróságnak vagy az ügyésznek az európai védelmi
határozat kézhezvétele után haladéktalanul döntenie kell az európai védelmi határozat elismeréséről
és végrehajtásáról vagy annak megtagadásáról, miközben figyelembe veszi az eset egyedi
körülményeit, az ügy sürgősségét, a védett személy Magyarországra történő érkezésének várható
időpontját, valamint a védett személyt érintő kockázat mértékét. Ha az elismerésről vagy a
megtagadásról a döntés haladéktalanul nem hozható meg, a bíróság vagy az ügyész a késedelem
okainak megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és megjelöli azt
az időtartamot, amely a döntéshez szükséges.
A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról
indokolt határozatot hoz, amelyről a veszélyeztető személyt, a védett személyt és a tagállami
hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. A bíróság vagy az ügyész határozatában tájékoztatást nyújt
arról is, hogy a magyar jog szerint a távoltartás szabályainak, illetve a magatartási szabályoknak a
megszegése milyen következményeket vonhat maga után. A határozat ellen jogorvoslatnak helye
nincs.
Az irányelv előírja, hogy a védett személy lakcíme és egyéb elérhetőségi adatai nem hozhatók
a veszélyeztető személy tudomására, kivéve azokat az adatokat, amelyek a védelmi intézkedés
végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek (pl. annak érdekében, hogy a veszélyeztető
személyt eltiltsuk a védett személy lakóhelyétől, a veszélyeztető személynek tudnia kell, hogy
melyik városrészt, melyik utcát stb. kerülje el). Erre tekintettel írja elő a § (4) bekezdése, hogy a
védett személy - bizonyos kivételekkel - kérheti személyi adatainak zártan kezelését, amelynek
alapja a Be. 96. §-a.
a 163/E. §-hoz:
A 163/E. § tartalmazza azokat a megtagadási okokat, amelyek alapján a bíróságnak, illetve az
ügyésznek lehetősége van az európai védelmi határozat elismerésének és végrehajtásának
megtagadására. A felsorolt megtagadási okok szorosan követik az irányelv 10. cikkében foglalt
okokat. A törvény előírja azt is, hogy az európai védelmi határozat elismerésének és
végrehajtásának megtagadásáról a bíróság vagy az ügyész indokolt határozatot hoz, amelyet a
tagállami hatóság és a védett személy részére haladéktalanul megküld. A megtagadó határozat ellen
jogorvoslatnak helye nincs.
a 163/F. §-hoz
A 163/F. § azt szabályozza, hogy a bíróságnak, illetve az ügyésznek hogyan kell elismernie az
európai védelmi határozatban foglalt védelmi intézkedést. Eszerint a bíróság határozatában
távoltartást rendel el vagy a feltételes szabadság tartamára, a próbára bocsátás próbaidejére, a
jóvátételi munka előírása mellett, valamint a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére előírt
pártfogó felügyelet keretében ír elő magatartási szabályokat. Az ügyész pedig a vádemelés
elhalasztásának tartamára elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt határoz
meg. A bíróság, illetve az ügyész úgy állapítja meg a távoltartást vagy a magatartási szabályokat,
101
hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a távoltartásnak vagy magatartási
szabálynak, amelyet a tagállami határozat tartalmaz (adaptáció).
A törvény azokat az eseteket is rendezi, amikor a tagállami hatóság úgy függesztette fel a
szabadságvesztés végrehajtását, úgy rendelt el próbára bocsátást, a szabadságvesztésre ítéltet úgy
bocsátotta feltételes szabadságra, úgy rendelte el a jóvátételi jellegű munka elvégzését, illetve a
vádemelést úgy halasztotta el, hogy annak a Btk., illetve a Be. szerint nincs helye. A törvény arra is
tartalmaz szabályozást, ha a távoltartás vagy a magatartási szabály európai védelmi határozatban
megjelölt időtartama meghaladja vagy éppen nem éri el a Be. vagy a Btk. szerint megállapítható
leghosszabb vagy legrövidebb időtartamot.
a 163/G. §-hoz
A 163/G. § az európai védelmi határozat végrehajtásának és megsértésének szabályait
tartalmazza. E szerint az európai védelmi határozatban foglalt távoltartást vagy magatartási szabályt
a bíróság vagy az ügyész bizonyos kivételekkel a magyar jog szerint hajtja végre.
Ilyen kivételt jelent az az eset, ha az ügyész a vádemelés elhalasztásának tartamára elrendelt
pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt határozott meg, és a magatartási
szabályokat a veszélyeztető személy súlyosan megszegte. Ilyenkor ugyanis vádemelés lenne
indokolt, amelynek azonban - mivel Magyarországon nincs folyamatban büntetőeljárás - nincs
helye. Ilyenkor az ügyész egyetlen eszköze a tagállami hatóság haladéktalan tájékoztatása. A másik
kivétel az az eset, ha a bíróság távoltartást rendelt el, és a veszélyeztető személy a távoltartás
szabályait szándékosan megszegte, és ezt utólag nem menti ki. A bíróság ebben az esetben ugyan a
veszélyeztető személyt rendbírsággal sújthatja, de előzetes letartóztatását nem rendelheti el, hiszen
Magyarországon büntetőeljárás nincs folyamatban. A távoltartás szabályainak megszegéséről a
bíróság a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatni köteles.
Ha a veszélyeztető személy Magyarország területén a határozatban foglalt rendelkezéseket
megszegi, erről, valamint az alkalmazott jogkövetkezményekről a bíróság, illetve az ügyész a
törvény mellékletében szereplő formanyomtatványon értesíti az európai védelmi határozatot
kibocsátó tagállami hatóságot.
Abban az esetben, ha az európai védelmi határozatban foglalt távoltartásról vagy magatartási
szabály előírásáról hozott határozat az EU. tv. V. fejezete szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő
tagállami határozatként vagy az EU tv. IX. fejezete szerinti alternatív szankciót kiszabó tagállami
határozatként továbbításra került egy harmadik tagállamnak (vö. a terhelt lakóhely vagy
tartózkodási helye szerinti tagállamnak), akkor ez a harmadik tagállam az, amelyik a saját területén
a veszélyeztető személlyel szemben a határozat végrehajtásáról gondoskodik. Abban az esetben, ha
a terhelt Magyarország területén a védelmi intézkedéseket és így az európai védelmi határozat
rendelkezéseit megszegi, erről, valamint az alkalmazott jogkövetkezményekről a bíróságnak
haladéktalanul értesítenie kell e harmadik tagállam illetékes hatóságát is.
a 163/H. §-hoz:
Ha a tagállami hatóság az európai védelmi határozatot módosítja (akár a 163/G. §-ban foglalt
tájékoztatás következtében, akár más miatt) és erről a bíróságot, illetve az ügyészt tájékoztatja, a
bíróságnak vagy az ügyésznek a következő lehetőségei vannak:
>	a határozatában foglalt távoltartást vagy magatartási szabályt úgy módosítja, hogy az a
lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a távoltartásnak vagy magatartási
szabálynak, amelyet a módosított európai védelmi határozat tartalmaz, vagy
102
>	a módosított európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását a 163/E. § (1) bekezdés
a)	vagy c) pontja alapján megtagadja.
a 163/1. §-hoz:
A 163/1. § az európai védelmi határozat végrehajtása megszüntetésének eseteit sorolja fel. A
rendelkezés értelmében az európai védelmi határozat végrehajtását a bíróság vagy az ügyész
haladéktalanul megszünteti, ha a tagállami hatóság az európai védelmi határozat visszavonásáról
küld értesítést; ha a védett személy a végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem
található, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy a védett személy
lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik; ha az elrendelt
távoltartás vagy előírt magatartási szabály magyar jog szerinti maximális időtartama letelt; ha a
módosított európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását a bíróság vagy az ügyész
megtagadja; valamint, ha az európai védelmi határozatban foglalt távoltartásról vagy magatartási
szabály előírásáról hozott határozat az EU tv. V. fejezete szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő
tagállami határozatként vagy az EU tv. IX. fejezete szerinti alternatív szankciót kiszabó tagállami
határozatként a terhelt személy kérelmére Magyarországnak továbbításra került.
Ez utóbbi esetben arról van szó, hogy Magyarországnak kellene végrehajtania az európai
védelmi határozatot és a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatot/alternatív szankciót
kiszabó tagállami határozatot is. Az előbbi végrehajtása a védett személy, az utóbbi végrehajtása a
veszélyeztető személy érdekében történne Magyarországon, arra tekintettel, hogy a védett
személynek és a veszélyeztető személynek is Magyarországon van a lakó- vagy tartózkodási helye,
illetve a végrehajtást Magyarországtól kérte. Ebben az esetben, mivel a védett személy és a
veszélyeztető személy ugyanannak a határozatnak a Magyarország általi végrehajtását kérte, az
irányelv rendelkezése szerint az európai védelmi határozat végrehajtását meg kell szüntetni.
A végrehajtás megszüntetéséről a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul értesíti a tagállami
hatóságot, a veszélyeztető és a védett személyt.
a 163/J. §-hoz:
A 163/J. § arról rendelkezik, hogy ha az európai védelmi határozat eredményes végrehajtása
érdekében szükséges, a bíróság vagy az ügyész és a tagállami hatóság, valamint adott esetben a
harmadik tagállam hatósága egyeztetést folytat egymással.
a 163/K. §-hoz
A 163/K. § szerint az európai védelmi határozat elismerése és végrehajtása során felmerülő
költségek bűnügyi költségnek minősülnek, amelyet a magyar állam visel.
a 163/L-163/M. §-hoz:
A 163/L.-163/S. §-ok a végrehajtás átadására vonatkozóan állapítanak meg szabályokat,
vagyis arra az esetre, amikor Magyarország az európai védelmi határozatot kibocsátó tagállam.
Az európai védelmi határozat alapjául szolgálhat
>	a bíróság által hozott, felfüggesztett szabadságvesztésről, próbára bocsátásról, feltételes
szabadságra bocsátásról, jóvátételi munkáról hozott határozat vagy az ügyész által
vádemelés elhalasztásáról szóló határozat, feltéve, hogy a próbaidőre, a feltételes szabadság
tartamára, a jóvátételi munka mellett, illetve a vádemelés elhalasztásának tartamára a
103
bíróság vagy az ügyész pártfogó felügyeletet rendelt el, és a törvényben felsorolt egy vagy
több magatartási szabályt állapított meg, vagy
>	a bíróság által elrendelt távoltartásról rendelkező határozat.
Abban az esetben, ha a magatartási szabállyal vagy a távoltartással védett személy másik
tagállamban kíván lakni vagy tartózkodni, illetve lakó- vagy tartózkodási helye másik tagállamban
van, akkor e magatartási szabályoknak vagy a távoltartásnak e másik tagállam által történő
elismerése és végrehajtása érdekében a bíróság vagy az ügyész a védett személy érdekében és
írásbeli kérelmére európai védelmi határozatot bocsáthat ki. Az európai védelmi határozat
kibocsátása kapcsán figyelembe kell venni, hogy a védett személy milyen időtartamban kíván a
másik tagállamban tartózkodni, illetve tekintettel kell lenni a védelem szükségességének mértékére
is.
A védett személyt írásban tájékoztatni kell arról a lehetőségről, hogy a szükséges feltételek
teljesülése esetén európai védelmi határozat kibocsátását kérheti. A védett személy az európai
védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmet választása szerint a kibocsátó állam vagy a végrehajtó
állam illetékes hatóságánál is benyújthatja. A kérelemről a bíróság, illetve az ügyész a kézhezvétel
után haladéktalanul dönt. Az európai védelmi határozat kibocsátása vagy a kérelem elutasítása
tárgyában indokolt határozatot kell hozni, és azt a védett személynek és képviselőjének, valamint a
terheltnek haladéktalanul meg kell küldeni. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
a 163/N. §-hoz:
A 163/N. § az európai védelmi határozat kibocsátására és továbbítására vonatkozóan
tartalmaz rendelkezéseket. Az európai védelmi határozatot a törvény melléklete szerinti
formanyomtatvány szerint kell kibocsátani, és azt le kell fordítani annak a tagállamnak a hivatalos
nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére vagy azon tagállam által megjelölt nyelvre, amelynek
területén a védett személy lakni vagy tartózkodni kíván, vagy amelynek területén lakóhelye vagy
tartózkodási helye van.
A lefordított európai védelmi határozatot a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
hatósága számára közvetlenül kell megküldeni, posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer
útján. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az európai
védelmi határozat elismerésére és végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel
és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat
kapcsolattartó pontjain vagy az Eurojust nemzeti tagján keresztül kell beszerezni.
a 163/0. §-hoz:
Az európai védelmi határozatról szóló irányelv értelmében a kibocsátó tagállam illetékes
hatósága kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az európai védelmi határozat alapjául szolgáló
távoltartásról hozott vagy magatartási szabályt előíró határozat (következésképpen pedig az európai
védelmi határozat) módosítására vagy visszavonására. Ezért a 163/0. § arról rendelkezik, hogy ha a
magyar szabályok szerint
a)	a távoltartás elrendelt időtartama letelt,
b)	a távoltartásról rendelkező határozat módosítása vagy a távoltartás megszüntetése indokolt,
c)	a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése szükséges,
d)	az előírt magatartási szabályok módosítása indokolt,
e)	a feltételes szabadság megszüntetése indokolt,
j) a próbára bocsátás megszüntetése és büntetés kiszabása indokolt,
g)	a felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani,
h)	jóvátételi munka előírása esetén büntetés kiszabása indokolt,
104
i)	a pártfogó felügyelet megszüntetése indokolt,
j) a pártfogó felügyelet tartama letelt, vagy
k) vádat kell emelni,
a bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozatot megfelelően módosítja vagy visszavonja,
és erről a tagállami hatóságot, a terheltet és a védett személyt haladéktalanul tájékoztatja.
a 163/P. §-hoz:
Ha a távoltartásról rendelkező határozatot vagy a magatartási szabályokat tartalmazó jogerős
ítéletet, illetve a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatot a bíróság vagy az ügyész másik
tagállamba továbbítja (ez lehet az a tagállam, amelyet a védett személy kérelmében megjelölt és
ahova az európai védelmi határozat továbbításra került, vagy attól eltérő harmadik tagállam is) erre
az esetre - ideértve a felügyeleti intézkedés, illetve a magatartási szabályok megsértését is - az EU
tv. V. és IX. Fejezetének szabályai alkalmazandók.
a 163/Q. §-hoz:
A 163/Q. § felsorolja azokat az eseteket, amikor a tagállami hatóság a végrehajtást
megszünteti, és a bíróság vagy az ügyész a végrehajtást a magyar szabályok szerint folytatja.
a 163/R. §-hoz:
A 163/R. § arról rendelkezik, hogy ha az európai védelmi határozat végrehajtása érdekében
elfogadott intézkedéseknek a tagállam nemzeti joga alapján megállapítható maximális
időtartamának lejárta előtt a tagállami hatóság tájékoztatást kér a bíróságtól vagy az ügyésztől, hogy
az európai védelmi határozatban előírt védelemre szükség van-e még, a bíróság vagy az ügyész a
választ haladéktalanul megküldi a tagállami hatóságnak.
a 163/S. §-hoz:
A 163/S. § arról rendelkezik, hogy ha az európai védelmi határozat eredményes végrehajtása
érdekében szükséges, a bíróság vagy az ügyész, a tagállami hatóság és adott esetben a harmadik
tagállam hatósága egyeztetést folytat egymással.
a 90. §-hoz
A módosítás átvezeti a kapcsolódó törvényen a kényszerintézkedés hatálya alatt állók
nyilvántartásának megszüntetéséből adódó módosításokat.
a 92. §-hoz
A Javaslat 2. §-a a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.
évi LXVI. törvény 24. § (1) bekezdését módosítja 2015. január 1-jei hatállyal. A nemzeti utasadat-
információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes
további törvények módosításáról szóló 2013. évi CXCVIII. törvény ugyanezt a bekezdést
módosítja, ugyanazon hatálybalépéssel, ezért indokolt arról rendelkezni, hogy ez utóbbi módosítás
nem lép hatályba.
az 93.§-hoz, a 112. §-hoz, a 118. §-hoz, a 130. §-hoz, a 137. § (2) bekezdéséhez, a 139. § (2)
bekezdéséhez, a 147. §-hoz, a 148-149. §-hoz, a 158. §-hoz, valamint a 161. § (7)-(9), (15), (17)-
(18), (25), és (26)-(27) bekezdéséhez
105
A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 06.) Korm. rendelet 25. §
(2)	bekezdése szerint a belügyminiszter megszervezi és irányítja a büntetés-végrehajtással
összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységet. A pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos
kormányzati feladatok ennek alapján megosztásra kerülnek az igazságügyért felelős miniszter és a
büntetés-végrehajtásért felelős miniszter között, egyidejűleg a pártfogó felügyelői tevékenység
eddig egységes szervezeti kerete átalakul.
A büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenység, illetve az ilyen
tevékenységet végző pártfogó felügyelők a büntetés-végrehajtás szervezetébe integrálódnak, ezáltal
biztosítva a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységi formák hatékony
ellátását.
A szervezeti átalakítás keretében azon pártfogó felügyelői tevékenységi körök kerültek a
belügyminiszter irányítása alá, amelyek a szabadságvesztés büntetést töltő elítéltekhez, illetve azok
szabadulása utáni reintegrációjához kapcsolódnak. Ennek alapján büntetés-végrehajtással
összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységnek minősül a feltételes szabadságra bocsátással
összefüggésben elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítésével, a feltételes szabadság
tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelettel, a szabadulást megelőző
börtönpártfogolással, valamint a szabadulást követő utógondozási tevékenység ellátásával
kapcsolatos feladatok.
Az egyes törvényeknek a belügyminiszter feladat- és hatáskörével összefüggő módosításáról
szóló 2014. évi XXX. törvényben módosításra kerültek a pártfogó felügyelői tevékenységgel
kapcsolatos, jelenleg hatályos törvényi szintű jogszabályok, mindenekelőtt a büntetések és az
intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet.
A Javaslat a 2015. január 1-jén hatályba lépő, Bv. tv. módosításával határozza meg a
büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységgel és az ilyen tevékenységet
végző pártfogó felügyelőkkel összefüggő sajátos szabályokat.
a 94. §-hoz
A módosítás célja az eljárás gyorsítása azzal, hogy az az előzetesen letartóztatott, illetve az
ideiglenes kényszergyógykezelt, aki a büntetőeljárásban már meghatalmazott védőt, ne legyen a
büntetés-végrehajtás során újabb meghatalmazás adására kötelezve.
A szakasz rendelkezik a költségmentességről, illetve szól a képviselet legfontosabb
szabályairól is.
a 95. §-hoz
A módosítás a 2012/13/EU irányelv előírásainak való megfelelés érdekében a tájékoztatásra
vonatkozó szabályokat kiegészíti az előzetesen letartóztatottra vonatkozó speciális
rendelkezésekkel.
a 96-97. §-hoz
A 2012/29/EU irányelv 6. cikk (5) bekezdése nem csak az elítéltek, hanem az előzetesen
letartóztatottak szabadulása vagy szökése esetén is biztosítani kívánja a sértett számára az értesítés
kérésének lehetőségét. A módosítás az irányelv e követelményének megfelelően egészíti ki a Bv. tv.
szövegét.
106
Célszerű, hogy az a hatóság tájékoztassa a sértettet, amelyik a kényszerintézkedést elrendeli
vagy a szabadságvesztés büntetést kiszabja. Ezt követve a bíróság (nyomozási bíró) számára írja elő
a Javaslat a sértett tájékoztatásának kötelezettségét.
a 98. §-hoz
A Bv. tv. a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést a büntetések
sorrendjében nem említi, ezért szükség volt azok sorrendben történő elhelyezésére is. A büntetőjogi
elzárás a közérdekű munkát és a pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztés azonos szinten
elhelyezése a sorrend megállapításánál szükségszerű a célszerűtlen megszakítás elkerülése
érdekében, így ezen büntetések az értesítőlap intézetbe érkezésének sorrendjében kerülnek
végrehajtásra.
a 99. §-hoz
A módosítás célja az aránytalanságok elkerülése. Azokban az esetekben ugyanis, amikor a kis
összegű követelés behajtása nagyobb költségekkel járna, mint maga a behajtandó összeg,
célszerűbb a tartozástól eltekinteni.
a 100. és 111. §-hoz
Az ismételt, azonos tartalmú kérelem elbírálásának mellőzése is a büntetés-végrehajtási bíró
eljárásának a része. Ez egy mérlegelést igénylő döntés, és mint ilyenről, tájékoztatni szükséges róla
a kérelmezőt is.
a 101. §-hoz
A Bv. tv. az iratmásolat kiadása ésszerű korlátjaként határozza meg a költségek viselését. E
rendelkezés a bv. intézet költségvetési érdekeinek védelme érdekében jelenik meg, lehetőséget adva
az elítéltek érdekében való kedvező eltérésre. A törvény az adatokhoz való hozzáférést a másolat
kérése mellett a feljegyzés készítésének lehetőségével is biztosítani kívánja.
A Javaslat kiegészíti azon adatok körét, amelyek megismerésére a kérelmező a törvény szerint
nem jogosult. A kiterjesztésre elsősorban a büntetés-végrehajtás biztonságágának megőrzése,
valamint az újonnan kiépülő rezsimrendszer hatékony működésének biztosítása érdekében kerül
sor.
a 102. §-hoz
A Javaslat a jogszabályi rendelkezés pontosítását szolgálja annak tartalmának megváltoztatása
nélkül. A köztársasági elnök ugyanis az, aki a Btk.-tól eltérően is meghatározhatja a büntetőjogi
következményeket kegyelem gyakorlása esetén (például a büntetés mérséklése esetén nem az
ítéletben kiszabott büntetéshez, hanem a kegyelem útján megállapított büntetéshez igazodóan
rendeli azt megállapítani).
a 103. §-hoz
A bv. csoport a módosítás értelmében egyfajta szűrő funkciót fog ellátni. E tevékenység
lényege, hogy a bv. csoport a közvetlenül hozzá megküldött értesítőlapokat ellenőrzi, és ha mindent
rendben talál, akkor továbbítja azokat a BVOP részére. Az ellenőrzés azt a célt szolgálja, hogy az
elítéltek behívását intéző BVOP hiánytalan és megfelelően kitöltött értesítőlapok alapján tudja
elvégezni a szükséges feladatokat. Az ítélet rendelkező részének megküldése az eljárás gyorsítását
szolgálja, mivel ily módon nem kell megvárni az ítélet írásba foglalását. Ez jelentős
107
időmegtakarítást eredményez, hiszen egy-egy ítélet írásba foglalása akár 30-60 napot is igénybe
vehet.
Az információáramlás mindkét irányba megfelelően kell, hogy működjön. A bv. csoport
folyamatba való beépítése ezt nagyban megkönnyíti. A jelenlegi szöveg ugyanakkor nem biztosítja
a BVOP részéről a visszacsatolás lehetőségét, ezért a módosítás révén szükség volt a 48. §
kiegészítésére.
a 104. §-hoz
Jelenleg folyamatban van a rendőrségi fogdák rendjéről szóló BM rendelet módosítása. A
Javaslatban szereplő rendelkezések valamennyi, a rendőrségi fogdán végrehajtható fogvatartás
tekintetében alkalmazandók. E fogva tartások vonatkozásában ezért meg kell teremteni a rendeleti
szintű szabályozás törvényi alapjait.
a 105-106. §-hoz
A felsorolt eseteken a nő szülés után egészségi állapotának vizsgálata szükségesnek tekinthető
figyelemmel arra, hogy ezen események az anya fizikai és pszichikai állapotát is komolyabban
érinthetik.
a 107. §-hoz
A szabadságvesztéshez és az elzáráshoz hasonlóan a közérdekű munka végrehajtása
tekintetében is indokolt meghatározni a szabályokat gyermek születése esetén.
a 108. §-hoz
A Javaslat az igazságügyért felelős miniszter megkeresési jogát és nyilvántartásokhoz való
hozzáférési jogát rögzíti. A kegyelmi eljárás során ugyanis a kegyelmi kérelem megalapozott
felterjesztéséhez számos adat, irat ismerete szükséges, amelyek beszerzése a büntetőügyekben
hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló
9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 105. §-a alapján a bíróság feladata. A kegyelmi kérelmek
felteljesztésének előkészítése jelenleg különösen az alábbi iratok, adatok alapján történik: vádirat,
büntetést kiszabó, intézkedést alkalmazó bírósági határozatok, részletfizetést, halasztást és büntetés-
félbeszakítást engedélyező határozat, szabadságvesztésre átváltoztató határozat, bűnügyi
nyilvántartás adatai, pártfogó felügyelői környezettanulmány, rendőri jelentés („nyílt rendőri
információ”), büntetés-végrehajtási intézeti vagy javítóintézeti értékelő vélemény, fogvatartási
adatok (értesítés foganatba vételről, szabadításról), rendelkezésre álló orvosi iratok és
orvosszakértői vélemény, Bv. Központi Kórház lelete (szakorvosi vizsgálat elrendelése esetén),
BVOP Egészségügyi Főosztály véleménye, gazdasági hivatal tájékoztatása a fennálló tartozás
összegéről.
A bíróság által felterjesztett iratokon túlmenően azonban - az ügy egyedi sajátosságaira
tekintettel - a döntés-előkészítés során szükségessé válhat további iratok, adatok (például polgári
kórházban kezelt terhelt egészségügyi állapotára vonatkozó orvosi iratok) beszerzése is.
A Javaslat ennek érdekében biztosítja az igazságügyért felelős miniszter közvetlen - nem a
felteijesztő bíróságon keresztül történő - megkeresési jogát az eljárás egyszerűsítése és a rövidebb
ügyintézési idő elősegítése érdekében.
108
A Javaslat a kegyelmi eljárás egyszerűsítése, a rövidebb ügyintézési idő elősegítése és a
megalapozott döntés-előkészítés érdekében az igazságügyért felelős miniszter számára biztosítja a
kegyelmi eljárás során meghatározott nyilvántartásokhoz, így a bűnügyi nyilvántartási rendszerhez,
a szabálysértési nyilvántartási rendszerhez, a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásához, a közúti közlekedési nyilvántartáshoz és a központi idegenrendészeti
nyilvántartáshoz való hozzáférést. Az egyes nyilvántartásokat szabályozó törvények határozzák
meg részletesen az adathozzáférési jog tartalmát, az igényelhető adatok pontos körét.
A jelenleg hatályos szabályozás alapján az igazságügyért felelős miniszter csak a bűnügyi
nyilvántartásokhoz fér hozzá. Figyelemmel azonban arra, hogy a terheltek személyi adatai, amelyek
a kegyelmi határozat kötelező elemei, a kegyelmi eljárás során változhatnak, illetve esetenként nem
megfelelően kerülnek feltüntetésre, ezek ellenőrzése a jogszabályoknak megfelelő határozat
kibocsátásához elengedhetetlen. Továbbá szükséges lehet a terhelttel történő közvetlen
kapcsolatfelvétel is, amelyhez a lakóhelyének ismerete szükséges.
A közúti közlekedési nyilvántartási rendszerből indokolt a vezetői engedélyek
nyilvántartásához való hozzáférés biztosítása, mivel a nyilvántartásból állapítható meg
egyértelműen a járművezetéstől eltiltás kezdő és letelte. A terhelt szabálysértési előéletének
ellenőrzése szintén szükséges a megalapozott döntés-előkészítés érdekében. A központi
idegenrendészeti nyilvántartáshoz való hozzáférés a kiutasítás végrehajtásával kapcsolatos
intézkedések megismerése miatt szükséges.
Ezen kívül a Javaslat rendelkezik arról, hogy a kegyelmi döntésről szóló határozatot az
igazságügyért felelős miniszter a BVOP-nak is küldje meg, ha az elítélt szabadságvesztés
büntetésének végrehajtását a kegyelmi döntés meghozataláig elhalasztották vagy félbeszakították,
hogy a BVOP megtehesse a szükséges intézkedéseket az elítélt bv. intézetbe történő bevonulása
vagy visszatérése iránt.
a 108. § (7) bekezdéséhez, a 120. § (2) bekezdéséhez és a 156. § (11) bekezdéséhez
A kegyelmi eljárás során a köztársasági elnök döntéséig lehetőség van az elítélt
szabadságvesztés büntetése végrehajtásának elhalasztására vagy félbeszakítására. Ezekben az
esetekben a halasztás, illetve a félbeszakítás végének nincs konkrét időpontja és a bv. intézet
jogszabályi alapot nélkülöző döntésén múlik, hogy az elítélt mikor vonul be vagy tér vissza a bv.
intézetbe. A Javaslat ezt a hiányosságot pótolva, a köztársasági elnök döntésétől számítva harminc
napot ír elő a BVOP számára, hogy intézkedjen az elítélt bv. intézetbe történő bevonulása vagy
visszatérése iránt. Ahhoz, hogy a BVOP a szükséges intézkedéseket megtehesse, értesülnie kell a
köztársasági elnök döntéséről. Ezért a Javaslat rendelkezik arról, hogy a kegyelmi döntésről szóló
határozatot az igazságügyért felelős miniszter a BVOP-nak is küldje meg, ha az elítélt
szabadságvesztés büntetésének végrehajtását a kegyelmi döntés meghozataláig elhalasztották vagy
félbeszakították.
a 109. §-hoz
A Bv. tv. új 46/A. §-ához:
A Javaslat ezen rendelkezése rögzíti, hogy a TESZ-re ítélt személyek esetében különleges,
nem kérelemre induló kegyelmi eljárást kell lefolytatni. Ezzel biztosítja a magyar jogrendszer az
ítéletben kifejtett azon követelményt, hogy a TESZ esetében legyen olyan eljárás, amely során - ha
a szabadságvesztésből már megfelelő hosszúságú idő eltelt - vizsgálható, hogy a büntetés
büntetőpolitikai indokai továbbra is fennállnak-e. Az ítélet alapján a tervezet továbbá azt is
biztosítja, hogy azok az eljárási szabályok, illetve feltételek, szempontok, amelyeket a kegyelmi
109
eljárásban vizsgálni kell, már a büntető ügyben hozott ítélet meghozatalakor előreláthatóak
legyenek.
Az új kegyelmi eljárás tehát annyiban eltér a kegyelmi eljárások eddigi kereteitől, hogy azt
kötelező megindítani, tehát nem kegyelmi kérelemre indul.
A Javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy a TÉSZ tekintetében az elítélt az általános
szabályok szerint továbbra is bármikor kegyelmi kérelmet nyújthat be (illetve hivatalból is bármikor
kezdeményezhető a kegyelmi eljárás), azaz az új, kötelezően lefolytatandó kegyelmi eljárás nem
kizárólagos, hanem az kiegészíti az egyéni kegyelem kérelmezésének az eddig is létező, a TÉSZ-re
ítéltek számára is nyitva álló lehetőségét.
A Bvtv. új 46/B. §-ához:
Az új, kötelezően lefolytatandó kegyelmi eljárást hivatalból kell megindítani. Az eljárás
megindításának a feltétele, hogy az elítélt a TÉSZ-ből negyven évet letöltsön. Az ítélet nem
határozta meg azt a legkorábbi időpontot, amely után a TÉSZ felülvizsgálatát el kell végezni. A
Javaslat ezért jogpolitikai indokokból és a magyar jogrendszer koherenciájára tekintettel állapítja
meg ezt az időpontot. Figyelemmel kell ugyanis lenni arra, hogy a Büntető Törvénykönyv alapján
abban az esetben, ha a bíróság az elítéltet úgy ítéli életfogytig tartó szabadságvesztésre, hogy a
feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem záija ki, akkor a feltételes szabadságra bocsátás
legkorábbi időpontját huszonöt és negyven év közötti időpontban állapítja meg. Ha a Javaslat
negyven évnél korábbi időpontot írna elő a TÉSZ-re ítéltek esetében lefolytatandó kötelező
kegyelmi eljárás megindítására, akkor az elkerülhetetlenül érintené a feltételes szabadságra bocsátás
lehetőségéből nem kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek egy részét is. Például ha
harminc év lenne a kötelező kegyelmi eljárás megindításának az időpontja, akkor azon nem
tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében is be kellene vezetni a kötelező
kegyelmi eljárást, akik esetében a bíróság harminc és negyven év közötti időtartamban állapította
meg a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, ellenkező esetben előnyösebb
helyzetbe hozná a jogalkotó a TÉSZ-re ítéltet a feltételes szabadságra bocsátható életfogytig tartó
szabadságvesztésre ítéltnél.
A Javaslat ezenkívül tekintettel van a TÉSZ-re ítéltek önrendelkezési jogának azon
aspektusára, hogy maguk döntsenek abban a kérdésben, hogy egyáltalán kívánják-e, hogy a Javaslat
által bevezetni kívánt különleges kegyelmi eljárást lefolytassák vagy sem. Ezen megfontolásból a
Javaslat előírja, hogy a kötelező kegyelmi eljárás elindításának a feltétele az elítélt hozzájárulása a
kegyelmi eljáráshoz. Hozzájáruló nyilatkozat nélkül az igazságügyért felelős miniszter nem
folytatja le a tervezet szerinti kötelező kegyelmi eljárást.
A Bvtv. új 46/C. §-ához:
Az ítélet kifogásolta, hogy a magyar szabályozás alapján a jogerős büntetőítélet
meghozatalakor a TÉSZ-re ítélt nincs tisztában azzal, hogy a kegyelmi eljárásban pontosan milyen
szempontokat vizsgálnak az eljáró szervek, személyek. Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölését
szolgálja a Javaslat ezen rendelkezése oly módon, hogy az igazságügyért felelős miniszterre bízza a
kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges, a kegyelmi ügyben hozott döntéshozatal során
megvizsgálandó előkészítő dokumentumok, iratok, adatok beszerzését. Az általános
megfogalmazásból az következik, hogy a tervezet az igazságügyért felelős miniszter felelősségi
körébe utalja, hogy valamennyi, a konkrét ügyben releváns iratot, adatot megvizsgáljon.
Ugyanakkor annak érdekében, hogy a szabályozás támpontot nyújtson a beszerzendő iratok
tekintetében, illetve hogy ezek meghatározása ne kizárólag a miniszter egyéni döntésétől függjön, a
Javaslat felsorolja a kötelező kegyelmi eljárás során feltétlenül vizsgálandó szempontok
körültekintő mérlegeléséhez szükséges, valamennyi eljárás esetében beszerzendő iratok körét. Ezen
előírás révén biztosítható, hogy a döntéshozatali folyamatban részt vevő szereplők számára
110
valamennyi releváns információ rendelkezésre álljon. Ezek közül kiemelendő a büntetés-
végrehajtási szervezet által minden esetben elkészítendő, az elítélt mentális állapotára vonatkozó
szakorvosi és pszichológusi vélemény, valamint az elítélt egészségi állapotára vonatkozó
egészségügyi dokumentáció kötelező beszerzése.
Az igazságügyért felelős miniszter a szükséges iratokat a Bv. tv. 17. §-ában szabályozott
megkeresés révén szerezheti be, ami egyértelműsíti, hogy az adott iratokkal rendelkező állami és
egyéb szervek a szükséges iratokat kötelesek a miniszter rendelkezésére bocsátani.
A Bv. tv. új 46/D. §-ához:
A Javaslat kifejezetten a TÉSZ-re ítéltek esetében lefolytatandó kötelező kegyelmi eljárás
során történő döntéshozatalban való részvétel céljából egy új testület, a Kegyelmi Bizottság
létrehozásáról is rendelkezik. Az ítélet ugyanis kifogásolta, hogy a hatályos szabályozás nem
garantálja, hogy a kegyelmi eljárásban részt vevő igazságügyért felelős minisztertől és köztársasági
elnöktől független, külső vélemények is megjelenjenek az eljárásban. A Javaslat célja a Kegyelmi
Bizottság létrehozásával, hogy a kegyelmi döntéshozatalban törvényi kötelezettségből fakadóan,
megjelenhessenek az eddigi szereplőkön kívüli vélemények is.
A Kegyelmi Bizottság tagjait a Kúria elnöke jelöli ki a büntető ügyekben eljáró bírók közül.
A Kegyelmi Bizottság tagjaira vonatkozóan a Kúria büntető kollégiuma tesz javaslatot. A Kegyelmi
Bizottság tagjává a Kúria, illetve az ítélőtáblák büntetőbírái közül lehet bírókat kijelölni. Ezzel a
Javaslat azt a célkitűzést szolgálja, hogy a Kegyelmi Bizottság tagjai elmélyült elméleti és szakmai
ismereteire, szakmai tekintélyére, továbbá jelentős bírói tapasztalatára figyelemmel kiemelkedő
társadalmi elfogadottságot, illetve szakmai elismertséget élvezzen.
A Kegyelmi Bizottság öttagú, hivatásos, ítélkező bírókból álló független testület. Az a
körülmény, hogy a Kegyelmi Bizottság tagjai bírák, kétségbevonhatatlanul garantálja azt, hogy az
igazságügyért felelős miniszteren és a köztársasági elnökön kívül álló, közjogi helyzetükből is
fakadóan független személyek véleménye jelenjen meg a kötelező kegyelmi eljárásban.
Hangsúlyozni kell, hogy a Kegyelmi Bizottságban részt vevő bírák nem ítélkező tevékenységet
végeznek, a törvényben meghatározott szempontok vizsgálata alapján egy állásfoglalást fogadnak
el.
A Kegyelmi Bizottság eseti, nem állandó jelleggel működő testület, minden egyes, a TÉSZ-re
ítéltek esetében kötelezően lefolytatandó kegyelmi eljárásban meg kell alakítani az abban
közreműködő Kegyelmi Bizottságot. A Javaslatban előírt határidők biztosítják, hogy a Kegyelmi
Bizottságot késlekedés nélkül hozzák létre.
A Bv. tv. új 46/E. §-ához:
A Javaslat ezen rendelkezése azokat az alapvető szervezeti és működési szabályokat állapítja
meg, amelyek a Kegyelmi Bizottság működése kereteinek a meghatározásához elengedhetetlenül
szükségesek. Arra tekintettel, hogy a Kegyelmi Bizottság tagjai nem ítélkező tevékenységet
folytatnak, a Javaslat garanciális jelleggel rögzíti az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdésében
megjelenő bírói függetlenség követelményének a Kegyelmi Bizottság eljárása során történő
érvényesülését.
A Bv. tv. új 46/F. §-ához:
A Javaslat garanciális jelleggel rögzíti azokat a szempontokat, amelyeket a Kegyelmi
Bizottság a vizsgálata során köteles megvizsgálni. Az ítéletben kifejtett egyik alapvető kifogás
ugyanis az volt, hogy a magyar szabályozás nem biztosította azt, hogy a TÉSZ-re ítélt már az ítélet
meghozatalakor tisztában legyen azzal, hogy a kegyelmi eljárásban milyen szempontokat
vizsgálnak, azaz hogy mihez kell igazítania a magatartását, mit kell tennie annak érdekében, hogy a
111
pozitív kegyelmi döntésre lehetősége legyen. A Javaslatban rögzített szempontok lényegében
megegyeznek azon törvényi feltételekkel, amelyeket a büntetés-végrehajtási bíró a nem tényleges
életfogytig tartó szabadságvesztésekből történő feltételes szabadságra bocsátásáról szóló döntésében
is köteles megvizsgálni, illetve azon szempontokkal, amelyekre tekintettel a szabadságvesztés
végrehajtása félbeszakítható. Ezen kellően általános, ugyanakkor az ítéletben hiányolt „útmutatást”
tartalmazó törvényi szabály egyúttal azt is biztosítja, hogy a kötelező kegyelmi eljárásban minden
esetben állásfoglalás szülessen arról a kérdésről is, hogy az adott elítélt esetében a TÉSZ
fenntartásának a büntetőpolitikai indokai fennállnak-e.
A Javaslat szabályai garantálják, hogy a Kegyelmi Bizottság minden olyan információhoz,
adathoz hozzájuthasson, amelyet állásfoglalásának teljes körű és körültekintő kialakításához
szükségesnek tart. Erre tekintettel lehetősége van arra, hogy bármilyen további iratot, adatot
beszerezhessen. Arra is lehetőséget biztosít a Javaslat, hogy ha valamilyen vizsgálandó szakkérdés
objektív megítéléséhez különleges szakértelemre van szükség, akkor a Kegyelmi Bizottság
szakértőt kérhessen fel. Az elítélt mentális állapotára vonatkozóan a Kegyelmi Bizottság minden
esetben köteles szakorvos vagy pszichológus szakértő közreműködését igénybe venni. A szakértő
eljárásának a költségeit az állam viseli. Garanciális jellegű előírás továbbá az is, hogy a Kegyelmi
Bizottság a véleményét indokolni köteles.
A Kegyelmi Bizottság az elítéltet minden esetben köteles meghallgatni.
A Bv. tv. új 46/G. §-ához:
Az igazságügyért felelős minisztert a felterjesztés megtétele során köti a Kegyelmi Bizottság
állásfoglalása. A miniszter a felteijesztését köteles a Kegyelmi Bizottság állásfoglalásával egyező
tartalommal felterjeszteni a köztársasági elnökhöz. A Javaslat tehát a felterjesztés kialakítása
tekintetében teljes mértékben biztosítja, hogy az igazságügyért felelős minisztertől független, a
törvényben pontosan meghatározott szempontokat vizsgáló testület állásfoglalása szolgáljon a
köztársasági elnök döntése alapjául.
Garanciális szabályként, az eljárás elhúzódásának megakadályozása érdekében a Javaslat a
miniszter számára határidőt állapít meg a felterjesztés elkészítésére. A köztársasági elnök döntése
során rendelkezésre áll valamennyi irat, így a Kegyelmi Bizottság állásfoglalása is. A kegyelmi
döntés meghozatalára és a határozat kézbesítésére a kegyelmi eljárás általános szabályai irányadók,
vagyis a köztársasági elnök az alkotmányosság és a büntetőjogi végrehajthatóság kereteit
tiszteletben tartva diszkrecionális döntés keretében bármilyen döntést hozhat, így pozitív döntése
nem csupán a feltételes szabadságra bocsáthatóság megengedhetőségére, hanem bármely más
kegyelmi rendelkezésre irányulhat. A köztársasági elnököt nem köti a miniszter felterjesztése.
Az ítéletben kifejtetteknek való minél teljesebb körű megfelelés érdekében a Javaslat azt is
biztosítja, hogy az elítélt megismerhesse a kötelező kegyelmi eljárás döntéshozatali folyamata során
vizsgált szempontokat és azok értékelését. Ennek érdekében írja elő a Javaslat, hogy az
igazságügyért felelős miniszter a részletes indokolást is tartalmazó felterjesztést köteles az elítéltnek
is megküldeni. így elérhető, hogy az elítélt számára is hozzáférhetővé váljanak mindazon
információk, adatok, amelyek alapján a Kegyelmi Bizottság az álláspontját kialakította, illetve
megismerhetővé váljon a felterjesztésben a kegyelem gyakorlásával kapcsolatban tett javaslat.
A Bv. tv. új 46/H. §-ához:
Ha a köztársasági elnök nem gyakorol kegyelmet, akkor két év elteltével újabb hivatalbóli
kegyelmi eljárást kell indítani, mindaddig amíg az elítélt a tényleges életfogytig tartó
szabadságvesztés büntetését tölti. A szabály igazodik a feltételes szabadságra bocsátás
szabályozásához. Ez a szabály sem érinti az elítéltnek a kegyelmi kérelem általános szabályok
szerinti benyújtására vonatkozó jogosultságát.
112
a 110. §-hoz
A módosítás pontosítja a büntetés-végrehajtási bíró feladatkörét, amit a szabadságvesztésre
való felhívás rendszerének kisebb módosítása indukál, továbbá kiegészül a rendelkezés - a
gyakorlat részéről felmerült egyszerűsítés igénynek megfelelően - azzal a lehetőséggel, hogy a
büntetés-végrehajtási bíró az értesítőlapot érintő apróbb javításokat maga átvezethesse, és azt ne
kelljen visszaküldeni kijavításra az ügydöntő határozatot hozó bíróságnak.
a 112. §-hoz
A módosítás a megfogalmazást teszi átláthatóbbá, továbbá egyszerűsíti az eljárást azáltal,
hogy mellőzi a fiatalkorú törvényes képviselőjének megidézését, mivel az a büntetőeljárás során
sem előírás.
a 113. §-hoz
A reintegrációs őrizet elrendelésére, illetve annak későbbi, esetleges megszüntetésére a
javaslat a bv. bírót hatalmazza fel. A reintegrációs őrizet elrendelését megalapozó adatok beszerzése
és az indítvány előterjesztése a bv. intézet feladatát képezi. Reintegrációs őrizet helyeként lakás és a
hozzá tartozó bekerített hely szolgálhat. Ennek kijelölése, valamint a kijelölt hely elhagyásának
feltételeinek megállapítása a bv. bíró döntési jogosultsága.
A bűnügyi költség szabályozása eltérően alakul attól függően, hogy a reintegrációs őrizet
elrendelésére, avagy megszüntetésére került sor. Előbbi esetben az állam, utóbbiban pedig az elítélt
viseli a felmerült költségeket.
A reintegrációs őrizet szabályait megszegő és ismeretlen helyre távozott elítélttel szemben - a
megszüntetés esetén - elfogató parancs kibocsátása is kötelező.
a 114. §-hoz
A módosítás kiegészíti a büntetés-végrehajtási bírói eljárásokat a javítóintézeti nevelés
szabadságvesztésre történő átváltoztatása esetével. Ezt a Btk. 122. §-a alapozza meg.
a 115. §-hoz
A Bv. tv. 71. §-a az elítélt kérelmére is lehetővé teszi az 52-70. § szerinti eljárások utólagos
lefolytatását. Hogy az elítélti kérelmek ne váljanak parttalanná és ne akadályozhassák az eljárást, a
törvényjavaslat lehetővé teszi az új indok nélkül ismételten előtelj esztett kérelmek elutasítását.
a 116-117. §-hoz
A Bv. tv. jelenlegi szövegezése nem tér ki az elzárás, valamint a szabálysértési elzárás hatálya
alatt álló arcképmásának és egyéb adatainak kezelésére. Ezt a hiányt pótolni kell, hiszen a bv.
intézet ezeket az adatokat kezeli.
a 118. §-hoz
A módosítás átvezeti a kapcsolódó törvényeken a kényszerintézkedés hatálya alatt állók
nyilvántartásának megszüntetéséből adódó módosításokat.
113
a 119. §-hoz
A pontosítás az egyértelműség érdekében szükséges. Gyakran előfordul, hogy a
bűncselekmény elkövetésekor még fiatalkorú (tizennyolcadik életévét be nem töltött) esetében az
ítélet a tizennyolcadik életév betöltése után születik meg. Ebben az esetben az elítélt huszonegy
éves koráig a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében tölti a büntetését. Amennyiben a
szabadságvesztés tartama hosszabb, a huszonegyedik életkort elérve a felnőtt korúakra vonatkozó
szabályok szerint kerül megállapításra a büntetés további végrehajtása.
a 120. §-hoz
A Bv. tv. jelenlegi 84. § (1) bekezdésében szereplő „az azonnali foganatbavétel” a Be.-ből
átvett jogi terminológia, a szabadságvesztés foganatbavételére 8 napja van a bv. intézet illetékes
szakterületnek, amely a Bv. tv. 14. §-ban meghatározott végrehajtási sorrend érvényesítése
érdekében is fontos szempont.
A bv. bíró a BVOP-t az értesítő lap másolatával értesíti azokról a végrehajtható
szabadságvesztésekről, amelyeknél a felhívás esedékes.
A kegyelmi eljárás során a köztársasági elnök döntéséig lehetőség van az elítélt
szabadságvesztés büntetése végrehajtásának elhalasztására vagy félbeszakítására. Ezekben az
esetekben a halasztás, illetve a félbeszakítás végének nincs konkrét időpontja és a bv. intézet
jogszabályi alapot nélkülöző döntésén múlik, hogy az elítélt mikor vonul be vagy tér vissza a bv.
intézetbe. A Javaslat ezt a hiányosságot pótolva, a köztársasági elnök döntésétől számítva harminc
napot ír elő a BVOP számára, hogy intézkedjen az elítélt bv. intézetbe történő bevonulása vagy
visszatérése iránt.
a 121. §-hoz
A BVOP a jegyzék alapján a törvényben meghatározott szempontoknak megfelelően
leválogatja, hogy mely elítélt, mely bv. intézetben, mikor jelentkezzen. A BVOP a felhívást a
jelentkezési időpont megjelölésével megküldi az elítélt részére, jegyzék formájában tájékoztatja az
érintett bv. intézetet a befogadásra váró elítéltek adatairól, a felhívás időpontjáról, az illetékes bv.
csoport megjelölésével. A BVOP egyidejűleg értesíti az illetékes bv. csoportot, hogy adott elítéltet
milyen időpontra, melyik intézetbe hívta fel a szabadságvesztés megkezdésére.
a 122. §-hoz
Amennyiben az elítélt jelentkezik a számára kijelölt bv. intézetben, úgy az intézet
haladéktalanul intézkedik az illetékes bv. csoportnál a bv. bírói rendelvénnyel ellátott értesítő és
mellékletei beszerzése iránt. Szabályszerű kézbesítés esetén, amennyiben a bv. intézet a BVOP felé
azt jelzi, hogy az elítélt befogadására nem került sor, úgy a BVOP automatikusan intézkedik az
elítélt elővezetéséről, annak sikertelensége esetén az elfogatóparancs kibocsátása iránt. Mivel a
BVOP-nak állnak rendelkezésére az iratok, így célszerű nem a bv. intézet parancsnokokra hárítani
az elővezetés elrendelését, hanem a BVOP hatáskörébe helyezendő feladat. Adatkezelési
szempontból is célszerű egy szervezetet felhatalmazni arra, hogy a körözési nyilvántartásba
betekinthessen.
a 123. §-hoz
Előre láthatólag az elítéltek többségénél a fogvatartási és visszaesési kockázatok mérésére
szolgáló vizsgálati módszerek lefolytatása és az összegző jelentés elkészítése nem fogja meghaladni
114
a 30 napot. A Bv. tv. jelenlegi szövege megállapítja, hogy az elítélt 30 napig tartózkodik a KKMI-
ben, ezzel kizárva annak lehetőségét, hogy a fogvatartott a kivizsgálás befejezését követően korábbi
időpontban elszállítható legyen a számára kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe. A módosítással -
logisztikai szempontokat is figyelembe véve - rugalmasabb és hatékonyabb ügyintézés érhető el,
amely nem sérti vagy befolyásolja a kivizsgálások szakszerű végrehajtását.
A KKMI munkatársai (szakmai team) által elítéltről készített összefoglaló jelentést helyben
indokolt ismertetni a fogvatartottal és nem a végrehajtásra kijelölt bv. intézet befogadó részlegében,
tekintettel arra, hogy szakmai szempontból ők kompetensek a szakszerű indokolásra, amennyiben
kérdés merülne fel az elítélt részéről. Erre tekintettel kerül sor a Bv. tv. 92. § (3) bekezdésének
kiegészítésére és a 95. § (2) bekezdése második mondatának hatályon kívül helyezésére.
a 124. §-hoz
A reintegrációs őrizet bevezetése miatti pontosítást tartalmaz.
a 125. §-hoz
A Bv. tv. 95. § (3) bekezdése két helyen is kitér az elítélt jövőbeni jogkövető magatartására:
egyrészt a mondat bevezetésében utal az elítélt együttműködésére („Az elítélt
együttműködésével”...), másrészt utóbbit megerősítve, hangsúlyozásra kerül az elítélt
beleegyezésének szükségessége (...’’az elítélt beleegyezésével elkészült”...).
A jogalkotói szándék elsősorban arra irányul, hogy a fogvatartott részese legyen a program
kialakításának, amely motiválttá teheti büntetése eredményes végrehajtása és reintegrációjának
sikeressége tekintetében, és nem az a cél, hogy kvázi vétójogot kapjon felette. Erre figyelemmel a
szakasz átfogalmazásra került, kiemelve, hogy bár törekedni kell az elítélttel való együttműködésre,
az elítélti beleegyezés hiánya nem lehetetleníti el az egyéniesített programterv kidolgozását.
a 126. §-hoz
A módosítás révén a Befogadási és Fogvatartási Bizottság feladatköre pontosabban,
teljeskörűbben kerül felsorolásra és egyértelműen rögzíti az elítélt kötelező meghallgatásának
eseteit.
127.	§-hoz
A szakasz a megfelelő jogértelmezést elősegítő pontosítást tartalmaz.
a 128. §-hoz
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény lehetővé teszi az
Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága számára, hogy egyes esetekben ténymegállapító
vizsgálatot folytasson le, amelynek során a közreműködésre kötelezett személyt megidézheti.
Tekintettel arra, hogy a Szabs. tv. 216/A. §-a önálló szabálysértési tényállásként szabályozza az
Országgyűlési nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága ténymegállapító vizsgálati
tevékenységének akadályozását, ezért indokolt az erre idézett személyek vonatkozásában a bv.
intézetek előállítási kötelezettségét előírni. Erre figyelemmel szükséges volt a Bv. tv. 113. § (1)
bekezdését kiegészíteni.
a 129. §-hoz
115
A Bv. tv. 115. § (2) bekezdésének szövegezése jelenleg nem teszi egyértelművé, hogy mire is
irányult a jogalkotói szándék. A hatékony jogalkalmazást elősegítendő ezért szükséges a pontok
átfogalmazása, illetve a fogház fokozatra utalás elhagyása, tekintettel arra, hogy annál enyhébb
végrehajtási fokozat nem jelölhető ki.
a 130. §-hoz
Az egyes törvényeknek a belügyminiszter feladat- és hatáskörével összefüggő módosításáról
szóló 2014. évi XXX. törvény a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői
tevékenységek között nem határozta meg a szabadságvesztés félbeszakítása ügyében készített
környezettanulmányt. Ugyanakkor azonban utóbbi tevékenység büntetés-végrehajtási feladat, ezért
a 2015. január 1-jétől hatályba lépő Bv. tv.-ben szükséges elvégezni a módosítást.
a 131. §-hoz
A szabadságvesztés foganatosításával az elítélt és a büntetés-végrehajtási intézet között
büntetés-végrehajtási jogviszony jön létre. Az újabb szabadságvesztés foganatosítása újabb
jogviszonyt eredményez. Bármilyen intézkedés csak az aktuálisan töltött ítélettel (jogviszonnyal)
összefüggésben foganatosítható, így a büntetés-félbeszakítás is csak erre vonatkozhat. A Javaslat
továbbra is elsőbbséget biztosítana a végrehajtási sorrend érvényesülésének, hiszen amennyiben a
bíróság értesítése egy újabb szabadságvesztés kiszabásáról a végrehajtási sorrendet megváltoztatja,
akkor annak érvényesítése érdekében a folyamatban lévő intézkedések megszakítása is indokolt.
Abban az esetben azonban, ha az újabb szabadságvesztésről érkezett bírói értesítés nincs kihatással
a végrehajtás sorrendjére és a büntetés-félbeszakítás indoka továbbra is fennáll, akkor a
félbeszakítás megszűntetése indokolatlan.
A Javaslat az engedélyező mérlegelési jogkörébe utalja annak eldöntését, hogy a
szabadságvesztés félbeszakítását megszünteti-e abban az esetben, amikor az elítélttel szemben
olyan újabb szabadságvesztés végrehajtásáról érkezik értesítőlap, amely a végrehajtás sorrendjére
nincs kihatással.
A gyakorlatban előfordul, hogy a bv. intézet parancsnoka is engedélyezi az elítélt
szabadságvesztés büntetésének félbeszakítását és ezzel párhuzamosan a kegyelmi eljárás során az
igazságügyért felelős miniszter is elrendeli a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának
félbeszakítást. Annak elkerülése érdekében, hogy az elítélt párhuzamosan két jogcímen is
szabadságvesztés félbeszakításon legyen, a Javaslat előírja, hogy kegyelmi eljárás során
engedélyezett szabadságvesztés büntetés félbeszakítás esetén, a más jogcímen engedélyezett
büntetés félbeszakítást meg kell szüntetni.
a 132. §-hoz
Azon esetek köre, amikor az elítélt nem kötelezhető a tartási költségek megfizetésére,
kiegészül a reintegrációs őrizettel.
a 133. §-hoz
A módosítás a kárviselésre vonatkozóan kiegészíti a szabályozást, amely ezáltal egyértelművé
teszi azt is, hogy mely esetekben keletkezik a költségvetési szerv oldaláról költségviselési
kötelezettség.
a 134. §-hoz
116
A törvény jelenlegi szövegéből nem derül ki egyértelműen, hogy mely szerv folytatja le az
eljárást. A módosítás e hiányosságot küszöböli ki.
a 135. §-hoz
A Bv. tv. az elítéltre vonatkozó rendelkezések között szabályozza a kártérítési eljárás
általános szabályait. A rendőrségi fogdán végrehajtandó fogvatartások (elítélt rendőrségi fogdán
történő ideiglenes elhelyezése, előzetes letartóztatás, bűnügyi őrizet, a szabálysértési elzárás
büntetés meghatározott esetekben, a bv. őrizet, továbbá a Bv. tv. hatálya alá nem tartozó
szabálysértési és közbiztonsági őrizet) tekintetében ugyanakkor a kártérítési eljárásra semmilyen
eltérő szabályt nem határoz meg, azonban a kártérítésre vonatkozó általános, az elítéltekre irányadó
szakaszokat ezen esetekben is alkalmazni kell. Ezt a Bv. tv., valamint a Szabs. tv. és az Rtv. is
előírja, a szabadságvesztés végrehajtására történő közvetett utaló szabályok útján.
Ezen utaló szabályok alapján a szabálysértési őrizetre a Szabs. tv. jelen javaslat szerint
tervezett 73. § (14) bekezdése, a közbiztonsági őrizetre az Rtv. jelen javaslat szerint tervezett 38. §
(5)	bekezdése a Bv.tv. őrizetre vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni. A Bv. tv. 427. § (1)
bekezdése alapján az őrizet végrehajtására az előzetes letartóztatás végrehajtására vonatkozó
szabályokat, a Bv. tv. 386. § (1) bekezdése alapján az előzetes letartóztatás végrehajtására a
szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Bv. tv. 433. § (1)
bekezdése a szabálysértési elzárás végrehajtására az elzárás végrehajtására vonatkozó
rendelkezéseit rendeli alkalmazni. A Bv. tv. 273. § (3) bekezdése értelmében az elzárás
végrehajtására a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Erre figyelemmel szükséges beépíteni egy, a rendőrségi fogdán történő végrehajtás során
érvényesülő szabályt, amely meghatározza, hogy a kártérítéssel kapcsolatban a bv. szerv
feladatkörébe tartozó hatáskörrel mely szerv, személy rendelkezik. A kártérítési eljárásért a
rendőrkapitányság fogdájában és a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysági (központi) fogdában a
rendőrfőkapitány, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda fogdájában a Készenléti
Rendőrség parancsnoka felel. Tekintettel arra, hogy az egyes őrizet típusok, az előzetes letartóztatás
és a szabálysértési elzárás esetében is közvetett visszautalás történik végső soron a
szabadságvesztés végrehajtásánál érvényesülő szabályozásra, az e szakasszal bevezetett módosítás
valamennyi, a rendőrségi fogdán végrehajtandó fogvatartásnál irányadó lenne.
a 136. §-hoz
A rendelkezés a jogorvoslathoz való jog gyakorlását segíti elő.
a 137. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az egyéni reintegrációs program elkészítése a bv.
intézet feladata.
a 138. §-hoz
Az egyéni reintegrációs program felülvizsgálatának és szükség szerinti módosításának
lehetőségét teremti meg a szakasz.
a 139. §-hoz
117
A módosítás a bv. intézet parancsnokának mérlegelési jogkörébe utalja annak eldöntését,
hogy az elítélt által elkövetett újabb bűncselekmény súlyosságához mérten szükségesnek tartja-e a
társadalmi kötődés program végrehajtásának felfüggesztését.
a 140. §-hoz
A 187/A. §-hoz:
A reintegrációs őrizet jogintézményének bevezetésével a büntetés-végrehajtás eszköztára
jelentősen bővül a progresszív szabadságelvonás, a normalizáció és a sikeres társadalmi
visszailleszkedés elősegítése tekintetében. Azok a jogerősen elítéltek, akik reintegrációs őrizetbe
kerülnek, korlátozottan visszanyerik személyi szabadságukat, távozhatnak a büntetés-végrehajtási
intézetből, de csak a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt házba, lakásba, amelyet csak
meghatározott esetekben hagyhatnak el.
A társadalmi visszailleszkedés ilyen módon lépcsőzetesen valósul meg, a teljes
szabadságelvonás és a felelős önálló életvezetés közé belép egy az állami szervek által felügyelt
életszakasz, amely legfeljebb hat hónapig tarthat. Ez a tartam generális maximumként jelenik meg,
azaz a reintegrációs őrizet ennél kevesebb ideig is tarthat. Ebben az időszakban az elítélt
biztosíthatja önálló megélhetését, munkát kereshet és vállalhat, tanulmányokat folytathat,
újraalakíthatja és erősítheti családi, társadalmi kapcsolatait.
A reintegrációs őrizet lehetősége, a büntető anyagi jogi szabályokkal egybehangzóan csak a
társadalomra kevésbé veszélyes, nem életvitelszerű bűnelkövetők számára adott. Ki kell emelni
ezért, hogy csak az első alkalommal, szabadságvesztésüket börtön vagy fogház végrehajtási
fokozatban töltők esetén lehetséges az elrendelés. Az ítélet tartama nem lehet több öt évnél. Az
ennél hosszabb tartamú szabadságelvonások során a büntetés-végrehajtás egyéb eszközeivel, de
büntetés-végrehajtási intézeti körülmények között készíti fel az elítéltet a szabadulás utáni
társadalmi beilleszkedésre.
A 187/B. §-hoz:
A reintegrációs őrizet a bv. intézet tartós elhagyásával járó, progresszív végrehajtási forma.
Ennek megfelelően előkészítési és engedélyezési eljárásában illeszkednie kell a hasonló
jogintézmények kialakult gyakorlatához.
A bv. intézet az elítélt végrehajtás alatt tanúsított kifogástalan magatartása, a büntetés-
végrehajtási szervezet személyi állományával való együttműködése és a szabadságvesztés céljának
elérésében való aktív közreműködése alapján kezdeményezheti a reintegrációs őrizet elrendelését a
bv. bírónál. A szabadságvesztést végrehajtó intézet mellett ugyanakkor szükséges megadni egy
alkalommal a kezdeményezés jogát a fogvatartottnak és védőjének is, ugyanakkor mindkét esetben
előfeltétel a törvényi előfeltételeknek való megfelelés.
A bv. intézet, amennyiben kizáró feltételek nem állnak fenn, a kezdeményezőtől függetlenül
előterjesztést készít a bv. bíró számára, amely tartalmazza az összefoglaló véleményeket és az bv.
intézet vezetőjének javaslatát. Az előterjesztés összeállításának megkezdésével egy időben a bv.
intézet megkeresi a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt egy, az elítélt családi viszonyairól,
munkavállalási lehetőségeiről és a reintegrációs őrizet céljából kijelölhető házról, lakásról szóló
környezettanulmány elkészítése céljából. A bv. intézet és a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő
előterjesztése egymásra nincs hatással, ezért azok összevonása nem indokolt, mindkét szerv
önállóan küldheti meg az iratokat a döntésre jogosult bv. bíró részére.
118
Az előterjesztést a bv. intézet harminc napon belül köteles elkészíteni és megküldeni. A
törvény így alapesetként értelmezi a meghatározott határnapnál korábbi előterjesztést, ennek
megfelelően soron kívüliséget állapít meg, ha a kezdeményezés vagy kérelem a szabadságvesztés
utolsó hat hónapjában érkezik.
Felkészülve azon élethelyzetekre, amikor az elítélt nem a saját tulajdonában álló ingatlant
jelöli meg, a javaslat előzetes fogadó nyilatkozat beszerzését írja elő. Ezzel az ingatlan tulajdonosa
nem csak az elítélt befogadását, lakhatásának biztosítását, de a reintegrációs őrizettel járó egyéb
kötelezettségeket is magára nézve kötelezőnek ismeri el.
A 187/C. §-hoz:
A 187/A. §-ban foglalt kizáró körülmények mellett a javaslat megjelöli azokat az eseteket,
amikor nincs helye a reintegrációs őrizet elrendelésének. Az általános érvényű, tiltó rendelkezések a
büntető-eljárásjogi és a büntetés-végrehajtási jogi státuszhoz kapcsolódnak, de rögzítésre kerül az
is, hogy az elítélt fogva tartása alatt korábban engedélyezett reintegrációs őrizet, neki felróható
okból megszüntetése kizárja annak későbbi engedélyezését.
A 187/D. §-hoz:
Az elítélt számára a reintegrációs őrizet a személyi szabadságának részbeni visszaállításán
kívül abból a szempontból is előnyös, hogy annak tartama a szabadságvesztésbe beleszámít, ezzel
párhuzamban csökken a bv. intézetben töltött tartam.
A reintegrációs őrizet teljes tartama alatt az elítéltre szigorú magatartási szabályok
vonatkoznak. Ezek betartásának ellenőrzését indokolt a büntetés-végrehajtási szervezet és az
általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közös feladataként megjelölni, a hatékony
reagáló képesség, az infrastruktúra eredményes és költséghatékony kihasználása, valamint a
hatékony információáramlás érdekében.
Tekintettel arra, hogy a reintegrációs őrizet megszüntetése esetén az elítélt ismét bv. intézetbe
kerül, a büntetés-végrehajtási szervezet számára a jogszabály megadja a lehetőséget, hogy a
reintegrációs őrizet szabályainak megtartására vonatkozó információkat megismerje.
Alapvető fontosságú a feltételes szabadságtól elhatárolni a reintegrációs őrizetet. A feltételes
szabadság egy büntető anyagi jogi intézmény, amelynél a szabadságvesztés végrehajtása során
tanúsított magatartás alapján a bíróság eltekint a büntetés meghatározott részének végrehajtásától.
Ezzel szemben a reintegrációs őrizet tartama alatt a büntetés végrehajtása folyamatos, de annak
módja a progresszivitás és normalizáció követelményeinek megfelelően a szabad élethez jobban
igazodik. Hatékony átmeneti eszköz lehet ezért a jelenlegi, kétpólusú rendszert kiegészítve, ahol az
elítélt vagy teljes izolációban (bv. intézetben) van, vagy teljesen szabadon, időszakos ellenőrzés
mellett (feltételes szabadság).
A 187/E. §-hoz:
Az ellenőrzési jog és kötelezettség alapján a javaslat meghatározza a már engedélyezett
reintegrációs őrizet megszűnésének eseteit. Ezek mindegyike az elítéltnek felróható, mivel az ő
jogsértő magatartásából, vagy a reintegrációs őrizetre vonatkozó szabályok be nem tartásból
erednek.
119
A megszűntetésről az elrendelésre is jogosult bv. bíró soron kívül határoz, tekintettel arra,
hogy azzal a szabadságvesztésből hátralévő tartam bv. intézetben történő végrehajtása válik
szükségessé. Ennek megfelelően, szükség szerint elfogatóparancs kiadását is végre kell hajtani.
Az (3) bekezdés rendelkezése biztosítja, hogy a reintegrációs őrizet alkalmazása
megszüntetésének napja, és az ismételt bv. intézeti befogadás napja közötti időszak a
szabadságvesztésbe nem számít bele, így a kiszabott büntetés teljes egészében végrehajtásra kerül.
a 141. §-hoz
A szakasz a fiatalkorú fogvatartott reintegrációs őrizetre bocsáthatóságának speciális
feltételeit határozza meg.
a 142. §-hoz
A módosítás egyrészt pontosítja a foglalkozás elnevezését igazodva a Bv. tv. egyéb
szakaszainak fogalomhasználatához, másrészt garanciális okból rögzíti a foglalkoztatás minimális
és maximális időtartamát és rendezi a foglalkoztatáson részt vevő elítélt által igényelhető pénzbeli
térítéssel kapcsolatos kérdéseket.
a 143. §-hoz
A megőrzésre átvett tárgyakért való felelősség kimentésére vonatkozó rendelkezés és a
leltárhiányért való felelősség kizárása törvényi szintű szabályozást igényel.
a 144. §-hoz
A büntetés-végrehajtás körében a kárigény érvényesítése a bv. szerv által lefolytatott
kártérítési eljárás keretében történik, arról a bv. szerv határozattal dönt, amely határozat a bíróság
előtt megtámadható. A munkáltatásból eredő kártérítési igény elbírálása körében a munka
törvénykönyve rendelkezései irányadók, azonban a kártérítési eljárás sajátosságaira figyelemmel az
igényérvényesítésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásának kizárását törvényi szinten kell
szabályozni.
a 145-146. §-hoz
A szabadságvesztésen kívüli büntetésekre (a pénzbüntetést, közérdekű munkát helyettesítő
szabadságvesztés, a büntetőjogi elzárás, valamint a rendbírságot helyettesítő elzárás) vonatkozó
felhívási rend kialakítása változtatást nem igényel, az továbbra is működhet a jelenlegi formában.
a 147-149. §-hoz
Az egyes törvényeknek a belügyminiszter feladat- és hatáskörével összefüggő módosításáról
szóló 2014. évi XXX. törvény határozza meg a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó
felügyelői tevékenységeket. Ehhez, illetve a pártfogó felügyelői és büntetésvégrehajtási pártfogó
felügyelői tevékenység elkülönítéséhez kapcsolódóan szükséges a Bv. tv. érintett rendelkezéseinek
módosítása.
a 150. §-hoz
120
A jelenlegi szöveg a foglalkoztatás lehetséges időtartamát indokolatlanul rövidként határozza
meg. A módosítás módosít ezen, egyben tisztázza a foglalkoztatáson részt vevő elítélt által
igényelhető pénzbeli térítéssel kapcsolatos kérdéseket.
a 151. §-hoz
Valamennyi fogvatartotti csoport esetében csak a közeli hozzátartozó látogatása, illetve
temetésén való részvételt szabályozza a törvény, így a kényszergyógykezelteknél sem indokolt ettől
eltérni.
a 152. §-hoz
A Bv. tv. nem ad egyértelmű iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a javítóintézeti rendész a
javítóintézeti nevelést töltő fiatalkorúval szemben is alkalmazhat-e testi kényszert, vagy arra
kizárólag az előzetesen letartóztatott fiatalkorú tekintetében kerülhet sor. Erre tekintettel a Bv. tv.
368. §-ának módosítása indokolt.
a 153. §-hoz
A rendőrségi fogdák rendjéről szóló BM rendelet tervezetének a fegyelmi eljárásra vonatkozó
rendelkezései kizárólag a szűk értelemben vett elítéltre vonatkoznak, azaz a fegyelmi eljárás
szabályai nem terjednek ki a rendőrségi fogdán ideiglenesen elhelyezett javítóintézeti nevelés alatt
álló fiatalkorúra. Ennek oka, hogy a Bv. tv. 372. § (4) bekezdése alapján a fiatalkorú - az elítélttől
eltérően - nem tartózkodhat huzamosabb ideig a rendőrségi fogdán, ugyanis őt a szükséges
nyomozási cselekmények elvégzését követően, de legfeljebb öt napon belül vissza kell kísérni a
javítóintézetbe. A Bv. tv. 375. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a fegyelmi eljárást a fegyelmi
vétség elkövetésétől, vagy ismertté válásától, szökés esetén a fiatalkorúnak a javítóintézetbe történő
visszakerülésétől számított három napon belül meg kell indítani, és öt napon belül be kell fejezni.
A fentiekre tekintettel nem lenne elegendő idő ahhoz, hogy a rendőrségi fogdán kerüljön sor a
fegyelmi eljárás megindítására, adott esetben lefolytatására. Említést érdemel az is, hogy a
fiatalkorúakra vonatkozó speciális eljárási szabályok alkalmazása a rendőrségi fogdák számára
külön nehézséget jelentene. Ezért a Bv. tv. módosítása szolgál a leghatékonyabb megoldásként
azzal, hogy a szökéshez hasonlóan lehetővé teszi, hogy ilyen esetben a javítóintézetbe történő
visszakerülést követő három napon belül elegendő legyen elrendelni a fegyelmi eljárást.
a 154. §-hoz
Az előzetes letartóztatás végrehajtásának helyét határozza meg.
a 155. §-hoz
A szakasz a Bv. tv. 123. § (5) bekezdéséhez hasonlóan rendelkezik az előzetesen
letartóztatottnak az előllítással kapcsolatos költségviseléséről.
a 156. §-hoz és a 40. § c) pontjához
A Be. 161. § (7) bekezdése szerint az elzárás végrehajtására a szabálysértési jogszabályok
irányadók azzal, hogy az elzárás végrehajtásának elhalasztása vagy félbeszakítása csak a
megbírságolt személy kórházi gyógykezelésének szükségessége esetén és csak ezen időtartamig
engedélyezhető. Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. A Bv. tv. 432. §-a
pedig a Btk. szerinti elzárásra hivatkozik vissza, és határoz meg bizonyos, attól eltérő szabályokat.
121
Erre figyelemmel szükséges volt a Be. és a Bv. tv. egymáshoz való viszonyát a rendbírság helyébe
lépő elzárás tekintetében rendezni.
a 157. §-hoz
A Szabs. tv. értelmében egyes, két napot meg nem haladó tartamú elzárás büntetések
végrehajtására a rendőrségi fogdákon fog sor kerülni. Mivel a Bv. tv. elzárásra vonatkozó szabályai
között a végrehajtás helye tekintetében kizárólag a büntetés-végrehajtási intézet jelenik meg, az
eltérést biztosító jogszabályi koherencia megteremtése szükséges a szabálysértési elzárással
kapcsolatos rendelkezések között.
Továbbá, mivel a rendőrségi fogdán kizárólag legfeljebb két nap időtartamú szabálysértési
elzárás végrehajtására kerülhet majd sor, a munkáltatás lehetőségét e fogvatartottak tekintetében
mellőzni szükséges.
a 158. §-hoz
Az egyes miniszterek hatáskörét megvizsgálva, illetve a Bv. tv. kapcsán szükségessé váló
rendeletalkotást figyelembe véve indokolttá vált a felhatalmazó rendelkezések pontosítása.
A Bv. tv. 434. § (4) bekezdéséhez hasonlóan a szabadságvesztés, az elzárás és az előzetes
letartóztatás végrehajtásának részletes szabályainak megállapításánál is indokolt a legfőbb ügyész
véleményének kikérése. Szintén indokolt, hogy a szabadságvesztés, az elzárás és az előzetes
letartóztatás mellett a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtási szabályainak megalkotására is
kiterjedjen a felhatalmazás.
Az elkobzás végrehajtásának szabályai csak a rendészetért felelős miniszter egyetértésével
alkothatóak meg, erre tekintettel szükséges a felhatalmazó rendelkezés kiegészítése.
Tekintettel arra, hogy a külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárások napjainkban már kisebb
jelentőséggel bírnak, illetve arra, hogy a fogvatartottak letétjének kezelése olyan fontos terület,
amely megfelelő szabályozás kidolgozását igényli, szükségessé vált a felhatalmazó rendelkezés
módosítása.
Az egyszerűsítés és a hatékonyság fokozása érdekében célszerűnek tűnik a szabadságvesztés
és az elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályait
egyazon rendeletben szabályozni, különös tekintettel arra, hogy mindkettő vonatkozásában az
igazságügyért felelős miniszter egyetértése szükséges.
A szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító intézetek kijelölésének szabályait a
szabadságvesztés és az elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek
kijelölésének szabályaihoz hasonlóan a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter állapítja meg.
Ugyanakkor a szabálysértési elzárás vonatkozásában a rendelet kiadásához a szabálysértési
szabályozásért felelős miniszter egyetértése szükséges, így indokolt e tekintetben külön
felhatalmazó rendelkezést rögzíteni.
A Szabs. tv. tartalmazta eddig a szabálysértési elzárás végrehajtása részletes szabályainak
megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést. E rendelkezés azonban rendszertanilag jobban
illeszkedik a Bv. tv. szabályai közé, ezért indokolt annak ehelyütt való elhelyezése és a Szabs. tv.-
ből való törlése. A rendelet kiadása a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik,
aki a szabályok kidolgozását a szabálysértési szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben és a
legfőbb ügyész véleményének kikérésével végzi.
122
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés, valamint a foglalkozás-
egészségügyi szolgálat szabályait a büntetés-végrehajtási szervezetnél a jelenlegi szöveg szerint az
igazságügyért felelős miniszter dolgozza ki. E területek jellegzetességeire tekintettel e szabályozási
jogosultságot azonban indokoltabb a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter hatáskörébe utalni.
A rendőri feladatok végrehajtása miatt nem a büntetés-végrehajtásért, hanem a rendészetért
felelős miniszter megjelölése az indokolt, továbbá a pártfogó felügyelet ellátása az igazságügyért
felelős miniszter feladatkörébe tartozik, ezért egyetértőként őt indokolt megjelölni.
A javítóintézeti rendészek kiegészítő képzésének és a vizsgájának részletes tartalmi feltételeit,
illetve ezek díját; a vizsgaszabályzatot; valamint a kiegészítő képzésnek és vizsgának megfelelő
szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét a rendészetért felelős miniszter rendelete fogja
szabályozni.
a 159. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a záró kockázatelemzési véleményre vonatkozó rendelkezés a jobb
átláthatóság és értelmezhetőség okán külön bekezdésbe került, szükségessé vált a hatálybalépésről
rendelkező szakasz módosítása is.
a 160. §-hoz
A BFB eljárásának szabályait a korábbinál részletesebben határozza meg a szakasz.
a 161. §-hoz
A 2012/13/EU irányelv külön cikkben (5. cikk) foglalkozik az európai elfogatóparancs
alapján fogvatartott személyek tájékoztatáshoz való jogával. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő,
hogy az európai és nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében a letartóztatást megelőzően
elrendelhető őrizetre a Bv. tv. hatálya nem terjedt ki a 2. § c) pontja értelmében, így szükséges volt
a szakasz módosítása. A Bv. tv. 427. § (2) bekezdésének módosítása révén pedig az is egyértelművé
vált, hogy az ilyen típusú őrizet végrehajtására is a rendőrségi fogdán kerül sor.
A viselkedésterápia mint konkrét módszer jogszabályban történő kizárólagos
meghatározása, leszűkíti és kizárja más, esetleg hatékonyabb eszközök alkalmazásának lehetőségét,
és szakmai szempontból tekintve nem minden szexuális bűnelkövetőre alkalmas. Számos más,
olyan módszer áll rendelkezésre, amely alkalmas lehet a megfelelő kezelésre, ezért nem célszerű a
terápia típusának konkretizálása. A csoportos foglalkozás kerete a foglalkozásnak, amely nem
feltétlenül adekvát az adott fogvatartott esetében, tekintettel arra, hogy a fogvatartottat
személyiségétől, kriminalisztikai hátterétől függően egyéni terápiába szükséges bevonni.
A szakasz egyebekben pontosításokat tartalmaz az egységes fogalomhasználat kialakítása
érdekében.
a 162. §-hoz
A végrehajtási sorrend meghatározása valamennyi összbüntetés esetén szükséges.
Ugyanakkor a jelenlegi megszövegezés ahhoz a helytelen gyakorlathoz vezetne, mely szerint a
végrehajtási sorrend összbüntetésbe foglalható, vagy összbüntetésbe foglalt szabadságvesztés esetén
nem lenne megállapítandó. Erre tekintettel szükséges a Bv. tv. 14. § (2) bekezdésének javítása.
123
A Bv. tv. 24. § (6) bekezdése, valamint 72. § (2) bekezdése egyaránt tartalmazza, hogy a
büntetés-végrehajtási bíró bírósági felülvizsgálati eljárásban hozott határozata ellen nincs helye
fellebbezésnek. A tartalmi ismétlődés elkerülése érdekében a 72. § (2) bekezdésének elhagyása
indokolt.
A Bv. tv. 84. § (8) bekezdésének hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy az itt
rögzítettek átkerülnek a 85. §-ba, tekintettel arra, hogy a felhívásra vonatkozó egyéb szabályok is itt
kaptak helyet.
A Bv. tv. 104. § (2) bekezdés d) és e) pontjának külön szerepeltetése felesleges, mivel a c)
pont ezen esetköröket is magában foglalja.
A Bv. tv. fegyelmi fenyítést szabályozó 169. § (1) bekezdésének és (3) bekezdés g) pontjának
rendelkezései között ellentét mutatkozik, a magánelzárás hatálya alatt álló elítélt által végezhető
munka, illetve annak tilalma tekintetében. Igazodva a korábbiakban is alkalmazott gyakorlathoz, a
reintegrációs célok érvényesítése érdekében a magánelzárás hatálya alatt álló elítélt számára
indokolt esetben engedélyezhető a munkavégzés. Ennek megfelelően a Bv. tv. 169. § (3) bekezdés
g)	pontjának hatályon kívül helyezése indokolt.
A Bv. tv. 342. § hatályon kívül helyezése egyszerűsítési célokat szolgál.
A Bv. tv. 390. § (1) bekezdése határozza meg a rendelkezési jogkör gyakorlójának hatáskörét.
A rezsimszabályok alkalmazása a bv. intézet parancsnokának diszkrecionális jogkörébe tartozik.
A Bv. tv. 404. § (1) bekezdésének utolsó mondata szerepel a rendelkezési jogkör gyakorlása
résznél [Bv. tv. 390. § (1) bekezdés a) pont], így a Bv. tv. 404. § (1) bekezdésében felesleges
megismételni.
A Bv. tv. 406. § (11) bekezdésében foglaltak a törvénynek a sértettek jogaival és érdekeinek
védelmével foglalkozó 13. §-ába kerül beépítésre.
a 163. §-hoz
A törvényjavaslat módosítja a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII.
törvényt. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a Kegyelmi Bizottság tagjaként eljáró bíró e
feladatát az ítélkezési vagy igazgatási munkája mellett látja el. E módosítás célja, hogy a bírák
jogállásáról szóló szabályok között is világosan megjelenjen az új bírói feladatellátás jellege.
a 164. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
a 165. §-hoz
Jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
a 166. §-hoz
Sarkalatossági záradékot tartalmaz.
124