﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/1708. számú
törvényjavaslat
az európai területi társulásról
Előadó: Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Budapest, 2014. október
2014. évi ... törvény az európai területi társulásról
Az Országgyűlés a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítése és a határokon
átnyúló, transznacionális, illetve régiók közötti együttműködés előmozdítása érdekében -
összhangban az Európai Unió jogi aktusaival - a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	Hatály
1.	§ (1) A „european grouping for territorial cooperation” (EGTC, európai területi
együttműködési csoportosulás) magyar elnevezése „európai területi társulás” (rövidített
nevén: ETT).
(2)	A magyarországi székhelyű európai területi társulás alapítására, szervezetére,
működésére és megszűnésére a 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a
továbbiakban: Rendelet), és az azt módosító 1302/2013/EU európai parlamenti és tanácsi
rendeletet az e törvényben meghatározott szabályokkal együtt kell alkalmazni.
(3)	E törvény szabályait kell alkalmazni a külföldi székhelyű európai területi társulásban
magyar jog szerinti tag részvételének jóváhagyására irányuló eljárásban.
2.	Tagság
2.	§ A Rendelet 3. cikk (1) bekezdése alkalmazásában Magyarország tekintetében európai
területi társulásban tagként részt vehet a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a
továbbiakban: Kbtv.) 6. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti szervezet, amennyiben jogi
személyiséggel rendelkezik.
3.	Tevékenység
3.	§ (1) Európai területi társulás elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából
nem alapítható, közhatalmi tevékenységet nem végezhet.
(2)	Az európai területi társulás az alapszabályában meghatározottak szerint a térség
versenyképességét előmozdító vállalkozási tevékenységet végezhet, amennyiben az a célját
nem veszélyezteti.
(3)	Ha az európai területi társulás tevékenysége, működése megfelel az egyesülési jogról, a
közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.
évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Civil tv.) előírt, a közhasznú jogállás
megszerzésére vonatkozó feltételeknek, az európai területi társulás közhasznú jogállást
szerezhet.
(4)	Az európai területi társulásban a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása
és a helyi önkormányzat költségvetési szerve felelőssége nem haladhatja meg a vagyoni
hozzájárulásának mértékét (korlátolt felelősség).
II.	Fejezet
AZ EURÓPAI TERÜLETI TÁRSULÁS ALAPÍTÁSA
1
4.	Alapítás
4.	§ Az európai területi társulás neve az „európai területi társulás” elnevezést tartalmazza.
Ha az európai területi társulás valamely tagjának felelőssége korlátolt, az európai területi
társulás neve a „korlátolt felelősségű európai területi társulás” elnevezést tartalmazza.
5. Jóváhagyás
5.	§ (1) A Rendelet 4. cikkében meghatározott jóváhagyásról és nyilvántartásról a
külpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: Hatóság) dönt.
(2)	A jóváhagyás a Rendelet 4. cikk (3) bekezdésében szabályozott eseteken túl akkor
tagadható meg, ha
a)	a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kérelmező - ide nem értve az államot és a
b) és c) pontban meghatározott kérelmezőt - nem rendelkezik felettes szervi hozzájárulással
arra vonatkozóan, hogy az egyezménytervezet szerinti európai területi társulásban tagként
részt vehet,
b)	a kérelmező országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv, helyi
önkormányzati költségvetési szerv, helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv és
nem rendelkezik a képviselő-testület vagy a közgyűlés hozzájárulásával arra vonatkozóan,
hogy az egyezménytervezet szerinti európai területi társulásban tagként részt vehet, vagy
c)	a kérelmező helyi- vagy nemzetiségi önkormányzat és nem rendelkezik az
egyezménytervezet szerinti európai területi társulásban való részvételről szóló képviselő-
testületi, közgyűlési döntéssel.
(3)	A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott hozzájárulás a képviselő-testület,
illetve a közgyűlés át nem ruházható hatásköre.
(4)	A Hatóság az (1) bekezdés szerinti jóváhagyással rendelkező szervezetek adatairól
nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban az alábbi adatok szerepelnek:
a)	a jóváhagyással rendelkező kérelmező neve, székhelye,
b)	az európai területi társulás neve, székhelye,
c)	az európai területi társulás célkitűzése és feladata,
d)	a jóváhagyás megadásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésének időpontja.
(5)	A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a Hatóság a honlapján bárki
számára korlátozás nélkül megismerhető módon közzéteszi.
6.	Nyilvántartás
6.	§ (1) Amennyiben az európai területi társulás székhelye Magyarországon van és a
nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek rendelkezésre állnak, az európai területi társulás
nyilvántartásba vételéről a Hatóság kérelemre intézkedik.
(2)	Az európai területi társulás a nyilvántartásba vétellel jön létre, tevékenységét a
nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése után kezdheti meg.
7.	§ (1) A Hatóság a magyarországi székhelyű európai területi társulás adatairól
elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiakban: ETT nyilvántartás).
(2)	Az ETT nyilvántartásban az alábbi adatok szerepelnek:
a)	az európai területi társulás neve, székhelye,
b)	az európai területi társulásban részt vevő tag neve, székhelye,
c)	az európai területi társulás célkitűzése és feladata,
d)	a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának, törlésének ténye, az erről szóló
határozat száma és jogerőre emelkedésének napja,
e)	az európai területi társulás működésének időtartama,
2
f)	az európai területi társulás igazgatójának neve, lakóhelye, a képviseleti jog gyakorlásának
módja (önálló vagy együttes),
g)	az európai területi társulás elfogadott egyezménye és alapszabálya,
h)	az európai területi társulás nyilvántartásba vételének időpontja,
i)	az európai területi társulás nyilvántartási száma,
j) az európai területi társulás végelszámolásának, csődeljárásának, valamint
felszámolásának kezdete,
k) az európai területi társulás megszűnésének időpontja.
(3)	Az ETT nyilvántartásba bejegyzett adatok változását - a változástól számított harminc
napon belül - a Hatóság részére be kell jelenteni, a bejelentésre és a változásnak az ETT
nyilvántartásban történő átvezetésére a nyilvántartásba vételi eljárásra vonatkozó szabályokat
kell megfelelően alkalmazni.
(4)	Az ETT nyilvántartás fennálló, valamint törölt adatai, valamint az alapszabály és az
egyezmény nyilvánosak, azokat a Hatóság a honlapján bárki számára korlátozás nélkül
megismerhető módon közzéteszi.
(5)	Az ETT nyilvántartás közhiteles.
III.	Fejezet
AZ EURÓPAI TERÜLETI TÁRSULÁS GAZDÁLKODÁSA
8.	§ Az európai területi társulás az egyezményben meghatározott cél megvalósítása
érdekében önállóan gazdálkodik.
9.	§ (1) Az európai területi társulás - mint jogszabályban meghatározott, jogi személynek
minősülő egyéb szervezet - beszámolókészítési, könyvvezetési és számviteli kötelezettségére
a számvitelről szóló törvényt, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban
előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2)	Az európai területi társulás beszámolóját a honlapján, valamint az (1) bekezdés szerinti
jogszabályokban meghatározott módon az adott üzleti év mérlegforduló napjától számított 60
napon belül közzéteszi, és erről értesíti a Hatóságot is.
(3)	A közhasznú európai területi társulásnak a beszámolóját és a közhasznúsági mellékletét
- azok (2) bekezdés szerinti közzététele mellett - meg kell küldenie a Hatóságnak. A
beszámolónak és a közhasznúsági mellékletnek a Hatóság részére történő megküldésével - és
azok (2) bekezdés szerinti közzétételével - az európai területi társulás letétbe helyezési és
közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.
IV.	Fejezet
FELÜGYELET ÉS ELLENŐRZÉS
10.	§ (1) Az európai területi társulás működésének törvényességét a Hatóság felügyeli, a
hatósági ellenőrzésre irányadó törvényi rendelkezések szerint.
(2)	A Hatóság jogszabályba, az elfogadott egyezménybe vagy alapszabályba ütköző
működés esetén megfelelő határidő kitűzésével felhívja az európai területi társulást a működés
törvényességének helyreállítására.
(3)	Amennyiben az európai területi társulás a kitűzött határidőn belül nem állítja helyre a
működés törvényességét, a Hatóság hivatalból intézkedik az európai területi társulás
megszüntetése iránt.
11.	§ (1) A Rendelet 6. cikke alkalmazásában illetékes hatóság - amennyiben törvény vagy
kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - az Állami Számvevőszék.
3
(2) Az európai területi társulás gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami
Számvevőszék jogosult.
12.	§ Az Állami Számvevőszék ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresheti a létrehozás
helye szerinti tagállam illetékes hatóságát, amennyiben a külföldi székhelyű európai területi
társulásban magyar jog szerinti tag vesz részt.
13.	§ Ha az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy az európai területi társulás gazdálkodása
körében jogellenesen jár el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb
jogszabálysértés, az elfogadott egyezménybe vagy alapszabályba ütköző gazdálkodás esetén,
továbbá ha az európai területi társulás nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék
elnöke az európai területi társulás megszüntetése iránt eljárást kezdeményezhet a Hatóság
előtt.
14.	§ (1) A Rendelet 13. cikke alkalmazásában az európai területi társulás tevékenységének
megtiltására az adott tevékenység hatósági ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv
jogosult.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti hatósági tiltás ellenére az európai területi társulás nem hagy
fel a jogellenes tevékenységével, a Hatóság - az (1) bekezdés szerinti hatóság vagy az európai
területi társulás tag felettes szerve kérelmére - határozatával megszünteti a magyar jog
szerinti tagjának tagsági jogviszonyát.
(3)	A Magyarországon nyilvántartott európai területi társulás esetén a Hatóság (2) bekezdés
szerinti határozatának jogerőre emelkedésével egyidejűleg a tag tagsági jogviszonya
megszűnik.
(4)	Amennyiben az európai területi társulást nem Magyarországon vették nyilvántartásba, a
Hatóság a (2) bekezdés szerinti határozatának megküldésével a határozat jogerőre
emelkedésétől számított tizenöt napon belül értesíti a nyilvántartásba vételre jogosult szervet.
V.	Fejezet
AZ EURÓPAI TERÜLETI TÁRSULÁS MEGSZŰNÉSE
15.	§ Az európai területi társulás csak jogutód nélkül szűnhet meg.
16.	§ Megszűnik az európai területi társulás, ha az egyezményben meghatározott időtartam
eltelt vagy más, az egyezményben meghatározott megszűnési feltétel bekövetkezett, továbbá
ha az európai területi társulás a jogutód nélküli megszűnéséről dönt.
17.	§ (1) A Hatóság a Fővárosi Törvényszék előtt kezdeményezi az ETT nyilvántartásba
vett európai területi társulás megszüntetését ha
a)	a Rendelet 14. cikke szerinti eset áll fenn,
b)	az 5. § szerinti jóváhagyás feltételei egyébként már nem állnak fenn,
c)	a más hatóság által kezdeményezett eljárásban megállapítja, hogy a megszüntetés
feltételei fennállnak, vagy
d)	az európai területi társulás nem tett eleget beszámolási kötelezettségének.
18.	§ (1) Az európai területi társulás megszűnése és megszüntetése esetén - a felszámolási
eljárást kivéve - végelszámolásnak van helye.
(2)	Az európai területi társulás fizetésképtelensége esetén felszámolási eljárásnak van
helye.
(3)	A végelszámolás és a felszámolási eljárás lefolytatására a Civil tv. 9-9/I. §-ában, 9/M-
9/N. §-ában és 10. §-ában szabályozott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, az e §-
ban foglalt eltérésekkel. A végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárás lefolytatására a
Fővárosi Törvényszék illetékes.
(4)	Ahol a Civil tv. civil szervezetet vagy egyesületet említ, ott e törvény alkalmazásában
európai területi társulást kell érteni.
4
(5)	Ahol a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény vagy más törvény
cégjegyzéket említ, ott e törvény alkalmazásában a Hatóság által vezetett ETT nyilvántartást,
ahol pedig az adós cégjegyzékszámát említi, ott az ETT nyilvántartási számát kell érteni.
(6)	Az eljárásokkal összefüggő valamennyi közzétételi kötelezettség a Hatóság honlapján
teljesítendő.
(7)	A Fővárosi Törvényszék az eljárás során hozott közzétételt, illetve bejegyzést igénylő
döntését, illetve az azok jogerőre emelkedéséről szóló végzését elektronikus úton
haladéktalanul megküldi a Hatóságnak, amely azt az ETT nyilvántartásba hivatalból bejegyzi,
illetve közzéteszi.
(8)	A Hatóság a bíróság megszűnést, illetve megszüntetést elrendelő döntésének jogerőre
emelkedése után haladéktalanul törli az európai területi társulást az ETT nyilvántartásból.
19.	§ (1) Az európai területi társulás az ETT nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.
(2) A Hatóság az ETT nyilvántartásból való törlésről haladéktalanul értesíti valamennyi
olyan tagállamot, amelynek joga alapján a tagok létrejöttek.
VI.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
7.	Felhatalmazó rendelkezések
20.	§ Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a jóváhagyási és
nyilvántartásba vételi eljárás, valamint az európai területi társulások megszüntetésével
kapcsolatos kérdések részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
8.	Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
21.	§ Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
22.	§ A Fővárosi Törvényszék az általa nyilvántartott európai területi társulások
nyilvántartási adatait és bíróságon őrzött iratait papír alapon a hatálybalépés napjáig átadja a
Hatóságnak.
23.	§ A Hatóság a Fővárosi Törvényszék által nyilvántartásba vett európai területi
társulások nyilvántartási adatait az ETT nyilvántartásában rögzíti.
24.	§ E törvényt a hatálybalépés napján vagy azt követően benyújtott kérelemmel indult
jóváhagyási és nyilvántartásba-vételi (változásbejegyzési) eljárásban kell alkalmazni.
25.	§ Ha e törvény hatálybalépésekor a Fővárosi Törvényszék előtt nyilvántartásba-vételi
(változásbejegyzési) eljárás van folyamatban, a bíróság az európai területi társulás
nyilvántartási adatait és iratait az eljárás befejezését követően papír alapon 8 napon belül adja
át a Hatóságnak.
26.	§ A 4. §-tól eltérően az e törvény hatálybalépéséig Magyarországon nyilvántartásba vett
európai területi társulás neve az e törvény hatálybalépését követően tartalmazhatja az „európai
területi együttműködési csoportosulás” elnevezést az „európai területi társulás”elnevezés
helyett.
9.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
27.	§ Ez a törvény
a)	az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, 2006. július 5-i 1082/2006/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet,
5
b)	az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek a
csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és
javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17-i 1302/2013/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
10.	Módosító rendelkezések
28.	§ § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. §-ában az „európai
területi együttműködési csoportosulás” szövegrész helyébe az „európai területi társulás”
szöveg lép.
29.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
a)	33. § (2) bekezdés 36. pontjában az „európai területi együttműködési csoportosulásban”
szövegrész helyébe az „európai területi társulásban” szöveg,
b)	az 57. § (1) bekezdés e) pontjában és 102. § (1) bekezdés h) pontjában az „európai
területi együttműködési csoportosulás” szövegrész helyébe az „európai területi társulás”
szöveg lép.
30.	§ A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1)
bekezdés a) pontjában az „európai területi együttműködési csoportosulás” szövegrész helyébe
az „európai területi társulás” szöveg lép.
31.	§ A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 1. § (5a) bekezdés 3. pontjában az
„európai területi együttműködési csoportosulás” szövegrész helyébe az „európai területi
társulás” szöveg lép.
32.	§ A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
a)	2. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül)
„i) az európai területi társulás,”
b)	9. § (10) bekezdésében és a 6. számú melléklet F) fejezetében az „európai területi
együttműködési csoportosulás” szövegrész helyébe az „európai területi társulás” szöveg lép,
c)	6. számú melléklet F) fejezet címében az „Európai területi együttműködési
csoportosulás” szövegrész helyébe az „Európai területi társulás” szöveg lép.
33.	§ A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (2) bekezdésében az „európai
területi együttműködési csoportosulás” szövegrész helyébe az „európai területi társulás”
szöveg lép.
34.	§ A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 21. § 2.
pontjában az „európai területi együttműködési csoportosulás” szövegrész helyébe az „európai
területi társulás” szöveg lép.
35.	§ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (5) bekezdésében az „európai
területi együttműködési csoportosulás” szövegrész helyébe az „európai területi társulás”
szöveg lép.
11.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
36.	§ Hatályát veszti az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi
XCIX. törvény.
37.	§ Hatályát veszti a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő
eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 4. § k) pontja.
6
I N D O K O L Á S
Általános indokolás
Az Európai Parlament és Tanács az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló
1082/2006 EK rendelettel (továbbiakban: Rendelet) létrehozta az európai területi társulások
jogintézményét azzal a céllal, hogy lehetővé tegye két vagy több tagállam régiói és helyi
hatóságai között a hatékony határokon átnyúló, transznacionális és/vagy interregionális
együttműködést, és ezen keresztül a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítését az érintett
területeken. Az Európai Területi Társulás (a továbbiakban: ETT) legfőbb előnye, hogy a határ
mindkét oldalán jogi személyiséggel és teljes jogképességgel rendelkezik. Az ETT a tagok
által meghatározott célkiűzéseket és feladatokat hajtja végre, hatásköre származtatott, azaz
nem terjeszkedhet túl a tagok hatáskörén, ugyanakkor nem láthat el hatósági hatásköröket. Az
ETT nonprofit gazdálkodó szervezet.
A 2007-2013 közötti uniós költségvetési időszakban az EU-n belül Magyarországon alakult a
legtöbb ETT. Jelenleg 18 ETT működik magyar részvétellel; ebből 14 ETT-nek található a
székhelye Magyarországon. Félévente ül össze az ETT munkacsoport, ahol az érintett
szaktárcák (Belügyminisztérium, Földművelésügyi Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Miniszterelnökség) és egyéb szervezetek
(CESCI, Budapesti Duna Kontakt Pont) képviselői kapnak tájékoztatást az ETT-ket érintő
aktualitásokról. Évente kerül sor az ETT Fórumra, amelyen az érintett szaktárcákon kívül
maguk az ETT-k képviselői is részt vesznek, ezáltal teret biztosítva a kölcsönös
párbeszédnek. Az Európai Területi Társulások Nemzeti Jóváhagyó Hatóságainak Találkozója
2012 óta minden évben megrendezésre került (2012 Lovasberény, 2013 és 2014 Budapest),
amelynek célja a jóváhagyó hatóságok közötti jó kapcsolat és kölcsönös párbeszéd kialakítása
és fenntartása, valamint az eljárások hatékonyabbá tétele érdekében az eltérő szabályozásból
adódó adminisztratív akadályok lebontása.
A Rendelet felülvizsgálatára 2013-ban került sor. A felülvizsgálat eredményeképpen született
meg az Európai Parlament és a Tanács a csoportosulások létrehozásának és működésének
egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló
1302/2013/EU rendelete, amely a szabályozás több pontján is jelentős változásokat és
könnyítéseket vezetett be a felülvizsgált rendelethez képest. A felülvizsgálat célja a Rendelet
egyszerűsítése, és átláthatóbbá tétele volt.
7
Részletes indokolás
A törvényjavaslat az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX.
törvény (továbbiakban: ETT törvény) hatályon kívül helyezésére és egy új európai területi
társulásokról szóló törvény (továbbiakban: új ETT tv.) elfogadására tesz javaslatot.
Az 1. §-hoz
Az 1. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy az european grouping for territorial cooperation
(európai területi együttműködési csoportosulás, EGTC) magyar elnevezése európai területi
társulás (rövidített nevén: ETT). Az 1. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy az Európai
Parlament és Tanács az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006 EK
rendeletének felülvizsgálatát követően az Európai Unió elfogadta az Európai Parlament és a
Tanács az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek
a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és
javítása tekintetében történő módosításáról szóló 1302/2013/EU rendeletet (a továbbiakban
módosított rendelet), amely szükségessé tette a nemzeti végrehajtási szabályoknak a
módosított rendelethez történő hozzáigazítását, és így új ETT törvény elfogadását.
A 2. §-hoz
A 2. § rendelkezik az európai területi társulás tagjairól, összhangban a módosított rendelet
előírásaival.
A Rendelet 3. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában Magyarország tekintetében a
közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. § (1) bekezdés a)-
f) pontja szerinti szervezeteket kell érteni, amennyiben azok rendelkeznek jogi
személyiséggel.
A 3. §-hoz
A szabályozás célja, hogy tisztázza az ETT-k tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket,
valamint az alapszabálynak való megfelelést és nyomatékosítsa azt, hogy az ETT-k nonprofit
szervezetek, amelyek elsősorban gazdasági tevékenység végzésére nem alapíthatók.
A 4. §-hoz
Ez a § rendelkezik az európai területi társulás elnevezéséről. A jelenleg hatályos ETT törvény
még az „európai területi együttműködési csoportosulás” kifejezést tartalmazza, míg az új ETT
törvény az 1. §-nak megfelelően már így rendelkezik:
Az európai területi társulás neve az „európai területi társulás” elnevezést tartalmazza. Ha az
európai területi társulás tagjainak felelőssége korlátolt, az európai területi társulás neve a
„korlátolt felelősségű európai területi társulás” elnevezést tartalmazza az átláthatóság
biztosítása érdekében.
8
Az 5-7. §-hoz
Az ETT törvény 4. § (Jóváhagyás) és 5. § (Nyilvántartásba vétel) rendelkezéseit az új ETT
törvény a 6. §-ba vonja egybe, összhangban azzal, hogy a nyilvántartásba vételi eljárást a
kormány által kijelölt Hatóság (Külgazdasági és Külügyminisztérium) az eddig kizárólagos
illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszéktől a saját hatáskörébe helyezi át. Az eddigi
két lépcsős eljárás egységesítése egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi az ETT-k alapítását,
illetve működésük nyomon követését.
A jelenleg hatályos ETT törvény 6. §-a alapján az európai területi társulásokról a
nyilvántartást a Fővárosi Törvényszék vezeti, és azt mindenki számára nyilvánossá teszi. Az
új ETT törvény a nyilvántartást és az adatokban történő változások vezetését a Hatóság
feladatkörébe rendeli (ETT nyilvántartás). Az ETT nyilvántartás vezetését a Hatóság a
kezelésében lévő honlapon valósítja meg.
A 8-9. §-hoz
Az ETT törvény 7. §-ban foglaltakat az új ETT törvény 8. §-a változtatás nélkül átveszi.
Az ETT törvény 7. § (2) bekezdése a közérthetőséget szeme előtt tartva az új ETT törvény 3.
§ (2) bekezdésébe kerül át.
Az új ETT törvény 9. § (2) bekezdése az ETT-k számára lehetővé teszi, hogy beszámolójukat
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 6. § (2) bekezdése alapján, az adott üzleti év
mérlegforduló napjától számított 60 napon belül honlapján tegyék közzé - szemben az eddigi
150 nappal-, valamint kötelezi az ETT-ket, hogy beszámolójukat és amennyiben van, annak
közhasznúsági mellékletét megküldjék a Hatóságnak. Az alábbiakkal a társulás mentesül a
számviteli törvény által előírt Magyar Közlönyben történő közzététel alól, valamint ezzel a
társulás letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.
A 10. §-hoz
Az ETT működésének törvényességét a Hatóság felügyeli. Az új ETT törvényből kikerült az
ügyész törvényességi felügyelete az ETT-k felett, azt - az eljárás egyszerűsítése érdekében -
a Hatóság veszi át. Azoknál a jogi személyeknél, ahol a nyilvántartásba vétel miniszteri
hatáskörbe tartozik, ott a működés felett is az adott miniszter gyakorol törvényességi
felügyeletet, ennek keretében végső soron perindítási jogot, így az ügyészség törvényességi
felügyelete az ETT-k felett okafogyottá válik.
Ha a Hatóság hivatalból vagy más szervezet értesítésére jogszabálysértést, illetve az
elfogadott egyezménybe vagy alapszabályba ütköző tevékenységet észlel, felszólítja az ETT-t
a törvényesség helyreállítására, majd ha annak az ETT nem tesz eleget, intézkedik az ETT
megszüntetése iránt.
A 11-13. §-hoz
Az ETT-k gazdálkodásának törvényességét az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Ha
jogszabálysértést, illetve az elfogadott egyezménybe vagy alapszabályba ütköző gazdálkodást
tapasztal, felhívja az ETT-t annak megszüntetésére, illetve legvégső esetben kezdeményezheti
a megszüntetési eljárás megindítását is a Hatóságnál.
A 14. §-hoz
9
A Rendelet 13. cikke megengedi, hogy ha egy ETT megsérti egy tagállam közrendre,
közbiztonságra, közegészségügyre vagy közerkölcsre vonatkozó rendelkezéseit, illetve
tevékenysége sérti egy tagállam közérdekét, a tagállam illetékes szerve megtilthatja a
területén folyó ilyen tevékenységet, legvégső esetben pedig elrendelheti a joga alapján
létrehozott tagok kilépését az ETT-ből.
Az (1) bekezdés értelmében Magyarországon az illetékes szerv az adott tevékenység hatósági
ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerve. Ha a hatósági tiltás ellenére az ETT nem hagy fel
a jogellenes tevékenységével, akkor az illetékes szerv a Hatósághoz fordulhat a tag ETT-ből
való kiléptetése érdekében.
A (4) bekezdés úgy rendelkezik, hogy - annak érdekében, hogy a nem Magyarországon
nyilvántartásba vett ETT székhelye szerinti nyilvántartó hatóság is értesüljön a magyar tag
kiléptetéséről - a Hatóságnak hivatalból értesítenie kell a nem magyarországi székhelyű ETT-
k nyilvántartásáért felelős szervet a magyar tag kiléptetésének tényéről.
A 15-19. §-hoz
Az új ETT törvény különbséget tesz az európai területi társulások megszűnése és
megszüntetése között. A megszűnés eseteit és módját az ETT egyezménye rögzíti. Az ETT
megszüntetésének kezdeményezésére a jóváhagyásért és nyilvántartásért felelős Hatóság
jogosult hivatalból, illetve kérelemre.
Az európai területi társulások csak jogutód nélkül szűnhetnek meg. A végelszámolás, illetve
az ETT fizetésképtelensége esetén a felszámolási eljárás lefolytatására a törvény a Fővárosi
Törvényszéket jelöli ki, mivel a Hatóság nem tud a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi
III.	törvény szabályai alapján eljárni. A Fővárosi Törvényszék az eljárásokat a Civil tv.
szabályai alapján folytatja le és döntéséről köteles értesíteni a Hatóságot, hogy az a
megszüntetés esetén gondoskodni tudjon az ETT ETT nyilvántartásból való törlése iránt. A
végelszámolási eljárás tényét a Hatóság az ETT nyilvántartásban köteles feltüntetni.
Az új ETT törvény megerősíti a Hatóság ETT-k feletti ellenőrzési jogkörét, garanciát nyújtva
arra, hogy az ETT-k a törvényi előírásoknak megfelelően működjenek, illetve annak
elmaradása esetén a Hatóságnak megfelelő eszközei legyenek a törvénysértő állapot
megszüntetésére.
A 20. §-hoz
A külpolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap a jóváhagyási és nyilvántartásba vételi
eljárás lefolytatására, továbbá arra, hogy a részletes jóváhagyási, nyilvántartási és
megszüntetéssel összefüggő eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.
A 21. §-hoz
A 21.§ a hatálybalépés napját a kihirdetést követő 15. napban állapítja meg. A határidő
biztosítja, hogy a törvény végrehajtásához kapcsolódó végrehajtási rendeletmódosítás is
párhuzamosan hatályba tudjon lépni, valamint, hogy a Fővárosi Törvényszék és a Hatóság
között az eddig bejegyzett ETT-k iratállományának átadás-átvétele a hatálybalépésig szintén
meg tudjon történni.
10
A 22-23. §-hoz
Az új ETT törvény alapján a Hatóság átveszi az ETT-k nyilvántartását, és ezzel
összefüggésben a zavartalan működés érdekében a Fővárosi törvényszéket kötelezi, hogy a
náluk vezetett nyilvántartást papír alapon, az új ETT törvény hatálybalépéséig adja át a
Hatóságnak.
A 24-26. §-hoz
Az új ETT törvény ezen §-ai rendelkeznek a törvény alkalmazhatóságának szabályairól. Az új
ETT törvény hatálybalépésének napján, vagy ezt követően indított eljárásokra
(nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési) már az új ETT törvény alkalmazandó.
Amennyiben a hatályba lépés napján a bíróságon nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési)
eljárás van folyamatban, a bíróság az ETT nyilvántartási adatait és iratait az eljárás
befejezését követően adja át a Hatóságnak.
Az új ETT törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett ETT-k hivatalos megnevezése
tartalmazhatja a „európai területi együttműködési csoportosulás” elnevezést, nem kell
elnevezésüket megváltoztatniuk.
A 27. §-hoz
Ez a § rögzíti, hogy a javaslat az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló
1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé
tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17-
i 1302/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg, az abban foglalt kötelezettségek szerint.
A 28-35. §-hoz
Mivel a javaslat 1. § (2) bekezdése a „european grouping for territorial cooperation” magyar
elnevezéseként az európai területi társulás megnevezést vezeti be, ezért mindazokban a
jogszabályokban, ahol erre az intézményre „európai területi együttműködési csoportosulás-
ként történik hivatkozás, szükségessé válik a terminológia cseréje.
A 36. §-hoz
E § rendelkezik az ETT törvény hatályon kívül helyezéséről.
A 37. §-hoz
E § rendelkezik a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási
szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 4. § k) pontjának hatályon kívül helyezéséről,
mely szerint a bíróság tartja nyilván az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló
törvény szerint alapított európai területi társulást.
E rendelkezés összhangban áll a javaslat 6. §-ával, amely szerint az európai területi társulások
nyilvántartását a Hatóság végzi, és nem Fővárosi Törvényszék.
11