﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/1709. számú
törvényjavaslat
a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú
törvények módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2014. október
1
2014. évi ... törvény
a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú
törvények módosításáról
1.	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1.	§
(1)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével az országos közutak
építtetője - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állam kizárólagos
tulajdonában lévő, az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért
felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra
Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). Az út 33. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti kezelője - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -
építtetőnek minősül a vele jogszabály alapján megkötött szerződés szerinti felújítási,
karbantartási, illetve fejlesztési feladatok tekintetében. A vízilétesítmény építtetője a
vízgazdálkodási beruházás részeként megvalósuló közúti felújítás, karbantartás, illetve
fejlesztés tekintetében is - amennyiben rendelkezik a közútkezelő hozzájárulásával és
országos közút esetén a vagyonkezelő hozzájárulásával - építtetőnek minősül.”
(2)	A Kkt. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3)-(3f) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a (2) bekezdés
szerinti építtetői feladatokat az út kezelője vagy - a vízgazdálkodási beruházás részeként
megvalósuló közúti felújításnál, karbantartásnál, illetve fejlesztésnél - a vízilétesítmény
építtetője látja el, azzal, hogy a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel a magyar
állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel, a vele - külön jogszabály
alapján - megkötött szerződés rendelkezései szerint számol el.”
2.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény módosítása
2.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a
továbbiakban: Nytv.) 5. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Központi címregiszter: az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének
általános szabályairól szóló törvényben meghatározott nyilvántartás.”
3.	§
Az Nytv. 9. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A központi szerv Központi Okmánytárában - adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón
tárolva - kezeli:)
2
„d) a 2015. január 1. napját megelőzően keletkezett területszervezési, közigazgatás-
szervezési, címváltozási iratokat.”
4.	§
Az Nytv. 14. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)
„g) a címek tekintetében a központi címregiszterből automatikus adatátvétel;
h)	a helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által küldött értesítés a g) pontba nem
tartozó, de a címnyilvántartás részét képező adatok vonatkozásában;”
5.	§
(1)	Az Nytv. 28/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartás központi szerve a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata, a
szállásadónak a lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása,
valamint a címhez kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából
kezeli a települési címek, valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok
nyilvántartását (a továbbiakban: címnyilvántartás).”
(2)	Az Nytv. 28/A. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A címnyilvántartás tartalmazza)
„f az ingatlan elhelyezkedését leíró címkoordinátát, valamint a 2015. január 1. napját
megelőzően keletkezett címek esetén a helyrajzi számot;”
(3)	Az Nytv. 28/A. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A (2) bekezdés a)-f pontjában meghatározott címelemek a központi címregiszterből
történő, folyamatos, automatikus adatátvétel útján a nyilvántartás részévé válnak.
(8)	A (2) bekezdés g) pontjában foglalt adatok címnyilvántartásba vételéről a jegyző
gondoskodik.”
(4)	Az Nytv. 28/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (2) bekezdés h)-n) pontjában foglalt adatok tekintetében a nyilvántartásba vételről a
járási hivatal gondoskodik.”
3.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
6.	§
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 15/F. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki mezőgazdasági vízszolgáltatást vesz igénybe, a szolgáltató részére mezőgazdasági
vízszolgáltatási díjat fizet. Az állam az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat
vízszolgáltatási díját kormányrendeletben meghatározottak szerint átvállalhatja.”
3
7.	§
A Vgtv. 17. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A folyók mentén és az azokba torkolló vízfolyások, csatornák visszatöltésezett
szakaszain az árvízvédelmi műveket, továbbá a folyók nagyvízi medrét vagy az árvízvédelmi
műveket keresztező, vagy a nagyvízi mederben elhelyezkedő építményt, vezetéket vagy
egyéb létesítményt a vízgazdálkodásért felelős miniszter által rendeletben megállapított
mértékadó árvízszintek figyelembevételével kell megtervezni, méretezni és megvalósítani.”
8.	§
(1)	A Vgtv. 45. § (8) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter)
„b) a folyók mértékadó árvízszintjeinek;”
(rendeletben történő megállapítására.)
(2)	A Vgtv. 45. § (8) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter)
„l) a vízkészletjárulék kiszámításának, a számításnál alkalmazandó szorzószámoknak és a
befizetés rendjének;”
(rendeletben történő megállapítására.)
9.	§
Hatályát veszti a Vgtv. 15/F. § (2) bekezdése.
4.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása
10.	§
Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
a)	32/A. § (9a) bekezdése és
b)	32/C. § (1) bekezdés m) pontja.
5.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
11.	§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. §-a a
következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az ingatlanok címadatát az ingatlan-nyilvántartás az állami és önkormányzati
nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban:
4
Interop. tv.) meghatározott központi címregiszterből (a továbbiakban: KCR) történő automatikus
adatátvétel útján származtatott adatként tartalmazza.”
12. §
Az Inytv. IV. fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„A központi címregiszterből történő adatátvétel és a címképző szerv értesítésének szabályai
25/A. § (1) E törvény rendelkezéseit a KCR-ből történő automatikus adatátvétel esetében,
valamint a címképző szerv értesítése tekintetében ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatátvétel esetén az ingatlanügyi hatóság nem folytat le ingatlan-
nyilvántartási közigazgatási hatósági eljárást.
(3)	Az ingatlan címét érintő adatváltozás iránti bejelentést, megkeresést széljegyzés nélkül
haladéktalanul érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, és a bejelentőt, megkeresőt
tájékoztatni kell a címképzésre jogosult szervről. A kérelemhez csatolt okiratokat, ha azok
más eljárás lefolytatásához nem szükségesek, a kérelmező, megkereső részére vissza kell
küldeni.
(4)	Az ingatlan címadata a KCR-ből történő automatikus adatátvétel (e törvény
alkalmazásában a továbbiakban: címadat-átvétel) útján válik az ingatlan-nyilvántartás részévé.
(5)	Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba címadat-átvétel útján bekerülő
címadatok tartalmát az ingatlanügyi hatóság nem változtathatja meg, az olvashatóság
érdekében kizárólag az abból kiállított másolaton megjelenő címelemek elhelyezését
módosíthatja hivatalból.
25/B. § (1) Az ingatlanügyi hatóság az alábbi változások átvezetéséről rendelkező, a
címkoordinátákat és az ingatlan-nyilvántartási azonosító kódot is tartalmazó határozatának a
megküldésével tájékoztatja a címképző szervet:
a)	a telekalakítás (ideértve a kisajátítási eljárásban történt változást is),
b)	az épület feltüntetése és törlése,
c)	az épület önálló ingatlanná alakítása,
d)	a társas- és szövetkezeti házalapítás, ezzel kapcsolatos módosítás és megszüntetés.
(2)	Az ingatlan-nyilvántartásban létrejövő új földrészletek és egyéb önálló ingatlanok
megnyitásra kerülő tulajdoni lapján, ha rendelkezésre áll
a)	telekmegosztás esetén a telekalakítás előtti címadatot,
b)	telekösszevonás esetén a telekalakítással érintett földrészletek címadatának közös
elemeit,
c)	a 19. § (3) bekezdése szerinti esetben a törzslap címadatát
„címképzés alatt” megjegyzéssel kell feltüntetni.
(3)	A tulajdoni lapot a címképző szerv (1) bekezdés szerinti tájékoztatásával egyidejűleg -
függetlenül attól, hogy a címképzésre sor kerül-e - a (2) bekezdés szerinti megjegyzéssel kell
ellátni abban az esetben is, ha a meglévő címadat hiányában annak feltüntetésére nincs
lehetőség.
(4)	A „címképzés alatt” megjegyzés
a)	a címképzési eljárást követő címadat-átvétellel egyidejűleg, vagy
5
b)	címképzési eljárás hiányában a címképző szerv által a címadat-átvétellel azonos
módon elküldött adatok alapján
automatikusan kerül törlésre az érintett ingatlan tulajdoni lapjáról.
(5)	Az ingatlanügyi hatóság a címképző szerv részére az (1) bekezdés szerinti tájékoztatását
elektronikus formában is teljesítheti.”
13. §
Az Inytv. a következő 95. §-sal egészül ki:
„95. § (1) A központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási
tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: KCR tv.)
megállapított címadat-átvétel megtörténtéig az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan-
nyilvántartási adatbázisban már meglévő címadatokat, a címadat-rögzítés, illetve címadat-
változás alapjául szolgáló okiratnak megfelelően tartalmazza.
(2)	A címadat-átvétel útján történő adatváltozást követően az adott ingatlan címadatában
bekövetkezett korábbi változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése alapjául szolgáló okiratban
szereplő címadatot figyelmen kívül kell hagyni.
(3)	A címadat-átvétellel még nem érintett címek esetében az ingatlan-nyilvántartás
tartalmazza a „felülvizsgálat alatt” megjegyzést, melyet a tulajdoni lapon az ingatlan címadata
mellett kell megjeleníteni. A megjegyzés az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellegét
nem érinti.
(4)	Az ingatlan címadatát érintő, 2015. január 1. napján folyamatban lévő, valamint a
megismételt eljárásokat e törvénynek a KCR tv.-nyel megállapított rendelkezései szerint kell
lefolytatni.”
14.	§
Az Inytv.
a)	14. § a) pontjában az „a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a
házszámot,” szövegrész helyébe az „a KCR-ből automatikus adatátvétel útján átvett
címadatokat”,
b)	25. § (1) bekezdésében az „adataiban” szövegrész helyébe az „adataiban (ide nem értve
az ingatlan címét)”,
c)	27. § (6) bekezdésében a „belterületi határának, továbbá a közterület nevének” szövegrész
helyébe az „illetve belterületi határának”
szöveg lép.
15.	§
Hatályát veszti az Inytv. 52/A. § (4) bekezdése.
6.	A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása
16.	§
(1)	A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A települési önkormányzat
6
a)	a közterületi rend és tisztaság védelméről, a tömegközlekedési eszközök használati
rendjének fenntartásáról, az önkormányzati vagyon védelméről, közterület-felügyelet,
illetőleg közterület-felügyelő útján,
b)	a várakozási közszolgáltatás nyújtásáról közterület-felügyelet, illetőleg közterület-
felügyelő útján is
gondoskodhat.”
(2)	A Kftv. 1. § (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A felügyelet feladata:)
„i) a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt
magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületen a közúti járművel történő
várakozási közszolgáltatás (a továbbiakban: parkolás) biztosítása, valamint a parkolásért járó
ellenérték megfizetésének ellenőrzése és a fizetés elmaradása esetére előírt
jogkövetkezmények alkalmazása.”
17.	§
A Kftv. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el
nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a felügyelet vagy felügyelő
a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére
a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a
nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét,
a kedvezményre jogosító okirat sorszámát
a)	a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig,
b)	a díjfizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a
közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 15/D. § (1) bekezdés
szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, a várakozási díj- és
pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a Kkt. 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás
céljából az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.”
18.	§
A Kftv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § A felügyelő - az 1. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott feladata kivételével - a
jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése során vagy egyéb jogszerű intézkedés
céljából az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben
meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.”
19.	§
A Kftv. 17/A. §-ában a „közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben (a továbbiakban:
Kkt.)” szövegrész helyébe a „Kkt.-ban” szöveg lép.
7.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
20. §
7
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban:
Knytv.) 19. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
„h) a közterület-felügyelet
ha)	közúti közlekedéssel összefüggő feladati ellátása céljából a 8/A. § (1) bekezdés a), d),
f)-i) és k) pontjában, a 9. § (1) bekezdés a), b) pontjában, és d) pont da), db) alpontjában, a 9.
§ (1a) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, valamint a 9. § (4)
bekezdésében meghatározott adatokat,
hb)	a várakozási díj-fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a várakozási díj és a
pótdíj beszedésére a várakozási díj meg nem fizetése esetén a jogszerű parkolás megállapítása
érdekében a 8/A. § (1) bekezdés g), h) és k) pontjában, valamint a díj és a pótdíj behajtása
érdekében a 9. § (1)-(1a) bekezdésében, (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, továbbá (3)
bekezdésében megjelölt adatokat;”
21.	§
A Knytv. 19. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában és n) pontjában a „8/A. §” szövegrész
helyébe „8/A. § (1) bekezdés” szöveg lép.
8.	Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása
22.	§
Hatályát veszti az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 4. § (3) bekezdése és
27.	§ (4) bekezdése.
9.	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
23.	§
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005.
évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a)	a vagyonvédelmi szolgáltatási tevékenységre irányuló közbeszerzés esetén alkalmazandó
minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj elemeit,
b)	a tárgyévre vonatkozó minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj mértékét,
valamint ezen szabályozás előkészítésére vonatkozó eljárás szabályait,
rendelettel állapítsa meg.”
24.	§
Az Szvmt.
a)	38. § (1) bekezdés n) pontjában a „rendészetért felelős miniszternek a” szövegrész helyébe
a „Kormány”,
b)	72/B. § (1) és (2) bekezdésében a „rendészetért felelős miniszter” szövegrész helyébe a
„Kormány”
szöveg lép.
8
25.	§
Hatályát veszti az Szvmt. 77. §-a.
10.	A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
26.	§
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban:
Mötv.) 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14/A. § (1) Minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan
ingatlanhoz vezet, amelyen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény
szerinti épület található.
(2)	Közterület elnevezéseként nem alkalmazható
a)	ugyanazon településen vagy a fővárosban ugyanazon a kerületen belül azonos jellegű
közterületre alkalmazandó azonos,
b)	kormányrendeletben meghatározottak szerint a közterületek megkülönböztetését
lehetővé tevő szabályokkal való ellentét miatt összetéveszthető, vagy
c)	kormányrendeletben meghatározottak szerint a közterületek elnevezésére vonatkozó
technikai feltételekkel ellentétes
elnevezés.
(3)	Közterület élő személyről nem nevezhető el.
(4)	Települések egyesítése, területrész átadása, a kerület határainak megváltoztatása után
szükség esetén átnevezéssel kell gondoskodni arról, hogy az új település közterületnevei
megfeleljenek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek.”
27.	§
A Mötv. 14/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Minden házszámmal ellátott épületen a tulajdonosnak fel kell tüntetnie a házszámot.
(6)	Minden, az (1) bekezdés szerint elnevezett közterületet az elnevezése feltüntetésével kell
megjelölni.”
28.	§
A Mötv. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16/A. § A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el
nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel
történő várakozási (parkolási) közszolgáltatást
a)	a helyi önkormányzat,
b)	kizárólag e közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési szerv,
c)	100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, továbbá e gazdasági
társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság,
d)	önkormányzati társulás, vagy
e)	a közterület-felügyelet
láthatja el külön törvényben szabályozottak szerint.”
9
29.	§
A Mötv. 42. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 42. § a következő 17. ponttal
egészül ki:
(A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:)
„16. a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának az állam vagy
más helyi önkormányzat javára történő ingyenes átruházására, ilyen vagyon ingyenes
átvételére vonatkozó döntés,
17.	amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.”
30.	§
(1)	A Mötv. 85. § (3a) és (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3a) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kerül sor a közös
önkormányzati hivatal létrehozására vagy ahhoz valamely település nem csatlakozik, akkor a
kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követő hónap első napjával döntésével kijelöli a
közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket és egyúttal pótolja a közös
önkormányzati hivatalról szóló megállapodást. A kormányhivatal vezetője a megállapodás
létrehozásáról szóló döntésében az e §-ban foglaltakra figyelemmel rendelkezik a közös
önkormányzati hivatal székhelytelepüléséről, a közös önkormányzati hivatal létszámáról, és a
közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendjéről. A megállapodás pótlása esetén is
teljesülnie kell az (1)-(2a) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(3b) A kormányhivatal vezetőjének (3 a) bekezdésben meghatározott döntése ellen az érintett
önkormányzat képviselő-testülete - jogszabálysértésre hivatkozással - a döntés közlésétől
számított harminc napon belül bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet. A döntés elleni
keresetindításnak nincs halasztó hatálya a végrehajtásra.”
(2)	A Mötv. 85. §-a a következő (3c)-(3e) bekezdésekkel egészül ki:
„(3 c) A közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodást és a kormányhivatal
vezetője által pótolt közös önkormányzati hivatali megállapodást az érintett önkormányzatok
szabadon módosíthatják. A módosító megállapodást a közös önkormányzati hivatal jegyzője
megküldi az illetékes kormányhivatal részére.
(3d) A kormányhivatal a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a módosító megállapodás
kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti a módosító megállapodás
érvénytelenségének megállapítását, ha a módosítás a közös önkormányzati hivatal működését
ellehetetleníti.
(3e) A módosító megállapodás hatálybalépésének időpontja
a)	a kormányhivatal (3d) bekezdésben meghatározott keresetindítási jogáról történő
lemondását követő nap,
b)	ha a kormányhivatal a számára a (3d) bekezdésben biztosított keresetindítási
határidőben nem nyújt be keresetet, a keresetindítási határidő leteltét követő nap,
c)	ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős döntésével elutasítja a kormányhivatal
keresetét, a döntés jogerőre emelkedésének napja, vagy
d)	ha a módosító megállapodásban a megállapodás hatálybalépésének megjelölt időpontja
az a)-c) pontokban meghatározott időpontoknál későbbi időpont, akkor a módosító
megállapodásban megjelölt nap.”
10
31.	§
A Mötv. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„108. § (1) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása,
használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint
felújítása csak e törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon
engedhető át másnak.
(2)	A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjoga az állam vagy más
helyi önkormányzat javára ingyenesen átadható, jogszabályban meghatározott közfeladat
ellátásának elősegítése érdekében.
(3)	Az ingyenes vagyonátadás az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak ellátását
nem veszélyeztetheti. Nem adható át különösen az olyan vagyonelem, amely valamely
kötelező önkormányzati feladat ellátásához, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben
meghatározott önkormányzati köznevelési feladathoz, vagy ezek finanszírozási forrásának
biztosításához vagy az önkormányzati költségvetési bevételi előirányzatok teljesítéséhez
szükséges.
(4)	A helyi önkormányzat képviselő-testületének nemzeti vagyon ingyenes átadására
vonatkozó határozatában meg kell jelölni azt a jogszabályban meghatározott közfeladatot,
amelynek ellátását az átadás elősegíti.
(5)	A helyi önkormányzatok közötti ingyenes vagyonátadás esetén a vagyont átvevő
önkormányzat képviselő-testületének a nemzeti vagyon ingyenes átvételére vonatkozó
határozatában meg kell jelölnie azt a jogszabályban meghatározott közfeladatot, amelynek
ellátását az átadás elősegíti.”
32.	§
A Mötv. 132. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja az érintett
a)	működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét;
b)	döntéseinek jogszerűségét;
c)	jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladatellátási kötelezettségének
teljesítését.
(4)	Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása - az (5) bekezdésben
foglalt kivétellel - az érintett által hozott azon döntésekre,
a)	amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó
vitának,
b)	jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye,
vagy
c)	amelyeket a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott.
(5)	A (4) bekezdés c) pontjától eltérően a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása
kiterjed a mérlegelési jogkörben hozott döntésekre is a döntéshozatali eljárás jogszerűségének
vizsgálata körében.”
33.	§
(1)	A Mötv. 133. §-t megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
11
„A kormányhivatal információkérési, javaslattételi joga és a szakmai segítségnyújtás”.
(2) A Mötv. 133. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kormányhivatal szakmai segítséget nyújt az érintett részére az általa alkalmazandó
jogszabályok tartalmával összefüggésben az érintett jogszerű működése céljából.”
34.	§
A Mötv. 139. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közigazgatási és munkaügyi bíróság a jogszabálysértő önkormányzati határozat
végrehajtását felfüggesztheti.”
35.	§
A Mötv. 141. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A törvényességi felügyeleti bírság a törvényességi felügyeleti eljárás során többször,
vagy ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén ismételten is kiszabható.
Ugyanazon kötelezettség ismételt megszegésének tekintendő a jogszabálysértő állapot
folyamatos fenntartása is.”
36.	§
(1)	A Mötv. 143. § (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
,f a helyi önkormányzat tulajdonában lévő társasági részesedés vagy ingatlan cseréje esetén a
csereügylet kormányhivatal általi jóváhagyására vonatkozó részletes eljárási szabályokat.”
(2)	A Mötv. 143. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„g) a 14/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt - ennek keretében a közterületek
elnevezésénél használható közterületjellegekre vonatkozó - követelményeket és a 14/A. § (2)
bekezdés c) pontja szerinti technikai feltételeket.”
37.	§
A Mötv. 145. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„145. § (1) E törvény 1-83. §-ai, a 84. § (1)-(4) bekezdése, a 85-109. §-ai, a 125-144. §-ai,
valamint a 146. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősülnek.
(2) E törvény 108. §-a az Alaptörvény 38. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
38.	§
12
A Mötv. a következő 146/A. §-sal egészül ki:
„146/A. § E törvénynek a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes
igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi .... törvénnyel megállapított 14/A. §
(2)-(4) bekezdésében foglaltakat a 2015. január 1-jét követően elnevezett közterületek esetében
kell alkalmazni.”
39.	§
(1)	A Mötv.
a)	37. § (4) bekezdésében a „törvényszéktől” szövegrész helyébe a „közigazgatási és
munkaügyi bíróságtól” szöveg,
b)	37. § (5) bekezdésében a „nemperes eljárásban,” szövegrész helyébe az „a polgári
perrendtartásról szóló törvény a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból
származó perekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazva nemperes eljárásban,”
szöveg,
c)	37. § (6) bekezdésében a „törvényszéknél” szövegrész helyébe a „közigazgatási és
munkaügyi bíróságnál” szöveg,
d)	„133. § (2) bekezdésében az „a helyi önkormányzat működésére” szövegrész helyébe az
„az érintett működésére” szöveg, a „képviselő-testülete” szövegrész helyébe a „képviselő-
testülete, illetve a társulási tanács” szöveg, az „önkormányzat köteles” szövegrész helyébe az
„önkormányzat, illetve a társulási tanács köteles” szöveg,
e)	134. § (2) bekezdésében a „megadott határidő eredménytelen leteltét követően” szövegrész
helyébe a „törvényességi felhívás eredménytelensége esetén” szöveg
lép.
(2)	A Mötv. 129. §-ában a „helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter”
szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter a
helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben” szöveg lép.
40.	§
Hatályát veszti a Mötv.
a)	132. § (1) bekezdés k) pontja,
b)	136. § (2) bekezdésében az „a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a
tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül”
szövegrész,
c)	140. § (6) bekezdése,
d)	141. § (1) bekezdés c) pontjában az „a közigazgatási és munkaügyi” szövegrész.
11.	Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX.
törvény módosítása
41.	§
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek
az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 4. §-a a
következő (7) bekezdéssel egészül ki.
„(7) A segédfelügyelő önállóan jogosult a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat
tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb
13
közterületek esetében a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és
pótdíjkövetelés érvényesítésére.”
12.	Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi
L. törvény módosítása
42.	§
Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L.
törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek biztonságának
felügyeletét - a 2. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a Kormány által
kijelölt hatóság látja el.”
43.	§
Az Ibtv. 24. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a hatóságot.”
44.	§
(1)	Az Ibtv. 3. § (3) bekezdésében a „szervezeti egység” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg
lép.
(2)	Az Ibtv. 14. § (4) bekezdésében, 17. § (1) és (4) bekezdésében és 24. § (2) bekezdés c)
pontjában az „az informatikáért felelős” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős”
szöveg lép.
(3)	Az Ibtv. 17. § (3) bekezdésében az „az informatikáért felelős” szövegrészek helyébe az „az e-
közigazgatásért felelős” szöveg lép.
(4)	Az Ibtv. 14. § (4) bekezdésében az „az e-közigazgatásért felelős” szövegrész helyébe az „az
informatikáért felelős” szöveg lép.
(5)	Az Ibtv. 21. § (1) bekezdésében az „A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős
miniszter” szövegrész helyébe az „Az e-közigazgatásért felelős miniszter” szöveg lép.
(6)	Az Ibtv. 21. § (2) bekezdésének nyitó szövegében az „a kormányzati tevékenység
összehangolásáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős
miniszter” szöveg lép.
(7)	Az Ibtv. 24. § (2) bekezdés b) pontjában az „az informatikáért felelős miniszterrel
egyetértésben” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszterrel egyetértésben”
szöveg lép.
13.	Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól
szóló 2013. évi CCXX. törvény módosítása
45.	§
14
(1)	Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló
2013.	évi CCXX. törvény (a továbbiakban: Interop. tv.) 15. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„15. § (1) A központi címregiszter vezetése, működése és az egységes címkezelés részletes
eljárási szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.
(2) Az egységes címképzés szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendelet határozza meg.”
(2)	Az Interop. tv. 11. alcíme a következő 15/A-15/C. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„15/A. § (1) A központi címregiszter működtetéséért felelős szerv nyilvántartást vezet azon
személyekről, akik jogosultak a címek rögzítésére (a továbbiakban: hozzáférési jogosultsági
nyilvántartás). E célból a központi címregiszter működtetéséért felelős szerv jogosult a
nyilvántartottak természetes személyazonosító adatainak kezelésére.
(2)	A hozzáférési jogosultsági nyilvántartás tartalmazza:
a)	az érintett személyek természetes személyazonosító adatait,
b)	a címképzésért felelős szerv illetékességi területét,
c)	a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint
d)	a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját.
(3)	A hozzáférési jogosultsági nyilvántartásban szereplő adatokat legkésőbb a hozzáférési
jogosultság megszűnésétől számított 5 év elteltével törölni kell.
15/B. § Ha a központi címregiszterben új cím keletkeztetéséhez, meglévő cím módosításához
vagy törléséhez olyan címadat beszerzése szükséges, amelynek megállapítása helyi
önkormányzati képviselő-testület hatáskörébe tartozik, a képviselő-testület a címképzésért
felelős szervtől érkezett megkeresést követő ülésén a címképzéshez szükséges döntést
meghozza és arról a címképzésért felelős szervet haladéktalanul értesíti.
15/C. § A központi címregiszterben nyilvántartott közérdekű vagy közérdekből nyilvános
címadatok a központi címregiszterhez kapcsolódó állami és önkormányzati nyilvántartásokból
ismerhetők meg.”
46.	§
Az Interop. tv. 16. § (1) bekezdése a következő 9. és 10. ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„9. állapítsa meg az egységes címképzés szabályait,
10.	jelölje ki a címképzésért felelős szervet és a központi címregiszter működtetéséért felelős
szervet.”
47.	§
Az Interop. tv. 18. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„18. § (1) A nyilvántartók a 3. § (1) bekezdésében foglalt előírásoknak legkésőbb az e törvény
hatálybalépését követő harmincadik hónap első napjáig kötelesek megfelelni.
15
(2)	Az olyan nyilvántartók, akik a törvény hatálybalépésekor adatkapcsolat-szolgáltatást
nyújtanak, a 7. § (1) bekezdésében foglalt előírásnak legkésőbb az e törvény hatálybalépését
követő tizennyolcadik hónap első napjáig kötelesek megfelelni.
(3)	Az olyan nyilvántartók, amelyek e törvény hatálybalépése után és a törvény
hatálybalépését követő tizennyolcadik hónap első napjáig adatkapcsolat-szolgáltatást
valósítanak meg, a 7. § (1) bekezdésében foglalt előírásnak legkésőbb az e törvény
hatálybalépését követő tizennyolcadik hónap első napjáig kötelesek megfelelni.
(4)	Azok a nyilvántartók, akik a törvény hatálybalépésekor nyilvántartással rendelkeznek, a
10.	§ szerinti bejelentést legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő tizenkettedik hónap
első napjáig kötelesek megtenni.”
48.	§
Az Interop. tv. 14. alcíme a következő 18/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„18/A. § A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer kezelésére, működtetésére feladat-
és hatáskörrel rendelkező földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a központi
címregiszter felállítása érdekében az ahhoz szükséges 2014. december 31. napján hatályos
ingatlan adatok, az ingatlan-nyilvántartási azonosító kód és a címkoordináták egyszeri -
szükség szerint ütemezetten történő - ingyenes átadására köteles a központi címregiszter
működtetéséért felelős szerv részére. Az adatátadásnak legkésőbb 2015. december 31.
napjáig kell megtörténnie.”
49.	§
Nem lép hatályba az Interop. tv. 17. §-a.
50.	§
Hatályát veszti az Interop. tv. 18/A. §-a.
14.	Záró rendelkezések
51.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(8) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő nyolcadik
napon lép hatályba.
(2)	A 16-21. §, 23-25. § és 41. § a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
(3)	A 2-5. § és 10-15. § 2015. január 1-jén lép hatályba.
(4)	Az 50. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
(5)	A 26. §, 30. §, 32-35. §, 36. § (2) bekezdés, 38. §, 39. § (1) bekezdés és a 40. § 2015. január
1-jén lép hatályba.
(6)	A 27. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
(7)	A 28. § a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
16
(8)	A 29. §, 31. §, 36. § (1) bekezdés, 39. § (2) bekezdés a kihirdetését követő nyolcadik napon
lép hatályba.
52.	§
A 26-36. §, 38-40. § és az 51. § (5)-(8) bekezdés az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és a 29.
§, 31. § és 36. § (1) bekezdése tekintetében a 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
53.	§
(1)	Az Interop. tv. - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. január 1-jén lép hatályba.
(2)	Az Interop. tv. 1-13. §-a, 16. § (1) bekezdés 1-7. pontja és (2)-(5) bekezdése, valamint 19. §-
a 2015. július 1-jén lép hatályba.
17
Általános indokolás
A törvényjavaslat elsődleges célja az egységes címképzés és címkezelés lehetőségének
megteremtése. Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános
szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény felhatalmazó rendelkezéseinek módosításával a
Kormány felhatalmazást kap az egységes címszabvány és az országos szinten egységes
címkezelés szabályainak kormányrendeleti szintű szabályozására, ezzel pedig lehetővé válik a
központi címregiszter létrehozása és működtetése.
A központi címregiszter egy olyan nyilvántartás, amely csak címadatokat (címet, irányítószámot,
címkoordinátát) tartalmaz. Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének
általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény tette lehetővé, hogy az egységes
címkezelés biztosítása érdekében megvalósuljon egy olyan központi nyilvántartás, amely hiteles
adatforrást biztosít a címadatot tartalmazó állami és önkormányzati nyilvántartások számára. A
központi címregiszterre a tervezett 2015. január 1-jei indulás időpontjában a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartás csatlakozik.
A törvényjavaslat nem érinti a helyi önkormányzatoknak a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. § (1) bekezdésének 3.
pontjában foglalt hatáskörét, amely szerint a helyi közügyek körében a helyi önkormányzat
feladata a közterületek elnevezése, a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható módon.
Szintén nem javasoljuk módosítani azt a felhatalmazást, amely alapján a képviselő-testület
elfogadja a közterület elnevezésének rendjéről szóló önkormányzati rendeletet. A törvényjavaslat
elfogadása esetén azonban kormányrendelet fogja megállapítani az egységes címképzés
szabályait. Az egységes címképzés azt jelenti, hogy a kormányrendelet alapján elnevezett
közterületeken létesített (lak)címek egységes formátumúak lesznek.
A törvényjavaslat ezen kívül tartalmazza egyes más, igazgatási tárgyú törvények módosítását is
egyenként kis terjedelemben.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (1) bekezdésének jelenleg hatályos
rendelkezése értelmében az országos közutak építtetője csak a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő
Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.), illetve a felújítási, karbantartási és fejlesztési feladatok
tekintetében a közút kezelője, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: Magyar Közút)
lehet, akik kötelesek gondoskodni a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről és a
tulajdonosi joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) tájékoztatásáról.
A vízgazdálkodási beruházások részeként azonban több esetben sor kerül közúti fejlesztésekre is
(pl. hidak építésére, közútszakasz kiváltására), amelyeknek építtetője - európai uniós fejlesztések
esetén egyben kedvezményezettje is - nem a NIF Zrt. vagy a Magyar Közút, hanem a
vízilétesítmény építtetője.
A tárgyi módosítás egyértelmű jogi helyzetet teremt azáltal, hogy az alapberuházás építtetőjét a
kiegészítő közúti fejlesztések tekintetében építtetőnek ismeri el, amely egyben köteles
gondoskodni a kivitelezést követően a megvalósult építményeknek a vagyonkezelő és
üzemeltető részére történő átadásáról, valamint a tulajdonosi joggyakorló tájékoztatásáról.
A 2-5. §-hoz
18
A törvényjavaslat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvénynek (Nytv.) a KCR működésének elindulásával egyidejű módosítására tesz
javaslatot, azaz 2015. január 1-jei hatállyal. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint az
ingatlan-nyilvántartás a KCR elindulását követően a KCR-ben nyilvántartott lakcímadatokból
fog folyamatosan frissülni, ehhez az Nytv. módosítása szükséges. A törvényjavaslat kiegészíti az
Nytv.-t a központi címregiszter definíciójával, pontosítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás
forrásainak felsorolását arra tekintettel, hogy 2015. január 1-jét követően a címadatok forrása
kizárólag a KCR lesz, valamint kiegészíti a nyilvántartás adattartalmát a címkoordinátákkal, és a
helyrajzi számok nyilvántartását a 2015. január 1-je előtt keletkezett címekre korlátozza, mivel a
KCR-nek nem része a helyrajzi szám.
A 6-9. §-hoz
A törvényjavaslat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 15/F. § (1)
bekezdésének olyan módosítására tesz javaslatot, hogy az öntözési, rizstermelési és halgazdasági
vízhasználat vízszolgáltatási díját az állam átvállalhatja, ezzel is elősegítve a mezőgazdasági
vízfelhasználók gazdasági tevékenységét. A Vgtv. tárgyi módosítása a központi költségvetés
részére a 2015. évtől többletterhet nem jelent, már jelenleg is a központi költségvetés fedezi az
öntözővíz-szolgáltatás, valamint a rizstermelési és halgazdasági vízhasználat költségét, mivel a
Kormány 2014 tavaszán a költségek víz-igénybevevőktől történő átvállalásáról döntött. A
vízszolgáltatás részletes szabályait, közte a vízszolgáltató részéről elszámolható költségeket a
Vgtv. 45. § (7) bekezdés z) pontja alapján kiadott 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet tartalmazza,
így a Vgtv. 15/F. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése indokolt.
A törvényjavaslat továbbá egyértelmű felhatalmazást ad a vízgazdálkodásért felelős miniszter
részére a magyarországi folyókra vonatkozó - és az árvízvédelmi művek, a folyók nagyvízi
medrét vagy a műveket keresztező, illetve a nagyvízi mederben elhelyezkedő építmények,
vezetékek, egyéb létesítmények tervezésénél, méretezésénél és megvalósításánál irányadó -
mértékadó árvízszinteknek rendeletben történő megállapítására, továbbá a Vgtv. 15/B. és 15/D.
§-ával összhangban az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás
és a vízkészlet jellégétől, illetve az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő
szorzószámoknak és a vízügyi hatóság részére történő befizetés rendjének miniszteri rendeletben
való szabályozására. A kérdésköröket szabályozó miniszteri rendeletek jelenleg is hatályban
vannak, a módosítás a felhatalmazás rendezésére irányul.
A 10. §-hoz
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezni javasolja a Díjtörvény két rendelkezését. A 32/A. §
(9a) bekezdése az ingatlan közigazgatási címének közterület-név változás miatt történő
átvezetése iránti megkeresés alapján indult eljárás díjáról rendelkezett, a 32/C. § (1) bekezdés m)
pontja pedig díjmentességet állapított meg az ingatlan közigazgatási címének közterületnév-
változás miatt történő átvezetésének bizonyos eseteiben. A rendelkezésekre 2015. január 1-jét
követően nem lesz a továbbiakban szükség, mivel a közterületnév változásának átvezetése az
ingatlan-nyilvántartásban ezután minden esetben automatikus adatátvétellel fog megvalósulni, és
díjfizetési kötelezettséggel nem jár.
A 11-15. §-hoz
A törvényjavaslat ezen §-ai az Inytv. módosítására tesznek javaslatot. Az ingatlan-nyilvántartás
működését nem elhanyagolható mértékben érinti a KCR működésének bevezetése, mivel a
címadatok tekintetében a KCR lesz az egyetlen forrása az ingatlan-nyilvántartásnak. A
címadatok automatikus adatátvétel (a gyakorlatban napi rendszerességű adatfrissítés) útján
kerülnek be a nyilvántartásba, ami akár az ingatlan-nyilvántartási (cím)adatok gyakori
módosulását is jelentheti, elsősorban a 2015. január 1. és a 2016. január 1. közötti időszakban,
19
amíg a jegyzői adattisztítás és a felülvizsgálandó címek tisztázása le nem zárul. A
törvényjavaslat célja, hogy ne kelljen minden egyes címadat-átvétel, azaz automatikus módon
bekövetkező adatváltozás esetében ingatlan-nyilvántartási eljárást lefolytatni.
A 16-21. §-hoz
A törvényjavaslatnak a Mötv.-t módosító 26. §-ához kapcsolódóan a közterület-felügyeletről
szóló törvény kiegészítése szükséges, mivel a Mötv. csak beemeli a közszolgáltatás nyújtására
jogosultak körébe a közterület-felügyeletet, a feladat ellátásához kapcsolódó részletszabályokat
viszont ebben a törvényben kell megállapítani.
Figyelemmel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/D. § (3) bekezdésében
foglaltakra, amely kimondja, hogy a járművek helyi közutakon, valamint helyi önkormányzat
tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb
közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, vagy a Mötv. 16/A. §-ában
meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony,
ezen feladat tekintetében indokolt a közterület-felügyelők esetében a közhatalmi jogosítványok
kizárása.
A feladat ellátása mellett biztosítani kell a közterület-felügyelet számára a parkolás
jogszerűségének ellenőrzése, valamint a pótdíj kiszabása érdekében, hogy jogosult legyen a
szükséges adatok kezelésére. Ehhez szükséges a Kftv. 10. §-ának a kiegészítése.
Ahhoz, hogy az adatok jogszerűen lekérdezhetőek legyenek, a közúti közlekedési
nyilvántartásról szóló törvény módosítása szükséges.
A 22. §-hoz
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezni javasolja az elektronikus aláírásról szóló törvény egy
felhatalmazó rendelkezését, amely alapján a kormányzati elektronikus aláírásrendszer
megvalósítására és üzemeltetéséről szóló miniszteri rendelet kiadható lenne, mivel ezt a
szabályozási tárgyat más hatályos rendeletek már lefedik.
A törvényjavaslat javasolja a 4. § (3) bekezdésének is a hatályon kívül helyezését, amely szerint
a fokozott biztonságú, illetve minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentum kinyomtatott
változatának bizonyító ereje nem azonos az elektronikus dokumentum bizonyító erejével. Az
informatikai és nyomtatási technológiák fejlődésével - biztonsági és minősítési szinttől
függetlenül - megteremtődtek azok a feltételek, amelyek biztosítani tudják az elektronikusan
aláírt elektronikus dokumentum és nyomtatott változata hitelességét és teljes bizonyító erejét,
mely indokolttá teszi a rendelkezés hatályon kívül helyezését.
A 22-25. §
Tekintettel arra, hogy a vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj megállapítása az ágazat
jelentőségénél fogva a Kormány hatáskörébe tartozó tevékenység lesz, szükséges a rezsióradíjat
megállapító rendészetért felelős miniszter helyett a Kormány meghatározása.
A koherencia érdekében szükséges a felhatalmazó rendelkezés módosítása is, amelyben a
Kormány kerül kijelölésre a vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj elemeinek, mértékének,
eljárási rendjének megállapítására.
Tekintettel arra, hogy az Szvmt. 76. §-ába beépítésre került a Kormány részére felhatalmazó
rendelkezés a tárgyévre vonatkozó minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj
mértékének megállapítására, szükségtelen az Szvmt. 77. §-ában foglalt rendelkezés.
20
A 26-27. §-hoz
A törvényjavaslat kiegészíteni javasolja a Mötv.-nek a közterületek elnevezésére vonatkozó
szabályait annak érdekében, hogy a jövőben a közterületek elnevezése országos szinten
egységesebb képet mutasson, mint eddig. Mivel a törvényjavaslat csak néhány alapvető
rendelkezést rögzít, ezzel nem korlátozza az önkormányzatok jogát a közterületek
elnevezéséhez. Azt, hogy e törvényi rendelkezések szerint milyen elnevezés minősül
összetéveszthetőnek, a földrajzi nevekről szóló kormányrendelet fogja meghatározni.
A 28. §-hoz
A törvényjavaslat célja, hogy a közterület-felügyelet is elláthassa a várakozási közszolgáltatást,
azaz a közterületi - vagy a törvény alapján meghatározott más helyen történő - parkolási
szolgáltatást. Ez nem kötelező feladat, hanem döntés alapján vállalható. Ezzel a módosítással a
közszolgáltatás hatékonyabb ellátása várható, hiszen nem kell külön gazdasági társaságot
üzemeltetni erre a célra, hanem egy meglévő szervezet látná el e tevékenységet.
A 29. §-hoz
A törvényjavaslat kiegészíti a Mötv. 42. §-ában található, a képviselő-testület nem átruházható
hatáskörébe tartozó feladatok felsorolását az önkormányzat vagyonának az állam részére való
ingyenes átadásáról szóló döntéssel.
A 30. §-hoz
A közös önkormányzati hivatalok első ízben történő megalakulására a Mötv. közös
önkormányzati hivatalokra vonatkozó szabályozásának hatálybalépését, azaz 2013. január elsejét
követő hatvan napot biztosított a jogalkotó. Az érintett képviselő-testületek jelentős hányada a
törvényi rendelkezéseknek megfelelően sikeresen meg is kötötte a létrehozásról szóló
megállapodásokat, ugyanakkor több település vonatkozásában problémák merültek fel a közös
önkormányzati hivatalok létrehozásával összefüggésben. A korábbi szabályozás szerint a
kormányhivatal vezetője ebben az esetben a határidő lejártát követő hónap első napjával kijelöli
a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket, amely kijelölést követő 30 napon belül
kell megkötni a megállapodást. A kijelölő döntések meghozatalát követően azonban a
kijelöléssel érintett egyes közös hivatalok esetén továbbra sem sikerült megkötni a közös
önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodást. Bár a Mötv. 2014. január elsején
hatályba lépett módosítása alapján a kormányhivatal kezdeményezésére a közigazgatási és
munkaügyi bíróság ilyen esetben soron kívüli eljárás keretében pótolja a kormányhivatal
vezetője által kijelölt közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések közös önkormányzati
hivatalának létrehozására vonatkozó megállapodását, a folyamat hosszadalmas és bonyolult volta
miatt több esetben nem került sor a megállapodások megkötésére vagy azok pótlására.
Annak érdekében, hogy a megállapodások megkötésének elmaradása a továbbiakban ne
lehetetlenítse el az alapvető működést, az igazgatási munka folyamatos ellátását, egy
egyszerűbb, és jóval hatékonyabb megoldás bevezetésére kerül sor. A Javaslat alapján,
amennyiben az érintett települések a közös önkormányzati hivatal létrehozásával összefüggésben
elmulasztják jogszabályi kötelezettségeik teljesítését, a kormányhivatal a közös önkormányzati
hivatalhoz tartozó települések kijelölésével egyidejűleg magát a megállapodást is pótolja,
mindazon feltételek figyelembe vétele mellett, amelyek az érintett települési önkormányzati
képviselő-testületekre is vonatkoznak. A Javaslat alapján a kormányhivatal vezetőjének döntése
tehát két elemből áll, egyrészt tartalmazza a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések
kijelölését, másrészt tartalmazza a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló
megállapodás pótlását a felek között. Az Alaptörvényben is rögzített önkormányzati autonómia
21
és a döntések elleni, lehetőség szerinti legszélesebb körű jogorvoslati jog, mint alapelvek
tiszteletben tartása miatt a Javaslat nem érinti a már korábban is meglévő, a megállapodásra
vonatkozó döntés bíróság előtti megtámadhatóságának lehetőséget, az továbbra is biztosított a
kormányhivatal vezetője által meghozott döntés tekintetében. A közös önkormányzati hivatalt
létrehozó megállapodást, és a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott által pótolt
megállapodást a közös önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzatok módosíthatják.
Amennyiben azonban ez a módosítás a közös önkormányzati hivatal működésének
ellehetetlenülését eredményezné, a kormányhivatal részére a javaslat lehetőséget biztosít arra,
hogy a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz forduljon a módosító megállapodás
érvénytelenségének megállapítása iránt.
A 31. §-hoz
A törvényjavaslat 29. §-a kiegészíti a Mötv.-t az ingyenes vagyonátadásra vonatkozó
szabályokkal, mivel a hatályos szabályozás nem tér ki arra az esetre, ha a helyi önkormányzat
kíván egy vagyonelemet térítésmentesen az államnak vagy más helyi önkormányzatnak átadni. A
térítésmentes átadás lehetősége nem korlátlan: a forgalomképtelen vagyon tulajdonjoga nem
adható át és az átadásnak valamely - törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályban meghatározott - közfeladat ellátását kell szolgálnia.
A 32. §-hoz
A helyi önkormányzatok feletti törvényességi felügyelet tartalmának alapvető rendelkezéseit
pontosítja, egyértelműsíti a javaslat. Egyrészt alkalmazza a Mötv. 132. § (2) bekezdésében
bevezetett, azonban azt követően nem teljes körűen használt „érintett” fogalmat, mint
összefoglaló elnevezést, továbbá a szükségtelen, magyarázó fogalmakat hatályon kívül helyezve
világos és pontos kifejezések és mondatok használatával könnyíti meg a jogalkalmazást.
A 33. §-hoz
A hatályos szabályozás a kormányhivatal szakmai segítségnyújtási feladatkörét az alkalmazható
törvényességi felügyeleti eszközök között rögzíti. A javaslat célja ennek módosítása,
figyelemmel arra, hogy a szakmai segítségnyújtásra a törvényességi felügyeleti jogkörön belül,
azonban törvényességi felügyeleti eljárás megindítása nélkül is szükség lehet. Éppen ezért a
szakmai segítségnyújtás a törvényességi felügyeleti eszközök listájából törlésre kerül, és
önállóan kerül szabályozásra.
A módosítás egyúttal a jogbiztonság érdekében pontosítja a szakmai segítségnyújtás terjedelmét
is, mivel a korábbi szabályozás a jogalkalmazás során bizonytalanságokat okozott. Ennek
érdekében meghatározásra került, hogy a szakmai segítségnyújtás keretében a kormányhivatal az
érintett által alkalmazandó jogszabályok tartalmával összefüggésben biztosít szakmai segítséget
az érintett jogszerű működése céljából.
A 34. §-hoz
A javaslat alapján a közigazgatási és munkaügyi bíróságnak már nemcsak szűk körben (közérdek
súlyos sérelme vagy elháríthatatlan kár) lesz kötelező a határozat végrehajtásának felfüggesztése,
hanem mérlegelési jogkörében a kormányhivatal felülvizsgálati kérelmében megfogalmazottak
figyelembe vételével dönthet a felfüggesztésről.
A 35. §-hoz
22
A javaslat technikai jellegű, szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaz, amelynek keretében a
törvényességi felügyeleti bírság többszöri, illetve ismételt kiszabhatóságának szabálya került
átdolgozásra, pontosításra.
A 36. §-hoz
A törvényjavaslat két felhatalmazó rendelkezéssel egészíti ki a Mötv.-t. Az első a
kormányhivatal csereügyletek megkötéséhez szükséges jóváhagyási jogának gyakorlásáról szóló
rendelet kiadására vonatkozik, a másik pedig a szintén e törvényjavaslat által módosítandó 14/A.
§-sal összhangban a közterületjellegek meghatározásáról szóló rendelet kiadására ad
felhatalmazást.
A 37. §-hoz
A Mötv. 108. §-ának módosítása miatt módosítani szükséges a Mötv. sarkalatossági záradékát is.
A 38. §-hoz
A törvényjavaslat 38. §-a kimondja, hogy a Mötv.-t módosító azon rendelkezéseket, amelyek a
közterületek elnevezése előtt állítanak korlátokat, csak a törvényjavaslat vonatkozó
rendelkezésének hatálybalépése után, azaz 2015. január 1. után elnevezett közterületek esetében
kell alkalmazni. Pusztán ezen törvényjavaslat rendelkezései alapján tehát nincsen szükség a már
elnevezett közterületek átnevezésére.
A 39-40. §-hoz
A módosuló rendelkezések miatt szükséges szövegcseréket, illetve a jogalkalmazás során
felmerült problémák megoldása miatt indokolt kiegészítéseket és pontosításokat tartalmazza.
Ennek keretében kerül sor pl. a helyi önkormányzat és annak képviselő-testülete mellett a
társulás, és a társulási tanács nevesítésére a törvényben, továbbá a határidő eredménytelensége,
mint a gyakorlatban nehezen kezelhető fogalom a törvényességi felhívás eredménytelensége
szöveggel való kicserélésére.
Figyelemmel továbbá a bírósági szervezetrendszer változására, a 2014. évi általános
önkormányzati választások napján hatályba lépett 37. § (4) és (6) bekezdésben szereplő
törvényszék kifejezés közigazgatási és munkaügyi bíróságra módosul.
A 39. § (2) bekezdése úgy módosítja a Mötv.-t, hogy a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter egyetértési jogot kapjon a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős
miniszternek a Mötv. 129. §-ában felsorolt feladatai végrehajtásában.
A 40. § tartalmazza azoknak a bekezdéseknek a megjelölését, amelyek a módosítás
következtében deregulációt igényelnek, illetve a szerepeltetésük a Mötv. egyéb szabályaira
figyelemmel már felesleges.
A 41. §-hoz
A törvényjavaslatnak a Mötv.-t módosító 26. §-ához kapcsolódóan célszerű előírni, hogy az
egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az
iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény által
létrehozott segédfelügyelők számára biztosított legyen a díjfizetési kötelezettség teljesítésének
ellenőrzésére, valamint a díj - és pótdíjkövetelés érvényesítés.
A 42-44. §-hoz
23
A Kormány döntésének megfelelően a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság a
Belügyminisztérium szervezetébe integrálódik. A NEIH az elektronikus információs rendszerek
biztonságának felügyeletét eddig törvényi szintű kijelölés alapján látta el. A törvényjavaslat
szerint ezt a kijelölés ezentúl kormányrendeleti szinten történne meg. A módosítás tartalmi
változást nem jelent.
Az Ibtv. 21. §-ának módosításával ezentúl a belügyminiszter fogja vezetni a Nemzeti
Kiberbiztonsági Koordinációs Tanácsot a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős
miniszter helyett, összhangban azzal, hogy a belügyminiszter felelős az e-közigazgatásért is.
A 45-50. §-hoz
A törvényjavaslat kiegészíti az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének
általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvényt (Interop. tv.) egy hozzáférési jogosultsági
nyilvántartásra vonatkozó szabályokkal. Ezt a nyilvántartást a KCR működtetésére a
kormányrendeletben kijelölt KEKKH vezeti a javaslat szerint, és ez a nyilvántartás tartalmazza a
KCR-be bejegyzésre jogosult jegyzők adatait, ezzel gondoskodván arról, hogy a KCR-ben
országszerte mindenhol csak az arra jogosult személy vezethessen át változást.
A törvényjavaslat kiegészíti továbbá az Interop. tv.-t több kormányrendeleti szintű jogalkotási
felhatalmazással, amely alapján a Kormány rendeletben szabályozza az egységes címképzés
szabályait és kijelöli a törvényben megnevezett feladatok ellátásáért felelős szerveket. Az
egységes címképzési szabályok megalkotása előfeltétele a központi címregiszter létrehozásának,
az országosan egységes formátumú címek alapján lehet a címregiszter adatbázisa teljes.
Tekintettel arra, hogy az Interop. tv.-ben a központi címregiszter létrehozásához nem
elengedhetetlenül fontos felhatalmazó rendelkezések nem a törvény általános hatálybalépésének
napján, 2015. január 1-jén fognak hatályba lépni, hanem csak 2015. július 1-jén, azaz fél évvel
később, a törvény 18. §-ban található átmeneti rendelkezésekben előírt határidőket a
törvényjavaslat meghosszabbítani javasolja szintén fél évvel, hogy összességében a feladatok
végrehajtására rendelkezésre álló idő ne csökkenjen.
A központi címregiszter létrehozása érdekében szükséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő,
az egyes ingatlanokhoz tartozó címadatok, valamint a címkoordináták egyszeri (adott esetben
több ütemben történő) ingyenes átadása adatfeltöltés és adatszinkronizáció céljából a
címregiszter kezelésére felhatalmazott szervezetnek. Az egyszeri adatátadásra biztosított határidő
elteltét követően az erről szóló rendelkezést hatályon kívül kell helyezni.
Az 51. §-hoz
A törvényjavaslat hatálybalépéséről rendelkezik.
Az 52. §-hoz
A törvényjavaslatnak a Mötv.-t módosító rendelkezéseinek sarkalatosságáról rendelkezik.
Az 53. §-hoz
A törvényjavaslat az Interop. tv.-nek a központi címregiszter működéséhez nem elengedhetetlen
rendelkezéseinek hatálybalépését elhalasztani javasolja 2015. január 1-ről 2015. július 1-re.
Ennek oka, hogy a 2015. január 1-ig hátralévő időszak nem elegendő az államigazgatás számára,
hogy kellő alapossággal felkészülhessen az Interop tv. ezen §-aiban foglaltak végrehajtására.