﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

T/1760. számú
törvényjavaslat
a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről
Előadó:
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2014. október
2014. évi ... törvény
a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

Az Országgyűlés a biztosítottak érdekeinek védelme, az öngondoskodás ösztönzése, a
biztosítás és a biztosítók iránti bizalom növelése, a biztosítás és a biztosítók
nemzetgazdaságban betöltött szerepének erősítése, a biztosítási piac működőképességének,
megbízhatóságának, a biztosítási tevékenység garanciáinak erősítése, a biztosítási
tevékenység egységes, a vállalkozás szabadságát, a piaci szereplők versenyképességét és
versenyegyenlőségét garantáló szabályozása, a biztosítási rendszer megbízható működését
szolgáló felügyeleti rendszer továbbfejlesztése, a biztosítók kármegelőzésben vállalt
szerepének elősegítése érdekében, figyelembe véve az Európai Unió jogszabályainak való
megfeleltetés követelményét, illetve azt, hogy a biztosítási piac szabályozása elveiben,
színvonalában és a piaci résztvevőknek nyújtott biztonságában érje el azt a szintet, amelyet az
Európai Unió a tagállamok szabályozásától megkövetel, a következő törvényt alkotja:
ELSŐ KÖNYV
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1.	A törvény hatálya
l.§
(1)	E törvény hatálya kiteljed:
a)	a Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító által végzett
biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységre, továbbá e biztosítónak és viszontbiztosítónak a
biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységére,
továbbá a tevékenységi engedély visszavonása után a biztosító és viszontbiztosító biztosítási
és viszontbiztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos
tevékenységére;
b)	Magyarország területén kívül székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító
Magyarország területén végzett - e törvényben meghatározott - biztosítási és
viszontbiztosítási tevékenységre, továbbá a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységgel
közvetlenül összefüggő tevékenységre;
c)	az a) és a b) pontba nem tartozó Magyarország területén végzett biztosítási tevékenységre;
d)	a Magyarország területén székhellyel vagy lakcímmel rendelkező biztosításközvetítő
biztosításközvetítői tevékenységére, továbbá a Magyarország területén kívül székhellyel vagy
lakcímmel rendelkező biztosításközvetítő Magyarország területén végzett - e törvényben
meghatározott - biztosításközvetítői tevékenységére;
e)	a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző kizárólag - az e törvény hatálya alá
tartozó - kiszervezett tevékenységére;
f)	a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar
Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) e törvényben meghatározott tevékenységére;
g)	azon vállalkozások - e törvényben meghatározott - kötelezettségeire, amelyekre a
csoportfelügyelet, illetőleg a kiegészítő felügyelet kiterjed;
h)	a különleges célú gazdasági egységekre és azok működésére;
i)	a biztosító és a viszontbiztosító könyvvizsgálójára;
j) a károsulti képviselő által Magyarország területén végzett tevékenységre.
1
(2) E törvény rendelkezéseit Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító,
viszontbiztosító, biztosításközvetítő külföldön végzett biztosítási, viszontbiztosítási,
biztosításközvetítői tevékenységére kizárólag abban az esetben kell alkalmazni, ha
nemzetközi szerződés, az Európai Unió közvetlen hatályú, közvetlenül alkalmazható kötelező
jogi aktusa eltérően nem rendelkezik.
2-§
(1)	E törvény hatálya nem terjed ki:
a)	a társadalombiztosítási tevékenységre;
b)	azon ellátási, támogatási és segélyezési célokat szolgáló szervezet tevékenységére, amely a
rendelkezésre álló eszközök mértékétől függően nyújt szolgáltatást, és amelynél a tagok által
fizetendő tagsági hozzájárulást átalányként határozzák meg;
c)	a biztosítás ezen törvény által nem szabályozott azon módszerére, amelyben a
veszélyközösség tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy ha a veszélyközösség tagjának
meghatározott káresemény folytán anyagi szükséglete keletkezik, azt egymás között utólag
felosztják, és a tagokra kiróják a rájuk eső részt (felosztó-kirovó rendszer);
d)	az állami források terhére vagy állami garanciával végzett exporthitel-biztosítási
tevékenységre;	- ■
e)	az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak és a foglalkoztatói
nyugdíjpénztárak tevékenységére;
f)	azon szervezetek tevékenységére, amelyek kizárólag halál esetére vállalják szolgáltatás
nyújtását, ha a szolgáltatás összege nem haladja meg az egy halálesetre jutó, helyben szokásos
temetési költséget vagy a szolgáltatásokat természetben nyújtják;
g)	a jogi személyiséggel nem rendelkező azon szervezetek tevékenységére, amelyek célja az,
hogy tagjaik számára bárminemű díj fizetése vagy biztosítástechnikai tartalékok képzése
nélkül kölcsönös védelmet nyújtsanak;
h)	a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap tevékenységére;
i)	olyan szervezetek által nyújtott szolgáltatásokra, amelyek célja, hogy szolgáltatásokat
nyújtsanak - gazdálkodó szervezethez, gazdálkodó szervezetek csoportjához, továbbá
szakmához vagy szakmák csoportjához tartozó - alkalmazottaknak vagy önálló vállalkozó
személyeknek elhalálozás, túlélés vagy a tevékenységgel való felhagyás vagy annak
korlátozása esetén, függetlenül attól, hogy az ilyen tevékenységből származó
kötelezettségvállalásokra a biztosítástechnikai tartalékok mindenkor teljes fedezetet
biztosítanak-e;
j) az állami többségi részesedésű gazdasági társaság által folytatott vagy az állam által teljes
egészében garantált viszontbiztosítási tevékenységre, ha az állam nyomós közérdek miatt
folytat - jogszabályban meghatározott feltételekkel - nem piaci alapú, a tiltott állami
támogatás szabályaival összeegyeztethető viszontbiztosítási tevékenységet, ideértve azt az
esetet is, amikor e tevékenységét olyan piaci helyzet indokolja, amelyben nem lehetséges
megfelelő piaci fedezetet találni.
(2)	Az (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglaltak nem érintik a biztosító arra vonatkozó
jogosultságát, hogy - e törvény rendelkezéseivel összhangban - külön törvényben
meghatározott szolgáltatásokat teljesítsen a társadalombiztosítás, önkéntes kölcsönös biztosító
pénztár, magánnyugdíjpénztár és foglalkoztatói nyugdíjpénztár számára.
3.§
2
(1)	Nem teljed ki e törvény hatálya az alábbi feltételeket teljesítő - egyébként biztosítási
tevékenységnek minősülő és az 1. melléklet A) részének 18. ágazatába sorolandó -
segítségnyújtási tevékenységre:
a)	a segítségnyújtás gépjárművet érintő baleset vagy meghibásodás esetén történik, és a
baleset vagy a meghibásodás a kötelezettségvállalás tagállamának a területén következik be,
és
b)	a segítségnyújtási kötelezettség a következőkre korlátozódik:
ba)	helyszíni hibaelhárító szolgáltatáshoz, amelyhez a biztosító fedezetet nyújt, a szolgáltató
rendszerint saját személyzetét és berendezéseit veszi igénybe, és
bb)	a gépjármű elszállítása a legközelebbi vagy a legmegfelelőbb helyre, ahol a javítást
elvégezhetik, és vonatkozó kötelezettség esetén ugyanannak a segítségnyújtásnak a keretében,
a gépjármű vezetőjének és utasainak az eljuttatása a legközelebbi helyre, ahonnan útjukat más
módon folytathatják, és
be) a járműnek - lehetőleg a jármű vezetőjével és utasaival együtt - haza, a kiindulási pontra
vagy az eredeti úticélnak megfelelő helyre történő szállítása ugyanazon az államon belül, és
c)	a segítségnyújtást nem az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozás végzi.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjában meghatározott esetben az a feltétel,
mely szerint a balesetnek vagy a meghibásodásnak a kötelezettségvállalás tagállamában kell
bekövetkeznie, nem alkalmazandó, amennyiben a kedvezményezett a szolgáltatást nyújtó
szervezet tagja, és a javító szolgáltatást, illetve a jármű elszállítását egyszerűen egy tagsági
kártya bemutatását követően az érintett országban egy hasonló szervezet végzi el minden
további díj megfizetése nélkül, viszonossági szerződés alapján.
2. Fogalmak
4.§
(1)	E törvény alkalmazásában:
1.	ABA: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi
tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben (a továbbiakban: Kbftv.) meghatározott
fogalom;
2.	AEKBV: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom;
3.	alárendelt kölcsöntőke: minden, ténylegesen a biztosító rendelkezésére bocsátott
kölcsön, ha a kölcsönszerződés tartalmazza, hogy a kölcsön a biztosító adósságának
rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a
tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll és a kölcsön eredeti futamideje az öt évet meghaladja;
4.	anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére
ellenőrző befolyást gyakorol;
5.	azonosító adatok:
a)	természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: a természetes személyazonosító
adatok, állampolgárság, lakcím, postacím,
b)	szervezetet azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe,
adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása;
6.	befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked): olyan életbiztosítási
termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai
tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt
-	azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló -
eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság
által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően,
a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint;
3
7.	biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fő csoportja,
amelyek lehetnek nem-életbiztosítási (1. melléklet) vagy az életbiztosítási (2. melléklet) ágak;
8.	biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos vagy hasonló
kockázatok alapján elhatárolt csoportja;
9.	biztosítási alágazat: meghatározott biztosítások biztosítási ágazaton belüli csoportja;
10.	biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra
kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer;
11.	biztosítási tevékenység: biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás, amely
során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett
személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a
biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját),
meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és
teljesíti a szolgáltatásokat, ide értve az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására
irányuló tevékenységet is, függetlenül attól, hogy a kötelezettségvállalás ellenértéke
meghatározott pénz fizetése (díj) vagy egyéb ellenszolgáltatás formájában valósul meg;
12.	biztosítási titok: minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó a biztosító, a
viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a
viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi
körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a
viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik;
13.	biztosítási üzletág: a biztosítástechnikai tartalékok képzésének, illetve a
tőkeszükséglet számításának céljából, a kockázatok természete alapján történő minimálisan
elvárt elkülönített kezelése szerinti, a biztosítási és viszontbiztosítási kockázatoknak a
homogén csoportja, az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) a biztosítási és
viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló
2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban:
Szolvencia 2 irányelv) 86. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott
rendeletének I. melléklete szerint;
14.	biztosításközvetítői tevékenység: a biztosítási szerződés létrehozására irányuló
üzletszerű tevékenység, amely kiteljed a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére,
biztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, a
biztosítási szerződések megkötésére, a biztosítási szerződések értékesítésének szervezésére,
továbbá a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre.
Nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek:
a)	a más szakmai tevékenység keretében nyújtott információszolgáltatás, amennyiben a
tevékenység célja nem az, hogy az ügyfélnek segítséget nyújtson egy biztosítási szerződés
megkötésében vagy teljesítésében,
b)	a követelések behajtásában való közreműködés,
c)	a kárfelmérési és értékbecslési tevékenység,
d)	a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködés, ha azt
olyan személy végzi, aki a biztosítási igények felkutatásában és a biztosítási védelmet kereső
ügyfelek igényének szerződéskötés céljából való kiközvetítésében egyébként nem vesz részt;
15.	biztosításközvetítő: az a természetes vagy jogi személy, aki biztosításközvetítői
tevékenységet végez;
16.	biztosítástechnikai kockázat: a veszteség vagy a biztosítási kötelezettség értékében
bekövetkező kedvezőtlen változás kockázata, amely a nem megfelelő árazási, illetve
tartalékolási feltevésekből ered;
17.	biztosítástechnikai tartalék: a biztosító - ide nem értve a hatodik rész hatálya alá
tartozó biztosítót - és a viszontbiztosító esetében a biztosítástechnikai tartalékok értéke annak
az aktuális összegnek felel meg, amelyet a biztosító vagy a viszontbiztosító fizetne, ha a
4
biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségeit azonnal egy másik biztosítóra vagy
viszontbiztosítóra ruházná át;
18.	biztosító: az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, vagy valamely
hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási tevékenység végzésére jogosult;
19.	biztosítói holding társaság: olyan - vegyes pénzügyi holding társaságnak nem
minősülő - anyavállalat, amelynek fő üzleti tevékenysége részesedés megszerzése és
birtoklása olyan leányvállalatokban, amelyek főleg biztosítók, viszontbiztosítók, harmadik
országbeli biztosítók vagy harmadik országbeli viszontbiztosítók, és közülük legalább egy
leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító;
20.	bruttó biztosítástechnikai tartalék: a számviteli biztosítástechnikai tartalékok
összege a viszontbiztosítás figyelembevétele nélkül, azaz a biztosító által megképzett
számviteli biztosítástechnikai tartalékok és a viszontbiztosításba adott kockázatokra jutó
számviteli biztosítástechnikai tartalékok összege;
21.	büntetlen előéletű: akinek e törvényben külön nevesített tevékenység végzéséhez és
vezető állás betöltéséhez feltétel a büntetlen előélet, annak büntetlen előéletét
a)	a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott
bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978.
évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra
felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV.
törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), az 1978. évi IV. törvény XV.
fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény
(1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV.
törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges
áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés
robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés
lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai
termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény
263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés
atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi
szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi
IV. törvény 273. §), az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és
XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,
b)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti
atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265.
§), a hamis vád [Btk. 268. § (l)-(4) bekezdés], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1)
bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő
körülmény elhallgatása [Btk. 281. § (l)-(2) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk.
XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §),
a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása
(Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321.
§), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy
lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés
(Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi
gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai
termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel
visszaélés (Btk. 330. §), illetve a Btk. XXXIII. és XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott
bűncselekmények
tekintetében kell - a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak
bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a
5
bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény
71.	§ (1) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvánnyal - igazolnia;
22.	csoport: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben
meghatározott fogalom;
23.	EGT-álIam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam;
24.	egyszeri díjas életbiztosítás: minden olyan életbiztosítás, amelynél a biztosítási díj a
biztosítás tartamának elején egy összegben esedékes;
25.	együttbiztosítás: biztosítási díj ellenében szerződésben előre meghatározott biztosítási
kockázatokkal összefüggő biztosítási esemény bekövetkezése vagy megadott feltétel elérése
esetére több biztosító által közösen, írásban előre rögzített arányok mellett teljesítendő
szolgáltatások nyújtása és a kötelezettségvállalás mértékének megfelelő tartalékok
biztosítónként elkülönített képzése és kezelése;
26.	ellenőrző befolyás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom;
27.	értékkövetés: a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek - a kárgyakoriságtól
függetlenül - az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása;
28.	értékpapír-kölcsönzés: a tőkepiacról szóló törvényben (a továbbiakban: Tpt.)
meghatározott fogalom;
29.	eszközalap: a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások - a biztosítási
szerződésben meghatározott levonásokkal csökkentett - díjából tőkebefektetés céljából
létrehozott eszközállomány;
30.	felügyeleti hatóság: a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő pénzügyi
felügyeletét jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó szervezet;
31.	felügyeleti jelentés: a biztosítók - ide nem értve a hatodik rész hatálya alá tartozó
biztosítókat a viszontbiztosító és a különleges célú gazdasági egység által a Felügyelet
részére évente, és negyedévente teljesítendő rendszeres számszaki és szöveges információ
nyújtási kötelezettség;
32.	finanszírozási viszontbiztosítás: olyan viszontbiztosítás, amely esetében a
meghatározható legnagyobb lehetséges veszteség - amely a maximális áthárított gazdasági
kockázatban kifejezve a jelentős biztosítási kockázatból és az időzített kockázatáthárításból
ered - korlátozott, de jelentős összeggel meghaladja a szerződés időtartamára számított díjat,
a következő két jellemző közül legalább az egyikkel rendelkezik:
a)	a pénz időértékének megfelelő explicit és anyagi ellenszolgáltatás,
b)	szerződéses rendelkezések azzal a céllal, hogy a felek gazdasági eredményei a szerződés
teljes időtartama alatt egyensúlyban legyenek, és ezáltal megvalósuljon a célzott
kockázatáthárítás;
33.	fogyasztó: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról
szóló törvényben meghatározott fogalom;
34.	függő biztosításközvetítő: az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló
jogviszony alapján
a)	egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási
termékeit közvetíti;
b)	a biztosításközvetítői tevékenységet - akár több biztosító egymással versengő biztosítási
termékeit - a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt
kiegészítő tevékenységként végzi, ha a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vesz át [az
a)-b) pont együtt: ügynök];
c)	egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (többes
ügynök);
35.	független biztosításközvetítő: az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő
(alkusz);
6
36.	gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott
fogalom;
37.	harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;
38.	harmadik országbeli biztosító: az a harmadik országbeli szervezet, amely a székhely
szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre jogosult és ezen tevékenysége e
törvény szerint engedélyköteles lenne, ha a székhelye Magyarország területén lenne;
39.	harmadik országbeli viszontbiztosító: az a harmadik országbeli biztosítónak nem
minősülő harmadik országbeli szervezet, amely a székhely szerinti ország jogszabályai
alapján viszontbiztosítási tevékenységre jogosult és ezen tevékenysége e törvény szerint
engedélyköteles lenne, ha a székhelye Magyarország területén lenne;
40.	határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a biztosító, a
viszontbiztosító, és a biztosításközvetítő tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás
tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a biztosító, a viszontbiztosító, és a
biztosításközvetítő székhelye, központi ügyintézés helye (a továbbiakban: központi iroda)
található;
41.	illikvid eszköz: eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg,
ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz
forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános áljegyzésének felfüggesztése miatt nem
állnak maradéktalanul rendelkezésre;
42.	illeszkedési kiigazítás: a vonatkozó kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó
kiigazítás, mely azon alapszik, hogy a lejáratig tartott kötvényekkel vagy más, hasonló
pénzáramlási jellemzőkkel bíró eszközökkel rendelkező biztosítók vagy viszontbiztosítók
nincsenek kitéve az ezen eszközök kamatrésének megváltozásából eredő kockázatnak;
43.	induló tőke: a kölcsönös biztosító egyesület alapításkori jegyzett tőkéje;
44.	Információs Központ: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló (a
továbbiakban: Gfbt.) törvényben meghatározott fogalom;
45.	járadékszolgáltatás: a jogosult részére szerződés alapján meghatározott pénzösszeg
időszakonként visszatérő szolgáltatása;
46.	jegyzett tőke és saját tőke: a számvitelről szóló törvényben (a továbbiakban: Szmt.)
meghatározottak szerinti jegyzett tőke és saját tőke;
47.	jellemző kockázat: több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több
alágazatába tartozó kockázatot is fedező biztosítási termék ágazati, illetve alágazati
besorolását meghatározó kockázat. A több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási
ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező biztosítási termék abba az egy biztosítási
ágazatba, illetve biztosítási alágazatba tartoznak, amely megfelel az adott termék
díjkalkulációja szerint a legnagyobb arányú díjrésszel fedezett kockázat ágazati, illetve
alágazati besorolásának;
48.	jogvédelmi biztosítás: a jogi eljárási költségek viselésére és a biztosítási fedezetből
fakadó más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség díj ellenében történő
elvállalása, így különösen
a)	a biztosított által elszenvedett kár és a részére járó sérelemdíj peren kívüli egyezséggel
vagy polgári, illetve büntetőeljárás során történő megtérülésének biztosítása,
b)	a biztosított polgári, büntető-, közigazgatási hatósági vagy egyéb eljárásban, illetve a
biztosítottal szemben támasztott kártérítési és sérelemdíj iránti igény esetében való védelme
vagy képviselete;
49.	jutalék: jogcímtől függetlenül a biztosítási díj meghatározott részét képező minden
olyan pénzbeli vagy természetbeni előny, szolgáltatás, juttatás és ellentételezés, amelyben a
biztosításközvetítő az általa közvetített biztosítási szerződés létrejöttéért, illetve az általa
közvetített vagy fenntartott biztosítási szerződés teljesítéséért, meghatározott ideig való
7
fenntartásáért az elvégzett biztosításközvetítői tevékenység díjazásaként a kockázatot
elvállaló biztosítótól közvetve vagy közvetlenül részesül;
50.	jutalékjogosultság: a biztosításközvetítő által közvetített vagy fenntartott biztosítási
szerződés tekintetében a biztosításközvetítői jogviszony alapján a közvetítőt megillető
jogosultság a biztosítás tartama alatt a biztosításközvetítői tevékenység által érintett időszakra
járó jutalék vonatkozásában, meghatározott esetekben és mértékben a biztosítási szerződés
folyamatos fennállása esetén a közvetítői jogviszony megszűnését követő időszakot is
beleértve;
51.	jutalékvisszatérítés vagy jutalékvisszaírás: a biztosításközvetítőt a
biztosításközvetítői jogviszonya alapján terhelő jutalékvisszatérítési kötelezettség, amely
szerint a részére fizetett jutalékot meghatározott feltételek szerint - a jutalékfizetés alapjául
szolgáló tényezők változásával arányosan - részben vagy egészben köteles visszafizetni,
amennyiben a közvetített biztosítási szerződés idő előtt (biztosítási eseményhez nem
köthetően) megszűnik vagy a biztosítási díj olyan mértékű változása következik be, amely
nem fedezi a kifizetett jutalék összegét;
52.	kapcsolt vállalkozás: a leányvállalat vagy az a vállalkozás, amelyben egy másik
vállalkozás (részesedő vállalkozás) részesedési viszonnyal rendelkezik, illetve az a
vállalkozás, amelyet az alábbi kapcsolatok valamelyike fűz egy másik vállalkozáshoz, de nem
beszélhetünk ellenőrző befolyás létrejöttéről közöttük:
a)	az adott vállalkozás és egy vagy több egyéb vállalkozás szerződés vagy alapító (létesítő)
okirat alapján egységes alapú vezetés alá tartozik vagy
b)	az adott vállalkozásnak és egy vagy több egyéb vállalkozásnak az ügyviteli, ügyvezető
vagy felügyelő testülete többségében azonos személyekből áll;
53.	kárképviselő: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
54.	kárrendezési megbízott: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
55.	Kártalanítási Alap: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
56.	Kártalanítási Számla: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
57.	Kártalanítási Szervezet: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
58.	kézbesítési megbízott: Magyarország területén bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda vagy
a kérelmező Magyarország területén bejegyzett biztosítója, viszontbiztosítója vagy
biztosításközvetítője, és ezek munkavállalója;
59.	kockázatcsökkentési technikák: a biztosító azon tevékenysége, amelyek révén a
biztosító vagy viszontbiztosító kockázataikat részben vagy egészben egy másik félre képes
átruházni;
60.	kockázati mérték: matematikai függvény, amely egy adott valószínűség-eloszlási
előrejelzéshez pénzügyi értéket rendel és amely a valószínűség-eloszlási előrejelzés alapjául
szolgáló kockázati kitettség szintjével monoton nő;
61.	koncentrációs kockázat: minden kockázati kitettség, amelynek veszteségpotenciálja
elég nagy ahhoz, hogy veszélyeztesse a biztosító vagy viszontbiztosító fizetőképességét és
pénzügyi helyzetét;
62.	kötelezettségvállalás tagállama: az a tagállam, ahol
a)	az életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén:
aa)	a természetes személy szerződő állandó lakóhelye van, vagy
ab)	a gazdálkodó szervezet szerződő esetén a szerződésben meghatározott székhelye
található;
b)	a nem-életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén:
ba)	ingatlan(ok) és az ezekben található ingóságok biztosítása esetén, ha ezeket ugyanaz a
biztosítási kötvény fedezi, az a tagállam, ahol az ingatlan található,
bb)	bármely fajta jármű biztosítása esetén azon tagállam, amely a Gfbt.-ben meghatározott
kötelezettségvállalás országának minősül,
be) legfeljebb 4 hónapos tartamú, utazási és szabadság alatti kockázatok biztosítására szóló
szerződés esetén - tekintet nélkül az érintett biztosítási ágazatra - az a tagállam, amelyben a
szerződő fél a szerződést megkötötte,
bd)	minden egyéb olyan esetben, amely nem tartozik kifejezetten az előző ba)-bc) alpontok
által megjelölt körbe, az a tagállam, amelyben a szerződő állandó tartózkodási helye van,
vagy ha a szerződő jogi személy, az a tagállam, amelyben ezen jogi személynek az a
telephelye található, amelyre a szerződés vonatkozik;
63.	kötvénykölcsön: az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító által legfeljebb a
visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható - pénzügyi szolgáltatásnak nem
minősülő - kölcsön, amelyet a biztosító és a szerződő legkésőbb a biztosítási esemény
bekövetkeztekor vagy a szerződés megszűntekor számol el;
64.	közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban:
Ptk.) meghatározott fogalom és az élettárs;
65.	közérdeklődésre számot tartó biztosító és viszontbiztosító: a nyilvánosan működő
biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság és az a biztosító vagy viszontbiztosító,
amelynél a tárgyévet megelőző három egymást követő üzleti évben az éves bruttó díjbevétel
elérte az egymilliárd-ötszázmillió forintot;
66.	közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni
hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazati
joggal rendelkező más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain,
illetve szavazati jogán keresztül történő - a 5. melléklet szerint figyelembe vett - birtoklása
vagy gyakorlása;
67.	különleges célú gazdasági egység: olyan, tagállamban engedélyezett - biztosítónak
vagy viszontbiztosítónak nem minősülő - vállalkozás, amely jogosult átvállalni a kockázatot a
biztosítóktól és viszontbiztosítóktól, és amely teljes mértékben viseli a kockázat költségterheit
egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásból származó bevételből vagy valamilyen
más finanszírozási mechanizmus által;
68.	különleges célú gazdasági eszköz: a különleges célú gazdasági egység által
kibocsátott eszköz, amely esetében a kibocsátó - hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból
vagy más finanszírozási mechanizmusból eredő - kötelezettségei alárendeltek az ilyen
eszközzel kapcsolatos viszontbiztosítási kötelezettségeknek;
69.	leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás
ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat
leányvállalatának kell tekinteni;
70.	levelező: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
71.	likviditási kockázat: annak a kockázata, hogy a biztosító vagy viszontbiztosító a
pénzügyi kötelezettségek rendezése érdekében, azok esedékességekor, nem képes
befektetéseit és más eszközeit értékesíteni;
72.	maradékjog: az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok,
amelyek a díjfizetés elmaradása, illetve a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli
megszűnése esetében fennmaradnak;
73.	megfelelőségi politika: a megfelelőségi feladatkör felelősségi köreinek, hatásköreinek
és beszámolási kötelezettségeinek meghatározása;
74.	megfelelőségi terv: a megfelelőségi feladatkör azon tervezett tevékenységeinek
meghatározása, amelyek figyelembe veszik a biztosító tevékenységének valamennyi lényeges
területét és azok megfelelőségi kockázatnak való kitettségét;
75.	megtakarítási jellegű életbiztosítás: a tisztán kockázati (haláleseti) életbiztosítások
körén kívül eső olyan életbiztosítások, amelyek lejárati szolgáltatással vagy visszavásárlási
lehetőséggel (visszavásárlási értékkel) - egyes esetekben ezek mindegyikével - rendelkeznek;
9
76.	minimális biztonsági tőkerész: a tevékenység megkezdésekor felvállalt
kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész;
77.	minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen
kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező
a)	vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa
gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék, vagy
b)	a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább
húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy
c)	a létesítő okirat, a megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás
működésére. A minősített befolyás nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett
tulajdont együttesen, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról,
valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII.
törvény 37/A. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően figyelembe venni;
78.	működési kockázat: várható veszteség, amely nem megfelelő vagy meghiúsult belső
folyamatokból, az alkalmazott emberi erőforrásból vagy rendszerekből, vagy külső
eseményekből ered;
79.	nagykockázat:
a)	az 1. melléklet A) részének 4., 5., 6., 7., 11. és 12. ágazataiba besorolt kockázatok;
b)	az 1. melléklet A) részének a 14. és 15. ágazatba besorolt kockázatok, ha az szerződő
szakmája szerint ipari vagy kereskedelmi tevékenységet végez vagy szellemi
szabadfoglalkozású és a kockázatok ehhez a tevékenységhez kapcsolódnak;
c)	az 1. melléklet A) részének a 3., 8., 9., 10., 13. és 16. ágazatba besorolt kockázatok, ha a
szerződő a következő feltételek határértékei közül legalább kettőt túllép:
ca) a 6,2 millió euró összegű mérlegfőösszeget,
eb) a 12,8 millió euró összegű nettó árbevételt,
cc) a pénzügyi év során az átlagos alkalmazotti létszáma eléri vagy meghaladja a 250 főt.
80.	Nemzeti Iroda: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
81.	passzív viszontbiztosítás: viszontbiztosítási szerződés alapján a biztosító egyes
kockázatainak egy viszontbiztosítónak vagy biztosítónak történő átadása;
82.	pénzügyi szervezet: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
39.	§ (1) bekezdés a), c),j), h), valamint k)-m) pontjában meghatározott törvények hatálya alá
tartozó szervezet;
83.	rendszeres vagy folyamatos díjas életbiztosítás: minden olyan életbiztosítás,
amelynek biztosítási díja a biztosítás tartama során meghatározott időszakonként válik
esedékessé;
84.	reorganizációs eljárás: a felügyeleti hatóságok bármilyen beavatkozását magában
foglaló eljárása, amelyek célja, hogy a biztosító pénzügyi helyzetét megőrizze vagy
helyreállítsa, és amelyek a biztosítón kívüli felek korábban meglévő jogait érintik, ideértve, de
nem kizárólagosan azokat az intézkedéseket, amelyek a kifizetések, illetve a végrehajtási
intézkedések felfüggesztésének vagy a kárigények csökkentésének lehetőségét is magukban
foglalják;
85.	részesedési viszony: egy személy (szervezet) és egy vállalkozás között létrejött olyan
kapcsolat, amely alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett módon - a szavazati jogok
vagy a tulajdoni hányad legalább húsz százalékát, de legfeljebb ötven százalékát birtokolja a
vállalkozásban. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint
kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy (szervezet) az Szmt. hatálya alá tartozik-e vagy
sem;
86.	részesedő vállalkozás: az anyavállalat vagy az a vállalkozás, amely egy másik
vállalkozásban (kapcsolt vállalkozásban) részesedési viszonnyal rendelkezik;
10
87.	segítségnyújtási tevékenység: az a biztosítási tevékenység, amelynek keretében a
tevékenységet végző segítséget nyújt olyan személy javára, aki utazás közben véletlenszerű
eseményt követően bajba kerül, illetve segítségre szorul. Tartalma a biztosítási díj előzetes
megfizetése fejében segítség azonnali hozzáférhetővé tétele a szerződésben meghatározott
személy számára a szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel. A segítségnyújtás
pénzbeli vagy természetbeni teljesítésből állhat. A természetbeni szolgáltatások teljesítése
történhet a szolgáltató saját személyzetének vagy felszerelésének igénybevételével is. A
segítségnyújtási tevékenységbe nem tartozik bele a szerviz- vagy karbantartó szolgáltatás, a
vevőszolgálati tevékenység, vagy a segítség nyújtása, illetve jelzése kizárólag közvetítőként;
88.	szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
89.	szabályozott vállalkozás: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről
szóló törvényben meghatározott fogalom;
90.	szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság: a vezetőnek és a tulajdonosnak az e
törvény hatálya alá tartozó egyes vállalkozás irányítására vagy tulajdonlására való
alkalmasságát igazoló feltételek összessége;
91.	származtatott (derivatív) ügylet: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
92.	szavatoló tőke: a biztosító vagy viszontbiztosító rendelkezésére álló tőkeösszeg,
amely a biztosítóval vagy viszontbiztosítóval szemben fennálló követelések kielégítésébe
tőkeként azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonható, és amely arra szolgál, hogy a
biztosító vagy viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett
díjak, és a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet;
93.	számviteli biztosítástechnikai tartalék: a biztosítási vagy viszontbiztosítási
szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére, a károk ingadozására és a várható
veszteségekre az alkalmazott számviteli szabályoknak megfelelő módon és bontásban képzett
tartalék;
94.	szoros kapcsolat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;
95.	tagállam: olyan ország, amely tagja az Európai Uniónak;
96.	technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegségbiztosítási
díj és díjtartalék, és a balesetbiztosítási és felelősségbiztosítási járadéktartalék
megállapításakor kalkulál, amelynek maximális mértékét külön jogszabály állapítja meg;
97.	teljes költség mutató (TKM): a megtakarítási életbiztosítási termékekre számolt
olyan mutató, amely egy értékben összegzi a szerződéssel kapcsolatban felmerült valamennyi
költséget;
98.	termékterv: meghatározott veszélyközösségre kialakított, a biztosító által terjeszteni
kívánt biztosítási termék alkalmazhatóságáról kidolgozott terv, amelynek tartalmi
követelményeit a 3. melléklet tartalmazza;
99.	továbbengedményezés (retrocesszió): a viszontbiztosítási kockázat egy részének
vagy egészének viszontbiztosításba adása;
100.	többlethozam: a biztosítástechnikai tartalékok befektetése hozamának és a technikai
kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége;
101.	ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító
szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések
alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz;
102.	ügyféli érdek védelme: a biztosítási szolgáltatások anyagi biztonságának védelme,
valamint a biztosítottak jogi biztonságának megóvása;
103.	ügymenet kiszervezése: a biztosító a biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő
tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg;
104.	üzletszerű tevékenység: ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett -
előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott
gazdasági tevékenység;
11
105.	vagyoni biztosíték: hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg
(pénzbeli letét, és az állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe
helyezéstől számított száznyolcvan napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható
vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír) vagy hitelintézet által vállalt
garancia;
106.	vagyoni eszközök elhelyezése: ingó vagy ingatlan vagyoni eszközök megléte a
tagállamon belül, de ez nem jelenti egyben azt a kötelezettséget is, hogy az ingóság letétként,
vagy az ingatlan - így különösen zálogjog bejegyzése útján - korlátozás alá essék. Egy
adóssal szemben fennálló követelésben megjelenő vagyon azon tagállam területén lévőnek
tekintendő, ahol a követelés érvényesíthető;
107.	vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és a
harmadik országbeli biztosító fióktelepe;
108.	valószínűség-eloszlási előrejelzés: matematikai függvény, amely egymást
kölcsönösen kizáró jövőbeli események teljes eseményrendszeréhez valószínűségi értékeket
rendel;
109.	vegyes pénzügyi holding társaság: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő
felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom;
110.	vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem
biztosító, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, harmadik országbeli
viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, és
amelynek a leányvállalatai között legalább egy tagállami biztosító vagy viszontbiztosító van;
111.	versengő termékek: azok a biztosítási termékek - ide nem értve azon biztosítók
termékeit, amelyeknek a tulajdonosa azonos vagy az egyik biztosító a másik biztosító
tulajdonosa, vagy azonos tulajdonosi csoportba tartoznak -, amelyek a felhasználási célra, a
fedezett kockázatok körére és az ehhez kapcsolódó biztosítási szolgáltatásokra tekintettel
alkalmasak az ügyfél számára helyettesíteni egymást és az 1. és 2. mellékletek szerint azonos
ágazatba vagy azonos ágazat azonos alágazatába tartoznak. Azonos ágazatba vagy azonos
alágazatba tartozó biztosítási terméknek minősülnek:
a)	azok a biztosítási termékek, amelyek ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon
biztosítási ágazat azonos alágazatába tartózó kockázatokat fedeznek;
b)	azok a biztosítási termékek, amelyek egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba
vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedeznek, ha a
jellemző kockázat szerinti ágazati vagy alágazati besorolásuk azonos; vagy
c)	az ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat valamely alágazatába
tartozó biztosítási termék és az egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy
ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező biztosítási tennék,
ha ez utóbbi termékjellemző kockázat szerinti ágazati vagy alágazati besorolása megegyezik
az előbbi termék ágazati vagy alágazati besorolásával;
112.	viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító vagy viszontbiztosító, továbbá harmadik
országbeli biztosító vagy viszontbiztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének
szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása;
113.	viszontbiztosítás-közvetítői tevékenység: viszontbiztosítási szerződés létrehozására
irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység, amely kiterjed a viszontbiztosítási szerződések
megkötésének elősegítésére, viszontbiztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel
kapcsolatos felvilágosításra, a viszontbiztosítási szerződések megkötésére, a viszontbiztosítási
szerződések értékesítésének szervezésére, továbbá a viszontbiztosítási szerződések
lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre;
114.	viszontbiztosítás-közvetítő: az a természetes vagy jogi személy, aki
főtevékenységként viszontbiztosítás-közvetítői tevékenységet végez;
12
115.	viszontbiztosító: az a vállalkozás, amely a székhelye szerinti tagállamban kizárólag
viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység végzésére kapott engedélyt;
116.	viszontbiztosítói holding társaság: olyan - vegyes pénzügyi holding társaságnak
nem minősülő - anyavállalat, amelynek alapvető tevékenysége részesedés megszerzése és
birtoklása olyan leányvállalatban, amely viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító,
és közülük legalább egy leányvállalat tagállami viszontbiztosító;
117.	volatilitási kiigazítás: a vonatkozó kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó
kiigazítás, amely a hozamfelárak változékonyságának szavatoló tőkére gyakorolt hatását
tompítja;
118.	zárt biztosító: olyan biztosító, amelynek célja biztosítási fedezet biztosítása kizárólag
azon vállalkozás vagy vállalkozások kockázatai tekintetében, amelyeknek a zárt biztosító
tulajdonát képezi, vagy azon csoport vállalkozása vagy vállalkozásainak kockázatai
tekintetében, amelynek a zárt biztosító a tagja;
119.	zárt viszontbiztosító: olyan viszontbiztosító, amelynek célja viszontbiztosítási fedezet
biztosítása kizárólag azon vállalkozás vagy vállalkozások kockázatai tekintetében,
amelyeknek a zárt viszontbiztosító tulajdonát képezi, vagy azon csoport vállalkozása vagy
vállalkozásainak kockázatai tekintetében, amelynek a zárt viszontbiztosító a tagja.
(2)	Az Európai Unió és az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget
(a továbbiakban: EGT) és az EGT-államot is érteni kell, azzal, hogy a nem-életbiztosítási ág
tekintetében Svájcra az EGT-államra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
3.	Euróban megadott összegek forintban történő meghatározása
5.§
(1)	Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon a tárgyév év január 1-
jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonatkozó,
forintban meghatározott összegét kell érteni.
(2)	Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az
alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való
átszámítására vonatkozó - Magyar Nemzeti Bank által közzétett - hivatalos napi árfolyamok
átlagának alkalmazásával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.
MÁSODIK KÖNYV
A BIZTOSÍTÓKRA ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
ELSŐ RÉSZ
A BIZTOSÍTÓK ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
I.	Fejezet
A BIZTOSÍTÓK ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓK
4.	A biztosítókra és a viszontbiztosítókra vonatkozó általános szabályok
13
6.§
(1)	Magyarország területén biztosító részvénytársaság, európai részvénytársaság, szövetkezet,
egyesület, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe vagy
harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthető.
(2)	Magyarország területén viszontbiztosító részvénytársaság, európai részvénytársaság,
szövetkezet, másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi
fióktelepe vagy harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe formájában
létesíthető.
(3)	Az egyes szervezeti formákra
a)	részvénytársaság formájában működő biztosító és viszontbiztosító esetén a Polgári
Törvénykönyvről szóló törvény,
b)	európai részvénytársaság formájában működő biztosító és viszontbiztosító esetén az
európai részvénytársaságról szóló törvény (a továbbiakban: SEtv.),
c)	szövetkezeti formában működő biztosító és viszontbiztosító esetén a Ptk. szövetkezetekre
vonatkozó,
d)	kölcsönös biztosító egyesület esetén a Ptk. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,
valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban:
Civil tv.),
e)	fióktelep esetén a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és
kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény (a továbbiakban: Fkt.) fióktelepre vonatkozó
előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
5.	A biztosító és a viszontbiztosító részvénytársaság
7-§
(1)	A biztosító részvénytársaság az engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül a
biztosítási tevékenységet teljes körűen végezheti, továbbá az engedélyezett biztosítási
ágazatokban viszontbiztosítási tevékenységet is végezhet az erre vonatkozó külön engedély
nélkül.
(2)	A viszontbiztosító részvénytársaság életviszontbiztosítási, nem-életviszontbiztosítási vagy
mindkét viszontbiztosítási tevékenységet az erre vonatkozó engedély birtokában teljes körűen
végezheti.
(3)	A biztosító és a viszontbiztosító részvénytársaság esetében a 93. § (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott jegyzett tőkéjén belül a pénzbeli vagyoni hozzájárulás legkisebb
mértéke hetven százalék, továbbá a jegyzett tőkéjén belül a nem pénzbeli vagyoni
hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak.
(4)	A biztosító és a viszontbiztosító részvénytársaság cégbejegyzésére csak azután kerülhet
sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljes egészében
befizetésre került.
(5)	A biztosító és a viszontbiztosító részvénytársaságra vonatkozó szabályokat megfelelően
alkalmazni kell az európai részvénytársaság formájában működő biztosítóra és
viszontbiztosítóra.
8.	§
(1)	A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el. Az
alapszabály nem rendelkezhet arról, hogy az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként a
vezérigazgató gyakorolja.
14
(2)	A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságnál egységes irányítási rendszert
megvalósító igazgatótanács nem működhet.
(3)	A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságnál felügyelőbizottságot kell létrehozni.
6.	A biztosító és a viszontbiztosító szövetkezet
9.§
(1)	A biztosító szövetkezet az engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül a biztosítási
tevékenységet teljes körűen végezheti, továbbá az engedélyezett biztosítási ágazatokban
viszontbiztosítási tevékenységet is végezhet az erre vonatkozó külön engedély nélkül.
(2)	A viszontbiztosító szövetkezet életviszontbiztosítási, nem-életviszontbiztosítási vagy
mindkét viszontbiztosítási tevékenységet az erre vonatkozó engedély birtokában teljes körűen
végezheti.
10.	§
(1)	Biztosító szövetkezetei és viszontbiztosító szövetkezetei legalább tíz tag alapíthat.
(2)	A szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges, 93. § (2)
bekezdés b) pontjában meghatározott tőkén belül a pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak legalább
hetven százalékot kell elérnie.
(3)	A 93. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tőkén belüli nem pénzbeli vagyoni
hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak.
(4)	A szövetkezet a szövetkezeti vagyont, vagy annak részét nem minősítheti közösségi
alappá.
11.	§
A biztosító és a viszontbiztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történő bejegyzésére
kizárólag akkor kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni
hozzájárulás teljes egészében befizetésre került.
12. §
(1)	A biztosító és a viszontbiztosító szövetkezet alapszabályában - a Ptk.-ban foglaltakon túl
-	rendelkezni kell:
a)	a biztosító szövetkezet vagy a viszontbiztosító szövetkezet tevékenységi köréről biztosítási
ág, ágazat szerint,
b)	a biztosító szövetkezet vagy a viszontbiztosító szövetkezet adózott eredményének
felhasználási elveiről.
(2)	Biztosító szövetkezet vagy viszontbiztosító szövetkezet esetében a pótbefizetés mértéke -
az alapszabály erre vonatkozó rendelkezése szerint - a tag vagyoni hozzájárulásának száz
százalékáig terjedhet.
13.	§
Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a szövetkezetnek, vagy nem áll azzal
munkaviszonyban.
14.	§
15
(1)	A felügyelőbizottság tagja a szövetkezettel munkaviszonyban nem állhat.
(2)	A felügyelőbizottság tagja lehet az is, aki nem tagja a szövetkezetnek.
15.	§
(1)	A biztosító szövetkezet vagy a viszontbiztosító szövetkezet volt tagja vagy jogutódja
részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében a
biztosító nem felelne meg a
a)	minimális tőkeszükségletre vagy
b)	a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén a minimális szavatoló tőkére
vonatkozó előírásoknak, vagy biztosítási szükséghelyzet következne be.
(2)	Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb négy évig halasztható.
(3)	A volt tag vagy jogutódja a vele való elszámolásig részesedik a szövetkezet
eredményéből.
16.	§
Biztosító szövetkezet vagy viszontbiztosító szövetkezet csak biztosító részvénytársasággá
vagy viszontbiztosító részvénytársasággá alakulhat át.
7.	A kölcsönös biztosító egyesület
17.	§
(1)	A kölcsönös biztosító egyesület olyan kölcsönösségi alapon működő egyesület, amely
kizárólag tagjával kötött - ide nem értve a passzív viszontbiztosításra irányuló szerződést -
biztosítási szerződés alapján, biztosítási díj ellenében, a biztosítási feltételekben
meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek
alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt.
(2)	A kölcsönös biztosító egyesületbe történő belépés feltétele a biztosítási szerződés
létrejötte.
(3)	A biztosítási szerződés megszűnésével - ha az egyesület alapszabálya másként nem
rendelkezik - a tagsági jogviszony nem szűnik meg, feltéve, ha
a)	a tag eleget tesz a tagdíjfizetési kötelezettségének, vagy
b)	a tagdíjfizetésre nem kötelezett tag eleget tesz a tagsági jogviszonyából eredő egyéb
kötelezettségének és egy éven belül új biztosítást köt.
18.	§
A Ptk. biztosítási szerződési szabályok hatályának kiterjesztésére vonatkozó rendelkezését
(Ptk. 6:457. §) a kölcsönös biztosító egyesületi tagsági jogviszony keretében létrejött
biztosítási szerződéseken alapuló biztosítási jogviszonyokra kell alkalmazni.
19. §
(1)	A kölcsönös biztosító egyesület esetében a 93. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott
induló tőkén belül a pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak legalább hetven százalékot kell elérnie.
(2)	A kölcsönös biztosító egyesület a tevékenységi engedélyét kizárólag akkor kaphatja meg,
ha az induló tőke pénzbeli vagyoni hozzájárulási részét teljes egészében befizették.
16
(3)	A kölcsönös biztosító egyesület elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy
kölcsönös biztosító egyesületi formában tevékenykedik.
20. §
A kölcsönös biztosító egyesület az engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül a
biztosítási tevékenységet teljes körűen végezheti, továbbá az engedélyezett biztosítási
ágazatokban viszontbiztosítási tevékenységet is végezhet az erre vonatkozó külön engedély
nélkül.
21. §
(1)	A kölcsönös biztosító egyesület alapszabályában - a Ptk.-ban foglaltakon túl - rendelkezni
kell:
a)	a kölcsönös biztosító egyesület tevékenységi köréről,
b)	induló tőkéjéről és annak befizetési módjáról,
c)	a tagdíj kialakításának elveiről, mértékéről, fizetésének módjáról,
d)	az eredmény felhasználási elveiről,
e)	a veszteség rendezésének módjáról,
f)	a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetésről, továbbá - a (2) bekezdésben
meghatározott esetet kivéve - a szolgáltatás csökkentéséről arra az esetre, ha más források
nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére,
g)	megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló kötelezettségek, ezen
belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített rendezéséről,
h)	a kölcsönös biztosító egyesület átalakulására, egyesülésére, szétválására - beleértve a 27. §
(1)	bekezdésben foglalt esetet is -, feloszlására vonatkozó - legfőbb szervhez intézett -
indítvány előterjesztésének szabályairól.
(2)	A kölcsönös biztosító egyesület által kötött felelősségbiztosítási szerződés esetén az (1)
bekezdés f) pontjában foglaltak szerinti szolgáltatáscsökkentésre nincs lehetőség.
(3)	A kölcsönös biztosító egyesület megszűnése esetén a Ptk. 3:85. §-ának a vagyon átadására
vonatkozó rendelkezéseit kizárólag az (1) bekezdés g) pontja szerinti alapszabályi vagyon-
felhasználási rendelkezések hiánya, vagy azok végrehajtásának lehetetlenné válása esetén kell
alkalmazni.
22. §
(1)	A százfős taglétszámot három egymást követő naptári évben átlagosan meghaladó
kölcsönös biztosító egyesület legfőbb szerve a következő évi rendes ülésén köteles páratlan
számú, de legalább három, legfeljebb tizenegy tagú igazgatóságot választani.
(2)	Az alapszabályban foglalt elnevezéstől függetlenül
a)	az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve alatt igazgatótanács,
b)	az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének ellenőrzését ellátó testület alatt felügyelő
bizottság
értendő.
(3)	Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjait - az alapszabály eltérő rendelkezése
hiányában - a legfőbb szerv titkos szavazással, az alapszabályban meghatározott időtartamra
választja meg. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak a megbízatása az érintett
személy elfogadó nyilatkozatával jön létre.
17
(4)	A legfőbb szervet az alapszabályban meghatározott módon, a tagoknak küldött meghívó
útján kell összehívni. Az alapszabály rendelkezhet úgy is, hogy azoknak a tagoknak, akik ezt
kívánják, a legfőbb szerv üléséről szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni.
23.	§
(1)	Az ezerfős taglétszámot három egymást követő évben átlagosan meghaladó kölcsönös
biztosító egyesület esetében a legfőbb szerv a legfeljebb ötventagú küldöttgyűlés. A
küldötteket a tagok, a tagok köréből - az alapszabályban meghatározottak szerint -
taglétszámhoz viszonyított arányban öt évre választják. A küldöttek választásának és
visszahívásának eljárási szabályait a kölcsönös biztosító egyesület alapszabálya tartalmazza.
Az alapszabályban rendelkezni kell az újonnan belépő tagok képviseletéről.
(2)	A küldöttválasztó közgyűlést az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a
kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján
kell összehívni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják,
küldöttválasztó közgyűlés összehívásáról a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés
mellett elektronikus úton is értesíteni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton
küldött értesítés közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók.
24.	§
(1)	A kölcsönös biztosító egyesület igazgatósága állapítja meg a 21. § (1) bekezdés f)
pontjában meghatározott - alapszabályban kötelezően előírandó - szolgáltatáscsökkentést, és
a pótlólagos befizetési kötelezettséget, beleértve azok mértékét.
(2)	Ha a kölcsönös biztosító egyesület az e törvényben meghatározottak szerinti
szükséghelyzetbe került, a Felügyelet jogosult - a 320. § (2) bekezdésében foglaltak mellett -
a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítására, feltéve, ha a Felügyelet erre irányuló
felhívásának a kölcsönös biztosító egyesület igazgatósága nem tett eleget.
(3)	A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a kölcsönös biztosító egyesület tagja által
teljesítendő befizetés nem haladhatja meg a kölcsönös biztosító egyesület tagja által a
pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül a kölcsönös biztosító egyesület részére
bármilyen jogcímen évente teljesített befizetések száz százalékát.
(4)	A kölcsönös biztosító egyesület igazgatósága pótlólagos befizetési kötelezettséget az
egyesület korábbi tagjára is előírhat, feltéve, hogy a korábbi tag tagsági jogviszonya a
pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítását megelőző egy éven belül szűnt meg.
(5)	Az igazgatóság a pótlólagos befizetési kötelezettséget, valamint a szolgáltatások
csökkentését a kölcsönös biztosító egyesület minden tagjára, vagy a tagok - biztosítási ágak,
ágazatok szerint - elkülönült csoportjára állapíthat meg.
25.	§
(1)	A tagdíjakat, a pótlólagos befizetések és a szolgáltatások csökkentésének lehetőségét,
valamint esetköreit az alapszabályban kell meghatározni, azonos feltételek esetén azonos
alapelvek szerint.
(2)	Az évközben belépő vagy kiváló tag részére időarányos tagdíjat, vagy pótlólagos
befizetést lehet előírni.
(3)	Pótlólagos befizetést olyan mértékben lehet előírni, amilyen mértékben az év folyamán a
tagdíjak növelésére vagy a szolgáltatások leszállítására került sor.
26.	§
18
(1)	A Felügyelet a kölcsönös biztosító egyesület biztonságos működése érdekében vagy annak
helyreállítása céljából, a biztosítási kötelezettségeknek való megfelelés szempontjaival
összhangban legfeljebb kilencven százalékos viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat
elő.
(2)	A kölcsönös biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes egészében
viszontbiztosításba.
27.	§
(1)	A kölcsönös biztosító egyesület - a Ptk.-ban foglaltakon túl - jogutódlással megszűnik, ha
a kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá átalakul.
(2)	A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásához - beleértve az (1) bekezdésben foglalt
esetet is -, megszűnéséhez, a legfőbb szerv tagjai legalább háromnegyedének hozzájárulása
szükséges.
28.	§
(1)	Kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá alakulhat át. Az átalakulásra a
Ptk., az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi
CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Átaltv.), valamint a számvitelről szóló törvény előírásait
kell alkalmazni az e §-ban, továbbá a 29. és 30. §-ban foglalt eltérésekkel.
(2)	A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásával létrejövő részvénytársaság csak zártkörűen
alapítható.
(3)	A részvénytársasággá történő átalakulással megszűnő kölcsönös biztosító egyesület azon
tagjai, akik - az átalakulást előkészítő, első ülést megelőző harmincadik napig - úgy
nyilatkoznak, hogy nem kívánnak a létrejövő részvénytársaság tagjaivá válni, tagsági
jogviszonyuk az egyesület megszűnésével egyidejűleg megszűnik, őket a saját tőke
felosztásakor figyelembe venni nem kell. Az egyesületi tagsági jogviszonyuk megszűnése a
biztosítási szerződéses jogviszonyukat nem érinti.
(4)	Az átalakulásra vonatkozóan nem alkalmazhatók a Ptk. 3:135. §-ában, valamint a Átaltv.
2.	§ (2) és (3) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésében, valamint a 10. § (3) és (5) bekezdésében
foglalt rendelkezések.
29.	§
(1)	Az igazgatóság köteles a legfőbb szerv előkészítő ülése elé olyan indítványt terjeszteni,
amely
a)	tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, az ahhoz szükséges
eszközökről, az egyesületi tagok és a munkavállalók jövőbeni helyzetéről,
b)	ismerteti az indítványozók és az igazgatóság álláspontját.
(2)	Az igazgatóság köteles a legfőbb szerv átalakulást előkészítő ülését megelőzően az
alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján
és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján az (1) bekezdés a) és b) pontjában
foglaltakról a tagokat tájékoztatni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt
kívánják, a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is
tájékoztatni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött tájékoztatás közötti
eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók. Az igazgatóság a tájékoztatási
kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy a kölcsönös biztosító egyesület tagjainak legalább
19
tizenöt nap álljon rendelkezésére a 28. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozat
megtételére.
(3)	Az előkészítő ülésen hozott, átalakulásról szóló első döntésnek tartalmaznia kell:
a)	az átalakulás szándékát,
b)	az átalakulást kezdeményező kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság
nevét, székhelyét,
c)	a létrejövő részvénytársaságban résztvevő egyesületi tagok adatait,
d)	az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-
tervezetének fordulónapját,
e)	az átalakulásban érintett könyvvizsgáló adatait.
(4)	Az átalakulásról szóló második döntésnek tartalmaznia kell:
a)	az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-
tervezet elfogadásáról szóló döntést,
b)	a létrejövő részvénytársaság alapszabályának tervezetét,
c)	az átalakulás időpontját,
d)	a létrejövő részvénytársaság vezető tisztségviselőinek, a felügyelőbizottság tagjainak nevét
és lakóhelyét,
e)	a megszűnő kölcsönös biztosító egyesület vagyonmérleg-tervezete alapján a
részvénytársaság egyes tagjainak vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékét, és az annak
megfelelő részvény névértéket,
fi a részvények darabszámát, névértékét, az egyes részvényfajták ismertetését.
(5)	A jogutód szervezet (szervezetek) cégbejegyzésével egyidejűleg a jogelőd kölcsönös
biztosító egyesületet törölni kell a nyilvántartásból a jogutód feltüntetésével.
(6)	Az átalakulással létrejövő jogi személy cégbejegyzését követő harmadik hónap utolsó
napjáig mind a jogelődre, mind a jogutódra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával végleges
vagyonmérleget kell készíteni. E vagyonmérleg és az átalakulási vagyonmérleg-tervezet
szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként
kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig - ha arra a jegyzett tőkén felüli
vagyon nem nyújt fedezetet, és a fedezetről a tagok a Ptk.-ban, valamint a Ataltv.-ben
meghatározottak szerint nem gondoskodtak - a jegyzett tőkét le kell szállítani.
30.	§
(1)	Az átalakulás során az egyesületi tagok vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékének
meghatározásakor a jogutód szervezet végleges vagyonmérlege szerinti adatokat kell
figyelembe venni. Az érték meghatározásakor a biztosítási állományhoz kapcsolódó
biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezete nem vehetők figyelembe.
(2)	Az egyes egyesületi tagoknak a jogutód részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni
részesedését a legfőbb szerv határozza meg.
(3)	A (2) bekezdés szerinti részesedés arányának meghatározása a tagsági viszonnyal
rendelkező tagok között a következő formában történhet:
a)	a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben részesül, vagy
b)	a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben részesül, azon
tag kivételével, aki az egyesület saját tőkéjéhez közvetlenül - a tagdíjon kívül - vagyoni
hozzájárulást teljesített. Ez utóbbi tag részesedésének aránya az alapszabályban rögzített
módon, a vagyoni hozzájárulással arányosan határozható meg.
(4)	A 445. § (2) bekezdésében meghatározott kölcsönös biztosító egyesület esetében,
amennyiben az egyes tagok által a maradékjoggal rendelkező biztosításokra befizetett
biztosítási díjak aránya az életbiztosítási ág biztosítástechnikai tartalékának hozamában, és
ennek megfelelően közvetetten a tőkeszerkezetben is nyomon követhető, úgy ezen
20
hozzájárulást az azon elért időarányos hozammal és az esetleges szolgáltatási kifizetésekkel
együtt kell figyelembe venni.
(5)	Az egyesület legfőbb szerve a (3) bekezdés b) pontja és a (4) bekezdés alapján történő
részesedés-meghatározási mód esetén nem határozhatja el az egyesületi tagok részesedése
meghatározásának olyan formáját, amely a döntésben kisebbségben lévő tagok jogos
érdekeinek lényeges sérelmével jár.
8.	A harmadik országbeli biztosító és viszontbiztosító magyarországi fióktelepe
31.	§
(1)	Harmadik országbeli biztosító Magyarországon biztosítási tevékenységet folytató
fióktelepe a Felügyelet által engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül a biztosítási
tevékenységet teljes körűen végezheti.
(2)	Harmadik országbeli viszontbiztosító Magyarországon viszontbiztosítási tevékenységet
folytató fióktelepe élet, nem-élet vagy mindkét viszontbiztosítási tevékenységet a Felügyelet
erre vonatkozó engedélye birtokában teljes körűen végezheti.
(3)	A harmadik országbeli biztosító fióktelepe és a harmadik országbeli viszontbiztosító
fióktelepe olyan biztosítási ág végzésére vagy viszontbiztosítási tevékenység végzésére kérhet
engedélyt, amelyre az alapító biztosító vagy az alapító viszontbiztosító a székhely szerinti
országban engedéllyel rendelkezik, figyelemmel a 33. § (1) bekezdésében foglaltakra.
32.	§
(1)	A harmadik országbeli biztosító fióktelepének és a harmadik országbeli viszontbiztosító
fióktelepének rendelkeznie kell - elfogadását követő harminc napon belül - az alapító
harmadik országbeli biztosítónak vagy viszontbiztosítónak a székhely szerinti országban
nyilvánosságra hozott éves beszámolójával és üzleti jelentésével mind a székhely szerinti
ország nyelvén, mind pedig annak hiteles magyar fordításában.
(2)	A harmadik országbeli biztosító fióktelepe az ügyfelek kérésére a székhely szerinti
országban nyilvánosságra hozott harmadik országbeli biztosító éves beszámolóját és üzleti
jelentését helyszíni betekintésre köteles átadni.
(3)	A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetében az (1) bekezdésben
meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(4)	A harmadik országbeli biztosító fióktelepének és a harmadik országbeli viszontbiztosító
fióktelepének szavatolótőke-szükségletete fedezetére szolgáló eszközöket a minimális
tőkeszükséglet összegéig Magyarország területén kell tartania, az ezen felül a szavatolótőke-
szükséglete fedezetére szolgáló eszközöket az Európai Unió területén belül.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a 255. §-ban meghatározott
kedvezmények fennállásának esetén nem kell alkalmazni.
(6)	A hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító
a)	köteles a minimális biztonsági tőke összegével azonos értékű vagyoni eszközök
egynegyedét biztosítékként letétbe helyezni,
b)	köteles a biztonsági tőke fedezetét képező vagyoni eszközeit Magyarország területén
elhelyezni,
c)	jogosult a minimális szavatoló tőke további fennmaradó részét fedező eszközöket bármely
tagállamban elhelyezni.
33.	§
21
(1)	A harmadik országbeli biztosító fióktelepének a biztosítási szerződés megkötését, illetve
fennállását tanúsító okiratokat - ideértve az általános szerződési feltételeket is - magyar
nyelven kell kiállítania.
(2)	A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetében az (1) bekezdésben
meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
34.	§
(1)	Ha a Bizottság egy harmadik ország szavatolótőke-megfelelési rendszerét egyenértékűnek
tekinti a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai
tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott rendszerrel, akkor az adott harmadik
országbeli viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződéseket ugyanúgy kell kezelni,
mint az Európai Unióban székhellyel rendelkező viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási
szerződéseket.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalttal azonos elbánásban részesülnek az olyan harmadik
országbeli viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződések, amelyek székhelye olyan
harmadik országban található, amelynek szavatolótőke-megfelelési rendszerét a Bizottság
ideiglenesen egyenértékűnek minősítette.
9.	A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító magyarországi
fióktelepe
35.	§
(1)	A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén biztosítási
tevékenységet folytató fióktelepe a székhely tagállam felügyeleti hatósága által engedélyezett
biztosítási ágon és ágazaton belül a biztosítási tevékenységet teljes körűen végezheti.
(2)	A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító Magyarország területén
viszontbiztosítási tevékenységet folytató fióktelepe a székhely tagállam felügyeleti hatósága
által kiadott engedély alapján a viszontbiztosítási tevékenységet teljes körűen végezheti.
36.	§
(1)	A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepének a
biztosítási szerződés megkötését, vagy fennállását tanúsító okiratokat - ideértve az általános
szerződési feltételeket is - magyar nyelven kell kiállítania.
(2)	Az ügyfél kérésére az (1) bekezdésben meghatározott okirat a székhely szerinti tagállam
hivatalos nyelvén is kiállítható.
(3)	A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepe
esetében az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
37.	§
A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító magyarországi
fióktelepe működése során a főbb adataiban bekövetkező változásról legkésőbb a változást
megelőző harminc napon belül köteles a Felügyeletet írásban értesíteni.
10.	A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító Magyarországon
határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége
22
38.	§
(1)	A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító Magyarország
területén határon átnyúló szolgáltatás keretében biztosítási vagy viszontbiztosítási
tevékenységet folytathat.
(2)	A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító a biztosítási tevékenységét a
székhely tagállam felügyeleti hatósága által engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül
teljes körűen végezheti.
(3)	A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító a viszontbiztosítási
tevékenységét a székhely tagállam felügyeleti hatósága által kiadott engedély alapján a
viszontbiztosítási tevékenységet teljes körűen végezheti.
39.	§
(1)	A határon átnyúló szolgáltatás keretében Magyarországon végzett biztosítási tevékenység
végzése esetén a biztosítási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratokat -
ideértve az általános szerződési feltételeket is - magyar nyelven kell kiállítani.
(2)	Az ügyfél kérésére az (1) bekezdésben meghatározott okirat a székhely szerinti tagállam
hivatalos nyelvén is kiállítható.
(3)	A határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett viszontbiztosítási tevékenység esetén az
(1)	bekezdésben meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
II.	Fejezet
A BIZTOSÍTÁSI ÉS VISZONTBIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK
ALAPVETŐ FELTÉTELEI
11.	A biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység zártságának elve
40.	§
(1)	Biztosító a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő
tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, továbbá biztosítási
tevékenységet kizárólag biztosító végezhet.
(2)	Viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő
tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat; továbbá viszontbiztosítási
tevékenységet kizárólag biztosító és viszontbiztosító végezhet.
(3)	Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül:
a)	a biztosító eszközeinek a biztosító által történő kezelése és befektetése ideértve a -
biztosítástechnikai tartalékok esetében fedezeti céllal, a hatékony portfolió kialakításának,
valamint az arbitrázs céljával kötött - származtatott ügyleteket,
b)	a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi
szolgáltatás közvetítése,
c)	a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Bszt.)
meghatározott pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett megbízás felvétele és továbbítása,
d)	az értékpapír-kölcsönzés,
23
e)	a biztosító által a biztosító anyavállalata, leányvállalata vagy részesedési viszonya alatt álló
vállalkozása részére a biztosítási üzem működése és fenntartása körébe eső szolgáltatások
nyújtása,
f)	a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII.
törvény 9. § (4) bekezdése szerinti tevékenység,
g)	az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben meghatározott tagszervezési
tevékenység.
(4)	Viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül:
a)	a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben szabályozott
holding társasági feladatok és tevékenységek ellátása, azzal az eltéréssel, hogy a biztosítóra
vonatkozó előírásokat a viszontbiztosítóra kell alkalmazni;
b)	a biztosítással, viszontbiztosítással kapcsolatos statisztikai, biztosításmatematikai
tanácsadói, kockázatelemzői, kutatási tevékenység.
(5)	A (3) és a (4) bekezdésben meghatározott tevékenység végzéséhez nem kell a Felügyelet
engedélye, azonban ezen tevékenységen túl egyéb biztosítási vagy viszontbiztosítási
tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység folytatását is engedélyezheti a
Felügyelet.
12.	A biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység engedélyezésének elve
41.	§
(1)	Biztosítási, viszontbiztosítási tevékenység és a biztosítási, viszontbiztosítási
tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység Magyarország területén a Felügyelet,
vagy - határon átnyúló szolgáltatás keretében, vagy fióktelep útján végzett tevékenység
esetében - a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által kiadott engedéllyel
végezhető.
(2)	Harmadik országbeli biztosító a tevékenységét Magyarország területén - a (3)
bekezdésben meghatározott kivétellel - magyarországi fióktelepen keresztül a Felügyelet
engedélyével végezheti.
(3)	Harmadik országbeli biztosító - nemzetközi szerződés alapján - fióktelep közbeiktatása
nélkül
a)	viszontbiztosítási tevékenységet végezhet,
b)	a nemzetközi kereskedelemben részt vevő áruban, szállítóeszközben és járműben
bekövetkezett kárra, vagy az ezzel kapcsolatos felelősségre vonatkozó biztosítási szerződést
köthet.
(4)	Harmadik országbeli viszontbiztosító Magyarország területén viszontbiztosítási
tevékenységet végezhet
a)	magyarországi fióktelepen keresztül, vagy
b)	nemzetközi szerződés alapján, fióktelep közbeiktatása nélkül is.
13.	Az engedély hatálya
42.	§
(1)	A Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély területi hatálya valamennyi tagállamra
kiterjed, és lehetővé teszi a biztosító vagy viszontbiztosító számára, hogy - határon átnyúló
szolgáltatás keretében, vagy fióktelep útján - bármely tagállam területén folytassa
tevékenységét.
24
(2)	A harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe esetén a
Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély területi hatálya Magyarország területére teijed
ki, a tevékenység csak Magyarország területén folytatható.
43.	§
(1)	Biztosító, valamint a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe élet- és nem-
életbiztosítási ág együttes művelésére - a (2) és a (3) bekezdésekben foglaltak kivételével -
tevékenységi engedélyt nem kaphat.
(2)	Az életbiztosítási tevékenység művelésére engedéllyel rendelkező biztosító számára a
Felügyelet engedélyezheti az 1. melléklet A) részének 1. és 2. pontjában meghatározott ágazat
művelését azzal, hogy más nem-életbiztosítási ágazat művelésére a biztosító nem jogosult.
(3)	A kizárólag az 1. melléklet A) részének 1. és 2. pontjában meghatározott ágazat
művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító számára a Felügyelet
engedélyezheti életbiztosítási tevékenység művelését.
(4)	A (2)-(3) bekezdésekben foglalt esetekben az életbiztosítási ágra irányadó számviteli és
felszámolási szabályok alkalmazandók a biztosító egész tevékenységére.
44.	§
(1)	A Felügyelet a tevékenységi engedélyt biztosítási áganként és azon belül a biztosító által
művelhető ágazatonként adja ki.
(2)	A tevékenységi engedély az ágazat egészére kiteljed, kivéve, ha a biztosító az üzleti
tervében foglaltaknak megfelelően kizárólag egyes kockázatokat vagy kockázatcsoportokat
kíván biztosítani az ágazaton belül.
(3)	A tevékenységi engedély az 1. melléklet B) részében meghatározott besorolás szerint is
megadható.
(4)	Viszontbiztosító részére a Felügyelet a tevékenységi engedélyt nem élet
viszontbiztosítására, élet-viszontbiztosításra, vagy teljeskörű viszontbiztosítási tevékenységre
adja ki.
45.	§
(1)	A biztosító már engedélyezett biztosítási ágazaton, kockázaton vagy kockázatcsoporton túl
a Felügyelet engedélyével tevékenységét más ágazatra, kockázatra vagy kockázatcsoportra
kitelj esztheti, feltéve, ha rendelkezik a módosított tevékenység folytatásához szükséges
a)	szavatolótőke-szükséglet fedezetét biztosító figyelembe vehető szavatoló tőkével,
b)	minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével,
c)	megfelelő irányítási rendszerrel, a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.
(2)	Az életbiztosítási tevékenység művelésére engedéllyel rendelkező biztosító - a 43. § (2)
bekezdése szerint - az 1. melléklet A) részének 1. és 2. pontjában meghatározott ágazat
művelésére kiterjesztheti a tevékenységét, ha rendelkezik
a)	az életbiztosítókra és nem-életbiztosítókra vonatkozó minimális tőkeszükséglet abszolút
alsó korlátjának fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével,
b)	az életbiztosítókra és nem-életbiztosítókra vonatkozó minimális tőkeszükséglet fedezetét
biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével,
c)	megfelelő irányítási rendszerrel és a szükséges tárgyi feltételekkel.
(3)	A kizárólag az 1. melléklet A) részének 1. és 2. pontjában meghatározott ágazat
művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító - a 43. § (2) bekezdése szerint -
életbiztosítási tevékenység művelésére kiterjesztheti a tevékenységét, ha rendelkezik
25
a)	az életbiztosítókra és nem-életbiztosítókra vonatkozó a minimális tőkeszükséglet abszolút
alsó korlátjának fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével,
b)	az életbiztosítókra és nem-életbiztosítókra vonatkozó minimális tőkeszükséglet fedezetét
biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével,
c)	megfelelő irányítási rendszerrel és a szükséges tárgyi feltételekkel.
(4)	A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén a biztosítási tevékenység
kiteljesztésének a feltétele, hogy a biztosító rendelkezik a módosított tevékenység
folytatásához szükséges szavatoló tőkével.
46.	§
(1)	A biztosító vagy a viszontbiztosító a biztosítási tevékenységét részben vagy egészben -
saját elhatározásból - a Felügyelet engedélyével megszüntetheti, ha a kérelemmel érintett ág,
ágazat vagy viszontbiztosítási tevékenység vonatkozásában a biztosítási vagy
viszontbiztosítási tevékenységből eredő minden kötelezettségét teljesítette.
(2)	A tevékenység részben történő megszűntetése esetén a biztosítónak vagy
viszontbiztosítónak rendelkeznie kell a módosított tevékenység folytatásához szükséges 45. §-
ban meghatározott feltételekkel.
(3)	Ha a Felügyelet a tevékenység megszüntetéséhez hozzájárult, a biztosító vagy a
viszontbiztosító a döntés jogerőre emelkedését követően - az érintett biztosítási ág, ágazat,
vagy az életviszontbiztosítás, nem-életviszontbiztosítás vonatkozásában - biztosítási,
viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggő, e törvény szerint engedélyköteles
tevékenység végzésére nem jogosult.
(4)	Ha a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenységét
teljes egészében megszünteti, köteles az elnevezéséből a biztosítóra vagy a viszontbiztosítóra
utaló megnevezést törölni.
47.	§
(1)	Egy ágazatba vagy ágazati csoportba tartozó alapkockázatra engedélyt kapott biztosító - a
(2)	bekezdésben meghatározott kivétellel - egy másik ágazatba tartozó kockázatokat
(kiegészítő kockázat) is biztosíthat az ezekre vonatkozó engedély nélkül, ha
a)	ezek a kockázatok összefüggnek az alapkockázattal,
b)	az alapkockázat ellen biztosított vagyontárgyra vonatkoznak,
c)	az alapkockázatot fedező biztosítási szerződés által biztosítottak.
(2)	Az 1. melléklet A) rész 14., 15. és 17. ágazatába tartozó kockázatokat - a (3) bekezdésben
foglaltak kivételével - nem lehet más ágazatok kiegészítő kockázatainak tekinteni.
(3)	Az 1. melléklet A) rész 17. ágazatába tartozó kockázatot a 18. ágazat kiegészítő
kockázatának lehet tekinteni, ha a (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek és
a)	az alapkockázat kizárólag az utazás vagy az állandó lakóhelyétől, illetve a szokásos
tartózkodási helyétől való távoliét során bajba jutott személynek nyújtott segítségre
vonatkozik, vagy
b)	a biztosítás a tengeri hajók használatából eredő vagy e használattal kapcsolatban lévő peres
ügyekre vagy kockázatokra vonatkozik.
14.	A biztosító vagy a viszontbiztosító székhelye
48.	§
26
Magyarországi székhelyű biztosító vagy viszontbiztosító és a harmadik országbeli biztosító
vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe esetén a központi iroda is csak Magyarország
területén lehet.
MÁSODIK RÉSZ
A BIZTOSÍTÓK ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ
KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
III.	Fejezet
A VEZETŐKRE ÉS ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
15.	A vezető állású személy
49.	§
(1)	Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál vezető állású személy
a)	a biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság, biztosító vagy viszontbiztosító
szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület esetén az igazgatóság tagjai, és a felügyelő
bizottság tagjai,
b)	fióktelep formájában működő biztosító vagy viszontbiztosító esetén a cégjegyzékbe
bejegyzett képviselő.
(2)	A százfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meg nem haladó kölcsönös
biztosító egyesület esetén vezető állású személy az alapszabályban meghatározott
elnevezéstől függetlenül
a)	az ügyintéző és képviseleti szerv feladatainak ellátása céljából választott testület elnöke,
vagy az ilyen célból választott személy,
b)	az ügyintéző és képviseleti szervének ellenőrzése céljából választott testület elnöke, vagy
az ilyen célból választott személy.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl vezető állású személy az első számú
vezető és annak helyettesei.
16.	Az első számú vezető és a képviseleti jog
50.	§
A biztosító vagy viszontbiztosító első számú vezetője a biztosító munkaszervezetének
irányítására kijelölt, képviseleti joggal rendelkező, a biztosítóval vagy viszontbiztosítóval
munkaviszonyban álló vezető.
51.	§
(1)	A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság, a biztosító vagy viszontbiztosító
szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület képviseletére - ideértve cégjegyzést, a
pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is - az igazgatóság tagjai és az első számú vezető,
vagy annak helyettesei közül kettő személy együttesen jogosult.
(2)	Fióktelep formájában működő biztosító vagy viszontbiztosító esetében a biztosító
képviseletére a képviselő önállóan jogosult.
27
(3)	A (1) bekezdés szerinti együttes képviseleti jog a biztosító vagy viszontbiztosító
igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint az (1)
bekezdésben foglaltaknak megfelelően együttes aláírási jogként átruházható.
(4)	A biztosító ügyfelének kérésére a biztosító nevében kötelezettséget vállaló személy
aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot be kell mutatni.
52.	§
(1)	Az első számú vezető köteles a 71. § (1) bekezdésben meghatározottakról a Felügyeletet -
a könyvvizsgáló általi tájékoztatást követően - írásban tájékoztatni.
(2)	A biztosító első számú vezetője - a számviteli rendért felelős vezető 62. § (2)
bekezdésében meghatározott értesítését követően - köteles haladéktalanul értesíteni a
Felügyeletet arról, hogy a biztosító vagy viszontbiztosító eszköznyilvántartásában feltüntetett
eszközeinek értéke alacsonyabb a biztosítástechnikai tartalékok előírt mértékénél.
17.	A vezető állású személyre vonatkozó feltételek
53.	§
(1)	Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál vezető állású személynek az nevezhető ki vagy
választható meg, akinek személyét a megválasztás vagy a kinevezés tervezett időpontját
harminc nappal megelőzően a biztosító vagy a viszontbiztosító a Felügyeletnek bejelentette,
és a Felügyelet a kinevezést vagy megválasztást engedélyezte.
(2)	Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő
naptól számított harminc napon belül nem hoz döntést.
(3)	Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az engedély
megszerzésétől vagy a (2) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három
hónapon belül nem kerül sor, a vezető állású személy csak ismételt engedélyezést követően
nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (2) bekezdésben
meghatározott szabályok is alkalmazandók.
(4)	A már kinevezett vagy megválasztott vezető állású személy esetén, ha
a)	a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII.
címében, XVII. és XVIII. fejezetében, vagy
b)	a Btk. XXVII. vagy XXXV-XLIII. Fejezetében
meghatározott bűncselekmény miatt vádemelésre került sor, vagy külföldön az illetékes
hatóság részéről vádemelésre került sor olyan bűncselekmény miatt, amely az 1978. évi IV.
törvény XVII. vagy XVIII. fejezete szerint 2013. június 30-ig büntetendő volt, vagy a Btk.
XXXV-XLIII. Fejezetében foglaltak szerint büntetendő a büntetőeljárás jogerős befejezéséig
vezető állású tisztségéhez kapcsolódó feladatai általa történő ellátását fel kell függeszteni.
(5)	Az a személy, akivel szemben a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt
vádemelésre került sor, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig vezető állású személynek nem
nevezhető ki és nem választható meg.
(6)	Ha a vezető állású személy megsérti a működésére vonatkozó jogszabályok előírásait, a
Felügyelet a kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével kezdeményezheti a vezető
állású személy felmentését. A biztosító és a viszontbiztosító a kezdeményezés alapján köteles
megtenni a felmentéshez szükséges intézkedéseket.
54.	§
28
(1)	Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál vezető állású személy kizárólag olyan személy lehet,
aki
a)	büntetlen előéletű,
b)	szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,
c)	vezetői gyakorlattal rendelkezik,
d)	felsőfokú végzettséggel rendelkezik,
e)	biztosítónál vagy viszontbiztosítónál nem tevékenykedik könyvvizsgálóként.
(2)	A (1) bekezdés c) pontja szerinti vezetői gyakorlatnak minősül
a)	a biztosításszakmai vezetői gyakorlat,
b)	a legalább húsz főt foglalkoztató vállalkozásnál szerzett gazdálkodási vezetői gyakorlat,
továbbá
c)	az államigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlat
feltéve, ha e vezetői gyakorlat ideje hosszabb, mint öt év, és az előírt vezetői gyakorlat
befejezése nem esik az engedély iránti kérelem benyújtását tíz évvel megelőző időpontnál
korábbi időpontra.
(3)	A biztosító vagy viszontbiztosító felügyelő bizottságának tagjai közül a (1) bekezdés c) és
d)	pontjaiban foglaltak kizárólag a felügyelő bizottság elnökére nézve kötelezőek.
(4)	A biztosítói vagy viszontbiztosítói holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság
tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személynek az választható meg, aki megfelel
az (l)-(3) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
18.	Az egyéb vezetők
55.	§
(1)	A biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási tevékenység folytatásához
a)	vezető aktuáriust,
b)	vezető jogtanácsost,
c)	számviteli rendért felelős vezetőt,
d)	belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt),
e)	vezető kockázatkezelőt, és
j) a jogszabályoknak és a szabályzatoknak történő megfelelésért felelős vezetőt
(megfelelőségi vezetőt)
(a továbbiakban együtt: egyéb vezető) köteles foglalkoztatni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott egyéb vezetőt a fióktelep formában működő
biztosítónál nem kell alkalmazni, ide nem értve a harmadik országbeli biztosító
magyarországi fióktelepét.
(3)	A harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepének az (1) bekezdés d) pontjában
meghatározott belső ellenőrt nem kell alkalmazni.
56.	§
(1)	Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál egyéb vezetőként az a személy foglalkoztatható,
akinek személyét a foglalkoztatás kezdetének tervezett időpontját harminc nappal megelőzően
a biztosító vagy a viszontbiztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet a
foglalkoztatást engedélyezte. Az egyéb vezető engedélyezésére és foglalkoztatására az 53. §
(2)-(6)	bekezdésében meghatározott szabályokat is alkalmazni kell.
(2)	Az egyéb vezetők legfeljebb két biztosítónál tölthetnek be ilyen pozíciót.
(3)	Az 55. § a)-c) pontjai szerinti egyéb vezetők jogviszonyának megszüntetéséhez a
felügyelő bizottság előzetes tájékoztatása szükséges.
29
(4)	Az 55. § a)-J) pontjai szerinti egyéb vezetőket - tanácskozási joggal - a biztosító vagy a
viszontbiztosító közgyűlésének felelősségi területüket érintő napirendi pontjai tárgyalására
meg kell hívni.
(5)	Az 55. § (1) bekezdés d) pontja szerinti belső ellenőr jogviszonyának megszüntetéséhez a
felügyelő bizottság előzetes egyetértése szükséges.
19.	A vezető aktuárius
57.	§
(1)	A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető aktuáriusa az lehet, aki
a)	az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:
aa)	biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettséggel rendelkezik vagy
ab)	szakirányú felsőfokú - így különösen természettudományi, informatikai,
gazdaságtudományi, műszaki képzési területen szerzett egyetemi vagy mesterfokozatú -
végzettséggel és legalább ötéves vezető aktuáriusi vagy tízéves aktuáriusi munkakörben
szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik;
b)	legalább ötéves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó
szervezetnél, a biztosítók, az aktuáriusok vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi
szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél vagy biztosító
könyvvizsgálójánál szerzett aktuáriusi szakmai gyakorlattal rendelkezik;
c)	büntetlen előéletű;
d)	szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik; és
e)	a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.
(2)	Biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettség e törvény szerint különösen:
a)	közgazdasági vagy pénzügyi szak aktuárius főszakirányán,
b)	matematikus vagy alkalmazott matematikus szak aktuárius és pénzügyi matematika
szakirányán,
c)	biztosítási és pénzügyi matematika mesterszak aktuárius szakirányán, vagy
d)	posztgraduális aktuárius szakon
szerzett végzettség.
(3)	Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában és b) pontjában előírt szakmai gyakorlat
befejezése nem eshet a vezető aktuárius foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző
időpontnál korábbi időpontra.
58.	§
(1)	A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető aktuáriusa aláírásával igazolja:
a)	a felügyeleti jelentésben szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét;
b)	a díjkalkulációk szakmai helyességét; és
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban a biztosító vagy a viszontbiztosító vezető
aktuáriusa azt is igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és
összehangoltak voltak és az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.
(3)	A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető aktuáriusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz
kapcsolódóan - a felügyeleti ellenőrzés elősegítése céljából - benyújtja a Felügyeletnek a
biztosító vagy a viszontbiztosító éves külön aktuáriusi jelentését.
(4)	A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető aktuáriusa - az (1) és (2) bekezdésben
foglaltakon túl - aláírásával igazolja az aktuáriusi feladatkört ellátó személy által készített
számításokat, értékeléseket és jelentéseket.
30
(5)	A vezető aktuárius ellátja, illetve irányítja az aktuáriusi feladatkörhöz tartozó feladatok
teljesítését.
20.	A vezető jogtanácsos
59.	§
(1)	A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető jogtanácsosa az lehet, aki
a)	állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
b)	jogi szakvizsgát és biztosítási szakjogászi vizsgát tett,
c)	legalább ötéves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó
szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók vagy
biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél vagy biztosításközvetítői tevékenységet
folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett biztosításszakmai gyakorlattal rendelkezik,
d)	büntetlen előéletű,
e)	szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,
f)	a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a vezető
jogtanácsos foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.
60.	§
A vezető jogtanácsos
a)	ellátja, illetve irányítja a jogtanácsosi tevékenységhez kapcsolódó feladatok teljesítését,
b)	ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott okiratok
és bejelentések a jogszabályoknak megfelelnek.
21.	A számviteli rendért felelős vezető
61. §
(1)	A biztosító vagy a viszontbiztosító számviteli rendjéért felelős vezetője kizárólag az lehet,
aki
a)	szakirányú felsőfokú végzettséggel,
b)	mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,
c)	legalább ötéves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó
szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók,
biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet
folytató gazdálkodó szervezetnél vagy biztosító könyvvizsgálójánál szerzett számviteli
gyakorlattal rendelkezik,
d)	büntetlen előéletű,
e)	szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,
f)	a biztosítóval munkaviszonyban áll.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a számviteli
rendért felelős vezető foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi
időpontra.
62. §
31
(1)	A számviteli rendért felelős vezető ellenőrzi és az első számú vezető mellett aláírásával
igazolja a Felügyeletnek beküldött éves beszámoló és a 109. §-ban meghatározott
eszköznyilvántartás helytállóságát.
(2)	A számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni az első számú vezetőt
és a felügyelő bizottságot, ha az eszköznyilvántartásában feltüntetett eszközök értéke
alacsonyabb a biztosítástechnikai tartalékok előírt mértékénél.
22.	A belső ellenőrzés vezetője (belső ellenőr)
63.	§
(1)	A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság, a biztosító vagy viszontbiztosító
szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület köteles belső ellenőrt alkalmazni.
(2)	A biztosító vagy a viszontbiztosító belső ellenőre az lehet, aki
a)	szakirányú felsőfokú - így különösen közgazdasági, pénzügyi vagy jogi - végzettséggel
rendelkezik,
b)	legalább ötéves,
ba)	biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az
államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők
szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezetnél vagy biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett szakmai gyakorlattal, vagy
bb)	szabályozott vállalkozásnál, illetve azok könyvvizsgáló cégénél szerzett belső ellenőrzési
vagy megfelelőségi feladatok ellátása során szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik,
c)	büntetlen előéletű,
d)	szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és
e)	a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.
(3)	A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat közvetlenül az első számú vezető gyakorolja,
a belső ellenőr irányítását a felügyelőbizottság látja el.
(4)	A (2) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a belső ellenőr
foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.
(5)	Ha két, akár biztosító, akár viszontbiztosító ugyanazon személyt foglalkoztatja belső
ellenőrként, kötelesek írásban megállapodni arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös alkalmazása
ellen nem emelnek kifogást. A megállapodást annak megkötésétől számított harminc napon
belül meg kell küldeni a Felügyeletnek.
64.	§
A belső ellenőr ellátja, illetve irányítja a belső ellenőrzési feladatkörhöz tartozó feladatok
teljesítését.
23.	A vezető kockázatkezelő
65.	§
(1)	Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál vezető kockázatkezelő az lehet, aki
a)	szakirányú felsőfokú - így különösen közgazdasági, aktuárius szakértő, matematikusi,
mérnöki, jogi vagy pénzügyi - végzettséggel,
b)	legalább kétéves,
ba)	biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél,
kockázatkezelők vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél,
32
biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgáló
cégénél szerzett kockázatkezelői szakmai gyakorlattal, vagy
bb)	szabályozott vállalkozásnál szerzett kockázatkezelési szakmai gyakorlattal rendelkezik,
c)	büntetlen előéletű,
d)	szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és
e)	a biztosítóval munkaviszonyban áll.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a vezető
kockázatkezelő foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.
66. §
A vezető kockázatkezelő
a)	ellátja, illetve irányítja a kockázatkezelési feladatkörhöz tartozó feladatok ellátását, felelős
a kockázatkezelési rendszer működtetéséért,
b)	aláírásával igazolja a kockázatkezelési feladatkör ellátása során készített számításokat,
értékeléseket és jelentéseket.
24.	A megfelelőségi vezető
67.	§
(1)	Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál megfelelőségi vezető az lehet, aki
a)	szakirányú felsőfokú - így különösen közgazdasági, biztosítási, pénzügyi vagy jogi -
végzettséggel rendelkezik,
b)	legalább kétéves,
ba)	biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az
államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók vagy biztosításközvetítők
szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezetnél, biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett biztosításszakmai jogi vagy
közgazdasági gyakorlattal rendelkezik, vagy
bb)	szabályozott vállalkozásnál, illetve azok könyvvizsgáló cégénél szerzett megfelelőségi
vagy belső ellenőrzési szakmai gyakorlattal rendelkezik,
c)	büntetlen előéletű,
d)	szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és
e)	a biztosítóval munkaviszonyban áll.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a
megfelelőségi vezető foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi
időpontra.
68.	§
A megfelelőségi vezető ellátja, illetve irányítja a megfelelőségi feladatkörhöz tartozó
feladatok teljesítését.
25.	Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság
69.	§
Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni azt a személyt, aki
33
a)	minősített befolyással rendelkezik vagy rendelkezett olyan biztosítónál, viszontbiztosítónál,
biztosításközvetítőnél vagy pénzügyi szervezetnél, amely esetében a fizetőképtelenséget
kizárólag az illetékes felügyeleti hatóság által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni,
vagy amelyet felszámoltak, vagy felszámolás alatt áll, és akinek személyes felelősségét e
helyzet kialakulásáért öt évnél nem régebbi, jogerős bírósági vagy hatósági határozat
megállapította,
b)	vezető állású személy vagy vezető állású személy volt olyan biztosítónál,
viszontbiztosítónál, biztosításközvetítőnél vagy pénzügyi szervezetnél, amely esetében a
fizetőképtelenséget kizárólag az illetékes felügyeleti hatóság által alkalmazott intézkedéssel
lehetett elkerülni, vagy amelyet felszámoltak, vagy felszámolás alatt áll, és akinek személyes
felelősségét e helyzet kialakulásáért öt évnél nem régebbi, jogerős bírósági vagy hatósági
határozat megállapította,
c)	súlyosan vagy ismételten megsértette
ca) a Felügyelet feladatkörébe tartozó törvények, vagy e törvények felhatalmazása alapján
kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben a Felügyelet öt évnél nem régebbi
jogerős határozatában a legmagasabb összegű bírságot szabta ki vagy a felmentését
kezdeményezte vagy a bíróság öt évnél nem régebbi jogerős határozatában felelősségét e
jogszabályok megsértése miatt megállapította,
eb) a tevékenységére vonatkozó külföldi jogszabályban meghatározott rendelkezéseket és
emiatt az illetékes felügyelet öt évnél nem régebbi jogerős döntésében a legmagasabb összegű
bírságot szabta ki vele szemben vagy a felmentését kezdeményezte vagy a külföldi bíróság öt
évnél nem régebbi jogerős döntésében felelősségét e jogszabályok megsértése miatt
megállapította.
26.	A könyvvizsgáló
70.	§
(1)	A biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak könyvvizsgálót kell választania.
(2)	A biztosító vagy a viszontbiztosító könyvvizsgálói feladatok ellátására kizárólag olyan
bejegyzett könyvvizsgálót választhat, aki
a)	biztosítási vagy viszontbiztosítási és az 57. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban
meghatározott feltételeknek megfelelő aktuáriusi szakértelemmel és gyakorlattal rendelkezik,
ez utóbbi hiánya esetén az e feltételnek megfelelő aktuáriust köteles foglalkoztatni;
b)	nem áll a biztosító vagy a viszontbiztosító minősített befolyással rendelkező tulajdonosával
munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy olyan könyvvizsgálói
társasággal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, amelynek a
tulajdonosa a biztosító vagy a viszontbiztosító minősített befolyással rendelkező tulajdonosa;
c)	nem rendelkezik a biztosítóban vagy a viszontbiztosítóban sem közvetlen, sem közvetett
tulajdonnal;
d)	biztosítói minősítéssel rendelkezik.
(3)	A biztosító vagy a viszontbiztosító természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása
legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által
alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói
feladatokat ugyanannál a biztosítónál.
(4)	A könyvvizsgáló megbízatásának megszűnését követő két év eltelte után a könyvvizsgáló
ismételten megválasztható. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott
könyvvizsgáló megbízatásának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat
ugyanannál a biztosítónál ismételten elláthatja.
34
(5)	A biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott természetes személy könyvvizsgáló
egyidejűleg legfeljebb hat biztosítónál és viszontbiztosítónál láthatja el a könyvvizsgálói
feladatokat, és a biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól származó jövedelme (bevétele) nem
haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi
csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól,
befektetési alapkezelőtől, a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt
befektetési alaptól, valamint biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól származó összesített
jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan
százalékát.
(6)	A biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott könyvvizsgáló társaságon belül a
könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb hat biztosítónál és viszontbiztosítónál láthatja el a
könyvvizsgálói feladatokat, és a könyvvizsgáló társaság biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól
származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát. A
könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi
vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, a tulajdonosi
csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól, valamint biztosítótól
vagy a viszontbiztosítótól származó összesített bevétele nem haladhatja meg éves nettó
bevételének ötven százalékát.
(7)	A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles könyvvizsgálójának megbízatása
megszűnésétől számított két hónapon belül új könyvvizsgálót választani.
71.	§
(1)	A könyvvizsgáló köteles a biztosító vagy a viszontbiztosító első számú vezetőjét
haladéktalanul tájékoztatni, ha e törvény vagy a biztosítási tevékenységre vonatkozó
jogszabályok megsértését észleli, így különösen, ha a biztosítástechnikai tartalékok mértéke
vagy eszközfedezete nem kielégítő.
(2)	A könyvvizsgáló köteles vizsgálatának eredményéről a biztosítóval vagy a
viszontbiztosítóval egyidejűleg a Felügyeletet haladéktalanul írásban tájékoztatni, ha olyan
tényeket állapított meg, amelyek alapján
a)	a korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, vagy záradék megadásának elutasítása
válhat szükségessé,
b)	bűncselekmény elkövetésére, a biztosító vagy a viszontbiztosító belső szabályzatának
súlyos megsértésére, vagy az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket
észlel,
c)	a tevékenység engedélyezésére vagy a működésre vonatkozó jogszabályi előírások súlyos
megsértésére utaló körülményeket észlel,
d)	a biztosító vagy a viszontbiztosító kötelezettségeinek folyamatos teljesítését, a rábízott
vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak,
e)	a belső ellenőrzési rendszerek súlyos hiányosságát vagy elégtelenségét állapítja meg,
f)	jelentős véleménykülönbség alakul ki közte és az első számú vezető között a biztosító vagy
a viszontbiztosító fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését
érintő, a működést lényegesen érintő kérdésekben.
(3)	Az (l)-(2) bekezdésekben foglaltakon túl a könyvvizsgáló
a)	a Felügyelet kérésére köteles tájékoztatást adni a feladatkörében tudomására jutott
tényekről,
b)	kérésére a Felügyelet köteles konzultációt tartani.
(4)	A könyvvizsgálónak a biztosító vagy viszontbiztosító éves beszámolójának vizsgálata
mellett az alábbiakat is vizsgálnia kell:
a)	a felügyeleti jelentés helyességét;
35
b)	az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, és a prudens működésre vonatkozó
jogszabályok és felügyeleti határozatok betartását;
c)	a 94. § (1) bekezdés b) pontjában előírt folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és
adatszolgáltatási rendszer megfelelőségét;
d)	az ellenőrzési rendszerek megfelelő működését.
(5)	A könyvvizsgáló a (4) és a (6) bekezdésekben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön
kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az első számú vezetőnek, a felügyelő
bizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek a tárgyévet követő évben a felügyeleti
jelentéssel együtt megküldi.
(6)	A könyvvizsgáló a (5) bekezdésben előírt kiegészítő jelentésében köteles arra is kitérni,
hogy a felügyeleti jelentésben és az éves beszámolóban szereplő biztosítástechnikai tartalékok
és számviteli biztosítástechnikai tartalékok mértéke elégséges-e, és eszközfedezete megfelel-e
az e törvényben foglaltaknak.
(7)	A könyvvizsgáló köteles a (5) bekezdésben előírt kiegészítő jelentésében a biztosító
számviteli biztosítástechnikai tartalékait tartalékfajtánként és ágazatonként elkülönítetten
írásban értékelni, és a részletes értékelést a biztosítónak átadni.
27.	A vezetők, alkalmazottak és megbízottak tevékenységére vonatkozó szabályok
72.	§
(1)	A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, megbízottai
valamint alkalmazottai munkaviszonyuk vagy megbízatásuk fennállása alatt és annak
megszűnése után kötelesek a biztosítási titkot megtartani.
(2)	A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, megbízottai
valamint alkalmazottai a tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott - a biztosító
vagy a viszontbiztosító működésével és a biztosító, viszontbiztosító ügyfeleivel kapcsolatos -
információt vagy adatot kizárólag tevékenységi körükben eljárva, a biztosítási vagy
viszontbiztosítási jogviszonnyal kapcsolatban, annak céljaira használhatják fel.
(3)	A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, megbízottai
valamint alkalmazottai tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott - a biztosító vagy
a viszontbiztosító működésével és a biztosító ügyfeleivel kapcsolatos - információkat,
adatokat nem használhatják fel arra, hogy maguk vagy más személy részére közvetlen vagy
közvetett módon előnyt szerezzenek, vagy, hogy a biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy az
ügyfélnek hátrányt okozzanak.
73.	§
A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői mindenkor a
beosztásukkal járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelően, elvárható gondossággal
és szakértelemmel, a biztosító vagy a viszontbiztosító és az ügyfelek érdekeinek
figyelembevételével, a jogszabályok szerint járnak el.
74.	§
(1)	A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személye, egyéb vezetője, továbbá a
biztosítási és a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos feladatot ellátó alkalmazottja
vagy megbízottja köteles a biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak bejelenteni, ha
a)	maga vagy közeli hozzátartozója a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval szerződéses
kapcsolatba lépni kívánó félnél minősített befolyással rendelkezik,
36
b)	a megkötendő szerződéssel kapcsolatban más érdekeltséggel rendelkezik, továbbá
c)	a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél
igazgatósági, vagy felügyelőbizottsági tisztséget visel (összeférhetetlenség).
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az összeférhetetlenséggel érintett személy a
döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt.
75.	§
(1)	A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személye, egyéb vezetője, valamint a
biztosítási tevékenységgel kapcsolatos feladatot ellátó alkalmazottja a munkaviszony vagy
megbízatás létrejötte előtt köteles írásbeli nyilatkozatot tenni a biztosító vagy a
viszontbiztosító részére arról, hogy maga vagy közeli hozzátartozója a biztosítónál vagy a
viszontbiztosítónál, más biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, biztosításközvetítői
tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnél rendelkezik-e közvetlen vagy közvetett
tulajdonosi részesedéssel.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonosi részesedés fennállása esetén a
nyilatkozatnak ki kell terjednie a tulajdonosi részesedés nagyságára.
(3)	A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személye, egyéb vezetője, továbbá a
biztosítási tevékenységgel kapcsolatos feladatot ellátó alkalmazottja vagy megbízottja a
munkaviszony vagy megbízatás fennállása alatt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott
tények keletkezésével vagy fennállásával kapcsolatos változásról két munkanapon belül
írásbeli nyilatkozatot köteles tenni.
(4)	Az (l)-(3) bekezdések alapján tett bejelentésekről és nyilatkozatokról a biztosító vagy a
viszontbiztosító köteles nyilvántartást vezetni.
IV.	Fejezet
A BIZTOSÍTÓK ÉS VISZONTBIZTOSÍTÓK IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE
28.	Az irányítási rendszerre vonatkozó általános követelmények
76.	§
(1)	A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles a méretével, az általa végzett biztosítási vagy
viszontbiztosítási tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányban
álló, hatékony, az üzleti tevékenység körültekintő és megbízható irányítását biztosító
irányítási rendszert működtetni (arányosság elve).
(2)	Az arányosság elvét a biztosító vagy a viszontbiztosító irányítási rendszerére vonatkozó
valamennyi előírás tekintetében alkalmazni kell.
77.	§
(1)	A biztosító vagy a viszontbiztosító igazgatósága vállal végső felelősséget az e törvényben
és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott kötelezettségek
teljesítéséért, ideértve a kiszervezett tevékenység körébe tartozókat is.
(2)	A biztosító vagy a viszontbiztosító az irányítási rendszer keretén belül köteles
a)	a szervezeti felépítését valamint a kiemelten fontos feladatköreit belső szabályzatban
áttekinthetően rögzíteni,
b)	a felelősségi köröket egyértelműen meghatározni és egymástól megfelelően elhatárolni;
37
c)	hatékony információáramlást biztosító rendszert működtetni; és
d)	tevékenységei folyamatos és szabályszerű ellátása érdekében megfelelő és arányos
rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat - ideértve a készenléti tervet is - alkalmazni.
(3)	A belső szabályzatoknak egyértelműen meg kell állapítaniuk a vonatkozó feladatokat,
célkitűzéseket, folyamatokat és az alkalmazandó beszámolási eljárásokat, amelyek
mindegyikének összhangban kell lennie a biztosító általános üzleti stratégiájával.
(4)	A szabályzatokat az irányítási rendszer vagy az érintett terület bármely jelentős változása
esetén, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.
78.	§
(1)	A biztosító vagy viszontbiztosító igazgatóságának és felügyelőbizottságának üléseiről
jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a)	az ülés helyét és idejét,
b)	a jelen lévő tagok nevét,
c)	az elhangzott indítványokat,
d)	a meghozott döntéseket, illetve e döntések elleni tiltakozásokat.
(2)	Az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagja kérheti véleményének szó szerinti
felvételét a jegyzőkönyvbe.
(3)	A jegyzőkönyvet az ülés elnöke és két jelen lévő további testületi tag írja alá. A
jegyzőkönyvet valamennyi testületi tagnak, valamint az igazgatósági ülés jegyzőkönyvét a
felügyelőbizottság elnökének az ülést követő tizenöt napon belül meg kell küldeni függetlenül
attól, hogy az ülésen részt vett-e.
79.	§
A belső kontrollrendszer legalább az igazgatási és számviteli eljárásokra, belső ellenőrzési
keretrendszerre, a vállalkozás minden szintjére kiterjedő megfelelő jelentési és
adatszolgáltatási rendszerre, továbbá a megfelelőségi feladatkörre terjed ki.
80.	§
A belső ellenőrzési feladatkör kivételével minden feladatkör az igazgatóság irányítása alatt
működik, és a feladatkört ellátó személy - a szervezeti felépítés sajátosságainak
figyelembevételével - az igazgatóságnak számol be, szükség esetén együttműködik a többi
feladatkört ellátó személlyel feladatai ellátása érdekében.
29.	Kiemelten fontos feladatkörök
81. §
A biztosító vagy a viszontbiztosító legalább az alábbi kiemelten fontos feladatköröket
működteti:
a)	aktuáriusi feladatkör,
b)	kockázatkezelési feladatkör,
c)	megfelelőségi feladatkör, és
d)	belső ellenőrzési feladatkör.
82. §
38
(1)	Az aktuáriusi feladatkör a következő feladatok ellátására terjed ki:
a)	a biztosítástechnikai tartalékok számításának összehangolása;
b)	az alkalmazott módszertan és az alapul szolgáló modellek, valamint a biztosítástechnikai
tartalékok számításánál figyelembe vett feltevések megfelelőségének biztosítása;
c)	a biztosítástechnikai tartalék számításához használt adatok elégségességének és
minőségének értékelése;
d)	a legjobb becslés és a tapasztalati adatok összevetése;
e)	az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztása;
f)	az igazgatóság tájékoztatása a biztosítástechnikai tartalék számításának megbízhatóságáról
és megfelelőségéről;
g)	az általános biztosítási kockázatvállalási politikáról való véleménynyilvánítás;
h)	a viszontbiztosítási megállapodások megfelelőségéről való véleménynyilvánítás; és
i)	a kockázatkezelési rendszer hatékony működtetéséhez való hozzájárulás, különös tekintettel
ia)	a szavatolótőke-szükséglet és a minimális-tőkeszükséglet számításának alapjául szolgáló
kockázatmodellezésre, és
ib)	a saját kockázat- és szolvenciaértékelési rendszerre.
(2)	Biztosítói csoport esetében a csoportszintű aktuáriusi feladatkört ellátó személy véleményt
nyilvánít a viszontbiztosítási megállapodások és politikák csoportszintű megfelelőségéről.
(3)	Aktuáriusi feladatkört olyan személy láthat el, aki
a)	a biztosító üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és
összetettségével arányos aktuáriusi és pénzügyi matematikai szakmai tudással rendelkezik, és
b)	az alkalmazandó szakmai követelményekkel kapcsolatos tapasztalatait bizonyítani képes.
83.	§
A kockázatkezelési feladatkör a kockázatkezelési rendszer működtetésével kapcsolatos
feladatok ellátására teljed ki.
84.	§
(1)	A megfelelőségi feladatkör a következő feladatok ellátására terjed ki különösen
a)	annak biztosítása, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító mindenkor megfeleljen a
tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatok
összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel;
b)	azon intézkedések és eljárások megfelelő érvényesülésének folyamatos nyomon követésére
és rendszeres ellenőrzésére, amelyek célja, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító e
törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak történő
megfelelésben tapasztalható esetleges hiányosságait feltárja;
c)	a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedések folyamatos nyomon
követése és rendszeres ellenőrzése;
d)	a biztosító vagy a viszontbiztosító igazgatóságának, alkalmazottainak és megbízottainak
segítése annak érdekében, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító teljesítse a tevékenységére
és működésére vonatkozó jogszabályokban foglalt kötelezettségeit;
e)	a (2) bekezdésben foglaltak szerinti jelentés elkészítésére; és
f)	megfelelőségi politika és megfelelőségi terv készítésére.
(2)	A megfelelőségi feladatkört ellátó személy a jogszabályokban és a szabályzatokban
foglaltaknak történő megfelelésről évente legalább egyszer jelentést készít az igazgatóság és a
felügyelőbizottság részére, amely tartalmazza
a)	a vizsgálat időpontját, témáját, a vizsgálatban részt vevő alkalmazottak nevét, a vizsgálat
tárgyát képező időszakot;
39
b)	a vizsgálat során tett megállapításokat, a vizsgálat eredményét és az intézkedés
szükségességére, tárgyára és irányára vonatkozóan tett javaslatokat, ideértve azok
határidejének megjelölését is;
c)	a vizsgálat során tett javaslatokban foglaltak alapján a jelentés készítésének időpontjáig tett
intézkedések összefoglalását és azok eredményét; és
d)	a jelentés készítésének időpontjában folyamatban lévő intézkedések összefoglalását,
határidejét és a várható eredményt.
85.	§
(1)	A belső ellenőrzési feladatkör a következő feladatok kizárólagos ellátására terjed ki:
a)	a biztosító vagy a viszontbiztosító belső szabályzatai megfelelő működésének és
hatékonyságának, és
b)	a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az
áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő
vizsgálata.
(2)	A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy - a (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően
-	a biztosító vagy a viszontbiztosító által a Felügyelet részére adott jelentések és
adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább negyedévente ellenőrzi.
(3)	A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy legalább a jelentéseiről készített
összefoglalót mind a felügyelőbizottság, mind az igazgatóság részére megküldi. Az
összefoglalót köteles magyar nyelven is elkészíteni és a felügyeleti ellenőrzés alkalmával az
ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani.
(4)	A biztosító vagy a viszontbiztosító működésének ellenőrzésével kapcsolatban a
felügyelőbizottság különösen az alábbi feladatokat látja el:
a)	gondoskodik arról, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító rendelkezzen átfogó és
eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel;
b)	irányítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy tevékenységét, amelynek keretében
ba)	elfogadja az éves ellenőrzési tervet,
bb)	legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által
készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,
be)	szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzési feladatkört ellátó
személy munkáját, és
bd)	megállapítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személyek létszámát, ha a biztosító vagy
a viszontbiztosító nem szervezi ki a belső ellenőrzési feladatkört; és
c)	a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által végzett vizsgálatok megállapításai
alapján ajánlásokat, javaslatokat és intézkedéseket dolgoz ki és ellenőrzi ezen ajánlások,
javaslatok, intézkedések végrehajtását.
30.	Kockázatkezelési rendszer
86.	§
(1)	A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles olyan kockázatkezelési rendszert működtetni,
amely alkalmas azon egyedi és összesített kockázatok és kockázati kölcsönhatások
folyamatos azonosítására, mérésére, nyomon követésére, kezelésére és jelentésére,
amelyeknek egyedi vagy összesített szinten ki van, illetve ki lehet téve. A kockázatkezelési
rendszer a szükséges stratégiákból, folyamatokból és jelentési eljárásokból áll.
(2)	A kockázatkezelési rendszernek hatékonynak kell lennie, és a rendszert a biztosító vagy a
viszontbiztosító szervezeti felépítésébe és döntéshozatali folyamataiba kell beépíteni,
40
kialakításakor figyelembe kell venni a vezető állású személyek, továbbá a kiemelten fontos
feladatkört ellátó személyek tevékenységét.
87.	§
(1)	A kockázatkezelési rendszer legalább a következő területekre terjed ki:
a)	biztosítási vagy viszontbiztosítási kockázat vállalása és tartalékképzés;
b)	eszköz-forrás gazdálkodás;
c)	befektetés, különösen származtatott ügyletek;
d)	likviditási és koncentrációs kockázat kezelése;
e)	működési kockázat kezelése;
f)	viszontbiztosítás és más kockázatcsökkentési technikák,
g)	a szavatolótőke-szükséglet számítása során figyelembe veendő kockázatok, valamint a
számításba nem vett vagy nem teljesen figyelembe vett kockázatok;
h)	az illeszkedési kiigazítás vagy a volatilitási kiigazítás alkalmazása esetén likviditási terv
készítése, amely előrejelzi az e kiigazítások hatálya alá tartozó eszközökkel és forrásokkal
kapcsolatos pénzáramlásokat; és
i)	biztosítástechnikai tartalékok és szavatolótőke-szükséglet számításához külső hitelminősítő
intézet értékelésének alkalmazása esetén - amennyiben megvalósítható - a külső
hitelminősítő intézet megfelelőségének értékelése.
(2)	A részleges vagy teljes belső modellt alkalmazó biztosító vagy a viszontbiztosító esetében
a kockázatkezelési feladatkör az alábbi feladatokra is kiterjed:
a)	a belső modell kialakítása és bevezetése;
b)	a belső modell tesztelése és érvényesítése;
c)	a belső modell és módosításainak dokumentálása;
d)	a belső modell teljesítményének elemzése, és az arról szóló összefoglaló jelentések
elkészítése;
e)	az igazgatóság tájékoztatása a belső modell teljesítményéről, a további tökéletesítésre
szoruló területek megnevezése, a korábban megállapított gyengeségek kiküszöbölésére tett
erőfeszítések megnevezése.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontjának vonatkozásában a biztosító vagy a viszontbiztosító:
a)	rendszeresen értékeli a biztosítástechnikai tartalékok és a figyelembe vehető szavatoló
tőkének a kockázatmentes hozamgörbe extrapolációjának alapjául szolgáló feltevésekre való
érzékenységét;
b)	az illeszkedési kiigazítás alkalmazása esetén rendszeresen értékeli:
ba)	a biztosítástechnikai tartalékok és a figyelembe vehető szavatoló tőke érzékenységét a
kiigazítás számításához használt feltevésekre, beleértve az alapvető kamatkülönbözetet és
eszközei kényszer értékesítésének a figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkére gyakorolt
lehetséges hatását;
bb)	a biztosítástechnikai tartalékok és a figyelembe vehető szavatoló tőke érzékenységét az
elkülönített eszközportfolió összetételében történő változásokra;
be)	a kiigazítás nullára való csökkentésének hatását,
c)	a volatilitási kiigazítás alkalmazása esetén rendszeresen értékeli:
ca) a biztosítástechnikai tartalékok és a figyelembe vehető szavatoló tőke érzékenységét a
kiigazítás számításához használt feltevésekre és eszközei kényszer értékesítésének a
figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkére gyakorolt lehetséges hatását;
eb) a kiigazítás nullára való csökkentésének hatását.
(4)	A biztosító vagy a viszontbiztosító a 269. § (2) bekezdés a) pontban meghatározott
jelentés részeként benyújtja a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott értékeléseket a
Felügyeletnek.
41
(5)	Amennyiben az illeszkedési vagy volatilitási kiigazítás nullára való csökkentése a
szavatolótőke-szükséglet nem teljesítését eredményezné, a biztosító vagy a viszontbiztosító
elemzést nyújt be azon intézkedésekről, amelyeket ilyen helyzetben alkalmazhat a
szavatolótőke-szükségletet fedező, figyelembe vehető szavatoló tőke szintjének helyreállítása
vagy kockázati profiljának csökkentése érdekében a szavatolótőke-szükséglet újbóli
teljesítése céljából.
88. §
(1)	A 86. §-ban meghatározott követelményekkel kapcsolatban kockázatkezelési szabályzat
fogalmaz meg részletes szabályokat.
(2)	A befektetési kockázattal kapcsolatban a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak
bizonyítania kell, hogy megfelel a 103-106. §-ban meghatározott szabályoknak.
31.	Saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer
89.	§
(1)	A kockázatkezelési rendszer részeként minden biztosító és viszontbiztosító saját kockázat-
és szavatolótőke-értékelési rendszert működtet.
(2)	A saját kockázat- és szavatolótőke-értékelés legalább a következőket tartalmazza:
a)	a biztosító vagy a viszontbiztosító egyedi kockázati profiljának leírását;
bj a biztosító vagy a viszontbiztosító vállalt kötelezettségeit és annak kockázatait is
figyelembe vevő tőkehelyzet értékelését, amely figyelembe veszi a biztosító vagy a
viszontbiztosító egyedi kockázati profilját, jóváhagyott kockázatvállalási határait és üzleti
stratégiáját,
c)	a szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel, valamint a
biztosítástechnikai tartalékokkal kapcsolatos követelményeknek való folyamatos megfelelés
bemutatását;
d)	a biztosító vagy a viszontbiztosító egyedi kockázati profilja és a - sztenderd formulával,
vagy a részleges vagy teljes belső modellel számított - szavatolótőke-szükséglet alapjául
szolgáló feltevések közötti eltérés mértékének a jelentőségét és
e)	az illeszkedési kiigazítás, a volatilitási kiigazítás alkalmazása esetén a szavatolótőke-
szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel kapcsolatos követelményeknek való megfelelés
értékelését, a kiigazítás és átmeneti intézkedések figyelembevételével és a nélkül.
(3)	A (2) bekezdés d) pont tekintetében a belső modell alkalmazása esetén, az értékelést azzal
az újrakalibrálással együtt kell elvégezni, amely a belső modell eredményeit a szavatolótőke-
szükséglet kockázati mértékéhez és kiszámításához igazítja.
(4)	A kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer részeként a biztosító vagy a
viszontbiztosító legalább 3 éves üzleti tervet készít, amely kiegészül a szavatolótőke-
szükségletnek való megfelelés bemutatásával a terv teljes időtartamára.
(5)	A (2) és (4) bekezdés alkalmazásában a biztosító vagy a viszontbiztosító olyan eljárásokat
alkalmaz, amelyek arányosak az üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegével,
nagyságrendjével és összetettségével, és amelyek révén képes megfelelően észlelni és
értékelni a számára rövid és hosszú távon felmerülő kockázatokat, illetve azon kockázatokat,
amelyeknek ki van vagy ki lehet téve.
(6)	A saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer működtetése során biztosítani kell
a)	a szavatoló tőkével és
b)	a biztosítástechnikai tartalékokkal
42
kapcsolatos, a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai
tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.
(7)	A biztosító vagy a viszontbiztosító kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszere az
üzleti stratégia szerves része, amelyet stratégiai döntései során folyamatosan alkalmaz.
(8)	A biztosító vagy a viszontbiztosító (2) bekezdés szerinti saját kockázat- és szavatolótőke-
értékelését, valamint a (4) bekezdés szerinti üzleti terv készítését és minimális szavatolótőke-
szükségletnek való megfelelés bemutatását évente legalább egyszer, valamint a kockázati
profil jelentős változását követően haladéktalanul elvégzi.
(9)	A biztosító vagy a viszontbiztosító minden év november 30-ig tájékoztatja a Felügyeletet a
saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer értékelés eredményéről, és az értékelés
során használt módszerekről.
(10)	A kockázati profil jelentős változását követően elvégzett saját kockázat- és
szavatolótőke-értékelési rendszer értékelés eredményéről a biztosító vagy a viszontbiztosító
harminc napon belül tájékoztatja a Felügyeletet.
(11)	A kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer nem a biztosítóval vagy a
viszontbiztosító szemben támasztott hatósági tőkekövetelmény kiszámítására szolgál. A
minimális szavatolótőke-szükséglet számítására kizárólag a biztosítók és a viszontbiztosítók
szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben
meghatározott követelményeknek megfelelően kerülhet sor.
32.	Az ügymenet kiszervezésének feltételei
90.	§
(1)	A biztosító vagy a viszontbiztosító - az adatvédelmi előírások betartása mellett -
tevékenységének bármely elemét kiszervezheti.
(2)	A biztosító vagy a viszontbiztosító ügymenetének kiszervezése esetén a (3)-(7) bekezdés
és a 91-92. § alkalmazandók. A termékértékesítés más általi üzletszerű végzése nem minősül
az ügymenet kiszervezésének.
(3)	A kiszervezés
a)	nem eredményezheti a vezető állású személyek hatáskörének, továbbá az egyéb vezetők
hatáskörének átadását, e hatáskörök gyakorlása a biztosítónál vagy a viszontbiztosítónál
marad,
b)	nem eredményezhet érdeksérelmet az ügyfél számára az ügyféllel fennálló szerződéses
viszonyban és nem befolyásolhatja az ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt
kötelezettségek teljesítését, és
c)	nem eredményezhet olyan változást, amely alapján a biztosító vagy a viszontbiztosító az e
törvény szerinti tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges
feltételeket nem teljesíti.
(4)	Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási, ellenőrzési jog, valamint a
biztosítási kockázatokért való helytállási kötelezettség megmaradjon a biztosítónál vagy a
viszontbiztosítónál.
(5)	Nem szervezhetőek ki a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek, amennyiben a
kiszervezés:
a)	a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésére való képességét érintő
módon
aa)	veszélyezteti az irányítási rendszer minőségét,
ab)	növeli a működési kockázatot,
b)	akadályozza a Felügyeletet feladatai teljesítésében, vagy
c)	veszélyezteti az ügyfelek érdekeit.
43
(6)	A biztosító vagy a viszontbiztosító a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek
kiszervezését, valamint a kiszervezés tartalmában bekövetkezett változást köteles a
Felügyeletnél öt nappal a kiszervezést, vagy a változást megelőzően bejelenteni. A
bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét
és címét, valamint a kiszervezés időtartamát.
91.	§
(1)	A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító vagy a
viszontbiztosító felelős és a biztosító vagy a viszontbiztosító köteles a felmerült sérelemdíjat
megfizetni.
(2)	A biztosító vagy a viszontbiztosító felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző
a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze.
Amennyiben a biztosító vagy a viszontbiztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység
végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a
kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a
szerződésnek megfelelően végezze. Ha a kiszervezett tevékenységet végző a kiszervezett
tevékenységet súlyosan szerződésszegő módon vagy a felszólítás ellenére továbbra is
jogszabálysértő vagy szerződésszegő módon végzi, a biztosító vagy a viszontbiztosító köteles
a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
(3)	Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet egy vagy több biztosító vagy a
viszontbiztosító, illetve legalább egy biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, az
köteles a biztosítók vagy viszontbiztosítók által átadott adatot, információt elkülönítetten, az
adatvédelmi előírások betartásával kezelni.
(4)	A biztosító vagy a viszontbiztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,
a)	amelyben a vezető tisztségviselőjének vagy a vezető tisztségviselő közeli
hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy
b)	amelynek a vezető tisztségviselője vagy a vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója
vezető tisztségviselője.
(5)	A (4) bekezdésben előírt korlátozást nem kell alkalmazni, ha a biztosító vagy a
viszontbiztosító és a kiszervezett tevékenységet végző szervezet tulajdonosa azonos vagy a
kiszervezett tevékenységet végző szervezet a biztosító vagy a viszontbiztosító tulajdonosa,
vagy a kiszervezett tevékenységet végző szervezet a biztosító vagy a viszontbiztosító
tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak.
92.	§
(1)	Ha a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfeleinek
személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a szerződésben
rögzíteni kell az adatfeldolgozás rendjét és az adatvédelem szabályait.
(2)	A biztosító és a viszontbiztosító gondoskodik arról, hogy a könyvvizsgálója a feladatai
ellátásához szükséges adatokhoz, dokumentumokhoz a kiszervezett tevékenységet végzőnél
hozzáférjen.
V.	Fejezet
A BIZTOSÍTÁSI ÉS VISZONTBIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG TÁRGYI FELTÉTELEI
33.	A tevékenység megkezdésének és folytatásának tárgyi feltételei
44
93.	§
(1)	A tevékenység megkezdésekor a biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságnak
legalább olyan nagyságú alaptőkével, a biztosító vagy viszontbiztosító szövetkezetnek
tőkével, a kölcsönös biztosító egyesületnek induló tőkével, illetve a harmadik országbeli
biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepének dotációs tőkével kell rendelkeznie, amely
elegendő
a)	a működés megkezdéséhez szükséges megfelelő irányítási rendszer, a vezetőkre és
alkalmazottakra vonatkozó személyi feltételek és a tevékenységhez szükséges tárgyi feltételek
biztosítására, valamint
b)	a minimális biztonsági tőkerész fedezésére.
(2)	Az adminisztratív szolgáltatások és az üzleti tevékenység ellátását szolgáló szervezet
felállításának költségeit fedező pénzeszközök minimális értéke
a)	biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságnál és harmadik országbeli biztosító
fióktelepénél százmillió forint,
b)	biztosító vagy viszontbiztosító szövetkezetnél ötvenmillió forint,
c)	kölcsönös biztosító egyesületnél egymillió forint.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott pénzeszközöket a tevékenységi engedély kiadásáig
kizárólag a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében lehet
felhasználni.
(4)	A minimális biztonsági tőkerész értékét biztosítási ágazatonként és szervezettípusonként
kell megállapítani a minimális tőkeszükséglet meghatározására vonatkozó szabályok szerint.
94.	§
(1)	A biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység végzésének a feltétele
a)	a jogszabályoknak megfelelő számviteli és nyilvántartási rend;
b)	folyamatos feladatellátásra alkalmas nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási
rendszer;
c)	a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség
és helyiség;
d)	a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályzatok;
e)	a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési eljárások és
rendszerek, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv;
f)	a személyi feltételekre és - a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító kivételével - az
irányítási rendszerre vonatkozó jogszabályi követelmények teljesítése, és
g)	áttekinthető szervezeti felépítés.
(2)	A nyilvántartási és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha - a számviteli
jogszabályokban foglaltakon túlmenően - lehetővé teszi a biztosító és a viszontbiztosító
körültekintő vezetését, a biztosító és a viszontbiztosító vezetésének a belső ellenőrzés,
valamint a Felügyelet által történő ellenőrzését és segíti a biztosítót abban, hogy eleget tegyen
a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.
(3)	A biztosítónak és a viszontbiztosítónak - az informatikai rendszer védelméről szóló
jogszabályban meghatározott követelményekkel összhangban - ki kell alakítania a
tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos
szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos
védelméről.
34.	Az üzleti terv
45
95.	§
(1)	Az üzleti terv tartalmazza a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység terjedelmét,
továbbá a biztosítási vagy a viszontbiztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése
szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen:
a)	a művelni kívánt biztosítási ág és ágazat, valamint az ágazaton belüli kockázati csoport
megnevezését, továbbá a viszontbiztosítani kívánt biztosítási ág, illetve az ágon belüli
kockázat megnevezését,
b)	a működési terület meghatározását,
c)	a minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító szavatoló tőke
összetételét,
d)	az ügyvitel és az üzletmenet létrehozásának becsült költségeit és az ezek finanszírozására
szolgáló pénzügyi eszközöket, a segítségnyújtási tevékenységet folytatni szándékozó biztosító
esetén a tervezett segítségnyújtási szolgáltatások teljesítésére rendelkezésre álló pénzügyi és
egyéb eszközöket,
e)	azokat a viszontbiztosítási eljárásokat, amelyeket a viszontbiztosító a kockázat átvállalására
javasol,
f)	a továbbengedményezésre vonatkozó eljárásokat.
(2)	Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a biztosító
vagy a viszontbiztosító első három éves tevékenységére vonatkozóan
a)	becslést a tervezett mérlegadatokra,
b)	a tervezett mérlegadatok alapján a jövőbeni szavatolótőke-szükséglet becslését, és annak
számítási módszerét,
c)	a tervezett mérlegadatok alapján a jövőbeni minimális tőkeszükséglet becslését, és annak
számítási módszerét,
d)	azoknak a pénzügyi eszközöknek a becslését, amelyeket a biztosítástechnikai tartalékok, a
minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet fedezetére szánnak,
e)	a nem-életbiztosítás tekintetében
ea)	a működési költségekre, így különösen a szerzési, igazgatási és kárrendezési költségekre
vonatkozó becslést,
eb)	a tervezett díjbevétel és a kárkifizetés várható alakulására vonatkozó becslést,
J) életbiztosítás tekintetében a díjbevétel és a biztosítási szerződésekből eredő kifizetés
várható alakulására vonatkozó részletes becslést, mind az életbiztosítási tevékenység, mind a
viszontbiztosításba vett és a viszontbiztosításba adott kockázatok tekintetében.
(3)	Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra
vonatkozó terveket, amelyekben a viszontbiztosításra vonatkozó tervezett bevételeket és
kiadásokat elkülönítetten kell kimutatni.
35.	Az eszközök és források értékelése
96.	§
(1)	A biztosító vagy viszontbiztosító az eszközöket és forrásokat a (2)-(4) bekezdésben
meghatározottak szerint értékeli.
(2)	Az eszközöket azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal
rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során
értékesíteni lehetne.
46
(3)	A forrásokat azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal
rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során át
lehetne ruházni vagy ki lehetne egyenlíteni.
(4)	A források (3) bekezdésben meghatározottak szerinti értékelésekor a biztosító vagy
viszontbiztosító saját hitelképessége alapján kiigazítást nem végezhet.
(5)	Az e § rendelkezéseit a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 75. cikk (2) bekezdésében
meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell
alkalmazni.
36.	A biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó szabályok
97.	§
(1)	A biztosító vagy viszontbiztosító köteles a biztosítási vagy viszontbiztosítási
szerződésekkel kapcsolatos kötelezettsége tekintetében biztosítástechnikai tartalékot képezni.
(2)	A biztosítástechnikai tartalékok számítása során fel kell használni a pénzügyi piacokról
származó információkat és a biztosítástechnikai kockázatokról általánosan hozzáférhető
adatokat, továbbá a számításnak ezekkel összhangban kell lennie.
(3)	A biztosítástechnikai tartalékokat prudens, megbízható és objektív módon kell számítani.
(4)	A biztosító vagy viszontbiztosító a biztosítástechnikai tartalékok számítása során a
biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségeit veszélyközösségek szerint elkülönítetten
kezeli.
(5)	Amennyiben az (4) bekezdés nem alkalmazható, a biztosító vagy viszontbiztosító
biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségeinek elkülönített kezelését biztosítási üzletágak
szerint is megteheti.
98.	§
A biztosító vagy viszontbiztosító a biztosítástechnikai tartalékai számítása során a 97. §-ban
meghatározott szabályokat a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és
biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben és a Bizottságnak a Szolvencia 2
irányelv 86. cikk (1) bekezdés a)-d) pontjában és a f)-i) pontjában meghatározott tárgykörben
kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.
3 7. Szavatoló tőkére vonatkozó szabályok
99.	§
A biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak rendelkeznie kell a szavatolótőke-szükségletet
fedező figyelembe vehető szavatoló tőkével.
100.	§
A biztosító vagy viszontbiztosító a biztosítástechnikai tartalékai számítása során a 99. §-ban
meghatározott szabályokat a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és
biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben és a Bizottságnak a Szolvencia 2
irányelv 99. cikkében, a 111. cikk (1) bekezdés a)-q) pontjában és a 127. cikkében
meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell
alkalmazni.
47
38. Minimális tőkeszükséglet
101.	§
(1)	A biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak rendelkeznie kell a minimális tőkeszükséglet
fedezésére figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével.
(2)	A minimális tőkeszükségletet a (3)—(4) bekezdésben, a 102. §-ban meghatározott
szabályok szerint kell meghatározni, továbbá e szabályokat a biztosítók és a viszontbiztosítók
szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben és a
Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 130. cikkében meghatározott tárgykörben kiadott
rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.
(3)	A minimális tőkeszükséglet az a tőkeösszeg, amelynél alacsonyabb figyelembe vehető
alapvető szavatoló tőke esetén veszélybe kerülhet a biztosítási szerződésen alapuló
kötelezettségeinek teljesítése.
(4)	A minimális tőkeszükséglet számítása során olyan számítási módot kell alkalmazni, amely
lehetővé teszi a számítások szakszerűségének és helyességének ellenőrzését.
102. §
(1)	A minimális tőkeszükséglet nem lehet kevesebb, mint a biztosító vagy a viszontbiztosító
szavatolótőke-szükségletének huszonöt százaléka, és nem haladhatja meg annak negyvenöt
százalékát.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott összeg alacsonyabb, mint az a)-c) pontban
meghatározott összegek, akkor minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátja:
a)	nem-életbiztosítási ágat művelő biztosító esetén: 2 500 000 euró, azonban az 1. melléklet
A) rész 10., 11., 12., 13., 14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel
rendelkező biztosító esetén 3 700 000 euró,
b)	életbiztosítási ágat művelő biztosító esetén 3 700 000 euró,
c)	viszontbiztosítást művelő biztosító esetén 3 600 000 euró, kivéve a zárt viszontbiztosítót,
amelynek minimális tőkeszükséglete nem lehet kisebb, mint 1 200 000 euró.
(3)	A biztosítási áganként meghatározott minimális tőkeszükségletek - ide értve a minimális
tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjára vonatkozó összegeket is - összeadódnak, ha a biztosító
az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik.
39.	Befektetések
103.	§
(1)	A biztosító vagy a viszontbiztosító - a (4) bekezdésben meghatározott rendelkezés
figyelembevételével - bármilyen eszközbe fektethet, megilleti őt a befektetés szabadsága.
(2)	A biztosító vagy a viszontbiztosító a befektetéssel kapcsolatos döntéseit szabadon hozza
meg. Ezen döntések nem kötöttek előzetes felügyeleti jóváhagyáshoz, valamint a Felügyelet
rendszeres tájékoztatási kötelezettséget sem írhat elő ezen döntésekre vonatkozóan.
(3)	A befektetésekkel kapcsolatos döntések során az elvárható legnagyobb körültekintéssel,
prudens módon kell eljárni.
(4)	A biztosító vagy a viszontbiztosító eszközeinek a befektetésére a 104-107. §-ok
rendelkezéseit a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai
tartalékairól szóló kormányrendeletben és a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 135. cikk
(1)	bekezdés a)-b) pontjában és a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tárgykörben
kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.
48
104. §
(1)	A biztosító vagy a viszontbiztosító az eszközei összességét olyan eszközökbe és pénzügyi
instrumentumokba fekteti be, amelyek kockázatát képes azonosítani, felmérni, figyelemmel
kísérni, kezelni, ellenőrizni és jelenteni.
(2)	A biztosító vagy a viszontbiztosító az eszközei összességének befektetése során
figyelembe veszi a 89. § (2) bekezdés b) pontja szerinti értékelését.
(3)	Az eszközöket olyan módon kell befektetni, hogy az biztosítsa a befektetett eszközök
egészének biztonságát, minőségét, likviditását és nyereségességét, továbbá az eszközöket úgy
kell befektetni, hogy biztosítsák a biztosító számára a hozzáférhetőséget.
(4)	A biztosítástechnikai tartalékok fedezete céljából tartott eszközöket oly módon kell
befektetni, hogy az megfeleljen a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségek jellegének és
futamidejének.
(5)	A biztosítástechnikai tartalékok fedezete céljából tartott eszközöket a befektetési
politikákban nyilvánosságra hozott befektetési célkitűzések figyelembevételével, az ügyfelek
érdekeinek figyelembevételével kell befektetni.
(6)	Érdekütközés esetén a biztosító vagy a biztosító eszközeinek a kezelője gondoskodik arról,
hogy a befektetés az ügyfelek érdekeinek megóvása érdekében történjen.
105.	§
(1)	A 104. §-ban meghatározottakon túl, ha az életbiztosítási szerződés alapján a
biztosítástechnikai tartalék fedezetéül szolgáló eszközök tekintetében a befektetési kockázatot
a szerződő viseli és a szerződésben meghatározott szolgáltatás közvetlenül kapcsolódik
a)	egy AÉKBV vagy AB A befektetési jegyeinek értékéhez, vagy
b)	a biztosító által létrehozott, elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti elszámolási
részekből (befektetési egységekből) álló - eszközállományok (eszközalapok) eszközeinek
értékéhez,
az e szolgáltatások tekintetében képzett biztosítástechnikai tartalékokat a lehető legnagyobb
mértékig az ilyen eszközökbe kell fektetni.
(2)	Ha a szerződés szerinti szolgáltatás közvetlenül valamilyen részvényindexhez, vagy
valamilyen más - az (1) bekezdésben nem szereplő - referenciaértékhez kapcsolódik, az ilyen
szolgáltatások tekintetében képzett biztosítástechnikai tartalékokat - a lehető legnagyobb
mértékig - a referenciaértéket megjelenítő olyan biztonságú és piacképességű eszközökbe kell
fektetni, amelyek a lehető legközelebb állnak azokhoz, amelyekre az adott referenciaértéket
alapozzák.
(3)	Ha az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatások a befektetési teljesítményre
vonatkozóan garanciát foglalnak magukban vagy valamilyen más garantált szolgáltatást, az
ennek megfelelően képzett további biztosítástechnikai tartalékok fedezete céljából tartott
eszközökre a 106. § alkalmazandó.
106.	§
(1)	Az 104. §-ban meghatározottakon túl - a (2) bekezdésben meghatározottakat ide nem
értve -, a származtatott pénzügyi eszközökbe történő befektetéseket csak annyiban lehet
alkalmazni, amennyiben hozzájárulnak a kockázatok csökkentéséhez, vagy elősegítik az
eszközök hatékony kezelését.
(2)	A szabályozott piacra nem bevezetett eszközökbe történő befektetéseket és az ilyen
eszközöket prudens szintre kell korlátozni.
49
(3)	Az eszközöket megfelelően diverzifikálni kell oly módon, hogy elkerüljék az egy adott
eszközhöz, kibocsátóhoz, vállalkozások csoportjához, vagy földrajzi területhez történő túlzott
kötődést és a kockázatok túlzott felhalmozódását a portfolió egészében.
(4)	Ugyanazon kibocsátó vagy ugyanazon csoporthoz tartozó kibocsátók eszközeibe történő
befektetések nem tehetik ki a biztosítókat túlzott kockázatkoncentrációnak.
107.	§
(1)	A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló
eszközök befektetése és kezelése során a következő előírásokat kell alkalmazni:
a)	az egyes eszközalapok befektetési politikájának legalább a 12. mellékletben meghatározott
tartalommal kell rendelkeznie,
b)	a szerződőt folyamatosan tájékoztatni kell az általa választott portfolió részét képező
pénzeszközök és pénzügyi eszközök piaci értékéről,
c)	a portfolió hozamát a 10. mellékletben megfogalmazott elvek szerint kell bemutatni,
d)	a biztosító az általa kezelt portfolió részeként nem vásárolhat
da)	saját maga által kibocsátott értékpapírt,
db)	kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt, a szabályozott piacra bevezetett vagy a
nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapír kivételével,
e)	a biztosító az általa kezelt portfolió javára nem köthet ügyletet - a fél évnél rövidebb
lejáratú állampapír és a nyilvános, nyíltvégű befektetési jegy kivételével - szabályozott piacra
be nem vezetett pénzügyi eszközre olyan vállalkozással, amelyben minősített befolyással
rendelkezik vagy amely a biztosítóban minősített befolyással rendelkezik.
(2)	A biztosító szabályzatban határozza meg az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
eszközök értékelésének elveire, továbbá a szerződők tájékoztatásának módjára és
gyakoriságára vonatkozó szabályokat.
(3)	A biztosító az eszközalapok befektetési politikáját a szerződési feltételekben foglaltak
szerint és csak úgy változtathatja meg, hogy a módosítás nem befolyásolja egy adott
eszközalap kockázati szintjét. A befektetési politika módosítására csak akkor kerülhet sor, ha
az eredeti befektetési politika megvalósítása a befektetési környezet vagy az eszközök
elérhetőségének vagy megfelelőségének megváltozása miatt nem lehetséges.
(4)	A biztosító a befektetési politika módosításról az érintett ügyfeleket annak hatályba
lépését megelőzően legalább hatvan nappal - az (5) bekezdésben meghatározottak szerint -
tájékoztatja, ha azonban a (3) bekezdésben meghatározott körülmények ezt nem teszik
lehetővé, akkor a biztosító az értesítési kötelezettségnek legkésőbb a változás
bekövetkezésétől számított öt munkanapon belül tesz eleget. A biztosító a befektetési politika
módosításáról a honlapján tájékoztatót tesz közzé.
(5)	Az érintett ügyfeleket a befektetési politika módosításról bizonyíthatóan, a szerződésben
vagy erre vonatkozó megállapodásban rögzítettek szerint szóban, írásban vagy elektronikus
úton értesíti. (6) Az értesítést követő hatvannapos időszakban az ügyfél számára biztosítani
kell más eszközalapba való díjmentes átváltás lehetőségét.
(7)	E § alkalmazásában kapcsolt vállalkozás a vállalkozás anyavállalata és leányvállalata, a
vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban minősített befolyással
rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás
tulajdonosa, felügyelőbizottsági tagja, vezető tisztségviselője vagy ezek közeli hozzátartozója
minősített befolyással rendelkezik.
40.	A fizetőképességgel és a pénzügyi helyzettel kapcsolatos közzétételi szabályok
108.	§
50
(1)	A biztosító és a viszontbiztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőképességéről és
pénzügyi helyzetéről.
(2)	A biztosító és viszontbiztosító az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség
jogszabályoknak megfelelő teljesítése érdekében belső szabályzatban rögzíti:
a)	a jelentés helytálló előkészítéséért felelős szervezeti egységet és
b)	a jelentés előkészítésének és közzétételének szabályait.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott jelentést a biztosító vagy viszontbiztosító igazgatósága
a közzététel előtt jóváhagyja.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott jelentés tartalmára és közzétételére vonatkozó
szabályokat a Kormány a fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentés tartalmáról
és közzétételének módjáról szóló rendeletben állapítja meg.
VI.	Fejezet
A BIZTOSÍTÓ ESZKÖZEINEK NYILVÁNTARTÁSÁRA, KÖNYVVEZETÉSÉRE ÉS
BESZÁMOLÓJÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
41.	Az eszközök nyilvántartása
109.	§
(1)	A biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül
szolgáló eszközöket eszközalaponként elkülönítetten tartja nyilván.
(2)	A biztosító és a viszontbiztosító köteles biztosításüzemi működését szolgáló ingatlanairól
és gazdasági társaságban való részesedéseiről külön nyilvántartást vezetni.
110.	§
(1)	A biztosító köteles a befektetési egységekhez kötött életbiztosításaihoz kínált
eszközalapokat alaponként külön-külön nyilvántartani, elkülönítve a biztosító egyéb
biztosítástechnikai tartalékainak fedezetétől, valamint a biztosító saját befektetéseit képező
eszközöktől.
(2)	Amennyiben a biztosító az eszközöket valamely eszközalapjából más eszközalapjába
áthelyezi, a harmadik személyekkel kötött ügyletekre vonatkozó nyilvántartás szabályait kell
alkalmazni.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott elkülönített nyilvántartáson belül - az egyes
eszközalapok teljesítményének megítéléséhez - a biztosító köteles az egyes eszközalapokra
nevesített alszámlákat nyitni és vezetni.
42.	A biztosító és a viszontbiztosító könyvvezetése és éves beszámolója
Hl. §
(1)	A biztosító és a viszontbiztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait - a
számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint - ellenőrzésre mindenkor alkalmas
módon, magyar nyelven köteles vezetni.
(2)	A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék
eredményelszámolását és a számviteli biztosítástechnikai tartalékainak állományadatait más
51
biztosítási terméktől számvitelileg elkülöníteni. A biztosító kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítási terméke eredményelszámolásának szabályait a pénz-, tőke- és biztosítási
piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
112. §
(1)	A biztosító és a viszontbiztosító köteles a közgyűlés által elfogadott - a könyvvizsgálói
záradékot tartalmazó - éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyűlés jegyzőkönyvét és a
hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától számított százötven napon belül a Felügyelet
részére megküldeni.
(2)	Ha a biztosító és a viszontbiztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy
azt az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától számított
száznyolcvan napon belül kell a Felügyelet részére megküldeni.
(3)	Az (l)-(2) bekezdésekben meghatározott okiratok valódiságát köteles aláírásával igazolni
a)	az első számú vezető,
b)	a vezető aktuárius,
c)	a számviteli rendjéért felelős vezető.
(4)	A biztosító és a viszontbiztosító köteles évente pénzügyi összefoglalót készíteni a külföldi
vállalkozásokkal kötött viszontbiztosításairól és továbbengedményezéseiről, ezeknek
eredményeiről, és ezt az éves beszámolóval együtt a Felügyeletnek megküldeni.
113.	§
A segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító éves beszámolójában és negyedéves
jelentésében köteles szerepeltetni az általa vállalt segítségnyújtási szolgáltatások teljesítéséhez
rendelkezésére álló pénzügyi és egyéb eszközöket.
114.	§
A biztosító éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a
Kormány rendeletben szabályozza.
115.	§
(1)	A biztosító és a viszontbiztosító köteles a könyvvizsgálóval kötött azon szerződést, amely
alapján a könyvvizsgáló az éves beszámoló könyvvizsgálatára köteles, és valamennyi, a
könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet
számára megküldeni.
(2)	A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján a biztosító és a
viszontbiztosító igazgatóságánál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó
beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok
könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.
(3)	Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves
beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti az igazgatóságot az adatok
módosítására, és a könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított, és a könyvvizsgáló
által felülvizsgált adatot a közgyűlés elé történő beterjesztése előtt a biztosító és a
viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek bemutatni, és a közgyűlés által jóváhagyott
beszámolót ismételten közzétenni.
43.	Auditbizottságra vonatkozó eltérő szabályok
52
116. §
(1)	A közérdeklődésre számot tartó, zártkörűen működő biztosító és viszontbiztosító
részvénytársaságnál legalább háromtagú auditbizottságot kell létrehozni, amelynek tagjait az
igazgatóság, vagy ahol felügyelőbizottság működik, a felügyelőbizottság tagjai közül
választja a legfőbb szerv.
(2)	Az auditbizottság legalább egy tagjának függetlennek kell lennie és számviteli vagy
könyvvizsgálói szakképzettséggel kell rendelkeznie.
(3)	Függetlennek minősül az auditbizottság tagja, ha a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval
az igazgatósági, felügyelőbizottsági tagságán kívül más jogviszonyban nem áll, és a tagságért
járó díjazáson felül a biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól más javadalmazásban nem
részesül, továbbá nem közeli hozzátartozója a biztosító és a viszontbiztosító vezető állású
személyének vagy egyéb vezetőjének.
(4)	Az (l)-(2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a biztosító és a
viszontbiztosító rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel az (l)-(2) bekezdésben foglalt
feltételeknek, és a testület ellátja a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.
(5)	Az (4) bekezdésben meghatározott esetben a biztosító és a viszontbiztosító a saját
honlapján nyilvánosságra hozza, hogy melyik testület látja el a (3) bekezdésben foglaltakat,
továbbá a testület összetételét.
117.	§
(1)	A nyilvánosan működő biztosító és viszontbiztosító részvénytársaságnak nem kell a Ptk.-
ban meghatározott auditbizottságot létrehoznia és működtetnie, ha rendelkezik olyan
testülettel, amely megfelel a Ptk. auditbizottságra vonatkozó feltételeknek, és ellátja a Ptk.-
ban meghatározott auditbizottsági feladatokat.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a nyilvánosan működő biztosító és
viszontbiztosító részvénytársaság a saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy melyik
testület látja el az auditbizottsági feladatokat, továbbá a testület összetételét.
VII.	Fejezet
AZ ÁLLOMÁNYÁTRUHÁZÁS
44.	Biztosítási állomány átruházása
118.	§
(1)	A biztosítási állomány a biztosítási szerződések feltételeinek változatlanul hagyása
mellett, részben vagy egészben átruházható
a)	Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítóra,
b)	másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítóra, beleértve azt az esetet, mikor
nevesítetten a biztosító fióktelepe lesz az állomány kezelője, továbbá
c)	harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító tagállamban létesített fióktelepére.
(2)	Az állományátruházás történhet
a)	saját elhatározás,
b)	a 291. §-ban meghatározott intézkedésként.
53
(3)	Az állományátruházásra a Felügyelet engedélyével az átadó és az átvevő biztosító közötti
megállapodás alapján kerül sor.
(4)	Az állományátruházással - a Felügyelet engedélyének időpontjától - a biztosítási
állományt átvevő biztosító válik a szerződés alanyává, továbbá az ügyfelek személyes adatai
és üzleti titkai tekintetében adatkezelővé.
(5)	Az átadó biztosító a biztosítási titoknak és üzleti titoknak minősülő adatok tekintetében
adatkezelő maradhat
a)	a számviteli bizonylatok őrzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítése céljából, az erre
vonatkozó kötelezettség időtartamáig, továbbá
b)	a biztosítási tevékenységhez kapcsolódó, de nem biztosítási szerződésből eredő jogok és
kötelezettségek gyakorlása céljából, az ezen jogviszonyokkal kapcsolatos elévülési idő
végéig.
(6)	Az állományátruházáshoz nem szükséges a biztosítottak, szerződő felek hozzájárulása.
(7)	A szerződésállományt átvevő biztosító az engedélyező határozat kézhezvételétől számított
harminc napon belül köteles az átadásról minden érintett szerződő felet írásban értesíteni a
szerződéskötés nyelvén.
(8)	A szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül az átvevő
biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését - harmincnapos felmondási idővel
-	felmondhatja.
119.	§
A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén lévő
fióktelepének biztosítási állománya részben vagy egészben átruházható a másik tagállam
felügyeleti hatóságának engedélyével.
45.	Viszontbiztosítási állomány átruházása
120.	§
A 118-119. §-okat megfelelően alkalmazni kell viszontbiztosítási állomány átruházása esetén,
azzal, hogy ahol a rendelkezés
a)	biztosítót nevesít, azon viszontbiztosítót,
b)	biztosítási állományt nevesít, azon viszontbiztosítási állományt
kell érteni.
HARMADIK RÉSZ
A BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK ÉS AZOK TERJESZTÉSE, AZ ÜGYFÉLFORGALOMMAL
KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
VIII.	Fejezet
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
46.	A biztosítási szerződési feltételek minimális tartalmi követelményei
121. §
54
(1)	A biztosítási szerződési feltételeknek tartalmaznia kell:
a)	a biztosítási esemény meghatározását, az alkalmazott kizárásokat,
b)	a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét,
c)	a díjfizetésre, továbbá a biztosítottnak, szerződő félnek, kedvezményezettnek a
szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére,
teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket,
d)	a biztosító szolgáltatásának megjelölését, a teljesítés módját, idejét, külön feltételeit, a
biztosító mentesülésének vagy szolgáltatása korlátozásának feltételeit,
e)	értékkövetés esetén annak részletes szabályait,
f)	a szerződés megszűnése esetére a biztosított, szerződő, kedvezményezett jogainak és a
biztosító kötelezettségeinek ismertetését, beleértve a szerződés felmondásával kapcsolatos, a
122.	§ (l)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezésekről történő tájékoztatást,
g)	betegség-, baleset- és felelősségbiztosítás esetén - ha járadékfizetéssel jár - a járadék
tőkésítésére vonatkozó szabályokat,
h)	az egyes igények elévülési idejét,
i)	az életbiztosításnál, ha maradékjog, vagy életbiztosítási kötvénykölcsön nyújtásra lehetőség
van, azok részletes szabályait,
j) a befektetési egységhez kötött életbiztosítások befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről
való napi tájékozódási lehetőséget,
k) a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat, amennyiben a
szerződő vagy a biztosított természetes személy, illetve - részben vagy egészben -
természetes személyek csoportja,
l) a biztosító címét,
m) a szerződőnek járó többlethozam jóváírásának rendjét,
n) befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetén a 127. §-ban foglaltakkal összhangban
meghatározott, az eszközalap felfüggesztéssel és szétválasztással kapcsolatos részletes
szabályokat,
o)	az élet-, továbbá a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében a
technikai kamatláb biztosítási szerződés tartama alatti megváltoztathatósága lehetőségét azzal
a feltétellel, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak
legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke
módosul.
(2)	A szerződő felek megállapodásukban a Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől a fogyasztói
biztosítási szerződés esetén is eltérhetnek.
47.	Életbiztosítási szerződés különös felmondása
122. §
(1)	Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül
megkötő természetes személy szerződő a 152. §-ban meghatározott tájékoztatás
kézhezvételétől számított harminc napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli
nyilatkozattal - indoklás nélkül - felmondhatja.
(2)	A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles harminc
napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére
teljesített befizetésekkel elszámolni.
(3)	A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.
(4)	Az ügyfelet a (1) bekezdésben meghatározott felmondási jog - ha törvény eltérően nem
rendelkezik - nem illeti meg:
55
a)	olyan életbiztosítás esetén, amely egy hitel- vagy kölcsönszerződéshez kapcsolódik és a
rendelkezésre bocsátott pénzösszeg - teljes vagy részleges - törlesztése a szerződés szerint
életbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegből történik (hitelfedezeti
életbiztosítás),
b)	ha a megkötött életbiztosítási szerződés tartama a hat hónapot nem haladja meg.
48.	A biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatos különös szabályok
123.	§
(1)	A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító
eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek
megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-,
javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő
összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg
azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből
annak összege kiszámítható.
(2)	A (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által
teljesített kárkifizetésekre.
124.	§
(1)	A biztosító a biztosítási szerződési feltételekben köteles meghatározni, hogy a biztosítási
esemény bekövetkezése esetén milyen szolgáltatásokat és költségeket milyen okiratok
bemutatása ellenében teljesít.
(2)	A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától
teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a
teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges, a biztosítási szolgáltatás
teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult büntető-
vagy szabálysértési eljárásjogerős befejezéséhez nem kötheti.
49.	A tőkegarancia és hozamgarancia
125.	§
(1)	Az eszközalap elnevezése, befektetési politikája, kereskedelmi kommunikációja vagy a
biztosítási szerződési feltételek a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó garanciára
való utalást (tőke-, illetve hozamgarancia) akkor tartalmazhatnak, ha a garancia megfelelő
biztosítékkal garantált.
(2)	A hozamra vonatkozó garancia külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására
vonatkozó garanciát is.
(3)	A biztosíték akkor tekinthető megfelelőnek, ha
a)	a biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja,
b)	a biztosíték írásba foglalt kötelezettségvállalás,
c)	a biztosító a kifizetés teljesítése érdekében közvetlenül a biztosítéknyújtóhoz fordulhat, és a
követelését ésszerű határidőn belül érvényesítheti,
d)	a biztosíték mértéke az életbiztosítás pénznemében egyértelműen meghatározott és
megfelelő számítással alátámasztott,
e)	a biztosítéknyújtó a kötelezettségét a biztosíték alá eső tőke-, illetve hozamgaranciával
érintett biztosítási szerződések vonatkozásában nem mondhatja fel,
56
f)	a tőke- és hozamgarancia teljes összegére kiteljed, és
g)	a biztosíték valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető.
50.	A tőkevédelem és hozamvédelem
126.	§
(1)	Az eszközalap elnevezése, befektetési politikája, kereskedelmi kommunikációja vagy a
biztosítási szerződési feltételek a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretre való
utalást (tőke-, illetve hozamvédelem) akkor tartalmazhatnak, ha a tőke-, illetve hozamvédelem
a tőke megóvását vagy a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó részletes
befektetési politikával alátámasztott.
(2)	A hozamra vonatkozó ígéret külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására
vonatkozó ígéretet is.
51.	Az eszközalap-felfüggesztés szabályai
127. §
(1)	A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási
szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti
(a továbbiakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke,
illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az
eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap
felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését
követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-
felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az
utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.
(2)	Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt - a biztosítási díj felfüggesztett
eszközalapról való átirányítása kivételével - a felfüggesztett eszközalapot érintő
ügyfélrendelkezések (így különösen: átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges
visszavásárlás) nem teljesíthetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a
harminc napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő
harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett
eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-
felfüggesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az
ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szerződő fél az eszközalap-
felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama
alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára
a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.
(3)	Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a
biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító - a szerződés vagy
az szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában - köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani.
Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a harminc napot meghaladja,
akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harmincötödik napig a biztosító
igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az
elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat
mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át - azzal ellentétes ügyfélrendelkezés
hiányában - az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő negyvenötödik naptól.
57
(4)	Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont
elérése (lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes
visszavásárlása esetében a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a
felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.
A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő tizenöt napon
belül - amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel nem áll fenn - köteles a szerződő fél
számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyilvántartott befektetési
egységeknek az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán
számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó
szerződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.
(5)	A biztosító halál eseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése
annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a
felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző
utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési
kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján
meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében
teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosítottanként legfeljebb
harmincmillió forint összeghatárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő
tizenöt napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert
árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében
teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez
meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti.
Amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli
megállapítást és a különbözet kifizetését a (8) bekezdésben írt elszámolás keretében teljesíti.
(6)	Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-felfüggesztés
megszüntetéséig és az eszközalap ezt követő első ismert nettó eszközértékének
megállapításáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés,
amely mögött kizárólag felfüggesztett eszközalap áll.
(7)	Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb egy év, amelyet a biztosító indokolt
esetben összesen további egy évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló
döntését az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát legalább tizenöt nappal
megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti
az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére. A biztosító
az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:
a)	az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;
b)	az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való
tudomásszerzését követően; vagy
c)	amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.
(8)	Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés (7) bekezdés szerinti megszüntetésekor az
eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama
továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben
illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel - a
megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével - elszámol.
(9)	Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító - a
szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal
kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében - az illikviddé vált
eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja (az eszközalapot
illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja; a továbbiakban:
szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb hetvenöt
százalékát képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a
58
nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-
felfíiggesztés megszűnik, és az önálló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap
esetén - függetlenül az illikvid eszközök hányadától - a teljes eszközalap felfüggesztésre
kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek
szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.
(10)	A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló
eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfíiggesztés az (1)-
(8) bekezdésben írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfíiggesztés
kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfíiggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A
szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti
eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid
eszközöket tartalmazó utód-eszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem
illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek.
Szétválasztás esetén a (2) és (3) bekezdésben szereplő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a
szétválasztásról szóló értesítéssel.
(11)	Az eszközalap-felfíiggesztés és szétválasztás szerződő fél díjfizetési kötelezettségét és a
biztosító szolgáltatási kötelezettségét - e § rendelkezéseit figyelembe véve - nem szünteti
meg.
(12)	A biztosító a (13) bekezdésben írt módon tájékoztatja szerződő felet
a)	az eszközalap-felfíiggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról,
végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést
és annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő
befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait;
és
b)	az eszközalap-felfíiggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a
megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről.
(13)	A biztosító a (12) bekezdés szerinti tájékoztatást az eszközalap-felfíiggesztés és a
szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfíiggesztés megszüntetésével
egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az
ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A
biztosító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.
52.	Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén alkalmazandó
szabályok
128. §
(1)	Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó
eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba
bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba
mértéke meghaladja az eszközalap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a
megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell
módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a
későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni.
(2)	Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a biztosító,
a portfoliókezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy ezen személyek a
tőlük elvárható gondossággal jártak el a nettó eszközérték megállapítása során.
(3)	Ha befektetési egység értékének megállapítására hibás nettó eszközértéken került sor, a
hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított ár közötti különbséget a szerződővel a
hiba feltárásától számított harminc napon belül el kell számolni, kivéve, ha
59
a)	a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési egységre jutó árkülönbség
mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési egységre számított ár egy
ezrelékét, illetve - ha az eszközalap leírás ennél kisebb értéket határoz meg - az eszközalap
leírásban megállapított értéket,
b)	a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított ár különbségéből származó elszámolási
kötelezettség összegszerűen nem haladja meg szerződőnként az egyezer forintot, illetve - ha
az eszközalap leírás ennél kisebb értéket határoz meg - az eszközalap leírásban megállapított
összeget, vagy
c)	a biztosító a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása
eredményeképpen a befektetési egység árában keletkező különbségből adódó elszámolási
kötelezettség kapcsán a szerződőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez
esetben az eszközalapot ért vagyoncsökkenést a biztosító, a portfoliókezelő vagy a letétkezelő
pótolja az eszközalap számára.
53.	A biztosítási szerződéskötési kötelezettség
129.	§
(1)	Biztosítási szerződéskötési kötelezettség törvényben meghatározott esetekben az 1.
melléklet A) részében meghatározott nem-életbiztosítási ágazathoz tartozó biztosítási
szerződésekre vonatkozóan a biztosítóval szerződő fél részére írható elő.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítási szerződéskötési kötelezettség teljesítéséhez
az a biztosítási szerződés fogadható el, amely megfelel a biztosítási szerződéskötési
kötelezettséget előíró törvényben és az ilyen törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározott - kötelező biztosításra vonatkozó - feltételeknek.
(3)	A biztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosító - a (2) bekezdésben meghatározott
feltételeket tartalmazó törvény vagy kormányrendeletben meghatározott módon és
határidőben - köteles a szerződő fél biztosítási szerződéskötési kötelezettségének
ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot értesíteni.
(4)	A biztosítási szerződéskötési kötelezettséget előíró törvény előkészítéséért felelős
minisztérium a szerződéskötési kötelezettséget megállapító jogszabály tartalmáról és hatályba
lépéséről értesíti a Felügyeletet.
IX.	Fejezet
BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK TERJESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
54.	A biztosítási termékek terjesztése
130.	§
(1)	A biztosítási termékek terjesztése nem engedélyköteles.
(2)	Ha a biztosítási termék közvetítése során a közvetítés körülményeiben a biztosító
jogszabálysértést - ideértve a biztosítási termék független biztosításközvetítő
igénybevételével történő terjesztése során észlelt jogszabálysértést is - észlel, haladéktalanul
köteles intézkedni a jogszabálysértés megszüntetése iránt.
131.	§
A biztosítási termék terjesztése során tilos olyan módszert alkalmazni:
60
a)	amellyel más személyek terhére ígérnek különleges előnyöket arra az esetre, ha a
biztosított vagy a szerződő fél más személyt azonos vagy hasonló biztosítási szerződés
megkötésére bír rá, vagy
b)	amely a biztosítottól vagy a szerződő féltől olyan befektetést igényelne, melyet részben
vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket hasonló vagy azonos biztosítási
szerződésre kell rábírni,
c)	amely biztosítási termék megvásárlását díjazással járó teijesztésbe való bevonás feltételéül
szabja.
55.	A termékterv
132.	§
(1)	A biztosítónak valamennyi terjeszteni kívánt termék esetében a 3. mellékletben foglaltak
szerint terméktervet kell készíteni.
(2)	A terméktervnek tartalmaznia kell az első számú vezető, a vezető jogtanácsos és a vezető
aktuárius aláírását.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározottakon túl az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes
művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén a biztosítási termékkel
kapcsolatban érintett biztosítási ág vezetésére kijelölt külön felelős vezető aláírása is
szükséges.
133.	§
(1)	Az életbiztosítási, baleset- és betegségbiztosítási (egészségbiztosítási) termék
díjkalkulációjában, a tartalékolásnál és a járadékszámításoknál alkalmazható technikai
kamatláb maximális mértékét a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős
miniszter rendeletben állapítja meg.
(2)	A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepe útján, vagy határon
átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett, az (1) bekezdésben meghatározott termékekre a
technikai kamatláb maximális mértékének tekintetében a székhely szerinti tagállam
szabályozása az irányadó.
56.	A nemek közötti megkülönböztetés tilalma
134.	§
(1)	A biztosító magatartása nem sérti - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról szóló törvényben meghatározott - a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő
bánásmód követelményét, ha a biztosító kizárólag
a)	a tartalékképzés,
b)	a biztosító pénzügyi eszközei összetételének összesített árképzési szempontú nyomon
követésével összefüggő belső árazás,
c)	a viszontbiztosítási szerződések árazása,
d)	a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben
meghatározott gazdasági reklám, továbbá hirdetési tevékenység,
e)	az élet-, baleset és betegségbiztosítási szerződésekkel összefüggésben kockázat elbírálási
tevékenység végzése
céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot, információt kezel,
tárol és felhasznál.
61
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, a nemi hovatartozáson alapuló
megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét
a)	az olyan - nemi hovatartozáshoz is kapcsolható - közvetett különbségtétel esetén,
amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő,
önállóan értékelhető és valós különbségen alapuló ésszerű indoka van,
b)	a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.)
30/A. §-ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem
engedett különbségtételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal összehasonlítható helyzetben lévő
más személlyel, személyekkel szemben,
c)	az egyik nem tagjainak meghatározott termékhez való hozzáférése megtagadása, ha a
biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem
tagjainak nyújtja, és a biztosító által alkalmazott megoldások a cél eléréséhez megfelelőek és
ahhoz szükségesek.
X.	Fejezet
TITOKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
57.	A biztosítási titok
135.	§
(1)	A biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni,
amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással
összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez,
módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések
megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy
viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás
megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem
nyújtható előny.
(3)	A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem
rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait,
vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük
során bármilyen módon hozzájutottak.
136.	§
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó
személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.)
meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott
célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával
kezelheti.
137.	§
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
62
a)	a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható
biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b)	e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
138.	§
(1)	A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a)	a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b)	a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c)	büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági
felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a
végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d)	a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e)	a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f)	a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g)	a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h)	a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i)	az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben
az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök
alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a
kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány
tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és
az ezen adatok egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási
Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a
Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti
közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben
érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a
károkozóval,
o)	a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett
tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő
adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli
biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott
követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval,
biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes
szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra
nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel
fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a
kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt
szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles
63
megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító
jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
(2)	Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az
esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben
meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy, ha biztosítási szerződésből eredő
adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség
terheli.
(3)	Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő
adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya
között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás
végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény)
alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B^43/C. §-
ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
(4)	A biztosító vagy viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 138. §-ban
és a 140. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait
továbbíthatja.
(5)	A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (1) bekezdésben
meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
(6)	A biztosító vagy viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az
ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles
haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a)	a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel
visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal
vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással,
bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b)	a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros
szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal
visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával,
terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,
lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy
bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
(7)	A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a
biztosító vagy viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének
tesz eleget.
(8)	Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás
során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi
csoport irányító tagja részére történő átadása.
139.	§
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a)	a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző
szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő
adatot,
b)	a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott
64
feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének
teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
140.	§
(1)	Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik
országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó
szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:
a)	ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b)	ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbításnak törvényben
meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok
védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott
bármely módon biztosított.
(2)	A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a
belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
141.	§
(1)	Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a)	az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti
adata nem állapítható meg,
b)	fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti
felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az
megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c)	a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére
személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d)	a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt
rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a
biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
142.	§
(1)	Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól
számított öt év elteltével, a 136. § alá eső adatok vagy az információs önrendelkezési jogról és
az információszabadságról szóló törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok
továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
(2)	A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1)
bekezdés b),f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
(3)	A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási,
illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti,
ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény
érvényesíthető.
143.	§
(1)	A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos
személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban
igény érvényesíthető.
65
(2)	A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel
vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az
adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll
rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(3)	E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a
személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
(4)	Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az
elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
58.	A biztosító és a viszontbiztosító üzleti titka
144.	§
A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a
viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, egyéb
vezető, valamint a biztosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító
és a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli
korlátozás nélkül - megőrizni.
145.	§
(1)	A 144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a)	Felügyelettel,
b)	nemzetbiztonsági szolgálattal,
c)	Állami Számvevőszékkel,
d)	Gazdasági Versenyhivatallal,
e)	a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét
ellenőrző Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,
f)	vagyonellenőrrel,
g)	Információs Központtal,
h)	— a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő
biztosítottak esetében - az agrárkár-megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szervvel,
mezőgazdasági igazgatási szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett
minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
szemben.
(2)	Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő
adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B^3/C. §-ában foglalt kötelezettség
teljesítéséhez.
(3)	Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítási- és
Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történő adatszolgáltatás, az
európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság)
létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági
határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi
rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelően.
(4)	A 144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a)	a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
b)	büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági
felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a
végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati
adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.
66
(5)	Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a
viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás
megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke- és biztosítási piac
szabályozásáért felelős miniszter részére.
(6)	Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által
végzett adattovábbítás.
146.	§
(1)	Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
(2)	A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy
adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az
ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem
használható fel.
(3)	Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy
más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a
biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.
59.	A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok
147.	§
(1)	Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a
viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év
múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
(2)	Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt
a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó - az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben
meghatározott - adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
(3)	Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően
alkalmazni.
60.	A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek
148.	§
(1)	A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi
Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-
törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi
a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt:
számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti
illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
(2)	Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban
tájékoztatja
a)	az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b)	az Aktv. 43/B^43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási
kötelezettségéről,
c)	a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.
67
(3)	Az Aktv. 43/B—43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az
intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül
írásban tájékoztatja.
61.	A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás
149.	§
(1)	A biztosító (e § alkalmazásában: megkereső biztosító) - a veszélyközösség érdekeinek a
megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt
kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek
megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása
céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett
biztosító) az e biztosító által — a 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási
termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és a (3)-(5) bekezdésben
meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó
jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
(2)	A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a
megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
(3)	A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben
meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat
kérheti:
a)	a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;
b)	a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi
állapotára vonatkozó adatokat;
c)	az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott
ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d)	a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült
kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e)	a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások
jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
(4)	A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 16., 17. és 18.
pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi
adatokat kérheti:
a)	a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b)	a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges
adatokat;
c)	az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően
bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d)	a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült
kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e)	a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások
jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
(5)	A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjában meghatározott
ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban a károsult személy előzetes
hozzájárulása esetén az alábbi adatokat kérheti:
a)	a (4) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott adatokat;
68
b)	a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti
igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi
állapotára vonatkozó adatokat; és
c)	a károsodott vagyontárgy vagy a személyi sérülés miatt kárigényt, vagy személyiségi
jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi - az e
bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási
eseményekre vonatkozó adatokat.
(6)	A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott
ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai
(rendszáma, alvázszáma) alapján - a 10. pontban meghatározott károk esetén a károsult
előzetes hozzájárulása nélkül is - jogosult az alábbi adatokat kérni:
a)	az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így
különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal
kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által
megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
b)	az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére
vonatkozó információkat.
(7)	Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott
személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok
fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem
minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az (1) bekezdésben
meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
(8)	A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a
kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
(9)	Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító
jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben
meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult
eljárás befejezéséig.
(10)	Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító
jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az
eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a
megismerést követő egy évig kezelhető.
(11)	A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés
teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett
ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
(12)	Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
törvényben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító - a
(8)—(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett
adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
(13)	A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre
nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben
meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
(14)	A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a
megkeresett biztosító a felelős.
150.	§
(1)	A biztosítók - az 1. melléklet A) rész 3., 4., 5. és 6. pontjában meghatározott ágazatokhoz
tartozó szerződésekkel kapcsolatban - a biztosítási szerződés vonatkozásában - a
veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a szolgáltatások jogszabályoknak és
69
szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések
kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely
tartalmazza
a)	a szerződő személy azonosító adatait;
b)	a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;
c)	az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi
biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és
d)	a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.
(2)	A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő
harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.
(3)	A biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban
foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások
jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása
céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.
(4)	Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc
napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.
(5)	Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba
való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok
megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak
megfelelő igényléssel fordul hozzá.
(6)	Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási
kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a
biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.
(7)	Az Adatbázis kezelője - amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok
hiányában nem lehetséges - a hozzá intézett, a 138. § (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában,
illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a
megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező
biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg
köteles tájékoztatni.
(8)	Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy
biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a
(3)	bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
(9)	Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító
biztosító felelős.
(10)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a
nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.
(11)	Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a
szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1)
bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből
származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.
(12)	Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására
jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
(13)	Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító
jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben
meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult
eljárásjogerős befejezéséig.
(14)	Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító
jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges és az igény érvényesítésével kapcsolatban az
eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a
megismerést követő egy évig kezelhető.
70
(15)	Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására
jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.
(16)	Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő
adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább
egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja.
151.	§
(1)	A 150. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben
hozhatják létre, ha a 150. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő
biztosítók megállapodást megelőző piaci részesedés szerint számított kétharmada
megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az
Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.
(2)	Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató
biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az
érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.
XI.	Fejezet
ÜGYFÉLFORGALOMMAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
62.	Az ügyfelek tájékoztatása
152.	§
(1)	A biztosítónak a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén - ha törvény
eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és
azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a
szerződést kötni kívánó ügyfél részére
a)	a biztosító elnevezéséről, székhelyéről, jogi formájáról,
b)	fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén a fióktelep székhelyéről (külföldön
létesített fióktelep esetén a címéről), külföldi biztosító magyarországi fióktelepe útján kötött
biztosítási szerződés esetén a külföldi biztosító székhelyéről, cégjegyzékszámáról vagy
nyilvántartási számáról, valamint a nyilvántartását végző bíróság vagy hatóság nevéről,
c)	a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságról,
d)	a biztosítási szerződés 4. melléklet A) pontjában meghatározott egyes jellemzőiről, és
e)	a 108. § (1) bekezdésben meghatározott jelentés közzétételéről.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatónak figyelemfelhívásra alkalmas módon kell
tartalmaznia:
a)	a biztosító mentesülésének a szabályait,
b)	a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit,
c)	a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint
d)	minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől
lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt, így
különösen azt a körülményt, hogy a magyartól eltérő jog alkalmazása vagy a magyartól eltérő
bíróság kizárólagos illetékessége került kikötésre.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban
kikötött más nyelven is történhet.
71
(4)	Az (2) bekezdésben meghatározott rendelkezés az e törvényben meghatározott
jogkövetkezményeket vonja maga után, nem érinti a Polgári Törvénykönyvről szóló
törvényben meghatározottak szerint az általános szerződési feltételek vagy azok egyes
kikötései szerződéses tartalommá válását.
(5)	A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötelezettsége - a 4. melléklet A)
pontjának 17. alpontjában foglaltakat kivéve - irányadó a szerződés tartama alatt a fenti
adatokban bekövetkezett változások esetében is.
153.	§
(1)	Életbiztosítási szerződés megkötése előtt - az olyan megtakarítási elemet nem tartalmazó,
tisztán kockázati életbiztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény az általa
nyújtott, pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a biztosítási
összege nem haladja meg az egymillió forintot - a biztosító köteles felmérni, illetve legalább
az ügyfél által megadott információk alapján pontosítani az ügyfél igényeit.
(2)	Azon életbiztosítási szerződések esetében, amelyek megkötése előtt az (1) bekezdés
alapján igényfelmérést kell készíteni, a biztosító köteles - a 152. §-ban meghatározott
tájékoztatáson túl - az (1) bekezdésben meghatározott igényfelmérés, illetve igénypontosítás
alapján a 4. melléklet B) pontja szerinti termékismertetőt is a 152. § (1) bekezdésében
meghatározott módon átadni.
(3)	A biztosítót a 152. §-ban, az (l)-(2) és (5) bekezdésben és a 155. § (1) bekezdésben
meghatározott kötelezettség
a)	nem terheli, ha a szerződés viszontbiztosítási szerződés, valamint a szerződés
nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés,
b)	az alkusszal szemben terheli, ha a biztosítási szerződés megkötése során alkusz működik
közre.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott igényfelmérés, illetve igénypontosítás céljából a
biztosító által használható dokumentum (a továbbiakban: életbiztosítási igényfelmérő)
tartalmi elemeit a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben határozza meg.
(5)	A rendszeres vagy folyamatos és egyszeri díjas megtakarítási jellegű életbiztosítás esetén
a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott termékismertető átadásakor köteles tájékoztatni
az ügyfelet az adott biztosítás teljes költség mutatójáról és annak internetes elérhetőségéről.
(6)	A biztosító köteles a teljes költségmutatót az internetes honlapján közzétenni.
154.	§
(1)	A biztosító a tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfél
számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is köteles elérhetővé
tenni.
(2)	Ha a biztosító elfogadó nyilatkozatát az elektronikus aláírásról szóló törvényben
meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírást tartalmazó elektronikus dokumentum
igazolja, a biztosító köteles a 152. § (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatót az ügyfél
számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton hozzáférhetővé tenni.
155.	§
(1)	A biztosító - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - a szerződés megkötése előtt
bizonyítható módon köteles beszerezni ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy a
152. § (1) bekezdésben és a 153. § (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megkapta.
72
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az ügyfél
a szerződés megkötése előtt milyen más, a megkötendő biztosítási szerződéssel összefüggő
tájékoztatást kapott meg.
156.	§
(1)	Az életbiztosítási szerződés - kivéve a maradékjoggal nem rendelkező, kockázati
életbiztosításokat és az életbiztosítási ágba tartozó baleseti és betegségi kiegészítő
biztosításokat - megkötését követően a biztosító évente legalább egyszer köteles írásban
tájékoztatni ügyfelét az életbiztosítási szerződése szolgáltatási értékéről, aktuális
visszavásárlási értékéről és a visszajáró többlethozam jóváírásának mértékéről.
(2)	A biztosítási szerződésben rögzített értékkövetés érvényesítése során az ügyfélnek
egyértelmű tájékoztatást kell adni az értékkövetéssel érintett és nem érintett elemek
vonatkozásában. A biztosító köteles felhívni a figyelmet a biztosítási szerződés
értékkövetéssel kapcsolatos rendelkezéseire, külön is kitérve az ügyfelet az értékkövetéssel
kapcsolatban megillető jogokra.
(3)	A befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a biztosító köteles lehetővé tenni,
hogy a szerződő tájékozódhasson a befektetés elhelyezéséről, azaz a befektetéseinek
fedezetéül szolgáló befektetési formák egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési
formák típusáról, valamint a befektetéseinek aktuális értékéről. A befektetési egységhez kötött
életbiztosítások esetén az ügyfeleknek szóló adatszolgáltatás formáját és tartalmát a miniszter
rendeletben állapítja meg.
(4)	Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele - élet- és nem-életbiztosítások esetében
egyaránt - a leendő ügyfél orvosi vizsgálata, akkor a biztosító köteles arról is tájékoztatást
adni, hogy az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló törvény
alapján az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.
157.	§
(1)	Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől
számított harminc napon belül - a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy
ez irányú megegyezés esetén, a szerződő kifejezett kérésére más nyelven - köteles a szerződőt
bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés
létrejöttéről.
(2)	Fogyasztó szerződő esetén a biztosító az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban
köteles felhívni figyelmet a 122. §-ban foglaltakra.
158.	§
A 368. §-ban meghatározott biztosításközvetítést végző természetes személy - ha törvény
eltérően nem rendelkezik - csak a 152. § (1) bekezdésben meghatározott adatokról köteles
tájékoztatást adni.
63.	Panaszkezelés
159.	§
(1)	A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító magatartására, tevékenységére vagy
mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen
vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
73
(2)	A biztosító
a)	a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak
nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b)	a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy
munkanapján 8 órától 20 óráig,
c)	elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva -
folyamatosan
fogadja.
(3)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biztosítja az ésszerű várakozási időn
belüli hívásfogadást és ügyintézést.
(4)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos
kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig, továbbá a
panasszal összefüggésben indult a felügyeleti eljárás lezárásáig, vagy az eljárás során hozott
határozat ellen indított felülvizsgálati eljárás végéig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos
ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel
visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről
készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(5)	A biztosító a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal
megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a
biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak
egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja,
telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal
egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár
el.
(6)	Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet
vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az
ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben
foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó
rendelkezések szerint jár el.
(7)	A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz
közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.
(8)	A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a
Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben (a továbbiakban: MNBtv.) meghatározott
fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást
kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és
megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita
esetén bírósághoz fordulhat, vagy - amennyiben az ügyfél fogyasztó - a Pénzügyi Békéltető
Testület eljárását kezdeményezheti. A biztosítónak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető
Testület levelezési címét.
(9)	A biztosító a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek
kérésére bemutatja.
(10)	A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a
panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének
szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A biztosító a
panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési
címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
(11)	A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló
intézkedésekről nyilvántartást vezet.
(12)A(11)	bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a)	a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
74
b)	a panasz benyújtásának időpontját,
c)	a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak
indokát,
d)	a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy
megnevezését, továbbá
e)	a panasz megválaszolásának időpontját.
(13)	A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében,
ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.
(14)	A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat
fel.
(15)	A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős
kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve
annak változását írásban bejelenteni.
(16)	Viszontbiztosítás megkötése és nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés esetén a
biztosítót az e §-ban meghatározott kötelezettség nem terheli.
XII.	Fejezet
A JOGVÉDELMI BIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
64.	A fejezet alkalmazási köre
160. §
(1)	E fejezet szabályait - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a biztosító a
jogvédelmi biztosítással kapcsolatos tevékenységére kell alkalmazni.
(2)	E fejezet szabályai nem alkalmazandók
a)	a tengeri hajók használatából eredő vagy az e használattal kapcsolatos peres ügyekre vagy
kockázatokra vonatkozó jogvédelmi biztosításra,
b)	a felelősségbiztosítást művelő biztosító azon tevékenységére, amelyet biztosítottja védelme
vagy képviselete érdekében a felelősségbiztosítási szerződés alapján folytat, amennyiben ezt a
tevékenységet a biztosító egyidejűleg saját érdekében is végzi,
c)	a segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító által kifejtett jogvédelmi tevékenységre,
amennyiben ezt a tevékenységet nem a biztosított lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási
helye szerinti országban, hanem más országban gyakorolják, és ez egy olyan szerződés részét
képezi, amely csak az utazás, vagy a lakóhelyétől vagy szokásos tartózkodási helyétől való
távoliét során bajbajutott személyeknek nyújtott segítségre vonatkozik.
(3)	A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a biztosítónak a szerződésben fel kell
tüntetni, hogy a jogvédelmi szolgáltatás csak a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott körre
korlátozódik és a segítségnyújtási szolgáltatáshoz kapcsolódik.
(4)	A 161-163. § csak arra a biztosítóra alkalmazandók, amely a jogvédelmi biztosítási ágazat
mellett más nem-életbiztosítási ágazatban is tevékenykedik.
65.	A jogvédelmi biztosítás elkülönítése
161. §
A jogvédelmi biztosítási tevékenység végzése során
75
a)	a biztosító a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, továbbá az ezzel kapcsolatos jogi
tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem
folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. melléklet A) részében
meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, és a biztosítóban az ezen
alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezhet
utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban, vagy
b)	a biztosító a jogvédelmi biztosítási szerződésben név és székhely szerint megjelölt más
vállalkozást bíz meg a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, továbbá az ezzel kapcsolatos
jogi tanácsadással, vagy
c)	a jogvédelmi biztosítási szerződés tartalmazza a biztosított azon jogát, hogy a biztosítási
esemény bekövetkezését követően egy általa választott jogi képviselőt bízhat meg érdekei
védelmével.
162. §
(1)	161. § b) pontjában meghatározott megoldás választása esetén a károk rendezésével csak
részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság vagy egy külföldi székhelyű, jogvédelmi
biztosítási károk rendezésével foglalkozó vállalkozás fióktelepe bízható meg, feltéve, hogy a
biztosítóval nem áll semmilyen pénzügyi, kereskedelmi vagy adminisztratív kapcsolatban,
vagy egyéb olyan közvetlen vagy közvetett kapcsolatban, amely a kárrendezés pártatlanságát
befolyásolhatja, és egyéb tevékenysége nem veszélyezteti a kárrendezési pártatlanságát.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott jogilag elkülönült szervezet más biztosítóval
pénzügyi, kereskedelmi vagy adminisztratív kapcsolatban áll, akkor e vállalkozásnak a vezető
tisztségviselői és a jogvédelmi károk rendezésével, az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással
foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet más, az 1. melléklet A)
részében meghatározott bármely ágazatot művelő biztosító részére nem végezhetnek. A
jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, és az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással nem
bízható meg egy olyan másik biztosító, amely nemcsak jogvédelmi biztosítással foglalkozik.
(3)	A jogvédelmi biztosító és a kárrendezéssel megbízott más vállalkozás közötti
információátadásnak olyan módon, olyan adatokra kiterjedően kell történnie, amely nem ad
lehetőséget arra, hogy a jogvédelmi biztosító az így rendelkezésre álló adatokat más
biztosítási szerződésekkel kapcsolatos károk rendezése során felhasználhassa.
(4)	A 161. § b) pontjában meghatározott megoldás választása esetén a biztosító csak a
biztosított kifejezett, írásban vagy más bizonyítható módon tett kérésére ajánlhat jogi
képviselőt, azt követően, hogy a biztosított nem kívánt élni a jogi képviselő szabad
megválasztásának jogával.
(5)	A biztosító az (4) bekezdésben meghatározott esetben legalább három jogi képviselőt
köteles ajánlani a biztosított részére.
(6)	A jogvédelmi biztosító és a jogi képviselő közötti információátadásnak olyan módon,
olyan adatokra kiterjedően kell történnie, amely nem ad lehetőséget arra, hogy a jogvédelmi
biztosító az így rendelkezésre álló adatokat más biztosítási szerződésekkel kapcsolatos károk
rendezése során felhasználhassa.
163. §
A biztosító a 161. § a)-c) pontjában meghatározott megoldások közül egyszerre kettőt vagy
hármat is követhet azzal, hogy egy biztosítási jogviszony esetében csak egy megoldás
alkalmazása lehetséges.
66.	Képviselet
76
164. §
Külön meghatalmazás alapján
a)	a biztosítónak a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, továbbá az ezzel kapcsolatos
jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai,
b)	a biztosító által a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, továbbá az ezzel kapcsolatos
jogi tanácsadással megbízott vállalkozás képviseletére jogosult személyek
-	amennyiben törvény másként nem rendelkezik - bármely közigazgatási hatósági vagy
bírósági eljárásban elláthatják a biztosított képviseletét.
67.	A jogvédelmi biztosítási szerződés tartalmi elemei
165.	§
(1)	Jogvédelmi biztosítás esetén a biztosítási szerződési feltételeknek a 121. §-ban foglaltakon
túlmenően tartalmazniuk kell
a)	a biztosított jogát arra, hogy bármely bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásban vagy
az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során
szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét, amennyiben az érdekeinek védelme, illetve
képviselete céljából szükséges,
b)	egy pártatlanságot biztosító egyeztető eljárás meghatározását, amelyet a biztosító és a
biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban keletkezett véleményeltérés esetén
a feleknek követniük kell,
c)	a biztosított jogát arra, hogy amennyiben a b) pontban jelzett eljárás nem vezet eredményre,
akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja
jogi képviselőjét,
d)	a biztosított írásban vagy más bizonyítható módon történő tájékoztatását arról, hogy a
biztosítóval keletkezett véleményeltérés esetén megilletik a b) és c) pontokban meghatározott
jogok,
e)	azon eljárás szabályait, amelyet abban az esetben követnek a felek, ha a biztosító
szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több
ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, vagy felelősségbiztosítási
szerződéssel,
f)	az arról való tájékoztatást, hogy az (1) bekezdés a)-c) pontjai közül a jogvédelmi biztosítási
tevékenység során mely feltétel áll fenn.
(2)	Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra
kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli, ellenkező esetben a biztosított és a biztosító a
saját költségét viseli. A biztosítási szerződés eltérő rendelkelése hiányában véleményeltérés
esetén a biztosított egy általa választott ügyvédhez fordulhat. Ha az ügyvéd a biztosított
álláspontját fogadja el, a biztosító köteles ennek megfelelően eljárni.
(3)	Ha a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban
véleményeltérés keletkezik, a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat a (1)
bekezdés a)-c) pontjában foglaltakról.
166.	§
(1)	Ha a jogvédelmi biztosítás más kockázatokat is fedező biztosítási szerződés részét képezi,
akkor a jogvédelmi biztosításnak külön, az ügyfelek számára felismerhetően elkülönülő részt
kell képeznie a biztosítási szerződésen belül.
77
(2)	A biztosító az ügyfeleinek átadásra kerülő valamennyi dokumentumon köteles felhívni a
figyelmet a jogvédelmi biztosítási fedezet létére, továbbá a biztosító a biztosítási díj
meghatározása során külön is köteles feltüntetni a jogvédelmi biztosítási fedezet díját, abban a
pénznemben, amelyben a szerződő fél a biztosítási díj megfizetésére köteles.
NEGYEDIK RÉSZ
A BIZTOSÍTÓK REORGANIZÁCIÓJA ÉS FELSZÁMOLÁSA
XIII.	Fejezet
A BIZTOSÍTÓKKAL KAPCSOLATOS REORGANIZÁCIÓS ELJÁRÁSOK
68.	A biztosítási állomány átruházása a biztosítottak érdekében
167.	§
(1)	A tevékenységi engedély visszavonásával egyidejűleg - a 304. § (4) bekezdésében
meghatározottakon túl - a Felügyelet a biztosítottak érdekeinek a védelme érdekében
intézkedhet a biztosító tevékenységi engedély visszavonásával érintett állományának részben
vagy egészben történő átruházása érdekében szükséges intézkedések megtételére.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott esetben az állományátruházás sikeres
lebonyolítása céljából felügyeleti biztost rendel ki, vagy a már kijelölésre került felügyeleti
biztos megbízólevelét haladéktalanul módosítja.
(3)	A felügyeleti biztos - a biztosító képviseletében - az állományátruházás lebonyolítása
érdekében a kijelölését, vagy a megbízólevél módosítását követő harminc napon belül,
állományátruházásra irányuló megállapodás megkötése céljából, ajánlattételre hívja fel az
átruházandó szerződéses állomány vagy állományok művelésére jogosító tevékenységi
engedéllyel rendelkező, Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítókat és a
tagállami biztosítók magyarországi fióktelepeit.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott felhívásnak tartalmaznia kell:
a)	az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülő állomány
szerződési feltételeit,
b)	az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és az azokhoz
kapcsolódó átadni tervezett eszközök megjelölését.
(5)	Az átruházandó szerződéses állomány művelésére feljogosító tevékenységi engedéllyel
rendelkező biztosító az ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig - amely nem lehet
hosszabb, mint az ajánlati felhívás közzétételétől számított két hónap - tehet ajánlatot az
állomány átvételére, amely ajánlatához a felügyeleti biztos (6) bekezdésben meghatározott
döntésének a meghozataláig kötve van.
(6)	A felügyeleti biztos a felhívásban megjelölt határidőt követő tizenöt napon belül dönt,
hogy melyik biztosítóval állapodik meg az állományátruházásról. Több ajánlat esetén
versenytárgyalás is tartható. A felügyeleti biztos a (9) bekezdésben foglaltakkal összhangban
azon ajánlatot fogadhatja el, amely - a biztosítottak érdekeinek védelmére és az átadó
biztosító pénzügyi helyzetére is tekintettel - az ajánlatban fogalt összes feltételek
figyelembevételével a legkedvezőbb. Ugyanazon kötelezettségekből álló állomány esetében
az alacsonyabb értéken megvalósítható átruházás tekintendő kedvezőbbnek.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott döntés meghozatalát követően a felügyeleti biztos és az
átvevő biztosító haladéktalanul köteles a 256. § (1) bekezdésben meghatározott kérelmet a
78
Felügyelethez benyújtani. A kérelemről a Felügyelet soron kívül, de legkésőbb a kérelem
beérkezését követően tizenöt munkanapon belül határoz, kivéve, ha az átvevő biztosító
székhelye Magyarország területén kívül van.
(8)	Ha az átvevő biztosító székhelye Magyarország területén kívül van, akkor a Felügyelet
ügyintézési határidejére az eljárására vonatkozó általános szabályok az irányadók.
(9)	Ha a biztosító állománya csak egy részének átruházására kerül sor, akkor a biztosító azon
hitelezője, amelynek biztosítási szerződésből eredő követelése van a biztosítóval szemben,
nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe ahhoz képest, mintha a biztosító az állományátruházás
nélkül felszámolásra kerül. Ennek való megfelelés érdekében úgy kell eljárni, hogy az
átruházásra kerülő állományra jutó, (4) bekezdés b) pont szerinti tartalékok és eszközök
mértéke ne haladja meg a biztosító teljes állományára jutó tartalékok és eszközök mértékét.
168.	§
(1)	Ha a tevékenységi engedély visszavonása a biztosító Gfbt.-ben meghatározott
tevékenységére vonatkozik és a Felügyelet a 167. §-ban meghatározott intézkedés
meghozataláról dönt, a felügyeleti biztos haladéktalanul köteles egyeztetni a Kártalanítási
Alap kezelőjével a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománnyal kapcsolatos
tartalékok fedezetének tisztázása érdekében.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetés eredményeként megállapításra kerül,
hogy a tevékenységi engedély visszavonásával érintett biztosító kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítási állományával kapcsolatban nem állnak rendelkezésre a
biztosítástechnikai tartalékok fedezetére szolgáló eszközök és a 167. § (3)-(6) bekezdésében
meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre, akkor a felügyeleti biztos és a
Kártalanítási Alap kezelője harminc napon belül tervet készít a hiányzó eszközök -
Kártalanítási Alap terhére történő - pótlása, és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási
állomány átruházásának újbóli előkészítése érdekében.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott terv elkészítését követően a felügyeleti biztos ismételten
felhívja a 167. § (3) bekezdésében meghatározott ajánlattételre az érintett biztosítókat, azzal,
hogy a 167. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a felhívásnak tartalmaznia kell a (2)
bekezdésben meghatározott tervet.
69.	Másik tagállamban elrendelt reorganizációs eljárással kapcsolatos szabályok
169.	§
(1)	Az Európai Unió másik tagállamaiban székhellyel rendelkező biztosítóval szemben hozott
reorganizációs eljárásban hozott döntés joghatásai tekintetében a biztosító székhelye szerinti
jog az irányadó.
(2)	Az ilyen eljárásokban hozott döntéseket minden további eljárás nélkül el kell ismerni.
170.	§
Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a
Felügyeletet, hogy a területén székhellyel rendelkező biztosító ellen felszámolási vagy azzal
egy tekintet alá eső eljárás indult, a Felügyelet - mérlegelve a tájékoztatás szükségességét a
magyarországi esetleges hitelezők tekintetében - honlapján tájékoztatót tehet közzé az eljárás
megindításáról és annak gyakorlati következményeiről.
79
XIV. Fejezet
A BIZTOSÍTÓK FELSZAMOLASA
70.	Általános szabályok
171.	§
(1)	E fejezet szabályait magyarországi székhelyű biztosító részvénytársaság, az európai
részvénytársasági formában működő biztosító, a biztosító szövetkezet, a kölcsönös biztosító
egyesület és a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe elleni felszámolási
eljárásra kell alkalmazni.
(2)	Ahol ez a rész biztosítót említ, ott ezen fejezet alkalmazásában a felszámolás alatt álló -
tevékenységi engedéllyel már nem rendelkező - volt biztosítót is érteni kell.
172.	§
(1)	Az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező biztosítóval szemben lefolytatott
felszámolási vagy azzal egyenértékű eljárás joghatásai tekintetében a biztosító székhelye
szerinti jog az irányadó.
(2)	Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni.
173.	§
(1)	A biztosító részvénytársaság, az európai részvénytársasági formában működő biztosító és
a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a
csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.)
rendelkezéseit, a kölcsönös biztosító egyesület elleni felszámolási eljárásra - az e fejezetben
foglalt eltérésekkel - a Civil tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe elleni felszámolási eljárásra az
Fkt.-ban foglaltakat kell az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni.
(3)	A biztosító részvénytársaság, az európai részvénytársasági formában működő biztosító, a
harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, a biztosító szövetkezet, továbbá a
kölcsönös biztosító egyesület ellen csődeljárásnak nincs helye.
(4)	Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi
fióktelepével szemben felszámolási eljárást a Felügyelet nem kezdeményezhet.
174.	§
A biztosító - ide nem értve a kisbiztosító-egyesületet - felszámolásával kapcsolatos eljárás
lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.
175.	§
(1)	Biztosító felszámolójának kizárólag az MNBtv. 39. §-ában meghatározott jogszabályok
hatálya alá tartozó szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető
ki vagy választható meg.
(2)	A felszámolót a 135-147. §-ban előírt titoktartási kötelezettség terheli.
80
(3)	A felszámoló jogosult valamennyi tagállamban e törvény, a Cstv., a Civil tv., és az Fkt.
rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon
tagállam jogszabályait, amelynek területén eljárását foganatosítja.
176.	§
(1)	A biztosítóval szembeni - biztosítási szerződésen alapuló - hitelezői igények rendezése
érdekében a felszámoló jogosult az adott biztosítási szerződésekkel érintett biztosítási ágazat
művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítóval vagy a biztosítók érdekvédelmi
szervezetével (a továbbiakban együtt: Szerződő) szerződést kötni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés megkötéséhez nem szükséges a hitelezői
igényjogosultjának hozzájárulása.
(3)	A szerződés megkötésével a Szerződő - a biztosító nevében - gyakorolja a hitelezői igény
vonatkozásában a biztosítót a biztosítási szerződés alapján, a felszámolás elrendelését
megelőzően megillető jogokat és kötelezettségeket, továbbá a Szerződő a kártérítési igény
jogosultjának személyes adatai és üzleti titkai tekintetében adatkezelővé válik.
177.	§
(1)	A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során eladott vagyontárgyak
árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,25 százalékát. Egyezség esetén
a felszámoló díja nem lehet több a vagyontárgyak nettó értékének 1,25 százalékánál.
(2)	A felszámolóra a Cstv. 59. §-a és 60. § (4)-(6) bekezdése nem alkalmazható.
178.	§
(1)	A felszámoló - munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében - az érintett tagállamok
területén képviselőt bízhat meg, aki segítséget nyújt az eljárást érintően a helyi hitelezőknek.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott képviselőnek csak olyan személy jelölhető ki, akivel
szemben a Cstv. 27/A. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(3)	A felszámoló az (1) bekezdésben meghatározott képviselője nevét, elérhetőségét és a
képviseleti jogosultságának tartalmára vonatkozó adatokat a saját honlapján közzéteszi.
(4)	A (3) bekezdés szerinti adatokat a Felügyelet a honlapján közzéteszi.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott képviselő megbízásával járó indokolt költségek Cstv.
57.	§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felszámolási költségnek minősülnek.
179.	§
(1)	A kölcsönös biztosító egyesület felszámolása esetén a Civil tv. 10. § (3), (5) és (6)
bekezdése nem alkalmazható.
(2)	A felszámolás során a biztosítási szerződésből származó kötelezettségek tekintetében a
Cstv. 46. § (7) bekezdése nem alkalmazható.
(3)	Biztosító felszámolása esetén az eljárás szünetelésének és felfüggesztésének nincs helye.
180.	§
(1)	A Cstv. 40. §-a vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a
szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott szerződésre más tagállam joga az
irányadó és ezen alkalmazandó jog szerint a szerződés megtámadhatósága kizárt.
81
(2)	Az 196. §-ban meghatározott jog fennállását annak jogosultjával szemben a felszámoló a
felszámolási eljárásban köteles tiszteletben tartani, ugyanakkor ez - az (1) bekezdésben
meghatározott esetet kivéve - nem zárja ki a Cstv. 40. §-ában meghatározott rendelkezések
alkalmazását.
71.	A felszámolási eljárás megindítása
181. §
(1)	A biztosító elleni felszámolási eljárás bíróság általi megindítását kizárólag a Felügyelet
kezdeményezheti.
(2)	A Felügyelet a felszámolási eljárás megindításának kezdeményezéséről abban az esetben
hozhat döntést, ha a biztosító tevékenységi engedélyének visszavonására sor került.
(3)	A bíróság a felszámolás elrendeléséről a kezdeményezés beérkezésétől számított harminc
napon belül határoz.
(4)	A bíróság a felszámolást a Felügyelet kezdeményezésére a biztosító
fizetésképtelenségének a vizsgálata nélkül köteles elrendelni.
(5)	Ha a biztosító elleni felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet nem a
Felügyelet terjesztette elő, a bíróság a kérelem elutasítását követően soron kívül értesíti a
Felügyeletet. Az értesítés kézhezvételét követően a Felügyelet haladéktalanul megvizsgálja a
felszámolási eljárás megindítása kezdeményezésének szükségességét.
(6)	A felszámolás megindításának kezdeményezéséről szóló (2) bekezdésben meghatározott
döntés ellen
a)	a biztosító vagy viszontbiztosító alapítói vagy tagsági jogait gyakorló legfőbb szerv
képviselője, és
b)	bármely olyan személy, aki a 183. § (2) bekezdésben meghatározott biztosítási
szerződésből eredő követelés jogosultja
kezdeményezheti a Felügyeleti döntés bírósági felülvizsgálatát.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat a (2) bekezdésben meghatározott döntés
jogszerűségének a felülvizsgálatán túl kiterjed a biztosító tevékenységi engedélyének
visszavonásáról szóló döntés jogszerűségének felülvizsgálatára is, kivéve, ha a biztosító
tevékenységi engedély visszavonásáról szóló döntés felülvizsgálata tárgyában már jogerős
ítéletet hoztak.
(8)	Ha a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló döntés jogszerűségének felülvizsgálata
tárgyában már per van folyamatban a (6) bekezdésben meghatározott eljárást fel kell
függeszteni.
(9)	A (6) bekezdésben meghatározott kereset előterjesztésére a Pp. 330. § (2) bekezdésében
meghatározott határidő az irányadó azzal, hogy a határidő számítása során a felszámolás
megindításának a kezdeményezéséről szóló döntés közlésének, a hitelezők esetén a
közzétételének a napja az irányadó, függetlenül attól, hogy a tevékenységi engedély
visszavonásáról szóló döntés mikor született.
72. A hitelezői igények bejelentése
182. §
(1)	Biztosító felszámolása során a hitelezők - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a
felszámolást elrendelő jogerős bírósági végzés közzétételétől számított hatvan napon belül
kötelesek követeléseiket bejelenteni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
82
73. A hitelezői igények kielégítése
183.	§
(1)	A felszámolás során a felszámoló a biztosítónak a biztosítási szerződésből származó
kötelezettségeit a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelések
kielégítése után a Cstv. 57. § (1) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelések
kielégítése előtt köteles kielégíteni.
(2)	A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:
a)	személyi sérüléshez, balesethez, betegséghez kapcsolódó szerződéses kötelezettségek
vonatkozásában
aa)	a betegségbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés betegségbiztosítási
kockázatainak fedezetéből eredő kötelezettségek, és
ab)	a balesetbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés balesetbiztosítási
kockázatainak fedezetéből eredő kötelezettségek, és
ac)	a felelősségbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés felelősségbiztosítási
kockázatainak fedezetéből eredő, személyi sérüléssel összefüggésben felmerült, a felszámolás
kezdő időpontjáig bekövetkezett biztosítási események alapján elismert szolgáltatások,
ideértve a károsultat vagy a károsulttal szemben tartásra jogosult hozzátartozót illető
járadékfizetési szolgáltatásokat (e alpont tekintetében a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási
Számlát és a Nemzeti Irodát megillető követelések kivételével);
b)	az életbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, továbbá a felelősségbiztosításból
eredő kötelezettségek (e pont tekintetében az a) pontban meghatározott kötelezettségek
kivételével);
c)	a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett biztosítási események alapján elismert
szolgáltatások, ide nem értve az a) és b) pontban meghatározott szolgáltatásokat (e pont
tekintetében a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát és a Nemzeti Irodát megillető
követelések kivételével);
d)	a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát az általa teljesített
szolgáltatások alapján megillető követelések;
e)	az előre fizetett, de kockázatviseléssel meg nem szolgált díjakból származó visszafizetési
kötelezettségek.
184.	§
(1)	A biztosító biztosítási szerződésből eredő követelései a közbenső felszámolási mérleg (a
továbbiakban: közbenső mérleg) alapján is kielégíthetők.
(2)	Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete fedezetet nyújt a 183. § (2)
bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítésére, azokat a biztosító teljes
egészében kielégíti.
(3)	Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete nem nyújt fedezetet a 183. § (2)
bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítésére, a biztosító a rendelkezésre
álló vagyont a 183. § (2) bekezdés a) pont aa)-ac) pontjában meghatározott követelések
azonos arányában osztja fel e hitelezők között.
(4)	Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete - a 183. § (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítése után - fedezetet nyújt 183. § (2)
bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítésére, azokat a biztosító részben
kielégíti, oly módon, hogy
83
a)	egy életbiztosítási szerződésből eredő kötelezettség - e kötelezettség tekintetében bele nem
értve a 183. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában meghatározott kötelezettséget -
kielégítése a harmincmillió forintot nem haladhatja meg,
b)	egy felelősségbiztosítási szerződésből vagy egy biztosítási szerződés felelősségbiztosítási
kockázatainak fedezetéből eredő kötelezettség - e kötelezettség tekintetében bele nem értve a
183. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában meghatározott kötelezettséget - kielégítése a
követelés hetvenöt százalékát nem haladhatja meg.
(5)	Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete - a 183. § (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítése után - nem nyújt fedezetet 183. § (2)
bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségek (4) bekezdésben meghatározottak
szerinti kielégítésére, a biztosító a rendelkezésre álló vagyont a 183. § (2) bekezdés b)
pontjában meghatározott követelések azonos arányában osztja fel e hitelezők között.
(6)	Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete - a 183. § (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott kötelezettségek és a 183. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott
kötelezettségek (4) bekezdés szerinti kielégítése után - fedezetet nyújt 183. § (2) bekezdés c)
pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítésére, azokat a biztosító részben kielégíti, oly
módon, hogy egy biztosítási szerződésből eredő kötelezettség kielégítése a követelés hetvenöt
százalékát nem haladhatja meg.
(7)	Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete - a 183. § (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott kötelezettségek és a 183. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott
kötelezettségek (4) bekezdés szerinti kielégítése után - nem nyújt fedezetet 183. § (2)
bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségek (6) bekezdés szerinti kielégítésére, a
biztosító a rendelkezésre álló vagyont a 183. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott
követelések azonos arányában osztja fel e hitelezők között.
(8)	Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete - a 183. § (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítése és a 183. § (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott kötelezettségek (4) bekezdés szerinti kielégítése, továbbá a 180. § (2) bekezdés
c)	pontjában meghatározott kötelezettségek (6) bekezdés szerinti kielégítése után - fedezetet
nyújt
a)	a (4) és (6) bekezdésben meghatározott követelések (4) bekezdés a) és b) pontjában,
valamint a (6) bekezdésben meghatározott értékhatár feletti részére, és
b)	a 183. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítésére,
azokat a biztosító teljes egészében kielégíti.
(9)	Ha a biztosító - fenti eljárást követően - megmaradt vagyona nem nyújt fedezetet a
követelések (8) bekezdés szerinti kielégítésére, a megmaradt vagyont elsősorban a (4) és (6)
bekezdésben meghatározott követelések (4) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (6)
bekezdésben meghatározott értékhatár feletti részének kifizetésére kell fordítani, oly módon,
ha a megmaradt vagyon nem elegendő a követelések teljes körű kifizetésére, akkor e
követeléseket azonos arányában osztja fel e hitelezők között.
(10)	Ha a biztosítónak a (9) bekezdésben meghatározott követelések kielégítését követően
maradt vagyona, azt
a)	első sorban a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát az általa
teljesített szolgáltatások alapján megillető követelések kielégítésére,
b)	másod sorban a 183. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott követelések kielégítésére
kell fordítani.
185.	§
(1)	Járadékfizetési kötelezettségből adódó követelések esetében a biztosító egyösszegű -
biztosításmatematikai eszközökkel meghatározott - fizetést (megváltást) teljesít vagy
84
járadéktartalékok - vagy e tartalékok fedezetét képező eszközök - felhasználásával
járadékbiztosítási szerződést köthet más biztosítóval a járadékfizetési kötelezettségből adódó
követelések teljesítésére.
(2)	A 184. §-ban meghatározott rendelkezések teljesítése során a járadékfizetési
kötelezettségből adódó követelések vonatkozásában ezen megváltás összege alapján kell
eljárni a biztosítónak.
186.	§
(1)	A biztosító felszámolása esetén azok a hitelezők, amelyeknek a biztosítási szerződésből
eredő követelését a biztosító viszontbiztosította, az adott viszontbiztosítási szerződés vagy
szerződések vonatkozásában megszerzik a felszámolás alatt álló biztosító viszontbiztosítóval
szembeni jogait a felszámoló által elismert hitelezői igényük erejéig.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott hitelező jogszerzése a hitelezői igénye elismert
követelésként történő visszaigazolásával következik be, ezt követően a viszontbiztosítóval
szembeni jogok az (1) bekezdésben meghatározott hitelezőt és a biztosítót egyetemlegesen
illetik meg.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott hitelező a felszámoló által elismert hitelezői igénye
erejéig - a viszontbiztosítási szerződés erre vonatkozó kikötésétől függetlenül - saját
lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban is pert indíthat a viszontbiztosítóval szemben.
(4)	Ha a felszámolás alatt álló biztosító felszámolója kéri, az (1) bekezdésben meghatározott
hitelező a biztosító igényét is köteles érvényesíteni a viszontbiztosítóval szemben, az igény
érvényesítését azonban az ezzel kapcsolatos költségek felszámoló általi megelőlegezésétől
teheti függővé.
(5)	A per eredményeként befolyt összegből először az (1) bekezdésben meghatározott - a
viszontbiztosítóval szemben az adott pert indító - hitelező igényét kell kielégíteni.
(6)	Ha a viszontbiztosítási szerződés alapján a viszontbiztosító teljesít, a felszámolás alatt álló
biztosítóhoz befolyó összegek külön kezelendők és azok kizárólag az adott
viszontbiztosítással fedezett biztosítási szerződések alapján fennálló kötelezettségek
teljesítésére használhatók fel.
74.	A felszámolás elrendelésének hatása a biztosítási szerződésekre
187.	§
(1)	A felszámolás kezdő időpontjában a biztosítási szerződések - a folyamatban lévő
állományátruházás esetét, és a 188. §-ban meghatározott esetet kivéve - megszűnnek.
(2)	A megszűnt biztosítási szerződések esetében a megszűnés napjáig járó biztosítási díjak
szedhetők be.
(3)	Folyamatban lévőnek minősül az állományátruházás, ha az állományátruházás
engedélyezésére vonatkozó engedélykérelem a Felügyelethez benyújtásra került.
188.	§
(1)	A Felügyelet a 167-168. §-ban meghatározott intézkedés esetén, az állományátruházás
sikeres lebonyolítása érdekében határozatában meghatározza azokat az állományokat,
amelyekhez tartozó biztosítási szerződéseket úgy kell tekinteni, hogy a felszámolás kezdő
időpontjában nem szűnnek meg.
85
(2)	Ha a 167-168. §-ban meghatározott állományátruházás sikertelen volt, az (1) bekezdésben
meghatározott állományokhoz tartozó szerződéseket úgy kell tekinteni, mintha a felszámolás
kezdő időpontjában megszűntek volna.
75.	Tájékoztatási szabályok
189.	§
(1)	A felszámolási eljárás megindításáról és annak joghatásairól a Felügyelet haladéktalanul
tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak felügyeleti hatóságait.
(2)	A felszámolást elrendelő jogerős bírósági végzés cégközlönyben történő közzétételét
követően a Felügyelet soron kívül közzéteszi annak tartalmát az Európai Közösségek
Hivatalos Lapjában, angol és magyar nyelven a 11. melléklet A) részében meghatározott
nyomtatványon.
(3)	Minden olyan hitelező esetében, akinek állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az
Európai Unió másik tagállamában található, a (2) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a
Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.
190.	§
Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a
Felügyeletet, hogy a területén székhellyel rendelkező biztosító ellen felszámolási vagy azzal
egy tekintet alá eső eljárás indult, a Felügyelet honlapján tájékoztatót tesz közzé az eljárás
megindításáról és annak gyakorlati következményeiről.
191.	§
(1)	A felszámoló a felszámolást elrendelő jogerős bírósági végzés közzétételét követő öt
napon belül köteles a saját, a biztosító és a Felügyelet honlapján tájékoztatót közzétenni
a)	a felszámolás elindításának tényéről;
b)	a biztosítási szerződések megszűnésének tényéről, annak időpontjáról és joghatásairól;
c)	a felszámolásról szóló végzés tartalmáról;
d)	az egyes felszámolással kapcsolatos határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről;
e)	a 183-184. §-ban foglaltak szerint a kielégítés sorrendjéről;
f)	a 193. § (3) bekezdésben meghatározott tájékoztató elektronikus elérésének módjáról.
(2)	A felszámoló az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatót köteles két országos
napilapban is megjelentetni.
(3)	A felszámoló a felszámolást elrendelő jogerős bírósági végzés közzétételét követő
harminc napon belül köteles az (1) bekezdésben meghatározott tartalommal egyenként
írásbeli tájékoztatást küldeni azon szerződőknek, biztosítottaknak, továbbá egyéb ismert
hitelezőknek, akiknek állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az Európai Unió másik
tagállamában található.
(4)	A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven kell elkészíteni és a 11. melléklet B)
részében meghatározott címekkel ellátni.
(5)	A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén is meg kell
adni, amelyben annak a személynek az állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe található,
akinek ismert, a felszámolás elrendelését megelőzően bejelentett kárigénye, sérelemdíj iránti
igénye van.
192.	§
86
Minden olyan hitelező, akinek állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az Európai Unió
másik tagállamában található, követelését magyar nyelven vagy saját tagállamának hivatalos
nyelvén nyújthatja be. Amennyiben követelését saját tagállamának hivatalos nyelvén nyújtja
be, úgy a beadványán a „Követelés benyújtása” címet magyar nyelven is fel kell tüntetni.
193.	§
(1)	A felszámoló a Felügyeletet - a Felügyelet által meghatározott rendszerességgel -
tájékoztatja a felszámolás helyzetéről.
(2)	A Felügyelet az Európai Unió más tagállamai felügyeleti hatóságainak megkeresésére
tájékoztatást ad a felszámolás helyzetéről.
(3)	A felszámoló rendszeresen, de legalább félévente a szerződőknek, biztosítottaknak,
továbbá az egyéb hitelezőknek szóló tájékoztatót tesz közzé a saját, a biztosító és a Felügyelet
honlapján.
194.	§
A biztosító első számú vezetője a matematikai tartalékhoz tartozó és a befektetési
egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközök listáját a
felszámolás kezdő időpontjának napjával lezárja és azt a Cstv.-ben meghatározott
tevékenységet lezáró mérleg átadásával egyidejűleg a felszámolónak átadja.
XV.	Fejezet
A REORGANIZÁCIÓS ÉS FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ KÖZÖS
SZABÁLYOK
16.	Bizonyos szerződésekre alkalmazandó jog
195.	§
(1)	A reorganizációs eljárás és a felszámolási eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel
kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének a joga az irányadó.
(2)	A reorganizációs eljárásnak és a felszámolási eljárásnak a nyilvántartásba-vételi
kötelezettség alá tartozó hajóra vagy légi járműre vonatkozó szerződéssel kapcsolatos
joghatásai tekintetében a nyilvántartást vezető tagállam joga az irányadó.
(3)	A reorganizációs eljárás és a felszámolási eljárás munkaszerződéssel kapcsolatos
joghatásai tekintetében az adott munkaszerződésre alkalmazandó jog az irányadó.
77.	Dologi jogok
196.	§
(1)	Más tagállamban megindított reorganizációs eljárás vagy felszámolási eljárás során hozott
intézkedés nem érinti a hitelező vagy harmadik fél olyan dolgon fennálló jogát, amely az ilyen
intézkedések foganatosítása vagy az eljárás megindítása időpontjában Magyarország területén
87
található, és a biztosító tulajdonát képező tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra, ingó
vagy ingatlan eszközökre vonatkoznak.
(2)	Az (1) bekezdésben említett jognak tekintendők különösen a következők:
a)	az eszközök közvetlen vagy közvetett elidegenítésének joga és az ilyen eszközökből
származó bevételből vagy jövedelemből a kielégítés joga;
b)	a kizárólagos jog valamely követelés teljesítésére, különösen a követelés tekintetében a
zálogjoggal biztosított jog, vagy a követelés garancia útján történő engedményezése;
c)	az eszközök visszakövetelésére vagy helyreállítására irányuló jog bárkivel szemben, aki az
erre jogosult fél szándékával ellentétes módon az eszközöket birtokolja, vagy használja;
d)	a haszonélvezeti jog,
e)	olyan jog, melynek létrejöttének feltétele a jogosultság nyilvántartásba történő bejegyzése.
197.	§
Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy
átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés vagy számlán történő nyilvántartás
szükséges, annak a tagállamnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást vagy a számlát
vezetik.
ÖTÖDIK RÉSZ
A VISZONTBIZTOSÍTÁSRA, A KÜLÖNLEGES CÉLÚ GAZDASÁGI EGYSÉGRE ÉS
AZ EGYÜTTBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
XVI.	Fejezet
A VISZONTBIZTOSÍTÁSRA ÉS A KÜLÖNLEGES CÉLÚ GAZDASÁGI EGYSÉGRE
VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYOK
78.	A finanszírozási viszontbiztosítás
198.	§
(1)	A finanszírozási viszontbiztosítási szerződéseket kötő vagy finanszírozási
viszontbiztosítást végző biztosítóknak és viszontbiztosítóknak képeseknek kell lenniük az
ezen szerződéseikből vagy ezen tevékenységükből eredő kockázatok megfelelő azonosítására,
mérésére, figyelemmel kísérésére, kezelésére, ellenőrzésére és jelentésére.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv
210. cikk (2) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított
szabályokkal együtt kell alkalmazni.
79.	Különleges célú gazdasági egység
199.	§
Magyarország területén különleges célú gazdasági egység a Felügyelet engedélyével akkor
alapítható, ha az megfelel a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 211. cikk (2) bekezdés a)-g)
pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított, és e rendelettel
88
összefüggő szabályokat tartalmazó, a különleges célú gazdasági egységek létrehozásáról és
működéséről szóló kormányrendeletben foglalt követelményeknek.
XVII.	Fejezet
A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
80.	E fejezet alkalmazási köre
200. §
A 201-203. §-ok azon együttbiztosításra alkalmazandóak, amelyek az 1. melléklet A.
részének 3-16. ágazatába tartozó egy vagy több kockázathoz kapcsolódnak, és amelyek
megfelelnek a következő feltételek mindegyikének:
a)	a kockázat nagykockázat;
b)	a kockázat helye az Európai Unión belül található;
c)	a szerződésben meghatározásra kerül a vezető biztosító,
d)	az együttbiztosítási szerződésben részes biztosítók egyike a vezető biztosítóétól eltérő
tagállamban
da)	rendelkezik székhellyel vagy
db)	létesített fióktelep.
81. Az együttbiztosításra vonatkozó eltérő szabályok
201. §
(1)	A 284-285. §-ban meghatározott szabályok az együttbiztosítási szerződés vezető
biztosítójára alkalmazandók.
(2)	Ha az együttbiztosítás kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódik, a
kárrendezési megbízott megbízásának a kötelezettsége a vezető biztosítót terheli az
együttbiztosítási szerződés vonatkozásában.
202. §
(1)	Együttbiztosítás esetén a biztosítástechnikai tartalékokat az együttbiztosításban részt vevő
biztosítók kockázatvállalásukból eredő kötelezettségeiknek megfelelő mértékben képzik.
(2)	Az (1) bekezdés szerint az együttbiztosításban részt vevő biztosítók által megképzett
biztosítástechnikai tartalékok összegének akkorának kell lennie, mint a vezető biztosító által a
székhelye szerinti tagállamnak a szabályai alapján meghatározott összeg.
203.	§
Az együttbiztosításban részt vevő biztosító köteles nyilvántartást vezetni az
együttbiztosítással érintett tevékenysége terjedelméről, és az ezen tevékenységgel érintett
tagállamokról.
HATODIK RÉSZ
KISBIZTOSÍTÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
89
82. A rész hatálya és alkalmazása
204.	§
(1)	Az e részben meghatározott szabályok arra a biztosítóra terjednek ki, amely megfelel a
következő feltételek mindegyikének:
a)	a biztosító éves bruttó díjbevétele nem haladja meg az ötmillió eurót;
b)	a biztosítónak a viszontbiztosítási szerződésekből és a különleges célú gazdasági
egységektől megtérülő összegekkel együtt számított bruttó biztosítástechnikai tartalékai nem
haladják meg a huszonöt millió eurót, továbbá csoporthoz tartozó biztosító esetén a csoport
viszontbiztosítási szerződésekből és a különleges célú gazdasági egységektől megtérülő
összegekkel együtt számított bruttó biztosítástechnikai tartalékai nem haladják meg a
huszonöt millió eurót;
c)	a biztosító nem folytat felelősség-, hitel- és kezesi biztosítási kockázatokat fedező
biztosítási tevékenységet, kivéve, ha azok a 47. §-ban meghatározottak szerint kiegészítő
kockázatnak minősülnek;
d)	a biztosító üzleti tevékenysége nem terjed ki
da)	a félmillió eurós éves bruttó díjbevételt meghaladó,
db)	a viszontbiztosítási szerződések alapján és a különleges célú gazdasági egységektől
megtérülő összegekkel együtt számított két és fél millió euró bruttó biztosítástechnikai
tartalékot meghaladó,
de) az éves bruttó díjbevételük vagy a viszontbiztosítási szerződésekből és a különleges célú
gazdasági egységektől megtérülő összegekkel együtt számított bruttó biztosítástechnikai
tartalékuk tíz százalékát meghaladó viszontbiztosítási
ügyletekre.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározottak mellett az ebben a részben meghatározott szabályok
alkalmazandók minden olyan biztosítási tevékenység folytatására engedélyt kérő
vállalkozásra, amelynek a Felügyelet részére benyújtott öt évre szóló üzleti tervében foglaltak
alapján megállapítható, hogy az éves bruttó díjbevétele, vagy a - viszontbiztosítási
szerződések alapján és a különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegekkel együtt
számított - bruttó biztosítástechnikai tartalékai várhatóan öt éven belül nem haladják meg az
(1)	bekezdésben meghatározott valamely küszöbértéket.
205.	§
(1)	Az e törvény elsőtől a negyedik részeiben meghatározott szabályokat az e részben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni a 204. §-ban meghatározott kisbiztosítók esetében.
(2)	Az e törvény elsőtől a negyedik részeiben meghatározott szabályokat kell alkalmazni
minden olyan biztosítási tevékenység folytatására engedélyt kérő vállalkozásra, amelynek a
Felügyelet részére benyújtott öt évre szóló üzleti tervében foglaltak alapján megállapítható,
hogy az éves bruttó díjbevétele, vagy a - viszontbiztosítási szerződések alapján és a
különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegekkel együtt számított - bruttó
biztosítástechnikai tartalékai várhatóan öt éven belül meghaladják az 204. § (1) bekezdésben
meghatározott valamely küszöbértéket.
206.	§
90
(1)	Ha a 204. § (1) bekezdésében meghatározott összegek bármelyikét a biztosító kettő
egymást követő évben túllépi, akkor a harmadik évtől a Felügyelet eseti adatszolgáltatásra
kötelezi a biztosítót.
(2)	Ha az eseti adatszolgáltatás alapján megállapításra kerül, hogy a biztosító három egymást
követő évben túllépi a 204. § (1) bekezdésében meghatározott összegeket, akkor a negyedik
évtől e törvény elsőtől a negyedik részeiben meghatározott szabályokat az e részben
meghatározott eltérések nélkül alkalmazandók a biztosítóra.
207.	§
Az e törvény elsőtől a negyedik részeiben meghatározott szabályokat az e részben
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni arra biztosítóra, amely esetében a Felügyelet
megállapította az összes alábbi feltétel teljesülését:
a)	a biztosító a 204. § (1) bekezdésben meghatározott küszöbértékek egyikét sem haladta meg
az elmúlt három egymást követő évben;
b)	a biztosító a 204. § (1) bekezdésben meghatározott küszöbértékek közül az elkövetkező öt
év alatt - üzleti tervében foglaltak alapján - várhatóan egyiket sem lépi túl.
208.	§
(1)	A 204-207. §-ban foglalt szabályok nem gátolják a biztosítókat, hogy az e törvény elsőtől
a negyedik részeiben meghatározott szabályok alapján kérjék engedélyezésüket vagy hogy
továbbra is az e törvény elsőtől a negyedik részeiben meghatározott szabályok szerint
folytassák tevékenységüket.
(2)	Ha Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító másik tagállamban határon
átnyúló szolgáltatás keretében, vagy fióktelep útján
a)	kívánja folytatni a jövőben
b)	folytatja
a biztosítási tevékenységet, az e részben meghatározott eltérő szabályok nem alkalmazhatók.
XVIII.	Fejezet
A KISBIZTOSÍTÓKRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK
83.	Szervezeti és tevékenységbeli eltérések
209. §
(1)	A biztosító részvénytársaság esetén a 8. §-ban meghatározott rendelkezéseket nem kell
alkalmazni.
(2)	A kisbiztosítók esetén az 55. § (1) bekezdés e)-f) pontjában, 65-68. §-ban, a 76-84. § és a
86-90. §-okban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(3)	A 93. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott minimális biztonsági tőkerész értékét
biztosítási ágazatonként és szervezettípusonként kell megállapítani a biztosítók és a
viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló Korm. rendelet
biztonsági tőkére meghatározott előírásai szerint.
(4)	A kisbiztosító számviteli rendjéért felelős vezetője - a 62. § (1) bekezdésétől eltérően -
ellenőrzi és az első számú vezető mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött éves
beszámoló, a 109. §-ban meghatározott eszköznyilvántartás és éves adatszolgáltatás
helytállóságát.
91
210. §
(1)	A könyvvizsgáló a 71. § (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az éves beszámoló
vizsgálata mellett vizsgálja:
a)	hogy az éves beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok mértéke
elégséges-e, és eszközfedezete megfelel-e a jogszabályokban foglaltaknak,
b)	az éves beszámoló készítésére, a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, számviteli
biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó szabályok betartását, a szavatoló tőke és a
számviteli biztosítástechnikai tartalékok számításának helyességét,
ej a 71. § (4) bekezdés b)~d) pontjában meghatározottakat.
(3)	A könyvvizsgáló az (1) és a (3) bekezdésekben foglaltakra vonatkozó megállapításait
külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az első számú vezetőnek, a
felügyelő bizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek a tárgyévet követő évben az éves
adatszolgáltatással együtt megküldi.
(4)	A könyvvizsgáló a (3) bekezdésben előírt kiegészítő jelentésében köteles arra is kitérni,
hogy az éves beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok mértéke
elégséges-e, és eszközfedezete megfelel-e az e törvényben foglaltaknak.
(5)	A könyvvizsgáló köteles a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékait
tartalékfajtánként és ágazatonként elkülönítetten írásban értékelni, és a részletes értékelést a
biztosítónak átadni.
211. §
(1)	A kisbiztosító vezető aktuáriusa - az 58. §(1) bekezdésétől eltérően - aláírásával igazolja:
a)	az éves beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok képzésének és
mértékének helyességét;
b)	a szavatolótőke-szükséglet számításának helyességét;
c)	az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztását;
d)	a díjkalkulációk szakmai helyességét; és
e)	az a)-d) pontra vonatkozó adatok, valamint a tartalékok helytállóságát.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban a kisbiztosító vezető aktuáriusa azt is
igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak és az
alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.
(3)	A kisbiztosító vezető aktuáriusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan - a
felügyeleti ellenőrzés elősegítése céljából - benyújtja a Felügyeletnek a biztosító éves külön
aktuáriusi jelentését.
(4)	A kisbiztosító vezető aktuáriusa esetén az 58. § (4) bekezdésben meghatározott
rendelkezést nem kell alkalmazni.
(5)	Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben
állapítja meg.
84.	Eszközök nyilvántartása
212. §
(1)	A biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások
tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközöket a biztosítónak és a viszontbiztosítónak a 6.
mellékletben meghatározott csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartásba kell vennie.
92
(2)	A biztosító eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközei értékének mindenkor el kell érnie
a biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások
tartalékainak előírt nagyságát.
(3)	A biztosító és a viszontbiztosító köteles biztosításüzemi működését szolgáló ingatlanairól
és gazdasági társaságban való részesedéseiről külön nyilvántartást vezetni.
85.	Üzleti terv
213.	§
(1)	Az üzleti terv tartalmazza a biztosítási tevékenység terjedelmét, továbbá a biztosítási
szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és
adatokat, így különösen:
a)	95. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározottakat és
b)	a tevékenység megkezdéséhez szükséges tőke nagyságát és összetételét.
(2)	Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a biztosító
első 3 éves tevékenységére vonatkozó becslést
a)	a működési költségekre, különös tekintettel a szerzési, igazgatási és kárrendezési
költségekre,
b)	a tervezett állomány darabszámára és állománydíjára termékenként,
c)	a díjbevétel és a kárkifizetés termékenkénti várható alakulására,
d)	a likviditási helyzet várható alakulására,
e)	a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatolótőke-szükséglet, és
a biztonsági tőke fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközökre,
f)	a tervezett mérlegadatokra.
(3)	Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra
vonatkozó terveket, amelyekben a viszontbiztosításra vonatkozó tervezett bevételeket és
kiadásokat elkülönítetten kell kimutatni.
86.	A kisbiztosítói ügymenet kiszervezés feltételei
214.	§
(1)	A biztosító ügymenetének kiszervezése nem terjedhet ki a
a)	a biztosító szervezeti kialakításával kapcsolatos feladatok,
b)	a kockázat elvállalásának,
c)	a belső ellenőrzési tevékenység,
d)	a mérlegelemzés és a szavatoló tőke számítás,
e)	a személyzeti ügyekben való döntés,
f)	a viszontbiztosítási szerződés megkötésének
kiszervezésére.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki a ki nem szervezhető feladatok
teljesítéséhez szükséges szakértői szolgáltatások igénybevételére.
(3)	A biztosító köteles a Felügyeletnek az éves adatszolgáltatás keretében bejelenteni
a)	az aktuáriusi feladatok,
b)	az elektronikus adatfeldolgozás,
c)	a kárrendezés,
d)	a vagyonkezelési tevékenység
kiszervezését.
93
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a
kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét, valamint a kiszervezés időtartamát.
(5)	A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:
a)	a kiszervezett tevékenység végzése során a tevékenységet végző tudomására jutott
biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása
érdekében teendő intézkedéseket;
b)	a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a
biztosító belső ellenőre, könyvvizsgálója és a Felügyelet által történő ellenőrzéséhez;
c)	a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon
történő végzéséért;
d)	az elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket;
e)	a biztosító részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a kiszervezett
tevékenységet végző által történő jogszabálysértő tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos
szerződésszegés esetén.
(6)	Az ügymenet kiszervezési szerződésben a biztosító köteles előírni, hogy bármely típusú
felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a felügyeleti ellenőrzést végzőknek az
ügymenet kiszervezéssel kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot, információt
megadni. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító ügyfeleinek
személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a szerződésben
rögzíteni kell az adatfeldolgozás rendjét és az adatvédelem szabályait.
(7)	Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes
adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet
végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
(8)	Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon
a biztosítónál.
87.	A biztosítástechnikai tartalékra, a szavatoló tőkére és a biztonsági tőkére vonatkozó
szabályok
215.	§
(1)	A biztonságos üzletmenet érdekében a biztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló,
várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható biztosítási
veszteségekre számviteli biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.
(2)	A biztosítónak a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat a biztosítók és a
viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló
kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint kell képezni.
216.	§
(1)	A biztosítónak a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségei mindenkori teljesíthetősége
érdekében biztosítási áganként folyamatosan legalább annyi szavatoló tőkével kell
rendelkeznie, mint az általa folytatott biztosítási tevékenység terjedelmének megfelelő
minimális szavatolótőke-szükséglet.
(2)	A biztosítónak a szavatoló tőkét a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és
biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint
kell megképezni.
217. §
94
(1)	A biztosítónak mindenkor rendelkeznie kell biztonsági tőkével.
(2)	A minimális szavatolótőke-szükséglet egyharmada képezi a biztosító biztonsági tőkéjét
akkor, ha ez nagyobb, mint a 218. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőke értéke,
egyébként a biztosító biztonsági tőkéje megegyezik a 218. § szerinti minimális biztonsági
tőkével.
218. §
(1)	A részvénytársaság és a szövetkezet minimális biztonsági tőkéje:
a)	az életbiztosítási ág esetén egymilliárd forint,
b)	a nem-életbiztosítási ág esetén hatszázötven millió forint, azonban az 1. melléklet A)
részének 10., 11., 12., 13., 14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó
engedéllyel rendelkező biztosító esetén egymilliárd forint,
c)	viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító esetén nyolcszázötven millió, de
az 1. melléklet A) részének 10., 11., 12., 13., 14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére
vonatkozó engedéllyel rendelkező viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító
esetén egymilliárd forint, amennyiben e biztosítók esetében:
ca) a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az összes díj tíz százalékát; vagy
eb)	a viszontbiztosításba vételek eredményeként számított számviteli biztosítástechnikai
tartalék összege meghaladja az összes számviteli biztosítástechnikai tartalék tíz százalékát.
(2)	Kölcsönös biztosító egyesületnél - a (3)-(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel - a
minimális biztonsági tőke az (1) bekezdésben meghatározott értékek hetvenöt százaléka.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott összeg helyett a minimális biztonsági tőke összege:
a)	a (3) bekezdésben meghatározott kölcsönös biztosító egyesületnél, ha az egyesület éves
díjbevételének és tagdíjbevételének együttes összege az utolsó három üzleti évben:
aa)	legalább egy alkalommal elérte az egymilliárd százmillió forintot, akkor a (2)
bekezdésben meghatározott összeg hatvan százaléka,
ab)	egy alkalommal sem érte el az egymilliárd százmillió forintot, de legalább egy
alkalommal elérte a kilencszázmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg
negyven százaléka,
ac)	egy alkalommal sem érte el a kilencszázmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte
a hatszázmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg húsz százaléka,
ad)	egy alkalommal sem érte el a hatszázmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a
háromszázmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg tíz százaléka,
ae)	egy alkalommal sem érte el a háromszázmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte
a százötvenmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg öt százaléka,
af)	egy alkalommal sem érte el a százötvenmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben
meghatározott összeg két és fél százaléka;
b)	kizárólag az 1. melléklet A) részében megjelölt 8., 9., 18. ágazatokat művelő
egyesületeknél, ha:
ba)	legalább egy alkalommal elérte az egymilliárd forintot, akkor hetvenötmillió forint,
bb)	egy alkalommal sem érte el az egymilliárd forintot, de legalább egy alkalommal elérte a
hétszázötvenmillió forintot, akkor ötvenmillió forint,
be) egy alkalommal sem érte el az hétszázötvenmillió forintot, de legalább egy alkalommal
elérte az ötszázmillió forintot, akkor huszonötmillió forint,
bd)	egy alkalommal sem érte el az ötszázmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a
kétszázötvenmillió forintot, akkor tizenkétmillió forint,
be)	egy alkalommal sem érte el a kétszázötvenmillió forintot, de legalább egy alkalommal
elérte a százhuszonötmillió forintot, akkor hatmillió forint,
bf)	egy alkalommal sem érte el a százhuszonötmillió forintot, akkor hárommillió forint.
95
(4)	A (3) bekezdés b) pontja szerinti egyesület esetén - az egyesület kérelmére - a Felügyelet
a mindenkori biztonsági tőke nyolcvan százalékos mértékéig engedélyezheti a
viszontbiztosítás beszámítását.
(5)	A biztosítási áganként meghatározott minimális biztonsági tőke szükségletek
összeadódnak, ha a biztosító az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére vonatkozó
engedéllyel rendelkezik.
219.	§
A kisbiztosítók esetén a 96-106. §-ban és a 108. §-ban meghatározott szabályokat nem kell
alkalmazni.
88.	A befektetésekre vonatkozó eltérő szabályok
220.	§
(1)	A biztosító szavatoló tőkéjét és számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező
eszközöket - a céljuk, a művelt biztosítási ágnak és a kötelezettségek lejárati szerkezetének
figyelembevételével - úgy kell befektetni, hogy a befektetések a biztosító mindenkori
likviditásának megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és
jövedelmezőséget teljesítsék.
(2)	A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök esetében a
biztonságos befektetés érdekében a biztosítónak egyidejűleg több befektetési formát kell
választania, és az adott befektetési formán belül is törekednie kell a befektetési kockázat
mérséklésére a befektetési kockázatok megosztásával.
(3)	A biztosítónak a számviteli biztosítástechnikai tartalékainak befektetése során be kell
tartania a 8. mellékletben foglaltakat is, kivéve a befektetési egységekhez kötött
életbiztosítások tartalékait.
(4)	A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai a 6. mellékletben meghatározott
eszközökben tarthatók.
221. §
(1)	A biztosító részesedése más részvénytársaságban nem érheti el a részvénytársaság jegyzett
tőkéjének hetvenöt százalékát, kivéve a más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi
vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedést.
(2)	A számviteli biztosítástechnikai tartalékok befektetésénél a biztosító részesedése más
vállalkozásban nem haladhatja meg az adott vállalkozás jegyzett tőkéjének huszonöt
százalékát.
(3)	A biztosító a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközeit nem fektetheti be a
minősített befolyással rendelkező tulajdonos biztosítási tevékenységet nem folytató
vállalkozásába, kivéve, ha azok tevékenysége túlnyomórészt közvetlenül összefüggésben van
a biztosító tevékenységével.
(4)	Az (l)-(2) bekezdésekben előírt befektetési korlátozások nem vonatkoznak a biztosító
saját tevékenysége kiszervezésére, továbbá a biztosítási üzemét szolgáló vállalkozásokra, ha a
vállalkozás éves árbevételének legalább hetvenöt százaléka a biztosító számára nyújtott
tevékenységből származik.
(5)	A matematikai tartalékon és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán
kívüli számviteli biztosítástechnikai tartalékok pénzeszközeinek befektetéseinél elsődlegesen
a likviditás szempontját kell szem előtt tartani.
96
222. §
(1)	A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a
következő elvekre kell figyelemmel lenni:
a)	a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközöket nettó módon kell
értékelni, levonva minden felmerült költséget, amely ezen eszközök megvételével,
megszerzésével merült fel,
b)	a gazdálkodó szervezetnek, az államnak, a nemzetközi szervezetnek, a helyi és regionális
önkormányzatnak, vagy a természetes személynek nyújtott kölcsönök kizárólag akkor
képezhetik a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét, ha a kölcsönvevő megfelelő
biztosítékot - ingatlanzálogjog, hitelintézet által vállalt garancia, biztosítás, vagy egyéb
biztosítékok - tud felmutatni, kivételt képeznek ez alól a 223. § (2) bekezdés f) pontjában
meghatározott kölcsönök,
c)	a harmadik féllel szembeni követeléseket a viszontkövetelések levonása után lehet a
számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonni.
(2)	A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti jelzáloggal
terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog korlátozott.
(3)	A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti a
befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló rendelet szerinti
származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.
223.	§
(1)	A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell
elhelyezkednie, illetve
a)	OECD tagállam,
b)	OECD tagállam helyi vagy regionális önkormányzata,
c)	OECD tagállamban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet,
d)	legalább egy tagállam tagságával működő nemzetközi szervezet
által kibocsátott eszközben kell lennie.
(2)	A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve, a számviteli
biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő korlátok
állnak fenn:
a)	a 6. melléklet a) pontjában felsoroltak közül az állam által nem garantált és egyéb
biztosítékkal nem rendelkező eszközök a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetének
legfeljebb huszonöt százalékát tehetik ki,
b)	a 6. melléklet c) pontjában felsorolt eszközök a számviteli biztosítástechnikai tartalékok
fedezetének legfeljebb harmincöt százalékát tehetik ki,
c)	a 6. melléklet d) pontjában felsorolt eszközök a számviteli biztosítástechnikai tartalékok
harmincöt-százalék erejéig vehetők figyelembe,
d)	a biztosító egy adott ingatlanának (telek, épület) értékét kizárólag az összes bruttó
biztosítástechnikai tartalék tíz százalékáig veheti figyelembe fedezetként. E szabályt kell
alkalmazni több egymáshoz közel eső olyan ingatlanra is, amelyek egy befektetésnek
minősülnek,
e)	a biztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka öt százalékáig fektethet be
ugyanazon vállalkozás által kibocsátott részvénybe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba
vagy egyéb pénz- és tőkepiaci eszközébe, ugyanazon vállalkozásnak nyújtott kölcsönbe,
kivéve a valamely tagállamnak, valamely tagállam helyi, vagy regionális önkormányzatának,
nemzetközi szervezetnek - amelynek egy vagy több tagállam tagja - nyújtott kölcsönt. E
97
mérték legfeljebb az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék tíz százalékáig növelhető, ha az
értékpapírok, és a kölcsönök együttes összege sem haladja meg a bruttó biztosítástechnikai
tartalék negyven százalékát,
fi a biztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék öt százalékáig számíthat be
fedezetként biztosítékkal nem fedezett kölcsönt, kivéve ha azt tagállami székhelyű
hitelintézetnek, biztosítónak vagy befektetési vállalkozásnak nyújtja. Ez a mérték
kölcsönügyletenként az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék egy százaléka,
g)	a bruttó biztosítástechnikai tartalékok három százalékáig vonható fedezetbe a pénztári
készpénzállomány,
h)	a bruttó biztosítástechnikai tartalékok tíz százalékáig vehetők figyelembe azok a
részvények, részesedések és kötvények, amelyek a szabályozott piacon nem kerültek
bevezetésre,
i)	a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak tíz százalékáig fektethet be adott
befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyekbe vagy adott kollektív befektetési forma
által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírokba,
j) a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak öt százalékáig fektethet be különleges
célú gazdasági eszközbe.
(3)	A 6. melléklet h) pontjában meghatározott eszközök kategóriáiban felsorolt eszközök
együttesen a bruttó biztosítástechnikai tartalékok fedezetének legfeljebb öt százalékát tehetik
ki.
(4)	A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített, az eszközértékelési szabályzat szerint
számított piaci értéke nem haladhatja meg a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak
fedezetét képező értékpapírok piaci értékének a tizenöt százalékát.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott korlátozások nem vonatkoznak a legalább egy tagállam
részvételével működő nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott eszközökre.
224.	§
(1)	A zártvégű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy és ingatlanbefektetéseket
megtestesítő zártvégű kollektív befektetési értékpapír, valamint a nyíltvégű ingatlanalap által
kibocsátott befektetési jegy és ingatlanbefektetéseket megtestesítő nyíltvégű kollektív
befektetési értékpapír és ingatlan együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló
pénzeszközök legfeljebb húsz százalékát tehetik ki.
(2)	Az értékpapír-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy a matematikai tartalékok
fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb harmincöt százalékát teheti ki.
(3)	Hitelintézet által vállalt garanciával, biztosítással, jelzáloggal vagy egyéb biztosítékkal
nem fedezett kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és kölcsön, valamint
szabályozott piacra be nem vezetett részvény és kötvény együttesen a matematikai tartalékok
fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb tizenöt százalékát tehetik ki.
(4)	A hitelintézeti betétek, illetve betételfogadásra jogosult intézménynél lévő betét a
matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb huszonöt százalékát
tehetik ki.
(5)	A matematikai tartalék fedezetét képező eszközök piaci értékének legfeljebb öt százalékát
teheti ki a származtatott ügyletek nem nettósított, összesített, az eszközértékelési szabályzat
szerint számított piaci értéke.
(6)	Az (5) bekezdés és a 223. § (4) bekezdés szerinti korlátba nem számítandó bele:
a)	az árfolyam- és kamatkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet;
b)	a hitelintézettel állampapírra kötött repoügylet.
225.	§
98
(1)	A derivatív eszközök értékelésénél az óvatosság elve szerint kell eljárni és ezen eszközök
figyelembe veendők az alaptermék értékelésekor.
(2)	A származtatott ügyletekre vonatkozóan a kollektív befektetési formák befektetési és
hitelfelvételi szabályairól szóló rendelet származtatott ügyletekre vonatkozó általános
szabályokkal kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni úgy, hogy a befektetési alap alatt a
biztosítót, a befektetési alap nettó eszközértéke helyett a számviteli biztosítástechnikai
tartalékok fedezetét képező eszközöket, a kezelési szabályzat alatt a biztosító eszközértékelési
szabályzatát kell érteni.
(3)	A biztosító nem köthet olyan ügyletet, amely a kollektív befektetési formák befektetési és
hitelfelvételi szabályairól szóló rendelet származtatott ügyletekre vonatkozó általános
szabályokkal kapcsolatban előírt nettósítási szabályainak alkalmazásával rövid nettó pozíciót
eredményezne, kivéve az indexre szóló származtatott ügylet esetét, amely nettósítható az
indexkosárban szereplő értékpapírokkal, feltéve, ha az értékpapírok összetétele legalább
nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét.
(4)	A biztosítónak folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott hosszú pozíciói összesített
kötési árfolyama és a már befizetett változóletét különbsége száz százalékának megfelelő
beszámítási értékű likvid eszközzel, a rendes üzletmenethez/működéshez szükséges likvid
eszközökön felül. A beszámítási érték a látra szóló vagy legfeljebb harminc napra lekötött
bankbetét esetén megegyezik a betét összegével; egyéb likvid eszköz esetén pedig a likvid
eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával.
226.	§
(1)	A követelések értékelésekor az óvatosság elve szerint kell eljárni, figyelemmel a nem
fizetés kockázatára. Különösen, az ingatlanokon kívüli tárgyi eszközök esetében csak az
óvatosság elve alapján számított értékcsökkenéssel csökkentett érték fogadható el a számviteli
biztosítástechnikai tartalékok fedezeteként.
(2)	A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevont valamennyi eszköz
értékelésekor az óvatosság elvét alkalmazva kell eljárni, különös figyelemmel a nem
realizálható bevételek kockázatára. A biztosítottakkal és a biztosításközvetítőkkel szembeni
három hónapnál régebbi követelések nem vehetők figyelembe.
(3)	Az elhatárolt szerzési költségek csak akkor vonhatók be a matematikai tartalékok
fedezetére, ha azok a díj átvitel (meg nem szolgált díjak tartaléka) számításával összhangban
vannak.
227. §
(1)	Azon eszközök esetében, amelyekre a 223. § (2)-(3) bekezdései és 224. § (l)-(6)
bekezdései nem állítottak fel korlátokat, a következő alapelvek érvényesek:
a)	a 220. § (2) bekezdésében leírtaknak megfelelően a befektetési portfolió kialakítása során
minél több befektetési formát kell választani és a kockázatokat meg kell osztani, egyetlen
befektetési kategória értéke sem lehet olyan mértékű, hogy az a biztosító függőségéhez
vezetne,
b)	azon befektetési kategóriáknál, ahol maga az eszköz vagy a kibocsátó kockázata magas,
óvatos, alacsony mértékben kell megállapítani a fedezetre figyelembe vehető mértéket,
c)	a 6. melléklet f) pontja esetében a viszontbiztosítóval szembeni követelések meghatározása
során figyelembe kell venni a viszontbiztosítás minősítését,
d)	ha a biztosító egy leányvállalata a biztosító befektetéseit részben vagy egészben
vagyonkezeli, akkor az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a leányvállalat eszközeinek
99
megítélésekor is. E szabályok alkalmazandók más leányvállalatokban való részesedések
megítélésekor is,
e)	az óvatosság elvére figyelemmel kell eljárni a nem likvid befektetési eszközök arányának
meghatározásakor,
f)	azok a hitelintézet által nyújtott kölcsönök, illetve e hitelintézetek által kibocsátott
értékpapírok a számviteli biztosítástechnikai tartalékok befektetései fedezeteként
beszámíthatók, amely hitelintézetek székhelye valamely tagállamban van, kizárólag e
tagállam vagy helyi önkormányzata tulajdonában van, valamint tevékenysége a tagállam, a
helyi önkormányzat és a velük kapcsolatban álló közüzemek, hivatalok kölcsönügyleteire
terjed ki.
(2)	A 223. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott negyven százalékos határt a Felügyelet
engedélyével meg lehet emelni a jelzáloglevelek esetében, valamint abban az esetben, ha az
adott értékpapírt kibocsátó hitelintézet székhelye valamely tagállamban van és törvény által
garantált olyan állami felügyelet alatt áll, amelyet ezen értékpapírok tulajdonosainak védelme
érdekében hoznak létre. Ezen értékpapírok kibocsátásából befolyt összegeket a törvény szerint
kell befektetni úgy, hogy az értékpapírok teljes futamideje alatt az értékpapírban foglalt
kötelezettségek teljesíthetőek legyenek, úgy, hogy ezen eszközök elsődlegesen a tőkerész, és
annak kamatai kifizetését szolgálják.
(3)	A 6. mellékletben meghatározott befektetési eszközök közül a biztosító szabadon
választhat a befektetési korlátok figyelembevételével.
(4)	A Felügyelet a biztosító kérelmére - kivételes körülmények fennállása esetén - ideiglenes
jelleggel, meghatározott mértékben engedélyezheti a 6. mellékletben rögzített
eszközkategóriáktól, valamint a 222-223. §-okban lefektetett korlátoktól való eltérést.
(5)	Abban a kérdésben, hogy adott eszköz a törvényben megjelölt eszközkategóriák közül
melyikbe tartozik, vitás esetben a Felügyelet határoz.
228. §
(1)	A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak befektetésére nem
vonatkoznak a 223. § (2)-(4) bekezdésében és a 224. § (l)-(6) bekezdésében, valamint a 227.
§ (1) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontjában és a 227. § (2) és (3) bekezdésében foglalt
előírások. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékait a biztosító fennálló
kötelezettségeinek megfelelő szerkezetben köteles befektetni.
(2)	Ha a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozóan a biztosító tőke- vagy
hozamgaranciát nyújt, úgy a garancia teljesítéséhez képzett további tartalékok esetében be
kell tartani a 223. § (2)-(3) bekezdéseiben, a 224. § (l)-(6) bekezdéseiben, a 227. § (1)
bekezdésének a), b), d), e),f) pontjaiban és a 227. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt előírásokat
is.
229.	§
A biztosító köteles a matematikai tartalékoknak, a függőkár tartalékoknak és a befektetési
egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának nagyságáról és azoknak befektetéséről év
közben negyedévenként jelentést készíteni, és azt a tárgynegyedévet követő hónap 15.
munkanapjáig, a 4. negyedévre vonatkozó jelentést pedig a tárgyévet követő év január 31-éig
a Felügyelet részére megküldeni.
XIX.	Fejezet
100
A KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLETI FORMÁBAN MŰKÖDŐ
KISBIZTOSÍTÓKRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK
89.	E fejezet alkalmazási köre
230.	§
(1)	Azon kölcsönös biztosító egyesület esetén, amelynek az éves biztosítási díjbevétele és
tagdíjbevétele három egymást követő évben nem éri el a háromszáz millió forintot (a
továbbiakban e feltételnek eleget tevő kölcsönös biztosító egyesület: kisbiztosító-egyesület)
az e törvény elsőtől a negyedik részében meghatározott, e részben foglalt eltérő szabályokat
az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Ha az (1) bekezdésében meghatározott összeget a kölcsönös biztosító egyesület három
egymást követő évben túllépi, akkor a negyedik évtől az e fejezetben foglalt eltérések nem
alkalmazhatók.
90.	Szervezeti és tevékenységbeli eltérések
231.	§
(1)	A kisbiztosító-egyesület legalább első számú vezetőt köteles foglalkoztatni, más vezető
állású személy foglalkoztatása nem kötelező.
(2)	Az első számú vezető megbízási jogviszony keretében is foglalkoztatható.
232.	§
A kisbiztosító-egyesület képviseletére - ideértve a pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is
-	az ügyintéző és képviseleti szerv tagjai és az első számú vezető, vagy annak helyettesei
önállóan vagy együttesen jogosultak.
233.	§
(1)	A kisbiztosító-egyesület az 55. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott egyéb
vezetőket megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja, vagy e tevékenység ellátásával
más - az adott tevékenység ellátására a 55. § (1) bekezdés a)-d) pontjában, a 59. § (1)
bekezdés a)-d) pontjában és a 61. § (1) bekezdés a)-e) pontjában előírtaknak megfelelő
személlyel rendelkező - szervezetet is megbízhat.
(2)	A kisbiztosító-egyesület esetén az 55. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott egyéb
vezetőként a Felügyelet az egyesület viszontbiztosítását ellátó biztosító egyéb vezetőinek
igénybevételét is elfogadhatja.
(3)	A kisbiztosító-egyesület az 55. § (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott egyéb
vezetőket nem köteles alkalmazni.
(4)	A kisbiztosító-egyesületnek nem kell könyvvizsgálót választani.
234.	§
(1)	Kisbiztosító-egyesület esetén, ha a vezető állású személy megbízatásának megszűnésével
ismételten ugyanaz a személy kerül kinevezésre vagy megválasztásra vezető állású
személyként, a kisbiztosító egyesület köteles ennek tényét a Felügyeletnek bejelenteni.
101
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az 53. §-ban meghatározott engedélyezési
eljárást nem kell lefolytatni, az erre irányuló kérelem az (1) bekezdésben meghatározott
bejelentésnek tekintendő.
235.	§
(1)	Kisbiztosító egyesület esetében - az alapszabály erre vonatkozó rendelkezése esetén - a
17.	§ (2) bekezdésben foglaltak nem zárják ki különleges jogállású tag egyesületbe történő
belépését biztosítási szerződés létrejötte hiányában.
(2)	A kisbiztosító-egyesület alapszabályában nem kell rendelkezni a 21. § (1) bekezdés h)
pontjában meghatározottakról.
(3)	A kisbiztosító-egyesület esetén a 26-30. § rendelkezései nem alkalmazhatók.
(4)	Kisbiztosító egyesület nem köteles terméktervet készíteni.
236.	§
(1)	Kisbiztosító egyesület esetén a Felügyelet részére teljesítendő adatszolgáltatási
kötelezettségének teljesítése a kisbiztosító-egyesületek érdekvédelmi szervezetének
közreműködésével is történhet.
(2)	Kisbiztosító egyesület esetében a 94. § (1) bekezdés e) pontját és a (3) bekezdését nem
kell alkalmazni.
(3)	Kisbiztosító egyesület esetében a 159. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
HETEDIK RÉSZ
A BIZTOSÍTÓK ÉS VISZONTBIZTOSÍTÓK FELÜGYELETE
XX.	Fejezet
ENGEDÉLYEZÉSI SZABÁLYOK
237.	§
(1)	A Felügyelet engedélye szükséges:
a)	a biztosító vagy viszontbiztosító alapításához,
b)	a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység, a biztosítási vagy viszontbiztosítási
tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység megkezdéséhez,
c)	harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító által létesíteni
kívánt fióktelep biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységének, továbbá a biztosítási
vagy viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységének
megkezdéséhez,
d)	harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító több tagállamban engedélyezett
fióktelepeinek nyújtott kedvezmények alkalmazásához,
e)	a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység módosításához és megszűntetéséhez,
f)	teljes vagy részleges belső modell alkalmazásához, a belső modell jelentős módosításához,
a belső modell módosítására vonatkozó szabályzat módosításához, a sztenderd modellhez való
visszatéréshez, biztosító specifikus elemek alkalmazásához a sztenderd modellen belül,
102
g)	a kiegészítő szavatoló tőke meghatározásához, a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 97.
cikk (1) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében a szavatolótőke-
elemek szintekre való besorolása céljából meghatározott felsorolásban nem szereplő
szavatolótőke-elem értékeléséhez és besorolásához,
h)	a biztosítási, viszontbiztosítási állomány átruházásához,
i)	a biztosító vagy a viszontbiztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához,
j) a belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban működő biztosító
alapításához, vagy harmadik országban székhellyel rendelkező biztosítóban vagy
viszontbiztosítóban részesedés megszerzéséhez, harmadik országban fióktelep létesítéséhez,
k) a biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban vagy biztosító szövetkezetben történő
minősített befolyás megszerzéséhez,
l) az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító esetében valamely
biztosítási ágban adódó szavatoló tőkehiány másik biztosítási ágból történő pótlásához,
m) a vezető állású személy és egyéb vezető foglalkoztatásához, megbízásához, illetve
kinevezéséhez, választásához,
n) a vezérügynök foglalkoztatásához vagy megbízásához.
(2)	A hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén a Felügyelet engedélye szükséges
a)	az (1) bekezdés a)-e) és h)-n) pontban meghatározottakhoz,
b)	a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékainak e törvényben meghatározott
mértéket meghaladó befektetéséhez, továbbá az eszközkategóriáktól való eltéréshez,
c)	a viszontbiztosítás 218. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű beszámításához.
(3)	A Felügyelet engedélye szükséges különleges célú gazdasági egység létrehozásához.
(4)	A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a biztosításra vonatkozó
egyéb jogszabályok alapján, továbbá az ügyfelek érdekeire és a biztosító kötelezettségei
teljesítésére tekintettel dönt.
(5)	A teljes vagy részleges belső modell alkalmazására vonatkozó kérelem elbírálására az
ügyintézési határidő hat hónap.
91.	Biztosító vagy viszontbiztosító alapításának engedélyezése
238.	§
Az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a)	az alapítani tervezett biztosító vagy viszontbiztosító - formájának, tevékenységi körének
egyértelmű meghatározását tartalmazó - alapszabály tervezetét,
b)	az adminisztratív szolgáltatások és az üzleti tevékenység ellátását szolgáló szervezet
felállításának költségeire vonatkozó előzetes számításokat és az ezeket a költségeket fedező
pénzeszközök meglétének hitelintézeti igazolását,
c)	az alapítani tervezett biztosító vagy viszontbiztosító alapítás során cégjegyzékbe
bejegyzésre kerülő vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatait, továbbá
az 54. § (1) bekezdésében meghatározott tények fennállását igazoló dokumentumokat,
d)	külföldi természetes személy - amennyiben nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel -,
vagy külföldi nem természetes személy alapító esetén kézbesítési megbízottjáról szóló
nyilatkozatot,
e)	az alapítani tervezett biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a
részvényesek azonosító adatairól és a részesedésük mértékéről, továbbá a minősített
befolyással rendelkező tulajdonosokról, és a minősített befolyás mértékéről,
f)	az alapítani tervezett biztosítóval vagy viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló - e)
pontba nem tartozó - személyek adatait,
103
g)	a csoport, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító
alapítása esetében a csoport, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás
rendjének bemutatását és a biztosítóval, viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló
személyek nyilatkozatát arról, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító a csoport, illetőleg
kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet
rendelkezésére bocsátja,
h)	a csoport, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító
alapítása esetében a biztosítóval vagy viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló természetes
személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a biztosító vagy a viszontbiztosító részére átadott
személyes adatainak a csoport, illetőleg a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő
kezeléséhez, illetőleg továbbításához.
239.	§
(1)	Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító részvénytársaság vagy a biztosító vagy a
viszontbiztosító szövetkezet alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló
biztosítóban vagy viszontbiztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, a 238. §-ban
foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel
-	mellékelnie kell:
a)	a 258. § (3) bekezdés b)-g) és i)-k) pontja szerinti feltételek,
b)	a 258. § (5) bekezdésében foglalt feltételek, valamint
c)	a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállásának
igazolását.
(2)	Ha a kérelmező a 258. § (3) bekezdés b), d), e) és i) pontjában foglalt adatokat - a
Felügyelet által meghatározott határidőben - nem igazolja, a Felügyelet - a részesedésszerzés
engedélyezéséhez - adatszolgáltatási kérelemmel fordulhat a szükséges adatokról
nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.
240.	§
(1)	A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító alapítási engedélyének megadásához
előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama érintett, illetékes felügyeleti hatóságának
véleményét, ha az alapítani kívánt biztosító
a)	az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás,
hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata,
b)	az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás,
hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának leányvállalata,
c)	ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai
Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben,
biztosítóban vagy viszontbiztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.
(2)	A Felügyelet az Európai Unió másik tagállama érintett, illetékes felügyeleti hatóságával
konzultációt folytat az ugyanazon csoporthoz tartozó másik vállalkozás részvényeseinek
megfelelésére, valamint a vezető állású személyekre és egyéb vezetőkre vonatkozó
követelmények értékelésére vonatkozó döntés előtt.
(3)	A Felügyelet az Európai Unió másik tagállama érintett, illetékes felügyeleti hatóságának
megkeresésére rendelkezésére bocsátja azokat a részvényesek megfelelésére, valamint a
vezető állású személyekre és egyéb vezetőkre vonatkozó követelményekre vonatkozó
információkat, amelyek az illetékes felügyeleti hatóság megkeresésében foglaltak alapján
valószínűsíthetően fontosak lehetnek a másik érintett felügyeleti hatóság számára egy
104
engedély kiállításához, továbbá a működési feltételeknek való megfelelés folyamatos
értékeléséhez.
241.	§
(1)	A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a)	a kérelmező az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
b)	a kérelem nem felel meg az 238-239. §-ban foglalt követelményeknek vagy a hiánypótlás
is eredménytelen volt,
c)	az alapítani tervezett biztosító szervezeti formája nem felel meg az e törvényben foglalt
követelményeknek,
d)	a központi iroda és a székhelye nem azonos országban van.
(2)	Az alapítási engedély iránti kérelmet a Felügyelet - az (1) bekezdésben
meghatározottakon túl - elutasíthatja, ha olyan tények, adatok, körülmények jutnak
tudomására, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a biztosító vagy a
viszontbiztosító hatékony felügyelete nem biztosítható, különösen, ha
a)	a biztosító vagy a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának
tevékenysége, a biztosítóra vagy a viszontbiztosítóra gyakorolt befolyása veszélyeztetheti a
független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítást,
b)	a biztosító vagy a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának - a
felügyeleti tevékenység szempontjából nem kellően átlátható - üzleti tevékenysége,
kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni
részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza,
c)	a biztosító vagy a viszontbiztosító harmadik országban székhellyel rendelkező közvetlen,
illetőleg közvetett tulajdonosára vonatkozó, harmadik országban alkalmazott szabályozás a
felügyeleti tevékenységet akadályozza.
(3)	Az alapítási engedély iránti kérelmet a Felügyelet - az (1) és (2) bekezdésben
meghatározottakon túl - elutasítja, ha a vezető állású személyeivel szemben nem teljesülnek
az e törvényben meghatározott feltételek.
(4)	Ha a biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság, továbbá a biztosító vagy
viszontbiztosító szövetkezet alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló
biztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, a Felügyelet az alapítási engedély iránti
kérelmet - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - akkor is elutasítja, ha a kérelmező
esetében fennállnak a 261. § (1) bekezdésében foglalt körülmények.
242.	§
Az alapítási engedély birtokában az alapító a biztosító vagy a viszontbiztosító
megalapításához, és a biztosítási, valamint az azzal közvetlenül összefüggő tevékenységének
előkészítéséhez szükséges tevékenységet végezhet.
92.	Biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységének engedélyezése
243.	§
(1)	A biztosító vagy a viszontbiztosító a Felügyelet alapítást engedélyező határozatának
kézhezvételétől számított kilencven napon belül köteles a biztosítási vagy a viszontbiztosítási
tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelethez benyújtani.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem határidőben történő benyújtásának
elmulasztása esetén a Felügyelet az alapítási engedélyt visszavonja.
105
244. §
(1)	A biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély
iránti kérelemhez mellékelni kell:
a)	a 95. §-ban meghatározottaknak megfelelő üzleti tervet;
b)	annak igazolását, hogy rendelkezik a minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjának
fedezetét biztosító, figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével;
c)	annak igazolását, hogy képes lesz - az üzleti terve alapján - a szavatolótőke-szükséglet
fedezetét biztosító, figyelembe vehető szavatoló tőke fenntartására;
d)	annak igazolását, hogy képes lesz - az üzleti terve alapján - a minimális tőkeszükséglet
fedezetét biztosító, figyelembe vehető alapvető szavatoló tőke fenntartására;
e)	annak igazolását, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító megfelel - a 49-75. §-ban
meghatározottak szerint - a vezetőkre és alkalmazottakra vonatkozó követelményeknek és az
azzal kapcsolatos szabályoknak történő megfelelésre felkészült, továbbá a 76-92. §-ban
meghatározottaknak megfelelő irányítási rendszerrel rendelkezik, ennek keretében mellékelni
kell
ea)	a szervezeti és működési szabályzatot,
eb)	a vezető állású személyek és egyéb vezetők természetes személyazonosító adatait, és az
54.	§ (1) bekezdésében, az 57. § (1) bekezdésében, az 59. § (1) bekezdésében, a 61. § (1)
bekezdésében, a 63. § (2) bekezdésében, a 65. § (1) bekezdésében és a 67. § (1) bekezdésében
meghatározott követelmények fennállását igazoló dokumentumokat, ide nem értve a 238. § c)
pontjában meghatározott személyeket, ha az alapítási engedélyhez képest e vezető állású
személyeket illetően változás nem következett be,
ec)	a kockázatkezelési rendszer, a belső audit, a belső ellenőrzési rendszer működésére
vonatkozó dokumentumokat, továbbá - ha ügymenet kiszervezésre kerül sor - az ügymenet
kiszervezésre vonatkozó dokumentumokat;
f)	a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység végzéséhez szükséges 93-94. §-ban
meghatározott tárgyi feltételek meglétének igazolását, amelynek keretében mellékelni kell
legalább
fa)	nyilatkozatot arról, hogy biztosítási tevékenységhez igazodó, folyamatos nyilvántartási,
adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer fenntartására felkészült, valamint a
nyilvántartáshoz, adatfeldolgozáshoz és adatszolgáltatáshoz használt számítógépes programok
tesztfutási eredményeit,
fb)	a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági
felszereltség és helyiség meglétének igazolását,
fc)	számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének a tervezetét,
fd)	nyilatkozatot arról, hogy az adatvédelmet szolgáló (kézi és gépi) irattározásra felkészült,
fe)	a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályozás rendjének leírását,
a belső szabályozások felsorolását;
ff)	a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzmosási
szabályzatot;
g)	nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy tevékenységét mikor kívánja megkezdeni;
h)	kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra is kiterjedő engedélykérelem esetén valamennyi
tagállamban működő kárrendezési megbízott megbízásának igazolását, a kárrendezési
megbízott nevét és címét.
(2)	A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén biztosítási tevékenység
megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a)	az (1) bekezdés a),f)-h) pontjában meghatározott dokumentumokat, azzal, hogy az üzleti
tervre a 213. § szabályait kell alkalmazni,
106
b)	a 218. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőkefedezet meglétének igazolását,
c)	annak igazolását, hogy a biztosító megfelel - a 49-75. §-ban meghatározottak szerint - a
vezetőkre és alkalmazottakra vonatkozó követelményeknek és az azzal kapcsolatos
szabályoknak történő megfelelésre felkészült,
d)	a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén
alkalmazandó eljárási rendet.
(3)	A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (2) bekezdésben
meghatározott szabályok á 231-236. §-ban meghatározott eltérések figyelembevételével
alkalmazandók.
(4)	Ha a biztosító jogvédelmi biztosítási tevékenységet kíván folytatni, akkor a tevékenységi
engedély megadása iránti kérelemben nyilatkoznia kell, hogy a jogvédelmi biztosítási
tevékenység végzése során a 161. § a)-c) pontjában meghatározottak közül mely megoldást
választja.
245.	§
(1)	A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező
a)	nem rendelkezik a minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító
figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével,
b)	az üzleti terve alapján nem lesz képes szavatolótőke-szükséglet fedezetét biztosító,
figyelembe vehető szavatoló tőke fenntartására,
c)	az üzleti terve alapján nem lesz képes a minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító,
figyelembe vehető alapvető szavatoló tőke fenntartására,
d)	nem rendelkezik megfelelő irányítási rendszerrel,
e)	vezetőkre és alkalmazottakra vonatkozó követelményeknek nem felel meg,
f)	a szükséges tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,
g)	üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet
rendelkezésére álló okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező
nem lesz képes megfelelni a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, illetve
tevékenysége a biztosítottak érdekét sértené vagy veszélyeztetné.
(2)	A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén tevékenységi engedély iránti
kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező
a)	az (1) bekezdés e)-g) pontokban meghatározottaknak nem felel meg,
b)	nem rendelkezik a 218. §-ban foglalt minimális biztonsági tőkével, illetve az üzleti
tervében foglaltak szerinti tevékenység folytatásához a minimális szavatoló tőkével,
(3)	A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (2) bekezdésben
meghatározott szabályok a 231-236. §-ban meghatározott eltérések figyelembevételével
alkalmazandók.
246.	§
Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító a szavatolótőke-szükséglet fedezetét biztosító,
figyelembe vehető szavatoló tőkét belső modell alkalmazásával számítja ki, a tevékenységi
engedély megadására az ügyintézési határidő hat hónap.
93.	A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító által
létesíteni kívánt fióktelep tevékenységének engedélyezése
247.	§
107
(1)	Harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenység
megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek - a 244. § (1) és (4) bekezdésében
foglaltak igazolásán túl - tartalmaznia kell:
a)	a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi
engedélyének másolatát, az előző három év auditált mérlegét;
b)	a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy Magyarország
területén történő fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely szerinti állam jogszabályaiba,
illetve nem veszélyezteti a kérelmező működését.
(2)	A harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító esetén a tevékenységi engedélyt az
(1)	bekezdésben foglalt feltételek fennállása és a 245. § (1) bekezdésében meghatározott
elutasítási ok hiányában a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha
a)	a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló - fióktelepekkel összefüggő
kérdésekre is kiterjedő - nemzetközi együttműködési megállapodás van hatályban a
Felügyelet és a kérelmező székhelye szerinti államban a felügyeleti hatóság között;
b)	a kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott
követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal;
c)	a kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott
követelményeket kielégítő adatvédelmi előírásokkal;
d)	a kérelmező rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő
adatkezelési szabályzattal;
e)	a kérelmező nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett kötelezettségeiért;
f)	a kérelmező nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy Magyarország területén folytatott
tevékenységre vonatkozó pénzforgalmi számláját magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál
vezeti;
g)	a kérelmező nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy Magyarország területén folytatott
tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat Magyarország területén vezeti;
h)	a kérelmező a fióktelepének tőkeszükséglete abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító
figyelembe vehető alapvető szavatoló tőke
ha)	fedezésére szolgáló eszközeinek legalább fele Magyarország területén található,
hb)	egy negyedének megfelelő pénzeszköz biztosítékként magyarországi hitelintézetnél
letétbe helyezésre került;
i)	a kérelmező benyújtja az általa alkalmazni kívánt általános szerződési feltételeket;
j) a Felügyelet által engedélyezésre kerülő általános képviselőt jelöl ki;
k) a kérelmező székhelye és főirodája azonos országban van.
(3)	A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a
Felügyelet internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik arról, hogy ezen információk a
honlapon folyamatosan elérhetőek legyenek.
(4)	A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén
a)	az (1) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazása során a 244. § (2) és (4)
bekezdésben foglaltakat kell igazolni,
b)	a (2) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazása során a 245. § (2) bekezdésben
foglalt elutasítási okokat kell figyelembe venni és a (2) bekezdés h) pontban meghatározott
szabályokat a kisbiztosító minimális biztonsági tőkéjére vonatkozóan kell alkalmazni.
(5)	A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (4) bekezdésben
meghatározott szabályok a 231-236. §-ban meghatározott eltérések figyelembevételével
alkalmazandók.
94.	A biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység módosításának és megszűntetésének
engedélyezése
108
248. §
(1)	Ha a biztosító már engedélyezett biztosítási ágazaton, kockázaton vagy kockázatcsoporton
túl tevékenységét más ágazatra, kockázatra vagy kockázatcsoportra kívánja kiterjeszteni
(biztosítási tevékenység kiterjesztése), az erre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:
a)	a módosított alapszabályt,
b)	a módosított üzleti tervet,
c)	a módosított tevékenységhez szükséges irányítási rendszer és a szükséges tárgyi feltételek
meglétének igazolását,
d)	annak igazolását, hogy rendelkezik a szavatolótőke-szükséglet fedezetét biztosító,
figyelembe vehető szavatoló tőkével,
e)	annak igazolását, hogy rendelkezik a minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító,
figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével.
(2)	A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén az (1) bekezdés szerinti kérelemnek
tartalmaznia kell:
a)	az (1) bekezdés a)—b) pontban meghatározottakat,
b)	a módosított tevékenységhez szükséges feltételek meglétének igazolását,
c)	annak igazolását, hogy a tevékenység módosítása után a szükséges szavatoló tőkével
rendelkezik.
(3)	Ha a biztosító jogvédelmi biztosítási tevékenységet kíván folytatni, akkor a biztosítási
tevékenység módosításának engedélyezése iránt benyújtott kérelemben nyilatkoznia kell,
hogy a jogvédelmi biztosítási tevékenység végzése során a 161. § a)-c) pontjában
meghatározottak közül mely megoldást választja.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő kérelmet kell benyújtani abban az
esetben, ha a viszontbiztosító a tevékenységét a már engedélyezett viszontbiztosítási
tevékenységen túl kívánja kiterjeszteni.
249.	§
A tevékenység kiterjesztésére vonatkozó engedély kiadását a Felügyelet elutasítja a 245. §-
ban meghatározott esetekben, továbbá ha a biztosító nem felel meg a 45. §-ban foglalt
feltételeknek.
250.	§
(1)	Ha a biztosító a biztosítási tevékenységét részben vagy egészben meg kívánja szüntetni, a
Felügyelet a tevékenység megszüntetését akkor engedélyezi, ha a biztosító a kérelemmel
érintett ág vagy ágazat vonatkozásában a biztosítási tevékenységből eredő minden
kötelezettségét teljesítette.
(2)	A kötelezettségek teljesítésének lehetséges módjai különösen:
a)	az állomány átruházása; vagy
b)	az ügyfelekkel történő megállapodás.
(3)	A (1) bekezdésben foglalt körülmények bizonyítására alkalmas okiratokat a biztosító
köteles a Felügyeletnek benyújtani.
(4)	A Felügyelet - a tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedély megadását
megelőzően - a biztosítottak érdekeinek megóvása céljából meghatározhatja azokat az e
törvény rendelkezésivei összefüggésben indokolható részletes feltételeket és előírásokat,
amelyek teljesítéséig a biztosító a működését - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles
folytatni.
109
(5)	Ha a Felügyelet a biztosítási tevékenység megszüntetését engedélyezi, egyidejűleg dönt a
tevékenységi engedély részben vagy egészben történő visszavonásáról.
(6)	A biztosító jogutód nélküli megszűnésének elhatározásáról és a végelszámolás
elrendeléséről szóló döntés meghozatalára, továbbá a végelszámolás megindításáról szóló
változásbejegyzési kérelem bírósághoz történő benyújtására a Felügyelet tevékenység
megszüntetését teljes egészében engedélyező határozatát követően kerülhet sor.
251.	§
A 246. §-ban meghatározott rendelkezéseket a viszontbiztosítási tevékenység teljes vagy
részleges megszűntetése esetén megfelelően alkalmazni kell.
95.	Vezető állású személyek és egyéb vezetők engedélyezése
252.	§
(1)	A vezető állású személy és egyéb vezető engedélyezésére irányuló kérelemhez mellékelni
kell:
a)	az 54. § (1) bekezdésében, az 57. § (1) bekezdésében, az 59. § (1) bekezdésében, a 61. § (1)
bekezdésében, a 63. § (2) bekezdésében, a 65. § (1) bekezdésében és a 67. § (1) bekezdésében
meghatározott követelmények fennállását igazoló dokumentumokat,
b)	az 53. § (4)-(5) bekezdésében és az 56. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények
fennállását igazoló dokumentumokat, továbbá
c)	a szakmai alkalmasságot és üzleti megbízhatóságot alátámasztó tények fennállását igazoló
dokumentumokat a 69. §-ban meghatározott követelmények figyelembevételével.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet elutasítja, ha a vezető állású
személy és egyéb vezető nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek.
253.	§
(1)	A szakmai alkalmasságot és az üzleti megbízhatóságot alátámasztó tényeket a
kérelmezőnek kell bizonyítania.
(2)	A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság igazolását alátámasztó dokumentumokat a
kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott, a szakmai
alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállását tanúsító iratok (okmányok) benyújtását
írhatja elő.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok akkor fogadhatók el, ha a kiállításuktól
számítva három hónap nem telt el.
(4)	A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyításának sikertelenségét a
Felügyeletnek határozattal kell megállapítania.
(5)	A Felügyelet a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállásának megállapítása
érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.
254.	§
(1)	Másik tagállami állampolgár esetén a Felügyelet a 253. § (2) bekezdésben meghatározott
okiratok tekintetében elfogadja a másik tagállam bírósági vagy egyéb hatósági
nyilvántartásában szereplő adatok kivonatát, vagy ennek hiányában a székhely szerinti állam,
illetve a külföldi állampolgár lakóhelye szerinti tagállam illetékes bírósága, vagy
közigazgatási hatóságai által kibocsátott, ezzel egyenértékű okiratot.
110
(2)	Ha a székhely szerinti tagállam vagy a külföldi állampolgár lakóhelye szerinti tagállam,
nem bocsátja ki az (1) bekezdésben említett dokumentumot, az helyettesíthető esküvel, vagy
azokban a tagállamokban, ahol esküre vonatkozó rendelkezések nem léteznek, ünnepélyes
nyilatkozattal, amelyet az érintett külföldi állampolgár az illetékes bíróság vagy közigazgatási
hatóság, vagy adott esetben közjegyző előtt tesz meg a székhely szerinti tagállamban vagy a
külföldi állampolgár lakóhelye szerinti tagállamban.
96.	A harmadik országbeli biztosító több tagállamban engedélyezett fióktelepeinek nyújtott
kedvezmények engedélyezése
255.	§
(1)	Ha a harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe Magyarország mellett
más tagállamban is kért vagy kapott engedélyt biztosítási tevékenység folytatására,
kérelmezheti
a)	a 244. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szavatolótőke-szükséglet az Európai
Unión belül folytatott összes tevékenységére tekintettel történő kiszámítását,
b)	a 247. § (2) bekezdés h) pontjában megkövetelt letétnek csak a (3) bekezdésben
meghatározott, kérelmezett felügyeleti hatóság tagállamában történő elhelyezését;
c)	a minimális tőkeszükségletet alkotó eszközök valamely olyan tagállamban történő
elhelyezését, amelyben üzleti tevékenységet folytat.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményeket együttesen
engedélyezheti.
(3)	A harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe az (1) bekezdésben
meghatározott kérelmében megjelöli annak a tagállamnak a felügyeleti hatóságát, amely a
jövőben a Európai Unión belül létrehozott fióktelepek teljes üzleti tevékenységének a
szavatolótőke-megfelelését felügyeli, egyúttal megindokolja a kérelmezett hatóság
megválasztását.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmények abban az esetben engedélyezhetők, ha
azokhoz mindegyik olyan tagállam felügyeleti hatósága hozzájárul, ahol ugyanerre
vonatkozóan kérelmet nyújtottak be.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmények a Magyarország területén folytatott
tevékenységgel kapcsolatban akkor alkalmazhatók, ha a (3) bekezdésben meghatározott,
kérelmezett felügyeleti hatóság tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy a harmadik országbeli
biztosító Európai Unión belüli fióktelepei teljes üzleti tevékenységének szavatolótőke-
megfelelését felügyeli.
(6)	A (3) bekezdésben meghatározott, kérelmezett felügyeleti hatóság megkeresésére a
Felügyelet megküldi a Magyarország területén működő fióktelep teljes szavatolótőke-
megfelelésének ellenőrzéséhez szükséges adatokat.
(7)	Ha a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott kérelmezett felügyeleti hatóság és
határozatában visszavonja az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményeket, értesíti a többi
-	a harmadik országbeli biztosító fióktelepei által érintett - tagállam felügyeleti hatóságát e
kedvezmények visszavonásához szükséges intézkedések megtétele céljából.
(8)	Ha a más tagállam felügyeleti hatósága arról értesíti a Felügyeletet, hogy az (1)
bekezdésben meghatározott kedvezmények visszavonásra kerültek, a Felügyelet
határozatában visszavonja az általa engedélyezett kedvezményeket.
(9)	Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a számítás során csak az Európai
Unión belül létesített fióktelepek által végzett tevékenységet kell figyelembe venni.
(10)	Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmények nem alkalmazhatók a hatodik rész
hatálya alá tartozó biztosító esetén.
111
97. Allományátruházás engedélyezése
256.	§
(1)	A 118. § (3) bekezdésben meghatározott állományátruházás engedélyezése iránti
kérelemnek tartalmaznia kell
a)	az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülő állomány
szerződési feltételeit,
b)	az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,
c)	az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének
megjelölését,
d)	az állományátruházás időpontját, ellenértékét,
e)	a magyarországi székhelyű átvevő biztosító esetén, annak bemutatását, hogy az átvevő
biztosító rendelkezik a saját állományához kapcsolódó szavatoló tőkén túl
ea)	az átvett állomány szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez szükséges figyelembe vehető
szavatoló tőkével, vagy
eb)	a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén az átvett állományhoz szükséges
minimális szavatoló tőkével.
(2)	Másik tagállamban létesített biztosító vagy viszontbiztosító részére történő
állományátruházás esetén az (1) bekezdés e) pontja szerinti igazolást nem kell csatolni.
(3)	Ha az átvevő biztosító vagy viszontbiztosító székhelye másik tagállamban van a
Felügyelet megkeresi az átvevő biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatóságát, kérve
annak igazolását, hogy az átvevő biztosító szavatoló tőkéje az állomány átvétele után is eléri a
szükséges szintet.
(4)	A Felügyelet az állományátruházásra vonatkozó engedélyt a kötelezettségvállalás
tagállama felügyeleti hatóságainak beleegyezését követően adhatja meg.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott beleegyezés beszerzése érdekében a Felügyelet
megkeresi a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatóságát.
(6)	Ha az átvevő biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatósága a (3) bekezdésben
meghatározott igazolást vagy a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatósága az (5)
bekezdésben meghatározott beleegyezést a jogsegélykérelem kézhezvételétől számított három
hónapon belül nem küldi meg, az igazolás megadottnak tekintendő.
(7)	Az állományátruházási engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha
aj az (1) bekezdésben meghatározottak nem teljesülnek, vagy
b)	egyébként valószínűsíthető, hogy az állományátruházás következtében a biztosítottak
érdeke sérülne.
(8)	A Felügyelet az állományátruházás engedélyezéséről szóló határozatát a honlapján
közzéteszi.
257.	§
Más tagállamból érkező állományátruházással kapcsolatos jogsegélykérelem esetén a
Felügyelet három hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy
a)	az átruházáshoz hozzájárul-e,
b)	az átvevő rendelkezik-e az állomány átvétele után is az előírt szavatoló tőkével.
98.	Minősített befolyás megszerzésének engedélyezése
258.	§
112
(1)	Aki biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban olyan mértékű részesedést kíván
szerezni, amellyel eléri a minősített befolyás minimális mértékét, vagy minősített befolyását
úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy
meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy aki valamely biztosító vagy
viszontbiztosító működése felett ellenőrző befolyást kíván gyakorolni, köteles a szerződés
megkötéséhez a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a
szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodás
kizárólag a Felügyelet engedélyével köthető.
(2)	A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító vagy viszontbiztosító megnevezését, az
ellenőrző befolyás mibenlétét, a meglévő és a megszerezni kívánt részesedés nagyságát.
(3)	A részesedésszerzés vagy ellenőrző befolyás létrejötte engedélyezése iránti kérelemhez a
(2)	bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell:
a)	a kérelmező, illetve a kérelmező vállalkozásban minősített vagy ellenőrző befolyással
rendelkező azonosító adatait;
b)	természetes személy kérelmező esetén bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot;
c)	természetes személy kérelmező, a kérelmező vállalkozásban minősített vagy ellenőrző
befolyással rendelkező természetes személy esetén arról szóló nyilatkozatát, hogy
személyével kapcsolatban a (7) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn;
d)	nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő
okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti
bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy
végelszámolási eljárás alatt, továbbá nyilatkozatot arról, hogy vezető állású személyével
szemben e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn;
e)	harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a kérelmező személyes joga
szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel
szemben nincs tartozása, vagy hogy a kérelmező szerepel a köztartozásmentes adózói
adatbázisban;
f} a minősített vagy ellenőrző befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes
eredetének igazolását;
g)	nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem
veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését, továbbá hogy milyen - az Szmt. szerinti -
függő és jövőbeni kötelezettségei vannak;
h)	az ellenőrző befolyás megszerzésére, a tulajdonszerzésre, illetve a szavazati joghoz
kapcsolódó jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot;
i)	nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes
leírását;
j) a 238. § g) és h) pontjában meghatározott nyilatkozatokat;
k) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan,
hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a
Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(4)	A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmező - közvetlen részesedésszerzés esetén - a
részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli részét valamely tagállamban bejegyzett
hitelintézetnél helyezze el.
(5)	Ha a kérelmező harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, hitelintézet vagy
befektetési vállalkozás, a (3)-(4) bekezdésekben foglaltakon kívül a kérelemhez mellékelni
kell a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának arra vonatkozó igazolását,
illetve nyilatkozatát, hogy a vállalkozás a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok
betartásával működik.
113
(6)	Ha a kérelmező a (3) bekezdés d), e) és i) pontjában foglalt adatokat - a Felügyelet által
meghatározott határidőben - nem igazolja, a Felügyelet - a részesedésszerzés vagy az
ellenőrző befolyás létrejötte engedélyezéséhez - adatszolgáltatási kérelemmel fordulhat a
szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.
(7)	A biztosítóban vagy viszontbiztosítóban minősített befolyással az rendelkezhet,
a)	akinek tevékenysége vagy a biztosítóra vagy viszontbiztosítóra gyakorolt befolyása nem
veszélyezteti a független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítást,
b)	akinek üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló
közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete a felügyeleti tevékenységet nem
akadályozza.
(8)	A kérelmező tevékenysége, továbbá a biztosítóra vagy viszontbiztosítóra gyakorolt
befolyása különösen akkor veszélyezteti a biztosító vagy viszontbiztosító független,
megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha szavazati jogának gyakorlását a
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság - a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül -
felfüggesztette.
259.	§
(1)	Ha a kérelmező
a)	az Európai Unió másik tagállamában tevékenység végzésére jogosító engedéllyel
rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, ABA-t vagy
AEKBV-t kezelő vállalkozás, vagy
b)	anyavállalata az a) pontban foglalt vállalkozásnak, vagy
c)	ellenőrzött vállalkozása az a) pontban foglalt vállalkozás,
akkor a Felügyelet kikéri a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a biztosító, a
viszontbiztosító, az ABA-t vagy ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerint érintett,
illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.
(2)	A Felügyelet az engedélyezéshez szükséges feltételek igazolása vagy ellenőrzése céljából
a kérelmező székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat.
260.	§
(1)	A Felügyelet a kérelem, az ahhoz mellékelt iratok átvételét legkésőbb két munkanapon
belül írásban igazolja a kérelmező személy felé. A Felügyelet az igazolásban tájékoztatja a
kérelmezőt az ügyintézési határidő lejártának időpontjáról.
(2)	A Felügyeletnek az (1) bekezdésben meghatározott átvételi igazolás kiállításának napjától
számított legfeljebb hatvan munkanap áll rendelkezésére a kérelemmel összefüggő és
rendelkezésre álló okiratok és információk értékelésére (a továbbiakban: ügyintézési
határidő), és a 258. § (1) bekezdésében előírt engedély megadására.
(3)	A Felügyelet a kérelem beérkezésének napjától számított ötven munkanapon belül, a
döntés meghozatalához szükséges információk pótlására hívhatja fel a kérelmezőt.
(4)	A kérelmezőnek az információk pótlására húsz munkanap áll a rendelkezésére, az
információk pótlásáig az ügyintézési határidő nyugszik. A (3) bekezdésben meghatározott
információk pótlásának átvételét a Felügyelet legkésőbb két munkanapon belül írásban
igazolja a kérelmező személy felé.
(5)	A hiánypótlás kérelmező általi teljesítését követően a Felügyelet a kérelmezőtől jogosult
egyéb tájékoztatást is kérni. Ezen tájékoztatás teljesítésére biztosított határidőt azonban az
ügyintézési határidő számításánál figyelembe kell venni.
(6)	A kérelmezőnek az információk pótlására harminc munkanap áll a rendelkezésére, ha:
a)	székhelye harmadik országban található, vagy
114
b)	nem tartozik a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2006/48/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2009/65/EK tanácsi irányelvet, a 2009/138/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet vagy a
2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami jogszabályok szerinti
felügyelet hatálya alá.
261.	§
(1)	A 258. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet elutasítja, ha a
kérelmező
a)	természetes személy nem büntetlen előéletű;
b)	jogállása, tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg;
c)	vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd;
d)	súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítási tevékenységre
vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet öt évnél nem régebben
kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a
bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította;
e)	nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal;
f)	pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához
viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek, vagy a kérelem benyújtását megelőző három év
során megfelelő gazdasági eredménnyel nem rendelkezik;
g)	részesedés-, vagy ellenőrő befolyás-szerzésével kapcsolatosan feltételezhető, hogy az erre
vonatkozó jogszabályok alapján pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek vagy
követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt
részesedés-, vagy ellenőrző befolyásszerzés növelheti ennek kockázatát;
h)	kézbesítési megbízottal nem rendelkezik (külföldi kérelmező esetén).
(2)	Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a
bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás megtagadása esetén a
részesedésszerzésre, ellenőrző befolyásszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló
szerződésből, vagy az előnyt biztosító egyéb bekövetkezett jogi tényből származó szavazati
jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.
(3)	Ha a Felügyelet az érdemi döntését határidőben nem hozza meg, a kérelmező engedély
hiányában is részesedést vagy ellenőrző befolyást szerez, kivéve, ha a Felügyelet a (2)
bekezdésben foglalt jogával él.
(4)	A kérelmezőnek az engedélyezett részesedés vagy ellenőrző befolyás megszerzésére
legfeljebb hat hónap áll rendelkezésre.
(5)	Amennyiben ugyanazon biztosító tekintetében kettő vagy több, minősített befolyás
szerzésére vagy növelésére vonatkozó ajánlat kapcsán nyújtanak be kérelmet a Felügyelethez,
úgy a kérelmezőket megkülönböztetéstől mentes módon kell kezelni.
262. §
Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a biztosító és a
viszontbiztosító szövetkezetekre.
99.	A belföldi biztosító által harmadik országban működő biztosító alapításához, vagy
harmadik országban székhellyel rendelkező biztosítóban részesedés megszerzéséhez,
harmadik országban fióktelep létesítéséhez
263.	§
115
(1)	A belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban működő biztosító vagy
viszontbiztosító alapításának engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a)	az alapítás helye szerinti harmadik ország megnevezését, továbbá az alapítani kívánt
biztosító vagy viszontbiztosító tervezett székhelyének megjelölését,
b)	a kérelmező
ba)	95. §-ban meghatározottaknak megfelelő,
bb)	213. §-ban meghatározottaknak megfelelő
a harmadik országban történő biztosító alapítással kapcsolatos adatokkal kiegészített üzleti
tervét,
c)	igazolást arról, hogy az alapításhoz szükséges tőke fedezete a kérelmező rendelkezésére áll,
d)	az alapítani kívánt biztosító üzleti tervét,
e)	az alapítani kívánt biztosító létesítő okiratának tervezetét,
f)	az alapítani kívánt biztosító szervezeti felépítésére vonatkozó tervet,
g)	a kérelmező irányítási rendszerében a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos
feladatok bemutatását.
(2)	A belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban történő fióktelep
létesítésének engedélyezése iránti kérelemnek megfelelően tartalmaznia kell az (1)
bekezdésben meghatározott adatokat, iratokat, azzal, hogy az alapítani kívánt biztosító vagy
viszontbiztosító alatt a létesíteni kívánt fióktelepet kell érteni.
(3)	A belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban működő biztosítóban
történő részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a)	a részesedésszerzés helye szerinti harmadik ország megnevezését, a biztosító vagy
viszontbiztosító elnevezésének és székhelyének megjelölését, melyben a kérelmező
részesedést kíván szerezni, a biztosítási tevékenység bemutatását,
b)	a kérelmező 95. §-ban vagy 213. §-ban meghatározottaknak megfelelő üzleti tervét,
c)	igazolást arról, hogy a részesedésszerzéshez szükséges tőke fedezete a kérelmező biztosító
rendelkezésére áll,
d)	a kérelmező biztosító vállalatirányítási rendszerében a tulajdonosi jogok gyakorlásával
kapcsolatos feladatok bemutatását.
(4)	Az (l)-(3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha
a)	az (l)-(3) bekezdésekben meghatározottak nem teljesülnek, vagy
b)	az alapítás, fióktelep létesítés, részesedésszerzés veszélyeztetné a kérelmező biztosító
kötelezettségeinek teljesítését.
100.	Az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító esetében
valamely biztosítási ágban adódó szavatoló tőkehiány másik biztosítási ágból történő
pótlásának engedélyezése
264.	§
(1)	Az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító egyik biztosítási
ágban felmerülő 446. § (6) bekezdésben meghatározott minimális tőkeszükséglet hiányának a
másik ágban rendelkezésre álló alapvető szavatolótőke-elemmel történő pótlásának
engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a)	a pótlandó minimális tőkeszükségletnek az alapvető szavatolótőke-elemekkel történő
fedezettsége hiányának mértékére vonatkozó számítást,
b)	a másik biztosítási ágban rendelkezésre álló, áthelyezni kívánt figyelembe vehető
szavatolótőke-elem bemutatását, továbbá e tőkeelem meglétének igazolását,
116
c)	annak igazolását, hogy a minimális tőkeszükségletet fedező alapvető szavatolótőke-elemek
a másik ágba történő pótlást követően is megfelelő szinten maradnak.
(2)	A hatodik rész hatálya alá tartozó olyan biztosító esetén, amely az élet- és nem-
életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult, az egyik biztosítási ágban felmerülő szavatoló
tőkehiány másik biztosítási ágból történő pótlásának engedélyezése iránti kérelemnek - az (1)
bekezdésben meghatározottaktól eltérően - tartalmaznia kell:
a)	a pótlandó szavatoló tőkehiány mértékére vonatkozó számítást,
h)	a másik biztosítási ágban rendelkezésre álló szavatoló tőke bemutatását,
c)	annak igazolását, hogy a szavatoló tőke szintje a másik ágba történő pótlást követően is
megfelelő szinten marad.
(3)	Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha
a)	az (1) bekezdésben meghatározott kérelemben a biztosító nem igazolja, hogy a kérelmezett
pótlást követően a szavatolótőke-elemek, vagy
b)	a (2) bekezdésben meghatározott kérelemben a biztosító nem igazolja, hogy a kérelmezett
pótlást követően a szavatoló tőke
szintje meg fog felelni mindkét biztosítási ágban az e törvényben meghatározott előírásoknak.
101.	A viszontbiztosítás beszámításának engedélyezése
265.	§
(1)	A biztosító 218. § (4) bekezdésében meghatározott, viszontbiztosítás biztonsági tőkébe
történő beszámításának engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a)	a beszámítás kérelmezett mértékének megjelölését,
b)	a beszámítani kért viszontbiztosítási fedezetre vonatkozó szerződést.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a beszámítani
kért viszontbiztosítás nem fedezi megfelelően a biztosító által vállalt kockázatokat.
102.	A vezérügynök foglalkoztatásának vagy megbízásának engedélyezése
266.	§
(1)	A vezérügynök foglalkoztatása vagy megbízása engedélyezése iránti kérelemnek
tartalmaznia kell
a)	a vezérügynöki tevékenységre irányuló megbízási szerződés vagy munkaszerződés
tervezetét,
b)	vezérügynöki tevékenységet végző vállalkozás esetén
ba)	a vezérügynöki tevékenység irányításáért felelős természetes személy - vezérügynöki
tevékenységet végző vállalkozás által történő - alkalmazása tényét alátámasztó
dokumentumot,
bb)	a 395. § (2)-(3) bekezdésben meghatározott tényeket alátámasztó dokumentumokat,
c)	a vezérügynöki tevékenységet végző természetes személy esetén a 395. § (2)-(3)
bekezdésben meghatározott követelmények fennállását igazoló okiratokat.
(2)	A Felügyelet a vezérügynök foglalkoztatása vagy megbízása engedélyezése iránti
kérelmet elutasítja, ha az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek a kérelem nem
felel meg.
XXI.	Fejezet
117
A FELÜGYELETTEL KAPCSOLATOS ELLENŐRZÉSI, BEJELENTÉSI ÉS
TÁJÉKOZTATÁSI SZABÁLYOK
103.	A biztosító általános bejelentési kötelezettségei
267.	§
(1)	A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül
bejelenteni, ha
a)	fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni,
b)	biztosítástechnikai tartalékai - ide értve a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat is -
nem érik el a szükséges mértéket, vagy e tartalékok fedezete nem kielégítő, továbbá az
illeszkedési kiigazítást alkalmazó biztosító vagy viszontbiztosító már nem tudja teljesíteni az
illeszkedési kiigazításra vonatkozó feltételeket,
c)	nem teljesíti - a e törvényben meghatározottak szerint - a szavatolótőke-szükségletet, vagy
ha ennek kockázata a következő három hónapban fennáll,
d)	nem teljesíti a minimális tőkeszükségletet, vagy ha ennek kockázata a következő három
hónapban fennáll,
e)	más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének tíz százalékát meghaladó részesedést szerez,
f)	a vezető állású személyek, valamint az egyéb vezetők kinevezésére, foglalkoztatására vagy
megbízatására került sor, továbbá kinevezés, foglalkoztatás vagy megbízatás megszűnésére
került sor,
g)	a székhelye megváltozott,
h)	a könyvvizsgálót bízott meg vagy a - a (2) bekezdésben meghatározott esetet ide nem értve
-	könyvvizsgáló megbízása megszűnt,
i)	hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének öt
százalékát,
j) a biztosításközvetítői belső nyilvántartásában a 412. § (3) bekezdés f) pont fa) alpontjában
meghatározott adatokban változás következett be,
k) a 446. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint annak tényét, hogy az egyik biztosítási
ágból a szavatolótőke-szükséglete fedezésére más ágban rendelkezésre álló figyelembe vehető
szavatolótőke-elemet felhasznált.
(2)	A könyvvizsgáló megbízásának előrelátható lejártáról a Felügyeletet a lejárat napját
megelőzően legalább két hónappal kell írásban tájékoztatni.
268.	§
(1)	A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek harminc napon belül
bejelenteni:
a)	a jegyzett tőkéjének felemelését vagy leszállítását,
b)	a biztosítóban öt százalékot meghaladó, de a 258. § (1) bekezdése szerint
engedélykötelesnek nem minősülő részesedés megszerzését,
c)	a belső ellenőr személyére vonatkozó 63. § (5) bekezdésében meghatározott megállapodást,
d)	az alapszabály módosítását,
e)	a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosító esetén a tagállamokban
megbízott kárrendezési megbízottjait, ezeknek a feladataik ellátásával összefüggő adatait,
illetve az ezekben az adatokban bekövetkezett változásokat,
118
f)	a biztosításközvetítői belső nyilvántartásában a 412. § (3) és (4) bekezdésében - ide nem
értve a 412. § (3) bekezdés b) és f) pontjában, valamint a 412. § (4) bekezdés b) pontjában -
meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat,
g)	hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési
alapkezelőben szerzett, a minősített befolyás minimális szintjénél kisebb részesedését,
h)	a szavatolótőke-szükséglet újraszámításának eredményét, ha a biztosító vagy a
viszontbiztosító kockázati profilja eltért az utoljára bejelentett szavatolótőke-szükséglet
alapjául szolgáló feltevésektől,
i)	annak okát, ha a 102. § (1) bekezdésben meghatározott határérték határozza meg a
minimális tőkeszükségletet.
(2)	A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén az (1) bekezdés e), h)-i) pontjában
meghatározott kötelezettség nem áll fenn.
269.	§
(1)	A biztosítók és a viszontbiztosítók az MNBtv.-ben meghatározottak szerint
adatszolgáltatást teljesítenek a Felügyeletnek.
(2)	A biztosító és a viszontbiztosító köteles a Felügyelet részére
a)	az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a biztosító vagy a viszontbiztosító
tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,
b)	évente egy alkalommal az aktuáriusi jelentést,
c)	negyedévenként a biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységének legfontosabb
jellemzőire vonatkozó - a nagykockázatokat, valamint a szavatoló tőke, a saját tőke és a
biztosítástechnikai tartalékok becsült értékének bemutatását is felölelő - jelentést,
d)	évente egy alkalommal a szavatolótőke-szükséglet számítás eredményét,
e)	negyedévenként a minimális tőkeszükséglet számítás eredményét
megküldeni.
(3)	A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (2) bekezdés b)-e)
pontjában meghatározott kötelezettség nem áll fenn.
(4)	A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén a (2) bekezdés d)-e) pontjában
meghatározott kötelezettség nem áll fenn.
(5)	A biztosítók (2) bekezdés a) pontjában meghatározott belső adatszolgáltatásának rendjét
és tartalmát a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében állapítja meg.
(6)	A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosító köteles a kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban - a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében
meghatározott szabályok szerint - adatszolgáltatást teljesíteni a Felügyelet részére.
104.	A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjaival kapcsolatos bejelentés
270.	§
(1)	A biztosító, ha befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéseket köt, köteles az
ilyen életbiztosításai mellé kínált eszközalapjait - azok bevezetését követő tizenöt
munkanapon belül - a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az indított
eszközalap elnevezését és befektetési politikáját.
(2)	Ha a biztosító valamely eszközalapjának megszüntetéséről határoz, akkor ezt a
megszűnést követő tizenöt munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A
bejelentésnek tartalmaznia kell az eszközalap elnevezését, a megszüntetés okát, az eszközök
más alapokba való rendelésének módját, valamint az ügyfeleknek kiküldött tájékoztatót.
119
(3)	Ha a biztosító valamely eszközalapjának befektetési politikáját módosítja, akkor ezt a
módosítást követő tizenöt munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A
bejelentésnek tartalmaznia kell az érintett eszközalap megnevezését, a módosítás okát,
valamint az ügyfeleknek kiküldött tájékoztatót.
105.	A kiszervezett tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség
271.	§
A biztosító és a viszontbiztosító köteles haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek, ha észleli,
hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a biztosítottak érdekeit
veszélyeztető módon a kiszervezési szerződésbe ütközik.
106. A felügyelőbizottság elnökének bejelentési kötelezettsége
272.	§
A biztosító és a viszontbiztosító felügyelő bizottságának elnöke - a bizottsági ülést követő tíz
munkanapon belül - a Felügyeletnek megküldi azon jegyzőkönyveket, előterjesztéseket,
illetve jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontokra
vonatkoznak, amelynek tárgya a biztosító belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az
irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.
107.	Minősített befolyással kapcsolatos bejelentés
273.	§
(1)	A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban minősített befolyással rendelkező
személy, ha
a)	minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
b)	tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja
módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a 20, 33 vagy 50 százalékos
határérték alá csökkenjen,
köteles azt a Felügyeletnek bejelenteni a befolyása elvesztését megelőző tizenöt
munkanappal.
(2)	A befolyás megszüntetését megelőző tizenöt munkanappal felügyeleti bejelentést köteles
tenni az a személy is, aki a biztosító vagy viszontbiztosító feletti ellenőrző befolyását meg
kívánja szüntetni,
(3)	A bejelentésnek az (1) bekezdés b) pontja esetén tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni
részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős előnyt biztosító szerződés módosítását is.
274.	§
(1)	Aki biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban
a)	minősített befolyást szerzett,
b)	minősített befolyását megszüntette,
c)	minősített befolyását úgy módosította, hogy
ca) a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket,
vagy
120
eb) tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 20, 33 vagy 50 százalékos
határértéket, vagy
d)	a tulajdoni részesedéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, előnyöket biztosító
megállapodást kötött vagy az ilyen megállapodást módosította,
köteles arról harminc napon belül írásban tájékoztatni a Felügyeletet.
(2)	A Felügyeletet - az ellenőrző befolyás megszűntétől számított harminc napon belül - az a
személy is köteles tájékoztatni, akinek megszűnt az ellenőrző befolyása valamely biztosító
vagy viszontbiztosító működése felett.
(3)	A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság tizenöt munkanapon belül köteles a
Felügyeletet írásban tájékoztatni, ha tudomást szerez a 258. § (1) bekezdésében meghatározott
arányú részesedés, szavazati jog megszerzéséről, elidegenítéséről, vagy módosulásáról.
(4)	A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság - éves belső adatszolgáltatása
keretében - köteles a Felügyeletnek megküldeni a 258. § (1) bekezdésében meghatározott
arányú részesedéssel rendelkező részvényesei nevét, valamint a tőkerész nagyságát.
275.	§
Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a biztosító és a
viszontbiztosító szövetkezetekre.
108.	Felügyeleti felülvizsgálat és az ezzel kapcsolatos ellenőrzési jogosultságok
276.	§
(1)	A Felügyelet az ellenőrzési eljárása keretében vizsgálja és értékeli azokat a stratégiákat,
folyamatokat és jelentéstételi eljárásokat, amelyeket a biztosító vagy a viszontbiztosító az e
törvény, vagy a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti
határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelés teljesítése érdekében dolgoztak
ki.
(2)	A vizsgálat és értékelés tartalma az irányítási rendszerrel kapcsolatos minőségi
követelmények értékelése, azon kockázatok értékelése, amelyeket a biztosítók vállalnak vagy
vállalhatnak, valamint a biztosítók vagy a viszontbiztosítók arra irányuló képességének
értékelése, hogy működési környezetüket figyelembe véve mennyire képesek felmérni a
tevékenységükhöz kapcsolódó kockázatokat.
(3)	A Felügyelet különösen a következőkkel kapcsolatos megfelelőséget vizsgálja és értékeli:
a)	a 76-92. §-ban meghatározott irányítási rendszer, beleértve a saját kockázat- és
szavatolótőke-megfelelés értékelését;
b)	a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól
szóló kormányrendeletben meghatározott biztosítástechnikai tartalékokra, szavatolótőke
minőségére és mennyiségére, szavatolótőke-követelményekre, a teljes és részleges belső
modellekre vonatkozó követelményeknek való folyamatos megfelelés és
c)	a 103-108. §-ban meghatározott befektetési szabályokra vonatkozó követelményeknek való
folyamatos megfelelés.
(4)	A Felügyelet értékeli a biztosítók által kidolgozott azon módszerek és eljárások
megfelelőségét, amelyek célja azoknak a lehetséges eseményeknek vagy a gazdasági
körülmények olyan jövőbeni változásainak azonosítása, amelyek kedvezőtlen hatással
járhatnak általános pénzügyi helyzetükre.
(5)	A Felügyelet értékeli a biztosítónak a (4) bekezdésben meghatározott eseményekkel vagy
a gazdasági körülmények jövőbeni változásaival szembeni ellenálló képességét.
121
(6)	A Felügyelet a biztosítókkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenység gyakoriságának és
alkalmazási körének tervezése során figyelembe veszi a biztosítók tevékenységeinek jellegét,
nagyságrendjét és összetettségét.
(7)	E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosítók
esetében.
109.	A kiszervezett tevékenység felügyeleti ellenőrzése
277.	§
(1)	A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és
eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a biztosító vagy a viszontbiztosító végezné.
(2)	A másik tagállamban székhellyel rendelkező, tevékenységét kiszervező biztosító vagy
viszontbiztosító felügyeleti hatósága vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult arra,
hogy a Felügyelet előzetes értesítését követően, közvetlenül vagy a Felügyelet
közreműködésével Magyarország területén a kiszervezett tevékenységet végzőt ellenőrizze.
(3)	A (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során - ha nem a másik tagállam felügyeleti hatósága
vagy megbízottja jár el - a Felügyelet jár el a másik tagállamban székhellyel rendelkező,
tevékenységét kiszervező biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatósága ellenőrzési
tevékenysége ellátása érdekében.
(4)	Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban
székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító megbízásából Magyarország területén a
kiszervezett tevékenységet végzőt a helyszínen ellenőrizni, valamint a kiszervezett
tevékenységet végzőtől adatszolgáltatást kérni.
(5)	Másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának a Felügyelet közreműködésével történő
(2)	bekezdésben meghatározott ellenőrzése esetén az EBFH az 1094/2010/EU rendelet 21.
cikkével összhangban a helyszíni ellenőrzésben részt vehet.
278.	§
(1)	A Felügyelet vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult a biztosító vagy
viszontbiztosító által kiszervezett tevékenységet másik tagállamban végzőt az illetékes
hatóság előzetes értesítését követően közvetlenül vagy az illetékes hatóság közreműködésével
ellenőrizni.
(2)	Ha a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzéshez való joga
gyakorlásában akadályoztatva van, a Felügyelet az EBFH-hoz utalhatja az ügyet és az
1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét kérheti.
(3)	Másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának az (1) bekezdésben meghatározott
ellenőrzésben történő közreműködése esetén a Felügyelet biztosítja, hogy az EBFH az
1094/2010/EU rendelet 21. cikkével összhangban a helyszíni ellenőrzésben részt vehessen.
110.	A másik tagállamban történő biztosítói vagy viszontbiztosítói fióktelep létesítés
bejelentése és szabályai
279.	§
(1)	Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító köteles
bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:
122
a)	annak a tagállamnak a megnevezését, ahol a biztosító vagy viszontbiztosító a fióktelepet
kívánja létesíteni,
b)	a biztosító vagy viszontbiztosító irányítási rendszerében a fióktelep szervezeti felépítésére,
irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályokat tartalmazó dokumentumokat,
c)	a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,
d)	az üzleti tervet,
e)	a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek, meghatalmazott képviselők megnevezését,
a szakmai alkalmasságukat és üzleti megbízhatóságukat alátámasztó dokumentumokat,
f)	a fióktelep nevét és címét,
g)	a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet folyatni kívánó fióktelep esetén az
arról szóló nyilatkozatot, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben
meghatározott Nemzeti Iroda és Kártalanítási Számla feladatait - a fogadó államban a
vonatkozó szabályok alapján - ellátó szervezet felé fennálló kötelezettségének eleget tesz.
(3)	A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésről - annak kézhezvételétől
számított három hónapon belül - írásban tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát,
ha a bejelentő biztosító vagy viszontbiztosító
a)	irányítási rendszere és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak és
b)	fióktelep irányítását ellátó felelős személyek vagy meghatalmazott képviselők szakmai
alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkeznek.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban a Felügyelet igazolja, hogy a fióktelepet
létesítő biztosító vagy viszontbiztosító rendelkezik a szavatolótőke-szükséglet és minimális
tőkeszükséglet megfelelő fedezetével.
(5)	A Felügyelet a (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatást megtagadja, ha
a)	a biztosító vagy viszontbiztosító a (2) bekezdésében felsorolt adatokat nem közli,
b)	a bejelentő biztosító nem felel meg a (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(6)	A (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatásról vagy annak (5) bekezdésben
meghatározott megtagadásáról a Felügyelet határozatban dönt, amelyet az (1) bekezdésben
meghatározott bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül közöl a bejelentő
biztosítóval vagy viszontbiztosítóval.
(7)	Ha a Felügyelet a másik tagállam felügyeleti hatóságának tájékoztatásról hoz döntést, úgy
a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval közli azt is, hogy a fióktelep a tevékenységét a másik
tagállamban a 280. § (2) bekezdése szerint mikor kezdheti meg.
280. §
(1)	A Felügyelet - a másik tagállam felügyeleti hatóságának a 279. § (3) bekezdésében foglalt
tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belüli tájékoztatását követően -
tájékoztatja a bejelentő biztosítót vagy viszontbiztosítót azon feltételekről, amelyek keretében
a fióktelep tevékenységét a másik tagállamban végezheti.
(2)	A fióktelep az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, vagy a
tájékoztatásra rendelkezésre álló kéthónapos időtartam lejártát követően hozható létre és
kezdheti meg működését.
281. §
Ha a 279. § (2) bekezdés b)-g) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be, a
biztosító vagy viszontbiztosító, valamint annak fióktelepe a változásokról - legkésőbb a
változást megelőzően egy hónappal - írásban tájékoztatja a Felügyeletet és a fogadó tagállam
felügyeleti hatóságát a 279. § (3)—(6) bekezdésében, 280. §-ban és a 283. §-ban meghatározott
eljárások lefolytatása érdekében.
123
282. §
(1)	A 279-281. § alkalmazásában másik tagállamban történő fióktelep létesítésnek minősül a
biztosító vagy viszontbiztosító más tagállamban történő állandó jelenléte, ha az állandó
jelenlét nem fióktelep formájában valósul meg, hanem a vállalkozás saját alkalmazottai vagy
egy olyan személy által működtetett iroda formájában, aki független, de állandó
felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a vállalkozás érdekében úgy léphessen fel, ahogy azt
egy fióktelep tenné.
(2)	A Gfbt. szerinti kárképviselő kijelölése önmagában nem alapozza meg a fióktelep
létesítésének e § szerinti vélelmét.
111.	Másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe
létesítésével kapcsolatos tagállami értesítés kezelésének szabályai
283.	§
(1)	Ha a Felügyeletet másik tagállam felügyeleti hatósága tájékoztatja arról, hogy a
tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepet kíván létesíteni
Magyarország területén, akkor a Felügyelet a tájékoztatás kézhezvételétől számított két
hónapon belül tájékoztatja a biztosító vagy viszontbiztosító székhelye szerinti tagállam
felügyeleti hatóságát a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység magyarországi
végzésének feltételeiről.
(2)	A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító
magyarországi fióktelepe tevékenységét a Felügyelet (1) bekezdésben meghatározott -
felügyeleti hatóságnak küldött - tájékoztatásának kézhezvételét követően, vagy a
tájékoztatásra rendelkezésre álló kéthónapos időtartam lejártát követően kezdheti meg.
(3)	A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító
magyarországi fióktelepe köteles a 279. § (2) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott, vagy
az adott tagállamban ennek minősülő adatokban bekövetkező változásról legkésőbb a
változást megelőző egy hónapon belül a Felügyeletet írásban értesíteni.
112.	A határon átnyúló szolgáltatás végzésének bejelentése és szabályai
284.	§
(1)	Ha a magyarországi székhelyű biztosító vagy viszontbiztosító határon átnyúló
szolgáltatásként első alkalommal kíván biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet
végezni másik tagállam területén, köteles ezt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni és
meghatározni a másik tagállamban vállalni tervezett kockázatokat.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon
belül írásban tájékoztatja a másik tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy
a)	a biztosító vagy viszontbiztosító mely ágazatokra vagy viszontbiztosítási tevékenységre
rendelkezik tevékenységi engedéllyel,
b)	milyen ágazatokban vagy viszontbiztosításokban kíván tevékenykedni a másik tagállam
területén,
c)	a biztosító vagy viszontbiztosító rendelkezik-e a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló
tőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott
szabályok szerinti szavatolótőke-szükséglet és minimális tőkeszükséglet megfelelő
fedezetével,
124
d)	a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásként
folyatni kívánó biztosító esetén
da)	valamennyi tagállamban működő kárrendezési megbízott nevét és címét,
db)	az arról szóló nyilatkozatot, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló
törvényben meghatározott Nemzeti Iroda és Kártalanítási Számla feladatait - a fogadó
államban a vonatkozó szabályok alapján - ellátó szervezet felé fennálló kötelezettségének
eleget tesz.
(3)	A Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ha a biztosító vagy
viszontbiztosító
a)	az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét hiányosan teljesítette,
b)	a bejelentő biztosító vagy viszontbiztosító irányítási rendszere és pénzügyi helyzete -
ideérve különösen a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai
tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok szerinti szavatolótőke-
szükséglet és minimális tőkeszükséglet megfelelő fedezetét - nem felel meg a jogszabályi
előírásoknak.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatásról vagy annak (3) bekezdésben
meghatározott megtagadásáról a Felügyelet határozatban dönt, amelyet az (1) bekezdésben
meghatározott bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül közöl a bejelentő
biztosítóval vagy viszontbiztosítóval.
(5)	Ha a Felügyelet a másik tagállam felügyeleti hatóságának tájékoztatásról hoz döntést, úgy
a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval közli azt is, hogy a határon átnyúló tevékenységét a
másik tagállamban a 285. § (1) bekezdése szerint mikor kezdheti meg.
285.	§
(1)	A biztosító vagy viszontbiztosító a tevékenységét a Felügyelet 284. § (2) bekezdésében
meghatározott tájékoztatásról szóló határozat közlését követő napon kezdheti meg a másik
tagállamban.
(2)	Ha a 284. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokban változás következik be, a
biztosító vagy viszontbiztosító a 284. § (1) bekezdésében előírtak szerint a változás
bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek, amelynek
eljárására a 284. § (2)-(3) bekezdésekben foglaltak az irányadók.
113.	Másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító határon átnyúló szolgáltatásával
kapcsolatos tagállami értesítés kezelésének szabályai
286.	§
Ha a másik tagállam felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén
bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító első alkalommal kíván biztosítási tevékenységet
végezni határon átnyúló szolgáltatás keretében, a Felügyelet tájékoztatja a biztosítót a
biztosítási tevékenységre vonatkozó magyar szabályozásról.
114.	A határon átnyúló tevékenységekre vonatkozó statisztikai tájékoztatás
287.	§
(1)	Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítónak évente egyszer - a Magyar
Nemzeti Bank elnökének a rendeletében meghatározottak szerint - tájékoztatni kell a
Felügyeletet a más tagállamban létesített fióktelepe által végzett vagy határon átnyúló
125
szolgáltatás keretében végzett tevékenységével kapcsolatban tagállamonként - a
viszontbiztosítás levonása nélkül - a biztosítási díjbevételről, a kárkifizetések és a kifizetett
jutalékok összegéről az alábbiak szerint:
a)	nem-életbiztosítás esetében az 7. mellékletben meghatározott ágazatcsoportonként;
b)	életbiztosítás esetében biztosítási üzletágak szerint.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási
tevékenység végzése esetén a biztosító a kárgyakoriságról és az egy káresetre jutó átlagos
kárfelhasználásról is tájékoztatja a Felügyeletet.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat - összesített formában - a Felügyelet
továbbítja a fogadó tagállam felügyeleti hatósága számára, az erre irányuló felkérés
kézhezvételét követő harminc napon belül.
115.	A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepének, vagy
Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységének
felügyeletével kapcsolatos szabályok
288.	§
A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel rendelkező
biztosító magyarországi fióktelepétől vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás
keretében végzett tevékenységével összefüggésben a másik tagállamban székhellyel
rendelkező biztosítótól a terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő
dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a biztosítási szerződésekre
vonatkozó jogszabályoknak.
289.	§
(1)	Ha a Magyarország területén fióktelep útján, vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében
tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító megsérti a
Magyarország területén hatályos - a fióktelepre vagy a határon átnyúló szolgáltatás keretében
végzett tevékenységre vonatkozó - előírásokat, vagy működésében a Felügyelet
hiányosságokat észlel, a Felügyelet kötelezi a fióktelepet vagy a biztosítót a szabályellenes
helyzet megszüntetésére.
(2)	Ha a fióktelep vagy a biztosító a Felügyelet határozatában foglalt kötelezésnek
határidőben nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti
hatóságát és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.
(3)	Ha a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által tett intézkedések ellenére a
jogszabálysértés továbbra is fennáll, a Felügyelet - a székhely szerinti tagállam előzetes
értesítését követően - a 291. § (1) bekezdés a)-g), i) és q) pontjaiban foglalt intézkedéseket
alkalmazhatja.
(4)	A Felügyelet az új biztosítási szerződések létrejöttének megakadályozása érdekében a
magyar jogszabályok megsértése esetén - az (1)—(3) bekezdések mellőzésével - közvetlenül
is intézkedhet, ha a jogszabálysértő helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a biztosítási piac
biztonságát vagy az ügyfelek érdekeit.
(5)	Ha a Felügyelet a rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a másik
tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén fióktelepe útján vagy
határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége veszélyezteti a biztosító pénzügyi
biztonságát, értesíti a biztosító székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát.
(6)	Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepének székhely szerinti
felügyeleti hatósága a biztosító tevékenységi engedélyét visszavonta és erről a Felügyeletet
126
értesítette, a Felügyelet köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza
az érintett biztosítót a további biztosítási tevékenység folytatásában.
(7)	A Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében
tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító esetében az
(1), a (3)-(6) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók azzal, hogy az (1)
bekezdésben meghatározott intézkedés meghozataláról és az intézkedés alapjául szolgáló
felügyeleti eljárás megállapításairól a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam
felügyeleti hatóságát.
290.	§
(1)	Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében
biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel
rendelkező biztosító felügyeleti hatósága vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult,
hogy - a Felügyelet előzetes értesítését követően - Magyarország területén a határon átnyúló
szolgáltatást, a fióktelepet ellenőrizze.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésben a Felügyelet is részt vehet.
(3)	Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban
székhellyel rendelkező biztosítónak vagy viszontbiztosítónak Magyarország területén
fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a
helyszínen ellenőrizni, valamint a biztosítótól adatszolgáltatást kérni.
XXII.	Fejezet
A FELÜGYELET INTÉZKEDÉSEI
116.	A Felügyelet intézkedéseinek általános szabályai
291.	§
(1)	A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek
érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási vagy a viszontbiztosítási
tevékenység e törvényben meghatározott szabályoknak, továbbá ezen tevékenységekre
vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő
intézkedéseket hozhatja:
a)	figyelmeztetheti a biztosítót, a viszontbiztosítót és vezető állású személyét e törvény és a
biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályok
előírásainak betartására;
b)	elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtilthatja a jogszabályba ütköző
magatartás további folytatását;
c)	határidő tűzésével kötelezheti a biztosítót vagy a viszontbiztosítót, hogy tegye meg a
szükséges intézkedéseket e törvény és a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység
folytatására vonatkozó jogszabályok előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok
megszüntetésére;
d)	felfüggesztheti vagy megtilthatja egyes biztosítási termékek terjesztését;
e)	a biztosítóval, viszontbiztosítóval, továbbá annak vezető állású személyével és egyéb
vezetőjével szemben bírságot szabhat ki;
f)	előírhatja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;
g)	határidő tűzésével kötelezheti a biztosítót vagy a viszontbiztosítót
127
ga)	belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására
vagy alkalmazására,
gb)	az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai
ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
gc)	az okozott kárért való felelősség megállapítása érdekében vizsgálat lefolytatására, és a
felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésére;
h)	a Felügyelet által meghatározott napirenddel az igazgatóság, felügyelőbizottság vagy
legfőbb szerv összehívására kötelezhet, továbbá meghatározott döntések meghozatalának
szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét;
i)	visszavonhatja a vezető állású személy vagy az egyéb vezető kinevezésére adott engedélyt,
kezdeményezheti az alkalmazott felelősségre vonását, a könyvvizsgálója megbízásának
megszűntetését;
j) a tevékenység kiszervezését megtilthatja vagy feltételhez kötheti;
k) kötelezheti a biztosítót vagy a viszontbiztosítót az irányítási rendszerére, vállalatirányítási
rendszerére és kockázatkezelési rendszerére, valamint a saját kockázat és szolvenciaértékelés
folyamatára vonatkozó szabályzatok, eljárások, stratégiák és módszerek megerősítésére;
l) felszólíthatja a biztosítót vagy a viszontbiztosítót
la) a működési költségek csökkentésére,
Ib) megfelelő nagyságú biztosítástechnikai tartalék vagy számviteli biztosítástechnikai
tartalék képzésére,
le) a szavatoló tőke újraszámolására, megfelelő nagyságú szavatoló tőke képzésére,
Id) pénzügyi helyzetének megőrzésére vagy javítására;
m) előírhatja
ma) az mb) pontba nem tartozó biztosító vagy viszontbiztosító esetén pénzügyi terv vagy
pénzügyi helyreállítási terv, vagy
mb) a hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén szanálási terv, pénzügyi terv,
pénzügyi helyreállítási terv
benyújtását;
n) kötelezheti a biztosítót vagy viszontbiztosítót - átvételre vállalkozó másik biztosító vagy
viszontbiztosító esetén - állományának átruházására;
o)	a biztosító vagy a viszontbiztosító számára többlettőke-követelményt írhat elő;
p) a biztosítót vagy a viszontbiztosítót intézkedési terv készítésére és annak végrehajtására
kötelezheti;
q) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti
qa) az osztalék kifizetését,
qb) a vezető állású személyek és az egyéb vezetők díjainak kifizetését,
qc) a tulajdonosok vagy a vezető állású személyek, illetve az érdekeltségi körükbe tartozó
vállalkozások és a biztosító közötti ügyleteket,
qd) új biztosítási szerződések megkötését, a már megkötött szerződések meghosszabbítását,
qe) a biztosító vagy a viszontbiztosító eszközei feletti rendelkezési jog gyakorlását,
qf) meghatározott biztosítási ágazatok, kockázatcsoportok vagy kockázatok művelését, illetve
a biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység végzését,
qg) a biztosítási szerződéseknek a teljesítését;
r) felügyeleti biztost rendelhet ki;
s) a kiadott tevékenységi engedélyt részben vagy egészben felfüggesztheti,
sz) a kiadott alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonhatja.
(2)	Az (1) bekezdés q) pont qd)-qj) alpontjaiban meghatározott intézkedéseket a Felügyelet
határozott időtartamra, de legfeljebb egy évre hozhatja meg. Ezt a határidőt a Felügyelet egy
alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.
128
(3)	Az (1) bekezdés q) pont qg) alpontjában meghatározott intézkedést a Felügyelet legfeljebb
kilencven napra rendelheti el.
(4)	Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében az (1) bekezdés h) pontjának
alkalmazásakor a Ptk.-tói eltérően a közgyűlést annak kezdőnapját huszonegy nappal
megelőzően kell összehívni.
(5)	Az (1) bekezdés o) pontjában meghatározott intézkedésekre a biztosítók és a
viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló
kormányrendeletben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések alkalmazása során a Felügyelet a
biztosító és a viszontbiztosító biztonságos, illetve jogszabályoknak megfelelő működésének a
biztosítása vagy helyreállítása érdekében jár el.
(7)	A meghozott intézkedésnek szükségesnek és alkalmasnak kell lenni a (6) bekezdésben
meghatározott érdekek megvalósítására, továbbá az intézkedés meghozatalának az
okszerűségét az intézkedésről szóló határozat indokolásában teljes körűen meg kell határozni.
292.	§
(1)	Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító nem tesz eleget a Felügyelet közgyűlés
összehívására vonatkozó intézkedésének, a Felügyelet a Cégbíróságnál kezdeményezheti a
közgyűlés összehívását.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti kérelemben javaslatot tesz a közgyűlés
összehívásának helyére, idejére, napirendi pontjaira.
(3)	A közgyűlés összehívásáról a Cégbíróság nyolc napon belül határoz.
293.	§
A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító tulajdonosainak szavazati jogát meghatározott
időre, de legfeljebb egy évre a felfüggesztheti, ha a tag tevékenysége, illetve a biztosítóra,
viszontbiztosítóra gyakorolt befolyása a rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti
megbízható, biztonságos működést. Ilyen esetben a határozatképesség megállapításánál a
korlátozással érintett szavazatokat figyelmen kívül hagyja.
117.	A felügyeleti bírság
294.	§
A Felügyelet a biztosítót, a viszontbiztosítót, az első számú vezetőjét és egyéb vezetőjét
felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha
a)	az megsérti e törvény vagy egyéb, a biztosítási és az azzal közvetlenül összefüggő
tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait,
b)	a felügyeleti határozatban előírtakat nem vagy nem határidőben teljesíti, vagy
c)	a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.
118.	A felügyeleti biztos
295.	§
(1)	A Felügyelet szükséghelyzetben felügyeleti biztost rendelhet ki.
(2)	A felügyeleti biztos feladata az e törvényben foglalt szabályok betartása és betartatása.
(3)	A felügyeleti biztos legfeljebb száznyolcvan napra rendelhető ki.
129
(4)	Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart,
a (3) bekezdésben meghatározott időtartam a felszámoló kijelöléséig hosszabbítható meg.
296.	§
A kirendelésről a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokat vagy tagokat értesíteni
kell.
297.	§
(1)	A kirendelés tartama alatt a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának
törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit. A felügyeleti biztos
megbízólevelében meg kell határozni feladatait.
(2)	Az igazgatóság tagja a részvénytársaságra, a szövetkezetre, egyesületre vonatkozó
jogszabályi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem
gyakorolhatja felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt.
(3)	A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti
biztos kirendelésének ideje alatt is kezdeményezheti a bírósági felülvizsgálatát a felügyeleti
biztost kirendelő határozatnak, a felszámolási eljárás megindításának kezdeményezéséről
szóló - 181. § (2) bekezdésében meghatározott - döntésnek és a Felügyelet által a biztosítóval
vagy a viszontbiztosítóval szemben hozott jogot vagy kötelezettséget tartalmazó határozatnak.
(4)	Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja a (3) bekezdésben meghatározott
kezdeményezés tekintetében a Pp. 327. § (1) bekezdés alkalmazásában ügyfélnek tekintendő,
a bírósági felülvizsgálat során képviselheti a biztosítót vagy a viszontbiztosítót, továbbá a
képviselet ellátására megbízást adhat.
298.	§
A felügyeleti biztos az általa megtett intézkedésekről a tulajdonosokat (tagokat) - írásbeli
kérésükre - három napon belül írásban köteles tájékoztatni.
299.	§
Kölcsönös biztosító egyesület esetében, amennyiben a Civil tv. 11. § (3) bekezdésben foglalt
körülmények valamelyike áll elő, a bíróság haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
119.	A biztosítási termék terjesztésének felfüggesztése, megtiltása
300.	§
(1)	Ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy
a)	a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik az
ügyfelek érdekeit, vagy
b)	a díjkalkuláció nem tesz eleget a biztosításmatematikai elveknek, vagy
c)	a biztosító nem, vagy nem a 3. mellékletnek megfelelően készítette el a terméktervet,
a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a
biztosítót határidő tűzésével.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott jogszabálysértés, érdeksérelem, hiba, illetve
hiányosság az ügyfelek számára súlyos érdeksérelmet okoz, a Felügyelet a termék terjesztését
130
-	a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésének
időtartamára - felfüggesztheti.
(3)	Ha a Felügyelet a biztosítási termék terjesztését felfüggeszti, az érintett biztosító a döntés
tényét és az érintett termék megjelölését köteles a felfüggesztő határozat kézhezvételét követő
két munkanapon belül a honlapján közzétenni.
301.	§
(1)	A termék terjesztését a Felügyelet megtiltja, ha a biztosító a 300. § (1) bekezdésében
foglalt felszólításnak nem tesz eleget.
(2)	Ha a Felügyelet a biztosítási termék terjesztését megtiltja, az érintett biztosító a döntés
tényét és az érintett termék megjelölését köteles a tiltó határozat kézhezvételét követő két
munkanapon belül a honlapján közzétenni.
120.	A tevékenységi engedély felfüggesztése
302.	§
(1)	A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységi engedélyét - részben vagy
egészben - felfüggesztheti, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító a tevékenység végzésére
vonatkozó jogszabályi előírásokat súlyosan megsérti, de megalapozottan várható, hogy a
felfüggesztés időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntethető.
(2)	A felfüggesztés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.
121. Az alapítási engedély visszavonása
303.	§
A biztosító vagy a viszontbiztosító alapítási engedélyének visszavonására kizárólag akkor
kerülhet sor, ha a biztosító
a)	az alapítási engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy jogszabálysértő módon szerezte
meg,
b)	az alapítási engedély közlésétől számított kilencven napon belül a tevékenységi engedély
iránti kérelmet nem nyújtja be, vagy
c)	az alapítási engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek a b) pontban meghatározott
időtartam alatt már nem felel meg.
122.	A tevékenységi engedély visszavonása
304.	§
(1)	A biztosítási vagy a viszontbiztosító tevékenység folytatására adott engedély egészben
vagy részben való visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a biztosító vagy a
viszontbiztosító
a)	a tevékenységi engedély megadásától számított egy éven belül a biztosítási vagy
viszontbiztosítási tevékenységét nem kezdte meg,
b)	tevékenységi engedélyét a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabályt sértő módon
szerezte meg,
c)	több mint hat hónapon át szünetelteti a tevékenységét,
131
d)	a felfüggesztés időtartamának lejártát követő harminc napon belül a tevékenységét nem
kezdi meg,
e)	tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése
érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre,
f)	a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat ismételten és súlyosan megsérti, és a 291. §-ban
meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre,
g)	a biztosítási tevékenységi engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek a Felügyelet
felszólításában foglalt határidő lejártát követően sem felel meg,
h)	esetén a biztosítási szükséghelyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések
nem vezettek eredményre, és további intézkedések meghozatalától sem várható a jogsértő
helyzet megszűnése, vagy
i)	a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek
pénzügyi fedezet hiánya miatt tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget, vagy tartozásai saját
tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás),
j) nem teljesíti a minimális tőkeszükségletre vonatkozó szabályokat és a Felügyelethez
benyújtott pénzügyi terv nyilvánvalóan nem megfelelő, vagy a minimális tőkeszükséglet nem
teljesítésének észlelésétől számított három hónapon belül nem hajtja végre a jóváhagyott
tervet.
(2)	A harmadik országbeli biztosító fióktelepe esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon
túlmenően - a tevékenységi engedély akkor is visszavonásra kerül, ha a harmadik országbeli
biztosító tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.
(3)	Az engedély visszavonása után új biztosítási szerződés nem köthető, a már létező
biztosítási szerződésekben a biztosító által vállalt kötelezettségek nem növelhetők, és a
biztosítási szerződések nem hosszabbíthatok meg.
(4)	Az engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés
megtételére, amely a biztosítottak érdekének védelmét szolgálja. Ennek keretében
korlátozhatja vagy megtilthatja a biztosító eszközei feletti szabad rendelkezést.
(5)	Az engedély visszavonásáról a Felügyelet köteles valamennyi tagállam felügyeleti
hatóságát értesíteni, és az engedély visszavonását az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában
közzétenni.
(6)	A tevékenységi engedély visszavonását követően a biztosítási szerződésekből eredő
kötelezettségek megszűnéséig vagy a biztosítási állomány átruházásáig a Felügyelet - a
biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban - az e törvényben
vagy más biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályban meghatározott rendelkezések és
a (4) bekezdés alapján meghozott intézkedések betartását ellenőrzi.
123.	A könyvvizsgáló megbízásának megszűntetése
305.	§
(1)	Ha a könyvvizsgáló a 71. §-ban meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a
Felügyelet jogosult arra, hogy kötelezze a biztosítót vagy a viszontbiztosítót a könyvvizsgáló
megbízatásának a megszűntetésére és egyidejűleg más, a 70. § (2) bekezdésében
meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés alkalmazásakor jogosult a
könyvvizsgáló biztosítói minősítésének visszavonását kezdeményezni.
124.	Tevékenység kiszervezésének megtiltása, feltételhez kötése
306.	§
132
(1)	Ha a Felügyelet észleli, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító a 91. § (2) bekezdésben
foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a kiszervezés szabályszerűségének a helyreállítása
érdekében a tevékenység kiszervezését - a helyreállítás időszakára - felfüggesztheti.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés a Felügyelet által megjelölt határidőben
nem vezetett eredményre, a Felügyelet a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
125.	A biztosítástechnikai tartalékok nem megfelelősége
307.	§
(1)	Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító nem felel meg a biztosítók és a viszontbiztosítók
szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben
meghatározott biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó követelményeknek, a Felügyelet -
az intézkedés hatálya alá tartozó eszközök megjelölésével - határozatában megtilthatja a
biztosító eszközei feletti szabad rendelkezési jogot.
(2)	Másik tagállamban fiókteleppel rendelkező biztosító vagy másik tagállamban - határon
átnyúló szolgáltatásként - biztosítási tevékenységet folytató biztosító esetén a Felügyelet az
(1)	bekezdésben meghatározott intézkedésről szóló határozat meghozatala előtt értesíti a
fogadó tagállam felügyeleti hatóságát.
308.	§
Más tagállami székhelyű Magyarország területén fiókteleppel rendelkező biztosító vagy
Magyarországon - határon átnyúló szolgáltatásként - biztosítási tevékenységet folytató
biztosító esetén a 303. §-ban meghatározott, vagy azzal egy tekintet alá eső intézkedés
kezdeményezésének kézhezvételét követően a Felügyelet - a tagállam felügyeleti hatósága
által meghatározott eszközök tekintetében - határozatában korlátozza vagy megtiltja a
biztosító Magyarország területén található eszközei feletti szabad rendelkezési jogot.
126.	A szavatolótőke-szükséglet nem teljesítése
309.	§
(1)	A biztosító vagy a viszontbiztosító a 267. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
bejelentéstől számított két hónapon belül jóváhagyás céljából helyreállítási tervet nyújt be a
Felügyeletnek.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott tervet akkor hagyja jóvá, ha az alkalmas
arra, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító a 267. § (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott bejelentéstől számított hat hónapon belül
a)	helyreállítsa a szavatolótőke-szükségletet fedező figyelembe vehető szavatoló tőke szintjét,
vagy
b)	a szavatolótőke-szükséglet teljesítése céljából csökkentse kockázati profilját.
310.	§
(1)	A szavatolótőke-szükséglet szintjének helyreállítása érdekében az intézkedések
megtételére jóváhagyott helyreállítási terv hat hónapos időszaka a biztosító vagy a
viszontbiztosító kérelmére három hónappal meghosszabbítható.
133
(2)	Kivételesen kedvezőtlen helyzetekben, amikor jelentős piaci részesedéssel, vagy az
érintett biztosítási üzletágban szerzett jelentős részesedéssel rendelkező biztosító vagy a
viszontbiztosító pénzügyi helyzetét súlyosan, vagy kedvezőtlenül befolyásolja
a)	a pénzügyi piacok előre nem látható jelentős és mélyreható visszaesése, vagy
b)	huzamosan alacsony kamatkörnyezet, vagy
c)	súlyos hatással járó katasztrófahelyzet,
az (1) bekezdésben kapott jóváhagyást a Felügyelet szükség esetén a biztosító vagy
viszontbiztosító kérelmére legfeljebb hét évvel meghosszabbíthatja.
(3)	A (2) bekezdés szerinti kivételesen kedvezőtlen helyzet fennállása esetén a Felügyelet a
jóváhagyást az összes vonatkozó szempont - többek között a biztosítástechnikai tartalékok
átlagos hátralévő tartamának - figyelembevételével adja meg.
(4)	Kivételesen kedvezőtlen helyzet megállapítása a felügyeleti hatóság kérésére az EBFH
bevonásával - az 1094/2010/EU rendelet 18. cikke alapján fennálló hatásköreinek sérelme
nélkül - , adott esetben az Európai Rendszerkockázati Testülettel történt konzultációt
követően történik.
(5)	A kivételesen kedvezőtlen helyzet fennállásának (2) bekezdés szerinti feltételeit az EBFH-
val együttműködve rendszeresen felül kell vizsgálni és amennyiben azok már nem állnak
fenn, megszűnését be kell jelenteni.
(6)	Az érintett biztosító vagy a viszontbiztosító háromhavonta eredményjelentést nyújt be a
Felügyeletnek, amelyben közli a szavatolótőke-szükséglet fedezése érdekében a figyelembe
vehető szavatoló tőke szintjének visszaállítása vagy a kockázati profil csökkentése révén a
szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés érdekében tett intézkedéseket és az elért
eredményeket.
(7)	A (2) bekezdésben említett hosszabbítást vissza kell vonni abban az esetben, ha az
eredményjelentés tanúsága szerint a nem teljesítés megállapítása és a jelentés benyújtása
között nem történt lényeges előrelépés a szavatolótőke-szükséglet fedezése érdekében a
figyelembe vehető szavatoló tőke visszaállítása vagy a kockázati profil csökkentése révén.
(8)	Különleges körülmények között, a szavatolótőke-szükséglet szintjének visszaállítása vagy
a kockázati profil csökkentése érdekében tett intézkedések és az elért eredmények ellenére, a
Felügyelet véleménye szerint az érintett biztosító pénzügyi helyzete várhatóan tovább romlik,
a Felügyelet korlátozhatja, vagy megtilthatja az adott biztosító eszközei feletti szabad
rendelkezés jogát.
311.	§
Más tagállami székhelyű Magyarország területén fiókteleppel rendelkező biztosító vagy
viszontbiztosító, továbbá Magyarországon - határon átnyúló szolgáltatásként - biztosítási
vagy viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító vagy viszontbiztosító esetén az 310. §
(8)	bekezdésében meghatározott, vagy azzal egy tekintet alá eső intézkedés
kezdeményezésének kézhezvételét követően a Felügyelet - a tagállam felügyeleti hatósága
által meghatározott eszközök tekintetében - határozatában korlátozza vagy megtiltja a
biztosító vagy a viszontbiztosító Magyarország területén található eszközei feletti szabad
rendelkezési jogot.
127.	A minimális tőkeszükséglet nem teljesítése
312.	§
134
(1)	A biztosító vagy a viszontbiztosító a 267. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott
bejelentéstől számított egy hónapon belül jóváhagyás céljából pénzügyi tervet nyújt be a
Felügyeletnek.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott tervet akkor hagyja jóvá, ha az alkalmas
arra, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító a 267. § (1) bekezdés d) pontjában
meghatározott bejelentéstől számított három hónapon belül
a)	visszaállítsa legalább a minimális tőkeszükséglet szintjére a figyelembe vehető alapvető
szavatoló tőkét, vagy
b)	a minimális tőkeszükséglet teljesítése céljából csökkentse kockázati profilját.
(3)	A pénzügyi terv nem teljesítése esetén a Felügyelet - az intézkedés hatálya alá tartozó
eszközök megjelölésével - határozatában korlátozhatja vagy megtilthatja a biztosító vagy a
viszontbiztosító eszközei feletti szabad rendelkezési jogot.
(4)	Másik tagállamban fiókteleppel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, továbbá másik
tagállamban - határon átnyúló szolgáltatásként - biztosítási vagy viszontbiztosítási
tevékenységet folytató biztosító vagy a viszontbiztosító esetén a Felügyelet a (3) bekezdésben
meghatározott intézkedésről értesíti a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát.
313.	§
Más tagállami székhelyű, Magyarország területén fiókteleppel rendelkező biztosító vagy
viszontbiztosító, továbbá Magyarországon - határon átnyúló szolgáltatásként - biztosítási
vagy viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító vagy viszontbiztosító esetén a 312. §
(3)	bekezdésében meghatározott, vagy azzal egy tekintet alá eső intézkedés
kezdeményezésének kézhezvételét követően a Felügyelet - a tagállam felügyeleti hatósága
által meghatározott eszközök tekintetében - határozatában korlátozza vagy megtiltja a
biztosító vagy a viszontbiztosító Magyarország területén található eszközei feletti szabad
rendelkezési jogot.
128.	A pénzügyi és a helyreállítási tervre vonatkozó közös rendelkezések
314.	§
(1)	A pénzügyi tervnek és a helyreállítási tervnek - a 309. § (2) bekezdésében és a 312. § (2)
bekezdésében meghatározott követelményeken felül - a következőket kell tartalmaznia:
a)	az igazgatási költségek várható alakulását,
b)	a biztosítási tevékenység - ideértve az aktív és passzív viszontbiztosítást - várható
bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet,
c)	az előzetes mérlegtervet,
d)	a biztosítási és viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális
szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközök várható alakulását,
e)	a viszontbiztosításra vonatkozó átfogó terveket.
(2)	A Felügyelet - a pénzügyi terv és a helyreállítási terv megvalósulásának nyomon követése
érdekében - kötelezheti a biztosítót a pénzügyi terv és a helyreállítási terv olyan
kiegészítésére, amely az (1) bekezdésben meghatározottakat legfeljebb hároméves időtartamra
vonatkozóan tartalmazza.
(3)	Ha a biztosító a pénzügyi tervet és a helyreállítási tervet hiányosan nyújtotta be, vagy a
terv nem felel meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen
előírást tartalmaz, a Felügyelet a biztosítót legfeljebb egy alkalommal pénzügyi terv esetében
tizenöt, a helyreállítási terv esetében pedig huszonkét munkanapon belül a terv kiegészítésére,
vagy módosítására hívja fel.
135
(4)	A Felügyelet a terv kiegészítésének vagy módosításának elrendelése során figyelmezteti a
biztosítót arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a
rendelkezésre álló adatok alapján fog dönteni.
315.	§
Ha a Felügyelet jóváhagyta a helyreállítási tervet vagy pénzügyi tervet, mindaddig
visszautasíthatja a 256. § (3) bekezdésben meghatározott igazolás kiadását, ameddig a
szerződők jogai vagy a viszontbiztosító szerződéses kötelezettségei veszélyeztetve vannak.
129.	A kisbiztosítókpénzügyi terve, szanálást terve és pénzügyi helyreállítási terve
316.	§
(1)	A Felügyelet a hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosítót pénzügyi terv készítésére
kötelezi, ha
a)	a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát,
b)	a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket,
illetve, ha a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő, vagy
c)	a biztosítónak a kötvénykibocsátásból, hitelekből és egyéb, nem biztosítási szerződésből
adódó kötelezettségei - a kölcsöntőkét kivéve - együttesen meghaladják saját tőkéjének
huszonöt százalékát.
(2)	A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére a Felügyelet által
meghatározott, de legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi
tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított harminc napon belül kell a biztosítónak
a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.
(3)	A Felügyelet a pénzügyi terv megérkezését követő naptól számított harminc napon belül
köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak
megszüntetésére.
(4)	A pénzügyi terv készítésére kötelezéssel egyidejűleg, továbbá a pénzügyi terv elutasítása,
vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 287. §-ban foglalt intézkedések
megtételére jogosult.
317.	§
(1)	Ha a hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító szavatoló tőkéje kevesebb, mint a
biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló
kormányrendeletben meghatározott minimális szavatolótőke-szükséglet, és a közgyűlés nem
döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó ütemezéséről, akkor a Felügyelet a biztosítót a
szükséges minimális szavatoló tőke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv
készítésére kötelezi.
(2)	A legfeljebb egyéves időtartamra terjedő szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány
megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának közlésétől
számított kilencven napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell
nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(3)	A Felügyelet a szanálási terv megérkezését követő naptól számított két hónapon belül
köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a biztosító szavatoló tőkehiányának
megszüntetésére.
136
(4)	A szanálási terv készítésére kötelezéssel egyidejűleg, továbbá a szanálási terv elutasítása
vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 291. §-ban foglalt intézkedések
megtételére jogosult.
318.	§
(1)	Ha a hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító működése a biztosítottak érdekeit
veszélyezteti, akkor a Felügyelet e biztosítót hároméves időtartamra terjedő pénzügyi
helyreállítási terv készítésére kötelezi.
(2)	A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított kilencven
napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő
különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(3)	A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv megérkezését követő naptól számított két
hónapon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e a biztosító
biztonságos működésének helyreállítására.
(4)	Ha a biztosító rosszabbodó pénzügyi helyzete a biztosítottak érdekeit veszélyezteti, akkor
a biztosító rövid távú fizetőképességének biztosítása érdekében - a pénzügyi helyreállítási
terv alapján - a Felügyelet a biztosító számára a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló
tőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározottak
szerint számított minimális szavatolótőke-szükségletnél magasabb szavatolótőke-szükségletet
is előírhat.
(5)	A Felügyelet előírhatja a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és
biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti minimális
szavatolótőke-szükséglete számításánál a viszontbiztosítás beszámításának csökkentését, ha
a)	a viszontbiztosítási fedezet minősége az előző üzleti évhez viszonyítva lényegesen romlott,
vagy
b)	a biztosító viszontbiztosítási szerződései tényleges kockázatmegosztást nem, vagy nem
elégséges mértékben biztosítanak.
(6)	A pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezéssel egyidejűleg, továbbá a pénzügyi
helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 291.
§-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.
319.	§
(1)	A 316. §-ban meghatározott pénzügyi tervnek, a 317. §-ban meghatározott szanálási
tervnek és a 318. §-ban meghatározott pénzügyi helyreállítási tervnek - a 316. § (2)
bekezdésében és a 317. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeken felül - a
következőket kell tartalmaznia:
a)	az igazgatási költségek várható alakulását,
b)	a biztosítási tevékenység - ideértve az aktív és passzív viszontbiztosítást - várható
bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet,
c)	az előzetes mérlegtervet,
d)	a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatolótőke-szükséglet
fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközök várható alakulását,
e)	a viszontbiztosításra vonatkozó átfogó terveket.
(2)	A Felügyelet - a pénzügyi terv és a szanálási terv megvalósulásának a 316. § (2)
bekezdésében és a 317. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamot követő nyomon
követése érdekében - kötelezheti a biztosítót a pénzügyi terv és a szanálási terv olyan
kiegészítésére, amely az (1) bekezdésben meghatározottakat legfeljebb hároméves időtartamra
vonatkozóan tartalmazza.
137
(3)	Ha a biztosító a pénzügyi tervet, a szanálási tervet és a pénzügyi helyreállítási tervet
hiányosan nyújtotta be, vagy a terv nem felel meg a jogszabályban foglalt feltételeknek,
célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaz, a Felügyelet a biztosítót legfeljebb egy
alkalommal pénzügyi terv esetében tizenöt, szanálási terv és a pénzügyi helyreállítási terv
esetében pedig huszonkét munkanapon belül a terv kiegészítésére, illetve módosítására hívja
fel.
(4)	A Felügyelet a terv kiegészítésének vagy módosításának elrendelése során figyelmezteti a
biztosítót arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a
rendelkezésre álló adatok alapján fog dönteni.
130.	A biztosítási szükséghelyzet
320.	§
(1)	A biztosító és a viszontbiztosító szükséghelyzetbe kerül, ha
a)	az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt öt
munkanapon belül nem tesz eleget;
b)	a biztosítástechnikai tartalékai - ide értve a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat is -
nem érik el a szükséges mértéket, illetve e tartalékainak fedezete nem kielégítő;
c)	a biztosítónak és a viszontbiztosítónak
ca) a minimális tőkeszükséglet fedezésére figyelembe vehető alapvető szavatoló tőke, vagy
eb) a biztonsági tőke
fedezete nem elegendő, vagy az előírt mérték alá csökkent;
d)	a 309. § (1) bekezdésében, a 312. § (1) bekezdésében, a 316. § (1) bekezdésében és a 317.
§ (1) bekezdésében meghatározott tervet a Felügyelet által meghatározott időn belül nem
tudja végrehajtani;
e)	tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a
biztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti; vagy
f)	esetében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006.
évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
kényszertörlési eljárásnak lenne helye.
(2)	A Felügyelet a felszámolás elkerülése, a jogsértő helyzet megszűnése, valamint a
biztosítottak érdekében az (1) bekezdésben meghatározott szükséghelyzetben a 291. §-ban
meghatározott intézkedéseket teheti.
(3)	Biztosító esetében a Ctv. 84. §-ában meghatározott megszűntnek nyilvánításáról a
Felügyelet előzetes értesítését követően dönthet a bíróság.
XXIII.	Fejezet
A FELÜGYELET ADATKEZELÉSE
321.	§
(1)	A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása
céljából szükséges mértékben adatot kezelhet, ideértve az e törvényben meghatározott körben
kezelt személyes adatot is.
(2)	A Felügyelet határozattal nyilvántartásba veszi a biztosító és a viszontbiztosító következő
adatait:
a)	név, székhely,
138
b)	tevékenységi kör (engedélyezett biztosítási ágazatok, biztosítási tevékenységgel
közvetlenül összefüggő tevékenység),
c)	az alapítás pontos időpontja,
d)	a jegyzett tőke, induló tőke,
e)	minősített befolyással rendelkező tulajdonos azonosító adatai,
f)	a vezető állású személy és az egyéb vezető azonosító adatai,
g)	a biztosítási tevékenység megkezdésének időpontja,
h)	a biztosító, viszontbiztosító leányvállalata és külföldi fióktelepe létesítésének időpontja és
helye,
i)	a h) pontban felsoroltak vezetésével megbízott személyek azonosító adatai, és
j) az a)-i) pontban felsorolt adatokban történt változások.
(3)	A Felügyelet határozattal nyilvántartásba veszi:
a)	a csoport vagy a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosítóval vagy viszontbiztosítóval
szoros kapcsolatban álló személy adatait,
b)	a csoport vagy a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító
anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait, és
c)	a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának - ha az vegyes tevékenységű biztosítói
vagy viszontbiztosítói holding társaság, vagy vegyes pénzügyi holding társaság - azon adatait,
amelyek a biztosító felügyelete érdekében szükségesek.
322.	§
(1)	A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása
céljából biztosítási titkot, üzleti titkot és egyéb adatot vagy információt kizárólag a 138. § (1)—
(2)	bekezdésében megjelölt szerveknek, törvényben meghatározott feladataik ellátásához
szükséges mértékben, valamint nemzetközi együttműködési megállapodásban foglaltak
szerint szolgáltathat.
(2)	A külföldi felügyeleti hatóságtól származó biztosítási titoknak vagy üzleti titoknak
minősülő adatot és információt a Felügyelet nem közölheti harmadik féllel. Az ilyen adatot
kizárólag a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak
szerint kezelheti és az érintett külföldi felügyelet hozzájárulásával továbbíthatja. Nem jelenti a
biztosítási titok és üzleti titok sérelmét az MNB tv. szerinti ellenőrzési eljárás során a csoport
felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a biztosítói csoport irányító tagja részére
történő átadása.
323.	§
(1)	A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása
céljából az e törvényben meghatározott bejelentések, engedélyezések, valamint az általa
elrendelt adatszolgáltatások alapján nyilvántartja:
a)	biztosítói, viszontbiztosítói, biztosításközvetítői, viszontbiztosítás közvetítői fióktelepeket,
b)	a különleges célú gazdasági egységeket,
c)	a biztosító, viszontbiztosító tulajdonosait,
d)	a biztosító, viszontbiztosító könyvvizsgálóit, és
e)	a kérelmezőket.
(2)	A nyilvántartás az azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:
a)	a minősített befolyással összefüggésben a minősített befolyás arányát, valamint a minősített
befolyás gyakorlását biztosító szerződést,
b)	321. § (3) bekezdése szerinti szoros kapcsolattal összefüggésben a szoros kapcsolat
mértékét, valamint a szoros kapcsolat gyakorlását biztosító szerződést,
139
c)	a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony
jellegét, továbbá a Felügyelet által a nyilvántartott személlyel szemben alkalmazott
intézkedéseket,
cl) az engedély kiadásával vagy visszavonásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a
kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,
e)	a biztosító, viszontbiztosító belső szabályzatait, így különösen az alapszabályt,
j) a biztosító, viszontbiztosító, független biztosításközvetítő éves beszámolóját, valamint az
eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,
g)	a biztosító, viszontbiztosító közgyűléséről, az igazgatóság és a felügyelő bizottsági üléséről
készült j egyzőkönyveket,
h)	a panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a panasztevő által megjelölt személyes adatokat
és a panaszra okot adó eseményt és az érintett intézményt,
i)	a szavatoló tőke és a tőkemegfelelés kiszámításának dokumentálását,
j) az adatszolgáltatás során beérkező adatokat,
k) a saját kockázat- és szolvenciaértékelés adatait, valamint
l) a fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó nevét.
(3)	A (2) bekezdésben megjelölt adatokhoz kapcsolódóan a pénzügyi közvetítő rendszer
felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása céljából szükséges mértékben az azonosító
adatokon kívül a Felügyelet a biztosító, független biztosításközvetítő ügyfelének biztosítási
titkot képező adatait is kezelheti.
(4)	A Felügyelet engedélye egyúttal a nyilvántartásba vételt is igazolja.
XXIV.	Fejezet
A FELÜGYELETI DÍJ
324.	§
(1)	A biztosító és a viszontbiztosító a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
(2)	A felügyeleti díj - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az alapdíj és a változó díj
összege.
(3)	A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetén a felügyeleti díj összege
megegyezik az alapdíjjal.
131.	Az alapdíj
325.	§
(1)	Az alapdíj az alapdíjegység és a (3) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata.
(2)	Az alapdíjegység ötvenezer forint.
(3)	A szorzószám
a)	biztosító és viszontbiztosító részvénytársaság, az Európai Unió másik tagállamában
székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe és harmadik országbeli
biztosító és viszontbiztosító magyarországi fióktelepe esetén: negyven,
b)	biztosító és viszontbiztosító szövetkezet esetén: négy,
c)	kölcsönös biztosító egyesület esetén: kettő,
d)	a XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetén: fél.
132. A változó díj
140
326. §
(1)	A biztosító által fizetendő változó díj éves mértéke
a)	a minimális szavatolótőke-szükséglet 3,8 ezrelékének, és
b)	a számviteli biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értéke 0,25 ezrelékének
összege.
(2)	Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi
fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a biztosító
magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.
XXV.	Fejezet
A CSOPORTFELÜGYELET
133.	A csoportfelügyelet terjedelme
327.	§
(1)	A csoportfelügyelet alá tartozik az a biztosító és viszontbiztosító,
a)	amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli
biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy
másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban,
viszontbiztosítóban,
b)	amelynek anyavállalata biztosítói holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság,
viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító,
c)	amelynek anyavállalata vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság.
(2)	A csoportfelügyelet kiteljed az (1) bekezdésben foglaltakon túl
a)	a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatára vagy a biztosítóban vagy a
viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásra,
b)	a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatára vagy a biztosítónak vagy
viszontbiztosítónak olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van,
c)	a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának vagy a biztosítóban vagy
viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásának más leányvállalatára
vagy olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van.
(3)	A csoportfelügyelet - a Felügyelet határozata alapján - nem terjed ki a biztosítóra,
viszontbiztosítóra, biztosítói holding társaságra, vegyes pénzügyi holding társaságra és
vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaságra, ha
a)	olyan harmadik országban van a székhelye, ahol a székhely szerinti állam jogrendszere
nem teszi lehetővé a csoportfelügyelet ellátásához szükséges információk átadását,
b)	bevonása a csoportfelügyelet céljára nézve félrevezető eredményt adna, vagy
c)	bevonása a csoportfelügyelet céljára nézve elhanyagolható jelentőségű, kivéve, ha az
egyedileg elhanyagolható jelentőségű biztosítók, viszontbiztosítók, biztosítói
holdingtársaságok, vegyes pénzügyi holdingtársaságok vagy vegyes tevékenységű biztosítói
holdingtársaságok együttesen már nem elhanyagolható jelentőségűek.
(4)	Amikor a (3) bekezdés b) és c) pont alapján a vállalat nem kerül csoportfelügyelet alá, az
erről szóló döntést megelőzően a csoportfelügyeletért felelős hatóság konzultál az érintett
felügyeleti hatóságokkal.
141
(5)	A Felügyelet a (3) bekezdés b) és c) pontjai alapján kizárt vállalattól is kérhet adatot és
információt a csoportfelügyelet gyakorlásához.
(6)	A (2) bekezdés a) és b) pontjaiban említett esetekben, amennyiben a részesedéssel
rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító vagy az Európai Unión belül központi irodával
rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság maga is a
pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvény szerinti kiegészítő
felügyelet hatálya alá tartozó szabályozott vállalkozás vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság
vagy annak kapcsolt vállalkozása, akkor a Felügyelet, mint a csoport felügyeletért felelős
hatóság - a többi érintett felügyeleti hatósággal folytatott konzultációt követően - dönthet
úgy, hogy nem végzi el a kockázatkoncentráció-felügyeletet vagy a csoporton belüli
ügyletekre vonatkozó felügyeletét, vagy ezek egyikét sem a részesedéssel rendelkező biztosító
vagy viszontbiztosító, illetve biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság
szintjén.
(7)	Ha a vegyes pénzügyi holding társaságra a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő
felügyeletéről szóló törvény vagy a Hpt. vagy a Felügyelet megítélése szerint a
magyarországi szabályozással egyenértékű szabályok vonatkoznak, akkor a Felügyelet, mint
a csoportfelügyeletért felelős hatóság - a többi érintett hatósággal való konzultációt
követően - kizárólag a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvény
vagy a Hpt. rendelkezéseit is alkalmazhatja, attól függően, hogy a vegyes pénzügyi holding
társaság melyik törvény hatálya alá tartozik.
(8)	Ha az (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti, tagállamban székhellyel rendelkező
biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy biztosítói holding társaságban részesedési viszonnyal
rendelkezik egy szabályozott vállalkozás vagy vegyes pénzügyi holding társaság, és a
Felügyelet a csoportfelügyeletet ellátó felügyeleti társaság, akkor a Felügyelet a többi
érintett felügyeleti hatósággal való egyeztetést követően dönthet úgy, hogy nem végzi el a
kockázati koncentráció felügyeletét vagy csoporton belüli ügyletek felügyeletét vagy
egyiket sem az anyavállalat szintjén.
(9)	A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság tájékoztatja az Európai
Bankhatóságot, valamint az EBFH-t a (7) és a (8) bekezdés alapján meghozott határozatokról.
328.	§
(1)	A Felügyelet a csoportfelügyelet alá tartozó biztosítókról és viszontbiztosítókról
nyilvántartást vezet.
(2)	A Felügyelet feladata a 327. § (1) bekezdésében meghatározott, magyarországi
székhelyű biztosítónak és viszontbiztosítónak az e fejezet szerinti csoportfelügyelete.
(3)	A csoportfelügyelet alá tartozó magyarországi székhelyű biztosító és viszontbiztosító két
munkanapon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek a (2) bekezdés szerinti anya- és
leányvállalati, valamint részesedési viszony létrejöttét, módosulását, illetve megszűnését.
(4)	A 327. § (1) bekezdése alapján a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító és
viszontbiztosító a csoportfelügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását
a Felügyelet rendelkezésére köteles bocsátani akkor, amikor első alkalommal kerül a 327. §
(2)	bekezdésének hatálya alá.
(5)	Ha a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalata, leányvállalata, olyan vállalkozása,
amelyben a biztosító vagy a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, illetőleg a
biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás első
alkalommal kerül a 327. § (2) bekezdésének hatálya alá, akkor ezen vállalkozás
nyilatkozatot köteles adni arról, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportfelügyelete
érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.
142
(6)	Ha a Felügyelet be nem jelentett anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszonyt
állapít meg, határozatban köteles felhívni a biztosítót vagy a viszontbiztosítót a viszony e
törvényben meghatározottak szerinti kezelésére.
329.	§
(1)	Ha egy biztosító, viszontbiztosító, biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi
holding társaság a csoportfelügyelet alá tartozik és egy tagállamban székhellyel rendelkező
biztosítói holding társaságnak vagy vegyes pénzügyi holding társaságnak a leányvállalata,
akkor a csoportfelügyeletet kizárólag arra a tagállamban székhellyel rendelkező
anyavállalatra (a továbbiakban: EU-szintű anyavállalat) kell alkalmazni, amelynek nincs
tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalata.
(2)	Ha az EU-szintű anyavállalat a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről
szóló törvény 7. § (2) bekezdése alapján kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalat
leányvállalata, akkor a Felügyelet - mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság - dönthet
úgy az érintett felügyeletekkel folyatott konzultációt követően, hogy hogy nem szükséges a
kockázati koncentráció és a csoportbeli ügyletek felügyelete az EU-szintű anyavállalat
szintjén.
(3)	Ha egy összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítónak, viszontbiztosítónak,
biztosítói holding társaságnak vagy vegyes pénzügyi holding társaságnak van egy másik
tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalata, akkor erre a tagállami szintű
anyavállalatra a Felügyelet - az EU-szintű anyavállalattal folytatott egyeztetést követően -
alkalmazhatja a csoportfelügyeletet vagy a csoport szavatoló tőke-számítás egyes szabályait.
(4)	A Felügyelet nem dönthet a tagállami szintű anyavállalat összevont alapú felügyeléséről,
vagy az erre vonatkozó, már kiadott határozatát vissza kell vonnia, ha az EU-szintű
anyavállalatnak a felügyeleti hatósága engedélyezte a 343-344. §-ok alkalmazását.
(5)	Ha a Felügyelet a (3) bekezdés alapján tagállami szintű anyavállalatra alkalmazza a
csoportfelügyeletet, akkor a szavatoló tőke számításánál ugyanazt a módszert kell
alkalmaznia, mint, ami a tagállami szintű anyavállalat EU-szintű anyavállalata esetében
alkalmazásra kerül.
(6)	Ha a Felügyelet a (3) bekezdés alapján a tagállami szintű anyavállalatra alkalmazza a
csoportfelügyeletet, valamint az EU-szintű anyavállalat a belső modell módszert alkalmazza
a szavatoló tőke-szükségletének megállapításához és a Felügyelet megítélése szerint ennek a
módszernek az alkalmazása a tagállami szintű anyavállalat esetében félrevezető eredményt
adna, mivel a tagállami szintű anyavállalat kockázati profilja jelentősen eltér az EU-szintű
anyavállalat kockázati profiljától, akkor a Felügyelet előírhatja a tagállami szintű
anyavállalatnak a sztenderd módszer alkalmazását.
(7)	A Felügyelet az (2) bekezdésben hozott határozatát, amely tartalmazza az eltérő
módszertan előírásainak részletes indoklását, megküldi a tagállami szintű anyavállalatnak és
az EU-szintű anyavállalat felügyeleti hatóságának.
(8)	Ha a Felügyelet a (3) bekezdés alapján a tagállami szintű anyavállalatra alkalmazza a
csoportfelügyeletet, akkor a tagállami szintű anyavállalat nem kérelmezheti a 346-344. §-ok
alkalmazását.
330.	§
(1)	A Felügyelet megállapodást köthet egy olyan másik tagállamban lévő tagállami
anyavállalat felügyeleti hatóságával, amely a tagállami anyavállalatára alkalmazza a
csoportfelügyelet szabályait, ha a Felügyelet által felügyelt és a másik tagállamban
székhellyel rendelkező tagállami szintű anyavállalat részesedési viszonyban áll egymással.
143
(2)	Ha a Felügyelet és egy másik felügyeleti hatóság az (1) bekezdésben rögzített
megállapodást kötött, akkor a megállapodásban rögzítik, hogy a két tagállami anyavállalat
közül melyik esetében végzik el a csoportfelügyeleti feladatokat, figyelemmel a 329. § (3)-
(8)	bekezdéseiben foglaltakra.
134.	A biztosító és viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése
331.	§
(1)	Az 327. § (1) bekezdés a) pontja alapján a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosító
és viszontbiztosító a 333-339. §-ok szerint számítja ki a szavatoló tőkéjét.
(2)	Az 327. § (1) bekezdés b) pontja alapján a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosító
és viszontbiztosító a 333-339. §-ok szerint számítja ki a szavatoló tőkéjét azzal, hogy a
biztosítói holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatként úgy jár el,
mint a 327. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosító vagy viszontbiztosító.
(3)	Ha a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó vállalkozás észleli, hogy nem tesz eleget az
összevont alapon számított szavatoló tőke-szükséglet mértékének vagy megítélése szerint a
következő három hónapban várhatóan nem fog eleget tenni annak, akkor erről
haladéktalanul - de legkésőbb a tudomására jutásától számított öt munkanapon belül -
írásban tájékoztatja a Felügyeletet.
(4)	A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követően öt munkanapon belül
tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait a (3) bekezdés szerinti tájékoztatásról és az általa
készített elemzésről.
332.	§
(1)	A korrigált szavatoló tőke megfelelés számításának célja annak ellenőrzése, hogy a
csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító korrigált szavatoló tőkéje
fedezetet nyújt-e a korrigált szavatoló tőke szükségletére.
(2)	Ha a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalat vagy egy vállalkozás a biztosítóban
vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és ezen biztosító vagy
viszontbiztosító anyavállalat egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban vagy
részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, a
korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását minden biztosítónak és viszontbiztosítónak el
kell végeznie, amely anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik
biztosítóban vagy viszontbiztosítóban.
(3)	Ha több biztosító vagy viszontbiztosító ugyanazon biztosítói holding társaság,
viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy
vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalata, akkor a korrigált szavatoló tőke megfelelés
számítását a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, a
harmadik országbeli viszontbiztosító vagy a vegyes pénzügyi holding társaság végzi el és
adja át a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító részére.
(4)	Az összevont alapon számított szavatoló tőke megfelelésére vonatkozó számításokat
évente legalább egyszer kell elvégezni azzal, hogy, ha a csoport összetétele jelentősen
megváltozik, akkor öt munkanapon belül a számításokat újra el kell végezni és a Felügyelet
részére meg kell küldeni.
(5)	Ha a Felügyelet észleli a csoport kockázati összetételének jelentős megváltozását, akkor
határozatban kötelezi a (2) vagy (3) bekezdésbeli vállalkozást az újraszámításra.
144
(6)	A csoportfelügyeleti feladatok ellátása érdekében a Felügyelet eseti jelleggel jelentést,
adatot, illetőleg információt kérhet a csoportfelügyelet alá tartozó biztosítótól, amely köteles
azt a Felügyeletnek megadni.
(7)	A csoportfelügyelet alá tartozó biztosítónak és viszontbiztosítónak rendelkeznie kell a
csoportfelügyelet ellátásához szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas
információs rendszerrel, illetve azok megbízhatóságát biztosító belső ellenőrzési rendszerrel.
(8)	A 327. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás - ha jogszabály másként nem
rendelkezik - köteles a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító és viszontbiztosító részére
megadni a csoportfelügyelet ellátásához szükséges minden adatot és információt.
(9)	Ha a 327. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás nem szolgáltatja a csoportfelügyelet
alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító részére a korrigált szavatoló tőke megfelelés
számításához szükséges adatokat, akkor a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy
viszontbiztosító köteles levonni a szavatoló tőkéből a 327. § (2) bekezdésében megjelölt
vállalkozásában fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás
részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét.
(10)	A Felügyelet a 327. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozástól - eseti jelleggel -
közvetlenül is kérhet a csoportfelügyeleti feladatok ellátása érdekében szükségessé váló
adatot és információt.
333.	§
(1)	A 327. § (1) bekezdés a) pontja alapján a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosító
vagy viszontbiztosító az összevont szavatoló tőke-megfelelés számítását a 336. § szerinti 1.
módszer szerint végzi el azzal, hogy ha az 1. módszer alkalmazása félrevezető eredményt ad
és a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős hatóság, akkor engedélyezheti - a többi érintett
felügyeleti hatósággal való konzultációt követően - a 339. § szerinti 2. módszer vagy az 1. és
2. módszer kombinációjának alkalmazását.
(2)	A csoport szavatoló tőke-megfelelés számítása során figyelembe kell venni a csoportba
tartozó összes vállalkozást azzal, hogy a beszámítás során:
a)	a 336. § szerinti 1. módszer esetében az Szmt. szerint összeállított összevont (konszolidált)
éves beszámoló készítésekor használt százalékos arányokat kell alkalmazni,
b)	a 339. § szerinti 2. módszer esetében az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal
rendelkező vállalkozás közvetlen vagy közvetett - az 5. mellékletében rögzített módon
számított - tulajdoni hányada alapján kell az arányokat alkalmazni.
(3)	Ha valamely leányvállalatnál tőkehiány jelentkezik, a leányvállalat teljes tőkehiányát
figyelembe kell venni. A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján mentesítést adhat ezen előírás
alkalmazása alól, és az arányos beszámítást engedélyezheti abban az esetben, ha az
anyavállalat hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy kötelezettségvállalás kizárólag tulajdoni
hányada arányában terhelheti.
(4)	Az összevonás módját a Felügyelet, ha ő a csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság,
akkor az érintett felügyeleti hatóságokkal való konzultációt követően határozza meg, ha
a)	az ellenőrző befolyás tőkekapcsolat nélkül valósul meg,
b)	a Felügyelet vagy valamely érintett felügyeleti hatóság megállapította, hogy egy
vállalkozás szavazati jogának vagy tőkéjének közvetett vagy közvetlen birtoklása
részesedésnek tekinthető, mert ténylegesen jelentős befolyást gyakorol a csoportfelügyelet
hatálya alá tartozó valamely vállalkozás a szóban forgó vállalkozás felett,
c)	a Felügyelet vagy valamely érintett felügyeleti hatóság megállapította, hogy egy
vállalkozás egy másik vállalkozás anyavállalata azáltal, hogy ténylegesen jelentős befolyást
gyakorol felette.
145
334. §
(1)	A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során ugyanazon tőkeelemet, azon
vállalkozások között, amelyekre a csoportfelügyelet kiteljed, csak egyszer lehet számításba
venni. Ennek érdekében a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során figyelmen kívül
kell hagyni:
a)	a biztosító vagy viszontbiztosító minden olyan tőkeelemét, amelyet valamely olyan
leányvállalata vagy valamely olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal
rendelkezik, szavatoló tőke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és
b)	a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatának vagy részesedési viszonya alatt álló
vállalkozásának minden olyan tőkeelemét, amelyet a biztosító vagy viszontbiztosító saját
szavatoló tőke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és
c)	a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben
részesedési viszonnyal rendelkezik, minden olyan tőkeelemét, amelyet a biztosító vagy
viszontbiztosító egy másik olyan leányvállalata vagy egy másik olyan vállalkozása, amelyben
részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükségletének fedezeteként figyelembe
vesz.
(2)	Egy életbiztosító,
a)	amelynek biztosító az anyavállalata vagy abban a biztosító részesedési viszonnyal
rendelkezik, eredménytartaléka és mérleg szerinti eredménye, vagy
b)	bármely leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal
rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéje
a korrigált szavatoló tőke számítása során kizárólag akkor vehető figyelembe, ha az annak a
biztosítónak, amely leányvállalat vagy amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik egy
vállalat, a szavatoló tőkéjébe beszámítható.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül nem vehető figyelembe:
a)	a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata vagy a biztosító vagy viszontbiztosító olyan
vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett
tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak az
adott vállalkozás felé még kötelezettségvállalása keletkezhet, és
b)	a biztosító vagy viszontbiztosító jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része,
amellyel összefüggésben bármely leányvállalatának vagy bármely vállalkozásának, amelyben
részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet, és
c)	a leányvállalat vagy olyan vállalkozás, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,
jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben a biztosító
vagy viszontbiztosító valamely más leányvállalatának vagy más vállalkozásának, amelyben
részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet.
(4)	A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján más, olyan szavatoló tőke elemek
beszámíthatóságát is korlátozhatja, amelyek nem állnak szabadon a biztosító rendelkezésére
és előírhatja, hogy egy adott leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító vagy egy olyan
biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik,
szavatoló tőkéjének részét képező tétel a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során
csak akkor vehető figyelembe, ha az a leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító vagy az
olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal
rendelkezik, szavatoló tőkéjébe is beszámítható.
(5)	A (2)-(4) bekezdésekben meghatározott tőkeelemek összege nem haladhatja meg a
leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító,
amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjét.
(6)	A korrigált szavatoló tőke számítása során figyelmen kívül kell hagyni minden olyan
tőkeelemet, amely a biztosító vagy viszontbiztosító és
146
a)	valamely leányvállalata vagy valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal
rendelkezik, vagy
b)	a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben a
biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy
c)	a b) pont szerinti vállalkozások valamelyikének másik leányvállalata vagy más
vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,
között kölcsönös finanszírozás eredményeként keletkezett.
(7)	Kölcsönös finanszírozásnak tekintendő, ha egy biztosító vagy viszontbiztosító
leányvállalata vagy vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, olyan
harmadik vállalkozásnak az anyavállalata, vagy olyan harmadik vállalkozásban rendelkezik
részesedési viszonnyal, vagy olyan harmadik vállalkozás részére nyújt kölcsönt, amely
közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik a biztosító vagy viszontbiztosító szavatoló
tőkéjének, illetve saját tőkéjének valamelyik elemével.
(8)	A korrigált szavatoló tőke számítása során figyelmen kívül kell hagyni azon tőkeelemeket
is, amelyeket a korrigált szavatoló tőke számítására kötelezett biztosító vagy viszontbiztosító
leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,
szavatoló tőke számítása során ugyan figyelembe vesz, de az a biztosító vagy viszontbiztosító
egy másik leányvállalata vagy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal
rendelkezik, által nyújtott kölcsönös finanszírozást takar.
(9)	Ha biztosító vagy viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben,
befektetési vállalkozásban, pénzügyi vállalkozásban, akkor részesedésének könyv szerinti
értékét, valamint az előbb említett vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke
könyv szerinti értékét le kell vonnia a korrigált szavatoló tőkéjének számítása során.
335.	§
(1)	A 327. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosító vagy viszontbiztosító korrigált
szavatoló tőke megfelelésének számításába valamennyi leányvállalatát vagy olyan
vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni.
(2)	A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a biztosító vagy a
viszontbiztosító más tagállamban bejegyzett biztosítója vagy viszontbiztosítója - ha az
leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik -
szavatoló tőke szükségletét és szavatoló tőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően
számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításakor.
(3)	A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során a biztosító vagy viszontbiztosító
valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal
rendelkezik, ha az viszontbiztosító, az e törvényben rögzített szabályoknak megfelelően
kalkulált tőkekövetelményekre vonatkozó előírások alapján veszi figyelembe.
(4)	Ha a biztosító biztosítói holding társaságon vagy vegyes pénzügyi holding társaságon
keresztül rendelkezik részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban,
harmadik országbeli biztosítóban vagy harmadik országbeli viszontbiztosítóban, a közbenső
biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőke-
szükségletét a biztosító korrigált szavatoló tőke szükségletének számítása során nullának
kell tekinteni, a szavatoló tőke elemei pedig megegyeznek a (3) bekezdésben megjelölt
tőkekövetelmények számításánál figyelembe vehető tőkeelemekkel.
(5)	Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik
országbeli biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, akkor ezeket a csoport szavatoló tőke-
megfelelés számítása során biztosítóként vagy viszontbiztosítóként kell kezelni.
(6)	Ha a harmadik országbeli biztosítóra az e törvényben rögzítettekkel egyenértékű
engedélyezési és szavatoló tőke követelmények vonatkoznak, a Felügyelet érvényben lévő
147
felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a
biztosító vagy viszontbiztosító a harmadik országbeli kapcsolt biztosítója vagy
viszontbiztosítója szavatoló tőke szükségletét és szavatoló tőkéjét az adott ország
előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatoló tőke
megfelelés számításakor.
(7)	Annak megállapítására, hogy egy harmadik ország jogrendje a biztosítók vagy
viszontbiztosítók szavatoló tőke szükséglete és szavatoló tőkéje tekintetében egyenértékű, a
Bizottság által esetlegesen hozott határozatban foglaltakat kell figyelembe venni.
(8)	Ha a Bizottság a (7) bekezdés szerint nem hoz határozatot és a Felügyelet a
csoportfelügyeletért felelős hatóság, akkor a Felügyelet - az EBFH közreműködésével - a
327. § szerinti valamely vállalkozás kérésére vagy hivatalból megállapíthatja a vizsgálat
lefolytatása után, hogy egyenértékű-e a harmadik ország vonatkozó jogrendje.
(9)	A (8) bekezdésben meghatározott vizsgálat során az EBFH közreműködésével a
Felügyelet egyeztet az érintett felügyeleti hatóságokkal.
(10)	A Felügyelet (8) bekezdés szerinti határozata nem lehet ellentmondásban a harmadik
országgal kapcsolatban hozott korábbi határozatokkal, kivéve, ha a fogadó országban vagy a
harmadik országban a vonatkozó szabályozás jelentősen megváltozott.
(11)	Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, de érintett felügyeleti
hatóság,
a)	akkor részt vesz a (9) bekezdés szerinti egyeztetésen,
b)	ha nem ért egyet a csoportfelügyeletért felelős hatóság (4) bekezdés szerinti határozatával,
akkor az (9) bekezdésben meghatározott egyeztetés során a határozat közlésétől számított
három hónapon belül az EBFH-hoz fordulhat segítség kérése érdekében.
(12)	Ha a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 227. cikk (5) bekezdésében meghatározott
tárgykörben kiadott rendelete alapján egy harmadik ország ideiglenesen egyenértékű, akkor
azt a harmadik országot a (6) bekezdés tekintetében egyenértékűnek kell tekinteni.
135.	A korrigált szavatoló tőke-megfelelés 1. számítási módszere: Konszolidált beszámolón
alapuló módszer
336.	§
(1)	Ha a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalat részesedési viszonnyal rendelkezik,
akkor korrigált szavatoló tőke megfelelését az Szmt. összevont (konszolidált) éves
beszámolóra vonatkozó előírásai szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámolók
alapján számítja.
(2)	Az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító
korrigált szavatoló tőke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell
számítani:
a)	az összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tőke,
b)	az összevont (konszolidált) alapon számított szavatolótőke-szükséglet.
(3)	A (2) bekezdés b) pontja szerinti érték minimuma az anyavállalati vagy részesedési
viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító minimális szavatoló tőke szükséglete
és a leányvállalati vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás
részesedési viszonnyal rendelkezik, minimális szavatoló tőke szükséglete.
(4)	A szavatoló tőke és a szavatoló tőke-szükséglet meghatározása során a részesedési
viszonyban lévő vállalkozás, az anyavállalat és a leányvállalat esetén az összevont
(konszolidált) beszámolók összeállítása során használt százalékos arányok kerülnek
alkalmazásra.
148
(5)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összevont (konszolidált) alapon számított
szavatolótőke- szükséglet meghatározása
a)	a standard formula alapján, vagy
b)	a jóváhagyott belső modell alapján
történhet.
(6)	A (3) bekezdés szerinti minimális tőkeszükségletet a biztosítók és a viszontbiztosítók
szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben
meghatározott figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével kell fedezni.
136.	Csoportszintű belső modell
337.	§
(1)	Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító és ezek leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai vagy
egy biztosítói holding társaság vagy egy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalatai és
kapcsolt vállalkozásai együttesen kérelmezik
a)	a csoport szavatolótőke-szükséglet, vagy
b)	a szavatolótőke-szükséglet
belső modell alapján történő számítása engedélyezését, akkor a Felügyelet és érintett illetékes
felügyeleti hatóságok együttesen járnak el (a továbbiakban: többoldalú eljárás) az engedély
megadása vagy az engedély feltételekkel történő megadása vonatkozásában.
(2)	Ha a Felügyelet látja el a csoportfelügyeletet, akkor az (1) bekezdésben meghatározott
eljárás megkezdésekor a Felügyelet
a)	haladéktalanul továbbítja a szükséges információkat és dokumentumokat a felügyeleti
kollégium tagjai számára, és
b)	ezzel egyidejűleg tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait a határozat-tervezetre
vonatkozó vélemény, elemzés és fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének
határidejéről.
(3)	A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban részt vevő
tagállam illetékes felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a
továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat), amely határozat meghozatalának
határideje a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított hat hónap.
(4)	Ha az eljárásban résztvevő tagállam illetékes felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya
miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (3) bekezdésben rögzített határidőn belül az
eljárásban résztvevő bármelyik tagállam illetékes felügyeleti hatósága kérésére a Felügyelet
az EBFH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles
folytatni vagy saját kezdeményezésére egyeztetést folytathat.
(5)	Ha az eljárásban részt vevő tagállam felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a
többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő tíz
munkanapon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi tagállam illetékes felügyeleti
hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére, elemzésére és fenntartására
figyelemmel hozza meg a határozatát.
(6)	Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az EBFH-val, akkor a (3)
bekezdéstől eltérően az eljárás határideje az EBFH-nak az 1094/2010/EU rendelet 19. cikk (3)
bekezdése szerinti határozatnak a Felügyelet részére történő átadását követő tíz munkanap
múlva jár le.
(7)	A (6) bekezdés esetén a megkeresést követő egy hónapon belül az EBFH határozatot hoz.
A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság az EBFH határozatnak megfelelően
hozza meg saját határozatát, amelyet az érintett felügyeleti hatóságok irányadónak tekintenek
és teljesítik az abban foglaltakat.
149
(8)	A Felügyelet az (5) és (7) bekezdés szerinti - részletes indoklást is tartalmazó -
határozatát közli a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi tagállam illetékes felügyeleti
hatóságával és a csoportfelügyelet alá tartozó anyavállalattal.
(9)	Ha az eljárás lefolytatására másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága jogosult és a
Felügyelet érintett felügyeleti hatóság, akkor a Felügyelet az eljárásra jogosult tagállam
illetékes felügyeleti hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét,
fenntartását.
(10)	Ha a csoportfelügyelet tekintetében illetékes felügyeleti hatóság - amely nem a
Felügyelet - az (1) bekezdés szerinti eljárást követően döntést hozott, határozata
Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A Felügyelet a tagállam
illetékes felügyeleti hatósága határozatának szövegét magyar nyelven a honlapján közzéteszi.
A Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más tagállam illetékes felügyeleti
hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az
ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó
magyar jogszabályok alkalmazandóak.
(11)	Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a felügyelete alá tartozó,
csoportbeli biztosító vagy viszontbiztosító kockázati profilja jelentősen eltér a belső modell
alapjául szolgáló feltevésektől, akkor többlettőke-követelményt írhat elő a biztosító vagy
viszontbiztosító számára, amíg az nem bizonyítja megnyugtatóan a Felügyelet számára, hogy
nem indokolt a többlettőke-követelmény. A Felügyelet ezen határozatáról és annak
indoklásáról írásban tájékoztatja a csoportfelügyeletért felelős hatóságot és a többi érintett
hatóságot.
338.	§
(1)	Azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre a csoportfelügyelet kiterjed, a Felügyelet,
mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság a kockázati profilt figyelembe veszi a csoport
szavatoló tőke-szükséglet meghatározásakor, így különösen, ha
a)	a kapcsolt biztosító vagy viszontbiztosító szavatoló tőke-szükségletéhez többlettőke-
követelmény került előírásra, vagy
b)	a kockázatok nehezen számszerűsíthetők vagy egyedi jellegűek.
(2)	Ha a csoportfelügyelet keretében a felügyelt vállalkozások összevont alapon számított
szavatoló tőke-szükséglete nem megfelelően fedi le a vállalkozások együttes kockázati
profilját, akkor a Felügyelet többlettőke-követelményt írhat elő a biztosító vagy
viszontbiztosító számára.
137.	A korrigált szavatoló tőke-megfelelés 2. számítási módszere: Levonás és összeadás
módszere
339.	§
(1)	Ha a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal
rendelkezik más biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, akkor korrigált tőke megfelelését az
a)	és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani:
a)	a biztosító vagy viszontbiztosító szavatoló tőkéjének és a leányvállalati biztosító vagy
viszontbiztosító vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás
részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjéből az anyavállalati vagy részesedési
viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító tulajdoni hányadával arányos részének
összege,
150
b)	a leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító,
amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, az anyavállalati vagy
részesedési viszonnyal rendelkező biztosítóban vagy viszontbiztosítóban lévő
befektetéseinek könyv szerinti értékének, az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal
rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító szavatoló tőke szükségletének, és a leányvállalati
vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal
rendelkezik, szavatoló tőke szükséglete arányos részének összege.
(2)	Egy biztosító vagy viszontbiztosító, amely leányvállalat vagy abban egy vállalkozás
részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjének és szavatoló tőke-szükségletének
meghatározása során ugyanazon részesedési arányokkal kell számolni. A szavatoló tőke
számításánál és a szavatoló tőkeszükséglet meghatározásánál a közvetett részesedéseket is
figyelembe kell venni.
(3)	Ha egy biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részben vagy egészben közvetett tulajdona
van a számítások elvégzésére kötelezett biztosítónak vagy viszontbiztosítónak, akkor
szavatoló tőkéjének és szavatoló tőke-szükségletének meghatározása során arányosan
figyelembe kell vennie ezen részesedést is.
(4)	Ha a biztosító, viszontbiztosító és kapcsolt vállalkozásai vagy egy biztosító holdig
társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság kapcsolt vállalkozásai a 337. §-nak
megfelelően együttesen nyújtanak be kérelmet a belső modell módszer alkalmazására, akkor
a 337. § alkalmazandó.
138.	A biztosító holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőke
megfelelése a csoportfelügyelet tekintetében
340.	§
Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító egy biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi
holding társaság leányvállalata és a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős felügyeleti
hatóság, akkor a Felügyelet engedélyezi, hogy a biztosító holding társaság vagy a vegyes
pénzügyi holding társaság végezze el a szavatoló tőke-megfelelésének számítását e résznek
megfelelően azzal, hogy az anyavállalatot úgy kell kezelni a szavatoló tőke-szükséglet
meghatározása során, mintha biztosító vagy viszontbiztosító lenne.
139.	Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatos feltételek
341.	§
(1)	A 343-344. § alkalmazandó minden olyan biztosítóra vagy viszontbiztosítóra, amely egy
biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata, ha
a)	a leányvállalat tekintetében a csoportfelügyeletért felelős hatóság nem hozott határozatot,
azonban a csoportfelügyelet kiterjed rá, és
b)	az anyavállalat kockázatkezelése és belső ellenőrzési mechanizmusai kiterjednek a
leányvállalatra és az anyavállalat eleget tesz az érintett felügyeleti hatóságok elvárásainak a
leányvállalat prudens irányítását illetően, és
c)	az anyavállalat megkapta a 349. § (6) bekezdése és a 359. § (2) bekezdése szerinti
engedélyt, és
d)	az anyavállalat 343-344. §-ok alkalmazása iránti engedélykérelmet nyújtott be és az
engedélykérelmet a hatóság jóváhagyta.
151
(2)	Az e § rendelkezéseit a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 241. cikk a) pontjában
meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell
alkalmazni.
140.	Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatosan határozat a kérelemről
342.	§
(1)	A 343-344. §-okban meghatározott szabályok alkalmazása iránti engedélykérelmek
esetében a Felügyelet, mint érintett felügyeleti hatóság a felügyeleti kollégium keretében - a
többi érintett felügyeleti hatósággal - teljes körű konzultációt folytat. egyrészt annak
eldöntésére, hogy megadják-e a kért engedélyt, másrészt, hogy adott esetben meghatározzák
azokat a többletfeltételeket, amelyekhez az engedélyt kötik.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kérelmet kizárólag a Felügyeletnek kell benyújtani, amennyiben ő
a leányvállalatot korábban engedélyező felügyeleti hatóság. A Felügyelet ez esetben
haladéktalanul tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait, valamint továbbítja számukra a
teljes kérelmet.
(3)	A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti esetben mindent megtesz annak érdekében, hogy a
kérelemről - annak a felügyeleti kollégium valamennyi felügyeleti hatósága által történt
kézhezvételét követő - három hónapon belül - az érintett felügyeleti hatóságokkal közös -
határozatot hozzon.
(4)	Ha a (3) bekezdésben említett három hónapos időszak alatt valamelyik érintett felügyeleti
hatóság az ügyet - az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban - az EBFH elé utalja,
akkor a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság köteles a döntését elhalasztani
és megvárni az EBFH által - az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdése alapján -
hozott határozatot, majd az EBFH határozatának megfelelően köteles meghozni saját
határozatát. Amennyiben a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem
érintett felügyeleti hatóságként jár el, úgy köteles irányadónak elismerni az említett
határozatot és köteles teljesíteni az abban foglaltakat.
(5)	Amennyiben az EBFH - az 1094/2010/EU rendelet 41. cikkének (2) és (3) bekezdésével,
illetve 44. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban - a javasolt
határozatot elutasítja, a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság hozza meg a
végső döntést. Amennyiben a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem
érintett felügyeleti hatóságnak minősül, úgy köteles irányadónak elismerni az említett
határozatot és köteles teljesíteni az abban foglaltakat.
A három hónapos időtartam eltelte vagy az együttes határozat meghozatala után az ügy már
nem utalható az EBFH elé.
(6)	Ha az érintett felügyeleti hatóságok megállapodtak a (3) bekezdésben említett közös
határozatban, a Felügyelet, mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság köteles a
kérelmező rendelkezésére bocsátani határozatot.
(7)	Ha a (3) bekezdésben meghatározott három hónapos időtartamon belül a felügyeleti
hatóságok nem hoznak közös határozatot, a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős
hatóság saját maga határoz a kérelemről.
(8)	Döntése során a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság megfelelően
figyelembe veszi a következőket:
a)	bármely álláspont vagy fenntartás, amelyet a többi érintett felügyeleti hatóság az
alkalmazandó időtartam során kifejezett;
b)	bármely fenntartás, amelyet a felügyeleti kollégiumon belüli többi érintett felügyeleti
hatóság az alkalmazandó időtartam során kifejezett.
152
(9)	A (7) bekezdés szerinti határozat indokolásában ki kell térni a többi érintett felügyeleti
hatóság fenntartásaitól való bármely jelentős eltérés magyarázatára. A Felügyelet, mint a
csoportfelügyeletért felelős hatóság a kérelmező és a többi érintett felügyeleti hatóság
rendelkezésére bocsátja a határozat másolatát.
(10)	Amennyiben a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem érintett
felügyeleti hatóságnak minősül, úgy köteles magára nézve irányadónak elismerni a (7)
bekezdés szerinti határozatot és köteles teljesíteni az abban foglaltakat.
(11)	A Felügyelet e § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a
Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 237. cikk (4) bekezdésében és a 241. cikk c) pontjában
meghatározott tárgykörökben kiadott rendeletei tartalmazzák.
141.	Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatosan a szavatoló tőke-
szükséglet meghatározása
343.	§
(1)	A leányvállalat a 337. § sérelme nélkül a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak mentén
számítja ki szavatoló tőke-szükségletét.
(2)	Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a felügyelete alá tartozó,
csoportbeli biztosító vagy viszontbiztosító kockázati profilja jelentősen eltér a belső modell
alapjául szolgáló feltevésektől, akkor
a)	többlettőke-követelményt írhat elő a leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára,
amíg az nem bizonyítja megnyugtatóan a Felügyelet számára, hogy nem indokolt a
többlettőke-követelmény, vagy
b)	a sztenderd formula által való szavatoló tőke-szükséglet meghatározását írhatja elő a
leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára.
(3)	A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott határozatáról és annak indokairól írásban
tájékoztatja a csoportfelügyeletért felelős hatóságot, a többi érintett hatóságot és a
leányvállalatot.
(4)	Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a felügyelete alá tartozó,
csoportbeli biztosító vagy viszontbiztosító kockázati profilja jelentősen eltér a sztenderd
formula alapjául szolgáló feltevésektől, akkor
a)	többlettőke-követelményt írhat elő a leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára,
amíg az nem bizonyítja megnyugtatóan a Felügyelet számára, hogy nem indokolt a
többlettőke-követelmény, vagy
b)	a Felügyelet előírhatja a leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára, hogy
helyettesítse az élet-, nem-élet és az egészségbiztosítási kockázati modul kiszámításakor
alkalmazott paraméterek egy részét a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és
biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint.
(5)	A Felügyelet a (4) bekezdésben meghatározott határozatáról és annak indokairól írásban
tájékoztatja a csoportfelügyeletért felelős hatóságot, a többi érintett hatóságot és a
leányvállalatot.
(6)	A felügyeleti kollégiumban, ha
a)	a Felügyelet az (l)-(5) bekezdés szerint járt el, vagy
b)	egy másik felügyeleti hatóság járt el az (l)-(5) bekezdéssel megegyező módon,
akkor a Felügyelet mindent megtesz annak érdekében, hogy a felügyeleti kollégiumban a
felügyeleti hatóságok megállapodjanak a Felügyelet a) pont szerinti vagy egy másik
felügyeleti hatóság b) pont szerinti javaslatáról.
(7)	Ha a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős hatóság és nem ért egyet a leányvállalat
felügyeletéért felelős felügyeleti hatóság javaslatával, akkor a Felügyelet ezen felügyeleti
153
hatóság kezdeményezésére vagy saját kezdeményezésre az ügyet konzultáció céljából az
EBFH elé terjeszti.
(8)	Ha a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a leányvállalat felügyeletéért felelős
felügyeleti hatóság nem ért egyet, akkor a Felügyelet, mint érintett felügyeleti hatóság is az
EBFH elé terjesztheti az ügyet konzultáció céljából.
(9)	A (7) és (8) bekezdés esetén az EBFH által a megkeresést követő egy hónapon belül
hozott határozatával összhangban kell a Felügyeletnek, mint a leányvállalatért felelős
felügyeleti hatóságnak, a határozatát meghoznia. Ha az EBFH egy hónapon belül nem hoz
határozatot, akkor a Felügyelet, mint a leányvállalatért felelős felügyeleti hatóság, meghozza
a határozatát.
(10)	A Felügyelet, mint a leányvállalatért felelős felügyeleti hatóság a részletes indoklást is
tartalmazó határozatát közli a többi érintett illetékes felügyeleti hatósággal és a
leányvállalattal.
(11)	A Felügyelet e § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a
Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 241. cikk c) pontjában meghatározott tárgykörben
kiadott rendelete tartalmazza.
142.	Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatosan a szavatoló tőke és a
minimális tőkeszükséglet nem teljesítése
344.	§
(1)	A szavatoló tőke-szükséglet nem teljesítése esetén, a 343. §-ban foglaltak sérelme nélkül a
Felügyelet - ha a leányvállalatot engedélyező felügyelet hatóság - haladéktalanul továbbítja a
leányvállalat által benyújtott helyreállítási tervet a felügyeleti kollégium tagjai számára. A
helyreállítási tervet annak érdekében készíti a leányvállalat, hogy a szavatoló tőke-szükséglet
nem teljesítésének első észlelését követő hat hónapon belül helyre lehessen állítani a
szavatoló tőke-szükséglet fedezéséhez figyelembe vehető szavatoló tőke szintjét vagy a
szavatoló tőke-szükséglet teljesítése céljából csökkenteni lehessen a kockázati profilt.
(2)	A Felügyelet a felügyeleti kollégium tagjaként minden tőle telhetőt megtesz annak
érdekében, hogy a szavatoló tőke-szükséglet nem teljesítésének első észlelését követő négy
hónapon belül megállapodás szülessen a Felügyelet - mint a leányvállalatot engedélyező
felügyeleti hatóság - javaslatáról a helyreállítási terv vonatkozásában.
(3)	A (2) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a Felügyelet, mint a leányvállalatot
engedélyező felügyeleti hatóság határoz a helyreállítási terv jóváhagyásáról, a felügyeleti
kollégium többi érintett felügyeleti hatósága által kifejezett bármely álláspont vagy fenntartás
kellő figyelembevétele mellett.
(4)	Ha nem a Felügyelet a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság és a felügyeleti
kollégium tagjai nem tudnak megállapodni a helyreállítási terv tekintetében, akkor a
Felügyelet véleményt ad az illetékes felügyeleti hatóság részére a helyreállítási terv
tekintetében.
(5)	Ha a Felügyelet, mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság romló pénzügyi
helyzetet észlel, haladéktalanul értesíti a felügyeleti kollégiumot a javasolt meghozandó
intézkedésekről. Szükséghelyzetek kivételével a Felügyelet kezdeményezi, hogy az
intézkedéseket a felügyeleti kollégiumon belül megvitassák. Szükséghelyzet esetén a
Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni a felügyeleti kollégiumot a megtett
intézkedésekről.
(6)	A Felügyelet a felügyeleti kollégium tagjaként - vélemény, javaslat adásával - minden
tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a közlés időpontjától számított egy hónapon
154
belül megállapodás szülessen a felügyeleti hatóság meghozandó intézkedésekről szóló
javaslata tekintetében.
(7)	A (6) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a Felügyelet, mint a leányvállalatot
engedélyező felügyeleti hatóság határoz a javasolt intézkedések jóváhagyásáról, a felügyeleti
kollégium többi érintett felügyeleti hatósága által kifejezett bármely álláspont vagy fenntartás
kellő figyelembevétele mellett.
(8)	A minimális tőkeszükséglet nem teljesítése esetén - a 358. §-ban foglaltak sérelme nélkül
-	a Felügyelet, mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság haladéktalanul
továbbítja a leányvállalat által benyújtott rövid távú pénzügyi tervet a felügyeleti kollégium
tagjai számára annak érdekében, hogy a minimális tőkeszükséglet nem teljesítésének első
észlelését követő három hónapon belül helyre lehessen állítani a minimális tőkeszükségletet
fedező figyelembe vehető szavatoló tőke szintjét vagy a minimális tőkeszükséglet teljesítése
céljából csökkenteni lehessen a kockázati profilt. A felügyeleti kollégium tagjait tájékoztatja a
Felügyelet a minimális tőkeszükséglet végrehajtása érdekében a leányvállalat szintjén hozott
valamennyi intézkedésről is.
(9)	Ha a Felügyelet, mint leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság nem ért egyet a
csoportfelügyeletért felelős hatósággal vagy a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős
hatóság nem ért egyet a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatósággal
a)	a helyreállítási terv jóváhagyását - beleértve a helyreállításhoz rendelkezésre álló időszak
meghosszabbítását - illetően, a felügyeleti kollégiumnak a (2) bekezdéssel összefüggésben
létrejött megállapodáson alapuló határozata meghozatalára előírt négy hónapos időszak alatt,
illetve
b)	a javasolt intézkedések elfogadását illetően a felügyeleti kollégiumnak a (6) bekezdéssel
összefüggésben létrejött megállapodáson alapuló határozata meghozatalára előírt egy hónapos
időszak alatt,
az ügyet a Felügyelet - az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban - az EBFH elé
utalhatja és kérheti a segítségét.
(10)	Az ügy nem utalható az EBFH elé, ha a következő körülmények egyike fennáll:
a)	a (2) és (6) bekezdés szerinti négy hónapos vagy egy hónapos időszak leteltével;
b)	a kollégiumon belül megállapodás jön létre;
c)	az (5) bekezdésben említett szükséghelyzetek esetén.
(11)	A Felügyelet, mint leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság elhalasztja
határozatának meghozatalát és megvárja az EBFH által - az 1094/2010/EU rendelet 19. cikke
alapján - meghozott határozatot, majd az EBFH határozatának megfelelően hozza meg saját
határozatát. A határozatot teljes körű indokolással kell ellátni. A határozatot mind a
leányvállalatnak, mind a felügyeleti kollégiumnak meg kell küldeni.
(12)	Amennyiben a Felügyelet érintett felügyeleti hatóságnak minősül, úgy köteles magára
nézve irányadónak elismerni a (11) bekezdés szerinti határozatot és köteles teljesíteni az
abban foglaltakat.
(13)	A Felügyelet e § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a
Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 241. cikk b) és c) pontjaiban meghatározott
tárgykörökben kiadott rendeletei tartalmazzák.
143.	Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatai: egy leányvállalatra vonatkozó eltérések
megszűnése
345.	§
(1)	A 343-344. §-okban előírt szabályokat a továbbiakban nem kell alkalmazni, amennyiben:
155
a)	a 341. § a) pontjában említett feltétel a továbbiakban nem teljesül;
b)	a 341. § b) pontjában említett feltétel a továbbiakban nem teljesül és a csoport az előírt
időtartamon belül nem tesz újra eleget a feltételnek;
c)	a 341. § c) és d) pontjaiban említett feltételek a továbbiakban nem teljesülnek.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben, ha a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért
felelős hatóság a felügyeleti kollégiummal történt konzultációt követően úgy határoz, hogy
többé nem vonja be az általa végzett összevont alapú felügyeletbe a leányvállalatot, erről
azonnal tájékoztatja az érintett, illetékes felügyeleti hatóságot és az anyavállalatot.
(3)	A 341. § b), c) és d) pontjainak alkalmazása során az anyavállalat felelős a feltételek
folyamatos teljesülésének biztosításáért. Nemteljesítés esetén haladéktalanul tájékoztatja a
Felügyeletet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóságot és az érintett leányvállalat illetékes
felügyeleti hatóságát. Az anyavállalat tervet mutat be a teljesülés megfelelő határidőn belüli
visszaállításáról.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltakkal összhangban, a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért
felelős hatóság évente legalább egyszer hivatalból ellenőrzi, hogy továbbra is teljesülnek-e a
341.	§ b), c) és d) pontjaiban foglalt feltételek. A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért
felelős hatóság ezt az ellenőrzést az érintett felügyeleti hatóság kérésére is elvégzi,
amennyiben annak jelentős kétségei vannak a feltételek folyamatos teljesülését illetően.
Amennyiben a Felügyelet nem, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem, mint
érintett felügyeleti hatóság jár el, úgy az e bekezdés szerinti kérést intézheti a
csoportfelügyeletért felelős hatósághoz.
(5)	Amennyiben az elvégzett ellenőrzés során a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős
hatóság hiányosságot tapasztal, kötelezi az anyavállalatot, hogy nyújtson be tervet a
hiányosság kiküszöböléséről.
(6)	Amennyiben a felügyeleti kollégiummal történt konzultációt követően a Felügyelet, mint a
csoportfelügyeletért felelős hatóság megállapítja, hogy a (3) vagy (5) bekezdésben említett
terv nem elegendő, vagy nem hajtják végre a megállapított határidőn belül, akkor
megállapítja, hogy a 341. § b), c) és d) pontjában említett feltételek többé nem teljesülnek és
erről haladéktalanul tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságot.
(7)	A 343-344.§-okban előírt rendszer akkor alkalmazható újra, ha az anyavállalat erre
irányuló új kérelmére a felügyeleti kollégium ezt - a 342. §-ban meghatározott eljárással
összhangban - engedélyezi.
(8)	A Felügyelet e § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a
Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 241. cikk c) pontjában meghatározott tárgykörben
kiadott rendelete tartalmazza.
144.	Biztosítói holdingtársaság és vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai
346.	§
A 341-345. §-ok értelemszerűen alkalmazandók azokra a biztosítókra és viszontbiztosítókra,
amelyek biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai.
145.	Kockázatkoncentráció felügyelete
347.	§
(1)	A kockázatkoncentráció felügyeletét csoportszinten e §-ban, valamint a 349-362. §-okban
foglaltakkal összhangban kell gyakorolni.
156
(2)	A biztosító, viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi
holdingtársaság - a Bizottságnak a Szolveneia 2 irányelv 244. cikk (6) bekezdésében
meghatározott tárgykörben kiadott végrehajtástechnikai standarjában foglaltakkal
összhangban - rendszeresen, évente legalább egyszer jelentést köteles tenni a Felügyelet, mint
a csoportfelügyeletért felelős hatóság részére bármely jelentős csoportszintű
kockázatkoncentrációról, azon esetek kivételével, amelyekre a 329. § (2) bekezdését kell
alkalmazni.
(3)	A szükséges információt a csoport élén álló biztosító vagy viszontbiztosító, vagy ha nem
biztosító vagy viszontbiztosító áll a csoport élén, akkor a biztosítói holdingtársaság vagy a
vegyes pénzügyi holdingtársaság vagy a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős
hatóság által - a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott konzultációt
követően - kijelölt csoporton belüli biztosító vagy viszontbiztosító köteles benyújtani a
Felügyelethez, mint a csoportfelügyeletért felelős hatósághoz.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti kockázatkoncentráció felülvizsgálata a Felügyelet, mint a
csoportfelügyeletért felelős hatóság feladatkörébe tartozik.
(5)	A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság - a többi érintett felügyeleti
hatósággal és a csoporttal folytatott konzultációt követően, a Bizottságnak a Szolveneia 2
irányelv 244. cikk (4) és (5) bekezdéseiben meghatározott tárgykörökben kiadott
rendeleteiben foglaltakkal összhangban - megállapítja azon kockázattípusokat, amelyeket az
adott csoporton belül a biztosítóknak vagy viszontbiztosítóknak jelenteniük kell.
(6)	A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a többi érintett felügyeleti
hatóság a kockázattípusok meghatározásakor vagy véleményezésekor figyelembe veszi az
adott csoportjellemzőit és a csoport kockázatkezelési struktúráját is.
(7)	A jelentendő jelentős kockázatkoncentráció meghatározása érdekében a Felügyelet, mint a
csoportfelügyeletért felelős hatóság - a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal
folytatott konzultációt követően - a szavatoló tőke-szükségleten, a biztosítástechnikai
tartalékokon vagy mindkettőn alapuló megfelelő küszöbértékeket ír elő. A
kockázatkoncentrációk felülvizsgálatakor a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős
hatóság különös figyelmet fordít a negatív jelenségek csoporton belüli átterjedéséből eredő
lehetséges kockázatok, valamint az érdekütközés kockázatának és a kockázatok szintjének
vagy volumenének figyelemmel kísérésére.
146.	Csoporton belüli ügyletek felügyelete
348.	§
(1)	A csoporton belüli ügyletek felügyeletét az e § (2)-(4) bekezdésével, valamint a 349-362.
§-okkal összhangban kell gyakorolni.
(2)	A biztosító, viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi
holdingtársaság - a Bizottságnak a Szolveneia 2 irányelv 245. cikk (6) bekezdésében
meghatározott tárgykörben kiadott végrehajtástechnikai standardjában foglaltakkal
összhangban - rendszeresen, évente legalább egyszer jelentést köteles tenni a Felügyelet, mint
a csoportfelügyeletért felelős hatóság részére a csoportba tartozó biztosítók vagy
viszontbiztosítók minden jelentős csoporton belüli ügyletéről, ideértve az olyan természetes
személlyel folytatott ügyleteket is, aki szoros kapcsolatban áll egy csoporton belüli
vállalkozással, azon esetek kivételével, amelyekre a 329. § (2) bekezdését kell alkalmazni. A
különösen jelentős csoporton belüli ügyleteket haladéktalanul jelenteni kell a Felügyelet, mint
a csoportfelügyeletért felelős hatóság részére.
(3)	A szükséges információt a csoport élén álló biztosító vagy viszontbiztosító, vagy ha nem
biztosító vagy viszontbiztosító áll a csoport élén, akkor a biztosítói holdingtársaság vagy a
157
vegyes pénzügyi holdingtársaság vagy a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős
hatóság által - a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott konzultációt
követően - kijelölt csoporton belüli biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja be a Felügyelethez,
mint a csoportfelügyeletért felelős hatósághoz.
A csoporton belüli ügyletek a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság általi
felügyeleti felülvizsgálat hatálya alá tartoznak.
(4)	A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság - a többi érintett felügyeleti
hatósággal és a csoporttal folytatott konzultációt követően, a Bizottságnak a Szolvencia 2
irányelv 245. cikk (4) és (5) bekezdéseiben meghatározott tárgykörökben kiadott
rendeleteiben foglaltakkal összhangban - megállapítja azon csoporton belüli ügyletek típusát,
amelyeket egy adott csoporton belüli biztosítóknak vagy viszontbiztosítóknak minden
körülmények között jelenteniük kell. A 347. § (5)-(7) bekezdései értelemszerűen
alkalmazandók.
147.	Az irányítási rendszer felügyelete
349.	§
(1)	A 76-92. §-okban meghatározott követelmények csoportszinten értelemszerűen
alkalmazandók. A kockázatkezelési és belső ellenőrzési rendszereket, valamint a jelentéstételi
eljárásokat következetesen kell végrehajtani minden olyan összevont alapú felügyelet hatálya
alá tartozó biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, amely részesedési viszonnyal rendelkezik
legalább egy biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban vagy
harmadik országbeli viszontbiztosítóban vagy amelynek anyavállalata az Európai Unión belül
központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi
holdingtársaság, annak érdekében, hogy az említett rendszereket és jelentéstételi eljárásokat
csoportszinten ellenőrizni lehessen.
(2)	Az (1) bekezdés sérelme nélkül a csoport belső ellenőrzési mechanizmusainak legalább a
következőket kell tartalmazniuk:
a)	megfelelő mechanizmusok a csoportszintű szavatoló tőke-megfelelés tekintetében, annak
érdekében, hogy minden jelentős kockázatot azonosítsanak és mérjenek, és hogy a figyelembe
vehető szavatoló tőkét megfelelően hozzárendeljék a kockázatokhoz;
b)	megbízható jelentéstételi és számviteli eljárások a csoporton belüli ügyletek és a
kockázatok koncentrációjának figyelemmel kísérésére és kezelésére.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben említett rendszerek és jelentéstételi eljárások a 350-362.§-
okban meghatározott szabályokkal összhangban a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért
felelős hatóság által végzett felügyeleti felülvizsgálat hatálya alá tartoznak.
(4)	A részesedő biztosító vagy viszontbiztosító, a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes
pénzügyi holdingtársaság a 88. §-ban előírt értékelést a csoport szintjén köteles elvégezni. A
csoportszinten végzett saját kockázat- és szavatoló tőke-megfelelési értékelést a Felügyelet,
mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság felügyeleti felülvizsgálatnak veti alá a 343-362. §-
okban foglaltakkal összhangban.
(5)	Ha csoportszinten a szavatoló tőke-megfelelés kiszámítása a 336. § szerinti 1. módszer
szerint történik, a részesedő biztosító vagy viszontbiztosító, a biztosítói holdingtársaság vagy
a vegyes pénzügyi holdingtársaság köteles egyértelműen feltüntetni a különbséget a csoport
összes kapcsolt biztosítója vagy viszontbiztosítója szavatoló tőke-szükségletének összege és a
konszolidált csoportszintű szavatoló tőke-szükséglet között.
(6)	A részesedő biztosító vagy viszontbiztosító, a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes
pénzügyi holdingtársaság - a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság
engedélyével - a 89. §-ban foglaltaknak megfelelően előírt értékeléseket egyszerre végezheti
158
el csoportszinten és a csoport bármely leányvállalatának szintjén, és egyetlen dokumentumban
össze is foglalhatja az értékelést.
(7)	A (6) bekezdés szerinti engedély megadását megelőzően a Felügyelet, mint a
csoportfelügyeletért felelős hatóság konzultál a felügyeleti kollégium tagjaival és érdemben
figyelembe veszi álláspontjaikat és fenntartásaikat.
(8)	Ha a csoport él a (6) bekezdésben foglalt lehetőséggel, a dokumentumot egyidejűleg
megküldi minden érintett felügyeleti hatóságnak. E lehetőség kihasználása nem mentesíti az
érintett leányvállalatokat a 89. §-ban foglalt követelmények teljesítésére irányuló
kötelezettségük alól.
148.	A csoportfelügyeletért felelős hatóság
350.	§
(1)	A Felügyelet, mint érintett felügyeleti hatóság - évente legfeljebb egyszer - kérheti annak
a csoporton belüli megvitatását (a továbbiakban: tanácskozási kérelem), hogy a
csoportfelügyeletért felelős hatóság kijelölésének kritériumai megfelelők-e.
(2)	A Felügyelet, amennyiben érintett felügyeleti hatóság, köteles mindent megtenni annak
érdekében, hogy a csoportfelügyeletért felelős hatóság kiválasztásáról, a tanácskozási kérelem
előterjesztésétől számított három hónapon belül - a többi érintett felügyeleti hatósággal -
közös határozatot hozzon. A határozat meghozatala előtt az érintett felügyeleti hatóságok
véleménynyilvánítási lehetőséget adnak a csoportnak. Ha a Felügyelet a kijelölt összevont
alapú felügyeletért felelős hatóság, köteles a csoport elé terjeszteni az indokolással ellátott,
közös határozatot.
(3)	Ha a (2) bekezdés szerinti három hónapos időszak alatt a Felügyelet, mint érintett
felügyeleti hatóság az ügyet - az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkének (1), (2), (3) és (6)
bekezdésével összhangban - az EBFH elé utalta, akkor az érintett felügyeleti hatóságok
elhalasztják közös döntésüket és megválják az EBFH által - az említett rendelet 19. cikkének
(3)	bekezdése alapján - hozott határozatot, majd az EBFH határozatának megfelelően hozzák
meg saját közös határozatukat. A Felügyelet, mint érintett felügyeleti hatóság köteles
irányadónak elismerni az említett közös határozatot, és teljesíteni az abban foglaltakat. A
három hónapos időtartam eltelte vagy a közös határozat meghozatala után az ügy már nem
utalható az EBFH elé. Amennyiben a Felügyelet a kijelölt összevont alapú felügyeletért
felelős hatóság, köteles a csoport és a felügyeleti kollégium elé terjeszteni a teljes körű
indokolással ellátott, közös határozatot.
149.	A csoportfelügyeletért felelős hatóság és a többi felügyeleti hatóság jogai és
kötelezettségei. A felügyeleti kollégium
351.	§
(1)	A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság összevont alapú felügyelettel
kapcsolatos jogai és kötelezettségei a következők:
a)	releváns vagy alapvető információk gyűjtésének és terjesztésének összehangolása rendes
körülmények között és szükséghelyzetekben is, beleértve mindazon információk terjesztését,
amelyekre a felügyeleti hatóságnak a felügyeleti feladatok elvégzéséhez szüksége van;
b)	felügyeleti felülvizsgálat és a csoport pénzügyi helyzetének értékelése;
159
c)	annak értékelése, hogy a csoport megfelel-e a szavatoló tőke-megfelelésre, a
kockázatkoncentrációra és a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó szabályoknak a 332-348.
§-okban meghatározottak szerint;
d)	a csoport irányítási rendszerének az értékelése a 349. §-ban meghatározottak szerint,
valamint annak értékelése, hogy a részesedéssel rendelkező vállalkozás igazgatási, irányító
vagy felügyelő testületének tagjaira vonatkozóan teljesül-e a szakmai alkalmasság és üzleti
megbízhatóság követelménye;
e)	a felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinációja rendszeres, évente legalább egyszer
megtartott értekezletek útján vagy más megfelelő módon, rendes körülmények között és
szükséghelyzetekben is, az érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködve, és figyelembe
véve a csoport részét képező összes vállalkozás üzleti tevékenységében rejlő kockázatok
jellegét, nagyságrendjét és összetettségét;
j) az e fejezet, valamint a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 248. cikk (6) és (7)
bekezdéseiben meghatározott tárgykörökben kiadott rendeletei által a csoportfelügyeletért
felelős hatóságra ruházott vagy az e rész, valamint a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv
248. cikk (6) és (7) bekezdéseiben meghatározott tárgykörökben kiadott rendeletei
alkalmazásából eredő egyéb feladatok, intézkedések elvégzése és döntések meghozatala,
különösen a csoportszintű belső modellek jóváhagyási eljárásának vezetése a 337. és 339. §-
ban meghatározottak szerint és a rendszer alkalmazása engedélyezési eljárásának vezetése a
342-345. §-okban meghatározottak szerint.
(2)	A csoportfelügyelet (1) bekezdésben említett feladatai végrehajtásának megkönnyítése
érdekében a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság elnökletével - a
Felügyelet által kidolgozott írásbeli megállapodás alapján - létre kell hozni a felügyeleti
kollégiumot.
(3)	Ha a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság elmulasztja az (1)
bekezdésben említett feladatok végrehajtását, vagy a felügyeleti kollégium tagjai nem
működnek együtt a csoportfelügyeletért felelős hatósággal az ezen § szerinti feladatok
végrehajtásához szükséges mértékben, az ügyet a Felügyelet az EBFH elé utalhatja, és kérheti
a segítségét az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban.
(4)	Az e fejezetben, valamint a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 248. cikk (6) és (7)
bekezdéseiben meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben foglaltak sérelme nélkül, a
kollégiumok létrehozása és működése a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a többi érintett
felügyeleti hatóság által megkötött koordinációs megállapodásokon alapul.
(5)	Amennyiben az álláspontok eltérnek a koordinációs megállapodásokkal kapcsolatban, a
Felügyelet, amennyiben a felügyeleti kollégium tagja, az EBFH elé utalhatja az ügyet, és az
1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban kérheti a segítségét. A Felügyelet, mint a
csoportfelügyeletért felelős hatóság az EBFH határozatának megfelelően köteles meghozni a
határozatát, amit továbbítani köteles a többi érintett felügyeleti hatóságnak.
(6)	A Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 248. cikk (6) és (7) bekezdéseiben meghatározott
tárgykörökben kiadott rendeleteiben foglaltak sérelme nélkül, a (4) bekezdés szerinti
koordinációs megállapodások meghatározzák az alábbiakra vonatkozó eljárásokat:
a)	a 337., 338. és 350. §-okban foglaltakkal összhangban, az érintett felügyeleti hatóságok
közötti döntéshozatali folyamat;
b)	az (5) bekezdésben és a 331. § (4) bekezdésében említett konzultáció.
(7)	A csoportfelügyeletért felelős hatóságra és a többi felügyeleti hatóságra ruházott jogok és
kötelezettségek sérelme nélkül a koordinációs megállapodások további feladatokat bízhatnak
a csoportfelügyeletért felelős hatóságra, a többi felügyeleti hatóságra vagy az EBFH-ra,
amennyiben ez a csoport hatékonyabb felügyeletét eredményezi, és - saját feladataik
tekintetében - nem akadályozza a felügyeleti kollégium tagjai által végzett felügyeleti
tevékenységeket.
160
(8)	A koordinációs megállapodások ezen kívül meghatározhatják az alábbi eljárásokat:
a)	a különösen a 327-330.§, 332-333. §, 335. §, 347-349. §, 353. §, 359. §, 363. § és 365. §-
okban említett, az érintett felügyeleti hatóságok közötti konzultáció;
b)	az egyéb felügyeleti hatóságokkal való együttműködés.
(9)	A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság a kollégiumok munkájára és az
EBFH által lefolytatott felülvizsgálatok tekintetében tapasztalt bármely releváns nehézségre
vonatkozó információt köteles átadni az EBFH-nak.
(10)	A csoportfelügyelet e § szerinti koordinációját a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv
248. cikk (6) és (7) bekezdéseiben meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben
foglaltakkal összhangban kell gyakorolni.
150.	A felügyeleti hatóságok közötti együttműködés és információcsere
352.	§
(1)	A Felügyelet, mint a csoporton belüli egyes biztosítók vagy viszontbiztosítók
felügyeletéért felelős hatóság vagy összevont alapú felügyeletért felelős hatóság szorosan
együttműködik a többi érintett felügyeleti hatósággal, különösen olyan esetekben, amikor
valamely biztosító vagy viszontbiztosító pénzügyi nehézségbe kerül.
(2)	A Felügyelet, mint érintett felügyeleti hatóság vagy összevont alapú felügyeletért felelős
hatóság haladéktalanul - külön ezirányú megkeresés nélkül is - közöl minden releváns - a
Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 249. cikk (3) és (4) bekezdéseiben meghatározott
tárgykörökben kiadott szabályozástechnikai és végrehajtástechnikai standardjában
meghatározott - információt a többi érintett felügyeleti hatósággal. Ezen információk közé
tartoznak különösen a csoport és a felügyeleti hatóságok intézkedéseire vonatkozó
információk, valamint a csoport által szolgáltatott információk.
(3)	A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság az érintett felügyeleti hatóságok
és az EBFH rendelkezésére bocsátja a csoport jogi struktúrájára, a csoport irányítására és
szervezeti felépítésére vonatkozó információkat.
(4)	Ha valamely felügyeleti hatóság releváns információt nem közölt, vagy az együttműködés
-	különösen a releváns információk cseréje - iránti kérést elutasította vagy két héten belül
nem teljesítette, a Felügyelet az EBFH elé utalhatja az ügyet.
(5)	A Felügyelet, mint érintett felügyeleti hatóság vagy összevont alapú felügyeletért felelős
hatóság köteles haladéktalanul megbeszélésre hívni a csoportfelügyeletben érintett
valamennyi felügyeleti hatóságot, ha az alábbi körülmények valamelyikének fennállását
észleli:
a)	ha tudomást szerez arról, hogy egy biztosító vagy viszontbiztosító súlyosan megsértette a
szavatoló tőke-szükségletre vonatkozó előírásokat vagy megsértette a minimális
tőkeszükséglettel kapcsolatos előírásokat;
b)	ha tudomást szerez a konszolidált adatokon alapuló összevont alapon számított szavatoló
tőke-szükségletre vagy az összesített összevont alapon számított szavatoló tőke-szükségletre
vonatkozó előírások súlyos megsértéséről, attól függően, hogy melyik szavatoló tőke-
szükségleti számítási módszert alkalmazták; vagy
c)	ha egyéb rendkívüli körülmények állnak vagy álltak fenn.
(6)	A Felügyelet, mint érintett felügyeleti hatóság vagy összevont alapú felügyeletért felelős
hatóság az (5) bekezdésben foglaltakon túl akkor is megbeszélésre hívhatja a
csoportfelügyeletben érintett valamennyi felügyeleti hatóságot, ha ennek szükségét látja.
151.	A felügyeleti hatóságok közötti konzultáció
161
353. §
(1)	A 344. § sérelme nélkül, a Felügyelet a többi érintett felügyeleti hatóság felügyeleti
feladatai szempontjából fontos határozat meghozatala előtt - a felügyeleti kollégium
keretében - konzultáltál a többi, érintett felügyeleti hatósággal, a következőkkel kapcsolatban:
a)	a csoporton belüli biztosítók vagy viszontbiztosítók tulajdonosi szerkezetében, szervezeti
vagy irányítási struktúrájában bekövetkező változások, amelyekhez a felügyeleti hatóságok
jóváhagyása vagy engedélye szükséges;
b)	a 309. § (2) bekezdésében és a 310. § (1) és (2) bekezdéseiben előírt helyreállításhoz
rendelkezésre álló időszak meghosszabbítására vonatkozó határozat;
c)	a felügyeleti hatóságok által meghozott jelentős szankciók vagy kivételes intézkedések,
többek közt a szavatoló tőke-szükségleten felül többlettőke-követelmény előírása és a
szavatoló tőke-szükséglet számításához belső modell használatát korlátozó előírás.
(2)	Az (1) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában a Felügyelet köteles konzultálni a
csoportfelügyeletért felelős hatósággal. Ezenkívül, ha egy határozat más felügyeleti hatóságtól
kapott információn alapul, annak meghozatala előtt az érintett felügyeleti hatóságok kötelesek
egymással is konzultálni.
(3)	A 351. § sérelme nélkül, a Felügyelet a konzultáció elhagyása mellett dönthet sürgős
esetben vagy, ha a konzultáció veszélyeztetné a határozat végrehajtását. Ebben az esetben a
Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni a többi érintett felügyeleti hatóságot.
152.	A csoportfelügyeletért felelős hatóságtól származó információkérés a többi felügyeleti
hatóság felé
354.	§
(1)	A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság megkeresheti egy másik tagállam
-	amelyben valamely anyavállalat központi irodája van - felügyeleti hatóságait, ha azok nem
maguk végzik a 343. § szerint a csoportfelügyeletet, hogy az anyavállalattól kérjenek ki és
továbbítsanak számára minden olyan információt, amely szükséges lehet a 351. §-ban
meghatározott koordinációs jogai gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez.
(2)	Ha a Felügyeletnek, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóságnak olyan - 357. § (2)-(5)
bekezdése szerinti - információra van szüksége, amely egy másik felügyeleti hatóság
rendelkezésére áll, úgy köteles ettől a hatóságtól kérni az információ rendelkezésre bocsátását.
153. Együttműködés a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások felügyeletéért felelős
hatóságokkal
355.	§
Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító és a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet vagy a Bszt.-
ben meghatározott befektetési vállalkozás vagy mindkettő közvetlenül vagy közvetetten
kapcsolt vállalkozás, vagy közös részesedő vállalkozással rendelkeznek, a Felügyelet, mint
érintett felügyeleti hatóság a többi vállalkozás felügyeletéért felelős hatósággal
együttműködik.
154.	Szakmai titoktartás és az információk bizalmas kezelése
356.	§
162
A csoportfelügyelet keretében kapott információ és a felügyeleti hatóságok közötti, valamint a
felügyeleti hatóságok és más hatóságok közti információcsere a X. Fejezet rendelkezéseinek
hatálya alá tartozik.
155.	Az információhoz való hozzáférés
357.	§
(1)	A csoportfelügyelet hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, valamint kapcsolt
vállalkozásaik és részesedő vállalkozásaik minden olyan információt kötelesek eljuttatni
egymáshoz, amely a csoportfelügyelet szempontjából fontos lehet.
(2)	A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság - az érintett vállalkozás jellegétől
függetlenül - a felügyelet céljából minden fontos információhoz hozzáférhet.
(3)	A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság csoportszinten könnyíthet az
évesnél gyakoribb rendszeres felügyeleti jelentéstételi kötelezettségen, amennyiben e
könnyítés valamennyi csoporton belüli biztosítóra vagy viszontbiztosítóra kiterjed,
figyelembe véve a csoport üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegét, nagyságrendjét és
összetettségét.
(4)	A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság csoportszinten mentesíthet a
tételes jelentések készítése alól, ha a mentesítés valamennyi csoporton belüli biztosítóra vagy
viszontbiztosítóra kiteljed, figyelembe véve a csoport üzleti tevékenységében rejlő
kockázatok jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, valamint a pénzügyi stabilitásra
vonatkozó célt.
(5)	Amennyiben a Felügyelet nem összevont alapú felügyeletért felelős hatóságként, hanem
érintett felügyeleti hatóságként jár el, akkor a szükséges információ megszerzése érdekében
csak akkor fordulhat közvetlenül a csoporton belüli vállalkozásokhoz, ha ezt az információt a
csoportfelügyelet alá tartozó biztosítótól vagy viszontbiztosítótól - kérése ellenére - a
megszabott határidőn belül nem kapta meg.
156.	Az információ ellenőrzése
358.	§
(1)	A Felügyelet Magyarország területén elvégzi a 357. § szerinti információ helyszíni
ellenőrzését a következő vállalkozások telephelyein:
a)	a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító;
b)	a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító kapcsolt vállalkozásai;
c)	a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatai;
d)	a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának kapcsolt
vállalkozásai.
(2)	Ha a Felügyelet - egyedi esetben - egy csoport részét képező, másik tagállamban található
vállalkozást - függetlenül attól, hogy az szabályozott vagy nem - érintő információt kíván
ellenőrizni, akkor a másik tagállam felügyeleti hatóságát kell felkérnie az ellenőrzés
elvégzésére.
(3)	Amennyiben a Felügyeletet keresik meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, akkor a
Felügyelet vagy közvetlenül maga végzi el az ellenőrzést vagy engedélyezi - a titoktartási
szabályok betartása és betartatása mellett - külső szakértő felkérésével vagy magának a
kérelmező hatóságnak, hogy azt elvégezze. A Felügyelet köteles írásban tájékoztatni a
163
csoportfelügyeletért felelős hatóságot a hozott intézkedéséről. Az ellenőrzést kérő felügyeleti
hatóság részt vehet az ellenőrzésben, amennyiben nem közvetlenül maga végzi az ellenőrzést.
(4)	Ha a Felügyelet (2) bekezdés szerinti kérelmét a megkeresett felügyeleti hatóság két héten
belül nem teljesíti vagy, ha a Felügyelet számára lehetetlenné teszik a (3) bekezdés szerinti
részvételhez való jogának gyakorlását, a Felügyelet az EBFH-hoz utalhatja az ügyet, és az
1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban kérheti a segítségét.
157.	Az összevont alapon számított szavatoló tőke-megfelelésről és a pénzügyi helyzetről szóló
jelentés
359.	§
(1)	A részesedő biztosító, viszontbiztosító, valamint a biztosítói holdingtársaság és a vegyes
pénzügyi holdingtársaság - a 108. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával - évente
csoportszintű jelentést köteles közzétenni a szavatoló tőke-megfeleléséről és a pénzügyi
helyzetéről.
(2)	A részesedő biztosító, viszontbiztosító, valamint a biztosítói holdingtársaság és a vegyes
pénzügyi holdingtársaság - a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság
engedélyével - egy összefoglalt, a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló jelentést is
közzétehet, amely a következőket tartalmazza:
a)	az (1) bekezdéssel összhangban közzéteendő csoportszintű információ;
b)	a csoporton belüli bármely leányvállalatra vonatkozó, külön-külön azonosítható és a 108.
§-ban foglaltakkal összhangban közzéteendő információ.
A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság az engedély megadását megelőzően
konzultál a felügyeleti kollégium tagjaival és véleményüket figyelembe veszi.
(3)	Ha a (2) bekezdésben említett jelentés nem tartalmaz olyan információt, amelynek
rendelkezésre bocsátását a csoporton belüli leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság
megköveteli az összehasonlítható vállalkozásoktól, és amennyiben a mulasztás jelentős, a
Felügyelet, mint érintett felügyeleti hatóság kötelezheti az érintett leányvállalatot a szükséges
kiegészítő információ közzétételére.
158.	Csoportszerkezet
360.	§
A biztosítók, viszontbiztosítók, biztosítói holdingtársaságok és vegyes pénzügyi
holdingtársaságok a csoport szintjén évente kötelesek közzétenni a csoport jogi, valamint
irányítási és szervezeti felépítését, ideértve a csoporthoz tartozó valamennyi leányvállalat
leírását, valamint a csoporthoz tartozó vállalatokkal és a fontosabb fiókvállalatokkal
kapcsolatos tájékoztatást is.
159. Biztosítói holdingtársaságok és vegyes pénzügyi holdingtársaságok ügyviteli, ügyvezető
vagy felügyelő testülete
361.	§
A biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság ügyviteli, ügyvezető és
felügyelő testületi tagjainak a feladataik elvégzésére szakmailag alkalmasnak és üzletileg
megbízhatónak kell lenniük.
164
160. Végrehajtási intézkedések
362.	§
(1)	Amennyiben a csoporthoz tartozó biztosítók vagy viszontbiztosítók nem teljesítik a 331-
349.	§-okban foglalt követelményeket, vagy ha ugyan teljesítik azokat, de a szavatoló tőke-
megfelelés mégis veszélyben lehet, vagy ha a csoporton belüli ügyletek vagy a
kockázatkoncentrációk fenyegetik a biztosítók vagy viszontbiztosítók pénzügyi helyzetét, a
helyzet mihamarabbi orvoslása érdekében:
a)	a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság tekintetében a
csoportfelügyeletért felelős hatóság;
b)	a biztosítók és viszontbiztosítók tekintetében a felügyeleti hatóságok
hozzák meg a szükséges intézkedéseket.
(2)	Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért
felelős hatóság nem egyike azon tagállami felügyeleti hatóságoknak, amelyben a biztosítói
holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság központi irodája van, akkor köteles
tájékoztatni az említett felügyeleti hatóságokat a megállapításairól, hogy azok meghozhassák
a szükséges intézkedéseket.
(3)	Ha az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért
felelős hatóság nem egyike azon tagállami felügyeleti hatóságoknak, amelyben a biztosító
vagy viszontbiztosító központi irodája van, akkor köteles tájékoztatni az említett felügyeleti
hatóságokat a megállapításairól, hogy azok meghozhassák a szükséges intézkedéseket.
(4)	A Felügyelet, mint összevont alapú felügyeletért felelős hatóság, figyelembe véve a
csoport részét képező valamennyi vállalkozás üzleti tevékenysége kockázatainak jellegét,
nagyságrendjét és összetettségét, meghozza a szükséges intézkedéseket a biztosítói
holdingtársaságok és vegyes pénzügyi holdingtársaságok tekintetében. A Felügyelet,
amennyiben érintett felügyeleti hatóságként jár el - a csoportfelügyeletért felelős hatósággal
együtt - adott esetben koordinálja intézkedéseit.
(5)	A Felügyelet szorosan együttműködik a többi érintett felügyeleti hatósággal az ilyen
intézkedések eredményességének biztosítása érdekében, különösen, ha a biztosítói
holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság ügyvezetése nem a központi
irodájával megegyező tagállamban található.
(6)	A Felügyelet az e §-ban foglalt jogait és kötelezettségeit a Bizottságnak a Szolvencia 2
irányelv 258. cikk (3) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében
foglaltakkal összhangban gyakorolja.
161.	Az Európai Unión kívül székhellyel rendelkező anyavállalatok: az egyenértékűség
vizsgálata
363.	§
(1)	A Felügyelet, mint érintett felügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy azon biztosítók vagy
viszontbiztosítók, amelyeknek anyavállalata harmadik országban rendelkezik központi
irodával, olyan harmadik országbeli felügyeleti hatóság általi felügyelet alá tartoznak-e,
amely egyenértékű azon biztosítók vagy viszontbiztosítók összevont alapú felügyeletét
illetően az e fejezetben előírt felügyelettel, amelyek részesedési viszonnyal rendelkeznek
legalább egy biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban vagy
harmadik országbeli viszontbiztosítóban vagy amelyeknek anyavállalata az Európai Unión
belül központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi
holdingtársaság.
165
(2)	Ha a Bizottság nem határozott valamely ország prudenciális rendszere egyenértékűségről
vagy ideiglenes egyenértékűségről, az ellenőrzést - az anyavállalat vagy az Európai Unióban
engedélyezett bármely biztosító vagy viszontbiztosító kezdeményezésére vagy hivatalból - a
Felügyeletnek, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóságnak kell elvégeznie (a
továbbiakban: eljáró összevont alapú felügyeletért felelős hatóság).
(3)	A (2) bekezdés szerinti ellenőrzés lefolytatása során a Felügyelet, mint eljáró összevont
alapú felügyeletért felelős hatóság - mielőtt határozna az egyenértékűségről - az EBFH-val
való együttműködés mellett konzultál a többi érintett felügyeleti hatósággal. Az
egyenértékűségről hozott határozatot a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 260. cikk (2), (3)
és (5) bekezdéseiben meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben meghatározott
kritériumok szerint kell meghozni. A Felügyelet, mint eljáró összevont alapú felügyeletért
felelős hatóság harmadik országokkal szemben nem hozhat olyan határozatot, amely
ellentmond az azzal az országgal kapcsolatban hozott korábbi határozatok tartalmának,
kivéve, ha a fogadó országban vagy a harmadik országban a vonatkozó szabályozás jelentősen
megváltozott.
(4)	Ha a Felügyelet nem eljáró összevont alapú felügyeletért felelős hatóság, hanem érintett
felügyeleti hatóság és nem ért egyet a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 260. cikk (2), (3)
és (5) bekezdéseiben meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben meghatározott
kritériumok alapján meghozott határozattal, az ügyet az eljáró összevont alapú felügyeletért
felelős hatóság határozatáról szóló értesítést követő három hónapon belül az EBFH-hoz
utalhatja, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban kérheti a segítségét.
(5)	Ha a Bizottság nem határozott valamely ország prudenciális rendszere egyenértékűségéről
vagy ideiglenes egyenértékűségéről, akkor a 358. § alkalmazandó, feltéve, ha a Felügyelet
gyakorolja az Európai Unión kívül székhellyel rendelkező anyavállalatok felett a felügyeletet.
(6)	Ha bizottsági határozat születik arról, hogy a harmadik ország prudenciális rendszere
ideiglenesen egyenértékű, a 364. § alkalmazandó, kivéve, ha van olyan tagállami biztosító
vagy viszontbiztosító, amelynek mérlegfőösszege meghaladja az Európai Unión kívül
található anyavállalat mérlegfőösszegét. Ebben az esetben a csoportfelügyeletért felelős
hatóság feladatát a megbízott összevont alapú felügyeletért felelős hatóság látja el.
162.	Az Európai Unión kívül székhellyel rendelkező anyavállalattal kapcsolatos
egyenértékűség
364.	§
(1)	A 363. §-ban említett egyenértékű felügyelet esetén a Felügyelet a harmadik országbeli
felügyeleti hatóságok által végzett egyenértékű összevont alapú felügyeletre támaszkodik, a
(2)	bekezdéssel összhangban.
(2)	A 349-362. §-ok értelemszerűen alkalmazandók a harmadik országok felügyeleti
hatóságaival való együttműködésre is.
163.	Harmadik országokban működő anyavállalatokkal kapcsolatosan az egyenértékűség
hiánya
365.	§
(1)	A 356. § szerinti egyenértékű felügyelet hiányában vagy, ha ideiglenes egyenértékűség
esetén valamely tagállam a 363. § (6) bekezdésével összhangban nem alkalmazza a 367. §-t,
az érintett tagállamnak a biztosítókra vagy viszontbiztosítókra az alábbiak valamelyikét kell
alkalmaznia:
166
a)	a 331-340. §-ok és a 350-362. §-ok rendelkezéseit;
b)	a (2) bekezdésben meghatározott módszerek valamelyikét.
(2)	A 331-362. §-okban meghatározott általános elvek és módszerek alkalmazandók a
biztosítói holdingtársaság, a vegyes pénzügyi holdingtársaság, a harmadik országbeli biztosító
vagy a harmadik országbeli viszontbiztosító szintjén is.
(3)	Kizárólag az összevont alapon számított szavatoló tőke-megfelelés kiszámításának
céljából az anyavállalatot úgy kell kezelni, mintha a szavatoló tőke-szükséglet fedezetéhez
figyelembe vehető szavatoló tőke tekintetében a 99-100.§-okban meghatározott azonos
feltételek hatálya és a következők egyikének hatálya alá tartozó biztosító vagy
viszontbiztosító lenne:
a)	biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság esetében a 335. § (l)-(4)
bekezdéseiben kifejtett elvekkel összhangban meghatározott szavatoló tőke-szükséglet;
b)	harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító esetében a 335. §
(5)—(12) bekezdéseiben kifejtett elvekkel összhangban meghatározott szavatoló tőke-
szükséglet.
(4)	A Felügyelet a 291. §-ban meghatározott olyan intézkedéseket alkalmazhat, amelyek
biztosítják a csoporton belüli biztosítók vagy viszontbiztosítók felügyeletét. Ezen az
intézkedéseket,
a)	ha nem a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság, a
csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság jóváhagyását,
b)	ha a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság, a többi érintett felügyeleti
hatósággal folytatott konzultációt
követően lehet meghozni.
(5)	A Felügyelet előírhatja olyan biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi
holdingtársaság létrehozását, amelynek központi irodája Magyarországon van, és e rész
rendelkezéseit alkalmazhatja azon csoporthoz tartozó biztosítókra vagy viszontbiztosítókra,
amelynek élén ez a biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság áll.
(6)	A választott módszereknek lehetővé kell tenniük az e részben meghatározott összevont
alapú felügyelet célkitűzéseinek elérését, és értesíteni kell róluk a többi érintett felügyeleti
hatóságot és a Bizottságot is.
164.	Az Európai Unión kívül székhellyel rendelkező anyavállalatokkal kapcsolatos szintek
366.	§
(1)	Ha a 363. § szerinti anyavállalat maga is a harmadik országban központi irodával
rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, illetve harmadik
országbeli biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata, a Felügyelet a 363. §-ban előírt
ellenőrzést csak az olyan legfőbb anyavállalat szintjén alkalmazza, amely egy harmadik
országbeli biztosítói holdingtársaság, harmadik országbeli vegyes pénzügyi holdingtársaság,
harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító.
(2)	A Felügyelet a 363. § szerinti egyenértékű felügyelet hiánya esetén új ellenőrzést végezhet
azon az alacsonyabb szinten, ahol a biztosítók vagy viszontbiztosítók anyavállalata található.
Ez lehet a harmadik országbeli biztosítói holdingtársaság, harmadik országbeli vegyes
pénzügyi holdingtársaság, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli
viszontbiztosító szintje is. Ebben az esetben a Felügyelet, mint a 363. § (2) bekezdése szerint
eljáró összevont alapú felügyeletért felelős hatóság köteles megindokolni a döntését a
csoportnak. A 365. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandóak.
165.	Csoporton belüli ügyletek
167
367. §
(1)	Amennyiben egy vagy több biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalata vegyes
tevékenységű biztosítói holdingtársaság, és a Felügyelet ezen biztosítók vagy
viszontbiztosítók felügyeletéért felelős, akkor egyben általános felügyeletet is gyakorol az
említett biztosítók vagy viszontbiztosítók és a vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaság
és annak kapcsolt vállalkozásai közötti ügyletek felett is.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 348. §, 353-358. § és a 362. § rendelkezései
megfelelően alkalmazandóak.
HARMADIK KÖNYV
A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK
166.	E könyv alkalmazási köre
368.	§
(1)	E könyv rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra a személyre, akinek tevékenysége
kizárólag olyan biztosítási szerződések közvetítésére terjed ki, amelyek az alábbi feltételeknek
együttesen megfelelnek:
a)	a biztosítási szerződés kizárólag a közvetített szerződés feltételeinek ismeretét teszi
szükségessé,
b)	a biztosítási szerződés nem-életbiztosítási szerződés,
c)	a biztosítási szerződés nem tartalmaz felelősségi kockázatot,
d)	a személy fő szakmai tevékenysége nem biztosításközvetítés,
e)	a biztosítási szerződés kizárólag kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek
vagy nyújtott szolgáltatásnak és a következőkre nyújt fedezetet:
ea)	ezen szolgáltató által kínált termék törésének, elvesztésének vagy károsodásának
kockázatára, vagy
eb)	ezen szolgáltatónál megrendelt utazáshoz, illetőleg utazási, üdülési szolgáltatáshoz
kapcsolódva a poggyász elvesztésére vagy sérülésére és egyéb kockázatokra, akkor is, ha a
biztosítás életbiztosítási vagy felelősségi kockázatokat fedez, feltéve, hogy a fedezet az
utazással kapcsolatos kockázatok fő fedezetének kiegészítője,
f)	a biztosítási szerződés éves biztosítási díja nem haladja meg a 125 ezer forintot, és a
biztosítási szerződés teljes tartama, beleértve a megújításokat is, nem haladja meg az 5 évet.
(2)	E könyv rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a viszontbiztosítást közvetítőre.
(3)	Ha a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy munkaerőkölcsönzés
alapján végzi a tevékenységét az őt kölcsönbe vevő biztosításközvetítő részére, akkor e könyv
rendelkezései szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a kölcsönbe vevő
biztosításközvetítővel állna biztosításközvetítői tevékenységre végzésére irányuló
munkaviszonyban.
NYOLCADIK RÉSZ
A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
168
XXVI. Fejezet
A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
167.	A biztosításközvetítői tevékenység alapvető feltételei
369.	§
(1)	Biztosításközvetítői tevékenységet függő biztosításközvetítő vagy független
biztosításközvetítő végezhet.
(2)	Biztosításközvetítői tevékenységet Magyarország területén olyan biztosításközvetítő
végezhet, aki - a 370-371. §-ban foglalt kivételekkel - aktív státuszban szerepel a Felügyelet
által vezetett nyilvántartásban.
(3)	Biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet - beleértve a
biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, vagy e szervezettel megbízási
jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet keretein belül végzett
tevékenységet is -, aki
a)	büntetlen előéletű,
b)	felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 9. mellékletében meghatározott szakképesítéssel
vagy a biztosításközvetítői hatósági képzés és vizsgáztatás rendjéről szóló rendeletben
meghatározott hatósági vizsgával rendelkezik, és
c)	a 376. § (2) bekezdésében meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettségnek eleget
tesz.
(4)	A biztosító, többes ügynök és az alkusz köteles meggyőződni arról, hogy az általa
alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személy, vagy ha a
közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, ennél a szervezetnél közvetítői
tevékenységet végző természetes személy aktív státuszúként szerepel-e a felügyeleti
nyilvántartásban.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség a biztosítót nem terheli az általa megbízott
többes ügynök által alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes
személy, vagy ha a többes ügynök a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott
meg, ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személy
vonatkozásában.
(6)	A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott hatósági vizsga tekintetében
a)	az ügynöki tevékenységet végző természetes személy függő vagy független
biztosításközvetítői hatósági vizsga,
b)	az alkuszi és többes ügynöki tevékenységet végző természetes személy független
biztosításközvetítői hatósági vizsga
birtokában végezheti a biztosításközvetítői tevékenységét.
(7)	Az a természetes személy, aki a biztosításközvetítői hatósági képzés és vizsgáztatás
rendjéről szóló rendeletben meghatározott hatósági vizsga birtokában biztosításközvetítői
tevékenység végzésére jogosult lenne, de a felügyeleti nyilvántartásból történő törléstől vagy
-	nyilvántartásba vétel hiányában - a hatósági vizsga letételétől számított öt év már eltelt,
abban az esetben vehető fel a felügyeleti nyilvántartásba, ha újból hatósági vizsgát tesz.
370.	§
(1)	A biztosításközvetítői tevékenység végzéséhez nem szükséges a Felügyelet által történő
nyilvántartásba vétel, ha a biztosításközvetítői tevékenységet
a)	a biztosító a részére engedélyezett tevékenység vonatkozásában végzi,
169
b)	munkaviszonyával összefüggésben a biztosító munkavállalója a biztosító
felelősségvállalása mellett végzi,
c)	a biztosításközvetítői tevékenységet kiegészítő tevékenységként, a gazdálkodó szervezettel
munkaviszonyban álló, a gazdálkodó szervezet vezetőinek körébe nem tartozó természetes
személy végzi,
d)	a Hpt.-ben meghatározott hitelintézettel vagy a postai szolgáltatásokról szóló törvényben
meghatározott egyetemes postai szolgáltatóval és az egyetemes postai szolgáltató által
megbízott közreműködővel munkaviszonyban álló természetes személy a munkáltatója
utasításainak megfelelően, a munkáltató ügyfélfogadásra szolgáló helyiségében vagy
mobilposta útján végzi,
e)	a Nemzeti Adó és Vámhivatallal hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy - kizárólag a külön jogszabályban
meghatározott külföldi telephelyű gépjármű üzembentartója (vezetője) részére történő
kötelező felelősségbiztosítási szerződés értékesítésével kapcsolatban - végzi.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott személy nem köteles eleget tenni az 369. § (3)
bekezdésében foglalt követelményeknek.
(3)	Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek szerint biztosításközvetítői
tevékenységet végző hitelintézettel, egyetemes postai szolgáltatóval és az egyetemes postai
szolgáltató által megbízott közreműködővel munkaviszonyban álló természetes személy
kizárólag abban az esetben végezhet biztosításközvetítői tevékenységet, ha az általa
közvetített termékekkel kapcsolatban megfelelő képzést kapott. A szakmai követelmények
ellenőrzéséért a munkáltató és az a biztosító felelős, akinek a természetes személy a
biztosítási termékét közvetíti.
(4)	A (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek szerint biztosításközvetítői
tevékenységet végző hitelintézettel, egyetemes postai szolgáltatóval és az egyetemes postai
szolgáltató által megbízott közreműködővel munkaviszonyban álló, biztosításközvetítői
tevékenységet végző, a (3) bekezdésben meghatározott képzettségi követelménynek
megfelelő természetes személyt a munkáltatója köteles belső nyilvántartásba venni.
371.	§
(1)	A tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező biztosításközvetítő tevékenységét
Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatásként vagy magyarországi fióktelepe útján
akkor végezheti, ha a saját államában nyilvántartásba vételre került.
(2)	Az Európai Unió másik tagállamában nyilvántartásba vett biztosításközvetítő esetében a
Felügyelet által történő nyilvántartásba vétel nem szükséges a biztosításközvetítői
tevékenység folytatásához.
372.	§
(1)	A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vállalkozás
tevékenységét Magyarország területén kizárólag magyarországi fióktelepen keresztül
végezheti.
(2)	A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vállalkozás fióktelepe
esetén az Fkt. fióktelepre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(3)	A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített fióktelep
általános képviselője kizárólag az a természetes személy lehet, aki megfelel az alábbi
feltételeknek:
a)	büntetlen előéletű,
170
b)	szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,
c)	legalább öt éves biztosítási, állami gazdálkodási, vagy az államigazgatás pénzügyi és
gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik,
d)	felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
373.	§
(1)	A biztosításközvetítővel munkaviszonyban, megbízási vagy munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy
biztosításközvetítői tevékenység végzésére irányuló további munkaviszonyt, megbízási vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt másik biztosítóval vagy biztosításközvetítővel
nem létesíthet.
(2)	A biztosításközvetítővel munkaviszonyban, megbízási vagy munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy
biztosításközvetítői tevékenységének végzésére mással további megbízási vagy
munkavégzésre irányuló - munkaviszonynak nem minősülő - egyéb jogviszonyt nem
létesíthet.
374.	§
(1)	A felügyeleti nyilvántartásban szereplő természetes személy biztosításközvetítő a
biztosításközvetítői tevékenységet a biztosító, a többes ügynök vagy a független
biztosításközvetítő által kiállított arcképes igazolvány birtokában folytathatja.
(2)	Az igazolványnak tartalmaznia kell a természetes személy nevét, címét, a Felügyelet által
megállapított nyilvántartási számát.
(3)	Abban az esetben, ha a nyilvántartásban szereplő természetes személy a
biztosításközvetítői tevékenységét gazdálkodó szervezettel fennálló munkaviszony, megbízási
vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzi, az igazolvány tartalmazza -
az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét és
cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát).
(4)	Ha a Felügyelet a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy
felügyeleti nyilvántartásban szereplő státusza inaktív szerepeltetéséről döntött, a közvetítő
köteles az arcképes igazolványt a kibocsátónak visszaadni.
375.	§
A 131. §-ban meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítő által történő
termékteij esztésre is.
168.	A biztosításközvetítők szakmai továbbképzése
376.	§
(1)	A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy köteles az általa
közvetített biztosítási termékek alapos ismeretével rendelkezni, a már megszerzett ismereteket
naprakészen tartani, fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében a
biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy köteles az általa közvetített
vagy a jövőben közvetíteni szándékozott biztosítási termék vonatkozásában szakmai
továbbképzésen részt venni.
171
(3)	Ha a független biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a megbízás
teljesítése által érintett biztosítási terméket illetően a (2) bekezdésben meghatározott szakmai
továbbképzésen korábban nem vett részt, a foglalkoztató vagy megbízó független
biztosításközvetítő a kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási termék
elemezéséhez kapcsolódóan - a megbízás teljesítését megelőzően - köteles meggyőződni
arról, hogy a közvetítő az elemzés elvégzéséhez szükséges termékismerettel rendelkezik és
ennek tényét a (7) bekezdésben szereplő nyilvántartásba bejegyezni.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettség nem áll fenn, ha
a)	a függő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy által közvetített
biztosítási termék feltétel- és teljesítési rendszerében,
b)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy által közvetített termékek
körében
változás nem következett be.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzést a biztosításközvetítői
tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes
ügynök vagy független biztosításközvetítő végezheti, valamint a szakmai továbbképzés
lebonyolítására a 9. mellékletben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló képzést
nyújtó szakképző intézményt, vagy a biztosításközvetítői hatósági képzés és vizsgáztatás
rendjéről szóló rendeletben meghatározott, a hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzést
nyújtó képző szervet is megbízhat.
(6)	A biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy
megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő köteles a (2)
bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettség alá eső biztosításközvetítői
tevékenységet folytató természetes személyek továbbképzését oly módon megszervezni, hogy
az adott személy vonatkozásában az új vagy módosult termék értékesítését a szakmai
továbbképzés előzze meg.
(7)	A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzésen történő részvételt a
biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó
biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő köteles nyilvántartani és a
felügyeleti ellenőrzés során a Felügyelet részére - a nyilvántartásban szereplő
dokumentumokkal - igazolni.
169.	A megtakarítási jellegű életbiztosítások jutalékfizetési szabályai
377.	§
(1)	A megtakarítási jellegű életbiztosítási szerződés vonatkozásában a kifizetett jutalék
összege nem haladhatja meg a jutalékfizetés időpontjáig a biztosítóhoz beérkezett biztosítási
díj összegét.
(2)	A rendszeres díjas megtakarítási jellegű életbiztosítási szerződés vonatkozásában jutalék a
szerződés létrejöttétől számított egy éven belül - legalább a díjelőírásnak megfelelő első
díjrészlet biztosítóhoz történő beérkezését követően - legfeljebb tizennégy havi díjelőírásnak
megfelelő összegben fizethető. A szerződés létrejöttétől számított második év kezdetét
követően fizetett jutalék összege nem haladhatja meg a második év kezdetétől a jutalékfizetés
időpontjáig a biztosítóhoz beérkezett biztosítási díj összegét. A szerződés teljes tartamának
terhére összességében kifizetett jutalék összege nem haladhatja meg a biztosítóhoz a
szerződés teljes tartamára vonatkozóan beérkezett biztosítási díj összegét.
(3)	A biztosító és a biztosításközvetítő közötti, írásban létrejött megállapodásnak tartalmaznia
kell legalább az alábbiakat:
172
a)	a jutalékfizetés esedékességének időpontját, amely - az első jutalékfizetés esetén - nem
lehet korábbi, mint a szerződés első díjrészlete biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja,
b)	a jutalék mértékét,
c)	a jutalék kifizetésének feltételeit,
d)	a jutalékfizetés ütemezését,
e)	a jutalékvisszatérítési kötelezettség feltételeit, az ezen kötelezettség alóli mentesítés
feltételeit,
fi a jutalékvisszatérítési kötelezettség megszűnésének időpontját,
g)	a jutalékjogosultságot és a jogosultság megvonásának feltételeit.
(4)	A biztosító előre egységesen meghatározott feltételek alapján - a biztosításközvetítői
tevékenység, és annak résztevékenységei teljesítésének mértékéhez arányosan igazodó -
eltérő jutalékszintet állapíthat meg az egyes közvetítők vonatkozásában.
(5)	A biztosításközvetítő részére jutalékelőleg nem fizethető.
(6)	A biztosításközvetítőt a biztosításközvetítői tevékenységéért a kapott jutalékon kívül más
juttatás nem illeti meg a biztosítótól. A biztosító a biztosításközvetítőt a jutalékon kívül, a
biztosításközvetítői tevékenységtől eltérő szolgáltatás ellentételezéseként egyéb díjazásban,
juttatásban részesítheti, a jogosultság pontos jogcímének feltüntetésével, ellenőrizhető és
átlátható módon, dokumentált formában.
170.	A biztosításközvetítő tájékoztatási kötelezettsége
378.	§
(1)	A biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés
megkötését megelőzően, továbbá bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén
köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az
ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni
a)	a biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, valamint azon gazdálkodó
szervezet cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében vagy megbízásából a
biztosításközvetítést végzi és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,
b)	a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan
nyilvántartását ellenőrizni lehet,
c)	arról, hogy rendelkezik-e minősített befolyással az adott biztosítóban,
d)	az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata rendelkezik-e minősített befolyással
a biztosításközvetítőben,
e)	a panasztétel lehetőségéről és annak elbírálására jogosult szervekről,
fi arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kár vagy felmerült sérelemdíj
megfizetéséért ki áll helyt,
g)	arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár-e el,
h)	függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár vagy járhat el,
i)	arról, hogy milyen biztosítási termék terjesztésére van jogosultsága,
j) arról, hogy a biztosítási termék közvetítése során az ügyféltől díjat vagy díjelőleget átvehet-
e,
k) független biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget
átvehet-e, és ha igen, annak esetleges összegszerűségi korlátairól,
l)	függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget
előzetesen nem vehet át,
m) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítóval kötött megállapodása alapján
milyen képviseleti jogosultsággal rendelkezik, különös tekintettel arra vonatkozóan, hogy a
biztosító nevében megkötheti-e a biztosítási szerződést.
173
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a biztosításközvetítőnek a 152. §-ban, a 153. §
(l)-(2) bekezdésben és a 155. §-ban meghatározottakról is tájékoztatást kell nyújtani.
(3)	A tájékoztatást azon személyek részére kell teljesíteni, akik a biztosítási
(viszontbiztosítási) szerződés létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a
biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerülnek.
171.	A biztosításközvetítőkkel kapcsolatos titokvédelmi szabályok
379.	§
(1)	A biztosításközvetítő az ügyfelek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a
biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.
Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás
fenntartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges,
vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a
biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás
megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem
nyújtható előny.
(3)	A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem
rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosításközvetítő tulajdonosait, vezetőit,
alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során
bármilyen módon hozzájutottak.
380.	§
A biztosításközvetítő, valamint annak tulajdonosa, a biztosításközvetítői vállalkozásban
részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a biztosításközvetítő
alkalmazottja, megbízottja vagy a biztosításközvetítővel munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban álló személy köteles a biztosító és a biztosításközvetítő működésével
kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megőrizni.
381.	§
Az e törvény 137-143. §-ában, és a 145-147. §-ában meghatározott rendelkezéseket
alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is, azzal, hogy ahol az adott rendelkezés
biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetítőt kell érteni.
172.	A biztosításközvetítő panaszkezelése
382.	§
(1)	A többes ügynök és a független biztosításközvetítő biztosítja, hogy az ügyfél a többes
ügynök és a független biztosításközvetítő magatartására, tevékenységére vagy mulasztására
vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más
által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2)	A többes ügynök és a független biztosításközvetítő panaszkezelési eljárására egyebekben a
159.	§ rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés biztosítót nevesít, azon a
többes ügynököt és az alkuszt kell érteni.
174
XXVII. Fejezet
A FÜGGŐ BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS
SZABÁLYOK
173.	Az ügynök
383.	§
(1)	Az ügynök előkészíti a biztosítási szerződés megkötését, tevékenysége kiterjedhet
a)	a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a szerződés biztosító képviseletében történő
megkötésére és a biztosítási díj átvételére, továbbá
b)	a biztosító szerződésből eredő jogainak gyakorlásában és kötelezettségeinek teljesítésében
való közreműködésre és a szerződéskötés lebonyolításában való közreműködésre.
(2)	Az ügynök a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló munkaviszonya keretében vagy
a biztosító megbízása alapján közvetíti.
384.	§
Ha a szerződő fél a díjat - díj átvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező - ügynöknek
fizette, a díjat - legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon - a biztosító
számlájára, vagy pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban
bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
385.	§
(1)	Az ügynök a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva
köteles eljárni.
(2)	Az ügynök - és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási,
illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - közvetítői tevékenysége
során okozott kárért a biztosító felelős és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat
megfizetni.
(3)	Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a
közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a
felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során az ügynök a kárt
okozta.
386.	§
A Ptk. 6:298. §-ában meghatározott kártalanítás a biztosítóval fennálló jogviszony alapján
biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt kizárólag az erre irányuló, a biztosítóval
írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg, a megkötött megállapodás feltételei
szerint.
174. A többes ügynök
387.	§
(1)	A többes ügynök előkészíti a biztosítási szerződés megkötését, tevékenysége kiterjedhet
175
a)	a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a szerződés biztosító képviseletében történő
megkötésére és a biztosítási díj átvételére, továbbá
b)	a biztosító szerződésből eredő jogainak gyakorlásában és kötelezettségeinek teljesítésében
való közreműködésre és a szerződéskötés lebonyolításában való közreműködésre.
(2)	A többes ügynök független biztosításközvetítői tevékenységet - beleértve a termék
kiválasztására irányuló szaktanács nyújtását - nem végezhet, ugyanakkor köteles felhívni az
ügyfél figyelmét, hogy igényeinek és szükségleteinek megfelelő döntést hozzon a szerződés
megkötését és a termék kiválasztását illetően.
(3)	A biztosítási szerződés megkötése előtt a többes ügynök köteles az ügyféllel
együttműködve az ügyfél igényeit és szükségleteit meghatározni és az ügyfél igényeihez
igazodó termékcsoportban az általa közvetített versengő termékek közül kielégítő mennyiségű
termékről az ügyfél befolyásolásától mentesen, részletes, a termékek összehasonlítására
alkalmas tájékoztatást nyújtani, mely lehetővé teszi az ügyfél számára a legmegfelelőbb
termék kiválasztását.
388.	§
(1)	Többes ügynök biztosításközvetítői tevékenységet a Felügyelet engedélye alapján
a)	részvénytársaság,
b)	legalább ötmillió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaság,
c)	harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vállalkozás legalább
ötmillió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe
formájában végezhet.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadását követően a többes
ügynököt - aktív státusz megjelölésével - nyilvántartásba veszi.
(3)	Nem szükséges a Felügyelet engedélye az Európai Unió másik tagállamában székhellyel
rendelkező többes ügynök esetén tevékenységének fióktelep útján vagy határon átnyúló
szolgáltatásként történő végzéséhez.
389.	§
(1)	A többes ügynök - a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához igazodóan - köteles
rendelkezni
a)	ügyfélfogadásra alkalmas helyiség tulajdonjogával, használati vagy bérleti jogával,
b)	a végzett tevékenységhez igazodó egyedi azonosítására alkalmas folyamatos
nyilvántartással,
c)	a Felügyelet felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges tárgyi
feltételekkel.
(2)	A többes ügynök köteles biztosításközvetítői tevékenysége irányításáért felelős
természetes személyt munkaviszony keretében foglalkoztatni.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenység irányításáért felelős
természetes személy az lehet, aki
a)	büntetlen előéletű,
b)	az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:
ba)	felsőfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet
folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén vagy a
megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább három évig biztosításszakmai vezető
beosztást töltött be vagy biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezetnél, az államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy a megfelelő
szakmai érdek-képviseleti szervnél összesen öt éves, biztosításszakmai beosztásban eltöltött
176
munkaviszonnyal, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonnyal vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik,
bb)	középfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál vagy biztosításközvetítést folytató
gazdálkodó szervezetnél legalább hét éven át biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be,
c)	kizárólag az adott biztosításközvetítőnél folytatja tevékenységét,
d)	biztosítóval nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban,
e)	szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik.
(4)	A (3) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az
engedélyezési kérelem benyújtását tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenység irányításáért felelős
természetes személy mindenkor a tevékenységével járó fokozott szakmai követelményeknek
megfelelően, elvárható gondossággal és szakértelemmel, az ügyfelek érdekeinek
figyelembevételével, a jogszabályok szerint jár el.
390.	§
Ha a többes ügynök működése során saját tőkéje a 388. § (1) bekezdésben meghatározott,
továbbá részvénytársaság esetében a Ptk. által előírt kötelező minimális alaptőke mértéke alá
csökken, a többes ügynök köteles a saját tőkét az előírt minimális tőke mértékéig kiegészíteni.
391.	§
(1)	A többes ügynök a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor
megtartva köteles eljárni.
(2)	A többes ügynök - és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban,
megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - közvetítői
tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős és a biztosító köteles a felmerült
sérelemdíjat megfizetni.
(3)	A közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles
a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során a többes ügynök a
kárt okozta.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott biztosító megtérítést követelhet a többes ügynöktől, így
különösen abban az esetben, ha a többes ügynök megszegte a 387. § (3) bekezdésében
meghatározott kötelezettséget, és a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt ez idézte elő.
392.	§
(1)	A többes ügynök a Felügyeletnek történő bejelentést követően alapíthat másik
tagállamban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező többes ügynöki vagy alkuszi
tevékenységet folytató vállalkozást, vagy szerezhet másik többes ügynöki vagy alkuszi
tevékenységet folytató vállalkozásban minősített befolyást.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésben meg kell jelölni az alapítani tervezett,
vagy a befolyásszerzéssel érintett vállalkozás azonosító adatait és az alapítás vagy
részesedésszerzés tervezett időpontját.
393.	§
(1)	A többes ügynök köteles a lebonyolított biztosítási ügyletekről a 379-381. § szabályainak
betartásával egyedi azonosításra alkalmas nyilvántartást vezetni.
177
(2)	A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait tartalmazó éves jelentést a
tárgyévet követő év május 31-ig a Felügyeletnek meg kell küldeni.
(3)	A többes ügynök jelentésének szabályait a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében
állapítja meg.
394.	§
A Ptk. 6:298. §-ában meghatározott kártalanítás a biztosítóval fennálló jogviszony alapján a
többes ügynököt kizárólag az erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás
esetében illeti meg, a megkötött megállapodás feltételei szerint.
XXVIII.	Fejezet
A VEZÉRÜGYNÖK
395.	§
(1)	A vezérügynök a biztosító azon ügynöke, akinek a biztosító teljes körű felhatalmazást
adott mindannak a jogkörnek az ellátására, amely a biztosító üzletviteléhez szükséges, így
különösen
a)	a szerződés megkötésére,
b)	a biztosítási szerződés megkötését igazoló okirat kiállítására és
c)	a biztosítási díj átvételére.
(2)	Vezérügynöki tevékenységet végző természetes személy és a vezérügynöki tevékenység
irányítója kizárólag olyan természetes személy lehet, aki
a)	büntetlen előéletű,
b)	felsőfokú végzettséggel rendelkezik és
c)	az alábbi szakmai gyakorlattal rendelkezik
ca) korábban biztosítónál, viszontbiztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató
gazdasági társaságnál, az államigazgatás pénzügyi-gazdasági területén vagy a megfelelő
szakmai érdekképviseleti szervnél legalább három évig biztosításszakmai vezető beosztást
töltött be, vagy
eb) öt évig biztosításközvetítőként működött, vagy
cc) a ca)-cb) pontban meghatározott szervnél összesen öt éves szakmai munkaviszonnyal,
köztisztviselői jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik.
(3)	A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott követelmény helyett vezérügynöki
tevékenységet végző természetes személy és a vezérügynöki tevékenység irányítója az a
természetes személy is lehet, aki
a)	középfokú végzettséggel rendelkezik és
b)	korábban biztosítónál, viszontbiztosítónál vagy biztosításközvetítőnél legalább hét éven át
biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be.
(4)	A (2) bekezdés c) pontjában és a (3) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat
befejezése nem eshet a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását tíz évvel megelőző
időpontnál korábbi időpontra.
(5)	Vezérügynöki tevékenységet folytató vállalkozás köteles vezérügynöki tevékenység
irányításáért felelős természetes személyt alkalmazni.
(6)	A vezérügynöki tevékenység irányításáért felelős természetes személy mindenkor a
tevékenységével járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelően, elvárható
178
gondossággal és szakértelemmel, az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok
szerint jár el.
396.	§
(1)	A vezérügynök kizárólag
a)	vezérügynöki tevékenységet végezhet és
b)	egy biztosítóval vagy viszontbiztosítóval állhat vezérügynöki jogviszonyban.
(2)	A vezérügynök nem szerezhet minősített befolyást biztosítóban, többes ügynöki vagy
alkuszi tevékenységet folytató vállalkozásban.
397.	§
A vezérügynökre az e törvény ügynökre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
XXIX.	Fejezet
A FÜGGETLEN BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ
KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
175.	Az alkusz
398.	§
(1)	A független biztosításközvetítő (a továbbiakban: alkusz) az ügyfél megbízásából jár el,
előkészíti a biztosítási szerződés megkötését, tevékenysége kiterjedhet - az ügyfél
képviseletében - a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő
közreműködésre.
(2)	A biztosító ez irányú hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából az alkusz jogosult a
biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító hozzájárulása vagy az ügyfél felhatalmazása
alapján a kockázat felmérésében, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében
és lebonyolításában való közreműködésre.
(3)	Az alkusz ügynöki és - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - többes ügynöki
tevékenységet nem végezhet.
(4)	Az alkusz - az ügyfél megbízásából - jogosult a 368. § (1) bekezdés e) pont eb)
alpontjában meghatározott tevékenység végzésére, feltéve, ha az alkuszi tevékenységéhez
kapcsolódóan kerül sor egy adott biztosítási termék közvetítésére.
(5)	Az alkusz a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles kielégítő
mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítást tárgyszerűen elemezni, és egyértelmű,
szakszerű tájékoztatást nyújtani az ügyfél igényeinek és szükségleteinek megfelelően.
(6)	A biztosítási szerződés megkötése előtt az alkusz köteles az ügyfél tájékoztatása alapján
pontosítani az ügyfél igényeit és szükségleteit, valamint azokat az indokokat, amelyek a
közvetítő által a biztosítási termékkel összefüggésben adott szaktanácsot alátámasztják.
(7)	A (4) bekezdésben meghatározott esetben az alkuszt nem terheli az (5) bekezdésben
meghatározott kötelezettség, ugyanakkor igazolható módon, külön köteles az alkusz
tájékoztatni ügyfelét arról, hogy
a)	az adott biztosítási szerződés közvetítése során nem került sor kielégítő mennyiségű, a
piacon hozzáférhető biztosítás elemezésére, és
179
b)	az adott biztosítási termékkel összefüggésben mely biztosítóval áll szerződéses
kapcsolatban.
399.	§
(1)	A független biztosításközvetítő biztosításközvetítői tevékenységet a Felügyelet alkuszi
engedélye alapján
a)	részvénytársaság,
b)	legalább ötmillió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaság,
c)	harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vállalkozás legalább
ötmillió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe
formájában végezhet.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadását követően az alkuszt -
aktív státusz megjelölésével - nyilvántartásba veszi.
(3)	Nem szükséges a Felügyelet engedélye az Európai Unió másik tagállamában székhellyel
rendelkező alkusz esetén fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatásként történő
tevékenység végzéshez.
400.	§
(1)	Az alkusz - a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához igazodóan - köteles
rendelkezni
a)	ügyfélfogadásra alkalmas helyiség tulajdonjogával, használati vagy bérleti jogával,
b)	a végzett tevékenységhez igazodó egyedi azonosítására alkalmas folyamatos
nyilvántartással,
c)	a Felügyelet felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges tárgyi
feltételekkel.
(2)	Az alkusz köteles biztosításközvetítői tevékenysége irányításáért felelős természetes
személyt munkaviszony keretében foglalkoztatni.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenysége irányításáért felelős
természetes személy az lehet, aki
a)	büntetlen előéletű,
b)	az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:
ba)	felsőfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet
folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén vagy a
megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább három évig biztosításszakmai vezető
beosztást töltött be vagy biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezetnél, az államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy a megfelelő
szakmai érdek-képviseleti szervnél összesen öt éves, biztosításszakmai beosztásban eltöltött
munkaviszonnyal, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonnyal vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik;
bb)	középfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál vagy biztosításközvetítést folytató
gazdálkodó szervezetnél legalább hét éven át biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be,
c)	kizárólag az adott biztosításközvetítőnél folytatja tevékenységét,
d)	biztosítóval nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban,
e)	szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik.
(4)	A (3) bekezdés b) pontjában előírt vezetői szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az
engedélyezési kérelem benyújtását tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenység irányításáért felelős
természetes személy mindenkor a tevékenységével járó fokozott szakmai követelményeknek
180
megfelelően, elvárható gondossággal és szakértelemmel, az ügyfelek érdekeinek
figyelembevételével, a jogszabályok szerint jár el.
401.	§
Ha az alkusz működése során saját tőkéje az 399. § (1) bekezdésében írt, továbbá
részvénytársaság esetében a Ptk. által előírt kötelező minimális alaptőke mértéke alá csökken,
az alkusz köteles a saját tőkét az előírt minimális tőke mértékéig kiegészíteni.
402.	§
(1)	Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva
köteles eljárni, az e kötelezettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadásért, téves
tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok hibás vagy késedelmes
továbbításáért felelős.
(2)	Az alkusz (1) bekezdésben meghatározott felelőssége kiterjed a nevében eljáró személyek
tevékenységére is.
(3)	Az alkusz mentesül az (1) bekezdésben meghatározott felelőssége alól abban az esetben,
ha bizonyítja, hogy a biztosító által rendszeresített, a szerződéskötés során alkalmazott
nyomtatvány vagy dokumentum hibája miatt következett be a téves tájékoztatás vagy hibás
nyilatkozat megtétele.
403.	§
(1)	Az alkusz köteles tevékenységével kapcsolatban okozott károk fedezetére mindenkor
legalább
a)	biztosítási eseményenkénti 1 251 000 euró, és évente együttesen legalább 1 876 000 euró
összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással, vagy
b)	1 876 000 euró vagyoni biztosítékkal rendelkezni.
(2)	Az alkusz felelősségbiztosításának a tevékenység végzése alatt okozott, de a felfüggesztés
időtartama alatt, vagy a tevékenység megszűntetését követően bekövetkezett és bejelentett
károkra és a sérelemdíj iránti igényekre is ki kell terjednie, illetve a vagyoni biztosítéknak
rendelkezésre kell állnia.
(3)	A felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit a Kormány
rendeletben állapítja meg.
404.	§
(1)	Az alkusz az ügyfél által befizetett, a biztosítót megillető, vagy a biztosító által kifizetett,
az ügyfelet megillető pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, betétként nem kezelheti, az
az alkusz felszámolása esetén - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény
rendelkezéseitől eltérően - nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.
(2)	Ha az alkusz az (1) bekezdés szerinti pénzeszközt a befizetést vagy a kifizetést követő
munkanap végéig a jogosultnak nem továbbítja, a pénzeszközt tagállamban székhellyel
rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlára (elkülönített ügyfélszámla) helyezi el.
(3)	Az alkusz az ügyfélszámla kezelésére vonatkozó részletes szabályokat pénzkezelési
szabályzatban rögzíti.
405.	§
181
(1)	Az alkusz a Felügyeletnek történő bejelentést követően alapíthat másik tagállamban vagy
harmadik országban székhellyel rendelkező többes ügynöki vagy alkuszi tevékenységet
folytató vállalkozást, vagy szerezhet másik többes ügynöki vagy alkuszi tevékenységet
folytató vállalkozásban minősített befolyást.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésben meg kell jelölni az alapítani tervezett,
vagy a befolyásszerzéssel érintett vállalkozás azonosító adatait és az alapítás vagy
részesedésszerzés tervezett időpontját.
406.	§
(1)	Az alkusz köteles a lebonyolított biztosítási ügyletekről a 379-381. § szabályainak
betartásával egyedi azonosításra alkalmas nyilvántartást vezetni.
(2)	A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait tartalmazó éves jelentést a
tárgyévet követő év május 31-ig a Felügyeletnek meg kell küldeni.
(3)	Az alkusz jelentésének szabályait a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében állapítja
meg.
KILENCEDIK RÉSZ
A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK FELÜGYELETE
XXX.	Fejezet
A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK NYILVÁNTARTÁSA
176.	A biztosításközvetítők felügyeleti nyilvántartása
407.	§
(1)	A Felügyelet az e törvény alapján bejelentett vagy engedélyezett biztosításközvetítőkről a
biztosításközvetítőkkel kapcsolatos engedélyezési és felügyeleti feladatok ellátása céljából
nyilvántartást vezet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a biztosításközvetítést végző természetes
személyek nyilvántartásából, a biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából
és a törölt biztosításközvetítők nyilvántartásából áll.
(3)	A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása a biztosításközvetítő
természetes személy alábbi adatait tartalmazza:
a)	neve és születési neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b)	nyilvántartási száma és annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d)	ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét gazdálkodó szervezet keretében
végzi, akkor
da)	ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve (a változások nyomon követésével),
db)	a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,
de) a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése
(a változások nyomon követésével),
e)	a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
f)	a biztosító vagy biztosítók, illetve a független biztosításközvetítő neve, amellyel
(amelyekkel) közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),
182
g)	a biztosító megbízásából eljáró közvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. mellékletek
szerinti ágazati besorolása biztosítónként,
h)	a végzettség típusa (felsőfokú végzettség, szakképesítés vagy hatósági vizsga),
i)	státusza (aktív, inaktív).
(4)	A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek nyilvántartása a gazdálkodó szervezet alábbi
adatait tartalmazza:
a)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve,
székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és
beosztása,
b)	nyilvántartási száma és annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d)	a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
e)	a biztosító, a többes ügynök, illetve az alkusz neve, amellyel közvetítésre irányuló
jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),
f)	a függő biztosításközvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti
ágazati besorolása biztosítónként,
g)	státusza (aktív, inaktív).
(5)	A (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatokat biztosításközvetítői tevékenység
megszűnését követő öt évig kezelheti.
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében
az adatkezelő a Felügyelet.
408.	§
(1)	A Felügyelet a biztosításközvetítő természetes személy természetes személyazonosító
adatait (név, születési hely, születési idő, anyja neve) és lakcímét azonosítás céljából
elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. A sikeres
azonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartó kapcsolati kódot képez, amelyet
azonosítás céljából megküld a Felügyelet részére.
(2)	A személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv az azonosított természetes személy adatainak
a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásairól az (1) bekezdésben
meghatározott kapcsolati kódon értesíti a Felügyeletet.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti adategyeztetés díjmentes.
409.	§
A 407. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás az e törvény alapján engedélyezett
vagy bejelentett biztosításközvetítési tevékenységet végző természetes vagy jogi személy
vonatkozásában
a)	a biztosításközvetítő természetes személy vagy gazdálkodó szervezet neve,
b)	a nyilvántartási szám és annak kelte, valamint
c)	a függő vagy független biztosításközvetítői tevékenység végzésére való jogosultság (aktív
vagy inaktív)
tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
410.	§
(1)	A felügyeleti nyilvántartásba vétel során a Felügyelet a biztosításközvetítő természetes
személy és gazdálkodó szervezet számára nyilvántartási számot állapít meg.
183
(2)	Ugyanazon természetes személy, és gazdálkodó szervezet részére újabb nyilvántartási
szám nem állapítható meg és ugyanazt a nyilvántartási számot újabb természetes személy, és
gazdálkodó szervezet nem kaphatja meg.
(3)	A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy nevét, gazdálkodó
szervezet nevét és székhelyét, valamint a 407. § (3) bekezdés b)-g) és i) pontjában és a 407. §
(4)	bekezdés b)-f) és g) pontjában szereplő adatokat a Felügyelet az internetes honlapján
folyamatosan közzéteszi.
411.	§
(1)	A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy annak a biztosítónak,
többes ügynöknek vagy alkusznak a - Magyar Nemzeti Bank elnöke által kiadott rendeletben
meghatározott módon történő - bejelentése alapján kerül nyilvántartásba vételre, amely
részére biztosításközvetítői tevékenységet végez.
(2)	A biztosításközvetítő természetes személy az adott biztosításközvetítői tevékenységre
vonatkozó nyilvántartásba vételekor köteles megfelelni a 369. § (3) bekezdés a) és b)
pontjában meghatározott feltételeknek.
(3)	A biztosításközvetítő természetes személy, gazdálkodó szervezet és a vele jogviszonyban
álló biztosításközvetítő természetes személy köteles a 412. §-ban meghatározott nyilvántartást
vezető biztosítónak, többes ügynöknek vagy alkusznak a nyilvántartásba vételi feltételek
teljesítését igazolni.
177.	A biztosításközvetítők belső nyilvántartása
412.	§
(1)	A biztosító, a többes ügynök és az alkusz az általa alkalmazott vagy megbízott
biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel
gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor erről a gazdálkodó szervezetről és az ennél a
szervezetnél közvetítő tevékenységet végző természetes személyről biztosításközvetítőkkel
kapcsolatos nyilvántartási és felügyeleti feladatok elősegítése céljából köteles belső
nyilvántartást vezetni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott belső nyilvántartás a biztosításközvetítést végző
természetes személyek belső nyilvántartásából és a biztosításközvetítő gazdálkodó
szervezetek belső nyilvántartásából áll.
(3)	A biztosításközvetítést végző természetes személyek belső nyilvántartása - a
biztosításközvetítő adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások
nyomon követésével és dokumentálásával - az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve, születési helye,
születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b)	nyilvántartási száma és annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d)	ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy függő biztosításközvetítő
gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor
da)	ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve,
db)	a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,
de) a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony
megnevezése,
e)	a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
f)	a biztosítóval vagy a független biztosításközvetítővel
184
fa)	fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,
fb)	fennálló jogviszony keretében a biztosítónak vagy a független biztosításközvetítőnek
végzett tevékenység részletes meghatározása,
fc)	fennállott jogviszony esetleges korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka,
körülményei,
g)	a biztosító megbízásából eljáró közvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. mellékletek
szerinti ágazati besorolása,
h)	a végzettség típusa (felsőfokú végzettség vagy külön jogszabályban meghatározott
szakképesítés), az ezt igazoló dokumentum másolata, megfelelő végzettség hiányában az
ennek megszerzéséhez előírt határidő,
i)	a biztosítótól, illetve független biztosításközvetítőtől kilépett biztosításközvetítő természetes
személy közvetítői igazolványa bevonásának tényét,
j) bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány.
(4)	A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek belső nyilvántartása - a biztosításközvetítő
adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével
és dokumentálásával - az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve,
székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és
beosztása,
b)	nyilvántartási száma és annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d)	a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
e)	a függő biztosításközvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. mellékletek szerinti ágazati
besorolása.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében
az adatkezelő az adott belső nyilvántartást vezető biztosító, a többes ügynök vagy alkusz.
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat - ide nem értve
a (3) bekezdés b) és f) pontjában, valamint a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott
adatokat - az adott belső nyilvántartást vezető biztosító, a többes ügynök vagy alkusz köteles
-	Magyar Nemzeti Bank elnöke által kiadott rendeletben meghatározott módon - a
Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni.
(7)	A biztosító, a többes ügynök és az alkusz köteles a (3) bekezdés f) pont fa) alpontjában
meghatározott adatokban bekövetkezett változást a Felügyeletnek két munkanapon belül
bejelenteni.
(8)	A biztosító, a többes ügynök és az alkusz a (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatokat
a biztosításközvetítő természetes személlyel fennálló jogviszonya megszűnését követően,
vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor ezzel a
gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszonya megszűnését követő öt évig kezelheti.
XXXI.	Fejezet
A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐKKEL KAPCSOLATOS ENGEDÉLYEZÉSI SZABÁLYOK
413.	§
A Felügyelet engedélye szükséges:
a)	a többes ügynöki és az alkuszi tevékenység végzéséhez,
b)	a többes ügynöki és az alkuszi tevékenység irányításáért felelős természetes személy
foglalkoztatásához,
185
c)	harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesíteni kívánt
fióktelep tevékenységének megkezdéséhez,
d)	harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített fióktelep
általános képviselőjének foglalkozatásához,
e)	a többes ügynöki és az alkuszi tevékenység kérelemre történő megszűntetéséhez.
178.	A többes ügynök és az alkusz engedélyezése
414.	§
(1)	A többes ügynöki és az alkuszi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a)	az ügyfélfogadásra alkalmas helyiség tulajdonjogának, használati vagy bérleti jogának
igazolását,
b)	annak igazolását, hogy az egyedi azonosítására alkalmas nyilvántartási feladatokra
felkészült,
c)	a Felügyelet felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges tárgyi
feltételek meglétét igazoló dokumentumokat,
d)	a biztosításközvetítői tevékenység irányításáért felelős természetes személy
foglalkoztatásának igazolását.
(2)	Az alkuszi engedély iránti kérelemhez - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - mellékelni
kell a tevékenységével kapcsolatban okozott károk fedezetére szolgáló felelősségbiztosítási
szerződés megkötésének vagy a vagyoni biztosíték meglétének igazolását.
(3)	A Felügyelet a többes ügynöki és az alkuszi tevékenység irányításáért felelős természetes
személy engedélyezéséről a többes ügynöki és az alkuszi tevékenységi engedélyezés
tárgyában induló eljárásban dönt, az (1) bekezdésben meghatározott kérelemhez mellékelni
kell a416. §(1) bekezdésében meghatározott dokumentumokat.
(4)	A (4) bekezdésben meghatározott esetben a 416. § (2) és (3) bekezdése nem alkalmazható.
415.	§
A Felügyelet a többes ügynöki és az alkuszi engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a)	a kérelmező vagy a minősített befolyással rendelkező tulajdonosának a többes ügynöki és
az alkuszi tevékenység végzésére jogosító engedélyét a kérelem benyújtását megelőző három
év során a Felügyelet intézkedésével visszavonta; vagy
b)	a kérelmező vezető tisztségviselője, minősített befolyással rendelkező tulajdonosa, a
tevékenység irányításáért felelős vezetője a kérelem benyújtását megelőző három év során
vezető tisztségviselője, tulajdonosa vagy tevékenység irányításáért felelős vezetője volt olyan
többes ügynöknek és alkusznak, amelynek a tevékenység végzésére jogosító engedélyét a
kérelem benyújtását megelőző három év során a Felügyelet intézkedésével visszavonta.
c)	a kérelmező az 414. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását az eljárás
során nem igazolta.
179.	A többes ügynöki és az alkuszi tevékenység irányításáért felelős természetes személy
engedélyezése
416.	§
(1)	A többes ügynöki és az alkuszi tevékenység irányításáért felelős természetes személy
engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:
a)	a büntetlen előéletet igazoló dokumentumot,
186
b)	a 389. § (3) bekezdésében, illetve a 400. § (3) bekezdésében meghatározott követelmények
igazolását,
c)	a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy kizárólag az adott biztosításközvetítőnél
folytatja tevékenységét, és biztosítóval nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban.
(2)	Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő
naptól számított harminc napon belül nem hoz döntést.
(3)	Ha a biztosításközvetítői tevékenység irányításáért felelős természetes személy
foglalkoztatására az engedély megszerzésétől vagy a (2) bekezdés szerinti vélelem
bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a személy csak ismételt
engedélyezést követően foglalkoztatható. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (2)
bekezdésben meghatározott szabályok is alkalmazandók.
(4)	A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság megállapítása során alkalmazni kell a 69.
§ és a 253-254. § rendelkezéseit is.
180.	A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesíteni kívánt
fióktelep tevékenységének engedélyezése
417.	§
(1)	Harmadik országbeli biztosításközvetítő fióktelepe esetén a többes ügynöki vagy alkuszi
tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek a 414. § (l)-(2)
bekezdésében meghatározott követelményeken túl tartalmaznia kell:
a)	a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi
engedélyének másolatát, az előző három év auditált mérlegét,
b)	a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy Magyarország
területén történő fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely szerinti állam jogszabályaiba és
nem veszélyezteti a kérelmező biztosításközvetítő működését.
(2)	A tevékenységi engedélyt az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl a Felügyelet abban az
esetben adja meg, ha
a)	érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló -
fióktelepekkel összefüggő kérdésekre is kiterjedő - nemzetközi együttműködési megállapodás
van a Felügyelet és a kérelmező biztosításközvetítő székhelye szerinti államban a felügyeleti
hatóság(ok) között,
b)	a kérelmező biztosításközvetítő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar
jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi
előírásokkal,
c)	a kérelmező biztosításközvetítő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar
jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi előírásokkal,
d)	a kérelmező biztosításközvetítő rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott
követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,
e)	a kérelmező biztosításközvetítő nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett
kötelezettségeiért,
j) a kérelmező biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy Magyarország
területén folytatott tevékenységre vonatkozó pénzforgalmi számláját magyarországi
pénzforgalmi szolgáltatónál vezeti,
g)	a kérelmező biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy Magyarország
területén folytatott tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat Magyarország területén
vezeti,
h)	a Felügyelet által engedélyezésre kerülő általános képviselőt jelöl ki,
187
i)	a kérelmező biztosításközvetítő székhelye és főirodája azonos országban van.
(3)	A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a
Felügyelet internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik arról, hogy ezen információk a
honlapon folyamatosan elérhetőek legyenek.
(4)	A Felügyelet a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által
létesített fióktelep általános képviselője engedélyezéséről többes ügynöki és az alkuszi
engedély iránti kérelem jóváhagyásával egy eljárásban dönt, az (1) bekezdésben
meghatározott kérelemhez mellékelni kell a 418. § (1) bekezdésében meghatározott
dokumentumokat.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben a 418. § (2) és (3) bekezdése nem alkalmazható.
181.	A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített fióktelep
általános képviselőjének engedélyezése
418.	§
(1)	A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített fióktelep
általános képviselője engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:
a)	büntetlen előélet igazolására szolgáló dokumentumot,
b)	szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság igazolását alátámasztó dokumentumokat,
c)	a vezetői gyakorlat és a felsőfokú végzettség igazolására szolgáló dokumentumokat.
(2)	Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő
naptól számított harminc napon belül nem hoz döntést.
(3)	Ha a képviselő foglalkoztatására az engedély megszerzésétől vagy a (2) bekezdés szerinti
vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a személy csak
ismételt engedélyezést követően foglalkoztatható. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (2)
bekezdésben meghatározott szabályok is alkalmazandók.
419.	§
A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság megállapítása során alkalmazni kell a 69. § és
a 253-254. § rendelkezéseit is.
182.	A többes ügynöki és alkuszi tevékenység kérelemre történő megszűntetése és
felfüggesztése
420.	§
(1)	Ha a többes ügynök vagy az alkusz a tevékenységét megszünteti, a Felügyelet a
tevékenység megszüntetését akkor engedélyezi, ha a többes ügynök vagy az alkusz a
tevékenységből eredő minden kötelezettségét teljesítette.
(2)	A kérelmező az (1) bekezdésben foglalt körülmények bizonyítására alkalmas okiratot vagy
nyilatkozatot köteles a Felügyeletnek benyújtani.
(3)	A Felügyelet - a tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedély megadását
megelőzően - az ügyfelek érdekeinek megóvása céljából meghatározhatja azokat az e törvény
rendelkezésivei összefüggésben indokolható részletes feltételeket és előírásokat, amelyek
teljesítéséig a többes ügynök és az alkusz a működését - az arra vonatkozó szabályok szerint
-	köteles folytatni.
188
(4)	Ha a Felügyelet a tevékenység megszüntetéséhez hozzájárul, egyidejűleg dönt a többes
ügynöki és alkuszi engedély visszavonásáról és a felügyeleti nyilvántartásban szereplő státusz
inaktív szerepeltetéséről.
421.	§
(1)	A többes ügynöki vagy az alkuszi tevékenység felfüggesztését a Felügyelet kérelemre,
legfeljebb hat hónapra engedélyezheti.
(2)	Az engedély megadásának feltétele, hogy a többes ügynök, illetve az alkusz igazolja, hogy
rendelkezik a tevékenység végzése alatt okozott, de a felfüggesztés időtartama alatt
bekövetkezett, illetve bejelentett károkra és sérelemdíj igényekre fedezetet biztosító
felelősségbiztosítással, illetve a vagyoni biztosítékkal.
(3)	A felfüggesztés időtartama alatt a tevékenység végzéséhez előírt egyéb feltételeket nem
kell teljesíteni.
(4)	A Felügyelet a felfüggesztést engedélyező határozatának kiadásával egyidejűleg a többes
ügynököt, illetve az alkuszt a felügyeleti nyilvántartásban inaktív státuszba helyezi.
(5)	A többes ügynöki, illetve az alkuszi tevékenység azt követően kezdhető meg újra, ha a
többes ügynök, illetve az alkusz a tevékenység megkezdéséhez előírt feltételek fennállását
igazolja a Felügyeletnek.
(6)	A tevékenység megkezdéséhez előírt feltételek fennállásának igazolása esetén a
Felügyelet határozatban állapítja meg a felfüggesztés megszűnését, és e határozat kiadásával
egyidejűleg a többes ügynököt, illetve az alkuszt valamint tevékenység irányítót a felügyeleti
nyilvántartásban aktív státuszba helyezi.
XXXII.	Fejezet
A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK FELÜGYELETÉVEL KAPCSOLATOS ELLENŐRZÉSI,
BEJELENTÉSI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI SZABÁLYOK
183.	A biztosításközvetítő által másik tagállamban fióktelep létesítésének, valamint határon
átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenység megkezdésének szabályai
422.	§
(1)	Ha a biztosításközvetítő fióktelepen keresztül, vagy határon átnyúló szolgáltatásként, első
alkalommal másik tagállamban biztosításközvetítői tevékenység végzését tervezi, köteles azt
a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon
belül tájékoztatja a másik tagállam felügyeleti hatóságát a biztosításközvetítő tervezett
tevékenységéről.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtételéről a Felügyelet egyidejűleg
értesíti a bejelentő biztosításközvetítőt.
(4)	A Felügyelet a másik tagállam felügyeleti hatósága által rendelkezésre bocsátott, az
érintett tagállamban a biztosításközvetítésre vonatkozó szabályokról köteles a bejelentőt
tájékoztatni.
(5)	A biztosításközvetítő tevékenységét a másik tagállamban a Felügyelet a (3) bekezdésben
foglalt tájékoztatásának kézhezvételét követően, vagy ennek hiányában a tájékoztatásra
rendelkezésre álló egyhónapos időtartam lejártát követően kezdheti meg.
189
184.	Másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő magyarországi
tevékenységének megkezdésére vonatkozó szabályok
423.	§
Ha a Felügyeletet másik tagállam felügyeleti hatósága arról tájékoztatja, hogy a tagállam
területén biztosításközvetítői tevékenységre jogosult első alkalommal kíván Magyarország
területén biztosításközvetítői fióktelepet létesíteni vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében
tevékenységet végezni, a Felügyelet a felügyeleti tájékoztatás kézhezvételétől számított egy
hónapon belül tájékoztatja a biztosításközvetítőt a tevékenységvégzésre vonatkozó magyar
szabályozásról.
185. A biztosításközvetítők egyéb bejelentési kötelezettsége
424.	§
(1)	A többes ügynök és az alkusz köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni
a)	a biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyében történt változást,
b)	a székhely címének megváltozását,
c)	saját tőkéjének a 388. § (1) és a 399. § (1) bekezdésében írt minimális tőke mértéke alá
csökkenését.
(2)	A többes ügynök és az alkusz köteles a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni a
törzstőke (alaptőke) felemelését vagy leszállítását.
(3)	A többes ügynök és az alkusz köteles a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező éves
beszámolót a Felügyeletnek a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig
megküldeni.
(4)	Az alkusz köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni
a)	a tevékenységéhez kapcsolódó felelősségbiztosítási szerződés megszűnésének tényét és
időpontját,
b)	a tevékenységéhez kapcsolódó új felelősségbiztosítási szerződés megkötésének tényét és
időpontját, annak egyidejű igazolásával.
186.	A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő magyarországi
fióktelepének, vagy Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett
tevékenységének felügyeletével kapcsolatos szabályok
425.	§
A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel rendelkező
biztosításközvetítő magyarországi fióktelepétől vagy a Magyarországon határon átnyúló
szolgáltatás keretében végzett tevékenységével összefüggésben a másik tagállamban
székhellyel rendelkező biztosításközvetítőtől a biztosításközvetítői tevékenységével
kapcsolatban annak igazolására, hogy a tevékenysége megfelel a biztosításközvetítői
tevékenységre vonatkozó magyarországi jogszabályoknak.
426.	§
(1)	Ha a Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében
tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő megsérti
a Magyarország területén hatályos, a tevékenységére vonatkozó előírásokat, vagy
190
működésében a Felügyelet hiányosságokat észlel, a Felügyelet kötelezi a biztosításközvetítőt
a szabályellenes helyzet megszüntetésére.
(2)	Ha a biztosításközvetítő a Felügyelet határozatában foglalt kötelezésnek határidőben nem
tesz eleget, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát és
kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.
(3)	Ha a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által tett intézkedések ellenére a
jogszabálysértés továbbra is fennáll, a Felügyelet - a székhely szerinti tagállam előzetes
értesítését követően - a 431. § (1) bekezdés a)-c) és fi pontjaiban foglalt intézkedéseket
alkalmazhatja.
(4)	A Felügyelet a biztosításközvetítő ügyfelei érdekeinek a megóvása érdekében a magyar
jogszabályok megsértése esetén - az (l)-(3) bekezdések mellőzésével - közvetlenül is
intézkedhet, ha a jogszabálysértő helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a
biztosításközvetítő ügyfeleinek érdekeit.
(5)	Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő székhely szerinti
felügyeleti hatósága a biztosításközvetítőt törölte a nyilvántartásából és erről a Felügyeletet
értesítette, a Felügyelet köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza
az érintett biztosításközvetítőt a további tevékenység folytatásában.
427.	§
(1)	Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében
biztosításközvetítői tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező
biztosításközvetítő felügyeleti hatósága vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult,
hogy - a Felügyelet előzetes értesítését követően - Magyarország területén a határon átnyúló
szolgáltatást, a fióktelepet ellenőrizze.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésben a Felügyelet is részt vehet.
(3)	Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban
székhellyel rendelkező biztosításközvetítő Magyarország területén fióktelep útján, illetve
határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenőrizni,
valamint adatszolgáltatást kérni.
187.	Harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő magyarországi
fióktelepének felügyeletével kapcsolatos szabályok
428.	§
Magyarország területén fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli biztosításközvetítő a
saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és
eredménykimutatásának hivatalos magyar nyelvű fordítását a jóváhagyást követő harminc
napon belül köteles megküldeni a Felügyelet részére.
429.	§
(1)	A Felügyelet intézkedéseket tehet, ha a harmadik országbeli biztosításközvetítő székhelye
szerinti felügyeleti hatóság az adott biztosításközvetítővel vagy annak bármely államban
működő fióktelepével szemben olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, amely a
magyarországi fióktelep biztonságos működését érinti.
(2)	Ha az illetékes felügyeleti hatóság kéri, a Felügyelet jogosult Magyarország területén
fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli biztosításközvetítő tevékenységét a helyszínen
ellenőrizni, valamint azoktól adatszolgáltatást kérni.
191
(3)	Viszonosság fennállásának esetén, illetve érvényben lévő felügyeleti együttműködési
megállapodás alapján a Felügyelet hozzájárulhat, hogy a harmadik országbeli
biztosításközvetítő székhelye szerinti felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt
könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő Magyarország területén lévő fióktelep tevékenységét a
helyszínen ellenőrizze.
188.	A hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatos nyilvántartás
430.	§
(1)	A Felügyelet a biztosításközvetítői hatósági képzés és vizsgáztatás rendjéről szóló
rendeletben meghatározott a hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban nyilvántartást
vezet a képző és vizsgáztató szervekről, a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző
szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására
feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatóról és a Felügyelet által
kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását
felügyelő személyekről.
(2)	A közvetítői tevékenység gyakorlását lehetővé tevő közvetítői hatósági vizsgának és az
ahhoz szükséges képzésnek a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő
képzés és vizsga fogadható el.
(3)	A képző és vizsgáztató szervekről vezetett nyilvántartás tartalmazza:
a)	a szerv megnevezését, székhelyét, levelezési címét,
b)	a hatósági képzés helyszínének, a hatósági vizsga helyszínének címét,
c)	a nyilvántartási számot,
d)	az intézményi kódot,
e)	a nyilvántartásba vételről szóló döntés ügyiratszámát,
f)	az aláíró személy nevét és személyi kódját, és
g)	a nyilvántartásba vétel időpontját.
(4)	A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a képző és vizsgáztató szerv
részére nyilvántartási számot és intézményi kódot állapít meg.
(5)	Ha a Felügyelet a szerv nyilvántartásból történő törléséről döntést hozott, a (3)
bekezdésben foglalt adatok mellett, a törlés időpontját, a törlésről szóló döntés ügyiratszámát,
a döntés tényét, okát és a döntés jogerőre emelkedésének időpontját is nyilvántartja.
(6)	A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági
képzésre történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági
tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást
vezet
a)	az aláíró személyekről;
b)	az oktatóról;
c)	a hatósági vizsgára jelentkező személyekről; és
d)	a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő
lebonyolítását felügyelő személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos).
(7)	A Felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a (6) bekezdésben meghatározott
személyek vonatkozásában:
a)	nevét és születési nevét;
b)	anyja nevét;
c)	születési helyét, idejét;
d)	lakcímét;
e)	személyi kódját; és
192
f)	vizsgabiztos esetén a nyilvántartási számát a kijelölés visszavonásának a tényét és
időpontját.
(8)	A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben az (1) bekezdésben meghatározott
személyek számára személyi kódot állapít meg.
(9)	Az e §-ban meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az
adatkezelő a Felügyelet.
(10)	A hatósági képzés és vizsgáztatás során a Felügyelet jogosult ellenőrizni a hatósági
képzést és vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő
szervezeteket és személyeket.
XXXIII.	Fejezet
A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐKKEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK
431.	§
(1)	A Felügyelet a biztosításközvetítő kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek
megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosításközvetítői tevékenység e törvénynek,
valamint az ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet
határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:
a)	az e törvényben, a biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó más jogszabályban,
továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre
figyelmeztethet, indokolt esetben - határidő kitűzésével - kötelezhet,
b)	felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet,
c)	megtilthatja az engedély nélküli többes ügynöki és alkuszi tevékenység, továbbá a
felügyeleti nyilvántartáson kívüli biztosításközvetítői tevékenység folytatását,
d)	elrendelheti a biztosításközvetítő nyilvántartásban szereplő státusza inaktív szerepeltetését,
e)	előírhatja a többes ügynök és az alkusz jegyzett tőkéjének az e törvényben előírt
minimumra való felemelését,
f)	a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített fióktelep
általános képviselőjének, továbbá a biztosításközvetítői tevékenység irányítójának
meghallgatását rendelheti el,
g)	kezdeményezheti a biztosításközvetítői tevékenység irányítójának, vagy a harmadik
országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános
képviselőjének a felmentését,
h)	a kiadott alkuszi vagy többes ügynöki tevékenységi engedélyt felfüggesztheti,
i)	a kiadott alkuszi vagy többes ügynöki tevékenységi engedélyt visszavonhatja.
(2)	A Felügyelet az e törvényben, a biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó más
jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való
megfelelés teljesítése érdekében, határozott időtartamra szóló intézkedési terv kidolgozására,
valamint - jóváhagyás esetén - az abban foglaltak végrehajtására kötelezheti a
biztosításközvetítőt.
189.	A felügyeleti bírság
432.	§
193
A Felügyelet a többes ügynököt, az alkuszt, a biztosításközvetítői tevékenység irányítóját, a
harmadik országbeli biztosításközvetítő általános képviselőjét felügyeleti bírság megfizetésére
kötelezheti, ha az
a)	megsérti e törvény vagy egyéb, a biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabály
előírásait,
b)	a felügyeleti határozatban előírtakat nem vagy nem határidőben teljesíti, vagy
c)	a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási vagy meghallgatási kötelezettségének
határidőre nem tesz eleget.
190.	A biztosításközvetítő nyilvántartásból történő törlése
433.	§
(1)	A Felügyelet dönthet a biztosításközvetítő a biztosításközvetítő nyilvántartásban szereplő
státusza inaktív szerepeltetéséről, ha
a)	a nyilvántartásba vételi és működési feltételek bármelyikének - az azok teljesítésére
történő kötelezésnek való megfelelés teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltét
követően - nem felel meg,
b)	ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy működése súlyosan vagy ismétlődően sértette a
biztosítottak érdekeit.
(2)	A harmadik országbeli biztosításközvetítő fióktelep biztosításközvetítő nyilvántartásban
szereplő státusza inaktív szerepeltetéséről a Felügyelet - az (1) bekezdésben foglaltakon
túlmenően - akkor is dönt, ha a biztosításközvetítő székhelye szerinti ország jogszabályai
alapján már nem jogosult biztosításközvetítői tevékenység végzésére.
191.	A többes ügynöki és alkuszi tevékenységi engedély felfüggesztése
434.	§
(1)	A Felügyelet a többes ügynök és alkusz tevékenységét felfüggesztheti, ha a többes ügynök
és alkusz tevékenysége végzésére vonatkozó jogszabályi előírásokat nem teljesíti, de
megalapozottan várható, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a jogsértő helyzet
megszüntethető.
(2)	A felfüggesztés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.
192.	A többes ügynöki és alkuszi tevékenységi engedély visszavonása
435.	§
(1)	A többes ügynöki és az alkuszi engedélyt a Felügyelet visszavonhatja és ezzel egyidejűleg
a biztosításközvetítő nyilvántartásban szereplő státusza inaktív szerepeltetéséről dönt, ha
a)	az e törvényben előírt nyilvántartásba vételi és működési feltételek bármelyikének - az
azok teljesítésére történő kötelezésnek való megfelelés teljesítésére nyitva álló határidő
eredménytelen elteltét követően - nem felel meg,
b)	nyilvántartása, vagy az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,
c)	ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy a működésére vonatkozó jogszabályokat
ismételten vagy súlyosan megsértette, vagy működése súlyosan vagy ismétlődően sérti a
biztosítottak érdekeit,
194
d)	az engedély megadásától számított egy éven belül a független biztosításközvetítő
tevékenységét nem kezdte meg, vagy a független biztosításközvetítői tevékenységet engedély
nélkül hat hónapon túl felfüggeszti,
e)	a független biztosításközvetítő tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő
helyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre.
(2)	A harmadik országbeli független biztosításközvetítő fióktelep engedélyét a Felügyelet - az
(1)	bekezdésben foglaltakon túlmenően - akkor is visszavonja, ha a biztosításközvetítő
székhelye szerinti ország jogszabályai alapján már nem jogosult független biztosításközvetítői
tevékenység végzésére.
XXXIV.	Fejezet
A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK ÁLTAL FIZETENDŐ FELÜGYELETI DÍJ
436.	§
(1)	A többes ügynök és az alkusz - ide értve az Európai Unió másik tagállamában székhellyel
rendelkező többes ügynöki és az alkuszi tevékenységet végző biztosításközvetítő
magyarországi fióktelepét is - a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
(2)	A felügyeleti díj ötvenezer forint, amely összeg minden ötven - többes ügynök és az
alkusz által alkalmazott, vagy megbízott, továbbá a részéről megbízott gazdálkodó szervezet
által alkalmazott, vagy megbízott - biztosításközvetítést végző természetes személy után
újabb ötvenezer forinttal nő.
NEGYEDIK KÖNYV
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
193.	Felhatalmazó rendelkezések
437.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a biztosítók és a viszontbiztosítók éves beszámolókészítési és könyvvezetési
kötelezettségének saj átosságaira,
b)	a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló tőkéjére és biztosítástechnikai tartalékaira,
c)	a biztosítók és viszontbiztosítók informatikai rendszere védelmének követelményeire,
d)	a különleges célú gazdasági egységek létrehozására és működésére,
e)	az alkuszi felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeire,
J) a fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló 108. §-ban meghatározott jelentés
tartalmára és közzétételének módjára
vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
438.	§
Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy
a)	a befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek szóló adatszolgáltatás
formájára és tartalmára,
195
b)	a biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke eredményelszámolására,
c)	a nagykockázatok határértékeire,
d)	a biztosítási ágak elkülönítésének módjára,
e)	a biztosításközvetítői hatósági képzés szabályaira, a hatósági képzés során szerzett, függő
és független biztosításközvetítői tevékenység folytatására feljogosító okirat megszerzésének
követelményeire, a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére
vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
439.	§
Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer
felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljárva
a)	az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása
alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok
kezelésének formájára és módjára,
b)	a határon átnyúló tevékenységekre vonatkozó - 287. § (l)-(2) bekezdésben meghatározott
-	statisztikai tájékoztatás tartalmára és módjára,
c)	a biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjére és tartalmára,
d)	a többes ügynök és az alkusz jelentésének szabályaira,
e)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy - biztosító, többes ügynök
vagy alkusz általi - nyilvántartásba történő, a 411. § (1) bekezdésében és a 412. § (6)-(7)
bekezdésében meghatározott bejelentésére,
f)	a gépjármű-felelősségbiztosítási termék adatszolgáltatásának szabályaira,
g)	az életbiztosítási igényfelmérő tartalmi elemeire,
h)	a teljes költség mutató számítására és közzétételére
vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
194.	Hatálybalépés
440.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-{5) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő
harmadik napon lép hatályba.
(2)	A 237. § (1) bekezdés f)-g) pontja, a 237. § (5) bekezdés, a 327-330. §, a 333-334. §, a
343-344. §, a 350-351. §, a 365-366. §, 437. § b) pontja, 441. §, a 443. § és a 456. § (1)
bekezdés 2015. április 1-jén lép hatályba.
(3)	Az 1-152. §, a 153. § (l)-(3) bekezdés, 154-236. §, a 237. § (1) bekezdés a)-e) pont, a
237. § (1) bekezdés h)-n) pont, 237. § (2)-(4) bekezdés, a 238-326. §, a 331-332. §, a 335-
342. §, a 345-349. §, a 352-364. §, a 367-436. §, a 437. § a) és c)-f) pontja, a 438. §, a 439. §
a)-f) pontja, a 442. §, a 444-452. §, 454-455. §, a 457-460. §, a 461. § (l)-(4) és (6)
bekezdése, a 462—465. §, 466. § (l)-(2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.
(4)	A 466. § (3) bekezdése 2015. január 2-án lép hatályba.
(5)	A 153. § (4)-(6) bekezdés és a 439. § g)-h) pontja 2017. január 1-jén lép hatályba.
195.	Átmeneti rendelkezések
441.	§
196
(1)	2015. április 1-jétől a biztosító és a viszontbiztosító kérelemmel élhet a Felügyelet felé a
237. § (1) bekezdés J)-g) pontjában és az (5) bekezdésében meghatározott engedélyezési
eljárások lefolytatása céljából.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott engedélykérelmeket a 237. § (5) bekezdés
és a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól
szóló rendeletben meghatározott szabályok alapján bírálja el.
(3)	2015. április 1-jétől a Felügyelet ellátja
a)	a 327-330. §-okkal összhangban a csoportfelügyelet szintjének és hatáskörének
megállapítására;
b)	a 350. §-sal összhangban a csoportfelügyeleti hatóság azonosítására;
ej a 351. §-sal összhangban a felügyeleti kollégium létrehozására
vonatkozó felügyeleti feladatokat.
(4)	2015. április 1-jétől a Felügyelet ellátja
a)	a 334. § (9) bekezdésének megfelelően a részesedés levonására irányuló eljárással
kapcsolatos teendőket;
b)	a 333. § (1) bekezdésével összhangban a csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számítási
módszere kiválasztásának meghatározásával kapcsolatos teendőket;
c)	a 335. § (5)—(12) bekezdéseivel és a 363. §-sal összhangban az egyenértékűség
meghatározásával kapcsolatos teendőket;
d)	a 343-344. §-ok alkalmazásának engedélyezésével kapcsolatos teendőket a biztosítókra és
a viszontbiztosítókra a 334. §-sal összhangban;
e)	a 365-366. §-okban meghatározott eljárásokat.
(5)	2016. január 1-jét követő négy éven keresztül a biztosító vagy viszontbiztosító Felügyelet
felé fennálló 87. § (4) bekezdésében, valamint 268. § (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott információk benyújtásának és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének
határideje évenként két héttel csökken. 2016. június 30-án vagy azt követően, de 2016.
december 31-ével lezárt pénzügyi évről 2017. január 1-jétől számított legfeljebb a 20. hét,
2019. június 30-án vagy azt követően, de 2019. december 31-ével lezárt pénzügyi évről 2020.
január 1-jétől számított legfeljebb a 14. hét.
(6)	2016. január 1-jét követő négy éven keresztül a biztosító vagy viszontbiztosító Felügyelet
felé fennálló 87. § (4) bekezdésében, valamint 268. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
információk benyújtásának és adatszolgáltatási kötelezettség negyedévenkénti teljesítésének
határideje évenként egy héttel csökken. 2016. január 1-jén vagy azután, de 2017. január 1-jét
megelőzően záruló negyedévet követően legfeljebb a 8. hét, 2019. január 1-jén vagy azután,
de 2020. január 1-jét megelőzően záruló negyedévet követően legfeljebb az 5. hét.
(7)	Az (5) és (6) bekezdés alkalmazandó csoportszinten a részesedéssel rendelkező
biztosítókra és viszontbiztosítókra, biztosítói holdingtársaságokra és vegyes pénzügyi
holdingtársaságokra a 254. § és a 256. § értelmében azzal, hogy az (5) és (6) bekezdésekben
meghatározott határidők hat héttel hosszabbak.
(8)	Amennyiben 2014. május 23-án a székhely szerinti tagállamok a 2003/41/EK irányelv 4.
cikkében említett rendelkezéseket alkalmazták , akkor ezek a tagállamok 2019. december 31-
ig továbbra is alkalmazhatják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket,
amelyeket azzal a céllal fogadtak el, hogy megfeleljenek a 2002/83/EK irányelv 1-19.
cikkének, 27-30. cikkének, 32-35. cikkének, valamint 37-67. cikkének, a 2002/83/EK
irányelv alkalmazásának utolsó időpontjában hatályos változatában.
442.	§
(1)	E törvényben meghatározott szabályok helyett a biztosítókról és a biztosítási
tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 2015. december 31-én hatályos rendelkezései
197
alkalmazandók azokra a biztosítókra, amelyek 2016. január 1-jét követően nem kötnek új
biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződéseket, és a meglévő szerződésállományukat
kizárólag a tevékenységük megszüntetése céljából kezelik, amennyiben:
a)	a biztosító 2019. január 1-jéig eleget tesz a Felügyelet határozatainak a tevékenysége
megszüntetésével kapcsolatban, vagy
b)	a biztosító reorganizációs intézkedés hatálya alatt áll.
(2)	Azokra a biztosítókra, amelyek:
a)	az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alatt állnak
aa)	2019. január 1-jétől, vagy
ab)	a Felügyelet által meghatározott korábbi időponttól, ha a Felügyelet nem találja
kielégítőnek a vállalkozás tevékenységének megszüntetése tekintetében elért Felügyelet által
meghatározott előrehaladást,
b)	az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alatt állnak,
ba)	2021. január 1-jétől, vagy
bb)	a Felügyelet által meghatározott korábbi időponttól, ha a Felügyelet nem találja
kielégítőnek a vállalkozás tevékenységének megszüntetése tekintetében elért Felügyelet által
meghatározott előrehaladást
alkalmazandók az e törvényben meghatározott szabályok.
(3)	A biztosító csak akkor tartozik az (l)-(2) bekezdésben meghatározott átmeneti
intézkedések hatálya alá, ha a biztosító:
a)	nem egy csoport része, vagy amennyiben az, a csoporthoz tartozó egyetlen vállalkozás sem
köt új biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződéseket, és
b)	éves jelentést nyújt be Felügyelet számára a tevékenysége megszüntetése tekintetében elért
előrehaladásról, és
c)	értesíti Felügyeletet arról, hogy alkalmazza az átmeneti intézkedéseket.
(4)	Az (l)-(2) bekezdésben meghatározott rendelkezések ellenére a biztosító dönthet úgy,
hogy az e törvény rendelkezése szerint végzi a tevékenységét.
(5)	A Felügyelet összeállítja az (l)-(2) bekezdésben meghatározott átmeneti intézkedésekkel
érintett biztosítók listáját és azt továbbítják a többi tagállam illetékes felügyeleti hatóságának.
443.	§
(1)	A (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel az e törvény hatálybalépését megelőzően
a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 1. számú melléklet
A)	része szerint egyes ágazatokra és kockázatokra megadott engedélyek ágazatok és
kockázatok szerinti besorolása megfelel a jelen törvény 1. mellékletében meghatározott
ágazatok és kockázatok szerinti besorolásnak.
(2)	E törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló
2003. évi LX. törvény 1. számú melléklet A) részének 19. pontjában meghatározott „Temetési
biztosítás” ágazatra kiadott engedély a jelen törvény 1. melléklet A) rész 16. pont k)
alpontjában meghatározott „egyéb pénzügyi veszteségek” megnevezésű kockázatra megadott
engedélynek felel meg.
(3)	E törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló
2003. évi LX. törvény 1. számú melléklet A) részének 6. pont a) pontjában meghatározott
„tengeri járművekben bekövetkezett károk” megnevezésű kockázatra megadott engedély a
jelen törvény 1. melléklet A) rész 6. pont b) és c) alpontjában meghatározott „tavi hajók” és
„tengeri hajók” megnevezésű kockázatra együttesen megadott engedélynek felel meg.
(4)	E törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló
2003. évi LX. törvény 2. számú melléklet I—III. pontjaiban meghatározott életbiztosítási
198
ágazatokra kiadott engedély a jelen törvény 2. melléklet 1-3. pontjaiban meghatározott
életbiztosítási ágazatokra megadott engedélyeknek felelnek meg.
(5)	E törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló
2003. évi LX. törvény 2. számú melléklet IV. pontjában meghatározott „Egyéni és csoportos
nyugdíjbiztosítás” megnevezésű ágazaton belül a „nyugdíjalapok kezelése” alágazatra kiadott
engedély a jelen törvény 2. melléklet 5. pontjában meghatározott életbiztosítási ágazatra
megadott engedélynek felel meg.
(6)	E törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló
2003. évi LX. törvény 2. számú melléklet V. pontjában meghatározott „Társadalombiztosítási
nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás” megnevezésű ágazatra kiadott engedély a jelen törvény
2.	melléklet 1. pontjában meghatározott életbiztosítási ágazatra megadott engedélynek felel
meg.
(7)	A Felügyelet hivatalból indított eljárás keretében az (l)-(6) bekezdésben meghatározott
szabályok alapján, az e törvény hatálybalépése előtt kiadott, (l)-(6) bekezdés
rendelkezéseivel érintett tevékenységi engedélyek vonatkozásában - 2016. január 1-jéig - új
tevékenységi engedélyt ad ki, egyidejűleg a korábban kiadott tevékenységi engedélyeket
visszavonja.
(8)	A (7) bekezdésben meghatározott új tevékenységi engedélyt a Felügyelet úgy bocsátja ki,
hogy a korábban kiadott tevékenységi engedély (1)—(6) bekezdésében meghatározott
rendelkezésekkel nem érintett részeit változatlan tartalommal fenntartja.
(9)	A (7) bekezdésben meghatározott eljárást bizonyítás elrendelése nélkül folytatja le a
Felügyelet.
(10)	Az e §-ban meghatározott eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat nem kell
fizetni.
444.	§
(1)	A 8. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni annál a biztosítónál részvénytársaságnál,
amelynél 2015. december 31-én az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató
gyakorolja, vagy egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatóság működik, vagy ahol a
felügyelőbizottság létrehozása nem volt kötelező.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kivétel mindaddig alkalmazható, amíg az adott
biztosító részvénytársaság alapszabálya nem kerül módosításra.
445.	§
(1)	Az 1996. január 1-je előtt biztosítási és egyéb tevékenységet egyaránt folytató kölcsönös
biztosító egyesület biztosítási tevékenységet csak elkülönített számviteli nyilvántartás szerint
végezhet.
(2)	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a
továbbiakban: Öpt.) hatálybalépése előtt alakult kölcsönös biztosító egyesület életbiztosítási
ágban nyújtott - az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott - szolgáltatásai
ellenértékeként a tag javára történt befizetések - ideértve a munkáltatói hozzájárulást,
támogatói adományt is - utáni adó- és társadalombiztosítási járulék fizetésének szabályai e
törvény hatálybalépését követően megegyeznek a nyugdíjpénztárakra vonatkozó
szabályokkal, amennyiben a szolgáltatásaira az Öpt. 46-49. §-aiban foglaltakat megfelelően
alkalmazzák és ezt a Felügyelet igazolja.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott kölcsönös biztosító egyesület esetében a 132. § (1)
bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
199
(4)	Ha a (2) bekezdés szerinti kölcsönös biztosító egyesület e rendelkezés szerinti
szolgáltatását igénybe vevő tagjai az Öpt. rendelkezései szerint önkéntes kölcsönös biztosító
pénztárat alapítanak, a pénztár tevékenységi engedélyének megszerzését követően a
kölcsönös biztosító egyesület legfelsőbb szerve dönt az e tagokra vonatkozó
szerződésállomány átruházásáról és az ezen szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenység
megszüntetéséről.
(5)	Ha a kölcsönös biztosító egyesület legfelsőbb szerve a (4) bekezdés szerint az
átruházáshoz hozzájárul, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapító tagok egyéni,
illetve szolgáltatási számláján lévő összeget a legfelsőbb szerv döntését követő harminc napon
belül a tagnak az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott egyéni, illetve szolgáltatási
számláján kell jóváírni, a kölcsönös biztosító egyesület fedezeti tartaléka eszközfedezetének
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapító tagokra eső részét pedig a kölcsönös
biztosító egyesület a legfelsőbb szerv döntését követő harmincadik napig átadja az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztár részére.
(6)	Ha a kölcsönös biztosító egyesület tagja a megalapítást követően lép be a (4) bekezdés
szerint alapított önkéntes biztosító pénztárba, a tag egyéni, illetve szolgáltatási számláján lévő
összeget a tag erre irányuló, a kölcsönös biztosító egyesülethez intézett kérelmét követő
harminc napon belül kell jóváírni az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott egyéni,
illetve szolgáltatási számláján, és ezen időpontig kell a fedezeti tartalék eszközfedezetének
arányos részét az (5) bekezdésben foglaltak szerint átadni.
(7)	Az (5) és (6) bekezdés szerinti vagyonátadás adó- és illetékmentes.
446.	§
(1)	Az e törvény hatálybalépésekor élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére
vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító jogosult a két ág együttes művelését folytatni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott biztosító az élet- és nem-életbiztosítási tevékenységét
elkülönített módon úgy kell megszervezni, hogy az életbiztosítási tevékenység elkülönüljön a
nem-életbiztosítási tevékenységtől. Az életbiztosítási szerződések és a nem-életbiztosítási
szerződések vonatkozásában nem sérülhetnek az ügyfelek érdekei, hogy az életbiztosításból
származó többlethozam az életbiztosítási szerződők javát szolgálja, úgy mintha az
életbiztosító kizárólag életbiztosítási tevékenységet folytatna.
(4)	A biztosítási ágak (2)-(3) bekezdésben előírt elkülönítésének módját a miniszter
rendeletben állapítja meg.
(5)	Az (1) bekezdésében meghatározott biztosító köteles - a 101-102. § és a biztosítók és a
viszontbiztosítók szavatoló tőkéjére és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendelet
alapján - kiszámítani:
a)	a minimális tőkeszükségletet az életbiztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységük
tekintetében, úgy mintha az érintett vállalkozás csak ezt a tevékenységet végezné, a (9)
bekezdésben említett elkülönített elszámolás alapulvételével (a továbbiakban: fiktív életági
minimális tőkeszükséglet);
b)	a minimális tőkeszükségletet a nem-életbiztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységük
tekintetében, úgy mintha az érintett vállalkozás csak ezt a tevékenységet végezné, a (9)
bekezdésében említett elkülönített elszámolás alapulvételével (fiktív nem-életági minimális
tőkeszükséglet).
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott biztosító egyenértékű összegű figyelembe vehető
alapvető szavatolótőke-elemekkel fedezi
a)	a fiktív életági minimális tőkeszükségletet az életbiztosítási tevékenység tekintetében;
b)	a fiktív nem-életági minimális tőkeszükségletet a nem-életbiztosítási tevékenység
tekintetében
200
oly módon, hogy egyik tevékenység tekintetében meghatározott minimális tőkeszükséglet
fedezésére szolgáló szavatolótőke-elem nem szolgálhat a másik tevékenység tekintetében
meghatározott minimális tőkeszükséglet fedezésére.
(7)	Mindaddig, amíg a biztosító a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettséget teljesíti, a
szavatolótőke-szükséglete fedezésére felhasználhatja azokat a figyelembe vehető
szavatolótőke-elemeket, amelyek így is rendelkezésre állnak az egyik vagy a másik
tevékenységre, feltéve, ha ezt a Felügyeletnek bejelenti, megjelölve egyúttal a szavatolótőke-
elem áthelyezésének mértékét és indokát.
(8)	Ha valamelyik tevékenység tekintetében a figyelembe vehető alapvető szavatolótőke-
elemek összege nem elegendő a (6) bekezdésben meghatározott minimális tőkeszükségletek
fedezetére, a Felügyelet a 291. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket
alkalmazhatja, továbbá engedélyezheti a 237. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározottakat,
függetlenül attól, hogy a másik tevékenységre vonatkozóan mulasztás áll-e fenn.
(9)	A biztosító a Felügyelet számára teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségének úgy tesz
eleget, hogy az az életbiztosításra és a nem-életbiztosításra elkülönítve mutassa be az
eredmények forrásait. Minden bevételt, különösen a díjakat, a viszontbiztosítási
tevékenységet végzőktől kapott összegeket és a befektetési bevételt és ráfordítást, különösen a
biztosítási ügymenettel kapcsolatos ráfordításokat, a biztosítástechnikai tartalékok növelését,
a viszontbiztosítási díjakat és a biztosítási tevékenység tekintetében felmerülő működési
költségeket eredet szerinti bontásban kell megadni. A két tevékenység közös tételeit a
Felügyelet által elfogadott felosztási módszerrel kell kimutatni az elszámolásokban.
A biztosítók elszámolásaik alapján kimutatást készítenek, amelyben világosan meghatározzák
a fiktív minimális tőkeszükségleteket fedező figyelembe vehető alapvető szavatolótőke-
elemeket.
(10)	A hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén a biztosító szavatoló tőkéje megfelel a
215-218. §-ban és a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló-tőkéjére és biztosítástechnikai
tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott szavatolótőke-követelményeknek.
447.	§
(1)	Az e törvény 133. §-ában és - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
2012. évi CLI. törvénnyel megállapított - az Ebktv. 30/A. §-ában foglalt rendelkezések 2007.
december 21-ét követően, de 2012. december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződés
vonatkozásában akkor alkalmazandók, ha a szerződés módosítása a biztosító és a szerződő
olyan együttes, kifejezett hozzájárulását igényli, amely az egyének által egyedileg fizetendő
biztosítási díj nagyságát vagy az őket megillető szolgáltatás összegét befolyásolja, és az adott
módosításhoz szükséges utolsó nyilatkozat megtételére 2012. december 21-ét követően kerül
sor.
(2)	Az e törvény 133. §-ában és - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
2012. évi CLI. törvénnyel megállapított - az Ebktv. 30/A. §-ában foglalt rendelkezéseket nem
kell alkalmazni 2007. december 21-ét követően, de 2012. december 21-ét megelőzően
létrejött biztosítási szerződések módosításának alábbi eseteiben:
a)	a biztosítás kockázati terjedelmének megváltoztatása, így különösen a szerződés személyi
vagy tárgyi hatályának újabb biztosítottra, vagy újabb biztosított vagyontárgyra való
kiterjesztése, a szerződés új biztosítási kockázattal való bővítése, vagy a szerződés személyi
vagy tárgyi hatályának egyes biztosítottak, biztosított vagyontárgyak, biztosítási kockázatok
vonatkozásában való megszüntetése, illetve az ügyfél által kötelezően bejelentendő,
bejelentett vagy közlendő, közölt változásból eredő módosítások eseteiben, ha a szerződés
ilyen módosítással nem érintett része változatlan marad,
201
b)	az életbiztosítási szerződés nemi hovatartozástól független befektetési díjrészének és
szolgáltatási tartalmának módosítása az életbiztosítási szerződés kockázati biztosítási díjának
és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásnak a módosítása nélkül, így különösen a befektetési
egységekhez kötött életbiztosítási szerződések befektetési díjrészének vagy szolgáltatásának
módosítása,
c)	a szerződés biztosítási díjának és szolgáltatásának a szerződésben előre lefektetett módon
történő, a nemi hovatartozástól független tényezőkön alapuló módosítása.
(3)	Az e törvény 133. §-ában és - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
2012. évi CLI. törvénnyel megállapított - az Ebktv. 30/A. §-ában foglalt rendelkezéseket nem
kell alkalmazni a 2007. december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződések esetében.
448.	§
(1)	Az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység e törvény
rendelkezéseivel összhangban folytatható.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni azon szervezetek vagy személyek
szolgáltatási tevékenysége keretében létrejött szerződéses állományára, amelyek 2015. január
1-jéig az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet nem a 4.
§ (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott biztosítási tevékenységként végezték.
(3)	Üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet folytató azon
biztosítókra, amelyek kötelezettségvállalásának ellenértéke ingatlan átruházása formájában
valósul meg, 2016. január 1-jét követően nem kell alkalmazni a 120. §-ban foglalt
rendelkezéseket, az általuk kötött szerződésekre a Ptk. életjáradéki szerződésekre vonatkozó
rendelkezései alkalmazandók.
(4)	2016. január 1-jét követően az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló
tevékenységet folytató azon biztosítók esetében, amelyek kötelezettségvállalásának
ellenértéke ingatlan átruházása formájában valósul meg
a)	az 57. § (1) bekezdésében meghatározott szabályoktól eltérően - kizárólag üzletszerűen
végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet folytató biztosító esetén - a
vezető aktuárius megbízási jogviszony keretében is foglalkoztatható;
b)	az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység keretében
létrejött szerződéses állomány számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képezheti
jelzáloggal terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog korlátozott;
c)	a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök tekintetében az
üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység keretében létrejött
szerződéses állomány összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka száz százalékban lefedhető
ingatlanokkal.
449.	§
(1)	E törvénynek a 149. §-át már megkötött biztosítási szerződésekre is alkalmazni kell,
feltéve, ha az e szerződésekkel érintett szerződők részére a biztosító által küldött értesítés
kézhezvételét követő tizenöt napon belül az ügyfél nem kifogásolja.
(2)	A kifogás megküldése nem adhat alapot a szerződés felmondására.
450.	§
202
(1)	A vezető kockázatkezelő és megfelelőségi vezető a 65. § (1) bekezdés b) pontjában,
valamint 67. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeknek első alkalommal
2018. január 1-jétől köteles megfelelni.
(2)	A biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyekre vonatkozó, az e törvényben
meghatározott feltételeknek csak a törvény hatálybalépését követően foglalkoztatott
biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyek kötelesek megfelelni.
(3)	E törvény hatálybalépését követő tíz évig
a)	az 57. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szakmai gyakorlatként az az aktuáriusi
szakmai gyakorlat,
b)	az 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szakmai gyakorlatként az a biztosítási
szaktanácsadói szakmai gyakorlat,
c)	a 61. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szakmai gyakorlatként az a biztosítási
szaktanácsadói szakmai gyakorlat,
d)	a 63. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott szakmai gyakorlatként az a
biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlat,
e)	a 65. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott szakmai gyakorlatként az a
kockázatkezelői szakmai gyakorlat,
f)	a 67. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott szakmai gyakorlatként az a
biztosításszakmai jogi, közgazdasági gyakorlattal, vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai
gyakorlat
is elfogadható, amelyet szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, továbbá biztosítási
szaktanácsadónál az érintett személy szerzett, feltéve, ha az a)-f) pontban meghatározott
szakmai gyakorlat időtartamára és a szakmai gyakorlat befejezésére vonatkozó egyéb
feltételek fennállnak.
(4)	E törvény hatálybalépését követő tíz évig a 389. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában és
a 400. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott szakmai követelményként
elfogadható, ha az érintett személy
a)	legalább három évig biztosítási szaktanácsadóként működött, vagy
b)	szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, továbbá biztosítási szaktanácsadónál
legalább ötéves biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik,
feltéve, ha a szakmai gyakorlat befejezésére vonatkozó egyéb feltételek fennállnak.
(5)	E törvény hatálybalépését követő tíz évig a 395. § (2) bekezdés c) pont eb) alpontjában
meghatározott szakmai gyakorlatként elfogadható, ha az érintett személy
a)	legalább öt évig biztosítási szaktanácsadóként működött,
b)	szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél legalább három évig biztosításszakmai
vezető beosztást töltött be, vagy
c)	szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, továbbá biztosítási szaktanácsadónál
legalább ötéves biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik
feltéve, ha a szakmai gyakorlat befejezésére vonatkozó egyéb feltételek fennállnak.
451.	§
A 129. §-ban meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni az állami, önkormányzati,
önkéntes és létesítményi tűzoltóság tűzoltásban, műszaki mentésben részt vevő tagjaira
vonatkozóan élet- és balesetbiztosítási szerződés kötésére vonatkozó kötelezettségre.
452.	§
203
(1)	Nem sérülhet a biztosított többlethozam visszajuttatással kapcsolatos jogosultsága a 2016.
január 1-jét megelőzően kötött olyan életbiztosítási szerződések vonatkozásában, amely
alapján a biztosítottat többlethozam visszajuttatás illeti meg.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott szerződések esetén a számviteli biztosítástechnikai
tartalékok körébe tartozó matematikai tartalék befektetési többlethozamának legalább
nyolcvan százalékát kell visszajuttatni, amely visszajuttatás mértéke nem lehet alacsonyabb a
biztosítási szerződésben foglaltaknál.
196.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
453.	§
Ez a törvény
1.	a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési
vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a
92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK
és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról szóló 2002. december
16-i 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
2.	az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között az életbiztosítás körén
kívüli közvetlen biztosításokra vonatkozó megállapodás végrehajtásáról szóló 1991. június
20-i 91/3 71/EGK tanácsi irányelvnek,
3.	a biztosítási közvetítésről szóló 2002. december 9-i 2002/92/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek,
4.	a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való
hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról
szóló 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelvnek,
5.	a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK,
2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai
felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai
Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai
Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló 2010. november
24-i 2010/78/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
6.	a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő
módosításáról szóló 2011. november 16-i 2011/89/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek,
7.	a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról
(Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek,
8.	a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU
és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és
Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci
Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló 2014. április 16-i 2014/51/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
197. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések
454.	§
204
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény
a)	1. § (3) bekezdésében a „2003. évi LX. törvényt” szövegrész helyébe a „2014. évi ...
törvényt”,
b)	18. § (1) bekezdésében a „Bit. 83. §-ában” szövegrész helyébe a „Bit. 53. §-ában”,
c)	18. § (2) bekezdésében a „Bit. 83. és 91. §-ától eltérően” szövegrész helyébe a „Bit. 53. §
(4)-(5) bekezdésétől, az 54. §-ától és a 69. §-ától eltérően”,
d)	25. § (2) bekezdésében a „Bit. 157. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Bit. 138. §
(1)	bekezdésében”,
e)	25. § (5) bekezdésében a „Bit. 116. § (1) bekezdésnek” szövegrész helyébe a „Bit. 74. §-
ának”
szöveg lép.
455.	§
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 23.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„23. biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom, továbbá a XIX/B. Fejezet alkalmazásában
biztosítónak tekintendő a Bit.-ben meghatározott harmadik országbeli biztosító is,”
456.	§
(1)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a
továbbiakban: Bit.) 163. §-a a következő (lb) bekezdéssel egészül ki:
„(lb) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítási- és
Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság felé történő adatszolgáltatás az európai felügyeleti hatóság (az
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK
határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről
szóló 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően.”
(2)	A Bit. - az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI.
törvény 35. §-ával beiktatott - 161/A. §-a a következő eltérő szöveggel lép hatályba:
„161/A. § (1) A biztosító (e § alkalmazásában: megkereső biztosító) - a veszélyközösség
érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt
kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek
megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása
céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett
biztosító) az e biztosító által — a 155. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási
termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és a (3)-(5) bekezdésben
meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó
jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
(2)	A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a
megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
205
(3)	A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. számú
mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az
alábbi adatokat kérheti:
a)	a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;
b)	a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi
állapotára vonatkozó adatokat;
c)	az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott
ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d)	a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült
kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e)	a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások
jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
(4)	A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 16.,
17.	és 18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban
az alábbi adatokat kérheti:
a)	a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b)	a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges
adatokat;
c)	az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően
bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d)	a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült
kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e)	a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások
jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
(5)	A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjában
meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban a károsult személy
előzetes hozzájárulása esetén az alábbi adatokat kérheti:
a)	a (4) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott adatokat;
b)	a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti
igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi
állapotára vonatkozó adatokat; és
c)	a károsodott vagyontárgyat vagy a személyi sérülés miatt kárigényt, vagy személyiségi
jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi - az e
bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási
eseményekre vonatkozó adatokat.
(6)	A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott
ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai
(rendszáma, alvázszáma) alapján - a 10. pontban meghatározott károk esetén a károsult
előzetes hozzájárulása nélkül is - jogosult az alábbi adatokat kérni:
a)	az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így
különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal
kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által
megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
b)	az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére
vonatkozó információkat.
(7)	Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott
személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok
fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem
minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az (1) bekezdésben
meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
206
(8)	A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a
kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
(9)	Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító
jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben
meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult
eljárás befejezéséig.
(10)	Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító
jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az
eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a
megismerést követő egy évig kezelhető.
(11)	A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés
teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett
ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
(12)	Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
törvényben meghatározott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító - a
(8)—(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett
adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
(13)	A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre
nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben
meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
(14)	A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a
megkeresett biztosító a felelős.”
(3)	A Bit. a következő 226/E. §-sal egészül ki:
„226/E. § (1) A biztosító felszámolása esetén azok a hitelezők, amelyeknek a biztosítási
szerződésből eredő követelését a biztosító viszontbiztosította, az adott viszontbiztosítási
szerződés vagy szerződések vonatkozásában megszerzik a felszámolás alatt álló biztosító
viszontbiztosítóval szembeni jogait a felszámoló által elismert hitelezői igényük erejéig.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott hitelező jogszerzése a hitelezői igénye elismert
követelésként történő visszaigazolásával következik be, ezt követően a viszontbiztosítóval
szembeni jogok az (1) bekezdésben meghatározott hitelezőt és a biztosítót egyetemlegesen
illetik meg.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott hitelező a felszámoló által elismert hitelezői igénye
erejéig - a viszontbiztosítási szerződés erre vonatkozó kikötésétől függetlenül - saját
lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban is pert indíthat a viszontbiztosítóval szemben.
(4)	Ha a felszámolás alatt álló biztosító felszámolója kéri, az (1) bekezdésben meghatározott
hitelező a biztosító igényét is köteles érvényesíteni a viszontbiztosítóval szemben, az igény
érvényesítését azonban az ezzel kapcsolatos költségek felszámoló általi megelőlegezésétől
teheti függővé.
(5)	A per eredményeként befolyt összegből először az (1) bekezdésben meghatározott - a
viszontbiztosítóval szemben az adott pert megindító - hitelező igényét kell kielégíteni.
(6)	Ha a viszontbiztosítási szerződés alapján a viszontbiztosító teljesít, a felszámolás alatt álló
biztosítóhoz befolyó összegek külön kezelendők és azok kizárólag az adott
viszontbiztosítással fedezett biztosítási szerződések alapján fennálló kötelezettségek
teljesítésére használhatók fel.”
(4)	A Bit. a következő 231/G. §-sal egészül ki:
207
231/G. § Az e törvénynek - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi ...
törvény által megállapított - 226/E. §-át a már folyamatban lévő felszámolási eljárásokra is
alkalmazni kell.
457.	§
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény 64/C. § (1) bekezdésében a „2003. évi LX. törvény 231/B. §-ában” szövegrész
helyébe a „2014. évi... törvény 439. §-ában” szöveg lép.
458.	§
A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005.
évi XXV. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában az „a biztosítókról és a biztosítási
tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.)” szövegrész helyébe az „a
biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény” szöveg lép.
459.	§
(1)	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (4) bekezdés b)-d) pontja helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
[Nem tartozik e törvény hatálya alá]
,,b) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi ... törvényben (a
továbbiakban: Bit.) meghatározott ügynök és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet
folytató személy;
c)	a Bit.-ben meghatározott többes ügynök és alkusz a Bit. 1. melléklet A. része szerinti nem-
életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során;
d)	a biztosító, amennyiben kizárólag a Bit. 1. melléklet A. része szerinti nem-életbiztosítási
ágba tartozó tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel, továbbá a Bit. 1. melléklet A.
része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó és 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba
tartozó tevékenység egyidejű végzésére engedéllyel rendelkező biztosító a nem-életbiztosítási
tevékenysége tekintetében;”
(2)	A Pmt. 11. § (3) bekezdésében, a 11/A. § (2) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdés a)
pontjában a „2. számú melléklete” szövegrész helyébe a „2. melléklete” szöveg lép.
460.	§
A Bszt. 31. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt
visszavonja, ha]
,,b) a hitelintézet tevékenység végzésére jogosító engedélyét, az alapkezelő Tpt. 229. § (1)
bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedélyét, a biztosító tevékenység
végzésére jogosító engedélyét visszavonta, kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet,”
208
461. §
(1)	A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a
továbbiakban: Gfbt.) 3. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló biztosító,
biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;”
(2)	A Gfbt. 22. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A Kártalanítási Számla kezelője a (7) bekezdésben meghatározottak szerint számított
fedezetlenségi díj tarifájának a megállapítása során a 36. § (11)—(12) bekezdésben
meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mértékű külön tarifát állapít meg.”
(3)	A Gfbt. 36. §-a a következő (11)—(12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A Kártalanítási Számla kezelőjét a 33. §-ban és a (8) bekezdés a) pontjában
meghatározott jogosultság - a (12) bekezdésben meghatározott időtartamban és feltételek
szerint - nem illeti meg az olyan kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés
vonatkozásában, amely azért szűnt meg, mert a biztosító ellen felszámolási eljárás indult.
(12)	A (11) bekezdésben meghatározott jogosultság azon káreseményből eredő követelés
vonatkozásában nem illeti meg a Kártalanítási Számla kezelőjét, amely a felszámolás kezdő
időpontjának napjától az azt követő hatvanadik nap végéig bekövetkezett. Azon felszámolás
alatt álló biztosító esetén, amely Magyarország területén székhellyel vagy fiókteleppel nem
rendelkezik és Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatás keretében végezte a
tevékenységét, a hatvannapos időtartam a felszámolásról szóló döntés Európai Közösségek
Hivatalos Lapjában a 11. melléklet A) részében meghatározott nyomtatványban megjelölt
döntés jogerőre emelkedésének a napján kezdődik.”
(4)	A Gfbt. 56/J. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A biztosítástechnikai tartalékok képzésére alkalmazni kell a biztosítók és a
viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló
kormányrendeletben a számviteli biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó rendelkezéseket,
azzal, hogy ahol e rendelet biztosítót említ, azon az elkülönített szervezeti egységet kell
érteni.”
(5)	A Gfbt. 57/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kártalanítási Alap kezelőjét megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon
kötelezettségek, amelyek a biztosítási szerződés vonatkozásában a felszámolás alatt álló
biztosítót - a felszámolás elrendelését megelőzően - illették meg, illetve terhelték, továbbá az
Alap kezelője megtérítést követelhet a felszámolás alatt álló biztosítótól.”
(6)	A Gfbt.
a)	3. § 3. pontjában a „2003. évi LX. törvényben” szövegrész helyébe a „2014. évi ...
törvényben”,
b)	26. § (3) bekezdésében a „hat hónapig” szövegrész helyébe az „egy évig”,
209
c)	56. § (4) bekezdésében a „Bit- 83. § (3) és (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Bit.
53. § (4)-(5) bekezdésében és az 54. §-ában”,
d)	56/B. § (6) bekezdés a) pontjában a „Bit. 86. § (1) bekezdés a)-d) pontjában” szövegrész
helyébe a „Bit. 57. § (1) bekezdés a)-d) pontjában”,
e)	56/B. § (6) bekezdés b) pontjában a „Bit. 87. § (1) bekezdés a)-e) pontjában” szövegrész
helyébe a „Bit. 59. § (1) bekezdés a)-e) pontjában”,
f)	56/B. § (6) bekezdés c) pontjában a „Bit. 88. § (1) bekezdés a)-e) pontjában” szövegrész
helyébe a „Bit. 61. § (1) bekezdés a)-e) pontjában”,
g)	56/B. § (6) bekezdés d) pontjában a „Bit. 89. § (2) bekezdés a)-d) pontjában” szövegrész
helyébe a „Bit. 63. § (2) bekezdés a)-d) pontjában”,
h)	56/B. § (7) bekezdésében a „Bit. 86. § (1) bekezdés b) pontjában, a Bit. 87. § (1) bekezdés
c)	pontjában, a Bit. 88. § (1) bekezdés c) pontjában és a Bit. 89. § (2) bekezdés b) pontjában”
szövegrész helyébe a „Bit. 57. § (1) bekezdés b) pontjában, a Bit. 59. § (1) bekezdés c)
pontjában, a Bit. 61. § (1) bekezdés c) pontjában és a Bit. 63. § (2) bekezdés b) pontjában”,
i)	56/F. §-ában a „Bit. 143. §-ában meghatározott eszköznyilvántartás” szövegrész helyébe a
„Bit. 6. mellékletében meghatározott csoportosítás szerinti külön eszköznyilvántartás”,
j) 56/1. § (9) bekezdésében a „Bit. 78. §-ában” szövegrész helyébe a „Bit. 212. §-ában”,
k) 56/K. § (2) bekezdésében a „Bit. 132. § (2) és (3) bekezdését, 134-140. §-át és 142. §-át”
szövegrész helyébe a „Bit. 220. § (2)-(4) bekezdését, 222-227. §-át és 229. §-át”,
l) 56/L. §-ában a „Bit. 134. §-ában foglalt csoportosítás” szövegrész helyébe a „Bit. 6.
mellékletében meghatározott csoportosítás”,
m) 57/C. § (1) bekezdés b) pontjában a „Bit. 157. § (1), (5), (6) bekezdése és 157/A. §-a
alapján” szövegrész helyébe a „Bit. 138. § (1), (5), (6) bekezdése és 139. §-a alapján”,
n) 57/C. § (2) bekezdésben a „Bit. 160. § (1) és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Bit.
141. § (1) és (2) bekezdésében”,
o)	57/D. § (2) bekezdésében a „Bit. 167/B. § (l)-(7) bekezdésében és (9)—(15) bekezdésében”
szövegrész helyébe a „Bit. 159. § (l)-(7) bekezdésében és (9)—(15) bekezdésében”
szöveg lép.
462.	§
A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény
a)	1. § 1. pontjában a „2003. évi LX. törvény” szövegrész helyébe a „2014. évi... törvény”,
b)	1. § 4. pontjában az „7. számú mellékleté” szövegrész helyébe az „7. melléklete”,
c)	1. § 5. pontjában az „7. számú melléklete” szövegrész helyébe az „7. melléklete”,
d)	1. § 6. pontjában az „7. számú melléklete” szövegrész helyébe az „7. melléklete”,
e)	2. §-ában a „Bit. 3. § (1) bekezdés 36. pont b) alpontja” szövegrész helyébe a „Bit. 4. § (1)
bekezdés 62. pont b) alpontja”
szöveg lép.
463.	§
(1)	Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 4. § (5) bekezdés 1. pont b) alpontjában
a „2003. évi LX. törvény 167/C. §-a szerinti” szövegrész helyébe a „2014. évi... törvény 147.
§-a szerinti” szöveg lép.
(2)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 7.
számú melléklet 4. pontjában a „2003. évi LX. törvény a biztosítókról és biztosítási
tevékenységről” szövegrész helyébe a „biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló
törvény” szöveg lép.
210
464.	§
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 62. § j) pontjában a
„2003. évi LX. törvény Nyolcadik rész III. fejezetében” szövegrész helyébe a „2014. évi ...
törvény XIV. fejezetében” szöveg lép.
465.	§
(1)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) a következő 204/A. §-sal egészül ki:
„204/A. § (1) A Felügyelet a közvetítői hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban
nyilvántartást vezet a képző és vizsgáztató szervekről, a hatósági vizsgára jelentkező
személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására
és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatóról és a
Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő
lebonyolítását felügyelő személyekről.
(2)	A közvetítői tevékenység gyakorlását lehetővé tevő közvetítői hatósági vizsgának és az
ahhoz szükséges képzésnek a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő
képzés és vizsga fogadható el.
(3)	A képző és vizsgáztató szervekről vezetett nyilvántartás tartalmazza:
a)	a szerv megnevezését, székhelyét, levelezési címét,
b)	a hatósági képzés helyszínének, a hatósági vizsga helyszínének címét,
c)	a nyilvántartási számot,
d)	az intézményi kódot,
e)	a nyilvántartásba vételről szóló döntés ügyiratszámát,
f)	az aláíró személy nevét és személyi kódját, és
g)	a nyilvántartásba vétel időpontját.
(4)	A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a képző és vizsgáztató szerv
részére nyilvántartási számot és intézményi kódot állapít meg.
(5)	Ha a Felügyelet a szerv nyilvántartásból történő törléséről döntést hozott, a (3)
bekezdésben foglalt adatok mellett, a törlés időpontját, a törlésről szóló döntés ügyiratszámát,
a döntés tényét, okát és a döntés jogerőre emelkedésének időpontját is nyilvántartja.
(6)	A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági
képzésre történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági
tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást
vezet
a)	az aláíró személyekről;
b)	az oktatóról;
c)	a hatósági vizsgára jelentkező személyekről; és
d)	a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő
lebonyolítását felügyelő személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos).
(7)	A Felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a (6) bekezdésben meghatározott
személyek vonatkozásában:
a)	a nevét és születési nevét;
b)	az anyja nevét;
c)	a születési helyét és idejét;
d)	a lakcímét;
e)	a személyi kódját; és
211
f)	vizsgabiztos esetén a nyilvántartási számát, a kijelölés visszavonásának a tényét és
időpontját.
(8)	A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben az (1) bekezdésben meghatározott
személyek számára személyi kódot állapít meg.
(9)	Az e §-ban meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az
adatkezelő a Felügyelet.
(10)	A hatósági képzés és vizsgáztatás során a Felügyelet jogosult ellenőrizni a hatósági
képzést és vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő
szervezeteket és személyeket.”
(2)	A Hpt. 7. § (3) bekezdés b) pontjában a „biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló
2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.)” szövegrész helyébe a „biztosítókról és a
biztosítási tevékenységről szóló törvényben” szöveg lép.
466.	§
(1)	Hatályát veszti:
a)	biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény,
b)	a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény.
(2)	Hatályát veszti
a)	az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 1. § (3)
bekezdésében a „2003. évi LX.” szövegrész,
b)	a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 2. §
(3)	bekezdésében a „2003. évi LX.” szövegrész,
cj a Tpt. 1. számú melléklet 3. pontjában a „2003. évi LX.” szövegrész,
d)	a Bszt. 1. melléklet 3. pontjában a „2003. évi LX.” szövegrész,
e)	a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 2. § (1) bekezdés c)
pontjában az „a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. §
(1) bekezdés 29. pontja és 5. § (6) bekezdés d) pontja szerinti jelzáloghitelezést és”
szövegrész.
(3)	Hatályát veszti a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény
a)	91/Q. §-a,
b)	231/D. § (2) bekezdésében az e rendelkezés hatálybalépését megelőzően -” szövegrész.
212
1. melléklet a 2014. évi .... törvényhez
A)	rész
A nem-életbiztosítási ágazatok kockázat szerinti besorolása
1.	Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozási megbetegedéseket):
a)	meghatározott összegű szolgáltatások;
b)	kártérítési jellegű szolgáltatások;
c)	kombinált (meghatározott összegű és kártérítési jellegű) szolgáltatások;
d)	utasok sérülése esetén nyújtott szolgáltatások.
2.	Betegség
a)	meghatározott összegű szolgáltatások;
b)	kártérítési j ellegű szolgáltatások;
c)	kombinált (meghatározott összegű és kártérítési jellegű) szolgáltatások.
3.	Szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek kivételével)
A következő járművek minden károsodása vagy vesztesége:
a)	szárazföldi gépjárművek;
b)	nem gépi meghajtású szárazföldi járművek.
4.	Sínpályához kötött járművek
A sínpályához kötött járművek minden károsodása vagy vesztesége.
5.	Légi járművek
Légi járművek minden károsodása vagy vesztesége.
6.	Hajók (tengeri, tavi, folyami vagy csatornán használt járművek)
A következő járművek minden károsodása vagy vesztesége:
a)	a folyami és csatornán használt hajók;
b)	a tavi hajók;
c)	a tengeri hajók.
7.	Szállítmány (beleértve az árut, a poggyászt és minden egyéb vagyontárgyat)
213
A szállítmány vagy poggyászok minden károsodása vagy vesztesége, tekintet nélkül a
szállítás módjára.
8.	Tűz és elemi károk
A vagyontárgy - ide nem értve a 3., 4., 5., 6. és 7. ágazatokban szereplő vagyontárgyakat -
minden károsodása vagy vesztesége a következők miatt:
a)	tűz;
b)	robbanás;
c)	vihar;
d)	viharon kívüli egyéb elemi kár;
e)	atomenergia;
f)	földcsuszamlás, talajsüllyedés és földrengés.
9.	Egyéb vagyoni kár
A 3., 4., 5., 6. és 7. ágazatba nem tartozó vagyontárgyakban bekövetkezett olyan kár vagy
veszteség, amelyet jégeső vagy fagy, valamint bármilyen más, a 8. ágazatba nem tartozó
esemény okozott (pl.: lopás).
10.	Szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség
A szárazföldi járművek használatából származó felelősség, beleértve a fuvarozó
felelősségét és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást.
11.	Légi járművekkel kapcsolatos felelősség
A légi járművek használatából származó felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét.
12.	Hajókkal kapcsolatos felelősség (tengeri, tavi, folyami és csatornán használt vízi
járművek)
Hajók és más vízi járművek tengeren, tavon, folyamon vagy csatornán való használatából
származó felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét.
13.	Általános felelősség
Minden egyéb felelősség a 10., 11. és 12. ágazatban említetteken kívül.
14.	Hitel:
a)	általános fizetésképtelenség;
214
b)	exporthitel;
c)	részletfizetési hitel;
d)	jelzáloghitei;
e)	mezőgazdasági hitel.
15.	Kezesség és garancia:
a)	közvetlen kezesség, garancia;
b)	közvetett kezesség, garancia.
16.	Különböző pénzügyi veszteségek:
a)	foglalkoztatással összefüggő kockázatok;
b)	a jövedelem elégtelensége (általános);
c)	rossz időjárás;
d)	nyereségkiesés;
e)	folyó általános költségek;
f)	előre nem látható üzleti többletköltségek;
g)	piaci érték vesztesége;
h)	bérleti díj- vagy bevételkiesés;
i)	egyéb - eddig említettektől eltérő - közvetett üzleti veszteségek;
j) egyéb nem üzleti pénzügyi veszteségek;
k) egyéb pénzügyi veszteségek.
17.	Jogvédelem
Jogi költségek és perköltségek.
18.	Segítségnyújtás
215
B)	rész
A több ágazatra is kiterjedő engedélyek megnevezése
Ha az engedély egyszerre érvényes
a)	az 1. és 2. ágazatokra, akkor a „Baleset és betegség” vagy „Egészségbiztosítás”,
b)	az 1. d), 3., 7. és 10. ágazatokra, akkor a „Gépjármű-biztosítás”,
c)	az 1. d), 4., 6., 7. és 12. ágazatokra, akkor a „Tengeri-szállítmányozási biztosítás”,
d)	az 1. a), 5., 7. és 11. ágazatokra, akkor a „Légi biztosítás”,
ej a 8. és 9. ágazatokra, akkor a „Tűz- és egyéb vagyoni károk”,
f)	a 10., 11., 12. és 13. ágazatokra, akkor a „Felelősség”,
g)	a 14. és 15. ágazatokra, akkor a „Hitel és kezesség” elnevezést kell használni.
A különböző biztosítási ágazatokba besorolt kockázatok minden egyéb kombinációjánál a
Felügyelet által jóváhagyott elnevezést kell használni. A Felügyelet az általa jóváhagyott
elnevezésről értesíti az Európai Bizottságot.
216
2. számú melléklet a 2014. évi .... törvényhez
Az életbiztosítási ágazatok kockázat szerinti besorolása
1.	Az alábbi életbiztosítási tevékenységek, a 2. és 3. pontban meghatározottak
kivételével:
a)	életbiztosítás, azaz a meghatározott tartam elérésére szóló biztosítás, a halál esetére
szóló biztosítás, a meghatározott tartam elérésére vagy az azt megelőző elhalálozás
esetére szóló biztosítás, a díj-visszatérítéses életbiztosítás;
b)	életjáradékok;
c)	az életbiztosítással kapcsolatban kötött kiegészítő biztosítás, különösen a személyi
sérülés esetére szóló, a munkaképtelenséget is magában foglaló biztosítás, a baleset
miatti elhalálozás esetére szóló biztosítás, valamint a balesetből vagy betegségből
származó rokkantság esetére szóló biztosítás.
2.	Házassági biztosítás, születési biztosítás
3.	Az 1. pont a) és b) alpontjában említett olyan biztosítás, amely befektetési
egységekhez kötött.
4.	Tőkésítési ügyletek (biztosítási megtakarítások), kockázati elemet nem tartalmazó
ügyletek, amennyiben biztosításmatematikai számítások alapján a biztosító előre
megállapodott egyszeri vagy időszakos befizetések ellenében meghatározott
időpontokra és összegre szóló fizetési kötelezettségeket vállal.
5.	Csoportos nyugdíjalapok kezelése:
a)	Csoportos nyugdíjalapok kezelése, amibe a befektetések kezelése is beletartozik,
különösen olyan szervezet tartalékokat képviselő eszközeinek kezelése, amelyek
elhalálozás vagy túlélés, illetve valamely tevékenységgel való felhagyás, vagy annak
korlátozása esetén teljesítenek kifizetéseket;
b)	Az a) alpontban említett műveletek, amennyiben ezekhez a tőke értékmegőrzésére,
vagy egy minimális kamat fizetésére vonatkozó biztosítás kapcsolódik.
6.	Az emberi élet hosszához kapcsolódó ügyletek, amelyeket a társadalombiztosítási
jogszabályok előírnak, vagy amelyekről azok rendelkeznek, amennyiben azokat
saját kockázatukra életbiztosítók végzik vagy irányítják az arra vonatkozó
jogszabályoknak megfelelően.
217
3. melléklet a 2014. évi
törvényhez
A biztosítási termékterv
A biztosítási termékekhez olyan terméktervet kell készíteni, amely a következőket
tartalmazza:
1.	A biztosítási szerződési feltételeket
2.	A díjkalkulációt
A díjkalkulációnak a következők egyértelmű és részletes leírását kell tartalmaznia:
2.1.	Az életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén
2.1.1.	az alkalmazott halandósági táblázatokat,
2.1.2.	a díj számításának módját, a díjtáblázatokat,
2.1.3.	az életbiztosítási díjtartalék számítási módszerét,
2.1.4.	a díjmentes leszállítás számításának módját,
2.1.5.	a visszavásárlási összeg meghatározásának módját,
2.1.6.	a befektetési hozam számítását, a többlethozam számítását és visszajuttatásának
mértékét és módját.
2.2. A nem-életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén
2.2.1.	kár- és kockázateloszlásokat vagy egyéb statisztikákat,
2.2.2.	a díjkalkulációs elv leírását,
2.2.3.	a díjszámítás elemeinek és tervezett paramétereinek megadását, beleértve a
díjtáblázatokat is.
2.3.	Az esetleges értékkövetés módszerét.
A 2.2. alponthoz tartozó díjkalkulációnak tartalmaznia kell a kalkuláció utólagos ellenőrzését
szolgáló adatgyűjtésbe vont adatok körét is.
3.	Kiegészítő adatokat
A kiegészítő adatoknak 3 évre előre becsülve - évenkénti bontásban - a következőket kell
tartalmazniuk:
3.1.	a tervezett állomány darabszámot és állománydíjat,
3.2.	a termék várható költségfelhasználását: a szerzési, a kárrendezési, az igazgatási
költségeket,
3.3.	a várható díjbevételt,
3.4.	a biztosítási esemény alapján várható kifizetéseket.
218
4. melléklet a 2014. évi. törvényhez
Az ügyfelek tájékoztatásáról
A)	A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell
tartalmaznia:
1.	a biztosítási időszakot és tartamot;
2.	a kockázatviselés kezdetét;
3.	a biztosítási eseményt;
4.	a díjfizetés, díjmódosítás módját, idejét, lehetőségét az alapbiztosításra és a kiegészítő
kockázatokra, továbbá arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a biztosításközvetítő jogosult-e, és
ha igen, akkor milyen korlátozásokkal az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá jogosult-e
a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni;
5.	a biztosító szolgáltatásait, azok teljesítésének módját, idejét és a választható lehetőségeket;
6.	a szerződés megszűnésének eseteit;
7.	a szerződésfelmondás feltételeit;
8.	a biztosító mentesülésének feltételeit, az alkalmazott kizárásokat;
9.	az értékkövetés módját, mértékét;
10.	a többlethozam visszajuttatásának mértékét és módját;
11.	a 159. § (1) bekezdésre vonatkozó tájékoztatást, továbbá a panasz - annak jellege szerint -
a Felügyelethez vagy a békéltető testületekhez való előterjesztésének lehetőségét, illetve
tájékoztatást a bírói út igénybevételének lehetőségéről;
12.	harmadik országbeli biztosító fióktelepével kötött szerződés esetén azt, hogy jogvita
esetén mely ország bírósága jár el, milyen anyagi és eljárási jogszabályok alkalmazásával,
továbbá az eljárás nyelvének meghatározását;
13.	azon szervezetek felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek adatait, a Bit. 134-142.
§, a 146-151. § rendelkezései alapján továbbíthatja;
14.	a szerződés jogának, illetve az alkalmazandó jognak a megjelölését;
15.	kölcsönös biztosító egyesületeknél a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség
előírását, illetve a szolgáltatás csökkentése tekintetében a szabályzatra való hivatkozást;
16.	a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő kölcsönös biztosító egyesület esetében a
szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség tekintetében a szabályzatra való
hivatkozást;
17.	életbiztosítás esetén a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat;
18.	életbiztosítási szerződés esetén mekkora és milyen jogcímen merül fel az a költség, amit a
biztosító a szerződő által befizetett első vagy egyszeri díjból a szerződés 30 napon belüli
felmondása esetén visszatart;
19.	életbiztosítási szerződés esetén a biztosító vállal-e tőke-, illetve hozamgaranciát;
20.	befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetén a 127. §-ban meghatározott eszközalap
felfüggesztéssel és szétválasztással kapcsolatos részletes szabályokat.
B)	Az életbiztosítási termékismertető minimális tartalma:
1.	Annak rövid indokolása, hogy az igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján miért az
adott
a)	szolgáltatású,
b)	tartamú, és
c)	biztosítási összegű
biztosítás megkötésére tesznek javaslatot.
219
2.	Annak bemutatása a 3. pontban meghatározott módon, hogy a megkötni javasolt
életbiztosítás tartama alatt - I. és II. életbiztosítási ágazatba tartozó biztosítás esetében a
tartam végéig, illetve határozatlan tartamú biztosítás esetén legalább 20 évig, III.
életbiztosítási ágazatba tartozó biztosítás esetén a tartam végéig, de legfeljebb 5 évig, feltéve,
hogy a biztosítási szerződés a visszavásárlást, illetve a díjmentes leszállítást lehetővé teszi -
minden évre nézve a biztosítási év első napján mekkora az adott biztosítási szerződésre:
a)	a visszavásárlási érték,
b)	a díjmentes leszállítás értéke.
3.	A visszavásárlási, illetve a díjmentes leszállítási érték meghatározásánál az alábbiak szerint
kell eljárni:
3.1.	A szerződő figyelmét fel kell hívni, hogy az alábbi pontokban foglaltak szerint bemutatott
adatok - figyelemmel arra, hogy részben feltételezéseken alapulnak - tájékoztató jellegűek.
3.2.	Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén fel kell hívni az ügyfél figyelmét,
hogy a befektetett egységek értéke csökkenhet, illetve növekedhet. Ezzel összefüggésben
tájékoztatni kell az ügyfelet arról is, hogy a biztosítási szerződésben rögzített tőkegarancia
vagy tőke- és hozamgaranciára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően az egységek
értékének változásából eredő kockázatot ki viseli.
3.3.	Rendszeres díjas biztosítás esetén a biztosítási év elején a díjfizetés időpontja előtti
állapotot kell figyelembe venni.
3.4.	Azzal a feltételezéssel kell élni, hogy a biztosítás főbb jellemzői (biztosítási díj,
biztosítási összeg, különböző elvonások stb.) a tartam során nem változnak, kivéve a
szerződésben előre meghatározott változást.
3.5.	Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén a 3.4. pontban foglaltak
figyelembevételén túl azzal a feltételezéssel is élni kell, hogy a befektetett egységek értéke
nem változik. Amennyiben a biztosító tőkegaranciát vagy tőke- és hozamgaranciát vállal, a
visszavásárlási értéket ennek figyelembevételével kell megállapítani.
3.6.	Technikai kamatlábbal nem rendelkező, az I. és II. életbiztosítási ágazatba tartozó
biztosítások esetén - értelemszerű módosításokkal - a 3.5. pontban foglaltaknak megfelelően
kell eljárni.
220
5. melléklet a 2014. évi . törvényhez
A közvetett tulajdon megállapítása, illetve kiszámítása
1.	A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni
hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló
tulajdoni vagy szavazati hányadával.
2.	A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás szempontjából
nem kell figyelembe venni akkor, ha a köztes vállalkozásban a közvetlen és a köztes tulajdon
együttes aránya nem éri el a minősített befolyás mértékét.
3.	Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által birtokolt, vagy gyakorolt
tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.
4.	A szavazati jogokat a tulajdoni hányadokkal azonos módon kell számításba venni.
221
6. melléklet a 2014. évi . törvényhez
A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai eszközeinek a csoportosítása
A számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközei:
A)	befektetések
a)	hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények, és más hitelviszonyt megtestesítő
pénzpiaci és befektetési eszközök,
b)	kölcsönök,
c)	részvények, részesedési viszonyt megtestesítő változó hozamú egyéb értékpapírok, illetve
egyéb részesedések,
d)	befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok,
e)	ingatlanok, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok;
B)	követelések
f)	követelések a viszontbiztosítótól, ideértve a viszontbiztosításba adott kockázatokra a
viszontbiztosító által megképzett számviteli biztosítástechnikai tartalékokat is,
g)	letéti követelések és más, a viszontbiztosításba átvett biztosítási ügyletekből származó
követelések,
h)	a biztosítási és a viszontbiztosítási ügyletekből származó, az ügyfelekkel és a
biztosításközvetítőkkel szembeni 3 hónapnál nem régebbi követelések,
i)	biztosítási kötvénykölcsön,
j) adó-visszatérítések,
k) visszkereseti követelés;
C)	egyéb eszközök
l)	ingatlanokon kívüli tárgyi eszközök, az óvatosság elve alapján számított értékcsökkenéssel
csökkentett értékben,
m) pénzforgalmi számlán és a pénztárban lévő pénzkészlet, valamint a hitelintézeti betétek,
vagy betételfogadásra jogosult intézménynél lévő betét (követelés),
n) elhatárolt kamatok, bérleti díjak,
o) elhatárolt szerzési költségek;
D)	egyéb követelések
p) különleges célú gazdasági eszközökből származó követelések.
222
7. melléklet a 2014. évi . törvényhez
Nem-életbiztosítási ágazatcsoportok a 287. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában
1.	Baleset- és betegségbiztosítás (/. melléklet A) rész 1. és 2. ágazat),
2.	Gépjármű-biztosítás (/. melléklet A) rész 3., 7. és 10. ágazat [a 10. ágazatra vonatkozó
számadatokat a - fuvarozói felelősségbiztosítás kivételével - külön kell megadni]),
3.	Tűz- és egyéb vagyoni kár (/. melléklet A) rész 8. és 9. ágazat),
4.	Légi, tengeri és fuvarozási biztosítás (/. melléklet A) rész 4., 5., 6., 7., 11. és 12. ágazat),
5.	Általános felelősségbiztosítás (/. melléklet PC) rész 13. ágazat),
6.	Hitel- és kezességbiztosítás (/. melléklet A) rész 14. és 15. ágazat),
7.	Egyéb ágazatok (/. melléklet PC) rész 16., 17. és 18. ágazat).
223
8. melléklet a 2014. évi . törvényhez
Megfeleltetési szabályok
Azt a pénznemet, amelyben a biztosító kötelezettségeit teljesíteni köteles, a mindenkori
devizajogszabályoknak megfelelően a következő rendelkezések alapján kell meghatározni:
1.	Ha szerződésben meghatározott fedezetet egy meghatározott pénznemben fejezték ki, akkor
a deviza megfeleltetési szabályok szempontjából a biztosító kötelezettségeit ebben a
pénznemben fennállónak kell tekinteni.
2.	A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetéül szolgáló eszközöket az 1.
pontban meghatározott pénznemben fennálló követelésekbe kell fektetni.
3.	Nem-életbiztosítások esetében, ha egy szerződés által nyújtott fedezet semmilyen
devizában sincs kifejezve, úgy a biztosító kötelezettségei annak az országnak a hivatalos
fizetőeszközében értendők, amelyben a kockázat felmerül.
4.	Nem-életbiztosítások esetén a 2. pontban foglalt szabálytól eltérően, abban az esetben, ha
adott szerződés esetében valószínűsíthető, hogy a kötelezettségek teljesítésének pénzneme
meg fog egyezni a díjfizetés pénznemével, a biztosító választhatja azt a lehetőséget, hogy
ezeket a kötelezettségeket a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a díjfizetés
pénznemében tartja nyilván. A 2. pontban foglalt főszabálytól való eltérésről és annak
indokairól a biztosítónak a Felügyeletet tájékoztatnia kell.
5.	Nem-életbiztosítások esetében, ha a biztosítónak egy olyan biztosítási eseményt jelentenek
be, amelyet a fenti szabályok alkalmazásától eltérő, más pénznemben kell rendezni, úgy a
biztosító kötelezettségei ebben a pénznemben kifejezettnek tekintendők, mindenekelőtt abban
a pénznemben, amely a biztosító által fizetendő kártérítés bírósági ítéleten vagy a biztosító és
a szerződő közötti megállapodáson alapszik.
6.	Nem-életbiztosítások esetében, ha a biztosító egy szerződéshez kapcsolódó jövőbeli
kárkifizetésének pénznemét a biztosító meg tudja becsülni, de ez eltér attól a pénznemtől,
amit a fenti eljárások szerint alkalmaznia kellene, a biztosító alkalmazhatja az általa becsült,
kárkifizetésre vonatkozó pénznemet a deviza megfeleltetési szabályok szempontjából. A
Felügyeletet az eltérésről és annak indoklásáról tájékoztatnia kell.
7.	A biztosító mentesülhet a 2. pontban előírt kötelezettség alól, ha annak végrehajtása azt
eredményezi, hogy az adott pénznemben köteles lenne a más pénznemekben lévő eszközeinek
7 százalékát meg nem haladó eszközt tartani.
224
9. melléklet a 2014. évi . törvényhez
1.	Ügynöki tevékenységet az a természetes személy végezhet, aki rendelkezik
a)	biztosításközvetítő szakképesítéssel; vagy
b)	függő biztosításközvetítői szakképesítéssel; vagy
c)	független biztosításközvetítői szakképesítéssel; vagy
d)	biztosítási tanácsadó szakképesítéssel.
2.	Ha az ügynök kizárólag az 1. melléklet A) részének 17. pontjában foglalt Jogvédelem
biztosítási ágazat termékeinek közvetítését végzi, akkor rendelkeznie kell
a)	biztosításközvetítő szakképesítéssel; vagy
b)	jogvédelmi biztosításközvetítő szakképesítésével; vagy
c)	függő biztosításközvetítői szakképesítéssel; vagy
d)	független biztosításközvetítői szakképesítéssel; vagy
e)	biztosítási tanácsadó szakképesítéssel.
3.	A többes ügynöki és alkuszi tevékenységet azon természetes személy végezhet, aki
rendelkezik
a)	biztosításközvetítő szakképesítéssel; vagy
b)	független biztosításközvetítői szakképesítéssel; vagy
c)	biztosítási tanácsadó szakképesítéssel.
225
10. melléklet a 2014. évi . törvényhez
A portfóliókezelési tevékenységet végző által a kezelt portfolión elért teljesítmény, illetve
hozam számításának, bemutatásának és közzétételének szabályai, elvei
1.	Minden olyan adatot és információt, amely egy portfolión elért teljesítmény bemutatásához
és az előírt számítások elvégzéséhez szükséges, össze kell gyűjteni és meg kell őrizni.
2.	A portfólióértékelések forrásait és módszereit a befektető számára hozzáférhetővé kell
tenni.
3.	A portfoliókat legalább havonta értékelni kell.
4.	A portfolió értékelését piaci értéken kell elvégezni.
5.	A kamatozó kötvény típusú értékpapírok, valamint minden olyan eszköz esetén, amelyből
kamatjövedelem származik, az időarányos kamatokat figyelembe kell venni az értékelésnél.
6.	A pénzből és pénzjellegű eszközökből származó hozamokat bele kell foglalni a teljes
hozam számításába.
7.	A kereskedés-napi elszámolás elvét kell alkalmazni.
8.	A portfolió hozamának számításakor - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - havi
tőkesúlyozott vagy napi idősúlyozott hozamszámítást kell alkalmazni.
9.	A realizált és nem realizált (árfolyam) nyereséget és a bevételeket is magába foglaló teljes
hozamot kell kimutatni.
10.	Az időszakok hozamait mértani láncba kell állítani.
11.	Egy évnél rövidebb időszakok teljesítményét nem lehet évesíteni.
12.	Mindig meg kell jelölni, hogy mely időszakra vonatkozik a hozamadat.
13.	A teljesítményt a kereskedési költség levonása után kell kiszámítani.
14.	A hozamot az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem
igényelhető forrásadó levonása után kell számítani. A visszaigényelhető forrásadót
figyelembe kell venni.
15.	Meg kell jelölni azt is, hogy a teljesítményeket bruttó vagy nettó módon, azaz a befektető
által a portfóliókezelési tevékenységet végzőnek vagy kapcsolt vállalkozásának fizetett díjat
figyelembe véve számítják-e.
16.	Meg kell jelölni minden olyan tényt, kiegészítő információt, amely a teljesítmények
megítéléséhez, illetve a bemutatott teljesítmény teljes értékű magyarázata szempontjából
fontos lehet.
17.	A teljesítményadatok bemutatásánál a tőkeáttétel és a származékos termékek használatát,
mértékét is be kell mutatni oly módon, amely lehetővé teszi a kockázatok azonosítását.
18.	Amennyiben a portfolióhoz, annak befektetési politikájában referenciaindexet is
rendeltek, ezen referenciaindex hozamát ugyanarra (ugyanazokra) az időszakra (időszakokra)
és ugyanolyan hozamszámítási módszert alkalmazva kell bemutatni, amelyekre a portfolió
hozama bemutatásra kerül.
19.	A befektetési alapkezelési és portfóliókezelési tevékenységet végző teljesítményeinek
bemutatásakor a hozamadatokat lehetőleg öt évre visszamenően, illetve tevékenysége
megkezdésétől - a naptári éveknek megfelelő bontásban - kell bemutatni.
226
11. melléklet a 2014. évi . törvényhez
A)	Rész
Winding-up proceedings
Felszámolási eljárások
Decision to open winding-up proceedings in respect of (name of the insurance undertaking)
Határozat a/az (biztosító megnevezése) ellen indított felszámolási eljárás megindításáról
Publication made in accordance with Article 280 of Directive 2009/138/EC of the European
Parliament and of the Council of 25 November 2009 on the taking-up and pursuit of the
business of Insurance and Reinsurance (Solvency II).
A közzététel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és
gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és
a tanácsi irányelvvel összhangban készült.
Insurance undertaking Biztosító	(Angolul és magyarul: Cég elnevezése és rövidített elnevezése, székhelye)
Date, entry into force and nature of the decision A határozathozatal és a jogerőre emelkedés dátuma, a döntés joghatása	(Angolul és magyarul: a határozathozatal és a jogerőre emelkedés dátuma, a döntés joghatása)
Competent authorities Illetékes hatóságok	(Angolul és magyarul: Bíróság elnevezése és címe)
Supervisory authority Felügyeleti hatóság	(Angolul és magyarul: Felügyeleti hatóság elnevezése és címe)
Liquidator appointed Kijelölt felszámoló	(Angolul és magyarul: Felszámoló elnevezése, székhelye, elérhetőségi adatai)
Applicable law Alkalmazandó jog	(Angolul és magyarul: Ország megnevezése és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezés (ek))
B)	Rész
A 191. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztató esetén alkalmazandó címek az
alábbiak:
(bg) «noKaHa 3a npe^aBaBaHeHa B3eMaHe. Cna3eTe cpoKa»
(es) «Convocatoria para la presentación de créditos. Plazos aplicables»
(cs) «Vyzva k pfihlásení pohledávky. Závazné lhűty»
(da) «Opfordring til anmeldelse af fordringer. Vaer opmaerksom pá fristeme»
(de) «Aufforderung zűr Anmeldung einer Forderung. Etwaige Fristen beachten!»
(et) «Nöude esitamise kutse. Járgitavad táhtajad»
(el) «npo’oKA,r|or| yux avayyekCa OOTaiTri’aeax;. npoaoxn’ jipo0so(j.i’£<;»
(en) «Invitation to lodge a claim. Time limits to be observed))
(fr) «Invitation á produire une créance. Délais á respecter))
(it) «Invito all’insinuazione di un cedito. Termine da osservare»
(lv) «Uzaicinajums iesniegt prasijumu. Termini, kas jaievero»
(It) «Kvietimas pateikti reikalavim^. Privalomieji terminai»
(hu) «Felhívás követelés bejelentésére. Betartandó határidők))
(mt) «Stedina ghal prezentazzjoni ta’ talba. Limiti taz-zmien li ghandhom jigu osservati))
(ni) «Oproep tót indiening van schuldvorderingen. In acht te nemen termijnen»
227
(pl) «Wezwanie do zgloszenia wierzytelnosci. Przestrzegac terminów»
(pt) «Aviso de reclama9áo de créditos. Prazos legais a observar»
(ro) «Invita|ie de a prezenta o creanjá; termene ce trebuie respectate»
(sk) «Vyzva na prihlásenie pohl’adávky. Je potrebné dodrzat’ stanovené termíny»
(sl) «Poziv k prijavi terjatve. Roki, ki jih je treba upostevati!»
(fi) «Kehotus saatavan ilmoittamiseen. Noudatettavat máaráajat»
(sv) «Anmodan att anmála fordran. Tidsfrister att iaktta»
228
12. melléklet a 2014. évi . törvényhez
A befektetési politika tartalmi elemei
1.	Az eszközalap létrehozásának célja, azon piaci folyamatok ismertetése, melyek
kihasználására létrehozták
2.	Az a minimális befektetési időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű
portfoliók elvárt hozama - a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan -
realizálódik
3.	A megcélzott ügyfélkör
4.	Az eszközalap devizaneme, a befektetések földrajzi és szektoriális kitettsége
5.	Azon főbb eszközcsoportok megnevezése a piacon általánosan elfogadott tartalommal,
amelyekbe az eszközalap befektethet
6.	Az egyes lehetséges eszközcsoportok esetében azon értékpapírtípusok köre, amelyeket
az eszközalap tartalmazhat
7.	A releváns alapvető kockázatok ismertetése, a piaci kockázatok közül különösen a
kamat-, részvény-devizaárfolyam-, ingatlan-, árukockázat, illetve a likviditási piaci kockázat,
a nem piaci kockázatok közül különösen az ország- és politikai kockázat, a hitel- és
partnerkockázat és a koncentrációs kockázat
8.	Az eszközalap kockázati besorolásának megjelölése a biztosító által kialakított
sorrendi skálán
9.	Az eszközalap stratégiai eszközallokációja (az egyes befektetési eszközök megcélzott
aránya), illetve az attól való eltérés minimális és maximális megengedett aránya, továbbá
azok a feltételek, melyek fennállása esetén az eltérés lehetséges
10.	A megcélzott hozam mutatója (referencia index), alapvetően az eszközalap jellemző
összetételét tükröző tőkepiaci index vagy több tőkepiaci index kombinációja
11.	Azon kollektív befektetési forma befektetési politikája, amelybe az eszközalap az
eszközeinek legalább ötven százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni
12.	Abszolút hozamú (total return alapú) eszközalap esetén annak részletezése, hogy a
portfóliókezelési stratégia milyen módon járul hozzá a befektetésen elért hozam
növekedéséhez;
13.	Azon ügyletek felsorolása, melyek megkötésére az eszközalap kezelőjének lehetősége
van
14.	Annak rögzítése, hogy az eszközalap portfoliójával kapcsolatban megengedett-e az
értékpapír-kölcsönzés, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése, illetve
van-e lehetőség fedezeti, valamint arbitrázs célú ügyletek kötésére
229
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A biztosítás alapvető szervezeti-jogi és működési szabályait korábban a biztosítóintézetekről
és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény, a biztosítókról és a biztosítási
tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény és az ezen törvényekhez kapcsolódó végrehajtási
rendeletek szabályozták.
A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálybalépése óta a
biztosítási szektor jelentős fejlődésen ment keresztül. Számottevően bővült a piaci szereplők
köre: megnőtt a piaci szereplők száma és mennyiségben, választékban egyaránt gazdagodott
az általuk terjesztett szolgáltatás. A piac élénkülése a forgalmi adatok növekedésében is
megmutatkozott. A szektor dinamikus fejlődése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a
gazdaságban a kockázatkezelésnek, az öngondoskodásnak mind nagyobb jelentőséggel bíró
intézményrendszerét képezze.
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) szerinti szabályozás közvetlen előzménye a
Bázel 2-ként ismert folyamat, amely hangsúlyt fektet a hitelintézetek tevékenységéhez
igazodó tőke képzésére, védelmet biztosítva ezáltal a különböző típusú pénzügyi és működési
veszteségek ellen. Az Európai Uniós szabályozásban először a hitelintézeti és az értékpapír-
piaci szektorban jelent meg.
Ezekhez az irányelvekhez igazodik az Európai Bizottság 2007 folyamán beterjesztett, a
biztosítási szektorra vonatkozó a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység
megkezdéséről és gyakorlásáról szóló irányelv - azaz a Szolvencia 2 - javaslata.
A jelenleg hatályos rendszer - azaz a Szolvencia 1 rendszer - három évtizede működik az
uniós biztosítási piac egyes intézményeire vonatkozóan. E rendszer szolvenciális szabályai az
egyéb szektorok szabályozási fejleményeire tekintettel elavultnak tekinthetők, bár kétségtelen,
hogy a Szolvencia 1 az idők folyamán - beleértve a pénzügyi válság időszakát is -
bizonyította szabályainak időtállóságát. A Szolvencia 1 rendszeren azonban időközben
túlhaladt a más ágazatra jellemző, továbbá az ágazatközi és a nemzetközi fejlődés.
A Javaslat egy új és korszerű biztosítási törvény megalkotását célozza. Két lényeges célt
valósít meg: egyrészt a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és
gyakorlásáról szóló 2009/13 8/EK (Szolvencia 2) irányelv átültetésének tesz eleget, másrészt a
hatályos hazai szabályozás egyes elemeit korszerűsíti. A korszerűsítés magában foglalja a
hazai jogszabályi környezet fejlesztését a felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatok és
a pénzügyi válság tapasztalatainak hasznosítása révén.
A Szolvencia 2 rendszer bevezetésének a célja az EU biztosítási piacán a belső piaci
integráció mélyítése, az ügyfelek és kedvezményezettek fokozottabb védelme, az uniós
biztosítók és viszontbiztosítók nemzetközi versenyképességének javítása és a szabályozás
korszerűsítése. Az irányelv tartalmazza a nem-élet, illetve az életbiztosítások terén eddig
megjelent 13 prudenciális irányelveket, beleértve a viszontbiztosítási irányelvet is. Jelentős
újításokat vezet be a tartalékképzés és a tőkemegfelelés terén. A tartalékok értéke a
meghatározott módon számított legjobb becslés és a kockázati ráhagyás összege, melyre a
biztosítási kötelezettségek átvállalásához és teljesítéséhez egy másik biztosítónak szüksége
lenne. A tőkeszámítás - az eddigi díjbevétel és kárfizetés alapján meghatározott mennyiségi
mutató helyett - a tevékenység végzése során fellépő biztosítási, piaci, működési és egyéb
230
kockázatokhoz igazodik. A biztosítók egyedi kockázati profilját különösen a tőkeszükségletek
tükrözik majd. Az új szabályozás két tőkeszintet állít fel: a szavatolótőke-szükségletet
(SZTSZ), valamint a minimális tőkeszükségletet (MTSZ). Az SZTSZ kiszámítható a
sztenderd modell vagy a belső modell alkalmazásával. A sztenderd modell moduláris
felépítésű, amely arányos aggregációs módszeren alapul, és figyelembe veszi az egyes
modulok, almodulok közötti diverzifikációs hatásokat. A sztenderd modell alkalmazása nem
engedélyköteles, emellett - felügyeleti engedélyhez kötötten - lehetővé teszi a vállalkozásra
jellemző paraméterek, a sztenderdizált egyszerűsítések alkalmazását. Az SZTSZ számításához
teljes vagy részleges belső modell is használható a biztosító döntése alapján és felügyeleti
engedély függvényében. A biztosítóknak bizonyítaniuk kell, hogy megfelelnek az alkalmazási
feltételeknek, a statisztikai minőségi normáknak, a számítási, értékelési és dokumentációs
előírásoknak.
A számítások két alapelvre épülnek: a gazdasági kockázatokon alapuló megközelítésre
(főként a szavatoló tőke számítás és a felügyelés tekintetében), illetve a piaci alapú
értékelésre. A Szolvencia 2 rendszer a számítás alapjául szolgáló számviteli alapadatok
(eszköz- és forráselemek) bizonyos részét egyfajta piaci értéken veszi figyelembe, amely nem
feltétlenül egyezik a vonatkozó uniós normákra épülő számviteli szabályok szerinti
nyilvántartási értékkel. A piaci érték kialakítása tekintetében használt definíciók egy részét a
Nemzetközi Számviteli Standardok (IAS/IFRS) előírásai tartalmazzák. A Szolvencia 2
rendszer alkalmazása feltételezi, hogy a biztosítók az érintett számviteli alapadatok
tekintetében - a Szolvencia 2 mérleg számítása céljából - végrehajtanak egy párhuzamos
piaci értékelést is, amelyet a számviteli nyilvántartásokban nem kell átvezetni, mert a
szolvencia mérleg a hatósági, prudenciális szempontú megfigyelést szolgálja.
A minőségi követelmények tekintetében a felügyelés kockázatalapúvá válik. A szabályozás és
felügyelés fő célja az ügyfelek megfelelő védelme, továbbá a pénzügyi stabilitás, hatékony
működés. A felügyelés előretekintő és kockázatorientált megközelítésen alapszik. A
felügyeleti felülvizsgálat keretében a hatóság felülvizsgálja és értékeli a biztosítóknak a
szabályoknak való megfelelés érdekében létrehozott stratégiáit, belső folyamatait és
jelentéstételi eljárásait, valamint azokat a kockázatokat, amelyeket a vállalkozás vállal vagy
vállalhat, és a vállalkozás képességét a kockázatok felmérésére, kezelésére.
A biztosítók hatékony irányítási rendszerére vonatkozó rendelkezések között is kiemelten
fontosak a kockázatkezelési és a megfelelőségi feladatkör ellátását illető szabályok. A
kiemelten fontos feladatkört ellátó személyeknek szakmai alkalmassággal és üzleti
megbízhatósággal kell rendelkezniük. A kiszervezett tevékenységért is a biztosító marad
felelős, az nem veszélyeztetheti a megfelelő működést és az ügyelek érdekeit, a hatékony
felügyeleti munkát.
A biztosítók eszközei tekintetében megszűnnek a Szolvencia 1 rendszerében mennyiségi
korlátozásokat tartalmazó befektetési szabályok, helyükbe az ún. prudens személy elve lép.
A közzétételre és adatszolgáltatásra vonatkozó követelmények tekintetében minden területre
kiterjedően transzparens szabályokat ír elő a Javaslat. A szabályokban az arányosság alapelve
mellett fontos cél, hogy a Felügyelet rendelkezzen valamennyi szükséges információval,
amely feladatai ellátásához szükséges, továbbá az ügyfelek és az érdekelt felek a számukra
fontos tájékoztatásban részesüljenek.
231
Jelentős újítás a határon átnyúló pénzügyi csoportokra vonatkozó külön szabályok
kidolgozása, és felügyeleti szempontból egységes kezelése. Ennek értelmében a csoport
átfogó felügyelését az érintett felügyeletek ún. felügyeleti kollégiumok keretein belül látják el.
A hazai szabályozás nem szakít teljes mértékben a Szolveneia 1 rendszerben lefektetett
szabályokkal. A Szolveneia 2 rendszer hatálya alá nem tartozó ún. kisbiztosítók esetén
fennmaradnak a Szolveneia 1 rendszer egyszerűsített követelményei, melyek igazodnak e
szervezetek rendszerkockázati jellegéhez, egyben biztosítják a prudens, megbízható
működést, az ügyfelek érdekeinek védelmét. A szabályozás megkülönbözteti a
háromszázmillió forint éves díjbevételt el nem érő kisbiztosító-egyesületeket, amelyek
esetében a kisbiztosítókéhoz viszonyítva egyszerűsített személyi és a működési
szabályrendszert tartalmaz.
Külön könyvben kaptak helyet a biztosításközvetítőkre vonatkozó szabályok, jelezve a
biztosítási piac ezen szereplőinek jelentőségét a szektor tekintetében. E szabályok a biztosítási
közvetítésről szóló 2002/92/EK irányelv szabályain alapulnak, előkészítve a szabályozási
környezetet a biztosításközvetítési irányelv folyamatban lévő felülvizsgálatával kapcsolatos
eredményeinek. A közvetítői szabályozás lényeges változása, hogy a korábban független
biztosításközvetítőnek számító többes ügynök a törvény hatálybalépését követően - a
tevékenysége jellegéből adódóan - függő biztosításközvetítőnek minősül majd, amely
változásokat eredményez a működési és felelősségi szabályok terén is. Az egyéb
közvetítőkkel és a nyilvántartással kapcsolatos szabályok is felülvizsgálatra kerültek, a
működési feltételek pontosítása, egyértelműsítése céljából.
Elkülönített módon szerepelnek a felügyeleti engedélyezési és intézkedési szabályok, továbbá
az ezzel kapcsolatos bejelentési, adatszolgáltatási követelmények. A felügyeleti szabályok két
helyen jelennek meg, külön-külön a biztosítókra és a biztosításközvetítőkre.
Az új rendszerben a biztosítóknak és a pénzügyi felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Banknak
is megnövekedett feladatai lesznek, ugyanakkor szabályozói szempontból célként jelenik meg
az adminisztratív terhek szükséges mértékűre történő korlátozása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvény hatálya kiterjed a belföldön végzett biztosítási és viszontbiztosítási, valamint azzal
közvetlenül összefüggő tevékenységre, továbbá - a szabályozás egységének megteremtése
céljából - a biztosítási és viszontbiztosítási rendszer egyéb szereplőinek belföldi
tevékenységére is.
A törvény hatálya alá tartoznak továbbá azon szervezetek, amelyekre a törvény - az ügymenet
kiszervezésére, illetve a csoportfelügyeletre vonatkozó rendelkezések alapján -
kötelezettségeket ró, illetve szabályokat állapít meg.
A nemzetközi normákkal összhangban szabályozza a törvény a biztosítási és
viszontbiztosítási rendszer szereplőinek külföldi megjelenését, azaz a törvény
rendelkezéseinek érvényesülését arra az esetre írja elő, amikor a tevékenység végzése szerinti
ország eltérő szabályozást nem alkalmaz.
A 2. §-hoz
232
A törvény hatálya nem terjed ki több, a biztosításhoz hasonló elvek alapján működő, azzal
szorosan összefüggő, illetve a biztosítási rendszerhez kapcsolódó tevékenységre. A törvény
hatálya nem teljed ki - a biztosítási rendszertől elkülönülten működő, más törvények által
szabályozott - társadalombiztosítási tevékenységre sem.
A 3. §-hoz
A törvény hatálya nem teljed ki továbbá a segítségnyújtási tevékenység egyes fajtáira.
A 4. §-hoz
Fogalom meghatározásokat tartalmaz.
Az 5. §-hoz
A Javaslat tartalmazza euróban megadott értékek forintban történő meghatározásának módját.
A 6. §-hoz
A Javaslat felsorolja, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók milyen szervezeti formában
működhetnek.
A 7-8. §-hoz
A biztosító és viszontbiztosító részvénytársaság a biztosítási tevékenység végzésének
legelterjedtebb formája. A biztosító és viszontbiztosító részvénytársaságokra a Polgári
Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a törvényben
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, egyúttal megfogalmazva egyes eltérő szabályokat.
A 9-16. §-hoz
A Javaslat a korábbi szabályozásnak megfelelően továbbra is lehetővé teszi biztosító és
viszontbiztosító szövetkezeti formában történő alapítását.
A szövetkezetekre vonatkozó általános rendelkezéseken túl a törvény meghatározza a
szövetkezet alapításához szükséges pénzbeli hozzájárulás mértékét, illetve tiltja az
immateriális javak nem pénzbeli hozzájáruláskén történő szerepeltetését.
A törvény lehetővé teszi, hogy a szövetkezet tagjai olyan személyt válasszanak meg az
igazgatóság, illetve a felügyelő bizottság tagjává, aki nem tagja a szövetkezetnek.
A Ptk. 3:334. §-ban foglalt szabálytól való eltérés oka, hogy biztosító, illetve viszontbiztosító
szövetkezet esetén nem értelmezhető a közösségi alap fogalma, hiszen ezen szervezetek célja
kizárólag a biztosítás, illetve a viszontbiztosítás, tehát feladatkörükbe és céljaikba nem
tartozik egy olyan ún. „szociális, szolidaritási” alap létrehozása, mely a szövetkezeti tagok és
hozzátartozóik számára juttatásokat nyújt.
A 17-30.§-hoz
A törvény a korábbi biztosítási törvénnyel lényegében azonos módon szabályozza a kölcsönös
biztosító egyesületek működését, tekintetbe veszi ugyanakkor a Ptk. változását, és az egyes
biztosítás-specifikus szabályokat.
233
A 31-34. §-hoz
A harmadik országban működő biztosító fióktelepétől eltérően a harmadik országbeli
biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe kizárólag a Felügyelet engedélyével alapítható,
illetve végezheti tevékenységét.
Annak érdekében, hogy a harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepének
ügyfelei kellő tájékoztatást kapjanak, szükséges, hogy a fióktelep rendelkezzék az alapító
harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító éves beszámolójának és üzleti
jelentésének hiteles magyar fordításával, amit az ügyfeleknek helyszíni betekintésre köteles
átadni.
Az ügyfelek védelmének érdekében a harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító
fióktelepe a biztosítási szerződés létrejöttét, illetve fennállását tanúsító okiratokat magyar
nyelven is köteles kiállítani.
A Javaslat szabályokat fogalmaz meg továbbá a minimális tőkeszükséglet elhelyezésére
vonatkozóan.
A 35-37. §-hoz
Az Európai Unió irányelveinek megfelelően a másik tagállamban székhellyel és engedéllyel
rendelkező biztosító és viszontbiztosító fióktelepe a Felügyelet alapításra vonatkozó külön
engedélye nélkül létesíthető, illetve külön tevékenységi engedély nélkül végezheti
tevékenységét.
A 38-39. §-hoz
A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító Magyarország
területén határon átnyúló szolgáltatás keretében - a székhely tagállam felügyeleti hatósága
által kiadott engedély alapján - biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet teljes körűen
végezhet.
A 40. §-hoz
A Javaslat rögzíti a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység zártságának alapvető elvét, és
meghatározza, hogy a biztosító és a viszontbiztosító milyen tevékenységeket végezhet.
A 41-48. §-hoz
A Javaslat meghatározza a biztosító és viszontbiztosító - felügyeleti hatóság által kiadott
engedélyhez kötött - tevékenysége folytatásának, módosításának és megszüntetésének
alapvető szabályait, az engedély hatályával kapcsolatos rendelkezéseket.
A 49-54. §-hoz
A biztosító és viszontbiztosító biztonságos működése érdekében a törvény meghatározza a
vezető állású személy fogalmát és a rá vonatkozó feltételeket. Vezető állású személynek - a
Felügyelet engedélye alapján - kinevezni vagy megválasztani kizárólag azt a személyt lehet,
aki büntetlen előéletű, szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal, legalább 5 éves
biztosítási vagy vállalati gazdálkodási, illetve az államigazgatás pénzügyi és gazdasági
területén szerzett vezetői gyakorlattal és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A
szabályok előírásokat tartalmaznak a biztosító képviseletével kapcsolatban.
234
Az 55-68. §-hoz
A törvény meghatározza az egyéb vezetők (vezető aktuárius, vezető jogtanácsos, számviteli
rendért felelős vezető, belső ellenőr, vezető kockázatkezelő, és a megfelelőségi vezető
fogalmát és a rájuk vonatkozó feltételeket és követelményeket. Az egyéb vezetők
alkalmazásának egyes követelményei ugyanakkor nem vonatkoznak minden biztosítóra, a
kisbiztosítókra, azon belül is külön a kisbiztosító egyesületekre a rá vonatkozó részeknél
eltéréseket fogalmaz meg a Javaslat.
A 69. §-hoz
A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság követelményének a meghatározását
tartalmazza a Javaslat.
A 70-71. §-hoz
A könyvvizsgáló feladatait és a rá vonatkozó követelményeket tartalmazza.
A 72-75. §-hoz
A vezető állású személyek, az alkalmazottak és a megbízottak összeférhetetlenségére,
bejelentési kötelezettségeire és titok megtartási kötelezettségükre vonatkozó szabályokat
tartalmaz.
A 76-80. §-hoz
A Javaslat meghatározza a biztosítók irányítási rendszerére vonatkozó általános irányítási
keret szabályokat. A biztosító és a viszontbiztosító a megbízható és biztonságos működés
érdekében olyan rendszert köteles létrehozni, amely hatékonyan segíti feladatai és
kötelezettségei teljesítésében. Általános alapelv, azaz valamennyi előírás esetében elvárás,
hogy a kiépítendő rendszer elemeinek arányosnak kell lenniük a biztosító vagy
viszontbiztosító méretével és tevékenységével.
A 81-85. §-hoz
A biztosító méretéhez és tevékenységéhez igazodik a kiemelten fontos feladatkörök
meghatározása, a törvény a kötelező minimumot írja elő (aktuáriusi, kockázatkezelési,
megfelelőségi és belső ellenőrzési feladatkör), valamint részletesen szabályozza az egyes,
kiemelten fontos feladatkörök feladatait. Ezen feladatköröket befolyástól mentesen, a belső
ellenőrzést pedig teljesen függetlenül kell ellátni. E rendelkezéseket a kisbiztosítók esetében
nem kell alkalmazni.
A 86-89. §-hoz
A kockázatkezelési rendszer legfőbb feladata a tudatos kockázatvállalás elősegítése. Ennek
eredményeként a vezetőség pontosabban látja a döntéseiben, valamint a biztosító vagy
viszontbiztosító tevékenységében rejlő kockázatokat. Hangsúlyos eleme a biztosító vagy
viszontbiztosító saját értékelése a kockázatairól és szavatoló tőkéjéről. E rendelkezéseket a
kisbiztosítók esetében nem kell alkalmazni.
235
A 90-92. §-hoz
A Javaslat meghatározza biztosító vagy viszontbiztosító biztosítási, viszontbiztosítási vagy
azzal közvetlenül összefüggő feladatkörei vagy tevékenysége kiszervezésére vonatkozó
szabályokat. A kockázat elvállalása és a viszontbiztosítási szerződés megkötése kivételével
valamennyi tevékenység kiszervezhető. Ezzel párhuzamosan a biztosítási, viszontbiztosítási
vagy azzal közvetlenül összefüggő feladatkörök vagy tevékenység, illetve ezen belül a
kiemelten fontos feladatkörök kiszervezésére többletkövetelményeket állapít meg a
rendelkezés, amelyeknek célja az ügyfelek megfelelő védelmének biztosítása. E
rendelkezéseket a kisbiztosítók esetében eltérésekkel kell alkalmazni.
A 93-95. §-hoz
A Javaslat szerint a tevékenység végzésének feltétele az egyes nevesített követelmények
folyamatos megléte a biztosító és viszontbiztosító működése során.
A biztosítónak és a viszontbiztosítónak tevékenységének megkezdésekor a működés
megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására, valamint a tevékenység
megkezdésekor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére megfelelő tőkével
kell rendelkeznie.
A biztosító és viszontbiztosító tevékenységi engedélyének megadásához szükséges többek
között a biztosítónak és a viszontbiztosítónak a biztosítási vagy viszontbiztosítási
tevékenysége terjedelmét, továbbá a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésben vállalt
kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és adatokat tartalmazó
üzleti tervét benyújtania.
A 96-107. §-hoz
A Javaslat rögzíti az eszközök és források értékelésére, a biztosítástechnikai tartalékokra, a
szavatoló tőkére, a minimális tőkeszükségletre, vonatkozó szabályokat. Lényeges, hogy e
szabályok keretszabályoknak tekinthetők, a részletszabályokat külön kormányrendelet és a
Bizottság által kiadott, közvetlenül alkalmazandó, 2. szintű szabályokat tartalmazó rendelet
fogja tartalmazni.
A Javaslat a befektetési szabályokkal kapcsolatban rögzíti a prudens elvárást, amely előírja a
biztosítók számára, hogy az eszközöket az ügyfelek legjobb érdeke szerint kell befektetni,
megfelelően kell illeszteni a befektetéseket és a kötelezettségeket, és kellő figyelmet kell
fordítani az olyan pénzügyi kockázatokra, mint a likviditás és a koncentrációs kockázat. Ezzel
párhuzamosan azonban kimondja a befektetések szabadságára vonatkozó alapelvet is az
irányelv, amelynek értelmében a biztosító nem kötelezhető konkrét eszközkategóriákba való
befektetésekre, és nem köthető előzetes felügyeleti engedélyhez a befektetés.
A 108-117. §-hoz
A Javaslat szabályozza az eszközök nyilvántartásának a szabályait és az abban foglaltak
helyességéért való felelősség kérdését. Meghatározza a teendőket arra a súlyos esetre is,
amikor a biztosító nyilvántartásban feltüntetett eszközeinek értéke nem éri el a matematikai
tartalék és a biztonsági tőke törvény által megkövetelt nagyságát.
A biztosító pénzügyi helyzetének, fizetőképessége fennállásának ellenőrzése feltételezi - az
eszközök nyilvántartásán túlmenően - az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartások
megfelelő, egy esetleges vizsgálat szempontjából mindenkor alkalmas módon történő
236
vezetését. A Javaslat meghatározza, mikor minősül megfelelőnek az üzleti nyilvántartás és
ellenőrzési rendszer. így megfelelő elvi alapot teremt mind a kielégítő nyilvántartás
vezetéséhez, mind a meg nem felelő nyilvántartás és ellenőrzési rendszer miatti felelősségre
vonáshoz.
A Javaslat a biztosító éves beszámolója tartalmának, formájának és részletezettségének
meghatározását a Kormány rendeletére utalja.
A Javaslat meghatározza továbbá a biztosító és viszontbiztosító auditbizottságának
felállítására vonatkozó szabályokat.
A 118-120. §-hoz
A Javaslat meghatározza a biztosítási és viszontbiztosítási állomány átruházására vonatkozó
szabályokat, amelyekkel kapcsolatban garanciális jelleggel rögzítésre kerül a szerződő fél
felmondási joga.
A 121-129. §-hoz
A Javaslat meghatározza a biztosítási szerződési feltételek minimális tartalmi követelményeit,
valamint egyes különös szabályait. E körben részletezésre kerül az életbiztosítási szerződések
különös felmondása; a tőke-és hozamgarancia, valamint tőke-és hozamvédelem szabályai; a
befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjai felfüggesztésének esetére az
ügyfélvédelmi szabályok; a nettó eszközérték számítása esetén bekövetkezett hibának a
kezelésére vonatkozó szabályok, továbbá a biztosítási szerződéskötési kötelezettség
előírásának keretszabályai.
A 130-134. §-hoz
A biztosítási termékek teijesztése nem engedélyköteles. Ha a biztosító a biztosítási termék
közvetítése során a közvetítés körülményeiben jogszabálysértést észlelt, köteles intézkedni a
jogszabálysértés megszüntetése iránt.
A biztosítónak valamennyi teijeszteni kívánt termék esetében terméktervet kell készíteni, ez a
szabály a kisbiztosító-egyesületekre ugyanakkor nem vonatkozik a később megfogalmazott
kivétel okán.
A Javaslat mindezek mellett rendelkezéseket tartalmaz a nemek közötti megkülönböztetés
tilalmára vonatkozóan az EU Bíróságának - a 2004/113/EK „Gender” irányelvvel kapcsolatos
-	2011. március 1-jén a Test-Achats-ügyben meghozott ítélete kapcsán a Bizottság által
kiadott 2012/C 11/01 számú iránymutatás tartalmának megfelelően.
A 135-151. §-hoz
A Javaslat meghatározza a biztosítási titok és üzleti titok védelmének a szabályait.
Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a
közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben
meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
A Javaslat rögzíti, hogy a titokkörbe tartozó adatok miként, milyen célból továbbíthatók az
egyes arra jogosult szerveknek.
A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi
adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló
237
Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) fő célja a nemzetközi adóügyi megfelelés
előmozdítása az automatikus információcsere hatékony infrastruktúrájára épülő kölcsönös
adóügyi segítségnyújtáson keresztül. A Megállapodás nyomán kihirdetésre került törvény
rendelkezéseinek teljesíthetősége érdekében szükséges a titokszabályok olyan kiegészítése
amely lehetővé teszi, hogy a jelentési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatgyűjtés és -
továbbítás ne sértse a fennálló ágazati titokszabályokat.
A Javaslat emellett megteremti annak lehetőségét, hogy a biztosítók a biztosítási titokkörbe
tartozó, általuk kezelt, meghatározott adatokat cseréljenek egymás között, a biztosítási
csalások megelőzése és a szolgáltatásaik jogszabályokban és szerződési feltételekben
meghatározottak szerint történő teljesítése céljából, a veszélyközösség érdekeinek a
védelmében. A CASCO biztosítások esetén a törvény megteremti az adatkezelés központi
lehetőségét is, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a nyilvántartás központi eleme a
gépjármű. A Javaslat szigorú adatkezelési szabályokat fogalmaz meg ezen esetekre, különös
tekintettel a célhoz kötöttség és az adatkezelés időtartama szempontjából.
A 152-159. §-hoz
A biztosítási szerződések sajátosságaira, valamint a biztosított és a szerződő egyenlőtlen
helyzetére tekintettel a Javaslat különös hangsúlyt fektet az ügyfelek tájékoztatásának
kérdésére.
A későbbi jogviták elkerülése, illetve rendezése érdekében a biztosítónak és a
biztosításközvetítőnek a biztosítási szerződés megkötése előtt bizonyítható és azonosítható
módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni
kívánó ügyfél részére a biztosító és a biztosításközvetítő főbb adatairól és a biztosítási
szerződés jellemzőiről. Életbiztosítási szerződés esetén a Javaslat további tájékoztatási és
igényfelmérési kötelezettséget ír elő. A Javaslat emellett tartalmazza pénzügyi szektor
egységes panaszkezelése szabályait is.
A 160-166. §-hoz
A Javaslat az EU irányelvének rendelkezései szerint szabályozza a jogvédelmi biztosítás
kérdését, lehetővé téve a biztosító és ügyfelei között felmerülhető érdek összeütközések
elkerülését, illetve feloldását. A Javaslat jogvédelmi biztosítás esetére a biztosítási szerződés
minimális tartalmát rendező általános szabályokon túl további kötelező tartalmi elemeket
állapít meg.
A 167-197. §-hoz
A Javaslat meghatározza a biztosítók reorganizációjára és felszámolására vonatkozó
szabályokat. A felszámolási szabályokkal kapcsolatban meghatározásra kerülnek többek
között az alkalmazandó jogra, a hatásköri és illetékességi szabályokra, a hitelezők és a
Felügyelet tájékoztatására vonatkozó szabályok. Kimondásra kerül, hogy a felszámolási
eljárás kezdeményezésére csak a Felügyelet jogosult, hiszen egy biztosító a Felügyelet által
folyamatosan ellenőrzött tevékenységet végez, illetve ezzel kiküszöbölhetők azok az esetek,
ahol nyilvánvalóan alaptalan kezdeményezéssel élnek a bíróság felé. A Javaslat meghatározza
a kielégítési sorrend szabályait, és a balesetből, betegségből, személyi sérülésből eredő
káreseteket helyezi előtérbe. Új szabály, hogy felszámolás esetén bizonyos követelések
esetében - első körben - csak egy meghatározott értékhatárig fizetheti ki a felszámoló a
238
biztosítási szerződésből eredő követeléseket, az ezen értékhatár feletti összeg nem veszik el,
csak hátrasorolódik a kielégítés során.
A professzionális kártalanítási rendszerek által támasztott hitelezői igények kielégítésére csak
az egyéb károk kielégítését megelőzően nyílik lehetőség. Lényeges, hogy a biztosítási
szerződések csak a felszámolás elrendelését követően szűnnek meg főszabályként.
A korábbi szabályozás hiányossága volt, hogy felszámolás esetére nem tartalmazott hatékony
jogorvoslati szabályokat a törvény, így ezzel kiegészítésre került a szabályrendszer.
Lényeges újítás az uniós jog adta kereteken belül, hogy a biztosító felszámolása esetén azok
az ügyfelek, akiknek a kockázatát a biztosító viszontbiztosította, a konkrét viszontbiztosítási
szerződések közvetlen jogosultjává válnak, a biztosítóval egy sorban és a felszámoló által
elismert hitelezői igényük erejéig, és ezen ügyfelek a saját lakóhelyük (székhelyük) szerinti
tagállamban is pert indíthatnak a viszontbiztosítóval szemben, ha az nem teljesít. Ha a
felszámoló kéri és a költségeket előlegezi, a hitelező ügyfelek a biztosító igényét is kötelesek
érvényesíteni a viszontbiztosítóval szemben. Ezzel hatékonyabbá válik a viszontbiztosítói
igényérvényesítés, adott hitelezők is érdekeltek a többi hitelező javára eljárni.
A 198-203. §-hoz
A Javaslat külön egységben kezeli a viszontbiztosításra és a különleges célú gazdasági
egységekre vonatkozó, specifikus és keret szabályokat és meghatározza továbbá az
együttbiztosításra vonatkozó különös szabályokat.
A 204-236. §-hoz
A Szolveneia 2 irányelv hatálya nem terjed ki minden Magyarországon működő biztosítóra.
Az ún. kisbiztosítók meghatározására vonatkozó határértékek és tényezők rögzítésre kerültek
a Javaslatban. A kisbiztosítókra bizonyos esetkörökben, így különösen a szervezet és
tevékenység, az üzleti terv, az ügymenet kiszervezés feltételei, a biztosítástechnikai
tartalékok, a szavatoló tőke és a biztonsági tőke, valamint a befektetések kapcsán a korábbi
biztosítási törvény szabályai kerülnek továbbalkalmazásra egyes szükséges változtatások
átvezetésével.
E kisbiztosítói körön belül elhatárolásra kerülnek a háromszázmillió forint éves díjbevételt el
nem érő kisbiztosító-egyesületek, ahogy lényegesen könnyített szabályok alkalmazandók.
A 237-266. §-hoz
A Javaslat - az áttekinthetőség érdekében - felsorolja mindazon tevékenységeket, illetve
jogügyleteket, amelyekhez a Felügyelet engedélye szükséges, illetve megadja az engedélyezés
során alkalmazandó alapvető szabályokat. E szabályok a Szolveneia 2 irányelv által
megkövetelt engedélyezési szabályokkal bővültek, ugyanakkor több esetben pontosítások
kerültek átvezetve a korábban hatályos szabályokhoz kapcsolódóan.
A 267-290. §-hoz
A Javaslat tételesen felsorolja a biztosító bejelentési kötelezettségeit, emellett rögzíti a
Felügyelet ellenőrzési jogosultságait. E körben kerültek rendezésre a Szolveneia 2 által
megkívánt felügyeleti felülvizsgálattal kapcsolatos követelmények, illetve a határon átnyúló
tevékenység végzésére vonatkozó bejelentési szabályok.
239
A 291-323. §-hoz
A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek
érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási vagy a viszontbiztosítási
tevékenység e törvénynek, továbbá ezen tevékenységre vonatkozó más jogszabályoknak és a
Felügyelet határozatainak megfeleljen, a törvényben meghatározott intézkedéseket hozhatja.
A Felügyelet a biztosítót, a viszontbiztosítót, az első számú vezetőjét és egyéb vezetőjét
felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az megsérti e törvény vagy egyéb, a biztosítási
és az azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait; a
felügyeleti határozatban előírtakat nem vagy nem határidőben teljesíti; vagy a Felügyelet által
elrendelt adatszolgáltatási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.
Szükséghelyzet fennállása esetén a Felügyelet a biztosító pénzügyi stabilitásának megóvása,
illetve helyreállítása és a szolgáltatások teljesítésének biztosítása érdekében legfeljebb
száznyolcvan napra felügyeleti biztost rendelhet ki. Ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig
meghosszabbítható. E körben rendezésre kerültek a jogorvoslat hatékonyságával kapcsolatos
rendelkezések.
A törvény meghatározza, hogy mely esetekben kerülhet sor az alapítási és a tevékenységi
engedély visszavonására. Lényeges újítása a jogszabálynak, hogy rendezésre kerültek a
felügyeleti adatkezelésre vonatkozó szabályok.
A 324-326. §-hoz
A biztosító és a viszontbiztosító a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet. A felügyeleti díj az
alapdíj és a változó díj összege, ezek mértékét a törvény meghatározza. A kisbiztosító-
egyesületek esetén a felügyeleti díj a gyakorlati tapasztalatok alapján csökkentésre került.
A 327-367. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy mely biztosítók és viszontbiztosítók tartoznak a
csoportfelügyelet hatálya alá.
A Felügyelet feladata a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó, magyarországi székhelyű
biztosítónak és viszontbiztosítónak az e fejezet szerinti összevont alapú felügyelete.
A megkülönböztetés lényege, hogy a Felügyelet elsődlegesen a csoportfelügyelete alá tartozó
biztosítóval és viszontbiztosítóval szemben intézkedhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a
Felügyelet bizonyos előírásokat ne kérhetne számon a csoport más tagjain, akár közvetlenül
is.
A Javaslat alapján - az általános szabályoktól eltérően - a Felügyelet mentesítheti a
csoportfelügyeleti körbe történő bevonás alól a csoport azon tagját, amelynek bevonása
félrevezető eredményt adna vagy elhanyagolható jelentőségű lenne (kivéve, ha az egyedileg
elhanyagolható jelentőségű vállalkozások együttesen már nem elhanyagolható jelentőségűek).
Ugyanígy mentesülhet a bevonás alól az a csoportbeli vállalkozás, amely olyan (harmadik)
országban rendelkezik székhellyel, ahol a jogrend nem teszi lehetővé az adatátadást,
információk szolgáltatását.
A 368-406. §-hoz
A Javaslat külön könyvben szabályozza a biztosításközvetítőket. Biztosításközvetítői
tevékenységet függő, illetve független biztosításközvetítő végezhet. A korábbi szabályozástól
eltérően a függő biztosításközvetítő kategóriába az ügynök mellett immáron a többes ügynök
is beletartozik. A független biztosításközvetítő kategóriába az alkusz tartozik, aki az ügyfél
240
megbízásából végzi a tevékenységét. A biztosítási szaktanácsadói tevékenység, mint
nevesített és törvényileg szabályozott tevékenység egyúttal megszűnik.
Módosításra kerültek a többes ügynökkel és az alkusszal kapcsolatos működési és felelősségi
szabályok. A biztosításközvetítő köteles a Javaslatban meghatározott adatokról az ügyfelet,
illetve a szerződő fél pozíciójába kerülő felet tájékoztatni. A Javaslat meghatározza továbbá a
megtakarítási jellegű életbiztosítások jutalékfizetési szabályait, valamint a
biztosításközvetítők szakmai továbbképzése előírásait is.
A 407-436. §-hoz
Biztosításközvetítői tevékenység - a törvényben meghatározott kivételekkel - kizárólag
felügyeleti nyilvántartásba vételt követően végezhető. A Javaslat előírja, hogy a
biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet, illetve természetes személy számára a Felügyelet
nyilvántartási számot állapítson meg. Ugyanazon biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet,
illetve természetes személy számára újabb nyilvántartási szám nem állapítható meg, a
korábban már kiadott nyilvántartási számot újabb biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet,
illetve természetes személy nem kaphatja meg. A felügyeleti nyilvántartásban immáron az
aktív vagy inaktív státusz is feltüntetésre kerül.
A törvény szabályozza továbbá a biztosításközvetítők engedélyezésével és felügyeleti
ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat is. A szabályrendszer kiegészítésre került a
biztosításközvetítői hatósági képzés és vizsga rendszerével kapcsolatos nyilvántartási
szabályokkal.
A Javaslat e könyvben szabályozza a biztosításközvetítőkkel kapcsolatos felügyeleti díjra
vonatkozó rendelkezéseket.
A 437-439. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
A 440. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
A 441-452. §-hoz
Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
A 453. §-hoz
Az Európai Unió jogának való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
A 454-466. §-hoz
Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
241