﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Éfta»tt 20U OKT 2 7S
T/1761. számú
törvényjavaslat
az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2014. október
1
2014. évi.... törvény
az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről
1.	Általános rendelkezések
l-§
(1)	Az állam az egyes költségvetési szervek és közfeladatot ellátó más szervek, gazdálkodó és
civil szervezetek, valamint természetes személyek által kibocsátásra kerülő, jogosultságot
vagy tényt igazoló vagy szolgáltatások igénybevételére jogosító kártyák előállítása,
kibocsátása, felhasználása és nyilvántartása egységes keretfeltételeinek biztosítása érdekében
a Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szerv (a továbbiakban: működtető) útján
egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszert (a továbbiakban: NEK) működtet.
(2)	A NEK keretein belül kibocsátott biztonsági okmányok esetében a biztonsági okmányok
védelmének rendjéről szóló kormányrendelet szerinti követelményeket is teljesíteni kell.
(3)	A NEK-hez kártyafelhasználóként
a)	bármely, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) hatálya alá tartozó természetes személy,
b)	a (4) bekezdés a) pontja szerinti kártyakibocsátó által kibocsátott kártyára jogosult, az a)
pont szerinti személyi körön kívül eső természetes személy,
c)	az 5. § (4) bekezdése szerinti kártya esetében bármely természetes vagy jogi személy
csatlakozhat.
(4)	A NEK-hez kártyakibocsátóként az csatlakozhat, akit
a)	ágazati törvény, vagy ágazati törvény felhatalmazása alapján jogszabály a
csatlakozásra kijelölt, vagy
b)	azé törvény szerinti hatósági eljárásban kártyakibocsátásra feljogosítottak.
(5)	A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben
a)	kártyakibocsátó csak költségvetési szerv vagy közfeladatot ellátó más szerv lehet,
b)	a kártyakibocsátással és -felhasználással összefüggő adatkezelés, valamint a másodlagos
kártyakibocsátás tekintetében ágazati törvény e törvényhez képest speciális szabályokat
határozhat meg.
(6)	Ágazati törvény előírhatja a NEK-hez kártyafelhasználóként való kötelező csatlakozást.
2.	Értelmező rendelkezések
2-§
E törvény alkalmazásában:
1.	adatchip: miniszteri rendeletben meghatározott műszaki előírásoknak megfelelő,
egyedi azonosítóval rendelkező elektronikus adathordozó egység,
2.	civil szervezet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezet,
2
3.	elsődleges kártya: az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
meghatározott feltételeknek megfelelő, adatchippel ellátott elektronikus eszköz,
4.	gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó
szervezet,
5.	kártya: az elsődleges kártya és a másodlagos kártya,
6.	kártyaelfogadó: a kártya alapján szolgáltatást nyújtó, jogot, kedvezményt biztosító
természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
7.	kártyafelhasználó: az a természetes személy, aki a birtokában lévő, e törvény alapján
kibocsátott kártyával igazolja valamely jogosultságát vagy szolgáltatást vesz igénybe,
8.	kártyakibocsátó: kártya kibocsátására feljogosított szervezet,
9.	másodlagos kártya: valamely elsődleges kártya által hordozott, ahhoz kizárólag
elektronikusan hozzárendelt kártyafunkció,
10.	megszemélyesítés: a kártyának a kártyán megjelenített, valamint az adatchipen
elektronikusan tárolt adatokkal történő ellátása.
3.	A működtető
3.§
(1)	Működtetőként hatósági jogkörrel rendelkező államigazgatási szerv jelölhető ki.
(2)	A működtető
a)	vezeti a NEK központi nyilvántartást és ellátja a NEK központi nyilvántartással
kapcsolatos adatkezelési feladatokat,
b)	gondoskodik a NEK központi nyilvántartást támogató elektronikus információs
rendszer üzemeltetéséről,
c)	gondoskodik a NEK központi nyilvántartás folyamatos működéséről,
d)	ellátja a NEK működtetéséhez kapcsolódó hatósági feladatokat,
e)	ellátja az e törvényben és az ágazati törvényben, valamint az e törvény vagy az ágazati
törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
4.	A kártya
4.	§
(1)	A kártya
a)	jogszabályon, szerződésen, bírósági, hatósági határozaton vagy a kártyakibocsátó önkéntes
akarat-elhatározásán alapuló jogosultság, vagy
b)	tény
fennállását igazolja, vagy szolgáltatás igénybevételét teszi lehetővé (a továbbiakban együtt:
kibocsátási cél).
(2)	A kártyakibocsátó másodlagos kártyát bocsáthat ki úgy, hogy
a)	az elsődleges kártyakibocsátóval kötött szerződés alapján, a kártyafelhasználó erre irányuló
kérelmére, vagy
b)	ágazati törvény rendelkezése alapján
a más kártyakibocsátó által kibocsátott elsődleges kártyát a saját kibocsátási célhoz rendeli
hozzá. A másodlagos kártyára - a fizikai kártyatest kialakítása és megszemélyesítése
kivételével - az elsődleges kártyára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
3
(3)	Másodlagos kártyaként az 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kártyakibocsátó által
kibocsátott kártya csak akkor bocsátható ki, ha az elsődleges kártya szintén az 1. § (4)
bekezdés a) pontja szerinti kártyakibocsátó által kibocsátott kártya. Az 1. § (4) bekezdés a)
pontja szerinti kártyakibocsátó által kibocsátott elsődleges kártyához az 1. § (4) bekezdés b)
pontja szerinti kártyakibocsátó által kibocsátott másodlagos kártya csak akkor rendelhető
hozzá, ha a másodlagos kártya hozzárendelését az elsődleges kártyára vonatkozó szabályokat
meghatározó ágazati törvény kifejezetten megengedi.
(4)	Az elsődleges kártyához több másodlagos kártya is rendelhető. Másodlagos kártya
hozzárendelése esetén biztosítani kell annak technológiai lehetőségét, hogy a
kártyafelhasználó a másodlagos kártya használatát és a kártyahasználattal kapcsolatos adatok
megismerhetőségét másodlagos kártyánként külön-külön korlátozza.
(5)	Ágazati törvény rendelkezhet úgy, hogy olyan, személyazonosság közhiteles igazolására
szolgáló kártya formátumú okmány, amely egyúttal megfelel az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott jogszabályban meghatározott műszaki, technológiai, biztonsági előírásoknak
is, e törvény szerinti elsődleges kártyának tekintendő és másodlagos kártya rendelhető hozzá.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti esetben e törvény rendelkezéseit az ágazati törvényben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(7)	A (2) bekezdés a) pontja szerinti szerződés megkötéséről és a szerződéses jogviszonyban
beállott változásokról a szerződő felek a működtetőt haladéktalanul tájékoztatják.
5-§
(1)	Az elsődleges kártya - a (4) bekezdés szerinti kártya kivételével -
a)	a kártyán megjelenített módon tartalmazza
aa)	a kártyafelhasználó arcképmását,
ab)	a kártyafelhasználó családi és utónevét,
ac)	a NEK-re utaló jelzést,
ad)	a kártya egyedi sorszámát,
b)	elektronikusan tartalmazza
ba)	a kártya adatchipjének egyedi azonosítóját,
bb)	a kártyakibocsátó egyedi azonosítóját.
(2)	Az elsődleges kártya
a)	- ha ágazati törvény így rendelkezik - a kártyán megjelenített módon tartalmazhatja
aa)	a kártyafelhasználó születési helyét és idejét, lakó- vagy tartózkodási helyének
településnevét, 14. életévét betöltött kártyafelhasználó esetében az aláírását,
ab)	- ha a kártyakibocsátót ágazati törvény, vagy ágazati törvény felhatalmazása alapján
jogszabály jelöli ki - az ágazati törvény által meghatározott kibocsátási célra vonatkozó
jogosultsági vagy tényadatokat,
ac)	az ágazati törvényben meghatározott egyéb személyes adatot,
b)	a kártyakibocsátó döntése alapján a kártyán megjelenített módon tartalmazhatja
ba)	a kártyakibocsátó megnevezését,
bb) a kártya kiállításának napját és az érvényességére vonatkozó adatot,
be) - ha a kártyakibocsátót nem ágazati törvény, vagy ágazati törvény felhatalmazása
alapján jogszabály jelöli ki - a kibocsátási célra vonatkozó jogosultsági vagy
tényadatokat,
bd)	a kártyakibocsátó által meghatározott egyéb, személyes adatnak nem minősülő
adatot,
c)	a kártyafelhasználó hozzájárulása esetén a kártyán megjelenített módon tartalmazhat
egyéb, rá vonatkozó személyes adatot.
(3)	Az elsődleges kártya elektronikusan személyes adatot ágazati törvény rendelkezése
alapján tartalmazhat. Ebben az esetben az adatchipen elektronikusan tárolt személyes adat
kezelésére vonatkozó szabályokat az ágazati törvény határozza meg.
(4)	A kártyakibocsátó olyan elsődleges kártyát is kibocsáthat, amely megfelel az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott műszaki, technológiai, biztonsági
előírásoknak és személyes adatokat nem tartalmaz (a továbbiakban: anonim kártya).
(5)	Az anonim kártya tartalmazza az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pontja szerinti
adatokat, és tartalmazhatja a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat.
(6)	Az anonim kártya esetén a 4. § (2)-(7) bekezdése, a 6-7. §, a 8. § (2)-(3) bekezdése, a 8. §
(5)	bekezdésénének a)-d) és f) pontja, a 9-12. §, és a 16-19. § nem alkalmazható.
(7)	Ágazati törvény előírhatja, hogy az anonim kártya a kibocsátási cél fennállásának
igazolására kizárólag személyazonosság igazolására szolgáló érvényes okmánnyal együtt
alkalmas.
5.	Kártyafelhasználói regisztráció
6.§
(1)	A NEK-hez kártyafelhasználóként való csatlakozáshoz az ebben az alcímben
meghatározott regisztrációt (a továbbiakban: kártyafelhasználói regisztráció) kell lefolytatni.
(2)	A kártyafelhasználói regisztrációval összefüggő feladatokat a Kormány rendeletében
kijelölt szerv (a továbbiakban: regisztrációs szerv) országos illetékességgel végzi.
(3)	Az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelmező esetén a kártyafelhasználói regisztráció
során a regisztrációs szerv a személyesen megjelent kártyafelhasználó kártyafelhasználói
regisztráció iránti kérelmére - a 7. §-ban meghatározott eltérésekkel - az Nytv. szerinti
egységes arcképmás- és aláírás-felvételezést folytat le.
(4)	Az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelmező esetén a kártyafelhasználói regisztráció
érvényessége öt év. A kártyafelhasználói regisztráció érvényessége az Nytv. szerinti egységes
arcképmás- és aláírás-felvételezéssel esetenként öt évvel meghosszabbodik.
(5)	Az 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kérelmezőt a kártyafelhasználói regisztráció során a
regisztrációs szerv a személyesen megjelent kártyafelhasználó kártyafelhasználói regisztráció
iránti kérelmére az általa bemutatott útlevélben vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló
5
Egyezményben részes tagállam állampolgára esetén a tagállam által kibocsátott
személyazonosításra alkalmas okmányban szereplő adatok alapján azonosítja. Sikeres
azonosítás esetén a regisztrációs szerv a kérelmező arcképmását és - ha a kérelmező a 14.
életévét betöltötte - aláírását rögzíti, és azokat, valamint a bemutatott személyazonosításra
alkalmas okmányban foglalt természetes személyazonosító adatokat, a bemutatott okmány
számát, típusát és érvényességi idejét bejegyzi a 8. § (3) bekezdés a) pontja szerinti
adatbázisba.
(6)	Az 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kérelmező esetén a kártyafelhasználói regisztráció
érvényessége az (5) bekezdés szerinti, a regisztráció alapjául szolgáló okmány
érvényességének időpontjáig terjedő idő, de legfeljebb öt év.
7.§
(1)	A kártyafelhasználói regisztráció során az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelmező
esetén a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője a kérelmező személyi adat- és
lakcímnyilvántartásban kezelt természetes személyazonosító adatait, lakcímét, egységes
arcképmás- és aláírás-felvételezés során rögzített arcképmását és - ha a 14. életévét betöltötte
-	aláírását kártyakibocsátás céljából a működtető részére átadja.
(2)	Amennyiben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás a kártyafelhasználó egységes
arcképmás- és aláírás-felvételezés során rögzített, egy évnél nem régebbi arcképmását és
aláírását tartalmazza, a kártyafelhasználói regisztráció során az arcképmás és aláírás felvétele
kérelemre mellőzhető.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti adatátadást megelőzően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás
adatkezelője kapcsolati kódot (a továbbiakban: kapcsolati kód) képez, melyet a természetes
személyazonosító adatokkal és a kártyafelhasználói regisztráció időpontjával együtt átad a
működtetőnek.
(4)	A kapcsolati kód nem tartalmazhatja az érintett személyes adatát vagy annak bármely
elemét.
6.	A NEK központi nyilvántartás
8.§
(1)	A működtető a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a kártyakibocsátók, valamint a
megszemélyesítést végző szervezetek adatközlése alapján
a)	a kártyakibocsátás lehetővé tétele céljából, valamint
b)	a kártyafelhasználás folyamatos informatikai kiszolgálása érdekében
központi nyilvántartást (a továbbiakban: NEK központi nyilvántartás) vezet.
(2)	Az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti személyek esetében a NEK központi nyilvántartás
tartalmazza a kártyafelhasználói regisztráció időpontját, és
a)	regisztrált, kártyával nem rendelkező kártyafelhasználó esetében
aa)	a kártyafelhasználó természetes személyazonosító adatait, és
ab)	a kapcsolati kódot,
b)	kártyával rendelkező kártyafelhasználó esetében, elsődleges kártyák tekintetében,
kártyánként elkülönítetten
6
ba)	a kártyafelhasználó kártyán szereplő, 5. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja, 5. §
(2) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, valamint 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti
adatait,
bb)	a kapcsolati kódot,
be) a kártya kibocsátójának megnevezését, székhelyét és egyedi azonosítóját,
bd)	a kártya egyedi azonosítóját, és
be)	a kártya kibocsátásának, bevonásának, érvényességének adatait,
c)	kártyával rendelkező kártyafelhasználó esetében másodlagos kártyák tekintetében
kártyánként elkülönítetten
ca) a kártyafelhasználó azon 5. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja, 5. § (2)
bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, valamint 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait,
amelyek elsődleges kártya esetében a kártyán szerepelnének,
eb) a kapcsolati kódot,
cc)	a kártya kibocsátójának megnevezését, székhelyét és egyedi azonosítóját,
cd)	a kártya egyedi azonosítóját,
ce)	a kártya kibocsátásának, bevonásának, érvényességének adatait, és
cf)	annak az elsődleges kártyának az egyedi azonosítóját, amelyhez a másodlagos kártyát
hozzárendelték,
d)	- ha a kártyafelhasználó elhunyt - a kártyafelhasználó halálának tényét és a halál
bekövetkeztének időpontját.
(3)	Az 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti személyek esetében a NEK központi nyilvántartás
tartalmazza a kártyafelhasználói regisztráció időpontját, és
a)	regisztrált, kártyával nem rendelkező kártyafelhasználó esetében
aa)	a kártyafelhasználó természetes személyazonosító adatait,
ab)	a személyazonosításra alkalmas, bemutatott okmány számát, típusát és érvényességi
idejét,
ac)	arcképmását,
ad)	- ha 14. életévét betöltötte - aláírását,
b)	kártyával rendelkező kártyafelhasználó esetében -az a) pontban meghatározottakon túl -
elsődleges kártyák tekintetében kártyánként elkülönítetten
ba)	a kártyafelhasználó kártyán szereplő, 5. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja, 5. §
(2)	bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, valamint 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti
adatait,
bb)	a kártya kibocsátójának megnevezését, székhelyét és egyedi azonosítóját,
be)	a kártya egyedi azonosítóját, és
bd)	a kártya kibocsátásának, bevonásának, érvényességének adatait,
c)	kártyával rendelkező kártyafelhasználó esetében másodlagos kártyák tekintetében
kártyánként elkülönítetten
ca) a kártyafelhasználó azon 5. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja, 5. § (2)
bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, valamint 5. § (2) bekezdés e) pontja szerinti adatait,
amelyek elsődleges kártya esetében a kártyán szerepelnének,
eb) a kártya kibocsátójának megnevezését, székhelyét és egyedi azonosítóját,
cc)	a kártya egyedi azonosítóját,
cd)	a kártya kibocsátásának, bevonásának, érvényességének adatait, és
ce)	annak az elsődleges kártyának az egyedi azonosítóját, amelyhez a másodlagos kártyát
hozzárendelték,
d)	- ha a kártyafelhasználó elhunyt - a kártyafelhasználó halálának tényét és a halál
bekövetkeztének időpontját.
7
(4)	Az anonim kártya esetében a NEK központi nyilvántartás tartalmazza
a)	a kártya kibocsátójának megnevezését, székhelyét és egyedi azonosítóját,
b)	a kártya kibocsátásának, bevonásának, érvényességének adatait, és
c)	a kártya egyedi azonosítóját.
(5)	A NEK központi nyilvántartás
a)	(2) bekezdés a) pont aa) alpontjában és d) pontjában megjelölt adatainak forrása a 7. §-ban
foglaltak szerint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás,
b)	(3) bekezdés a) pontjában megjelölt adatok forrása a 6. § (5) bekezdés szerint a kérelmező
adatközlése,
c)	(2) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt adatainak forrása a (2) bekezdés b) pont bb)
alpontja és a (2) bekezdés c) pont eb) alpontja szerinti adat kivételével a kártyakibocsátó
adatszolgáltatása,
d)	(3) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt adatainak forrása a kártyakibocsátó
adatszolgáltatása,
e)	(4) bekezdésben megjelölt adatainak forrása a kártyakibocsátó adatszolgáltatása,
f)	(3) bekezdés d) pontjában megjelölt adatainak forrása a 9. § (8) bekezdés b) pontjában
foglaltak szerint az okirat bemutatásával történő bejelentés.
(6)	A működtető a személyes adatok védelme céljából a NEK központi nyilvántartás
vonatkozásában köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert
kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, mely biztosítja az adatvédelmi követelmények
teljesítését. Az adatvédelmi szabályzatot a jogi környezet megváltozásával haladéktalanul
felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell.
7.	A kártya érvényessége, a kártyafelhasználó adatainak törlése
9-§
(1)	A kártya érvényességi idejét jogszabály vagy a kártyakibocsátó határozhatja meg.
Jogszabályi vagy a kártyakibocsátó által meghatározott konkrét érvényességi idő hiányában a
kártya érvényességi ideje a kiállítástól számított öt év.
(2)	A másodlagos kártya érvényességi ideje nem lehet hosszabb annak az elsődleges
kártyának az érvényességi idejénél, amelyhez hozzárendelték.
(3)	Érvénytelen a kártya, ha
a)	a kártyakibocsátó kártyakibocsátói jogosultsága megszűnik,
b)	érvényességi ideje lejárt,
c)	a kártyafelhasználó a kártyakibocsátónál letiltotta,
d)	a kártyafelhasználó adatait a NEK központi nyilvántartásból törölték, vagy
e)	a kártyakibocsátó a kártyát érvénytelenítette.
(4)	Ha a kártyakibocsátó kártyakibocsátói jogosultsága megszűnik, a működtető a
kártyakibocsátó által kibocsátott valamennyi kártyát a NEK központi nyilvántartásban
érvénytelenként jelöli meg.
(5)	A NEK központi nyilvántartásnak a kártyafelhasználóra vonatkozó adatait a működtető
8
a)	törvény eltérő rendelkezése hiányában a kártyafelhasználó törlés iránti kérelme esetén,
vagy
b)	a kártyafelhasználó halála esetén
a törlési kérelem kézhezvételét, vagy a halál időpontját követő két év elteltével törli.
(6)	A kártyafelhasználóra vonatkozó adatok (5) bekezdés szerinti törlése nem érinti a kártya
egyedi azonosítójára vonatkozó adatot. A törléssel érintett kártya egyedi azonosítóját a
működtető a NEK központi nyilvántartásban érvénytelenként jelöli meg.
(7)	A NEK központi nyilvántartásnak a kártyafelhasználóra vonatkozó adatait az (5)
bekezdésben meghatározottakon túl akkor is törölni kell, ha a kártyafelhasználó valamennyi
kártyája érvénytelenné vált. Ebben az esetben a törlés időpontja az utolsó kártya
érvénytelenné válásának napja, vagy - ha az későbbi - a kártyafelhasználói regisztráció
érvényességi ideje lejártának napja.
(8)	Az (5) bekezdés b) pontja szerinti törlés céljából
a)	az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti személyek esetében a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás adatkezelője a kapcsolati kódon adatot szolgáltat a működtetőnek a
kártyafelhasználó halálának tényéről és időpontjáról,
b)	az 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti személyek esetében a kártyafelhasználó halálának
tényéről és időpontjáról az ezt igazoló okirat bemutatásával bárki bejelentést tehet a
működtetőnél.
(9)	A működtető az (5) bekezdés szerinti törlésről és a kártya érvénytelenként való
megjelöléséről értesíti a kártyakibocsátót.
(10)	A (3) bekezdés c) és e) pontja szerinti esetben a kártya érvénytelenségének tényéről a
kártyakibocsátó haladéktalanul értesíti a működtetőt.
8.	Adatszolgáltatás a NEK központi nyilvántartásból
10.	§
(1)	A működtető a kártya egyedi azonosítója alapján a felhasználás céljának és jogalapjának
igazolása nélkül is elektronikus adatszolgáltatást teljesít a kártyaelfogadó részére a kártya
érvényességének tényéről.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti, csak a kártya érvényességére vonatkozó lekérdezésekről és az
ehhez kapcsolódó adatszolgáltatásról a működtető nyilvántartást nem vezet.
11.	§
A működtető a NEK nyilvántartásban szereplő adatokról törvény, vagy az érintett
hozzájárulása alapján adatot szolgáltat a kártya egyedi azonosítóját és a kártyafelhasználó
nevét megjelölő, az adat kezelésére jogosult kártyaelfogadó részére a kártya adatainak
ellenőrzése, illetve az érintett személy azonosítása céljából.
9
12. §
A kártya egyedi azonosítójának, vagy ennek hiányában a kártyakibocsátó nevének és a
kártyafelhasználó nevének megjelölésével az adott kártya 8. § (2) bekezdés b) és c) pontja,
valamint 8. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatait ingyenesen jogosult átvenni
a)	a bíróság az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó
tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának
ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása
céljából,
b)	a nyomozó hatóság bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása
vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c)	az ügyészség az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és
törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése,
felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d)	a nemzetbiztonsági szolgálat a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági
védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső
biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
e)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a
terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése,
felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi feladatai ellátása céljából.
9.	A kártyakibocsátó
13.	§
(1)	A kártyakibocsátó
a)	az 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a működtetővel kötött szerződés,
b)	az 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben hatósági szerződés
alapján veheti igénybe a NEK szolgáltatásait, és teljesíthet szolgáltatásokat a NEK-en
keresztül a kártyaelfogadó, kártyafelhasználó és egyéb szereplő részére.
(2)	A kártyakibocsátónak a kártyakibocsátás tekintetében bekövetkezett jogutódlása a
kártyakibocsátásra vonatkozó jogosultságot és a kibocsátott kártyák érvényességét nem érinti.
(3)	Ágazati törvény vagy ágazati törvény felhatalmazása alapján jogszabály az (1) bekezdés
szerinti szerződés vagy hatósági szerződés egyes tartalmi elemeit meghatározhatja.
(4)	A kártyakibocsátót az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatások igénybevételéért díjfizetési
kötelezettség terheli. A működtető köteles közzétenni a hatósági szerződésben foglalt
szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díj kiszámításának alapját. A díjazás megállapítása
során a működtető nem alkalmazhat önkényes megkülönböztetést a kártyakibocsátók között.
A díj megállapítása során az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVÜ. törvény
rendelkezései nem alkalmazhatóak.
(5)	A kártyakibocsátókról a működtető nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a
kártyakibocsátó
a)	megnevezését,
b)	székhelyét,
c)	adószámát, nyilvántartási számát, valamint
d)	a kártyakibocsátónak a működtető által képzett egyedi azonosítóját.
10
14.	§
(1)	Az 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kártyakibocsátás engedélyezéséről a
működtető kérelemre (a továbbiakban: kártyakibocsátási kérelem) 60 napon belül
közigazgatási hatósági eljárás keretében dönt. A hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díj-
köteles.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban - az (5) bekezdés b) pontja szerinti
kérdés tekintetében - az Alkotmányvédelmi Hivatal szakhatóságként vesz részt.
(3)	Biztonsági okmány esetében a kártyakibocsátó a biztonsági okmány előállítására
vonatkozó hatósági engedélyezési eljárás jogerős befejezését követően nyújthatja be a
kártyakibocsátási kérelmet a működtetőhöz.
(4)	A kártyakibocsátási kérelem tartalmazza
a)	természetes személy kérelmező esetén a kérelmező természetes személyazonosító adatait,
b)	gazdálkodó szervezet kérelmező esetén
ba)	nyilvántartási számát,
bb)	nevét,
be)	a szervezet képviseletére jogosultak nevét, természetes személy esetén lakóhelyét,
születési helyét és idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét és
nyilvántartási számát,
c)	ha költségvetési szerv és közfeladatot ellátó más szerv az 1. § (4) bekezdés b) pontja
alapján kérelmezi a csatlakozást, akkor a szerv nevét és a szerv vezetőjének nevét,
d)	a kibocsátási cél megnevezését,
e)	a kibocsátani tervezett kártyák számát,
fi a kibocsátani tervezett kártyák látványtervét és a kártyán nem elektronikusan megjeleníteni
kívánt adattartalmat, és
g) a kártyakibocsátási folyamat részletes leírását.
(5)	A kártyakibocsátást engedélyezni kell, ha
a)	a kérelmező, a kibocsátani tervezett kártya, valamint a kártyakibocsátás folyamata megfelel
aa)	az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint
ab)	- ha van - az ágazati törvényben és az annak felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályban
meghatározott műszaki, technológiai, biztonsági előírásoknak,
b)	Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit nem sérti.
(6)	Ha a kártyakibocsátási kérelem megalapozott, a működtető a kérelmezővel hatósági
szerződést köt. A hatósági szerződés határozatlan időtartamra szól. A hatósági szerződésnek
tartalmaznia kell, hogy a működtető a hatósági ellenőrzésen tapasztalt hiányosság esetén a
kártyakibocsátó ezirányú tevékenységét - a hiányosság pótlásáig - azonnali hatállyal
felfüggesztheti.
15.	§
(1)	A kártyakibocsátó kártyakibocsátással kapcsolatos tevékenységét a működtető hatósági
ellenőrzés keretében vizsgálja.
11
(2)	Ha a működtető a hatósági ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kártyakibocsátó a
jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi, a működtető - határidő tűzésével -
kötelezi a kártyakibocsátót a hiányosság pótlására, egyidejűleg a kártyakibocsátó
kártyakibocsátással kapcsolatos tevékenységét - a személyes adatok védelmével kapcsolatos
súlyos hiányosság esetén, vagy a NEK biztonságos működését súlyosan veszélyeztető esetben
-	azonnali hatállyal felfüggesztheti.
10.	Kártyakibocsátás
16.	§
(1)	Kártya az érvényes kártyafelhasználói regisztrációval rendelkező személy részére, a
kártyakibocsátónál benyújtott egyedi kérelme, vagy ágazati törvény rendelkezése alapján
bocsátható ki.
(2)	A kártya kibocsátása iránti kérelem a kártyakibocsátó által rendelkezésre bocsátott papír
alapú vagy elektronikus űrlapon (a továbbiakban: kártyaigénylő lap) nyújtható be. A
kártyaigénylő lap tartalmazza
a)	a kérelmező személy természetes személyazonosító adatait,
b)	a kérelmező személy lakcímét,
c)	az a) és b) pont szerinti adatok kezelésére vonatkozó - a működtető és a
megszemélyesítést végző szervezet számára az adategyeztetés és a kártya kibocsátása
céljából adott - felhatalmazást,
d)	1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kérelmező személy esetén a kártyafelhasználói
regisztráció során bemutatott személyazonosításra alkalmas okmányának számát,
e)	másodlagos kártya kibocsátására irányuló igény esetén az elsődleges kártya egyedi
azonosítóját, valamint
J) az ágazati törvény által előírt egyéb adatot.
(3)	Megszemélyesítést a működtető vagy az a szervezet végezhet, amely az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott műszaki és biztonsági
követelmények vizsgálatára irányuló minősítési eljáráson esett át és e követelményeknek
megfelelt. A minősítési eljárást a működtető folytatja le.
(4)	A kártya megszemélyesítése céljából a kártyakibocsátó a működtető rendelkezésére
bocsátja a kártyafelhasználó NEK központi nyilvántartásba vételéhez szükséges, (2) bekezdés
a), b), d), e) és J) pontja szerinti adatait.
17. §
(1)	A működtető az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kártyaigénylőnek a kártyaigénylő
lapon megadott természetes személyazonosító adatai felhasználásával adatigénylést
kezdeményez a kártyaigénylőre vonatkozóan a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban
kezelt kapcsolati kódról és a kártyafelhasználó 16. § (2) bekezdés szerinti adatairól, valamint
a kártyafelhasználó arcképmásáról és - ha rendelkezésre áll - aláírásáról. A személyiadat- és
lakcímnyilvántartás adatkezelője a kapcsolati kódot és a kártyafelhasználó 16. § (2) bekezdés
a)	és b) pontja szerinti adatait, valamint a kártyafelhasználó arcképmását és - ha
rendelkezésre áll - aláírását továbbítja a működtető részére.
12
(2)	A működtető az (1) bekezdés alapján beszerzett és a kártyakibocsátó által átadott adatokat
összeveti. A kapcsolati kód megléte és adategyezés esetén a működtető a
kártyafelhasználónak a kártya megszemélyesítéséhez szükséges adatait a kártya
megszemélyesítése céljából a megszemélyesítést végző rendelkezésére bocsátja. Adateltérés
esetén a működtető az eltérés tényét, a kapcsolati kód hiánya esetén a kártyafelhasználói
regisztráció hiányának tényét a kártyakibocsátónak jelzi. A kártyakibocsátó a működtető
jelzésére figyelemmel a kártyaigénylővel adategyeztetést kezdeményez. Kártya csak
adategyezőség esetén bocsátható ki.
(3)	A működtető a kártyafelhasználó kártya megszemélyesítéshez szükséges adatainak
átadásával egyidejűleg törli a kártyafelhasználó 8. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti
adatait, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kapott adatait, egyidejűleg a NEK
központi nyilvántartásban rögzíti a 8. § (2) bekezdés b) pont ba)-bc) alpontja szerinti adatait.
(4)	A megszemélyesítési technológiai folyamat lezárását követően a megszemélyesítést végző
a 8. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti adatot és a 19. § a)-d) pontja szerinti adatokat
a működtető és a kártyakibocsátó részére egyidejűleg átadja, és törli a kártyafelhasználó
személyes adatait. Az átadott adatokat a működtető a NEK központi nyilvántartásban, a
kártyakibocsátó a 19. § szerinti nyilvántartásban rögzíti.
(5)	Másodlagos kártya kibocsátására irányuló igény esetén az (l)-(4) bekezdésben foglaltakat
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kapcsolati kód megléte és adategyezés esetén a
működtető a kártyafelhasználó 8. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait a NEK központi
nyilvántartásban rögzíti, és erről az elsődleges és a másodlagos kártyakibocsátót értesíti.
18. §
(1)	A működtető az 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kártyaigénylőnek a kártyaigénylő
lapon megadott természetes személyazonosító adatait és a 16. § (2) bekezdés d) pontja szerinti
okmány számát összeveti a NEK központi nyilvántartás 8. § (3) bekezdés a) pontja szerinti
adatbázisában szereplő adatokkal. Adategyezés esetén a működtető a kártyafelhasználónak a
kártya megszemélyesítéséhez szükséges adatait a kártya megszemélyesítése céljából a
megszemélyesítést végző rendelkezésére bocsátja. Adateltérés esetén a működtető az eltérés
tényét, a kártyafelhasználói regisztráció hiánya esetén a kártyafelhasználói regisztráció
hiányának tényét a kártyakibocsátónak jelzi. A kártyakibocsátó a működtető jelzésére
figyelemmel a kártyaigénylővel adategyeztetést kezdeményez. Kártya csak adategyezőség
esetén bocsátható ki.
(2)	A működtető a kártyafelhasználó kártya megszemélyesítéshez szükséges adatainak
átadásával egyidejűleg a 8. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adatait a NEK központi
nyilvántartásban rögzíti.
(3)	A megszemélyesítési technológiai folyamat lezárását követően a megszemélyesítést végző
a 19. § a)-d) pontja szerinti adatokat a működtető és a kártyakibocsátó részére egyidejűleg
átadja, és törli a kártyafelhasználó személyes adatait. Az átadott adatokat a működtető a NEK
központi nyilvántartásban, a kártyakibocsátó a 19. § szerinti nyilvántartásban rögzíti.
(4)	Másodlagos kártya kibocsátására irányuló igény esetén az (l)-(3) bekezdésben foglaltakat
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kártyafelhasználói regisztráció megléte és
adategyezés esetén a működtető a kártyafelhasználó 8. § (3) bekezdés c) pontja szerinti adatait
13
a NEK központi nyilvántartásban rögzíti, és erről az elsődleges és a másodlagos
kártyakibocsátót értesíti.
19. §
A kártyakibocsátó az általa kibocsátott kártyák adatairól nyilvántartást vezet. A nyilvántartás
tartalmazza
a)	a kártyafelhasználó kártyán szereplő személyazonosító adatait,
b)	a kibocsátott elsődleges kártya egyedi azonosítóját, másodlagos kártya esetén annak az
elsődleges kártyának az egyedi azonosítóját, melyhez hozzárendelték,
c)	a kártyakibocsátás és kártyaelőállítás során végrehajtott valamennyi adatkezelési
művelet tényét és idejét,
d)	a kártya kibocsátásának, érvényességének dátumát,
e)	a kiadott, bevont és érvénytelenített elsődleges kártyák egyedi azonosítóját,
másodlagos kártya esetén annak az elsődleges kártyának az egyedi azonosítóját, melyhez
hozzárendelték,
f)	a kártya bevonásának okát, tényét és idejét, valamint
g)	a kártyafelhasználóra vonatkozó, a kibocsátási célt képező jogosultság vagy tény
fennállására vonatkozó adatot.
11.	A kártyaelfogadó
20.	§
(1)	A kártyaelfogadó a kártya elektronikus leolvasása során hozzáfér a NEK központi
nyilvántartásnak a kártya érvényességére vonatkozó, a 8. § (2) bekezdés b) pont be) alpontja
és c) pont ce) alpontja szerinti adatához, a 8. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja és c) pont cd)
alpontja szerinti adatához, valamint a 8. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adatához.
Érvénytelen kártya esetén a NEK központi nyilvántartás kizárólag az érvénytelenség tényére
vonatkozó adatot szolgáltatja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján érvényes kártya esetében a
kártyaelfogadó hozzáfér a NEK központi nyilvántartás 8. § (2) bekezdés b) pont be) alpontja,
8.	§ (3) bekezdés b) pont bb) alpontja, valamint 8. § (4) bekezdés a) pontja és - a 4. § (4)
szerinti korlátozás feloldását követően - a 8. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontja, valamint 8. §
(3)	bekezdés c) pont eb) alpontja szerinti adatához. Ennek az adatnak a segítségével a
kártyaelfogadó - jogszabály vagy a kártyakibocsátóval kötött szerződés alapján - hozzáfér a
kibocsátási célt képező jogosultság vagy egyéb tény fennállásának ellenőrzése céljából a
jogosultságot tartalmazó, a kártyakibocsátó által vezetetett nyilvántartás 19. § g) pontjában
meghatározott adatához.
(3)	Jogszabály, vagy - a szerződés megkötését követően kiállított kártyák tekintetében - a
kártyakibocsátók által kötött szerződés rendelkezhet úgy, hogy a kártyaelfogadó hozzáférhet
valamely kártyakibocsátó által kibocsátott kártya alapján a más kártyakibocsátó által vezetett
nyilvántartásnak a 19. § g) pontjában meghatározott adatához.
(4)	A (3) bekezdés szerinti szerződés megkötéséről a kártyakibocsátó a működtetőt
haladéktalanul tájékoztatja. A működtető e tájékoztatás alapján a (3) bekezdés szerinti
hozzáférés lehetőségét a NEK központi nyilvántartásban rögzíti.
14
12.	Záró rendelkezések
21. §
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a működtetőt és a regisztrációs
szervet.
(2)	Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza
meg
a)	a NEK rendszerhez való kapcsolódás, valamint a kártyakibocsátási folyamat műszaki,
technológiai, biztonsági előírásait, a kártya műszaki tulajdonságait, biztonsági okmány
esetén a hitelesítés rendjét,
b)	a kártyaelfogadóra irányadó műszaki, technológiai követelményeket,
c)	a megszemélyesítést végző minősítése során vizsgálandó műszaki és biztonsági
követelményeket.
(3)	Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős
miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg
a)	a kártyakibocsátói engedélyezésre irányuló hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díját,
a megfizetés szabályait,
b)	a NEK szolgáltatásaiért a kártyakibocsátó által időszakosan fizetendő díj mértéke
megállapításának szempontjait, megfizetése módjának szabályait.
22. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -2015. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2)	A 27. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
23.	§
(1)	Az e törvény hatálybalépése előtt kiállított, az oktatási igazolványokról szóló rendelet (a
továbbiakban: Rendelet) szerinti oktatási igazolvány e törvény szerinti kártyának minősül.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kártya tekintetében kártyakibocsátónak a nemzeti köznevelésről
szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) szerinti, a köznevelési információs
rendszer adatkezelőjét, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a
továbbiakban: Nftv.) szerinti, a felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős
szervet, e törvény szerinti kártyafelhasználói regisztráció időpontjának a fényképnek és az
aláírásnak a Rendelet szerinti felvételezése időpontját kell tekinteni.
(3)	Azoknak az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti személyeknek, akik számára e törvény
hatálybalépése előtt a Rendelet alapján oktatási igazolvány kiállítására került sor,
a)	az Nktv-ben meghatározott oktatási igazolványon szereplő adatait a köznevelési
információs rendszer adatkezelője, az Nftv-ben meghatározott oktatási igazolványon szereplő
adatait a felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv, továbbá
b)	az oktatási igazolvány adattartalmát képező fényképet és aláírást, valamint a fényképnek és
az aláírásnak a Rendelet szerinti felvételezése időpontját a Közigazgatási és Elektronikus
Közszolgáltatások Központi Hivatala
15
átadja a működtető részére a NEK központi nyilvántartásba történő bejegyzés céljából. A
működtető a kártyafelhasználó természetes személyazonosító adatait továbbítja a
személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelőjének a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásban kapcsolati kód - 7. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő
-	képzése céljából. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője a kapcsolati kódot
átadja a működtetőnek a NEK központi nyilvántartásba történő bejegyzés céljából.
(4)	Azoknak az 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti személyeknek, akik számára e törvény
hatálybalépése előtt a Rendelet alapján oktatási igazolvány kiállítására került sor, az oktatási
igazolványon szereplő adatait a köznevelési információs rendszer adatkezelője, illetve a
felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv, az oktatási igazolvány
adattartalmát képező fényképet és aláírást, valamint a fényképnek és az aláírásnak a Rendelet
szerinti felvételezése időpontját a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi
Hivatala átadja a működtető részére a NEK központi nyilvántartásba történő bejegyzés
céljából.
(5)	A (3)-(4) bekezdésben foglalt feladatokat 2015. december 31-ig kell elvégezni.
(6)	A működtető a (2) bekezdés szerinti kártyakibocsátókkal az e törvény hatálybalépését
követő 90 napon belül megköti a 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szerződést.
24.	§
(1)	Az Nytv. 11. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)
J) arcképmását és - ha a 14. életévét betöltötte - aláírását, ha a 29. § (3) bekezdésében
meghatározott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt igényelt, vagy az egységes
elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerint kártyafelhasználói
regisztrációt kezdeményezett;”
(2)	Az Nytv. 14. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)
,,b) a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány kiállítása, valamint az egységes
arcképmás- és aláírás-felvételezés iránt, az ehhez csatolt okiratok, az arcképmása és a saját
kezű aláírása, illetve az újszülött arcképmása;”
(3)	Az Nytv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A polgár a személyazonosító igazolvány, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-
felvételezés iránti kérelem előteljesztésekor rendelkezésre bocsátja - és a jogszabályban
foglaltak szerint igazolja - a 29. § (2) bekezdésében megjelölt személyi adatait, arcképmását,
és a kérelmet - ha a 14. életévét betöltötte - saját kezűleg alánja. Ha a polgár írásképtelen
vagy írástudatlan, a kérelem aláírás rovatában a kiállító hatóság az „írásképtelen” megjelölést
tünteti fel.”
(4)	Az Nytv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
16
„(2) A személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljárásban -
személyazonosítás és személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványon történő feltüntetés
céljára - az eljáró hatóság jogosult a polgár arcképmásának és saját kezű aláírásának
megismerésére, illetőleg igénylésére.”
(5)	Az Nytv. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (3) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából
való megkeresésért, értesítésért, az értesítési cím bejelentéséért, a 27/B. § (1) bekezdése és a
27/D. § (2) bekezdése szerinti értesítésért, valamint a személyazonosság igazolására alkalmas
hatósági igazolvány kiadási eljáráshoz nem kapcsolódó egységes arcképmás- és aláírás-
felvételezésért - ha jogszabály másként nem rendelkezik - igazgatási szolgáltatási díjat kell
fizetni.”
(6)	Az Nytv. 47. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartási, lakcímmegállapítási és lakcím-bejelentési
eljárásnak, az értesítési cím bejelentési eljárásnak, a nyilvántartás vezetésének és az
adatszolgáltatásnak részletes szabályait, a személyazonosító igazolvány, és a személyi
azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásának és nyilvántartásának
szabályait, továbbá az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályait;”
(7)	Az Nytv. 47. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)
,,c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért, valamint a
kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetve értesítésért, az értesítési cím
bejelentéséért, a lakcímbejelentésről és az értesítési cím bejelentésről történő értesítésért,
továbbá a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljáráshoz nem
kapcsolódó egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésért fizetendő igazgatási szolgáltatási
díj összegét és megfizetésének részletes szabályait;”
(8)	Az Nytv. 11. § (2) bekezdésében az ,,a)-j) pontja szerinti adatait, aláírását, valamint”
szövegrész helyébe az ,,a)-j) és l) pontja szerinti adatait, valamint” szövegrész lép.
25.	§
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. §-a a következő o)
ponttal egészül ki:
(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)
,,o) végzi az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerint
kártyakibocsátás engedélyezését kérők ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat.”
26.	§
(1)	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Száz. tv.) 10/A. § (2) bekezdése a
következő l) ponttal egészül ki:
17
(A természetes személyek összerendelési nyilvántartása az alábbi azonosítókhoz tartozó
titkosított kapcsolati kódokat tartalmazza:)
J) az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerinti kártya
egyedi azonosítója, amely törvény alapján személyazonosság közhiteles igazolására
alkalmas.”
(2)	Hatályát veszti a Száz. tv. 10/A. § (2) bekezdés j) pontjában a „valamint” szövegrész.
27.	§
Hatályát veszti a 23. § (3)-(6) bekezdése.
28.	§
A 25. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
18
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A polgárok az egyes gazdasági, állami, önkormányzati szolgáltatásokat elektronikus kártyával
történő azonosítás, elektronikus kártyák segítségével, informatikai rendszerek útján veszik
igénybe.
A szolgáltatások számának növekedésével azonban a különböző platformon működő
elektronikus kártyák száma is növekszik, hiszen az egyes rendszerek közötti koordinációt és
technológiai egységesítést senki sem valósítja meg.
A kártyakibocsátók száma folyamatosan nő, viszont jellemző, hogy a szigetszerűen
megvalósított fejlesztések egymással nem kompatibilisek, nem átjárhatóak.
Nem áll tehát rendelkezésre egy olyan rendszer, mely egységesen és hitelesen, az állam által
garantált módon, elektronikus úton tudná biztosítani a felhasználók azonosítását; és ezzel
személyhez kötött - akár az állam, akár piaci szereplők által garantált - szolgáltatások
nyújtását, jogosultságok, kedvezmények igénybevételét.
Egy ilyen keretrendszer kiépítése esetén, a rendszerben garantált hitelességi, azonosítási
funkciók segítségével az eddig szigetszerűen megvalósuló fejlesztések - erre irányuló
szándék esetén - sokkal olcsóbban lennének megvalósíthatóak vagy kiválthatóak. Ebben az
esetben ugyanis az egyes szakrendszereknek már nem kellene a kártyakibocsátás
folyamatának valamennyi aspektusát (azonosítás, arckép-készítés, rendszerfejlesztés, gyártás
stb.) megszervezniük; piaci felhasználás esetén elegendő csupán az egységes
kártyarendszerhez történő csatlakozást biztosító, jogszabályban meghatározott csatolófelület
technikai előírásainak való megfelelést biztosítani, állami felhasználás esetén pedig az ágazati
jogszabályok szintjén elrendelni a csatlakozás kötelezőségét és meghatározni a kapcsolódó
ágazati adatkezelés szabályait.
Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszer (a továbbiakban: NEK) tehát nem
közvetlen kártya-kibocsátást és -felhasználást jelent, hanem egy olyan jogi-műszaki
keretrendszert takar, amely
-	megteremti az elektronikus kártyakibocsátás egységesítésének legfontosabb, alapvető
technológiai, eljárási, szervezeti és egyéb keretfeltételeit, és
-	az állam által biztosított azonosítási szolgáltatással, valamint háttér-adatbázissal (a
tervezet értelmében: a személyi adat-, és lakcímnyilvántartás segítségével)
megszünteti az azonosításhoz kapcsolódó hitelességi hiányosságot (a nyilvántartás
tartalmazza az egyes személyekhez tartozó kártyák adatait, biztosítja az ágazati vagy
kereskedelmi rendszerekkel való kapcsolatot, ezzel garantálva azt, hogy az egyes
jogosultságok nem a kártyákhoz kapcsolódnak, hanem a ténylegesen arra jogosult
személyhez).
Az egyes konkrét felhasználói alkalmazások így a keretrendszernek nem részei, hanem annak
megfelelően létrehozott önálló fejlesztések eredményei.
19
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Ez a rendelkezés a NEK rendszerével kapcsolatos főbb alapelveket határozza meg.
A törvényjavaslat alapján a NEK rendszerében kibocsátott kártya betölthet
-	piaci funkciókat (ez esetben kártyakibocsátó az lehet, akit a kijelölt állami szerv - alapos
műszaki és nemzetbiztonsági vizsgálatot követően - hatósági eljárásban kártyakibocsátásra
feljogosít);
-	állami funkciókat (ebben az esetben a kártyakibocsátó kijelölése ágazati törvényben történik
meg, kibocsátó pedig csak költségvetési szerv és közfeladatot ellátó más szerv lehet).
Az állami funkcióhoz kötődő konkrét kártyakibocsátásokat - mivel azok az ágazati
nyilvántartásokhoz kötődnek -, valamint az e rendszerekhez kapcsolódó adatkezelési
szabályokat az ágazati törvények szintjén kell szabályozni, ez a szabályozás - figyelemmel
arra, hogy a NEK keretrendszer - a jelen törvényjavaslatnak nem része és nem is lehet része.
Szintén az ágazati jogszabályok szintjén szükséges szabályozni az egyes kártyákra vonatkozó
speciális okmánybiztonsági előírásokat is.
Az ágazatok oldalán jelentkező informatikai fejlesztési igény mindössze a saját (ágazati
törvényben meghatározott) adatbázis (pl. társadalombiztosítási adatokat tartalmazó adatbázis)
és a NEK-nyilvántartás közötti informatikai csatolófelület fejlesztésére korlátozódik, az egyéb
feltételeket - felhasználó azonosítása, hitelesség biztosítása, kártya adatokkal történő ellátása
stb. - a keretrendszer biztosítja.
A 2. §-hoz
A törvényi alapfogalmakat határozza meg.
A törvényjavaslat értelmében elsődleges - fizikailag létező -, valamint ún. másodlagos, azaz
közvetlenül, elkülönülten, kézzel fogható valóságban nem létező, hanem valamely elsődleges
kártyához elektronikusan hozzárendelt (-virtuális) kártya kibocsátására van lehetőség.
A másodlagos kártyákkal kapcsolatos szabályozás teszi lehetővé azt, hogy - ha a felhasználó
így akaija és adott kártyák vonatkozásában az ágazati törvény nem záija ki - egyetlen fizikai
kártyán elméletileg végtelen funkció legyen hordozható.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat értelmében a működtető a NEK-rendszer kulcsszereplője, mely végzi a
NEK nyilvántartás adatkezelését, biztosítja annak folyamatos működését, gyakorolja a
kártyakibocsátói engedélyezéssel kapcsolatos hatósági jogköröket. Éppen ezért a tervezet
kimondja, hogy működtetőként csak hatósági jogkörrel rendelkező államigazgatási szerv
jelölhető ki.
A 4. §-hoz
A kártyára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
20
A másodlagos kártyákkal kapcsolatos szabályozás teszi lehetővé azt, hogy - ha a felhasználó
így akaija és adott kártyák vonatkozásában az ágazati törvény nem záija ki - egyetlen fizikai
kártyán elméletileg végtelen funkció legyen hordozható.
A törvényjavaslat - adatvédelmi okokból - lehetővé teszi, hogy a különböző kártyafunkciókat
(másodlagos kártyákat) a kártyánként korlátozza. Ennek technikai megoldása meghatározását
(pl. PIN kód vagy egyéb) a törvény miniszteri rendeleti szintre utalja.
Garanciális elemként jelenik meg a szabályozásban, hogy állami funkcióhoz rendelt kártya
csak akkor lehet másodlagos (virtuális) kártya, ha annak fizikai hordozója is állami
funkcióhoz rendelt kártya. Piaci kártya - másodlagos kártyaként - csak akkor rendelhető
hozzá állami funkciót hordozó fizikai kártyához, ha a hozzárendelést ágazati törvény
megengedi.
Az 5. §-hoz
Ez a rendelkezés a kártyán vizuálisan megjelenített (rányomtatott), valamint a kártyára
elektronikusan felvitt adattartalmat szabályozza.
A keretszabályozás lehetővé teszi a külön jogszabályban meghatározott okmánybiztonsági
feltételeknek megfelelő kártyák kibocsátását; valamint lehetséges külön biztonsági
követelmények nélküli, minimális adattartalommal (arckép, név, lakhely város-megjelölése)
ellátott kártyák kibocsátása és - kivételesen - csak elektronikus információt hordozó,
rányomtatott tartalom nélküli (anonim) kártya kibocsátása is.
A 6-7. §-hoz
A javaslat értelmében a kártyafelhasználói regisztrációra személyesen kerül sor és a
regisztráció - a redundancia elkerülése érdekében - nagymértékben a személyiadat-, és
lakcímnyilvántartás adatain alapul.
Éppen ezért a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény kiegészül egy „egységes arcképmás- és aláírás-fel vételezési” eljárással,
melynek egyik funkciója a NEK kiszolgálása, a másik a személyiadat-, és lakcímnyilvántartás
frissítése az új adatokkal.
A 8. §-hoz
A központi kártyanyilvántartás (NEK központi nyilvántartás) funkciója, hogy a
kártyafelhasználó egyes személyi adataihoz rendelten, kártyánként elkülönülten tartalmazza a
felhasználónak a rendszerben kibocsátott kártyáinak egyedi azonosítóit és azok kibocsátóját (a
kártya elektronikusan ezen kívüli információt csak külön törvény kifejezett rendelkezése
alapján tartalmazhat).
A NEK központi nyilvántartás a kártyákhoz kötődő jogosultsági adatokat nem tartalmaz, ilyen
adatokat nem gyűjt; csupán származtatott adatokat tartalmazó háttér-nyilvántartásként
működik abból a célból, hogy a kártya felhasználása során a kártya elfogadójának
elektronikus információt adjon arról, hogy a kibocsátás alapját képező jogosultságra
vonatkozó adatok mely ágazati szereplő nyilvántartásában találhatóak meg.
21
A 9. §-hoz
Ez a szakasz garanciális rendelkezéseket tartalmaz azzal, hogy a kártya érvényességi idejét
korlátozhatóvá teszi, egyúttal kimondja, hogy jogszabály, vagy a kártyakibocsátó által
meghatározott korlát hiányában a kártya öt évig érvényes, a másodlagos (virtuálisan
hordozott) kártyák érvényessége pedig értelemszerűen nem lehet hosszabb, mint az azt
hordozó elsődleges (fizikai) kártyáé.
Az (5) bekezdés értelmében a NEK központi nyilvántartás kártyafelhasználóra vonatkozó
adatait a működtető törvény eltérő rendelkezése hiányában a kártyafelhasználó törlés iránti
kérelme esetén, és a kártyafelhasználó halála esetén két év elteltével törli. Az adatkezelés
fennmaradása törlési kérelem esetén a kártyával kapcsolatos esetleges visszaélések
megismerhetőségének lehetővé tételét célozza, halál esetén pedig a haláleset körülményeinek
esetlegesen szükségessé váló tisztázása miatt indokolt.
A § ehhez kötődően rendelkezéseket tartalmaz továbbá az érvénytelen kártyákra vonatkozó
adatok törlésére vonatkozóan is.
A 10. §-hoz
A kártyafelhasználóra vonatkozó adatok törlése nem érinti a kártya egyedi azonosítójára
vonatkozó adatot. A törléssel érintett kártya egyedi azonosítóját a működtető a NEK központi
nyilvántartásban érvénytelenként jelöli meg; ennek célja, hogy egy adott azonosítójú kártya
érvénytelensége tekintetében a rendszer mindig tudjon információkat szolgáltatni.
A 11. §-hoz
Az ebben a §-ban rögzített, a kártyaelfogadó számára történő adatszolgáltatást lehetővé tévő
szabály a kártya funkcionális használatát teszi lehetségessé.
A 12. §-hoz
Ez a § teszi lehetővé, hogy a bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok
feladataik ellátása érdekében, - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és
feltételek teljesülése esetén - a nyomozó hatóságok bűnüldözési tevékenységük ellátásához,
valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a jogszabályban
meghatározott feladatai ellátásához adatokat igényeljen. Az adatigénylés nem irányulhat az
egy felhasználóhoz tartozó összes funkció megismerésére; az adatigénylésnek a
kártyakibocsátó oldaláról kell indulnia (külön-külön kell megkeresni az egyes
kártyakibocsátókat). Ez a garanciális szabály kizárja a NEK központi adatbázis alapján
személyiségprofil felállítását.
A 13. §-hoz
A törvényjavaslat alapján az állami (ágazati törvényben vagy az alapján kijelölt)
kártyakibocsátó a működtetővel kötött szerződés, a piaci szolgáltató a működtetővel kötött
hatósági szerződés alapján veszi igénybe a NEK szolgáltatásait. A piaci szolgáltató
csatlakozása a rendelkezés alapján díjfizetés ellenében történik.
#
22
A 14. §-hoz
A rendelkezés a piaci, illetve a nem törvényben vagy az alapján, hanem önkéntesen
csatlakozó költségvetési szerv és közfeladatot ellátó más szerv csatlakozásával kapcsolatos
hatósági eljárást szabályozza.
A kártyakibocsátó kapcsán a működtető mint hatóság, a jogszabályban meghatározott
műszaki, technikai, biztonsági feltételeket vizsgálja, az Alkotmányvédelmi Hivatal
szakhatóságként a nemzetbiztonsági kockázatot méri fel.
A 15. §-hoz
Ez a rendelkezés a működtető hatósági ellenőrzésének lehetőségét teremti meg a
jogszabályban kijelölt kártyakibocsátó kapcsán. Piaci kártyakibocsátó esetén ez azért nem
szükséges, mert azzal a működtető hatósági szerződést köt, és ebből adódóan a hatósági
ellenőrzésre ez alapján van lehetősége.
A 16-19. §-hoz
A rendelkezések a kártyakibocsátás szabályait határozzák meg.
A kártyakibocsátást a törvényben kijelölt, vagy hatósági eljárás alapján erre feljogosított
kártyakibocsátó végzi, a kártyafelhasználói regisztrációval rendelkező személyek részére,
kártyaigénylő lap kitöltésével.
A kártyaigénylő lapon megadott adatokat a kártyakibocsátó elektronikusan összeveti a NEK
központi nyilvántartásban szereplő kártyafelhasználó regisztrációs adatokkal, és egyezés
esetén a kártya megszemélyesítőjének a megszemélyesítéshez szükséges adatokat átadja.
A megszemélyesítési technológiai folyamat lezárultával a megszemélyesítést végző az
adatokat törli.
A kártyakibocsátó a kibocsátott kártyák adatairól nyilvántartást vezet. Ennek a
nyilvántartásnak a része a kártyafelhasználóra vonatkozó, a kibocsátási célt képező
jogosultság vagy tény fennállására vonatkozó adat (azaz az a funkció, ami miatt a kibocsátás
történik, pl. ágazati nyilvántartás).
A 20. §-hoz
A rendelkezés a kártyaelfogadás folyamatát szabályozza. A kártyaelfogadónak a
törvényjavaslat felhatalmazó rendelkezése alapján megalkotott rendelet szerinti műszaki
követelményeknek megfelelő elektronikus kártyaleolvasóval kell rendelkeznie.
A § rögzíti, hogy a kártya érvényességére vonatkozó adat valamennyi esetben lekérdezhető.
A rendszer működési elve, hogy a kártya egyedi elektronikus azonosítója alapján a NEK
központi adatbázisból információt kap arról, hogy az adott kártya által hordozott funkciót
mely ágazati vagy piaci nyilvántartás tartalmazza. A jogosultságra vagy tényre vonatkozó
adat ezt követően az ágazati vagy piaci nyilvántartásból kérdezhető le, ilyen adatot a NEK
központi nyilvántartás nem tartalmaz.
A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy jogszabály, vagy a kártyakibocsátók által a kártya
kibocsátását követően megkötött szerződés alapján az egyik kártyakibocsátó által kiállított
kártyával a másik kártyakibocsátó jogosultságot tartalmazó adatbázisához is hozzáférést
biztosítson.
A 21. §-hoz
23
A felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza.
A 22. §-hoz
A hatályba léptető rendelkezést tartalmazza.
A 23. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm.
rendeletben foglaltak szerint kiállított oktatási igazolvány NEK kártyának minősül, szükséges
rendelkezni arról, hogy milyen formában és határidővel kerül sor az igazolványok adatainak a
NEK működtetője részére történő átadására.
A 24. §-hoz
A javaslat értelmében a kártyafelhasználói regisztrációra személyesen kerül sor és a
regisztráció - a redundancia elkerülése érdekében - nagymértékben a személyiadat-, és
lakcímnyilvántartás adatain alapul.
Éppen ezért a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény kiegészül egy „egységes arcképmás- és aláírás-felvételezési” eljárással,
melynek egyik funkciója a NEK kiszolgálása, a másik a személyiadat-, és lakcímnyilvántartás
frissítése az új adatokkal. A szükséges módosításokat e § tartalmazza.
A 25. §-hoz
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása a
kártyakibocsátás iránti kérelem elbírálására irányuló hatósági eljárásban szabályozott
szakhatósági hatáskör megalapozása miatt szükséges.
A 26. §-hoz
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása annak érdekében szükséges, hogy a
NEK kártya egyedi azonosítója is az összerendelési nyilvántartás részévé váljon, így az
„ágazati” azonosítókon keresztül összerendelhetővé váljanak az egyes rendszerek.
A 27. §-hoz
Az átmeneti rendelkezéseket hatályon kívül helyező rendelkezés.
A 28. §-hoz
A sarkalatossági záradékot tartalmazó rendelkezés.