﻿ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 20U OKT 2 7.
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/1767. számú
törvényjavaslat
az egyes jogállási törvények módosításáról
Előadó: Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2014. október
* *
2014.	évi... törvény
az egyes jogállási törvények módosításáról
1.	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
1.	§
(1)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 1.
§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 25/C. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiteljed a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és kormánytisztviselőre,
köztisztviselőre, kormányzati és közszolgálati ügykezelőre, valamint a közigazgatási szervnél
foglalkoztatott munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására
tekintettel a kormányzati szolgálati jogviszony, a közszolgálati jogviszony vagy a
munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.”
(2)	A Kjt. 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A 25/D. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiteljed a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és kormánytisztviselőre,
köztisztviselőre, kormányzati és közszolgálati ügykezelőre, valamint a közigazgatási szervnél
foglalkoztatott munkavállalóra, ha a munkáltató egésze vagy egy része jogszabály
rendelkezése folytán a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá kerül.”
(3)	A Kjt. 25/A.-25/C §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a következő 25/D §-
sál egészül ki:
„25/A. § (1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató
döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem
anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya
alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete, vagy
tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás
időpontjában megszűnik.
(2)	Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal
korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező
szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás
a)	időpontjáról,
b)	okáról és
c)	közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,
továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal (közalkalmazotti
képviselővel) konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb
intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos
következmények elkerülésének módjára, eszközére, továbbá a következmények enyhítését
célzó eszközökre.
1
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő
munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a
közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a
további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az
ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia
kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését
követően a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.
(4)	Ha a (2) bekezdésben meghatározott időpontban az átvevő munkáltató megalapítására még
nem került sor, az átvevő munkáltató számára a (2) és (3) bekezdésben előírt kötelezettség
teljesítése az átvevő munkáltató alapítóját terheli.
(5)	A közalkalmazott - a (7) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - a (3) bekezdésben
meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó
munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további
foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem
nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához.
(6)	Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul
hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a
közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a
közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított
végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott
távolléti díjat - megfizetni.
(7)	Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szerv útján
ellátott közfeladatot - az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt
álló - gazdasági társaság utódszervezet részére adja át közfeladat ellátási és
továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva
megszűnik, és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül. Ebben
az esetben az átadó és átvevő munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége csak a (2) és (3)
bekezdésben foglaltakra kiterjedően áll fenn. A munkaviszony tartalmi elemeit az e
bekezdésben foglaltak szerint adott tájékoztatás és a 25/B. § rendelkezései alapján kell
meghatározni és legkésőbb az átadás napjáig írásba foglalni.
25/B. § (1) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához
hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a közalkalmazottal munkaszerződést kötni. A
munkaszerződés megkötése során az átvevő munkáltatót köti a 25/A. § (3) és (4) bekezdése
alapján adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a közalkalmazott kifejezett
hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban
értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony 25/A. § (1) bekezdése szerinti
megszűnéséről.
(2)	Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a
közalkalmazott munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes
összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének
és a jogszabály, valamint kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes
2
összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául
szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. Az alapbérbe a
közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek.
(3)	Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony esetén - eltérő törvényi rendelkezés
hiányában - az átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú jogviszonyt kell létesíteni.
Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős
jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevő munkáltatónál létesítendő jogviszony tekintetében
próbaidő nem köthető ki.
(4)	Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni
azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti
jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte
volna el.
(5)	Ha a munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése
esetén a közalkalmazottat felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét
az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának
figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől
eltérően a felmondási időt, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő
munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és e
törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a
közalkalmazottra nézve kedvezőbb.
25/C. § (1) A 25/A. §-t és a 25/B. §-t, valamint a 25/D. §-t nem kell alkalmazni, ha a 25/A. §
(2) bekezdése vagy a 25/D. § (2) bekezdése szerinti időpont előtt
a)	tett munkáltatói vagy közalkalmazotti egyoldalú jognyilatkozat, vagy
b)	megkötött megállapodás - ideértve az áthelyezést is - alapján a közalkalmazotti jogviszony
a 25/A. § (2) bekezdése vagy a 25/D. § (2) bekezdése szerinti időpontot követően megszűnik.
Az a)-b) pont szerinti, a 25/A. § (1) bekezdésében vagy a 25/D. § (1) bekezdésében foglalt
időpont előtti jognyilatkozattal vagy megállapodással kapcsolatban a közalkalmazott által
kezdeményezett munkaügyi jogvita esetén a 25/A. § (1) bekezdésében vagy a 25/D. § (1)
bekezdésében foglalt időpontot követően az átadó helyébe az átvevő munkáltató lép, valamint
ezen időpont után a keresetlevelet az átvevő munkáltató ellen kell előterjeszteni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben az átadás 25/A. § (1) bekezdésében vagy a 25/D. § (1)
bekezdésében meghatározott időpontját követően a közalkalmazottat az átvevő munkáltatónál
munkavégzési kötelezettség nem terheli, továbbá a korábbi megszüntető nyilatkozat vagy
megállapodás alapján az átadás és a jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam
alatt esedékes díjazást, valamint juttatást az átadó munkáltatónak - a jogviszony
megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával -
legkésőbb az átadás időpontjában ki kell fizetnie. Ezek összegét - e törvény eltérő
rendelkezése hiányában - a távolléti díj alapulvételével kell meghatározni.
(3)	A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén - ha a közalkalmazottat
eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni - az átvevő munkáltató köteles az ítélet
jogerőre emelkedésekor a 25/A. §-ban és a 25/B. §-ban, valamint a 25/D. §-ban foglaltak
3
megfelelő alkalmazásával az állásfelajánlási és foglalkoztatási kötelezettséget teljesíteni. Az
átvevő munkáltató a 25/A. § (2)-(3) bekezdése, és a 25/D. § (2) bekezdése szerinti
tájékoztatási kötelezettséget a jogerős ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül köteles
teljesíteni.
25/D. § (1) A munkáltató személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan
változás esetén, ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem
anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett
szervezete, vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti
jogviszonya - a (3) és (4) bekezdésben, valamint a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - a
jogállásváltozás időpontjában kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonnyá alakul
át.
(2)	A jogviszony átalakulásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő
harminc napon belül tájékoztatja.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a közalkalmazott jogviszonya, ha
az átvevő munkáltató a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései alapján nem
létesíthet kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyt az átadással érintett
közalkalmazottal, ebben az esetben a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva az
átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a közalkalmazottat az átadás
napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott számára a
37. § (2) és (4)-(7) bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű
jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - kell megfizetni.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az átadással érintett
közalkalmazottal szemben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján
összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és
ennek érdekében a közalkalmazott a jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt
igazolja.
(5)	A jogviszony kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonnyá történő átalakulását
követő negyvenöt napon belül a közalkalmazottat a kormányzati szolgálati jogviszonyra vagy
a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg
kell állapítani.
(6)	Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony - eltérő törvényi rendelkezés
hiányában - határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonnyá
alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős
kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonnyá alakul át.
(7)	Az átalakult jogviszony esetén a közalkalmazottnak az átalakulással érintett, e törvény
hatálya alá tartozó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell
tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
(8)	A közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően - a
kormányzati szolgálati jogviszonyra vagy közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály
figyelembevételével - kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.
4
(9)	Az (1) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakul át, ha a
közalkalmazott a munkakörére tekintettel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény
szabályai szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó
munkáltatóval nem kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, hanem
munkaviszonyban állhat. Ebben az esetben a közalkalmazott átalakulás utáni munkabére
(alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) az átalakulást
megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak
együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának
alapjául szolgáló körülmény a munkaviszonyban már nem áll fenn. Az alapbérbe a
közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek. A munkabérről való tájékoztatást a
jogviszony átalakulását követő hatvan napon belül meg kell adni. E bekezdés alkalmazása
során megfelelően alkalmazni kell a (2)-(3) bekezdést, továbbá a (6)-(8) bekezdést.
(10)	Ha a jogviszony átalakulása időpontjában munkaügyi per fegyelmi elbocsátás
tekintetében folyik, a közalkalmazotti kereset elbírálásánál
a)	az azonnali hatályú felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a közalkalmazott
jogviszonya munkaviszonnyá,
b)	a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a
közalkalmazott jogviszonya kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonnyá
alakul át.”
(4)	A Kjt. 87/A. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni)
,,g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Ktjv.,
valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas
foglalkoztatási j ogviszonyban,”
(töltött időt.)
2.	§
A Kjt.
a)	4. § (1) bekezdésében a „köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény”
szövegrész helyébe a „közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény”,
b)	37. § (5) bekezdés b) pontjában a „(6)” szövegrész helyébe az „(5)”,
c)	85. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében, 85. § (5) bekezdés d)-g), és i)-k) pontjában a
„felnőttképzésért és a szakképzésért” szövegrész helyébe a „szakképzésért és
felnőttképzésért”,
d)	85. § (5) bekezdés m) és n) pontjában a „felnőttképzésért és szakképzésért” szövegrész
helyébe a „szakképzésért és felnőttképzésért”,
5
e)	85. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében, valamint a 85. § (5) bekezdés d)-g), i)-k), m) és
n) pontjában a „szociál- és családpolitikáért” szövegrész helyébe a „családpolitikáért, szociál-
és nyugdíjpolitikáért”,
f)	85. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében, valamint a 85. § (5) bekezdés p) pontjában a
„vízügyért” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért, vízügyi igazgatási szervek irányításáért,
vízvédelemért”,
g)	87/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi
LVIII. törvény” szövegrész helyébe az „a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi
LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.)”
szöveg lép.
■	3.§
Hatályát veszti a Kjt.
a)	85. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
irányításáért,”,
b)	85. § (5) bekezdés g) pontjában a „Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat irányításáért,”
szövegrész.
2.	Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény
módosítása
4.§
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (2)
bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki]
,,d) vezetői munkakört betöltő köztisztviselő vagy kormánytisztviselő,
e)	jogszabály alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső köztisztviselői vagy
kormánytisztviselői munkakört tölt be,”
6
3.	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
5-§
(1)	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) „Az állami vezetők”
alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) A miniszter részére a köztársasági elnök a közjogi tisztség betöltésének igazolása
céljából igazolványt állít ki. Az igazolvány a Kormány tagja nevét, arcképmását és a betöltött
közjogi tisztség megnevezését tartalmazza.
(2)	Az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár részére az állami
vezetői tisztség betöltésének igazolása céljából a miniszterelnök igazolványt állít ki. Az
igazolvány az állami vezető nevét, arcképmását és a betöltött állami vezetői tisztség
megnevezését tartalmazza.”
(2)	A Ksztv. 38. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A miniszteri biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra szól. A
miniszteri biztos e megbízatása az államtitkári, közigazgatási államtitkári vagy helyettes
államtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik. A miniszteri biztos e megbízatása
megszűnik a miniszteri biztost kinevező miniszter hatáskörgyakorlása megszűnésével.”
(3)	A Ksztv. 38. § (10) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszter az (1) bekezdés szerinti normatív utasításában]
„a) a miniszteri biztos díjazását és juttatásait a (6)-(7) bekezdésben meghatározottnál
alacsonyabb mértékben is megállapíthatja,”
6.§
Hatályát veszti a Ksztv.
a)	7. § (5) bekezdése,
b)	38. § (6) bekezdésében a „ , ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze”
szövegrész,
c)	75. § (5) bekezdése.
4.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
7.§
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban NAV tv.)
32/S. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
7
*
„(1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két
hetet köteles igénybe venni.”
8.§
A NAV tv. 33/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr nem lehet
a)	helyi önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő
tagja,
b)	helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese,
c)	országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá
d)	nemzetiségi önkormányzat képviselője.”
9-§
Hatályát veszti a NAV tv. 33/B. § (5)-(6) bekezdése.
5.	A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az
ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
10.	§
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 152. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A legfőbb ügyész helyettes részére a köztársasági elnök igazolványt állít ki.”
6.	Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
módosítása
11.	§
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban:
Mötv.) 36. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja
nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat
megingathatja, továbbá nem lehet)
J) médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb
szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja.”
8
*
12.	§
Az Mötv.
a)	70. § (1) bekezdésében a „törvényszékhez” szövegrész helyébe a „közigazgatási és
munkaügyi bírósághoz”,
b)	70. § (2) bekezdésében az „a polgári perrendtartásról szóló törvény” szövegrész helyébe az
„a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű
jogviszonyból származó perekre vonatkozó”
szöveg lép.
7.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
13.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. §-a
a következő f} ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya)
,J) a polgármesterre, alpolgármesterre a VII/A. Fejezet rendelkezései szerint”
(terjed ki.)
14.	§
A Kttv. 6. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„19. közszolgálati szabályzat:
a)	a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője által - a jogalkotásról szóló 2010. évi
CXXX. törvény alkalmazása szempontjából közjogi szervezetszabályozó eszközként - az e
törvényben meghatározott kérdésekben, valamint a hivatali szerv vezetőjének általános
munkáltatói szabályozási hatáskörébe tartozó kérdésekben kiadott normatív utasítás, vagy
b)	ha a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője közjogi szervezetszabályozó
eszköz kiadására nem jogosult, az e törvényben meghatározott kérdésekben, valamint a
hivatali szerv vezetőjének általános munkáltatói szabályozási hatáskörbe tartozó kérdésekben
a hivatali szervezet vezetője által egyéb formában kiadott belső, normatív szabályzat;”
15.	§
(1)	A Kttv. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kormánytisztviselő nem lehet helyi önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület
bizottságának nem képviselő tagja.”
(2)	A Kttv. 85. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
9
„(la) A központi államigazgatási szerv és a fővárosi és megyei kormányhivatal
kormánytisztviselője nem lehet
a)	helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese,
b)	országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá
c)	nemzetiségi önkormányzat képviselője.”
16.	§
A Kttv. 93. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként kiadott, az általános
munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok
miatti változtatását szabályozó rendeletet a kormánytisztviselőkre is alkalmazni kell.”
17.	§
A Kttv. 110. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két
hetet köteles igénybe venni.”
18.	§
A Kttv. 203. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kinevezés a miniszterelnök, a miniszter vagy az államtitkár megbízatásának idejére,
vagy a megbízatás megszűnése esetén a miniszterelnök, a miniszter vagy az államtitkár
hatáskörgyakorlása idejére szól.”
19.	§
A Kttv. 206. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A kormányzati ügykezelő kormányzati szolgálati jogviszonyában)
,j) az összeférhetetlenségre vonatkozó 85. § (1) és (la) bekezdését”
(nem lehet alkalmazni.)
20.	§
A Kttv. Harmadik Része a VII. Fejezetet követően a következő VII/A. Fejezettel egészül ki:
„VII/A. Fejezet
A polgármester, alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó különös
rendelkezések
225/A. § (1) A főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő-testület és a
polgármester között - a (2) bekezdés b) pontja kivételével - választással létrejövő, sajátos
közszolgálati jogviszony. A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a
munkáltatói jogokat.
(2)	A főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya
10
a)	a megválasztásával jön létre, ha főállású polgármesterként választották meg, vagy
b)	a szervezeti és működési szabályzat módosításával jön létre, ha a képviselő-testület a
társadalmi megbízatást - a polgármesterrel egyetértésben - főállásúra változtatja.
225/B. § (1) A főállású polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam
közszolgálati, kormányzati szolgálati, valamint hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött
időnek és nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
(2)	A főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya
a)	megszűnik a tisztségének megszűnésével, a tisztség megszűnése napján, továbbá
b)	a szervezeti és működési szabályzat módosításával szűnik meg, ha a képviselő-testület a
főállású foglalkoztatási jogviszonyt - a polgármesterrel egyetértésben - társadalmi
megbízatásúra változtatja.
225/C. § (1) A főállású polgármester évi huszonöt munkanap alapszabadságra és tizennégy
munkanap pótszabadságra jogosult.
(2)	A polgármester előterjesztésére a képviselő-testület minden év február 28-ig jóváhagyja a
polgármester szabadságának ütemezését. A szabadságot az ütemezésben foglaltaknak
megfelelően kell kiadni, valamint igénybe venni. A polgármester a szabadság
igénybevételéről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja. A polgármester a
szabadságot az ütemezéstől eltérően csak előre nem látható, rendkívüli esetben veheti
igénybe.
(3)	Minden év január 31-ig a jegyző által vezetett nyilvántartás alapján meg kell állapítani a
polgármester előző évben igénybe vett szabadságának mértékét, és a ki nem adott szabadságot
a tárgyévi szabadsághoz hozzá kell számítani.
(4)	A polgármesternek a szabadságot az esedékesség évében, de legkésőbb a következő év
március 31-ig kell igénybe venni, vagy kiadni.
(5)	A foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester szabadságára az (l)-(4) bekezdésben
foglaltak vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy a szabadság ütemezését a polgármester hagyja
jóvá, és a szabadságot a polgármester adja ki.
225/D. § (1) A polgármestert, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és foglalkoztatási
jogviszonya a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 69.
§ (1) bekezdés a) vagy f) pontja alapján szűnt meg, végkielégítésként háromhavi
illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg, amelyet az új képviselő-testület további
háromhavi illetménynek megfelelő összeggel kiegészíthet. Ez a juttatás nem illeti meg a
polgármestert, ha országgyűlési képviselői, alpolgármesteri vagy polgármesteri
foglalkoztatási jogviszonyt létesít.
(2)	Ha a főállású alpolgármestert a képviselő-testület az alakuló ülésén nem, de az azt követő
három hónapon belül megválasztja főállású alpolgármesternek, akkor az (1) bekezdés szerinti
juttatás időarányos részét vissza kell fizetnie, és a kiesett időtartam közszolgálati
jogviszonyban töltött időnek számít.
11
Fegyelmi és kártérítési felelősség
225/E. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha tisztségéből eredő kötelezettségét
vétkesen megszegi.
(2)	A polgármesterrel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a)	megrovás, vagy
b)	a polgármester illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20%-kal történő csökkentése.
(3)	Az illetmény, tiszteletdíj csökkentése egy évnél hosszabb időszakra nem vonatkozhat.
225/F. § (1) A polgármester ellen a fegyelmi eljárást a képviselő-testület rendeli el. A
fegyelmi eljárás kezdeményezésére a képviselő-testület tagja, bizottsága, valamint a fővárosi
és megyei kormányhivatal vezetője jogosult.
(2)	A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a képviselő-
testület tagjai közül háromtagú vizsgáló bizottságot kell megbízni.
(3)	A vizsgálóbizottság a megbízását követő harminc napon belül köteles lefolytatni a
vizsgálatot, ennek keretében meghallgatja a polgármestert. A vizsgálóbizottság a vizsgálat
lezárását követő nyolc napon belül elkészíti a jelentését, és a vizsgálóbizottság elnöke soron
kívül, a jelentés elkészítését követő tizenöt napon belüli időpontra - a jelentés egyidejű
megküldésével - összehívja a képviselő-testület ülését. A képviselő-testület a jelentés alapján
a vizsgálóbizottság elnöke által összehívott ülésen, de legkésőbb az azt követő nyolc napon
belül érdemben dönt a polgármester fegyelmi ügyében. E napirend tárgyalásának levezetésére
a képviselő-testület a tagjai sorából elnököt választ.
(4)	A polgármester tisztsége a fegyelmi eljárás ideje alatt felfüggeszthető. A felfüggesztő
határozat ellen a polgármester nyolc napon belül - a felfüggesztés megszüntetése iránt -
eljárást kezdeményezhet a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál. A bíróság nyolc napon
belül nemperes eljárásban dönt a felfüggesztés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A
bíróság határozata ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
225/G. § (1) Szándékos károkozás esetén a polgármester a teljes kárt köteles megtéríteni.
(2)	Gondatlan károkozás esetén a polgármester kéthavi illetménye vagy tiszteletdíja erejéig
felel.
(3)	Négyhavi illetménye vagy tiszteletdíja erejéig felelős a polgármester, ha
a)	a gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével okozott kárt,
b)	az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozott kárt,
c)	hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozott kárt, vagy
d)	a kár olyan jogszabályba ütköző utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek
következményeire az utasított előzőleg felhívta a figyelmét.
12
Egyéb rendelkezések
225/H. § (1) A képviselő-testület határozatával jutalmat állapíthat meg a polgármesternek
meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján. A jutalom évi mértéke nem
haladhatja meg a polgármestert megillető illetmény vagy tiszteletdíj hat havi összegét.
(2)	Ha a polgármesteri tisztség év közben keletkezik vagy szűnik meg, az (1) bekezdésben
meghatározott jutalom időarányos része állapítható meg.
225/1. § (1) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően
nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek
hiányában az alpolgármesternek, illetve a szervezeti és működési szabályzatban
meghatározott személynek. A munkakör-átadási jegyzőkönyvet az előző és az új
polgármester, a jegyző, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője írja alá.
(2)	A 225/D. § (1) bekezdése szerinti juttatás összege akkor fizethető ki, ha a munkakör
átadása nyolc munkanapon belül megtörtént. A nyolc munkanapon túli átadás esetén az új
polgármester a kifizetést akkor engedélyezi, ha a mulasztásnak alapos oka volt, és a
munkaköri átadás megtörtént. Vita esetén az érintett a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz
fordulhat.
225/J. § (1) A képviselő-testület a polgármester foglalkoztatási jogviszonyával, fegyelmi és
kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatos hatáskörét nem ruházhatja át.
(2)	Az alpolgármester tekintetében a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.
(3)	A jegyző kezeli a polgármester személyi anyagát, továbbá ellátja a foglalkoztatási
jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat.
225/K. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a polgármesteren az alpolgármestert, a
megyei képviselő-testület elnökét, alelnökét, a főpolgármestert, a főpolgármester-helyettest is
érteni kell.
(2)	A polgármester a foglalkoztatási jogviszonyból származó igényének érvényesítése
érdekében közvetlenül a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat.
(3)	A polgármester a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc
napon belül, egyéb esetekben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül
fordulhat a bírósághoz.
(4)	A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a
bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a
keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.
(5)	A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra,
valamint az egyéb juttatásokra.
(6)	Ahol jogszabály munkaviszonyt említ, ott - eltérő rendelkezés hiányában - a
foglalkoztatási jogviszonyt is érteni kell.
(7)	A polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat.
13
225/L. § (1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni kell a 3. §
(4)	bekezdését, a 6. § 1., 10., 11., 16., 17., 18., 20a., 23., 25., 26., 31a. pontját; a 9. § (1) —(3)
bekezdését; a 10-12 §-t; a 13. § (2) bekezdését; a 15. §-t; a 17. §-t; a 19. §-t; a 20. § (3) és (4)
bekezdését; a 21-24. §-t; a 25. § (1) bekezdés első mondatát, (3) és (4), valamint (6)
bekezdését; a 74. §-át; a 75. § (1) bekezdés á)-b) és f)-h) és k) pontját, (3) és (4) bekezdését; a
76. § (1) bekezdését; a 79. §-t; a 89. § (1) bekezdését; a 93. § (1) és (2) bekezdését; a 94. § (1)
bekezdését; a 95. § (1) és (2), valamint (4) bekezdését; a 96. § (1) bekezdését; a 99. §-t; a 100.
§ (2) bekezdését; a 109-112. §-t; a 113. § (1) és (2) bekezdését; a 114. §-t; a 131. § (1)
bekezdését; a 132. §-t; a 141. § (l)-(9) bekezdését; a 144. § (3) bekezdés a) és b), valamint a
d)	pontját és (4) bekezdését; a 145. §-t; a 146. § (1) és (3)-(7) bekezdését; a 147-149/A. §-t; a
151—153/A. §-t; a 156. §-t; a 157. § (1) és (2) bekezdését, a (3) bekezdés első mondatát és (4)
bekezdését; a 158. §-t; a 159. § (1) bekezdését; a 160. § (1) és (2), valamint (4) és (5)
bekezdését; a 164. §-t, a 166-175. §-t; a 176. § (1) bekezdését; a 177. § (1) bekezdését; a 184.
§ (2) és (3) bekezdését; a 189. §-t; a 192. §-t; a 224. §-t; valamint a 237. §-t.
(2)	A polgármester foglalkoztatási jogviszonyára az alábbi rendelkezéseket a következő
eltérésekkel kell alkalmazni:
a)	a 18. § (1) bekezdést azzal, hogy a polgármester a munkavégzéssel összefüggő
jognyilatkozatát csak személyesen teheti meg,
b)	a 143. §-t azzal, hogy az (1) bekezdésben „az e törvény 131-142. §-a alapján” szövegrész
nem alkalmazható,
c)	a 158. §-t azzal, hogy a (2) bekezdés szerint a fegyelmi eljárást a képviselő-testület
szünteti meg.
(3)	A felsőfokú iskolai végzettségű, foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetében
a 118. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a polgármester -
megválasztását követően legalább egy év foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő után -
közigazgatási alapvizsgát tehet.
(4)	A polgármester személyi alapnyilvántartása a 2. melléklet 1/A. pontjában, IV. pont 1. és
6-7. alpontjában, V. pont 1-2. és 8. alpontjában, VIII. pont 1. alpontjában, a IX. pont 1.
alpontjában és a X. pont 1. alpontjában meghatározott adatokat tartalmazza.”
21.	§
(1)	A Kttv. 226. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A közszolgálati jogviszonyban]
,]) az összeférhetetlenségre vonatkozó 85.§(1) és (la) bekezdés”
[nem alkalmazható(k)J
(2)	A Kttv. 231. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője nem lehet helyi
önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja.”
14
22.	§
A Kttv. 240. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A közszolgálati ügykezelő közszolgálati jogviszonyában a 226. § (3) bekezdésében
foglaltakon túlmenően]
,,k) az összeférhetetlenségre vonatkozó 85. § (1) és (la) bekezdést”
[nem lehet alkalmazni.]
23.	§
A Kttv.
a)	26. § (6) bekezdésében a „közszolgálati életpálya kidolgozásáért” szövegrész helyébe a
„közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért”,
b)	70. § (3) bekezdésében az „erről a munkáltatót a felmentés közlését megelőzően
tájékoztatta” szövegrész helyébe az „erről a munkáltatót tájékoztatta”,
c)	183/A. § (1) bekezdésében az „A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal” szövegrész
helyébe az „Az Igazságügyi Hivatal”,
d)	185. § (5) bekezdésében a „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért”
szövegrész helyébe a „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért és a
közszolgálati életpálya kidolgozásáért”
szöveg lép.
24.	§
Hatályát veszti a Kttv.
a)	225. §-ában a „vagy” szövegrész,
b)	256. § (7) bekezdése.
8.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és
hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról
szóló 2012. évi V. törvény módosítása
25.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát
vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V.
törvény 1. alcíme a következő 19/1. §-sal egészül ki:
„19/1. § A Kttv.-nek az egyes jogállási törvények módosításáról szóló 2014. évi ...
törvénnyel megállapított 225/A-225/C. §-át, 225/H. §-át, valamint 225/J-225/K. §-át a 2014.
október 12-én megválasztott polgármesterekre, alpolgármesterekre is alkalmazni kell.”
15
9.	Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
26.	§
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 17. alcíme a következő 44/A. §-sal
egészül ki:
„44/A. § (1) A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke és tagja, a
Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az alapvető jogok
biztosa és helyettesei, valamint az Állami Számvevőszék elnöke részére a házelnök a közjogi
tisztség betöltésének igazolása céljából igazolványt (a továbbiakban: közjogi tisztségviselői
igazolvány) állít ki. A közjogi tisztségviselői igazolvány a tisztségviselő nevét, arcképmását
és a betöltött közjogi tisztség megnevezését tartalmazza.
(2)	A házelnök részére a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló
bizottság elnöke állít ki közjogi tisztségviselői igazolványt.”
10.	Záró rendelkezések
27.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	Az 1-10. §, a 18. §, a 26-27. §, valamint a 28. § (1) és (3) bekezdése 2015. január 1-jén lép
hatályba.
28.	§
(1)	E törvény 10. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2)	E törvény 11. és 12. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
(3)	E törvény 26. §-a az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
29.	§
E törvény 17. §-a a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi
biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (tizedik
egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) szóló 1992.
október 19-i 92/85/EGK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
16
ALTALANOS INDOKOLÁS
1.	Szükséges a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény technikai
jellegű módosítása, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a
továbbiakban: Kttv.) terminológiájával való összhang megteremtése érdekében.
2.	Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény és a
Kttv. terminológiája összhangjának megteremtése szintúgy szükségessé vált.
3.	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényt (a továbbiakban: Ksztv.) érintő módosítás célja a
miniszteri biztosok megbízatási idejének közjogi helyzetükhöz igazodó pontosítása, valamint
az állami vezetői igazolványra vonatkozó rendelkezések egységesítése azzal, hogy a
változtatás az állami vezetői igazolványhoz kapcsolódó jogosultságokat nem érinti. A törvény
hatályon kívül helyezi a Ksztv.-ben a vonatkozó - végrehajtási rendelettel ki nem töltött -
felhatalmazást.
4.	A Kttv.-vel való összhang fenntartása céljából kerül sor a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról
szóló törvény módosítására az összeférhetetlenségi szabályok tekintetében, valamint az uniós
joggal - valamint a Kttv.-vel - való összhang megteremtése érdekében kerül sor a szülési
szabadság, valamint
5.	A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) kis mértékű
módosítását a 8. pontban kifejtettek teszik szükségessé, ugyanis annak 152. § (1) bekezdésre
rendelkezik arról, hogy a legfőbb ügyész részére az Országgyűlés elnöke igazolványt állít ki.
6.	A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a
továbbiakban: Mötv.) módosítása egyrészt pontosító jellegű, mivel az összeférhetetlenség
szabályainál az eredeti jogalkotói szándékot jobban tükröző szöveg kerül megállapításra.
Másrészt a polgármesteri tisztség megszüntetésével kapcsolatos eljárásnak a törvényszéktől a
közigazgatási és munkaügyi bírósághoz történő átadásának indoka, hogy a polgármesteri
tisztség megszüntetése inkább munkajogi jellegű vizsgálatot vet fel, így hatékonyabb, ha a
törvényszék helyett a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe tartozik a Mötv. 70.
§ (1) bekezdése szerinti eljárás.
7.	A törvényjavaslat célja, hogy a jogalkalmazási gyakorlat során felmerült problémákat
rendezze a Kttv. esetén, továbbá, hogy megteremtse az összhangot az uniós jog és a Kttv.
rendelkezései között. A Mötv. 73. §-ának végrehajtásával a Kttv. kiegészül egy új VII/A.
fejezettel, amely a polgármester, vagy alpolgármester jogviszonyával kapcsolatos
részletszabályokat tartalmazza. Ezzel összefüggésben kerül sor a közszolgálati tisztviselőkről
szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint
egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény módosítására, mivel
szükséges átmeneti rendelkezések megalkotása. E mellett a tervezet gondoskodik a
Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal átszervezése okán felmerülő technikai jellegű
módosításokról.
17
8.	A törvényjavaslat célja, hogy megteremtse az egyes -Alaptörvényben nevesített, az
Országgyűlés által választott - közjogi tisztségviselők igazolvánnyal való ellátásának jogi
alapját. A tisztség betöltését igazoló igazolványt ennek megfelelően a köztársasági elnök, a
miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az
Országos Bírósági Hivatal elnöke, az alapvető jogok biztosa és helyettesei, valamint az
Állami Számvevőszék elnöke részére az Országgyűlés elnöke állítja ki. E mellett a javaslat a
házelnök részére is biztosítana közjogi tisztségviselői igazolványt, amelyet a Mentelmi,
összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke állít ki.
18
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-3. §-hoz
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény technikai jellegű módosítása szükséges ahhoz,
hogy a - már hatályon kívül helyezett - köztisztviselők jogállásáról szóló törvényre történő
hivatkozásokat felváltsák a Kttv.-re történő hivatkozások. Továbbá a szövegcserés
módosítások célja, hogy a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő technikai jellegű
módosításokat végrehajtsa.
A 4. §-hoz
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a
továbbiakban: Vnytv.) 3. §-ának módosítása azért szükséges, hogy a Kttv. terminológiájának
megfelelően ne csak a köztisztviselők részére írjon elő vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettséget, hanem kormánytisztviselők részére is. Ez áll összhangban a Vnytv. 3. § (1)
bekezdésével is, hiszen annak hatálya a közszolgálatban álló személyre terjed ki, ami
magában foglalja a kormánytisztviselőket is a köztisztviselők mellett.
Az 5-6. §-hoz
Az 5. § (1) bekezdése pontosítja a Kormány tagjai és a további állami vezetők igazolványára
vonatkozó rendelkezéseket, míg a 6. § ehhez kapcsolódó technikai jellegű módosítás,
valamint hatályon kívül helyezi a vonatkozó - végrehajtási rendelettel ki nem töltött -
felhatalmazást.
Az 5. § (2) bekezdése a miniszteri biztos megbízatásának időtartama - közjogi helyzetéhez
igazodóan - nem az őt megbízó miniszter megbízatásáig tart, hanem a megbízó minisztert
követően kinevezett miniszter hatáskörgyakorlásáig.
Az 5. § (3) bekezdés szerinti módosítás célja, hogy a miniszteri biztos díjazásánál a kétszeres
illetmény juttatásának lehetőségét kizárja.
A 7-9. §-hoz
A NAV tv. 18. § (1) bekezdése alapján a Kttv. szülési szabadságra vonatkozó szabályai nem
alkalmazhatóak. Ezért szükséges a NAV tv. szülési szabadságra vonatkozó rendelkezését az
uniós jogi rendelkezésekkel és a Kttv.-vel összhangban módosítani. A módosítás célja, hogy a
szülési szabadság tartamára vonatkozó szabályok tartalmazzák a szülési szabadság kötelező 2
hetes igénybevételére vonatkozó rendelkezést is, összhangban a várandós, a gyermekágyas
vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását
ösztönző intézkedések bevezetéséről (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16.
cikke (1) bekezdésének értelmében) szóló 1992. október 19-i 92/85/EGK irányelv 8. cikk (2)
bekezdésével. A módosítás nem jelent a szabályozásban szigorodást, pusztán annyit jelent,
hogy az európai uniós joggal összhangban nemcsak jogosult, hanem két hét erejéig köteles is
igénybe venni a szülési szabadságot az érintett. A munkáltató oldaláról ez természetesen
továbbra sem jelenti azt, hogy megtagadhatná a teljes 24 hetes szülési szabadság kiadását.
A 8. és 9. § a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a
továbbiakban: Mötv.) 36. § (1) bekezdés d) pontjával, valamint a nemzetiségek jogairól szóló
2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (1), (3) és (9) bekezdésével teremti meg az összhangot.
19
Ezzel összefüggésben kerül sor a korábbi szabályokat tartalmazó 33/B. § (5)-(6)
bekezdésének hatályon kívül helyezésére.
A 10. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a tervezet célja a közjogi tisztségviselői igazolvány egységes
szabályozásának a megteremtése, szükségessé vált a legfőbb ügyész, az ügyészek és más
ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV.
törvény kis mértékű módosítása, ugyanis annak 152. § (1) bekezdésre rendelkezik arról, hogy
a legfőbb ügyész részére az Országgyűlés elnöke igazolványt állít ki. Ez a szabály e törvény
hatályba lépését követően - a többi, közjogi tisztségviselői igazolványra jogosult személlyel
azonos helyen - az Országgyűlésről szóló törvényben kerül rendezésre.
A 11-12. §-hoz
A 11. § szerinti módosítás célja, hogy a Mötv. összeférhetetlenségi szabályát az eredeti
jogalkotói szándékot jobban kifejező szöveggel állapítsa meg. Az összeférhetetlenség lényege
ugyanis, hogy médiatartalom-szolgáltató tevékenységet ne végezhessen önkormányzati
képviselő, vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja. A módosított szöveg
pontosabban kifejezi ezt a jogalkotói akaratot.
A 12. § szerinti módosítás indoka, hogy a polgármesteri tisztség megszüntetésével összefüggő
eljárás munkajogi jellegű vizsgálatot vet fel, így hatékonyabb, ha a törvényszék hatásköréből
a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz kerülnek ezek az eljárások.
A 13-22. §-hoz
A törvény 13. §-a, összhangban a 20. §-sal kiterjeszti a Kttv. hatályát a polgármester, illetve
az alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyára is. Erre azért van szükség, mert a Mötv. 73. §-
a szerint a Kttv. rendezi a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb kérdéseket.
Ennek a szabálynak a végrehajtására szolgál a tervezet 13., valamint 20. §-a, amely új
fejezettel egészíti ki a Kttv.-t. A törvény 20. §-ával megállapított VII/A. Fejezet tartalmazza a
polgármesteri tisztség ellátásának formáit (főállású, illetve társadalmi megbízatású), a főállású
polgármesteri foglalkoztatási jogviszony jellegét, létrejöttének idejét, a munkáltatói jogokkal
kapcsolatos rendelkezéseket, a szabadságra, fegyelmi és kártérítési felelősségre vonatkozó
szabályokat, valamint egyéb, a tisztséggel összefüggő rendelkezéseket. Ilyen rendelkezésnek
minősül többek között a polgármester részére adható jutalom szabálya, a polgármesteri
foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos igényérvényesítés szabályai, a Kttv. alkalmazására
vonatkozó rendelkezések.
A törvény 14. §-a a közszolgálati szabályzat kiadásának formáját egészíti ki azzal, hogy ha a
közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője a jogalkotásról szóló törvénynek
megfelelő közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására nem jogosult, akkor egyéb belső,
normatív szabályzatban adhatja ki a közszolgálati szabályzatot. A módosítás célja, hogy a
Kttv. 75. § (5) bekezdésében szereplő kötelezettségnek eleget tudjanak tenni azon
közigazgatási szerveknél is, ahol a hivatali szervezet vezetője nem jogosult közjogi
20
szervezetszabályozó eszköz kiadására (így például a megyei (fővárosi) rendőr-
főkapitányságok, és a Rendőrség speciális szervei esetében).
A törvény 15. §-ában szereplő módosítás célja, hogy a Kttv. összeférhetetlenségi szabálya
összhangba kerüljön a Mötv. 36. § (1) bekezdés c) pontjával, valamint a nemzetiségek
jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (1), (3) és (9) bekezdésével.
A törvény 16. §-ában foglalt módosítás pontosító jellegű.
A törvény 17. §-ában szereplő módosítás célja, hogy a szülési szabadság tartamára vonatkozó
szabályok tartalmazzák a szülési szabadság kötelező 2 hetes igénybevételére vonatkozó
rendelkezést is, összhangban a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók
munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések
bevezetéséről (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének
értelmében) szóló 1992. október 19-i 92/85/EGK irányelv 8. cikk (2) bekezdésével. A
módosítás nem jelent a szabályozásban szigorodást, csupán annyit, hogy az európai uniós
joggal összhangban nemcsak jogosult, hanem két hét erejéig köteles is igénybe venni a szülési
szabadságot az érintett kormánytisztviselő. A munkáltató oldaláról ez természetesen továbbra
sem jelenti azt, hogy megtagadhatná a teljes 24 hetes szülési szabadság kiadását, ha ezt a
kormánytisztviselő igényli.
A 18. §-beli módosítás - a miniszteri biztosok megbízatási idejére vonatkozó szabályozással
megegyezően - a politikai tanácsadó és politikai főtanácsadó esetén is akként határozza meg a
megbízatás időtartamát, hogy az az újonnan kinevezett miniszter hatáskörgyakorlása idejére
szóljon.
A törvény 19. §-ában, valamint 21-22. §-ában szereplő módosítások célja, hogy a Kttv.
összhangba kerüljön a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (1), (3)
és (9) bekezdésével, valamint a Mötv. 36. § (1) bekezdés c) pontjával.
A törvény 23. §-ában foglalt módosítás pontosító jellegű, a Közigazgatási és Igazságügyi
Hivataltól az Igazságügyi Hivatalhoz kerülnek a Kttv. 183/A. §-ban szereplő feladatok, így
indokolt az elnevezés módosítása. E mellett a Kttv. 70. § (3) bekezdését érintő módosítás a
munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65. § (5) bekezdése a felmondás közlését
megelőzően szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről
szóló 17/2014. (V. 30.) AB határozatnak való megfelelést szolgálja.
A módosítás alapján a jövőben a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért
felelős miniszter képviseli a Kormányt a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumban.
Továbbá a módosítást követően a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter is
végezhet statisztikai lekérdezéseket e feladatkörét érintően a személyügyi nyilvántartásból és
integrált emberi erőforrás-gazdálkodási rendszerből.
A törvény 24. §-a technikai pontosítás.
A 25. §-hoz
A törvény 25. §-a a Kttv.-be beépülő új VII/A. fejezettel kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket
tartalmazza. Ennek megfelelően azok a szabályok, amelyek nem jelentenek többlet
21
kötelezettséget a címzettek számára, már a 2014. évi általános helyi önkormányzati
választások napjától alkalmazandóak.
A 26. §-hoz
A módosítás megteremti az egyes - az Alaptörvényben nevesített, az Országgyűlés által
választott - közjogi tisztségviselők igazolvánnyal való ellátásának jogi alapját. Ennek
eredményeképp az Országgyűlés elnökét jogosítja fel arra a szabály, hogy a köztársasági
elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke és tagja, a Kúria elnöke, a legfőbb
ügyész, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az alapvető jogok biztosa és helyettesei,
valamint az Állami Számvevőszék elnöke részére közjogi tisztségviselői igazolványt állítson
ki. E mellett a javaslat a házelnök részére is biztosítana közjogi tisztségviselői igazolványt,
amelyet a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke
állít ki. Az igazolvány nem érinti a tisztséghez fűződő jogokat, csupán a tisztség betöltésének
igazolására szolgál. Az igazolvány a tisztségviselő nevét, arcképmását és a betöltött közjogi
tisztség megnevezését tartalmazza.
A 27-29. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés, sarkalatossági záradék, valamint jogharmonizációs záradék.
A törvény azon részei, amelyek nem igényelnek hosszabb felkészülési időt, már a kihirdetést
követő napon hatályba lépnek, míg a törvény többi része csak 2015. január elsején lép
hatályba.