﻿2014. évi... törvény
az üzletek nyitva tartásáról
Az Országgyűlés abból kiindulva, hogy
-	a kereskedelem a nemzetgazdaság meghatározó ága, amely ugyanakkor mindenkor
ésszerű keretek között kell, hogy működjék,
-	segítse a munkavállalók testi és lelki egészségének megőrzését, továbbá megfelelő
pihenőidőt biztosítson,
-	megfelelő egyensúlyt kell teremteni a kereskedelmi tevékenység gyakorlásának
szabadsága, valamint a vasárnap, illetve munkaszüneti napokon dolgozók érdekei között,
-	amikor a kereskedelem szabadságának érdekei és a magyar társadalom legfontosabb
építőkövének, a családnak a védelméhez fűződő érdek összeütközésbe kerül, akkor a
családi közösségek megtartó erejét kell erősíteni,
az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
(1)	E törvény hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kereskedelmi tevékenységre
tejed ki, függetlenül attól, hogy e tevékenységet állandó jelleggel vagy esetenként, állandó
vagy időszakonként változó helyszínen folytatják.
(2)	E törvény hatálya nem terjed ki a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási
tevékenységre, a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre, valamint a kereskedelmet
kiszolgáló szolgáltató tevékenységre, továbbá
a)	a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről
szóló 2012. évi CXXXIV. törvény hatálya alá eső tevékenységre, ideértve a dohányboltban
árusított egyéb termékek értékesítését is;
b)	a gyógyszertárak nyitva tartására;
c)	a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított üzlet nyitva tartására;
d)	a közforgalmú vasúti és autóbusz pályaudvarok területén kialakított üzlet nyitva tartására
azzal, hogy kétség esetén a jegyző - a pályaudvar üzemeltetőjével egyetértésben - határozza
meg azt, hogy a pályaudvar területe meddig terjed;
e)	a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kereskedelmi tevékenységre;
f)	az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott egészségügyi
intézmények területén történő kereskedelmi tevékenységre;
g)	a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre;
h)	a vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenységre;
i)	az üzemanyagtöltő-állomások nyitva tartására;
j) a katonai objektumokon belül folytatott kereskedelmi tevékenységre.
(3)	Az e törvényben, vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben nem
szabályozott kérdésekben a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a
továbbiakban: Kertv.) 6. §-át kell alkalmazni.
1.	A törvény hatálya
1§
1
2.	Értelmező rendelkezések
2-§
(1)	E törvény alkalmazásában a
a)	kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység',
b)	kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység',
c)	helyi termelői piac,
d)	piac,
e)	vásár;
f)	vendéglátás
fogalmán a Kertv.-ben meghatározott fogalmat kell érteni.
(2)	E törvény alkalmazásában:
1.	kereskedelmi tevékenység: a Kertv.-ben meghatározott fogalom, ide nem értve a
vendéglátást, a szabadidő eltöltésével közvetlenül összefüggő szolgáltatási tevékenységet,
valamint a kereskedelmi ügynöki tevékenységet;
2.	üzlet', kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve
önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen
raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben
kereskedelmi tevékenységet folytatnak; továbbá bármely olyan állandó vagy ideiglenes
értékesítési hely, ahol kereskedelmi tevékenységet folytatnak;
3.	általános zárva tartási időszak: az e törvény 3. és 4. §-ában meghatározott nyitva tartási
időn túli időszak;
4.	kereskedelmi nap: a vasárnap és a munkaszüneti napok kivételével a naptári hét többi
napja, továbbá a külön jogszabály által meghatározott munkanap;
5.	munkaszüneti nap: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a
továbbiakban: Mt.) meghatározott nap;
6.	segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég tagjának, a gazdasági társaság
legalább többségi befolyással bíró természetes személy tagjának a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi. V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában
meghatározott hozzátartozója, aki a kereskedelmi tevékenység folytatásában személyesen
vesz részt;
7.	újságot árusító üzlet: az az 50 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező
üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada újság, napilap, folyóirat,
periodikus kiadvány értékesítéséből származik;
8.	virágot árusító üzlet: az a 150 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező
üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada vágott virág (vágott zöld),
illetve cserepes dísznövény értékesítéséből származik.
3.	Az üzletek nyitva tartása
3-§
Üzlet - törvényben, vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben
meghatározott kivételekkel -
a)	kereskedelmi napokon 6 órától 22 óráig tarthat nyitva,
b)	vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tart.
2
4-§
(1)	A 3. §-tól eltérően az üzletek
a)	minden naptári év öt vasárnapján 6 óra és 22 óra
b)	december 24-én és december 31-én 6 óra és 12 óra
között tarthatnak nyitva.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti öt vasárnapra vonatkozóan az üzlet nyitva tartási
szándékát a kereskedő köteles előzetesen a kereskedelmi hatóságnak legalább 15 nappal az
érintett (legelső) időpont előtt bejelenteni. A kereskedelmi hatóság a bejelentett időpontokról
nyilvántartást vezet.
(3)	Kereskedelmi tevékenységet üzletben csak a törvény által lehetővé tett nyitva tartási
időben lehet folytatni. Mindazokat a vásárlókat, akik a nyitva tartási időn belül beléptek az
üzletbe, a nyitvatartási időn túl - legfeljebb további fél órán belül - ki lehet szolgálni.
4.	Különös rendelkezések az üzletek egyes csoportjaira nézve
5-§
(1)	A 3. §-ban foglaltaktól eltérően, a kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzlet
a)	kereskedelmi napokon 5 órától,
b)	vasárnap és munkaszüneti napokon 5 óra és 12 óra között
nyitva tarthat.
(2)	A 3. §-ban foglaltaktól eltérően az újságot árusító üzlet, valamint a virágot árusító üzlet
vasárnap és munkaszüneti napokon 6 óra és 12 óra között nyitva tarthat.
(3)	Kormányrendelet az adott település (településrész) sajátosságaira - különösen az
idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára
és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek nyitva tartására az e törvénytől eltérő
szabályokat is megállapíthat.
6.§
Az az üzlet, amelynek árusítótere a 400 négyzetmétert nem haladja meg, az általános zárva
tartási időszakban is nyitva tarthat, ha az általános zárva tartási időszakban kizárólag az
üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy
gazdasági társaság legalább többségi befolyással bíró természetes személy tagja maga, vagy
az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet.
5.	A nyitva tartás ellenőrzése
7-§
(1)	Az e törvényben foglalt rendelkezések megtartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.
Az e törvényben foglalt, a nyitva tartási időre, az általános zárva tartási időszakra és az az
3
alóli kivételekre vonatkozó előírások a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában
fogyasztóvédelmi rendelkezések.
(2)	Az e törvényben, vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben
előírtak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság - a fogyasztóvédelemről szóló
törvényben írt jogkövetkezmények bármelyikének alkalmazása mellett - köteles
a)	az első jogsértés esetén legalább 5, legfeljebb 15 napra,
b)	a második jogsértés esetén 30 napra,
c)	a harmadik jogsértés esetén 90 napra,
d)	bármelyik következő jogsértés esetén 365 napra
az üzlet ideiglenes bezárásáról határozni.
(3)	Az újságot árusító üzletben, valamint a virágot árusító üzletben tevékenységet folytató
köteles a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására hitelt érdemlően igazolni, hogy az árbevételre
vonatkozó e törvényben meghatározott követelményeknek - az ellenőrzés kezdőnapját
megelőző éves időszak átlagában - megfelel.
(4)	Arról, hogy az az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató személy a 6. §-ban
foglaltaknak megfelel, a kereskedő az ellenőrzéskor köteles teljes bizonyító erejű
magánokirati formában nyilatkozni, melyet - kétség esetén - a fogyasztóvédelmi hatóság
felhívására köteles hitelt érdemlően - de legalább közokiratba foglalt nyilatkozattal - igazolni
is.
(5)	A kereskedelmi hatóság a fogyasztóvédelmi hatóság megkeresésére tájékoztatást ad az
üzlet üzemeltetőjének a 4. § (2) bekezdése szerinti bejelentéseiről.
6.	Hatályba léptető és felhatalmazó rendelkezések
8.§
(1)	Ez a törvény 2015. március 15-én lép hatályba.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adott település (településrész) sajátosságaira -
különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a
foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek 3. §-tól eltérő
nyitva tartása engedélyezésének részletes feltételrendszerét és a mérlegelés szempontjait,
továbbá az eljárás részletes szabályait rendeletben megállapítsa.
7.	Módosuló jogszabályok
9-§
(1)	A Kertv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet
érdekeinek figyelembevételével - az üzletek nyitva tartásáról szóló törvény és a
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, valamint e törvény keretei között - a kereskedő
állapítja meg.”
4
(2)	Hatályát veszti a Kertv. 6. § (3) bekezdése.
(3)	A Kertv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A települési önkormányzat képviselő-testülete (Budapesten a kerületi önkormányzat
képviselő-testülete, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a
fővárosi önkormányzat közgyűlése) - a helyi sajátosságok figyelembevételével - rendeletben
szabályozhatja
a)	az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartásának az üzletek nyitva tartásáról szóló
törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt feltételei további
korlátozását, valamint
b)	a világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve
vendéglátó üzletek 24 és 6 óra közötti nyitva tartásával összefüggő - a közbiztonság, illetve a
köztisztaság fenntartásához kapcsolódó - többletfeladatokhoz igazodó összegű felügyeleti
díjat.”
(4)	A Kertv. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból - a lakók egészséges
életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében - a külön
jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra
közötti) nyitva tartását - korlátozhatja akkor is, ha az üzlet az üzletek nyitva tartásáról szóló
törvény, vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezései alapján nyitva
tarthat. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig
kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el.”
(5)	A Kertv. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-
testülete, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a
fővárosi önkormányzat közgyűlése, hogy az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitva
tartásával összefüggő többletfeladatokhoz igazodó összegű felügyeleti díjra vonatkozó
részletszabályokat, a befolyt összeg felhasználásáról szóló elszámolás módját, valamint a 2. §
31.	pontjában foglaltak ellenőrzését rendeletben szabályozza.”
(6)	Az Mt. 101. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) Vasárnapra rendes munkaidő
a)	a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
b)	az idényjellegű,
c)	a megszakítás nélküli,
d)	a több műszakos tevékenység keretében,
e)	a készenléti jellegű munkakörben,
f)	a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
g)	társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a
szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
h)	külföldön történő munkavégzés során,
5
i)	a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a
kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási
tevékenységet folytató munkáltatónál, valamint
j) az üzletek nyitva tartásáról szóló törvény keretei között
foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.”
6
Általános indokolás
A törvényjavaslat egy régóta a közbeszéd középpontjában álló vita végére kíván pontot tenni
annak meghatározásával, hogy az üzletek mikor lehetnek nyitva Magyarországon. Az
előterjesztő álláspontja szerint mára már megérett a helyzet arra, hogy számos nyugat-európai
példa - így az osztrák vagy német minta - alapul vételével hazánkban is törvény szabályozza
a kereskedelmi elárusítóhelyek nyitva tartását.
A törvényjavaslat egyaránt törekszik arra, hogy a kereskedelmet - amely a nemzetgazdaság
húzó ágazata - csak ésszerű mértékben, a nyilvánvaló kivételek alkalmazása mellett
korlátozza, ugyanakkor elősegítse azt is, hogy a vasárnap valóban az ország döntő része
számára pihenőnap legyen. Olyan szabadnap, amelyen a családi együttlétre nyitva álló rövid
időt nem kurtítja még a vásárlással eltöltött idő is.
A családok számára azért jelentene hozzáadott értéket, ha a kereskedelemben dolgozó szülők
a Munka törvénykönyve alapján járó heti 2 pihenőnapjuk egyikét vasárnap kapnák meg
kötelezően, mert a gyermekek hétköznap iskolában vannak és csak a hétvége áll rendelkezésre
ahhoz, hogy szülők és gyermekek együtt legyenek.
A javaslat kizárólag a vasárnap és a munkaszüneti napon tiltja meg az üzletek nyitva tartását;
a többi esetben - így például szombaton is - kizárólag időbeli korlátok közé szorítja.
Főszabály szerint az üzletek reggel 6 óra és este 10 óra között lehetnek nyitva
Magyarországon.
Ezen törvényjavaslat esetében különösen indokolt a kivételek körének alapos meghatározása.
A javaslat ezt egyrészt úgy oldja meg, hogy a törvény hatályát nem terjeszti ki egyes
létesítményekre, tevékenységekre (pl. üzemanyagtöltő-állomás, gyógyszertárak, dohányboltok
stb.), továbbá egyes tevékenységekre (pl. újságárus, virágárus, pék) eleve különös
rendelkezéseket tartalmaz. Másrészt megteremti a lehetőséget arra is, hogy a Kormány -
indokolt esetben - így különösen az érintett település(rész) sajátosságai, illetve turisztikai
szempontok alapján kivételeket állapíthasson meg egy erre külön meghatározott
eljárásrendben.
Fontos célkitűzése a javaslatnak, hogy nem kívánja korlátozni a kis családi üzletek nyitva
tartását akkor, ha ezek nem jelentős alapterületű kereskedelmi egységes, és az egyébként
tiltott időszakokban az üzlet tulajdonosai, illetve segítő családtagjaik maguk végzik a
kereskedelmi tevékenységet.
7
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat pontosan meghatározza azon tevékenységek körét, amelyekre kiteljed a
törvény hatálya.
A törvényjavaslat elsősorban a kereskedelmi törvényben meghatározott, kis- és
nagykereskedelmi tevékenységre terjed ki, de nem terjed ki a vendéglátásra, és a szabadidő
eltöltésével közvetlenül összefüggő szolgáltatási tevékenységekre. Azaz, a javaslat szerit
vasárnap is lehet pl. étteremben étkezni, kávézóba, vagy éppen moziba menni. Ugyancsak
nem teljed ki a törvény hatálya a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre,
valamint a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre (amely a pihenési célok
biztosításának szükségességével összefüggő kivételnek tekinthető).
A törvényjavaslat - más európai uniós országok szabályozásával összhangban - konkrétan is
nevesíti azon létesítményeket, tevékenységeket, amelyek nem esnek a hatálya alá, és így az
előírt szabályoktól eltérő időben is nyitva tarthatnak.
A dohányboltok, illetve gyógyszertárak jelenleg is külön ágazati szabályozás szerint
működnek - nem a kereskedelmi törvény hatálya alatt - melyek specifikus termékek
kiszolgálásával különös szabályozást indokolnak.
A nemzetközi forgalmú repülőterek, valamint az autóbusz és vasúti pályaudvarok a
nemzetközi gyakorlat szerint indokolt kivételek az üzletek nyitva tartását szabályozó
rendelkezések alól, különös tekintettel arra, hogy az itt bonyolított vásárlások elsősorban az
utazás kényelmét, vagy egyéb, de semmiképpen sem a napi rendszeres bevásárlás céljait
szolgálják.
Intézményi kivételt jelentenek az egészségügyi, büntetés-végrehajtási, illetve katonai
objektumok, amelyekben eleve korlátozott a kereskedelmi tevékenység, de amelyekben e
tevékenység folyamatos biztosításának lehetősége az intézmények jellegére tekintettel
egyébként indokolt.
A gyakorlati kérdéseket, illetve a hagyomány szempontjait veszi figyelembe a törvényjavaslat
akkor, amikor az üzemanyagtöltő-állomásokat, illetve a piacokat és vásárokat a kivételek közé
sorolja. Az üzemanyagtöltő-állomások a nemzetközi gyakorlat szerint indokolt kivételt
jelentenek, hiszen az itt folytatott kereskedelmi tevékenység döntően az üzemanyag
értékesítésére irányul (és semmiképpen sem a napi rendszeres bevásárlás lehetőségét teremti
meg). A piacokat és vásárokat pedig hagyományosan vasárnap is tartanak, s ezt a hagyományt
a törvényjavaslat nem kívánja megtörni.
A 2. §-hoz
Értelmező rendelkezések.
8
A 3.§-hoz
A törvényjavaslat egyértelműen meghatározza, hogy a kivételekkel nem érintett üzletek
hétköznapokon - ha azok között nincs munkaszüneti nap - valamint szombaton (ideértve azt
is, ha a szombat munkanapnak minősül) reggel 6-tól este 10 óráig tarthatnak nyitva; vasárnap
és munkaszüneti napokon zárva tartanak.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat különös rendelkezéseket tartalmaz az üzletek december 24-i és december
31-i nyitva tartására és meghatározza azt is, hogy az üzletben a zárórakor már bent tartózkodó
személyek legfeljebb 30 percen belül szolgálhatóak ki. A törvényjavaslat lehetőséget biztosít
továbbá arra is, hogy az adott naptári évben öt vasárnapon a kereskedő - saját döntése alapján
-	nyitva tarthassa az üzletet reggel 6 és este 10 óra között azzal, hogy a döntését köteles
előzetesen a kereskedelmi hatóság felé bejelenteni.
Az 5. §-hoz
A törvényjavaslat indokolt kivételszabályokat állapít meg a pékárut és tejterméket árusító
üzletekre, amelyek korábban is kinyithatnak, illetve vasárnap és munkaszüneti napokon is -
korlátozott időben - nyitva tarthatnak. A virágboltok vasárnap és munkaszüneti napokon
szintén - korlátozott időben - nyitva tarthatnak. A törvényjavaslat megteremti a lehetőségét
annak is, hogy a Kormány - indokolt esetben - így különösen az érintett település(rész)
sajátosságai, illetve turisztikai szempontok alapján kivételeket állapíthasson meg egy erre
külön meghatározott eljárásrendben.
A 6.§-hoz
A törvényjavaslat deklarált célja, hogy a családi kisvállalkozások működését ne akadályozza
akkor, ha a tevékenységet kisebb méretű boltban (400 nm-t meg nem haladó árusító területen)
folytatják, és az általános zárva tartási időszakban a kereskedelmi tevékenységet a
tulajdonosok, vagy segítő családtagjaik maguk gyakorolják.
A 7.§-hoz
Az üzletek nyitva tartására vonatkozó szabályokat - melyek a fogyasztóvédelmi törvény
alkalmazása szempontjából fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősülnek - a
fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. A törvényjavaslat szigorú, ismételt szabályszegés esetén
kötelezően alkalmazandó üzlet-bezárást ír elő szankcióként, a fogyasztóvédelmi törvény által
lehetővé tett egyéb szankciók alkalmazásának lehetősége mellett. A törvényjavaslat
megteremti a lehetőségét annak, hogy a nyitva tartásra vonatkozó rendelkezések kapcsán a
kereskedelmi és fogyasztóvédelmi hatóság együttműködjék.
A 8-9. §-okhoz
Hatályba léptető, felhatalmazó és átmeneti rendelkezések. A záró rendelkezések megteremtik
az összhangot az üzletek nyitva tartásáról szóló különös törvényi rendelkezések, valamint a
Kertv.-ben és az Mt-ben meghatározott általános rendelkezések között. Másrészt a
kereskedelemről szóló törvény módosításával felhatalmazást ad a helyi önkormányzatoknak,
9
hogy az éjszakai nyitvatartás feltételeire a helyi sajátosságok figyelembevételével további
korlátozásokat állapíthassanak meg.
10
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Képviselői önálló indítvány
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján az üzletek nyitva tartásáról szóló
2014. évi... törvényről a következő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2014. november
o . ,
.....
' Dr. Semjén Zsolt
h . rp' f
Harrach Péter
Dr. Rétvári Bence
/l
Dr. Aradszki András
Dr. Hoffmann Rózsa /
Soltész Miklós
. .'rP.íái. iíÁ&. .f.(...
Dr. Simicskó István
ORSZÁGGYŰLÉS HIVA'fAL/*
Érkezett: 2014 NOV 1 1.
KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Előterjesztői csatlakozás
képviselői önálló indítványhoz
Kövér László úr,
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Dr. Semjén Zsolt, Harrach Péter és a KDNP képviselőcsoportjának más tagjai T/1914. szám
alatt, „Az üzletek nyitva tartásáról szóló 2014. évi ... törvényről” címmel törvényjavaslatot
nyújtottak be 2014. november 6-án.
Ezúton szeretnénk jelezni, hogy a törvényjavaslat előterjesztőinek hozzájárulásával
előterjesztőként kívánunk csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérjük az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2014. november 10.
Tisztelettel:
Dr. Seszták Miklós
Dr. Hargitai János
/
Kereszténydemokrata Néppárt