﻿2014. évi... törvény	
egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról
1.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
1.	§
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39/C. § (1) Az önkormányzat rendeletében a (2)-(3) bekezdés szerint jogosult
adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára.
(2)	Az adómentesség, adókedvezmény azt a vállalkozót illetheti meg, akinek vagy amelynek a
39.	§ (1) bekezdés, a 39/A. § vagy a 39/B. § alapján számított, vállalkozási szintű adóalapja
nem haladja meg a 2,5 millió forintot. Az önkormányzat az adómentességre,
adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió forintnál alacsonyabb adóalapot
is meghatározhat azzal, hogy az adómentesség, adókedvezmény terjedelme és mértéke
vonatkozásában a vállalkozók között egyéb tekintetben különbség nem tehető.
(3)	Adókedvezmény azt a vállalkozót is megilletheti, aki vagy amely a kutatás-fejlesztésről és
a technológiai innovációról szóló törvény szerinti alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy
kísérleti fejlesztést saját tevékenységi körében végez vagy kutatás-fejlesztési megállapodás
alapján közös vagy fizetett kutatás-fejlesztési tevékenység keretében végeztet azzal, hogy az
adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg a kutatási tevékenység közvetlen költségeit. Az
adókedvezmény terjedelmének és mértékének az e bekezdés szerinti vállalkozók esetében
azonosnak kell lennie.”
2.	A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény módosítása
2. §
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény
20. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A fővárosi közgyűlés feloszlása esetén időközi választást kell kiírni valamennyi fővárosi
kerület polgármesteri tisztségére.”
3.	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 25. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A megyei védelmi bizottság elnöke a kormánymegbízott, elnökhelyettesei a honvédelmi
feladatok tekintetében a Honvédség állományába tartozó tényleges állományú katona, a
katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi
szervének vezetője. Tagjai az elnökön és az elnökhelyettesen kívül)
„a) a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester vagy az általa kijelölt
főpolgármester-helyettes,”
4.	Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
módosítása
4. §
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a
továbbiakban: Mötv.) 27. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A megyei önkormányzat székhelyét a szervezeti és működési szabályzatról szóló
rendeletében a megyeszékhely település területén határozza meg.”
5.§
(1)	A Mötv. 36. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja
nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat
megingathatja, továbbá nem lehet)
,,e) jegyző (főjegyző), aljegyző, illetve más település polgármesteri hivatalának vagy közös
önkormányzati hivatalának köztisztviselője, alkalmazottja;”
(2)	A Mötv. 36. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja
nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat
megingathatja, továbbá nem lehet)
,,h) a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági
társaság, továbbá a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság
által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének - kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb
szerve a képviselő-testület -, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet
ellátására jogosultja;”
6.§
A Mötv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő
tizenöt napon belül tartja meg.”
7.§
A Mötv. 49. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület
döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására
irányul.”
8.§
A Mötv. 55. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A fővárosi közgyűlés feloszlásának kimondásához az önkormányzati képviselők
négyötödének igen szavazata, valamint a főváros lakosságszámának legalább négyötödét
kitevő lakosságszámú fővárosi kerületek polgármestereinek igen szavazata szükséges.”
9.§
A Mötv. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § (1) A polgármester
a)	a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri
hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;
b)	a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a
közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a
döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c)	dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági
hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a
jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
d)	a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső
szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének
meghatározására;
e)	a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
g)	gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati
intézményvezetők tekintetében.
(2)	A 42. § 2. és 7. pontjában meghatározott kérdésekről, valamint egyéb jogszabályban,
közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kinevezésről, megbízásról, választásról
a fővárosi közgyűlés kizárólag a főpolgármester előterjesztése alapján dönthet.”
10. §
A Mötv. 68. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A főpolgármester az (1) bekezdésben meghatározott ismételt tárgyalást, annak
szabályait megfelelően alkalmazva, ugyanazon ügyben több alkalommal is kezdeményezheti.
Az ismételt tárgyalás során hozott döntés akkor hajtható végre, ha az üléstől számított három
napon belül a főpolgármester nem kezdeményez újabb ismételt tárgyalást.”
11.	§
A Mötv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A főpolgármester megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek
összege megegyezik a miniszter központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány
tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletményéből,
illetménykiegészítéséből, és vezetői illetménypótlékából álló illetményének összegével. A
főpolgármester havonta az illetményének 15%-ában meghatározott költségtérítésre, valamint
a minisztert jogszabály alapján megillető egyéb juttatásokra jogosult.”
12. §
A Mötv. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1500 fő és az az alatti lakosságszámú település polgármesterének, valamint az 1500
fő feletti település társadalmi megbízatású polgármesterének összeférhetetlenségére a 36. §-t
kell alkalmazni.”
13. §
A Mötv. 76. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alpolgármester e tisztsége megszűnik:)
„a) a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, jelöltek
hiányában elmaradt választás esetén az időközi választás napján;”
14. §
A Mötv. 80. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A 10000 fő vagy az alatti lakosságszámú település alpolgármestere illetményének
összegét a képviselő-testület állapítja meg úgy, hogy az nem haladhatja meg a polgármester
illetménye 90%-át.”
15.	§
Hatályát veszti a Mötv.
a)	72. § (3) bekezdése,
b)	76. § b) pontja.
5.	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
16.	§
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Nem lehet a köznevelési intézmény vezetője a köznevelési intézmény fenntartója,
továbbá a köznevelési intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői
megbízással rendelkező köztisztviselő, közalkalmazott. Ha a köznevelési intézmény
fenntartója a nemzetiségi önkormányzat vagy az óvoda fenntartója a települési önkormányzat,
ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló képviselő-testület tagjaira. Az
egyházi és magánintézmények esetében ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot
gyakorló testület tagjaira.”
17.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
18.	§
E törvény
a)	2. alcíme az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése,
b)	3. alcíme az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése és 54. cikk (4) bekezdése,
c)	4. alcíme az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.

INDOKOLÁS

Általános indokolás
Az önkormányzati rendszer jelentős átalakuláson esett át. A Mötv. egy része 2012. január 1-
jén lépett hatályba, azonban a törvény a maga teljességében az önkormányzati választások
napjával lépett hatályba. Az eddigi tapasztalatok alapján indokolt a Mötv. egyes
részletszabályainak módosítása a törvény végrehajthatósága érdekében.
A törvényjavaslat jelentős része a fővárosi közgyűlésre, valamint a főpolgármester jogállására
állapít meg új szabályokat. Ennek oka, hogy a 2014. évi XXIII. törvény jelentős mértékben
változtatta meg a fővárosi önkormányzat testületi összetételére és működésére vonatkozó
szabályokat. A törvény indokolása szerint azzal, hogy a fővárosi közgyűlésbe integrálódnak a
kerületi polgármesterek egy olyan demokratikus fórum jön létre, amelyben a fővárosi
önkormányzás két szintjének - a kerületi szint, amelyet a kerületi polgármesterek
képviselnek, illetve a fővárosi szint, amelyet a főpolgármester és a fővárosi kompenzációs
listáról bekerült képviselők jelenítenek meg - érdekei szabályozottan tudnak megjelenni és e
két szint egyetértésével születhetnek meg a fővárost érintő legfontosabb döntések.
Annak érdekében, hogy a fővárosi döntéshozatalban megfelelően jelenhessen meg a fővárosi
önkormányzás mindkét szintje, illetve elősegítendő egyrészt a két szint közötti egyetértést,
amely a fővárosi döntések meghozatalához szükséges, másrészt elősegítendő a fővárosi
közgyűlés működésének még hatékonyabbá válását indokolt, hogy Budapest esetében
speciális szabályok érvényesüljenek egyfelől a döntéshozatal, másfelől a fővárosi közgyűlés
és a főpolgármester jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekben.
Ennek megfelelően a javaslat lehetővé tenné többek között, hogy a személyi és intézményi
kérdésekről a fővárosi közgyűlés csak a főpolgármester javaslatára dönthessen. A
törvényjavaslat lehetővé tenné azt is, hogy a fővárosi védelmi bizottság munkájában a
főpolgármester helyett az általa kijelölt főpolgármester-helyettes vegyen részt, illetve a
főpolgármester esetében speciális szabályok vonatkoznának az általa gyakorolható vétóra is.
Emellett pedig a fővárosi közgyűlés feloszlására is tartalmaz egyértelműsítő szabályt a
törvényjavaslat.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A módosítás annak lehetőségét teremti meg, hogy az önkormányzatok az önkormányzati adók
tekintetében adókedvezmény vagy adómentesség megállapításával támogathassák helyben az
alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti kutatást.
A 2. §-hoz
Egyértelműsítő, technikai jellegű rendelkezés, amely értelmében a fővárosi közgyűlés
feloszlása esetén a fővárosi kerületek polgármesteri tisztségeire is időközi választást kell
tartani.
A 3. §-hoz
A fővárosi önkormányzat sajátos jogállásából, valamint a főpolgármester feladatköréből -
tekintettel a főpolgármesterre háruló fokozott munkateherre - adódóan indokolt megteremteni
annak a lehetőségét, hogy a területi védelmi bizottságban a főpolgármester helyett az általa
megbízott főpolgármester-helyettes is részt vehessen.
A 4. §-hoz
A rendelkezés azt biztosítja, hogy a megyei önkormányzatok székhelye csak a
megyeszékhelyen lehet, amit mindenekelőtt a megyeszékhelyek, történelmi, gazdasági és
társadalmi jelentősége indokol.
A 5.§-hoz
A Mötv. jelentősen szigorította az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének
szabályait. A módosítás értelmében ezt követően nem lenne összeférhetetlen ha egy
polgármesteri hivatal, vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjét más településen
önkormányzati képviselővé választják. Jelenleg az önkormányzati alapítású, annak tulajdoni
részesedésével működő gazdasági társaság, illetve az ilyen társaságok által alapított gazdasági
társaságok legfőbb szervének sem lehetnek tagjai önkormányzati képviselők. Tekintettel arra,
hogy egyes érintett gazdasági társaságoknál éppen a képviselő-testület a legfőbb szerv, ezért
indokolt az összeférhetetlenség feloldása erre az esetre.
Az 6. §-hoz
Jelenleg a Mötv. a választás napjához igazodóan, attól számított 15 napon belül rendeli
összehívni a képviselő-testület alakuló ülését. Tekintettel arra, hogy előfordulhat, hogy ebben
a határidőben még nem születik jogerős végeredmény az elhúzódó jogorvoslatok miatt, ezért
indokolt az alakuló ülés megtartását a választás jogerős végeredményéhez kötni.
A 7. §-hoz
A módosítás eljárásjogi szempontból indokolt.
A 8. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a fővárosi közgyűlés feloszlása az összes fővárosi kerületi polgármester
megbízatását érinti, ezért indokolt az általánostól eltérő sokkal nagyobb arányú - négyötödös
-	többséghez kötni a fővárosi közgyűlés feloszlásának kimondását.
A 9. §-hoz
Mivel a gyakorlatban a legtöbb személyi döntés és az intézmények alapításával és
szervezésével kapcsolatos döntések a főpolgármester javaslata alapján születnek meg, ezért
indokolt ennek a gyakorlatnak a törvényi szintű rögzítése. A kizárólagos polgármesteri
javaslattétel gyakorlata nem ismeretlen a Mötv. rendszerében, hiszen az alpolgármestereket is
a polgármester javaslata alapján választják meg a képviselő-testületek.
A 10. §-hoz
Az Mötv. 68. § (1) bekezdése jelenleg is biztosítja a polgármester számára a „vétójogot”
azokkal a képviselő-testületi döntésekkel szemben, amelyeket az önkormányzat érdekeit
sértőnek tartja. Ezekben az esetekben a képviselő-testület a megismételt döntését minősített
többséggel hozza. A fővárosi közgyűlés megújult összetétele biztosítja azt, hogy a fővárosi
önkormányzás mindkét szintje, a kerületek és a főváros egésze is megfelelően képviselve
legyenek a Budapest ügyeiben való döntéshozatal során. A polgármesterek számára biztosított
vétójog, azaz a döntések ismételt tárgyalásának kezdeményezése a főváros esetében némileg
eltérő funkcióval rendelkezik, hiszen a célja az, hogy minden esetben biztosítsa, hogy a
fővárosi közgyűlés döntései a kerületi és a fővárosi szintet képviselő közgyűlési tagok
legnagyobb egyetértésével legyenek elfogadva. Annak biztosítása, hogy a főpolgármester a
többi polgármesterhez képest nemcsak egyszer, hanem tetszőleges számú alkalommal kérheti
egy ügyben meghozott döntés ismételt tárgyalását éppen ennek az elvnek - egy döntés
elfogadásához a kerületi és a fővárosi szint egyetértése szükséges - a minél teljesebb
érvényesülését szolgálja. A főpolgármester által kezdeményezett ismételt tárgyalásra
ugyanazokat a szabályokat kell megfelelően alkalmazni, mint a többi polgármester által
kezdeményezhető ismételt tárgyalásra. Annak érdekében, hogy ne merülhessen fel
bizonytalanság atekintetben, hogy mikor válik egy döntés végrehajthatóvá, szükséges előírni,
hogy egy elfogadott döntés esetén, amennyiben az ismételt tárgyalás kezdeményezésére
nyitva álló határidő eltelt - attól az üléstől számított három nap, amelyiken az adott döntést
elfogadta a fővárosi közgyűlés - a döntés végrehajthatóvá válik.
All. §-hoz
A Mötv. értelmében a főpolgármester illetménye jelenleg is megegyezik a miniszter
illetményével. Tekintettel a főváros kiemelt helyzetére, valamint a főpolgármesteri tisztség
betöltésével járó fokozott munkateherre, indokolt az is, hogy a főpolgármester jogosult legyen
a miniszter részére biztosított egyéb juttatásokra is.
A 12. §-hoz
A módosítás értelmében az 1500 fő feletti lakosságszámú települések társadalmi megbízatású
polgármesterire az 1500 fő alatti lakosságszámú települések polgármestereihez hasonlóan az
önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.
A 13. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezés.
A 14. §-hoz
A rendelkezés értelmében a 10000 fő alatti lakosságszámú településeken az alpolgarmesterek
illetményét a képviselő-testület szabadabban határozhatja meg. Az egyetlen korlát, hogy az
alpolgármester illetménye nem haladhatja meg a polgármester illetményének 90%-át. A
rendelkezés elfogadásával lehetőség nyílik arra, hogy a települések ezen a területen is
takarékoskodhassana.
A 15. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések
A 16. §-hoz
A jogrendszer koherenciáját biztosító rendelkezés. A Mötv. 36. § (1) bekezdés a) pont ab)
alpontja lehetővé teszi, hogy önkormányzati képviselő köznevelési intézmény vezetője
legyen. A rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény ezen
rendelkezéséhez se lehessen eltérő értelmezést fűzni.
A 17. §-hoz
A törvény hatálybaléptetésére vonatkozó rendelkezés.
A 18. §-hoz
Sarkalatossági klauzula.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László úr,
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján a mellékelt „egyes
önkormányzatokat érintő törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatot kívánjuk
benyújtani.
Budapest, 2014. november 6.
•r
Antal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
1
I.	k/trtfíTU Snt-Áfeb
2 fA^SMc meioc
3.	PlJ^JAt hoV)iKa
4.	*z>jiMíako h'tl/a^L'
5 ■ícfo&<P7'
7.
8.
9.
10.
II.
12.
13.
14.
15.
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2014 NOV 1 0.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Előterjesztői csatlakozás
képviselői önálló indítványhoz
Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Rogán Antal, Németh Szilárd István, Dr. Papcsák Ferenc, Dunai Mónika, Dr. Fónagy János,
Kucsák László, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagjai, valamint
Dr. Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának a tagja a T/l 919.
szám alatt, „Egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról” címmel,
törvényjavaslatot nyújtott be 2014. november 6-án.
Ezúton szeretném jelezni, hogy - a javaslat előterjesztőinek hozzájárulásával - előterjesztőként
kívánok csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2014. november 10.
Tisztelettel:
László Tamás
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
ORSZÁGGYüí > 'I,,
ni Vaí A LA
Érke^etr- 20U NOV 13.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Rogán Antal, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagja T/l919. szám
alatt, „Egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról” címmel törvényjavaslatot
nyújtott be 2014. novemberi 0-én.
Ezúton szeretném jelezni, hogy - Rogán Antalnak, mint a javaslat előterjesztőjének
hozzájárulásával - előterjesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2014.november 13.
Tisztelettel:
s * '
Dr. Vas Imre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség