﻿MAGYARORSZAG KORMANYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2014 NOV 0 7.
T/1929. számú
törvényjavaslat
egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról
Előadó:	Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2014. november
2014. évi... törvény
egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról
1.	Az illetékekről szóló 1990. éviXCIII. törvény módosítása
l.§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §-a a
következő z) ponttal egészül ki:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
,é) a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi
LXXII. törvény 6. § (5) bekezdése, 12. § (7) bekezdése, 16. § (2b) bekezdése és 16. § (10)
bekezdése szerinti tanúsítvány kiállítása, valamint 17/A-17/B.§-a szerinti bírósági eljárás.”
(2)	Az Itv. 103. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az 57. § (1) bekezdés u) pontja a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról,
valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i
1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezést
állapít meg.”
(3)	Az Itv. 103. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az 57. § (1) bekezdés z) pontja a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések
kölcsönös elismeréséről szóló, 2013. június 12-i 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
2.	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
2.	§
(1)	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a
továbbiakban: Cstv.) 6. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdés szerint elektronikus kapcsolattartásra köteles fél az eljárási illetéket, a
kifogás tételes illetékét és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton fizeti meg, a kérelem
benyújtását megelőzően. Az illeték- és közzétételi költségtérítés-fizetési kötelezettség
teljesítésének módját és az azzal összefüggő tájékoztatást az Országos Bírósági Hivatal a
honlapján 2014. december 17-éig közzéteszi. A változtatásokra vonatkozó tájékoztatást azok
bevezetése előtt legalább 8 nappal közzé kell tenni.”
1
(2)	A Cstv. 8. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell)
,,g) az illeték, továbbá a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel
költségtérítésének megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolást,”.
(3)	A Cstv. 10. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell)
,,d) utalást arra, hogy a csődeljárás kezdő időpontja a végzés Cégközlöny honlapján történő
közzétételének napja,”
(4)	A Cstv. 25. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasítja, ha)
J) a 6. § (5) bekezdése értelmében elektronikus kapcsolattartásra köteles kérelmező az
eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolást
nem csatolta.”
(5)	A Cstv. 21 IC. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felszámolói névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartás. A névjegyzékben fel kell tüntetni:)
„a) a felszámoló:
aa)	nevét, postai és elektronikus levelezési címét,
ab)	székhelyét, telephelyét, fióktelepét (működési terület),
ac)	világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszerben használt pénzforgalmi
számlaszámát és az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató nevét, székhelyét,”
(6)	A Cstv. 21 IC. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A felszámolói névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartás. A névjegyzékben fel kell tüntetni:)
,,g) a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott felszámolási és vagyonfelügyeleti
szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek - kizárólag az adott felszámolónál
használt - elektronikus levelezési címét.”
(7)	A Cstv. 28. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közzétételnek tartalmaznia kell:)
,,e) utalást arra, hogy a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés
Cégközlöny honlapján történő közzétételének napja,”
(8)	A Cstv. 45/A. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
2
*
(Az adós az eljárás megszüntetése iránti kérelmet a 46. § (5) bekezdés c) pontja szerinti
jogvesztő hitelezői igénybejelentés határidő leteltét követően, de legkésőbb a felszámolási
zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig adhatja be. A kérelemhez csatolni kell)
,,d) a felszámolási eljárás megszüntetéséről szóló végzés közzétételéért fizetendő
költségtérítés megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolást.”
(9)	A Cstv. 49/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elektronikus pályázaton közjegyzőt nem kell igénybe venni. A pályázat értékeléséről
készített jegyzőkönyvet a felszámoló feltölti a számítógépes rendszerbe, és a kinyomtatott
jegyzőkönyvet 8 napon belül megküldi a bíróságnak, a hitelezői választmánynak, és a
hitelezők képviselőjének. A jegyzőkönyv megtekintését bármely hitelező számára -
kérelmére - 8 napon belül biztosítani kell.”
(10)	A Cstv. a következő 49/H. §-sal egészül ki:
„49/H. § A felszámoló az adós vagyontárgyainak értékesítésével, továbbá bármely más
módon történő hasznosításával összefüggésben keletkezett dokumentumról a hitelezői
választmány, a hitelezők képviselője vagy bármely hitelező kérelmére 8 napon belül köteles
írásban tájékoztatást adni, illetve azokba betekintést engedni.”
(11)	A Cstv. a következő 83/L. §-sal egészül ki:
„83/L. § Az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi
... törvénnyel (a továbbiakban: 2014. évi ... törvény) megállapított 21 IC. § (4) bekezdés a) és
g)	pontja szerinti adatokat a felszámoló gazdasági társaság első alkalommal a 2014. évi ...
törvény 2. § (5) és (6) bekezdésének hatályba lépését követő 8 napon belül köteles bejelenteni
a felszámolói névjegyzéket vezető szervezetnek.”
(12)	A Cstv. 49/G. § (1) bekezdésében a „49. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a
„49. § (3) és (3b) bekezdése” szöveg lép.
3.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény módosítása
3.§
(1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény (a továbbiakban: Vht.) „A
végrehajtás általános feltételei” alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Ha a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok
elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti
és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1215/2012/EU rendelet) 53. cikke alapján kiállított
tanúsítvánnyal ellátott külföldi határozat olyan intézkedést vagy rendelkezést tartalmaz, amely
nem ismert a magyar jogban, a végrehajtás elrendelésére a 16. § n) pontja alapján
illetékességgel rendelkező bíróság végzésével az intézkedést vagy rendelkezést az
1215/2012/EU rendelet 54. cikkében foglaltaknak megfelelően hozzáigazítja az azonos
joghatást kiváltó, valamint hasonló célokat és érdekeket követő intézkedéshez vagy
rendelkezéshez.
3
*
(2)	Az (1) bekezdés szerint meghozott végzés ellen a végrehajtást kérő és az adós
fellebbezéssel élhet.
(3)	Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatása szükséges, a bíróság a végzés jogerőre
emelkedését követően állítja ki a végrehajtási lapot.”
(2)	A Vht. 16. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(Végrehajtási lapot állít ki)
,,n) az 1215/2012/EU rendelet 53. cikke alapján kiállított tanúsítvánnyal ellátott külföldi
határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá
vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetve a képviselet belföldi
cégnyilvántartásba bejegyzett székhelye, az európai gazdasági egyesülés belföldi telephelye -
szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Pest megyében a Budakömyéki
Járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.”
(3)	A Vht. 23/B. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az okiratot végrehajtási záradékkal látja el a következő bíróság:)
,,d) az 1215/2012/EU rendelet 58. szerinti közokiratot és 59. cikke szerinti perbeli egyezséget
az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában végrehajtás alá vonható vagyontárgyának
helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, közvetlen kereskedelmi
képviselete esetén a fióktelep, illetve a képviselet belföldi cégnyilvántartásba bejegyzett
székhelye, az európai gazdasági egyesülés belföldi telephelye - szerinti törvényszék
székhelyén működő járásbíróság, Pest megyében a Budakömyéki Járásbíróság, Budapesten a
Budai Központi Kerületi Bíróság.”
(4)	A Vht. 31/C. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az első fokon eljárt bíróság kérelemre kiállítja)
,,g) az 1215/2012/EU rendelet 53. cikke szerinti tanúsítványt az 1215/2012/EU rendelet I.
mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával.”
(5)	A Vht. 31/C. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A közokiratot kiállító hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróság, ha pedig a közokiratot
közjegyző állította ki, továbbá a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a
közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség esetén a
közjegyző kérelemre kiállítja)
,,e) az 1215/2012/EU rendelet 60. cikke szerinti tanúsítványt az 1215/2012/EU rendelet II.
mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával.”
(6)	A Vht. 31/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(5) Az (1) bekezdés a), b), e) és g) pontja szerinti, valamint a (2) bekezdés a), c) és e) pontja
szerinti tanúsítvány, igazolás és kivonat több alkalommal is kiállítható.”
(7)	A Vht. 34/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamarát az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer fenntartásának, az ezzel
kapcsolatos igazgatási és nyilvántartási tevékenység végzésének, továbbá a kamara
hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátásának érdekében; az Igazságügyi Hivatalt pedig az
önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer feletti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos
feladatai ellátásának érdekében az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási
ügyek után általános költségátalány illeti meg.
(2)	Az önálló bírósági végrehajtó az adóstól a behajtott követelésen felül, a végrehajtási
költségekkel együtt hajtja be az általános költségátalányt, és azt befizeti, vagy átutalja a
kamarának. Az általános költségátalány 50%-a az Igazságügyi Hivatal bevétele, amit a
kamara utal át az Igazságügyi Hivatalnak. A költségátalány összegének elszámolása és
kielégítése a 164. § szerint történik.”
(8)	A Vht. 35/D. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti, legalább fokozott biztonságú elektronikus
aláírással és időbélyegzővel ellátott, elektronikus iratba foglalt kérelmet és annak
jogszabályban meghatározott mellékleteit a kézbesítési rendszer felhasználói szabályzatának
elfogadása mellett bárki előterjeszthet a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelem teljesítéseként
rögzíti a kézbesítési rendszerben az elektronikus kapcsolattartásra jogosult fél:)
„a) természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, személyazonosító okmányának típusát
és számát, valamint törvényes képviselőjének nevét, lakóhelyét és személyazonosító
okmányának típusát, számát; szervezet esetében elnevezését, székhelyét, a nyilvántartását
vezető hatóság elnevezését, nyilvántartási számát, valamint a képviselőjének nevét, lakóhelyét
és személyazonosító okmányának típusát, számát;”
(9)	A Vht. 35/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végrehajtó a kérelem teljesítése előtt a 47/A. § szerint ellenőrzi a személyazonosság és
a lakóhely igazolására szolgáló személyazonosító okmány száma alapján annak érvényességét
és adatainak valódiságát. Ha a fél nem szolgáltatja az (1) bekezdésben meghatározott
adatokat, vagy a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a végrehajtó a kérelem
teljesítését megtagadja.”
(10)	A Vht. 37/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem kell kézbesítési megbízottat megjelölni a 861/2007/EK rendelet, a 4/2009/EK
tanácsi rendelet, és az 1215/2012/EU rendelet szerinti határozat végrehajtására indult
eljárásban.”
(11)	A Vht. 48. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A végrehajtást foganatosító bíróság dönt az adósnak a 805/2004/EK rendelet 23. cikke,
az 1896/2006/EK rendelet 23. cikke, a 861/2007/EK rendelet 23. cikke, a 4/2009/EK tanácsi
5
é
rendelet 21. cikk (3) bekezdése, valamint az 1215/2012/EU rendelet 44. cikke szerinti
kérelméről. A bíróság a 805/2004/EK rendelet 23. cikk a) pontja, az 1896/2006/EK rendelet
23.	cikk a) pontja, a 861/2007/EK rendelet 23. cikk a) pontja, valamint az 1215/2012/EU
rendelet 44. cikke szerinti kérelemnek a végrehajtás felfüggesztésével ad helyt.”
(12)	A Vht. 186. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Biztosítási intézkedés rendelhető el e § alapján akkor is, ha a követelés olyan bírósági
határozaton alapul, amelyet a 44/2001/EK tanácsi rendelet, a 4/2009/EK tanácsi rendelet vagy
az 1215/2012/EU rendelet alapján Magyarországon el kell ismerni. A biztosítási intézkedést a
16. § c) pontjában meghatározott bíróság rendeli el.”
(13)	A Vht. 187. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Biztosítási intézkedés rendelhető el e § alapján akkor is, ha a 44/2001/EK tanácsi
rendelet, a 4/2009/EK tanácsi rendelet vagy az 1215/2012/EU rendelet szerinti ügyben a
kereseti kérelmet az Európai Unió másik tagállamának bíróságához nyújtották be. A
biztosítási intézkedést a 16. § c) pontjában meghatározott bíróság rendeli el.”
(14)	A Vht. 211. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság akkor is visszavonja a végrehajtási lapot vagy törli a végrehajtási záradékot, ha az
adós kérelmére megállapítja, hogy)
,,c) a 4/2009/EK tanácsi rendelet 21. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, vagy az
1215/2012/EU rendelet 46. cikke alapján a végrehajtás megtagadásának”
(feltételei fennállnak.)
(15)	A Vht. XVIII. fejezete a következő 231. §-sal egészül ki:
„231. § (1) A miniszter a kamara felügyeletének ellátására, továbbá a kamara hatékony
működésének elősegítésére miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos az e törvényben
meghatározottak szerint gyakorolja a (2)-(4) bekezdésben foglalt azon kamarai
jogosítványokat, melyeket a kinevezéséről szóló utasítás a feladatkörébe utal. A miniszteri
biztos a kamara jogosítványait akként gyakorolhatja, ahogyan azt a jogszabály a kamara
részére előírja. Miniszteri biztos kinevezése esetén a kamara bármely pénzügyi
kötelezettségvállalásához, a szerződések teljesítésének elfogadásához és a kifizetésekhez a
miniszteri biztos jóváhagyására van szükség, és kizárólag ő gyakorolja a kamarai
alkalmazottak feletti munkáltatói jogokat.
(2)	A miniszteri biztos
a)	részt vehet a kamara közgyűlésén és a kamara más szerveinek ülésén,
b)	tájékoztatást kérhet a kamarai szervektől és azok tisztségviselőitől,
c)	megismerheti a kamara és szervei által kezelt valamennyi adatot,
d)	megtekintheti a kamara és szervei bármely iratát,
e)	beléphet a kamara és szervei által használt bármely helyiségbe,
f)	elrendelheti a kamara gazdálkodásának és informatikai rendszereinek vizsgálatát.
6
(3)	A miniszteri biztos a kinevezésében foglaltaktól függően
a)	tájékoztatást nyújt a sajtó, a rádió és a televízió részére a végrehajtási ügyekről,
b)	elrendelheti a végrehajtó összeférhetetlenségének ellenőrzését, és a kamara által lefolytatott
ellenőrzés eredményétől függően az összeférhetetlenség fennállását bejelenti a miniszter felé,
c)	elrendelheti a 226/A. §-ban foglaltak betartásának ellenőrzését,
d)	elrendelheti a végrehajtók vizsgálatát, és a vizsgálat elrendelése esetén kijelölheti a
vizsgálatot végző személyeket (230/A. §),
e)	a vizsgálati jegyzőkönyv alapján javaslatot tehet a miniszternek a végrehajtói szolgálat
megszűnésének megállapítására vagy fegyelmi feljelentés tételére, vagy a kamara elnökének
fegyelemi feljelentés tételére,
j) dönt a tartós helyettes kirendeléséről, valamint a tartós helyettesi kirendelés
megszüntetéséről,
g)	engedélyezi a végrehajtók közös irodájának létesítését és a végrehajtói iroda alapítását,
h)	iránymutatás kiadását kezdeményezheti,
i)	jóváhagyja az ugyanazon járásbíróság mellett működő végrehajtók esetében a végrehajtási
ügyek elosztásának rendjét, és jóváhagyja az ügyek elosztásának rendje év közbeni
megváltoztatását,
j) a végrehajtói állásra az állás létesítésétől (megüresedésétől) számított 3 hónapon belül
pályázatot ír ki,
k) a kamarai felterjesztés előtt jóváhagyja a végrehajtói kinevezési javaslatot.
(4)	A miniszteri biztos által gyakorolt jogkörök vonatkozásában a kamarai jogosítványok
szünetelnek.
(5)	A miniszteri biztos felügyeli
a)	a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek szakmai felügyeletének ellátását
[250. § (2) bekezdés h) pont],
b)	a panaszügyek kezelését [250. § (2) bekezdés i) pont],
c)	a kamara ügyintézési és ügyviteli tevékenységét [253/B. § (3) bekezdés].
(6)	A miniszteri biztos a tevékenységéről havonta beszámol a miniszternek.
(16)	A Vht. 251. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elnökség a tagjai közül megválasztja a kamara elnökét és ügyvezető alelnökét,
valamint az elnökségi titkárt. A számvizsgáló bizottság a tagjai közül választja meg az
elnökét. A kamara elnökének megválasztását a miniszternek j óvá kell hagynia.”
(17)	A Vht. XIX. fejezete a következő alcímmel és 254/1. §-sal egészül ki:
,y4z Igazságügyi Hivatal
254/1. § Az Igazságügyi Hivatal
a)	ellátja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek feletti szakmai
felügyeletet, ennek keretében jogosult a végrehajtó működését, ügyvitelét és pénzkezelését
ellenőrizni, a végrehajtó iratait és nyilvántartásait megvizsgálni, magatartását ellenőrizni, a
tényállás megállapítása céljából a végrehajtás során történt adatigénylésről vezetett
adatszolgáltatási, adattovábbítási nyilvántartásokból adatot igényelni, továbbá a végrehajtó
által lefolytatott eljárási cselekményen részt venni,
b)	felügyeli a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és végrehajtójelöltekkel kapcsolatos
panaszügyek intézését, a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével,
c)	fegyelmi eljárást kezdeményez.”
(18)	A Vht. XXIII. fejezete a következő 306/E. §-sal egészül ki:
„306/E. § E törvénynek az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról
szóló ....törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2) megállapított 34/A. § (1) és (2) bekezdését e
rendelkezések hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásban kell alkalmazni,
ideértve azt a végrehajtási eljárást is, amelyben a díjjegyzék megküldése a Módtv.2
hatálybalépésének napjáig a végrehajtást kérő részére még nem történt meg.”
(19)	A Vht. 307. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
,,c) az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának
ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatására vonatkozó részletes szabályokat.”
(20)	A Vht. 307. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
,,p) a panaszügyek intézésére irányuló eljárások lefolytatására, és a fegyelmi eljárások
nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat.”
(21)	A Vht. 317. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„h) 14/A. §-a, 16. § n) pontja, 23/B. § (1) bekezdés d) pontja, 31/C. § (1) bekezdés g) pontja,
31/C. § (2) bekezdés e) pontja, 31/C. § (5) bekezdése, 37/B. § (4) bekezdése, 48. § (8)
bekezdése, 186. § (3) bekezdése, 187. § (3) bekezdése, és 211. § (3) bekezdés c) pontja a
polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és
végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
(22)	A Vht.
a)	230. § (3) bekezdésében az „a kamara” szövegrész helyébe az „az Igazságügyi
Hivatal” szöveg,
b)	230. § (4) bekezdésében az „A kamara” szövegrész helyébe az „Az Igazságügyi
Hivatal”, az „az igazságügyért felelős miniszter” szövegrészek helyébe az „a Kormány”
szöveg,
c)	230/A. § (2) bekezdésében a „vizsgálatot” szövegrész helyébe a „végrehajtó
vizsgálatát” szöveg,
8
»
41
d)	239. § (4a) bekezdésében a „230/A. § alapján lefolytatott átfogó” szövegrész
helyébe a „végrehajtói” szöveg,
e)	278. § (1) bekezdésében a „miniszter,” szövegrész helyébe a „miniszter, az
Igazságügyi Hivatal főigazgatója” szöveg
lép.
(23)	Hatályát veszti a Vht.
a)	230. § (2) bekezdésében a „kamarai”,
b)	230. § (4) bekezdésében az „átfogó” és az „A kamara elnöke indokolt esetben
írásbeli, az elrendelésének okát is tartalmazó határozattal hivatalból elrendelheti a végrehajtó
tevékenységének vizsgálatát; a miniszter megkeresésére a vizsgálatot el kell rendelni.”,
c)	250. § (4) bekezdés d) pontjában a „működésének vizsgálatról és a”
szövegrész.
(24)	Hatályát veszti a Vht.
a)	230/A. § (1) és (5) bekezdése,
b)	231. § (3) bekezdés d) és e) pontja,
ej 231. § (5) bekezdés a) és b) pontja,
d)	250. § (2) bekezdés h) pontja,
e)	307. § (2) bekezdésp) pontja.
4.	A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény
módosítása
4.§
(1)	A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvény (a továbbiakban: Kkv. tv) 19. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„2. egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV.
törvény szerinti egyéni vállalkozó;”
(2)	A Kkv. tv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 3. §-ban megjelölt mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek
hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti
létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az egyéni
vállalkozó minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az
egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Éva tv.)
hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti
létszám alapján történik. Az Éva tv. hatálya alá tartozó vállalkozás KKV-nak történő
minősítéséhez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell
9
rendelkeznie. Amennyiben a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves
szintre kell vetíteni.”
(3)	A Kkv. tv. 19. § 5. pontjában az „az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság,”
szövegrész helyébe az „az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi
iroda,” szöveg lép.
5.	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása
5.§
(1)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó
törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Áhtmód. tv.) 1. §-a a
következő (3) és (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e törvény hatálya alá tartozó közalapítvány közhasznú jogállást szerezhet, ha teljesíti
a közhasznú jogállás megszerzésének az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a
civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a
továbbiakban: Civil törvény) foglalt feltételeit.
(3 a) A közalapítvány esetén a Civil törvény civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit
alkalmazni kell.”
(2)	Az Áhtmód. tv. a következő 9. §-sal egészül ki:
„9. § (1) Azt az e törvény szerinti közalapítványt, amely 2014. május 31. napján közhasznú
jogállással rendelkezett, és a Civil törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti
kérelmét erre is hivatkozással nyújtotta be 2015. május 15. napjáig, közhasznú szervezetnek
kell tekinteni, ha utóbb e kérelem alapján a bíróság a közhasznú jogállást megállapítja és azt a
nyilvántartásba bejegyzi.
(2)	Az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelmek esetén a már folyamatban lévő -
közhasznúsági jogállás elbírálásával kapcsolatos - eljárásokat az (1) bekezdésben foglalt
kérelmek elbírálásáig fel kell függeszteni. A közhasznú jogállás megállapítása esetén
egyidejűleg rendelkezni kell a korábbi közhasznúsági kérelmet elutasító határozatok hatályon
kívül helyezéséről és a korábban törölt közhasznúsági jogállásra vonatkozó bejegyzések
módosításáról.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása
esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti közalapítvány 2014. június 1. és a közhasznúsági nyilvántartásba
vétel napja között megkötött szerződéseit, nyújtott, valamint kapott adományait, támogatásait,
megszerzett kedvezményeit közhasznú jogállással rendelkező szervezet által kötött
szerződésnek, adománynak, támogatásnak, közhasznú jogállással rendelkező szervezet által
megszerzett kedvezménynek kell tekinteni.”
(3)	Hatályát veszti az Áhtmód. tv.
*
a)	2. § (3) bekezdésében az a gazdasági társaságokról szóló törvénynek megfelelő
vagyoni hozzájárulással történő
b)	2. § (6) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvényben foglaltak alapján
és”
szövegrész.
6.	A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII.
törvény módosítása
6.§
(1)	A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi
LXXII. törvény (a továbbiakban: Hettv.) 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az Európai Unió valamely tagállamában elrendelt védelmi intézkedésnek a polgári
ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló, 2013. június 12-i
606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 606/2013/EU rendelet)
alapján Magyarországon történő elismerése és végrehajtása iránti eljárásban a (2)
bekezdésben foglalt bántalmazotton a 606/2013/EU rendelet szerinti védett személyt, a (3)
bekezdés szerinti bántalmazón a 606/2013/EU rendelet szerinti veszélyeztető személyt is
érteni kell.”
(2)	A Hettv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A rendőrség a bántalmazott kérelmére a 606/2013/EU rendelet 5. cikke szerinti
tanúsítványt (a továbbiakban: védelmi tanúsítvány) állít ki.”
(3)	A Hettv. 7. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A rendőrség a védelmi tanúsítványt helyszíni intézkedés esetén a helyszínen, vagy ha
annak feltételei nem adottak, a helyszíni eljárás időpontjától számított legkésőbb 12 órán belül
állítja ki. Ha a rendőrség az eljárása során a bántalmazóval szemben az előállítás rendőri
intézkedést alkalmazza, a rendőrség a védelmi tanúsítványt az ideiglenes megelőző
távoltartásról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg állítja ki.”
(4)	A Hettv. 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A rendőrség a bántalmazottal a védelmi tanúsítványt, a bántalmazóval a védelmi
tanúsítványról szóló, a 606/2013/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést az
(1)	és (2) bekezdésben foglaltak szerint közli.”
(5)	A Hettv. 12. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a bántalmazott részére a rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartásról szóló
határozata alapján védelmi tanúsítványt állított ki, a bántalmazott, illetve a bántalmazó erre
irányuló kérelmére
11
a)	a védelmi tanúsítvány saját hatáskörben való kijavítása, kiegészítése vagy
visszavonása esetén ennek tényéről,
b)	a (3) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtás felfüggesztésének tényéről,
c)	az (5) bekezdésben foglalt esetben az ideiglenes megelőző távoltartás
megváltozásáról,
d)	a 16. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott esetben az ideiglenes megelőző
távoltartás hatályának megszűnéséről
a 606/2013/EU rendelet 14. cikke szerinti tanúsítványt állít ki.
(8)	A (7) bekezdés szerinti tanúsítványt szóban előterjesztett kérelem esetén azonnal, írásbeli
kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 12 órán belül kell kiállítani.”
(6)	A Hettv. 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a bántalmazott védelmi tanúsítvány kiállítását is kéri, a (3) bekezdés szerinti
kérelemben erről nyilatkozni kell.”
(7)	A Hettv. 16. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A megelőző távoltartás elrendelésével egyidejűleg - a bántalmazott erre irányuló
kérelmére - a bíróság védelmi tanúsítványt állít ki.”
(8)	A Hettv. 16. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A bíróság a bántalmazottal a védelmi tanúsítványt, a bántalmazóval a védelmi
tanúsítványról szóló, a 606/2013/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést a
(3)	bekezdésben foglaltak szerint közli.”
(9)	A Hettv. 16. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha a bántalmazott részére az elsőfokú bíróság a megelőző távoltartás elrendelése mellett
védelmi tanúsítványt állított ki, a bántalmazott, illetve a bántalmazó erre irányuló kérelmére
a)	a védelmi tanúsítvány saját hatáskörben való kijavítása, kiegészítése vagy
visszavonása esetén ennek tényéről,
b)	ha a fellebbezés folytán a másodfokú bíróság a megelőző távoltartást elrendelő
határozatot megváltoztatta vagy hatályon kívül helyezte, ennek tényéről
a védelmi tanúsítványt kiállító elsőfokú bíróság a 606/2013/EU rendelet 14. cikke szerinti
tanúsítványt állít ki.”
(10)	A Hettv. a 17. §-t követően a következő alcímmel, valamint 17/A. és 17/B. §-sal
egészül ki:
„A más tagállamban elrendelt védelmi intézkedés alapján előterjesztett megkeresésekkel
kapcsolatos eljárás
17/A. § (1) A más tagállamban elrendelt védelmi intézkedésnek a 606/2013/EU rendelet 4.
cikke alapján Magyarországon kezdeményezett elismerésére és végrehajtására a megelőző
12
*
távoltartás szabályait kell megfelelően alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel azzal, hogy
kérelemnek a 606/2013/EU rendelet 4. cikke szerinti megkeresést (a továbbiakban e §
alkalmazásában: megkeresés) kell tekinteni.
(2)	A megkeresést a bíróság megvizsgálja és 3 munkanapon belül
a)	hiánypótlásra hívja fel a bántalmazottat, ha a megkeresés nem felel meg a
606/2013/EU rendeletben előírtaknak,
b)	a megkeresés alapjául szolgáló védelmi intézkedésnek a 606/2013/EU rendelet 11.
cikke szerinti megváltoztatásával megelőző távoltartást rendel el,
c)	a megkeresés alapjául szolgáló védelmi intézkedés tartalmával egyezően megelőző
távoltartást rendel el, vagy
cl) a megkeresést a bántalmazó erre irányuló kérelmére a 606/2013/EU rendelet 13.
cikkének (1) bekezdése alapján elutasítja.
(3)	Ha a bántalmazott a (2) bekezdés a) pontjában foglalt felhívásnak nem tesz eleget a
bíróság a megkeresést elutasítja. Az elutasított megkeresés ismételten előterjeszthető.
(4)	A bíróság a (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetben nem, a (2) bekezdés b) és d)
pontjában foglalt esetben csak szükség szerint kísérli meg a felek személyes meghallgatását.
(5)	A bíróság a megelőző távoltartást a megkeresés alapjául szolgáló védelmi intézkedésben
meghatározott időre, de legfeljebb 12 hónapra rendeli el.
(6)	A bíróság (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdése szerinti döntésével, valamint a (2)
bekezdés b) pontja szerinti határozatának a megkeresés alapjául szolgáló védelmi intézkedést
megváltoztató részével szemben van helye fellebbezésnek.
17/B. § (1) A 606/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdése szerinti tanúsítványt (a
továbbiakban e § alkalmazásában: tanúsítvány) a tanúsítvány alapjául szolgáló védelmi
intézkedés alapján a 17/A. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti megelőző távoltartást
elrendelő bírósághoz kell benyújtani.
(2)	A bíróság a tanúsítvány benyújtását követő 3 munkanapon belül a megelőző távoltartást
a)	elrendelő határozatát megváltoztatja, ha a tanúsítvány értelmében a megelőző
távoltartás alapjául szolgáló védelmi intézkedést vagy annak végrehajtását az eredeti eljárás
helye szerinti tagállamban módosították,
b)	felfüggeszti, ha a tanúsítvány értelmében a megelőző távoltartás alapjául szolgáló
védelmi intézkedést vagy annak végrehajtását az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban
felfüggesztették, vagy
c)	elrendelő határozatát hatályon kívül helyezi, ha a tanúsítvány értelmében a
megelőző távoltartás alapjául szolgáló védelmi intézkedést vagy az annak alapján a
606/2013/EU rendelet 5. cikke szerint kiállított tanúsítványt az eredeti eljárás helye szerinti
tagállamban visszavonták.
(3)	A bíróság (2) bekezdés szerinti döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye.”
(11)	AHettv.
13
a)	5. § (6) bekezdésében a „feltételeiről” szövegrész helyébe a „feltételeiről, valamint
a bántalmazottat a 606/2013/EU rendelet szerinti tanúsítvány kiállításának lehetőségéről és
feltételeiről” szöveg,
b)	7. § (2) bekezdésében a „távoltartó határozat” szövegrész helyébe a „távoltartó
határozat, illetve a védelmi tanúsítvány” szöveg,
c)	9. §-t megelőző alcímében a „határozat” szövegrész helyébe a „határozat és a
védelmi tanúsítvány” szöveg,
d)	11. §-ában a „valamint a civil segítő szervezetekről, továbbá a rendelkezésre álló
pénzbeli segítségnyújtási lehetőségekről” szövegrész helyébe az „a civil segítő szervezetekről,
valamint a rendelkezésre álló pénzbeli segítségnyújtási lehetőségekről, továbbá a
bántalmazott kérelmére segítséget nyújtani a védelmi tanúsítvány más tagállamban történő
felhasználásával összefüggésben” szöveg
lép.
(12)	Hatályát veszti a Hettv. 14. § (3) bekezdés d) pontjában a „valamint” szövegrész.
(13)	A Hettv. „Felhatalmazás” alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § E törvény 1. § (3a) bekezdése, 6. § (5) bekezdése, 7. § (la) bekezdése, 9. § (2a)
bekezdése, 12. § (7) és (8) bekezdése, 14. § (3a) bekezdése, 16. § (2b), (3a) és (10) bekezdése,
valamint 17/A. és 17/B. §-a a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös
elismeréséről szóló, 2013. június 12-i 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
7.	A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
7.§
(1)	A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.)
a)	29. § (1) bekezdés a) pontjában, 90. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában és 116.
§ (2) bekezdés e) pontjában a „méhmagzat, cselekvőképességet” szövegrész helyébe a
„méhmagzat, kiskorú, cselekvőképességet” szöveg,
b)	30. § (3) bekezdésében a „méhmagzat vagy cselekvőképességet” szövegrész
helyébe a „méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet” szöveg,
c)	33. § a) pontjában, 49. § (1) bekezdés a) pontjában, 106. § a) pontjában és 111. §
(2) bekezdés a) pontjában a „méhmagzat, cselekvőképességet” szövegrész helyébe a
„méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet” szöveg,
d)	49. § (2) bekezdésében a „cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság”
szövegrész helyébe a „cselekvőképességét érintő gondnokság” szöveg
lép.
(2)	Hatályát veszti a Hetv. 20. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában és 24. § (1)
bekezdés b) pontjában a „cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló” szövegrész.
14
8.	A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló
2010. évi CLXXXIV. törvény módosítása
8. §
(1)	A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének
meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Illetékességi tv.) a
következő 6. §-sal egészül ki:
„6. § E törvénynek az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló
2014. évi ... törvénnyel megállapított rendelkezéseit e rendelkezés hatálybalépését követően
indult ügyekben kell alkalmazni.”
(2)	Az Illetékességi tv. 1. melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.
9.	A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról
szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása
9.§
(1)	A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási
szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 7. § (2) bekezdése a
következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Elektronikus úton történő eljárás esetén a beadványt a Pp. 394/F. § (2) bekezdés c) pontja
szerinti kézbesítési szolgáltatás útján kell benyújtani.”
(2)	A Cnytv. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) Az elektronikus útra kötelezett kérelmező és az elektronikus utat választó kérelmező
részére a másodfokú bíróság végzését az elsőfokú bíróság kézbesíti az (1) és (2) bekezdés
szabályainak alkalmazásával.”
(3)	A Cnytv. 16. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A bíróság az állami adóhatósággal és a Központi Statisztikai Hivatallal a kapcsolatot az
informatikai rendszer alkalmazásával elektronikus úton tartja.”
(4)	A Cnytv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság az állami adóhatósággal, a Központi Statisztikai Hivatallal, más hatósággal és
a cégbírósággal a kapcsolatot az informatikai rendszer alkalmazásával elektronikus úton
tartja.”
(5)	A Cnytv. 21. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha több kérelmező a kérelmet elektronikus úton nyújtja be, a kérelemhez csatolni kell
valamennyi kérelmező nyilatkozatát arról, hogy:
15
é
a)	hozzájárul ahhoz, hogy a kérelmet a benyújtó személy ügyfélkapuján keresztül nyújtják be,
b)	tudomásul veszi, hogy szabályszerű kézbesítésnek minősül a bírósági iratnak a benyújtó
személy ügyfélkapujára történő kézbesítése.”
(6)	A Cnytv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez csatolni kell
a)	- az alapítvány kivételével - a szervezet legfőbb szervének a szervezet megszűnését
elhatározó ülése jegyzőkönyvét,
b)	a szervezet legfőbb szervének a szervezet megszűnését elhatározó ülése jelenléti ívét a
jelenlévő tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével), képviselet esetén a képviseleti minőség
feltüntetésével és - ha ülés tartására nem elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével került
sor - aláírásával,
c)	azokat az okiratokat, nyilatkozatokat, amelynek alapján megállapítható, hogy a szervezet
nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek.
(2)	Ha ülés tartására nem került sor, a nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez a
tagoknak a megszűnést elhatározó akaratnyilatkozatát tartalmazó okiratot kell csatolni.”
(7)	A Cnytv. 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az alapítvány kiválásának bejegyzése iránti kérelem elbírálására a kiválással érintett
alapítványt nyilvántartó bíróság illetékes. A kérelmet az új alapítvány alapító okiratának
elfogadásától számított hatvan napon belül kell benyújtani, egyidejűleg kérni kell a kiválással
létrejövő alapítvány nyilvántartásba vételét is.”
(8)	A Cnytv. 58/B. § (3) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
(A kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:)
,,e) kiválás esetén - a beolvadásos kiválás esetét kivéve - a kiválással létrejövő alapítvány
adatait tartalmazó nyilvántartásba vételi űrlapot,
f)	beolvadásos kiválás esetén, annak az alapítványnak az adatait tartalmazó változásbejegyzési
űrlapot, amelyhez a csatlakozás történik,”
(9)	A Cnytv. 58/B. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:)
,,g) annak az alapítványnak az adatait tartalmazó változásbejegyzési űrlapot, amelyből a
kiválás történt.”
(10)	A Cnytv. 92. § (1) bekezdése a következő m) és n) pontja a következő szöveggel
lép hatályba:
(A nyilvántartás szükség szerint valamennyi szervezet esetében tartalmazza:)
,,m) a vezető tisztségviselői megbízás időtartamát,
16
n) a 18. § szerinti kérelem esetén a szervezet volt vezető tisztségviselőjének megbízatásáról
való lemondásának hatályossá válását, a határozat számát, jogerőre emelkedésének napját,”
(11)	A Cnytv. 92. § (1) bekezdése a következő o) és p) ponttal kiegészülve lép
hatályba:
(A nyilvántartás szükség szerint valamennyi szervezet esetében tartalmazza:)
,,o) a szervezet törlésének tényét, a határozat számát és jogerőre emelkedésének napját,
p) a szervezet külön törvényben meghatározott adatait.”
(12)	A Cnytv. 93. § (1) bekezdése a következő i) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(A nyilvántartásban a hitelezők védelme érdekében valamennyi szervezet esetében fel kell
tüntetni, a következő adatokat is:)
,,i) ha a szervezetet a bíróság megszünteti, vagy megállapítja, hogy a szervezet megszűnt, a
határozat számát, jogerőre emelkedésének napját.”
(13)	A Cnytv. 93. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatokat, valamint a szervezet neve
(rövidített neve) mellett a „megszűnt” vagy a „megszüntetve” toldatot, az eljárást lefolytató
bíróság határozata alapján, hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban.”
(14)	A Cnytv. 94. § (1) bekezdése a következő g) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(A nyilvántartás alapítvány esetén a 91. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza a következő
adatokat is:)
,,g) határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját,
valamint ha a jogviszony megszűnésére a nyilvántartásban feltüntetett időpontnál korábban
kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját.”
(15)	A Cnytv. 98. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 28. § (2) bekezdése, a 46. § (3) és (4) bekezdése, a 79.§, a 80. § és a 124. § (2) és (4)
bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.”
(16)	A Cnytv.
a)	19. § (1) bekezdésében az „is előállíthatja” szövegrész helyébe az „állítja
elő” szöveg,
b)	44/A. §-ában a „2014. december 31-éig” szövegrész helyébe a „2015.
december 31-éig” szöveg,
c)	98. § (1) bekezdésében a „(2)-(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)-
(5)	bekezdésben” szöveg,
d)	98. § (4) bekezdésében
da) a „7-16. §,” szövegrész helyébe a „7. § (1) és (4) bekezdése, a 8-
16.	§,” szöveg,
17
db) a „46. § (2)—(5) bekezdése” szövegrész helyébe a „46. § (2) és (5)
bekezdése” szöveg,
de) a „72-85. §,” szövegrész helyébe az „71-78. §, a 81-85. §,” szöveg,
dd)	a „97. § b), d)-f) pontja” szövegrész helyébe a „97. § b), d), f)
pontja” szöveg,
de)	a „124. §” szövegrész helyébe a „124. § (1), (3) és (5)-(9)
bekezdése” szöveg
lép.
(17)	A Cnytv.
a)	19. § (1) bekezdésében az „állítja elő” szövegrész az „is előállíthatja”
szöveggel,
b)	39. § (2) bekezdésében az „a bíróságnak” szövegrész az „az OBH-nak”
szöveggel,
c)	39. § (4) bekezdésében az „a bírósághoz” szövegrész az „az OBH-hoz”
szöveggel,
d)	39. § (6) bekezdésében és 40. § (1) és (2) bekezdésében az „a bíróság”
szövegész az „az OBH” szöveggel,
e)	93. § (2) bekezdésében az „elektronikus úton kell törölni” szövegrész az „a
szervezetet törölni kell” szöveggel,
f)	94. § (1) bekezdés j) pontjában a „születési nevét” szövegrész az „anyja
születési nevét” szöveggel
lép hatályba.
(18)	Hatályát veszti a Cnytv.
a)	21. § (2) bekezdésében a „vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaság” és a „vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként való
működést igazoló okiratot”,
b)	43/B. § (1) bekezdés c) pontjában a ,jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
vagy”,
c)	98. § (4) bekezdésében az „a 28. § (2) bekezdése,”
szövegrész.
(19)	Nem lép hatályba a Cnytv. 97. § e) pontja.
10.	Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény módosítása
10.	§
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 2. számú
melléklete e törvény 2. melléklete szerint módosul.
18
11. Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII.
törvény módosítása
11.	§
Nem lép hatályba az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról
szóló 2012. évi CXVII. törvény 116. § b), d), h) és i) pontja.
12.	Záró rendelkezések
12. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 2. § (l)-(4), (7) és (8) bekezdése 2015. január 2-án lép hatályba.
(3)	Az 1. § (2) bekezdése, és a 3. § (1)—(6), (8)—(14) és (21) bekezdése 2015. január
10-én lép hatályba.
(4)	Az 1. § (1) és (3) bekezdése, valamint a 6. § 2015. január 11-én lép hatályba.
(5)	A 3. § (17), (19) és (22)-(24) bekezdése 2015. március 1-jén lép hatályba.
(6)	A 9. § (4) bekezdése és a 9. § (16) bekezdés a) pontja 2016. január 1-jén lép
hatályba.
13.	§
A 10. § és a 2. melléklet az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
14.	§
(1)	E törvény l.§ (2) bekezdése, és a 3. § (1)—(6), (10)—(14) és (21) bekezdése a
polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és
végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2)	E törvény 1. § (1) és (3) bekezdése, valamint 6. §-a a polgári ügyekben hozott
védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló, 2013. június 12-i 606/2013/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 2014. évi... törvényhez
1. Az Illetékességi tv. 1. melléklet 18. pont 18/3 és 18/4. alpontja helyébe a következő
alpontok lépnek:
Bozsok
Csepreg
Iklanberény
Kőszegdoroszló
Lőcs
Ólmod
Tormásliget
Bejegyertyános
Bő
Celldömölk
Csénye
Egyházashetye
Hegyfalu
Jákfa
Káld
Kemenesmagasi
Kemenessömj én
Kenyeri
Meggyeskovácsi
Mesterháza
Nagysimonyi
Nemesládony
Ostffyasszonyfa
Pecöl
Rábapaty
Sajtoskál
Sitke
Szergény
Uraiújfalu
Vámoscsalád
Vönöck
„18/3. Kőszegi Járásbíróság
Bük
Gyöngyösfalu
Kiszsidány
Kőszegpaty
Lukácsháza
Peresznye
Tömörd
18/4. Sárvári Járásbíróság
Boba
Bögöt
Chemelházadamonya
Csönge
Gérce
Hosszúpereszteg
Jánosháza
Keléd
Kemenesmihályfa
Kemenesszentmárton
Kissomlyó
Megyehid
Mesteri
Nemeskeresztúr
Nick
Ölbő
Porpác
Répcelak
Sárvár
Sótony
Tokorcs
Vasegerszeg
Vásárosmiske
Zsédeny”
Cák
Horvátzsidány
Kőszeg
Kőszegszerdahely
Nemescsó
Pusztacsó
Velem
Borgáta
Bögöte
Csánig
Duka
Gór
Ikervár
Karakó
Kemeneskápolna
Kemenespálfa
Kenéz
Köcsk
Mersevát
Nagygeresd
Nemeskocs
Nyőgér
Pápoc
Pósfa
Répceszentgyörgy
Simaság
Szeleste
Tompaládony
Vashosszúfalu
Viszák
20
* «
2.	Az Illetékességi tv. 1. melléklet 19. pont 19/1. alpontja helyébe a következő alpont lép:
,19/1. Veszprémi Járásbíróság
Alsóörs
Bakonykoppány
Balatonalmádi
Balatonfüred
Balatonszepezd
Barnag
Csajág
Felsőörs
Herend
Küngös
Márkó
Nagyvázsony
Óbudavár
Öskü
Pécsely
Sóly
Szentjakabfa
Tés
Várpalota
Veszprémfajsz
Zánka”
Aszófő
Balatonakali
Balatoncsicsó
Balatonfűzfő
Balatonszőlős
Bánd
Csopak
Hajmáskér
Hidegkút
Litér
Mencshely
Nemesvámos
Örvényes
Paloznak
Pétfurdő
Szentantalfa
Szentkirályszabadj a
Tihany
Vászoly
Vilonya
Bakonyj ákó
Balatonakarattya
Balatonfőkajár
Balatonkenese
Balatonudvari
Berhida
Dörgicse
Hárskút
Királyszentistván
Lovas
Monoszló
Németbánya
Ősi
Papkeszi
Pula
Szentgál
Tagyon
Tótvázsony
Veszprém
Vöröstó
21
2. melléklet a 2014. évi ... törvényhez
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 2. számú
mellékletében a Veszprém megye 02. számú országgyűlési egyéni választókerületének
területét meghatározó rendelkezések helyébe a következő rendelkezés lép:
„02. számú országgyűlési egyéni választókerület
Rövidítése: Veszprém 02. OEVK
Székhelye: Balatonfüred
Területe:
1.	Alsóörs
2.	Aszófő
3.	Balatonakali
4.	Balatonakarattya
5.	Balatonalmádi
6.	Balatoncsicsó
7.	Balatonfőkajár
8.	Balatonfüred
9.	Balatonfűzfő
10.	Balatonhenye
11.	Balatonkenese
12.	Balatonszepezd
13.	Balatonszőlős
14.	Balatonudvari
15.	Bamag
16.	Berhida
17.	Csajág
18.	Csopak
19.	Dörgicse
20.	Felsőörs
21.	Hidegkút
22.	Köveskál
23.	Küngös
24.	Litér
25.	Lovas
26.	Mencshely
27.	Monoszló
28.	Óbudavár
29.	Örvényes
30.	Ősi
31.	Paloznak
32.	Papkeszi
33.	Pécsely
34.	Pétfürdő
35.	Szentantalfa
36.	Szentjakabfa
37.	Szentkirályszabadja
38.	Tagyon
39.	Tihany
40.	Tótvázsony
22
41.	Várpalota
42.	Vászoly
43.	Veszprémfajsz
44.	Vöröstó
45.	Zánka”
é
Általános indokolás
Az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a
továbbiakban: Javaslat) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a
határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: új Brüsszel I. rendelet), valamint a
polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló, 2013. június
12-i 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 606/2013/EU
rendelet) alkalmazásának biztosításához szükséges törvénymódosításokat, továbbá egyes
egyéb igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények szükséges módosítását tartalmazza.
Az új Brüsszel I. rendelet célja a határon átnyúló polgári, kereskedelmi igények
érvényesítésének könnyítése, egyszerűsítése a korábbi szabályozáshoz képest, valamint a
határon átnyúló polgári védelmi intézkedések kölcsönös elismerése, ennek érdekében pedig
legfontosabb vívmányaként megszünteti a végrehajthatóvá nyilvánítási (ún. exequatur)
eljárást. Az új Brüsszel I. rendelet következtében a jövőben a polgári és kereskedelmi ügyek
többségében hozott olyan határozatok, amelyek a meghozataluk helye szerinti EU-
tagállamban végrehajthatók, a többi tagállamban is gyakorlatilag automatikusan, a korábbi
közbenső eljárás szükségessége nélkül végrehajthatók lesznek. Az új Brüsszel I. rendelet
alkalmazásához elsősorban a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény (a
továbbiakban: Vht.), valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:
Itv.) egyes rendelkezéseinek módosítása szükséges.
A 606/2013/EU rendelet ezzel szemben az uniós polgári és igazságügyi együttműködés
területén egy új jogforrás, amely a Stockholmi Program keretében fogant abból a
felismerésből, hogy többet kell tenni az erőszak áldozatainak védelme érdekében. A rendelet
célja az erőszak áldozatainak védelme, akikre - amennyiben az Európai Unió más
tagállamába utaznak vagy költöznek -, továbbra is ki kell terjednie azoknak a védelmi
intézkedéseknek a hatálya, amelyeket az elkövetővel szemben hoztak. A 606/2013/EU
rendelet a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerését teszi lehetővé,
azaz, az eredeti eljárás szerinti tagállam kiállító hatósága által elrendelt védelmi intézkedés
automatikusan azonos elismerést nyer a megkeresett másik tagállamban is. A 606/2013/EU
rendelet rendelkezéseinek hazai jogszabályi környezetben történő alkalmazása érdekében a
hozzátartozók közti erőszak miatt alkalmazandó távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény
(a továbbiakban: Hettv.) módosítása szükséges. Miután a 606/2013/EU rendelet mind az
eredeti eljárás helye szerinti tagállamra, mind pedig a megkeresett tagállamra telepít jogokat
és kötelezettségeket, a szabályoknak át kell fogniuk egyrészről azokat az esetköröket,
amelyekben Magyarország a védelmi intézkedés - megelőző távoltartás - elrendelője és az
erről szóló tanúsítvány kiállítója, másrészről azokat is, amelyekben a más tagállamban
elrendelt intézkedés elismerését és végrehajtását indítványozzák Magyarországon.
A Javaslat módosító rendelkezéseket tartalmaz a bírósági végrehajtásban igénybe vehető
elektronikus kézbesítési rendszerhez történő csatlakozás iránti kérelemmel kapcsolatos
adatkezelés vonatkozásában is.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban:
Cstv.) néhány rendelkezésének módosítására, pontosítására az elektronikus eljárásokkal
összefüggésben kerül sor. A módosítások az elektronikus úton kezdeményezett eljárások
illetékének és közzétételének megfizetését, továbbá a felszámolási eljárásokban az
24
elektronikus értékesítést érintik. Az elektronikus értékesítést érintő módosítások nem járnak
költségvetési igénnyel, az érintett szervezetek fel tudnak készülni az alkalmazásukra. A
módosítások hatálybalépésére a lehető legkorábbi időpont javasolt, figyelemmel arra, hogy a
folyamatban lévő rendszerfejlesztésekre azok kihatással vannak.
A Javaslat a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvénynek (a továbbiakban: Kktv.) a vállalkozás fogalmát meghatározó értelmező
rendelkezését akként módosítja, hogy az abban szereplő felsorolásba beilleszti az ügyvédi
irodát. E módosítás következtében az ügyvédi irodák közül azok, amelyek a Kktv.-ben foglalt
egyéb feltételeket teljesítik, olyan mikro-, kis- és középvállalkozásoknak minősülhetnek,
amelyekre irányadó lesz a Kktv. hatálya.
A Javaslat kiegészíti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes
kapcsolódó törvények módosításáról rendelkező 2006. évi LXV. törvény (a továbbiakban:
Áhtmódtv.) szabályait. A hatályos jogszabályok alapján 2014. június 1. napjától a
közalapítványok nem kezdeményezhetik a közhasznúsági nyilvántartásba vételt, és nem
jogosultak a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére. A jogalkotó
az erre a jogi személyre vonatkozó speciális szabályokat tartalmazó Áhtmódtv. módosításával
a továbbiakban is biztosítani kívánja a közalapítványok részére, hogy megszerezhessék a
közhasznú jogállást, és azt is, hogy a 2014. június 1. napjától a törvénymódosításig terjedő
átmeneti időszakban is közhasznú jogállásúnak minősülhessenek.
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) módosítását
egyrészről egy kiskorúakra vonatkozó - jelenleg a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről
szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendeletben szabályozott - értelmező rendelkezés törvényi
szintre emelése indokolja. Törvényi szinten indokolt rendelkezni ugyanis - a Hetv. 2014.
március 15. előtt hatályos szabályaihoz hasonlóan - azokról az esetekről, amikor a hagyatéki
eljárás során kiskorú személy is érintett. A módosítások másrészről a gondnokság alá helyezés
típusai kapcsán a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény által bevezetett új
terminológiával való összhang megteremtését célozzák.
A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló
2010. évi CLXXXIV. törvény módosítását egyrészről Lócs és Iklanberény községeknek a
Sárvári Járásbíróság illetékességi területéről a Kőszegi Járásbíróság illetékességi területéhez
történő átkerülése, másrészről Balatonkenese város Balatonakarattya településrészét önálló
községgé nyilvánítása indokolja. Balatonakarattya önálló községgé nyilvánítása miatt
szükséges továbbá az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény
módosítása.
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról
szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása szükséges a civil szervezetekkel kapcsolatos
eljárásokban, az elektronikus ügyintézés egyes szabályai hatálybalépésének és egyéb
rendelkezéseknek a módosítása érdekében.
A Javaslat módosítja a Vht. végrehajtási szervezetet érintő egyes rendelkezéseit. A Javaslat
2015.	március 1. napjától az Igazságügyi Hivatalhoz telepíti az önálló bírósági végrehajtók
ellenőrzésével kapcsolatos kamarai jogosítványokat; és ezzel összefüggésben rögzíti, hogy a
kamarát az átadott feladat ellátására is figyelemmel megillető általános költségátalány 50 %-a
a törvény hatálybalépésétől kezdődően az Igazságügyi Hivatalt illeti meg. A Javaslat továbbá
megteremti a miniszteri biztos kinevezésének lehetőségét. A végrehajtási szervezetrendszer
25
felügyeletéért felelős miniszter a miniszteri biztos kinevezésével biztosíthatja, hogy a
közbizalmat erősítő megváltozott felügyeleti szabályok bevezetéséig is a végrehajtási
eljárások a lehető legmagasabb szakmai színvonalon, a jogszabályok szigorú betartása mellett
folyjanak.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat az új Brüsszel I. rendelet és a 606/2013/EU rendelet hazai alkalmazásával
kapcsolatos jogszabály-módosítások átvezetésére tekintettel egészíti ki az új Brüsszel I.
rendeletre és a 606/2013/EU rendeletre történő utalással az Itv. jogharmonizációs záradékát.
A Javaslatnak az Itv.-t módosító része a 606/2013/EU rendeletben foglaltaknak megfelelően
kimondja, hogy a rendelet szerinti tanúsítványok kiállítása, illetve a más tagállamban kiállított
tanúsítványok alapján Magyarországon indult eljárások költségmentesek.
A 2. §-hoz
A Cstv.-ben indokolt a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban:
Pp.) 394/H. § (5) bekezdésétől eltérő szabályt kimondani az elektronikus úton
kezdeményezett eljárások esetén az illetékek, továbbá a közzétételi díjak megfizetésére,
figyelemmel arra, hogy az eljárások dinamizmusa nem teszi lehetővé, hogy a fizetés
igazolásának bevárása akár 3 nappal meghosszabbítsa például egy csődkérelem elbírálását. A
közzétételi költségtérítés, illetve az eljárási illetékek megfizetése elektronikus úton történik, a
kérelem benyújtását megelőzően. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a honlapján
közzéteszi a fizetési kötelezettségek teljesítésére vonatkozó módot (a törvényszék kincstárnál
vezetett számlájára történő átutalás mint fizetési mód esetén az ügyazonosítók,
utalványminták igénylését, az utalványmintákat, az átutalással, továbbá az elektronikusan
hitelesített befizetés igazolásra vonatkozó tudnivalókat). Az illeték megfizetése igazolásának
elmulasztása esetén a kérelem a Pp. 130. § (1) bekezdés i) pontja alapján elutasításra kerül, a
közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolásáig pedig a bíróság nem intézkedik az adóst
megillető ideiglenes fizetési haladék Cégközlönyben történő közzétételéről.
Az OBH a honlapján tájékoztatást ad arról is, ha fizetési kötelezettségek teljesítésére
lehetőség lesz az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül.
A csődeljárás és a felszámolási eljárás elrendeléséről szóló végzés a Cégközlöny honlapján
kerül közzétételre. Bár a törvény napi feltöltést ír elő, szervezeti és informatikai okokból a
végzést hozó bíró nem tudhatja biztosan a közzététel dátumát, tekintettel arra, hogy a végzés
közzétételét a Közlönykiadó végzi. Erre tekintettel a bírói végzésből a közzététel dátuma
helyett az arra való utalás szerepel, hogy a csődeljárás, illetve a felszámolás elrendelésének
napja a Cégközlönyben történő közzététel napja. A Cégközlöny - bárki számára az interneten
elérhető - elektronikus felülete nap és perc pontossággal tünteti fel a közzététel időpontját.
A 2015. január 1-jétől bevezetésre kerülő elektronikus értékesítési rendszerrel (EÉR)
kapcsolatos befizetések, illetve a felszámolót megillető egyes bevételek továbbutalása
érdekében az EÉR működtetőjének rendelkeznie kell a felszámoló által megnevezett azon
pénzforgalmi számla adataival, amelyeket a felszámoló az EÉR rendszerben használni kíván.
26
A módosítás ezen számlaszám adatainak bejelentési kötelezettségéhez és nyilvántartásához
teremti meg a jogszabályi alapot.
A 2015. január 1-jétől bevezetésre kerülő elektronikus értékesítési rendszerben (EÉR) az
értékesítők részéről a felszámolói névjegyzékbe bejegyzett felszámolóbiztosok lesznek
jogosultak az EÉR felületére belépni, hirdetményeket feltölteni, egyéb eljárási
cselekményeket végezni. A belépéshez szükséges jelszó biztonságos kiosztása érdekében a
működtetőnek rendelkeznie kell a felszámolóbiztosok - kizárólag az adott felszámoló
szervezetnél használt - elektronikus levelezési címével. A felszámolóbiztosokat a Cstv. 27/C.
§ (1) bekezdése felszámolási és vagyonfelügyel éti szakirányú szakképzettséggel (a
továbbiakban: szakirányú szakképzettség) rendelkező személyként definiálja, így ennek
következetes használata indokolt itt is.
Emellett a módosítás a könnyebb áttekinthetőség érdekében a funkcionálisan összetartozó -
Cstv. 27/C. § (4) bekezdés a) pontja szerinti - névjegyzéki adatokat külön alpontokra tagolja.
A felszámolási eljárás megszüntetéséről szóló végzés közzétételéért fizetendő költségtérítést
elektronikus úton kell megfizetni, ennek megtörténtéről az elektronikus igazolást kell csatolni
a felszámolás megszüntetése iránt beadott kérelemhez.
A hagyományos - nem elektronikus felületen történő - pályázati eljárás során a közjegyző
szerepe annak tanúsítása, hogy a pályázati anyagokat tartalmazó lezárt borítékok felbontására
a közjegyző előtt került sor, vagyis a pályázat tartalmát a felszámoló ezt megelőzően nem
ismerhette meg. Az elektronikus értékesítési rendszer bevezetésével azonban az informatikai
rendszer garantálja a hozzáférhetetlenséget a pályázatokhoz mindaddig, amíg a pályázatok
benyújtására megállapított határidő letelik. Az informatikai rendszer csak ezt követően teszi
lehetővé a felszámolónak a pályázati anyagok megismerését. A Javaslat ezért a közjegyző
közreműködésére utaló szövegrészt módosítja.
A módosítás erősíti továbbá a hitelezők ellenőrzési jogkörét az adós vagyontárgyainak
értékesítése felett azáltal, hogy a felszámoló egyértelmű kötelezettségévé teszi a pályázat
értékeléséről készült jegyzőkönyv megküldését mind a bíróság, mind pedig a hitelezői
választmány, a hitelezői képviselő részére.
A hitelezői ellenőrzés lehetőségeit növelő szabály beiktatása szükséges annak érdekében,
hogy ha a hitelezők úgy látják, hogy az értékesítés nem felelt meg az értékesítési
hirdetménynek vagy a jogszabályban foglaltaknak, akkor élni tudjanak a Cstv. 51. §-a szerinti
kifogás benyújtásának lehetőségével a bírósághoz. Az ehhez szükséges adatokat tartalmazó
iratok megismerhetőségét biztosítja a Javaslat.
A Javaslattal beiktatásra kerülő átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a bejelentési
kötelezettséget első alkalommal a törvény adott szakaszának - a névjegyzéki adatok körét
bővítő §-a - hatálybalépését követő 8 napon belül kell teljesítenie a felszámolónak.
A Cstv. 49/G. § (1) bekezdésének hatályos szövege csak a 49. § (3) bekezdése szerinti kizáró
okokra hivatkozik. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014.
évi XV. törvény 73. § (19) bekezdése azonban beiktatta a Cstv. 49. §-ába a (3b) bekezdést,
amely újabb személyi kör esetében tiltja a tulajdonszerzést (az adós tulajdonosa stb.). A
Javaslat szerinti módosítás ezért erre a személyi körre is kiteljeszti a felszámoló vizsgálati
kötelezettségét az árverező, a pályázó, illetve képviselőik körében.
27
«
A 3. §-hoz
Az új Brüsszel I. rendelet 54. cikke szerint, ha a határozat olyan intézkedést vagy rendelkezést
tartalmaz, amely nem ismert a címzett tagállam jogában, az említett intézkedést vagy
rendelkezést hozzá kell igazítani az adott tagállam jogában létező, azonos joghatást kiváltó,
valamint hasonló célokat és érdekeket követő intézkedéshez vagy rendelkezéshez. Ez a
kiigazítás nem járhat az eredeti eljárás helye szerinti tagállam jogában előírtakon túlmutató
joghatásokkal, továbbá a hozzáigazítás tekintetében hozott döntéssel szemben biztosítani kell
a felek jogorvoslati jogát. E rendelkezésre figyelemmel szükséges kiegészíteni a Vht,
rendelkezéseit. A Javaslat erre figyelemmel egy új 14/A. §-sal egészíti ki a Vht.-t, amelyben
rögzítésre kerül, hogy a végrehajtás elrendelésére jogosult bíróság dönt a hozzáigazítás
kérdésében. Az új § rendelkezik a fellebbezési jog biztosításáról, valamint előírja, hogy a
tárgykörben hozott végzés jogerőre emelkedését követően lehet kiállítani a végrehajtási lapot.
Az új Brüsszel I. rendelet szükségtelenné teszi az elismerést és végrehajtást megelőző köztes
eljárásokat a végrehajtás szerinti tagállamban. Az egyik tagállamban polgári és kereskedelmi
ügyben kibocsátott, végrehajtható határozatot a végrehajtás szempontjából úgy kell tekinteni,
mintha abban a tagállamban bocsátották volna ki vagy hozták volna meg, amelyben annak
végrehajtását kérik. Ennek a bírósági végrehajtás elrendelése szempontjából az a
következménye, hogy az ilyen határozatokat nem lehet a külföldi bírósági határozatok
körében kezelni, hanem külön pontban kell szerepeltetni abban a felsorolásban, amely a
végrehajtási lap kiállításának alapjául szolgáló okiratokat tartalmazza. A Javaslat ennek
megfelelően n) ponttal egészíti ki a Vht. 16. §-ában szereplő felsorolást, és a végrehajtást
elrendelő bíróság illetékességét az egyéb külföldi határozatok végrehajtása során érvényesülő
illetékességi szabályokkal megegyezően meghatározni (a székhelyi bíróság állítja ki a
végrehajtási lapot). Ezzel együtt kell a közokiratok és perbeli egyezségek alapján történő
végrehajtás elrendelés szabályait (58-60. cikk) is beiktatni a Vht. szerinti eljárásrendbe: ez a
Vht. 23/B. § (1) bekezdésének megfelelő kiegészítésével történik.
A Javaslat kiegészíti a Vht. 31/C. §-át, a Vht. 31/C. §-ban kerül rögzítésre, hogy bíróság
feladata a másik tagállamban történő végrehajtáshoz a szükséges kivonat kiállítása.
A Vht. 35/D. § (3) bekezdése szerint az elektronikus kézbesítési rendszer használatának
alapvető feltétele, hogy a felhasználó rendelkezzen legalább az elektronikus aláírásról szóló
2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti fokozott biztonságú aláírás
létrehozásra képes aláírást létrehozó eszközzel, időbélyegzővel, továbbá titkosító és
hitelesítési tanúsítvánnyal. A Vht. 35/D. § (1) bekezdése a kérelem benyújtásához szintén
feltételként szabja meg legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás alkalmazását. A
fokozott biztonságú elektronikus aláírás igénylése során a hitelesítés-szolgáltató minden
esetben azonosítja az elektronikus aláírást igénylő személyét az Eat. rendelkezéseinek
megfelelően. Az önálló bírósági végrehajtó eljárásában alkalmazandó elektronikus kézbesítési
rendszer működtetésének részletes szabályairól szóló 40/2012. (VIII. 30.) KIM rendelet
szerint minden esetben meg kell adni a személyazonosításhoz szükséges okmányok számát.
Tekintettel arra, hogy a Vht. AHA. §-a szerinti ellenőrzéshez elegendő a személyazonosításra
alkalmas okmányok számának megadása, ezért a módosítás arra irányul, hogy a másolatok
csatolása helyett a Vht. a 35/D. §-ában kizárólag a személyazonosító okmány típusának és
számának megadása legyen előírva.
28
*
A Javaslat a Vht. 37/B. § (4) bekezdését egészíti ki, rögzítve, hogy a Vht. 37/B. §-ban foglalt
általános szabályhoz képest a külföldi végrehajtást kérőnek nem kell kézbesítési megbízottat
megjelölnie.
A származási tagállamban előterjesztett egyes jogorvoslati kérelmekre tekintettel teszi
lehetővé az új Brüsszel I. rendelet 44. cikk (1) bekezdésének c) pontja azt, hogy a végrehajtás
államában részben vagy egészben felfüggesszék a végrehajtási eljárást: a Javaslat a
végrehajtást foganatosító bíróság hasonló feladatait tartalmazó Vht. 48. § (8) bekezdés első
mondatát egészíti ki az erre utaló szövegrésszel.
Az új Brüsszel I. rendelet 44. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján a határozat
megtagadása iránti kérelem esetén az a személy, akivel szemben a végrehajtást kérték,
kérheti, hogy a címzett tagállam bírósága a végrehajtási eljárást biztosítási intézkedésekre
korlátozza. Ez alapján kibővül a Vht. erről szóló 186. § (3) és 187. § (3) bekezdése az új
Brüsszel I. rendeletre történő utalással.
A végrehajtás kötelezett kérelmére történő megtagadásáról az új Brüsszel I. rendelet 45-51.
cikkei rendelkeznek. E szabályok végrehajtásához a Vht. 211. § (3) bekezdését egészíti ki a
Javaslat, ilyen esetben a végrehajtási lap visszavonására, illetve a záradék törlésére kerül sor.
A Javaslat az új Brüsszel I. rendelet hazai alkalmazásával kapcsolatos jogszabály-
módosítások átvezetésére tekintettel egészíti ki az új Brüsszel I. rendeletre utalással a Vht.
jogharmonizációs záradékát.
A Javaslat módosítja a Vht. végrehajtási szervezetet érintő egyes rendelkezéseit. A
végrehajtási szervezetrendszer átalakítása első lépéseként a törvénymódosítás az Igazságügyi
Hivatalhoz telepíti az önálló bírósági végrehajtók ellenőrzésével kapcsolatos kamarai
jogosítványokat. Annak érdekében, hogy az Igazságügyi Hivatal képes legyen ellátni az
ellenőrzéssel kapcsolatos új feladatait, a kamarát az átadott feladat ellátására is figyelemmel
megillető általános költségátalány 50-%-a a törvény hatálybalépésétől kezdődően az
Igazságügyi Hivatalt illeti meg.
A Javaslat továbbá megteremti a miniszteri biztos kinevezésének lehetőségét annak
érdekében, hogy az igazságügyi kormányzat és a kamara közötti együttműködés
hatékonyabbá válhasson. A végrehajtási szervezetrendszer felügyeletéért felelős miniszter a
miniszteri biztos kinevezésével biztosíthatja, hogy a közbizalmat erősítő megváltozott
felügyeleti szabályok bevezetéséig is a végrehajtási eljárások a lehető legmagasabb szakmai
színvonalon, a jogszabályok szigorú betartása mellett folyjanak.
A Javaslat biztosítja azokat az eszközöket, amelyek felhasználásával a miniszteri biztos reális
képet kaphat a végrehajtási szervezetrendszer működéséről, és lehetőséget biztosít arra is,
hogy megakadályozza annak esetlegesen diszfunkcionális működését. E jogok egyrészt
lehetővé teszik a végrehajtási szervezet működésének vizsgálatát, másrészt széleskörű
felügyeleti jogot biztosítanak, harmadrészt konkrétan meghatározott kamarai jogosítványokat
adnak a miniszteri biztosnak azzal, hogy a megbízatása idején az átvett kamarai jogosítványok
szünetelnek.
A Javaslat alapján a miniszteri biztost a kamarai jogosítványok jelentős része a miniszter
döntésétől függően illetheti meg, ami biztosítja azt, hogy a miniszteri biztos jogköreit a
29
* •
miniszter a törvény keretei között a miniszteri biztos visszajelzései alapján folyamatosan
módosíthassa.
Annak érdekében, hogy a miniszter a miniszteri biztos működésének tapasztalatai alapján a
végrehajtási rendszer reformjához esetlegesen szükséges lépéseket megtehesse, a Javaslat
havonta beszámolásra kötelezi a miniszteri biztost. A Javaslat szerint továbbá a kamara
elnökének megválasztását a miniszternek jóvá kell hagynia.
A Javaslat továbbá részletesen meghatározza, hogy a fentebb kifejtett jogpolitikai célok
elérése érdekében az Igazságügyi Hivatal mely kamarai ellenőrzési jogosítványokat veszi át.
A Javaslat felhatalmazást ad a Kormánynak arra, hogy a 2015. március 1. napjától az
Igazságügyi hivatal hatáskörébe tartozó ellenőrzési feladat részletes szabályait a rendeletében
határozza meg, továbbá a miniszternek arra, hogy a panaszügyek intézésére irányuló eljárások
lefolytatására, és a fegyelmi eljárások nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben határozza meg. Jóllehet az ellenőrzési jogosítványok csak később kerülnek az
Igazságügyi Hivatalhoz, biztosítani kell a forrásokat ahhoz, hogy a szervezet felkészülhessen
a feladat átvételére. Ennek érdekében az általános költségátalány 50-%-a már a feladat
átvételét megelőzően is meg kell, hogy illesse a szervezetet. A Javaslat biztosítja azt, hogy az
Igazságügyi Hivatal illeszkedjen a Vht. által meghatározott szabályozási rendszerbe, és azt,
hogy a miniszteri biztos által gyakorolható kamarai jogosítványok köréből 2015. március 1.
napjától kikerüljenek azok, amelyek ellátását ettől az időponttól kezdődően az Igazságügyi
Hivatal veszi át.
A 4. §-hoz
A Kktv. tekintetében indokolt volt annak vizsgálata, hogy a hatályos törvényben használt
fogalmak, kategóriák aggálytalanul megfelelnek-e a törvény céljának (a mikro-, kis- és
középvállalkozások meghatározásának), illetve, hogy az uniós szabályozásból kiindulva a
kkv. kategóriának megfeleltethetőek-e egyéb hazai vállalkozási formák, jogi személy típusok.
Ennek alapján kellett módosítani az egyéni vállalkozókra és az egyéni cégre használt
fogalmakat, így megszüntetni az egyéni vállalkozás mint idejétmúlt kategória használatát, és
helyette átvezetni a törvényen az egyéni vállalkozó és az egyéni cég megjelölését. Felmerült
továbbá annak szükségessége, hogy mint sajátos jogi személy típus az ügyvédi iroda is
feltüntetésre kerülhessen a „vállalkozás” fogalmában. Mivel ezen jogi személy is
aggálytalanul megfeleltethető a Kktv. 3. §-ában foglalt kitételeknek, indokolt az ügyvédi iroda
nevesítése is a kkv. vállalkozásként elismerhető formák között.
Az 5. §-hoz
Az Országgyűlés 1997-ben megalkotta a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI.
törvényt, amelynek 2. § (1) bekezdés c) pontja alapján közhasznú szervezetté volt minősíthető
a Magyarországon nyilvántartásba vett közalapítvány. A közhasznú szervezetekről szóló
1997. évi CLVI. törvényt 2012. január 1. napjától hatályon kívül helyezte az egyesülési
jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil törvény) 209. § b) pontja. A Civil
törvény 75. § (5) bekezdésében található átmeneti rendelkezés biztosította azt, hogy azok a
közalapítványok, amelyek közhasznú jogállását a törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba
vették, 2014. május 31. napjáig közhasznú jogállásúak maradhassanak. 2014. június 1.
napjától azonban csak a Civil törvénynek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vett
szervezetek jogosultak a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz
30
kapcsolódó kedvezmények igénybevételére, a közalapítványok pedig 2014. május 31. napjáig
akkor kezdeményezhették a közhasznúsági nyilvántartásba vételt, ha a Civil törvényben
meghatározott feltételeknek megfeleltek.
A Civil törvény 32. § (1) bekezdése szerint közhasznú szervezetté minősíthető a
Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző civil szervezet (ide nem
értve a civil társaságot), vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú
jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi, amely a társadalom és az egyén közös
szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek
megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható. A közalapítvány a hatályos Civil törvény 2.
§ 6. pontja alapján nem minősül civil szervezetnek és más törvény sem teszi lehetővé a
közalapítványok számára a közhasznú jogállás megszerzését, ezért a jelenleg hatályos
szabályozás alapján a közalapítványok nem kezdeményezhetik a közhasznúsági
nyilvántartásba vételt, és emiatt a most hatályos jogszabályok alapján 2014. június 1. napjától
nem jogosultak a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó
kedvezmények igénybevételére.
A módosítás azt célozza, hogy a közalapítványok a továbbiakban is megszerezhessék a
közhasznú jogállást, amit az Áhtmódtv.-ben célszerű kimondani, mivel a közalapítványokra
vonatkozó speciális szabályokat is ez a törvény tartalmazza. A visszamenőleges hatályú, az
érintettek részére csak jogokat biztosító módosítással azt is biztosítani lehet, hogy a
közalapítványok a 2014. június 1. napjától a törvénymódosításig teijedő átmeneti időszakban
is közhasznú jogállásúnak minősülhessenek.
A módosítás nem érinti az állami alapító által alapított alapítványokat, mivel azok a Civil
törvény hatálya alá tartoznak, és emiatt a hatályos jogszabályok alapján kezdeményezhetik a
közhasznúsági nyilvántartásba vételt, és jogosultak a közhasznú megjelölés használatára,
valamint a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére.
A közalapítványokra a Civil törvény anyagi jogi szabályait indokolt alkalmazni, ezért a
módosítás azt is célozza, hogy a Civil törvény anyagi jogi szabályai a közalapítványokra is
alkalmazandóak legyenek.
A 6. §-hoz
A Javaslat a 606/2013/EU rendelet hazai érvényesülése érdekében módosítja, kiegészíti a
Hettv. rendelkezéseit a következők szerint. A Javaslat a 606/2013/EU rendelet (a
továbbiakban: rendelet) személyi hatályához igazodva szélesebb jogalanyi körre terjeszti ki a
Hettv. személyi hatályát azokban az ügyekben amikor más tagállamban elrendelt védelmi
intézkedés elismerése és végrehajtása érdekében kell eljárnia a magyar hatóságnak,
bíróságnak tekintettel arra, hogy egyes tagállamokban nem kizárólag hozzátartozók esetében
alkalmazható a magyar megelőző távoltartásnak (ideiglenes megelőző távoltartásnak)
megfeleltethető intézkedés.
A Javaslat annak érdekében, hogy a bántalmazottak határon átnyúló jogérvényesítését is
elősegítse a Hettv. általános rendelkezései körében kimondja, hogy az eljáró szerveknek a
tanúsítvány kiállításának lehetőségéről és feltételeiről is tájékoztatniuk kell az érintetteket.
A Javaslat az ideiglenes megelőző távoltartás esetében az annak elrendelésére hatáskörrel bíró
rendőrhatóság részére előírja, hogy erre irányuló bántalmazott! kérelemre - az ideiglenes
31
*
megelőző távoltartásról szóló határozata meghozatalával lehetőség szerint egyidejűleg - a
rendelet 5. cikke szerinti tanúsítványt állítson ki (a továbbiakban: védelmi tanúsítvány). Az
ideiglenes megelőző távoltartás, valamint a rendelet céljának szem előtt tartásával,
nevezetesen, hogy sürgős ügyben is mielőbb és minden tagállamban védelemben
részesülhessen az érintett bántalmazott, a Javaslat akként rendelkezik, hogy ha a helyszíni
eljárás alkalmával nem lehetséges, úgy azt követően legkésőbb 12 órán belül kerüljön sor a
tanúsítvány kiállítására.
A rendelet 14. cikke mind a bántalmazó mind a bántalmazott részére biztosítja, hogy
tanúsítvány kiállítását kérje abban az esetben is, ha az eredeti védelmi tanúsítványt az azt
kiállító hatóság felfüggesztette, visszavonta, vagy magát a védelmi intézkedést, illetve annak
végrehajtását függesztette fel, korlátozta vagy vonta vissza. Erre, valamint arra figyelemmel,
hogy a rendelet a tanúsítvány helyesbítését is lehetővé teszi az azt kiállító hatóság számára, a
Javaslat egyértelművé teszi, hogy a rendőrséghez mely esetekben fordulhatnak a felek a 14.
cikk szerinti tanúsítvány kiállítása iránt és a kérelemnek mennyi időn belül kell eleget tenni.
A tanúsítványok közlése kapcsán a Javaslat jogalkalmazást segítő rendelkezéseket tartalmaz.
Az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésével kapcsolatban bevezetett módosításokhoz
hasonlóan kezeli a Javaslat a bíróság hatáskörébe tartozó megelőző távoltartás elrendelésével
összefüggésben a rendelet szerinti tanúsítványok kiállítását.
A Javaslat a fenti, a rendeletnek a magyar jogrendszerben történő alkalmazását segítő
módosításokon túl új, speciális eljárási szabályokat iktat a Hettv.-be; e rendelkezések a más
tagállamban elrendelt védelmi intézkedést Magyarországon érvényesíteni kívánó személyek
által kezdeményezett ügyek elintézésének azon szabályait foglalják magukban, amelyek
eltérnek a megelőző távoltartásra irányadó univerzális szabályoktól.
A Javaslat a fentieken túl az új szabályok átvezetéséhez szükséges szövegcserés
módosításokat, valamint jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
A 7. §-hoz
A Hetv. módosítását egyrészről egy kiskorúakra vonatkozó - jelenleg a hagyatéki eljárás
egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendeletben szabályozott - értelmező
rendelkezés törvényi szintre emelése indokolja. Törvényi szinten indokolt rendelkezni
ugyanis - a Hetv. 2014. március 15. előtt hatályos szabályaihoz hasonlóan - azokról az
esetekről, amikor a hagyatéki eljárás során kiskorú személy is érintett. A módosítások
másrészről - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény által - a gondnokság alá
helyezés típusai kapcsán bevezetett új terminológiával való összhang megteremtését célozzák.
A Javaslat hatályon kívül helyezi a Hetv. 20. § (3) bekezdés ab) alpontjában és 24. § (1)
bekezdés b) pontjában a „cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló” szövegrészt.
A 8. §-hoz
A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló
2010. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Illetékességi tv.) 1. melléklet 18. pont 18/4
alpontja szerint Lócs és Iklanberény községek jelenleg a Sárvári Járásbíróság illetékességi
területéhez tartoznak. A községek tekintetében földrajzi, közlekedési és közigazgatási okok
32
indokolják, hogy a Sárvári Járásbíróság illetékességi területéről a Kőszegi Járásbíróság
illetékességi területéhez kerüljenek át. A települések alacsony lélekszámára tekintettel, a
községek átsorolása a bíróságok munkaterhét, ügyforgalmát, időszerűségét nem befolyásolja,
ugyanakkor a lakosság igényét kielégíti, ügyintézését megkönnyíti. Az illetékességi terület
megváltoztatását az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a Legfőbb Ügyészség nem ellenzi.
Az illetékességi terület módosítása a folyamatban lévő ügyeket nem érinti, az új illetékességi
szabályokat a módosító rendelkezés hatálybalépését követően indult ügyekben kell
alkalmazni.
A Balatonakarattya községgé nyilvánításáról szóló 13/2013. (I. 8.) KE határozat 2014.
október 12. napjával Balatonkenese város Balatonakarattya településrészét önálló községgé
nyilvánította. A Javaslat ennek megfelelően módosítja az Illetékességi tv. 1. melléklet 19.
pont 19/1. alpontját, amely a Veszprémi Járásbíróság illetékességi területét határozza meg. A
módosítás a Veszprémi Járásbíróság ügyforgalmi adatait nem befolyásolja, tekintettel arra,
hogy az illetékességi terület ténylegesen nem változik, mivel Balatonakarattya korábban
Balatonkenese településrészeként szintén a Veszprémi Járásbíróság illetékességi területéhez
tartozott.
A 9. §-hoz
A civil szervezetekkel kapcsolatos eljárásokban az elektronikus ügyintézés egyes szabályai
2016.	január 1-jén lépnek hatályba. A módosítás előíija, hogy a beadványokat elektronikus
úton kézbesítési szolgáltatás útján kell benyújtani. Törvényi szinten indokolt szabályozni,
hogy a másodfokú bíróság végzéseit az elektronikus utat választó vagy arra kötelezett
kérelmezők részére az elsőfokú bíróság kézbesíti.
A módosítás 2016. január 1-től teszi kötelezővé, hogy a bíróság az állami adóhatóság és a
KSH mellett, más hatóságokkal és a cégbírósággal is az informatikai rendszer alkalmazásával,
elektronikus úton tartson kapcsolatot.
Több kérelmező egyidejűleg benyújtott beadványával kapcsolatban indokolt törvényi szinten
rendezni a kérelem benyújtásának és a kézbesítésnek az elektronikus ügyintézéssel
kapcsolatban felmerülő, speciális szabályait; így a Javaslat ezt beilleszti a Cnytv. szabályai
közé.
A Cnytv. 2014. március 15-én hatályba lépett módosítása - a Polgári Törvénykönyvről szóló
2013.	évi V. törvénnyel (a továbbiakban: Ptk.) összhangban - lehetővé teszi egyesület
alapítását alakuló ülés tartása nélkül. Indokolt megteremteni annak lehetőségét is, hogy a
szervezet megszűnéséről a tagok elektronikus hírközlő eszközök útján tartott ülésen vagy ülés
tartása nélkül is dönthessenek. A módosítás ezért különbséget tesz az alapján, hogy a tagok a
megszűnésről ülés tartásával, vagy ülés tartása nélkül döntöttek és ehhez képest eltérően
határozza meg a törlési kérelemhez csatolandó iratok körét.
Kiválás esetén úgy jön létre egy vagy több új alapítvány, hogy az az alapítvány, melyből a
kiválás történt fennmarad. A Javaslat ezért a Cnytv. módosításával előíij a, hogy a kiválással
érintett alapítvány az új alapítvány alapító okiratának elfogadásától számított hatvan napon
belül kérje a kiválás nyilvántartásba vételét, továbbá ezzel egyidejűleg kéije az új alapítvány
nyilvántartásba-vételét is.
33
«
A Javaslat 9. § (8) bekezdésében foglalt módosítások a Ptk. terminológiájával való összhang
megteremtését célozzák. A különválás és a beolvadásos különválás a Ptk. fogalomhasználata
szerint mindenképpen több jogi személyt érint, azok mindegyike köteles a kérelemhez a
megfelelő űrlapokat csatolni. Az az alapítvány, melyből a kiválás történik (jogelőd
alapítvány) minden esetben fennmarad, ezért szükséges a jogelőd változásbejegyzési
űrlapjának csatolása kiválás és beolvadásos kiválás esetében is.
A nyilvántartás közhitelessége érdekében jelentőséggel bír, hogy a nyilvántartásból
megállapítható legyen a szervezet vezető tisztségviselőjének személyében bekövetkezett
változás. Amennyiben a szervezet, a vezető tisztségviselő lemondásának nyilvántartásba
vétele érdekében változásbejegyzési eljárást nem indít, a volt vezető tisztségviselő maga
kérheti a bíróságtól, annak bejegyzését, hogy lemondása a Ptk. 3:25. § (4) bekezdésében
meghatározott hatvan nap elteltével hatályossá vált. Indokolt, hogy a nyilvántartás is
tartalmazza az erre vonatkozó adatot. A fenti okból egészül ki a nyilvántartás a szervezet
törlésének tényére, az alapul szolgáló határozat számára és jogerőre emelkedésének napjára
vonatkozó adattal is. A szervezet hitelezőinek védelme érdekében indokolt, hogy a
nyilvántartásból kitűnjenek a szervezet megszűnésére vagy megszűntetésére vonatkozó
adatok.
Szükséges egyes rendelkezések hatályba lépésnek módosítása 2015. január 1. napjáról 2016.
január 1-re. A Javaslat szerint az ügyek áttétele 2016. január 1-től az informatikai rendszeren
keresztül fog történni. Az I. és II. fokú bíróság, valamint a bíróság és az ügyészség között az
elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok 2016. január 1-jén lépnek hatályba. A
bíróság az informatikai rendszeren keresztül ugyancsak 2016. január 1-től ellenőrzi, hogy az
alapításban résztvevő, a nyilvántartásban vagy a cégnyilvántartásban szereplő jogi személy
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, a kérelemben megjelölt
adatokkal szerepel-e a nyilvántartásban vagy a cégnyilvántartásban. Az automatizált
elektronikus feldolgozásra és az eljárási cselekmények informatikai rögzítésére vonatkozó
szabályok szintén 2016. január 1-jén lépnek majd hatályba.
A bíróságoknak a módosítás szerint lehetőségük van arra, hogy határozataikat és más irataikat
az informatikai rendszer alkalmazásával vagy papír alapon állítsák elő, 2016. január 1. után
azonban erre már csak az informatikai rendszer alkalmazásával kerülhet sor. A beszámolók
kezelését és közzétételét a bíróság helyett továbbra is az OBH végzi.
A Cnytv. egyes szakaszai hatálybalépésének módosítása kapcsán nélkülözhetetlen rendelkezni
több hatályba léptető és módosító szabály módosításáról, hatályba lépésének elmaradásáról és
hatályon kívül helyezéséről.
A 10. §-hoz
A Balatonakarattya községgé nyilvánításáról szóló 13/2013. (I. 8.) KE határozat 2014.
október 12. napjával Balatonkenese város Balatonakarattya településrészét önálló községgé
nyilvánította. A Javaslat ennek megfelelően módosítja az országgyűlési képviselők
választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvényt.
34
All. §-hoz
A Cnytv. egyes szakaszai hatálybalépésének módosítása kapcsán nélkülözhetetlen rendelkezni
arról, hogy nem lépnek hatályba az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények
módosításáról 2012. évi CXVII. törvénynek a Cnytv.-t módosító egyes szakaszai.
A 12. §-hoz
A 12. § hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
A 13. §-hoz
A 13. § sarkalatossági záradékot tartalmaz.
A 14. §-hoz
A Javaslat 14. §-a az új Brüsszel I. rendelet és a 606/2013/EU rendelet hazai alkalmazásával
kapcsolatos jogszabály-módosítások átvezetésére tekintettel jogharmonizációs záradékot
tartalmaz.
35