﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/1965. számú
törvényjavaslat
az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer továbbfejlesztésével
összefüggésben egyes törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2014. november
2014. évi ... törvény
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer továbbfejlesztésével
összefüggésben egyes törvények módosításáról
1.	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
1.	§
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban:
Kvt.) 50. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A környezethasználó az Információs Rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási
kötelezettségeit - ha kormányrendelet vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény elektronikus
kapcsolattartásra vonatkozó szabályai szerint teljesíti.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti adatszolgáltatás rendjét meghatározó tájékoztatót, továbbá az
adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges elektronikus űrlapokat az 51/A. § szerinti publikus
felületen közzé kell tenni.”
2.	§
A Kvt. V. Fejezete a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. § (1) A környezeti információk nyilvánosság részére való széles körű rendelkezésre
bocsátása céljából az Információs Rendszer interneten elérhető, nyilvános információs
felülettel (a továbbiakban: publikus felület) rendelkezik. A publikus felület, illetve az itt tárolt
adat bárki számára korlátozás- és térítésmentesen hozzáférhető, megismerhető.
(2)	A publikus felületen törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott,
a)	a környezet és annak elemei állapotával,
b)	a környezet igénybevettségével, használatával, terhelésével, szennyezettségével,
károsodásával,
c)	a környezetre hatást gyakorló tevékenységekkel és létesítményekkel, és
d)	a környezet- és természetvédelmi szempontból jelentős objektumokkal
kapcsolatos, az Információs Rendszerbe tartozó vagy azokból származtatott környezeti
információkat kell közzétenni.
(3)	A publikus felületen egyéb, az Információs Rendszer részét képező vagy azon kívül eső, a
nyilvánosság tájékoztatása szempontjából releváns környezeti információk vagy más
közérdekű adatok is közzé-, illetve elérhetővé tehetők.”
3.	§
A Kvt. 64. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:
1
„(2) A környezetvédelmi hatóságnál - igazgatási jellegű szolgáltatásként - szakmai
konzultáció kezdeményezhető. A szakmai konzultáció a környezetvédelmi előírásoknak való
megfeleléssel, továbbá egyes tevékenységek, beruházások környezetvédelmi szempontú
tervezésével kapcsolatos kérdésekre terjedhet ki.
(3)	Nem kezdeményezhető szakmai konzultáció a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe
tartozó közigazgatási hatósági eljárás vagy előzetes konzultáció alatt, az eljárás vagy előzetes
konzultáció tárgyát képező kérdést illetően.
(4)	A szakmai konzultáció nem pótolhat közigazgatási hatósági eljárás során hozandó
hatósági döntést vagy előzetes konzultáció során adott véleményt, továbbá a
környezetvédelmi hatóság véleménye a hatósági eljárás vagy az előzetes konzultáció
tekintetében nem rendelkezik kötőerővel. A konzultáció során adott vélemény nem mentesíti
a konzultációt kezdeményezőt az e törvény szerinti felelősség alól.”
4.	§
A Kvt. 64/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/B. § (1) A termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását
közvetítő és szervező állami koordináló szervezet (a továbbiakban: állami koordináló szerv) -
az európai uniós hulladékgazdálkodási kötelezettségek teljesítésének elősegítése, a stratégiai
tervezés, a hulladékgazdálkodás közhasznú feladatai hatékony ellátásának érdekében -,
valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényben
meghatározott minősítő (a továbbiakban: minősítő) - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási
tevékenység minősítéséről szóló törvényben meghatározott minősítéssel kapcsolatos eljárásai
során a minősítési osztály megalapozása, az ellenőrzések eredményes lefolytatása céljából -
jogosult az Információs Rendszer adataihoz való közvetlen hozzáférésre és azok kezelésére.
(2) Az állami koordináló szerv, valamint a minősítő az Információs Rendszer számára
közvetlenül elérhetővé teszi a feladatellátásával összefüggésben keletkezett, a hulladék
útjának nyomon követésével, a hulladék kezelésével, valamint a hulladékkezelési
közszolgáltatással kapcsolatos adatokat.”
5.	§
(1)	A Kvt. 110. § (7) bekezdése a következő 10. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„10. a publikus felületen kötelezően közzéteendő adatköröket;”
(2)	A Kvt. 110. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztetés feltételrendszerét;
b)	a hatósági nyilvántartás vezetésének részletes szabályait;
2
c)	az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó szabályokat;
d)	a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeit;
e)	a környezetvédelmi szempontból minősítendő anyagok, termékek, tevékenységek és
technológiák minősítésének részletes szabályait, valamint a minősítő hatóságok és
intézmények kijelölésének szabályait, a minősítés rendjét.”
(3)	A Kvt. 110. §-a a következő (8a)-(8e) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel
egyetértésben, rendeletben állapítsa meg
a)	a légszennyezettség mérésével, vizsgálatával, ellenőrzésével és értékelésével,
valamint annak mérésére szolgáló mérőhálózat telepítésével, üzemeltetésével és
működésével, továbbá a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny
területek kijelölésével összefüggő szabályokat;
b)	a légszennyező anyagok terjedése, az időjárási tényezőknek a légszennyezettségre
gyakorolt hatása, valamint a helyhez kötött légszennyező források kibocsátása
mérésével, vizsgálatával, ellenőrzésével és értékelésével, valamint a helyhez kötött
légszennyező források üzemeltetésének levegőtisztaság-védelmi követelményeivel
kapcsolatos szabályokat;
c)	a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölését,
valamint az ország területének a légszennyezettség alapján zónákba történő
besorolását.
(8b) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a vízvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben,
rendeletben állapítsa meg
a)	az Információs Rendszer alrendszereként működő, a felszín alatti víz és a földtani
közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszeréhez kapcsolódó, adatszolgáltatással
összefüggő szabályokat;
b)	a kármentesítési tényfeltárással kapcsolatos részletes szabályokat.
(8c) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a vízvédelmet érintő kérdésben a vízvédelemért
felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg a környezetvédelmi
felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeit.
(8d) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben,
rendeletben állapítsa meg a környezeti zaj mérséklésének feltételeit megteremtő stratégiai
zajtérképek, valamint az erre épülő intézkedési tervek készítésének részletes szabályait.
(8e) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	a levegő és a zaj vonatkozásában az egészségügyért felelős miniszter
egyetértésével kiadott,
b)	a földtani közeg érintettsége esetén a vízvédelemért felelős miniszter
egyetértésével kiadott,
c)	az a) és b) pont alá nem tartozó esetekben önállóan kiadott
rendeletben állapítsa meg a környezeti elemek - ide nem értve a vizeket - védelmére, a
szennyező forrásokra, illetve a környezeti elemek terhelésének, szennyezettségének
mérésére, ellenőrzésére, továbbá a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelemre
vonatkozó részletes szakmai szabályokat.”
3
(4)	A Kvt. 110. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy
a)	földtani közeg érintettsége esetén a miniszterrel egyetértésben,
b)	halas vizek érintettsége esetén a halgazdálkodásért felelős miniszterrel egyetértésben,
c)	ivóvíz érintettsége esetén az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben,
d)	az a)-c) pont alá nem tartozó esetekben önállóan kiadott
rendeletben állapítsa meg a víz, mint környezeti elem védelmére, a vizet szennyező
forrásokra, illetve a víz terhelésének, szennyezettségének mérésére, ellenőrzésére, továbbá a
vizet veszélyeztető hatások elleni védelemre vonatkozó részletes szakmai szabályokat.”
(5)	A Kvt. 110. § (15) és (15a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a vizekre vonatkozó határértékek kivételével -
az igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket
a)	levegő és zaj vonatkozásában az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével
kiadott,
b)	földtani közeg vonatkozásában a vízvédelemért felelős miniszter egyetértésével
kiadott,
c)	az a) és b) pont alá nem tartozó esetekben önállóan kiadott
rendeletben határozza meg.
(15a) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel, az
egészségügyért felelős miniszterrel, valamint talajvédelem érintettsége esetén a földügyért
felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg a vizekre vonatkozó
igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket.”
2.	A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
6.	§
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 53. § (2) bekezdése a
következő g) ponttal egészül ki:
(A közszolgáltató az ügyfélszolgálat keretében az Fgytv.-ben meghatározottakon túlmenően)
„g) az általa megkötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést és annak
módosítását”
(az ügyfélszolgálatán és a honlapján mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi.)
7.	§
(1)	A Ht. a következő 35a. alcímmel egészül ki:
„35a. Hulladékgazdálkodási információk publikus felületen történő közzététele
4
83/A. § Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer publikus felületén - a
személyes adatok kivételével - közzé kell tenni
a)	a 80. § (1) és (2) bekezdésében foglalt, a hulladékgazdálkodási engedélyben vagy a
nyilvántartásban szereplő adatokat - a hulladékgazdálkodási tevékenységekre
vonatkozó adatokat tevékenységfajtánként és hulladéktípusonként -,
b)	a képződő és a kezelt hulladékok mennyiségére vonatkozó, a hulladékkal
kapcsolatos adatszolgáltatásból származó összesített adatokat területi bontásban és
térképi megjelenítéssel, külön feltüntetve a települési hulladék képződésére és
kezelésére vonatkozó összesített adatokat.”
(2) A Ht. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert a közszolgáltató úgy alakítja ki, hogy
a)	legalább a települési papír-, üveg-, műanyag, fém- és zöldhulladék elkülönített
gyűjtése biztosított legyen;
b)	a házhoz menő gyűjtés minél több fajtájú és jellegű települési hulladék esetében
biztosított legyen;
c)	a lomhulladék átvételének, összegyűjtésének és elszállításának megszervezése
biztosított legyen;
d)	a települési hulladék hulladékgyűjtő szigeten történő elhelyezése csak kiegészítő
megoldásként, elsősorban olyan sűrűn lakott településrészeken legyen alkalmazható,
ahol az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék házhoz menő gyűjtése és elszállítása
nem biztosítható;
e)	a hulladékgyűjtő udvarban a lehető legtöbb típusú, fajtájú és jellegű települési
hulladék átvételéről tudjon gondoskodni.”
8.	§
(1)	A Ht. 13. § (4) bekezdésében a „hulladékkezelőnek változatlan formában” szövegrész
helyébe a „hulladékkezelőnek változatlan, vagy legfeljebb előkezelt formában” szöveg lép.
(2)	A Ht. 65. § (1) bekezdésében a „birtokosa” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben
meghatározott birtokosa” szöveg lép.
9.	§
(1)	Hatályát veszti a Ht. 15. § (4) bekezdés harmadik mondata.
(2)	Hatályát veszíti a Ht. 80. § (3) bekezdésében az „ , és azokat - a személyes adatnak
minősülő adatokat ide nem értve - honlapján ingyenesen és naprakész állapotban közzéteszi”
szövegrész.
10.	§
Nem lép hatályba a Ht. 95. § (6) bekezdése.
5
3.	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi
CXXV. törvény módosítása
11.	§
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV.
törvény (a továbbiakban: Mtv.) 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A minősítőt a minősítési eljárásban a céginformáció beszerzése során a
cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti
közigazgatási szervnek kell tekinteni.”
12.	§
Az Mtv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) Ha a kérelmező a 11. § szerinti adatváltozásra vonatkozó bejelentési
kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a minősítő a kérelmezőt 50 000 forint összegű
bírság megfizetésére kötelezi, és határidő tűzésével felszólítja az adatváltozás bejelentésére.
(2) Ha a kérelmező az (1) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem tesz eleget határidőben az
adatváltozás bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, a bírság ismételten kiszabható.”
13.	§
Az Mtv. 9. alcíme a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § A minősítő által beszedett bírság, késedelmi kamat és késedelmi pótlék az
államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet
javára elszámolandó költségvetési bevételt képez.”
14.	§
Az Mtv. a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § E törvénynek a ... szóló 2014. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.)
megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépése után indult ügyekben és megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.”
15.	§
Nem lép hatályba az Mtv. 38. § (2) bekezdése és 42. § (3) bekezdése.
4.	Záró rendelkezések
6
16. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. december 15-én lép hatályba.
(2)	A 7. § (2) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
7
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) elsődleges célja a KEOP-6.3.0/2F/11-2012-0002.
azonosító számú „OKIR Környezet- és természetvédelmi alapinfrastruktúra fejlesztés,
alrendszerek továbbfejlesztése” nevű projekt megvalósításához kapcsolódóan a környezeti
adatgyűjtési rendszer és ezzel párhuzamosan a környezettel kapcsolatos adatok, információk
publikálásának korszerű, az elektronikus közigazgatási szolgáltatások rendszerébe illeszkedő
átalakítása.
A Földművelésügyi Minisztérium által működtetett, az Országos Környezetvédelmi
Információs Rendszer (a továbbiakban: OKIR) végzi a környezet állapotának és
használatának figyelemmel kísérését, igénybevételi és terhelési adatainak gyűjtését,
feldolgozását, nyilvántartását, az érintett felhasználók - beleértve a nyilvánosságot is -
környezetre vonatkozó információkkal történő ellátását.
Az OKIR moduláris felépítésű, a különböző környezetvédelmi szakterületek
(természetvédelem, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, felszín alatti és felszíni
vizek védelme) adatai relatív önállósággal rendelkező szakterületi adatbázisokba kerülnek. A
szakrendszerek egymással összefüggő és egymás között átjárható adatbázist alkotnak. Az
OKIR informatikai rendszere valójában ezeknek a környezetvédelmi szakrendszereknek az
összessége.
Az OKIR az elmúlt években kevéssé tudott lépést tartani a dinamikusan változó jogszabályi
környezettel, a műszaki-informatikai fejlődéssel, továbbá az olcsó állami feladatellátás
megteremtésének kihívásaival. A rendszer jelenleg széttagolt, több funkció tekintetében
hiányos. A fejlesztés megvalósításához elengedhetetlenül szükséges az OKIR-ral és az
adatszolgáltatással összefüggő érintett szakterületi jogszabályok oly módon történő
módosítása, hogy az új informatikai rendszer működése jogi szempontból is biztosítva legyen.
A Javaslat elfogadásával a környezethasználók adatszolgáltatásának elektronikus alapokra
helyezése valósul meg, vagyis a jelenlegi, döntően papíralapú adatszolgáltatás felváltása az
ügyfélkapus adatszolgáltatási rendszerrel. A jogi szabályozás ezért főszabályként elektronikus
adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Kivételes esetekben, kifejezett jogszabályi rendelkezés
esetén marad csak meg a papíralapú adatszolgáltatás.
A rendszerfejlesztés eredményeképpen létrejön az OKIR nyilvánosság tájékoztatásához
szükséges publikus, internetes felülete. Az internetes honlapon megjelenő környezeti
információk tekintetében deklarálni szükséges, hogy azok a továbbiakban ún. nyilvánosságra
hozandó közérdekű adatok, így a lakosságnak nem kell a kiadásukat egyedileg kérelmezni,
hanem mindenki számára korlátozásmentesen és ingyenesen hozzáférhetővé válnak.
A Javaslat biztosítja az egyes szakrendszerek közötti erősebb informatikai kapcsolatot. Az
egyes szakterületi adatok felvitelénél a bejegyzés automatikusan meg fog jelenni a másik
szakrendszerben is, ahol ez szükséges, elkerülve az adatbázisok tekintetében a kettőződést. A
változás folytán az OKIR egyes szakrendszerei a mainál hatékonyabban és nyitottabban
fognak együttműködni egymással. Fentieken túl az OKIR a mainál hatékonyabban fog
8
együttműködni az OKIR-on kívüli rendszerekkel, környezeti információkat tartalmazó
adatbázisokkal.
A rendszer fejlesztése révén a környezetvédelmi azonosító adatok kiadása a mainál gyorsabbá
válik, a hatóságnak 3 napon belül ki kell adnia az eljárás-kezdeményezéshez és
adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges azonosítókat.
Jelenleg az adatszolgáltatások döntő többsége papír alapon érkezik a hatóságokhoz, az
elektronikus adatszolgáltatás technikai feltételei ezidáig korlátozottak voltak. Tekintettel a
több tízezres számú éves adatszolgáltatásra, az adatok felvitele, feldolgozása, összevetése,
szakmai ellenőrzése és érvényessége a környezetvédelmi hatóságok számára jelentős
munkaidő-ráfordítást igénylő manuális feladatot jelentett.
Az OKIR egyes szakrendszereinek integrációja, az elektronikus adatszolgáltatás egységes
bevezetése, valamint külső szakrendszerekkel való átjárhatóvá tétele a különböző
adatszolgáltatások összevetésével, keresztellenőrzésével a hatósági munkavégzést is
nagymértékben segíti, hatékonyabbá teszi majd.
A Javaslat néhány ponton olyan módosításokat is tartalmaz, amelyek nem közvetlenül
illeszkednek az OKIR fejlesztéséhez, ugyanakkor célszerű a Javaslatban elhelyezni. Itt kell
megemlíteni a környezetvédelmi hatóságnál kezdeményezhető ún. szakmai konzultáció
jogintézményét, valamint a kormányzati szerkezetátalakításhoz kapcsolódó, egyes szakágazati
jogszabályok megalkotásához szükséges felhatalmazó rendelkezések pontosítását.
9
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat a környezethasználók adatszolgáltatását elektronikus alapokra helyezi, vagyis a
jelenlegi, döntően papíralapú adatszolgáltatást felváltja az ügyfélkapus adatszolgáltatási
rendszer. A jogi szabályozás ezért főszabályként elektronikus adatszolgáltatási kötelezettséget
ír elő. Kivételes esetekben, kifejezett jogszabályi rendelkezés esetén marad csak meg a
papíralapú adatszolgáltatás.
A Javaslat biztosítja, hogy az elektronikus adatszolgáltatás rendjét meghatározó tájékoztatót,
valamint a teljesítéséhez szükséges űrlapokat a nyilvánosság a rendszer publikus felületén
megismerhesse.
A 2. §-hoz
A Javaslat megállapítja, hogy az OKIR a nyilvánosság tájékoztatásához szükséges publikus,
internetes felülettel rendelkezik. A publikus felületen megjelenő környezeti információk
tekintetében a Javaslat deklarálja, hogy azok a továbbiakban ún. nyilvánosságra hozandó
közérdekű adatok, így a lakosságnak nem kell a kiadásukat egyénileg kérelmezni, hanem
mindenki számára korlátozásmentesen és ingyenesen hozzáférhetővé válnak.
A Javaslat megállapítja a publikálandó adatköröket, továbbá a már ma is létező publikációs
kötelezettségeket integrálja az újonnan létrejövő publikus felületbe. Annak érdekében, hogy a
technikai fejlődéssel a jogi szabályozás rugalmasan lépést tarthasson, a Javaslat előírásai
biztosítják annak lehetőségét, hogy az OKIR publikus felületének kötelezően nyilvánosságra
hozandó adattartalmát kormányrendeleti szintű szabályozás határozza meg.
A Javaslat a közérdekű információkhoz való, minél szélesebb körű hozzáférés érdekében
biztosítja annak lehetőségét, hogy a nyilvános felületen kötelezően publikálandó adatokon túl
a nyilvánosság számára releváns környezeti információk, vagy más közérdekű adatokat és
információkat is elérhetővé lehessen tenni.
A 3. §-hoz
A Javaslat bevezeti a környezetvédelmi hatóságnál a szakmai konzultáció jogintézményét.
Az ügyfeleknél az elmúlt években egyre erősebb igény jelentkezett, hogy az ügyek jobb
előkészítettsége miatt közvetlenül az ügyeikre illetékességgel és hatáskörrel rendelkező eljáró
hatóságtól különböző ügytípusok tekintetében hasznos információkat, gyakorlati tanácsokat
kapjanak.
A konzultáció intézményével nem kerül átfedésbe a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) -
így különösen az 5. §-ban - foglaltak szerinti közigazgatási szervek tájékoztatási
kötelezettsége. A környezetvédelmi hatóság továbbra is teljeskörűen eleget tesz a hivatkozott
jogszabályi rendelkezésekben foglalt tájékoztatási kötelezettségnek, viszont a konzultáció
keretében lehetőség nyílik olyan kérdések tisztázására, tanácsadásra is, melyek a Ket.
10
rendelkezéseiben foglaltak alapján meghaladják a közigazgatási szervek tájékoztatási
kötelezettségét, ezért elutasítható lenne az arra vonatkozó konzultációs igény.
További előnye a most bevezetésre kerülő konzultációs intézménynek, hogy lehetőséget nyújt
nem csak az ügyfelek, hanem a közigazgatási eljárásban érintett személyen kívüli személy
számára is, akik vonatkozásában a hatóság részére a Ket. nem ír elő tájékoztatási
kötelezettséget.
A konzultációs lehetőség biztosítása mindkét fél (ügyfél - hatóság) munkájának a jobb
megszervezését segíti elő, és így egybevág a közigazgatásban 2011-ben elindult
egyszerűsítési és hatékonyság-növelési folyamatokkal.
A konzultációs rendszer bevezetése tehát az ügyfélközpontúság és a hatékony ügyintézés
céljait szolgálja. A konzultációs rendszer további jellemzője, hogy segíti az egységes
joggyakorlat kialakítását, a nyilvánosság, ellenőrizhetőség és az egyenlő elbírálás elvének
jogszabályi keretek közötti érvényesülését.
A 4. §-hoz
Az OKIR projekt megvalósításának egyik alapvető célkitűzése, hogy biztosítsa az
informatikai rendszerek közötti nagyobb átjárhatóságot, valamint azt, hogy az OKIR adatok
az ágazaton belül is széles körben elérhetővé váljanak a szakmai munka megalapozása és a
hatósági feladatok végrehajtása érdekében. E célkitűzés megvalósítását szolgálja, hogy a
releváns adatok az állami hulladékgazdálkodást koordináló szerv számára is hozzáférhetőek
lesznek.
A törvénymódosítás ugyanakkor megteremti annak a lehetőségét is, hogy az állami
hulladékgazdálkodást koordináló szerv informatikai rendszerében tárolt hulladékgazdálkodási
adatok is megjelenhessenek az OKIR-ban. Az OKIR rendszer ezzel is nyitottabbá válik, és
integrált módon tölti be funkcióját. A két rendszer összekapcsolásához szükséges informatikai
fejlesztés a projekt végrehajtásával egy időben megvalósul.
Az 5. §-hoz
A Javaslat felhatalmazást ad a Kormány részére, hogy a publikus felületen kötelezően
nyilvánosságra hozandó adatköröket rendeletben meghatározza.
A kormányzati szerkezetátalakítás miatt szükségessé vált továbbá az egyes szakágazati
jogszabályok megalkotásához szükséges felhatalmazó rendelkezések pontosítása is. Ennek
keretében a Javaslat az „érdekelt” miniszter kifejezés használata helyett meghatározza, hogy
adott szabályozási tárgykör tekintetében mely kormányzati felelősségi kör vonja magával az
érintettséget.
A 6. §-hoz
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 34. § (9) bekezdése
szerint „a lakosság tájékoztatása érdekében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés
közzétételéről az állami hulladékgazdálkodást koordináló szervezet, a települési
önkormányzat a helyben szokásos módon gondoskodik.” A Ht. 34. § (9) bekezdése azonban
11
nem nevezi meg a kötelezettet, aki köteles megküldeni az állami hulladékgazdálkodást
koordináló szervezet részére a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést.
A Javaslat előírja, hogy a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést
az ügyfélszolgálatán és a honlapján mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi,
ezáltal a dokumentumok az állami hulladékgazdálkodást koordináló szervezet számára is
hozzáférhetőek, és a saját honlapján a szerződések szövegének vagy a közszolgáltatók
honlapjai elérhetőségének hozzáférhetővé tételével a Ht. által előírt kötelezettségét teljesíti. A
szabály a tájékoztatási kötelezettség pontosításán túl adminisztratív tehercsökkentést is
megvalósít, mivel a közszolgáltatóknak a szerződéseket és azok módosításait nem kell az
állami hulladékgazdálkodást koordináló szervezet részére papír alapon megküldeni. Ez a
szabály ugyanakkor elősegíti a közérdekű adatokhoz és a közérdekből nyilvános adatokhoz
való hozzáférést is.
A 7. §-hoz
Az OKIR projekt Egységes Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (EHIR)
funkcionalitásának kialakítása során alapvető cél volt, hogy a hulladékgazdálkodással
kapcsolatos összesített adatok - mind a hulladékgazdálkodási engedély, mind a
nyilvántartásba vétel, mind pedig az egyes adatszolgáltatás tekintetében - publikálásra
kerüljenek. Ennek érdekében az OKIR elektronikus felületén az illetékes szaktárca létrehozta
az EHIR-hez kapcsolódó adatokat és információkat tartalmazó publikus felületet. Az
internetes honlapon megjelenő hulladékgazdálkodással kapcsolatos információk tekintetében
törvényi szinten is meg kell határozni azoknak az adatoknak a körét, amelyek mindenki
számára ingyenesen hozzáférhetők.
Az elkülönített gyűjtésre vonatkozó szabályok pontosítása azért szükséges, hogy a
közszolgáltatók az elektronikus adatszolgáltatás bevezetésével az adatszolgáltatási
kötelezettségüket könnyebben tudják teljesíteni.
A 8. §-hoz
A Javaslat e módosítása a Ht. kereskedőkkel kapcsolatos adatszolgáltatás gyakorlati
alkalmazhatóságához szükséges. A javaslattal a kereskedő által - előkezelésre vonatkozó
hulladékgazdálkodási engedéllyel - végzett előkezeléssel kapcsolatos adatszolgáltatás válik
egyszerűbbé.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy kormányrendelet határozza meg azt pontosan, hogy kik azok a
hulladékbirtokosok, akiknek kötelezően nyilvántartást kell vezetniük és a nyilvántartott
adatokról adatot kell szolgáltatniuk a környezetvédelmi hatóság felé. A hulladékbirtokos
ugyanis olyan tág fogalom, hogy abba minden olyan személy beletartozik, aki a birtokában
hulladékot tart. Ebből következik, hogy csak egy speciális kört, illetve speciális esetcsoportot
kell meghatározni, amelybe a nyilvántartás vezetésére és az adatszolgáltatás teljesítésére
kötelezettek tartoznak. A kört, illetve esetcsoportot kormányrendeleti szinten kell
meghatározni, a Ht.-ben ugyanakkor az erre történő felhatalmazást kell megadni.
A 9. §-hoz
A Ht. 80. § (3) bekezdése alapján a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási
engedéllyel rendelkezők, valamint a nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezetek adatait
12
honlapján ingyenesen és naprakész állapotban közzéteszi. Az OKIR fejlesztés keretében
megvalósuló OKIR elektronikus felületen a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezők,
valamint a nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezetek adatait a fejlesztett rendszer
publikálja. Így a hulladékgazdálkodással kapcsolatos információk publikus felületén közzétett
adattartalomra vonatkozó előírást a Ht. 83/A. §-a fogja tartalmazni.
A 10. §-hoz
Az informatikai háttér fejlesztésére tekintettel a Ht. 95. § (6) bekezdésében foglaltak
hatálybaléptetése nem szükséges.
A 11. §-hoz
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV.
törvény (a továbbiakban: Mtv.) 4. § (3) bekezdése tartalmazza azokat a dokumentumokat,
amelyeket a kérelmező köteles csatolni a minősítési kérelemhez. Annak érdekében, hogy a
hatóság a kérelmező adatait ellenőrizhesse, szükséges, hogy hozzáférjen a 15 napnál nem
régebbi, hiteles cégkivonathoz.
A 12. §-hoz
A módosítás célja annak előírása, hogy a minősítő hatóság a folyamatosan fennálló jogellenes
állapot esetében is bírságot szabhasson ki.
A 13. §-hoz
Az Mtv. 15. §-a a minősítő hatóság számára bírságkiszabási jogosultságot biztosít, ha az
ügyfél az Mtv. 11. §-a szerinti adatváltozás bejelentési kötelezettségének határidőben nem
tesz eleget. A javaslat célja annak előírása, hogy a minősítő hatóság által beszedett bírság,
késedelmi kamat és késedelmi pótlék a központi költségvetés bevételét képezze.
A 14. §-hoz
A Javaslat - miután az bírságolásra vonatkozó szabályokat is tartalmaz - arról rendelkezik,
hogy az e törvénnyel hatályba lépő rendelkezéseket csak a hatálybalépést követően indult
ügyekben és megismételt eljárásokban lehet alkalmazni.
A 15. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a háztartásban képződő veszélyes hulladékot az elkülönített gyűjtés
hatékonyabbá tétele érdekében 2015. január 1-jétől nemcsak a közszolgáltató, hanem más,
hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet is összegyűjtheti, illetve
elszállíthatja, nem indokolt hatályba léptetni azt a rendelkezést, amely ezt a feladatot
kizárólag a közszolgáltatók kötelezettségévé teszi. Ezzel a közszolgáltatók adatszolgáltatási
kötelezettségei is egyszerűsödnek. Ezzel összefüggésben arról is rendelkezni kell, hogy az a
rendelkezés, amelyet a 7. § (2) bekezdés módosít, nem lép hatályba.
A 16. §-hoz
A Javaslat hatálybalépéséről szóló rendelkezéseket tartalmazza.
13