﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/1996. számú
törvényjavaslat
egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi
közvetítőrendszert érintő módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2014. november
1
2014.	évi.....törvény
egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi
közvetítőrendszert érintő módosításáról
1. A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet módosítása
1.	§
Hatályát veszti a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 13. § (2) bekezdése.
2.	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
2.	§
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdése a
következő 80a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„80a. központi értéktár: a 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 1. pontjában
meghatározott fogalom,”
3.	§
A Tpt. 22. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni olyan nyilvános értékesítésre történő felajánlás
esetén, amikor
az értékpapírt a kibocsátó, annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető
tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető
tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának értékesíti, juttatja, ha)
„eb) a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó valamely értékpapírja szabályozott
piacra vagy az Európai Bizottság által azzal egyenértékűnek minősített piacra már be van
vezetve és az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és
részleteire vonatkozó információk legalább a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt
nyelven rendelkezésre állnak.”
4.	§
(1)	A Tpt. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben a forgalomba hozatal végleges feltételeit (így különösen: a forgalomba
hozatal össznévértékét, az értékpapír futamidejét, lejáratát, kamatát vagy egyéb járulékait, a
forgalomba hozatal módját és helyét, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódját) sem az
alaptájékoztató, sem a 32. § szerinti kiegészítés nem tartalmazza, az egyes részkibocsátásokra
vonatkozóan a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal
végleges feltételeit közzéteszi, és azokról tájékoztatja a Felügyeletet. A Felügyelet a fogadó
tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot ezt
követően tájékoztatja a forgalomba hozatal végleges feltételeiről.”
(2)	A Tpt. 27. §-a a következő (7 a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Ha az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért valamely EGT-állam vállal
kezességet (garanciát), akkor a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra bevezetést
kérő személy elhagyhatja a kezesre vonatkozó információkat a tájékoztatóból.”
2
5.	§
A Tpt. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) Ha a tájékoztatót az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalára irányuló eljárás
időtartama alatt kiegészítették, az a befektető jogosult a jegyzési nyilatkozat visszavonására, a
megállapodástól való elállásra, aki a kiegészítés közzététele előtt az értékpapírt lejegyezte vagy
megvételére megállapodást kötött. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő
két munkanapon belül gyakorolhatja. Az elállás jogának gyakorlására nyitva álló határidőt a
kibocsátó vagy az ajánlattevő meghosszabbíthatja, az elállási jog gyakorlására nyitva álló
határidőt azonban a kiegészítésnek tartalmaznia kell. A befektető elállása esetén a kibocsátó, az
ajánlattevő és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy az
értékpapírvétellel kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő
két munkanapos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le.”
6.	§
(1)	A Tpt. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem köteles éves és féléves jelentést készíteni a helyi önkormányzat, továbbá az olyan,
kizárólag hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat nyilvánosan forgalomba hozó kibocsátó,
amely értékpapírjainak névértéke legalább százezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az
MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg.”
(2)	A Tpt. 54. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Nem köteles éves és féléves jelentést készíteni az olyan, kizárólag hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírokat nyilvánosan forgalomba hozó kibocsátó, amely értékpapírjainak
névértéke legalább ötvenezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett
hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, amennyiben az értékpapírral
szabályozott piacon kereskednek és a bevezetésre 2010. december 31. előtt került sor.”
(3)	A Tpt. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kibocsátónak az egyes pénzügyi évek végét követő legkésőbb négy hónapon belül közzé
kell tennie az éves jelentését.”
7. §
(1)	A Tpt. 58. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egy vagy több tagállam szabályozott piacára bevezetett legalább százezer euró
névértékű értékpapírokra - hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátás napján
legalább százezer euró vagy annak megfelelő névértékű értékpapírokra - vonatkozó
szabályozott információkat a Felügyelet és a fogadó tagállam felügyeleti hatóságai által
elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell
közzétenni a kibocsátó vagy azon személy választása szerint, aki a kibocsátó hozzájárulása
nélkül kérte a bevezetést.”
(2)	A Tpt. 58. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdésben meghatározott nyelven kell közzétenni a legalább ötvenezer euró
névértékű értékpapírokra - hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátás napján
legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő névértékű értékpapírokra - vonatkozó
szabályozott információkat, amennyiben az értékpapírral szabályozott piacon kereskednek és a
bevezetésre 2010. december 31. előtt került sor.”
3
8. §
A Tpt. 147. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A befektetési vállalkozás, a hitelintézet és az árutőzsdei szolgáltató - a 148. §-ban foglalt
eset kivételével - ügyfélszámlát vezet. Az ügyfélszámlán kell nyilvántartani a számlatulajdonost
megillető bevételt, és az ügyfélszámláról kell teljesíteni a számlatulajdonost terhelő kifizetést.
Az ügyfélszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetve az opciós és határidős
ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket. A befektetési vállalkozás köteles
ügyfélszámla-szerződést kötni azzal az ügyféllel, akinek a megbízásából portfóliókezelést, letéti
őrzést vagy letétkezelést végez.
(2) A befektetési vállalkozás, a hitelintézet és az árutőzsdei szolgáltató az ügyfelek tulajdonát
képező ügyfélszámla-állományt - ha e törvény másként nem rendelkezik - letéti számlán
köteles elhelyezni.”
9.	§
A Tpt. 335/A. § (1) bekezdés p) és q) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek,
valamint a Tpt. 335/A. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
[Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a (2) bekezdésben és a 335. § (3) bekezdésének
i) pontjában foglaltak kivételével szolgáltatásokat]
„p) pénzforgalmi intézménynek;
q) elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek és
r) a Szanálási Alap számára”
(nyújthat.)
10.	§
A Tpt. 336. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„336. § A központi értéktár a 909/2014/EU rendeletben meghatározott tevékenység végzésére
az ott meghatározott feltételekkel jogosult.”
11. §
A Tpt. 340/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„340/A. § (1) A központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet
adja ki, módosítja és vonja vissza a 909/2014/EU rendeletben foglalt követelményeknek és e
törvény rendelkezéseinek megfelelően.
(2)	Központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet annak a
Magyarország területén székhellyel rendelkező, legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével
rendelkező részvénytársaságnak adja meg, amely megfelel az 909/2014/EU rendeletben foglalt
követelményeknek, és rendelkezik
a)	káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió
forint összegű felelősségbiztosítással,
b)	a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági
feltételekkel, valamint
c)	a 350/B. §-ban foglalt szabályzatokkal.
(3)	Az engedélyezési eljárásban az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével
kapcsolatos kérdéseket a Felügyelet vizsgálja.”
12. §
(1)	A Tpt. 340/B. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
4
(A központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelni
kell:)
„c) a 340/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések teljesítését szolgáló,
rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, melyből
megállapítható, hogy a kérelmező
ca)	a 909/2014/EU rendelet melléklet A. szakasz 1. és 2. pontjában meghatározott
tevékenységek végzését pontos, megbízható és átlátható módon valósítja meg,
cb)	adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem (tárolás, mentés, visszakereshetőség)
feltételeinek,”
(2)	A Tpt. 340/B. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelni
kell:)
„g) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a központi értéktár milyen
tevékenységet kíván folytatni, és azt mikor kívánja megkezdeni
h)	a vezető állású személyek megnevezését, feladat- és felelősségi körét.”
13.	§
A Tpt. 340/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„340/C. § A Felügyelet a központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt
visszavonja a 909/2014/EU rendelet 20. cikkében meghatározott feltételek fennállása esetén.”
14.	§
A Tpt. 350/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 909/2014/EU rendeletben foglalt központi értéktári tevékenységek a Felügyelet által
jóváhagyott, a (2) bekezdésben foglaltak szerinti szabályzatok alapján végezhetők. A
szabályzat módosítása esetén a szabályzat készítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni.”
15.	§
A Tpt. 350/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakasza szerinti tevékenységet is végző
központi értéktárra vonatkozó prudenciális szabályok a Hpt. és az 575/2013/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 909/2014/EU rendelet tekintetében nem koherensek,
akkor a Hpt.-t és az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni.”
16.	§
(1)	A Tpt. 352/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi
szerződő fél (a 352/A-352/C. § alkalmazásában a továbbiakban: vállalkozás) - a 648/2012/EU
rendeletben, a 909/2014/EU rendeletben, a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 352/B. §-ban és a
352/C. §-ban foglaltakra figyelemmel - tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.”
(2)	A Tpt. 352/A. § (3)-(4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha a vállalkozás - a (4a) és (4b) bekezdésben foglaltakat nem érintve - e törvényben
szabályozott tevékenységét vagy kritikus funkcióját szervezi ki, a kiszervezésről szóló
megállapodás megkötését megelőzően meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél
5
a)	rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy
funkció ellátásához szükséges valamennyi jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi,
technikai feltételekkel, illetve a szükséges hatósági bejelentési kötelezettségének eleget tett-e,
b)	szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló
megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció hatékony és eredményes ellátására, a
hatékony ellenőrzésre és a kockázatok kezelésére,
c)	szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló
megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátása során felhasznált vagy
keletkező, a vállalkozásra, a vállalkozás ügyfeleire, leendő szerződő feleire vonatkozó adatok
jogszabályszerű kezelésére és védelmére,
d)	rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, működési és eljárási szabályokkal,
valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a vállalkozás számára
minden, a felügyeleti hatóság eljárásához szükséges információt és adatot az elvárt formában
és határidőben szolgáltasson, és
e)	rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a
biztonsági eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.
(4)	A vállalkozás kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki
megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, a 648/2012/EU rendeletben foglaltaknak, valamint
központi értéktár esetén a 909/2014/EU rendeletben foglaltaknak.
(4a) A központi szerződő fél főtevékenységének, valamint a kockázatkezeléshez kapcsolódó
tevékenységének kiszervezéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.”
(3)	A Tpt. 352/A. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) A központi értéktár főtevékenységének kiszervezéséhez a Felügyelet engedélye szükséges
a 909/2014/EU rendelet 19. cikkében foglaltak szerint.”
17.	§
A Tpt. a következő 411. §-sal egészül ki:
„411. § Az az elszámolóház, amely a 2014. december 31-én hatályos 335. § (3) bekezdés a) és
c)	pontjában foglalt tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezett, a 909/2014/EU rendelet
szerinti központi értéktári tevékenység végzésére szóló engedély megszerzéséig, de legkésőbb
2016. június 30-ig ezen engedélyben foglaltak szerint jogosult e tevékenységek végzésére.”
18.	§
A Tpt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 450/B. §-sal egészül ki:
„450/B. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi
közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló 2014. évi ... törvény 7. § (2) bekezdésével
megállapított 58. § (5a) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek 2015. február 1-jétől kell
megfelelni.”
19.	§
A Tpt.
a)	201. § (2) bekezdés b) pontjában az „az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság, illetve ezek” szövegrész helyébe az „az a gazdasági társaság,
illetve ennek”,
b)	201. § (2) bekezdés c) pontjában az „az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság,” szövegrész helyébe az „az a gazdasági társaság,”,
c)	201. § (2) bekezdés j) pontjában az „az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság, és ezek” szövegrész helyébe az „az a gazdasági társaság, és
ennek”,
6
d)	340/D. § (6) bekezdésében a „jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság” szövegrész
helyébe a „részvénytársaság”,
e)	355. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság”,
f)	394. § (3) bekezdésében az „A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más
gazdasági társaság” szövegrész helyébe az „A gazdasági társaság”
szöveg lép.
20. §
A Tpt. 25. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
21. §
Hatályát veszti a Tpt.
a)	53. §-a,
b)	a 335. § (3) bekezdés a) és c) pontja,
c)	a 340/B. § b) pontja és
d)	a 350/B. § (5) és (6) bekezdése.
3.	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása
22. §
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Fnytv.) 47. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének jellegét,
körét és összetettségét figyelembe véve értékeli a kockázatmenedzsment során alkalmazott
hitelminősítési eljárások megfelelőségét, ideértve a 1060/2009/EK Európai Parlamenti és
Tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hitelminősítő intézetek által
kiadott hitelminősítések befektetési politikában meghatározott szerepét.”
23.	§
Az Fnytv. 90.§-a a következőf) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
,f az Európai Parlament és a Tanács 2013/14/EU irányelve (2013. május 21.) a foglalkoztatói
nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló 2003/41/EK
irányelvnek, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra
(ÁEKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról
szóló 2009/65/EK irányelvnek és az alternatív befektetésialap-kezelőkről szóló 2011/61/EU
irányelvnek a hitelminősítések túlzott figyelembevétele tekintetében történő módosításáról.”
4.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
24.	§
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 3. §
(1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 8. §, a 13. §, a 17. § (3)-(5) bekezdése, a 20/A-20B. §, a 22. §, a 24-24/G. §, a 26/A. §, a
27-31. §, a 37-39. §, a 97-107. §, a 110/A-110/Q. §, a 121. §, a 123. § (8)-(9) bekezdése, a
7
123/A. §, a 124-141. §, a 155-170. § és a 172-175. § kivételével a befektetési vállalkozásra
előírt rendelkezéseket kell alkalmazni
a)	a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB) az MNB tv.-ben meghatározott alapvető
feladatain kívül végzett, és
b)	a kincstárnak az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében
végzett
befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.
(2)	Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy
kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre - a 8. § (5) bekezdése, a 13. §, a 15-17. §, a 19/A-
20/B. §, a 21/A. §, a 22. § (1)-(3) bekezdése, a 24/A-24/G. §, 25. § (1) bekezdése, a 26/A. §, a
37-39. §, a 60. §, a 78. § (2a) bekezdése, a 97-99. §, a 100. § (1) bekezdés e) pontja, a 101-106.
§, a XX/A. Fejezet, a 121. §, a 123. § (8) és (9) bekezdése, a 123/A. §, a 124-127. § (1) és (2)
bekezdése, a 128-135. §, a 136. § (5) bekezdése, a 137-139. §, a 162-163/B. §, a 164. § (1)
bekezdés v) pontja, a 164. § (7) és (8) bekezdése, valamint a 4. melléklet kivételével - a
befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a rendelkezés
befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell érteni.
(3)	A Kbftv. szerinti befektetési alapkezelő a Kbftv.-ben meghatározott körben befektetési
szolgáltatási tevékenységet végezhet és kiegészítő szolgáltatást nyújthat, azzal, hogy e
tevékenysége, illetve szolgáltatása tekintetében a VII. Fejezetben, - a 73-78. § kivételével - a
Negyedik Részben, valamint a XXI. Fejezetben, továbbá - a 124-139. § kivételével - a XXII.
Fejezetben a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.”
25.	§
(1)	A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő (1a) ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„1a. anticiklikus tőkepufferráta: a befektetési vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó
prociklikusság csökkentését célzó tőkepuffer-követelmény meghatározásához alkalmazott
arányszám, amelyet a befektetési vállalkozás a kitettségeihez kapcsolódó felek vonatkozásában
alkalmaz azok földrajzi elhelyezkedése alapján;”
(2)	A Bszt. 4. § (2) bekezdés 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„63. szoros kapcsolat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;”
26.	§
A Bszt. 28. § (1) bekezdése a következőy) ponttal egészül ki:
(A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti
kérelemhez mellékeli)
„y) a Szanálási Alaphoz történő csatlakozásáról szóló nyilatkozat másolatát.”
27.	§
(1)	A Bszt. 57. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Az értékpapíron kívül óvadék alapítható a befektetési vállalkozás által nyilvántartott más
pénzügyi eszközön és ügyfélszámla követelésen is azzal, hogy az óvadék tárgya a fogyasztónak
minősülő zálogkötelezett tulajdonába a zálogszerződés megkötését követően kerülő
ügyfélszámla követelés, körülírással meghatározott pénzügyi eszköz is lehet, és az óvadék
tárgyából való közvetlen kielégítési jog az ilyen óvadékkal biztosított követelés tekintetében is
gyakorolható. Ennek során az ügyfélszámla követelést a kielégítési jog megnyílásának
időpontjában fennálló értékén, a pénzügyi eszközt pedig annak nyilvános forgalmi értékén,
ennek hiányában az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékén kell
figyelembe venni.
8
(8)	A (7) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni hitelintézet befektetési szolgáltatási
tevékenység végzésével vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerülő fizetési
számla követelése esetére is.”
(2) A Bszt. 57. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Óvadék esetén, ha annak tárgya olyan pénzügyi eszköz, amely nyilvános forgalmi értékkel,
vagy az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékkel nem rendelkezik, a
zálogjogosult a Ptk. 5:138. § (1) bekezdésében meghatározott jogával akkor élhet, ha a pénzügyi
eszköz értékelési módjáról a zálogszerződésben megállapodott.”
28.	§
A Bszt. 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat, az EGT-állambeli pénzügyi holding
társaság és vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben rögzített
követelményeknek az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott
vonatkozásában összevont alapon felel meg.”
29. §
A Bszt. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési vállalkozásban és
az árutőzsdei szolgáltatóban
a)	tulajdoni részesedéssel rendelkező,
b)	tulajdoni részesedést szerezni kívánó,
c)	vezető állású, és
d)	alkalmazottként foglalkoztatott
személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot - a
(2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében
törvény felhatalmazása alapján eljáró
a)	felügyeleti hatósággal,
b)	Befektető-védelmi Alappal,
c)	MNB-vel,
d)	Állami Számvevőszékkel,
e)	állami adóhatósággal,
f)	Gazdasági Versenyhivatallal,
g)	a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét
ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szervvel,
h)	nemzetbiztonsági szolgálattal,
i)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel és
j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal
szemben.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre
vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,
a)	a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal
és a feladatkörében eljáró ügyészséggel,
b)	büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve
felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás
keretében a bírósággal és
c)	az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai
Csalásellenes Hivatallal (OLAF)
9
szemben.
(4)	Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt. 205. §-ban meghatározott, valamint a
nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott
ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament
és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése.
(5)	Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok
nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott
adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
(6)	Befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén
az általuk kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a
levéltári kutatások céljára felhasználható.
(7)	A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás
vagy adat, az e törvényben meghatározott kivétellel a befektetési vállalkozás felhatalmazása
nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.
(8)	Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és az e törvényben meghatározott
összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok
kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő
adatátadás.
(9)	Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi
közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független értékelőnek vagy az ideiglenes
értékelésben közreműködőnek az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés
alkalmazása során adatok, információk átadása a lehetséges ajánlattevőknek, valamint a
vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való
adat- és információátadás.”
30.	§
A Bszt. 123/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A befektetési vállalkozás egyedi alapon legalább évente eleget tesz az 575/2013/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet Nyolcadik részében meghatározott nyilvánosságra
hozatali követelménynek, azzal, hogy a Felügyelet ennél gyakoribb nyilvánosságra hozatalról is
dönthet, ha az intézmény tevékenységi volumene, tevékenységi köre, más országban folytatott
tevékenysége, különböző pénzügyi szektorokban folytatott tevékenysége, nemzetközi pénzügyi
piacon való részvétele, illetve a klíring- és elszámolási rendszerekben való részvétele indokolja
azt.
(4)	A magyarországi székhelyű tagállami anyavállalat és tagállami pénzügyi holding társaság
anyavállalat legalább évente nyilvánosságra hozza - az 575/2013/EU rendeletben foglaltakon
kívül - a jogi, vállalatirányítási és szervezeti struktúráját, valamint javadalmazási politikáját is.
(5)	A befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozatali kötelezettségét honlapján vagy azon az
internetes felületen teljesíti, amelyen az éves számviteli beszámolóját hozza nyilvánosságra.”
31.	§
A Bszt. 127. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A befektetési vállalkozás végelszámolása során
a)	az ügyfél által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve
nyilvántartott pénzeszköz,
b)	az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint
c)	az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz a befektetési vállalkozás, illetve az
árutőzsdei szolgáltató bármely, az ügyfél javára vezetett számláján
nem képezi a Ctv. 97. § (1) bekezdése szerinti vagyon részét, annak kiadása iránt a
végelszámoló soron kívül intézkedik, ha az általa vezetett nyilvántartás és a befektetői
10
követelések egyezősége alapján az ügyfelekkel történő elszámolást akadályozó körülmény nem
merül fel.”
32.	§
A Bszt. 136. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás felszámolása során
a)	az ügyfél által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve
nyilvántartott pénzeszköz,
b)	az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint
c)	az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz a befektetési vállalkozás, illetve az
árutőzsdei szolgáltató bármely, az ügyfél javára vezetett számláján
nem képezi a felszámolási vagyon részét. Az eszközök kiadása iránt a befektetési vállalkozás -
a felszámoló hozzájárulása mellett - a felszámolási eljárástól függetlenül, soron kívül
intézkedik, ha az általa vezetett nyilvántartás és a befektetői követelések egyezősége alapján az
ügyfelekkel történő elszámolást akadályozó körülmény nem merül fel.”
33.	§
A Bszt. 161/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet nem vizsgálja a pénzügyi holding társaság, a külföldi befektetési vállalkozás,
a vegyes pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság prudens
működését egyedi alapon.”
34.	§
A Bszt. 162. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci és működési kockázatokon kívül ki kell
terjednie:)
„e) a kockázatmegoszlás (diverzifikáció) hatására és annak kockázatfelmérési rendszerben
történő figyelembevételére,”
35.	§
A Bszt. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„169. § (1) Ha a felügyeleti biztos részben veszi át a befektetési vállalkozás, illetve az
árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának jogkörét, a kirendeléséről rendelkező határozatban a
Felügyelet meghatározza a befektetési vállalkozásnál, illetve az árutőzsdei szolgáltatónál
betöltött szerepét, feladatait és hatáskörét.
(2)	A befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának teljes jogkörét
átvevő felügyeleti biztos kirendelésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a befektetési vállalkozás,
illetve az árutőzsdei szolgáltató helyzete jelentősen megromlik vagy súlyosan megsérti a
prudens működésre vonatkozó jogszabályi előírásokat és a Felügyelet nem látja biztosítottnak,
hogy a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató működésének irányítása az
irányítási jogkört részben átvevő felügyeleti biztos kirendelésével vagy az igazgatóság leváltását
követően egy új igazgatóság útján megoldott lehet.
(3)	A (2) bekezdés szerinti felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig
a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató igazgatósági tagjainak a Ptk. jogi
személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti felelőssége fennmarad.
(4)	Az igazgatóság teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az
igazgatóság tagja a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben és az alapszabályban
rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti
11
biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és
kötelezettségeit.
(5)	Az irányítási jogkört részben átvevő felügyeleti biztos kirendelése esetén a befektetési
vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató igazgatósága a jogkörét csak annyiban
gyakorolhatja, amennyiben az adott jogkört a felügyeleti biztost kirendelő határozat nem utalja a
felügyeleti biztos jogkörébe.
(6)	A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja a
felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő
határozat és a Felügyelet által a befektetési vállalkozással, illetve árutőzsdei szolgáltatóval
szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a befektetési vállalkozást, illetve
árutőzsdei szolgáltatót képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.
(7)	A felügyeleti biztos feladata:
a)	a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató vagyoni helyzetének felmérése,
b)	az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése,
c)	az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, illetve
árutőzsdei szolgáltató nyilvántartásának helyreállítása, és
d)	a szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató cégként való
működtetése.”
36.	§
A Bszt. 180. § (4) bekezdése a következő i)-o) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével
kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg az 575/2013/EU rendelet)
„i) 89. cikk (3) bekezdésének megfelelően azt, hogy a befektetési vállalkozásnak a pénzügyi
ágazaton kívüli befolyásoló részesedés vonatkozásában az 575/2013/EU rendelet 89. cikk (3)
bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott követelményeknek kell megfelelniük,
j) 178. cikk (1) bekezdés b) pontjának megfelelően azon időtartamot, amelyen túl az ügyfél
nemteljesítését megtörténtnek kell tekinteni,
k) 178. cikk (2) bekezdés d) pontjának megfelelően azt a határértéket, amely alapján a
hitelkötelezettség-teljesítési késedelem jelentősnek minősül,
l) 327. cikk (2) bekezdésének megfelelően az átváltható értékpapír és az annak alapjául
szolgáló eszköz kiegyenlítő pozíciója közötti nettósítás alkalmazhatóságának feltételéül
szolgáló módszert,
m) 395. cikk (1) bekezdésének megfelelően a 150 millió eurónál alacsonyabb nagykockázat-
vállalási határérték alkalmazását,
n) 400. cikk (2) bekezdésének megfelelően a nagykockázat-vállalási korlát alól mentesített
kitettségek körét,
o)	416. cikk (5) bekezdésének megfelelően a magas és rendkívül magas likviditású és
hitelminőségű eszközök körét.”
37.	§
A Bszt.
a)	28. § (1) bekezdés x) pontjában a „hitelintézet” szövegrész helyébe „befektetési vállalkozás”
szöveg, a „hitelintézetre” szövegrész helyébe „befektetési vállalkozásra”,
b)	106. § (4) bekezdésében az „is köteles megfelelni” szövegrész helyébe a „felel meg”
c)	174. (8) bekezdésében a „hitelintézetét” szövegrész helyébe „befektetési vállalkozását”
szöveg lép.
38.	§
A Bszt. 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
12
39.	§
Hatályát veszti a Bszt.
a)	4. § (2) bekezdés 18. pontja,
b)	a 105. § (2) bekezdés c) pontja,
c)	a 175. §-a és
d)	a 182. § (14) bekezdése.
5.	A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény
módosítása
40.	§
A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény 8. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedések meghozatalára az MNB
elnöke javaslata alapján, az e törvényben meghatározottak szerint a hitelintézet kérelmére vagy
egyetértésével kerülhet sor.”
6.	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása
41.	§
(1)	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 11. § (7) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Integrációs Szervezetből az Integrációs Szervezet alapszabályának megfelelően lehet
kilépni. Az Integrációs Szervezetből kilépni kívánó szövetkezeti hitelintézetnek úgy kell -
alapítási, illetve működési - engedélyért fordulnia a Felügyelethez az Integrációs Szervezetből
történő kilépési szándék Integrációs Szervezet részére történő bejelentését megelőzően legalább
60 nappal, mintha a pénzügyi intézményt újonnan alapítanák.”
(2)	A Szhitv. 11. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A Felügyelet visszavonja a szövetkezeti hitelintézet - ide nem értve a szanálás alatt álló
szövetkezeti hitelintézet - működési engedélyét ha
a)	a szövetkezeti hitelintézet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből
történő kizárását követő 3 munkanapon belül nem nyújt be működési engedély kiadása iránti
kérelmet a Felügyelethez,
b)	a (9) bekezdésben írt dokumentumok megvizsgálása alapján a Felügyelet megállapítja, hogy
a szövetkezeti hitelintézet fizetésképtelen, a szövetkezeti hitelintézet fizetésképtelensége
fenyeget vagy a folyamatos működése az engedély kiadásáig veszélybe kerülhet, vagy
c)	az a) pont szerinti kérelmet határidőben benyújtotta és azt a Felügyelet elutasította vagy a
kizárt szövetkezeti hitelintézet nem kap működési engedélyt a Felügyelettől az Integrációs
Szervezetből történő kizárás napjától számított legfeljebb 120 nap alatt.”
(3)	A Szhitv. 11. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az Integrációs Szervezet igazgatóságának szövetkezeti hitelintézet Integrációs
Szervezetből történő kizárására vonatkozó döntését, az arra vonatkozó előterjesztést és annak
mellékleteit az Integrációs Szervezet Igazgatósága e kérdést tárgyaló ülését követően
haladéktalanul megküldi a Felügyelet részére. Az előterjesztés mellékleteként csatolni kell a
13
szövetkezeti hitelintézet azonnali és folyamatos fizetőképessége és pénzügyi helyzete tárgyában
elkészített független könyvvizsgálói jelentést. A fizetőképesség és a pénzügyi helyzet
vizsgálatának ki kell terjednie arra, hogy a hitelintézet esetében fennáll-e a veszélye annak,
hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek.”
42.	§
A Szhitv. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szövetkezeti hitelintézethez a Felügyelet - a szövetkezeti hitelintézet kizárásáról történő
értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul - felügyeleti biztost jelöl ki a 11. § (7a)
bekezdés a), illetve c) pontjában írt határidők végéig.”
43.	§
A Szhitv. 17/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Működési formájától függetlenül a szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéje nem
süllyedhet az Integrációs Szervezet által egyedi (nem konszolidált) alapon időről-időre
megállapított szint alá. Az Integrációs Szervezet szabályzatban határozza meg az egyedi alapon
megállapított szavatoló tőke meghatározásának elveit és folyamatát.”
44.	§
(1)	A Szhitv. 17/T. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felügyeleti biztos a kijelölését követő 3 munkanapon belül a 11. § (9) bekezdésében
foglalt könyvvizsgálói jelentés figyelembevételével felméri, hogy a szövetkezeti hitelintézet
esetében végelszámolásnak vagy felszámolásnak lenne-e helye, és megállapítását haladéktalanul
megküldi a Felügyelet részére. Amennyiben a felügyeleti biztos javaslata alapján felszámolási
eljárás kezdeményezésének vagy egyébként végelszámolásnak lenne helye, akkor javaslatáról
egyidejűleg tájékoztatja az Országos Betétbiztosítási Alapot is.”
(2)	A Szhitv. 17/T. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Felügyelet a működési engedély visszavonásával egyidejűleg dönt a szövetkezeti
hitelintézet végelszámolásáról vagy felszámolásának kezdeményezéséről.”
45.	§
A Szhitv. 16. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében az „OTIVA, a HBA és a TAKIVA” szövegrész
helyébe az „OTIVA, a HBA, a REPIVA és a TAKIVA” szövegrész lép.
46.	§
Hatályát veszti a Szhitv.
a)	5/A. §-a,
b)	16. § (5a) bekezdése és
c)	19. § (7) bekezdése.
7.	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
47.	§
(1)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.)
13. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
14
(A Pénzügyi Stabilitási Tanács az (1) bekezdés szerinti hatáskörében)
„l) döntést hoz a 4. § (8) bekezdés szerinti, külön törvényben meghatározott szanálási feladatkör
gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban.”
(2) Az MNB tv. 13. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A Pénzügyi Stabilitási Tanács az ügyrendjében meghatározottak szerint a (2) bekezdés k)
és l) pontjában meghatározott döntések - ide nem értve a külön törvényben meghatározott
szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozatot - tekintetében, egyes
döntések vonatkozásában vagy teljes körűen, a kiadmányozási jogot az MNB által alkalmazott
vezetői megbízatással rendelkező személyre ruházhatja át.”
48.	§
Az MNB tv. a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § Az MNB 4. § (5) bekezdés szerinti feladatkörében eljárva az Európai Unión belüli
értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a
2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014. július 23-i
909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) 2.
cikk (1) bekezdés 18. pontja szerinti érintett hatóságként ellátja a 909/2014/EU rendelet
végrehajtásából eredő feladatokat.”
49.	§
Az MNB tv. 40. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a
2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési
feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő
kiegészítéséről szóló, 2012. december 19-i 231/2013/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló
rendelet végrehajtásából eredő feladatokat.
(16) Az MNB - a 28/A. §-ban meghatározottak mellett - a 4. § (9) bekezdésében meghatározott
feladatkörében a 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 17. pontja szerinti illetékes
hatóságként látja el a 909/2014/EU rendelet végrehajtásához kapcsolódó feladatokat.”
50.	§
Az MNB tv. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB döntése - ideértve a Pénzügyi Stabilitási Tanács hatósági döntését is - ellen
fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél az MNB határozatának és önálló jogorvoslattal
megtámadható végzésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Közigazgatási és
Munkaügyi Bíróságtól.”
51.	§
Az MNB tv. 79. és 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § (1) A 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l), m) és n) pontja szerinti törvényekben
meghatározott felügyeleti biztos kirendelésére az e §-ban és a 80. §-ban meghatározott
szabályokat kell alkalmazni.
(2)	Felügyeleti biztosként kizárólag az MNB 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkört
ellátó munkavállalója vagy a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek
felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban: nonprofit gazdasági
társaság) jelölése alapján a nonprofit gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy rendelhető ki. A felügyeleti biztosi
15
feladatokat az MNB munkavállalója és a nonprofit gazdasági társasággal munkaviszonyban
vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy együttesen is elláthatja.
(3)	Felügyeleti biztosként az rendelhető ki, aki
a)	büntetlen előéletű, illetve nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a
felügyeleti biztosi feladat ellátását nem teszi lehetővé és
b)	szakirányú felsőfokú képzettséggel és legalább négyéves,
ba)	a 39. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt törvényben meghatározott pénztárnál,
bb)	a 39. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt törvényben meghatározott hitelintézetnél vagy
pénzügyi vállalkozásnál,
bc)	a 39. § (1) bekezdésf) pontjában foglalt törvényben meghatározott pénztárnál,
bd)	a 39. § (1) bekezdés h) és m) pontjában foglalt törvényben meghatározott befektetési
alapkezelőnél, a kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző
szervezetnél, központi értéktárnál, központi szerződő félnél,
be)	a 39. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt törvényben meghatározott biztosítónál,
bf)	a 39. § (1) bekezdés k) pontjában foglalt törvényben meghatározott foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézménynél,
bg)	a 39. § (1) bekezdés l) pontjában foglalt törvényben meghatározott befektetési
vállalkozásnál,
bh)	a 39. § (1) bekezdés n) pontjában foglalt törvényben meghatározott viszontbiztosítónál
szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik.
(4)	A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában szakirányú felsőfokú képzettséggel rendelkező
személynek minősül, aki főiskolai vagy egyetemi szintű közgazdasági, jogi, pénzügyi és
számviteli vagy külkereskedelmi szakképzettséggel, könyvvizsgálói vagy olyan felsőfokú
szakképesítéssel rendelkezik, amely szükséges ahhoz, hogy a 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i),
k), l), m) és n) pontjában meghatározott törvények által szabályozott szervezetekben
ügyvezetőnek, illetve vezető állású személynek legyen kinevezhető, megválasztható.
(5)	Felügyeleti biztosnak nem lehet kirendelni azt, illetve e minőségében nem járhat el az,
a)	aki saját maga vagy közeli hozzátartozója a 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l), m) és n)
pontjában meghatározott törvények által szabályozott, a felügyeleti biztosi tevékenységgel
érintett szervezetekben a kirendelés időpontjában vagy a kirendelést követően érdekeltséggel
rendelkezik, így különösen, ha tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll a szervezettel, vagy attól
bármilyen formában bevételre vagy díjazásra tesz szert vagy tart igényt,
b)	akitől a felügyeleti biztos feladatainak részrehajlásmentes megítélése és tárgyilagos
elintézése egyéb okból nem várható el (elfogultság).
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott bármely körülményről a felügyeleti biztos a
kirendeléskor, ha az (5) bekezdésben meghatározott körülmény a kirendelés után merül fel, a
körülmény felmerülését követően azonnal köteles tájékoztatni a kijelölőjét. Ebben az esetben
másik felügyeleti biztos kirendelésre kerül sor.
(7)	Az MNB munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztos által e minőségében okozott kárért
az MNB, a nonprofit gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban álló felügyeleti biztos felügyeleti biztosi minőségében okozott kárért a
nonprofit gazdasági társaság a felelős.
(8)	A kirendelt felügyeleti biztos az MNB-nek, illetve a nonprofit gazdasági társaságnak okozott
károkért a munkavállalók, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók
kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok szerint felelős azzal, hogy gondatlan károkozás
esetén a kártérítés mértéke a kijelölt felügyeleti biztos hathavi illetményét nem haladhatja meg.
(9)	A nonprofit gazdasági társaságnak rendelkeznie kell megfelelő vagyoni biztosítékkal a
kártérítési kötelezettségek megtérítése fedezetének biztosítására.
(10)	Az MNB a kirendelt felügyeleti biztost - bejegyzés és közzététel végett - bejelenti a
cégbíróságnak.
(11)	A felügyeleti biztosi feladatok ellátására kirendelő személy a kirendelést megelőzően
hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll olyan foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt, amely a felügyeleti biztosi feladat ellátását nem teszi lehetővé.
16
80. § (1) A felügyeleti biztos kirendelésekor a 4. § (9) bekezdésében meghatározott
feladatkörében eljáró MNB határozatban megállapítja a kirendelt felügyeleti biztos szerepét,
feladatait, amelyet a kirendelés időtartama alatt az MNB bármikor határozatban módosíthat. Az
MNB munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztos a 4. § (9) bekezdésben meghatározott
feladatkörében eljáró MNB által utasítható.
(2) A kirendelt felügyeleti biztos az érintett szervezet pénzügyi helyzetéről és a kirendelésének
időtartama alatt végzett tevékenységéről szóló, a 4. § (9) bekezdésben meghatározott
feladatkörében eljáró MNB által meghatározott időszakra vagy a kirendelés teljes idejére
vonatkozó jelentést készít.”
52.	§
Az MNB tv. 184. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„184. § Az 1-14. §, a 16-21. §, a 23. § (1), (2) és (10) bekezdése, a 24. § (1), (2), (4) és (5)
bekezdése, a 26-28. §-a, a 29-32. §-a, a 33. § (1) bekezdése, a 34. §, a 35. § (1) bekezdése, a 36.
§, a 39. § (1) és (2) bekezdése, a 42. §, a 44. §, a 96-101. §, a 167-169. §, a 176. §, a 178. § (8)
és (9) bekezdése és a 183. § (1) és (5) bekezdése az Alaptörvény 41. cikk (1), (4) és (5)
bekezdése, valamint 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül.”
53.	§
Az MNB tv. 186. § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A 40. §)
,,g) (16) bekezdése a 909/2014/EU rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és
eljárásában.)
54.	§
Az MNB tv. 142. § (2) bekezdés f) pontjában a „96/C. § (11) bekezdése” szövegrész helyébe a
„176. § (4) bekezdése” szöveg lép.
8.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
módosítása
55.	§
(1)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A X. Fejezet alkalmazásában
1.	betétes: akinek a betét a nevére szól, vagy - kizárólag a nem névre szóló betétek esetében -
aki a betétokiratot felmutatja, továbbá közös betét esetén a betét minden egyes tulajdonosa;
2.	helyi önkormányzat: a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzati
társulás és a térségi fejlesztési tanács;
3.	kártalanításra jogosult személy: a betétes, ide nem értve
a)	azt a betétest, akinél a betét szerződéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak,
b)	a rendelkezési jogosultságának keletkezési időpontjától függetlenül azt a személyt, aki a
betétes rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a kártalanításnak a 217. § (1)
bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőző napon, de egyébként nem betétes;
4.	költségvetési mérlegfőösszeg: a helyi önkormányzat pénzforgalmi teljesítési adatairól adott
éves beszámolójában szereplő költségvetési kiadások és költségvetési bevételek összege közül a
17
kisebb összeg; azzal, hogy a helyi önkormányzatra az általa irányított költségvetési szervekkel
összevontan számítandó a költségvetési mérlegfőösszeg;
5.	közös betét: olyan betét, amelynél több betétes van (több személy nevére szól);
6.	névre szóló betét: az a betét, amelynél a betétes a betétszerződés, a takarékbetét-szerződés
vagy a bankszámlaszerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen
azonosítható;
7.	rendelkezésre jogosult személy: a betétes és az a személy, aki a betétes rendelkezése alapján
korlátozással vagy anélkül rendelkezhet a betét fölött.”
56.	§
A Hpt. 8. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban: Szhitv.) meghatározott
Integrációs Szervezethez csatlakozott hitelintézetekre vonatkozó további, e törvénytől eltérő,
illetve az e törvényt kiegészítő szabályokat a Szhitv. állapítja meg.”
57.	§
A Hpt. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti
hitelintézet szövetkezetként, illetőleg - banknak vagy szakosított hitelintézetnek minősülő -
részvénytársaságként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként,
alapítványként vagy fióktelepként működhet.”
58.	§
A Hpt. 20. § (2) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hitelintézet a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez mellékeli)
„n) szövetkezeti hitelintézet esetében a Szhitv.-ben meghatározott Integrációs Szervezethez
benyújtott, csatlakozásról szóló nyilatkozatot,”
59.	§
A Hpt. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozat meghozatalával egyidejűleg, ha a
végelszámolás kezdő időpontja későbbi, mint a határozat kelte és korábban ez nem történt meg,
akkor a pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete teljes jogkörét
átvevő felügyeleti biztost rendelhet ki, akinek megbízatása a végelszámoló tevékenységének
megkezdéséig tart, és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet
el.”
60.	§
A Hpt. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a Felügyelet már a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően a
pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének teljes jogkörét átvevő
felügyeleti biztost rendelt ki, a felügyeleti biztos megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig
tart.”
61.	§
(1)	A Hpt. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
18
„(1) Hitelintézet felszámolása során
a)	az OBA által biztosított betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészeit, valamint
az 1993. június 30-át megelőzően - állami garanciával (helytállással) biztosított -
betételhelyezésből eredő követeléseket a Cstv. 57. § (1) bekezdés c) pontját követő és a d)
pontját megelőző kielégítési csoportba,
b)	a természetes személy, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozás OBA által biztosított,
kártalanítási kötelezettséget meghaladó betétrészből eredő követeléseket az a) pontot követő és
a Cstv. 57. § (1) bekezdés d) pontját megelőző kielégítési csoportba,
c)	az a) és b) pontba nem tartozó betételhelyezésből eredő követeléseket a Cstv. 57. § (1)
bekezdés d) pontjába
szükséges sorolni azzal, hogy e követelések a követelések arányában kerülnek kielégítésre.”
(2)	A Hpt. 57. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az OBA hitelintézettel szembeni követeléseit - az (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott eltéréssel - a hitelintézet felszámolásakor a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontjába
szükséges sorolni azzal, hogy e követelések a követelések arányában kerülnek kielégítésre.”
62.	§
A Hpt. 97. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A magyarországi székhelyű tagállami hitelintézet anyavállalat, tagállami pénzügyi holding
társaság és vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben rögzített
követelményeknek az 575/2013/EU rendelet vonatkozásában összevont alapon felel meg.”
63.	§
A Hpt. a következő 51/A. alcímmel egészül ki:
„51/A. Harmadik országbeli hitelintézet magyarországi fióktelepének mentesítése egyes
prudenciális követelmények alól
105/A. § (1) A harmadik országbeli hitelintézet magyarországi fióktelepét kérelmére a
Felügyelet határozatban mentesítheti az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik, Ötödik és
Hetedik Részében meghatározott követelmények teljesítése alól, ha
a)	a fióktelep legalább öt éve létesült, vagy a fióktelepet létesítő harmadik országbeli
hitelintézet legalább öt éve rendelkezik magyarországi székhelyű hitelintézetben ellenőrző
befolyással,
b)	a kérelem benyújtását megelőző öt évben a Felügyelet nem alkalmazott a fiókteleppel, illetve
a fióktelepet létesítő harmadik országbeli hitelintézet ellenőrző befolyása alatt álló
hitelintézettel szemben kivételes intézkedést,
c)	az Fkt. 11. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a harmadik országbeli hitelintézet olyan
visszavonhatatlan kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozatot tesz, amelyben vállalja, hogy
mindenkor fenntartja a fióktelep likviditását,
d)	a harmadik országbeli hitelintézet és a fióktelep rendelkezik a végzendő tevékenység
jellegének megfelelő, a kockázatvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok
felmérését és csökkentését, a kockázatok hatékony és eredményes kezelését biztosító belső
szabályzatokkal és eljárásokkal,
e)	a fióktelep nem jogosult fogyasztóktól betétet gyűjteni,
f)	a harmadik országbeli hitelintézet biztosítja a székhelye szerinti prudenciális előírásoknak
történő megfelelést és
g)	a fióktelep tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti határozatát visszavonja, ha
a)	a fióktelep már nem felel meg az (1) bekezdés szerinti feltételeknek,
19
b)	a fiókteleppel vagy a fióktelepet létesítő harmadik országbeli hitelintézet ellenőrző befolyása
alatt álló hitelintézettel szemben kivételes intézkedést alkalmazott,
c)	a fióktelep nem felel meg az eszközei és forrásai, valamint mérlegen kívüli tételei közötti
denominációs összhangról rendelkező MNB elnökének rendeletében foglalt követelménynek,
d)	a fióktelep engedély nélküli tevékenységet végez, vagy
e)	a fióktelep vagy a fióktelepet létesítő harmadik országbeli hitelintézet fizetőképessége
veszélybe kerül.”
64.	§
A Hpt. 117. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A javadalmazási politika elveit a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület fogadja el
és vizsgálja felül, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felel annak végrehajtásáért,
amelyet legalább évente a hitelintézet belső ellenőrzése is ellenőriz.”
65.	§
A Hpt. 118. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A hitelintézet az (1) és (2) bekezdés alkalmazásakor a teljesítmény-javadalmazás legfeljebb
25 százalékáig diszkontált értéken veszi figyelembe a (11) bekezdésben meghatározott
instrumentumokban nyújtott, legalább öt éves halasztási időszakkal juttatott teljesítmény-
javadalmazási eszközöket.”
66.	§
A Hpt. 177. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci és működési kockázatokon kívül ki kell
terjednie:)
„e) a kockázatmegoszlás (diverzifikáció) hatására és annak kockázatfelmérési rendszerben
történő figyelembevételére,”
67.	§
A Hpt. 195. és 196. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„195. § (1) Ha a felügyeleti biztos részben veszi át a pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel
rendelkező vezető testületének jogkörét, a kirendeléséről rendelkező határozatban a Felügyelet
meghatározza a pénzügyi intézménynél betöltött szerepét, feladatait és hatáskörét.
(2)	A pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének teljes jogkörét
átvevő felügyeleti biztos kirendelésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a pénzügyi intézmény
helyzete jelentősen megromlik vagy súlyosan megsérti a prudens működésre vonatkozó
jogszabályi előírásokat és a Felügyelet nem látja biztosítottnak, hogy a pénzügyi intézmény
működésének irányítása az irányítási jogkört részben átvevő felügyeleti biztos kirendelésével
vagy a vezető testület leváltását követően egy új vezető testület útján megoldott lehet.
(3)	A (2) bekezdés szerinti felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig
hozott döntésekért a pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete
tagjának a gazdasági társaságokra, illetve a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezések
szerinti felelőssége fennmarad.
196. § (1) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület teljes jogkörét átvevő felügyeleti
biztos kirendelésének ideje alatt az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagja a
gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az
alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára
a felügyeleti biztos gyakorolja az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjának
törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
20
(2)	Az irányítási jogkört részben átvevő felügyeleti biztos kirendelése esetén az irányítási
jogkörrel rendelkező vezető testület jogkörét csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben az adott
jogkört a felügyeleti biztost kirendelő határozat nem utalja a felügyeleti biztos jogkörébe.
(3)	Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően az irányítási vagy a felügyeleti jogkörrel rendelkező
vezető testület tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a
felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a hitelintézettel szemben hozott
határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a hitelintézetet képviselheti vagy a képviselet ellátására
megbízást adhat.”
68.	§
A Hpt. 208. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A pénzügyi vállalkozás valamint a 105/A. § alapján mentesített harmadik országbeli
hitelintézet magyarországi fióktelepe által fizetendő változó díj éves mértéke a pénzügyi
vállalkozás éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,2 ezreléke azzal, hogy a kizárólag
csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás esetén a változó éves díj éves mértéke
legfeljebb egymillió forint.”
69.	§
(1)	A Hpt. 209. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet másik EGT-államban létesített
fióktelepére az OBA által nyújtott betétbiztosítás terjed ki.”
(2)	A Hpt. 209. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet harmadik országban létesített
fióktelepére az OBA által nyújtott betétbiztosítás terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének
helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. Magyarország területén székhellyel
rendelkező hitelintézet harmadik országban létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott
ország betétvédelmi rendszeréhez. A hitelintézet a befogadó ország betétvédelmi rendszeréhez
történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételéről a
tudomásszerzéssel, illetve a kérelem benyújtásával egyidőben tájékoztatja az OBA-t.”
(3)	A Hpt. 209. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az OBA-hoz harmadik országbeli
hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet döntése szerint rendelkezik az Európai Parlament és a
Tanács 2014/49/EU irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással.”
(4)	A Hpt. 209. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a Felügyelet döntése szerint a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe nem
rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve által előírt biztosítással
egyenértékű betétbiztosítással, akkor köteles csatlakozni az OBA-hoz a teljes biztosítás
érdekében.”
(5)	A Hpt. 209. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet Magyarország területén létesített
fióktelepe betéteseinek kártalanítását a székhely ország betétbiztosítási rendszere nevében az
OBA fizeti ki a székhely ország betétbiztosítási rendszerének rendelkezései alapján és az általa
átutalt pénzeszközökből. Az OBA a székhely ország betétbiztosítási rendszere nevében
tájékoztatja a kártalanítással érintett betéteseket.
(10)	Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet másik EGT-államban létesített
fióktelepe esetén az OBA a kártalanítás kifizetését megelőzően a fióktelep létesítésének helye
szerinti ország betétbiztosítási rendszere rendelkezésére bocsátja a kártalanításhoz szükséges
21
pénzeszközöket és megtéríti a kártalanítással kapcsolatban felmerült költségeit. Az OBA
biztosítja a fióktelep létesítésének helye szerinti ország betétbiztosítási rendszere részére a
kártalanításhoz szükséges adatok rendelkezésre állását azzal, hogy az adatokat kizárólag a
kártalanítással kapcsolatos feladatok - ideértve a betétesek tájékoztatását is - ellátása érdekében
lehet felhasználni.”
70.	§
A Hpt. 211. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az OBA feladata)
„a) a betétes magyar nyelvű tájékoztatása, magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön
létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén történő tájékoztatása, amelyben a
fióktelepet létrehozták, magyarországi székhelyű hitelintézet határon átnyúló szolgáltatása
esetén azon a nyelven történő tájékoztatása, amelyet a betétes a betét elhelyezésekor vagy a
szerződés megkötésekor választott,
b)	a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézet tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a
33.	§ (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározottak szerinti visszavonása alapján indított
végelszámolási vagy felszámolási eljárás esetén, vagy az előző szabályok érintése nélkül,
amennyiben a szövetkezeti hitelintézet végelszámolásának elhatározására a szövetkezeti
hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013.
évi CXXXV. törvény 17/T. § (5) bekezdése alapján kerül sor, a betétes részére a 214. §-ban
meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, és”
71.	§
(1)	A Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki)
„ c) a helyi önkormányzat,”
(betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.) ”
(2)	A Hpt. 213. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős
ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint a
hitelintézet szavatoló tőkéjére és a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírra.”
(3)	A Hpt. 213. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérően az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed a helyi
önkormányzat betétjére, amennyiben a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolója adatai
alapján a költségvetési mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázezer eurót.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott összeghatár forintösszegét a tárgyévet két évvel megelőző
év utolsó munkanapján érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett
hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni.
(5)	A tagintézetek az OBA által biztosított betéteket az OBA által meghatározott módon
megjelölik.”
72.	§
A Hpt. 214. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(9) Hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint betétállomány átruházása
esetén a betéteseket legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban tájékoztatni kell a
változásról, kivéve, ha a szanálási jogkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet üzleti titok vagy a
pénzügyi stabilitás védelme érdekében rövidebb határidőt tesz lehetővé.
22
(10)	A hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint a betétállomány
átruházása esetén az (1)-(3) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából 3 hónapig külön
betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés, átruházás, illetve a fiókteleppé alakulás
előtt az összeolvadó, beolvadó, átadó, átvevő vagy átalakuló hitelintézetnél elhelyezett betétei.”
73.	§
A Hpt. a következő 214/A. §-sal egészül ki:
„214/A. § (1) A 214. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladóan az OBA a
kártalanításra jogosult természetes személy részére további legfeljebb ötvenezer euró
összeghatárig fizet kártalanítást azon betétkövetelések esetén, amelyeket a kártalanítás kezdő
napját megelőző három hónapban elkülönített számlán helyeztek el és a (2) bekezdésben
meghatározott eredetüket a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően igazolták a tagintézet
részére.
(2)	Az (1) bekezdés abban az esetben alkalmazandó, ha a betét forrása
a)	lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása,
b)	munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás,
c)	biztosítási összeg vagy
d)	bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés.
(3)	A jogosult a betét forrását az elkülönített számlán történő elhelyezés napján a következő
okiratokkal igazolja:
a)	a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi adásvételi
szerződés vagy tulajdonjog, bérleti jog, használati jog átruházására irányuló egyéb okirat
másolata,
b)	a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi munkáltatói,
kifizetői igazolás,
c)	a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a biztosító 30 napnál nem régebbi
igazolása,
d)	a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a bíróság 30 napnál nem régebbi
határozata.”
74.	§
A Hpt. 215. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„215. § (1) Az OBA által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes közötti
beszámításnak kizárólag akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben a
kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőzően lejárt
tartozása van. A beszámítás feltétele, hogy a hitelintézet a betétre vonatkozó szerződés
megkötésekor a vonatkozó szerződési feltételek rögzítésével tájékoztatja a betétest az e
bekezdés szerinti beszámításról a kártalanítási összeg meghatározásánál.
(2)	A hitelintézet kártalanítás esetén a betétekre vonatkozó adatok átadásával egyidejűleg
köteles a beszámítási igényét az OBA-val közölni. A hitelintézet köteles a szerződési feltételek
bemutatásával igazolni, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően tájékoztatta a betétest. Ha a
beszámításra sor kerül, akkor az OBA a 214. § szerinti összegből a hitelintézetet megillető és
részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére.
(3)	A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az OBA tagjánál fennálló
valamennyi betétkövetelését össze kell számítani.
(4)	Lakáscélú hitel fedezetéül szolgáló betét esetén az OBA akkor teljesít kifizetést, ha a
kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve
hatóság jogerős határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható.”
23
75.	§
(1)	A Hpt. 217. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az OBA
a)	a hitelintézet tevékenységi engedélye 33. § (1) bekezdésében meghatározott visszavonásának,
b)	a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú
jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (5) bekezdése alapján
hozott határozata közlésének vagy
c)	a felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzése
közzétételének
időpontjában (az a)-c) pont a továbbiakban együtt: a kártalanítás kezdő időpontja) megkezdi és
húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését.”
(2)	A Hpt. 217. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kártalanítás (1) bekezdésben meghatározott kifizetéséhez a betétesnek nem kell
kérelmet benyújtania.
(1b) Az (1) bekezdésben meghatározott kifizetési határidő hosszabb lehet, ha:
a)	a betétes jogosultsága bizonytalan vagy a betét jogvita tárgyát képezi,
b)	a betét kifizetését kormányok vagy nemzetközi szervezetek korlátozták,
c)	a betétre a 214/A. § alapján magasabb kártalanítási összeghatár vonatkozik,
d)	a betét tulajdonosa helyi önkormányzat vagy
e)	a kártalanítást a fióktelep létesítésének helye szerinti ország betétbiztosítási rendszere fizeti ki
a 209. § (9)-(10) bekezdése alapján.”
(3)	A Hpt. 217. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg
hitelintézethez a betétes részére történő átutalása, fizetési számláról a Posta Elszámoló
Központot működtető intézményen keresztül történő készpénz-kifizetés, közvetlen kifizetés
vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján az elhelyezés országának törvényes
fizetőeszközében történik.”
(4)	A Hpt. 217. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az OBA a Szantv. alapján hozzájárul a szanálás finanszírozásához. A hozzájárulás
összegét a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozza meg az OBA Igazgatótanácsával
folytatott egyeztetést követően.”
76.	§
A Hpt. 219. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az OBA hozzájárul egy hitelintézet szanálásának finanszírozásához, a hozzájárulás
összegének erejéig az OBA-nak követelése keletkezik az érintett hitelintézettel szemben, amely
követelést a Cstv. 57. § (1) bekezdés c) pontját követő és a d) pontját megelőző kielégítési
csoportba szükséges sorolni.”
77.	§
A Hpt. 224. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igazgatótanács)
„a) irányítja és ellenőrzi az OBA gazdálkodási és egyéb tevékenységét a jogszabályokban
foglalt rendelkezések figyelembevételével,”
24
78.	§
(1)	A Hpt. 228. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A tagintézet köteles a betétekre és a betétesekre vonatkozó - a 2. melléklet szerinti -
azonosító adatokat oly módon nyilvántartani, hogy azok a kártalanítás végrehajtása céljából az
OBA kérésére öt munkanapon belül átadhatóak legyenek.
(7)	Az OBA a tagintézetek által megküldött adatállományok alapján legalább háromévente,
indokolt esetben gyakrabban teszteli kifizető rendszerének működését. A tesztelés érdekében a
tagintézetek által megküldött adatokat az OBA kizárólag a teszteléshez használja fel, a tesztelést
követően törli az adatokat.”
(2)	A Hpt. 228. § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Kártalanítás esetén a hitelintézet a 213. § (3) bekezdésben meghatározott feltétel
teljesülésének ellenőrzése érdekében haladéktalanul megkeresi a számlával, betéttel rendelkező
helyi önkormányzatokat. A helyi önkormányzat a kincstár által kiállított igazolást megküldi a
hitelintézet részére és a hitelintézet ennek alapján átadja az OBA-nak a betétbiztosítás alá
tartozó helyi önkormányzatok betétállományára vonatkozó adatokat.”
79.	§
A Hpt. 232. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OBA - a 211. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti feladat ellátása érdekében -
kölcsönt vehet fel
a)	az MNB-től, illetve
b)	hitelintézettől.
(3)	Az OBA a 211. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti feladatok ellátása érdekében kötvényt
bocsáthat ki.
(4)	Az állam készfizető kezesként felel az OBA azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a 211.
§ (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett - az
államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű - kölcsöneiből és
kötvénykibocsátásából erednek. Az OBA kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető
kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami
kezességvállalásért az OBA-nak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.”
80.	§
(1)	A Hpt. 234. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az OBA tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az
figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én fennálló - az OBA
által a 212. § és a 213. § szerint biztosított - betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó
részének összegét, a hitelintézet önkéntes betétbiztosítási alapban, intézményvédelmi alapban
fennálló tagságát, az üzleti ciklus szakaszát, valamint a prociklikus befizetések hatását az éves
befizetések összegére és az OBA szabályzata által megállapított egyéb szempontokat.
Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a kiegészítő
biztosítással érintett betétrész összegét, és a fióktelep székhely országának betétbiztosítási
rendszere által nyújtott biztosítást. Az OBA az éves díj megállapítása során figyelembe veheti a
külső hitelminősítő intézmény által a hitelintézetre, és annak kötelezettségeire meghatározott
minősítéseket.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott módon megállapított éves befizetési kötelezettség nem
lehet magasabb, mint a tagintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én meglévő,
a)	az OBA által biztosított betétek és
25
b)	a hitelintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabály
szerint az OBA által biztosított betétek utáni passzív időbeli elhatárolások között feltüntetett
kamatok
kártalanítási kötelezettség alá tartozó részének (a továbbiakban: díjfizetési alap) 0,3%-a.”
(2)	A Hpt. 234. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A díjfizetési alap meghatározásánál nem kell figyelembe venni a helyi önkormányzatok
betéteit, valamint százezer eurónál nagyobb összegben azokat a betéteket, amelyekre a 214/A. §
alapján magasabb kártalanítási összeghatár vonatkozik.”
(3)	A Hpt. 234. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az OBA az általa a 232. § (1) bekezdés c) pontja szerint felvett kölcsön visszafizetése és a
232. § (1) bekezdés e) pontja alapján kibocsátott kötvény visszaváltása érdekében a
hitelintézetek számára egységes elvek szerint megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget
írhat elő, amely fizetési kötelezettség mértékének és ütemezésének igazodnia kell a
kölcsöntörlesztési feltételekhez. A rendkívüli fizetési kötelezettség éves mértéke nem haladhatja
meg egyetlen hitelintézet esetében sem a díjfizetési alap 0,5%-át. Ha az OBA által felvett
kölcsön vagy az általa kibocsátott kötvény összege meghaladja a kártalanítási kötelezettségének
hatálya alá tartozó betétállomány 0,8%-át, a Felügyelet jóváhagyásával magasabb összegű
befizetéseket is előírhat.”
(4)	A Hpt. 234. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Ha a (8) bekezdés alapján előírt rendkívüli fizetési kötelezettség veszélyeztetné a
hitelintézet azonnali vagy mindenkori fizetőképességét - azaz likviditását vagy a szolvenciáját -
, akkor a Felügyelet részben vagy egészben elhalaszthatja a hitelintézet rendkívüli befizetési
kötelezettségének elrendelését. A rendkívüli befizetés legfeljebb 6 hónappal halasztható el
azzal, hogy a hitelintézet kérelmére egy alkalommal újabb 6 hónappal a halasztás
meghosszabbítható.”
81. §
A Hpt. 98. alcíme a következő 234/A. §-sal egészül ki:
„234/A. § (1) Az OBA tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az
OBA pénzeszközei 2024. július 3-ig elérjék a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó
betétállomány 0,8%-át (célszint).
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott célszint elérését követően kártalanítás kifizetése miatt
az OBA pénzeszközei a célszint kétharmadánál alacsonyabb szintre csökkennek, az éves
díjfizetési kötelezettséget az OBA-nak úgy kell megállapítania, hogy hat éven belül ismét elérje
az (1) bekezdésben meghatározott célszintet.”
82. §
(1)	A Hpt. 239. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a hitelintézetet az OBA-ból kizárták vagy tagsági jogviszonya megszűnt, vagy azt
megszüntették, a korábban teljesített befizetését - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - nem
igényelheti vissza. A kizárás vagy a tagsági viszony megszűnése vagy megszüntetése nem érinti
a kizárt hitelintézetnek azt a kötelezettségét, hogy a biztosítás alá eső betétek után a 234. §-nak
megfelelően éves díjat fizessen.”
(2)	A Hpt. 239. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a hitelintézet megszünteti az OBA-val fennálló tagsági viszonyát és egy másik EGT-
állam betétbiztosítási rendszeréhez csatlakozik, a tagsági viszony megszűnését megelőző 12
hónapban teljesített díjfizetéseket a 234. § (8) bekezdésben meghatározott rendkívüli fizetés
26
kivételével átviszi a másik EGT-állam betétbiztosítási rendszerébe. Ha a hitelintézet
betétállományát átruházza egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézetre, az
átruházást megelőző 12 hónapban teljesített díjfizetéseket - a 234. § (8) bekezdésben
meghatározott rendkívüli fizetés kivételével - az áthelyezett, biztosított betétállomány
összegének arányában kell átvinni a másik EGT-állam betétbiztosítási rendszerébe.
(6)	A hitelintézetnek legalább hat hónappal korábban jeleznie kell az OBA-nak, ha másik EGT-
állam betétbiztosítási rendszeréhez kíván csatlakozni. Ezalatt az időszak alatt a hitelintézet 234.
§ szerinti díjfizetési kötelessége változatlanul fennáll.”
83.	§
A Hpt. 259. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Magyarországon fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli pénzügyi intézmény a saját
joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredménykimutatásának
hivatalos magyar nyelvű fordítását a jóváhagyását követő harminc napon belül a fióktelep
honlapján közzéteszi.”
84.	§
(1)	A Hpt. 272. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást az ügyfél számára világos és
érthető módon - a felek eltérő megállapodásának hiányában - magyar nyelven vagy
magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak
a nyelvén adja meg, amelyben a fióktelepet létrehozták.”
(2)	A Hpt. 272. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki :
„(3) A betét elhelyezése vagy a betét elhelyezését lehetővé tevő keretszerződés megkötése előtt
a betétbiztosításra vonatkozó tájékoztatás tudomásulvételét az ügyfél a 6. melléklet szerinti
tájékoztató aláírásával igazolja. A szerződés vagy keretszerződés elektronikus úton történő
megkötése esetén az ügyfél a tájékoztatás tudomásulvételét elektronikus úton is
visszaigazolhatja.”
85.	§
A Hpt. 273. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a hitelintézet, amelynek az OBA-ban vagy a külföldi betétbiztosító intézményben
fennálló tagsága megszűnt, erről a betéteseit egy hónapon belül írásban tájékoztatja, és a
betétbiztosítási tájékoztatója szövegét ennek megfelelően módosítja. A tájékoztatás tartalmazza
a betéttulajdonos jogait, és e jogok érvényesítésének módját.”
86.	§
A Hpt. 274. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„274. § A betétre vonatkozó reklámban a betétbiztosítással kapcsolatban az OBA által előírt
betétbiztosítási emblémát kell feltüntetni az OBA által előírt módon.”
87.	§
A Hpt. 275. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az OBA tagintézet által a betétes részére küldött kivonaton fel kell tüntetni, hogy
vonatkozik-e rá a betétbiztosítás és utalni kell a 6. melléklet szerinti tájékoztatóra. A 6. melléklet
szerinti tájékoztatót az OBA tagintézete legalább évente egyszer megküldi a betétes részére.
27
(7)	A betétes kérése alapján az (5) és (6) bekezdésben meghatározott tájékoztatást postai úton
vagy a bank internetes felületén vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon kell
elérhetővé tenni. A betétes kérésére a tájékoztatást írásban kell átadni vagy megküldeni.”
88.	§
A Hpt. 290. § (4) bekezdése a következő i)-o) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével
kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg az 575/2013/EU rendelet)
„i) 89. cikk (3) bekezdésének megfelelően azt, hogy a hitelintézeteknek a pénzügyi ágazaton
kívüli befolyásoló részesedés vonatkozásában az 575/2013/EU rendelet 89. cikk (3) bekezdés a)
vagy b) pontjában meghatározott követelményeknek kell megfelelniük,
j) 178. cikk (1) bekezdés b) pontjának megfelelően azon időtartamot, amelyen túl az ügyfél
nemteljesítését megtörténtnek kell tekinteni,
k) 178. cikk (2) bekezdés d) pontjának megfelelően azt a határértéket, amely alapján a
hitelkötelezettség-teljesítési késedelem jelentősnek minősül,
l) 327. cikk (2) bekezdésének megfelelően az átváltható értékpapír és az annak alapjául szolgáló
eszköz kiegyenlítő pozíciója közötti nettósítás alkalmazhatóságának feltételéül szolgáló
módszert,
m) 395. cikk (1) bekezdésének megfelelően a 150 millió eurónál alacsonyabb nagykockázat-
vállalási határérték alkalmazását,
n) 400. cikk (2) bekezdésének megfelelően a nagykockázat-vállalási korlát alól mentesített
kitettségek körét,
o)	416. cikk (5) bekezdésének megfelelően a magas és rendkívül magas likviditású és
hitelminőségű eszközök körét.”
89.	§
A Hpt. 130. alcíme a következő 304/B. §-sal egészül ki:
„304/B. § A hitelintézet 2015. március 31-éig tájékoztatja a közösségi betéttel és a hitelintézet
által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral rendelkező betéteseket a betétbiztosítás
tekintetében 2015. július 3-án hatályba lépő változásokról.”
90.	§
A Hpt. 130. alcíme a következő 304/C. §-sal egészül ki:
„304/C. § (1) A 2015. július 2-át megelőzően hitelintézet által kibocsátott, lejárattal rendelkező
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír betétbiztosítására lejáratáig a hitelintézetekről és pénzügyi
vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit
kell alkalmazni.
(2)	A 2015. július 2-át megelőzően elhelyezett, lejárattal rendelkező közösségi betét
betétbiztosítására lejáratáig a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvény 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	A 2015. július 2-át megelőzően elhelyezett, lejárattal nem rendelkező közösségi betét
betétbiztosítására 2015. augusztus 31-éig a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
2013. évi CCXXXVII. törvény 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)	Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi
közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló 2014. évi ... törvény 71. §-ával megállapított 213.
§ (2)-(3) bekezdését a hatálybalépését megelőzően elhelyezett betétekre is alkalmazni kell.
(5)	Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi
közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló 2014. évi ... törvény 72. §-ával megállapított 214.
(9)-(10) bekezdését a hitelintézetek hatálybalépését követő egyesülése vagy fiókteleppé
alakulása, valamint a hatálybalépését követő betétállomány átruházás esetén kell alkalmazni.”
28
91.	§
A Hpt. 5. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
92.	§
A Hpt. a 4. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.
93.	§
(1)	A Hpt.
a)	97. § (4) bekezdésében az „is megfelel” szövegrész helyébe a „felel meg”,
b)	97. § (5) bekezdésében a „a központi szervével együttesen teljesíti” szövegrész helyébe az
„az 575/2013/EU rendelet 10. cikkével összhangban teljesíti”
szöveg lép.
(2)	A Hpt. 217. § (1) bekezdésében a „húsz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt
munkanapon” szöveg lép.
(3)	A Hpt. 217. § (1) bekezdésében a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz
munkanapon” szöveg lép.
(4)	A Hpt. 217. § (1) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „hét
munkanapon” szöveg lép.
(5)	A Hpt. 228. § (6) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „három
munkanapon” szöveg lép.
(6)	A Hpt. 228. § (6) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „egy
munkanapon” szöveg lép.
94.	§
Hatályát veszti a Hpt.
a)	12. § (6) bekezdése,
b)	79. § (2) bekezdés c) pontja,
c)	100. § (2) bekezdése,
d)	213. § (1) bekezdésf) pontjában a „,az egészségbiztosítási szerv” szövegrész,
e)	213. § (1) bekezdés l)-m) pontja és
f)	214. § (12) bekezdése.
9.	A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
95.	§
(1)	A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdés 59.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„59. kockázati tőkealap: olyan zártvégű ABA, amelyet vállalkozás-fejlesztés finanszírozásának
céljából hoztak létre és befektetési politikája szerint az összesített tőke-hozzájárulása és a le
nem hívott tőkéje legalább 70%-át a vállalati fejlődés kezdeti szakaszában lévő vállalkozásokba
fekteti, amelynek kollektív befektetési értékpapírjait zártkörűen kizárólag szakmai befektetők
részére hozzák forgalomba, és amely nem tőkeáttétellel finanszírozott;”
(2)	A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 60. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
29
„60. kockázati tőkealap-kezelő: rendszeres gazdasági tevékenységként kizárólag kockázati
tőkealapot, illetve magántőkealapot kezelő ABAK;”
(3)	A Kbftv. 4.§ (1) bekezdés 70. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„70. magántőkealap: olyan zártvégű ABA, amelyet vállalatok, vállalatrészek megszerzésének
finanszírozása (ideértve az akvizíciót is) céljából hoztak létre, kollektív befektetési
értékpapírjait zártkörűen kizárólag szakmai befektetők részére hozzák forgalomba, és amely
nem tőkeáttétellel finanszírozott, valamint az eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül
nem gyakorolhatók visszaváltási jogok;”
96.	§
A Kbftv. 6. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az ÁEKBV-alapkezelő a kollektív portfóliókezelési tevékenység mellett kizárólag az
alábbi tevékenységeket végezheti rendszeres gazdasági tevékenysége keretében, az a)-c)
pontban meghatározott tevékenységek esetén az adott tevékenységre előírt engedély birtokában
és figyelemmel a (3) bekezdésre:
a)	portfóliókezelés,
b)	befektetési tanácsadás,
c)	kollektív befektetési értékpapírok letéti őrzése, letétkezelése és az ezzel kapcsolatos
adminisztratív szolgáltatások, amely dematerializált értékpapírok esetében az értékpapírszámla
vezetését is tartalmazza, valamint a végzett tevékenység jellegétől függően ügyfélszámla
vezetését is magában foglalja.
(3)	Az ÁEKBV-alapkezelő az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére
köteles. Az ÁEKBV-alapkezelő önmagában a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek
végzésére, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó engedély
nélkül nem kaphat engedélyt, míg a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenység
végzésére vonatkozó engedélyt kizárólag a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott
tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában kaphat. Az ÁEKBV-alapkezelő az (1)
bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet közvetítőként is végezheti.”
97.	§
A Kbftv. 7. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az ABAK az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mindkét tevékenység
végzésére köteles. Az ABAK önmagában a (2) és (3) bekezdésben meghatározott
tevékenységek végzésére, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére
vonatkozó engedély nélkül nem kaphat engedélyt, míg a (3) bekezdés b)-d) pontjában
meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt kizárólag a (3) bekezdés a)
pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában kaphat. Az
ABAK a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet közvetítőként is végezheti.
(5)	A 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK kivételével az ABAK az 5. §-ban meghatározott
kollektív portfóliókezelési tevékenységet - részére történő kiszervezés útján vagy határon
átnyúló szolgáltatás keretén belül - belföldi és külföldi ABAK részére is végezheti. A határon
átnyúló szolgáltatás végzését a Felügyeletnek be kell jelenteni.”
98.	§
(1)	A Kbftv. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vezető állású személy és a befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek
haladéktalanul bejelenteni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban az engedély megadását
követően kizárási ok merül fel. A vezető állású személy megválasztásához vagy kinevezéséhez
30
megadott engedélyt a Felügyelet visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául
szolgáló feltétel az engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását
követően merül fel kizárási ok.”
(2)	A Kbftv. 19. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az engedély
megszerzésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a vezető állású személy csak
ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési
eljárásra a (3) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.”
99.	§
A Kbftv. 35. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az ABAK a kockázatkezelés során - különösen az ABA eszközei hitelminőségének
értékelésekor - nem hagyatkozhat kizárólagosan vagy automatikusan a hitelminősítő
intézetekről szóló, 1060/2009/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdése
b)	pontjában meghatározott hitelminősítő intézetek által kiadott hitelminősítésekre. A
Felügyelet az ABA tevékenységének jellegét, körét és összetettségét figyelembe véve értékeli
az ABAK-ok hitelminősítési eljárásainak megfelelőségét.”
100.	§
(1)	A Kbftv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvénytársasági formában működő befektetési alapkezelő végelszámolására és
felszámolására a Ctv., a Cstv. és a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep
formájában működő befektetési alapkezelő végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv.
és az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2)	A Kbftv. 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Befektetési alapkezelő felszámolójának a törvényszék kizárólag az MNBtv.-ben
meghatározott szervezetek felszámolását végző nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki.”
101. §
A Kbftv. 59. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1)-(5) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 2. § (2) bekezdése szerinti ABAK-
ra.”
102. §
A Kbftv. 61. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 2. § (2) bekezdése szerinti
ABAK-ra.”
103. §
A Kbftv. 67. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) A kockázati tőkealap és a magántőkealap pénzkölcsönt nyújthat olyan vállalkozás részére,
amelyben részesedéssel rendelkezik. A pénzkölcsön időtartama nem haladhatja meg a kockázati
tőkealap, illetve a magántőkealap futamidejéből a kölcsönnyújtás időpontjában hátralévő
időtartamot.”
31
104. §
A Kbftv. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alap kezelésének szabályait - nyilvános befektetési alap esetén a Felügyelet
által jóváhagyott, zártkörű befektetési alap esetén a Felügyelet részére benyújtott - kezelési
szabályzatba kell foglalni. A kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan információt,
amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének
megítélését. ABA esetében a kezelési szabályzatnak hivatkoznia kell a letétkezelő által kötött
azon megállapodásokra, amelyek célja, hogy a letétkezelő a 64. § (16) bekezdésével
összhangban, szerződéses alapon felmentse magát a felelősség alól. A kezelési szabályzatot
nyilvános befektetési alap esetében a 3. melléklet I. Fejezetében, zártkörű befektetési alap
esetében a 3. melléklet II. Fejezetében, kockázati tőkealap, illetve magántőkealap esetében a 3.
melléklet III. Fejezetében foglaltaknak megfelelő tartalommal kell elkészíteni.”
105. §
A Kbftv. 205. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„e) az Európai Parlament és a Tanács 2013/14/EU irányelve (2013. május 21.) a foglalkoztatói
nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló 2003/41/EK
irányelvnek, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra
(ÁEKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról
szóló 2009/65/EK irányelvnek és az alternatív befektetésialap-kezelőkről szóló 2011/61/EU
irányelvnek a hitelminősítések túlzott figyelembevétele tekintetében történő módosításáról.”
106. §
A Kbftv.
1.	2. § (6) bekezdésében a „kockázati tőkealap-kezelőre vagy magántőkealap-kezelőre”
szövegrész helyébe a „kockázati tőkealap-kezelőre” szöveg,
2.	a 19. § (8) bekezdés d) pontjában a „kockázati tőkealap-kezelő, magántőkealap-kezelő”
szövegrész helyébe a „kockázati tőkealap-kezelő” szöveg,
3.	a 19. § (13) bekezdésében a „kockázati tőkealap-kezelő, illetve magántőkealap-kezelő”
szövegrész helyébe a „kockázati tőkealap-kezelő” szöveg,
4.	a 67. § (9) bekezdésében a „kockázati tőkealap-kezelő és a magántőkealap-kezelő”
szövegrész helyébe a „kockázati tőkealap-kezelő” szöveg,
5.	a 69. § (5) bekezdésében a „kockázati és a magántőkealap-kezelő” szövegrész helyébe a
„kockázati tőkealap-kezelő” szöveg,
6.	a 69. § (6) és (7) bekezdésében a „kockázati és magántőkealap-kezelő” szövegrész helyébe a
„kockázati tőkealap-kezelő” szöveg,
7.	a 83. § (2) bekezdésében a „kockázati, illetve magántőkealap-kezelő” szövegrész helyébe a
„kockázati tőkealap-kezelő”,
8.	a 69. § (10) és (11) bekezdésében, a 75. § (6) bekezdésében, a 101. § (5) bekezdésében a
„kockázati, illetve magántőkealap-kezelő” szövegrészek helyébe a „kockázati tőkealap-kezelő”
szöveg lép.
107. §
(1)	A Kbftv. 3. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
(2)	A Kbftv. 13. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
32
108. §
Hatályát veszti a Kbftv.
a)	4. § (1) bekezdés 71. pontja és
b)	a 11. § (8)-(13) bekezdése.
10.	A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása
109. §
(1)	A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 4. § (1) és (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó
intézményekre egyedi, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézményekre csoportszintű
szanálási tervet készít, amelynek során biztosítja az arányosság követelményének
érvényesülését.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB adott intézmény vonatkozásában az intézmény
tevékenységének jellegéből, részvényesi struktúrájából, jogi formájából, kockázati profiljából,
méretéből és jogállásából, más intézményekkel vagy a pénzügyi közvetítőrendszer egészével
való összefonódottságából, tevékenységeinek kiterjedéséből és komplexitásából,
intézményvédelmi rendszerben vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdésében
említett egyéb kölcsönös szolidaritási rendszerekben való tagságából, valamint a Bszt. 5. §-ban
meghatározott befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek végzéséből kifolyólag gyakorolt
esetleges hatásokra, és attól függően, hogy fizetésképtelensége és azt követő, rendes
fizetésképtelenségi eljárással történő felszámolása valószínűsíthetően jelentősen negatív
hatással járna-e a pénzügyi piacokra, más intézményekre, a finanszírozási feltételekre, vagy a
tágabb gazdaságra, jogosult meghatározni:
a)	a 4-10.§-ban meghatározott szanálási tervek tartalmát és részleteit;
b)	a szanálási tervek elkészítésének ütemezését és aktualizálásuk gyakoriságát, amely rövidebb
lehet az e törvényben meghatározott mértékeknél,
c)	az intézmények által a 6. § (1) bekezdése alapján szolgáltatandó adatok körét és az adatok
részletezettségét,
d)	a szanálhatóság 10. § és 13. §, valamint a 2. melléklet szerinti értékelésének részletességét.”
(2)	A Szantv. 4. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az egyszerűsített követelmények alkalmazása nem korlátozza a szanálási feladatkörében
eljáró MNB azon jogát, hogy szükség esetén teljes körű, nem egyszerűsített kötelezettségeket
írjon elő, valamint válságmegelőzési vagy válságkezelési intézkedést hozzon.
(2b) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a II. fejezetben szereplő követelmények
alkalmazásától eltekinteni az olyan anyavállalat és a hozzá kapcsolódó intézmények esetében,
amelyek az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének megfelelően teljes egészében vagy részben
mentesülnek a prudenciális követelmények alól. E mentesítés esetén csoportszintű szanálási
tervet kell készíteni az 575/2013/EU rendelet 10. cikke értelmében vett csoportra.
(2c) A (2b) bekezdésben meghatározott mentesítés alkalmazása esetén a szanálási
feladatkörében eljáró MNB tájékoztatja az Európai Bankhatóságot a mentesítés módjáról”.
(3)	A Szantv. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel egyeztetve a szanálási tervet
legalább évente felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja.”
33
110. §
A Szantv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az intézmény - adatszolgáltatás keretében - a szanálási feladatkörében eljáró MNB
rendelkezésére bocsátja a szanálási terv készítéséhez, valamint felülvizsgálatához szükséges
adatokat.”
111. §
A Szantv. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott eljárás során a szanálási feladatkörében eljáró MNB
bevonja a konzultációba a harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalat, 1. § (1)
bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás vagy jelentős fióktelep szanálási hatóságát, ha az érintett
harmadik országbeli hatóság tekintetében teljesülnek a 125. § szerinti feltételek.”
112. §
A Szantv. 16. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szanálási célok a következők:)
„a) a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatás szükségességének és
felhasználásának minimalizálása révén a közpénzek védelme;”
113.	§
(1)	A Szantv. 17. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egy intézmény fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik, ha)
„c) az intézmény nem vitatott és a pénzügyi szolgáltatásához, kiegészítő pénzügyi
szolgáltatásához, a befektetési szolgáltatási tevékenységéhez vagy a befektetési szolgáltatási
tevékenységét kiegészítő szolgáltatásához kapcsolódó kötelezettségét nem egyenlíti ki, vagy a
rendelkezésre álló, számszerűsíthető adatok (hitelintézetnél betétfedezeti mutató, mérlegfedezeti
mutató, devizafinanszírozási mutató) alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon belül,
valószínűsíthetően ez bekövetkezne; vagy”
(2)	a Szantv. 17. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A (2) bekezdés d) pontjában foglalt támogatások)
„b) az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó keretrendszere szerinti jóváhagyást
követően,”
(nyújthatók, és nem használhatók fel az érintett intézmény korábban keletkező vagy várható
veszteségeinek finanszírozására.)
114.	§
A Szantv. 20. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási jogosultságok alkalmazása során a
következő elvek szerint kell eljárni:)
„h) a biztosított betét kártalanítási összeghatár alá eső betétrészének teljes védelemben kell
részesülnie.”
115.	§
A Szantv. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelőkre vonatkozóan legalább
félévente egyszer nyilvános pályázatot hirdet. A beérkezett pályázatokat a szanálási
34
feladatkörében eljáró MNB által felkért, legalább három, de legfeljebb hét tagból álló bíráló
bizottság bírálja el. A bíráló bizottság döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, a pályázó a
döntés bírósági felülvizsgálatát a Fővárosi Törvényszéktől kérheti. Ha a pályázó a jogszabályi
feltételeknek megfelel, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a névjegyzékbe felveszi.”
116.	§
A Szantv. 23. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A független értékelés kiegészítő céljai:)
„f) annak biztosítása, hogy az intézmény eszközeivel kapcsolatos esetleges veszteségeket a
szanálási eszközök alkalmazásakor vagy a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó
jogosultság gyakorlása előtt teljes körűen elszámolják.”
117.	§
A Szantv. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a csoporthoz tartozik olyan leányvállalat vagy jelentős fióktelep, amelynek székhelye
harmadik országban van vagy amelyet harmadik országban létesítettek, akkor ezen leányvállalat
vagy jelentős fióktelep érintett harmadik országbeli hatóságát - kérelmére - a szanálási
feladatkörében eljáró MNB, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság, meghívja megfigyelőnek a
szanálási kollégium megbeszéléseire, ha a 125. § szerinti feltételek teljesülnek.”
118.	§
A Szantv. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A harmadik országbeli intézmény vagy anyavállalat érintett harmadik országbeli hatósága
által megküldött vagy átadott információt a küldő hatóság jóváhagyásával lehet csak
továbbítani.”
119.	§
(1)	A Szantv. 50. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az áthidaló intézmény alapításakor az alapító nevében
a)	a Szanálási Alap nevében a Szanálási Alap képviseletére jogosult személy,
b)	az állam nevében a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter
jár el.”
(2)	A Szantv. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdésben meghatározott áthidaló intézmény alapítására adott engedély birtokában
megkezdheti a tevékenységét. Az áthidaló intézmény alapítására adott engedély a vezető állású
személyek megválasztásához, kinevezéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza.”
120.	§
A Szantv. 57. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szanálási feladatkörében eljáró MNB kizárólag akkor alkalmazhatja a hitelezői feltőkésítést
az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint, ha a rendelkezésre álló információk alapján)
„b) ésszerűen valószínűsíthető, hogy egy reorganizációs terv végrehajtásával biztosítottá válhat
az intézmény szolvenciájának (mindenkori fizetőképességének) teljesülése, pénzügyi stabilitása
és hosszú távú működési képessége.”
35
121. §
A Szantv. 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egy intézménynél egy kötelezettséget - így különösen a természetes személyek, a mikro-,
kis- és középvállalkozások kártalanítási összeghatárt meghaladó biztosított betétrészeit -
részben vagy egészben ki kell zárni a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy
átalakítás alkalmazása alól, ha ez szükséges és arányos azon célhoz, hogy egy negatív folyamat
(fertőzés) széleskörű továbbterjedése elkerülhető legyen, mivel rontaná a pénzügyi piacok
működését, ezáltal súlyos zavart idézne elő Magyarországon vagy bármely más EGT-
államban.”
122. §
A Szantv. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott minimumkövetelmény az intézménynél a szavatoló
tőke, a leírható vagy átalakítható kötelezettségei összegének, valamint az intézmény szavatoló
tőkéje és az összes, súlyozatlan kötelezettségei összegének hányadosa százalékos értékben
kifejezve.”
123.	§
A Szantv. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) Kiegészítő alapvető tőkének és járulékos tőkének nem minősülő, hitelezői
feltőkésítésbe bevonható kötelezettség - ideértve az alárendelt kölcsönt és az alárendelt
hitelviszonyt megtestesítő követelést - a szavatoló tőkeként, leírható vagy átalakítható
kötelezettségként figyelembe vehető a 62. § (2) bekezdésében meghatározott összeg
számításakor, ha
a)	a kötelezettség nem származtatott (derivatív) ügyletből ered,
b)	a kötelezettség nem olyan betétből ered, amelynek tulajdonosa természetes személy vagy
mikro-, kis- és középvállalkozás és a betét értéke meghaladja a betétbiztosítás kártalanítási
kötelezettség összeghatárát,
c)	a kötelezettség hátralévő lejárata legalább egy év,
d)	a pénzügyi eszköz vagy instrumentum kibocsátásra került és értékét teljes egészében
befizették,
e)	a kötelezettséggel nem tartoznak az intézménynek vagy a kötelezettségre az intézmény nem
nyújtott biztosítékot vagy vállalt garanciát, és
f)	a pénzügyi eszköz megvásárlását az intézmény közvetlenül vagy közvetve sem finanszírozza.
(2)	Ha egy kötelezettség esetében lejárat előtti visszafizetésre kerülhet sor, akkor az (1)
bekezdés c) pontjában a lejáratot úgy kell meghatározni, hogy azt a legkorábbi időpontot kell
lejáratként tekinteni, amikor a kötelezettség visszafizetésére sor kerülhet.
(3)	Ha egy kötelezettségre egy harmadik ország jogszabályai az irányadóak, akkor a szanálási
feladatkörében eljáró MNB kérheti a szanálás alatt álló intézménytől annak igazolását, hogy a
szerződés és a harmadik ország jogszabályai - ideértve a vonatkozó nemzetközi
megállapodásokat is - lehetővé teszik az adott kötelezettség leírására vagy átalakítására
vonatkozó döntés végrehajtását a szanálási feladatkörében eljáró MNB által.
(4)	Ha a (3) bekezdésben rögzített feltétel nem teljesül, akkor az érintett kötelezettség nem
számítható be a szavatoló tőkére, lehívható és átalakítható kötelezettségre vonatkozó
követelmények teljesülése tekintetében.”
124.	§
A Szantv. 64. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
36
(A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 62. §-ban meghatározott szavatoló tőkére, és
hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelményt a
Felügyelettel egyeztetve a következő feltételek figyelembe vételével határozza meg:)
„e) az OBA szanálási célú hozzájárulási kötelezettségének lehetséges mértéke,”
125.	§
A Szantv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítést alkalmazta egy
intézmény vagy 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás esetében, akkor a szanálási feladatkörében
eljáró MNB hitelezői feltőkésítésre vonatkozó döntésének hatálybalépését követő 30 nappal
ezen intézmény vagy pénzügyi vállalkozás igazgatósága reorganizációs tervet készít és
benyújtja a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére.”
126.	§
A Szantv. 72. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az intézmény és az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás által kibocsátott vagy keletkeztetett
bármilyen értékpapír vagy kötelezettség - amely nem mentesül a hitelezői feltőkésítés alól, nem
a Hpt. 57. § (1) bekezdés a) és b) pontjába sorolandó betét, és nem EGT-állam jogszabályai által
szabályozott - olyan szerződéses feltételt tartalmaz, amely
a)	elismeri, hogy az érintett kötelezettség a szanálási feladatkörében eljáró MNB által hitelezői
feltőkésítés alá vonható, valamint
b)	hozzájárul a szanálási feladatkörében eljáró MNB leírási, törlési vagy átalakítási
hatáskörének érvényesítéséhez.”
127.	§
A Szantv. 118. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatának vagy a szanálási biztos által a
szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos tulajdonosi vagy ügyvezetési jogok gyakorlása
során hozott társasági határozatoknak a hatályon kívül helyezése vagy megváltoztatása nem
érinti a bíróság ítéletének közlése napján vagy azt megelőzően a hatályon kívül helyezett
határozat alapján végrehajtott ügyletek érvényességét, ha ez a szanálás alatt álló intézményben
lévő tagsági részesedésekből, az intézmény eszközeiből, forrásaiból, jogaiból vagy
kötelezettségeiből jóhiszeműen, ellenérték fejében részesedő harmadik fél szerzett jogát
érintené.”
128.	§
A Szantv. 126. § (3) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
(Az Alap vagyona az alábbi célokra használható fel:)
„j) az Alap működtetésével közvetlenül összefüggő költségek.”
129.	§
A Szantv. 132. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az igazgatótanács tagja - az igazgatótanács jóváhagyásával - írásban állandó helyettest
nevezhet ki, aki a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatótanács ülésein.”
130.	§
A Szantv. 145. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
37
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„a) a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek és a Szanálási Alapnak a szanálási eszközök
alkalmazásával és a szanálási jogosultságok gyakorlásával kapcsolatban elszámolható
költségekre vonatkozó részletes szabályokat,”
131.	§
A Szantv. 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
132.	§
A Szantv.
a)	3. § 56. és 62. pontjában a „Magyar Nemzeti Bank” szövegrész helyébe az „MNB”,
b)	23. § (4) bekezdésében az „állami támogatásban” szövegrész helyébe az „állami pénzügyi
támogatásban”,
c)	50. § (3) bekezdésében a „tevékenysége megkezdésének” szövegrész helyébe az
„alapításának”,
d)	27. alcím címében a „lehívható és” szövegrész helyébe a „leírható vagy”,
e)	62. § (4) bekezdésében a „mentesítheti” szövegrész helyébe a „mentesíti”,
f)	68. § (1) bekezdésében az „eszközökkel” szövegrész helyébe a „forrásokkal”,
g)	68. § (2) bekezdés a) pontjában az „eszközre” szövegrész helyébe az „ instrumentumra”,
h)	71. § (4) bekezdésében a „60 nappal” szövegrész helyébe a „két hónappal”,
i)	34. alcím címében a „tőkeelemek” szövegrész helyébe a „kötelezettségek”,
j) 76. § (1) bekezdésében az ,f pontjában” szövegrész helyébe az „e) pontjában”,
k) 93. § (5) és (6) bekezdésében az „az MNB” szövegrész helyébe az „a szanálási
feladatkörében eljáró MNB”,
l)	100. § (3) bekezdés b) pontjában a „szüntethet meg a betétállomány” szövegrész helyébe a
„szüntethet meg a biztosított betét kártalanítási összeghatár alá eső betétrész-állomány”,
m) 101. § (3) bekezdés b) pontjában a „szüntethet meg a betétállomány” szövegrész helyébe a
„szüntethet meg a biztosított betét kártalanítási összeghatár alá eső betétrész-állomány”,
n) 102. § (3) bekezdés b) pontjában a „szüntethet meg a betétállomány” szövegrész helyébe a
„szüntethet meg a biztosított betét kártalanítási összeghatár alá eső betétrész-állomány”,
o)	139. § (1) bekezdésben a „fennálló biztosított betétekkel” szövegrész helyébe a „fennálló
kártalanítási összeghatár alá eső betétekkel” szövegrész, és a „biztosított betétekkel” szövegrész
helyébe a „biztosított betétek kártalanítási összeghatár alá eső betétrészekkel”
szöveg lép.
133.	§
Hatályát veszti a Szantv. 145. § (2) bekezdés b) pontja, 146. § (3) bekezdése, 148. § (6)
bekezdése.
134.	§
Nem lép hatályba a Szantv. 162. §-a.
11.	Záró rendelkezések
135.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2015. január 1-jén lép
hatályba.
38
(2)	Az 55. §, a 69-82. §, a 84-87. §, a 90-92. §, a 94. § d)-f) pontja, a 137. § d) pontja és a 3-4.
melléklet 2015. július 3-án lép hatályba.
(3)	A 93. § (2) és (5) bekezdése 2019. január 1-jén lép hatályba.
(4)	A 93. § (3) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.
(5)	A 93. § (4) és (6) bekezdése 2024. január 1-jén lép hatályba.
136.	§
A 47. § az Alaptörvény 41. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
137.	§
(1)	Ez a törvény
a)	az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő
tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival
kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló
2004/109/EK irányelv módosításáról szóló 2010. november 24-i 2010/73/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b)	az alternatív befektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv,
továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2011. június 8-i
2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c)	a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési
vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK
és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló szóló 2013. június 26-i 2013/36/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d)	a betétbiztosítási rendszerekről szóló 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e)	a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer
létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK,
2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a
648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2014. május 15-i
2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2)	Ez a törvény az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi
értéktárakról, valamint 98/26/EK irányelv és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU
rendelet módosításáról szóló 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
39
1.	melléklet a 2014. évi ... törvényhez
A Tpt. 25. melléklete a következő 28. és 29. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja)
„28. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/51/EU irányelve (2014. április 16.) a 2003/71/EK
és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az
1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és
Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci
Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.
29.	Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai
Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK
és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról.”
2.	melléklet a 2014. évi ... törvényhez
A Bszt. 4. melléklet 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. A befektetési vállalkozás a 7. és 8. pont alkalmazásakor a teljesítményjavadalmazás
legfeljebb 25 százalékáig diszkontált értéken veszi figyelembe a 18. pontban meghatározott
instrumentumokban nyújtott, legalább öt éves halasztási időszakkal juttatott teljesítmény-
javadalmazási eszközöket.”
3.	melléklet a 2014. évi ... törvényhez
„5. melléklet a 2013. évi CCXXXVII. törvényhez
Az Európai Unió jogának való megfelelés
1.	Ez a törvény
a)	a bankok és más pénzintézetek éves beszámolójáról és összevont beszámolójáról szóló 1986.
december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvnek,
b)	a hitelintézetek vonatkozásában a 77/780/EGK és a 89/646/EGK irányelvnek, a nem
életbiztosítási tevékenység vonatkozásában a 73/239/EGK és a 92/49/EGK irányelvnek, az
életbiztosítások vonatkozásában a 79/267/EGK és a 92/96/EGK irányelvnek, a befektetési
vállalkozások vonatkozásában a 93/22/EGK irányelvnek, valamint az átruházható
értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁEKBV) vonatkozásában a
85/611/EGK irányelvnek a prudenciális felügyelet megerősítése érdekében történő
módosításáról szóló 1995. július 18-i 95/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c)	a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló 2001. április 4-i 2001/24/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d)	a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való
felhasználásának megelőzéséről szóló 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek,
e)	a 185. § (1) bekezdés f) pontjában a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés
megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 2009. április 23-i 2009/22/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek,
f)	a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK,
2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti
hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és
Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci
40
Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló 2010. november 24-i 2010/78/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
g)	a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési
vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK
és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 26-i 2013/36/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
h)	a betétbiztosítási rendszerekről szóló 2014. április 16-i 2014/49/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
2.	Ez a törvény a 185. § (1) bekezdésében a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért
felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2004. október 27-i 2006/2004/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (6) bekezdés f) pontjának végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet eljárásában.
3.	Ez a törvény a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális
követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i
575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapít meg.”
41
4.	melléklet a 2014. évi.....törvényhez
„6. melléklet a 2013. évi CCXXXVII. törvényhez
Tájékoztató a betéteseknek
Alapvető információk a betétbiztosításról
A [hitelintézet neve]-nál/nél elhelyezett betéteket biztosító betétbiztosítási rendszer:	Országos Betétbiztosítási Alap 1
A betétbiztosítás összeghatára:	100 000 euró betétesenként és hitelintézetenként
Ha Ön ugyanannál a hitelintézetnél több betéttel is rendelkezik:	Az azonos hitelintézetnél elhelyezett betéteket összevonják, és az összevont összegre alkalmazzák a 100 000 euró összeghatárt
Ha Ön más betétessel közös betéttel rendelkezik:	A 100 000 euró összeghatár külön-külön vonatkozik az egyes betétesekre3
Kártalanítási határidő a hitelintézet fizetésképtelensége esetén:	20 munkanap4
A kártalanítás pénzneme:	forint [illetve külföldi fióktelep esetén más pénznem]
Kapcsolattartó:	Országos Betétbiztosítási Alap (cím, telefonszám, e-mail cím)
További információk:	www.oba.hu
Átvétel elismerése a betétes által:	
További információk:
1 Az Ön betétjét biztosító rendszer
[Adott esetben:] Az Ön betétje kötelező betétbiztosítási rendszer védelme alatt áll. Ezen felül az
Ön hitelintézete olyan intézményvédelmi rendszernek is tagja, amelyben a részt vevő
intézmények a fizetésképtelenség elkerülése céljából kölcsönösen segítséget nyújtanak
egymásnak. Fizetésképtelenség esetén az Ön betétjeire 100 000 euró összeghatárig a
betétbiztosítási rendszer kártalanítást fizet.
A betétbiztosítás összeghatára
Ha egy betétet azért nem tudnak kifizetni, mert a hitelintézet nem képes eleget tenni pénzügyi
kötelezettségeinek, a betéteseket a betétbiztosítási rendszerből kártalanítják. A kártalanítás
összege hitelintézetenként legfeljebb 100 000 euró lehet. A kártalanítás forint összegét a
kártalanítás kezdő időpontját megelőző napon érvényes, MNB által közzétett hivatalos
devizaárfolyam alapján kell meghatározni. A kártalanítás összegének megállapításakor az adott
hitelintézetnél tartott betéteket összevontan veszik figyelembe. Így például, ha a betétes
megtakarítási számláján 90 000 EUR, fizetési számláján pedig 20 000 EUR található, akkor is
csak 100 000 EUR összegű kártalanításra jogosult.
A közös betétekre vonatkozó védelem felső értékhatára
Közös betét esetében a 100 000 euró összegű kártalanítás minden betétest külön-külön megillet.
A 100 000 euró összegű kártalanítási összeghatár kiszámításakor az olyan számlán elhelyezett
betéteket, amely tekintetében jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyesület vagy
42
hasonló természetű csoport tagjaként két vagy több személy jogosult, összevontan és úgy
kezelik, mintha egyetlen betétes betétjéről lenne szó.
Egyes esetekben a betéteseket három hónapig 100 000 eurót meghaladó védelem is megillet.
További tájékoztatásért látogasson el a következő weboldalra: www.oba.hu.
4 Kártalanítás
A betétbiztosítási rendszer az Országos Betétbiztosítási Alap [cím, telefonszám, e-mail cím és
weboldal]. Ez a rendszer 2018. december 31-ig 20 munkanapon, 2019. január 1-től 2020.
december 31-ig 15 munkanapon, 2021. január 1-től 2023. december 31-ig 10 munkanapon,
2024. január 1-től 7 munkanapon belül kártalanítást fizet az Ön betétjeire legfeljebb 100 000
euró összeghatárig.
Amennyiben ezeken a határidőkön belül nem kapja meg a kártalanítást, úgy vegye fel a
kapcsolatot a betétbiztosítási rendszerrel.
További tájékoztatásért látogasson el a következő weboldalra: www.oba.hu
Egyéb fontos információk
A betétbiztosítási rendszerek általában minden lakossági betétes és vállalkozás számára
védelmet nyújtanak. A kivételek, amelyek meghatározott betétekre vonatkoznak, megtalálhatók
a betétbiztosítási rendszer weboldalán. Kérésre a hitelintézet is tájékoztatja Önt arról, hogy a
védelem kiterjed-e bizonyos termékekre vagy sem. A hitelintézet a számlakivonaton is
feltünteti, hogy a betétek védelem alá esnek-e.”
43
5.	melléklet a 2014. évi... törvényhez
A Kbftv. 3. melléklet III. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„III. Fejezet
A kockázati tőkealap és a magántőkealap kezelési szabályzata
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
1.	Bevezetés
A kockázati tőkebefektetés, illetve magántőke-befektetés jellegzetességeinek részletes leírása,
a működési feltételek ismertetése.
2.	A befektetési alapkezelőre vonatkozó információk
A befektetési alapkezelő
a)	cégneve, székhelye;
b)	a cégbejegyzésének száma, helye és ideje;
c)	a Felügyelettől kapott tevékenységi engedélyének száma, dátuma;
d)	a vezető állású személy neve, szakmai önéletrajza;
e)	a könyvvizsgáló neve, engedélyének száma.
3.	A kockázati tőkealapra, illetve magántőkealapra vonatkozó információk
a)	a kockázati tőkealap, illetve magántőkealap neve, székhelye, nyilvántartásba vételének
időpontja, nyilvántartási száma;
b)	a kockázati tőkealap, illetve magántőkealap jegyzett tőkéje, a befektetési jegyek
forgalomba hozatalára, a jegyzett tőke felemelésére és leszállítására vonatkozó szabályok, az
ideiglenes befektetési jegy tulajdonosokkal való elszámolás módja;
c)	a befektetési jegyek névértéke, darabszáma, sorozat- és sorszáma, valamint a befektetési
jegyhez fűződő jogok bemutatása;
d)	a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulás felszólítás ellenére történő nem teljesítése esetén
alkalmazandó rendelkezések;
e)	a kockázati tőkealap, illetve magántőkealap futamideje meghosszabbíthatóságának
lehetősége, feltételei és lehetséges leghosszabb időtartama;
f)	a kockázati tőkealap, illetve magántőkealap befektetési elveinek leírása, megváltoztatásának
lehetősége és feltételei;
g)	a hitelfelvétel lehetőségei és korlátai;
h)	a kölcsönnyújtás feltételei, a kölcsönnyújtás lehetősége vagy kizártsága;
i)	a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, a
kockázati tőkealap, illetve magántőkealap tőkenövekményének felosztására vagy újra
befektetésére vonatkozó szabályok (a működési időn belül fizet-e hozamot a kockázati tőkealap
illetve magántőkealap, ha hozam képződik, vagy teljes egészében újra befekteti; ha fizetnek
hozamot, milyen időközönként történhet a kifizetés stb.);
j) a kockázati tőkealapot, illetve magántőkealapot terhelő várható díjak és költségek tételes
felsorolása, a díjak és költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok elszámolására
vonatkozó részletes tájékoztatás;
k) a befektetési jegy tulajdonosok tájékoztatásának a szabályai;
l)	tanácsadóra vagy közreműködőre vonatkozó információk;
m) a kockázati tőkealap, illetve magántőkealap megszűnésével kapcsolatos rendelkezések;
n) a befektetési alapkezelő díjazására vonatkozó feltételek, a díj formája, mértéke,
számításának módja, a kifizetés feltételei;
o) a kezelési szabályzat módosítására vonatkozó eljárás;
p) a nettó eszközérték számítására és közzétételére vonatkozó előírások;
q) a szabad pénzeszközök felhasználására vonatkozó szabályok.”
44
6.	melléklet a 2014. évi... törvényhez
A Kbftv. 13. melléklet 1. pont c) és d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(1. A teljes javadalmazási politika - beleértve a fizetésekre és a nem kötelező
nyugdíjjuttatásokra vonatkozóakat - meghatározásakor és alkalmazásakor, amennyiben abban
az alkalmazottak azon kategóriája részesül, amely magában foglalja a felső vezetést, a
kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős alkalmazottakat, valamint a teljes javadalmazásuk
mértéke miatt a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos
javadalmazási kategóriába tartozókat, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol
az ABAK-ok kockázati profiljára vagy a kezelésükben lévő ABA -k kockázati profiljára, az
ABAK-oknak a méretüknek, belső szervezetüknek és tevékenységük jellegének, körének és
összetettségének megfelelő módon és mértékben be kell tartaniuk az alábbi elveket:)
,,c) az ABAK felügyeleti feladatokat ellátó irányító testülete elfogadja, rendszeres
időközönként felülvizsgálja a javadalmazási politika általános elveit és felelős annak
végrehajtásáért;
d)	a javadalmazási politika végrehajtását legalább évente központi és független belső
felülvizsgálatnak vetik alá annak ellenőrzése céljából, hogy megfelel-e a felügyeleti feladatokat
ellátó irányító testülete által elfogadott javadalmazási politikáknak és eljárásoknak;”
45
7.	melléklet a 2014. évi ... törvényhez
1.	A Szantv. 1. melléklet A) pont 13. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyedi szanálási terv tartalmazza legalább az alábbi tartalmi elemeket:)
„13. a kifizetésekhez, elszámolási szolgáltatásokhoz és egyéb infrastruktúrákhoz történő
hozzáférés folytonosságát biztosító lehetőségek leírása, valamint az ügyfélpozíciók
hordozhatóságának értékelése;”
2.	A Szantv. 1. melléklet A) pont 16. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyedi szanálási terv tartalmazza legalább az alábbi tartalmi elemeket:)
„16. a terv végrehajtásának a munkavállalókra gyakorolt hatása, beleértve a velejáró költségek
felmérését, valamint a szanálási eljárás során a munkavállalókkal történő konzultációt szolgáló
tervezett eljárások leírása;”
3.	A Szantv. 1. melléklet A) pontja a következő 18-20. alpontokkal egészül ki:
(Az egyedi szanálási terv tartalmazza legalább az alábbi tartalmi elemeket:)
„18. a szavatoló tőkére, leírható vagy átalakítható kötelezettségre vonatkozó
minimumkövetelmény, és adott esetben a minimumkövetelmény teljesítésének határideje;
19.	adott esetben a szavatoló tőkére és a hitelezői feltőkésítésbe szerződéses kikötés alapján
bevonható eszközökre vonatkozó minimumkövetelmény, és adott esetben a
minimumkövetelmény teljesítésének határideje;
20.	adott esetben az intézmény szanálási tervvel kapcsolatos véleménye.”
46
Általános indokolás
A tőkepiaci szabályozás hatékonyságának növelése érdekében a Javaslat módosítja a
tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényt (a továbbiakban: Tpt.), a befektetési vállalkozásokról
és az árutőzsdei szolgáltatókról, az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007.
évi CXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bszt.) és a kollektív befektetési formákról és
kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI.
törvényt (a továbbiakban: Kbftv.). Ennek keretében a felsorolt törvényeket módosító
rendelkezések egyúttal a tőkepiaci szektor hazai szabályozását nagyban meghatározó európai
uniós szabályozásnak való megfelelést is biztosítani hivatottak. Így kerül sor a 909/2014/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet (amely alapvetően a központi értéktárakra és az
értékpapír-kiegyenlítésre vonatkozó szabályozást tartalmazza) hazai jogszabályokkal történő
összhangjának biztosítására, valamint több - a hazai jogrendbe már korábban átültetett - uniós
szabályrendszer (így pl. az értékpapír kibocsátások illetve az értékpapír kibocsátók
átláthatóságát szabályozó 2010/73/EU irányelv, az alternatív befektetési alapkezelőkre
vonatkozó 2011/61/EU irányelv, valamint a hitelintézetek szabályozása mellett a befektetési
vállalkozások prudenciális felügyeletét is szabályozó 2013/36/EU irányelv) egyes elemeinek
pontosabb transzpozíciójára.
A betétbiztosítási rendszerekről szóló 2014/49/EU irányelv (a továbbiakban: betétbiztosítási
irányelv) átültetése érdekében a Javaslat módosítja a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Hpt.) A betétesek
egységes védelme érdekében az irányelv közös követelményeket állapít meg a betétbiztosítási
rendszerekkel szemben. A betétbiztosítási irányelv rendelkezéseire tekintettel az Országos
Betétbiztosítási Alapra (a továbbiakban: OBA) vonatkozó szabályozás módosítása szükséges. A
Javaslat módosítja többek között a betétbiztosítás védelme alá tartozó betétek körét, a betétesek
tájékoztatásának szabályait és a rendszer finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket.
A hitelintézetek és a befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer
létrehozásáról szóló 2014/59/EU irányelv teljes átültetése érdekében a Javaslat módosítja a Hpt.
és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.)
felügyeleti biztossal kapcsolatos rendelkezéseit. A Javaslat az Európai Unió jogának való
megfelelés mellett módosítja a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát
erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényt (a
továbbiakban: Szantv.), továbbá pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A fogyasztói kölcsönszerződéseken, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásra irányuló
szerződéseken kívüli tájékoztatási szabályokat, így a takarékbetét-szerződésekhez kapcsolódó
tájékoztatási szabályokat is a hitelintézeti törvény általánosságban rendezi. E mellett
idejétmúltnak is tekinthető, hogy a takarékbetétek kamatmértékének módosítását napilapok
útján is be kell jelenteni.
A 2. §-hoz
A 909/2014/EU rendelet egységes szabályokat vezet be a központi értéktárakra és az értékpapír-
elszámolásra vonatkozóan, így meghatározza az e tárgykört szabályozó legfontosabb
fogalmakat is. Ennek megfelelően a központi értéktár a Tpt.-ben használt és a Javaslat által
módosított definíciója e rendeletre utal vissza.
47
A 3. §-hoz
Az értékpapír-kibocsátások, illetve az értékpapír-kibocsátók átláthatóságát szabályozó
2010/73/EU irányelvnek való teljesebb körű megfelelés érdekében szükséges az értékpapírok
tájékoztatójának közzététele alóli mentességet érintő szabályozás pontosítása, az EU-n kívüli
tőzsdére vonatkozó egyenértékűségi szabályok tekintetében.
A 4. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy bizonyos esetekben a forgalomba hozatal végleges feltételeiről a
kibocsátó helyett a Felügyelet tájékoztatja fogadó tagállam felügyeleti szervét, valamint az
Európai Ertékpapír-piaci Hatóságot. A Javaslat emellett bővíti azon esetek körét, amikor az
értékpapírok tájékozatójából bizonyos információk elhagyhatók. A 2010/73/EU irányelvnek
megfelelően, a kezesre vonatkozó információkat nem szükséges feltüntetni, amikor az
értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésért valamely EGT-állam vállal garanciát.
Az 5. §-hoz
A Javaslat pontosítja a tájékoztató kiegészítésre, illetve az azt esetlegesen követő, jegyzéstől
történő elállásra vonatkozó rendelkezéseket, tekintettel arra, hogy a Tpt. releváns
rendelkezésének hatálya jelenleg tágabb, mint a 2010/73/EU irányelv megfelelő előírása.
A 6. §-hoz
A Javaslat a 2010/73/EU irányelvnek való teljesebb körű megfelelés érdekében tartalmaz
pontosításokat. Egyrészt rögzíti, hogy amennyiben a kibocsátó helyi önkormányzat, az nem
köteles éves jelentést közzétenni. A Javaslat külön mentességet biztosít továbbá bizonyos
feltételek teljesülése esetén a legalább 50 ezer euró névértékű, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok kibocsátóinak is.
A 7. §-hoz
A módosítás rögzíti, hogy a 2010/73/EU irányelvvel összhangban, a legalább 100 ezer euró
névértékű értékpapírokra vonatkozó információk közzétételi nyelvével kapcsolatos előírások a
szabályozott piacra bevezetett értékpapírokra vonatkoznak. Másrészt a Javaslat külön
rendelkezik a legalább 50 ezer euró névértékű értékpapírokról is.
A 8. §-hoz
A Javaslat oly módon módosítja a Tpt. rendelkezéseit, hogy a befektetési alapkezelőkre nem
kell alkalmazni az ügyfélszámla-vezetéssel kapcsolatos rendelkezéseket, mivel esetükben a
Kbftv. és a Bszt. megfelelően rendezi az általuk végezhető befektetési szolgáltatási
tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások körét, köztük a befektetési alapkezelő által
végezhető ügyfélszámla-vezetés körét is.
A 9. §-hoz
Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az Országos Betétbiztosítási Alaphoz és a
Befektető-védelmi Alaphoz hasonlóan a Szanálási Alap számára is nyújthat meghatározott
szolgáltatásokat.
A 10. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a központi értéktár kizárólag a 909/2014/EU rendeletben
meghatározott tevékenységek végzésére jogosult.
A 11. §-hoz
A Javaslat a központi értéktári tevékenység végzéshez szükséges engedélyezési szabályokat
rögzíti. A rendelkezéseket nagyrészt a 909/2014/EU rendelet tartalmazza, az engedélyezésért
felelős hatóság továbbra is a Felügyelet. Fontos megjegyezni, hogy lehetőség van egyes,
48
jelenleg is hatályos előírások továbbvitelére a Tpt.-ben, amennyiben azok tovább részletezik a
rendeletben foglaltakat: így például változatlan tartalommal élnek tovább a jegyzett tőkére és a
felelősségbiztosításra vonatkozó szabályok.
A 12. §-hoz
A módosítás egyrészt technikai jellegű, hivatkozások pontosítását tartalmazza. Másrészt a
909/2014/EU rendelet előírásaival összhangban a Javaslat előírja, hogy a központi értéktári
tevékenység végzéséhez szükséges engedélyhez a vezető állású személyek feladatainak és
felelősségi körének leírását is szükséges mellékelni a felügyeleti feladatok hatékonyabb ellátása
érdekében.
A 13. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedély
visszavonására a 909/2014/EU rendeletben meghatározott rendelkezések az irányadók.
A 14. §-hoz
A módosítás technikai jellegű, a hivatkozások pontosítását tartalmazza.
A 15. §-hoz
A Javaslat a központi értéktárakkal kapcsolatos prudenciális szabályok alkalmazásának kereteit
egyértelműsíti.
A 16. §-hoz
A módosítás a kiszervezésre vonatkozó rendelkezéseket érinti. A 909/2014/EU rendelet is
tartalmaz erre vonatkozó szabályokat (ideértve a központi értéktár főtevékenysége
kiszervezésének engedélyezését is), ezért szükséges rögzíteni, hogy a kiszervezés során a
rendeletben meghatározott rendelkezésekkel összhangban kell eljárni. Egyúttal kiegészíti a
kiszervezési szabályokat azzal, hogy a központi szerződő felek esetében a 648/2012/EU
rendeletben foglalt kiszervezési szabályokra is figyelemmel kell lenni.
A 17. §-hoz
A Javaslat a 909/2014/EU rendeletnek való megfelelés biztosításáig szükséges átmeneti
rendelkezést tartalmaz.
A 18. §-hoz
A Javaslat a 8. § (2) bekezdésében foglalt előírás teljesítésére vonatkozó átmeneti rendelkezést
tartalmazza.
A 19. §-hoz
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2014. évi V. törvény megszüntette a jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság kategóriáját, melyre tekintettel ezen szövegrészek ágazati törvényben történő
módosítása szükséges.
A 20. §-hoz
A Javaslat - a Tpt. 25. mellékletének módosításával - a jogharmonizáció tényét rögzíti.
A 21. §-hoz
A Javaslat a szükséges hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazza.
A 22. §-hoz
A Javaslat - összhangban a 2013/14/EU irányelvvel - előírja a Felügyelet részére, hogy
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények kockázatkezelése során alkalmazott
49
hitelminősítési eljárások megfelelőségét folyamatosan figyelemmel kísérje, tekintettel arra,
hogy a hitelminősítések túlzott figyelembevétele, egyedüli értékelési szempontként való
alkalmazása befektető-védelmi szempontból nem kívánatos.
A 23. §-hoz
A kiegészítés jogtechnikai jellegű, jogharmonizációs célú.
A 24. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti a befektetési szolgáltatást is végző hitelintézeteknél és befektetési
alapkezelőknél alkalmazandó intézményi szabályokat, valamint módosítja a Magyar Nemzeti
Bankra és a kincstárra előírt rendelkezéseket.
A 25. §-hoz
A Javaslat biztosítja a 2013/36/EU irányelvnek való pontosabb megfelelést, valamint az
575/2013/EU rendelettel való összhangot.
A 26. §-hoz
A Javaslat a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez
benyújtandó dokumentációt a Szanálási Alaphoz való csatlakozásról szóló nyilatkozattal bővíti.
A 27. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti azon eszközök körét, amelyekre a befektetési vállalkozás óvadékot
alapíthat, és technikai pontosítást tartalmaz az ügyfélszámla követeléseknek a kielégítési jog
gyakorlásakor figyelembe vehető értéke kapcsán. Egyúttal pontosítja az óvadékból való
kielégítés szabályait oly módon, hogy kizárólag a kielégítés pillanatában pontosan
meghatározható értékkel nem rendelkező pénzügyi eszközből történő kielégítés esetkörét
szabályozza.
A 28. §-hoz
A Javaslat biztosítja a 2013/36/EU irányelvnek való pontosabb megfelelést.
A 29. §-hoz
Technikai pontosítás a bekezdés megfelelő számozása érdekében.
A 30. §-hoz
A Javaslat a befektetési vállalkozások transzparens működését szolgáló előírásokat bővíti. A
befektetési vállalkozás egyedi alapon legalább félévente eleget tesz az uniós szintű
nyilvánosságra hozatali követelményeknek. A befektetési vállalkozás anyavállalat és a tagállami
pénzügyi holding társaság legalább évente nyilvánosságra hozza a csoport jogi, vállalatirányítási
és szervezeti struktúráját és javadalmazási politikáját. Egyedi és összevont alapon a befektetési
vállalkozásnak közzé kell tennie továbbá az üzleti évére vonatkozó adatokat, valamint az
eszközarányos j övedelmezőségi mutatóját.
A 31. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi a befektetési vállalkozás esetleges végelszámolása esetén a nála
elhelyezett pénz- és pénzügyi eszközökre vonatkozó rendelkezéseket.
A 32. §-hoz
A Javaslat pontosítja a befektetési vállalkozás esetleges felszámolása esetén a nála elhelyezett
pénz- és pénzügyi eszközök kiadására vonatkozó rendelkezéseket.
A 33. §-hoz
Technikai pontosítás a megfelelő szóhasználat érdekében.
50
A 34. §-hoz
A befektetési vállalkozások felügyeleti felülvizsgálatánál nemcsak a hitelezési kockázatokkal
kapcsolatos diverzifikáció hatására szükséges kitérni, hanem más kockázatokra is.
A 35. §-hoz
A jövőben nemcsak az igazgatóság teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztos kijelölésére nyílik
lehetőség, hanem arra is, hogy a felügyeleti biztos csak részben vegye át a befektetési
vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató irányítását. A vezetés teljes elmozdítása csak akkor
indokolható, ha az intézmény helyzete jelentősen megromlik vagy súlyosan megsérti a prudens
működésre vonatkozó jogszabályi előírásokat és a Felügyelet nem látja biztosítottnak, hogy a
működés irányítása az igazgatóság leváltását követően egy új igazgatóság útján megoldott lehet.
A 36. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a felhatalmazó rendelkezéseket.
A 37. §-hoz
Technikai pontosítások a megfelelő szóhasználat érdekében.
A 38. §-hoz
A Javaslat - a Bszt. 4. mellékletének módosításával - egyértelműsíti, hogy a készpénz jellegű
eszközökre a teljesítményjavadalmazás diszkontálása nem alkalmazható.
A 39. §-hoz
A Javaslat a szükséges hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazza.
A 40. §-hoz
A Felügyelet Felügyeleti Tanácsa már megszűnt testület, így annak törlése indokolt a
szabályozás szövegéből.
A 41. §-hoz
A Javaslat pontosítja a szövetkezeti hitelintézeteknek az integrációs szervezetből történő
kilépése, kizárása esetén követendő eljárást.
A 42. §-hoz
A Szhitv. jelenleg már nem tartalmazza azon rendelkezéseket, amely szerint a szövetkezeti
hitelintézetek tevékenységi engedélyének visszavonásához kapcsolódóan a likvid vagyonnal
fedezett betétállomány, valamint a likvid vagyon átruházásra kerül a Takarékbank részére,
ennek megfelelően szükséges a vonatkozó szakasz pontosítása.
A 43. §-hoz
A módosítás indoka, hogy a szövetkezeti formában működő hitelintézetek induló tőkéjére
vonatkozó rendelkezéseket a hitelintézeti törvény tartalmazza.
A 44. §-hoz
A Javaslat a szövetkezeti hitelintézetek jogutód nélküli megszűnéséhez kapcsolódó szabályok
pontosítását tartalmazza.
A 45. §-hoz
A Javaslat szövegcserés módosításokat tartalmaz.
51
A 46. §-hoz
A Javaslat a 46. §-a szerinti szövegcserés módosításhoz, valamint a korábbi Szhtv.
módosításhoz kapcsolódó hatályon kívül helyezést tartalmaz.
A 47. §-hoz
A Javaslat a rugalmasabb döntéshozatal érdekében lehetőséget biztosít arra, hogy a Pénzügyi
Stabilitási Tanács a felügyeleti feladatkörhöz kapcsolódó hatósági döntések mellett a szanálási
feladatkör gyakorlásával kapcsolatos hatósági döntések meghozatala, valamint a döntést
megtestesítő okirat aláírása is delegálható legyen, ide nem értve a hitelintézetek és a befektetési
vállalkozások szanálását elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozatokat.
A 48. §-hoz
Az MNB felvigyázó jogkörében ellátandó feladatait a Javaslat a 909/2014/EU rendeletből
fakadó feladattal bővíti.
A 49. §-hoz
Az MNB felügyeleti jogkörében ellátandó feladatait a Javaslat két európai uniós jogszabályból
fakadó feladattal bővíti.
Az 50. §-hoz
Szövegpontosító j avaslat.
Az 51. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a jövőben az MNB munkavállalója is kirendelhető legyen
felügyeleti biztosi feladatok ellátására. Ezen felül rögzítésre kerül, hogy a felügyeleti biztos
szerepét, feladatait az MNB határozatban állapítja meg, valamint a felügyeleti biztos az MNB
által utasítható.
Az 52. §-hoz
Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés pontosítása,
összefüggésben az MNB tv. 28/A. §-ának beiktatásával.
Az 53. §-hoz
Jogtechnikai jellegű, jogharmonizációs célú kiegészítés.
Az 54. §-hoz
A hivatkozás pontosítása.
Az 55. §-hoz
A Javaslat pontosítja a Hpt.-ben használt fogalmakra vonatkozó értelmező rendelkezéseket.
Az Országos Betétbiztosítási Alapról szóló fejezetében használt fogalmakra vonatkozó
módosítás során a betétbiztosítás alá tartozó betétek, illetve a kizárt betétek körének
meghatározása a törvény rendelkező részébe kerül át.
Az 56. §-hoz
A módosítások indoka a hitelintézeti törvény, valamint a szövetkezeti hitelintézetek
integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV.
törvény rendelkezései egymáshoz történő viszonyának egyértelművé tétele.
Az 57. §-hoz
52
A Javaslat a tartalmi változtatás szándéka nélkül egyértelművé teszi, hogy amennyiben a
szövetkezeti hitelintézet részvénytársaságként működik, akkor arra a bankra illetve a szakosított
hitelintézetre vonatkozó szabályok is vonatkoznak.
Az 58. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezés.
Az 59-60. §-hoz
A 67. §-hoz kapcsolódóan tartalmaz pontosításokat.
A 61. §-hoz
A természetes személyek, mikro-, kis- és középvállalkozások által elhelyezett betétek
kártalanítási összeghatárát (100 ezer eurót) meghaladó betétrészeit a Javaslat a felszámolási
vagyonból történő kielégítés szempontjából a nem biztosított és nem elsőbbségi hitelezők
követelései elé sorolja be.
A 62. §-hoz
A Javaslat pontosító rendelkezést tartalmaz.
A 63. §-hoz
A Javaslat szigorú feltételek fennállása esetén lehetővé teszi, hogy a Felügyelet határozatával
egyes prudenciális szabályok tekintetében a harmadik ország fióktelepe azonos módon legyen
kezelve az EGT-fiókteleppel.
A 64. §-hoz
A Javaslat pontosítja a hitelintézetek javadalmazási politikájának végrehajtására vonatkozó
szabályokat.
A 65. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a készpénz jellegű eszközökre a teljesítményjavadalmazás
diszkontálása nem alkalmazható.
A 66. §-hoz
A hitelintézetek felügyeleti felülvizsgálatánál nemcsak a hitelezési kockázatokkal kapcsolatos
diverzifikáció hatására szükséges kitérni, hanem más kockázatokra is.
A 67. §-hoz
A jövőben nemcsak az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület teljes jogkörét átvevő
felügyeleti biztos kirendelésére nyílik lehetőség, hanem arra is, hogy a felügyeleti biztos csak
részben vegye át az intézmény irányítását. A vezetés teljes elmozdítása csak akkor indokolható,
ha a pénzügyi intézmény helyzete jelentősen megromlik vagy súlyosan megsérti a prudens
működésre vonatkozó jogszabályi előírásokat és a Felügyelet nem látja biztosítottnak, hogy a
pénzügyi intézmény működésének irányítása a vezető testület leváltását követően egy új vezető
testület útján megoldott lehet.
A 68. §-hoz
A Javaslat eltérő felügyeleti díjfizetést állapít meg az egyes prudenciális követelmények alól
mentesített harmadik országbeli hitelintézetek magyarországi fióktelepére.
A 69. §-hoz
A módosítás a betétbiztosítási irányelv rendelkezéseinek megfelelően egyértelművé teszi, hogy
Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet másik EGT-államban létesített
53
fióktelepének betéteseit az OBA védi. A javaslat pontosítja a betétbiztosítási irányelvre történő
hivatkozást tekintettel arra, hogy az új irányelv hatályon kívül helyezte a 94/19/EK irányelvet.
A betétbiztosítási irányelv előírja, hogy a hitelintézetek más tagállamokban létesített fióktelepe
esetében a betétesek kártalanítását a hitelintézet székhelye szerinti tagállam betétbiztosítási
rendszere nevében a fogadó tagállamban lévő betétbiztosítási rendszer fizeti ki. Ennek
megfelelően a Hpt. 209. §-ának kiegészítése szükséges annak rögzítése érdekében, hogy másik
EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet Magyarországon létesített fióktelepe esetén a
betétesek kártalanítását az OBA fizeti ki a székhely ország betétbiztosítási rendszerének
megbízása alapján. Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézet másik EGT-államban
létesített fióktelepe esetén pedig az OBA által rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és adatok
révén a fogadó ország betétbiztosítási rendszere teljesíti a betétesek kártalanítását.
A 70. §-hoz
A betétbiztosítási irányelvnek történő megfelelés érdekében szükséges a betétesek OBA
részéről történő tájékoztatására vonatkozó rendelkezések kiegészítése.
A 71. §-hoz
A betétbiztosítási irányelv a betétesek egységes védelme érdekében pontosítja a betétbiztosítás
alá tartozó betétesek és betétek körét. Az irányelvnek történő megfelelés érdekében szükséges a
betétbiztosítás alól kizárt betéteket meghatározó rendelkezés módosítása. Az irányelv által
biztosított lehetőséggel élve a módosítás kiterjeszti a betétbiztosítást a helyi önkormányzatok
betéteire. Ennek feltétele ugyanakkor, hogy az önkormányzatok költségvetése nem haladhatja
meg a Hpt.-ben előírt szintet.
A 72. §-hoz
A betétbiztosítási irányelv 16. cikk (6) bekezdésének történő megfelelés érdekében szükséges a
betétbiztosítás vonatkozásában a hitelintézetek egyesülésére, illetve betétállomány átruházására
vonatkozó szabályok kiegészítése és módosítása. A módosítás szerint hitelintézetek egyesülése,
fiókteleppé alakulása, valamint betétállomány átruházása esetén a kártalanítási összeghatár
meghatározása szempontjából 3 hónapig lehet külön betétként kezelni és ezáltal összevontan
100.000 eurót meghaladó összegben kifizetni ugyanannak a betétesnek például az átadó és az
átvevő hitelintézetnél elhelyezett betéteit.
A 73. §-hoz
A módosítás indoka, hogy a betétbiztosítási irányelv szerint bizonyos ügyletekből származó
betéteket korlátozott időtartamig 100 ezer eurót meghaladó összegben szükséges biztosítani.
A 74. §-hoz
A módosítás a betétbiztosítási irányelv rendelkezéseivel összhangban pontosítja a betétes lejárt
tartozásának a kártalanítási összeghatárba történő beszámítására, valamint a fedezetül szolgáló
betétek kifizetésére vonatkozó szabályokat.
A 75. §-hoz
A betétesek bizalmának fenntartása érdekében a betétbiztosítási irányelv gyorsabb kártalanítást
ír elő. Az irányelv lehetőséget biztosít a rövidebb kártalanítási idő fokozatos bevezetésére.
Ennek megfelelően a módosítás átmeneti ideig fenntartja a 20 munkanapos kártalanítási
határidőt, törli ugyanakkor a kifizetés meghosszabbítására vonatkozó lehetőséget. A Javaslat a
kártalanítási határidő fokozatos csökkentését tartalmazza. Tekintettel arra, hogy egyes esetekben
a betétek kifizetése nehézségbe ütközik, a Javaslat lehetőséget biztosít a hosszabb kártalanítási
határidő alkalmazására. Ilyen eset például, ha a betét jogvita tárgyát képezi vagy ha helyi
önkormányzati betétnél meg kell állapítani a betétbiztosítás feltételének teljesülését.
54
A 76. §-hoz
Amennyiben az OBA hozzájárul egy hitelintézet szanálásának finanszírozásához, a hitelintézet
felszámolása esetén követelése keletkezik az érintett hitelintézettel szemben.
A 77. §-hoz
A módosítás pontosítja az OBA igazgatótanácsának feladatait meghatározó rendelkezést.
A 78. §-hoz
A módosítás a betétbiztosítási irányelv rendelkezéseinek történő megfelelés érdekében törli a
közösségi betétre vonatkozó speciális szabályozást. A kártalanítási összeghatár közösségi
betétek esetén sem lehet magasabb 100 ezer eurónál, függetlenül a közösséget alkotó személyek
számától.
A Hpt. 228. § (7) bekezdésének kiegészítése meghatározza, hogy az OBA kifizető rendszerének
tesztelésére milyen gyakorisággal kerüljön sor.
A 79. §-hoz
A módosítás kiterjeszti az OBA hitelfelvételi, illetve kötvény-kibocsátási lehetőségét arra az
esetre, ha hozzá kell járulnia egy intézmény szanálásának finanszírozásához.
A 80. §-hoz
A betétbiztosítási irányelvnek történő megfelelés érdekében módosítani szükséges a díjfizetés
alapját meghatározó rendelkezéseket és ennek következtében a hitelintézeteknek fizetendő éves
díj és rendkívüli díj maximális mértékét is.
A 81. §-hoz
A betétbiztosítási irányelv a betétesek magas szintű védelme érdekében és annak biztosítása
céljából, hogy a betétbiztosítás költségeit a hitelintézetek viseljék, a betétbiztosítási rendszerek
finanszírozására egységes célszint meghatározását írja elő, amit 10 év alatt kell elérni. A
Javaslat ennek megfelelően az OBA számára előírja, hogy a pénzeszközeinek 2024. július 3-áig
el kell érnie a kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétállomány 0,8%-át.
A 82. §-hoz
A betétbiztosítási irányelvvel összhangban az OBA-ban fennálló tagsági viszony
megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket kiegészítve a módosítás rögzíti, hogy egy másik
EGT-állam betétbiztosítási rendszeréhez történő csatlakozás esetén a hitelintézet az OBA-ból
történő kilépést megelőző 12 hónapban teljesített díjfizetéseket átviszi a másik állam
betétbiztosítási rendszerébe.
A 83. §-hoz
Indokolatlan a napilapban történő közzététel változatlan megkövetelése.
A 84. §-hoz
A betétesek jobb és egységes tájékoztatása érdekében a módosítás kiegészíti a betétbiztosítással
kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseket. Az új betéteseket tájékoztatni kell a
betétbiztosítás alapvető szabályairól a mellékletben meghatározott, a betétbiztosítási irányelv
előírásainak megfelelő formanyomtatvány átadásával.
A 85. §-hoz
55
A Javaslat pontosítja, hogy a hitelintézetnek az OBA-ban vagy külföldi betétbiztosító
intézményben fennálló tagságának megszűnése esetén milyen időtartamon belül kell erről
tájékoztatnia a betéteseit.
A 86. §-hoz
A betétek reklámozása során a Javaslat egységesen az OBA által meghatározott betétbiztosítási
embléma feltüntetését írja elő.
A 87. §-hoz
Az OBA tagintézetének a Hpt. 6. mellékletében szereplő tájékoztatót a betéttel már rendelkező
betétes részére is rendelkezésre kell bocsátania legalább évente egyszer.
A 88. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a Hpt. felhatalmazást tartalmazó rendelkezését.
A 89. §-hoz
Annak érdekében, hogy a közösségi betéttel és a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírral rendelkezők időben értesüljenek a betétjük tekintetében 2015. július
3-án hatályba lépő változásról, a Javaslag tájékoztatási kötelezettséget ír elő a hitelintézetek
részére.
A 90. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezést tartalmaz a közösségi betétre és a hitelintézet által kibocsátott
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vonatkozó betétbiztosításra. A 2015. július 2-át
megelőzően kötött, lejárattal nem rendelkező közösségi betéteknél a kártalanítási összeghatár
megállapítására 2015. augusztus 31-éig még a 2015. július 2-án hatályos rendelkezéseket kell
alkalmazni. A 2015. július 2. előtt kötött, lejárattal rendelkező közösségi betétekre és a 2015.
július 2. előtt hitelintézet által kibocsátott, lejárattal rendelkező hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírokra lejáratukig még vonatkozik a betétbiztosítás.
A Javaslat 27. §-ához kapcsolódó átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a rendelkezést a
hatálybalépését megelőzően elhelyezett betétekre is alkalmazni kell, tehát a betétbiztosítás
kiterjesztése a korábban elhelyezett betétekre is vonatkozik.
A Javaslat 28. §-ához kapcsolódó átmeneti rendelkezés kimondja, hogy az új rendelkezést csak
a hitelintézetek 2015. július 2-át követő egyesülésére vagy fiókteleppé alakulására, valamint a
betétállomány 2015. július 2-át követő átruházása esetén kell alkalmazni a teljes fennálló
betétállomány vonatkozásában.
A 91. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a hitelintézeti törvény 5. mellékletét a 2014/49/EU irányelvvel.
A 92. §-hoz
A mellékletben szereplő, a betéteseknek szóló tájékoztató a betétbiztosítási irányelvnek
megfelelően a betétbiztosítással kapcsolatos legfontosabb alapinformációkat tartalmazza,
további információkért a betétbiztosítási rendszer weboldalának felkeresését javasolja.
A 93-94. §-hoz
Szövegcserés módosítókat és hatályukat vesztő rendelkezéseket tartalmaz.
A 95. §-hoz
A Javaslat a fogalom-meghatározások esetében bővíti, illetve pontosítja a fogalmak hatályát. A
kockázati tőkealapok potenciális befektetési célpontjainak körét bővíti a kisvállalkozás kifejezés
vállalkozás kifejezésre történő módosításával. A kockázati tőkealap-kezelő által kezelhető
alapok köre a magántőkealap kifejezés beillesztésével abból a megfontolásból bővül, hogy a
56
magántőkealap és a kockázati tőkealap közötti különbség nem indokolja az alapkezelő szintjén
a fogalmi különbségtételt. A Javaslat pontosítja a magántőkealapokra vonatkozó definíciót.
A 96. §-hoz
A Javaslat technikai pontosítást tartalmaz, egyúttal pontosítja az ÁEKBV alapkezelők által
végezhető tevékenységek engedélyezésére vonatkozó szabályozást.
A 97. §-hoz
A Javaslat értelmében azok az ABAK-ok, amelyek az ABAK-irányelv alapján választható, és e
törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott felmentéssel élnek, nem jogosultak a határon
átnyúló szolgáltatás nyújtására és fióktelep létesítésére. A Javaslat egyúttal pontosítja az ABAK
által végezhető tevékenységek engedélyezésének szabályozását.
A 98. §-hoz
A Javaslat megszünteti a vezető állású személy megválasztásához vagy kinevezéséhez megadott
felügyeleti engedély felfüggesztésének időbeli korlátozását, mivel a hazai eljárások időtartamát
figyelembe véve a 60 napos időintervallum nem elegendő hosszúságú. A Javaslat a vezető
állású személy megválasztásával és kinevezésével kapcsolatos eljárás szabályait egészíti ki
azzal, hogy amennyiben az ehhez szükséges engedély megszerzésétől számított három hónapig
nem kerül sor a megválasztásra vagy kinevezésre, az engedélyezési eljárást meg kell ismételni.
A 99. §-hoz
Az alternatív-befektetési alapkezelők számára szükséges előírni, hogy a kockázatkezelés során
kellő körültekintéssel járjanak el hitelminősítések tekintetében, azok túlzott figyelembevétele,
egyedüli értékelési szempontként való alkalmazása - összhangban a 2013/14/EU irányelvvel -
befektető-védelmi szempontból nem kívánatos.
A 100. §-hoz
A Javaslat technikai pontosítást tartalmaz az ágazati törvényekkel való összhang biztosítása
érdekében.
A 101-102. §-hoz
A Javaslat értelmében azok az ABAK-ok, amelyek az ABAK-irányelv alapján választható, és e
törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott felmentéssel élnek, nem jogosultak a határon
átnyúló szolgáltatás nyújtására és fióktelep létesítésére.
A 103. §-hoz
A Javaslat biztosítja annak a lehetőségét, hogy a kockázati tőkealapok és a magántőkealapok a
tőkepiaci törvény korábbi szabályai alapján követett gyakorlat szerint továbbra is nyújthassanak
kölcsönt portfólió vállalkozásaik részére.
A 104. §-hoz
A Javaslat értelmében nem indokolt a megkülönböztetés az alapján, hogy a kockázati
tőkealapot, illetve a magántőkealapot ki kezeli.
A 105. §-hoz
Jogtechnikai jellegű, jogharmonizációs célú kiegészítés.
A 106. §-hoz
A Javaslat a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 60. pontjában szereplő kockázati tőkealap-kezelő fogalmát
oly módon módosítja, hogy a módosítás értelmében a kockázati tőkealap-kezelők is kezelhetnek
magántőke alapokat. Emellett a Javaslat hatályon kívül helyezi a Kbftv. 4. (1) bekezdés 71.
57
pontjában szereplő magántőkealap-kezelő fogalmát. Emiatt vált szükségessé olyan szövegcserés
módosítások beiktatása, amely elősegíti a Javaslat értelmében létrejövő új intézményi
struktúrának a törvény egészében történő megfelelést, ezáltal biztosítja a törvény koherenciáját.
A 107. §-hoz
A Kbftv. 3. mellékletének módosítására irányuló Javaslat értelmében nem indokolt a
megkülönböztetés az alapján, hogy a kockázati tőkealapot, illetve a magántőkealapot ki kezeli.
A Kbftv. 13. mellékletének módosítására irányuló Javaslat szóhasználatbeli pontosításokkal
biztosítja a 2011/61/EU irányelvnek való pontosabb megfelelést.
A 108. §-hoz
A Javaslat a szükséges hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazza.
A 109. §-hoz
A Javaslat az arányos alkalmazás rögzítésével valamennyi érintett intézmény vonatkozásában
előírja az egyedi, illetve a csoportszintű szanálási terv készítését. A módosítás rögzíti továbbá,
hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB a felügyeleti területtel egyeztetni köteles a
feladatköri átfedések és elhatárolások miatt.
A 110. §-hoz
Adatok nemcsak a szanálási terv készítéséhez, hanem annak felülvizsgálatához is szükségesek,
így ezen esetkörrel egészül ki a szabályozás.
A 111 . §-hoz
Szóhasználati és hivatkozási pontosítás történik.
A 112-114. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezések.
A 115. §-hoz
A jogorvoslati rendelkezés egyértelmű megjelenítése történik.
A 116. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezés.
A 117-118. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezést tartalmaz a harmadik országbeli hatóság megnevezése
tekintetében.
A 119. §-hoz
Az áthidaló intézmény esetében az engedélyezési és a döntési feladatok pontosabb
meghatározása valósul meg.
A 120-122. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezés.
A 123. §-hoz
A leírható vagy átalakítható kötelezettségeknek részletes feltételrendszere van. Ennek még
pontosabb megfogalmazását hivatott megcélozni a módosítás, mivel a jogalkalmazásra való
felkészülés keretében ennek igénye felmerült.
Szövegpontosító rendelkezés.
A 124. §-hoz
58
A 125. §-hoz
Szövegpontosítás, amely szerint megnevezésre kerül az a testület, amely a reorganizációs terv
elkészítéséért felel.
A 126. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezés.
A 127. §-hoz
Az ellenérték fejében, jóhiszeműen a szanálási eljárás során hozott szanálási hatósági intézkedés
vagy a szanálási hatóság kötelezése szerint foganatosított társasági határozat (illetve e társasági
határozat végrehajtására kötött szerződés) értelmében szerző 3. fél érdekeinek védelme
szükségessé teszi, hogy az így szerzett jogokat és kötelezettségeket az ne érintse, ha a bíróság a
szanálási hatóság vagy az intézmény határozatát hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja.
Tehát nem csak hatályon kívül helyezés esetében, hanem megváltoztatás esetében és nem csak a
szanálási hatóság határozata esetében, hanem az intézmény társasági határozata esetében is
indokolt a 3. személy védelmét biztosítani.
A 128. §-hoz
A Javaslat egy Szanálási Alap létrehozását rendeli el és több helyen feladatot is ad az Alapnak,
azonban nem teszi lehetővé, hogy működését finanszírozza. A módosítás célja, hogy a
működési költség elszámolása megvalósulhasson.
A 129. §-hoz
A Szanálási Alap igazgatótanácsának tagjai elsődlegesen személyes részvételre kötelezettek,
azonban indokolt esetben a meghatalmazottjuk nemcsak tanácskozási joggal, hanem döntési
joggal is részt vehet.
A 130. §-hoz
A Javaslat alapján a Szanálási Alap is jogosult a szanálási eszközök alkalmazásával
kapcsolatban felmerült igazolt költségeinek megtérítésére, így indokolt, hogy ennek
részletszabályaira is kiterjedjen a felhatalmazás.
A 131 . §-hoz
A Javaslat a vonatkozó irányelvvel összhangban pontosítja a szanálási terv tartalmi elemeit.
A 132. §-hoz
Szövegcserés módosításokat tartalmaz.
A 133. §-hoz
Az átmeneti időre tekintettel már nem indokolt, hogy az ún. MREL követelményeket egyedi
határozatokon túl az MNB elnöke rendeletben is előírhassa.
A 134. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
A 135. §-hoz
Sarkalatossági klauzulát tartalmaz.
A 136. §-hoz
Az Európai Unió jogának való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.