﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett- 2014 NOV 1 7,
T/2079. számú
törvényjavaslat
egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával
összefüggő módosításáról
Előadó:
Lázár János
Miniszterelnökséget vezető
miniszter
Budapest, 2014. november
2014. évi......törvény
egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával
összefüggő módosításáról
1.	A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény
módosítása
l-§
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 3. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MFB Zrt. az (1) bekezdésben meghatározott körben, a (2) bekezdés szerinti
pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken túlmenően - külön jogszabály, vagy az érintett
minisztériumokkal, vagy más jogi személyekkel kötött szerződés alapján - az elkülönített
állami pénzalapokból, a fejezeti kiadási előirányzatokból és európai uniós forrásokból
finanszírozott operatív programokhoz kapcsolódó feladatokat láthat el, így különösen:
a)	támogatott pályázatok kezelését;
b)	döntés-előkészítést;
c)	pénzügyi lebonyolítást;
d)	monitoring végzését;
e)	a forrásfelhasználás és a támogatott cél megvalósításának vizsgálatát;
f)	európai uniós források jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes
felhasználásából származó követelések érvényesítését, ide nem értve az adók módjára történő
behajtást;
g)	tanácsadást; valamint
h)	egyéb, az a)-g) pontban foglaltakhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat.”
2.§
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 8. § (1)
bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az 575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően az MFB
Zrt. által)
,,b) hitelintézetnek nem minősülő egy ügyféllel vagy egy ügyfélcsoport nem hitelintézet
tagjaival szembeni együttes kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt.
szavatoló tőkéjének negyvenöt százalékát.”
3.§
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 8. §-a a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (3) és a (4) bekezdésben foglaltakat az MFB Zrt. közvetett részesedésszerzése
esetén csak akkor kell alkalmazni, ha a részesedést olyan gazdasági társaság szerzi meg,
amelyben az MFB Zrt. tulajdoni részesedése alapján a szavazatok több mint 50%-val
rendelkezik.”
2
4-§
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 18. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az MFB Zrt. alkalmazottai munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső
szellemi tevékenység, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, valamint a (4) bekezdésben
meghatározott esetek kivételével - nem létesíthetnek, kivéve ha
a)	az MFB Zrt. vagy az állam közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik a
gazdasági társaságban,
b)	a gazdasági társasággal szemben, javára vagy érdekében az MFB Zrt. - a 4. § (2) vagy
(3)	bekezdése szerint - kockázatot vállalt.”
5-§
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 2. melléklete az
1. melléklet szerint módosul.
2.	A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009.
évi CXXII. törvény módosítása
6. §
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény 1. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
,,d) állami részvényes:
da)	a Magyar Állam, vagy
db)	olyan gazdasági társaság, melyben a Magyar Állam a szavazatok legalább 90%-át
biztosító befolyással rendelkezik (a továbbiakban: állami gazdasági társaság),”
7.§
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény 5. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság munkavállalóját munkaszerződés vagy a
munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján megillető alapbéren kívüli
teljesítménybér (prémium), valamint alapbéren felüli rendszeres pénzbeli és nem pénzbeli
juttatás ki nem fizetéséből eredő felelősség kizárólag a köztulajdonban álló gazdasági
társaságot terheli, az igényt a gazdasági társasággal szemben kell érvényesíteni. A
köztulajdonban álló gazdasági társaság ezen felelősségével összefüggésben a vezető
tisztségviselőjével, a felügyelőbizottsági tagjával és a tulajdonosi jogok gyakorlójával
szemben követelést nem érvényesíthet.”
8.§	, , .
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény a következő 7/A-7/G. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) A lakosság és a gazdasági szereplők számára alapvető szolgáltatásokat nyújtó
gazdasági társaságokban - az ellátásbiztonság és a feladatellátás hatékonyságának növelése
3
céljából, nemzetgazdasági stratégiai érdekből - az állami részvényes e törvény szerint vételi
jogot gyakorolhat e gazdasági társaságoknak az állami részvényes tulajdonába nem került
részvényei tekintetében.
(2)	A vételi jog azon zártkörűen működő részvénytársaság esetében gyakorolható,
a)	amelyben a Magyar Állam vagy az állami gazdasági társaság önállóan vagy együttesen a
szavazatok legalább 90%-át elérő befolyást szerez, és
b)	amely vagy amely által irányított vállalatcsoport a befolyás megszerzésének és a vételi
jog gyakorlásának időpontjában is
ba)	a lakosság és gazdasági szereplők számára energia-termelési, rendszerirányítási,
valamint energiakereskedelmi vagy energiaátviteli szolgáltatást,
bb)	a lakosság és gazdasági szereplők számára egyetemes szolgáltatáshoz vagy
közszolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatást,
be) a lakosság és gazdasági szereplők számára külön törvényben meghatározott
közszolgáltatást,
bd)	a lakosság és gazdasági szereplők számára külön törvényben meghatározott egyetemes
szolgáltatást
nyújt (a továbbiakban: céltársaság).
(3)	Az állami részvényesek közül az gyakorolhatja a vételi jogot, amelynek nagyobb a
részesedése a céltársaságban, azonos mértékű részesedés esetén pedig az, amely a legkésőbb
szerzett részesedést a céltársaságban, kivéve mindkét esetben, ha az állami részvényesek
maguk közül kijelölik a vételi jogot gyakorló részvényest (a továbbiakban: vételi jogot
gyakorló részvényes).
(4)	Ha a céltársaságban a Magyar Állam vagy az állami gazdasági társaság önállóan vagy
együttesen a szavazatok legalább 90%-át elérő befolyást ér el, a részvények tulajdonjogának
megszerzését követő 2 munkanapon belül kell a tulajdonosváltozás részvénykönyvbe való
bejegyzését kérni a részvénykönyv vezetőjétől. A vételi jogot gyakorló részvényes a
tulajdonosváltozásnak a részvénykönyvbe való bejegyzésről történő tudomásszerzéstől
számított 15 napon belül köteles kezdeményezni a legalább 90%-os befolyás megszerzéséről,
a vételi jogot gyakorló részvényes személyéről és a nem állami részvényest e törvény alapján
megillető eladási jogról szóló közlemény (a továbbiakban: részesedésszerzés bejelentését
tartalmazó közlemény) Cégközlönyben való közzétételét.
7/B. § (1) A vételi jog a részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény közzétételét
követő napon keletkezik.
(2)	A vételi jog a részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény közzétételét követő
naptól számított 120 napos jogvesztő határidőn belül gyakorolható.
(3)	A vételi jogot gyakorló részvényes vételi jogát a vételi jog gyakorlásáról szóló
közleménynek (a továbbiakban: vételi jog gyakorlásáról szóló közlemény) a Cégközlönyben
való közzétételével gyakorolhatja. A vételi jog gyakorlásáról szóló közleménynek
tartalmaznia kell
a)	a befolyás mértékét, megszerzésének időpontját, a vételi jog gyakorlásának szándékát,
vételi jogot gyakorló részvényes megjelölését,
b)	részvénysorozatonként az egy részvényre jutó ellenértéket és a részvényekért fizetendő
teljes ellenérték összegét,
c)	azt a pénzforgalmi szolgáltatót, amelynél a pénzben teljesítendő ellenértéket a vételi
jogot gyakorló részvényes letétbe helyezi,
d)	a részvények rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és módját.
e)	a részvényekért fizetendő teljes ellenértéknek a letéti számláról történő kifizetése módját
és idejét.
4
(4)	A vételi jogot gyakorló részvényes a (3) bekezdés b) pontja szerinti ellenértéket
legkésőbb a vételi jog gyakorlásáról szóló közlemény közzétételét követő napon az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező
pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott letéti számlán a céltársaság részvényese(i) javára
Magyarország törvényes fizetőeszközében elhelyezi.
(5)	A részvényekért fizetendő teljes ellenértéknek a letéti számláról történő kifizetése
idejét a 7/E. § (5) bekezdésére tekintettel kell megállapítani. Ha a kifizetésre - a vételi jogot
gyakorló részvényes hibájából - késedelmesen kerül sor, a Ptk. szerinti késedelmi kamatot is
meg kell fizetni.
(6)	A Cégközlönyben való közzététellel egyidejűleg a vételi jogot gyakorló részvényes
köteles a céltársaság részvénykönyvbe bejegyzett részvényeseivel írásban is közölni a
közleményben foglaltakat azzal, hogy köteles megjelölni az adott részvényes (a továbbiakban:
a vételi joggal érintett részvények tulajdonosa) részvényeinek ellenértékét is.
7/C. § (1) A vételi jog gyakorlásával a részvények tulajdonjogának tehermentes
megszerzésére kerül sor.
(2)	Ha a részvényen zálogjog áll fenn, a vételár a zálogjog tárgyaként a részvény helyébe
lép.
(3)	Ha a részvényt végrehajtás alá vonták, a 7/E. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. Ez
esetben az érvénytelenített részvények helyébe lépő új részvényeknek a vételi jogot gyakorló
részvényes részére történő átadását követően az érvénytelenített részvényekre eső vételárat a
végrehajtási eljárást folytató szerv vagy személy letéti számlájára kell átutalni.
7/D. § (1) A vételi jog gyakorlásának eredményeképpen megszerzendő részvények egy
részvényre jutó ellenértéke
a)	az egy részvényre jutó saját tőke értéke és
b)	a (3) bekezdés szerinti piaci vételár
közül a magasabb összeg.
(2)	Saját tőkeként a legutolsó - könyvvizsgáló által hitelesített - éves beszámolóban
feltüntetett értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a céltársaság a számviteli
jogszabályok értelmében konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a
konszolidált saját tőke értendő.
(3)	A piaci vételár számításának alapja a vételi jogot gyakorló részvényes által felkért két -
egymástól, a céltársaságtól, a céltársaság részvényeseitől és az állami részvényestől -
független könyvvizsgálónak a vételi jog gyakorlását megelőző 180 napon belül a vételi jog
tárgyát képező részvények részvénysorozatonként megállapított egy részvényre jutó piaci
értékéről - Magyarország törvényes fizetőeszközében - készített értékelése. A könyvvizsgálói
értékelést a céltársaság legutóbbi, könyvvizsgálói jelentéssel lezárt éves beszámolója alapján
kell elkészíteni. Az egy részvényre jutó piaci vételár a két könyvvizsgáló által meghatározott
piaci értékek összegének számtani középértéke.
7/E. § (1) A vételi joggal érintett részvények tulajdonosai kötelesek a vételi jog
gyakorlásáról szóló közlemény megjelenését követő 15 napon belül részvényeiket átadni
a)	dematerializált részvények esetén a vételi jog gyakorlásáról szóló közleményben
megjelölt értékpapírszámlára történő átutalás útján,
b)	nyomdai úton előállított részvények esetén a vételi jogot gyakorló részvényes részére a
céltársaság székhelyén átadás-átvételi jegyzőkönyv felvétele és arról részére másolat kiadása
mellett.
5
(2)	A céltársaság az (1) bekezdésben meghatározott határidőben át nem adott részvényeket
érvénytelenné nyilvánítja és helyettük új részvényeket bocsát ki, amelyeket a vételi jog
gyakorlására tekintettel a vételi jogot gyakorló részvényes rendelkezésére bocsát.
(3)	A vételi joggal érintett részvényekért járó ellenértéket - a 7/C. § (3) bekezdés szerinti
esetet kivéve - a vételi joggal érintett részvények tulajdonosa azt követően igényelheti a letét
kezelőjétől, hogy igazolta
a)	dematerializált részvények esetén az értékpapírszámlájának a vételi jog gyakorlásáról
szóló közleményben megjelölt értékpapírszámla javára történt terhelését,
b)	nyomdai úton előállított részvények esetén a részvényeknek a vételi jogot gyakorló
részvényes részére történő átadását vagy
c)	a vételi joggal érintett részvények érvénytelenítését.
(4)	A vételi jogot gyakorló részvényes köteles közreműködni a vételi joggal érintett
részvények tulajdonosával a (3) bekezdés szerinti igazolások beszerzésében és kiadásában.
(5)	A részvény ellenértéke kifizetésének időpontja nem lehet későbbi, mint a (3) bekezdés
szerinti igazolás benyújtását követő 30. nap.
(6)	A részvény ellenértékén felül járó esetleges késedelmi kamatot a vételi joggal érintett
részvények tulajdonosa a vételi jogot gyakorló részvényestől közvetlenül igényelheti.
7/F. § (1) A részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény közzétételétől számított
60 napos jogvesztő határidőn belül a céltársaság bármely nem állami részvényese kérheti,
hogy a vételi jogot gyakorló részvényes a részvényeit vegye meg (eladási jog).
(2)	Eladási jog gyakorlása esetén a 7/C-7/E. §-okat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(3)	Az eladási jogot gyakorló részvényes eladási jogát az (1) bekezdésben megjelölt
határidőn belül a vételi jogot gyakorló részvényeshez intézett írásbeli nyilatkozattal
gyakorolhatja.
(4)	A vételi jogot gyakorló részvényes az eladási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat
kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles írásbeli nyilatkozatban tájékoztatni az
eladási jogot gyakorló részvényest a 7/B. § (3) bekezdés b)-e) pontjában felsoroltakról.
(5)	A vételi jogot gyakorló részvényes a részvények ellenértékét legkésőbb a (4) bekezdés
szerinti nyilatkozat megküldését követő napon az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott
letéti számlán az eladási jogot gyakorló részvényes javára elhelyezi.
(6)	Az eladási jogot gyakorló részvényes a vételi jogot gyakorló részvényesnek a (4)
bekezdés szerinti nyilatkozata kézhezvételét követő 15 napon belül köteles részvényeit a 7/E.
§ (1) bekezdés szerint átadni a vételi jogot gyakorló részvényesnek. A határidőben át nem
adott részvények érvénytelenítése a 7/E. § (2) bekezdése szerint történik.
(7)	Az eladási jogot gyakorló részvényes a részvényekért járó ellenértéket - a 7/C. § (3)
bekezdés szerinti esetet kivéve - a 7/E. § (3) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak igazolását
követően igényelheti a letét kezelőjétől. Ha a kifizetésre - a vételi jogot gyakorló részvényes
hibájából - késedelmesen kerül sor, az eladási jogot gyakorló részvényes a Ptk. szerinti
késedelmi kamatot a vételi jogot gyakorló részvényestől igényelheti.
7/G. § Az e törvény szerinti vételi jog és eladási jog gyakorlásával összefüggésben
felmerült jogvita társasági jogi jogvitának minősül.”
. 9*§ .
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény a következő 7/H. §-sal egészül ki:
6
„7/H. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvény (a továbbiakban: Hpt.) 159. §-a, 161. §-a és a Ptk. 2:47. § (1) bekezdése szerinti
titoktartási kötelezettség nem terjed ki - a Hpt. 159. § (3) bekezdésében és 161. § (2)
bekezdésében meghatározottakon túlmenően - a köztulajdonban álló gazdasági társaság, a
köztulajdonban álló gazdasági társaság munkavállalója és a köztulajdonban álló gazdasági
társaság vezető tisztségviselője által a többségi befolyással rendelkező tulajdonos jogait
gyakorló személy vagy szervezet részére adott, üzleti titok tekintetében a köztulajdonban álló
gazdasági társaságra vonatkozó, banktitkok tekintetében a Hpt. 160. §-a szerinti adatokra
vonatkozó adatszolgáltatásra.”
10.	§
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek az egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb
nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi ... törvénnyel megállapított 5. § (1)
bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
11. §
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény a következő 10. §-sal egészül ki:
„10. § (1) Ha az egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb
nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi ... törvény (a továbbiakban Módtv.)
hatálybalépésekor az állami részvényes a céltársaságban már rendelkezik a 7/A. § (2)
bekezdés a) pontja szerinti befolyással, a 7/A-7/G. §-t az e §-ban foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	A 7/A. § (2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése alkalmazásában a Módtv.
hatálybalépését kell a befolyásszerzés időpontjának tekinteni.
(3)	Ha a befolyásszerzés alapjául szolgáló tulajdonosváltozás a Módtv. hatályba lépéséig a
részvénykönyvben még nem került átvezetésre, az állami részvényes a Módtv. hatályba
lépésétől számított 15 napon belül köteles a tulajdonosváltozás részvénykönyvbe való
bejegyzését kérni a részvénykönyv vezetőjétől.
(4)	A részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény közzétételét
a)	a Módtv. hatályba lépésétől,
b)	a (3) bekezdés szerinti esetben a tulajdonosváltozásnak a részvénykönyvbe való
bejegyzéséről történő tudomásszerzéstől
számított 15 napon belül kell kezdeményezni.”
3.	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása
12. §
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/H.§-a a következő (6) bekezdéssel
egészül ki:
„6) Ha a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet a (4) bekezdés szerint
szabályosan összehívott két egymást követő közgyűlése (részközgyűlése) vagy küldöttgyűlése
(a továbbiakban: közgyűlése) is határozatképtelen a mindkét közgyűlés napirendjén szereplő
7
alapszabály módosítás, a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet egyesülése,
szétválása, gazdasági társasággá történő átalakulása tekintetében, akkor az utóbbi közgyűlés
legfeljebb 3 napon belül megismételt közgyűlésén ezen kérdésekben a jelenlévők legalább
kétharmadának szavazata elegendő, amennyiben az alábbi feltételek teljesültek:
a)	a közgyűlés megismételt közgyűlésén az Integrációs Szervezet képviselője személyesen
is részt vett, és
b)	ennek a megismételt közgyűlésnek a helyét, idejét és napirendjét illetve a tényt, hogy a
jelenlévők legalább kétharmadának szavazatával döntés hozható legalább egy országos
napilapban és egy a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet székhelye
szerinti megyei napilapban legalább a megismételt közgyűlés előtt 3 nappal meghirdették.”
13*§ . ,
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/R. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Ha a tagsági jogviszony a tag halálával, a jogi személy megszűnésével vagy
kilépéssel, kizárással szűnik meg, az igazgatóság köteles elhalasztani a részjegy összegének
visszafizetését, ha ennek következtében a szövetkezeti formában működő szövetkezeti
hitelintézet szavatoló tőkéje nem éri el a Hpt. 79. § (2) bekezdésében meghatározott, a
kombinált tőkepuffer követelménnyel növelt tőkekövetelményt, vagy nem teljesíti a 17/C. §
(1)	bekezdés szerint az Integrációs Szervezet által egyedi alapon megállapított szavatoló tőke
követelményt vagy a jogszabályban meghatározott likviditási követelményeket.”
14.	§
(1)	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/S. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Szövetkezeti hitelintézet átalakulása, egyesülése vagy szétválása a Takarékbank Zrt.
igazgatóságának előzetes hozzájárulásához kötött. A Takarékbank Zrt. igazgatósága nem
tagadhatja meg az előzetes hozzájárulást, ha az átalakulás, az egyesülés vagy szétválás a
szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét, üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon
megállapított szavatoló tőke szint elérését nem veszélyezteti. A Takarékbank Zrt.
igazgatósága megtagadja az előzetes hozzájárulást, ha az adott szövetkezeti hitelintézet 19. §
(5)	bekezdése szerinti vizsgálata még nem ért véget, illetve ha az véget ért, de az - illetve a 15.
§ (16) bekezdése szerinti vizsgálat - tőkepótlás szükségességét állapította meg és ez még nem
került végrehajtásra, vagy a tervezett intézkedés a betétesek vagy az egyetemlegességben tag
más szövetkezeti hitelintézetek érdekeit veszélyeztetheti.”
(2)	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/S. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Szövetkezeti hitelintézet átalakulása, egyesülése vagy szétválása esetén a lekötött
tartalékba helyezett, fel nem osztható vagyont a jogutód lekötött tartalékába kell helyezni.”
8
15.	§
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6) A szövetkezeti hitelintézet végelszámolására az Integrációs Szervezetből kilépni
kívánó szövetkezeti hitelintézetre irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni,
azzal, hogy a szövetkezeti hitelintézet legfőbb szerve által elhatározott végelszámoláshoz az
Integrációs Szervezet igazgatóságának kifejezett előzetes hozzájáruló határozata szükséges. A
szövetkezeti hitelintézet végelszámolására vagy felszámolására egyebekben a Hpt. 47-66. §-
ainak rendelkezései alkalmazandóak.”
16.	§ , . , ,
Hatályát veszti a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú
jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (1) bekezdése.
17'§ , . ,
(1)	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény „10. Hatályba lépés” címe helyébe a
következő lép: „10. Hatály, felhatalmazások”
(2)	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény a következő 21/B. §-sal egészül ki:
„21/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
178. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazással összhangban az Integrációs
Szervezet mint kötelező intézményvédelmi szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési
kötelezettségét és sajátosságait kormányrendeletben szabályozza.”
4.	Záró rendelkezések
18.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
9
1.	melléklet a 2014. évi ... törvényhez
1.	A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 2. melléklete
a következő 13. ponttal egészül ki:
(Az MFB Zrt. a 8. § (3) bekezdésének b) pontja alapján a következő gazdálkodó
szervezetekben rendelkezhet tulajdoni részesedéssel:)
„13. Fővárosi Gázművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság”
10
INDOKOLÁS
r
Általános indokolás
1.	A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása
az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban:
MFB Zrt.) tevékenységét érintő új jogszabályoknak és közjogi szervezetszabályozó
eszközöknek való megfelelés érdekében szükséges módosításokat tartalmazza.
2.	A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény módosítását a törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságok vezető
tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági tagjainak és a tulajdonosi joggyakorlónak a
felelősségére vonatkozó különös rendelkezések megjelenítése, a titoktartási kötelezettség alóli
mentességre vonatkozó rendelkezések beillesztése, valamint a következők indokolják.
Az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése elismeri mindenki tulajdonhoz való jogát, az I. cikk
(3)	bekezdése pedig kimondja, hogy az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó
szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy
valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni
kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával
korlátozható. A tulajdonhoz való jog kivételes alapjog, tekintettel arra, hogy azt az állam akár
teljes egészében elvonhatja (kisajátíthatja), továbbá korlátozhatja.
Az Alkotmánybíróság 16/1991. (IV. 20.) AB határozatában kifejtette, hogy a vételi jog, akár
szerződésen, akár törvényen alapul, - ellentétben a tulajdonelvonó kisajátítással - a
tulajdonjog megterhelését, korlátozását jelenti, így azt a tulajdon korlátozására vonatkozó
alaptörvényi rendelkezések alapján kell megítélni. A tulajdonjog korlátozása tekintetében az
Alkotmánynak (Alaptörvénynek) az alapvető jogok korlátozására meghatározott szabályát és
az ennek alapján kialakult alkotmánybírósági gyakorlatot kell alkalmazni. Az alapjogi
tulajdonvédelem sajátosságai miatt az állami beavatkozás alkotmányossága megítélésének
súlypontja, az alkotmánybírósági értékelés voltaképpeni tere a cél és az eszköz, a közérdek és
a tulajdonkorlátozás arányosságának megítélése lett.
A közérdek alapján történő tulajdonkorlátozásnál az Alkotmánybíróság nem tekinti elégséges
alapnak, hogy a jogszabály általánosságban hivatkozik a korlátozást szükségessé tevő
közérdekre, szabad hatósági mérlegelési jogkörben hagyva annak meghatározását, hogy
konkrétan milyen tulajdoni tárgyakra kell a korlátozást alkalmazni. A közérdeket
jogszabályban úgy kell meghatározni, hogy konkrét ügyben a közérdekből történő korlátozás
szükségességét bíróság ellenőrizhesse. [17/2008. (III. 12.) AB határozat]
A közérdek és a tulajdonkorlátozás arányossága vizsgálatánál az Alkotmánybíróság általában
is meghatározhatja azokat az ismérveket, amelyek a beavatkozás alkotmányosságát eldöntik.
Ezzel ellensúlyozhatja azt a kényszerű veszteséget, amelyet a jogbiztonság közérdek
„szükségességének” korlátozott felülvizsgálata miatt szenved. Aránytalannak tekinti például
az Alkotmánybíróság a tulajdonkorlátozást, ha annak időtartama nem kiszámítható. [24/1992.
(IV. 21.) AB határozat] Más esetekben a tulajdonkorlátozás arányosságához szükséges lehet a
kártalanítás. [64/1993. (XII. 22.) AB határozat]
Az Alkotmánybíróság 882/B/2001 AB határozatban már vizsgálta, és alkotmányosan nem
találta kifogásolhatónak a tőkepiacon érvényesülő kiszorítás intézményét. Határozatában
11
kifejtette, hogy a „gazdasági társaságok jogi szabályozásának egyik lényeges kérdése a
kisebbségben lévő társak védelme. Abban az esetben, ha egy részvénytársaság részvényeinek
90%-a egy részvényes tulajdonában áll, a többi részvényes a társasági jogosultságait kevéssé
tudja érvényesíteni. Erre tekintettel mondta ki a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a
továbbiakban: Tpt.) 76/D. §-ának (6) bekezdése a részvények 90%- át megszerző részvényes
vételi kötelezettségét, ha a kisebbségben maradó részvényesek ezt kérik. A másik részről
viszont a kisebbségi részvényesek korlátozhatják bizonyos mértékig a részvények 90%-ával
rendelkező részvényes gazdasági mozgásterét. Erre tekintettel biztosítja a Tpt. a
részvénytársaság keretében fennálló közösség megszüntetésének lehetőségét. A Tpt. 76. §-
ának (4) bekezdése részletesen meghatározza azt, hogy milyen módon kell megállapítani azt
az árat, amelyet a vételi jog jogosultja köteles kifizetni. A Tpt. 76. §-ának (3) bekezdésében
meghatározott szabály pedig azt is biztosítja, hogy a vételi jog gyakorlása a részvény árának
azonnali kifizetése mellett történjék.”
Az előzőekben kiemelt megállapításokkal összhangban áll az Európai Bíróság gyakorlata,
amely szerint az olyan intézkedésekkel szemben, amelyek alkalmasak arra, hogy
akadályozzák, vagy kevésbé tegyék vonzóvá a Római Szerződés által biztosított alapvető
szabadságokat - így a tőke áramlásának szabadságát - az Európai Bíróság esetjoga négy
követelményt támaszt. Az ilyen intézkedések csak akkor megengedhetők, ha nem
alkalmaznak megkülönböztetést, valamely, a közérdeket és a Bíróság által elismert jogcímet,
a közrend és a közbiztonság biztosítását szolgáló feltétlen követelmények indokolja őket,
alkalmasak továbbá az elérni kívánt cél megvalósítására és nem lépik túl a cél elérése
érdekében szükséges mértéket.
Az államnak törvényben meghatározott közfeladata, valamint nemzetgazdasági stratégiai
feladata és szerepe van egyes alapvető közszolgáltatások feltételeinek megteremtésével és
biztosításával összefüggésben. A nemzetgazdasági stratégiai szerep az ellátásbiztonsággal, a
külön törvényekben szabályozott alapvető jelentőségű egyetemes szolgáltatások
finanszírozhatóságával függ össze. Ezzel összefüggésben válik indokolttá az egységes
tulajdonosi irányítás szempontjaira tekintettel a kisebbségi tulajdonos részvényeinek állam
(állam és állami gazdasági társaság) általi - jogszabályi eljárásrend szerinti - megszerzése.
A Magyar Államnak ugyanúgy, ahogy más gazdasági szereplőnek is alapvető érdeke, hogy az
általa közvetlenül vagy közvetetten tulajdonolt, közérdekű tevékenységet végző gazdasági
társaságok üzletszerű, eredményes működésük révén jelentős gazdasági eredményeket és
sikereket érjenek el, egyúttal megteremtsék a tartós és biztonságos működés azon feltételeit,
amelyeket a Magyar Állam mint tulajdonos velük szemben támaszt. Ezen cél elérésének
meghatározó feltétele, hogy a Magyar Állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában
álló gazdasági társaságok, illetve belső működésük a gyors és hatékony döntéshozatalt
lehetővé tegyék, a kereskedelmi-üzleti titkokat a többi piaci szereplővel szemben megőrizzék.
A Magyar Államnak tehát alapvető érdeke, hogy gazdasági társaságai vonatkozásában is
megteremtse a biztonságos és döntés-hatékony működés feltételeit, amelyet leginkább ezen
gazdasági társaságok kizárólagos állami tulajdonba (egyszemélyes társaságként) kerülése
szolgál. Mindazonáltal - figyelembe véve a magánjogi, illetve alkotmányjogi vonatkozásokat
- a fenti cél elérésére kizárólag olyan jogszabályi rendelkezések alapján van lehetőség,
amelyek már eddig is kiállták az alkotmányosság próbáját, illetve az Európai Unió
jogalkotásával sem ellentétesek.
A tervezet ennek érdekében törvényen alapuló, a kisebbségi tagok számára eladási, a többségi
állami tag számára vételi jogot biztosít - az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i,
12
a nyilvános vételi ajánlatról szóló 2004/25/EK Irányelvet, valamint az azt implementáló Tpt.
rendelkezéseit alapul véve, hasonlóan a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében
irányadó rendelkezésekhez. A tervezet nem általában teszi lehetővé e jogok gyakorlását,
hanem pontosan meghatározza azon társaságok körét, ahol e jogokat törvényi kényszerítő erő
mellett elismeri. (Fontos rámutatni ugyanis arra, hogy mind az eladási jog, mind a vételi jog a
felek közötti megállapodással is megteremthető.) A törvényi szabály garanciális
kiindulópontja, hogy csak azon zártkörűen működő részvénytársaságok esetében rendeli
alkalmazni az előírásokat, amelyekben az állami befolyás eléri legalább a 90%-os mértéket, és
a társaság maga olyan közszolgáltatást, egyetemes szolgáltatást végez, amelynek
biztonságához a lakosságnak és a gazdasági szereplőknek fontos érdeke fűződik. Önmagában
az állami befolyás tehát nem elegendő a vételi jog törvényi biztosításához, ahhoz az
szükséges, hogy az állami alapfeladatok ellátásához legyen szükséges vagy azt elősegítse a
kizárólagos állami tulajdonlás.
Tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás hatályba lépésének időpontjában is léteznek olyan
gazdasági társaságok, amelyekben a Magyar Állam 90%-ot elérő vagy azt meghaladó
többségi befolyással rendelkezik, a törvénymódosítás - annak hatályba lépésével -
lehetőséget biztosít a Magyar Államnak, illetve a közvetlen tulajdonában álló gazdasági
társaságnak, hogy vételi jogot gyakoroljon a kisebbségi tulajdonosok tulajdonában lévő
részvények tekintetében attól függetlenül, hogy történik-e további befolyásszerzés a
céltársaságban vagy sem. A törvénymódosítás ebben az esetben is biztosítja az eladási jogot a
kisebbségi tulajdonosok részére.
A tervezet egyértelmű, határidőkhöz kötött eljárásrendet fektet le, kizárva ezzel minden
parttalan, előre ki nem számítható diszkréciót.
A tervezet biztosítja a felek közötti erőegyensúlyt azáltal, hogy a kisebbségi nem állami
részvényesnek biztosított eladási jog kötelezettséget ró az állami részvényesre, továbbá
azáltal, hogy ezen eladási jog önállóan érvényesülő elem a tervezetben, vagyis nem függ attól,
hogy az állami részvényes vételi joggal kíván-e később élni, vagy sem.
Az állami részvényest megillető vételi jog garanciális szabályokkal körülbástyázott, jogvesztő
határidőn belül gyakorolható lehetőség, amellyel ha él az állami részvényes, a törvényi
rendelkezések maradéktalan betartásával kell eljárnia.
3.	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok
módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása pontosítja, illetve kiegészíti a
szövetkezeti hitelintézetek kilépésére, kizárására, jogutód nélküli megszűnésére és a
felügyeleti biztos kijelölésének eseteire, továbbá a szövetkezeti hitelintézetek legfőbb
szervének határozatképességére, döntéshozatalára és a Takarékbank Zrt. részvételére
vonatkozó szabályokat.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A módosítás szövegpontosítást tartalmaz a tekintetben, hogy az MFB Zrt. a 2014-2020 közötti
programozási időszakban az európai strukturális és beruházási alapokból támogatott pénzügyi
eszközök végrehajtó szervezeteként kifejezetten elláthasson az irányító hatóságok által
meghatározott feladatokat is.
13
A 2. §-hoz
A módosítás az MFB Zrt.-nek az állam gazdaságpolitikai célkitűzéseivel összhangban,
nemzetgazdasági szinten is meghatározó jelentőségű, stratégiai beruházások finanszírozási
feladatai megvalósítása érdekében szükséges.
A 3. §-hoz
A módosítás értelmében a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX.
törvény 8. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni az MFB Zrt. közvetett
részesedésszerzése esetén akkor, ha az MFB Zrt. tulajdoni hányada a részesedést szerző
gazdasági társaságban nem éri el az 50%-ot.
A 4. §-hoz
A módosítás lehetőséget teremt arra, hogy az MFB Zrt. alkalmazottai munkaviszonyt vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítsenek olyan gazdasági társaságban,
amelyben az MFB Zrt. vagy az állam közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik,
illetve amellyel szemben, javára vagy érdekében az MFB Zrt. - a 4. § (2) vagy (3) bekezdése
szerint - kockázatot vállalt. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi
XX. törvény 18. § (4) bekezdése már eleve lehetővé teszi, hogy az MFB Zrt. alkalmazottja
gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag lehet, ha az MFB
Zrt. vagy az állam közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik a gazdasági
társaságban, vagy a gazdasági társasággal szemben, javára vagy érdekében az MFB Zrt. - a 4.
§ (2) vagy (3) bekezdése szerint - kockázatot vállalt. A módosítással ez a lehetőség az MFB
Zrt. alkalmazottai munkaviszonyára vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyára
vonatkozóan is bevezetésre kerül.
Az 5. §-hoz
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 2. számú
melléklete kiegészül a Fővárosi Gázművek Zártkörűen Működő Részvénytársasággal,
tekintettel arra, hogy a társaságban az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő
Részvénytársaság részesedést szerez.
A 6. §-hoz
A rendelkezés meghatározza az állami részvényes fogalmát, amely a Magyar Állam, vagy
állami gazdasági társaság, azaz olyan gazdasági társaság lehet, melyben a Magyar Állam a
szavazatok legalább 90%-át biztosító befolyással rendelkezik.
A 7. §-hoz
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok esetében indokolt egyértelműsíteni, hogy
jogszabályi úton mentesülnek a felelősség alól a köztulajdonban álló gazdasági társaság
vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai és a tulajdonosi jogok gyakorlói a
köztulajdonban álló gazdasági társaság munkavállalóját munkaszerződés vagy munkáltató
egyoldalú kötelezettségvállalása alapján megillető, az alapbéren kívüli teljesítménybér
(prémium), valamint az alapbéren felüli rendszeres pénzbeli és nem pénzbeli juttatás ki nem
14
fizetéséből eredő igények tekintetében. Ez a rendelkezés a törvény hatályba lépésekor
fennálló kötelmekre és folyamatban lévő jogvitákra is kiteljed.
A 8. §-hoz
A rendelkezés meghatározza azon alapvető szolgáltatásokat nyújtó gazdasági társaságok
körét, melyek tekintetében a vételi jog gyakorolható és meghatározza a vételi jogot gyakorló
részvényes személyét is. A vételi jogot gyakorló részvényes a Magyar Állam vagy az állami
gazdasági társaság önálló vagy együttes, legalább 90%-os többségi befolyást biztosító
részesedésének megszerzését követően a tulajdonosváltozás részvénykönyvbe való
bejegyzésről történő tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kezdeményezi a befolyás
megszerzéséről, a vételi jogot gyakorló részvényes személyéről és a nem állami részvényest e
törvény alapján megillető eladási jogról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét.
A tervezet szerinti mechanizmus tehát a részesedés részvénykönyvbe történő bejegyzésről
való tudomásszerzés napjától kezdődik. Biztosítja ugyanakkor a tervezet, hogy ezen
részvénykönyvi bejegyzés megtörténte is egyértelmű szabályokkal legyen meghatározott, így
egyrészt kimondja a bejegyzés iránti kérelem benyújtásának kötelezettségét, másrészt a
kérelem benyújtásának határidejét. Mindkét szabályozási elem - összhangban a Ptk.-val -
megfelel a részvénytársasági részvénykönyv vezetésével összefüggő egyes kérdésekről szóló
67/2014. (III. 13.) Korm. rendelet rendelkezéseinek.
A vételi jogot gyakorló részvényes két alkalommal tesz, illetve tehet közzé közleményt a
Cégközlönyben. Az első alkalommal a vételi jogot gyakorló részvényes a törvényi
előírásoknak tesz eleget, mikor tájékoztatja a kisebbségi (nem állami) részvényeseket arról,
hogy 90 %-os vagy azt meghaladó befolyást szerzett a céltársaságban, amely a kisebbségi
(nem állami) részvényesek esetében azzal a következménnyel jár, hogy a Ptk. 3:324. §-án túl,
ezen esetben is eladási jogot gyakorolhatnak.
A második közzététel a törvényben biztosított vételi jog gyakorlását jelenti. A vételi jogot
gyakorló részvényesnek a részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény közzétételét
követő naptól számított 120 nap áll rendelkezésére, hogy vételi jogát gyakorolja a nem állami
részvényesek részvényeire vonatkozóan a Cégközlönyben való közlemény közzététele útján.
A szabályozás tartalmazza a vételi jog gyakorlására vonatkozó bejelentés és közlemény
tartalmi kellékeit. Ez a második közzététel azonban nem szükségszerű, el is maradhat, ha a
kisebbségi (nem állami) részvényesek maradéktalanul eladták korábban részvényeiket a vételi
jogot gyakorló részvényesnek, vagy ha az állami részvényes(ek) úgy dönt(enek), hogy a
törvényi lehetőség ellenére nem élnek a vételi joggal.
Ha azonban megtörténik a második közzététel, annak időkorlátja jogvesztő határidővel
meghatározott, továbbá a tervezet meghatározza azokat a garanciális elemeket, amelyek
fennállta mellett gyakorolható a vételi jog. Ilyen különösen annak meghatározása, hogy
milyen módon kell megállapítani az ellenértéket, a vételár letétbe helyezésének, a vételár
meghatározásának törvényben kimunkált módja, a részvények feletti tulajdonjog
átruházásának, átszállásának meghatározása, a vételár kifizetéséhez szükséges igazolásoknak
és a vételár kifizetése időkorlátjának a meghatározása. Fontos garanciális szabály továbbá a
jogorvoslati jog megerősítése.
A rendelkezés a határidőben át nem adott részvények érvénytelenné nyilvánítását és a
helyettük kibocsátott új részvényeknek a vételi jogot gyakorló részvényes rendelkezésére
15
bocsátását is szabályozza. A 7/E. § szerinti érvénytelenítési eljárás megfelel a társasági jogban
már ismert és alkalmazott megoldásnak (Ptk. 3:306. §, 3:315. §).
A rendelkezés rögzíti továbbá, hogy a vételi jog gyakorlásával érintett részvényeket a vételi
jogot gyakorló részvényes tehermentesen szerzi meg, melyre tekintettel a részvényekért
fizetendő vételár lép a zálogjoggal vagy végrehajtási joggal terhelt részvények helyébe.
A rendelkezés a vételi jogot gyakorló részvényes vételi joga mellett eladási jogot is biztosít az
érintett társaságok nem állami részvényeseinek, amelyet a részesedésszerzés bejelentését
tartalmazó közlemény Cégközlönyben történő közzétételétől számított 60 napos jogvesztő
határidőn belül gyakorolhatnak. A rendelkezés az eladási jog gyakorlására a vételi jog
gyakorlásának szabályait rendeli alkalmazni azzal, hogy részletesen meghatározza az attól
eltérő szabályokat is.
A 7/G. § megerősíti, hogy a részvénynek vételi jog gyakorlásával történő tulajdonba vétele
társasági jogi keretek között zajlik, így az esetlegesen nem megfelelő joggyakorlás ellen a
társasági részesedés volt tulajdonosa a vételi jogot gyakorlóval szemben társasági jogi jogvitát
kezdeményezhet. így a vételi jog megteremtése esetén is biztosított a jogorvoslathoz való jog,
a vételi jog gyakorlásával szemben rendelkezésre áll a bírói út igénybevétele. A tervezet
azzal, hogy rögzíti azt, hogy társasági jogi jogvitának minősül a tervezet szerinti vételi és
eladási jog, megelőzi az esetleges jogbizonytalanságot. A Ptk. értelmében ugyanis társasági
jogi jogvitának minősül a gazdasági társaság és a tagja vagy volt tagja közti, a társasági
jogviszonyból eredő jogvita, ideértve a társasági szervek által hozott határozatok bírósági
felülvizsgálatának kezdeményezését, valamint a tagok társasági jogviszonyával kapcsolatos,
egymással szemben keletkezett jogvitája is [Ptk. 3:92. § (2) bekezdés].
Kiemelhető, hogy a társasági jogvita lefolytatható peres bíróság előtt (törvényszéki
hatáskörben) vagy választottbíróság előtt. Választottbírósági hatáskört a tagok (részvényesek)
a létesítő okiratban (alapszabályban) köthetnek ki.
A 9. §-hoz
A rendelkezés célja a tulajdonossal, illetve a tulajdonosi joggyakorlóval szembeni mentesség
a banktitok és az üzleti titok megtartásának kötelezettsége alól a közügyek átláthatóságának
biztosítása érdekében.
A 10. §-hoz
A paragrafus a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló
2009. évi CXXII. törvény új 5. § (1) bekezdésével kapcsolatos átmeneti rendelkezést
tartalmazza.
All. §-hoz
A törvény hatályba lépésének napján a Magyar Állam legalább 90%-os közvetlen vagy
közvetett részesedésével működő köztulajdonban álló és a törvénymódosításban
meghatározott feltételeknek megfelelő gazdasági társaság esetén a vételi jogot gyakorló
részvényes a törvény hatályba lépésétől, vagy amennyiben a befolyásszerzés alapjául szolgáló
tulajdonosváltozás a törvény hatályba lépését követően kerül átvezetésre, a tulajdonosváltozás
részvénykönyvbe való bejegyzéséről történő tudomásszerzésétől számított 15 napon belül
köteles a részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közleményt a Cégközlönyben közzétenni.
16
A vételi jog és a nem állami részvényeseket megillető eladási jog gyakorlásának feltételeire a
Magyar Állam vagy az állami gazdasági társaság önálló vagy együttes, legalább 90%-os
többségi befolyásának megszerzése esetén irányadó szabályokat kell értelemszerűen
alkalmazni.
A 12. §-hoz
A rendelkezés a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet két egymást követő
közgyűlésének (részközgyűlésének) vagy küldöttgyűlésének határozatképtelensége esetén, a
harmadik, megismételt közgyűlés (részközgyűlés) vagy küldöttgyűlés határozatképességét és
döntéshozatalát szabályozza. A szabályozás indoka, hogy a szövetkezeti formában működő
szövetkezeti hitelintézeteknek a többi szövetkezettel szemben jellemzően kiugróan magas -
esetenként több száz vagy akár ezer fő - a taglétszáma, a tagok személyes közreműködése
legtöbb esetben pusztán a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet
szolgáltatásainak igénybevételével valósul meg. A tagság többsége jellemzően minimális
szövetkezeti részjegytőkével rendelkezik, a döntéshozatalban történő közreműködésük így
sok esetben nem kellően aktív és együttműködő. A szövetkezeti formában működő
szövetkezeti hitelintézet tagságának döntési mechanizmusa sok esetben ellehetetlenülhet vagy
aránytalan mértékben megnehezülhet, így a harmadik, ugyanazon napirenden szereplő
ügyekben megismételt közgyűlésen (részközgyűlésen) vagy küldöttgyűlésen enyhébb
szabályok alkalmazása indokolt annak érdekében, hogy a tagsági szintű érdemi döntéshozatal
megfelelő módon és határidőn belül érvényesíthető legyen. A törvény 17/H. § (4)
bekezdésének a közgyűlés (részközgyűlés) vagy küldöttgyűlés összehívására vonatkozó
rendelkezései (a közgyűlés összehívásáról szóló, a napirendi pontokat is tartalmazó írásbeli
meghívó az előterjesztésekkel és kapcsolódó anyagokkal, valamint közgyűlés összehívásáról
szóló hirdetmény közzététele) és a legfőbb szerv két alkalommal történő összehívásának,
majd egy újabb megismételt ülés megtartásának kötelezettsége a szövetkezeti formában
működő szövetkezeti hitelintézetek valamennyi tagja számára megfelelő garanciális
szabályokat biztosít arra, hogy a legfőbb szerv ülésén és az ott meghozott döntésekben részt
vegyenek.
A 13. §-hoz
A CRR 2014. január 1-i hatályba lépésével jelentősen megszigorodtak az elsődleges alapvető
tőkére vonatkozó feltételek. A szövetkezeti hitelintézetek számára kiemelten fontos lenne,
hogy a szövetkezeti részjegyek elsődleges alapvető tőkeként kerülhessenek figyelembe
vételre. Ez abban az esetben valósulhat meg, ha az igazgatóság csak abban az esetben
engedélyezi a szövetkezeti részjegy visszaváltását, ha az nem veszélyezteti a szövetkezeti
hitelintézet prudens működését. A szövetkezeti részjegy csak akkor ismerhető el elsődleges
alapvető tőkeelemként, ha az megfelel a Bizottság az 575/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó
szabályozási technikai standardok tekintetében való kiegészítéséről szóló 241/2014/EU
rendelet 10. cikk (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek.
A 14. §-hoz
A rendelkezés a Ptk. átalakulásra vonatkozó fogalmi meghatározásait veszi át.
A 15. §-hoz
17
A rendelkezés a szövetkezeti hitelintézet végelszámolására, beleértve a szövetkezeti
hitelintézet által elhatározott végelszámolást is, az Integrációs Szervezetből történő kilépésre
vonatkozó szabályokat rendeli megfelelően alkalmazni. Nem változik az a szabály, hogy a
végelszámolásnak az Integrációs Szervezetből történő kilépésre vonatkozó szabályok által
nem szabályozott kérdéseiben a Hpt. 47-66. §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni.
A 16. §-hoz
A törvény alapján felügyeleti biztos kijelölésére akkor kerül sor, ha az Integrációs Szervezet
igazgatósága kizárja a szövetkezeti hitelintézetet az Integrációs Szervezetből és erről a
Felügyeletet értesíti. A felügyeleti biztos tevékenysége a szövetkezeti hitelintézet működési
engedélyének visszavonásával egyidejűleg megszűnik, amikor a Felügyelet dönt a
szövetkezeti hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának kezdeményezéséről. A
törvény jelenleg már nem tartalmazza azon rendelkezéseket sem, amely szerint a szövetkezeti
hitelintézetek tevékenységi engedélyének visszavonásához kapcsolódóan a likvid vagyonnal
fedezett betétállomány, valamint a likvid vagyon átruházásra kerül a Takarékbank részére.
Ennek megfelelően a törvény 17/T. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezése indokolt.
A 17. §-hoz
A rendelkezés felhatalmazást tartalmaz, hogy az Integrációs Szervezet beszámolókészítési és
könyvvezetési kötelezettségét és sajátosságait kormányrendelet szabályozza.
A 18. §-hoz
A paragrafus hatálybaléptető rendelkezést tartalmaz.
18