﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/2081. számú
törvényjavaslat
a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények
módosításáról
Előadó:
Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2014. november
1
2014.	évi ... törvény
a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények
módosításáról
1.	A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek
kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása
1.	§
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről
szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) 2. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állam - a (2) bekezdésben meghatározottakat, illetve az Európai Unió más
tagállamaiban már szabadforgalomba bocsátott dohánytermékeknek kereskedelmi célú
birtoklására vonatkozó külön jogszabályi rendelkezéseket nem érintve - előírhatja, hogy
dohányterméket a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság jogosultja csak az e törvényben
meghatározott személytől vásárolhat.”
2. §
(1)	Az Fdvtv. 3. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„3. dohánytermékek kiskereskedelme (a továbbiakban: dohánytermék-kiskereskedelem):
üzletszerű gazdasági tevékenység keretében dohánytermék forgalmazása, értékesítése és az
ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a fogyasztók részére az e törvényben
meghatározott feltételek szerint;”
(2)	Az Fdvtv. 3. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„4. dohánytermék-kiskereskedő: az a jogosult, aki koncessziós szerződés alapján a
dohánytermékek kiskereskedelmét - ide nem értve a dohánykiskereskedelem-ellátást - e
törvény rendelkezéseinek megfelelően végezheti;”
(3)	Az Fdvtv. 3. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„10. dohánytermék-nagykereskedő(k): a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban:
Jöt.) meghatározott dohánytermék adóraktár engedélyese (gyártója), a dohánytermék
importálója, a bejegyzett kereskedő és a dohánytermék jövedéki engedélyes kereskedője
azzal, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó e törvény alkalmazásában a
dohánykiskereskedelem-ellátási feladatainak ellátása során akkor sem minősül dohánytermék-
2
nagykereskedőnek, ha egyébként azok bármelyikének tevékenységéhez szükséges
vámhatósági engedéllyel is rendelkezik;”
(4)	Az Fdvtv. 3. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„11. dohány-kiskereskedelmi ellátó: az a gazdasági társaság, amelyet az állam - ha a
dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet maga látja el - a dohánykiskereskedelem -
ellátási feladatok elvégzésének céljára alapított, vagy amellyel - ha e tevékenységet nem
maga látja el - e feladatok elvégzésére koncessziós szerződést kötött;”
(5)	Az Fdvtv. 3. §-a a következő 12. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„12. dohánykiskereskedelem-ellátás: a dohánytermékek kiskereskedelme körében a dohány-
kiskereskedelmi ellátó által végzett gazdasági (szervező) tevékenység, melynek keretében a
tevékenység folytatója a dohánytermékeket - a dohánytermék-kiskereskedők folyamatos
igénye, megrendelései, illetve az ellátás biztonsága megszervezésének szempontjaira
figyelemmel - a dohánytermék-nagykereskedőktől megvásárolja (beszerzi), készleten tartja és
raktározza, a dohánytermék-kiskereskedőknek értékesíti és részükre kiszállítja, valamint
jogszabályban meghatározott feladatokat lát el;”
(6)	Az Fdvtv. 3. §-a a következő 13. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„13. megbízható dohánykereskedő társaság: az a gazdasági társaság, amely a nemzeti
vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható
szervezet és
a)	2005. január 1. óta valamennyi, az állami adóhatóság által nyilvántartott, 500 000 Ft-ot
meghaladó közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen
kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe,
b)	2005. január 1. óta egyik bankszámláján sem volt 500 000 Ft-ot meghaladó azonnali
beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene 500 000
Ft-ot meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárás,
c)	működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként
húszmillió forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna,
d)	legalább 15 éven keresztül folytatott olyan, a dohánytermékek nagykereskedelmi
értékesítésére irányuló tevékenységet, amelyhez engedéllyel rendelkezett, és amely engedély
alapján a Jöt-ben meghatározott alábbi személyek valamelyikének minősült dohánytermék
vonatkozásában:
da)	adóraktár engedélyese (gyártó),
db)	importáló,
dc)	bejegyzett kereskedő,
dd)	jövedéki engedélyes kereskedő.”
3. §
Az Fdvtv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
3
„4/A. § (1) Ha a dohánykiskereskedelmi-ellátási feladatokat az állam maga látja el, úgy a
miniszter e feladatok ellátására 100%-os állami tulajdonban lévő zártkörűen működő
részvénytársaságot alapít.
(2) Ha a dohánykiskereskedelmi-ellátási feladatokat az állam nem maga látja el, úgy e
tevékenység ellátására a Ktv. rendelkezéseinek megfelelően koncessziós szerződést köt.
Koncessziós szerződés csak olyan gazdasági társasággal köthető, amelyik megbízható
dohánykereskedő társaságnak, vagy e társaság legalább többségi tulajdonában álló gazdasági
társaságnak minősül, és amelyik a Jöt-ben meghatározott jövedéki engedéllyel rendelkezik. A
dohánykiskereskedelmi-ellátási feladatokra vonatkozó koncessziós szerződést a Ktv. 10/D. §-
a alapján kell megkötni úgy, hogy a dohányki skereskedelem-ellátás az egész ország területén
biztosított legyen.”
4.	§
Az Fdvtv. III. Fejezet 3. címe helyébe a következő 3. cím lép:
„3. cím
A dohánytermékek beszerzése
15.	§ (1) A dohánytermék-kiskereskedő dohánytermék-kiskereskedelmi értékesítési célból
Magyarországon szabadforgalomba bocsátott dohányterméket kizárólag a dohány-
kiskereskedelmi ellátótól vásárolhat (szerezhet be); az ezzel ellentétes jogügylet semmis.
(2) A dohánytermék-nagykereskedők az általuk forgalmazott termékek megrendelésére
(megvásárlására) vonatkozó felhívással a dohánytermék-kiskereskedőket közvetlenül is
megkereshetik, a dohánytermékek megrendelésére vonatkozó nyilatkozatok megtételében
közreműködhetnek, azonban a dohánytermékek megrendelésére vonatkozó nyilatkozatokat
csak a dohánytermék-kiskereskedő és kizárólag közvetlenül a dohány-kiskereskedelmi ellátó
felé jogosult megtenni. A dohánytermék-nagykereskedő, vagy az általa kijelölt személy
részére e bekezdés szerinti nyilatkozatok megtételére meghatalmazás nem adható.”
5.	§
Az Fdvtv. III. Fejezet 4. címe helyébe a következő 4. cím lép:
„4. cím
A dohány-kiskereskedelmi ellátó
15/A. § (1) A dohány-kiskereskedelmi ellátót szerződéskötési kötelezettség terheli minden
olyan dohánytermék-nagykereskedővel, aki Magyarországon dohányterméket kíván
értékesíteni. A dohány-kiskereskedelmi ellátó általános szerződési feltételt alkalmaz annak
érdekében, hogy a dohánytermék-nagykereskedőkkel kötött szerződések feltételei azonosak,
versenysemlegesek legyenek.
(2)	Az ellátás folyamatos biztosítása érdekében a dohánytermék-nagykereskedő köteles a
dohány-kiskereskedelmi ellátó részére mindenkor akkora készletet biztosítani, illetve azt a
dohány-kiskereskedelmi ellátónál mindenkor fenntartani, amely legalább 15 %-kal
meghaladja a dohánytermék-nagykereskedő által forgalmazott - a korábban nem forgalmazott
4
termékek esetén a forgalmazni kívánt - dohánytermékek kétheti átlagos kiskereskedelmi
értékesítési mennyiségét.
(3)	A dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohányterméket az általa meghatározott egy vagy több
raktárában köteles átvenni és ott szigorú felügyelet mellett raktározni; a dohánytermékek
beszállításáról a dohánytermék-nagykereskedő köteles gondoskodni. A beszállított
dohánytermék a dohánytermék-nagykereskedő tulajdonában marad addig, amíg a
dohánytermékre a dohány-kiskereskedelmi ellátóval az adásvételi szerződés - e törvény
rendelkezéseivel összhangban - létre nem jön; a beszállított dohánytermék átvételekor a
kárveszély a dohány-kiskereskedelmi ellátóra száll.
(4)	A dohány-kiskereskedelmi ellátó az egyes dohánytermékekre vonatkozó adásvételi
szerződést - a dohánytermék-nagykereskedő felé kiállított, elektronikus úton megtett
nyilatkozattal, vagy a dohányterméknek a dohánytermék-kiskereskedő részére történő
kiszállításhoz való összekészítésével - egyoldalúan hozza létre a dohánytermék-
nagykereskedő és dohány-kiskereskedelmi ellátó között. Arról a tényről, hogy az adásvételi
szerződés a dohányterméknek a kiszállításhoz való összekészítésével jött létre a dohány-
kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-nagykereskedőt haladéktalanul értesíteni köteles.
(5)	A létrejött adásvételi szerződésekről és azok tartalmáról a dohány-kiskereskedelmi ellátó
legkésőbb a naptári hónap végét követő tíz napon belül összesített jelentést készít a
dohánytermék-nagykereskedő részére, melynek alapján a dohánytermék-nagykereskedő
jogosult a dohánytermékek értékesítéséről a számlát - a kiskereskedelmi árrésre vonatkozó
szabályok betartása mellett - a dohány-kiskereskedelmi ellátó felé kiállítani. A dohány-
kiskereskedelmi ellátó az általa a dohánytermék-nagykereskedőtől megvásárolt
dohánytermékek után a fizetési kötelezettségét a számla kézhezvételét követő legfeljebb 60
napon belül köteles teljesíteni.
15/B. § (1) A dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles olyan informatikai rendszert, vagy
ügyfélszolgálatot működtetni, melynek útján a dohánytermék-kiskereskedők az általuk
megvásárolni kívánt dohánytermékekre vonatkozó megrendeléseiket bármikor eljuttathatják.
A dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles a megrendeléseket azok beérkezésétől legkésőbb
három napon belül visszaigazolni, a szállítási időpont megjelölésével. A visszaigazolással az
adásvételi szerződés létrejön azzal, hogy amennyiben a visszaigazolás a megrendelt
mennyiségnél kisebb mennyiségről szól, úgy a szerződés e mennyiségre jön létre. A felek
eltérő megállapodásának hiányában a dohánytermék-kiskereskedő és a dohány-
kiskereskedelmi ellátó közötti szerződéses feltételekre a dohány-kiskereskedelmi ellátó által
közzétett általános szerződési feltételek az irányadók azzal, hogy az ettől eltérő megállapodás
-	kivéve, ha azt e törvény kifejezetten lehetővé teszi - nem tartalmazhat hátrányos
megkülönböztetést a dohánytermék-kiskereskedőre nézve.
(2)	A dohány-kiskereskedelmi ellátó a visszaigazolt dohánytermékeket összekészíti, és
legkésőbb a visszaigazolásban megjelölt időpontig a dohányboltokba kiszállítja. A
dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermékek átvételét követő legkésőbb 15 napon belül
köteles a leszállított dohánytermékek ellenértékét megfizetni. A dohány-kiskereskedelmi
ellátó jogosult arra, hogy azon dohánytermék-kiskereskedőt, akivel szemben legalább két már
kiállított számla alapján még ki nem fizetett követelése áll fenn, dohánytermékkel ne szolgálja
ki.
5
(3)	A dohány-kiskereskedelmi ellátó jogosult a raktárain belül, illetve ahhoz kapcsolódóan
olyan elkülönített helyiséget kijelölni, ahol a dohánytermék-kiskereskedő azonnal vásárolhat
dohányterméket az ellenérték azonnali kiegyenlítése mellett, és a dohányterméket saját
költségén elszállíthatja (a továbbiakban: C+C raktár).
(4)	A (3) bekezdésben foglalt esetben a 15/A. § (4) bekezdése rendelkezéseit megfelelően
alkalmazni kell azzal, hogy - erre vonatkozó elektronikus nyilatkozat hiányában - az
adásvételi szerződés a dohánytermék-nagykereskedő és a dohány-kiskereskedelmi ellátó
között akkor jön létre, amikor a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohányterméket a C+C
raktárba betárolja. Arról a tényről, hogy az adásvételi szerződés a dohányterméknek a C+C
raktárba történt betárolásával jött létre a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-
nagykereskedőt haladéktalanul értesíteni köteles.
(5)	A dohány-kiskereskedelmi ellátó a tevékenysége során egyetlen dohányterméket sem
részesíthet semmilyen megkülönböztetésben; a dohánytermék-kiskereskedő megrendelését
nem bírálhatja felül, vagy helyettesítheti más dohánytermékkel. Ha készlethiány miatt a
dohányterméket nem lehet az e törvény által előírt határidőn belül kiszállítani, úgy a dohány-
kiskereskedelmi ellátó köteles a dohánytermék beszerzése céljából a dohánytermék-
nagykereskedőt megkeresni, egyúttal a készlethiányról a dohánytermék-kiskereskedőt
értesíteni. Ebben az esetben a készlethiánnyal érintett dohánytermék beérkezését követően a
dohánytermék-ellátó ésszerű időn belül gondoskodik a dohánytermék kiszállításáról.
(6)	A dohány-kiskereskedelmi ellátó a tevékenységét - a jogszabályok és a koncessziós
szerződés keretei között - maga látja el, melyhez közreműködőt csak akkor vehet igénybe, ha
ezt jogszabály, vagy a koncessziós szerződés lehetővé teszi.”
6. §
Az Fdvtv. III. Fejezete a következő 5. címmel egészül ki:
„5. cím
A dohánytermékek értékesítésével összefüggő különös szabályok
15/C. § (1) A dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységével
közvetlen összefüggésben ajándékot, árengedményt, kedvezményt, térítést vagy egyéb
juttatást csak akkor fogadhat el, ha azt e törvény kifejezetten lehetővé teszi. A tilalomba
ütközik az is, ha a törvény által kifejezetten lehetővé nem tett ajándékot, árengedményt,
kedvezményt, térítést vagy egyéb juttatást bármely személy a dohánytermék-kiskereskedőre
tekintettel fogadja el.
(2)	A dohánytermék kiskereskedő a tevékenységével közvetlen összefüggésben kizárólag
a)	a kiskereskedelemben általában szokásos árrés, vagy a kiskereskedelmi tevékenység
végzésével általában összefüggő kedvezmény biztosítását,
b)	jogszabály által előírt kereskedelmi árrés biztosítását,
c)	a dohánytermék-nagykereskedővel e törvény keretei között megkötött, a dohánytermékek,
vagy termékcsoportok kedvezőbb megjelenítését célzó visszterhes szerződés (a továbbiakban:
polckép-szerződés) alapján a szerződéses szolgáltatás ellenértékeként nyújtott összeget
fogadhatja el.
6
15/D. § (1) A dohánytermék-kiskereskedő köteles valamennyi általa forgalmazott
dohánytermékből típusonként, márkajelzésenként, illetve - ha ilyen van - a márkajelzések
minden alfajtája után egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített
helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan, a csomagolás előlapjával megjeleníteni.
(2)	Amennyiben a dohánytermék-nagykereskedő az általa gyártott, vagy forgalmazott
(szabadforgalomba bocsátott) dohánytermék(ek), vagy termékcsoport(ok) kedvezőbb (így
különösen nagyobb felületen, vagy kiemeléssel történő) megjelenítését kívánja a
dohányboltban, úgy erről a dohánytermék-kiskereskedővel határozott időre - írásban -
polckép-szerződést köthet. A polckép-szerződésnek tartalmaznia kell legalább
a)	a dohánytermék-kiskereskedő által nyújtott szolgáltatás meghatározását, azzal, hogy a
dohánytermék-kiskereskedő a felület arányos (százalékos) biztosítását nem vállalhatja, csak
azt, hogy darabszám szerint meghatározott értékesítési csatornában (polchelyen) kínálja a
dohánytermék-nagykereskedő termékeit;
b)	a szerződés időtartamának meghatározását, amely 12 hónapnál hosszabb időre nem
terjedhet,
c)	a dohánytermék-kiskereskedő felmondási jogát, amely - függetlenül a polckép-szerződés
határozott időtartamától - legalább 30 napos, és legfeljebb 90 napos felmondási idővel
gyakorolható,
d)	a dohánytermék-nagykereskedő felmondási jogát, amelyet csak a dohánytermék-
kiskereskedő súlyos, és felszólítás ellenére is fennálló szerződésszegése esetén gyakorolhat,
e)	a dohánytermék-nagykereskedő által fizetendő ellenértéket, amely minden esetben csak
pénzbeli szolgáltatás lehet,
f)	az ellenérték fizetési módját azzal, hogy az ellenértéket vagy teljes egészében, vagy havi
részletekben előre kell megfizetni.
(3)	A dohánytermék-kiskereskedő nem köthet olyan szerződést, továbbá a polckép-
szerződésben (vagy annak megkötésével összefüggésben) nem tehet olyan jognyilatkozatot
(vállalást), melynek alapján a dohánytermék-kiskereskedő kizárólag egy dohánytermék-
nagykereskedő termékeit forgalmazza és olyan helyzetet sem teremthet, amely a
dohánytermék értékesítési helyén egyes dohánytermék-nagykereskedők termékeinek
értékesítését - a többi piaci szereplő rovására súlyosan hátrányosan - lényeges mértékben
előnyben részesíti. Tilos a polckép-szerződésben a koncessziós szerződéssel ellentétes
vállalást tenni, továbbá egy vagy több polckép-szerződés megkötésével olyan helyzetet
teremteni, amely a koncessziós szerződés megsértéséhez vezethet.
(4)	A dohánytermék-kiskereskedő tevékenysége során fogyasztó részére terméket ellenérték
nélkül nem adhat.
(5)	A (2)-(4) bekezdés rendelkezéseibe ütköző jogügylet semmis.
15/E. § (1) A dohánytermék-nagykereskedő a dohánytermék értékesítéséhez kapcsolódóan e
törvényben meghatározott mértékű kiskereskedelmi árrést köteles biztosítani.
(2)	A dohánytermék-nagykereskedő köteles - a cigaretta kivételével - minden olyan
dohánytermékre, amelyet a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-nagykereskedőtől
szerez be a dohánytermék szabadforgalomba bocsátása napján érvényes - adókkal nem
csökkentett - kiskereskedelmi eladási árának tizenöt százalékát elérő kiskereskedelmi árrést
biztosítani. Ennek megfelelően a dohánytermék-nagykereskedő a dohány-kiskereskedelmi
ellátótól a - cigaretta kivételével - a dohánytermék után legfeljebb olyan árat követelhet,
7
amely nem nagyobb a dohánytermék szabadforgalomba bocsátása napján érvényes - adókkal
nem csökkentett - kiskereskedelmi eladási árának 0,85-szörös szorzatával kiszámolt
összegnél.
(3)	A (2) bekezdés rendelkezéseit cigaretta esetében is megfelelően alkalmazni kell azzal,
hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére biztosítandó kiskereskedelmi árrés mértéke a
cigaretta szabadforgalomba bocsátása napján érvényes - adókkal nem csökkentett -
kiskereskedelmi eladási árának tizenhárom százaléka.
(4)	A dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles - a cigaretta kivételével - minden olyan
dohánytermékre, amelyet a dohánytermék-kiskereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátótól
szerez be a dohánytermék szabadforgalomba bocsátása napján érvényes - adókkal nem
csökkentett - kiskereskedelmi eladási árának legalább tíz, legfeljebb tizenhárom százalékát
elérő kiskereskedelmi árrést biztosítani. A kiskereskedelmi árrés mértékét a dohánytermék-
ellátó az általános szerződési feltételeiben sávosan határozza meg; a sávok alapján nyújtott
kereskedelmi árrés kizárólag a dohánytermék-kiskereskedő dohánytermék-értékesítéséből
származó teljes árbevételétől tehető - fordítottan arányosan - függővé.
(5)	A (4) bekezdés rendelkezéseit cigaretta esetében is megfelelően alkalmazni kell azzal,
hogy a dohánytermék-kiskereskedő részére biztosítandó kiskereskedelmi árrés mértéke a
cigaretta szabadforgalomba bocsátása napján érvényes - adókkal nem csökkentett -
kiskereskedelmi eladási árának legalább tíz, legfeljebb tizenegy és fél százaléka.
(6)	Semmis az a megállapodás, amely arra irányul, vagy azt eredményezi, hogy az e törvény
alapján biztosítandó kiskereskedelmi árrés mértéke ne érje el a (2)-(5) bekezdésben írt
mértéket, vagy azt ne pénzben, hanem egyéb közvetlen vagy közvetett juttatásban,
kedvezményben biztosítsák.
(7)	A legkisebb kiskereskedelmi árrésre vonatkozó rendelkezéseket akkor is megfelelően
alkalmazni kell, ha a dohánytermék értékesítésére a 11. §-ban meghatározottak szerint kerül
sor.
15/F. § A dohánytermék-kiskereskedő köteles a készletéről, illetve annak forgalmáról külön
jogszabály szerint nyilvántartást vezetni, illetve elektronikus úton adatot szolgáltatni.”
7. §
Az Fdvtv. III. Fejezete a következő 6. címmel egészül ki:
„6. cím
A fiatalkorúak különös védelme
16.	§ (1) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatása során törekedni kell arra,
hogy fiatalkorú dohánytermékhez ne juthasson.
(2)	Amennyiben annak gyanúja merül fel, hogy a dohánytermék értékesítési helyére
(dohányboltba, elkülönített helyre) fiatalkorú személy lépett be, illetve a dohányterméket
fiatalkorú kívánja megvásárolni, a dohánytermék-kiskereskedő köteles a fogyasztót életkora
hitelt érdemlő igazolására felhívni.
8
(3)	Amennyiben a fogyasztó az életkorát a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem igazolja,
vagy bebizonyosodik, hogy a fogyasztó fiatalkorú, részére semmilyen termék nem
értékesíthető, és azonnal fel kell szólítani őt arra, hogy a dohánytermék értékesítési helyét
hagyja el.
(4)	Ameddig a (3) bekezdés rendelkezései szerint felszólított fogyasztó a dohánytermék
értékesítési helyét nem hagyja el, a dohánytermék értékesítése, illetve a dohányboltban más e
törvény alapján a dohányboltban forgalmazható termék értékesítése sem folytatható még az
arra jogosult fogyasztó részére sem.
(5)	Abban az esetben, ha a (3) bekezdés rendelkezései szerint felszólított fogyasztó a felhívás
ellenére nem hagyja el a dohánytermék értékesítésének helyét, a dohánytermék-kiskereskedő
a rendőrhatóság intézkedését kérheti.
(6)	A dohánytermék-kiskereskedő köteles a dohánytermék értékesítését megtagadni abban az
esetben is, ha annak gyanúja merül fel, hogy a nem fiatalkorú fogyasztó a dohányterméket
fiatalkorú részére történő továbbadás céljából kívánja megvásárolni.
(7)	A dohánytermék-kiskereskedővel szemben az e §-ban szabályozott rendelkezések be nem
tartásáért a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szabhat ki.
16/A. § A dohánytermék-kiskereskedő a fogyasztó kérdésére köteles a dohányzás ártalmairól
az alapvető tényekre vonatkozó felvilágosítást adni.”
8.	§
Az Fdvtv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1. § (2) bekezdése, a 12. §, a 16. §, valamint a 16/A. § a fogyasztóvédelemről szóló
törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.”
9.	§
Az Fdvtv. IV. Fejezete a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § Ha a dohánytermék-nagykereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátó felé az e
törvény által előírt - így különösen a dohánytermékek kiszolgálására vonatkozó -
kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a dohánytermék-kiskereskedőnek e törvénytől
eltérően közvetlenül dohányterméket értékesít, úgy őt a vámhatóság az Fgytv. 47/C. §-ában
meghatározott mértékű bírsággal sújtja. Ha a dohánytermék-kiskereskedő a dohányterméket
nem az e törvényben előírt módon szerzi be, úgy őt a vámhatóság 5 milliótól 500 millió
forintig terjedő bírsággal sújtja.”
10.	§
Az Fdvtv. V. Fejezete a következő 24/E. §-sal egészül ki:
„24/E. § A dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények
módosításáról szóló 2014. évi ... törvénnyel megállapított 15. § (1)-(2) bekezdésben
9
foglaltaktól eltérően, az attól a naptól számított 15. napig, amely napon a dohány-
kiskereskedelmi ellátó
a)	a dohánytermék-kiskereskedőnek szerződéses ajánlatát eljuttatta, vagy
b)	legalább két országos napilapban és a honlapján a dohánytermék-kiskereskedővel kötendő
szerződéses feltételeit közzétette
a dohánytermék-kiskereskedő a dohányterméket a 2015. április 30-án hatályos jogszabályi
rendelkezések alapján szerezheti be, ideértve - különösen - a legkisebb kiskereskedelmi
árrésre vonatkozó szabályok alkalmazását is.”
11.	§
Hatályát veszti az Fdvtv. 24/B. §-a.
2.	A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása
12. §
(1)	A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 4. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) A koncessziós szerződés megkötésére - a szerződésnek a nemzeti vagyonról szóló 2011.
évi CXCVI. törvény 12. § (3) bekezdése szerinti meghosszabbítását, valamint a 10/C. §,
továbbá a 10/D. § szerinti megkötését kivéve - az állam vagy az önkormányzat pályázatot
köteles kiírni. A pályázat - kivéve, ha honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdek a pályázat
zárkörű kiírását teszi szükségessé - nyilvános.”
(2)	A Ktv. a 10/C. §-t követően a következő alcímmel és 10/D. §-sal egészül ki:
„A megbízható dohánykereskedő társasággal a dohánykiskereskedelmi-ellátási tevékenység
elvégzése céljából megköthető koncessziós szerződésre irányadó különös szabályok
10/D. § (1) Az ágazati törvényben meghatározott megbízható dohánykereskedő társasággal,
vagy e társaság legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal az ágazati
törvényben meghatározott dohánykiskereskedelmi-ellátási tevékenység elvégzése céljából
koncessziós szerződés az e §-ban meghatározottak szerint is köthető.
(2)	Az ágazati miniszter mellőzheti a nyilvános koncessziós pályázat kiírását, ha a
koncessziós szerződés megkötésére megbízható dohánykereskedő társasággal, vagy e társaság
legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal is sor kerülhet.
(3)	A dohánykiskereskedelmi-ellátási tevékenység végzésére a megbízható dohánykereskedő
társaság ajánlatot tesz. Az ajánlattevő ajánlatában megjelöli azt a területet (megyékre
lebontva), ahol a dohánykiskereskedelmi-ellátási tevékenységet folytatni kívánja, bemutatja a
rendelkezésére álló eszközállományt és vállalja, hogy egységenként (megyénként) a
mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott - ennek hiányában az
általa megajánlott - koncessziós díj fizet azzal, hogy a koncessziós szerződés keltét követő öt
naptári évben a koncessziós díj mértéke az ajánlattevő vállalása szerint alakul.
10
(4)	Az ágazati miniszter az ajánlat elfogadásáról a megbízható dohánykereskedő társaság
írásbeli ajánlatának átvételét követő 30 napon belül dönt. Az ajánlat elfogadása esetén 30
napon belül megköti a koncessziós szerződést az ajánlattevővel vagy az ajánlattevő társaság
legalább többségi tulajdonában álló (e célból alapított) gazdasági társasággal.
(5)	A koncessziós szerződésre és a koncesszió jogosultjára egyebekben e törvény, valamint a
dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot szabályozó ágazati törvény rendelkezései
irányadóak.
(6)	Az ágazati törvény alapján megkötött koncessziós szerződésben a felek e törvény 16. §-
ában foglaltaktól, továbbá - abban az esetben, ha a koncesszió jogosultja e tevékenységét nem
gazdasági társaság útján gyakorolja - e törvény 17. §-ában, valamint 20. §-ában foglaltaktól
eltérhetnek.”
13.	§
A Ktv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § Ha a koncessziós szerződés megkötésére nem a 10/C. §-ban vagy a 10/D. §-ban
foglaltak szerint kerül sor, az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve
szerv csak azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte. A pályázat
nyertese az, aki összességében az állam, illetőleg az önkormányzat számára a kiírásnak
megfelelő legkedvezőbb ajánlatot tette.”
3.	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása
14.	§
(1)	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 97. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke
a)	a cigarettára 15 700 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka,
de legalább 28 000 forint ezer darabonként,
b)	a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka,
c)	a finomra vágott fogyasztási dohányra 14 000 forint kilogrammonként,
d)	az egyéb fogyasztási dohányra 14 000 forint kilogrammonként.”
(2)	A Jöt. 97. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adó mértéke)
„b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 000 forint
ezer darabonként,”
(3)	A Jöt. 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„(3) A jövedéki engedélyes kereskedő alkoholtermék, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és
sör árukészletének továbbforgalmazók, továbbá a tüzelőolajnak, a gázolajnak, a palackba
töltött cseppfolyósított szénhidrogénnek és a légi járművek üzemanyagának végfelhasználók
részére, gépjárműről történő helyszíni értékesítése, kiszolgálása (a továbbiakban: terítőjárat) a
külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint megengedett.”
(4)	A Jöt. 106. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A jövedéki engedélyes kereskedőnek a belföldön értékesített jövedéki termékről
vevőnként olyan nyilvántartással kell rendelkeznie, amely tartalmazza
a)	az értékesített termék megnevezését és KN-kódját, számla szerinti mennyiségi egységét,
mennyiségét és értékét, továbbá - a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a
dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben (a továbbiakban:
Dohánytörvény) meghatározott dohány-kiskereskedelmi ellátó (a továbbiakban: dohány-
kiskereskedelmi ellátó) részére történő értékesítést kivéve - a számla számát,
b)	a vevő nevét, székhelye (telephelye) címét, adóazonosító számát,
c)	a vásárlás és a teljesítés (kiszállítás) - dohány-kiskereskedelmi ellátó részére történő
áruátadás esetén, a dohányáru átadásának - időpontját.
A jövedéki engedélyes kereskedő a nyilvántartás adatait számítógépes adathordozón köteles
tárolni, melyeket - kérésre - köteles elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a vámhatóság
rendelkezésére bocsátani.”
(5)	A Jöt. 109. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mozgóbolt útján:)
„c) dohányterméket csak a Dohánytörvény 11. § (3) bekezdése alapján, és csak a
Dohánytörvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott részvénytársaság, vagy e
részvénytársaság által külön feljogosított nem jövedéki engedélyes kereskedő útján lehet
értékesíteni.”
(6)	A Jöt. 110. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket csak adóraktárból, jövedéki
engedéllyel rendelkező kereskedőtől és importálótól, felhasználói engedélyestől, továbbá -
kizárólag a 103. § (3) bekezdése szerinti esetben - nem jövedéki engedélyes kereskedőtől
szerezhet be. A dohánytermék-kiskereskedő dohányárut csak a Dohánytörvényben
meghatározott személytől szerezhet be. A nem jövedéki engedélyes kereskedő beszerzései
esetén alkalmazni kell - értelemszerűen - a 105. § (2)-(4) bekezdésének rendelkezéseit is.”
(7)	A Jöt. Harmadik Része a következő 110/C. §-sal egészül ki:
„110/C. § A dohányárut a szabadforgalomból a dohány-kiskereskedelmi ellátó raktárába is be
lehet szállítani úgy, hogy a dohányáru értékesítése - és a kapcsolódó számla kiállítása - a
Dohánytörvényben meghatározottak szerint történik. E törvény rendelkezéseit dohányáru
értékesítése kapcsán a Dohánytörvényben meghatározott különös rendelkezésekre
figyelemmel kell megfelelően alkalmazni. E törvény alkalmazása során a dohány-
kiskereskedelmi ellátóra a jövedéki engedélyes kereskedőre vonatkozó szabályokat kell - a
Dohánytörvényben, illetve az e törvényben meghatározott különös rendelkezésekre
figyelemmel - megfelelően alkalmazni.”
12
4.	A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
15.	§
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:)
„l) dohánytermékek kiskereskedelme, illetve a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység,”
5. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
16.	§
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (7) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(7) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok,
szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és
közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely
áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számvitelről szóló törvény
szerinti exportértékesítés nettó árbevételét vagy a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek,
mint áruk értékesítése után belföldi értékesítés nettó árbevételét számol el. Az elszámolóházi
tevékenységet végző szervezetnél, az általa - a földgázpiaci és villamosenergia-piaci ügyletek
elszámolása érdekében - vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti
eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt földgáz és villamos energia beszerzési értéke
teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét. A külön jogszabály alapján erre
feljogosított dohánykiskereskedelmi-ellátási tevékenységet végző társaságnál az általa
dohánytermék-kiskereskedők részére történő továbbértékesítési célból vásárolt és
továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként
elszámolt dohánytermékek beszerzési értéke teljes összege csökkenti a nettó árbevétel
összegét.”
6.	Záró rendelkezések
17. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 2. § (2)-(3) bekezdése, a 3-11. §, a 14. § (3)-(7) bekezdése, a 16. § 2015. május 1-jén lép
hatályba.
(3)	A 14. § (1) bekezdése 2015. április 1-jén lép hatályba.
(4)	A 14. § (2) bekezdése 2015. július 1-jén lép hatályba.
13
18. §
E törvény 2. § (5) bekezdése és 4. alcíme az Alaptörvény 38. § (2) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről
szóló törvény („Fdvtv.”) hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatai alapvetően igazolták a
jogalkotó azon elképzelésének helyességét, miszerint egy újabb eszközzel - a
dohánytermékek beszerzési csatornáinak szigorú korlátozásával - igyekszik a dohányzást
általában, és a fiatalkorúak dohányzását hangsúlyosan visszaszorítani. Az alapvetően kedvező
folyamatok mellett olyan - elsősorban a dohánytermék-nagykereskedők piaci magatartására
visszavezethető - káros folyamatok is elindultak a hazai dohánypiacon, amelyekre megfelelő
választ kell adni a jogi szabályozás eszközével.
Ennek megfelelően, az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egyes nemkívánatos piaci
jelenségek miatt szükséges a dohánytermék-kiskereskedők beszerzési tevékenységét - amely
a kiskereskedelmi tevékenységük része ugyan, de amelyet a dohánytermék-nagykereskedők
által alkalmazott kereskedelmi kényszerítő eszközök miatt nem tudnak befolyástól mentesen,
valóban a piaci és a fogyasztói érdekeknek megfelelően gyakorolni - szabályozott keretek
közé szorítani.
A dohánytermék-nagykereskedők káros piaci magatartásainak a törvényjavaslat akként
szabna gátat, hogy - a dohánytermékek nagykereskedelmi rendszerét nem érintve, kizárólag a
monopolizált dohány-kiskereskedelmi rendszer szabályozásának eszközével - megszüntetné a
kiskereskedők közvetlen kitettségét a dohánytermék-nagykereskedők irányába. A javaslat
előírja, hogy a dohánytermék-kiskereskedő csak meghatározott - állami, vagy koncessziós
szerződéssel feljogosított - dohány-kiskereskedelmi ellátó társaságtól vásárolhat
dohányterméket; e cég koordinálja a kiskereskedelmi beszerzési tevékenységet. A
dohánytermék-nagykereskedők tevékenységüket - így különösen a dohánytermékek
gyártását, vagy magyarországi szabadforgalomba helyezését - változatlan formában
folytathatják, illetve a dohánytermékek megrendelésekor a kiskereskedőknek javaslatot
tehetnek; ugyanakkor a dohányterméket jövőben ők közvetlenül csak a kiskereskedelmi ellátó
társaságnak értékesíthetnek. Számos garanciális szabály biztosítja, hogy a dohány-
kiskereskedelmi ellátó versenysemlegesen végezze tevékenységét, ugyanakkor biztosítsa azt,
hogy a kiskereskedők dohánytermékekkel való ellátása valóban folyamatos, a piaci
igényeknek megfelelő legyen, s ne függjön például attól, hogy az ún. „polcképre” vonatkozó
előírások be nem tartása miatt, vagy éppen a dohánytermék-nagykereskedők önkényes
elhatározása alapján egyes dohányboltok nem kaphatnak dohányárut.
A törvényjavaslat - figyelemmel a piaci változásokra - kisebb korrekciókat javasolt a
dohánytermékek jövedéki adója kapcsán annak érdekében, hogy az államháztartási bevételek
kevésbé függjenek a gyártók árpolitikájától.
15
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslat egyértelműsíti, hogy a dohánytermék-kiskereskedelem szabályozása körében az
állam jogosult annak meghatározására, hogy a koncessziós kiskereskedők milyen módon
szerzik be a dohányterméket. Ez a szabályozás kifejezetten nem eredményezi a
dohánytermék-nagykereskedelem monopolizálását; a nagykereskedők (gyártók, importőrök,
jövedéki engedélyes kereskedők) továbbra is végezhetik azon alapvető tevékenységüket,
melynek célja a dohánytermékek hazai szabadforgalomba bocsátása.
A 2. §
A javaslat - a kiskereskedelmi beszerzési rendszer szabályozása miatt - pontosítja a törvényi
meghatározásokat (definíciókat).
A 3. §-hoz
A javaslat értelmében a beszerzési-ellátási feladatokat - tekintettel arra, hogy a
kiskereskedelmi beszerzési feladatok az állami monopólium természetes részét képezik -
vagy az állam, vagy az állam által koncessziós szerződéssel erre feljogosított társaság
gyakorolhatja. A javaslat előírja, hogy amennyiben a dohánykiskereskedelmi-ellátási
feladatokat az állam maga látja el, úgy a miniszter e feladatok ellátására 100%-os állami
tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapít.
A 4. §-hoz
A javaslat rögzíti, hogy dohánytermék-kiskereskedő dohánytermék-kiskereskedelmi
értékesítési célból Magyarországon szabadforgalomba bocsátott dohányterméket kizárólag a
dohány-kiskereskedelmi ellátótól vásárolhat (szerezhet be); az ezzel ellentétes jogügylet
semmis. Ugyanakkor a szabályozás nem monopolizálja a dohánytermék-nagykereskedelmet,
és tevékenységük érdemét sem korlátozza; továbbra is ők végzik Magyarországon a termékeik
gyártását, vagy szabadforgalomba bocsátását, az áraik meghatározását. Kereskedelmi
politikáikat - a törvény keretei között - továbbra is szabadon határozhatják meg, a
dohánytermék-kiskereskedők felé javaslatokkal, ajánlatokkal élhetnek. Ugyanakkor a
dohánytermék-beszerzési rendszerrel függetlenné válik a dohányellátás a dohánytermék-
kiskereskedők és a nagykereskedők közötti egyéb (pl. a polcképre vonatkozó)
megállapodásaitól.
Az 5. §-hoz
A javaslat részletesen meghatározza azt, hogy milyen társaság (állami tulajdonú, vagy
koncessziós szerződéssel feljogosított) végezheti a dohánykiskereskedelem-ellátási
feladatokat. Garanciális szabályok biztosítják e társaság versenysemleges működését azzal,
hogy a törvény egyrészt általános szerződési feltételek alkalmazását, másrészt szerződéskötési
kötelezettséget ír elő bármely olyan dohánytermék-nagykereskedő irányába, aki
Magyarországon dohányterméket kiskereskedelmi forgalomban értékesíteni kíván. A javaslat
a dohánytermék-nagykereskedő kötelezettségévé teszi azt, hogy mindenkor megfelelő
készletet biztosítson az ellátó részére, és így nem fordulhat elő, olyan eset, hogy a beszerzési
16
források nem megfelelő kezelésével az ellátó társaság korlátozná a versenyt. A másik -
eladási - oldalon pedig a dohány-kiskereskedelmi ellátó feladata mindenkor pontosan azon
árucsoport rendszeres kiszállítása a kiskereskedők felé, amelyet a kiskereskedők
megrendelnek; megszűnik az „árukapcsolás” kötelezettsége, amelyet a dohánytermék-
nagykereskedők előírtak. A javaslat pontosan szabályozza a felelősségi és tulajdoni
viszonyokat, a felek közötti szerződéses rendszert, valamint a fizetési kötelezettségeket is
mind a nagykereskedők, mind pedig a kiskereskedők irányában.
A 6. §-hoz
A javaslat beemeli a törvény főszövegébe, hogy a dohánytermék-kiskereskedő e
tevékenységével közvetlen összefüggésben ajándékot, árengedményt, kedvezményt, térítést
vagy egyéb juttatást csak akkor fogadhat el, ha azt e törvény kifejezetten lehetővé teszi. A
tilalomba ütközik az is, ha a törvény által kifejezetten lehetővé nem tett ajándékot,
árengedményt, kedvezményt, térítést vagy egyéb juttatást bármely személy a dohánytermék-
kiskereskedőre tekintettel fogadja el.
Tekintettel arra, hogy a dohánytermék-nagykereskedő a dohányterméket kizárólag a dohány-
kiskereskedelmi ellátó részére értékesítheti a kiskereskedelmi forgalomban, ezért a
kiskereskedelmi árrést is neki kell fizetnie. A kiskereskedelmi árrést ugyan kissé - de
differenciált módon - növeli a javaslat, e növekedés ugyanakkor figyelemmel van a mostani
gyakorlatra is, másrészt arra, hogy a jövőben a dohánytermék-nagykereskedők költségei is
jelentősen csökkennek, hiszen az általuk végzett „házaló kereskedés” költségei megszűnnek;
azok a jövőben a dohánytermék-ellátónál merülnek fel (sokkal ésszerűbb keretek között,
hiszen egységes kisszállítási rendszer jön létre). A dohánytermék-ellátó pedig maga biztosítja
-	a korábbinál igazságosabb rendszerben - a kiskereskedelmi árrés eljuttatását a
dohányboltokba; a kisebb forgalmú trafikok nagyobb árrésben részesülnének.
Élesen elválnak a jövőben a továbbra is - a korábbinál szélesebb körben - alkalmazható
egyéb kereskedelmi megállapodások (pl. az ún. polckép-szerződések) az alaptevékenységtől,
azaz a dohánytermék-ellátási kötelezettségtől. A javaslat pontosabban szabályozza, hogy a
dohánytermék-nagykereskedők a kiskereskedőkkel milyen keretek között köthetnek
megállapodásokat; ez azonban - az új kiskereskedelmi beszerzési rendszer miatt - független
marad az áruellátástól, s így valóban partneri, s nem pedig függelmi viszonyban
állapodhatnak meg a felek a kereskedelmi kapcsolatokban.
A 7. §-hoz
A 7. § a törvénybe beépülő új rendelkezések okán a III. fejezet 6. alcímében helyezi a
korábban a 4. alcímben lévő, a fiatalkorúak különös védelmére vonatkozó rendelkezéseket,
kiegészítve a szabályozást azzal, hogy dohánytermék-kiskereskedő a fogyasztó kérésére
köteles a dohányzás ártalmairól az alapvető tényekre vonatkozó felvilágosítást adni.
A 8. §-hoz
Technikai pontosítás.
17
A 9. §-hoz
A 9. § az Fdvtv-t bírság szabályokkal egészíti, miszerint ha a dohánytermék-nagykereskedő a
dohány-kiskereskedelmi ellátó felé az e törvény által előírt kötelezettségének nem tesz eleget,
vagy a dohánytermék-kiskereskedőnek e törvénytől eltérően közvetlenül dohányterméket
értékesít, úgy őt a vámhatóság az Fgytv. 47/C. §-ában meghatározott mértékű bírsággal sújtja.
Ha a dohánytermék-kiskereskedő a dohányterméket nem az e törvényben előírt módon szerzi
be, a vámhatóság 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírságot szab ki.
A 10. §-hoz
Átmeneti szabályok beiktatására kerül sor.
A 11. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés
A 12-16. §-hoz
A javaslat - figyelemmel a koncepció azon elemével, miszerint a dohánykiskereskedelmi-
ellátási feladatokat vagy az állam, vagy koncessziós társaság látja el - meghatározza a
koncessziós törvény, a jövedéki törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény és a helyi adókról
szóló törvény szükséges, a törvényjavaslat egészével összhangban lévő módosítását is.
A törvényjavaslat - két lépésben - módosítani javasolja a dohánytermékek jövedéki adóját.
Ennek célja a terhelés minimális növelése mellett az adóstruktúra olyan átalakítása, amely
kevésbé teszi függővé a központi költségvetés bevételeit a dohánygyártók árpolitikájától.
Ugyanakkor, figyelemmel arra, hogy Magyarországon - mind a gyártás, mind pedig a
fogyasztás tekintetében - jelentős szerepe van a szivarkának, mely termék az uniós
kötelezettségek miatt jelentős mértékben megváltozik, és ennek hatásai ma még előre nem
láthatóak, indokolt óvatosan közelíteni a termék adójának meghatározásához. Éppen ezért a
javaslat - a korábbi készletek várható kifogyását is figyelembe véve - határozza meg az új
terméktípus adójának mértékét.
A 17. §-hoz
Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 18. §-hoz
A 18. § az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményére utal.