﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2014 NOV 17,
172082. számú
törvényjavaslat
a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő
törvények módosításáról
Előadó:
Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2014. november
1
2014. évi... törvény
a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LX1V. törvény és az azzal összefüggő
törvények módosításáról
1.	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
1995. évi LXVI. törvény módosítása
1.	§
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Ltv.) 8. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A levéltári anyag védelmének ágazati irányítását a kultúráért felelős miniszter látja el. Ágazati
irányító hatáskörében)
,,b) szabályozza
ba)	a levéltári állomány gyarapításával és a levéltári gyűjtőmunkával kapcsolatos feladatokat, a
maradandó értékű irattári és levéltári anyag illetékességből történő átvételét, az iratok cseréjét és
letéti megőrzését,
bb)	a levéltári anyag őrzésének és tárolásának követelményeit, a levéltári raktárak használati
rendjével és az állományvédelemmel kapcsolatos követelményeket, az iratok levéltári
feldolgozására, a levéltári anyag rendszerezésére, rendezésére vonatkozó előírásokat, a levéltári
anyag selejtezésének, nyilvántartásának, leírásának és a segédletek készítésének követelményeit,
be) a levéltári anyag használatának szabályait, a levéltári kutatás, tájékoztatás és kölcsönzés,
valamint az ezzel összefüggő nyilvántartások vezetésének követelményeit, a hitelesített iratmásolat
külföldre történő továbbítását,
bd)	a levéltárakról vezetett nyilvántartás és a közlevéltárak által vezetett nyilvántartás adatkörét,
meghatározza a nyilvántartás vezetésének szabályait, valamint az iratkezelés szabályozásában,
ellenőrzésében, és az iratselejtezés ellenőrzésében való részvétel kapcsán jelentkező közlevéltári
feladatokat, valamint
be)	a levéltári módszertani ajánlások közreadásával összefüggő, továbbá a levéltári szakmai
tevékenységhez kapcsolódó tervezési és beszámolási feladatokat;”
2. §
Az Ltv. 35/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy az elektronikus formában tárolt iratok
levéltári átvételének eljárásrendjét és műszaki követelményeit az e-közigazgatásért felelős
miniszterrel és a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg.”
3.	§
Az Ltv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a)	a levéltári állomány gyarapításával és a levéltári gyűjtőmunkával kapcsolatos feladatokat, a
maradandó értékű irattári és levéltári anyag illetékességből történő átvételét, az iratok cseréjét és
letéti megőrzését,
2
b)	a levéltári anyag őrzésének és tárolásának követelményeit, a levéltári raktárak használati
rendjével és az állományvédelemmel kapcsolatos követelményeket, az iratok levéltári
feldolgozására, a levéltári anyag rendszerezésére, rendezésére vonatkozó előírásokat, a levéltári
anyag selejtezésének, nyilvántartásának, leírásának és a segédletek készítésének követelményeit,
c)	a levéltári anyag használatának szabályait, a levéltári kutatás, tájékoztatás és kölcsönzés,
valamint az ezzel összefüggő nyilvántartások vezetésének követelményeit, a hitelesített iratmásolat
külföldre történő továbbítását,
d)	a levéltárakról vezetett nyilvántartás és a közlevéltárak által vezetett nyilvántartás adatkörét,
meghatározza a nyilvántartás vezetésének szabályait, valamint az iratkezelés szabályozásában,
ellenőrzésében, és az iratselejtezés ellenőrzésében való részvétel kapcsán jelentkező közlevéltári
feladatokat, valamint
e)	a levéltári módszertani ajánlások közreadásával összefüggő, továbbá a levéltári szakmai
tevékenységhez kapcsolódó tervezési és beszámolási feladatokat.”
4- §
Az Ltv.
a)	2. § b) pontjában, 13. § e) pontjában, valamint 32. § (3) bekezdésében a „tartós állami tulajdonú
társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok” szövegrész helyébe a „nemzeti vagyonról
szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet I. pontjában meghatározott gazdasági társaságok”
szöveg,
b)	19. § (1) bekezdésében a „Hadtörténeti Levéltár” szövegrész helyébe a „Hadtörténelmi
Levéltár” szöveg
lép.
5.	§
Hatályát veszti az Ltv.
a)	15. § (5) bekezdés a), c) és d) pontja,
b)	3 5/A. § (2) bekezdésében az „és az elektronikus iratok levéltárba adásával, tárolásával
kapcsolatban” szövegrész.
2.	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása
6.	§
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A muzeális intézmény alapleltárában szereplő kulturális javak selejtezéséhez a miniszter
engedélye szükséges.”
7.	§
A Kultv. 38/A. § (4)(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő
(6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kölcsönzési szerződésben kölcsönzési díj és pénzügyi biztosíték köthető ki. A muzeális
intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak nem muzeális intézmény számára, továbbá
külföldre történő kölcsönzése esetén, a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel a kölcsönzött
kulturális javak értékéhez igazodó pénzügyi biztosítékot kell kikötni.
3
(5)	A miniszter állami tulajdonú kulturális javak muzeális intézmények közötti kölcsönzése
esetén a kölcsönvevő indokolt kérelmére, nemzeti kulturális érdekre figyelemmel mentesítést adhat
a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték megfizetése alól, kivéve a (6) bekezdésben meghatározott
kölcsönzés esetét.
(6)	A muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak nem muzeális intézmény
számára, továbbá külföldre történő kölcsönzéséhez a miniszter hozzájárulása szükséges. A
hozzájárulás megadása során a miniszter vizsgálja a kölcsönzéshez fűződő nemzeti kulturális érdek,
valamint a (2)—(4) bekezdésben rögzített feltételek meglétét.
(7)	Nem köteles pénzügyi biztosíték kikötésére a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, ha a
nyilvántartásában szereplő kulturális javakat a Magyar Honvédség szervezete részére adja kölcsön.”
8.	§
A Kultv. 45/A. § (2) bekezdés b) pont bb)-be) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A megyei hatókörű városi múzeum - a 37/A. §-ban és a 42. § (2) bekezdésében foglalt feladatokon
túlmenően - állami feladatai keretében:
területileg illetékes múzeumként gyűjtőterületére kiterjedően:]
,,bb) szakmai nyilvántartása alapján jogszabályban meghatározottak szerint adatokat szolgáltat a
régészeti lelőhelyekről,
be) a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökség
védelméről szóló törvényben meghatározott intézménynek haladéktalanul bejelenti,
bd)	jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészeti feltárás során előkerült régészeti
leletek, továbbá a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen meg
nem őrizhető töredékei és tartozékai elhelyezésében,
be)	jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a védetté nyilvánított területek
ellenőrzésében,”
9- §
A Kultv. 46. §-a a következő (5)(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A területi múzeum állam, helyi önkormányzat vagy az általuk alapított gazdasági társaság
fenntartásában működik.
(6)	A régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeum a gyűjtőterületére kiterjedően
a)	végzi a jogszabályban meghatározott régészeti szaktevékenységeket,
b)	szakmai nyilvántartása alapján jogszabályban meghatározottak szerint adatokat szolgáltat a
régészeti lelőhelyekről,
c)	a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökség
védelméről szóló törvényben meghatározott intézménynek haladéktalanul bejelenti,
d)	jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészeti feltárás során előkerült régészeti
leletek, továbbá a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen meg
nem őrizhető töredékei és tartozékai elhelyezésében,
e)	jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészetileg védett területek
ellenőrzésében.”
4
10.	§
A Kultv. „Múzeumi letét” alcíme a következő 49/A. §-sal egészül ki:
„49/A. § (1) A muzeális intézmény az alapleltárában szereplő kulturális javakat csak akkor
adhatja letétbe, ha az a kulturális javak biztonságos őrzése érdekében szükséges.
(2)	A letétbe adásra a 49. § előírásait kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben a letéteményes nem
muzeális intézmény vagy a letétbe helyezésre külföldön kerül sor, ahhoz a miniszter engedélye
szükséges.”
11.	§
A Kultv. 59. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Kormányrendelet a kötelespéldányok számát a (2) bekezdésben meghatározottnál kisebb
számban is megállapíthatja, valamint meghatározhatja a kötelespéldány-szolgáltatás teljesítése alóli
mentességek eseteit.”
12.	§
A Kultv. 98. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVII. törvénnyel
megállapított 54. § (1) bekezdés b) pontjában előírt felsőfokú szakirányú végzettség követelményét
2017.	január 1-jétől kell alkalmazni.”
13.	§
A Kultv. 100. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza)
,,k) a kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatására kötelezettek körét, a kötelespéldány-
szolgáltatással összefüggő jelentés szabályait, az e törvényben előírt kötelespéldány-szám
szolgáltatása alóli kivételeket, a kötelespéldány-szolgáltatás módját és határidejét, a
kötelespéldányra jogosult szervezetek körét, a kötelespéldányok szétosztásának módját, a
kötelespéldányok megőrzésének és használatának szabályait, valamint a kötelespéldány-szolgáltatás
jogszabálynak nem megfelelő teljesítése esetén követendő eljárást,”
14.	§
A Kultv. 100. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
,j) a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak papíralapú és elektronikus
nyilvántartásának szabályait, valamint az elektronikus nyilvántartásra történő átállás feltételeit és
eljárásrendjét,”
5
15.	§
A Kultv. 100. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„ h) a múzeumi letét létrejöttére, a letéti szerződés tartalmi elemeire és megszűnésére, a letétbe
helyezett kulturális javak kezelésére, valamint a letéti díj és a letéttel összefüggő költségek
megállapítására vonatkozó részletes szabályokat,”
16.	§
A Kultv. 100. § (3) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
z) a közművelődési feladatellátás szakfelügyelete szervezésének rendjét, a szakfelügyelet éves
munkaprogramjával kapcsolatos előírásokat, a szakfelügyelet típusait, a szakfelügyelet által ellátott
feladatokat, a szakfelügyelőt és a szakfelügyelet során vizsgált közművelődési feladatellátót illető
jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket, a szakfelügyelői és vezető szakfelügyelői megbízás
feltételeit, a szakfelügyelők összeférhetetlenségének szabályait.”
17.	§
A Kultv.
a)	5. § (1) bekezdés b) pontjában, a 60. § (1) bekezdés b) pontjában és a 61. § (4) bekezdés a)
pontjában a „sajtótermékek” szövegrész helyébe a „kiadványok” szöveg,
b)	45/A. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „kormányrendeletben” szövegrész helyébe a
Jogszabályban” szöveg,
c)	49. § (1) bekezdésében a „határozott idejű” szövegrész helyébe a „legfeljebb 5 évre szóló
határozott idejű” szöveg,
d)	49. § (5) bekezdésében a „kutathatja, kiállíthatja és publikálhatja” szövegrész helyébe a
„kutathatja és kiállíthatja” szöveg,
e)	61. § (4) bekezdés c) pontjában a „sajtóterméknek” szövegrész helyébe a „kiadványnak”
szöveg,
f)	100. § (3) bekezdés l) pontjában az „a könyvtárakra és a közművelődési intézményekre”
szövegrész helyébe a „továbbá a könyvtárakra” szöveg
lép.
18.	§
Hatályát veszti a Kultv.
a)	45/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „területileg illetékes múzeumként” szövegrész,
b)	100. § (3) bekezdés e) pontja,
c)	100. § (3) bekezdés m) pontjában az „és normatíváit, a továbbképzés és a szervezett képzés
rendszerét” szövegrész.
6
3. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
19.	§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdés 16. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények
jegyezhetők fel:)
„16. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése,
valamint egyéb építésügyi korlátozás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
törvényben meghatározott építésügyi kötelezés, valamit önkormányzati hatósági döntésen, vagy
hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség, továbbá a kulturális örökség
védelméről szóló törvényben meghatározott örökségvédelmi hatósági kötelezés tényét.”
4.	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LX1V. törvény módosítása
20. §
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 4. §-a a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kulturális örökség elemeinek e törvény szerinti felderítése és kutatása csak e törvény
rendelkezései és külön jogszabály alapján végezhető.”
21. §
A Kötv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a kulturális
örökség védelmének keretében
a)	ellátja a védelem összehangolását és irányítását, ágazati felügyeletét, továbbá
b)	irányítja a kulturális örökség védelmével összefüggő feladatokat ellátó, kormányrendeletben
meghatározott eljáró hatóságot (a továbbiakban: hatóság).
(2)	A miniszter (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásában kormányrendeletben kijelölt
központi hivatalként működő központi költségvetési szerv (a továbbiakban: Hivatal) működik
közre.
(3)	Az örökségvédelmi hatósági és egyéb szakmai döntések előkészítését jogszabályban
meghatározottak szerint örökségvédelmi tanácsadó testületek segítik.
(4)	A kulturális örökség védett elemeinek megóvását a Hivatal jogszabályban meghatározottak
szerint szakértői szolgáltatásokkal segíti elő.”
22. §
(1)	A Kötv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § E törvény alkalmazásában:
7
1.	Beruházó: beruházási, fejlesztési, bontási, helyreállítási vagy felújítási tevékenység
engedélyezését kérelmező vagy azt végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, vagy annak megbízottja vagy felhatalmazottja,
akinek érdekében az elvégzendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása
szükségessé vált.
2.	Elfedés: a feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész fizikai védelmét jogszabályban
meghatározott módon biztosító műszaki megoldások régészeti megfigyelés mellett történő
megvalósítása, amelyek visszabonthatóak, az esetleges későbbi, teljes felületű feltárás lehetőségét
nem csökkentik vagy akadályozzák.
3.	Előzetes régészeti dokumentáció: valamely terület régészeti érintettségének tisztázására, a
régészeti örökség elemeire vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának,
kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből
következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak
meghatározásához hozzájáruló, az ismert adatok és források feldolgozásával, a lelőhely állapotában
maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés, terepbejárás és
próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum.
4.	Fenntartható használat: a védett kulturális örökség olyan módon történő használata - ideértve
a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is -, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt
mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosított fennmaradásuk a
jelen és jövő nemzedékek számára.
5.	Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.
6.	Gyűjtemény: gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött, ritkaságából vagy jellegéből
adódóan különös jelentőséggel bíró javak összessége, amelynek egységességében megnyilvánuló
kulturális értéke meghaladja egyes darabjainak együttes értékét.
7.	Hadtörténeti örökség: 1711 utáni hadszíntér, csatatér, védelmi létesítmény, egyéb katonai
objektum vagy hadi emlék, különösen harci repülőgép, kerekes vagy lánctalpas harcjármű és egyéb
katonai fegyverrendszerek, fegyverek, felszerelés és egyenruha elemei, továbbá azok együttesei.
8.	Kiemelt nemzeti emlékhely: a nemzet és a Magyar Állam történelmében kiemelkedő
jelentőségű nemzeti emlékhely, amelyet az Országgyűlés törvénnyel kiemelt nemzeti emlékhellyé
nyilvánít.
9.	Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint a nemzetiségi önkormányzat, a
köztestület és a közalapítvány fenntartásában működő, vagy általuk alapított könyvtár, levéltár,
muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. A bevett egyház vagy a vallási tevékenységet végző
szervezet kérelmére ezekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek az egyházi jogi személy vagy a vallási
tevékenységet végző szervezet fenntartásában működő, állami nyilvántartásba vett gyűjtemények
(könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum).
10.	Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a
magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített,
írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások.
11.	Kulturális örökség elemei: a régészeti örökség, a hadtörténeti örökség régészeti módszerekkel
kutatható elemei, a műemléki értékek, valamint a kulturális javak.
12.	Kulturális örökség elemeinek kutatása: a kulturális örökség elemeire vonatkozó, annak
pótolhatatlan forrásértékét feltáró, tudományos módszereket alkalmazó, roncsolásmentes, vagy
roncsolásos beavatkozással járó eljárás.
13.	Megelőző feltárás: írásbeli szerződés alapján, tudományos módszerrel végzett régészeti
feladatellátás (régészeti megfigyelés, próbafeltárás, teljes felületű feltárás), amely a földmunkával
járó fejlesztések, beruházások által érintett, nyilvántartott régészeti lelőhelyek feltárására irányul,
kivéve a nagyberuházást.
14.	Mentő feltárás: régészeti emlék vagy lelet régészeti feltáráson kívüli, váratlan előkerülése
során alkalmazandó, a közvetlenül érintett elemek szakszerű megmentésére irányuló azonnali
beavatkozás.
15.	Műemlék: olyan nyilvántartott műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak.
8
16.	Műemlékfenntartás: a műemlék rendeltetésszerű és biztonságos használatához, illetve értékei
megőrzéséhez szükséges jókarbantartási tevékenység, a műemléket érintő szakszerű állagmegóvás,
felújítás, építészeti, képző- és iparművészeti beavatkozás.
17.	Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető, temetkezési hely, vagy síijel, terület
(illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere,
amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű
történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési
tárgyaival együtt.
18.	Műemléki helyreállítás: a jókarbantartási, fenntartási feladatokon túlmenő, a műemlék egészét
vagy részét érintő felújítás, vagy meghatározott állapotba való visszaállítást célzó építészeti, képző-
és iparművészeti beavatkozás.
19.	Műszeres lelőhely- és leletfelderités: a légifelvételezés, a föld és víz alatti építmények és
tárgyak vagy azok maradványainak, lenyomatainak geofizikai úton történő felmérése, a fémkereső
műszerrel (detektorral) végzett lelettérképezés vagy -gyűjtés, geodéziai felmérés, és minden egyéb
műszerrel folytatott olyan tevékenység, amely régészeti lelőhelyek vagy leletek felderítésére
irányul.
20.	Nagyberuházás: az alábbi, földmunkával járó beruházás:
a)	a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházás,
b)	a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé
nyilvánított beruházás,
c)	a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt beruházás,
d)	a védmű-, töltés- és a 2500 hektár alapterületet meghaladó árapasztótározó-építés, vagy
e)	azon közérdekű célú beruházás, amelynek megvalósítása érdekében a kisajátításról szóló
törvény szerint kisajátítást végeztek.
21.	Nemzeti emlékhely: a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a
magyar nemzet, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és
identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely
országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet, és amelyet az Országgyűlés törvénnyel
nemzeti emlékhellyé nyilvánít.
22.	Nyilvántartott műemléki értét, a közhiteles nyilvántartásba vett, e törvény alapján általános
védelem alatt álló műemléki érték.
23.	Nyilvántartott régészeti lelőhely: a közhiteles nyilvántartásba vett, e törvény alapján általános
védelem alatt álló régészeti lelőhely.
24.	Örökségvédelmi felügyelet: a 46. § hatálya alá nem tartozó kulturális örökségi elemek
megóvásának, fejlesztésének, fenntartható használatának hatósági felügyeleti eszközökkel, továbbá
hatósági eszközökön kívüli, elsősorban tanácsadással és feladatellátással történő elősegítése.
25.	Örökségvédelmi többletköltség: a kulturális örökség védett elemein végzett kutatási,
restaurálási vagy helyreállítási munkák olyan - az értéknövekedéssel csökkentett - költségei,
amelyeket a hatóság írt elő vagy rendelt el, valamint amit a tulajdonos kezdeményezésére a hatóság
annak elismer, és amelyek a védelem hiányában a fenntartással kapcsolatban egyébként nem
merültek volna fel.
26.	Próbafeltárás: a régészeti érdekű területek régészeti érintettségének megállapítása, a régészeti
lelőhelyek állapotának felmérése, jellegének, térbeli kiterjedésének és rétegsorainak megállapítása,
a próbafeltárást követő megelőző feltárás esetén a veszélyeztető források és a megelőző feltárás
módjának és mértékének meghatározása, vagy a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és
osztályozása céljából végzett régészeti feltárás.
27.	Régészeti bontómunka: a régészeti örökség elemeinek feltárás keretében történő kibontására
és eredeti összefüggéseinek értelmezésére irányuló régészeti szaktevékenység (felületre bontás,
rétegbontás, régészeti emlék bontása, nyesés, metszetek készítése), amely földmunkával járó
fejlesztés, beruházás esetén régészeti feladatellátásnak minősül.
28.	Régészeti emlék: a régészeti örökség ingatlan eleme.
9
29.	Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a
vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy
feltételezhető.
30.	Régészeti feltárás: tudományos módszerrel végzett tevékenység (régészeti megfigyelés,
terepbejárás, próbafeltárás, megelőző feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és
lelőhely-felderítés, beleértve a fémkereső műszer használatát), melynek célja a régészeti örökség
elemeinek felkutatása.
31.	Régészeti földmunka: a régészeti bontómunka kivételével a nyilvántartott régészeti lelőhelyen
a régészeti feltárás megvalósítása érdekében végzett, a régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó,
régészeti szaktevékenységnek nem minősülő, régészeti tükörfelületet kialakító gépi és kézi
földmunkák összessége, amely nem foglalja magában a beruházás megvalósítása érdekében végzett
földmunkát.
32.	Régészeti korú tárgy: bizonyítottan gyűjteményben fennmaradt, a kulturális javak körébe
tartozó, 1711 előtt keletkezett tárgy.
33.	Régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt - jellegénél fogva - ingó
eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult,
elmozdították-e, vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek a régészeti korú tárgyak.
34.	Régészeti leletek elsődleges feldolgozása: a leletek egyedi tisztítása, az állagvédelemhez
szükséges mértékű restaurálása, azonosítása, és ennek időtartamára ideiglenes elhelyezése, amely a
tudományos-szakmai hozzáférés és a múzeumba történő végleges befogadás feltétele.
35.	Régészeti lelőhely: földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei
történeti összefüggéseikben találhatók.
36.	Régészeti megfigyelés: a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő
folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén a régészeti bontómunka elvégzése és
dokumentálása.
37.	Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a
természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, amely segít
megismerni az egyetemes kultúrát, az emberiség történetét, kapcsolatát környezetével, valamint
hozzájárul az ország területén élt népek és a nemzet történelmének rekonstruálásához, igazolja,
bemutatja, alátámasztja népünk eredetét és fejlődését, továbbá amellyel kapcsolatos
információszerzés fő forrásai a feltárás és egyéb kutatási módszerek.
38.	Régészeti védőövezet: a védetté nyilvánított régészeti lelőhely környezete, amely biztosítja
annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét.
39.	Tárgy együttes: több elemből álló, egymással lényegileg összefüggő kulturális javak
összessége, amely kivételes kulturális jelentőségét ebben az állapotában őrzi, és amely kulturális
érték tekintetében meghaladja egyes elemeinek együttes értékét.
40.	Teljes felületű feltárás: nyilvántartott régészeti lelőhelyen a régészeti örökség elemeinek a
földmunkával érintett terület teljes egészén történő feltárása.
41.	Terepbejárás: minden olyan felszínen végzett kutatás, adatgyűjtés és kiértékelő
dokumentálás, amely a régészeti örökség nem ismert elemének felfedezésére vagy a régészeti
lelőhely állapotának ellenőrzésére, illetve azonosítására irányul, függetlenül attól, hogy együtt jár-e
a leletek összegyűjtésével vagy sem.
42.	Tervásatás: tudományos célból végzett, tudományos szempontok alapján előre tervezett
régészeti feltárás.
43.	Történelmi emlékhely: a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében
meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyet a Kormány rendelettel történelmi emlékhellyé
nyilvánít.
44.	Történeti városmag: a mai városok területén található, az eredeti, történelmi városszerkezetet
tükröző, a régészeti örökség elemeit nagy mélységben és több rétegben megőrző, a település több
évezredes múltját és folyamatosságát mutató jól lehatárolható, nagyobb összefüggő terület.
10
45.	Védetté nyilvánított régészeti lelőhely: miniszteri döntéssel, határozattal vagy e törvény
alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánított kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű,
nyilvántartott régészeti lelőhely.
46.	Védett örökségi elem: az e törvény erejénél fogva általános védelem alatt álló, illetve
miniszteri rendelettel vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem.”
23.	§
A Kötv. 8. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A régészeti lelet kereskedelmi forgalomba nem hozható.”
24.	§
A Kötv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A nyilvántartott régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt
állnak.”
25.	§
A Kötv. 12. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:
,yÁ nyilvántartott régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítása
12.	§ Az ország kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű nyilvántartott régészeti lelőhelyeit
jogszabályban kell védetté nyilvánítani.”
26.	§
A Kötv. 14. §-a és 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„14. § (1) A védetté nyilvánítás előkészítését a Hivatal folytatja le, mely évente legalább egyszer
javaslatot tesz a nyilvántartott régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására.
(2)	A védelem alá vonni tervezett lelőhelyhez és a lelőhely régészeti védőövezetéhez tartozó
ingatlanok tulajdonosait és az egyéb érintett személyeket jogszabályban meghatározott módon
értesíteni kell.
15.	§ (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket - a természeti vagy védett természeti területen,
továbbá védett természeti értékek esetében a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével -
a miniszter rendeletben nyilvánítja védetté.
(2)	A védetté nyilvánító jogszabály tartalmazza:
a)	a védetté nyilvánítás tényét,
b)	a nyilvántartott régészeti lelőhelyen található régészeti értékek megjelölését,
c)	a védettség fokozatát,
d)	a védetté nyilvánítás indokát,
e)	a földrészlet és a régészeti védőövezet helyrajzi számát,
f)	az állam elővásárlási jogáról szóló tájékoztatást.”
27.	§
A Kötv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„16. § A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek állapotát a hatóság legalább ötévente
jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi. A miniszter az ellenőrzést ettől eltérő időpontban
is elrendelheti.”
28. §
A Kötv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye esetében, vagy ha a
nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánítását kezdeményezték, a hatóság a területet
örökségvédelmi érdekből fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal legfeljebb egyéves
időtartamra védetté nyilváníthatja. Az ideiglenesen védetté nyilvánított lelőhelyekre a védetté
nyilvánított lelőhelyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hatóság a
határozatában korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetve megtilthatja a régészeti lelőhelyet
veszélyeztető tevékenység folytatását.
(2)	Az ideiglenes védettség nem hosszabbítható meg.
(3)	Az ideiglenes védettség tárgyában hozott határozat az abban meghatározott, de legfeljebb
egyéves időtartam leteltével, vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánításával veszti
hatályát.
(4)	A védetté nyilvánítás elmaradása a nyilvántartott régészeti lelőhely általános védettségét nem
érinti.”
29.	§
(1)	A Kötv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védettséget meg kell szüntetni, ha annak fenntartását régészeti szempontok a továbbiakban
nem indokolják.”
(2)	A Kötv. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a lelőhely nem semmisült meg, a védettségének megszüntetése a nyilvántartott régészeti
lelőhely általános védettségét nem érinti.”
30.	§
A Kötv. 19. §-a és 20. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„19. § (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal, beleértve az ásványi vagyon
kitermelését is (a továbbiakban együtt: fejlesztések, beruházások), a nyilvántartott régészeti
lelőhelyeket jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni.
(2)	A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók
el.
(3)	A régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárás, valamint a 23/F. § (6) bekezdésében
foglalt eset kivételével -alO. §(1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében
az elvégzendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált.
(4)	A régészeti feladatellátás hatósági ár alapján végezhető. A hatósági ár képzésének szabályait,
módját és mértékét jogszabály határozza meg. A hatósági árra vonatkozó szabályokat évente felül
kell vizsgálni.
20.	§ (1) Régészeti feltárás - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - feltárási engedély
alapján végezhető. Az engedélyt a hatóság adja ki. A hatóság régészeti örökségvédelmi indokok
12
alapján az engedélyt fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. A hatóság
nagyberuházás esetén az engedélyt fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítja.
(2)	Feltárási engedély nélkül végezhető tevékenység
a)	a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-felderítés,
b)	a régészeti megfigyelés,
c)	a terepbejárás,
d)	az előzetes régészeti dokumentáció készítése során végzett próbafeltárás, továbbá
e)	a mentő feltárás.
(3)	A (2) bekezdésben foglalt tevékenységeket jogszabályban meghatározott módon be kell
jelenteni.
(4)	Régészeti feltárás elvégzésére jogosult
a)	a Magyar Nemzeti Múzeum,
b)	a Budapesti Történeti Múzeum,
c)	a megyei hatókörű városi múzeum,
d)	a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeum,
e)	a régészet szakon mesterképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény,
f)	a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete,
valamint
g)	a Hivatal.
(5)	A jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén a hatóság -
jogszabályban meghatározottak szerint - a feltárást leállítja vagy a régészeti feltárásra vonatkozó
engedélyt visszavonja, jogszabályban meghatározott esetekben örökségvédelmi bírság kiszabásáról
rendelkezik.”
31.	§
A Kötv. 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/A. § (1) Fémkereső műszer használata - a hivatás gyakorlásához jogszabályban
meghatározott módon szükséges használat kivételével - hatósági engedély alapján végezhető
tevékenység.
(2)	A hivatás gyakorlásához szükséges használatot jogszabályban meghatározott módon be kell
jelenteni.
(3)	A hatóság jogszabályban meghatározottak szerint megtilthatja a fémkereső műszer
használatát.
(4)	Fémkereső műszer nyilvántartott régészeti lelőhelyen történő használata régészeti feltárási
tevékenységnek minősül.
(5)	Ha a fémkereső műszerrel végzett bármilyen tevékenység során régészeti lelet vagy annak
tűnő tárgy kerül elő, a 24. § (1)—(2) bekezdése szerint kell eljárni.”
32.	§
A Kötv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A próbafeltárás célja
a)	a régészeti érdekű területek régészeti érintettségének megállapítása az előzetes régészeti
dokumentáció készítése során végzett próbafeltárás kivételével,
b)	a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánításának előkészítése során a lelőhelyek
védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása,
c)	tervásatás esetén a régészeti lelőhelyek állapotának felmérése, jellegének, térbeli
kiterjedésének és rétegsorainak megállapítása,
13
d)	megelőző feltárás esetén a veszélyeztető forrásoknak, valamint a megelőző feltárás módjának
és mértékének meghatározása,
e)	nagyberuházás esetén az előzetes régészeti dokumentáció munkarészeként a régészeti
érintettség meghatározása.
(2)	A próbafeltárást a régészeti rétegsor aljáig kell elvégezni.”
33.	§
A Kötv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett
részén megelőző régészeti feltárást kell végezni.
(2)	A földmunkával járó beruházások előkészítése során előzetes régészeti dokumentáció
készíthető, különösen a földterület-kiválasztáshoz és nyomvonal-kijelöléshez. Nem nagyberuházás
esetén a beruházó az előzetes régészeti dokumentáció készítésével a feltárásra jogosult intézményt
bízhat meg.
(3)	A nyilvántartási adatok és - ha rendelkezésre áll - az előzetes régészeti dokumentáció adatai,
valamint a beruházás régészeti örökségre gyakorolt hatása alapján a védettségi fokozat
figyelembevételével a hatóság - jogszabályban meghatározottak szerint - a megelőző feltárás
keretében
a)	régészeti megfigyelést ír elő, ha
aa)	a tervezett tevékenység nem, vagy csak csekély mértékben érinti a nyilvántartott régészeti
lelőhelyet és a régészeti örökség elemeit,
ab)	a régészeti örökség elemeinek előfordulása szórványos,
ac)	a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökség elemeinek
jelentkezési szintjét,
ad)	a nyilvántartott régészeti lelőhely beruházással érintett területét korábban földmunkával
bolygatták, vagy
ae)	a beruházás műszaki jellege miatt a régészeti feladatellátás más módon nem végezhető el,
b)	próbafeltárást ír elő - jogszabályban meghatározott kivételekkel -, ha
ba)	előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhez
jogszabályban meghatározottak szerint nem végeztek próbafeltárást,
bb)	földkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás valósul meg,
be) a nyilvántartott régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiteijedése vagy rétegsora
nem ismert,
c)	teljes felületű feltárást ír elő, ha
ca) a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész hazánk múltjának kiemelkedő
fontosságú forrása,
eb) a beruházás történeti városmag területén valósul meg,
d)	teljes felületű feltárást írhat elő, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan jelentős új
eredményekkel gazdagítja.
(4)	A hatóság a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott régészeti feladatokat a lelőhely
különböző részei vonatkozásában eltérően is meghatározhatja.
(5)	Megelőző feltárást végezhet
a)	a régészeti gyűjtőkörrel és a feltárás helye szerinti gyűjtőterülettel rendelkező területi múzeum
(a továbbiakban: területi múzeum), Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum, ha a beruházással
érintett terület nem lépi túl a területi múzeum gyűjtőterületét;
b)	a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum, ha
ba)	nincs területi múzeum a beruházással érintett területen,
bb)	a területi múzeum kapacitása nem teszi lehetővé az önálló feladatellátást,
be) a beruházással érintett terület túllépi a területi múzeum gyűjtőterületét.
14
(6)	Az (5) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti kapacitás rendelkezésre állásáról a területi
múzeum a beruházó megkeresésére nyolc napon belül nyilatkozni köteles.
(7)	Az (5) bekezdés b) pont bb)-bc) alpontja esetében a megelőző feltárás elvégzésébe a területi
múzeumot kapacitása erejéig kötelezően be kell vonni.
(8)	Régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe más feltárásra
jogosult intézmény és - kizárólag alvállalkozóként - jogszabályban meghatározott eljárás szerint
akkreditált, feltárásra nem jogosult szervezet (a továbbiakban: akkreditált szervezet) vonható be.
(9)	A megelőző feltárás költségei magukba foglalják a régészeti feltárás terepi munkavégzésén túl
-	beleértve a feltárás munkafeltételei biztosítását is - a jogszabályban meghatározott tartalmú
dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás költségeit. A feltárást végző intézmény köteles a
tényleges felhasználásról jogszabályban meghatározott módon elszámolni.
(10)	A megelőző feltárásra vonatkozóan a feltárásra jogosult intézmény és a beruházó írásbeli
szerződést köt. A szerződés tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a feltárásra jogosult
intézmény által végzendő régészeti feladatellátás költségét, valamint a jogszabályban meghatározott
egyéb szakmai feltételeket.
(11)	A (10) bekezdés szerinti szerződést a feltárásra jogosult intézménynek és a beruházónak a
jogszabályban meghatározott adattartalomnak a beruházó által történő rendelkezésre bocsátásától
számított 15 napon belül kell megkötni.”
34.	§
A Kötv. a következő 23. §-sal egészül ki:
„23. § (1) Megelőző feltárás esetén a teljes felületű feltárást legalább az engedélyezési vagy
kiviteli terv szerinti földmunkával érintett mélységig kell elvégezni azzal, hogy a földmunkával
érintett mélység szintjén lévő régészeti leletek és emlékek egészét fel kell tárni.
(2)	A régészeti feltáráshoz kapcsolódó régészeti földmunka megvalósításáról a beruházó köteles
gondoskodni.
(3)	Ha a megelőző feltárás módja régészeti megfigyelés, akkor a földmunkát a feltárás
vezetőjének irányításával kell végezni.
(4)	Teljes felületű feltárás során régészeti megfigyelés nem végezhető.”
35.	§
A Kötv. 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23/A. § A régészeti örökség védelme és a fejlesztések, beruházások hatékonyabb megvalósítása
érdekében a nyilvántartott régészeti lelőhelyen kívüli földmunka esetén a régészeti feltárásra a 22. §
(10)—(11) bekezdésében foglalt követelmények szerinti szerződés köthető.”
36.	§
A Kötv. 23/B. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra vonatkozó előírások
23/B. § (1) Nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra - beleértve az előzetes
régészeti dokumentáció készítését - a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a 23/C-23/F. §-
ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátás vonatkozásában évente akkreditációs
eljárást kell lefolytatni jogszabályban meghatározottak szerint.
15
(3)	Az elnyert akkreditációt legalább kétévente felül kell vizsgálni jogszabályban
meghatározottak szerint.
(4)	Az akkreditációt vissza kell vonni
a)	ha az akkreditáció elnyerésének feltételei már nem állnak fenn, vagy
b)	a 27/A. § (3) bekezdésében foglaltak esetén.”
37.	§
A Kötv. a 23IC. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki és 23/C. §-a helyébe következő
rendelkezés lép:
„ Előzetes régészeti dokumentáció
23/C. § (1) Nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni.
(2)	Előzetes régészeti dokumentációnak minősül az öt évnél nem régebbi örökségvédelmi
hatástanulmány, ha a tartalmát és az elkészítéséhez alkalmazott módszereket tekintve megfelel az
előzetes régészeti dokumentáció fogalmi feltételeinek, és alkalmas az elvégzendő régészeti
feladatellátás módjának, valamint idő- és költségvonzatának meghatározására.
(3)	Az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Hivatal
készíti el.
(4)	Az előzetes régészeti dokumentáció adattartalmának meghatározásához a Hivatal
megkeresésére a gyűjtőterületén érintett múzeum köteles a szakmai adatbázisában szereplő adatot
ingyenesen, teljességi nyilatkozattal nyolc napon belül a Hivatal rendelkezésére bocsátani.
(5)	Az előzetes régészeti dokumentáció készítése során - a jogszabályban meghatározott
kivételekkel - próbafeltárást kell végezni, amely nem a megelőző feltárás része.
(6)	A Hivatal az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett régészeti feladatellátás
jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe más feltárásra jogosult intézményt, és -
kizárólag alvállalkozóként - akkreditált szervezetet vonhat be.”
38.	§
A Kötv. a 23/D. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki és 23/D. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„ Feltárási projektterv
23/D. § (1) Az előzetes régészeti dokumentáció záródokumentuma a feltárási projektterv.
(2)	A feltárási projektterv meghatározza a nagyberuházáshoz kapcsolódó valamennyi régészeti
feladatellátást, annak módját, az érintett területet és annak régészeti jellemzőit, a várható
kockázatokat. A feltárási projektterv tartalmazza továbbá a projektterv készítésének időpontjában
irányadó szabályok szerint, valamint a 23/E. § (2) bekezdése alapján a régészeti feladatellátást
végző, feltárásra jogosult intézményt. A Hivatal a projekttervben határozza meg a nagyberuházás
régészeti területi jellemzői és előkészítettsége alapján a régészeti feladatellátás területi szakaszait és
a szakaszolás indokait.
(3)	A feltárási projektterv elkészítésébe a Hivatal jogszabályban meghatározottak szerint
örökségvédelmi szakmai tanácsadó testületet bevonhat.
(4)	A feltárási projekttervet a Hivatal a beruházó részére megküldi. A beruházó a feltárási
projekttervet véleményezheti, módosítását, kiegészítését javasolhatja. A véleményt figyelembe kell
venni, ha az műszaki és pénzügyi szempontból a régészeti feladatellátást akadályozó tényeken
alapul.
16
(5)	A beruházó által elfogadott projekttervet a Hivatal megküldi a projekttervben szereplő, a
régészeti feladatellátás elvégzésére megjelölt intézménynek.”
39.	§
A Kőtv. a 23/E. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki és 23/E. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Nagyberuházáshoz kapcsolódó megelőző feltárás és elfedés
23/E. § (1) A nagyberuházást megelőző feltárás elvégzésére csak a terület rendelkezésre állása
esetén köthető szerződés.
(2)	A nagyberuházást megelőző feltárást csak akkreditált, feltárásra jogosult intézmény (a
továbbiakban: akkreditált intézmény) vagy a Hivatal végezheti jogszabályban meghatározottak
szerint.
(3)	A megelőző feltárás elvégzésébe az akkreditált intézmény vagy a Hivatal a területi múzeumot
-	annak kapacitása erejéig - bevonhatja.
(4)	Régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe kizárólag
akkreditált intézmény vagy akkreditált szervezet vonható be. Akkreditált szervezet a megelőző
feltárás elvégzésében csak az akkreditált intézmény vagy a Hivatal alvállalkozójaként vehet részt.
(5)	Nagyberuházás megvalósítása esetén a kivitelezés földmunkái régészeti megfigyelés mellett
végezhetőek.
(6)	A nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti megfigyelést akkreditált intézménynek kell végezni
a feltárás vezetőjének irányításával.
(7)	A régészeti megfigyelés során előkerülő régészeti lelőhelyek feltárási módjáról és feltételeiről
jogszabályban meghatározottak szerint a hatóság dönt.
(8)	Ha a nagyberuházás esetén végzett régészeti feladatellátás idő- és költséghatára a teljes
felületű feltárást nem teszi lehetővé, és a beruházó nyilatkozata alapján az elfedés műszakilag
megvalósítható, a lelőhely jogszabályban meghatározott módon elfedhető. A nyilvántartott régészeti
lelőhely elfedése a lelőhely fizikai állapotromlását nem eredményezheti.
(9)	Ha a beruházó nyilatkozata alapján az elfedés műszakilag nem valósítható meg, akkor a
régészeti megfigyelés keretében régészeti bontómunkát kell végezni.”
40.	§
A Kötv. a 23/E. §-t követően a következő alcímmel és 23/F. §-sal egészül ki:
„Nagyberuházás esetén végzett régészeti feladatellátás idő- és költséghatára
23/F. § (1) Az előzetes régészeti dokumentáció készítése során végzett próbafeltárás időtartama a
próbafeltárás céljára a beruházótól a földmunkával érintett munkaterületnek régészeti
munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított
legfeljebb 30 - régészeti feltárás elvégzésére jogszabályban meghatározottak szerint alkalmas -
nap. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap lehet, mely a
próbafeltárás időtartamába nem számít bele. A beruházó és a Hivatal ennél hosszabb időtartamban
is megállapodhat.
(2)	A feltárási projekttervet a próbafeltárások elvégzését követő 10 napon belül kell elkészíteni,
kivéve, ha a beruházó és a Hivatal ennél hosszabb időtartamban állapodik meg.
(3)	Teljes felületű feltárás esetén a feltárás időtartama a feltárás céljára a beruházótól a
földmunkával érintett munkaterületnek vagy régészeti területi szakasznak régészeti munkavégzésre
alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 -
régészeti feltárás elvégzésére jogszabályban meghatározottak szerint alkalmas - nap. A beruházó és
17
az akkreditált intézmény ennél hosszabb időtartamban is megállapodhat. A teljes felületű
feltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama a teljes felületű feltárás időtartamába nem számít
bele.
(4)	A nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feltárással összefüggő rendelkezések
alkalmazásában - tekintet nélkül a nagyberuházás szakaszolására - a beruházás teljes bekerülési
költsége a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-51. §-ában meghatározott tételek tervezett
összege.
(5)	A beruházó legkésőbb a próbafeltárás megkezdése előtt köteles a beruházás teljes bekerülési
költségéről nyilatkozatot tenni.
(6)	A beruházót terheli az előzetes régészeti dokumentáció - beleértve a próbafeltárást a teljes
felületű feltárás, valamint a régészeti megfigyelés és az elfedés régészeti előkészítésének költsége.
(7)	Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségei - nemzetgazdasági szempontból
indokolt esetben - a központi költségvetésből fedezhetőek.
(8)	Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költségei nem haladhatják meg a beruházás
teljes bekerülési költségének 0,35 százalékát.
(9)	A teljes felületű feltárás költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési
költségének 1 százalékát, kivéve, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja. Az
összeg tartalmazza a teljes felületű feltárás terepi munkavégzésén túl - beleértve a feltárás
munkafeltételei biztosítását is - a jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentálás és az
elsődleges leletfeldolgozás költségeit.
(10)	A beruházó a megelőző feltárás elvégzésére az akkreditált intézménnyel írásbeli szerződést
köt. Az akkreditált intézmény köteles a tényleges felhasználásról jogszabályban meghatározott
módon elszámolni.
(11)	A feltárásra jogosult intézmény a teljes felületű feltárás és az elfedés régészeti
előkészítésének összköltségei 10 százalékának erejéig tartalékot képezhet az esetleges régészeti
többletköltségekre. A tartalék a beruházó és a feltárást végző intézmény közötti megállapodás
alapján használható fel.”
41.	§
(1)	A Kötv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is gondoskodni kell a régészeti
örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Ha a helyszíni megőrzésre nincs lehetőség, mentő
feltárást kell végezni. Mentő feltárás elvégzésére a 22. § (5) bekezdése szerinti intézmény jogosult.
(2)	Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező,
a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles
a)	az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni,
b)	a jegyző útján a Hivatalnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul
tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a 22. § (5) bekezdése szerint feltárásra jogosult intézményt
és a hatóságot, valamint
c)	a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai
szerint - a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni.
(3)	A feltárásra jogosult intézmény köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és
folyamatosan - az elvárható ütemben - végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen
elhelyezni.
(4)	Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a hatóság hivatalból vagy a Hivatal
javaslatára ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet.
(5)	A feltárást végző intézmény köteles a feltárás befejezését követő 30 napon belül a lelőhely
ismertté vált adatait jogszabályban meghatározott módon bejelenteni. A lelőhelyet a Hivatal nyolc
napon belül nyilvántartásba veszi.”
18
42.	§
A Kötv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § A korábban ismeretlen, régészeti nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhely, illetve
lelet feltáráson kívüli felfedezője vagy bejelentője jogszabályban meghatározottak szerint
elismerésben részesíthető.”
43.	§
A Kötv. 27. §-a és az azt megelőző címe helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG FELTÁRÁST KÖVETŐ VÉDELME
27. § (1) A feltárást végző intézmény köteles a feltárás során a régészeti örökség elemeinek
őrzését biztosítani. A feltárás befejezésével egyidejűleg gondoskodni kell a régészeti örökség feltárt
elemeinek megfelelő védelméről, állapotának stabilizálásáról és további fenntartásáról.
(2)	Az állapotváltozással járó felmérési, vizsgálati, kutatási munkák elvégzését követően a terepet
helyre kell állítani, kivéve megelőző feltárás esetén, vagy ha a kutatást a régészeti emlék bemutatása
követi.
(3)	A hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet.
(4)	A régészeti emlékek kezeléséről - a feltárás eredményének, a terület adottságainak, a tervezett
fejlesztés, beruházás műszaki tartalmának ismeretében - külön jogszabály rendelkezik.”
44.	§
A Kötv. II. rész 1. fejezete a következő 27/A27/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„ Régészeti leletek elsődleges feldolgozása
27/A. § (1) A régészeti feltárás dokumentálását és az előkerült régészeti leletek elsődleges
feldolgozását a feltárást végző intézménynek jogszabályban meghatározottak szerint kell
elvégeznie.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítését és annak megfelelőségét a Hivatal
ellenőrzi. A Hivatal által végzett feltárások esetén az ellenőrzést a hatóság végzi.
(3)	Ha a feltáró intézmény a feltárási dokumentáció benyújtására és az elsődleges
leletfeldolgozásra irányuló kötelezettségének jogszabályban meghatározott határidőig nem tesz
eleget, a hatóság örökségvédelmi bírsággal sújtja, valamint kötelezettségének teljesítéséig további
feltárási engedélyt nem kaphat, feltárást nem végezhet, feltárásban alvállalkozóként nem működhet
közre.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt mulasztás akkreditált intézmény esetén az akkreditáció
elvesztésével jár.
27/B. § (1) A régészeti feltárás során előkerült leletek ideiglenes elhelyezéséről (őrzéséről,
állagmegóvásáról), azok végleges befogadásáig a feltárást végző intézmény köteles gondoskodni.
(2)	A régészeti feltárás során előkerült leletek végleges befogadásáról
a)	a területi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum gondoskodik, ha a feltárás
csak annak gyűjtőterületére teljed ki,
b)	a megyei hatókörű városi múzeum gondoskodik, ha a feltárással érintett területen nincs
területi múzeum, vagy a feltárással érintett terület túlnyúlik annak gyűjtőterületén,
c)	a Magyar Nemzeti Múzeum gondoskodik, ha az a)-b) pont szerint a gyűjtőterületén érintett
múzeum nem tudja biztosítani a leletanyag végleges befogadását.
19
(3)	A Magyar Nemzeti Múzeum által végzett tervásatás esetén a leletanyag végleges
befogadására a Magyar Nemzeti Múzeum jogosult.
(4)	A befogadó múzeumot illeti meg a végleges leletbefogadás költségeinek megfelelő összeg,
amely a befogadott leletek mennyiségével arányos egyszeri költségek, különösen a gyűjteményi
alapleltárba vétele és a raktárkapacitás bővítésének fedezetére szolgál.”
45.	§
A Kötv. a 28. §-t követően a következő címmel, alcímmel és 28/A. §-sal egészül ki:
„A MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK VÉDELME
Általános védelem
28/A. § (1) A nyilvántartott műemléki értékek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt
állnak.
(2)	A műemléki érték nyilvántartásba vétele a Hivatalnál kezdeményezhető, a nyilvántartásba vétel
szabályait jogszabály állapítja meg.
(3)	A nyilvántartásba vételről szóló döntés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása rendelhető el,
ha a műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti.
(4)	A nyilvántartott műemléki értékre vonatkozó szabályokat jogszabályban kell meghatározni.”
46.	§
(1)	A Kötv. a 29. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A nyilvántartott műemléki értékek műemlékké nyilvánítása”
(2)	A Kötv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) Műemlékké a nyilvántartásba vett műemléki érték nyilvánítható. A nyilvántartott
műemléki érték műemlékké nyilvánítása hivatalból indul, vagy a Hivatalnál jogszabályban
meghatározott módon kezdeményezhető.
(2)	A műemlékké nyilvánítás tudományos előkészítését a Hivatal folytatja le.
(3)	A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben és
történeti táj területén álló ingatlanok, valamint nyilvántartott műemléki érték ingatlanának
tulajdonosait és a jogszabályban meghatározott egyéb érintett személyeket és szervezeteket
jogszabályban meghatározott módon értesíteni kell a műemlékké nyilvánítás előkészítésének
megkezdéséről.
(4)	A műemlékké nyilvánításról a tulajdonos és a települési - a fővárosban a fővárosi kerületi -
polgármester véleményét jogszabályban meghatározott módon ki kell kérni.”
47.	§
A Kötv. 31. § (1)—(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A hatóság:
a)	a nyilvántartott műemléki értéket a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával
egyidejűleg, vagy
b)	ha a nyilvántartott műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti,
20
soron kívül, a jogszabályban meghatározott tartalmú értékvizsgálat alapján legfeljebb egyéves
időtartamra ideiglenes védelem alá helyezheti, és a határozat fellebbezésre tekintet nélküli
végrehajtását rendelheti el.
(2)	Az ideiglenes védelem nem hosszabbítható meg.
(3)	Az ideiglenes műemléki védelem alatt álló ingatlanra - a 68. § kivételével - a műemlékekre
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
48.	§
A Kötv. 32. §-a és az azt megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Kötv. a
következő 32/A. §-sal egészül ki:
„A műemléki védettség létrejötte
32. § A nyilvántartott műemléki értékeket a miniszter rendeletben nyilvánítja műemlékké, aminek
tartalmaznia kell:
a)	a védetté nyilvánítás tényét,
b)	a védetté nyilvánított műemléki érték meghatározását, a védelem célját,
c)	a védelem fajtáját (műemlék, műemléki terület),
d)	az egyedileg védett ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozó, elővásárlási joggal kapcsolatos
rendelkezést,
e)	a műemléknek az örökségvédelmi bírság szerinti számítási kategóriájába és a védelem
kormányrendeletben meghatározott további szempontjai szerinti kategóriába sorolását,
f)	a műemlék ingatlan (ingatlanrész) és a műemléki terület meghatározását, az azonosításához
szükséges helyrajzi adatokkal.
32/A. § A Hivatal évente legalább egyszer javaslatot tesz a nyilvántartott műemléki értékek
műemlékké nyilvánítására.”
49.	§
A Kötv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„35. § (1) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védett műemléki érték
a)	megsemmisült,
b)	a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,
c)	a szakmai ismérveknek nem felel meg, vagy
d)	a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg.
(2)	A műemléki védettség megszüntetésére irányuló eljárásra a műemlékké nyilvánításra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)	Nyilvántartott műemléki értéket az (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti esetekben a
nyilvántartásból jogszabályban meghatározott módon törölni kell.”
50.	§
A Kötv. az A MŰEMLÉKVÉDELEM SAJÁTOS TÁRGYAI címet megelőzően a következő 35/A.
§-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A műemlékek kategóriába sorolása
35/A. § (1) A nyilvántartott műemléki értéket a műemlékké nyilvánítás során I. vagy II.
örökségvédelmi kategóriába sorolással kell osztályozni. A kategóriába sorolás szempontjait és a
kategóriából eredő joghatásokat kormányrendelet határozza meg.
21
(2) Műemlék kategóriába sorolása jogszabályban meghatározottak szerint módosítható.”
51.	§
A Kötv 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) Védelemben kell részesíteni azokat a temetőket és temetkezési emlékhelyeket vagy a
temetőknek azokat a részeit, síijeleket, síremlékeket, sírépítményeket, amelyek műemléki értékei a
magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei.
(2)	Műemléki védelemben részesíthető:
a)	a temető egész területe;
b)	a temető körülhatárolt területrésze;
c)	a síijel, síremlék, sírépítmény;
d)	síremlékcsoportok, sírjel, sírépítmény együttesek, vagy azok megjelenése, látványa;
e)	a temető egyéb építménye, tartozéka, illetve eleme;
f)	temetkezési emlékhely.
(3)	Műemléki védelem alatt álló temető, temetkezési emlékhely, illetve azok részei nem
szüntethetők meg, valamint e törvény alapján védett sírjel, síremlék, sírépítmény nem bontható el.”
52.	§
A Kötv. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A műemlék jogszabályban meghatározott környezete műemléki környezetnek minősül.”
53.	§
(1)	A Kötv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) A nyilvántartott műemléki érték és a műemlék fenntartásáról, jókarbantartásáról annak
tulajdonosa, vagyonkezelője, használója a nemzetgazdasági szempontból kiemelt nemzeti vagyon
körébe tartozó műemlékek esetében a vagyonkezelője, használója, vagy a tulajdonosi jogok
gyakorlója, továbbá az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába
adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Tv.) meghatározott ingyenes
használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az Étv.-ben meghatározottak, valamint e törvény
szerint köteles gondoskodni.
(2)	A nyilvántartott műemléki értéket, műemléket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell
fenntartani. A fenntartási, jókarbantartási kötelezettség a rendeltetésszerű és biztonságos
használathoz szükséges műszaki állapot fenntartásán túlmenően kiteljed az azok sajátos értékeit
képező építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertépítészeti alkotórészeire és tartozékaira,
felszerelési tárgyaira.
(3)	Ha a védettség csak az ingatlan meghatározott részét érinti, akkor a tulajdonos kötelezettségét
-	a nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket magában foglaló ingatlannak a védettség
hatálya alá nem tartozó részei tekintetében - az általános építésügyi szabályok megfelelő
alkalmazásával kell gyakorolni.”
54.	§
A Kötv. 43. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
,y4 védett műemléki értékek vagyonátruházása, méltó használata és helyreállítása
22
43.	§ (1) A védett műemléki értéket a műemléki értékéhez, jellegéhez, történelmi jelentőségéhez
méltóan, a védett értékek veszélyeztetését kizáró módon kell használni, illetve hasznosítani.
(2)	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék
hasznosítása során az egyetemes vagy a nemzeti kultúrához kapcsolódó, közcélú rendeltetést
előnyben kell részesíteni.
(3)	A műemlékek használata és funkcióváltása során a műemléki értékeket nem veszélyeztető
fenntartható használatnak és gazdasági fenntarthatóságnak van helye.
(4)	A nyilvántartott műemléki érték használata során a műemléki értéket nem veszélyeztető
fenntartható használatra kell törekedni.
(5)	A műemlékek helyreállítása és használata során törekedni kell a történetileg összetartozó
ingatlanokat, ingatlanrészeket egyesítő megoldásokra, továbbá a korábban - az eredeti műemléki
érték csorbításával - eltávolított, fellelhető és azonosítható alkotórészek, tartozékok és berendezési
tárgyak visszahelyezésére.
(6)	A műemléki környezetben, valamint a műemléki jelentőségű területen a területet érintő,
jogszabályban meghatározott változtatást, beavatkozást a védett érték településképi, illetve tájképi
megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni.”
55.	§
A Kötv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) A miniszter jóváhagyása szükséges
a)	az állami tulajdonban álló műemlék tulajdonjogának bármely jogcímen való átruházásához és
megterheléséhez,
b)	az állami tulajdonban álló műemlék vagyonkezelőjének kijelöléséhez vagy annak
megváltoztatásához,
c)	vagyonkezelő hiányában az állami tulajdonban álló műemlék hasznosítására irányuló bármely
jogügylethez,
d)	bármely olyan jogügylethez, amelynek következtében az állam vagy az önkormányzat
tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett.
(2)	Jóváhagyás hiányában a jogügylet érvénytelen.
(3)	A miniszteri jognyilatkozat kormányrendeletben meghatározott határidőn belüli kiadásának
igazolt elmaradását hozzájárulásnak kell tekinteni. A hozzájárulást megtagadó jognyilatkozat
bírósági úton pótolható.
(4)	Állami vagy önkormányzati tulajdonban álló műemlék ingatlannal kapcsolatos, az (1)
bekezdéssel összefüggő bejegyzéshez a miniszternek a jogügyletre vonatkozó hozzájáruló
jognyilatkozata szükséges.
(5)	Ha a műemlék - a Tv. alapján - az állami tulajdon fenntartása mellett az önkormányzat
ingyenes használatába került, a Tv. 27. § (4) bekezdésében foglalt körülmények megváltozása, vagy
az ott megadott feltételek nem teljesítése esetén a miniszter jogosult az ingyenes használati jog
felülvizsgálatára, megvonására.”
56.	§
A Kötv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„45. § (1) A nyilvántartott műemléki érték és a műemlék egésze nem bontható le.
(2)	A nyilvántartott műemléki érték és a műemlék részleges bontása akkor engedélyezhető, ha
a)	egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek megmentése céljából szükséges, vagy
b)	helyreállításával kapcsolatban korábbi és jelentős építési korszak maradványának bemutatását,
vagy a hiteles állapotát eltorzító idegen részek eltávolítását, illetve a műszaki állagbiztosítás vagy
életveszély-elhárítás érdekében szükséges elkerülhetetlen beavatkozásokat célozza, vagy
23
c)	utólag létesített, műemléki értékkel nem bíró építmény eltávolítását, vagy terepszint
megváltoztatását célozza, és
d)	a beavatkozás a használat érdekében, az általános védelmet, illetve a műemlékké nyilvánítást
megalapozó műemléki értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(3)	A nyilvántartott műemléki érték, a műemlék telkén és műemléki területen a műemléki
értékkel nem bíró építmény bontása, új építmény létesítése során a védelmet megalapozó műemléki
érték érvényesülésére jogszabályban meghatározottak szerint tekintettel kell lenni.
(4)	Műemlék, műemléki jelentőségű terület ingatlanán telekalakítás - jogszabályban
meghatározottak szerint - akkor engedélyezhető, ha azzal a védett érték nem sérül.
(5)	A védett műemléki értékek helyreállítása során biztosítani szükséges a védett értékek fizikai
megőrzését, amelynek során a hagyományos műszaki megoldások és építőanyagok használatát,
valamint a restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást
előnyben kell részesíteni.”
57.	§
A Kötv. 62. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatóság feladata a kulturális örökség elemei megőrzésének, fenntartható használatának
elősegítése és támogatása. Ennek érdekében ellátja:)
,,c) az e törvényben meghatározott tudományos feladatok elvégzésében történő közreműködést;
valamint”
58.	§
(1)	A Kötv. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartott műemléki értéken, a műemléken végzett építési tevékenységek esetén az
építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon építésügyi hatósági
engedélyezési és kötelezési eljárást folytat le, ellenőrzést végez.”
(2)	A Kötv. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Műemlékvédelmi érdekből a hatóságnak a műemlék felújítási, helyreállítási munkáinak
engedélyezése során az országos építésügyi szabályoktól és a kötelezően alkalmazandó
szabványoktól való eltérést a műemléki értékek megőrzése érdekében előnyben kell részesítenie, a
nyilvántartott műemléki érték esetében pedig ezen szabályoktól és szabványoktól eltérhet. Az
eltérés akkor engedélyezhető, ha az alkalmazandó megoldás az élet- és vagyonbiztonság
követelményeinek megfelel vagy az élet- és vagyonbiztonság más módon biztosítható.”
(3)	A Kötv. 63. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A hatóság az örökségvédelmi felügyelet keretében)
„ d) a természetvédelmi őrszolgálat közreműködésével gondoskodik a régészeti örökség védelmével
kapcsolatos feladatokról.”
24
59.	§
(1)	A Kötv. 65. §-át megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Előzetes tájékoztatás, hatósági nyilatkozat’’
(2)	A Kötv. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § (1) A hatóság a hatósági engedélyéhez kötött tevékenységek esetén - kérelemre - köteles a
kérelmező által megjelölt munkák vagy tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feltételekről
és eljárási szabályokról tájékoztatást adni.
(2)	Ha az előzetes tájékoztatás alapjául szolgáló körülmények és jogszabályok lényegesen nem
változtak, az egy éven belül induló engedélyezési eljárás során a hatóság a tájékoztatáshoz kötve
van.
(3)	A hatóság a hatósági engedélyhez kötött, kormányrendeletben meghatározott tevékenységek
esetén a tevékenység elvégzéséhez hatósági nyilatkozatban is hozzájárulhat.”
60.	§
(1)	A Kötv. 67. § (1) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A védett kulturális örökségi elemmel összefüggő, a 63. § (3) bekezdésében meghatározott
tevékenységek vonatkozásában a hatóság:]
„a) az örökségvédelem szabályainak megsértése esetén a nyilvántartott műemléki értékek,
műemlékek, nyilvántartott régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak
vonatkozásában elrendelheti a beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, valamint a
fenntartható használatra vonatkozó kötelezettség teljesítését, a méltatlan használat megszüntetését,
b)	nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, nyilvántartott régészeti lelőhelyek és védetté
nyilvánított kulturális javak károsítása, veszélyeztetése esetén jogosult a tevékenységet leállítani, és
az ilyen magatartás tanúsítóját e tevékenység folytatásától eltiltani,
c)	elrendelheti a nyilvántartott műemléki értékek, a műemlékek, jókarbantartására vonatkozó
kötelezettség teljesítését.”
(2)	A Kötv. 67. §-a a következő (6)(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (4) bekezdés szerinti jogerős határozatával a kötelezettséget megállapító, az állam nevében
eljáró hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a jelzálogjog bejegyzése, valamint az
elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése iránt. A követelés
kielégítése vagy megszűnése esetén a hatóság a törlési engedéllyel 15 napon belül megkeresi az
ingatlanügyi hatóságot a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt.
(7)	Az (1) bekezdés szerinti hatósági kötelezés tényét a kötelezettséget megállapító hatóság
megkeresésére, az erről szóló jogerős határozata alapján az ingatlan-nyilvántartásba fel kell
jegyezni, a kötelezettség teljesítése, vagy megszűnése esetén pedig a hatóság törlési engedélye
alapján törölni kell.
(8)	Abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerinti hatósági kötelezés tényét olyan ingatlanra kell
feljegyezni, amelyre 74. § (1) bekezdése szerinti jogi jelleg az ingatlan-nyilvántartásban még nem
került feljegyzésre, az eljáró hatóság egyidejűleg köteles az ingatlan-nyilvántartási hatóság
megkereséséről gondoskodni. A hatósági kötelezés ténye csak a jogi jelleg feljegyzését követően
jegyezhető fel.”
25
61. §
A Kötv. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védett kulturális örökség tulajdonosa, vagyonkezelője, használója tűrni köteles a hatóság
által elrendelt vagy engedélyezett munkálatokat és a mentő feltárást.”
62. §
A Kötv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hivatal vezeti
a)	a régészeti lelőhelyek,
b)	a régészeti feltárási engedélyek és a feltárási dokumentációk,
c)	a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek,
d)	a műemléki értékek, a műemlékek, a műemléki jelentőségű területek, a műemléki környezetek
és a történeti tájak,
e)	a világörökségi és a világörökségi várományosi helyszínek
központi, közhiteles nyilvántartását, amely tartalmazza az a)-e) pontban meghatározottakkal
összefüggő adatokat.”
63.	§
A Kötv. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § (1) A 11. § szerinti nyilvántartott régészeti lelőhely, a 28/A. § (1) bekezdése szerinti
nyilvántartott műemléki érték, a 15. §-ban meghatározott védett régészeti lelőhellyé, régészeti
védőövezetté és a 29. § (1) bekezdése szerinti műemlékké nyilvánítás tényét, a műemléki
jelentőségű területet, a műemléki környezetet és a történeti tájat, mint jogi jelleget az ingatlan-
nyilvántartásban fel kell jegyezni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott jogi jelleg feljegyzése iránt az ezt megállapító jogerős
határozatával a Hivatal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.
(3)	A feljegyzés elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti.
(4)	Ha az (1) bekezdés szerinti védettség feltétele már nem áll fenn, a Hivatal jogerős
határozatával megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból történő
törlése céljából.”
64.	§
A Kötv. III. Rész „Nyilvántartások” alcíme a következő 74/B. §-sal egészül ki:
„74/B. § A 71. § (1) bekezdés d) pontja alapján műemléki érték nyilvántartásba vétele tárgyában
hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.”
65.	§
A Kötv. 75/A. § (la) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(la) Szakértőként a jogszabályban kijelölt szervezet és a 6. § (3) bekezdése szerinti
örökségvédelmi tanácsadó testület is igénybe vehető.”
66. §
A Kötv. III. Rész „A hatósági eljárások szabályai” alcíme a következő 75/B. §-sal egészül ki:
„75/B. § (1) Összevont örökségvédelmi engedélyezési eljárás folytatható le a 65. § (1) bekezdése
szerinti előzetes tájékoztatáson túl a kulturális örökségvédelmi követelmények előzetes
meghatározása érdekében jogszabályban meghatározottak szerint.
(2)	Egybefoglalt örökségvédelmi engedélyezési eljárás folytatható le egymással összefüggő, de
eltérő tárgyú örökségvédelmi tevékenységek esetében jogszabályban meghatározottak szerint.”
67.	§
A Kötv. 76. § (2) bekezdése helyébe a következői rendelkezés lép:
„(2) Indokolt esetben, valamint a központi költségvetési, helyi önkormányzati, nemzetközi, vagy
európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló helyreállítás esetén a műemlékek és a védetté
nyilvánított régészeti lelőhelyek nagyközönség által történő látogatásának időpontjáról és módjáról
a tulajdonos (vagyonkezelő, használó) és a Hivatal megállapodást köt. A látogatás a tulajdonost
(vagyonkezelőt, használót) az ingatlan rendeltetésszerű használatában vagy méltánylást érdemlő
életviszonyaiban nem zavarhatja, kárt nem okozhat.”
68.	§
(1)	A Kötv. 80/A. § (1) bekezdés d) pontja a következő de) és dd) alponttal egészül ki:
(Az örökségvédelem pénzügyi eszközei lehetnek különösen:)
,,dc) kedvezményes kamatozású felújítási hitelek,
dd) érdekeltség növelő támogatások.”
(2)	A Kötv. 80/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés d) pont da), db), de) és dd) alpontja szerinti kedvezmények mindenkori
mértékéről, érvényesítésük feltételeiről és módjáról külön törvények rendelkeznek.”
69.	§
(1)	A Kötv. 81. § aj pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kulturális örökség védelmével kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket a miniszter által
felügyelt és más érintett költségvetési fejezeten belül az alábbi feladatok költségeire figyelemmel
kell meghatározni:)
„a) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek állagvédelme, a mentő feltárások támogatása;”
(2)	A Kötv. 81. § ej pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kulturális örökség védelmével kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket a miniszter által
felügyelt és más érintett költségvetési fejezeten belül az alábbi feladatok költségeire figyelemmel
kell meghatározni:)
27
,,c) a hatósági feladatok ellátásával kapcsolatos kötelezettségek és a hatósági intézkedések
teljesítésének fedezete, valamint a hatóság által a tulajdonosok helyett elvégzett munkák
költségeinek megelőlegezése;”
(3)	A Kötv. 81. § h)m) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A kulturális örökség védelmével kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket a miniszter által
felügyelt és más érintett költségvetési fejezeten belül az alábbi feladatok költségeire figyelemmel
kell meghatározni:)
,,h) a műemlékek, kiemelten a veszélyeztetett műemlékek helyreállításának támogatása;
i) a műemlékek fennmaradását és méltó hasznosítását is szolgáló helyi önkormányzati fejlesztési
programok támogatása;
j) az örökségvédelmi többletköltség;
k) a határon túli magyar vonatkozású kulturális örökséggel kapcsolatos feladatok;
l) nyilvántartási feladatok;
m) a Hivatal által a 21. § (1) bekezdés a) pontja alapján végzett próbafeltárások finanszírozása;”
70.	§
(1)	A Kötv. 82. § (1) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani azt a természetes vagy jogi
személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely)]
„a) az e törvényben vagy más jogszabályban engedélyhez kötött tevékenységet a védetté
nyilvánított vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökségi elemen engedély
nélkül vagy attól eltérő módon végzi,”
(2)	A Kötv. 82. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani azt a természetes vagy jogi
személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely)]
,,e) régészeti feltárást feltárási jogosultság nélkül végez.”
71.	§
A Kötv. az Elővásárlási jog alcímet megelőzően a következő 85/A. §-sal és az azt megelőző
alcímmel egészül ki:
„ Örökségvédelmi hatástanulmány
85/A. § (1) Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település településfejlesztési
koncepciójának kidolgozása során. Ha a településfejlesztési koncepció készítésekor nem készült,
vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél
régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Nem kell örökségvédelmi
hatástanulmányt készíteni, ha az Étv. 8. § (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az
illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi
szempontból nem érintett.
28
(2)	Az örökségvédelmi hatástanulmányban megfogalmazott értékvédelmi terv szerint kell
meghatározni az örökségvédelemmel érintett területekre vonatkozó településfejlesztési és
településrendezési eszközöket.
(3)	A hatóság örökségvédelmi hatástanulmány készítését írhatja elő jogszabályban meghatározott
esetekben.”
72.	§
A Kötv. 86. §-a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Az államot megillető elővásárlási jog a nyilvántartott műemléki értéken nem állhat fenn.”
73.	§
A Kötv. a következő 92. §-sal egészül ki:
„92. § (1) A 2015. január 1-jén fennálló egyedi védettségű műemlékek kategóriába sorolását a
35/A. §-nak megfelelően 2015. december 31-ig el kell végezni.
(2)	A 2015. december 31. napján a III. bírságkategóriába sorolt műemlékek 2016. január 1-jétől
nyilvántartott műemléki értéknek minősülnek, a műemléki környezetük és az államot megillető
elővásárlási jog megszűnik.
(3)	A (2) bekezdés alapján nyilvántartott műemléki értékké minősülő műemlékek esetében a
28/A. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.
(4)	2015. december 31-ig a III. bírságkategóriába sorolt műemlékek tekintetében a műemlékekre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5)	A 2015. január 1-jét megelőzően védetté nyilvánított műemlékek esetében az I.
örökségvédelmi bírságkategóriába tartozó műemlékek I. kategóriába sorolt műemléknek, míg a II.
örökségvédelmi bírságkategóriába tartozó műemlékek II. kategóriába sorolt műemléknek
minősülnek.”
74.	§
A Kötv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 92/D. §-sal és 92/E. §-sal egészül ki:
„92/D. § (1) E törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
módosításáról szóló 2014. évi... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit
-	a (2)(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a 2015. január 1-jét követően indult eljárásokban és
megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
(2)	Az előzetes régészeti dokumentáció készítésével kapcsolatban 2015. január 1-jét megelőzően
megkötött szerződések átruházásáról a felek megállapodásban rendelkeznek.
(3)	A 2015. január 1-je előtt a nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra vonatkozó
szerződést a költségekre tekintetében a szerződő felek 2015. március 31-ig a Módtv.3.-mal
megállapított 23/F. § (8)(9) bekezdése szerint módosíthatják, amennyiben az egyéb szabályba nem
ütközik.
(4)	A 2015. január 1-je előtt a nagyberuházáshoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárásra
vonatkozóan megkötött szerződésekre és azok módosítására - a (3) bekezdés kivételével - a
szerződéskötés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5)	A régészeti feladatellátás tekintetében a 2014. december 31-én hatályos előírásokat kell
alkalmazni, ha 2015. január 1-jét követően nem lehet akkreditált intézményt vagy akkreditált
szervezetet bevonni a régészeti feladatellátásba.
29
92/E. § A Hivatal által közzétett árszabást kell alkalmazni a régészeti feladatellátás költségeinek
elszámolására a 19. § (4) bekezdése szerinti hatósági árat megállapító jogszabály hatálybalépéséig.”
75.	§
(1)	A Kötv. 93. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)
„a) szabályozza az örökségvédelmi bírsággal, a műemlékek kategóriába sorolásával kapcsolatos
részletes szabályokat, a bírság legmagasabb összegét, valamint a bírság megállapításának alapjául
szolgáló értékhatárokat;
b)	jelölje ki az e törvényben meghatározott feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező
hatóságokat és feladatkörrel rendelkező egyéb szerveket, és állapítsa meg az azok eljárására és
szolgáltatásaira vonatkozó szabályokat, beleértve a hatóságok eljárásaiban vizsgálandó
szempontokat, az eljárások alóli mentesség feltételeit;”
(2)	A Kötv. 93 § (1) bekezdés h)l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)
,,h) szabályozza a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feladatellátás szabályait, a
nagyberuházás régészeti szakaszolásának szempontjait, a nagyberuházás kivitelezése során
ellátandó régészeti megfigyelés és az elfedés szabályait, valamint a régészeti feltárás költségeire
vonatkozó hatósági árképzés módját és a hatósági árat;
i) meghatározza a régészeti feltárásra vonatkozó szerződésre irányuló múzeumi ajánlattétel
adattartalmát, a régészeti feltárásra irányuló szerződés kötelező elemeit, valamint a megelőző
feltárás módszerei alkalmazásának eseteit és szabályait;
j) meghatározza a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek és a műemlékek ellenőrzésének
szabályait;
k) meghatározza azokat a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, amelyeket a földmunkával járó
fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni, a régészeti feltárások részletes szabályait, a régészeti
feltárásra alkalmas nap fogalmát, valamint az elektronikus lelőhely-bejelentés szabályait;
l) meghatározza a feltáráson előkerülő, a helyszínen meg nem őrizhető régészeti emlékek,
valamint a műemléktől elvált alkotórészek, tartozékok, berendezési tárgyak elhelyezésének
szabályait;”
(3)	A Kötv. 93. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)
,,n) szabályozza az örökségvédelemmel kapcsolatos szakértői tevékenységek szakmagyakorlási
feltételeit, ennek keretében a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának
adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban
vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó
j ogkövetkezményeket;”
(4)	A Kötv. 93. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)
,,s) meghatározza a műemlékek tudományos kutatásának, értékvizsgálatának szabályait, az
építéstörténeti kutatási dokumentáció kötelező tartalmi elemeit;”
(5)	A Kötv. 93. § (1) bekezdés a következő v)y) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)
,,v) meghatározza az örökségvédelmi tanácsadó testületek működtetésével kapcsolatos
feladatokat;
w) szabályozza a fémkereső műszer használatát;
x) állapítsa meg a nyilvántartott műemléki érték, a műemlék, a műemléki terület fenntartására és
méltó használatára, a műemléki értéket érintő tevékenységek támogatására vonatkozó szabályokat;
y) állapítsa meg a műemléki értéket érintő engedélyhez kötött tevékenységek végzésének
szabályait.”
76.	§
(1)	A Kötv. 93. § (2) bekezdés c)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
,,c) a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásba vételének, a nyilvántartott régészeti
lelőhely és a nyilvántartott műemléki érték ideiglenes védetté nyilvánításának, valamint a védetté
nyilvánításnak részletes szabályait;
d)	a feltárás végzésére jogosult intézmények és a feltárásban alvállalkozóként résztvevő
szervezetek akkreditálásának szabályait és eljárásrendjét;
e)	a nyilvántartott és a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek fenntartható használatát;”
(2)	A Kötv. 93. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
,,i) a nyilvántartott régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítását és a védettség megszüntetését;”
(3)	A Kötv. 93. § (2) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
,,n) a nyilvántartott műemléki értékek műemlékké nyilvánítását és a műemléki védettség
megszüntetését;”
77.	§
A Kötv. 93. § (6) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
,,g) a miniszterrel egyetértésben az elsődleges leletfeldolgozásra, a leletanyag végleges
befogadására vonatkozó szabályokat,
h)	meghatározza a műemléktől elvált, vagy elválasztani engedélyezett alkotórészek, tartozékok,
berendezési tárgyak közgyűjteményi elhelyezésének, nyilvántartásának, védelmének szabályait.”
31
78.	§
A Kötv. 93. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben
rendeletben megállapítsa:
a)	a hadtörténeti örökség kutatására és védetté nyilvánítására vonatkozó szabályokat, valamint
b)	a hadtörténeti örökség védetté nyilvánítását és a védettség megszüntetését.”
79.	§
A Kötv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
80.	§
A Kötv.
a)	2. § a) pontjában az „Évt.” szövegrész helyébe az „Étv.” szöveg,
b)	31. §-át megelőző alcímében a „védettség” szövegrész helyébe a „műemléki védettség” szöveg,
c)	31. § (4) bekezdésében a „védetté” szövegrész helyébe „műemlékké” szöveg,
d)	31. § (5) bekezdésében a „Ha a hatóság a védetté” szövegrész helyébe a „Ha a hatóság a
műemlékké” szöveg, az „ideiglenes védettség” szövegrész helyébe az „ideiglenes műemléki
védettség” szöveg, és a „29. § (2)” szövegrész helyébe a „29. § (3)” szöveg,
e)	36. § (2) bekezdésében a „kert műemlékké” szövegrész helyébe a „kert általános védelemben
részesíthető, műemlékké” szöveg,
f)	37. § (1) bekezdésében a „Műemléki védelemben” szövegrész helyébe a „Védelemben” szöveg,
g)	42. § (1) bekezdésében a „fenntartásáról” szövegrész helyébe az „állagmegóvásáról vagy
jókarbantartásáról” szöveg,
h)	61/B. § (1) bekezdésében az „ingatlanok tulajdonosaira” szövegrész helyébe az „ingatlanok
tulajdonosaira, vagyonkezelőire, használóira” szöveg,
i)	III. részének címében a „HATÓSÁG” szövegrész helyébe a „HIVATAL ÉS A HATÓSÁG”
szöveg,
j) 62. § a) pontjában a „meghatározott hatósági” szövegrész helyébe a „meghatározott
építéshatósági, örökségvédelmi hatósági” szöveg,
k) 64. §-ában a „hatóság” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg,
l) 64/A. §-ában a „kormányrendeletben” szövegrész helyében a Jogszabályban” szöveg,
m) 71. § (2) bekezdésében a „miniszter szakmai irányítása alatt álló hatóság” szövegrész helyébe a
„Hivatal” szöveg,
n) 75/A. § (1) bekezdésében a „kormányrendeletben” szövegrész helyébe a Jogszabályban”
szöveg,
o)	86. § (2) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg
lép.
81. §
(1)	Hatályát veszti a Kötv.
a)	20/A. §-át megelőző alcím,
b)	63. § (6) bekezdése,
c)	64. § e) pontja,
d)	66. §-a és a 66. §-t megelőző alcíme,
e)	68. § (1) bekezdés b) pontjában az „a műemlék vagy” szövegrész,
f)	75/A. § (2)(4) bekezdése,
g)	81. § b) pontjában az „ , illetve védetté nyilvánított” szövegrész,
32
h)	92/A. §-a,
i)	93. § (1) bekezdésp) pontja,
j) 93. § (2) bekezdés g) pontjában az „eljárási rendjére és” szövegrész
k) 93. § (2) bekezdés h) pontja.
(2)	Hatályát veszti a Kötv. 92. § (3)(4) bekezdése.
5.	Az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVII. törvény
módosítása
82.	§
Az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVII. törvény 37. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 2. § (1) bekezdése 2015. január 1. napján lép hatályba.”
6.	Záró rendelkezések
83.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	Az 1. alcím, a 2. alcím, a 3. alcím, a 20-80. §, a 81. § (1) bekezdése 2015. január 1-jén lép
hatályba.
(3)	A 81. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.
33
1. melléklet a 2014. évi ... törvényhez
1.	A Kötv. 2. melléklet II. pontjában foglalt táblázat 4. sora helyébe a következő sor lép:
	(A	B
	A nemzeti emlékhely megnevezése	A nemzeti emlékhely lehatárolása)
„4.	Budapest X. kerület, Rákoskeresztúri Újköztemető, 298., 300. és 301. parcella és a Kisfogház Emlékhely	A parcellák, kivéve a Nemzeti Sírkert részévé nem nyilvánított temetési helyeket cím: 1108 Budapest, Kozma u. 8-10. A Kisfogház Emlékhely által felölelt terület cím: 1108 Budapest, Újhegyi út 55.”
2.	A Kötv 2. melléklet II. pontjában foglalt táblázat 9. sora helyébe a következő sor lép:
	(A	B
	A nemzeti emlékhely megnevezése	A nemzeti emlékhely lehatárolása)
„9.	Pannonhalmi Bencés Főapátság	cím: 9090 Pannonhalma, Vár 1."
3.	A Kötv 2. melléklet II. pontjában foglalt táblázat a következő 13. sorral egészül ki:
	(A	B
	A nemzeti emlékhely megnevezése	A nemzeti emlékhely lehatárolása)
„13.	Egri Vár	cím: 9330 Eger, Vár 1."
i
34
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi törvény (a továbbiakban: Kötv.) módosítása három
területre terjed ki.
A módosítás lényegi része a régészeti örökség védelmével kapcsolatos, elsősorban a
nagyberuházásokat megelőző régészeti feladatellátás szabályait változtatja meg. A
műemlékvédelmi előírások módosítása a műemléki értékek megalapozottabb és differenciált
védelmére, a tulajdonosok és az értékvédelem érdekeinek jobb összehangolására terjed ki, míg a
nemzeti emlékhelyekre vonatkozó módosítás elsősorban technikai, pontosító jellegű, a törvény
mellékletét érintve.
A módosítások jelentős részét az a jogalkotói törekvés indokolja, hogy a módosítás a Kötv. alapvető
jogintézményeit kiegészítve a jelenlegihez képest átláthatóbb és kiszámíthatóbb szabályozást, az
eljárások könnyítését, ezáltal gyorsítását szolgálja a Kormány szándékának megfelelően,
összehangolva a gazdaság, a tulajdonosok és az örökségvédelem érdekeit.
1.	Régészeti örökségre vonatkozó szabályozás módosításának indokai
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nagyberuházásokra alkalmazott régészeti
vonatkozású szabályozások a megelőző régészeti munkálatok gyorsítása és hatékonysága érdekében
további finomításra szorulnak, mert csak részben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Bár
például az előzetes régészeti dokumentáció központi készítése sikeresnek bizonyult, több ponton is
hatékonyabb modellre van szükség, ami biztosíthatja a régészeti feladatellátás gyorsaságát.
Az új modell szervesen illeszkedik az integrált örökségvédelem megteremtésére irányuló
kormányzati szándékhoz, mely alapján megkezdődött a kulturális örökségvédelmi
szervezetrendszer átalakítása. Az átalakítás első lépéseként a kormányzaton belül egységes irányítás
alá, a Miniszterelnökséghez kerültek az örökségvédelmi feladat- és hatáskörök. Az átalakítás
második lépéseként a kormány egy egységes, erős örökségvédelmi háttérintézmény létrehozásáról
döntött. Ennek során egy hivatalhoz, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és
Vagyongazdálkodási Központhoz (a továbbiakban: Forster Központ) kerülnek az örökségvédelmi
nyilvántartási és tudományos szakértői feladatok, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeum részét
képező Nemzeti Örökségvédelmi Központ által ellátott egyes feladatok is. A módosítás ezen
integráció törvényi alapjait teremti meg.
A régészeti örökség védelmével kapcsolatos új előírások rugalmasabbá és hatékonyabbá teszik a
megelőző feltárások elvégzését. A régészeti feladatellátás szabályai egyszerűbbé és egyértelműbbé
válnak mind a beruházó, mind a feladatellátásban részt vevő intézmények számára, ezzel a régészeti
feltárások olcsóbb és számonkérhetőbb új modellje kerül bevezetésre.
A modell meghatározó új eleme, hogy a szubszidiaritás és a területiség elve alapján a megelőző
feltárásokat elsődlegesen a régészeti gyűjtőkörrel és a feltárás helye szerinti, gyűjtőterülettel
rendelkező területi múzeum végezheti. Ez a módosítás fontos és előrevivő lépése, hiszen így a
szabad ásatási kapacitások kiegyenlítetten hasznosulhatnak egyaránt szolgálva a régészeti
örökségvédelem ügyét és a kiemelt nemzetgazdasági érdekeket egy kiemelt, központosított
intézmény vagy szervezeti egység fenntartása nélkül. A régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi
múzeumok új szerepét a muzeális intézmények működéséért felelős szaktárca is szorgalmazta.
A nagyberuházásokat megelőző régészeti feladatellátás terén a módosítás egyértelművé teszi a
beruházó, a Forster Központ és a feltárásra jogosult intézmény feladatait és kötelezettségeit. A
beruházó alapvetően a Forster Központtal áll kapcsolatban, így az egyablakos, ügyfélbarát
35
ügyintézés megvalósítható. A Forster Központ készíti el az előzetes régészeti dokumentációt és
végzi a próbafeltárást, javaslatot téve egyúttal a nagyberuházást megelőző régészeti feltárás
elvégzésére jogosult akkreditált intézményre. A nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző
régészeti feladatok magas szintű elvégzését biztosítja a feltárásra jogosult intézmények
akkreditációjának bevezetése. Nagyberuházást megelőző feltárást csak akkreditált intézmények és
alvállalkozóként akkreditált szervezetek végezhetnek. A külön jogszabályban meghatározottak
szerinti akkreditáció biztosítja, hogy csak szakmailag és technikailag magas szinten felkészült,
azonnal rendelkezésre álló kapacitásokkal bíró intézmények végezhessenek megelőző feltárást,
garantálva a szigorú idő- és költségkorlát mellett a megelőző feltárás és az elsődleges
leletfeldolgozás gyors és hatékony elvégzését.
A nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások korábban meghatározott költségeire
vonatkozó szabályokat olyan rendelkezések váltják fel, amelyek gördülékenyebbé teszik a
nagyberuházások régészeti előkészítését és a feltárások lebonyolítását, az elmúlt években
rendszeressé vált kormányzati szintű döntések meghozatalának kiküszöbölésével. A módosítás
kiteljed a korábbi 200 millió Ft összegű költségkorlát eltörlésére, ehelyett a törvényjavaslat a
nagyberuházásokat megelőző feltárásra egységesen 1%-os költséghatárt vezet be (tételes
elszámolással), meghatározva az ennek terhére végzendő feladatok körét. A feltárás minőségi
ellenőrzése a Forster Központ feladata, melynek régészeti szakmai tevékenységét örökségvédelmi
tanácsadó testület segíti.
A megelőző feltárásokra vonatkozó hatósági ár bevezetése vállalkozóbarát újítás, azt a célt
szolgálja, hogy a megelőző feltárások költségei a beruházók számára kiszámíthatóak és
tervezhetőek legyenek. A hatósági ár bevezetésével egyúttal rövidül a megelőző feltárásra
vonatkozó szerződés megkötésének időtartama is.
A módosítás a régészeti lelőhelyek feltáráson kívüli védelme érdekében kitér a fémkereső műszer
használatának szigorúbb szabályozására is, továbbá a Honvédelmi Minisztérium javaslatára beemeli
a hadtörténeti örökség fogalmát is a kulturális örökség elemeinek körébe.
Összefoglalóan:
a.	A régészeti feladatellátás új modellje gyorsabb, hatékonyabb, átláthatóbb feladatellátást tesz
majd lehetővé. Mindenekelőtt a Forster Központ új szerepvállalásával egyablakossá válik a
rendszer, tehát a nagyberuházások vonatkozásában a beruházó a Forster Központtal áll
kapcsolatban, mely maga végzi az előzetes felderítést, a Központ készíti az előzetes
régészeti dokumentáció (ÉRD) záró dokumentumaként a projekttervet, melynek részeként a
Forster Központ jelöli meg a beruházó számára a feltárást elvégző intézményt, valamint
lehetőség van a Forster Központ kijelölésére is.
b.	Megerősítésre kerül a területiség elve mind a régészeti feltárások, mind a leletanyag
elhelyezése tekintetében. A megelőző régészeti feltárásokat a régészeti gyűjtőkörrel
rendelkező és gyűjtőterületük szerint érintett legközelebbi múzeumok látják el, így a megyei
hatókörű múzeumok részvétele csak akkor indokolt, ha a feladatot a városi múzeumok nem
tudják ellátni. Ezzel egyszerűbb, átláthatóbb és gyorsabb a feladatellátás ezen a szinten is.
c.	A koncepció szerint szűkül a nagyberuházások köre, a beruházások lebonyolításának
könnyítése és gyorsítása érdekében indokolt a nagyberuházások szakaszolása is. Az előzetes
régészeti dokumentáció készítésének feladata a 2014. december 31-ével megszűnő- a
Magyar Nemzeti Múzeum (a továbbiakban: MNM) szervezeti egységeként működött -
Nemzeti Örökségvédelmi Központtól (a továbbiakban: NŐK) a Forster Központhoz kerül.
Az előzetes régészeti dokumentáció során továbbra is szükséges lesz próbafeltárást végezni,
mely a Forster Központ feladata. Az átláthatóság és tervezhetőség érdekében költséghatárt
rendel a koncepció az előzetes régészeti dokumentációhoz (az előzetes régészeti
dokumentáció költsége nem haladhatja meg a beruházás teljes bekerülési költségének
36
0,35%-át). Az előzetes régészeti dokumentáció záródokumentumaként készülő feltárási
projektterv jogszabályi kijelölés alapján megnevezi a megelőző feltárások elvégzésére
jogosult akkreditált intézményt vagy szervezetet. A megelőző feltárások költsége a
beruházás bekerülési összegének maximum 1%-át teheti ki, mellyel a beruházó felé
tételesen el kell számolni. Ugyanakkor eltörlésre kerül a megelőző feltárásokhoz rendelt 200
millió Ft-os költséghatár, mely akadályozta a feltárások elvégzését (így a beruházások
előkészítését), mivel forráshiány esetén egyedi kormánydöntésre volt szükség.
d.	Megmarad a próbafeltárás és a nagyberuházásokat megelőző feltárás elvégzésének feltárásra
alkalmas 30 napos időkorlátja.
e.	A koncepció új eleme a feltárásra jogosult intézmények akkreditációja, amely a korlátozott
versenyhelyzetet biztosítja azzal, hogy a nagyberuházással kapcsolatos régészeti feltárásokat
csak akkreditált intézmények végezhetik, az akkreditáció a jogszabályban meghatározott
szempontrendszer alapján történik, mely során a területiség elve és a szakmai/kapacitásbeli
feltételek egyaránt érvényesíthetők. Ezáltal a NŐK kizárólagos szerepét az akkreditált
feltárási jogú intézmények veszik át, a Forster Központ koordinációjával (egyablakos
ügyintézés).
f.	A módosítás bevezeti a differenciált hatósági ár fogalmát, mellyel elkerülhető, hogy az
egyes feltárási jogú intézmények eltérő és ellenőrizhetetlen árakon végezzék a
szolgáltatásokat.
g.	Az akkreditált intézmények jogszabályi kijelölése egyértelműen a gyorsítást szolgálja, mivel
a kijelölés révén a közbeszerzés időigénye nem hátráltatja a feltárás megkezdését.
Amennyiben valamely akkreditált intézmény jogszabályban meghatározott okok miatt nem
tud eleget tenni feltárási kötelezettségének, a jogszabály a Foster Központot jelöli meg a
megelőző feltárás elvégzésére. A Kötv. módosításához kapcsolódóan szükséges a Forster
Központról szóló jogszabály módosítása a feladatellátás bővülése miatt.
h.	A Forster Központhoz kerülő örökségvédelmi szakmai tanácsadó testület segíti a Központ
régészeti előkészítő és koordinációs feladatainak végzését.
i.	Szükséges továbbá a régészeti lelőhely fogalmának módosítása, valamint a lelőhelyek
feltáráson kívüli védelme keretében a fémkereső detektorok használatára vonatkozó
szabályozás szigorítása.
j. A leletanyag befogadása a gyűjtőterülete szerinti múzeum kötelezettsége. Megmarad
továbbá az MNM központi leletbefogadási kötelezettsége.
2.	A műemlékvédelemre vonatkozó szabályozás módosításának indokai:
A Kormány a műemlékvédelemben is új szemléletet kíván meghonosítani, a gazdaság, a
tulajdonosok és a műemlékvédelem érdekeinek erőteljesebben összehangolásával, meghonosítva a
fenntarthatóbb szemléletet, és erősítve a tulajdonosok érdekeltségét.
A műemlékvédelemben elvárt szemléletváltás során különösen fontos, hogy az állam továbbra is
cselekvő legyen, beavatkozásai mentén egy dinamikus és költséghatékony műemlék-gazdálkodás
jöjjön létre, amely partnerként tekint a tulajdonosra. Az új szemlélet megjelenik abban is, hogy a
jövőre nézve megalapozottabb értékfeltáráson alapuló, a funkcionális és gazdasági
fenntarthatóságot is mérlegelő, a helyi közösség vagy a tulajdonos véleményét figyelembe vevő
védelem és védetté nyilvánítás valósul meg a műemlékké nyilvánítás szabályozásának
átalakításával, a kétlépcsős védetté nyilvánítás bevezetésével, amellyel megtörténik a régészeti
örökség védelmével történő harmonizáció is.
A nyilvántartott műemléki érték (általános védelem) bevezetésével fokozatossá tehető a védetté
nyilvánítás: általános értékvizsgálathoz kötött nyilvántartásba vétel, majd részletes és tudományos
értékvizsgálat után történhet csak műemlékké nyilvánítás. Az értékek pontosabb meghatározása
(részletes értékleltár elkészítése) a jogbiztonságot is növeli. Az ideiglenes védelem átalakítása is
37
megtörténik, amely a megalapozottabb hatósági döntés elősegítése érdekében értékvizsgálat alapján
történhet.
Az ideiglenes műemléki védelem meghosszabbíthatóságának eltörlése szintén a jogbiztonságot, a
kiszámíthatóságot szolgálja. Műemlékké nyilvánítani csak az értékvizsgálat alapján már általános
védelemben részesülő műemléki értéket lehet. A műemlékké nyilvánítás során részletesen
meghatározott értékek segítik a későbbi fenntartási, felújítási, helyreállítási, stb. munkákat.
Az örökségvédelmi bírság szerinti számítási kategóriába sorolás mellett az osztályba sorolással a
műemléki érték fennállásának és országos jelentőségének létén (értékközpontúságon) túl a
funkcionális és gazdasági fenntarthatóság is figyelembevételre fog kerülni.
A differenciált joghatások szélesebb körű érvényesítése érdekében szükséges a már védett
műemlékek klasszifikációjának végrehajtása. Ennek megalapozottá tétele érdekében a
kormányrendeletben meghatározott örökségvédelmi bírságkategóriába sorolás mellett komplexebb
osztályba sorolás is szükséges. A vonatkozó jogszabály szerint a bírságkategóriába sorolással
figyelemmel kell lenni a kulturális örökséghez tartozó elemek korára, ritkaságára, a kulturális
örökség egészén, valamint az érintett társadalmi (etnikai, kulturális, vallási stb.) közösségen belüli
jelentőségére. Ezek a szempontok az osztályba sorolás során kiegészítésre kerülnek, vizsgálandó,
hogy a műemlék állami támogatás nélkül / állami ösztönzéssel fenntartható-e funkcionális vagy
gazdasági értelemben; illeszkedik-e a helyi / térségi / országos gazdasági környezetbe. Figyelembe
kell venni, hogy a műemlékek lehetőséget kínálnak arra, hogy a múltunkból hozott tőkét a jövőre
fordítsuk. Az osztályba sorolás során ezért tekintettel kell lenni arra is, hogy a műemlékek
gazdasági-fejlesztési (pl. idegenforgalmi) potenciál hordozói.
Továbbá a műemlékeknek fontos szerepe van a nemzeti azonosságtudat erősítésében, az országkép
formálásában, a helyi közösség építésében, a vidék lakosságmegtartó erejének növelésében is. A
műemlékek osztályba sorolása a későbbiekben módosítható lesz a bírság kategóriába soroláshoz
hasonlóan, követve az idővel bekövetkező funkcionális, fenntarthatósági, gazdasági változásokat.
A védettségből következő joghatások, a szabályozás átalakításával jobb illeszkedés érhető el a
társadalom igényeihez és mindennapjaihoz. Az örökségvédelmi eljárások egyszerűsítése, tehát a
védelemből eredő jogkövetkezmények differenciálása szükséges.
Az állam szakértői szolgáltatásai révén segíti a műemlékek fenntartóit, a tulajdonosokat. A
beruházás-előkészítés és a kapcsolódó hatósági eljárások szakértői támogatása terén állami
szakértői szolgáltatások bevezetése szükséges.
További cél a szakértők és szakértő szervezetek minősítésével könnyítések elérése a
műemlékvédelem szempontjából speciális területek (pl. restaurálás) vagy a kihaló, hagyományos,
kézműves technológiák támogathatóvá tételének elősegítésével.
A műemlékek monitoring rendszerének szervezeti kialakítása megtörténik a másodfokú
örökségvédelmi hatóság átalakításával (összehangolás a régészeti örökség védelmének hatáskörével
és az első fokú hatóságok létszámának megerősítése, kapacitásnövelése), a műemlékek monitoring
rendszerének, az örökségvédelmi felügyelet feladatai ellátásának megerősítésével.
Az állam a résztvevő szereplőket (tulajdonosok, üzemeltetők, szakértők, hatóság) a műemlékek
fenntartására a jelenleginél hatékonyabban kívánja ösztönözni, amelyhez a jövőben komplex
pénzügyi ösztönző és támogatási rendszer bevezetése, valamint fenntartása szükséges.
Fontos, hogy amennyiben a műemléki érték megőrzése veszélyeztetetté válik, az állam
rendelkezzen a kellő mértékű és célszerű beavatkozási lehetőséggel.
Általános cél a műemlékvédelmi és a régészeti szabályozás összehangolása.
E szemléletváltással úgy emelhető az épített örökség megőrzésének stratégiai jelentősége, hogy az
nem növeli, sőt csökkenti a tulajdonosok és használók terheit, egyszerűsíti az eljárásokat, így
38
átláthatóbbá teszi a műemlékvédelem rendszerét. A fenti módosítások érdekeltté teszik a
tulajdonosokat is a műemlékek megóvásában, így az építmények presztízse emelkedhet.
3.	A nemzeti emlékhelyekre vonatkozó szabályozás módosítása során a rákoskeresztúri Új
köztemető nemzeti emlékhely kiegészül a Kisfogházzal, valamint nemzeti emlékhellyé
nyilvánítja a törvényjavaslat az egri várat.
4.	A törvényjavaslat a fentieken túlmenően - a Kötv. módosításával összefüggésben - egyes
kulturális tárgyú törvények módosítására is irányul. Az érintett törvények: a köziratokról, a
közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, a
muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.
évi CXL. törvény, valamint az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2013.
évi CCXVII. törvény.
A törvényjavaslat e törvények tekintetében a koherens és egyértelmű szabályozást biztosító
módosítások megtételét, és jogszabályalkotásra irányuló felhatalmazó rendelkezések pontosítását
szolgálja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A levéltári szakmai követelmények megalkotását előirányzó rendelkezés, amely összefügg a
törvényjavaslat 3. §-ában rögzített, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag
védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 36. §-a szerinti felhatalmazó rendelkezéssel.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat vezet az elektronikus formában tárolt iratok levéltári átvételének eljárásrendje és
műszaki követelményei meghatározását a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló
152/2014. (VI. 6.) Korm. rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörökkel összhangban a
levéltárak ágazati irányítását ellátó kultúráért felelős miniszter felelősségébe utalja; a szabályozást a
kultúráért felelős miniszter az e-közigazgatásért felelős miniszterrel és a köziratok kezelésének
szakmai irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben alakítja ki.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat 1. §-ában rögzítettekkel összefüggő tartalmú felhatalmazó rendelkezés.
A 4. §-hoz
Technikai jellegű módosítások, pontosítások során a „Hadtörténeti Levéltár” intézmény
megnevezése korrigálásra kerül (helyesen „Hadtörténelmi Levéltár”), emellett a „tartós állami
tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok” helyett „a nemzeti vagyonról
szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet I. pontjában meghatározott gazdasági társaságok”
fogalommal operál a tervezet.
Az 5. §-hoz
39
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerint Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) területi
általános levéltári funkciót lát el. Az Ltv.-nek a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári
anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és az elmúlt rendszer titkosszolgálati
tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról
szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló 2012. évi LXI. törvénnyel való módosítása során a
jogalkotói cél a megyei és fővárosi levéltáraknak a Magyar Országos Levéltárba történő beolvadása
jogszabályi alapjának megteremtése volt. Tekintettel arra, hogy a BFL a megyei intézményfenntartó
központok megszüntetését követően - a többi megyei általános levéltárhoz hasonlóan - mégsem
került állami fenntartásba, a levéltári feladatok finanszírozása kizárólag Budapest Főváros
Önkormányzatára hárul, bár a levéltári feladatok ellátása nem tartozik kötelezően ellátandó feladatai
közé. Ebből következően - miközben levéltárat tart fenn - erre a célra költségvetési támogatásban
nem részesül. A törvényjavaslat szerinti javaslat a BFL és Budapest Főváros Önkormányzata
adminisztrációs terheinek csökkentését, és a túlszabályozottság elkerülését szolgálja.
A 6. §-hoz
A régészeti örökségvédelem átalakulásával és a területi elv eredményeként a régészeti leletanyag
helyben történő elhelyezésével összefüggésben - a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak
elidegenítéséhez hasonlóan - indokolt a selejtezést is miniszteri engedélyhez kötni.
A 7. §-hoz
A régészeti örökségvédelem átalakítása miatt, a területi elv eredményeként a helyben elhelyezett
nagy értékű régészeti leletanyag megóvása érdekében a javaslat a nem muzeális intézményi, illetve
külföldi kölcsön esetében - mely már jelenleg is miniszteri engedélyhez kötött - előírja pénzügyi
biztosíték (pl. biztosítás, állami garancia) kikötésének kötelezettségét. A pénzügyi biztosíték
kikötésének kötelezettsége alóli mentességet rögzít a törvényjavaslat a Magyar Honvédség
szervezete számára történő kölcsönzés esetén. A Magyar Honvédség szervezetébe tartozó szervezeti
kört a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény V. fejezete bontja ki; a törvény 38. § (1) bekezdése
értelmében a Magyar Honvédség szervezeti felépítését a honvédelemért felelős miniszter által
vezetett minisztérium, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó,
valamint a Magyar Honvédség hadrendje szerinti szervezetek összessége képezi.
A 8-9. §-hoz
A Kötv. összefüggő módosítás, amely megteremti az összhangot a múzeumi rendszer és a régészeti
örökségvédelem szabályai között.
A 10. §-hoz
A muzeális intézmények alapleltárában szereplő kulturális javak letétbe adását a törvény nem
szabályozta. A törvényjavaslat rögzíti, hogy letétbe adásra - a kölcsönzéssel ellentétben - csak
akkor kerülhet sor, ha annak célja a kulturális javak biztonságos tárolása, megőrzése. Emellett
előíija a tervezet, hogy a kölcsönzéshez hasonlóan miniszteri engedélyre van szükség, ha nem
muzeális intézmény veszi letétbe a kulturális javakat, illetve ha a kulturális javak külföldön
kerülnek elhelyezésre. Az előírások hozzájárulnak a kulturális javak felelős kezelése
követelményének érvényesítéséhez.
All. §-hoz
40
A módosítás értelmében a törvényben meghatározott kötelespéldány-számtól (6 példány) eltérve
kormányrendelet kivételt határozhat meg a kiadványok bizonyos körére vonatkozóan.
A 12.§-hoz
Az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVII. törvény 37. § (4)
bekezdésének törvényjavaslat szerinti módosítása értelmében a muzeális intézményekről, a
nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Kultv.) 54. § (1) bekezdés b) pontja 2015. január 1-jén lép hatályba, ám az itt meghatározott
követelménynek - miszerint a nyilvános könyvtár vezetőjének felsőfokú szakirányú végzettséggel
kell rendelkeznie - jelen átmeneti rendelkezés értelmében - a hatályos szabályozás tartalmán nem
módosítva - csak 2017. január 1-jétől kell eleget tenni.
A 13. §-hoz
A törvényjavaslat ezen rendelkezése a kötelespéldányok szolgáltatásáról és hasznosításáról szóló
kormányrendeletet megalapozó felhatalmazó rendelkezés pontosítását célozza.
A 14.§-hoz
A törvényjavaslat a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak papíralapú és elektronikus
nyilvántartásának szabályai, valamint az elektronikus nyilvántartásra történő átállás feltételei és
eljárásrendje szabályozására adott, pontosított tartalmú felhatalmazással korszerű
fogalomhasználatot vezet be (elektronikus nyilvántartás).
A 15. §-hoz
A törvényj avaslat ezen rendelkezése a múzeumi letéttel kapcsolatos részletszabályokat tartalmazó
felhatalmazó rendelkezést a szabályozás szükséges tartalmához igazítva kibővíti.
Aló. §-hoz
A közművelődési feladatellátás szakfelügyeletéről szóló rendelet megalkotására irányuló
felhatalmazó rendelkezés pontosítása.
A 17. §-hoz
Szövegcserés módosítás során a törvényjavaslat a sajtótermék fogalom helyett a kiadvány fogalom
használatát vezeti be. A médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi
CLXXXV. törvény megváltoztatta a sajtótermék fogalmát és bevezette a kiadvány fogalom
használatát, ehhez igazodik a javasolt módosítás.
A 18. §-hoz
A megyei hatókörű városi múzeumok a feladataikat — beleértve a régészeti feladatokat is —
gyűjtőterületükön látják el, így a „területileg illetékes múzeum” szófordulat - a Kötv.-nek a Kultv.-
vel való egyidejű módosításával összhangban - már nem szükséges, ezt a szövegrészt a javaslat
hatályon kívül helyezi.
A védetté nyilvánított kulturális javak, valamint a régészeti lelőhelyek nyilvántartására vonatkozó, a
Kultv. 100. § (3) bekezdés e) pontjában rögzített felhatalmazó rendelkezést a miniszteri hatáskörök
2014. évi változása, és a Kötv. ezen alapuló módosítása okán szükséges hatályon kívül helyezni.
41
A Kultv. 100. § (3) bekezdés m) pontjából a „normatíváit” kifejezés törlését annak szakmai
elavultsága indokolja, a „továbbképzés és a szervezett képzés rendszerét” szövegrész hatályon kívül
helyezése pedig azért szükséges, mert az már meghatározásra került a Kultv. 100. § (3) bekezdés i)
pontjában.
A 19. §-hoz
A Kötv. 67. §-ának (6)-(8) bekezdéssel történő kiegészítése miatt, mivel az ingatlan-
nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdése taxatív felsorolás formájában
tartalmazza az ingatlan-nyilvántartásban feljegyezhető tények körét, e törvény egyidejű módosítása
is szükséges.
A 20. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Kötv. nem terjed ki a hadtörténeti örökség kutatásának részletes szabályaira,
hanem csak a fogalmat emeli be a kulturális örökség elemei közé, és felhatalmazást ad a
részletszabályok megalkotására, így e kiegészítés tartalmazza az általános érvényű szabályt ezen új
elemre vonatkozóan is.
A 21. §-hoz
A módosítás pontosítja a kulturális örökség védelméért felelős miniszter feladatait, valamint
megjelöli a feladatok ellátásában közreműködő központi hivatalként működő központi költségvetési
szervet.
A 22. §-hoz
A Kötv.-ben alkalmazott fogalmak módosítását, szövegszerű pontosítását tartalmazza. Az értelmező
rendelkezések teljes körének cserélését az indokolja, hogy az elmúlt években történt
törvénymódosítások során a fogalmak száma növekedett, de ezek ABC-rendbe történő rendezése
elmaradt, így a fogalomtár használata nehézkessé vált.
A 23.§-hoz
A fémkereső műszerrel okozott lelőhelyrongálás és illegális leletkereskedelem megakadályozása
érdekében szükséges szabályozás.
A 24-25. §-hoz
A régészeti lelőhely és nyilvántartott régészeti lelőhely fogalmával kapcsolatos pontosítás,
átvezetés.
A 26-29. §-hoz
A régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításával kapcsolatos szabályok kiegészítése, a pontosított
szabályok egyszerűbbé és világosabbá teszik a hatósági eljárásokat.
Az ideiglenes védetté nyilvánítás régészeti és műemléki szabályainak összehangolását, valamint a
jogbiztonságot célzó rendelkezés. Ha egy év alatt a védett nyilvánítás nem következik be, az
ingatlan eredeti státusza visszaáll (nyilvántartott érték marad).
A 30. §-hoz
42
A Kötv. rögzíti, hogy a régészeti feltárás engedélyköteles tevékenység, ugyanakkor az eljárások
egyszerűsítése és a gyorsítás miatt meghatározott tevékenységeket kormányrendelet bejelentési
kötelezettséghez kapcsolt. A módosítás célja, hogy a szabályozás egy szinten, átlátható módon
szerepeljen, meghatározva a feltárásra jogosult intézmények körét.
A hatósági ár bevezetése azt a célt szolgálja, hogy a megelőző feltárások költségei a beruházók
számára kiszámíthatóak és tervezhetőek lennének. A hatósági ár nem tartozik az árak
megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény hatálya alá annak 1. § (2) bekezdés a)-b)
pontjára tekintettel. A hatósági ár bevezetésével rövidül a megelőző feltárásra vonatkozó szerződés
megkötésének időtartama is, a beruházó számára átláthatóvá és előre tervezhetővé válik a régészeti
feladatellátás költségvonzata.
A 31.§-hoz
A fémkereső műszerrel okozott lelőhelyrongálást és illegális leletkereskedelmet megakadályozó
szabályozás.
A 32. §-hoz
A próbafeltárásokra vonatkozó szabályozás módosítása a próbafeltárás célját differenciáltan
állapítja meg.
A 33-34. §-hoz
Összehangolja a megelőző feltárási módokra vonatkozó korábbi, különböző jogszabályokban
szereplő rendelkezéseket és kiküszöböli a normahierarchiában támadt hibákat. Új elem, hogy a
területiség elve alapján a megelőző feltárásokat elsődlegesen a régészeti gyűjtőkörrel és a feltárás
helye szerinti gyűjtőterülettel rendelkező területi múzeum végezheti. A kapacitásgondok feloldását
a Kötv. a megyei hatókörű városi múzeum útján kezeli, így a továbbiakban nem a Magyar Nemzeti
Múzeum kötelezettségévé teszi.
A 35. §-hoz
Hatályos jogszabályi előírás helyének pontosítása.
A 36-40. §-hoz
Nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátás új modelljéhez kapcsolódó szabályozást
tartalmazza. Ennek részeként az előzetes régészeti dokumentációt (ÉRD) a Forster Központ készíti
el, az ÉRD záródokumentumában, a feltárási projekttervben jogszabályi kijelölés alapján
meghatározza a feltárásra jogosult intézményt és a nagyberuházás szakaszait is. A szakaszolás
kifejezetten a régészeti feladatellátás egyidejű, hatékony és gyors elvégzését célozza, így a
beruházók érdekeit szolgálja, akik véleményezhetik a Hivatal erre vonatkozó javaslatát. A
módosítás újítása, hogy a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárást csak
akkreditált feltárási jogú intézmény végezheti. A Kötv. a korábbiaknál teljesebb körben határozza
meg a nagyberuházás esetén végzett régészeti feladatellátás idő- és költséghatárát. A határidő
számítása továbbra is a jelenleg hatályos előírások alapján történik. Az új szabályozás kiiktat egy
hatósági eljárást, a merev költségkorlát eltörlése és rugalmasabb (csak százalékos) megerősítése
szükségtelenné teszi a további régészeti feladatellátás hatósági feladatát, valamint az egyedi
kormánydöntést. Mindezek a változások jelentős mértékben egyszerűsítik a nagyberuházásokkal
kapcsolatos régészeti feltárások folyamatát.
A 41-42. §-hoz
43
A módosítás egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a váratlanul (régészeti feltáráson kívül) előkerülő
régészeti leletek, lelőhelyek esetén alkalmazandó eljárást és a mentő feltárást.
A 43-44. §-hoz
A régészeti örökség feltárást követő védelmével és az elsődleges feldolgozással kapcsolatos
rendelkezések pontosítása, magasabb jogszabályi szintre emelése.
A 45.§-hoz
A műemlékké nyilvánítás szabályozásának átalakítása: a kétlépcsős védetté nyilvánítás (általános
védelem) bevezetésével fokozatossá tehető a védetté nyilvánítás: általános értékvizsgálathoz kötött
nyilvántartásba vétel, majd részletes és tudományos értékvizsgálat után lehet csak műemlékké
nyilvánítani. Az értékek pontosabb meghatározása (részletes értékleltár elkészítése) a
jogbiztonságot növeli, a fellebbezés halasztó hatálya kizárásának lehetősége a műemléki érték
hatékony védelme érdekében az állam cselekvőképességét biztosítja. A régészeti örökség
védelmével megegyező védelmi kategória.
A 46.§-hoz
Műemlékké csak a már nyilvántartásba vett műemléki érték nyilvánítható. A korábbinál
komplexebb, szisztematikus értékfeltáráson alapuló tudományos előkésztés és védetté nyilvánítás
szükséges. Az érintettek kiértesítésének meglévő kötelezettsége mellett a polgármester és a
tulajdonos (nem ügydöntő) véleményének kikérése segíti a települési önkormányzatok és a
műemlékek tulajdonosainak partnerségen alapuló, hatékony együttműködését. Ezzel a jövőre nézve
megalapozottabb, a funkcionális és gazdasági fenntarthatóságot is mérlegelő, értékfeltáráson
alapuló, a helyi közösség vagy a tulajdonos véleményét figyelembe vevő védelem és védetté
nyilvánítás valósul meg.
A 47. §-hoz
Az ideiglenes védelem átalakítása: a módosítást követően ideiglenes védetté nyilvánítás csak a
nyilvántartásba vételt követően és csak értékvizsgálat alapján történhet, amely garantálja a
megalapozottabb hatósági döntést, valamint a módosítás biztosítja az örökségvédelmi szabályok
megsértése, a műemléki értékek károsítása vagy veszélyeztetése esetén a hatósági intézkedést. Az
ideiglenes műemléki védelem meghosszabbíthatóságának eltörlése a jogbiztonságot és a régészeti
védelemmel történő harmonizációt szolgálja.
A 48-49. §-hoz
Műemlékké nyilvánítani csak az értékvizsgálat alapján már általános védelemben részesülő
műemléki értéket lehet, amely a tudományos előkészítés révén garantálja a megalapozottabb
döntéseket. A műemlékké nyilvánítás során részletesen (értékleltárral) kerülnek meghatározásra a
védendő értékek, segítve a későbbi fenntartási, felújítási, helyreállítási, stb. munkákat, egyúttal
növelve a jogbiztonságot, kiszámíthatóságot. Az örökségvédelmi bírság szerinti számítási
kategóriába sorolás mellett a komplexebb kategóriába sorolással a műemléki érték fennállásának és
országos jelentőségének létén (értékközpontúságon) túl a funkcionális és gazdasági fenntarthatóság
is figyelembevételre fog kerülni.
A miniszter számára évente legalább egy alkalommal történő felterjesztés biztosítja az
ütemezettséget, illetve a nem hosszabbítható ideiglenes védettségű műemléki érték határidőben
44
történő műemlékké nyilvánításának lehetőségét. Pontosítani szükséges a védettség
megszüntetésének szabályait is.
A 50. §-hoz
A műemlékek kormányrendeleti szintű klasszifikációjának (kategóriába sorolásának) törvényi
megalapozására vonatkozó szabályokat tartalmaz.
Az 51-52. §-hoz
Pontosítása és kiegészítése a műemlékvédelem sajátos tárgyaiként védett temetők és temetkezési
helyek pontosabb védelmének lehetősége miatt szükséges.
Az ex lege és a jogszabályban kijelölt műemléki környezet a műemlékvédelem részben
használatban lévő eszköze, így a módosítás célja a Kötv. más szakaszaival és hatályos
jogszabályokkal történő koherencia megteremtése. Korm. rendelet szerint a műemléki környezet
kijelölése opcionálisan, jogszabállyal történik. A műemléki környezet a műemlékek esetében
fennmaradó, a műemlékek klasszifikációjával létrehozott nyilvántartott műemléki érték esetében
pedig megszűnő elem.
Az 53. §-hoz
Kiegészül a nyilvántartott műemléki érték bevezetése miatt, valamint értelmező rendelkezésként a
nemzetgazdasági szempontból kiemelt nemzeti vagyon körébe tartozó műemlékekre vonatkozó
pontosítással.
Az 54. §-hoz
A módosítás a fejezetcím pontosítását tartalmazza.
Szemléletváltáshoz kapcsolódóan az új bekezdés célja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt
nemzeti vagyon körébe tartozó műemlékek közcélú hasznosításának elősegítése, továbbá a
fenntartható használat és gazdasági fenntarthatóság jogszabályi megalapozása. Továbbá a kétszintű
védelem bevezetés miatt szükséges módosításokat tartalmaz.
Az 55. §-hoz
Az önkormányzati tulajdonú műemlékekre történő kiterjesztést indokolja az Alaptörvény 32.
cikkének (6) bekezdése, amely szerint az önkormányzat tulajdona köztulajdon; valamint az egyes
állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi
XXXIII. törvény alapján önkormányzati tulajdonba került korábban állami tulajdonú műemlékek
nagy száma. Továbbá a módosítás pontosítja a hozzájáruló nyilatkozat megadásával és az ingatlan-
nyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatos intézkedést.
Az 56. §-hoz
A Kötv. hatályos szövegének technikai pontosítása a kétszintű védelem bevezetése miatt. Továbbá
meglévő jogszabályi előírás (követelmény) elveinek törvényi szintre emelése.
Az 57. §-hoz
A Hivatal Korm. rendeletben meghatározott feladatai miatt szükséges módosításokat tartalmazza,
amelyekben a hatóságok közreműködése szükséges.
45
Az 58-61. §-hoz
Értelmező pontosításokat tartalmaz a nyilvántartott műemléki érték fogalmának bevezetése és a
szabványok hatályos értelmezése az előzetes nyilatkozat jogintézményének módosulása (előzetes
tájékoztatás), továbbá a hatóság és a Hivatal feladatainak megkülönböztetése miatti értelmező
pontosításokat tartalmaz, továbbá a hatósági munka, illetve a jogbiztonság érdekében szükséges
módosításokat tartalmazza. Pontosítja a védelemből keletkező jogok ingatlan-nyilvántartásba
történő bejegyzésének fő szabályait.
A 62-64. §-hoz
A Hivatal által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmának és a Hivatal nyilvántartási
feladatainak pontosítása. Pontosítja a védelemből keletkező tények ingatlan-nyilvántartásban
történő feljegyzésének fő szabályait.
A 65.§-hoz
A tanácsadó testületek konzultatív szerepének erősítését, valamint eljárásrendi egyszerűsítést
biztosító módosítások.
A 66. §-hoz
Az állami szolgáltatások meglévő, az eljárásokat egyszerűsítő jogintézményeinek alkalmazása
érdekében tett módosításokat tartalmazza.
A 67.§-hoz
A védett kulturális örökségi elemek nagyközönség által történő látogathatóvá tétele közcél,
ösztönözhető alapfeltétel lehet, valamint kereteinek és feltételeinek meghatározása a tulajdonosi
érdekek érvényesítését szolgálja, így a szemléletváltáshoz kapcsolódóan, a szabályozás
átalakításával jobb illeszkedés biztosítása a társadalom igényeihez és mindennapjaihoz.
A 68-69. §-hoz
A szemléletváltáshoz kapcsolódóan, az ösztönző rendszerek lehetőségeinek kiszélesítésével (új
pénzügyi eszközök bevezetése) a műemlék-tulajdonosok partnerségre épülő együttműködésének
elősegítése érdekében szükséges módosítás.
A 70. §-hoz
A hatósági feladatellátáshoz és a szemléletváltáshoz kapcsolódóan a fenntartásukban
veszélyeztetett műemlékekre vonatkozóan pontosító (szankcionáló) rendelkezéseket tartalmaz.
A 71.§-hoz
Az értékvédelmi terv bevezetését szolgálja az örökségvédelmi hatástanulmány keretei között, amely
az örökségvédelmi szempontok hatékonyabb beépülését teszi lehetővé a településfejlesztés és
rendezés eszközei számára. Az örökségvédelmi hatástanulmányt a hatóság érdemi eszközévé teszi.
A 72.§-hoz
46
A nyilvántartott műemléki érték bevezetésével összefüggő - a tulajdonosi érdekek érvényesítését
elősegítő - új rendelkezés.
A 73.§-hoz
A szemléletváltáshoz kapcsolódóan megvalósul a műemlékek klasszifikációja, amelynek
végrehajtásához átmeneti jellegű, a feladat volumenéhez igazodó, fokozatosan hatályba lépő
átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
A 74.§-hoz
Átmeneti rendelkezések.
A 75-78. §-hoz
A tervezetben szereplő javaslatokkal összefüggésben megtörténik a felhatalmazó rendelkezések
pontosítása és kiegészítése.
A 79.§-hoz
A rákoskeresztúri Új Köztemető nemzeti emlékhely kiegészítése a Kisfogházzal, új nemzeti
emlékhelyként az egri Vár nevesítése, valamint a Pannonhalma, Bencés Főapátság nevének
technikai korrekciója.
A 80. §-hoz
A tervezetben szereplő javaslatokkal összefüggő szövegcserés módosítások.
A 81. §-hoz
Hatályát vesztő rendelkezések.
A 82. §-hoz
Az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVII. törvénynek a Kultv.
54.	§ (1) bekezdés b) pontját megállapító rendelkezése hatálybalépésének időpontját módosító
rendelkezés, amely összefügg a törvényjavaslat 12. §-ában rögzített átmeneti rendelkezéssel.
A 83.§-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.