﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/2083. számú
az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény
és
az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-
megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII.
törvény
jogharmonizációs célú módosításáról
Előadó:	Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2014. november
1
2014. évi ... törvény
az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény
és
az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-
megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII.
törvény
jogharmonizációs célú módosításáról
1. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása
1.	§
(1)	Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 2. § 4. pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„4. üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a
fluortartalmú üvegházhatású gázok, a perfluorkarbonok (PFC-k), a kén-hexafluorid (SF6), és a
nitrogén-trifluorid (NF3);”
(2)	Az Éhvt. 2. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:
(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„23. klímavédelmi bírság: a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos jogszabály,
közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásainak megsértése
esetére az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mértékű bírság a
fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységek végzése, valamint az ilyen
fajta gázokkal működtetett berendezések és létesítmények üzemeltetése kapcsán.”
2.	§
Az Éhvt. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiotói egység a forgalmi jegyzékbe való bejegyzéssel jön létre és a jegyzékből való
törléssel szűnik meg. Az államháztartásért felelős miniszter a miniszterrel együttműködésben
az adott elszámolási időszak végén - a jegyzékkezelő útján - gondoskodik a kibocsátott
üvegházhatású gáz mennyiségnek megfelelő kiotói egység törléséről.”
3.	§
Az Éhvt. 9. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
2
„(7) A kibocsátható mennyiségi egységek kincstári vagyonkörbe való kerülésének tényéről és
azok teljes mennyiségéről a forgalmi jegyzékben való bejegyzésüket követő 21 napon belül az
államháztartásért felelős miniszter tájékoztatja a minisztert és a kincstári vagyon kezeléséért
felelős szervet.
(8) A kibocsátható mennyiségi egységek kincstári vagyonkörből történő kikerüléséről és
törléséről az államháztartásért felelős miniszter évente tájékoztatja a minisztert és a kincstári
vagyon kezeléséért felelős szervet.”
4.	§
Az Éhvt. a következő alcímekkel és 10/A-10/I. §-sal egészül ki:
„A fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó általános szabályok
10/A. § (1) Valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenység
végzése során törekedni kell a fluortartalmú üvegházhatású gázok minél hatékonyabban
történő használatára és a fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentésére.
(2)	Valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenység végzése során
törekedni kell megfelelő alternatív megoldások alkalmazására, amennyiben azok
rendelkezésre állnak, műszakilag és biztonságilag alkalmazhatóak és alkalmazásuk nem jár
aránytalan költségekkel.
(3)	A fluortartalmú üvegházhatású gázok minél nagyobb mennyiségben történő
újrahasznosítása, ártalmatlanítása érdekében törekedni kell a fluortartalmú üvegházhatású gáz,
továbbá az azt tartalmazó termék és berendezés lehető legnagyobb arányú újrahasznosításra
való előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gáz és az azt
tartalmazó termék és berendezés alternatív megoldással történő helyettesítésére.
(4)	A fluortartalmú üvegházhatású gázok gyártóinak meg kell tenniük minden olyan
intézkedést, amely alkalmas a fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségének lehető
legnagyobb arányú csökkentésére.
A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységek
és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek
10/B. § (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenységek végzését
külön jogszabály igazoláshoz, képesítéshez kötheti.
(2)	A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások
képzési, képesítési és vizsgáztatási feladatokat a klímavédelemért felelős hatóság látja el.
(3)	A vállalkozások csak a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott igazolás birtokában
jogosultak bármilyen, fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet
végezni.
10/C. § (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy azzal működtetett
termékeknek, berendezéseknek és létesítményeknek az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározott tulajdonosai, üzemeltetői, valamint az e gázokkal
tevékenységet folytató vállalkozások kötelesek a tevékenység során kezelt fluortartalmú
üvegházhatású gázok mennyiségéről nyilvántartást vezetni és azokról a fluortartalmú
üvegházhatású gázokról szóló közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban előírtak szerint
jelentést tenni a Bizottság és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak
szerint a klímavédelemért felelős hatóság részére.
3
(2)	Minden olyan vállalkozás, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos
tevékenységet végez, köteles a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett
adatbázisban regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni a
10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott
adattartalommal és módon.
(3)	Azon üzemeltetőkkel, tulajdonosokkal és vállalkozásokkal szemben, amelyek
regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségüknek nem vagy nem megfelelően
tesznek eleget, a 10/H. § és 10/I. §-ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben megállapított jogkövetkezmények alkalmazásának van helye.
10/D. § (1) 2015. január 1. napjától csak azon, az Európai Unó területén letelepedett
gyártók és importőrök jogosultak fluorozott szénhidrogéneket tartalmazó berendezéseket és
termékeket forgalomba hozni Magyarország területén, amelyek eleget tesznek a fluortartalmú
üvegházhatású gázokról szóló közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban meghatározott
nyilatkozattételi és nyilvántartásba vételi kötelezettségüknek és a Bizottság által kiosztott
forgalombahozatali kvótában részesülnek.
(2)	Magyarország területén a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló közvetlenül
alkalmazandó uniós jogi aktusban meghatározott termékeket és berendezéseket az ott
rögzítettek szerint lehet forgalomba bocsátani és az ott meghatározott adattartalommal
rendelkező címkével kell ellátni.
(3)	A fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló közvetlenül alkalmazandó uniós jogi
aktusban rögzített tilalmak alá eső termékek és berendezések esetében a klímavédelemért
felelős hatóság útján a Bizottság felé forgalombahozatali mentességi kérelem nyújtható be. A
kérelem benyújtásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendelet határozza meg.
(4)	Azon vállalkozásokkal szemben, amelyek a forgalomba hozatalra, címkézésre vonatkozó,
a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló uniós rendeletben meghatározott
kötelezettségeket megszegik, annak nem vagy nem megfelelően tesznek eleget, a 10/H. § és
10/I. §-ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított
jogkövetkezmények alkalmazásának van helye.
(5)	Vállalkozás Magyarország területén fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kereskedelmi
export és import tevékenységet az Európai Unión kívüli harmadik országgal és az Európai
Unió tagállamával kizárólag megfelelő képesítés birtokában, fluorozott szénhidrogénekkel
előtöltött berendezések tekintetében pedig a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló
közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban meghatározottak szerint folytathat a
klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázisban történt regisztrációt és
adatszolgáltatást követően a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon.
10/E. § (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal töltött termékek és berendezések
Magyarország területén való gyártása és Magyarország területére történő behozatala során a
gyártóknak és az importőröknek a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló közvetlenül
alkalmazandó uniós jogi aktusban előírtak szerint kell eljárniuk azzal, hogy a
klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrációs,
adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségüknek kötelesek eleget tenni a 10/G. §-ban és az
e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és
módon.
(2)	A Magyarország területén folytatott gyártói és importőri tevékenységet végző
vállalkozásokkal szemben, amennyiben nem vagy nem megfelelően tesznek eleget a
fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban és
a 10/G. §-ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
4
meghatározottaknak, a 10/H. § és 10/I. §-ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben megállapított jogkövetkezmények alkalmazásának van helye.
10/F. § (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések általános
szivárgásellenőrzési követelményeit, annak gyakoriságát, a szivárgásészlelő rendszerekre
vonatkozó feltételeket a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló közvetlenül
alkalmazandó uniós jogi aktusban és az általános szivárgásellenőrzési követelmények
megállapításáról szóló uniós rendeletben meghatározott szerint kell teljesíteni.
(2)	Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések szivárgásvizsgálatát
kizárólag a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló közvetlenül alkalmazandó uniós jogi
aktusban meghatározott képesítéssel rendelkező vállalkozás folytathat.
(3)	Szivárgásvizsgálat esetén a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló közvetlenül
alkalmazandó uniós jogi aktusban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározottak szerint és módon kell eljárni. A szivárgásvizsgálatról a klímavédelemért
felelős hatóság részére a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon kell jelentést tenni.
(4)	Magyarország területén fluortartalmú üvegházhatás gázokat tartalmazó termékek és
berendezések visszanyerése, újrahasznosítása és regenerálása során kizárólag a fluortartalmú
üvegházhatású gázokról szóló közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban meghatározott
képesítéssel és képzettséggel rendelkező vállalkozások járhatnak el. A visszanyerés,
újrahasznosítás és regenerálás során az ezen tevékenységet végző vállalkozásoknak és
üzemeltetőknek, tulajdonosoknak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározottak szerint kell eljárni. A visszanyerésről, újrahasznosításról és regenerálásról a
klímavédelemért felelős hatóság részére a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon kell jelentést és
adatszolgáltatást tenni.
(5)	Amennyiben a visszanyerést, újrahasznosítást és regenerálást végző vállalkozások,
továbbá a termékek, berendezések és létesítmények tulajdonosai, üzemeltetői nem vagy nem
megfelelően tesznek eleget a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló közvetlenül
alkalmazandó uniós jogi aktusban és a 10/G. §-ban, valamint az e törvény végrehajtására
kiadott kormányrendeletben meghatározottaknak, úgy velük szemben a 10/H. § és 10/I. §-ban,
valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított
jogkövetkezmények alkalmazásának van helye.
A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos
egyes hatósági tevékenységek
10/G. § (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló
kormányrendeletben kijelölt klímavédelemért felelős hatóság nyilvántartást vezet a
kormányrendeletben meghatározott tevékenységet végző vállalkozásokról a (2) bekezdésben
meghatározott adatokkal - F-Gáz ügyfélazonosító alkalmazásával - a végzett tevékenység
megszűnésének, megszüntetésének időpontjáig az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározott adatbázisban az alábbi célok érdekében:
a)	a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységekre vonatkozó jogok és
kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése,
b)	regisztrációs, nyilvántartási, képesítési, valamint adatszolgáltatási és tájékoztatási
kötelezettségek teljesítése,
c)	a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységgel kapcsolatos fizetési
kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott célra az F-Gáz ügyfélazonosító alatt az adatbázisban
nyilvántartható:
5
a)	természetes személy esetében:
aa)	név,
ab)	születési hely, idő, állampolgárság,
ac)	anyja neve,
ad)	személyi azonosító,
ae)	lakcím és értesítési cím; telefonszám, e-mail cím;
b)	gazdasági társaság, egyéni vállalkozás, valamint egyéni cég esetében a cég vagy egyéni
vállalkozó neve, székhelye, cégjegyzék száma, adószáma, statisztikai számjele, ennek
hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám, foglalkoztatottak száma, a cég nevében
nyilatkozattételre jogosult személy megnevezése, telefonszám, e-mail cím;
c)	az a) és b) pontokhoz kapcsolódóan a klímavédelemért felelős hatóság döntéseinek
rendelkezései, valamint a külön jogszabályokban meghatározott képesítési,
adatszolgáltatási adatok:
ca)	hatósági döntés iktatószáma,
cb)	jogerősen kiszabott bírság összege, megfizetésének ténye, behajtás állapota,
cc)	a bírság kiszabása mellőzésének ténye, figyelmeztetés ténye,
cc)	a regisztrációs és felügyeleti díj összege és megfizetésének ténye, behajtás állapota,
cd)	természetes személyek és gazdálkodó szervezet képesítést, képzettséget igazoló
kártya száma, kiállítás dátuma, gazdálkodó szervezetek esetében megfelelő képesítéssel
rendelkező munkatársak a) pontban rögzített adatai és képesítést, képzettséget igazoló
kártya száma is,
ce)	legmagasabb iskolai végzettség, OKJ bizonyítvány száma, OKJ végzettség kódja,
cf)	munkakör,
cg)	szakmai gyakorlati idő, gyakorlat megszerzés helye,
ch)	bármely, fluortartalmú üvegházhatású gáz érintettségével járó tevékenység esetében
a gáz mennyisége tömegben és CO2 egyenértékben kifejezve, fajtája, ipari
megnevezése, annak hiányában kémiai neve,
ci)	a fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó terméket, berendezést és létesítményt
érintő telepítés, karbantartás, szivárgásvizsgálat címe, forgalmi rendszám és
üzembentartó megnevezése, az intézkedéssel érintett berendezés vagy létesítmény
megnevezése, funkciója, típusszáma,
cj) minden egyéb olyan adat, amelynek jelentésére és nyilvántartására az F-Gáz
ügyfélazonosítóval rendelkező vállalkozás a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal
kapcsolatos közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus rendelkezései folytán köteles.
(3)	A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célra -
személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.
(4)	A klímavédelemért felelős hatóság az F-Gáz ügyfélazonosítóval rendelkező ügyfelek
számára biztosítja az elektronikus kapcsolattartást és ügyintézést, amelynek részletes
szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg.
10/H. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a fluortartalmú üvegházhatású
gázokkal kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági
határozat előírásait megsérti, vagy a tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül vagy attól
eltérően végzi, azt a klímavédelemért felelős hatóság klímavédelmi bírság megfizetésére
kötelezi.
(2)	A klímavédelmi bírság kiszabására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 21 nap.
(3)	A bírság kiszabására a klímavédelemért felelős hatóságnak az (1) bekezdésben
meghatározott cselekményről való tudomásszerzésétől számított 1 éven túl nincs lehetősége.
Az elkövetésétől számított 5 éven túl nem szabható ki bírság, kivéve ha a cselekmény
jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem
6
kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll. Ha jogerős másodfokú hatósági határozat
vagy jogerős bírói ítélet az eljárt klímavédelemért felelős hatóságot új eljárás lefolytatására
utasítja, az egyéves határidőt a másodfokú határozat vagy bírói ítélet jogerőre emelkedésétől
kell számítani, de öt éven túl ebben az esetben sincs helye bírság kiszabásának.
(4)	A bírság összegét a klímavédelemért felelős hatóság az eset összes körülményeire - így
különösen a jogsértés súlyára, időtartamára, a mulasztás körülményeire, a kötelezettségszegés
időtartamára és ismétlődésére, a jogsértő magatartás konkrét veszélyességére vagy károsító
hatására, a jogsértéssel szerzett előnyre, továbbá a termékekben és berendezésekben használt
fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségére és annak a klímavédelemmel
összefüggésben kitűzött célok megvalósítására való veszélyességére - tekintettel határozza
meg.
(5)	Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy
kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy bírság alkalmazása
szükségtelen, a klímavédelemért felelős hatóság mérlegelési jogkörben eljárva dönthet a
bírság kiszabásának mellőzéséről, egyidejűleg figyelmeztetve az elkövetőt az ismételt
jogsértés jogkövetkezményeire.
(6)	A klímavédelemért felelős hatóság - figyelemmel az eset összes körülményére -
méltányosságból, ha a bírság célja csökkentett összeggel is elérhető, az e törvény
végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott bírság mértékének csökkentéséről
is dönthet, egyidejűleg figyelmeztetve az elkövetőt az ismételt jogsértés
jogkövetkezményeire.
(7)	Ismételt jogsértés esetén az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározottak szerint kell a bírság összegét megállapítani.
10/I. § (1) A klímavédelmi bírság a klímavédelemért felelős hatóság és a központi
költségvetés bevétele, amelyből 50% illeti meg a hatóságot, 50% pedig a központi
költségvetés bevétele.
(2)	A klímavédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell
megfizetni. A bírság kiszabásáról szóló határozatban rendelkezni kell arról a számlaszámról
is, amelyre a bírságot meg kell fizetni.
(3)	A jogerősen kiszabott klímavédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.
(4)	Amennyiben a jogsértő a klímavédelmi bírság kiszabását követő 30 napon belül nem tesz
eleget a bírságot megállapító határozat rendelkezésének, ismételt bírság kiszabásnak van
helye.
(5)	A bírság kiszabásával egyidejűleg a klímavédelemért felelős hatóság kezdeményezheti az
illetékes engedélyező hatóságnál a jogszabálysértő tevékenysége folytatásának
felülvizsgálatát.
(6)	A klímavédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási jogi
felelősség alól.”
5.	§
(1)	Az Éhvt. 14. § (5) bekezdése a következő k)-p) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„k) a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy azzal működtetett termékek,
berendezések és létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges képzési,
képesítési és vizsgáztatási rendszer, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek
részletes szabályait;
7
l) a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenység esetében a vállalkozások,
üzemeltetők és tulajdonosok regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének,
valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait;
m) a fluortartalmú üvegházhatású gázok Magyarország területén való forgalomba hozatalára,
export, import kereskedelmi tevékenységre, a forgalombahozatali mentességi kérelemre, a
címkézésre, az ezen tevékenységek esetében a regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi
kötelezettségek, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait;
n) a fluortartalmú üvegházhatás gázokat tartalmazó termékek és berendezések
szivárgásvizsgálatára, visszanyerésére, újrahasznosítására és regenerálására, valamint az ezen
tevékenységek végzése esetében a regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi
kötelezettségek, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait;
o) a klímavédelmi bírság mértékét;
p) a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységek ellenőrzésével,
felügyeletével és valamennyi hatósági feladat ellátásával kapcsolatban eljáró hatóság
kijelölését.”
(2)	Az Éhvt. 14. § (6) bekezdése a következő c)-f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„c) a klímavédelemért felelős hatósággal való elektronikus kapcsolattartás szabályait;
d)	az elektronikus ügyintézés, így különösen a díjakra, befizetésekre és elszámolásokra
vonatkozó részletes szabályokat;
e)	a fluortartalmú üvegházhatású gázok adatbázis nyilvántartás részére történő adatközlés
formájának és módjának, tartalmának, kezelésének, üzemeltetésének és fenntartásának,
felügyeletének, valamint az adatközlés és adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait;
f)	a fluortartalmú üvegházhatású gázok adatbázis F-Gáz ügyfélazonosítóval rendelkező
ügyfelek általi igénybevételének és használatának, az abban való regisztráció és
nyilvántartásba vétel részletes szabályait.”
(3)	Az Éhvt. 14. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az oktatásért felelős miniszter egyetértésével
kiadott rendeletben állapítsa meg az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket
végző természetes személyek képzésére, képesítésére és vizsgáztatására vonatkozó
tananyagra, szakmai és vizsgakövetelményekre, a szerzett tudás elismerésére, a vizsgáztatás
és képesítés rendjére, rendszerére, a vállalkozások képesítési rendszerére, valamint a
képesítések nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat.”
6.	§
Az Éhvt. 17. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(E törvény - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt -)
„c) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 517/2014 Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
8
2.	Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-
megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló
2012. évi CCXVII. törvény módosítása
7.	§
Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási
határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a
továbbiakban: Ügkr.) 1. § (4) bekezdés i)-j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek,
és a bekezdés a következő k) ponttal egészül ki:
[Nem terjed ki a törvény hatálya az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes államok (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes államok) területén található
repülőtérről induló vagy oda érkező légi járatok üzemeltetésére, a következő esetekben]
„i) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008.
szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban:
1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) értelmében előírt közszolgáltatási
kötelezettség keretében végrehajtott repülés az Európai Unió működéséről szóló szerződés
349. cikkében meghatározott legkülső régiók útjain vagy olyan utakon, amelyeken a
felajánlott kapacitás nem haladja meg az évi 30 000 ülőhelyet,
j) az olyan légiközlekedési tevékenység, amelynek során a kereskedelmi légiközlekedési
üzembentartó 3 egymást követő 4 hónapos időszakban időszakonként 243-nál kevesebb
járatot teljesít, vagy járatainak éves összes kibocsátása kevesebb 10 000 tonnánál, amelybe
beleszámítandó az állam uralkodója és közvetlen családja, állam- és kormányfője, valamint
minisztere hivatalos út alkalmával történő szállítása is, és
k) a harmadik kereskedési időszakban azok a repülések, amelyek e pont kivételével a szóban
forgó tevékenység körébe tartoznának, és amelyeket olyan, nem kereskedelmi légi jármű
üzembentartó teljesít, amely kevesebb, mint évi 1000 tonna összkibocsátással járó repüléseket
hajt végre.”
8.	§
Az Ügkr. 2. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„33. visszaadás: ÜHG-egység elszámolása az üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó által
saját létesítménye vagy légi járműve hitelesített kibocsátási adatainak terhére a jegyzékkezelő
felé,”
9. §
Az Ügkr. 2. §-a a következő 36-41. ponttal egészül ki:
(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
9
„36. kereskedelmi légiközlekedési üzembentartó: olyan légi jármű üzembentartó, amely
díjazás ellenében menetrendszerűen vagy nem menetrendszerűen utasok, áru vagy postai
küldemények szállítására irányuló légiközlekedési szolgáltatást nyújt a nagyközönség
számára,
37.	készenléti- vagy tartalék üzemmód: az alkalmankénti vagy kizárólag speciális
körülmények megléte esetén történő üzemeltetés céljából létrehozott létesítmény működési
jellemzője,
38.	kezdeti (múltbeli) tevékenységi szint: a létesítményrésznek kiosztott mennyisége
kiszámításához használt, a 2011/278/EU bizottsági határozat 9. cikkének vagy adott esetben a
18. cikkének megfelelően kiszámított tevékenységi szint,
39.	mérvadó létesítményrész: olyan létesítményrész, amely legalább 30%-kal hozzájárul a
létesítménynek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves mennyiségéhez vagy
több mint 50 000 kibocsátási egységnek a létesítmény részére történő kiosztásához,
40.	részleges működés-beszüntetés: ha egy mérvadó létesítményrész tevékenységi szintjét egy
adott naptári évben a létesítményrésznek kiosztott mennyiség kiszámításához használt kezdeti
tevékenységi szinthez képest az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározottak szerint legalább 50%-kal, vagy legalább 75%-kal vagy 90%-kal csökkenti,
41.	részleges működés-beszüntetést követő újraindítás: olyan jelentős változás, amikor a
működését beszüntetett létesítményrész tevékenységi szintje ismét meghaladja az e törvény
végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti kezdeti tevékenységi
szintjének 25%-át, illetve 50%-át kitevő küszöbértéket.”
10.	§
Az Ügkr. 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A hatóság a kibocsátási engedélyben végrehajtott módosításról, illetve az engedély
visszavonásáról tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert (a továbbiakban:
miniszter). A miniszter tájékoztatja a hatóságot minden olyan, az üzemeltetők és a légi jármű
üzembentartók működésével kapcsolatos adatról, amely adatot közvetlenül a miniszterhez
nyújtottak be, és az adat megismerése a hatóság e törvény és végrehajtására kiadott
kormányrendelet szerinti feladat- és hatáskörébe tartozik.”
11.	§
Az Ügkr. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a légi jármű üzembentartó térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási
egységek kiosztását kérelmezi, az (1) bekezdésben foglaltakon túl a tonnakilométer-adatokat
is nyomon követi a 601/2012/EU bizottsági rendelet, e törvény és a végrehajtására kiadott
jogszabályok, a jóváhagyott nyomon követési terv, valamint a légi jármű üzembentartó belső
eljárásrendje szerint, és arról a hatóság részére - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -
hitelesített tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést tesz az ellenőrzési évet követő év
március 31-ig.”
10
12. §
Az Ügkr. 10. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A bezáró létesítmény üzemeltetője a Kormány e törvény végrehajtására kiadott
rendeletében meghatározottak szerint köteles a bezárás évére vonatkozó hitelesített jelentést
tenni. Ha a létesítmény bezárására az adott év február 15-ig kerül sor, a bezárás évére
vonatkozó jelentéstétel és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.
(5)	Ha a légi jármű üzembentartó légiközlekedési tevékenysége megszűnik vagy a
tevékenysége az 1. melléklet XXII. pontja alóli kivételnek minősül, azt a Kormány e törvény
végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint bejelenti és hitelesített jelentést
tesz. Ha a bejelentett eseményre az adott év február 15-ig kerül sor, a jelentés és az (1)
bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.”
13.	§
Az Ügkr. 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14/A. § A miniszter a 12. § (2) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében és a 38. § (1)
bekezdésében meghatározott feladatait az energiapolitikáért felelős miniszterrel
együttműködésben látja el.”
14.	§
(1)	Az Ügkr. 15. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kibocsátási egységek kiosztását a harmadik kereskedési időszakban a 2011/278/EU
bizottsági határozat VI. mellékletében meghatározott referenciaértékek és kisegítő szabályok
alapján kell elvégezni.
(2)	A térítésmentesen kiosztható mennyiség az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiszámított
egységmennyiség 100%-a azon létesítmények számára, amelyek a CO2 kibocsátás-áthelyezés
kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listáját meghatározó uniós jogi
jogszabályban felsorolt ágazatokba tartoznak.”
(2)	Az Ügkr. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A létesítményeknek évente térítésmentesen kiosztható kibocsátásiegység-mennyiséget a
Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tartalmazza. A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tervezetét a
miniszter készíti el és nyújtja be jóváhagyásra az Európai Bizottságnak. A Nemzeti
Végrehajtási Intézkedés közzétételéről az Európai Bizottság jóváhagyását követően a
Kormány gondoskodik.”
(3)	Az Ügkr. 15. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A térítésmentes kibocsátási-egység kiosztás több lépésben is végrehajtható.
(7)	A tárgyévi ingyenesen kiosztásra kerülő ÜHG egységmennyiségeket a miniszter az általa
vezetett minisztérium honlapján közleményben teszi közzé és gondoskodik annak Hivatalos
Értesítőben való közzétételéről.
11
(8)	A CO2 kibocsátás-áthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és
alágazatok listájának módosulása esetén a miniszter a Kormány által az e törvény
végrehajtására kiadott rendeletben foglaltaknak megfelelően módosítja a Nemzeti
Végrehajtási Intézkedéseket.”
15.	§
(1)	Az Ügkr. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelmet a miniszter jóváhagyás céljából továbbítja az Európai Bizottságnak. Az
Európai Bizottság döntését érvényesítve a miniszter a kérelmet jóváhagyja vagy elutasítja.
Jóváhagyás esetén a miniszter a kereskedési időszak egyes éveire vonatkozóan megállapítja a
létesítmény számára térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét és a
jegyzékkezelő útján gondoskodik a kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő
jóváírásáról.”
(2)	Az Ügkr. 16. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a
következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha egy létesítmény beszünteti működését, a működés beszüntetésének évét követő évtől
nem részesülhet térítésmentes kibocsátási egységben. A jelentős kapacitáscsökkentésen, a
részleges működés-beszüntetésen és a részleges működés-beszüntetést követő újraindításon
átesett létesítmény számára történő kibocsátási egységkiosztást az e törvény végrehajtására
kiadott kormányrendelet szerint ki kell igazítani.
(5)	A (2)-(4) bekezdés szerinti módosításokat követően a miniszter elkészíti a nemzeti
kiosztási táblára vonatkozó javaslatát, és megküldi az Európai Bizottságnak. Az Európai
Bizottság jóváhagyása esetén, a nemzeti kiosztási tábla bevitelét vagy módosítását a központi
tisztviselő végzi el az európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben.
(6)	A jelentős kapacitáscsökkentésen, részleges működés-beszüntetésen és a részleges
működés-beszüntetést követő újraindításon átesett létesítményeknek a (4) bekezdés szerinti
kibocsátási egységkiigazítás elvégzéséhez a miniszter részére benyújtandó adatszolgáltatást
akkreditált hitelesítő szervezet által hitelesíttetve kell benyújtani a Kormány által az e törvény
végrehajtására kiadott rendeletben foglaltaknak megfelelő határidőben és módon.”
16.	§
Az Ügkr. 18/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete alapján a miniszter a (6) bekezdésben
foglaltakra figyelemmel elkészíti a nemzeti kiosztási táblára vonatkozó javaslatát és
jóváhagyásra megküldi azt az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság által jóváhagyott
nemzeti kiosztási tábla alapján a nemzeti tisztviselő a (6) bekezdésben foglaltakra
figyelemmel a nemzeti kiosztási tábla Európai Bizottság általi jóváhagyását követő 15 napon
belül gondoskodik a kibocsátási egységeknek a derogációs kiosztásra jogosult
villamosenergia-termelők forgalmi jegyzékben vezetett számláin történő jóváírásáról.”
17.	§
Az Ügkr. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
12
„(1) A légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyiségének az Európai Bizottság által a
2011/638/EU bizottsági határozatban meghatározott referenciaérték alapján kiszámított része
térítés nélkül kerül kiosztásra a 20. § (1) bekezdése szerinti kérelmet benyújtó légi jármű
üzembentartók részére.”
18.	§
Az Ügkr. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelmet a miniszter a kérelemmel érintett kereskedési időszak kezdetét megelőzően
legalább 18 hónappal, a légiközlekedésre vonatkozó Nemzeti Végrehajtási Intézkedés
tervezeteként jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság által
elfogadott nemzeti légiközlekedési kiosztási táblát vagy annak a 21. § (5) bekezdése szerinti
módosítását a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közleményben teszi közzé
és gondoskodik annak Hivatalos Értesítőben való közzétételéről.”
19.	§
(1)	Az Ügkr. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A légiközlekedési új belépő az adott kereskedési időszakra a miniszterhez benyújtott
kérelemmel igényelheti a térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek
kiosztását. A kérelmet a kereskedési időszak harmadik évének június 30. napjáig kell
benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az adott kereskedési időszak második naptári évére
vonatkozó hitelesített tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést és valamennyi, a
térítésmentes kiosztásra való jogosultság feltételeinek való megfelelést igazoló
dokumentumot, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározottakat.”
(2)	Az Ügkr. 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A miniszter - az Európai Bizottság (3) bekezdés szerinti döntését követően - elkészíti a
nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatot és jóváhagyásra
megküldi az Európai Bizottságnak. A légiközlekedési kibocsátási egységeknek a légi jármű
üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláján történő jóváírásáról a miniszter a 20. § (4)
bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodik.”
20.	§
Az Ügkr. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bejelentés tartalmazza a bejelentés alapjául szolgáló esemény bekövetkezésének
időpontját és az annak igazolására alkalmas dokumentumokat. A hatóság a bejelentéstől
számított 20 munkanapon belül írásban tájékoztatja a minisztert. A miniszter a bejelentésről
értesíti az Európai Bizottságot és a központi tisztviselőt.”
21. §
13
(1)	Az Ügkr. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az üzemeltető köteles a nyomon követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásának
megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyévet követő év április 30-ig visszaadni a
magyar állam részére. A visszaadási kötelezettség teljesítéséhez az üzemeltető a más tagállam
illetékes hatósága által kiadott kibocsátási egységet is felhasználhatja. A visszaadott
kibocsátási egységeket a jegyzékkezelő a forgalmi jegyzékből törli.”
(2)	Az Ügkr. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha
a)	az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó nem adott le hitelesített jelentést, vagy
b)	a leadott hitelesítési jelentésben a hitelesítő szervezet azt állapítja meg, hogy
ba)	a kibocsátás nem a jogszabályoknak, valamint a kibocsátási engedélynek megfelelően
történt, vagy
bb)	a nyomon követés nem felelt meg az előírásoknak,
akkor a részükre a nemzeti kiosztási táblában és a nemzeti légiközlekedési kiosztási táblában
szereplő adatok és a forgalmi jegyzékben szereplő adatok alapján - az üzemeltető vagy a légi
jármű üzembentartó költségére bevont hitelesítő útján - a hatóság állapítja meg a tárgyévi
kibocsátást, amelynek megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet, légi jármű üzembentartó
esetében ÜHG-egységet a hatóság felszólítására vissza kell adniuk az állam részére.”
(3)	Az Ügkr. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A légiközlekedési kibocsátási egységeket kizárólag a légiközlekedési kibocsátási
egységek visszaadásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére lehet felhasználni. A légi
jármű üzembentartó a visszaadási kötelezettség teljesítéséhez felhasználhat kibocsátási
egységet, továbbá a más tagállam illetékes hatósága által kiadott ÜHG-egységet is.”
22. §
Az Ügkr. 10. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„10. A kibocsátáscsökkentési egység és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység
felhasználása a harmadik kereskedési időszakban
29. § (1) A 2013-2020 közötti kereskedési időszakban az üzemeltető és a légi jármű
üzembentartó az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Éhvt.)
meghatározott kibocsátás-csökkentési egységet (a továbbiakban: ERU) és az igazolt
kibocsátás-csökkentési egységet (a továbbiakban: CER, a továbbiakban együtt: nemzetközi
jóváírási jogosultságok) felhasználhatja a (2)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint.
(2)	Az üzemeltetők és légi jármű üzembentartók 2015. március 31-ig kérhetik a 2008-2012-
ig terjedő időszak során a közösségi rendszerben felhasználható projekttípusok tekintetében a
2012-ig elért kibocsátáscsökkentés alapján kiadott nemzetközi jóváírási jogosultságok ÜHG-
egységre történő átváltását az alábbiak figyelembe vételével, mindig a magasabb érték szerint:
a)	a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan a részükre felhasználásra engedélyezett, de
fel nem használt nemzetközi jóváírási jogosultságok erejéig, vagy
14
b)	a 2008 és 2012 közötti időszakban a számukra kiosztott kibocsátási egység erejéig,
amelynek aránya nem lehet magasabb 11%-nál.
(3)	Az üzemeltetők és légi jármű üzembentartók 2020. december 31-ig kérhetik a 2008-tól
2012-ig terjedő időszak során a közösségi rendszerben felhasználható projekttípusok
tekintetében a 2013 előtt bejegyzett projektek tekintetében 2013-tól elérendő
kibocsátáscsökkentés alapján kiadott nemzetközi jóváírási jogosultságok ÜHG-egységre
történő átváltását:
a)	a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan a részükre felhasználásra engedélyezett, de
fel nem használt nemzetközi jóváírási jogosultságok erejéig, vagy
b)	a 2008 és 2012 közötti időszakban a számukra kiosztott kibocsátási egység erejéig,
amelynek aránya nem lehet magasabb 11%-nál.
(4)	Az üzemeltetők és légi jármű üzembentartók kérhetik a 2008-tól 2012-ig terjedő időszak
során a közösségi rendszerben felhasználható projekttípusok tekintetében - mindaddig, de
legkésőbb 2020-ig, ameddig az érintett országok erre vonatkozó megállapodást nem
ratifikálnak a Közösséggel - a legkevésbé fejlett országokban 2013 után megkezdendő
projektek tekintetében 2013-tól elért kibocsátáscsökkentés alapján kiadott CER-ek ÜHG-
egységre történő átváltását 2020. december 31-ig:
a)	a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan a részükre felhasználásra engedélyezett, de
fel nem használt nemzetközi jóváírási jogosultságok erejéig, vagy
b)	a 2008 és 2012 közötti időszakban a számukra kiosztott kibocsátási egység erejéig,
amelynek aránya nem lehet magasabb 11%-nál.
(5)	Az Európai Bizottság által ellenőrzött és jóváhagyott nemzetközi jóváírási jogosultságok
(1)-(4)	bekezdés szerinti felhasználására vonatkozó jogosultsági tábláját a nemzeti tisztviselő
kezeli.”
23.	§
Az Ügkr. 32. § és 33. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„32. § (1) Ha az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a kibocsátások nyomon
követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, a kibocsátási egység visszaadására,
valamint a hatóság vagy a minisztérium felé történő változások bejelentésére irányuló
kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság vagy - a minisztérium
felé fennálló változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén - a miniszter az
üzemeltetőt e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű
bírság megfizetésére kötelezi.
(2)	A bírságot a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell megfizetni.
Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy a hatóság a bírság behajtása érdekében
soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot.
(3)	A bírság mértékének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a kötelezettségszegés
súlyára, az általa elérhető gazdasági előny nagyságára, valamint az üzemeltetőnek egyébként
térítésmentesen járó kibocsátási egységek számára.
(4)	Ismételt kötelezettségszegés esetén, annak súlyára figyelemmel a hatóság a tevékenységet
korlátozza, felfüggeszti vagy a kibocsátási engedélyt visszavonja.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott bírság alkalmazása céljából, amennyiben
a)	az üzemeltető nem nyújtott be hitelesített éves kibocsátási jelentést az e törvényben előírt
határidőre,
15
b)	a hitelesített éves kibocsátási jelentés nincs összhangban e törvény rendelkezéseivel, vagy
c)	az üzemeltető kibocsátási jelentését nem hitelesítették a 600/2012/EU rendeletnek
megfelelően
a hatóság a 601/2012/EU rendelet 70. cikke alapján konzervatív becslést készít a létesítmény
kibocsátásáról, amely becslésnek megfelelő kibocsátási egységet köteles az üzemeltető a 24. §
(1)	bekezdésének megfelelően visszaadni.
33.	§ (1) Ha a légi jármű üzembentartó a nyomon követési terv jóváhagyásának
megszerzésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, a
légiközlekedési kibocsátási egység visszaadására, valamint a hatóság vagy a minisztérium felé
a 22. § (1) bekezdésében foglalt változások bejelentésére irányuló kötelezettségének részben
vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság vagy - a minisztérium felé fennálló változás-
bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén - a miniszter e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.
(2)	A bírságot a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell megfizetni.
Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy a hatóság a bírság behajtása érdekében
soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot. Ismételt kötelezettségszegés esetén a hatóság a
(4)	bekezdésben foglalt intézkedés megtételét kezdeményezi.
(3)	A bírság mértékének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a kötelezettségszegés
súlyára, az általa elérhető gazdasági előny nagyságára, valamint a légi jármű üzembentartónak
egyébként térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek számára.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott bírság alkalmazása céljából, amennyiben a légi jármű
üzembentartónak egyébként térítésmentesen járó kibocsátási egységek száma azért nem
állapítható meg, mert
a)	a légi jármű üzembentartó nem nyújtott be hitelesített éves kibocsátási jelentést és
tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést az e törvényben előírt határidőre,
b)	a hitelesített éves kibocsátási jelentés nincs összhangban e törvény rendelkezéseivel, vagy
c)	a légi jármű üzembentartó kibocsátási jelentését nem hitelesítették a 600/2012/EU
rendeletnek megfelelően,
a hatóság a 601/2012/EU rendelet 70. cikke alapján konzervatív becslést készít a légi jármű
üzembentartó kibocsátásáról, amely alapjául szolgál az egyébként térítésmentesen járó
kibocsátási egységek számának megállapításához. Az e körben megbecsült kvótamennyiség
ugyanakkor nem adhat alapot későbbi térítésmentes kiosztáshoz.
(5)	Amennyiben a légi jármű üzembentartó nem tesz eleget az e törvényben vagy az e törvény
végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt követelményeknek, és az e törvényben
meghatározott egyéb jogkövetkezmény alkalmazása sem vezet eredményre, a miniszter
kérelemmel fordul az Európai Bizottsághoz, hogy az érintett légi jármű üzembentartóra
vonatkozóan működési tilalmat állapítson meg. Ha a Bizottság határozatot hoz az érintett légi
jármű üzembentartóra vonatkozó működési tilalom bevezetéséről, a miniszter gondoskodik
ennek végrehajtásáról, melynek során tájékoztatja a Bizottságot a határozat végrehajtása
céljából hozott bármely intézkedésről.
(6)	A 32. § és e § alapján jogerősen kiszabott bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”
24.	§
(1)	Az Ügkr. 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bezáró létesítmény üzemeltetője a létesítmény bezárásának bejelentésétől számított 30
napon belül a bezárás évére megállapított felügyeleti díj teljes összegét megfizeti.
Amennyiben a bezárás bejelentésének időpontjáig a tárgyévi térítésmentes kibocsátási
16
egységek kiosztására nem kerül sor, a bezárás évére vonatkozó felügyeleti díj megfizetésének
határideje a létesítmény részére történő kibocsátási egységkiosztás megtörténtét követő 30
nap.”
(2) Az Ügkr. 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a felügyeleti díjat határidőben nem
fizeti meg, a hatóság a határidő lejártát követő 8 napon belül fizetési kötelezettség
teljesítésének elmulasztását megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező határozatot
bocsát ki. A felügyeleti díjat esedékességétől a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő
mértékű késedelmi pótlék terheli. A jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő
eredménytelen elteltét követően a hatóság a felügyeleti díj behajtása érdekében soron kívül
megkeresi az állami adóhatóságot. A felügyeleti díj és a késedelmi pótlék megfizetéséig a
hatóság zárolja az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláját,
és arról tájékoztatást nyújt a miniszter részére. A számla zárolásának feloldását a
jegyzékkezelő a követelés beérkezését követő 15 napon belül végzi el.
(7)	A jogerősen kiszabott felügyeleti díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”
25.	§
Az Ügkr. 15. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„15. Nemzetközi jelentéstétel
az ÜHG-egység kereskedelmi rendszer működéséről
36.	§ (1) A hatóság a miniszter útján évente jelentést nyújt be az Európai Bizottság számára az
ÜHG-egység kereskedelmi rendszer működéséről.
(2)	A jelentés tartalmazza az ÜHG-egységek kiosztásával, a forgalmi jegyzék működésével, a
nyomon követéssel és jelentéstétellel, a hitelesítéssel és akkreditálással kapcsolatos
intézkedéseket, a rendszer működésének európai uniós és belső jogi aktusoknak való
megfelelőségére vonatkozó kérdéseket, valamint az ÜHG-egységek adózási kérdéseinek
összefoglalóját. A jelentést az Európai Bizottság által megküldött kérdőív vagy vázlat alapján
kell elkészíteni.
(3)	A jelentést a hatóság az Európai Bizottság által meghatározott határidő előtt legkésőbb 30
nappal megküldi a miniszternek.
(4)	A jelentést a miniszter az Európai Bizottság által meghatározott határidőig továbbítja az
Európai Bizottságnak.”
26.	§
Az Ügkr. a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § (1) A 2013. január 1-jétől kezdődő kereskedési időszakban a légi jármű
üzembentartók a 2013. és 2014. év vonatkozásában együtt, a részükre ingyenesen kiosztásra
került légiközlekedési kibocsátási egységek tekintetében a 10. § (1)-(2) bekezdésekben foglalt
jelentéstételi kötelezettségüket 2015. március 31-ig, a 24. § (2) bekezdésében foglalt
visszaadási kötelezettségüket 2015. április 30-ig teljesítik.
(2)	Az EGT-megállapodásban részes államok területén kívül található repülőtérre irányuló
vagy onnan kiinduló repülések 2013. január 1. és 2016. december 31. közötti kibocsátásai
17
tekintetében a légi jármű üzembentartók mentesülnek a 10. § (1)-(2), továbbá a 24. § (2)
bekezdésében foglalt kötelezettségeik teljesítése alól.
(3)	A 2013. január 1. és 2016. december 31. közötti időszak vonatkozásában ingyenesen
kiosztásra kerülő légiközlekedési kibocsátási egységek mennyiségének meghatározásánál a
(2) bekezdés szerinti eltérést figyelembe kell venni.
(4)	A 2013. január 1. és 2016. december 31. közötti időszak vonatkozásában ingyenesen
kiosztásra kerülő légiközlekedési egységek mennyiségét a miniszter a hatósággal
együttműködésben ismételten meghatározza és a végleges egységmennyiségeket az általa
vezetett minisztérium honlapján közleményben teszi közzé és gondoskodik annak Hivatalos
Értesítőben való közzétételéről a 421/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben
meghatározott időpontig.
(5)	A 20. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül, a 2013. és 2014. évben
térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek mennyiségének
megállapításáról, továbbá a fenti évekre kiosztott légiközlekedési kibocsátási egységeknek az
üzembentartó forgalmi jegyzékben vezetett számláján történő jóváírásáról a miniszter
együttesen, az Európai Bizottság vonatkozó határozatát követően 2015. április 30-ig
gondoskodik az arra jogosult légi jármű üzembentartók esetében.
(6)	A 421/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) bekezdésével összhangban,
amennyiben egy légi jármű üzembentartó összes éves kibocsátása kevesebb, mint 25 000
tonna CO2 és e kibocsátás meghatározása a 606/2010/EU bizottsági rendelet által jóváhagyott,
az Eurocontrol által kifejlesztett eszközzel történt, úgy a légi jármű üzembentartó kibocsátását
hitelesítettnek kell tekinteni.”
27.	§
Az Ügkr. 42. § (2) bekezdése a következő j)-k) ponttal egészül ki:
(E törvény - a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott
jogszabályokkal együtt -)
„j) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi
rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek egy egységes globális piacalapú
intézkedés nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra való alkalmazásáról
rendelkező nemzetközi megállapodás 2020-ig történő végrehajtására tekintettel történő
módosításáról szóló, 2014. április 16-i, 421/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
k) a nemzetközi jóváírási jogosultságoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv értelmében történő meghatározásáról szóló, 2013. november 8-i 1123/2013/EU
bizottsági rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
28.	§
Az Ügkr.
1.	14. § (3) bekezdésében az „a kibocsátási egység” szövegrész helyébe az „az ÜHG-egység”
szöveg,
2.	22. § (1) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „45 napon” szöveg
lép.
18
29.	§
Hatályát veszti Ügkr. 11. §-a.
3.	Záró rendelkezések
30.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép
hatályba.
(2)	A 4. § és a 23. § 2015. január 1-jén lép hatályba.
31.	§
(1)	Ez a törvény a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási
egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő
kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/101/EK
irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2)	Ez a törvény
a)	az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi
rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek egy egységes globális piacalapú
intézkedés nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra való alkalmazásáról
rendelkező nemzetközi megállapodás 2020-ig történő végrehajtására tekintettel történő
módosításáról szóló, 2014. április 16-i 421/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és
b)	a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 517/2014/EU európai parlament és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

INDOKOLÁS

Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: 2007. évi LX. törvény),
valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-
megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a
továbbiakban: 2012. évi CCXVII. törvény) módosításának szükségességét az uniós jogi
szabályoknak való megfelelési kötelezettség, valamint az elmúlt évek jogalkalmazói
gyakorlatának megfelelő egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás kialakítása indokolja.
A klímavédelmi felelősség keretében mindenképpen szükséges egy új és mindenre kiterjedő
szabályozás a felmelegedésért másodsorban felelős fluorgázokkal kapcsolatban, ugyanis
2014. május 6. napjával hatályba lépett a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a
842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 517/2014/EU
európai parlament és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 517/2014/EU rendelet), melynek
rendelkezéseit 2015. január 1. napjával alkalmazni kell.
Annak érdekében, hogy hazánk az uniós kívánalmaknak maradéktalanul eleget tudjon tenni,
elengedhetetlen jelen módosítás Országgyűlés általi elfogadása, valamint a törvényjavaslatnak
megfelelő végrehajtási szabályok megalkotása.
20
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. és 4-5. §-hoz
Az 517/2014/EU rendelet teljes mértékben újraszabályozta a fluorozott szénhidrogénekkel
kapcsolatos közösségi jogi rendelkezéseket, ehhez szükséges az eddigi szabályozás
újragondolása, átstrukturálása és egy, az uniós jogi normának megfelelő szabályozás
elfogadása és hatályba léptetése.
A klímavédelmi felelősség keretében mindenképpen szükséges egy új, és mindenre kiterjedő
szabályozás a civilizációs társadalom által okozott felmelegedésért és üvegházhatásért
másodsorban felelős fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatban. Ezen célt szolgálja
a jelen Javaslat, megfelelve az uniós jogi követelményeknek.
A fluortartalmú üvegházhatású gázok az üvegházhatású gázok közé sorolandóak, ahogyan azt
a Kiotói Jegyzőkönyv is tartalmazza. Magyarországon a 2007. évi LX. törvény szabályozza
többek között a Kiotói Jegyzőkönyvben foglaltak hazai jogba történő átültetését, azonban az
eddig nem tartalmazott önálló rendelkezést a fluortartalmú üvegházhatású gázokra.
Az 517/2014/EU rendelet által előírt uniós kötelezettségek teljesítése tagállami szinten az
eddigi hatósági fellépésnél szigorúbb, nyomon követhetőbb és átláthatóbb fellépést kíván.
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) folyamatos jogalkotása szükségessé teszi -
különösen az 517/2014/EU rendelet hatálybalépése -, hogy a hazai klímavédelmi-
klímapolitikai törvényi szabályozás átalakuljon és jogi szabályozottság terén is megfeleljen az
európai uniós klímapolitikai törekvéseknek.
Figyelemmel arra, hogy 2015. január 1. napjával az 517/2014/EU rendeletben foglalt
valamennyi szabályozást kötelezően alkalmazni kell a tagállamoknak, a Javaslat a fentebb
kifejtett célkitűzések és uniós kötelezettségek teljesítésére tesz egy mindenre kiterjedő, átfogó
és állam által felügyelt jogalkotói javaslatot és szabályozást. A cél mindenképpen olyan
szabályozási rendszer kialakítása és bevezetése a magyar jogrendszerbe törvényi és annak
felhatalmazása alapján kiadott rendeleti szinten, amely hatékonyan tud eleget tenni a
fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos szabályozást érintő klímavédelemből
származó kötelező tagállami feladatoknak mind a jogi szabályozás, mind az uniós jogi norma
szerint megkövetelt közigazgatási hatósági feladatok terén. A szabályozással a jogsértő
magatartással szembeni eredményes fellépéshez szükséges hatósági eszközök és intézkedések
is megállapításra kerülnek akként, hogy a megállapított szankciók hatékonyak, arányosak és
visszatartó erejűek legyenek.
A 2-3. §-hoz
Pontosításra kerülnek a kiotói egységkereskedelemmel kapcsolatos feladatok, valamint az
azokhoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségek.
A 6. §-hoz
A rendelkezés az uniós jogi aktusnak való megfelelést biztosító jogharmonizációs záradék.
A 7. §-hoz
2014.	április 30-án kihirdetésre került az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei
Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek
egy egységes globális piacalapú intézkedés nemzetközi légi közlekedésből származó
kibocsátásokra való alkalmazásáról rendelkező nemzetközi megállapodás 2020-ig történő
21
végrehajtására tekintettel történő módosításáról szóló, 2014. április 16-i 421/2014/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 421/2014 EU rendelet), amelynek célja egy
egységes globális piacalapú intézkedés kialakítása a nemzetközi légi közlekedésből származó
kibocsátásokra vonatkozóan. A rendelet megjelenését megelőzően nem volt légiközlekedésből
származó kibocsátási egységekkel való kereskedelem az EU emisszió-kereskedelmi
rendszerén (EU Emissions Trading System, a továbbiakban: EU ETS) belül. A
légiközlekedésből származó kibocsátási egységek kereskedelme a III. kereskedési időszak
kezdetekor azonban még nem valósulhatott meg a Bizottság döntése nyomán (ún. stop the
clock derogáció).
A Bizottság későbbi döntése és az új uniós rendelkezéseknek való megfelelés szükségessé
tette az ezen §-on belül rendezni hivatott kivételrendszert.
A 8. §-hoz
A 2012. évi CCXVII. törvény hatálybalépését követően folyamatos nyomonkövetés történt a
törvényi rendelkezések alkalmazhatósága tekintetében. A gyakorlati tapasztalatok alapján
szükséges a rendelkezés pontosítása.
A 9. §-hoz
Az uniós jogi megfelelés indokolja a fogalomhasználat pontosítását, illetve kiegészítését a 2.
§ további 36-41. pontjaival.
A 10. §-hoz
A 2012. évi CCXVII. törvény hatálybalépését követően folyamatos nyomonkövetés történt a
törvényi rendelkezések alkalmazhatósága, egyértelműsége tekintetében. Jelen módosítás
pontosítja az eljáró hatóság eljárásjogi kötelezettségét az emisszió-kereskedelemben
felügyeletet gyakorló, egyúttal a kibocsátási egységek tekintetében tulajdonosi joggyakorló
minisztérium felé, annak érdekében, hogy az valamennyi, a kiosztást követően keletkezett
döntésről információval bírjon, ezzel is elősegítve többek között a Bizottság felé való
jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelést.
A miniszter feladatának pontosítását a gyakorlati tapasztalatok tették szükségessé.
A 11. §-hoz
A 421/2014 EU rendelet preambulumának (13) bekezdése rögzíti, hogy a térítésmentesen a
légijármű-üzemeltetőknek történő egységkiosztásra és kiadására továbbra is az üvegházhatást
okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének
létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i
2003/87/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2003/87/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv) megállapított módszerek szolgálnak, azaz a kiosztás és
visszaadás az irányelvben említett, érintett időszakokra vonatkozó, ellenőrzött
tonnakilométer- adatokon alapul. Ezen meghatározás miatt szükséges annak pontosítása, hogy
a légi jármű üzembentartó által elkészített jelentésnek tonnakilométer adatokat tartalmazó
jelentésnek kell lennie.
A 12. §-hoz
22
A 2012. évi CCXVII. törvény hatálybalépését követően folyamatos nyomonkövetés történt a
törvényi rendelkezések alkalmazhatósága, egyértelműsége tekintetében. A javasolt
módosítások annak egyértelműsítését szolgálják, hogy ezen részletszabályokat elegendő a
törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozni, annak törvényi szintű
szabályozása nem szükséges.
A 13. §-hoz
A módosítás a klímapolitikai együttműködési feladatok szabályozása érdekében szükséges.
A 14. §-hoz
A módosítás egyrészt a rendelkezés könnyebb értelmezhetősége miatt szükséges. A módosítás
további indoka a Bizottság által kiadott ún. „szénszivárgási lista”. Ezen listában rögzítettek
szerint történik az ingyenes ÜHG-egységek kiosztása. Mivel ezen lista folyamatosan változik
a bizottsági módosítások miatt, azonban a jogbiztonság megköveteli azt, hogy az érintett
ügyfelek előtt ismeretes legyen a kiosztás számításának alapjául szolgáló uniós jogi norma,
így a bekezdésben az uniós jogszabály nevére indokolt kizárólag utalni.
E szakasz módosításának további indoka a folyamat egyszerűsítése tekintettel arra, hogy a
2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezései nem írják elő a közzététel
formáját, kizárólag a közzétételről rendelkeznek.
A szakasz kiegészítésének indoka a (6) bekezdés szerinti, Bizottság általi egységkiosztás. A
térítésmentes egységmennyiségek kiosztásáról a Bizottság dönt a tagállami kérelmek alapján.
A gyakorlatban tapasztaltak szerint abban az esetben, ha a Bizottság késedelembe esik a
térítésmentes egységmennyiségek kiosztásával vagy a Bizottság akként dönt, hogy azokat
csak több részletben tudja kiosztani, úgy a tagállamok, így Magyarország sem tud eleget tenni
-	egyébként uniós jogi - kötelezettségének, miszerint az egységeket minden év február 28.
napjáig jóváírja az üzemeltetők forgalmi számláján.
Mindezek alapján szükséges annak törvényi szintű szabályozása és megengedése, hogy a
Bizottság kiosztási tervét követve, a kiosztások esetlegesen több lépésben valósuljanak meg
tagállami szinten is, ezzel jelezve az ügyfelek felé is, hogy egységeik kiosztása megtörténik,
azonban előfordulhat, hogy hosszabb időtartamot vesz igénybe a jóváírás.
A (7) szakasz beiktatása egy évenkénti kötelező eljárásjogi lépés a kiosztást gyakorló fél
számára. Indoka, hogy 2013-tól az irányelv rendelkezéseinek megfelelően - a 2003/87/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikk (11) bekezdése - folyamatosan csökken az
évenként térítésmentesen kiosztható egységek mennyisége. Ennek megfelelően szükséges
tagállami szinten is annak közzététele, hogy az egyes üzemeltetők az adott évben, az előre
meghatározott % szerinti csökkentést figyelembe véve mennyi ingyenes kiosztható
egységmennyiségben részesülhetnek.
A (8) szakasz beiktatása egyértelműen rögzíti, hogy a (2) bekezdés szerinti módosítás az
egységmennyiségben uniós rendelkezés miatt mindenképpen szükségessé teszi a korábban
már közzétett és kiosztott egységmennyiség esetleges módosítását az uniós ún:
„szénszivárgási lista” alapján. Ezzel biztosítja, hogy az érintettek nem kérdőjelezik meg a
tagállami eljárást, hiszen az uniós jogi kötelezettség, másrészt a részletszabályokat
kormányrendeleti szinten határozzuk meg.
A 15. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A módosítást a joggyakorlat indokolja, az eljárásjogi rendelkezések
pontosítása szükséges. A Bizottság döntése a kiosztható egységmennyiségekről nem bírálható
23
felül, ebből következően a miniszter a bizottsági döntést kizárólag érvényesíteni tudja, annak
megfelelve kell a benyújtott kérelmet jóváhagynia vagy elutasítania.
A (2) bekezdéshez: A szakaszban hivatkozott (4) bekezdés pontosítás, megfelelve a
kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti
szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében
történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozat megjelölt
rendelkezéseinek.
Az (5) bekezdés kizárólag eljárásjogi szempontból tartalmaz pontosítást. Habár az
üzemeltetésben bekövetkező változások nyomán az uniós rendelkezéseknek megfelelően
módosítani kell az üzemeltetőket megillető egységmennyiségeket, amely maga után vonja a
korábban már kiadott Nemzeti Kiosztási Tábla módosítását, mégis ezt új Nemzeti Kiosztási
Tábla szerint kell értelmezni.
A Javaslatban rögzített változás bekövetkezésével újra kell számítani az üzemeltetőt megillető
az adott évre vonatkozó egységmennyiségeket. Azaz az így meghatározott új
egységmennyiség nem a változás időpontjától jelent új határértéket, hanem az adott kiosztási
év kezdőnapjára visszamenőleg, január 1. napjára. Az ennek megfelelően elkészített Tábla új
Táblát jelent az adott kiosztási évre január 1. - december 31. között.
A (6) bekezdéssel történő kiegészítés indoka a hatósági jogalkalmazás könnyítése és
jogbiztonság biztosítása mind az eljáró hatóság, mind az üzemeltetők esetében,
egyértelműsítve, hogy a létesítményt érintő bármilyen jelentős változás esetén követelmény az
adatszolgáltatás akkreditációval rendelkező fél általi hitelesítése.
A 16. §-hoz
A Nemzeti Kiosztási Tábla valamennyi üzemeltető vonatkozásában tartalmazza az adott évre
kiosztott egységmennyiségeket.
A módosítás kizárólag eljárásjogi szempontból tartalmaz pontosítást. A derogációs kérelem
nyomán kiosztott egységek mennyiségével változik az üzemeltetők köre és a korábban
megállapított mennyiség.
A változás bekövetkezésével újra el kell készíteni a Táblát, amely Tábla ekként új Táblát
jelent az adott kiosztási évre január 1. - december 31. között.
A 17. §-hoz
A módosítás kizárólag annak kifejezésére és hangsúlyozására szolgál - ezzel is biztosítva a
jogbiztonságot -, hogy a légi jármű üzembentartók részére a referenciaérték meghatározása
uniós jogi normában, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3e. cikke alapján a
légijármű-üzemeltetőknek ingyenesen kiosztandó kibocsátásiegység-mennyiségekhez tartozó
referenciaértékekről szóló, 2011. szeptember 26-i 2011/638/EU bizottsági határozatban
meghatározottak szerint történik.
A 18. §-hoz
A 2014. április 30-án kihirdetésre került 421/2014 EU rendelet által hatályba lépett
rendelkezések miatt szükséges a légi jármű üzembentartókra és légi jármű üzemeltetőkre
vonatkozó eljárásjogi és anyagi jogi rendelkezések pontosítása és kiegészítése.
A bekezdés módosításának indoka továbbá a folyamat egyszerűsítése tekintettel arra, hogy az
a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezései nem írják elő a közzététel
formáját, kizárólag a közzétételről rendelkeznek.
24
A 19. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3f. cikk (3)
bekezdés c) pontjának átültetése indokolja a légiközlekedési új belépőre vonatkozó
szabályozást.
A (2) bekezdéshez: A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3e. cikk (5)
bekezdése értelmében az ingyenes kibocsátási egységek kiosztásának minden év február 28.
napjáig meg kell történnie a légi járművet üzembentartó új belépők számára is [3f. cikk].
Megfelelendő az irányelvi rendelkezéseknek a javasolt módosítás visszahivatkozik egy
korábbi § bekezdésére, amely egyértelműen rögzíti, hogy a kiosztás minden év február 28.
napjáig megvalósul a légi jármű üzembentartók esetében is.
A 20. §-hoz
A módosítás annak érdekében szükséges, hogy a miniszter mint az emisszió-kereskedelmi
rendszer működéséért, felügyeletéért is felelős szerv minden, a kibocsátás-kereskedelmet
érintő eseményről hitelt érdemlően és időben értesüljön, a hatóság számára kötelező eljárási
cselekmény egy önálló értesítés küldése a miniszter felé az esemény bejelentéséről azt
követően, hogy a bejelentés a hatóság felé is megtörtént.
A 21. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A módosítás indoka a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
12.	cikkében szabályozott rendelkezés, amely értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell,
hogy az egység-visszaadási kötelezettség teljesítéséhez az üzemeltető a más tagállam illetékes
hatósága által kiadott kibocsátási egységet is felhasználhassa.
A (2) bekezdéshez: A [(3) Ha (...) a forgalmi jegyzékben szereplő adatok alapján]
szövegrészt követően a „légi jármű üzemeltető költségére ” szókapcsolatban az „üzemeltető”
megnevezés kicserélése történik „üzembentartó” kifejezésre, megfelelve a 421/2014 EU
rendelet szóhasználatának.
A (3) bekezdéshez: A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikk (2)
bekezdésében foglaltak átültetése a légi közlekedés vonatkozásában, azaz, hazánk biztosítja,
hogy egy más tagállam illetékes hatósága által kiadott egységek is felhasználhatók legyenek a
hazai visszaadási kötelezettség teljesítése során.
A 22. §-hoz
Mind az alcím, mind a hivatkozott § módosítása a 421/2014 EU rendeletnek, valamint a
harmadik kereskedési időszakra vonatkozó uniós jogi irányelvi rendelkezéseknek -
2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11a. cikk - való megfelelést szolgálja.
A 23. §-hoz
A 32. § módosítását az eljárásjogi szabályok - Javaslat szerinti - megváltozása indokolja. A
módosítás az eljárásjogi szabályok megszegése esetén alkalmazható jogkövetkezményekre
vonatkozó megfelelő változtatásokat tartalmazza.
A 33. § módosításának szükségességét a 421/2014 EU rendelet hatálybalépésével, valamint a
harmadik kereskedési időszakba történő belépés és a korábbiakban javasolt módosítások
indokolják, hiszen az eljárásjogi és anyagi jogi szabályok megváltozása egyben indokolja az
25
azok megszegése esetén alkalmazható jogkövetkezmények változásoknak megfelelő
módosítását is.
Továbbá a 33. § (4) bekezdésének módosítása a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 16. cikke (11) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést szolgálja, azon
követelményt, hogy a tagállam értesíti a Bizottságot bármely intézkedésről, amelyet a légi
jármű üzembentartókra vonatkozó működési tilalom alkalmazása céljából hoz.
A 24. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A módosítás indoka a felügyeleti díj meg nem fizetése esetén az eljáró
hatóság eljárásjogi intézkedésének pontosítása. A jelen szakaszban hivatkozott § (6)
bekezdése a későbbiekben egyértelmű szankciót fűz a díj meg nem fizetése esetére
megjelölve a hatóság számára azt az időpontot, amikor eljárásjogi szempontból felléphet a
jogsértővel szemben.
A határidők és időtartamok javasolt pontos megjelölése mind az ügyfelek, mind a hatóság
számára egyértelmű eljárásjogi szabályokat határoz meg, elkerülve ezáltal az esetleges
hatósággal vagy ügyféllel szembeni indokolatlan fellépést a másik fél részéről.
A (2) bekezdéshez: A módosítás indoka a hatósági eljárási szabályok egyszerűsítése a
felügyeleti díj meg nem fizetése esetén.
A 25. §-hoz
Az alcím módosítása azért indokolt, mert az uniós jelentéstételi kötelezettségekből fakadóan
hazánknak többféle jelentést kell benyújtania az EU felé.
A 2012. évi CCXVII. törvény a 15. alcímben, valamint a 2007. évi LX. törvény 7. §-ában
foglalt a két jelentéstételi kötelezettség azonban nem ugyanarra vonatkozik.
Az elhatárolás miatt szükségesnek tartjuk pontosan meghatározni, hogy a 2012. évi CCXVII.
törvény mely nemzetközi kötelezettségről rendelkezik és ró feladatot az annak végrehajtására
kijelölt szervre.
Az alcímhez tartozó (4) bekezdésben tett módosítás pontosítás, ugyanis eddig nem volt meg
az összhang a (2) bekezdésben foglaltakkal, miszerint a jelentést a Bizottság által megadott
határidőig kell megküldeni. Az eddigi rendelkezések szerint ugyanis a miniszter számára
biztosított 30 napos továbbítás akár azt is jelenthette - amennyiben a hatóság nem tartja a
számára megadott határidőt - hogy túl is lépheti a bizottsági határidőt. A jelen módosítás ezt
az ellentmondást szünteti meg.
A 26. §-hoz
A kiegészítés a 421/2014 EU rendeletnek, valamint a harmadik kereskedési időszakra
vonatkozó uniós jogi irányelvi rendelkezéseknek való megfelelést szolgálja az átmeneti
időszakra.
A 27. §-hoz
Jogharmonizációs záradék kiegészítése.
A 28. §-hoz
Az 1. ponthoz: A módosítás a szóhasználat pontosítása végett szükséges az alcímen belüli
egység megteremtése érdekében.
26
A 2. ponthoz: A határidő módosítását a hatósági joggyakorlat során tapasztaltak indokolják.
A 29. §-hoz
A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok
kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat
tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló 2012.
június 21 -i, a Bizottság 600/2012/EU rendelete 66. cikke értelmében a tagállamok elismerik
azon nemzeti akkreditáló testületek által nyújtott szolgáltatások egyenértékűségét, amelyek
sikeresen átestek a szakértői értékelésen. A tagállamok elfogadják az említett nemzeti
akkreditáló testületek által akkreditált hitelesítők akkreditálási okiratát, és tiszteletben tartják
ezen hitelesítők arra vonatkozó jogát, hogy az akkreditációjuk hatálya alatt hitelesítést
végezzenek.
Ezen rendelkezés értelmében Magyarország területén minden adatszolgáltatás esetében
hitelesítőként az Európai Unió bármely tagállamának nemzeti akkreditáló testülete által
akkreditált olyan hitelesítő szervezet eljárhat, amely az EU ETS rendszer hatálya alá tartozó
üvegházhatású gázkibocsátók által elkészített kibocsátási és tonnakilométer-adatokat
tartalmazó jelentéseket hitelesít, beleértve a Magyarországon a Nemzeti Akkreditáló Testület
által az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző
szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról szóló 295/2012. (X.16.) Korm. rendelet 1.
mellékletében feltüntetett akkreditációs alkalmazási körök közül legalább egyre akkreditált
hitelesítő szervezetet is.
A fentiek alapján szükséges a törvény 11. §-ának hatályon kívül helyezése.
A 30. §-hoz
(1)	bekezdéshez: Hatályba léptető rendelkezés.
(2)	bekezdéshez: A bírság kiszabására vonatkozó szabályok tekintetében hosszabb
felkészülési idő szükséges.
A 31. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.