﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/2084. számú
törvényjavaslat
a honvédek jogállásával, valamint a hadigondozással összefüggő egyes törvények
módosításáról
Előadó: Dr. Hende Csaba
honvédelmi miniszter
Budapest, 2014. november
2014. évi ... törvény
a honvédek jogállásával, valamint a hadigondozással összefüggő egyes törvények
módosításáról
1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
1.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 44/A. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Mt. 53. § (2) bekezdésétől a Magyar Honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottak
tekintetében a felek írásbeli megállapodás alapján eltérhetnek.”
2. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása
2.	§
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 13. § (1) bekezdésében a „75%-a”
szövegrész helyébe a „112,5%-a” szöveg, 25. § (3) bekezdés második mondatában a
„hadigondozás finanszírozására” szövegrész helyébe a „közalapítvány céljainak
finanszírozására” szöveg lép.
3. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
3.	§
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 68. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) A helyettes államtitkár titkárságát - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja. A 65. § (2)
bekezdése szerinti helyettes államtitkár titkárságát osztályvezető vezeti, akinek a
tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja.”
4.	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
4.	§
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 38. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
1
„(2) A Honvédség szervezeteit a béke és háborús működési rendnek megfelelően úgy kell
kialakítani, hogy azok képesek legyenek a Honvédség egésze, és annak egyes elemei
tekintetében a meghatározott feladatok végrehajtására. A Honvédség szervezeti felépítésének
meg kell felelnie a rendeltetés szerinti szervezeti hierarchia, haditechnikai eszközökkel és
hadfelszereléssel való ellátás, hadrafoghatóság, létszám, állományarányok, beosztási,
rendfokozati kategóriák, szabályozott működés, vezetés elveinek és követelményeinek.
Válságkezelés időszakában a honvédelemért felelős miniszter döntése alapján a Honvédség
szervezetei tekintetében a különleges jogrendi időszakban alkalmazandó vezetési
rendszerének egyes szervezeti elemei a döntés-előkészítési folyamatok hatékonyságának
növelése érdekében, ideiglenesen működtethetők.”
5.	§
A Hvt. 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Május 21-e a Magyar Honvédelem Napja, a Honvédség személyi állományára
kiterjedően munkaszüneti nap.”
6.	§
A Hvt. 29. alcíme a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő helyettes
államtitkár titkárságát osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár
irányítja.”
7. §
(1)	A Hvt. 63. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A tényleges állomány tagjai szolgálati beosztásukhoz és feladataik végrehajtásához
egyenruhát viselnek, a nyugállományúak a honvédelem érdekében végzett tevékenységük
során egyenruhát viselhetnek. Egyenruha viselése miniszteri rendeletben meghatározottak
szerint engedélyezhető a szolgálaton kívüli állománynak, továbbá a rendelkezésre állása
időszakában az önkéntes tartalékosnak és műveleti területen a rendvédelmi szerv tagjának, ha
a Honvédség érdekében végeznek tevékenységet. Az önkéntes tartalékos a rendelkezésre
állása időszakában a szerződésében meghatározott esetben is viselhet egyenruhát. Állami
vezető műveleti területen egyenruhát viselhet. Más személyek részére a Honvédségnél
rendszeresített egyenruha, vagy azzal összetéveszthető ruházat viselete tilos.”
(2)	A Hvt. 63. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Honvédség tényleges állományú tagjának rendfokozatát az egyenruhán elhelyezett
rendfokozati jelzések fejezik ki. A honvéd tisztjelöltek és a honvéd altiszt-jelöltek
egyenruhájukon rendfokozat helyett évfolyamjelzést viselnek. Az önkéntes tartalékos a
szerződésben meghatározottak szerint rendfokozatot visel. Rendszeresített rendfokozat
viselésére kizárólag a tényleges állomány tagja, a rendvédelmi szervek állománya, valamint -
a rá vonatkozó korlátozásokkal - e szervezetek nyugállományú tagja és az önkéntes tartalékos
2
jogosult. Amennyiben a szolgálaton kívüli állomány tagjának egyenruha viselete
engedélyezett, legutolsó rendfokozatát az egyenruhán elhelyezett rendfokozati jelzések fejezik
ki. Az arra jogosult a rendfokozatát vagy az évfolyamjelzését neve feltüntetése után használja.
A rendfokozatát az önkéntes tartalékos az önkéntes tartalékos állományra, a nyugállomány
tagja a nyugállományra, a szolgálaton kívüli állomány tagja a szolgálaton kívüli állományra
utaló megjelöléssel használhatja. A név és a rendfokozat között a képzettségére utaló jelző
nem használható.”
8. §
A Hvt. 81. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„r) az egyenruha, a katonai rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, az évfolyamjelzés, a
kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, továbbá az egyenruha és a rendfokozat
viselésének korlátozását, előzetes engedélyhez kötését, tilalmát, az egyenruha-viseléssel és
annak megvonásával kapcsolatos jogkört gyakorló szervezetet, az egyenruha viselésének
megvonására vonatkozó eljárás rendjét.”
9.	§
(1)	A Hvt. 40. § (4) bekezdésében a „Honvédség hadrendje szerinti szervezeteknél”
szövegrész helyébe a „Honvédségnél” szöveg lép.
(2)	A Hvt. 83 § a) pontjában a „VII-IX. Fejezete” szövegrész helyébe a „VII-IX. Fejezete a
46/A. § kivételével” szöveg lép.
5.	A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti
és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása
10.	§
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKEtv.) V. Fejezete a
következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § (1) A honvédtiszti alap- és mesterképzésben a honvédelemért felelős miniszter és az
érintett ország védelmi minisztere által kötött képzési együttműködési megállapodás alapján
külföldi hallgató is részt vehet. A külföldi hallgató nem áll honvéd tisztjelölti jogviszonyban,
rá a 21/A-25. §-t, a 30-32. §-t nem kell alkalmazni.
(2)	A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő külföldi hallgató hallgatói jogviszonya
a beiratkozás napjával kezdődik és az oklevél, illetve bizonyítvány átadásának vagy a
tanulmányai végleges megszakításának napjával szűnik meg.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban meg kell határozni a külföldi hallgató képzésben
való részvételének feltételeit, valamint a külföldi hallgató jogait és kötelezettségeit, így
különösen
a)	a szállás, étkezés, egészségügyi ellátás rendjét, valamint egyéb, a külföldi hallgató
részére nyújtandó járandóságokat,
3
b)	a felek kártérítési kötelezettségét,
c)	a fegyelmi eljárásnál követendő szabályokat,
d)	a képzési költségeket, a fizetendő tandíjat,
e)	a minősített adat védelmét,
f)	a tanulmányok megszakításával, a tanulmányi időszak (szemeszter) megismétlésével
kapcsolatos kérdéseket, és
g)	a megszerzett oklevél elismerésének, illetve honosításának módját, figyelembe véve az
érvényes két- és többoldalú megállapodásokat.
(4)	A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium tájékoztatja a küldő védelmi
minisztériumot arról, hogy a Magyarországon honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt
vevő külföldi állampolgárok a magyar joghatóság alá tartoznak, valamint ismertetést nyújt a
vonatkozó jogszabályokról és idegenrendészeti előírásokról.”
11.	§
Az NKEtv. 44. § (2) bekezdés c) pontjában a „külföldi hallgatók” szövegrész helyébe a
„33/A. § hatálya alá nem tartozó külföldi hallgatók” szöveg lép.
6. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról
és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása
12.	§
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenytv.) 5. §-a a
következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (3) bekezdés c) pontja szerinti szerződés megkötéséről, megszűnéséről a szolgálati
járandóság összegének pontos meghatározása érdekében a Honvédség központi személyügyi
nyilvántartó szerve minden hónap 20. napjáig értesíti a nyugdíjfolyósító szervet. A szerződés
megkötéséről szóló értesítés alapján a nyugdíjfolyósító szerv az önkéntes tartalékos katona
részére megállapított és folyósított szolgálati járandóság összegét, és annak változását a
szolgálati járandóság összegének pontos meghatározása érdekében közli a Honvédség katonai
igazgatási és központi adatfeldolgozó szervével.”
13.	§
A Kenytv. 10. § (3) bekezdésében a „(4) és (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(3)
bekezdés c) pontjában, (4), (5) és (7) bekezdésében” szöveg lép.
7.	A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
14.	§
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) I. Fejezete a
következő 3 a. alcímmel egészül ki:
„3a. A köztársasági elnök jogkörei
4
4/A. § A köztársasági elnök a miniszter előterjesztésére az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés
e) pontjában meghatározott feladatkörében dönt
a)	az első tábornoki rendfokozatba történő kinevezésről, ideértve a határozott időre szóló
és a kötelező várakozási idő letelte előtti kinevezést is,
b)	tábornok magasabb tábornoki rendfokozatba történő előléptetéséről, ideértve a
határozott időre szóló előléptetést is,
c)	tábornok szolgálati viszonyának megszüntetéséről,
d)	tábornok szolgálati viszonya megszűnésének megállapításáról,
e)	tábornokkal szemben a 147. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti fenyítés
kiszabásáról,
f)	tábornokkal szemben méltatlanság megállapításáról,
g)	tábornok szolgálaton kívüli állományba vételéről és annak megszüntetéséről,
h)	tábornok hivatásos állományba visszavételéről,
i)	a nyugállományú tábornok egyenruha viselésének, illetve rendfokozat használatának
megvonásáról.”
15.	§
A Hjt. 32. § (1) bekezdése következő e) ponttal egészül ki:
(Hivatásos szolgálati viszony létesíthető)
„e) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény
hatálya alatt álló fegyveres szervtől áthelyezésre kerülő személlyel.”
16.	§
A Hjt. 38. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint alapkiképzésben,
valamint a Honvédség és a szolgálati beosztása sajátosságainak megfelelő tanfolyami
képzésben köteles részt venni. Ha a szerződéses pályakezdő esetén a (4) bekezdés
alkalmazására az alapkiképzés befejezése előtt kerül sor, későbbi állományba vétel esetén az
érintett e törvény alkalmazásában ismételten szerződéses pályakezdőnek minősül.”
17. §
(1)	A Hjt. 46. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)
„s) a hivatásos állomány legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel
rendelkező tagja, aki egészségi, vagy pszichikai okból katonai szolgálatra alkalmatlan, a
kormányzati szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba történő
áthelyezéséig, de legfeljebb a 47. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamra,”
(2)	A Hjt. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
5
„(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti beosztásba helyezés során a kinevezés vagy az
áthelyezés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a beosztás szintjének meghatározása során
szolgálati beosztás hiányában az utolsó betöltött beosztást kell figyelembe venni, ha pedig
ilyen nem volt, akkor a viselt rendfokozatot.”
18.	§
A Hjt. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdés szerinti megállapodás vagy törvény eltérően nem rendelkezik, a
vezénylés legfeljebb 5 évre szól, és egy alkalommal, legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható.”
19.	§
(1)	A Hjt. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az állomány más szervhez vezényelt tagjának a
más szerv a 119-120. § szerinti egészségügyi szabadsága idejére e törvény szerint
megállapított mértékű távolléti díjat és az e törvény szerint megállapított jubileumi jutalmat,
valamint a 140/A. § szerinti kiegészítő juttatásnak megfelelő juttatást fizet. Az állomány
tagjának a más szervnél megállapított illetménye vagy havi bére nem lehet kevesebb, mint a
vezénylését megelőző egész hónapra járó, távolléti díjba tartozó illetményelemeinek összege.”
(2)	A Hjt. 52. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állomány bírósági szervezethez, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezetéhez,
vagy az ügyészi szervezethez vezényelt tagjának rendfokozati előmenetelére - az általa
betöltött beosztáshoz rendszeresített rendfokozat eléréséig - a speciális beosztást betöltőkre
vonatkozó rendfokozati várakozási időket kell alkalmazni.”
(3)	A Hjt. 52. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (5) bekezdéstől eltérő esetekben az állomány más szervhez vezényelt tagjának
rendfokozati előmenetelére a vezénylés időtartama alatt egyszer, kormányrendeletben
meghatározott feltételek megvalósulása esetén, a más szerv vezetőjének kezdeményezésére a
miniszter döntése alapján kerülhet sor.”
20.	§
A Hjt. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az állomány 42. § (2) bekezdés b)-f) pontja alapján vezényelt tagjának viselt
rendfokozata egy rendfokozati szinttel eltér a vezénylés idejére tervezett általános előmeneteli
rendű beosztáshoz rendszeresített, illetve alacsonyabb a vezénylés idejére tervezett speciális
előmeneteli rendű beosztásban elérhető, jogszabályban meghatározott rendfokozattól, az
állomány tagja a vezénylés időtartamára egy rendfokozattal magasabb rendfokozatba
előléptethető, kinevezhető vagy részére eggyel alacsonyabb rendfokozat állapítható meg.”
21. §
6
A Hjt. 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A mentesítés ideje alatt az állomány tagja távolléti díjra jogosult, amelyet havonta
arányos részletekben kell folyósítani.”
22.	§
A Hjt. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szerződéses állomány tagja leszerelési segélyre jogosult, ha szolgálati viszonya az 59.
§ (1) bekezdés d) pontja, a 62. § (1) bekezdés a), b), d) pontja, valamint a 62. § (2) bekezdés
b)	vagy f) pontja szerint szűnik meg, kivéve ha megszakítás nélkül hivatásos állományba
veszik. Felmentés esetén a leszerelési segélyt a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.”
23.	§
(1)	A Hjt. 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előmenetel általános feltétele
a)	a megfelelő betölthető magasabb beosztás,
b)	a viselt rendfokozathoz előírt kötelező várakozási idő letöltése,
c)	a magasabb beosztáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó rendfokozathoz
meghatározott iskolai végzettségi, szakképzettségi, szakképesítési és egyéb munkaköri
követelménynek való megfelelés, az egészségi, a pszichikai és a fizikai, valamint a
nemzetbiztonsági alkalmasság,
d)	az elméleti és a gyakorlati teljesítmények alapján magasabb beosztás
betöltésére való alkalmasság, valamint a miniszteri rendeletben meghatározott esetekben
vezetői gyakorlati tapasztalat,
e)	az állomány tagjának előmeneteli rangsorolása és
f)	miniszteri rendeletben meghatározott szintű teljesítményértékelés.”
(2)	A Hjt. 83. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az állomány miniszteri rendeletben meghatározott rendfokozatú tagja előmenetele
érdekében minősítő vizsgát tehet.”
(3)	A Hjt. 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az állomány kettős rendfokozattal rendszeresített beosztást betöltő tagjának a viselt
rendfokozata eltér a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól, a viselt rendfokozatához előírt
kötelező várakozási idő leteltét követően léptethető elő, ha rendelkezik a (2) bekezdés c), d)
ésf) pontja szerinti feltételekkel.”
(4)	A Hjt. 83. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Kötelező várakozási idő letelte előtt az állomány tagja kettős rendfokozattal
rendszeresített beosztásba akkor nevezhető ki, ha rendelkezik a (2) bekezdés a), c), d) és f)
pontja szerinti feltétellel.
7
(6)	Az 57. § (1) bekezdése esetén az előléptetéskor és kinevezéskor a (2) bekezdés szerinti
előmeneteli feltételeknek való megfelelést nem kell vizsgálni.”
24.	§
A Hjt. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állomány speciális beosztást betöltő tagja - az általa betöltött beosztásban elérhető
legmagasabb rendfokozat eléréséig - a meghatározott várakozási idő leteltekor, vagy azt
követően akkor léptethető elő a következő rendfokozatba, ha rendelkezik a 83. § (2) bekezdés
c), d) ésf) pontja szerinti feltételekkel.”
25.	§
A Hjt. 87. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tiszti és az altiszti állomány tagjáról jogszabályban meghatározott esetekben, de
legalább évente egyszer teljesítményértékelést kell készíteni. Az állomány tisztesi
rendfokozattal rendelkező tagját csak a várakozási idő leteltekor, vagy az altiszti beosztásba
történő felkészítése előtt, vagy szolgálati beosztás ellátására való alkalmatlanság
felmerülésekor kell értékelni. A Tábori Lelkészi Szolgálat tagját nem kell értékelni.”
26.	§
A Hjt. 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor - ide
nem értve az 59. § (1) bekezdés e) pontját - meg kell váltani a szabadságot, ha a Honvédség a
szabadság arányos részét nem adta ki.”
27.	§
A Hjt. 121. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A távolléti díj)
„h) a 131. § alkalmazásával az egészségügyi szabadság alatt is visszatartható,”
28.	§
A Hjt. 122. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Rész-szolgálatteljesítés engedélyezése esetén a 99. § (4) bekezdése szerinti időponttól az
állomány tagja a rész-szolgálatteljesítési idő alapján arányosított illetményre jogosult azzal,
hogy az (1) bekezdés a)-d) és f) pontja szerinti illetményelemek együttes összege nem lehet
kevesebb a jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai
végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum rész-szolgálatteljesítési idő
alapján arányosított részénél.”
29. §
8
A Hjt. 124. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 46. § (1) bekezdés f) pontja szerinti rendelkezési állomány tagjának
illetménykiegészítését
a)	az e jogcím szerinti rendelkezési állományba áthelyezését megelőző mérték
szerint kell megállapítani, ha a 46. § (1) bekezdés a), c) vagy d) pontja szerinti
rendelkezési állományból
b)	az (1) bekezdés c) pontja szerinti vezetési szintnek megfelelően kell
megállapítani, ha a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományból
c)	a külföldi szolgálat megkezdését közvetlenül megelőző mérték szerint kell
megállapítani, ha a 46. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományból
került áthelyezésre.
(7)	A rendelkezési állomány 46. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állományból
más rendelkezési állományba áthelyezett tagjának illetménykiegészítését az (1) bekezdés c)
pontja szerinti vezetési szintnek megfelelően kell megállapítani, feltéve, hogy illetményre
jogosult, és az illetménykiegészítésének mértéke az (1) bekezdés a) vagy b) pontja vagy a
199. § (2) bekezdés alapján nem állapítható meg.”
30.	§
(1)	A Hjt. 132. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jubileumi jutalom az arra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján
érvényes havi távolléti díj alapján utólag, a következő havi illetménnyel vagy távolléti díjjal
együtt esedékes.”
(2)	A Hjt. 132. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos állomány tagjának ki kell fizetni
a)	a szolgálati viszony megszűnése évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,
b)	a 30 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a
jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 1 év vagy ennél kevesebb idő van hátra,
c)	a 35 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a
jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb idő van hátra,
d)	a 40 év és az azt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó
jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél
kevesebb idő van hátra,
feltéve, hogy a hivatásos katona szolgálati viszonya a 62. § (2) bekezdés g) pontja, a 68. § (1)
bekezdés a) pontja alapján, vagy a 60. § szerint azért szűnik meg, mert a hivatásos állomány
tagja a Kenytv. 7. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése szerint korkedvezményt
érvényesít.”
(3)	A Hjt. 132. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat a hivatásos állomány 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti
nyugdíj előtti rendelkezési állományba tartozó tagja esetében azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a jubileumi jutalom összegének kiszámítása során távolléti díjként
a)	a szolgálatba hívást követő tényleges szolgálatteljesítés időtartama alatt a 48. §
(1)	bekezdés c) pontja szerint számított távolléti díjat,
9
b)	az a) ponttól eltérő esetben a 48. § (1) bekezdés b) pontja szerint számított és a
személyi jövedelemadóval és járulékokkal megnövelt összeget
kell figyelembe venni.
(6)	Az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a távolléti díjként figyelembe veendő összeg
nem lehet kevesebb a 46. § (1) bekezdése t) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezést
megelőző utolsó havi illetmény alapján számított távolléti díj összegénél.”
31.	§
A Hjt. 140/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„140/A. § Az altiszti, a legénységi állomány tagja, valamint az altiszti állományba tervezett
szerződéses pályakezdő havonta tízezer forint kiegészítő juttatásra jogosult, melyet az
illetménnyel együtt kell folyósítani.”
32.	§
A Hjt. 82. alcíme a következő 140/B. és 140/C. §-sal egészül ki:
„140/B. § (1) Nem jogosult kiegészítő juttatásra az altiszti és a legénységi állomány azon
tagja, illetve az az altiszti állományba tervezett szerződéses pályakezdő,
a)	aki illetményre vagy távolléti díj ra nem j ogosult,
b)	akinek illetménye vagy távolléti díja visszatartásáról a munkáltatói jogkört
gyakorló döntött,
c)	aki a 121. § (1) bekezdés e)-j) pont hatálya alá tartozik,
d)	aki a 156. § (1) bekezdése szerint a fenyítés hatálya alatt áll, és
e)	aki a szolgálatteljesítési kötelezettségek alól a 66. § szerint mentesítésre került.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetekben a jogosultság a kizáró ok bekövetkezését követő hónap
első napjától szűnik meg.
(3)	A kiegészítő juttatás összegét nem befolyásolja, ha a szolgálati viszony hónap közben
keletkezett vagy szűnt meg.
140/C. § Ha belföldi kiküldetés esetén az utazással töltött idő, vagy annak egy része a
szolgálatteljesítési idő szolgálati rend szerinti beosztásán kívülre esik, az utazási idő ezen
hányadára az állomány tagja részére miniszteri rendeletben díjazás állapítható meg.”
33.	§
A Hjt. 154. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A fenyítés kiszabásáról szóló jogerős határozatnak a fenyített nevét és rendfokozatát, a
fenyítés mértékét, valamint a tényállást tartalmazó, vizsgáló által összeállított kivonatát - a
további fegyelemsértések megelőzése, elkerülése céljából - a fenyítettel legalább azonos
szolgálati beosztásúak és legalább azonos rendfokozatúak előtt, a jogerőre emelkedésétől
számított 30 napon belül ki kell hirdetni.”
34.	§
A Hjt. 182. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
10
„(4) A fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosultnak címezve az első fokú határozatot
hozóhoz kell benyújtani. A fellebbezés benyújtására nyitva álló határidőt megtartottnak kell
tekinteni akkor is, ha a fellebbezést határidőn belül nem a határozatot hozóhoz nyújtják be,
azzal, hogy a fellebbezést haladéktalanul át kell tenni a határozatot hozóhoz.”
35.	§
A Hjt. 185. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 182. § (1) bekezdése szerinti esetben a fellebbezés elbírálására jogosult a másodfokú
határozatok példányait az elsőfokú szervnek küldi meg, amely intézkedik a döntés kézbesítése
iránt.”
36.	§
A Hjt. 110. alcíme a következő 197/A. §-sal egészül ki:
„197/A. § A főigazgató a 87. § (5) bekezdésében foglaltakon túl a teljesítményértékelés
további tartalmi elemeit és szempontjait is meghatározhatja.”
37.	§
A Hjt. 219. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a szolgálati járandóságban részesülő önkéntes tartalékos katona tényleges
szolgálatteljesítése évente)
„b) a 60 napot meghaladja, akkor a 60 napot meghaladó időtartamra az önkéntes tartalékos
katonát a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetményként az
irányadó időszakra vonatkozó, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után
számított, (1) bekezdés szerinti illetményének és szolgálati járandóságának különbözete illeti
meg.”
38.	§
(1)	A Hjt. 238. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„b) a más szervhez történő vezénylésre vonatkozó megállapodás megkötésének
kezdeményezésére, a vezénylésre kerülők kiválasztására, a vezénylésre vonatkozó
megállapodás kötelező tartalmi elemeire, a más szervhez történő vezénylés időtartama alatt a
más kereső tevékenység folytatásához kapcsolódó bejelentés és engedélyezés rendjére, a
rendfokozati előmenetel feltételeire, a Honvédség és a más szerv közötti együttműködés
feladataira, a költségek viselésére vonatkozó szabályokat,”
(2)	A Hjt. 238. § (2) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
11
„14. a speciális, a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó, valamint az egészségkárosítás
veszélyének kitett beosztások körét, az azokhoz kapcsolódó részletes szabályokat, a 109. § (4)
bekezdése szerinti beosztásokban pótszabadságra jogosultak körét, a pótszabadság kiadásának
módját, valamint a kondicionáló-kiképzésen való részvétel esetén a pótszabadság napjainak
beszámítására vonatkozó szabályokat,”
(3)	A Hjt. 238. § (2) bekezdése a következő 33. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„33. azokat a munkakörcsaládokhoz tartozó beosztásokat, amelyekben - a honvéd tisztjelöltek
első beosztásba helyezése érdekében - a szolgálatot teljesítő főhadnagyok a kötelező
várakozási idő letelte előtt két évvel magasabb beosztásba kinevezhetővé válnak,”
39.	§
A Hjt. a következő 247/B. §-sal egészül ki:
„247/B. § A 2015. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban a honvéd tisztjelöltek
első beosztásba helyezése érdekében miniszteri rendeletben meghatározott
munkakörcsaládokba tartozó beosztásokban szolgálatot teljesítő főhadnagyok a kötelező
várakozási idő letelte előtt két évvel magasabb beosztásba kinevezhetők.”
40.	§
A Hjt. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
41.	§
A Hjt.
a)	2. § 26. pontjában az „önálló szabályozó szervek,” szövegrész helyébe az „önálló
szabályozó szervek, rendvédelmi szervek,”,
b)	33. § (5) bekezdésében az „egy alkalommal, határozott időre” szövegrész helyébe a
„miniszteri rendeletben meghatározottak szerint”,
c)	40. § (2) bekezdésében a „vétel során” szövegrész helyébe a „vétel, valamint a 32. §
(1)	bekezdés e) pontja és a (2) bekezdés szerinti hivatásos állományba vétel során”,
d)	44. § (2) bekezdésében a „során is alkalmazni” szövegrész helyébe a „során, a
kinevezésre és az áthelyezésre is alkalmazni”,
e)	49. § (2) bekezdésében a „p)-s)” szövegrész helyébe „p)-r)”,
f)	84. § (3) bekezdés a) pontjában az „időtartama” szövegrész helyébe az „időtartama a
kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett állomány kivételével”,
g)	83. § (4) bekezdésében az „előléptetheti, vagy kinevezheti,” szövegrész helyébe az
„előléptetheti, vagy a 4/A. § szerint előterjesztést tehet a kinevezésére,”,
h)	83. § (4) bekezdés a) pontjában a „d) pontja” szövegrész helyébe a „d) ésf) pontja”,
i)	108. § (1) bekezdés b) pontjában a „felhívására” szövegrész helyébe az „idézésére,
értesítésére”,
j) 109. § (4) bekezdésében a „céljából külön” szövegrész helyébe a „céljából miniszteri
rendeletben meghatározottak szerint külön”,
12
k) 124. § (3) bekezdésében az ,f)-i),” szövegrész helyébe a „g)-i),”,
l) 143. § (1) bekezdés a) pontjában az „a hivatásos állomány” szövegrész helyébe az „az
állomány”,
m) 182. § (1) bekezdésében az „a munkáltatói jogkört gyakorló határozatát” szövegrész
helyébe az „a munkáltatói jogkört gyakorló vagy a miniszter által kijelölt honvédségi
szervezet által hozott határozatot”,
n) 185. § (4) bekezdésében a „hozó munkáltatói jogkört gyakorlónak” szövegrész
helyébe a „hozónak” ,
o)	191. § (2) bekezdésében „a 28. § (7) bekezdése,” szövegrész helyébe „a 28. § (7)
bekezdése, a 49. § (3) bekezdése,”,
p) 196. § (2) bekezdésében a „46. § (1) bekezdés f) pontja szerint” szövegrész helyébe a
„46. § (1) bekezdés f) és j) pontja szerint”,
q) 197. § (2) bekezdésében a „nemzetbiztonsági ellenőrzés” szövegrész helyébe a
„nemzetbiztonsági ellenőrzésnek,”,
r) 212. § (2) bekezdésében a „továbbá a 140. § (2) bekezdés a)-e) és g)-i) pontja”
szövegrész helyébe az „ , a 140. § (2) bekezdés a)-e) és g)-i) pontja, továbbá a
140/A-140/B. §”,
s) 219. § (1) bekezdés c) pontjában az „illetménykiegészítésre,” szövegrész helyébe az
„illetménykiegészítésre, valamint a szolgálati járandóságban nem részesülő önkéntes
tartalékos katona a 122. § (5) bekezdése szerinti összegű illetmény biztosításához
szükséges kiegészítő illetményre,”,
t) 238. § (2) bekezdés 15. pontjában az „egyéb követelményeket,” szövegrész helyébe az
„egyéb követelményeket, valamint az ezek alóli mentesítés szabályait,”
szöveg lép.
42.	§
Hatályát veszti a Hjt.
a)	60. § (3) bekezdésében a „különösen” szövegrész,
b)	67. § (2) bekezdésében az „a felmentés közlését megelőzően” szövegrész,
c)	76. § (3) bekezdés b) pontja,
d)	102. § (2) bekezdése,
e)	161. § (2) bekezdésében a „bírósági” szövegrész,
f)	183. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és 184. § (1) bekezdés nyitó
szövegrészében a „munkáltatói jogkört gyakorló” szövegrész,
g)	219. § (5) bekezdésében a „mindenkori” szövegrész,
h)	238. § (2) bekezdés 37. pontja.
43.	§
Ez a törvény 2015. január 1-jén lép hatályba.
44.	§
E törvény 4. §-a, 7. §-a és 8. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
13
1. melléklet a 2014. évi .... törvényhez
A Hjt. 2. melléklet 1. és 2. sora a következők szerint módosul:
(A. A hatáskör területe)	(B. A munkáltatói jogkör megnevezése)
„1. Szolgálati viszony megszüntetése, visszavétel	1.1. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz tábornok szolgálati viszonya megszüntetésére
	1.2. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz tábornok szolgálati viszonya megszűnésének megállapítására
	1.3. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz tábornok szolgálaton kívüli állományba vételére és annak megszüntetésére
	1.4. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz tábornok hivatásos állományba visszavételére
2. Rendfokozatra vonatkozó döntések	2.1. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz első tábornoki rendfokozatba történő kinevezésre, ideértve a határozott időre szóló és a kötelező várakozási idő letelte előtti kinevezést is
	2.2. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz tábornok magasabb tábornoki rendfokozatba történő előléptetésére, ideértve a határozott időre szóló előléptetést is
	2.3. Tábornok esetén határozott időre eggyel alacsonyabb rendfokozat megállapítása
	2.4. Előléptetés ezredesi rendfokozatba, ideértve a határozott időre szóló előléptetést is”
14
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.), a honvédelemről és
a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló
2011.	évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.), valamint a honvédek jogállásáról szóló
2012.	évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) hatálybalépése óta eltelt időben felmerült
gyakorlati problémák, jogalkalmazói visszajelzések alapján - a részletes indokolásban
kifejtettek szerint - szükségessé vált e törvények, illetve ezekkel összefüggésben más,
nemcsak honvédelmi tárgyú törvények módosítása. A törvényjavaslat (a továbbiakban:
Javaslat) ezeket a törvénymódosításokat foglalja össze.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 53. § (2)
bekezdésére figyelemmel a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként nem
haladhatja meg a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát. A
munkavállaló esetén a felek megállapodása vagy kollektív szerződés ettől eltérhet,
figyelemmel arra, hogy az Mt. 57. § (1) bekezdés b) pontja szerint a felek megállapodása
vagy kollektív szerződés kizárólag az 53. § (3)-(4) bekezdésében foglaltaktól nem térhet el.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 44/A. § (1) bekezdése
szerint azonban a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 57. §-a nem alkalmazható,
miközben a Magyar Honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottak esetében a gyakorlatban
több alkalommal előfordul, hogy szükség van arra, hogy a közalkalmazott időlegesen, de 44
munkanapot meghaladóan a Magyar Honvédség más munkáltatójánál kerüljön
foglalkoztatásra. Mivel a más munkáltatónál történő foglalkoztatás időleges, a végleges
áthelyezés nem jelent megoldást az ilyen helyzetekre. A Javaslat e gyakorlati probléma
megoldása érdekében lehetővé teszi a Magyar Honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazott
kinevezéstől eltérő, 44 munkanapot meghaladó foglalkoztatását azzal, hogy a jogintézmény
alkalmazását garanciális elemként a közalkalmazott és a munkáltató közötti írásbeli
megállapodás megkötéséhez köti.
A 2. §-hoz
A Javaslat célja a Hdt. 13. § (1) bekezdésében szabályozott, a hadiözvegyeket megillető havi
rendszeres járadék Hdt.-ben meghatározott mértékének 50%-os mértékű emelése. A Hdt.-ben
szabályozott rendszeres pénzellátások, így a hadiözvegyeket megillető havi járadék mértéke
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez igazodik, amely 2008 óta változatlanul
28.500 Ft. Ennek megfelelően a hadiözvegyek jelenleg havi 21.375 Ft ellátásban részesülnek.
A Javaslat révén a hadiözvegyek havi járadékának 75%-ról 112,5%-ra emelése személyenként
havi 10.688 Ft többletjuttatást jelent.
A Javaslat pontosítja továbbá a Hdt.-t a Hadigondozottak Közalapítványának alapító okirata
módosításának megfelelően.
15
A 3. és a 6. §-hoz
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 68. § (5) bekezdése
értelmében a helyettes államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a
helyettes államtitkár irányítja. A Honvédelmi Minisztérium esetében a helyettes államtitkári
titkárságok tekintetében osztályvezetői szintű vezetési rendet szükséges érvényre juttatni,
ezért a Javaslat a Ksztv. 68. § (5) bekezdésének módosításával, valamint a Hvt. 46/A. §-ának
megállapításával a honvédségi sajátosságoknak megfelelő eltérő vezetési rend megteremtését
biztosítj a.
A 4. §-hoz
A kül- és biztonságpolitikai környezetben bekövetkezett változások szükségessé teszik, hogy
a Magyar Honvédség szervezete az egyes válsághelyzetekben, a válság jellegétől függően,
ideiglenesen megváltoztatható legyen. Ehhez szükséges, hogy a miniszter rendelkezzen azzal
a jogkörrel, hogy a főként központi közigazgatási, illetve műveleti vezetési döntések
meghozatala és támogatása érdekében, az adott feladatkörhöz igazodó szervezeti elemek
létrehozásáról döntsön.
Az 5. §-hoz
Május 21-ének a Magyar Honvédelem Napjává nyilvánításáról szóló 82/1992. (V. 14.) Korm.
rendeletre figyelemmel május 21-e a Magyar Honvédelem Napja. Jelenleg a Hjt. 102. § (2)
bekezdése rendelkezik arról, hogy ez munkaszüneti nap a Hjt. hatálya alatt állók tekintetében.
Indokolt ugyanakkor a rendelkezés Hvt.-ben történő megjelenítése, figyelemmel arra, hogy a
gyakorlatban a Magyar Honvédség teljes személyi állománya mentesül ekkor a munkavégzés
alól.
A 7. §-hoz
A Javaslat pontosítja az egyenruha, illetve a rendfokozat viselésére vonatkozó szabályokat,
így többek között megteremti egyrészt az állami vezetők műveleti területen történő egyenruha
viselésének lehetőségét a biztonságuk fokozottabb biztosítása érdekében, másrészt
újraszabályozza a szolgálaton kívüli állományra irányadó rendelkezéseket.
A 8. §-hoz
A Javaslat rendeleti felhatalmazást határoz meg az egyenruha viselésre vonatkozóan. A
felhatalmazás a Hjt. 238. § (2) bekezdés 37. pontjából kerül át a Hvt.-be, annak egyidejű
hatályon kívül helyezése mellett.
A 9. §-hoz
A Javaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges szövegpontosítást tartalmaz,
figyelemmel arra, hogy munkavállalókat nem csak a Honvédség hadrendje szerinti
szervezeteknél, hanem a Honvédség más szervezeteinél is foglalkoztatnak.
A 10-11. §-hoz
16
A Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a honvédtiszti alap- és mesterképzésben a
honvédelmi miniszter és az érintett ország védelmi minisztere között kötött képzési
együttműködési megállapodás alapján külföldi hallgatók is részt vehessenek.
A 12-13. §-hoz
A Javaslat kölcsönös adatszolgáltatási kötelezettséget rögzít a Honvédség központi
személyügyi nyilvántartó szerve és a nyugdíjfolyósító szerv között a szolgálati járandóság
pontos összegének megállapíthatósága érdekében, ha a szolgálati járandóságban részesülő
önkéntes tartalékos szerződést köt, illetve annak megszűnése esetén is.
A 14. §-hoz
A Javaslat külön alcím alatt összegzi a köztársasági elnök jogköreit a tábornokok
jogviszonyával kapcsolatosan, az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés e) pontja alapján. A
Javaslat ezeket az Alaptörvényben meghatározott jogköröket egy rendelkezésben gyűjti össze
az egyszerűbb jogalkalmazás érdekében.
A 15. §-hoz
A Hjt. szerint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alól áthelyezettekkel csak
szerződéses szolgálati viszony létesíthető. Mivel ez nem kompatibilis a közszolgálati
életpálya-modell elveivel, a Javaslat e személyi kör tekintetében is lehetővé teszi, hogy
nemcsak szerződéses katonaként, hanem hivatásos katonaként is folytathatják közszolgálati
pályafutásukat.
A 16. §-hoz
A Javaslat rögzíti az alapkiképzésen való részvétel kötelezettségét, azonban a törvényi
rendezést nem igénylő végrehajtási szabályok meghatározását miniszteri rendeleti szintre
utalja.
A 17. §-hoz
A Javaslat új (5) bekezdéssel egészíti ki a Hjt. 46. §-át a 46. § (4) bekezdés a) pontjának
gyakorlati alkalmazása során felmerült problémák megoldása érdekében.
A 18-19. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a Hjt. más szervhez vezénylésre vonatkozó szabályait, így lehetőséget
biztosít arra, hogy határozott 5+5 éves időtartam helyett a miniszter és a más szerv vezetője
közötti megállapodás alapján határozatlan idejű vezénylésre is sor kerülhessen. A Javaslat
biztosítja továbbá azt is, hogy az állomány tagjának a más szervnél megállapított illetménye
vagy havi bére ne legyen kevesebb, mint a vezénylését megelőző egész hónapra járó, távolléti
díjba tartozó illetményelemeinek összege. Ezeken túlmenően a Javaslat speciális előmeneteli
szabályokat is meghatároz.
A 20. §-hoz
17
A Javaslat a határozott idejű előléptetéshez kapcsolódó feltételek pontosítását teremti meg.
A 21. §-hoz
A Javaslat gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel pontosítja a szolgálatteljesítési
kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt a felmentési időre járó távolléti díj folyósításának
szabályait.
A 22. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a hivatásos, vagy szerződéses katona szolgálati
jogviszonyának megszűnése esetén - amennyiben a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli
mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel, vagy költségvetési szerv legalább
többségi befolyása alatt álló bármely a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti
gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít - a felmentési időből
hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult, továbbá a hivatásos katona
végkielégítésre, a szerződéses katona pedig leszerelési segélyre sem jogosult. Ezzel
összhangban áll a Hjt. 71. § (4) bekezdése, ami alapján a végkielégítést a felmentési idő
utolsó napján kell kifizetni. A Javaslat az egyértelmű jogértelmezés elősegítése érdekében - a
végkielégítés kifizetési időpontjára vonatkozó szabály mintájára - kiegészíti a Hjt. 74. § (1)
bekezdését azzal, hogy a leszerelési segélyt a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.
A 23-24. §-hoz
A gyakorlati élet során felmerült, hogy a speciális beosztásban szolgálók esetében a
beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozatig történő előmenetel során az előmenetel
feltételei közül a rangsorolásnak nincs jelentősége, mivel ők nem versenyeznek magasabb
beosztásért, előmenetelük a saját beosztáson belül történik. Ugyanez felmerült a kettős
beosztásban szolgálók esetén is, ha a rendfokozatuk alacsonyabb, mint a rendszeresített. Ha a
kötelező várakozási idő letelte előtt is lehetőség nyílik a kettős rendfokozatú beosztásba
történő kinevezésre, ebben az esetben az előmenetel feltételei közül a kötelező várakozási idő
letelte nem fog teljesülni, így a szabályozást is ehhez kell igazítani, a Javaslatban
meghatározottak szerint.
A 25. §-hoz
A Javaslat pontosítja, hogy a tiszti és az altiszti állomány esetén a teljesítményértékelésre
jogszabályban meghatározott esetekben, de legalább évente egyszer kerül sor, illetve a tisztesi
állomány tagja esetén nevesíti, hogy értékelés végezhető szolgálati beosztás ellátására való
alkalmatlanság felmerülésekor is.
A 26. §-hoz
A Javaslat gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel hatályon kívül helyezi a gyermek ápolása,
vagy gondozása céljára kapott illetmény nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadság
megváltására vonatkozó szabályt.
A 27. §-hoz
18
A Javaslat a 131. §-sal történő összhang megteremtése miatt indokolt szövegpontosítást
tartalmazza.
A 28. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy rész-szolgálatteljesítés esetén az állomány tagja a rész-
szolgálatteljesítés alapján arányosított illetményre jogosult.
A 29. §-hoz
A Javaslat pontosítja a rendelkezési állomány tagjának illetménykiegészítésre való
jogosultságára irányadó szabályokat akkor, ha az érintett a rendelkezési állomány egyik
csoportjából közvetlenül áthelyezésre kerül egy másik rendelkezési állományba, s egyik
esetben sem tölt be szolgálati beosztást.
A 30. §-hoz
A Javaslat pontosítja a jubileumi jutalom esedékességének időpontját, azokat a
„nyugdíjazásnak” minősülő esetköröket, amikor a hivatásos katona jogosulttá válik a
szolgálati viszony megszűnésének évében esedékes, illetve az előrehozott jubileumi
jutalomra, illetve sajátos szabályt állapít meg a nyugdíj előtti rendelkezési állományban lévők
jubileumi jutalmának számítására.
A 31-32. §-hoz
A hatályos Hjt. nem tartalmazza, hogy az altiszti állományba tervezett szerződéses
pályakezdők is jogosultak a 140/A. § szerinti kiegészítő juttatásra, illetve hiányoznak a
juttatásra nem jogosultakra vonatkozó részletszabályok is, a Javaslat ezt pótolja.
A Javaslat megteremti továbbá az utazással töltött időre járó ellentételezés (utazási díjazás)
törvényi alapját.
A 33. §-hoz
A fenyítést tartalmazó határozat kihirdetése az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 10.
pontja szerint adatkezelés. Adatot kezelni akkor lehet, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi
önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli. A hatályos Hjt.-nek az Infotv. 5.
§ (3) bekezdésének történő megfeleltetése érdekében szükséges a Javaslat szerinti
normaszöveg meghatározása a Hjt.-ben.
A 34-35. §-hoz
A Javaslat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a fellebbezés szabályait pontosítja.
A 36. §-hoz
A Hjt. 87. § (1) bekezdésében rögzített célok, azaz az előmenetel objektivitásának biztosítása,
valamint az egyéni kezdeményezésen és a vezetői elgondoláson alapuló hatékony kiválasztási
rendszer működtetése a katonai nemzetbiztonsági tevékenységet ellátó állomány tekintetében
19
sajátos tartalmat, a hivatásos katonai állománytól eltérő vagy különbözően súlyozott
szempontok meghatározását igényli, amelynek érdekében a Javaslat lehetőséget ad a
főigazgató számára az eltérő szabályok megalkotására.
A 37. §-hoz
A Hjt. 219. § (2) bekezdés b) pontja nem tér ki arra, hogy a bruttó összegű illetmény
különbözet kiszámításánál az egyes bruttó jellegű (besorolási illetmény), illetve nettó jellegű
(szolgálati járandóság) összegeket hogyan kell figyelembe venni, ugyanakkor a rendelkezés
mögötti jogalkotói szándék a nettó összegek szerinti nettó különbözet biztosítására irányult. A
jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a Javaslat pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
A 38. §-hoz
A § felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz, egyrészt a más szervhez történő vezénylésre
vonatkozó, kormányrendeletben szabályozni kívánt rendelkezések, másrészt a Hjt. 109. § (4)
bekezdése szerinti beosztásokban pótszabadságra jogosultakra vonatkozó, egyes miniszteri
rendeletben szabályozandó kérdések, harmadrészt az egyes munkakörcsaládokba tartozó
beosztásokban szolgálatot teljesítő főhadnagyok kötelező várakozási idő letelte előtti
magasabb beosztásba történő kinevezése részletszabályai megalkotása tárgyában.
A 39. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezéssel egészíti ki a hatályos szabályozást, annak érdekében, hogy
2015.	január 1-je és a 2017. december 31-e közötti időszakban egyes munkakörcsaládokba
tartozó beosztásokban szolgálatot teljesítő főhadnagyok már a kötelező várakozási idő letelte
előtt két évvel magasabb beosztásba kinevezhetőek legyen, ezáltal a honvéd tisztjelöltek is
első beosztásukba kerülhessenek.
A 40. §-hoz
A Javaslat a köztársasági elnöki jogkörökhöz kapcsolódóan a módosítja Hjt. miniszteri
jogköröket meghatározó 2. mellékletét.
A 41-44. §-hoz
E §-ok módosító, hatályon kívül helyező, hatályba léptető és sarkalatossági rendelkezéseket
tartalmaznak. Hatályon kívül helyezésre kerül - többek között - a szolgálaton kívüliek
egyenruha viselésére vonatkozó szabályozás is, figyelemmel arra, hogy ez a rendelkezés a
Hvt.-be kerül át, vagy a Hjt. 67. § (2) bekezdésében „a felmentés közlését megelőzően”
szövegrész, figyelemmel arra, hogy az Alkotmánybíróság a 17/2014. (V. 30.) AB
határozatával az Mt. 65. § (5) bekezdésének azonos tartalmú fordulatát 2014. május 31-ével
megsemmisítette.
20