﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/2085. számú
törvényjavaslat
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2014. november
2014.	évi ... törvény
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
1. §
(1)	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. § 1. pont p)
alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt
köznevelési feladat, amely)
„p) fejlesztő nevelés-oktatás,”
(lehet,)
(2)	Az Nkt. 4. § 1. pont s) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt
köznevelési feladat, amely)
„s) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai nevelése, iskolai
nevelése-oktatása, kollégiumi ellátása, akik az e célra létrehozott gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi
csoportban eredményesebben foglalkoztathatóak,”
(lehet,)
(3)	Az Nkt. 4. § 1. pont a következő v) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt
köznevelési feladat, amely)
„v) utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése”
(lehet,)
(4)	Az Nkt. 4. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„11. intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat, szakmai
alapdokumentum 21. § (3) bekezdés c)-j) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár,
kivéve a jogszabályváltozásból eredő módosítást és az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon
a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges,”
1
(5)	Az Nkt. 4. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„18. működtető: az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó
állami köznevelési feladatellátáshoz szükséges tárgyi feltételeket, továbbá a tárgyi feltételek
rendelkezésre állásához szükséges személyi és pénzügyi feltételeket az e törvényben
meghatározottak szerint biztosítja,”
(6)	Az Nkt. 4. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„37. lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi
átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest
legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések
alkalmazása válik szükségessé.”
2. §
Az Nkt. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák
megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, kivéve
a)	a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és
b)	azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a
közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített.”
3.	§
Az Nkt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A köznevelési intézmény több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is elláthatja,
valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható az e törvényben
meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával (a továbbiakban: többcélú intézmény).
Nevelési-oktatási intézmény elláthatja a konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, kiemelten
tehetséges gyermekek, tanulók gondozása pedagógiai szakszolgálati feladatot, jogszabályban
meghatározott egyes pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot, továbbá a gyermekétkeztetés
feladatát anélkül is, hogy többcélú intézmény formájában működne.”
4.	§
(1)	Az Nkt. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény a kizárólag sajátos
nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői
bizottság véleménye alapján vehető igénybe. A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-
oktatási intézmény fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működik, ha kizárólag súlyos és
halmozottan fogyatékos gyermekeket lát el.”
2
(2) Az Nkt. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben
a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. A
fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglaltak alkalmazásával, a
sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta,
konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor
(óvodapedagógus) foglalkoztatásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság
fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevételével kell
megszervezni. A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt
esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy
kevesebb óraszám is megállapítható. Megszervezésekor e törvénynek a tankötelezettségre, a
pedagógiai munka szakaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre, az intézménytípusokra, a tanítási év
rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére, a gyermek, tanuló
kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.”
5.	§
(1)	Az Nkt. 19. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Pedagógiai-szakmai szolgáltatás)
„h) a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai
támogató rendszer működtetése.”
(2)	Az Nkt. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat, a
Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak
ellátására kijelölt szerv (a továbbiakban: hivatal) biztosítja. Az állami fenntartású nevelési-oktatási
intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a hivataltól veszi igénybe. A hivatal a pedagógiai-
szakmai szolgáltatások ellátásába bevonhat egyes állami intézményfenntartó központ által
fenntartott köznevelési intézményeket, valamint a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott jogi
személyeket.”
(3)	Az Nkt. 19. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az egyházi és magán köznevelési intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatást
térítésmentesen veheti igénybe olyan pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó köznevelési
intézménytől, amelynek fenntartója az oktatásért felelős miniszterrel e célból köznevelési
szerződést kötött.”
(4)	Az Nkt. 19. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásának részletes szabályait, a térítésmentesen nyújtott
pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásának szintjét az oktatásért felelős miniszter rendeletben
állapítja meg.”
6.	§
3
(1)	Az Nkt. 20. § (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
(A többcélú intézmény lehet)
,f óvoda-bölcsőde.”
(2)	Az Nkt. 20. § (9)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(9) EGYMI a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt
történő nevelésének, oktatásának segítése céljából hozható létre. Az intézmény keretén belül
működnie kell kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó óvodai, általános
iskolai, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolai, vagy középfokú iskolai feladatot ellátó
intézményegységnek, továbbá utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnak vagy - az
országos és megyei szakértői bizottsági feladatok kivételével - pedagógiai szakszolgálati
feladatokat ellátó intézményegységnek. Az EGYMI elláthatja továbbá a családsegítő szolgálat, az
iskola-egészségügyi ellátás és a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok
kölcsönzésének feladatait, valamint kollégiumot működtethet. Az EGYMI-ben ellátott feladatokra -
a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás és a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
eszközök és segédanyagok kölcsönzése kivételével - külön-külön szervezeti és szakmai tekintetben
önálló intézményegységeket kell létrehozni.
(10) Ha a települési önkormányzat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
törvény szerint nem köteles a bölcsődei ellátás megszervezésére és a gyermekek száma nem teszi
lehetővé az óvodai és bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, hogy
minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai
felvételi kérelme teljesíthetővé válik, egységes óvoda-bölcsőde hozható létre a legalább második
életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez.”
(3)	Az Nkt. 20. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében
óvoda és bölcsőde feladatait láthatja el.”
7.	§
(1)	Az Nkt. 21. § (8) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A köznevelési intézményt törölni kell a nyilvántartásból, ha)
„g) a hatóság súlyos vagy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során megállapított szakmai
jogszabálysértés miatt - a nem állami költségvetési szerv, vagy települési önkormányzat által
fenntartott köznevelési intézmény esetén a működési engedély visszavonásával egyidejűleg - a
nyilvántartásból való törlését elrendeli.”
(2)	Az Nkt. 21. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A nyilvántartásból való törléssel egyidejűleg a kormányhivatal kijelöli azt a nevelési-oktatási
intézményt, amely a megszűnt intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók felvételét nem
tagadhatja meg. A hivatal a köznevelés információs rendszeréből (a továbbiakban: KIR) továbbítja
4
a megszűnt intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló nevét és lakóhelyét, tartózkodási helyét
a kormányhivatal számára a nevelési-oktatási intézmény kijelölése céljából. Az intézményt úgy kell
kijelölni, hogy a gyermek, a tanuló számára a kijelölt intézményben a nevelés, a nevelés-oktatás
igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. A köznevelési intézmény nyilvántartásból való
törléséről szóló jogerős határozatot a kormányhivatal megküldi az állami intézményfenntartó
központnak, települési önkormányzatnak, a törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében.
A határozat tartalmazza annak az intézménynek a kijelölését, amely a gyermek, tanuló felvételét
nem tagadhatja meg.”
(3)	Az Nkt. 21. § (10) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
bekezdés következő e) és f) ponttal egészül ki:
(E § alkalmazásában súlyos jogszabálysértés, ha)
„d) a fenntartó - köznevelési intézmény fenntartásával összefüggő - tevékenységének törvényességi
ellenőrzése során megállapított törvénysértést a fenntartó a törvénysértés megszüntetésére történő
felhívásban megállapított határidőig nem szünteti meg,
e)	a köznevelési intézményben folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot, a közrendet, a
közegészségügyet, a közerkölcsöt sérti, vagy mások jogai, szabadságjogai ellen irányul,
f)	a köznevelési intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik.”
8.	§
Az Nkt. 32. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a nevelési-oktatási intézményt egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző
szervezet tartja fenn:)
„h) és az iskola tananyagában a hittan mint tantárgy szerepel, az állami intézményekre megállapított
pedagógus létszámon felül alkalmazott hitoktatónak, hittantanárnak egyházi felsőoktatási
intézményben vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által fenntartott felsőoktatási
intézményben szerzett hitoktatói, hittantanári vagy a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel
vagy pedagógus szakképzettséggel és az egyházi jogi személy által kibocsátott hitoktatói
képesítéssel, továbbá a bevett egyház belső szabálya alapján illetékes egyházi jogi személy vagy a
vallási tevékenységet végző szervezet általi megbízással kell rendelkeznie,”
9.	§
Az Nkt. 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után
dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. Gyermekvédelmi
gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a
gyermekvédelmi gyám véleményét.”
10.	§
Az Nkt. 46. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(13) Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR adatkezelőjénél. A
diákigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik. A diákigazolvány közokirat. A
diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a
köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus
úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban
meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az eljárás során - ha
jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül,
elektronikus úton tart kapcsolatot a KIR adatkezelőjével. A KIR adatkezelője a köznevelési
intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott
döntéseket. A KIR adatkezelője a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges
személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a
kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához
szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR
adatkezelője, valamint a diákigazolvány elkészítésében közreműködők a diákigazolvány elkészítése
körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő
öt évig kezelhetik.”
11.	§
Az Nkt. 53. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha)
„d) az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort.”
12.	§
Az Nkt. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi
követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy
alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az
előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt
évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló.”
13.	§
Az Nkt. 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik. A szaktanácsadó feladata a
pedagógusok munkájának szakirányú (tantárgyi vagy sajátos pedagógiai területen igényelt) segítése,
véleményezése, konzultációk, továbbképzések, szakmai fórumok szervezése. A szaktanácsadó
központi szakmai irányítás mellett látja el feladatait. Szaktanácsadói megbízást kizárólag az kaphat,
aki pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettséggel és
szakképzettséggel, pedagógus-szakvizsgával, valamint a nevelő-oktató munkában eltöltött legalább
tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.”
14.	§
Az Nkt. 62. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(14) A nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálat vezetője a heti teljes munkaidőnek
az 5. melléklet vagy a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó miniszteri rendelet szerint tanórákkal
vagy foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el a magasabb vezetői, vezetői megbízással
kapcsolatos feladatokat. A magasabb vezető vagy vezető beosztású pedagógus heti tanóráinak
száma az általa az intézményben tanított tantárgynak - az oktatásért felelős miniszter által kiadott
kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerinti - heti óraszámával azonos, amennyiben az
magasabb, mint az 5. mellékletben az adott intézményre és vezetőre meghatározott heti tanórák,
foglalkozások száma.”
15.	§
Az Nkt. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban a munkáltató - ha jogszabály
másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel, elektronikus úton
terjeszti elő a pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban
meghatározott más eljárási cselekményeket. A munkáltató az eljárás során - ha jogszabály másként
nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel elektronikus úton tart
kapcsolatot a KIR adatkezelőjével. A pedagógusigazolvány igénylésének további szabályait
jogszabály határozza meg. A KIR adatkezelője a pedagógusigazolvány igényléséhez és
előállításához szükséges személyes adatokat, a pedagógusigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott
érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához
szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR
adatkezelője és a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők a pedagógusigazolvány
elkészítése körében tudomásukra jutott személyes adatot a pedagógusigazolvány érvényességének
megszűnését követő öt évig kezelhetik.”
16.	§
(1)	Az Nkt. 63/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állami intézményfenntartó központ köteles a Kar területi szervei működéséhez a
megyeközponti és fővárosi tankerület székhelyén működő köznevelési intézményben a működéshez
szükséges megfelelő hely biztosításáról gondoskodni.”
(2)	Az Nkt. 63/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Kar Etikai Kódexet készít, amely általános etikai alapelvekből, részletes etikai és eljárási
szabályokból áll.”
17.	§
Az Nkt. 67. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat
megállapításakor az egy időben több köznevelési intézménnyel fennálló óraadói megbízási
jogviszony keretében ellátott tanórák, foglalkozások számát össze kell adni.”
18.	§
7
Az Nkt. 68. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha jogszabályi előírás vagy a munkáltató döntése alapján a köznevelési intézmény vezetőjének
megbízása, munkaszerződése határozott időre szól, és a határozott idő alapján a megbízás vagy a
munkaszerződés utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esne, a
megbízás, a munkaszerződés lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell meghatározni, ha
az a jogszabályi előírás vagy munkáltatói döntés alapján meghatározott határidő végénél legfeljebb
hat hónappal korábban vagy később járna le.”
19.	§
Az Nkt. 69. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel)
a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi
jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért,”
20.	§
Az Nkt. 74. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (4) bekezdés szerinti kötelezettség alól történő mentesülés iránti kérelemmel egyidejűleg a
települési önkormányzat igazolja a gazdasági és jövedelemtermelő képességének hiányát, ennek
érdekében adatot szolgáltat az érintett köznevelési intézmények működtetési adatairól, amelyek
működtetését a települési önkormányzat nem tudja vállalni, továbbá a működtetéshez rendelkezésre
álló bevételeiről. Amennyiben a települési önkormányzat a mentesülés iránti kérelem benyújtásakor
az érintett köznevelési intézményeknek nem működtetője, úgy az érintett intézmények működési
adatairól az állami intézményfenntartó központ szolgáltat adatot. Ha az adatszolgáltatás nem vagy
csak részben támasztja alá a működtetési képesség hiányát, az állam a települési önkormányzatot
hozzájárulás megfizetésére kötelezi. A hozzájárulás megállapítása a helyi önkormányzati
képviselők soron következő választása évét követő szeptember 1-je és az azt követő önkormányzati
képviselőválasztás évét követő augusztus 31-ével bezárólag terjedő időszakra havonként azonos
összegben történik, a felülvizsgálatra a helyi önkormányzati képviselők soron következő választását
követő évben kerül sor. Hozzájárulási kötelezettség megállapítása esetén, annak közlését követő
nyolc napos jogvesztő határidőn belül a települési önkormányzat a hozzájárulás feltételei
vállalásáról határozatot hoz. A hozzájárulás vállalásának hiányában a települési önkormányzat
működtetési kötelezettség alóli mentesülés iránti kérelmét visszavontnak kell tekinteni. Ha az állami
intézményfenntartó központ a köznevelési intézmény fenntartói jogát más fenntartónak átadja, a
hozzájárulás összegét a fenntartóváltásra vonatkozó döntéstől számított harminc napon belül felül
kell vizsgálni.”
21.	§
(1)	Az Nkt. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az
ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. A
működtető a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant az e törvény keretei között
kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos
8
köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemelteti, karbantartja,
gondoskodik az állagmegóvásról. Az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési
költségek fedezése a működtetőnek nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást
nyújthat. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni,
gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről.”
(2) Az Nkt. 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A működtető feladata a taneszközök kivételével a köznevelési intézmények működéséhez
szükséges, külön jogszabályban meghatározott eszközök és felszerelések, valamint anyagok, áruk,
szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata
továbbá a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához jogszabály szerint
szükséges technikai berendezések működtetése, javítása, karbantartása, cseréje és a tulajdonában
lévő taneszközök, egyéb eszközök és felszerelések karbantartása.”
22.	§
Az Nkt. 44. alcíme a következő 76/B. §-sal egészül ki:
„76/B. § Az állami köznevelési közfeladat ellátásához a hivatalt az általa ellátott pedagógiai-
szakmai szolgáltatási feladatok biztosításához szükséges települési önkormányzati tulajdonú
a)	önálló ingatlanra és ingó vagyonra vonatkozóan ingyenes vagyonkezelői jog,
b)	ingatlanrészre és ingó vagyonra vonatkozóan ingyenes használati jog
illeti meg.”
23.	§
Az Nkt. 82. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály köznevelési szakértő igénybevételét
írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, köznevelési szakértőként
kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények
csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a köznevelési
szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és)
„a) felsőfokú végzettséggel és pedagógus szakképzettséggel, pedagógus- vagy oktatói munkakörben
szerzett tíz év szakmai gyakorlattal, továbbá pedagógus-szakvizsgával rendelkezik, vagy”
24.	§
(1)	Az Nkt. 83. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben a Kar által elfogadott
Etikai Kódex alkalmazása kötelező. A magán köznevelési intézmény fenntartója a Kar által
elfogadott Etikai Kódex általános etikai alapelveinek figyelembevételével megalkotja az általa
fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott pedagógusokra vonatkozó intézményi etikai
kódexet. Az egyházi köznevelési intézmény ajánlásként veszi figyelembe a Kar által elfogadott
Etikai Kódex alapelveit.”
(2)	Az Nkt. 83. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
9
„(4a) Ha a fenntartóváltás a települési önkormányzat működtetési kötelezettségét érinti vagy
működtetési kötelezettséget keletkeztet, az érintett települési önkormányzatot egyetértési jog illeti
meg a döntés meghozatalakor, kivéve ha az adott köznevelési intézmény fenntartói jogának az
állami intézményfenntartó központ részéről történő átvétele a köznevelési közfeladat ellátás
biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlen vagy annak hiányában a gyermekekre, tanulókra
aránytalan teher hárulna.”
25.	§
Az Nkt. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a
fenntartó személyében jogutódlással bekövetkező változás, a fenntartói jog jogszabály alapján
történő átadása esetén, az önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az
egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult.”
26.	§
Az Nkt. 92. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel az (1)
bekezdésben meghatározott feltételeknek az óvodai nevelést, a kollégiumi ellátást, a pedagógiai
szakszolgálatokat, továbbá - ha a magyar jog szerinti tanköteles kort eléri - az iskolai nevelést-
oktatást a tankötelezettség fennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a
tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos
feltételekkel veheti igénybe.”
27. §
(1)	Az Nkt. 94. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)
„e) az óvodai nevelésben való kötelező részvétel, az óvodai felvétel eljárási rendjét, a
tankötelezettség, a fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás teljesítésével kapcsolatos feladatokat,
a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos egyes kérdéseket és - az államháztartásért felelős miniszterrel
egyetértésben - a tanulókat megillető juttatásokat, kedvezményeket,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	Az Nkt. 94. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)
„g) a nem állami költségvetési szerv, vagy települési önkormányzat által alapított, fenntartott
köznevelési intézmény működési engedélye kiadásának részletes szabályait és az azzal kapcsolatos
mellékleteket,”
(rendeletben állapítsa meg.)
10
(3)	Az Nkt. 94. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)
„n) az országos szaktanácsadói tevékenység keretében megszervezett, továbbá nem tantárgyhoz,
nem szakterülethez kötődő szaktanácsadói feladatokat, azok megszervezését, valamint az országos
szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó további szakmai követelményeket, a nem tantárgyhoz,
nem szakterülethez kötődő országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások körét, területeit,
megszervezését, az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében biztosított pedagógiai-szakmai
szolgáltatásban való részvétel feltételeit, a nevelési-oktatási intézmény által nyújtható pedagógiai-
szakmai szolgáltatások körét, a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó és köznevelési
intézménynek nem minősülő szervezetek pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban történő
közreműködéséhez szükséges engedély kiadásának feltételeit és eljárásrendjét, valamint a
térítésmentesen biztosított pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátási szintjét,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(4)	Az Nkt. 94. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)
„v) a Nemzeti Pedagógus Kar tagságának körét, országos és területi szervezeti felépítését,
működését, feladatait, jogait, minimálisan létrehozandó szakmai tagozatait, az etikai eljárásának
főbb szabályait, a tagnyilvántartás eljárási szabályait és a törvényességi felügyeleti jogkör
gyakorlóját.”
(rendeletben állapítsa meg.)
(5)	Az Nkt. 94. § (4) bekezdése a következő x)-z) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazás kap a Kormány, hogy)
„x) a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulónak minősülés részletes feltételeit, a pedagógiai-
szakmai szolgáltatások körébe tartozó, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához
kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer létrehozását, működtetését, és az ennek
keretében történő adatszolgáltatás rendjét,
y) a köznevelési szerződés tartalmát, érvényességi idejét és a megkötésére vonatkozó
eljárásrendet,
z) a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás
szervezésének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény 28. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos
feltételeit”
(rendeletben állapítsa meg.)
28. §
11
Az Nkt. 99. §-a a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Ha a munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető
be, óvodapszichológusként, iskolapszichológusként öt éves határozott időre alkalmazható az is,
aki pszichológus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, de nem rendelkezik a szükséges
pedagógus vagy szakpszichológus szakképzettséggel vagy szakiránnyal, feltéve, hogy öt éven
belül vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség, szakvizsga megszerzését.
(14) Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem
tölthető be, akkor legfeljebb egy alkalommal a gyakornoki idő lejártáig gyakornokként
alkalmazható az is, aki a pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt végzettséget és szakképzettséget
igazoló oklevél kiadásának feltételeit - a nyelvvizsga letétele kivételével - teljesítette, azonban a
jogszabályokban meghatározott nyelvvizsga letételének nem tett eleget. Ebben az esetben a
minősítő vizsga letételének feltétele az előírt nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése. Amennyiben a
gyakornok az előírt határidőig a nyelvvizsga-bizonyítványt nem szerzi meg, közalkalmazotti
jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.”
29.	§
Az Nkt. 54. alcíme a következő 99/C. §-sal egészül ki:
„99/C. § (1) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai
szolgáltatásokat a hivatal 2015. március 31-étől biztosítja.
(2)	Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében az állami pedagógiai-szakmai szolgáltatás
ellátását biztosító mindazon állami és települési önkormányzati tulajdonú ingó és ingatlan vagyon,
tárgyi, műszaki, pénzügyi eszköz, amely a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását biztosítja és
2015.	március 30-án az állami intézményfenntartó központ használatában vagy vagyonkezelésében
van
a)	önálló ingatlan és a feladatellátást szolgáló ingó vagyon esetében a hivatal ingyenes
vagyonkezelésébe,
b)	ingatlanrész és a feladatellátást szolgáló ingó vagyon esetében a hivatal ingyenes használatába
kerül 2015. március 31-én.
(3)	Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátását
biztosító személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi eszközök alatt az átvett pedagógiai-szakmai
szolgáltatási feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó és ingatlan
vagyont is érteni kell.”
30.	§
Az Nkt.
1.	4. § 25. pontjában, 16. § (3) bekezdésében, 47. § (7) bekezdésében az „érzékszervi” szövegrész
helyébe az „érzékszervi (látási, hallási)”,
2.	7. § (5) bekezdésében az „- a 19. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel -” szövegrész
helyébe az „- a 19. § (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt kivétellel -”,
3.	15. § (4) bekezdésében az „A fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban” szövegrész
helyébe az „A fejlesztő nevelés-oktatásban”,
12
4.	21. § (2) bekezdésében az „a Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési
feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szervnél (a továbbiakban: hivatal)”
szövegrész helyébe az „a hivatalnál”,
5.	37. § (3) bekezdés a) pontjában az „a jogszabálysértésre” szövegrész helyébe az „a
jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának megsértésére”,
6.	41. § (1) bekezdésében az „Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat
szolgáltatni” szövegrész helyébe az „Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt,
valamint a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókról összesített adatokat szolgáltatni”,
7.	44. § (1) bekezdésében a „köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR)” szövegrész
helyébe a „KIR”,
8.	45. § (3) bekezdésében az „a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart” szövegrész helyébe
az „annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti”,
9.	47. § (10) bekezdésében, 94. § (1) bekezdés d) pontjában az „utazó gyógypedagógusi”
szövegrészek helyébe az „utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori”,
10.	50. § (6) bekezdésében az „akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében
található” szövegrész helyébe az „aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik”,
11.	61. § (1) bekezdés első mondatában az „óraadó kivételével” szövegrész helyébe az „óraadó és
az egyházi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott kivételével”,
12.	61. § (4a) bekezdésében az „Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet” szövegrészek helyébe az „A
hivatal”,
13.	62. § (4) bekezdésében a „hivatal az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménnyel
közösen” szövegrész helyébe a „hivatal”,
14.	64. § (6) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „hivatal”, a
„kormányhivatalnál” szövegrész helyébe a „hivatalnál”,
15.	67. § (1) bekezdés a) pontjában a „középiskolában mesterfokozat” szövegrész helyébe a
„középiskolában az e törvényben foglaltak szerint pedagógus-munkakör betöltésére jogosító
mesterképzésben szerzett szakképzettség”,
16.	67. § (1) bekezdés c) pontjában a „legalább öt év pedagógus-munkakörben” szövegrész helyébe
a „legalább öt év pedagógus-munkakörben vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására
vonatkozó óraadói megbízás ellátása során”,
17.	77. § (2) bekezdés k) pontjában az „állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az
„állami intézményfenntartó központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény”,
18.	82. § (6) bekezdés c) pontjában a „szakterületét” szövegrész helyébe a „vizsgaterületét”,
19.	84. § (7) bekezdésében az „állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „állami
intézményfenntartó központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény”,
20.	87. § (2) bekezdésében a „hivatal szervezi a kormányhivatal közreműködésével” szövegrész
helyébe a „hivatal szervezi”,
21.	94. § (1) bekezdés a) pontjában a „tanulók felvételével kapcsolatos kérdéseket” szövegrész
helyébe a „gyermekek, tanulók óvodai, iskolai felvételével kapcsolatos kérdéseket, a kötelező
felvételt biztosító óvodába és általános iskolába történő felvétel tekintetében az életvitelszerű ott
lakás feltételeit”
szöveg lép.
31.	§
Az Nkt. 5. melléklete a Melléklet szerint módosul.
32.	§
Hatályát veszti az Nkt.
13
1.	14. § (2)-(7) bekezdése,
2.	21. § (6) és (12) bekezdése,
3.	23. § (11) és (12) bekezdése,
4.	25. § (6) bekezdése,
5.	26. § (3) bekezdése,
6.	30. §-a,
7.	31. § (5)-(7) bekezdése,
8.	49. § (3a) és (3b) bekezdése,
9.	58. § (8)-(1o), (12), (14) bekezdése,
10.	63/A. § (3) és (5) bekezdése,
11.	63/B. § (2) bekezdése,
12.	63/C. § (4)-(6) bekezdése,
13.	63/E. § (3), (8) és (9) bekezdése,
14.	63/F. § (2), (4), (6)-(9) bekezdése,
15.	71. § (2)-(5) bekezdése,
16.	78. § (4)-(7) bekezdése,
17.	86. § (4)-(8) bekezdése,
18.	87. § (4) bekezdése és
19.	96. § (8) bekezdése.
33.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. január 1-jén lép hatályba.
(2)	Az 5. § (2) bekezdése és a 25. § 2015. március 31-én lép hatályba.
(3)	A 32. § 2015. június 15-én lép hatályba.
14
Melléklet a 2014. évi... törvényhez
Az Nkt. 5. melléklet Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető,
tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes heti tanóráinak száma
(óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma) alcímében foglalt táblázat 6. sora helyébe
a következő rendelkezés lép:
(
	A	B	C	D	E
1	Intézménytípus	legalább 450fő gyermek-, tanulólétszám	200-449fő közötti gyermek-, tanulólétszám	50-199fő közötti gyermek-, tanulólétszám	50 fő alatti gyermek-, tanulólétszám
					
6	Kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvoda	10	12	14	16
15
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A nemzeti köznevelésről szóló törvény, majd a végrehajtására kiadott jogszabályok új alapokra
helyezték a köznevelés - korábban közoktatás - rendszerét. Számos új jogintézmény és intézkedés
került bevezetésre az elmúlt négy évben, amely idő alatt a működés során szerzett tapasztalatok, a
beválás vizsgálat alapján jelen törvényjavaslat hatékonyságának növelése, a működőképesség
fokozása érdekében néhány ponton - esetenként az eredeti jogalkotói szándéknak megfelelő
gyakorlat megerősítése céljából is - pontosítani kell a törvény egyes rendelkezéseit. A lényeginek
mondható változtatásokon kívül apróbb koherencia problémákat, jogtechnikai módosításokat is
tartalmaz a törvényjavaslat az egységesebb jogszabály-értelmezés előmozdítása érdekében. A
köznevelési rendszer működőképességének, hatékonyságának a növelése, a bevezetett új
intézkedések tökéletesítése mellett egyes rendelkezések deregulációjára, törvényi rendelkezések
számának a csökkentésére is tartalmaz a törvényjavaslat megoldást azzal, hogy ezen rendelkezések
alacsonyabb szintű jogszabályba kerülnek áthelyezésre a kerettörvényi jelleg erősítése érdekében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
E § (1) bekezdése szövegpontosítást tartalmaz, amelyre azért van szükség, mert a fejlesztő nevelés
pedagógiai szakszolgálati feladat, amely egy másik alapfeladat részeként már megjelenik, tehát
ebben a pontban elegendő a fejlesztő nevelés-oktatást feltüntetni.
E § (2) bekezdésében a gyakorlatban alkalmazott szakmai fogalomhasználatnak megfelelő
szövegpontosítás történik.
E § (3) bekezdésében foglalt módosítás hiányosságot pótol. Az utazó gyógypedagógusi, utazó
konduktori hálózat működtetése bár létező és a törvényben egyébként szereplő feladat, eddig nem
szerepelt az alapfeladatok között.
E § (4) bekezdése az intézményátszervezés fogalmát pontosítja, kivéve a definícióból azokat az
esetköröket, amelyek jogszabályváltozás folytán az alapító okirat, szakmai alapdokumentum
automatikus módosítását vonják maguk után, ezért értelemszerűen nem jelentenek valós változást,
így intézményátszervezést sem. A módosítás lehetővé teszi például, hogy egy helyi döntésen
alapuló utcanév-változást a fenntartó az intézményátszervezés esetére előírt eljárásrend
mellőzésével átvezethessen az alapító okiratban, szakmai alapdokumentumban, így jelentős
mértékben csökkentve majd az adminisztrációs feladatokat.
E § (5) bekezdése a működtető fogalmát egyértelműsíti, jobban igazodva a törvénynek a
köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételeket (személyi, tárgyi, pénzügyi)
meghatározó rendelkezéseihez.
E § (6) bekezdése a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmának meghatározása okán
azokhoz a módosításokhoz kapcsolódik, amelyek célja, hogy elősegítse a korai iskolaelhagyás
elleni középtávú stratégia megvalósításához illeszkedő, az EU 2020 stratégia vonatkozó
16
célkitűzéséhez tett hazai vállalás (a korai iskolaelhagyók arányának 10%-ra történő csökkentése
2020-ra) teljesítését. A javaslat az iskolai lemorzsolódás - és ezzel a korai iskolaelhagyás -
megelőzését szolgáló beavatkozásokat megalapozó és támogató korai jelző- és pedagógiai
intézkedésekkel támogató rendszer kiépítésére irányul. Ennek megfelelően a javaslat egyrészt
meghatározza a jelzőrendszer általi adatgyűjtés alanyait jelentő tanulói kör jellemzőit, azaz
definiálja, hogy ki tekintendő iskolai lemorzsolódással veszélyeztetettnek. A rögzített jellemzők
szignifikáns kapcsolatot mutatnak a lemorzsolódáshoz vezető iskolai kudarcokkal. A mutatók a
jogszabályban előírt, a köznevelési intézmény által nyilvántartott tanulói adatokon alapulnak. A
jelző- és pedagógiai intézkedésekkel támogató rendszer működtetése részletszabályainak
megállapítása végrehajtási rendeletben történik majd, erre vonatkozóan felhatalmazó rendelkezés
került beépítésre a törvénybe.
A 2. §-hoz
A módosítás koherencia problémát kezel, jelenleg ugyanis nincs összhang a közösségi szolgálat
elvégzésének határidejét szabályozó rendelkezés első és második mondata között, ugyanis a
főszabály szerint az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele a közösségi szolgálat, míg a
felnőttoktatás keretében az érettségi megkezdésére történik utalás.
A jelenlegi szabályozás szerint 2016-tól kezdve az érettségi bizonyítványt kiállítják, és csak annak
átadása nem történik majd meg, amelynél a tanuló nem igazolja az 50 óra közösségi szolgálat
elvégzését. Nem rendezett, hogy később mi lesz a bizonyítvánnyal, azaz milyen feltételekkel adható
át. A javasolt új szabályozás, miszerint a közösségi szolgálat elvégzését a középiskola befejezését
közvetlenül követő vizsgaidőszakban megkezdett érettségi megkezdéséig kell igazolni, amellett,
hogy feloldja mindezeket az ellentmondásokat, gyakorlatilag a vizsgaszabályzat módosítása nélkül
értelmezhető, végrehajtható. A jelzett rendelkezések bevezetéséig az elsőként érintett tanulók
számára még két év felkészülési idő áll rendelkezésre.
A 3. §-hoz
Gyakorlati szempontokból indokolt, hogy egyes feladatokat, mint például a gyermekétkeztetés,
illetve egyes pedagógiai szakszolgálati és pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok, a nevelési-
oktatási intézmények is elláthassanak, anélkül hogy ehhez többcélú intézménnyé kellene válniuk.
Igényként merült fel, hogy a gyógytestnevelés, a konduktív pedagógiai ellátás és a kiemelten
tehetséges gyermekek, tanulók ellátása ne csak a pedagógiai szakszolgálati intézményben, hanem a
nevelési-oktatási intézményben is ellátható legyen a jövőben. Ezzel csökkenne a munkaterhelés a
pedagógiai szakszolgálatokon és a feladatellátás is jobban szervezhető lenne. A pedagógiai
szakszolgálatok ezen szakmai feladatok esetén is ellátnák továbbra a szakmai koordinációt a jelzett
szakszolgálati feladatok esetén a területi illetékességükön a tankerületi szinten, ám a feladatot a
nevelési-oktatási intézményekben is el lehetne látni a megfelelő szakképzettségű szakemberekkel.
A 4. §-hoz
17
A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek ellátását (fejlesztő nevelés-oktatását) végző
gyógypedagógiai intézmény külön intézmény-típusként való megjelenítése nem indokolt, de az
elnevezés - mint jelleget tükröző fogalom, hasonlóképpen például a sportiskolához - megjelenítése
mindenképpen szükséges.
A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek közoktatási törvény szerinti ellátása, a fejlesztő
felkészítés az Nkt. szabályai szerint két részre, a fejlesztő nevelésre (5-6 éves kor, szakszolgálati
feladat) és a fejlesztő nevelés-oktatásra (6-23 éves kor, nevelési-oktatási feladat) vált szét. Az
érintett feladatok ellátásához szükséges szakképzettségek megjelenítése azonban csak a fejlesztő
nevelésnél történt meg, a fejlesztő nevelés-oktatás esetében nem. Ezt a joghézagot pótolja a
szükséges gyógypedagógus és konduktor szakképzettségek megjelenítése.
Az 5. §-hoz
Az új pedagógiai-szakmai szolgáltatás - amely a lemorzsolódás megelőzését támogató korai jelző-
és pedagógiai intézkedésekkel támogató rendszer működtetését foglalja magában - bevezetésének
célja, hogy elősegítse a korai iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia megvalósításához illeszkedő,
az EU 2020 stratégia vonatkozó célkitűzéséhez tett hazai vállalás (a korai iskolaelhagyók arányának
10%-ra történő csökkentése 2020-ra) teljesítését. A pedagógiai-szakmai szolgáltatás keretében a
nevelési-oktatási intézmények - telephelyi szinten - összesített formában szolgáltatnak
személyazonosításra alkalmatlanná tett adatokat a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulói
létszámról meghatározott mutatók mentén (pl. nem, évfolyam, okok /pl. hiányzás, tanulmányi
eredményromlás/). A pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény az illetékességük szerinti adott
megyében az aggregált adatok rögzítését és alakulásának nyomon követését végzi, és azok alapján a
vele kapcsolatban álló érintett iskolával együttműködésben meghatározza azokat a pedagógiai
szakmai szolgáltatás keretébe tartozó intézkedéseket, amelyeket az iskola számára a lemorzsolódás
megakadályozása és az eredményesség javítása érdekében biztosít. A jelzőrendszer működtetését
intézményi és megyei szintre helyezve a javaslat azt a szakmai követelményt érvényesíti, mely
szerint az adatok többrétű - intézményi/telephelyi, területi, országos - elemzésnek vethetők alá, így
segítve a lemorzsolódás - majd a korai iskolaelhagyás - megelőzését szolgáló célzott iskolai
beavatkozások pontos tervezését.
A módosítás másik eleme az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében pedagógiai-szakmai
szolgáltatásoknak az Oktatási Hivatalhoz történő telepítése.
A módosítás ezen kívül rendezi azt a kérdést, hogy az egyházi és magánintézmények a pedagógiai-
szakmai szolgáltatásokat milyen módon vehetik igénybe térítésmentesen. A megoldással a
szakszerűség, költséghatékonyság és közszolgálati jelleg így egyaránt biztosíthatóvá válik.
A 6. §-hoz
Az időközben lényegesen átalakult fenntartói rendszerre és arra való tekintettel, hogy települési
önkormányzat a köznevelési intézmények közül csak óvodát tarthat fenn, továbbá az ezzel
összefüggő fenntartói igényekre figyelemmel indokolt egy új típusú többcélú intézmény
18
létrehozása, amely óvodai és bölcsődei feladatot szervezeti és szakmai tekintetben önálló
intézményegységek keretében láthat el.
A fenti többcélú intézménytől meg kell különböztetnünk az egységes óvoda-bölcsődét, amely mint
önálló többcélú intézménytípus változatlan formában megmarad, a vonatkozó rendelkezések
esetében csak szövegpontosítás, egyszerűsítés történik. Ezen kívül szövegpontosításra,
egyértelműsítésre kerül sor a törvényjavaslat alapján az EGYMI által ellátható és kötelezően
ellátandó feladatok körében is.
A 7. §-hoz
A javasolt módosítás megszünteti az értelmezésbeli bizonytalanságokat a köznevelési intézmény
megszüntetésével kapcsolatos szabályokban azzal, hogy utal a működési engedély egyidejű
visszavonásának kötelezettségére, illetve a fenntartói törvényességi eljárás esetében észlelt
szabálytalanságok esetében követendő eljárásra is.
A 8. §-hoz
Az Nkt. 35/B. § (3) bekezdése, valamint a 32. § (1) bekezdés h) pontja alapján az egyébként
pedagógus végzettséggel rendelkező és az egyházmegye által szervezett (2-3 éves) hitoktatói
tanfolyamot elvégzett hitoktatók nem taníthatnak kötelezően választható hit- és erkölcstan
tantárgyat. Ez a szabályozás a felmenő rendszerben bevezetésre kerülő kötelezően választható hit-
és erkölcstan oktatás miatt megnövekedett feladatot ró az egyházi jogi személyekre, hiszen az
egyházi felsőoktatási intézményben szerzett, hitoktatói, hittantanári vagy a hitélettel kapcsolatos
felsőfokú képesítéssel rendelkező hitoktatók és hittantanárok előbb-utóbb nem fogják tudni ellátni a
bevett egyházak felé jelentkező hit- és erkölcstan oktatásra jelentkező igényeket.
A 9. §-hoz
A javaslat szerint a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság és - a gyermekvédelmi szakellátásban
lévő gyermek esetében - a gyermekvédelmi gyám véleményének kikérése minden esetben kötelező
a magántanulóvá nyilvánítás előtt, nem csak akkor, ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a
magántanulóvá válás hátrányos a tanulóra nézve. A lemorzsolódás megakadályozása, a gyermek
számára szükséges társadalmi integráció, szociális készségek és képességek fejlődése érdekében
indokolt szűkebbre szabni a magántanulóvá válók körét.
A magántanulóvá nyilvánított gyermeket nem érik el a korszerű pedagógiai módszerek, a
közösségben való fejlődés lehetősége nagyon korlátozottá válik, a gyermek perifériára kerül.
A 10. §-hoz
19
Egyes, törvényi szintet feltétlenül nem igénylő rendelkezések deregulációja.
A 11. §-hoz
Az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek és szüleik külföldre távozása esetében irányadó eljárás
kerül meghatározásra.
A 12. §-hoz
Nem indokolt az első évfolyamnál magasabb, eredményesen elvégzett évfolyamok megismétlését
lehetővé tenni a későbbiekben. Nem is élnek jellemzően ezzel a lehetőséggel a szülők, ugyanakkor
egyes esetekben visszaélésekre adhat alapot, hiszen a jelenlegi szabályozás alkalmas lehet lefékezni
a tanuló előrehaladását szülői kérésre adott évfolyamokon, ugyanakkor mindez nem garantálja
magasabb tudásszint elérését számára.
A 13. §-hoz
A javaslat a szükséges szakemberigény kielégítése érdekében törli a szaktanácsadó esetében a
foglalkoztatással kapcsolatos feltételt, vagyis azt, hogy szaktanácsadó csak az lehet, aki pedagógiai-
szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény alkalmazásában áll vagy egyéb köznevelési intézmény
alkalmazottja vagy onnan öt évnél nem régebben ment nyugdíjba.
A 14. §-hoz
A hatályos szabályok alapján problémát okoz, ha adott tantárgy tanítására jogosító
szakképzettséggel rendelkező igazgatók (vagy más vezetők) Nkt.-ban rögzített heti óraszáma
alacsonyabb, mint az adott iskolatípusban az igazgató által tanított tantárgy heti óraszáma. Emiatt
előfordul, hogy az igazgató nem tudja tanítani a tantárgyát, és a heti óraszámát más módon (pl.
szakkörrel) kell kitölteni. A javasolt új rendelkezés az iskolákban alkalmazott kötelező
kerettantervek heti óraszámát is beépíti a szabályozásba, meghatározva azt, hogy az Nkt. 5.
mellékletében nevesített heti minimálisan tanítandó órák száma növelhető az adott iskolatípus
kötelező kerettantervében, illetve az annak alapján az iskola helyi tantervében meghatározott
tantárgyi óraszám mértékéig.
A 15. §-hoz
Egyes, törvényi szintet feltétlenül nem igénylő rendelkezések deregulációja.
A 16. §-hoz
A Nemzeti Pedagógus Kar létrejöttének fő célja a pedagógus hivatás presztízsének növelése, a
szakmai érdekképviselet és a pedagógus hivatás szakmai-etikai normái fejlődésének elősegítése. Ez
utóbbinak a megjelenési formája az etikai kódex. Etikai Kódexszel rendelkezik a legtöbb
köztestületbe tömörülő szakma. Ereje abban rejlik, hogy az érintettek önmaguk alkotják meg, a
20
megfelelő specialitásokat tartalmazza és maguk az érintettek ellenőrzik a saját érdekükben. A
három részfejezet segíti a Kódex szerkezeti meghatározását és támogatja, hogy legalább részben
azonos elvek érvényesüljenek minden pedagógus tekintetében.
A fenti érdemi módosításon kívül egyes, törvényi szintet nem igénylő rendelkezések deregulációja
történik meg.
A 17. §-hoz
Számos olyan kiváló pedagógust foglalkoztatnak óraadóként nevelési-oktatási intézmények szabad
álláshely hiányában sok éven keresztül, akik emiatt elesnek attól a lehetőségtől, hogy
intézményvezetői megbízást kaphassanak. A szövegcserés módosítások között szereplő egyik
javaslat megteremti a lehetőséget azon pedagógusok részére az intézményvezetői megbízásra, akik
egyébként a hatályos Nkt.-ban meghatározott legalább öt évnyi szakmai gyakorlatot, mint egyik
feltételt, óraadói jogviszonyban teljesítették. Jelen rendelkezés pedig kezeli azt a helyzetet, ha több
óraadói jogviszonyban foglalkoztatnak egy pedagógust, így egy helyen tíz órát nem tanított, de több
jogviszonyban összesen megtartott tíz órát vagy foglalkozást.
A 18. §-hoz
A tanítási év zavartalan lebonyolítása érdekében indokolt, hogy a köznevelési intézmény vezetőinek
megbízása a tanítási év végét követő időszakban (nyáron) járjon le. Kormányrendeleti szabályozás
alapján ez így működik már évtizedek óta. Ezen rendelkezés alapján előfordul olyan eset, hogy az
lenne indokolt, hogy az intézményvezetői megbízás időtartama meghaladja a Kjt. szerinti 5 éves
határozott időt (hiszen egy pl. májusban kezdődő intézményvezetői megbízást nem érdemes 4 év
múlva augusztus 15-ig adni, mert csak így lehetne érvényre juttatni a megbízás nyári lejáratára és a
legfeljebb 5 évre vonatkozó megbízási szabályt). Tekintettel arra, hogy Kjt.-beli törvényi
előírásoktól csak szintén ágazati szaktörvényi szintű speciális szabályozás útján lehet eltérni, a
korábbi szabályozás szerinti egyes felhatalmazó rendelkezések alapján kormányrendeletben
szabályozottakat szükséges a törvénybe emelni.
A 19. §-hoz
A javaslat megerősíti, külön hangsúlyt ad az iskola gyermekvédelmi jelzőrendszerben betöltött
rendkívül fontos szerepének.
A 20. §-hoz
A javaslat e §-a azt a helyzetet kezeli, amikor a települési önkormányzati tulajdonban lévő
ingatlanban működő köznevelési intézmény fenntartói jogát a Klebelsberg Intézményfenntartó
Központ (a továbbiakban: KLIK) más fenntartónak átadja vagy más fenntartótól átveszi, és ez a
települési önkormányzat működtetési kötelezettségét érinti. A javaslat szerint, ebben az esetben - a
21
működtetési kötelezettség alóli mentesülés fejében az önkormányzat által fizetendő - hozzájárulás
összegét a fenntartóváltásra vonatkozó döntéstől számított harminc napon belül felül kell vizsgálni.
A 21. §-hoz
A települési önkormányzatok működtetési kötelezettségének tartalmát egyértelműsíti, és egyben
szűkíti a javaslat, amely szerint az új taneszközök beszerzéséről már nem kell gondoskodnia a
működtető önkormányzatnak. Ez a KLIK feladata lesz a jövőben. A felelősségi és hatáskörök így
jobban elválnak egymástól, egyben megtakarítást eredményez a működtető önkormányzatoknál.
A 22. §-hoz
Amennyiben az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai
szolgáltatásokat a jövőben az Oktatási Hivatal nyújtja, biztosítani kell számára a használati, illetve
vagyonkezelői jogot az ezen feladat ellátását szolgáló települési önkormányzati tulajdonú ingó és
ingatlan vagyon felett. Működtetési kötelezettsége ugyanakkor nem lesz a települési
önkormányzatnak ezen köznevelési közfeladat vonatkozásában.
A 23. §-hoz
A javaslat a szükséges szakemberigény kielégítése érdekében törli a szakértő esetében a
foglalkoztatással kapcsolatos feltételt, vagyis azt, hogy szakértő csak az lehet, akit pedagógus-
munkakörben foglalkoztatnak, vagy a pedagógus-munkakörre szóló jogviszonya, munkaviszonya
megszűnése óta öt évnél kevesebb idő telt el.
A 24. §-hoz
Az etikai kódexekben olyan magatartásformákat kell szabályozni, amelyek nem érik el a jogi
beavatkozás szintjét, de hatnak a köznevelési intézményekben dolgozók és tanulók magatartására,
viszonyára. Erre hagyományosan az etikai kódexek alkalmasak. Mindezen magatartásformák nem
általánosan tilosak, vagy a társdalom egészét érintik, de az adott helyzetben, az adott keretek között
nem helyén valók és esetlegesen elindítanak egy folyamatot, amelynek a vége bűncselekmény
elkövetése vagy más kár okozása is lehet, illetve alkalmas a pedagógus szakma negatív megítélésére
és a közbizalom aláásására. Az etikai szabályok alkalmazása segítheti a nem kívánt magatartások
megelőzését és a kívánatos magatartásformák támogatását. Az egész pedagógus szakma egységes
szemléletét támogatja, hogy az általános elvek minden fenntartó tekintetében ugyanazok legyenek.
A szakasz (2) bekezdésében foglaltak a 20. §-hoz fűzött indokoláshoz kapcsolódóan azt az esetet
kezelik, amikor a KLIK vesz át valamilyen más fenntartásban lévő köznevelési intézményt, és a
települési önkormányzat oldalán keletkezne ezzel többletkötelezettség.
A 25. §-hoz
22
Ha köznevelési intézmény fenntartói jogának átadását, illetve átvételét jogszabály rendeli el, nem
indokolt a fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezések alkalmazása.
A 26. §-hoz
Szövegpontosítás, amely egyértelműsíti, hogy minden köznevelési alapfeladat esetében biztosított a
magyar állampolgárokkal egyenlő elbánás az Európai Uniós és más, jogszerűen Magyarországon
tartózkodó nem magyar állampolgárok számára. A hatályos törvényi rendelkezés önmagában
történő és csak szűk nyelvtani értelmezése alapján azonban az a téves következtetés vonható le,
hogy csak a tankötelezettség ideje alatt, illetve a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a
tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok alatt lenne biztosított térítésmentesen a
pedagógiai szakszolgálati ellátás az Európai Uniós, illetve más, erre jogosult nem magyar
állampolgárok számára.
A 27. §-hoz
Egyes felhatalmazó rendelkezések pontosítása, a deregulálandó rendelkezések alacsonyabb szintű
jogszabályban történő megállapításához szükséges felhatalmazó rendelkezések, továbbá az iskolai
lemorzsolódás - és ezzel a korai iskolaelhagyás - megelőzését szolgáló beavatkozásokat
megalapozó és támogató korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer felállításával kapcsolatos
felhatalmazó rendelkezés.
A 28. §-hoz
A köznevelési intézményrendszerben foglalkoztatott és megfelelő kiegészítő szakképzettséggel
vagy valamely szakvizsgával rendelkező pszichológusok körében kisebb szakemberhiány
tapasztalható. A javaslat, amely egyébként a pedagógiai szakszolgálatoknál alkalmazott szabály
nevelési-oktatási intézményekre történő kiterjesztése, jelentősen hozzájárul a nevelési-oktatási
intézményekben a szakemberellátottság növeléséhez, ugyanakkor nem változtat azon a hatályos
szabályozáson, hogy csak pszichológus szakképzettséggel lehet az óvodában, iskolában ilyen
feladatokat ellátni.
A javaslat ezen kívül pedagógus-hiányt kezel, különös tekintettel az óvodapedagógusokra.
A 29. §-hoz
Meghatározza a szükséges átmeneti rendelkezéseket ahhoz, hogy az állami köznevelési közfeladat-
ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a KLIK-től az Oktatási Hivatal
zökkenőmentesen átvehesse 2015. március 31-étől.
A 30. §-hoz
Szövegcserés módosítások, amelyek a részletes indokolásban már kifejtett módosításokhoz
kapcsolódnak, illetve részben további szövegpontosításokat eszközölnek.
Érdemi módosítások:
Tekintettel arra, hogy az Oktatási Hivatal Európai Uniós projektek kapcsán jelenleg is ellát olyan
tevékenységeket, amelyek során felhalmozott szakmai kompetenciát és gyakorlati tapasztalatát
tudná hasznosítani, míg a kormányhivataloknál ezek a feladatok előzmény nélküliek, egyes
23
feladatokat az Oktatási Hivatalhoz indokolt telepíteni a kormányhivataloktól, illetve az
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettől. Ilyenek pl. a pedagógusok minősítési eljárása, az országos
pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a szaktanácsadói névjegyzék vezetése.
A 31. §-hoz
A törvényjavaslat a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvoda esetében az
intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető, tagintézményvezető-
helyettes, intézményegységvezető-helyettes heti óvodai foglalkozásainak számát, legalább 450 fős
óvoda esetében 15-ről 10-re, 200-449 fő között 17-ről 12-re, 50-199 fő között 19-ről 14-re, 50 fő
alatt 20-ról 16-ra módosítja. Jelenleg ugyanis - tekintettel arra, hogy a gyógypedagógiai óvodákban
a beosztott pedagógusok is eleve csökkentett óraszámban dolgoznak, neveléssel-oktatással lekötött
munkaidejük heti 20 óra - egyes vezetőknek a vezetői feladatok ellátására szolgáló
órakedvezménye egyáltalán nincs, vagy az rendkívül kevés.
A 32. §-hoz
Egyes, törvényi szintet feltétlenül nem igénylő, illetve véglegesen elhagyható rendelkezések
deregulációja.
A 33. §-hoz
E § rendelkezik a hatálybalépésről.
24