﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/2086. számú
törvényjavaslat
a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek a tisztességes piaci magatartás
megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosításáról
Előadó:
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2014. november

2014.	évi... törvény
a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek a tisztességes piaci magatartás
megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosításáról

1.§
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. §-a a
következő 32-35. ponttal egészül ki:
„32. hipermarket: kiskereskedelmi tevékenységet, vagy kis- és nagykereskedelmi
tevékenységet azonos helyen és időben folytató 5000 négyzetméternél nagyobb bruttó
alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet;
33.	nagyméretű szupermarket: kiskereskedelmi tevékenységet, vagy kis- és nagykereskedelmi
tevékenységet azonos helyen és időben folytató 2500-5000 négyzetméter közötti bruttó
alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet;
34.	szupermarket: kiskereskedelmi tevékenységet, vagy kis- és nagykereskedelmi
tevékenységet azonos helyen és időben folytató 400-2500 négyzetméter közötti bruttó
alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet;
35.	diszkont: kiskereskedelmi tevékenységet, vagy kis- és nagykereskedelmi tevékenységet
azonos helyen és időben folytató 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterülettel
rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet, amely nem rendelkezik friss hús,
húskészítmény és tejtermékek kimérésére szolgáló pulttal.”
2.§
A Kertv. „A kereskedelmi tevékenységek folytatásának egyéb feltételei” alcíme a következő
5/B. §-sal egészül ki:
„5/B. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényben meghatározott világörökségi
terület nagyvárosias lakóterületén tilos diszkontot, nagyméretű szupermarketet és
hipermarketet létesíteni vagy üzemeltetni.”
3.§
A Kertv. „A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó szabályozás” alcíme
a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi
LVII. törvény alkalmazásában a gazdasági erőfölényt a napi fogyasztási cikkek
kiskereskedelmi értékesítésének piacán - mint érintett piacon - fennállónak kell tekinteni,
amennyiben a vállalkozásnak, vagy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi
LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozásoknak közösen a napi fogyasztási
cikkek kiskereskedelmi értékesítéséből származó előző évi (konszolidált) nettó árbevétele
meghaladja a 100 milliárd forintot.
1
(2)	Napi fogyasztási cikk e § alkalmazásában a 2. § 18a. pontjában meghatározott termék, ide
nem értve az illatszert, drogériái terméket, háztartási tisztítószert és vegyi árut, valamint a
higiéniai papírterméket.”
4-§
A Kertv. a következő alcímmel és 9/A. §-sal egészül ki:
„A napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítését folytató gazdasági társaságokra
vonatkozó egyéb szabályok
9/A. § (1) Az a gazdasági társaság, amelynek
a)	nettó árbevétele több, mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered,
b)	bármely két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-
külön eléri az 50 milliárd forintot, és
c)	a mérleg szerinti eredménye a b) pont szerinti mindkét üzleti évben nulla vagy negatív,
a b) pont szerinti második üzleti év beszámolójának elfogadását követően nem folytathat napi
fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó tevékenységet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti rendelkezést a gazdasági társaság megalakulásától számított első
négy üzleti évben nem kell alkalmazni.
(3)	Az e §-ban foglalt rendelkezések megtartását az állami adóhatóság ellenőrzi.”
5-§
(1)	A Kertv. a következő 11/B. §-sal egészül ki:
„11/B. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek a tisztességes piaci
magatartás megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosításáról
szóló 2014. évi ... törvény hatálybalépésekor működő, vagy - ha a működését még nem
kezdte meg - 2014. december 31-én az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentéssel rendelkező, az 5/B. §
hatálya alá eső üzletek üzemeltetését 2018. január 1. napjáig lehet folytatni.
(2)	2018. január 1-jét követően az 5/B. § szerinti rendelkezés megsértése esetén a
kereskedelmi hatóság elrendeli az (1) bekezdés hatálya alá eső, jogsértő üzlet azonnali
bezárását.”
(2)	A Kertv. a következő 11/C. §-sal egészül ki:
„11/C. § A 7/A. §-t a 2016. január 1-je után megvalósuló gazdasági erőfölénnyel való
visszaélések fennállása tekintetében kell alkalmazni.”
6.§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A 3. § és az 5. § (2) bekezdése 2016. január 2-án lép hatályba.
(3)	A 4. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

INDOKOLÁS

Általános indokolás
Magyarországon egységes szabályok vonatkoznak a települések szélén létrehozott
hipermarketekre, nagyméretű szupermarketekre, a diszkont élelmiszer-üzletekre, valamint a
kis családi boltokra is. Ebben a teljesen szabad versenyben azonban a már megerősödött
tőkeerős hálózatok folyamatosan bővülnek és egyre több kisbolt zár be. Ezzel egyidejűleg nő
a munkanélküliség, mivel a diszkontokban és hipermarketekben magasabb termelékenységgel
kevesebb élőmunka ráfordítással kell számolni, tekintettel a szolgáltatás gyengébb
színvonalára. A napi fogyasztási cikkek kereskedelme már nem elsősorban azonos profilú
vállalatok, hanem a különböző értékesítési modellek versenyévé vált. Egy családi
vállalkozásban működő élelmiszerbolt versenytársa az egész Európából összegyűjtött olcsó
termékeket árusító diszkont vagy a vásárlókat buszokkal szállító hipermarket. A jogszabályok
nem biztosítanak megfelelő védelmet, hiszen általában egységesen ugyanazok a
rendelkezések vonatkoznak minden üzlettípusra. Ahhoz, hogy hatékonyan, de az EU
előírásokat tiszteletben tartva tudjunk védelmet biztosítani a hazai kis- és
középvállalkozásoknak, eltérő szabályokat kell alkotnunk a különböző üzlettípusokra.
A vállalatok méretét tekintve az az elmúlt évek tapasztalata, hogy az igazán tőkeerős és nagy
forgalmat lebonyolító cégek nem nagy foglalkoztatók. A foglalkoztatás bővülése a kis és
középvállalatok révén valósulhat meg, ezek fennmaradása, illetve erősödése növelheti
tartósan a foglalkoztatottságot.
A tőkeerős üzletláncok piaci erőfölénnyel rendelkeznek, melyet minden lehetséges módon ki
is használnak. Ez ellen a fogyasztók, illetve a hazai kis- és középvállalkozások érdekeinek a
védelmében fel kell lépni.
A tőkeerős üzletláncok megengedhetik maguknak, hogy az árak lenyomása érdekében akár
több évig is veszteséget termeljenek, így ellehetetlenítik azokat a vállalkozásokat, amelyek
nem tudnak az árversenyben részt venni, hiszen a nyereségből tartanák fenn magukat.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A napi fogyasztási cikkek kereskedelme szabályozásának egyik hiányossága, hogy idáig nem
tett különbséget az üzletek típusai között, egységes szabályokat alkalmazva így a kis családi
üzletre, illetve hatalmas alapterületű hipermarketekre. A kereskedelemről szóló 2005. évi
CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) értelmező rendelkezései közé bekerülő üzlettípusok
elnevezései már meghonosodtak a hétköznapi nyelvben, jogszabályok azonban eddig inkább
csak körül írták őket.
Hipermarketnek nevezi a Javaslat az 5000 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterülettel
rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzletet, függetlenül attól, hogy csak
kiskereskedelmi tevékenységet folytat-e, vagy akár saját vásárlói kártyát kibocsátó rendszerén
keresztül azonos helyen és időben kis- és nagykereskedelmi tevékenységet is.
A szupermarket 400-2500 négyzetméter, a nagyméretű szupermarket pedig 2500-5000
négyzetméter közötti bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet.
Speciális kategória a diszkont, mely 400 négyzetméternél nagyobb, de nem rendelkezik friss
hús, húskészítmény és tejtermékek kimérésére szolgáló pulttal.
3
A 2. §-hoz
Nemcsak Magyarország, hanem az egész emberiség természeti és épített kulturális értékeit
tartalmazza a Világörökség Jegyzék. Hazánk nyolc világörökségi helyszínnel rendelkezik,
melyek védelmét a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény biztosítja.
A Javaslat megtiltja bizonyos üzlettípusok (diszkont, nagyméretű szupermarket és
hipermarket) világörökségi terület nagyvárosi lakóterületén történő üzemeltetését. Az
intézkedés célja a magyarság egész világ által elismert értékeinek a megóvása, a városkép
megőrzése és a környezetvédelem. A rendelkezés hatályba lépéséhez kapcsolódó átmeneti
rendelkezést tartalmaz az 5. §.
A 3. §-hoz
Az európai uniós és a magyar jog is tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést. Ennek
megítélése azonban több szempont mérlegelésén múlik. A3. § új 7/A. §-sal egészíti ki a
Kertv.-t, amely gazdasági erőfölényt állapít meg a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi
értékesítésének piacán - mint érintett piacon -, amennyiben a vállalkozásnak vagy kapcsolt
vállalkozásoknak közösen a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítéséből származó
előző évi (konszolidált) nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. Ez a törvényi
vélelem önmagában nem jelent semmilyen hátrányt, csak akkor, ha a vállalkozás valamilyen
módon visszaél ezzel az erőfölényével, ugyanakkor egyértelmű helyzetet teremt a
versenyfelügyelet számára, mely persze más esetekben is megállapíthatja a gazdasági
erőfölény létrejöttét.
A 3. § alkalmazása során a Kertv. 2. § 18a. pontjában meghatározott napi fogyasztási cikk
definíciójába („a vendéglátó tevékenység keretében értékesített termékek kivételével olyan, a
lakosság napi szükségleteinek, igényeinek kielégítésére szolgáló élelmiszer, illatszer,
drogériái termék, háztartási tisztítószer és vegyi áru, higiéniai papírtermék, amelyet a
fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven belül elfogyaszt, elhasznál vagy lecserél”) nem
tartozik bele az illatszer, drogériái termék, háztartási tisztítószer és vegyi áru, valamint a
higiéniai papírtermék.
A 4. §-hoz
A tőkeerős üzletláncok megengedhetik maguknak, hogy az árak lenyomása érdekében akár
több évig is veszteséget termeljenek, így ellehetetlenítik azokat a magyar vállalkozásokat,
amelyek nem tudnak az árversenyben részt venni, hiszen a nyereségből tartanák fenn
magukat. Ez hosszútávon beláthatatlan következményekkel járhat.
Nem életszerű olyan vállalkozást üzemeltetni, ami folyamatosan veszteséget termel. A
tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, hiszen
a versenytársak kiesnek és a nagy tőkeerejű vállalkozás „megveszi a piacot”.
A Javaslat „A napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítését folytató gazdasági
társaságokra vonatkozó egyéb szabályok” új alcímmel és új 9/A. §-sal egészíti ki a Kertv-t.
Ennek értelmében az a vállalat, amelyik nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási
cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, és két egymást követő üzleti évben elért nettó
árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri az 50 milliárd forintot, de a mérleg szerinti
eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív, második üzleti év beszámolójának
elfogadását követően nem folytathat többet napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi
értékesítésére vonatkozó tevékenységet.
4
A (2) bekezdés egy kivételt állapít meg a szabály alól: azt a gazdasági társaság
megalakulásától számított első négy üzleti évben nem kell alkalmazni, jellemzően ugyanis
ezekben az években olyan egyszeri, nagy értékű beruházásokat hajtanak végre, melyeket nem
fedeznek a bevételek, de elengedhetetlenek a kereskedelmi tevékenység elindításához és
hosszú távon megtérülnek.
Az 5. §-hoz
A Javaslat 5. §-a átmeneti rendelkezésekkel egészíti ki a Kertv.-t.
A Javaslat 2. §-ában a nagyvárosi világörökségi területen bevezetendő tilalom két lépcsőben
valósul meg. 2014. december 31-e után nem lehet új diszkontot, nagyméretű szupermarketet
és hipermarketet nyitni világörökségi területen. Míg az esetleg ilyen területen jelenleg
üzemelő üzletek 2018. január 1. napjáig működhetnek. Ezt követően a kereskedelmi hatóság
elrendeli a jogsértő üzlet azonnali bezárását.
Egy másik átmeneti rendelkezés a Javaslat 3. §-ában szereplő új 7/A. § alkalmazásával
kapcsolatban állapít meg átmeneti rendelkezést, azt ugyanis a 2016. január 1-je után
megvalósuló gazdasági erőfölénnyel való visszaélések fennállása tekintetében kell
alkalmazni.
A 6.§-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
5