﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett; 2014 NOV 1 8.
T/2087. számú
törvényj avaslat
a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius
segítségnyújtásról
Előadó: Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Budapest, 2014. november
2014. évi... törvény
a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius
segítségnyújtásról
Az Országgyűlés, Magyarország globális kihívások iránti elkötelezettségére tekintettel, az
Egyesült Nemzetek Alapokmányára, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az
Európai Unió fejlesztéspolitikájára és humanitárius segélyezési alapelveire figyelemmel, a
következő törvényt alkotja:
1. Általános rendelkezések
1.	§ E törvény alkalmazásában:
1.	nemzetközi fejlesztési együttműködés: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
Fejlesztési Támogatási Bizottsága által felállított lista alapján fejlődő országnak minősülő
kedvezményezett partnerországoknak e törvényben meghatározott eszközök útján nyújtott
támogatás, amelynek célja a szegénység elleni küzdelem, valamint az emberi és kisebbségi
jogok, a fenntartható fejlődés, továbbá a nemzetközi biztonság és stabilitás elősegítése,
2.	nemzetközi humanitárius segítségnyújtás: a természeti és civilizációs katasztrófák által
okozott humanitárius válságok, illetve komplex veszélyhelyzetek esetén az emberi életek
megmentése és a szenvedés enyhítése, az alapvető életfeltételek helyreállításához való
hozzájárulás, a hosszú távú következmények és negatív hatások csökkentése, valamint
közreműködés a válsághelyzetekre való felkészülésben.
2.	§ Magyarország a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységét nemzetközi
kötelezettségeivel összhangban, nemzeti érdekeit is tükröző külkapcsolatai alapján, az ország
teherbíró képességének, valamint külpolitikai és külgazdasági prioritásainak figyelembe
vételével valósítja meg.
3.	§ (1) A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet a segítségnyújtás
hatékonyságának növelésével, a források elszámoltatható, átlátható és nyomon követhető
felhasználásával, a segélyhatékonyság alapelveinek figyelembe vételével, valamint a
végrehajtásban használt eszközök és módszerek, és az elért eredmények fenntarthatóságának
biztosításával kell megvalósítani.
(2)	A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet elsősorban a kedvezményezett
partnerországokkal való kétoldalú együttműködés útján, a lehetséges hazai gazdaság- és
kereskedelemélénkítő hatásokra figyelemmel kell megvalósítani.
(3)	A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység a kedvezményezett partnerországok
szükségleteihez, igényeihez és fejlesztési célkitűzéseihez illeszkedve valósul meg, és a
kedvezményezett partnerországok saját erőfeszítéseit egészíti ki.
4.	§ Magyarország a nemzetközi humanitárius jog, a nemzetközi menekültjog és a nemzetközi
emberi jogi egyezmények alapján, az európai uniós szakpolitikával összhangban nemzetközi
humanitárius segítségnyújtási tevékenységét végez.
5.	§ (1) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás a humanitárius válsághelyzet által
megkívánt időtartamban, a szükségleteknek megfelelően, a támogatott ország társadalmi,
gazdasági és politikai viszonyaitól függetlenül adható.
(2) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás során tiszteletben kell tartani az emberiesség,
a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elvét.
2.	Tervezés
6.	§ A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység tervezése és a szakpolitikák
fejlesztési célú összhangja érdekében a külgazdaságért felelős miniszter - az érintett
minisztériumokkal együttműködve és a civil társadalommal konzultálva - legalább négy éves
időtávra szakpolitikai stratégiát készít. A szakpolitikai stratégia meghatározza a
kedvezményezett partnerországok körét és kijelöli az ágazati prioritásokat.
7.	§ A szakpolitikai stratégia alapján a külgazdaságért felelős miniszter a költségvetésért
felelős miniszterrel együttműködve éves cselekvési tervet készít, amely az adott költségvetési
évre vonatkozóan tartalmazza a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység
végrehajtásának ütemezését és pénzügyi tervezését, valamint a jövőbeni tevékenység
hatékonyságának növelésére vonatkozó javaslatot.
3.	Végrehajtás és koordináció
8.	§ (1) A központi államigazgatási szervek a feladat- és hatáskörükbe tartozó területeken
nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet folytatnak, amelyet a külgazdaságért
felelős miniszter koordinál.
(2)	E tevékenységük végrehajtása során a központi államigazgatási szervek - a társadalmi
részvétel alapelvével összhangban - együttműködnek a civil szervezetekkel és más társadalmi
partnerekkel, különösen a tudomány, a kultúra, az érdekképviseleti szervek és a parlamenti
pártok képviselőivel. Az együttműködés rendszeres tájékoztatás és konzultáció formájában
valósul meg a szakpolitikához kapcsolódó jogalkotás, tervezés, végrehajtás és ellenőrzés
folyamán.
(3)	A központi államigazgatási szervek a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység
végrehajtásába bevonnak olyan gazdasági szereplőket, amelyek fenntartható, környezeti és
társadalmi szempontból a nemzetközi normáknak megfelelő gyakorlatot folytatnak, és a
nemzetközi fejlesztési hatékonysági elveknek, különösen az átláthatóság elvének megfelelően
működnek.
(4)	A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység pénzügyi és tárgyi támogatás,
technikai segítségnyújtás, illetve a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a
Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvényben meghatározott eszközök
útján valósul meg.
9.	§ (1) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás kormányzati koordinációját a
külpolitikáért felelős miniszter látja el. Ennek során kiemelt figyelmet fordít a Kormány által
elfogadott nemzetközi humanitárius segítségnyújtási stratégiák és szakpolitikai koncepciók
megvalósítására.
(2)	A nemzetközi humanitárius segítségnyújtási felajánlással kapcsolatos döntéseket a
külpolitikáért felelős miniszter hozza meg, figyelembe véve a nemzetközi szervezetek,
valamint a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom által készített felhívásokat.
(3)	A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás pénzügyi és tárgyi felajánlás révén egyaránt
megvalósulhat.
10.	§ (1) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban az alábbi szervezetek működhetnek
közre:
a)	humanitárius nemzetközi, regionális és helyi szervezetek,
b)	a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve,
c)	minisztériumok,
d)	Magyarország külképviseletei,
e)	magyarországi székhellyel rendelkező civil szervezetek,
f)	Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom, illetve nemzeti szervezetei,
g)	gazdasági szereplők.
(2) Nemzetközi katasztrófa-segítségkérés esetén a katasztrófák elleni védekezésért felelős
miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve biztosítja a humanitárius
segítségnyújtással való összhang megteremtését.
11.	§ (1) A Kormány a nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius
segítségnyújtási tevékenység koordinációja és a szakpolitikák fejlesztési célú összhangja
érdekében tárcaközi bizottságot működtet.
(2) A külgazdaságért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter a nemzetközi
fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási tevékenység hatékonyságának
növelése érdekében a projekt alapú tevékenység ellátását elősegítő ügynökséget működtet.
4.	Nemzetközi fejlesztési tudatosság növelése
12.	§ A külgazdaságért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és az oktatásért
felelős miniszter közreműködik a nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi
humanitárius segítségnyújtási tevékenység hazai társadalmi támogatottságának növelésében, a
fiatal generáció szemléletformálásában és az önkéntesség szerepének erősítésében.
5.	Finanszírozás
13.	§ (1) A nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius
segítségnyújtási tevékenység összkormányzati költségigényét a külgazdaságért felelős
miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter terjeszti elő, és az fejezeti kezelésű
előirányzatként az éves költségvetésben elkülönítésre kerül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti fejezeti kezelésű előirányzat felhasználását a külgazdaságért
felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter irányítja.
6.	Átláthatóság
14.	§ A költségvetési támogatással megvalósuló projektekről a külgazdaságért felelős
miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter nyilvánosan hozzáférhető adatbázist vezet,
amelynek részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet
tartalmazza.
15.	§ A külgazdaságért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter minden év július
31-ig jelentést készít a Kormány részére az előző évi nemzetközi fejlesztési együttműködési
és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységről. A jelentést, annak Kormány
általi elfogadását követően, a külgazdaságért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős
miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján nyilvánosságra hozza.
7.	Záró rendelkezések
16.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködés
végrehajtásában résztvevő ügynökség feladatait ellátó szervezetet kijelölje.
(2) Felhatalmazást kap a külgazdaságért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős
miniszter, hogy feladatkörében:
a)	a kedvezményezett partnerországok és az ágazati prioritások kijelölési szempontjainak,
b)	a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység formáinak,
c)	az adatbázis vezetésének részletes szabályait és az adatbázis tartalmát
rendeletben állapítsa meg.
17.	§ A nemzetközi fejlesztési együttműködéshez és humanitárius segítségnyújtáshoz nyújtott
költségvetési támogatás vonatkozásában
a)	a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényt a 119. §-tól a 123. §-ig,
b)	az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (5) bekezdését és 51. §-át,
c)	az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm.
rendelet
ca)	67. § (1) bekezdés f) pontját, ha a pályázó az általános forgalmi adóról szóló törvény
alapján alanyi adómentes adóalanynak minősül,
eb) 72. § és 76. § (1) bekezdés f) pontját az előminősítő rendszerről szóló miniszteri rendelet
alapján előminősített civil szervezetek esetében,
cc)	73. § (3) bekezdését, 78. § (3) bekezdését és a 80. § (4) bekezdését
nem kell alkalmazni,
cd)	88/A. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beszámolót a
kedvezményezett bizonylatok helyett könyvvizsgálói jelentéssel is alátámaszthatja.
18.	§ Ez a törvény 2015. július 1-jén lép hatályba.
19.	§ A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 1. § (5a) bekezdésének 4. pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„4. nemzetközi fejlesztési együttműködés: a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a
nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott fogalom;”
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Magyarország a nemzetközi donorközösség tagjaként, nemzeti érdekeivel összhangban és az
ország teherbíró képességének figyelembevételével közreműködik a szegénység elleni
küzdelem, az emberi és kisebbségi jogok, a fenntartható fejlődés, valamint a nemzetközi
biztonság és stabilitás elősegítését célzó nemzetközi fejlesztési együttműködési
tevékenységben, továbbá humanitárius segítségnyújtással részt vállal a természeti és
civilizációs katasztrófák által okozott válsághelyzetek negatív hatásainak csökkentésében.
A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységünk elősegíti külkapcsolataink
fejlesztését, a hazai gazdasági szereplők külpiacra jutását, az állami szektor (pl. oktatás,
egészségügy) egyes szegmenseinek részvételét és kapcsolati rendszerének bővülését,
valamint előmozdítja a hazai tudás- és technológiatranszfer fejlesztését.
A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról
szóló törvény megalkotását a szakpolitikák végrehajtásában résztvevő hazai és nemzetközi
szereplők régóta szorgalmazzák. A Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködésre
vonatkozó szakpolitikai stratégiája és nemzetközi humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó
szakpolitikai koncepciójáról (2014-2020) szóló 1182/2014. (III. 27.) Korm. határozat 1.3.
pontja felhívja a külügyminisztert, hogy a tárgybeli törvényről szóló előterjesztést készítse
elő és nyújtsa be a Kormány részére.
A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról
szóló törvényjavaslat keretjelleggel meghatározza ezen két szakpolitika alapelveit, valamint
a tervezés, végrehajtás, finanszírozás és ellenőrzés alapvető szabályait. A részletes
végrehajtási szabályokat a törvény hatálybalépéséig megalkotásra kerülő kormányrendelet
és miniszteri rendeletek fogják tartalmazni.
Részletes indokolás
Az 1-5. §-okhoz
Az 1. alcím általános rendelkezéseket tartalmaz. Az 1. §-ba foglalt értelmező rendelkezések
után a 2. és 3. § a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységre vonatkozó
alapelveket állapítja meg. Az alapelvek között hangsúlyosan szerepel a fenntarthatóság elve, a
segélyhatékonyság elve, valamint a források elszámoltatható, átlátható és nyomon követhető
felhasználásának követelménye. A 4. és 5. § a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás
alapelveit rögzíti, amelyek között feltüntetésre kerül az emberiesség, a semlegesség, a
pártatlanság és a függetlenség elve.
A 6-7. §-okhoz
A 2. alcím a tervezésről szól: a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység hatékony
megvalósítása érdekében a 6. § előírja a külgazdaságért felelős miniszter számára, hogy
legalább négy éves időtartamra készítsen szakpolitikai stratégiát. A stratégia végrehajtásának
pénzügyi és időbeni ütemezése éves feladattervek kidolgozásával valósul meg.
A 8-11. §-okhoz
A 3. alcím a végrehajtás alapvető szabályait rögzíti. A 7. § kapcsán fontos megemlíteni a
Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködésére vonatkozó szakpolitikai stratégiájáról
és nemzetközi humanitárius segítségnyújtására vonatkozó szakpolitikai koncepciójáról (2014-
2020) szóló 1182/2014. (III. 27.) Korm. határozat 1.5. pontját, amely szerint a nemzetközi
fejlesztési együttműködési és humanitárius fejezeti kezelésű előirányzatok növekedési
mértékét az éves költségvetési tervezés keretében kell meghatározni. A 8. § alapján a központi
államigazgatási szervek, civil szervezetek és gazdasági szereplők folytatnak nemzetközi
fejlesztési együttműködési tevékenységet, amelyet a külgazdaságért felelős miniszter
koordinál. A 9. § alapján a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységet a
külpolitikáért felelős miniszter koordinálja. A tevékenységben résztvevő szereplőket a 10. §
(1)	bekezdés nevesíti. Az összehangolt működés érdekében a 11. §-ban felvázolt
intézményrendszer működik: a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés Koordinációs
Tárcaközi Bizottság és a nemzetközi fejlesztési együttműködés és humanitárius
segítségnyújtás területén a költségvetési támogatások elosztását és az uniós pályázatokban
való részvétel elősegítését végző ügynökség.
A 12.§-hoz
A szakpolitikák hazai társadalmi támogatottságának növelése hangsúlyos célként jelenik meg
a törvényjavaslatban, ezért 4. alcímként külön kiemelve szerepel a nemzetközi fejlesztési
tudatosság növelése.
A 13. §-hoz
Az 5. alcím a finanszírozásról szól. A nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi
humanitárius segítségnyújtási tevékenység költségvetési támogatással valósul meg. A
költségvetési támogatás fejezeti kezelésű előirányzatként a külgazdaságért és külpolitikáért
felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében jelenik meg. A költségvetési
támogatás pályázati eljárás lefolytatásával vagy egyedi döntés alapján kerül a végrehajtó
szervekhez (az eljárási szabályokat miniszteri rendelet állapítja meg).
A 14-15. §-okhoz
A 6. alcím a nemzetközi fejlesztési együttműködési és a nemzetközi humanitárius
segítségnyújtási tevékenység átláthatóságának biztosítását szolgáló rendelkezéseket tartalmaz.
A 16-19. §-okhoz
A 7. alcím a záró rendelkezések között felhatalmazó, módosító és hatályba léptető
rendelkezéseket tartalmaz.