﻿iro.mmyszára: j j
Érkezett; 2014 í0‘/ 18.
2014. évi ........törvény
A Magyar Agrár-, Éielmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működésével
összefüggő egyes agrártárgyú törvények módosításáról
1.	A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló
2012. évi CXXVI. törvény módosítása
1§
(1)	A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló
2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAK tv.) 2. § a)-b) és d) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„ a) gazda: Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy
telephellyel rendelkező
aa)	őstermelő,
ab)	az agrárgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, továbbá
ac)	az aa) és ab) pont szerinti feltételek hiányában a földművesként nyilvántartott
személy;
b)	gazdálkodó szervezet: Magyarországon székhellyel, telephellyel, kereskedelmi
képviselettel vagy fiókteleppel rendelkező
ba)	agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató,
bb)	a ba) pont szerinti feltételek hiányában az élelmiszerlánc-felügyeleti információs
rendszerben nyilvántartott és agrárgazdasági tevékenységet folytató
be) a ba) és bb) pont szerinti feltételek hiányában mezőgazdasági termelőszervezetként
nyilvántartott,
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. § szerinti gazdálkodó
szervezet, kivéve az egyéni vállalkozót;
(2)	A NAK tv. 2. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
d)	agrárgazdasági tevékenység: az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR
kódszámok szerinti tevékenységek;”.
2-§
A NAK tv. I. Fejezete a következő 2/A §-sal egészül ki:
„2/A § (1) E törvény alkalmazásában agrárgazdasági tevékenység folytatásának kell
tekinteni ha az 7. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti
tevékenységek az e törvény alapján az agrárkamara részére adatszolgáltatásra
kötelezett közigazgatási nyilvántartási feladatokat ellátó szervnek, vagy a
2
cégbíróságnak az érintett személyről vezetett nyilvántartásában szerepelnek.
(2)	Amennyiben a tevékenység folytatásának feltétele az 7. és 2. mellékletben felsorolt
ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységeknek az e törvény alapján az
agrárkamara részére adatszolgáltatásra kötelezett közigazgatási szerv felé való
bejelentése, úgy a tevékenység folytatása kezdőnapjának a bejelentés napja minősül.
(3)	E törvény alkalmazásában az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR
kódszámok szerinti tevékenységek folytatása megszűnésének min ősül, ha az érintett
tevékenységet a közigazgatási nyilvántartási feladatokat ellátó szerv által az érintett
személyről vezetett nyilvántartásból törlik, vagy onnan kivezetésre kerül. Ebben az
esetben az érintett tevékenység folytatása megszűnése időpontjának a nyilvántartásból
való törlés, vagy kivezetés hatályának időpontját kell tekinteni.
(4)	Amennyiben az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok
szerinti tevékenység folytatásának feltétele a tevékenység az e törvény alapján az
agrárkamara részére adatszolgáltatásra kötelezett közigazgatási szerv felé való
bejelentése, úgy a tevékenység folytatása megszűnésének az a nap minősül, amikor az
érintett személy a tevékenység folytatásának megszüntetését az érintett közigazgatási
szerv felé bejelenti.”
3. §
A NAK tv. 5.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Kamarai tagság e törvény alapján:
a)	őstermelő esetében az őstermelői igazolvány kiállításával;
b)	egyéni vállalkozó esetén bármely agrárgazdasági tevékenység végzésére jogosító
nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiadásával;
c)	újonnan alapított 2. § b) pont ba) alpont szerinti gazdálkodó szervezet esetén a
szervezet bírósági bejegyzésével, amennyiben pedig működő jogalany főtevékenységét
agrárgazdasági tevékenységre terjeszti ki, úgy az agrárgazdasági tevékenység
folytatásának kezdőnapjával;
d)	a 2. § b) pont bb) alpont szerinti gazdálkodó szervezet esetén az agrárgazdasági
tevékenység folytatása és az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben
történő nyilvántartásba vétel együttes fennállásának napján;
e)	az a)-d) pontban foglaltak szerinti feltételek hiányában földművesként vagy
mezőgazdasági termelőszervezetként történő nyilvántartásba vétellel valamint
f)	e törvényben szabályozott egyéb feltétel bekövetkezésével
keletkezik.”
(2)	Közös őstermelői igazolvány kiváltása esetén a kamara tagjaként azt a gazdát kell
nyilvántartásba venni, akinek a nevére a közös őstermelői igazolványt kiállították.
(3)	Azon őstermelő, aki tárgyévben hatályos, de nem érvényesített őstermelői
igazolvánnyal rendelkezik, a tárgyév negyedik hónapjától agrárkamarai tagságából
3
származó jogait kizárólag az őstermelői igazolvány érvényesítését követően
gyakorolhatja.
(4)	Amennyiben a gazda azonos tárgyévben őstermelőként és egyéni vállalkozóként is
folytat agrárgazdasági tevékenységet, úgy esetében egy tagsági jogviszony keletkezik.
E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a gazda azonos
tárgyéven belül szünteti meg egyéni vállalkozói tevékenységét, de őstermelői
igazolványt vált ki, adja vissza őstermelői igazolványát és vált ki egyéni vállalkozói
igazolványt, vagy egyéni vállalkozását egyéni céggé alakítja át.
(5)	Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltelése alatt az agrárkamarai tagsági
jogviszony is szünetel, kivéve, ha a kamarai tagsági viszony az őstermelői igazolvány
hatálya miatt egyébként fennáll.
(6)	Ha az (1) bekezdés c) és d) pontja hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet az
agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó tevékenységét a cégbejegyzést megelőzően
megkezdi, a cégbejegyzés kérelmezésével egyidejűleg köteles az agrárkamaránál
bejelentkezni. Ebben az esetben az agrárkamara ideiglenesen nyilvántartásba veszi az
érintett gazdálkodó szervezetet, amelyet az agrárkamarai tag jogai illetnek meg és
kötelezettségei terhelnek.
(7)	Ha a gazdálkodó szervezet az agrárkamaránál a (6) bekezdés alapján
bejelentkezett, agrárkamarai tagsága a cégbejegyzéssel az agrárkamaránál történt
bejelentkezésének időpontjára visszamenőleg jön létre.
(8)	Az agrárkamara az alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló és
tiszteletbeli tagságot létesíthet a gazdának vagy gazdálkodó szervezetnek nem
minősülő személyek vagy szervezetek számára.
(9)	Nem keletkezik agrárkamarai tagság, ha az érintett személy vagy szervezet tagja
a)	a Magyar Állatorvosi Kamarának,
b)	a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának,
c)	a Magyar Vadászkamarának vagy más vadászati szakmai szervezet országos vagy
területi szervének, vagy
d)	valamelyik hegyközségnek,
és - a (10) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a 2/A §-ban meghatározottak
szerinti más agrárgazdasági tevékenységet a tárgyévben nem folytat.
(10)	A (9) bekezdésben felsoroltak szerinti szervezet a kamara megkeresésére
nyilatkozik arról, hogy az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok
szerinti tevékenységek közül mely tevékenység tekinthető szervezetük törvényen
alapuló feladatuk ellátásával összefüggő tevékenységnek.
(11)	A (9) bekezdésben említett gazdának vagy gazdálkodó szervezetnek a tárgyév
azon időszakára vonatkozóan keletkezik agrárkamarai tagsága , amikor nem tagja
ugyan a (9) bekezdésben meghatározott szervezeteknek, de ezen időszak alatt
4
agrárgazdasági tevékenységet folytat. E rendelkezés alkalmazásánál figyelemmel kell
lenni a (9) bekezdésben meghatározott szervezetben való tagság keletkezésére
vonatkozó jogszabályban foglaltakra is.
(12)	Amennyiben
a)	a (9) bekezdésben foglaltak alapján érintett személy,
b)	a nyilvántartásba vett szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadó,
c)	közösségi-, illetve nemzeti forrásból finanszírozott agrár-, vidékfejlesztési-, illetőleg
halászati támogatást igénybe vevő szervezet vagy személy, valamint
d)	az alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy
az alapszabályban meghatározottak szerint önkéntesen vállal kamarai tagságot,
ugyanazok a jogok illetik, illetve kötelezettségek terhelik, mint akiknek kamarai
tagsági viszonya a törvény alapján keletkezett.”
4-§
A NAK tv. 6. §-a helyébe következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Megszűnik az agrárkamarai tagság, ha
a)	az őstermelő:
aa)	meghal,
ab)	az őstermelői igazolványát visszaadja,
ac)	az őstermelői igazolvány hatályának lejártát követő negyedik hónap utolsó napján;
b)	az egyéni vállalkozó:
ba)	meghal,
bb)	agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó összes tevékenységét megszünteti;
be) egyéni céggé alakul át, feltéve, ha az egyéni cég agrárgazdasági tevékenységet
nem folytat;
c)	az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó személyt a földművesekről vezetett
nyilvántartásból törlik;
d)	gazdálkodó szervezet:
da)	jogutód nélkül megszűnik,
db)	a 2. § b) pont ba) a/pontja szerinti esetben az agrárgazdasági tevékenység körébe
tartozó főtevékenységét megszünteti,
de) a 2. § b) pont bb) a/pontja szerinti esetben az élelmiszerlánc-felügyeleti
információs rendszerből kivezetésre kerül, valamennyi agrárgazdasági tevékenység
folytatását megszűnteti,
de) a db) és a de) a/pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezetet a
mezőgazdasági termelőszervezetekről vezetett nyilvántartásból való törléssel.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés a) pont ac) a/pontja szerinti őstermelő a tárgyévet
követő negyedik hónap lejártát követően nem vált ki őstermelői igazolványt, és
5
egyébként a tárgyévet követően más jogcímen sem lesz az agrárkamara tagja, mentesül
a tárgyévet követő négy hónap kamarai tagság alapján fizetendő tagdíj megfizetése,
valamint bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól.
(3)	Az agrárkamarai tagsági viszony megszűnésével - a (4) és (5) bekezdésben
foglaltakra is figyelemmel - az agrárkamara a volt agrárkamarai tagot az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltak szerint
törli a tagokról vezetett nyilvántartásból.
(4)	Az őstermelői igazolvánnyal és egyéni vállalkozói igazolvánnyal is rendelkező
agrárkamarai tag tagsági viszonya csak abban az esetben szűnik meg, ha a tagsági
viszony megszűnésének mind az őstermelőkre, mind pedig az egyéni vállalkozókra
vonatkozó feltételei együttesen állnak fenn.
(5)	Az önkéntesen vállalt agrárkamarai tagság az agrárkamara alapszabályában
meghatározottak szerint szűnik meg.
(6)	Ha az agrárkamara tagja számára az 5. § (9) bekezdésében meghatározott
szervezetben való tagságot - tevékenység végzésének feltételeként - törvény
kötelezővé teszi, az agrárkamarai tagság - a tagnak az agrárkamara irányába tett
ellenkező tartalmú írásbeli nyilatkozata hiányában - az 5. § (9) bekezdésében
meghatározott szervezetben való tagsági jogviszonya létrejöttének napjával -
figyelemmel az 5. § (9) bekezdésében meghatározott szervezetben való tagság
keletkezésének a vonatkozó jogszabályban rögzített szabályaira - megszűnik, ha e
szervezeti tagságával összefüggő tevékenységén kívül a 2/A §-ban foglaltak szerint
más agrárgazdasági tevékenységet nem folytat.”
5.§
(1)	A NAK tv.7. § (2) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(2) A tagjegyzék tartalmazza:
a)	gazda esetében
aa)	a nevét,
ab)	a lakcímét,
ac)	értesítési címét,
ad)	elektronikus levelezési címét,
ae)	a születési helyét és idejét,
aj) az anyja nevét,
ag)	adóazonosító jelét, adószámát,
ah)	az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,
ai)	az őstermelői igazolványa számát, annak hatályossági időtartamát,
aj) a családi gazdálkodói nyilvántartási számát,
ak) közös őstermelői igazolványban szereplő családtagjainak aa),ab), ac), ae),af)
ag), al), am), as) alpontok szerinti adatait,
6
al) egyéni cég esetén a cégnevét, székhelyét, elektronikus levelezési címét, telephelyét
és fióktelepét, cégjegyzékszámát, adószámát, törvényes képviselője nevét és lakcímét,
am) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartott ügyfél
azonosító számát, technikai azonosítóját,
an) az agrárkamarai nyilvántartási számát,
ao) az általa folytatott agrárgazdasági tevékenységek körét,
ap) a bankszámla számát,
aq) a tagsági viszony kezdetét,
ar) élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által nyilvántartott FELÍR azonosítót,
as) személyi azonosítóját;
b)	gazdálkodó szervezet esetében:
ba)	a cégnevét,
bb)	a székhelyét, telephelyét, fióktelephelyét, elektronikus levelezési címét,
be) a cégjegyzékszámát,
bd)	az adószámát,
be)	a bejelentett törvényes képviselője nevét, anyja nevét és lakcímét,
bj) a statisztikai azonosítóját,
bg)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartott ügyfél
azonosító számát, technikai azonosítóját,
bh)	az agrárkamarai nyilvántartási számát,
bi)	az általa folytatott agrárgazdasági tevékenységek körét,
bj) a bankszámla számát,
bk) a tagsági viszony kezdetét,
bl) élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által nyilvántartott FELÍR azonosítót,
bm) értesítési címét;”
(2)	A NAK tv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az agrárkamara a tagjegyzékben, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartásban
szereplő tagra vonatkozó adatokat kezeli.”
(3)	A NAK tv. 7. § (5) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(5) A tag a (2) bekezdés szerinti adatokról a tagsági viszony létrejöttét - változás
esetén pedig a változást - követő harminc napon belül köteles nyilatkozni.”
(4)	A NAK tv. 7.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az agrárkamara a (2) bekezdés aa)-ah) pontjaiban meghatározott adatokat az
élelmiszerlánc felügyeleti szerv részére annak kérelmére egyedi azonosításra alkalmas
módon, statisztikai célra, térítésmentesen, évente legkésőbb április 15-ig átadja. Az
agrárkamara a Központi Statisztikai Hivatal számára statisztikai célból a (2)
bekezdésében foglalt tagjegyzékéhez hozzáférést biztosít, vagy kérelmére egyedi
azonosításra alkalmas módon adatot ad át.”
7
(5)	A NAK tv.7.§-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az agrárkamara az őstermelői igazolvány kiállításakor, érvényesítésekor a
kormányrendeletben meghatározottak szerinti adatnyilvántartó lapon szereplő adatokat
rögzíti, továbbá a tagjegyzékben, és a gazdaságszerkezeti nyilvántartásban kezeli.”
6.§
A NAK tv. a következő 7/B. §-al egészül ki:
„7/B. § (1) Az agrárkamara az üzleti forgalom biztonságának, a gazdaság
fejlesztésének előmozdítása, valamint az etikus üzleti magatartás vizsgálata érdekében
a gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenységére jellemző, nyilvánosan elérhető és
közhiteles nyilvántartásból származó információkat tartalmazó adatbázist működtethet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatbázis tartalmazza, hogy:
a)	a gazdálkodó szervezet
aa)	köztartozásmentes adózónak minősül-e,
ab)	kiemelt adózónak minősül-e,
ac)	minősített ajánlattevőnek minősül-e,
ad)	a békéltető testületi eljárásra és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott
határozatra vonatkozóan általános alávetési nyilatkozatot tett-e,
ae)	a fogyasztóvédelmi hatóság pozitív listának minősülő nyilvántartásában szerepel-e;
b)	a gazdálkodó szervezet
ba)	csődeljárás, felszámolás eljárás, végelszámolás alatt áll-e, továbbá annak kezdő
időpontját és befejezését,
be)	ellen végrehajtási eljárás folyamatban van-e, továbbá a végrehajtás elrendelését és
megszüntetését;
c)	a gazdálkodó szervezet
ca)	az adószám alkalmazásának felfüggesztése hatálya alatt áll-e,
eb) adószámát az állami adóhatóság törölte,
cc)	terhére az állami adhatóság az előző negyedév során jogerőre emelkedett
határozatban 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg,
cd)	180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adóhatóságnál nyilvántartott
túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva a 100 millió forintot
meghaladja;
d)	a gazdálkodó szervezetet a közbeszerzési eljárásban való részvételtől a
Közbeszerzési Döntőbizottság jogerősen eltiltotta;
e)	a gazdálkodó szervezettel szemben jogerősen megállapították a rendezett
munkaügyi kapcsolatok megsértését;
f)	a gazdálkodó szervezetet jogerősen jelentős összegre elmarasztalták
fa)	verseny felügyeleti eljárásban,
fb)	a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában;
g)	a gazdálkodó szervezet a békéltető testület eljárásában a tanács ajánlásának nem tett
eleget.
8
(3)	Az adatbázis tartalmazza a gazdálkodó szervezet nettó árbevételére, valamint
gazdasági teljesítményét jellemző egyéb, nyilvánosan elérhető adatokat.
(4)	A (2) bekezdés f) pontja alkalmazásában jelentős összegűnek tekintendő bírság
mértékét az agrárkamara és az érintett hatóságok közötti, az agrárkamara honlapján is
közzétett megállapodás tartalmazza.
(5)	Az adatbázisban szereplő adatok valóságtartalmával összefüggő kifogást a
gazdálkodó szervezet - az agrárkamara egyidejű értesítése mellett - annál a hatóságnál
emelhet, amely e § szerinti adatokat szolgáltatta. Ebben az esetben az adatbázisban fel
kell tüntetni, hogy az adat, tény valóságtartalmával összefüggésben az érintett
gazdálkodó szervezet kifogást emelt. Az érintett hatóság a kifogással kapcsolatos
döntését, a kifogást tevővel, és az agrárkamarával egyidejűleg közli. Az agrárkamara
az érintett szerv döntésének megfelelően módosítja az adatbázist, továbbá törli a
kifogás tényére vonatkozó bejegyzést.”
7.§
(1)	A NAK tv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami adóhatóság a tárgyévet követő év július 1. napjáig köteles adatot
szolgáltatni az agrárkamara részére
a)	a tárgyévben adóbevallást készítő őstermelő nevéről, adóazonosító jeléről, valamint
őstermelői tevékenységéből származó bevételéről,
b)	a bevallásában az 1. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenységet feltüntető
egyéni vállalkozó, egyéni cég nevéről, adóazonosító jeléről, valamint a vállalkozói
tevékenységből származó tárgyévi, a kapott támogatást nem tartalmazó bevételéről,
c)	a bevallásában a 2. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezet agrárkamarai tag esetében pedig a tárgyévi nettó árbevételéről.”
(2)	A NAK tv. 8. §-a a következő (2a), (2b), (2c), (2d) és (2e) bekezdésekkel egészül
ki:
“ (2a) Az állami adóhatóság a tárgyévet követő év július 1. napjáig köteles adatot
szolgáltatni az agrárkamara részére a tárgyévben elhunyt őstermelő, egyéni vállalkozó
valamint megszűnt egyéni cég nevéről és adóazonosító jeléről.
(2b) A cégbíróság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 24. § (4a) bekezdése szerinti
adóhatóság felé megküldött értesítésével egyidejűleg értesíti az agrárkamarát,
amennyiben az általa bejegyzett cég tevékenységi körei között agrárgazdasági
tevékenység szerepel.
(2c) Az állami adóhatóság a Ctv. 24. § (4b) bekezdése szerinti értesítésével
egyidejűleg értesíti az agrárkamarát a cég agrárgazdasági tevékenységnek minősülő
tevékenységeit érintő változásokról. Az értesítésben az adóhatóság megjelöli a
9
tevékenységi kör megváltozására vonatkozó bejelentés megtételének napját.
(2d) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az agrárkamara számára az élelmiszerláncról
és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs
rendszerhez folyamatos hozzáférést biztosít .
(2e) Az ingatlanügyi hatóság az adatbázis üzemeltetőjével kötött megállapodásban
foglaltak szerint havi rendszerességgel, az ingatlanügyi hatóság információs
rendszeren keresztül, térítésmentesen köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara
részére
a)	a földműves
aa)	természetes személyazonosító adatairól,
ab)	lakcíméről,
ac)	személyi azonosítójáról,
b)	a mezőgazdasági termelőszervezet
ba)	megnevezéséről,
bb)	- a Ctv. hatálya alá tartozása esetében - cégjegyzékszámáról,
be)	székhelyéről (telephelyéről, fióktelepéről).”
(3)	A NAK tv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A törvény 5. § (9) bekezdése szerinti szervezetek, a céginformációs és az
elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat, illetve az egyéni vállalkozók
nyilvántartását vezető szerv, az állami adóhatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv, az agrárkár-enyhítési szerv, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, a
fogyasztóvédelmi hatóság, az ingatlanügyi hatóság, a munkaügyi hatóság, a
kereskedelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és egyéb szerv az agrárkamarai
nyilvántartás vezetése és az agrárkamarai közfeladatok ellátásához szükséges adatokat
elektronikus úton, térítésmentesen, és a szükséges időben átadja az agrárkamara
számára. Az adatszolgáltatás lebonyolításának technikai szabályait az érintett szervek
és az agrárkamara megállapodásban rögzítik.”
8.§
(1)	A NAK tv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (l)Az éves tagdíj mértékét, fizetésének módját, és feltételeit az alapszabály
határozza meg. A tagdíj mértékét a tagok gazdasági súlyára figyelemmel, sávosan kell
meghatározni oly módon, hogy annak összege az egymillió forintot nem haladhatja
meg. Az alapszabály a tagdíj fizetés alapját vagy mértékét csökkentő kedvezményeket
állapíthat meg.”
(2)	A NAK tv. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az 5. § (4) bekezdése szerinti esetben a tagdíjfizetés alapja a tag őstermelői és
egyéni vállalkozói tevékenységéből származó nettó árbevételeinek egybeszámított
10
összege.”
9.§
(1)	A NAK tv. 12.§-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„ (2a) Az agrárkamara törvényben vagy kormányrendeletben meghatározottak
szerinti egyes közfeladatait a Kormány által kijelölt szervvel kötött közfeladat ellátási
megállapodás alapján látja el. A közfeladat ellátási megállapodásnak tartalmaznia kell
az agrárkamara által ellátandó közfeladat megnevezését, a közfeladat ellátás
jogalapját, valamint a költségvetési támogatásnak az elvégzendő feladatokkal
arányban álló összegét. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha
az agrárkamara külön megállapodás alapján, díjazás ellenében lát el egyes
feladatokat.”
(2)	A NAK tv. 12.§-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) A közfeladat ellátási megállapodás hatálya alá tartozó szolgáltatásért a kamara a
szolgáltatás igénybe vevőjétől eljárási díjat nem, költségtérítést pedig csak abban az
esetben kérhet, ha annak fedezetét a közfeladat ellátási megállapodás alapján fizetendő
költségvetési támogatás nem biztosítja. Közfeladat ellátási megállapodás hiányában az
annak hatálya alá tartozó szolgáltatás igénybe vevőjével szemben az agrárkamara
eljárási díj, valamint költségtérítés felszámítására jogosult, melyek az agrárkamara
saját bevételét képezik. A fizetendő eljárási díjakról, valamint költségtérítésről az
agrárkamara internetes honlapján tájékoztatót tesz közzé.”
(3)	A NAK tv. 12.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az agrárkamara a jogszabályban meghatározottak, valamint a mezőgazdasági
támogatási szervvel kötött megállapodásban foglaltak szerint átruházott illetve
együttműködői feladatokat lát el.”
10.§
A NAK tv. 14.§-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az őstermelők nyilvántartásba vételével, az igazolvány kiállításával,
érvényesítésével és visszaadásával kapcsolatos hatósági feladatokat
kormányrendeletben meghatározottak szerint, az agrárkamara látja el. Az őstermelői
igazolvány visszavonásáról - az agrárkamara egyidejű értesítése mellett - a kormány
által rendeletben meghatározott szerv határoz.”
11.§
A NAK tv. 15.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
11
,,15.§ A tagok széles körét érintő jogszabályok, szabályozási koncepciók tárgyában az
agrárpolitikáért, valamint az agrár vidékfejlesztésért felelős miniszter és az
agrárkamara elnöke szükség szerint, de legalább évente kétszer szakmai konzultációt
tart.”
12.§
A NAK tv. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15/A. § Az agrárkamara az őstermelői igazolvány kiadását, érvényesítését az
agrárkamara tagját tagsági jogviszonyából eredően terhelő pénzügyi kötelezettség
megfizetéséhez, illetve az elmulasztott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez
köti.”
13.§
A NAK tv. a következő 15/B §-al egészül ki:
„15/B § Az agrárkamara ellátja:
a)	a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadói engedély kiadásával,
b)	a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadói névjegyzék vezetésével,
c)	a mezőgazdasági szaktanácsadók képzésének, továbbképzésének és
vizsgáztatásának ellenőrzésével,
d)	a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadók szolgáltatás felügyeleti
ellenőrzésével,
e)	a támogatott szaktanácsadói tevékenység szervezésével, koordinálásával,
f)	a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadási tevékenységet segítő
informatikai rendszer működtetésével,
g)	az Európai Unió tagállamainak mezőgazdasági szaktanácsadó szervezeteivel
való kapcsolat létesítésével, fenntartásával, valamint a nemzetközi fórumokon a
magyar mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadás képviseletével.
összefüggő feladatokat.”
14.	§
(1)	A NAK tv. 16. § (1) bekezdés c) pontja helyébe következő rendelkezés lép:
(Az agrárkamara szolgáltatási közfeladatai keretében)
,,e) az országos szakmai gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve
ellátja a szakképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében, valamint a
felnőttképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott
feladatait, szervezi és végzi a mesterképzést és a mestervizsgáztatást.”
(2)	A NAK tv. 16.§-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„ (9) Az agrárkamara részt vesz a közösségi forrásból is támogatott tanácsadási,
tájékoztatási feladatok ellátásában.”
12
15.§
A NAK tv.. 18. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az agrárkamara alapszabályában - e törvény rendelkezései szerint - meg kell
határozni)
„g) a kamarai tagdíj mértékét, valamint a tagdíj fizetésének módját, feltételeit,”
16.§
A NAK tv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az agrárkamarát az elnök önállóan képviseli. Az elnök képviseleti jogát az
agrárkamara Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint az
országos alelnökre, a megyei elnökre, az agrárkamara alkalmazásában álló személyre
írásban átruházhatja. Az elnök a főigazgató akadályoztatása esetén, valamint ha a
főigazgató tisztség nincs betöltve, a főigazgatói jogkörök gyakorlását magához
vonhatja, illetve e jogkör gyakorlását az elnök általános helyettesítésével kapcsolatos
feladatok ellátásáért felelős országos alelnökre, főigazgató helyettesre ruházhatja át.
Amennyiben jogszabály az agrárkamara részére közfeladatot állapít meg, abban meg
kell jelölni a hatáskör gyakorlására jogosult kamarai szervezeti egységét.”
17.§
A NAK tv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A főigazgató az agrárkamara országos ügyintéző szervezetének, az igazgató az
agrárkamara megyei (fővárosi) ügyintéző szervezetének vezetője, akik az
agrárkamarával munkaviszonyban állnak. A főigazgatót az elnök irányítja. Főigazgató
és igazgató csak az lehet, aki a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény
szerint kormányzati szolgálati viszonyba kinevezhető. A főigazgató kinevezését
megelőzően annak személyéről az agrárpolitikáért, az agrár-vidékfejlesztésért felelős
miniszter véleményt nyilvánít.”
18.§
A NAK tv. 27/A§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27/A§ (1) A főigazgató - a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a
közigazgatási szerv vezetőjeként jár el, e feladatkörben a kiadmányozási jogkört az
agrárkamara Szervezeti és Működési Szabályzatban határozza meg.
(2)	Ha törvény vagy kormányrendelet az agrárkamara számára állapít meg
közigazgatási hatósági hatáskört ezen ügyekben - törvény vagy kormányrendelet eltérő
rendelkezése hiányában - első fokon a megyei ügyintéző szervezet nevében annak
vezetője másodfokon az országos ügyintéző szervezet nevében a főigazgató jár el.”
13
19.§
A NAK tv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, országos-, illetve megyei küldöttnek az
választható, aki
a)	nagykorú, és
b)	az agrárkamara tagja vagy gazdálkodó szervezet tag esetén annak törvényes
képviselője.”
20.§
(1)	A NAK tv. 41. § (1) bekezdés e) pontja helyébe következő rendelkezés lép:
(Az agrárkamara a közfeladatai ellátásával, illetve működésével járó költségeket a
következő bevételekből fedezi)
,,e) központi költségvetésből származó bevételekből;”
(2)	A NAK tv.41. § (2) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(2) Az agrárkamara az (1) bekezdés szerinti, az egyesülési jogról, a közhasznú
jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
törvényben meghatározott alapcél szerinti tevékenység (ide értve a közhasznú
tevékenységet is) bevételei, valamint a nem üzletszerűen végzett termelő,
kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység bevételei tekintetében nem alanya az
általános forgalmi adónak, a helyi adónak, a társasági adónak, az illetékről szóló
törvénynek, továbbá nem alanya reklámadónak. Az agrárkamara által az
alaptevékenysége céljából beszerzett csomagolószer és reklámhordozó papír nem esik
a környezetvédelmi termékdíj tárgyi hatálya alá.”
(3)	A NAK tv. 41.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az agrárkamara közfeladatai ellátásához kapcsolódó költségvetési támogatást az
érintett közfeladat szakmai irányításáért, felügyeletéért felelős miniszter által vezetett
minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni.”
(3)	A NAK tv. 41 .§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az agrárkamara a közfeladat ellátási megállapodásban foglaltak szerint számol be
a részére nyújtott támogatás, vagy díjazás felhasználásáról.”
21.§
A NAK tv. 42.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az agrárkamara - gazdasági tevékenységet is igénylő közfeladatainak ellátása
14
érdekében - gazdasági társaságot alapíthat, vagy azzal szerezhet gazdasági
társaságban részesedést, hogy az érintett gazdasági társaságban az agrárkamarát
megillető adózott eredményt kizárólag az agrárkamara feladatkörébe tartozó célokra
fordíthatja.”
22.	§
A NAK tv. 43. § (1) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(1) Az agrárkamara felett az ügyészség - az e törvényben foglalt kivételekkel - az
ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol. Az ellenőrzés
nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben
egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.”
23.§
(1)	A NAK tv. 44.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az agrárkamara tagja - a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével - a határozat
közzétételét követő harminc napon belül kérheti a bíróságtól az agrárkamara valamely
testületi szerve vagy tisztségviselője által kamarai önkormányzati jogkörben hozott, e
törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati
szabályzatába ütköző határozatának felülvizsgálatát.”
(2)	A NAK tv. 44.§-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az agrárkamara tagja az általa fizetendő tagdíj és más pénzügyi kötelezettség
téves megállapítása esetén az alapszabályban meghatározottak szerinti határidőben és
módon jogorvoslattal élhet. Amennyiben az agrárkamara tagja az így megállapított
éves tagdíj és más pénzügyi kötelezettséggel nem ért egyet, a jogorvoslati kérelem
elbírálásáról szóló döntés közlésétől számított harminc napon belül bírósághoz
fordulhat. A határidő elmulasztása ellen igazolásnak nincs helye. E rendelkezés
alkalmazása esetén az (l)-(5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.”
24.§
A NAK tv. a következő 57. §-al egészül ki:
“57. § Az agrárkamarával munkavállalói, megbízási, tisztségviselői jogviszonyban
állók tekintetében a saját tulajdonú jármű, saját tulajdonú személygépkocsi alatt kell
érteni a munkavégzéshez, munkába járáshoz használt más személy tulajdonában álló,
de az érintett személy által jogszerűen használt járművet. E rendelkezést az egyes
agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi .... törvény hatályba lépése
napjáig elszámolt kiadásokra is alkalmazni kell.”
15
25.§
A NAK tv. a következő 58.§-al egészül ki:
,,58.§ E törvénynek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi
...törvény (a továbbiakban: 2014. évi ... törvény) 8. §-ával megállapított 11 .§ (1)
bekezdésében foglalt rendelkezését a 2014. évi ... törvény hatályba lépésekor
folyamatban levő kamarai tagdíj megállapításával összefüggő eljárásban is alkalmazni
kell.”
26.§
A NAK tv. 1. és 2. melléklete helyébe az 1. és 2. melléklet lép.
27.	§
Hatályát veszti a NAK tv.:
a)	7/A. § (2) bekezdése
b)	7/A. § (3) bekezdése, valamint
c)	19. § (2) bekezdés d) pontja.
2.A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII.
törvény módosítása
28.§
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
41.§-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az ügyfél az e törvényben foglalt egyéb rendelkezésektől eltérően az általa
benyújtott dokumentumon az aláírását vagy más nyilatkozatát a támogatásra való
jogosultság megállapítására irányuló első fokú valamint jogorvoslati eljárás bármely
szakaszában pótolhatja, amennyiben az eset összes körülményéből az ügyfél
támogatásra való jogosultsága egyébként megállapítható lenne. E rendelkezést
megfelelően alkalmazni kell az ügyfél által benyújtandó dokumentumok pótlására is.
Ebben az esetben a kérelemről döntés csak azt követően hozható, ha az ügyfelet
előzetesen felszólították a hiánypótlásra. A közösségi jogi aktusban meghatározottak
szerinti nyilatkozat pótlására vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható azt követően,
amikor a kérelem benyújtásának időpontját közösségi jogi aktus állapítja meg. A
jogosultság megállapításának alapjául szolgáló kérelmet tartalmazó nyilatkozat nem
pótolható azt követően, ha a kérelem benyújtásának időszakát közösségi jogi aktus
állapítja meg. ”
16
3.	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011.
évi CLV. törvény módosítása
29.§
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011.
évi CLV. törvény 19.§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az alaprész kiadási előirányzatának legalább 15 %-a a Magyar Kereskedelmi és
Iparkamara, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési
Kamara törvényben, valamint a szakképzésről szóló törvényben meghatározott
feladatai, továbbá a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodásban
foglalt szakképzési feladatok ellátására kell felhasználni. Az így megállapított
keretösszeget a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Agrár-,
Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara között az általuk - ide értve az
érintett kamarákkal együttműködő gazdasági érdekképviseleti szervezeteket is -
ellátott szakképzési feladatok arányában kell felosztani.”
4.	A mezó'- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel
összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII.
törvény módosítása
30.§
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel
összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII.
törvény 102. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi földbizottság, illetve annak tagja a Földforgalmi törvény 23. § (5) és (6)
bekezdése és e törvény alapján megismert személyes adatokat tartalmazó iratokat
köteles zártan kezelni, azokat kizárólag törvényben meghatározott feladata ellátása
céljából, legfeljebb a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésének részére való
közléséig kezelheti. Amennyiben a helyi földbizottság feladatait a Kamara látja el, úgy
az említett adatokat a Kamara a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésének jogerőre
emelkedését követően 5 évig kezelheti. Az e bekezdés szerinti adatok - a Földforgalmi
törvény 30. § (4) bekezdésében meghatározott eseten túl - kizárólag törvény alapján az
adatok megismerésére jogosult számára továbbíthatók.”
5.	Záró rendelkezés
31.§
Ez a törvény 2015. január 1-jén lép hatályba.
17
1.	melléklet a 2014. évi..........törvényhez
,, 1. melléklet a 2012. évi CXXVI. törvényhez
Az agrárkamara tagjai az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke ( ÖYTJ) alapján:
01	Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások
02	Erdőgazdálkodás
03	Halászat, halgazdálkodás ( kivéve a tengeri halászat)
10	Élelmiszergyártás
11	Italgyártás
12	Dohánytermék gyártása
2015	Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása
202001	Mezőgazdasági vegyi termék gyártása
212001	Gyógyszerkészítmény gyártásból a gyógynövény feldolgozás
3821	Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása szakágazatból: komposztálás
4611	Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme
462	Mezőgazdasági nyersanyag, élőállat nagykereskedelme
463	Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme
4661	Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme
467503	Növényvédőszer nagykereskedelem
467504	Műtrágya nagykereskedelem
749005	Mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási szakmai tervezés, szakértés
749013	Falugazdász tevékenység
749031	Haszonállatok törzskönyvezése
749040	Gombaszakértés
749049	Igazságügyi szakértés mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, élelmiszeripari területen
7731	Mezőgazdasági gép kölcsönzése
773903	Gazdasági haszonállatok kölcsönzése
881003	Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás
2. melléklet a 2014. törvényhez
2. melléklet a 2012. évi a CXXVI törvényhez
Az agrárkamara tagjai a tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendjének (TEÁOR)
jegyzéke alapján:
01	Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások
02	Erdőgazdálkodás
03	Halászat, halgazdálkodás (kivéve a tengeri halászat
10	Élelmiszer gyártás
18
11	Italgyártás
12	Dohánytermék gyártása
2015	Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása
2020	Mezőgazdasági vegyi termék gyártása
2120	Gyógyszerkészítmény gyártásából: a gyógynövény feldolgozása
3821	Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása szakágazatból: komposztálás
4611	Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme
462	Mezőgazdasági nyersanyag, élőállat nagykereskedelme
463	Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme
4661	Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme
4675	Vegyiáru-nagykereskedelemből: a műtrágya és egyéb agrokémiai termékek nagykereskedelme
7490	M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből mezőgazdasági: a erdőgazdasági, vadgazdálkodási tanácsadás, haszonállatok törzskönyvezése, falugazdász tevékenység, gombaszakértés, igazságügyi szakértés mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, élelmiszeripari területen
7731	Mezőgazdasági gép kölcsönzése
7739	Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzéséből: gazdasági haszonállatok kölcsönzése”
8810	Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül szakágazatból: a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás
Általános indokolás
A javaslat elsősorban A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és
Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítását érinti, de
ezen felül még további, az agrárium működését érintő törvények esetében fogalmaz
meg módosítási javaslatokat.
Az agrárkamarai rendszer működését érintő módosítások elsődleges indoka az,
hogy az első teljes évet átfogó tagdíjbevallási időszak tapasztalatai megmutatták, hogy
az agrárgazdaság területén működő mintegy 370 ezres kamarai tagság összetétele,
struktúrája, jogi státusa szerteágazó képet mutat. Annak érdekében, hogy a kamarai
tagsággal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a Kamara megfelelően el tudja látni,
szükséges az adatszolgáltatási rendre vonatkozó szabályok pontosítása. Az
agrárkamara ezen adatbázis alapján tud szükség szerint megfelelő gazdaságszerkezeti
információkkal szolgálni a jogalkotók, a döntéshozók felé.
Az agrártámogatási eljárási rendszerre vonatkozó új rendelkezés a tagállami és
a közösségi pénzügyi érdekek sérelmét nem veszélyeztető eljárási könnyítéseket
tartalmaz.
A szakképzési rendszerre vonatkozó módosítás megteremti annak az anyagi
alapját, hogy a gazdasági kamarák, így az agrárkamara a vállalkozói érdekek
figyelembe vétele mellett tudja magasabb színvonalra emelni ezen a területen
folytatott tevékenységét.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a törvény alapján átmeneti jelleggel látja el
19
a helyi földbizottságok feladatait. A földforgalomra vonatkozó szabályok javasolt
kiegészítése adatvédelmi célokat szolgál.
Részletes indokolás
Indokolás az l.§-hoz
A javaslat pontosítja a gazda fogalmát. Őstermelő esetében a kamarai tagsági
viszonyt az őstermelői igazolvány kiváltása keletkezteti. A földművesek, valamint
mezőgazdasági termelőszervezetek esetében pedig a kötelező tagságot az
agrárgazdasági tevékenységhez való szoros kötődésük miatt indokolt.
A Ptk. szerinti „vállalkozás” fogalma nem a jogi személyiséggel rendelkező
személyek pontos meghatározását adja, hanem a magánjogi viszonyok esetén a
vállalkozó-fogyasztó jogviszony szereplői szempontjából minősíti a fogyasztóval
szerződéses kapcsolatba lépő jogi személyt. Erre figyelemmel a kamarai tagsági
viszonyra vonatkozó szabályozás tekintetében a Tv. szerinti tagsági jogviszony
szempontjából a polgári perrendtartás fogalmának alkalmazása indokolt. A
földművesként, illetve mezőgazdasági termelő szervezetként történő nyilvántartásba
vétel ténye egyben azt is jelenti, hogy az érintett személy az agrárgazdasághoz
szorosan kapcsolódó tevékenységet folytat, így ebben az esetben a kamarai tagsági
viszony keletkeztetése szakmailag is indokolt.
Indokolás a 2.§-hoz
Korábban meghatározott tevékenység folytathatóságának feltételét az képezte,
hogy az adott tevékenység a társasági szerződésben szerepeljen. A cégnyilvánosságról,
a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a
továbbiakban: Ctv.) 24. § (4b) bekezdésének beiktatásával a tevékenység
folytathatóságának feltételévé az illetékes szervek - gazdasági társaságok esetén az
adóhatóság - irányába történt bejelentés vált. A cégbírósági bejegyzés ebben az
esetben ugyanis nem konstitutív hatályú, a cégbíróság az adóhatóság értesítése alapján
automatikusan egészíti ki a cégjegyzék tevékenységi körökre vonatkozó részét a Ctv.
24.	§ (4b) bekezdése szerint. A módosítás jelen törvény 5. §-val összhangban
egyértelművé teszi továbbá, hogy az agrárkamarai tagság bejegyzési elven alapul, azaz
agrárgazdasági tevékenység bejegyzése vagy bejelentése keletkezteti a tagsági
jogviszonyt.
Indokolás a 3.§-hoz
Az (1) bekezdés c) pont tekintetében korábban meghatározott tevékenység
folytathatóságának feltételét az képezte, hogy az adott tevékenység a társasági
szerződésben szerepeljen. A későbbi vonatkozó törvényi módosítás következtében a
tevékenység folytathatóságának feltételévé az illetékes szervek - gazdasági társaságok
esetén az adóhatóság - irányába történt bejelentés vált. A vonatkozó törvényhely
kiegészítését a jogszabályi környezet változása indokolja.
20
Az (1) bekezdés j) pont bevezetését jogtechnikai okok indokolják. A hatályos
törvény is lehetővé teszi önkéntes, tiszteletbeli, pártoló tagság alapítását, ezen felül a
(9)	bekezdés szerinti szervezeti tagságok megszűnését követően is kamarai tagsági
jogviszony keletkezik.
Az egyéni vállalkozói tevékenység szüntetetésének tartalmához a gyakorlatban
jobban alkalmazható megoldást nyújt az agárkamarai tagság szünetelése. A
módosítással elkerülhetővé válik, hogy az egyéni vállalkozó tevékenységét egy
tárgyéven belül rövid időre szüneteltető jogalanynak egy éven belül megszűnjön a
tagsági jogviszonya, majd új tagsági jogviszonya keletkezzék.
A javaslat rendezi azon személyek esetében is a kamarai tagsági viszonyt
amikor adott gazda vagy gazdálkodó szervezet nem egész évben tagja a (10) bekezdés
szerinti szervezetnek és azon időszakban, amikor nem tagja az említett szervezetnek
agrárgazdasági tevékenységet folytat az agrárkamara tagjává válik. Ebben az esetben
is hangsúlyozni kell, hogy a tevékenység folytatásának megállapításakor a közhiteles
adatbázisokban foglaltak szerinti nyilvántartást kell alapul venni.
Indokolás a 4.§-hoz
A Tv. 6. §-ának módosítását részben jogtechnikai pontosítások indokolják.
A javaslat az őstermelők esetében a kamarai tagsági viszony megszűnésének
speciális szabályait állapítja meg. Az őstermelői igazolványok döntő többségét -a
vonatkozó kormányrendeleti szabályok alapján - a tárgyévet követő 3 hónapon belül
kiállítják. A javaslat értelmében amennyiben az őstermelő az igazolvány hatályának
lejártát követő négy hónapon belül új őstermelői igazolványt vált ki, vagy egyébként
tagsági jogokat gyakorol ( pl. tisztségviselő, választáson vesz részt, ebben az esetben a
kamarai tagsági viszonyát folyamatosnak kell tekinteni. E rendelkezés egyértelműen a
kamara folyamatos működését hivatott biztosítani.
A javaslat egyértelművé teszi, hogy az agrárkamarai jogviszony megszűnését
követően a volt kamarai tagot a kamara a tagokról vezetett nyilvántartásból törli, míg
egyéb adatainak kezelése az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvény, valamint ágazati jogszabályok szerint történik.
Az agrárkamarai tagsági jogviszony megszűnését követően ugyanis a kamara a
számviteli törvény szerint 8 évig köteles megőrizni a tagdíjjal kapcsolatban kiállított
bizonylatokat. A korábbi taggal lefolytatott kommunikáció dokumentumait a Kamara a
köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény
rendelkezései szerint köteles kezelni, majd meghatározott időt követően törölni.
Továbbá az említett jogszabályok alapján meghatározható, milyen megőrzési idő után
törlendő a személyes adat.
A módosítás révén elkerülhetővé válik, hogy azonos tárgyévben álljon fel
agrárkamarai tagság és agrárkamarai tagságot kizáró egyéb szervezeti tagság, kettős
tagdíjfizetést eredményezve. Amennyiben az érintett személy az 5. § (9) bekezdésében
foglalt tagságával összefüggő tevékenységén kívül más agrárgazdasági tevékenységet
is végez, úgy agrárkamarai tagsága egyéb szervezeti tagsága mellett természetesen
fennáll.
A javaslat őstermelők esetében pontosítja a kamarai tagsági viszonnyal
21
kapcsolatos kérdéseket azokban az esetekben is, amikor az őstermelői igazolványt
évenként váltják ki. Ebben az esetben a javaslatnak rendelkeznie kell a tagsági viszony
jogfolytonosságáról is.
Indokolás az 5.§-hoz
A tagjegyzék adatkörének módosítását az indokolja, hogy a gyakorlatban
számos egyéni vállalkozó nem az adóazonosító jelét, hanem az adószámát adja meg az
agrárkamarának. Ezen felül az egyéni vállalkozó árbevételére vonatkozó adat
adóhatóság általi továbbítását könnyíti meg az adóazonosító szám szerinti azonosítás.
Személyi azonosító jel kezelésére a Kamarának azért van szüksége, mert a
földműves nyilvántartás adatai közül a tag ezen adat alapján azonosítható egyedileg.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által nyilvántartott FELÍR azonosító
kezelése az agárkamara és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv közötti adatkapcsolat
miatt indokolt.
A törvény alapján keletkező tagságnál életszerűtlen a jogviszony keletkezésével
egyidejűleg megkövetelni az adatokról való nyilatkozattételt.
A javaslat az érintett szervezetek közötti adat-átadás módjára tartalmaz
rendelkezést.
Figyelemmel arra, hogy az őstermelői igazolványokat a kamara adja ki, ezért
indokolt, hogy az őstermelői igazolvány kiállításakor, érvényesítésekor az adatok a
kamara tagjegyzékében is rögzítésre kerüljenek.
Indokolása 6.§-hoz
Hosszú távon indokolt lehet, hogy az agrárkamara a kereskedelmi és
iparkamarához hasonlóan az üzleti forgalom biztonságának, a gazdaság fejlesztésének
előmozdítása, valamint az etikus üzleti magatartás vizsgálata érdekében adatbázist
működtessen. A javaslat szerinti szöveg az adatbázis létrehozását nem teszi
kötelezővé, azonban arra lehetőséget biztosít az agrárkamara számára.
A szabályozás a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 8/B. §-án
alapul. A szabályozás abból indul ki, hogy az adatbázis nem nyilvános.
Indokolás a 7.§-hoz
Az agrárkamarai közfeladatok ellátásához indokolt a hatályos szöveghez képest
többlet adatszolgáltatás biztosítása. Egyik ilyen többlet adatszolgáltatás az
agrárkamarai tagság szempontjából releváns tevékenységi körök változásainak jelzése.
A kereskedelmi és iparkamaráról szóló törvény analógiájára indokolt, hogy az
agrárkamarai közfeladatok elláthatósága és az az agrárkamarai nyilvántartás vezetése
érdekében szükséges adatokat, az azt kezelő szerv elektronikus úton, térítésmentesen
és a szükséges időben átadja az agrárkamara számára.
Indokolás a 8.§-hoz
22
A javaslat a tagdíj fizetés alapjának meghatározását - ide értve a kedvezmények
nyújtását is - az alapszabályra utalja. Ezzel a szabályozási módszerrel a kamara
kellően rugalmas tagdíj fizetési rendszert alakíthat ki.
Az őstermelői, valamint egyéni vállalkozói tevékenység együttes folytatása nem
jelent többes tagságot, viszont a kamarai tagdíjat e két tevékenység alapján
összevontan kell megállapítani.
Indokolás a 9.§-hoz
Technikai jellegű szövegpontosításon túl a javaslat a kamara által ellátandó
közfeladatok költségvetési finanszírozására tartalmaz szabályozást. A javaslat
egyértelművé teszi, hogy amennyiben a kamara közfeladatot lát el, és ehhez
költségvetési támogatást kap, ezen feladatait a szolgáltatás igénybe vevője részére (pl.
nem kamarai tag részére az őstermelői igazolvány kiállítása) attól függetlenül térítés
mentesen kell ellátnia, hogy az érintett személy tagja-e a kamarának, vagy nem.
Amennyiben ilyen megállapodás nincs hatályban, akkor a kamara eljárási díjat, illetve
költségtérítést számíthat fel. Ez a megkülönböztetés azon alapul, hogy a kamarai tagok
által befizetett kamarai tagdíj felhasználásáról való döntés a tagság alapvető
önkormányzati jogkörének kell tekinteni. Mivel a kamarai közfeladatnak minősülő
szolgáltatásait adott esetben nem csak kamarai tagok veszik igénybe, így a tagságtól
nem várható el, hogy a tagdíjak terhére nem kamarai tagok részére térítésmentes
szolgáltatást nyújtson abban az esetben is, ha annak fedezetére költségvetési
támogatást sem kap.
Indokolás a 10.§-hoz
Az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos közfeladatok ellátása a kamara
hatáskörébe került. A javaslat ezen feladatok ellátását törvényi szintre emeli.
Indokolás a ll.§-hoz
A kormányzati szerkezet változása miatti technikai szövegpontosítás.
Indokolás a 12.§-hoz
A javaslat értelmében csak a tagdíjjal tartozók illetve adatszolgáltatási
kötelezettségüket elmulasztók nem kapnának őstermelői igazolványt, illetve
betétlapot, így aki nem tartozik vagy új őstermelőnek minősül, annál a személynél az
ügyintézés az általános szabályok szerint történne.
Indokolás a 13.§-hoz
A javaslat a szaktanácsadási tevékenység engedélyezésével, és az ahhoz
kapcsolódó egyéb szervezési feladatok ellátását az agrárkamara hatáskörébe utalja.
Indokolás a 14.§-hoz
23
Az (1) bekezdés szerinti szöveg technikai jellegű pontosítás. A (2) bekezdés
szerinti kiegészítésben szereplő szöveg lehetővé teszi, hogy az agrárkamara
tanácsadási, és tájékoztatási tevékenységét első sorba a közösségi források
felhasználásával lássa el.
Indokolás a 14.§-hoz
A jogi koherencia miatti technikai szövegpontosítás.
Indokolás a 15. §-hoz
A kamara működésének eddigi tapasztalatai alapján indokolt, hogy a kamara
képviseleti rendje a tényleges helyzethez és a valós igényekhez igazodóan kerüljön
megállapításra.
Indokolás a 16.§-hoz
A kormányzati szerkezetben bekövetkezett változások miatti technikai
szövegpontosítás.
Indokolás a 17.§-hoz
A javaslat a kamara által ellátott közigazgatási hatósági ügyekkel kapcsolatos
hatásköri szabályokat rendezi.
Indokolás a 18.§-hoz
A módosítást jogtechnikai okok indokolják.
Indokolás a 19.§-hoz
A módosítást jogtechnikai okok, valamint a kormányzati szerkezetben
időközben bekövetkezett változások indokolják. A javaslat a kamara eddig is meglevő
általános adó-, és illetékmentességét konkretizálja.
Indokolás a 20.§-hoz
Lehetőséget kell biztosítani az agrárkamara számára, hogy feladatai ellátása
érdekében a társaság alapításakor, illetve társasági részesedés megszerzésekor az adott
helyzethez igazodó rugalmas piaci magatartást tudjon tanúsítani.
Indokolás a 21.§-hoz
Nyelvhelyesség miatti szövegpontosítás.
24
Indokolás a 22.§-hoz
A javasolt módosítás egyértelművé teszi, hogy a tagot megillető bírósági
felülvizsgálati jog a kamara önkormányzati jogkörben hozott határozata, valamint
tagdíjat és más pénzügyi kötelezettséget megállapító döntése ellen biztosított. A
javaslat az agrárkamara által kötelezően lefolytatandó eljárást a jogorvoslat által
érintett sajátos ügykörnek megfelelően állapítja meg. A közigazgatási jogkörben
hozott határozatok esetében a jogorvoslati rendre a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Indokolás a 23.§-hoz
A rendelkezés a kamara gyakorlati működéséhez igazodó szabályozást
tartalmaz a saját tulajdonú jármű és gépjármű elszámolásával kapcsolatos speciális
szabályok megállapításakor. E rendelkezés alapja pedig az, hogy a kamara tagjai
választott tisztségük alapján nem csak a kamara önkormányzatiságával összefüggő,
hanem közfeladatokat is ellátnak. Az érintett személyek pedig adott esetben nem
magánszemélyként, hanem jogi személy törvényes képviselőjeként látják el
közfeladataikat.
Indokolás a 24.§-hoz
A javaslat 24. §-a kamara sajátos működési rendjéből eredő technikai
rendelkezést tartalmaz.
Indokolás a 25.§-hoz
A javaslat 25.§-a a tagdíj megállapítással kapcsolatos átmeneti rendelkezést
tartalmaz.
Indokolás a 26.§-hoz
A javaslat a NAK tv. mellékletét pontosítja, melynél már figyelemmel van az
ÖVTJ kódok jelölésében bekövetkezett időközi változtatásokra is, amelyet az Önálló
vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011.
(XII. 23.) KIM rendelet módosításáról szóló 6/2014. (I. 29.) KIM rendelet állapít meg.
Indokolás a 27.§-hoz
A javaslat 27.§-a a Nak tv. egyes rendelkezéseit helyezi hatályon kívül.
A javaslat 30.§-ában a 7/A. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésének
indokául az szolgál, hogy az agrárkamara a tagsági jogviszony megszűnését követően
is kezeli a tagra vonatkozó azon adatokat, amelyre ágazati jogi szabályozás miatt
köteles, azaz többek között azt is, amely a működésének fenntarthatósága érdekében
elkerülhetetlen. Az agrárkamara a tagsági jogviszony megszűnésétől függetlenül a
számviteli törvény szerint 8 évig köteles megőrizni a tagdíjjal kapcsolatban kiállított
25
bizonylatokat, míg a taggal lefolytatott kommunikáció dokumentumait az agrárkamara
a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény
rendelkezései szerint köteles kezelni. Természetesen az agrárkamara a tagsági
jogviszony megszűnését követően a tagot megfelelően törli a tagokról vezetett
nyilvántartásból az ún. tagjegyzékből.
A 7/A. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését a jogalkotásról szóló 2010.
évi CXXX. törvény 3. §-a indokolja: a nyilvántartási rendszer adekvát működtetése
ugyanis az Agrárkamara számára a Tv. 7. §-ból és az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényből fakadó
kötelezettsége, ezért annak megismétlése a párhuzamos jogi szabályozást tiltó
rendelkezésbe ütközik.
A 19.§ (2) bekezdés d) pontjának hatályon kívül helyezését a kamarai
tulajdonban levő vállalkozásokkal kapcsolatos rugalmasabb döntéshozatal
lehetőségének biztosítása indokolja. Az esetek döntő többségében a küldöttgyűlések
időpontja valamint a gazdasági társaságokkal kapcsolatos döntéshozatal időpontja nem
esik egybe pl. az őstermelői jogviszony alapján meglevő tagsági jogok gyakorlására
vonatkozó szabályokkal.
Indokolás a 28.§-hoz
A javasolt kiegészítés a kisebb jelentőségű, technikai jellegű ügyfél általi
mulasztások korrigálására biztosít lehetőséget. E rendelkezés Kerülni kell ugyanis
olyan helyzetek kialakulását, amikor alapvetően kisebb jelentőségű, vagy egyébként
pótolható ügyféli mulasztások miatt a támogatás lehívása kerülne veszélybe. A SAPS
támogatások esetében a kérelem benyújtásának időszakát közösségi jogi szabály
állapítja meg, így ebben az esetben a nemzeti szabályozás a közösségi szabálytól eltérő
rendelkezést nem állapíthat meg.
Indokolás a 29.§-hoz
A javaslat 29.§-a az időközi jogszabályi változásoknak megfelelően rendezi a
szakképzéssel kapcsolatos feladatok ellátásának hatásköri és pénzügyi kérdéseit. A
forrás megosztási arány törvényben való rögzítése egyben kifejezett ösztönzést is
jelent abban a tekintetben, hogy a szakképzés területén a gazdasági kamarák egyre
meghatározóbb szerepet lássanak el. Ennek szakmai indoka pedig az, hogy a gazdasági
kamarák rendelkeznek azokkal a részletes ismeretekkel, és kompetenciákkal, amelyek
a fejlesztéshez nélkülözhetetlenek és megteremtik a gazdaság igényeihez igazodó
gyakorlatorientált szakképzés megerősítésének feltételeit.
Indokolás a 30.§-hoz
A javaslat 30.§-a annak érdekében, hogy a helyi földbizottság vagy a hatáskörét
gyakorló szerv a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII.
törvényben foglalt feladatkörét elláthassa illetve a mezőgazdasági igazgatási szerv
26
döntésével szemben indított jogorvoslati eljárásban belföldi jogsegélyt nyújthasson
indokolt, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII.
törvény, valamint a 2013. évi CCXII. törvény alapján megismert személyes adatokat a
mezőgazdasági igazgatási szerv döntésének jogerőre emelkedését követően 5 évig
kezelhesse.
Indokolás a 31.§-hoz
A javaslat 31 .§-a hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
27
ORSZÁGGYŰLÉSI KéPVISELő
Képviselői önálló indítvány





