﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/2089. számú
törvényjavaslat
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a
sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények
módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2014. november
2014. évi ... törvény
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló
2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról
1.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
1.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások esetében a fenntartó
döntésének bírósági felülvizsgálata, valamint a felmondás jogellenességének bírósági
megállapítása a döntés, illetve felmondás kézhezvételétől számított harminc napon belül
kérhető.”
2.	§
Az Szt. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott intézmény - a hajléktalan
személyek szakosított ellátása kivételével - legalább tíz fő, legfeljebb százötven fő ellátását
biztosítja. Telephellyel rendelkező szociális intézmény esetén a férőhelyszámot az ellátást
nyújtó székhelyen és az egyes telephelyeken külön-külön kell vizsgálni.”
3.	§
(1)	Az Szt. 58/A. § (2a)-(2e) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában új szolgáltatónak, intézménynek, ellátotti
létszámnak, illetve férőhelyszámnak az minősül, amelyre a fenntartó a kérelem benyújtásakor
nem rendelkezik befogadással.
(2b) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás befogadás
nélkül is jár, ha
a)	a változás a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását nem teszi
szükségessé, vagy
b)	a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását kizárólag
fenntartóváltás teszi szükségessé.
(2c) A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni
a)	az önkormányzati kötelező feladatot - családsegítés esetében az önként vállalt
feladatot is - ellátó állami fenntartót,
b)	azt a szolgáltatást, intézményt, ellátotti létszámot, férőhelyszámot, amelynek
létrehozására vagy fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati úton
elnyert európai uniós támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap
támogatásában, vagy költségvetési támogatásban részesül,
- 1 -
c)	azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is jogerősen
bejegyzett szolgáltatást, intézményt, ellátotti létszámot, férőhelyszámot, amely esetében a
szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását kizárólag költségvetési
többletkiadást nem eredményező
ca)	szétválás vagy egyesítés,
cb)	a fenntartó intézményei, telephelyei közötti, illetve újonnan létesített telephelyére
történő ellátotti létszám vagy férőhelyszám-átcsoportosítás,
cc)	átmeneti és tartós ellátást nyújtó férőhelyek egymás közti átminősítése, vagy
cd)	fenntartók közötti ellátotti létszám vagy férőhelyszám-átadás
teszi szükségessé.
(2d) A (2c) bekezdés szerinti feltételek fennállását a szociális hatóság vizsgálja. Ha a
(2c) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a szociális hatóság a befogadásról a szociál-
és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által meghatározott és közleményben közzétett
kapacitások alapján dönt.
(2e) A (2c) bekezdés c) pontja szerinti esetben szétváláson, egyesítésen,
átcsoportosításon, illetve átadáson az egyik intézményben, telephelyen történő ellátotti
létszám-, férőhelyszám-csökkenéssel egyidejű, másik intézményben, telephelyen, újonnan
létesített intézményben, telephelyen történő azonos mértékű ellátotti létszám-, férőhelyszám-
növelést kell érteni.”
(2) Az Szt. 58/A. §-a a következő (2f) bekezdéssel egészül ki:
„(2f) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős
miniszter egyetértésével indokolt esetben dönthet a szolgáltató, intézmény, ellátotti létszám,
férőhelyszám befogadásának szükségességéről a (2c) és a (2d) bekezdésben foglaltakra
tekintet nélkül, a költségvetési források, a területi lefedettség, a szükségletek és a szolgáltatói
nyilvántartásból törölt kapacitások figyelembevételével. Indokolt eset különösen a megszűnt
intézmény ellátottairól való gondoskodás, a területileg hiányzó szolgáltatás pótlása, valamint
a máshol nem ellátható személyek ellátásának biztosítása.”
4.	§
(1)	Az Szt. 60. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ugyanazon ellátási területen csak egy falugondnoki szolgálat, illetve egy
tanyagondnoki szolgálat működtethető.”
(2)	Az Szt. 60. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A társulás keretében megszervezett falugondnoki szolgáltatás csak azon
települések tekintetében működtethető, amelyek megfelelnek a (2) bekezdésben
meghatározott feltételeknek. A társulás keretében megszervezett tanyagondnoki szolgáltatás
csak azon ellátási területen működtethető, amely megfelel a (3) bekezdésben meghatározott
feltételeknek.”
5.	§
Az Szt. 64. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
- 2 -
„(6) Családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató keretében hozható
létre.”
6.	§
Az Szt. az Ápolást, gondozást nyújtó intézmények alcímet megelőzően a következő
66/A. §-sal egészül ki:
„66/A. § (1) Fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg személyek számára a 67.
§ szerinti ellátást
a)	nagy létszámú intézmény átalakítása esetén támogatott lakhatás,
b)	új intézmény vagy új férőhely létrehozása esetén - a (2) és a (3) bekezdésben
foglaltak kivételével - a 75. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti támogatott lakhatás
formájában kell nyújtani.
(2)	Az ötven főnél alacsonyabb férőhelyszámú fogyatékos, pszichiátriai vagy
szenvedélybeteg személyek otthona ötven férőhelyig bővíthető ápolást, gondozást nyújtó
intézményi formában is.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában nem minősül új intézménynek és új
férőhelynek, ha a szolgáltatói nyilvántartásba már bejegyzett fogyatékos, pszichiátriai vagy
szenvedélybeteg személyek otthonát vagy férőhelyeit a szolgáltatói nyilvántartásba történő
bejegyzés alapján másik fenntartó működteti tovább.”
7.	§
Az Szt. 75. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Támogatott lakhatás a komplex szükségletfelmérés megtörténtét követően, annak
eredménye alapján nyújtható.”
8.	§
Az Szt. 92/B. § (1) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
(A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója)
,j) a rehabilitációs intézmény, a hajléktalanok otthona és a rehabilitációs célú
lakóotthon kivételével tartós bentlakásos intézmény esetén meghatározza azokat a
férőhelyeket, amelyek belépési hozzájárulás megfizetése esetén tölthetők be, és konkrét
összegben megállapítja a belépési hozzájárulást.”
9. §
Az Szt. 94/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a
(2) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc
napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ebben az esetben a fenntartó dönt az ellátás iránti
kérelemről. A fenntartó döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető.”
- 3 -
10. §
Az Szt. 94/C. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza]
,f belépési hozzájárulás alkalmazása esetén a belépési hozzájárulás összegét, az azt
megfizető személy megjelölését, a belépési hozzájárulás megfizetésére és visszafizetésére
vonatkozó szabályokat,”
11. §
Az Szt. 94/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„94/D. § Ha az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó a helyi
önkormányzattal, társulással vagy állami szervvel ellátási szerződést kötött, és az ellátási
szerződés hatálya alá tartozó esetben a szociális szolgáltatásra irányuló kérelmet elutasítja, az
ellátást igénylőt és törvényes képviselőjét írásban köteles erről értesíteni. Ebben az esetben az
ellátást igénylő és törvényes képviselője a döntés ellen a közléstől számított nyolc napon belül
az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzathoz, társuláshoz vagy állami szervhez
fordulhat. A helyi önkormányzat, a társulás vagy állami szerv dönt az ellátás iránti
kérelemről. A döntés felülvizsgálata bíróságtól kérhető.”
12. §
(1)	Az Szt. 94/L. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy:)
„h) a támogatott lakhatásban foglalkoztatott esetfelelős és kísérő támogatást biztosító
munkatárs.”
(2)	Az Szt. 94/L. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő
egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású szociális intézmény, szolgáltató a
munkavállalók számára - ide nem értve a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati
viszonyban ellátó személyeket - legalább a Kjt. 55-80. §-ában és a Kjt.-nek a szociális,
valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló
kormányrendeletben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és
illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.”
13. §
Az Szt. 100. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(Az intézményi jogviszony megszűnik)
„d) a 94/C. § szerinti megállapodás felmondásával.”
- 4 -
14. §
Az Szt. 101. és 102. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„101. § (1) A 94/C. § szerinti megállapodást
a)	az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül,
b)	állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén az intézményvezető (szolgáltató
vezetője) a (2) bekezdés szerinti esetekben,
c)	egyházi fenntartású és nem állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén a
fenntartó vagy az általa megbízott személy
ca)	alapszolgáltatás esetén bármikor,
cb)	bentlakásos intézményi ellátás esetén a (2) bekezdés szerinti esetekben
írásban mondhatja fel.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja és c) pont cb) alpontja szerinti felmondásnak akkor van
helye, ha
a)	az ellátott másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további
intézményi elhelyezése nem indokolt,
b)	az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,
c)	az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy
térítésidíj-fizetési kötelezettségének - a 102. § szerint - nem tesz eleget.
(3)	A felmondási idő, ha a 94/C. § szerinti megállapodás másként nem rendelkezik
a)	alapszolgáltatás esetén tizenöt nap,
b)	bentlakásos intézmény esetén három hónap.
(4)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a felmondás jogszerűségét az
ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető
személy vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a
fenntartóhoz fordulhat.
(5)	Bíróságtól kérhető
a)	az (1) bekezdés a) pontja szerinti felmondás jogellenességének megállapítása, ha
azt a fenntartó vitatja,
b)	az (1) bekezdés c) pontja szerinti felmondás jogellenességének megállapítása, ha azt
az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető
személy vitatja,
c)	a (4) bekezdés szerinti fenntartói döntés jogellenességének megállapítása, ha azt a
(4)	bekezdés szerinti személyek valamelyike vitatja.
(6)	A (4) és (5) bekezdés szerinti esetben az ellátást változatlan feltételek mellett
mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó nem dönt, illetve a bíróság jogerős határozatot
nem hoz.
(7)	A (4)-(6) bekezdésben foglaltakról az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti
felmondásban tájékoztatást kell adni.
- 5 -
(8)	Ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszonyt a
beutaló szerv szünteti meg, kivéve, ha beutaló határozatot olyan önkormányzat hozta, amely
már nem fenntartója az intézménynek.
102. § (1) Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a
térítésidíj -fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha
a)	hat hónapon át folyamatosan térítésidíj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap
utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és
b)	vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.
(2)	Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy
vagyoni, jövedelmi viszonyai olyan mértékben megváltoztak, hogy a személyi térítési díj
megfizetésére vonatkozó kötelezettségnek nem tud eleget tenni, köteles az
intézményvezetőnél rendkívüli jövedelemvizsgálat lefolytatását kezdeményezni. Az
intézményvezető a jövedelemvizsgálatot - ideértve a 68/B. § és a 117/B. § szerinti esetet is -
a 119/C. § szabályai szerint lefolytatja, és a személyi térítési díjat a jövedelemvizsgálat
eredményének megfelelően állapítja meg.
(3)	Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy nem
kéri a (2) bekezdés szerinti jövedelemvizsgálat lefolytatását, az (1) bekezdés b) pontja
alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a
térítési díj megfizetését.
(4)	Ha három hónapon át térítésidíj-tartozás áll fenn, az ellátottat, a törvényes
képviselőt vagy a térítési díjat megfizető személyt írásban tájékoztatni kell a felmondás
lehetőségéről, annak kezdő időpontjáról, valamint a (3) bekezdésben foglaltakról.
(5)	A 101. § (2) bekezdés c) pontja és ez a § nem alkalmazható, ha a 119. § (2)
bekezdése szerint jelzálogjog-bejegyzés történt a kötelezett ingatlanvagyonán.”
15. §
(1)	Az Szt. 115. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a
személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri,
a)	állami fenntartó esetén a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított
nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat, ezt követően a fenntartó döntésének
felülvizsgálata bíróságtól kérhető,
b)	nem állami fenntartó esetén a bíróságtól kérheti a térítési díj megállapítását.
(5)	A fenntartó döntéséig, illetve a bíróság jogerős határozatáig a korábban
megállapított személyi térítési díjat kell megfizetni.”
(2)	Az Szt. 115. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A felülvizsgálat során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének
időpontjáról a fenntartó rendelkezik. Az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem
kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra, kivéve, ha az ellátott a felülvizsgálatot
megelőzően - jövedelem és vagyon hiányában - térítésmentesen vette igénybe az ellátást, és
- 6 -
részére visszamenőlegesen rendszeres pénzellátás került megállapításra. Ez utóbbi esetben a
személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja a rendszeres pénzellátásra való
jogosultság kezdő napja.”
16.	§
Az Szt. a következő 117/C. §-sal egészül ki:
„117/C. § (1) Tartós bentlakásos intézmény esetén - a rehabilitációs intézmény, a
hajléktalanok otthona és a rehabilitációs célú lakóotthon kivételével - a fenntartó
meghatározhatja azokat a férőhelyeket, amelyek betöltése esetén belépési hozzájárulást kell
fizetni. Egyházi és nem állami fenntartó esetén ezek aránya az intézmény férőhelyszámának
50%-át nem haladhatja meg.
(2)	A belépési hozzájárulás legmagasabb összege nyolcmillió forint. A belépési
hozzájárulás összege évente egyszer változtatható meg.
(3)	A belépési hozzájárulást az ellátást igénylő vagy a belépési hozzájárulás
megfizetését vállaló személy fizeti meg.
(4)	Ellátási kötelezettség fennállása esetén az ellátás nem tagadható meg a belépési
hozzájárulás megfizetésére nem képes igénylőtől.
(5)	Ha a gondozás az intézménybe történő beköltözést követő három éven belül
megszűnik, a belépési hozzájárulás arányos részét vissza kell fizetni az ellátottnak vagy
örökösének, illetve - ha a belépési hozzájárulás megfizetését más személy vállalta - e
személynek vagy örökösének.
(6)	A belépési hozzájárulást a fenntartó a szociális intézményei működtetésére,
fejlesztésére fordítja.”
17.	§
(1)	Az Szt. a következő 140/C. §-sal egészül ki:
„140/C. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
módosításáról szóló 1999. évi LXXIII. törvény - 2012. június 26-áig hatályos - 56. § (1)
bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezés alapján az intézmények a százötven fős
férőhelyszámot nem léphetik túl és a százötven fős vagy ezt meghaladó férőhelyszámú
intézmények férőhelyeinek száma tovább nem bővíthető.”
(2)	Az Szt. 140/P. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„140/P. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,
a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról
szóló 2014. évi ... törvénnyel megállapított 60. § (6) bekezdését a 2015. január 1-jét követően
létrejövő szolgálatokra kell alkalmazni, azzal, hogy a rendelkezést a szolgáltatói
nyilvántartásba történő bejegyzés iránt 2015. január 1-jén folyamatban levő eljárásokban is
alkalmazni kell.
- 7 -
(2)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról
szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014.
évi ... törvény hatálybalépésekor intézményi jogviszonyban álló személyeket írásban
tájékoztatni kell a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos jogszabályi változásokról.”
(3)	Az Szt. a következő 140/W. §-sal egészül ki:
„140/W. § A 2015. január 1-jét követően megüresedő emelt szintű férőhelyek
betöltése esetén a fenntartó dönthet arról is, hogy az emelt szintű férőhelyre nem egyszeri
hozzájárulást, hanem helyette belépési hozzájárulást állapít meg. Ebben az esetben a belépési
hozzájárulásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A belépési hozzájárulás
alkalmazása egyébként nem érinti a férőhely minősítését, így különösen nem változtatja meg
a központi költségvetésről szóló törvény szerinti támogatás mértékét.”
18. §
Az Szt.
a)	11. § (3) bekezdésében a „102. § (4) bekezdése, a 115. § (5) bekezdése” szövegrész
helyébe a „94/A. § (3) bekezdése, a 94/D. §, a 101. § (5) bekezdése, a 115. § (4) bekezdése”
szöveg,
b)	11. § (4) bekezdésében a „megfizető személyt” szövegrész helyébe a „megfizető és
a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személyt” szöveg,
c)	20. § (2) bekezdés h) pontjában az „időpontja” szövegrész helyébe az „időpontja, ha
annak elvégzése kötelező” szöveg,
d)	38. § (2c) bekezdésében a „gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt”
szövegrész helyébe a „gyámot és a nevelőszülőt” szöveg,
e)	58/A. § (2) bekezdésének záró szövegrészében a „befogadás” szövegrész helyébe a
„befogadás (a továbbiakban: befogadás), ide nem értve az állam fenntartói feladatainak
ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervet” szöveg,
f)	91. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter előzetes”
szöveg,
g)	92/C. § (1) bekezdésében az „a), e), f) és h) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a),
e), f), h) és j) pontjában” szöveg,
h)	92/K. § (7) bekezdés a) pontjában a „megfizető személy” szövegrész helyébe a
„megfizető és a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személy” szöveg,
i)	92/L. § (1) bekezdés j) pontjában a „visszafizetésére” szövegrész helyébe a
„visszafizetésére, vagy a belépési hozzájárulás megállapítására, összegére, megfizetésére,
közzétételére vagy visszafizetésére” szöveg,
j) 109. § (3) bekezdés a) pontjában az „önkormányzat képviselő-testülete” szövegrész
helyébe a „szerv” szöveg,
k) 119/A. § (1) bekezdésében a „megfizető személytől” szövegrész helyébe a
„megfizető és a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személytől” szöveg
lép.
19. §
Hatályát veszti az Szt.
a)	20. § (5) bekezdés c) pontja,
- 8 -
b)	68/B. § (2) bekezdés b) pontjában az „és harmadik” szövegrész,
c)	91. § (4) bekezdése,
d)	91. § (5) bekezdésében az „és (4)” szövegrész,
e)	94. § (1) bekezdés a) pontja,
f)	94/A. § (1) bekezdés d) pontja,
g)	113/A. § e) pontja.
2.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
20. §
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„b) fiatalkorú: az a személy, aki
ba)	a szabálysértés elkövetésekor a 14. életévét,
bb)	a 2013. július 1-jét megelőzően elkövetett bűncselekmény elkövetésekor a 14.
életévét,
bc)	a 2013. június 30-át követően elkövetett bűncselekmény elkövetésekor a 12.
életévét
betöltötte, azonban a 18. - javítóintézetben történő nevelése esetén a 21. - életévét még nem
töltötte be,”
(2)	A Gyvt. 5. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„i) ellátás: a jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, valamint
személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás, továbbá a javítóintézeti ellátás,”
(3)	A Gyvt. 5. § sz) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„sz) családbafogadó gyám: az a gyámként kirendelt személy, akinél a gyámhatóság a
gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte, vagy akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte, vagy
aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta, kivéve, ha a gyermeket
ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben
helyezték el, vagy akit a gyámhatóság a Ptk. 4:226. és 4:227. §-a szerint más okból rendelt ki
gyámként a gyermekvédelmi gyámság alatt nem álló gyermek számára,”
(4)	A Gyvt. 5. §-a a következő w) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
- 9 -
„w) szolgáltató: gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet
végző személy vagy szervezet, amely nem minősül intézménynek vagy helyettes szülői,
nevelőszülői hálózatnak,”
21. §
A Gyvt. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást, továbbá a javítóintézeti ellátást
biztosító intézmények házirendje az e törvényben meghatározott keretek között, a gyermek, a
fiatal felnőtt és a fiatalkorú életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva
állapítja meg a gyermek, a fiatal felnőtt és a fiatalkorú jogai gyakorlásának és kötelességei
teljesítésének szabályait.”
22.	§
A Gyvt. 11/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A gyermekjogi képviselő a gyermekjogi képviselői feladatainak ellátása során
hivatalból jár el, és e tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából
közfeladatot ellátó személynek minősül.”
23.	§
A Gyvt. 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatott
a)	nevelő, gyermekfelügyelő, szakgondozó, gondozó, segédgondozó,
gyermekgondozó, családi napközi szolgáltatást nyújtó személy, családi napközis koordinátor,
helyettes szülő, nevelőszülő, családgondozó, utógondozó, családgondozó asszisztens,
kisgyermeknevelő, gyermekvédelmi asszisztens, pszichológus, pszichológiai tanácsadó,
szaktanácsadó, tanácsadó, jogász, elhelyezési ügyintéző, gyermekvédelmi ügyintéző,
növendékügyi előadó, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyógytornász, konduktor,
gyógypedagógiai asszisztens, orvos, gyermekszakorvos, pszichiáter, örökbefogadási
tanácsadó, javítóintézeti rendész, iskolai tanár, tanító, szakoktató, munkaoktató, ápolónő,
gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény vagy javítóintézet vezetője, vezető beosztású vagy
vezető munkakörű dolgozója a gyermek, a fiatal felnőtt és a fiatalkorú közvetlen gondozása,
ügyeinek intézése, családgondozása és utógondozása során,
b)	helyettes szülői tanácsadó, nevelőszülői tanácsadó és gyermekvédelmi gyám a
gyermek közvetlen gondozásának ellenőrzése, illetve törvényes képviseletének ellátása során
hivatalból jár el, e tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából
közfeladatot ellátó személynek minősül.”
24.	§
A Gyvt. 17. § (1) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:
(Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot
látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek
- 10 -
veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott
alaptevékenység keretében)
„l) a javítóintézet,
m) a gyermekjogi képviselő.”
25.	§
A Gyvt. 32. §-a a következő (7b) és (7 c) bekezdéssel egészül ki:
„(7b) Hálózatba szervezett családi napközi esetén a megállapodás - a (7) bekezdésben
foglaltakon túl - tartalmazza, hogy a gyermek a hálózat melyik családi napközijében részesül
ellátásban.
(7 c) Ha a gyermek törvényes képviselője a nevelés-gondozás nélküli munkanapra,
illetve a bölcsődei szünet teljes idejére vagy annak egy részére is igényli a bölcsődei ellátást,
erre az időszakra az ügyeletet biztosító intézmény az (5) bekezdésben foglaltak szerint
megállapodást köt a törvényes képviselővel. Az ügyeletet biztosító intézménnyel kötött
megállapodás nem érinti az ügyeleti időszakon kívül bölcsődei ellátást nyújtó intézménnyel
kötött megállapodást.”
26.	§
(1)	A Gyvt. 37/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett, a családok átmeneti otthonában
a szülőnek, nagykorú testvérnek nyújtott ellátást a (3) bekezdésben foglaltakon túl
megszünteti, ha a szülő, nagykorú testvér mások életét, testi épségét veszélyeztető magatartást
tanúsít. Az intézményvezető ezzel egyidejűleg értesíti a szülő lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye szerinti gyermekjóléti szolgálatot, és szükség esetén hatósági intézkedést
kezdeményez.”
(2)	A Gyvt. 37/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és
gyermekvédelmi ellátás megszüntetéséről, valamint az ellene tehető panaszról írásban értesíti
a jogosultat vagy törvényes képviselőjét. Egyet nem értés esetén a jogosult vagy törvényes
képviselője az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.
A (3a) bekezdés szerinti eset kivételével a fenntartó végrehajtható határozatáig az ellátást
biztosítani kell.”
27.	§
A Gyvt. 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a gyermekek átmeneti gondozását a települési önkormányzat ellátási szerződés
keretében biztosítja, és az ellátást nyújtó intézmény nem a települési önkormányzat területén
működik, a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátását lehetőség szerint a szülő lakóhelye
szerinti települési önkormányzatnak kell biztosítania.”
- 11 -
28. §
(1)	A Gyvt. 39. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése
érdekében iskolai szociális munkát biztosíthat.”
(2)	A Gyvt. 39. § (4) bekezdés d) pontja a következő dd) alponttal egészül ki:
[A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése
érdekében
d)	javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően]
„dd) a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására,
megszüntetésére.”
(3)	A Gyvt. 39. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése
érdekében)
„e) együttműködés a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó
felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek
megelőző pártfogását.”
29.	§
(1)	A Gyvt. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának
megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell
megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük -
ideértve a gyermekgondozási díj folyósítása melletti munkavégzést is -, munkaerő-piaci
részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt
napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított
szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik.”
(2)	A Gyvt. 41. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell
biztosítani,)
„b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel,”
30.	§
A Gyvt. 42. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A bölcsődei nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig
tart.”
- 12 -
31. §
(1)	A Gyvt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Családi napköziben - nem nevelési-oktatási céllal - ellátható
a)	a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben nem részesülő gyermek,
b)	az óvodai nevelésben részesülő gyermek a kötelező óvodai nevelésben való
részvételének idején kívül,
c)	az iskolai oktatásban részesülő tanuló, ideértve a magántanulót is, az iskola
nyitvatartási idején kívül, és
d)	az Nktv. rendelkezései szerint az általános iskolában a tizenhat óra előtt
megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett gyermek.”
(2)	A Gyvt. 43. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Családi napközi a (6) bekezdésben foglaltakon belül
a)	a húszhetes életkorukat betöltött, de harmadik életévüket még be nem töltött
gyermekek számára,
b)	az Nktv. 8. § (5) bekezdésében meghatározott gyermekek számára, vagy
c)	a húszhetes életkorukat betöltött, de tizennegyedik életévüket még be nem töltött
gyermekek számára - ideértve az Nktv. alapján az óvodai nevelésben való részvétel és az
általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett
gyermekeket is -
szervezhető meg.”
32.	§
A Gyvt. 47. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a tanulói jogviszonyban álló gyermek az átmeneti gondozás időtartama alatt
tölti be a 18. életévét, kérelemre szükség esetén az átmeneti gondozás időtartama
meghosszabbítható a tanítási év végéig.”
33.	§
A Gyvt. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen
helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig vagy - ha
köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel, szolgáltatóval tanulói, hallgatói
vagy felnőttképzési jogviszonyban áll -, legfeljebb 24. életévének betöltéséig a gyermek
nagykorú testvére, feltéve, hogy elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a
gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától. A nagykorú testvér tanulói,
hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyának fennállását félévente igazolni kell.”
34.	§
A Gyvt. 54. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
- 13 -
(Nevelőszülő az a személy lehet, aki)
„f) a képesítési előírások körében
fa)	az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítéssel
rendelkezik, vagy
fb)	az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés „Befogadott
gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymodul záróvizsgáját sikeresen letette, vagy a
helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és
vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő
tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nevelőszülői tanfolyamot
eredményesen elvégezte és mindkét esetben vállalja, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonya keretében a gondozásába kerülő első gyermek, fiatal felnőtt elhelyezésétől
számított két éven belül az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítést
megszerzi.”
35.	§
A Gyvt. 54. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nevelőszülő az a személy lehet, aki)
,f a képesítési előírások körében
fa)	az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítéssel
rendelkezik, vagy
fb)	az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés „Befogadott
gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymodul záróvizsgáját sikeresen letette, vagy a
helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és
vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő
tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nevelőszülői tanfolyamot
eredményesen elvégezte és mindkét esetben vállalja, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonya keretében a gondozásába kerülő első gyermek, fiatal felnőtt elhelyezésétől
számított két éven belül
1.	az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítést megszerzi,
vagy
2.	a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének
szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és
felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a nevelőszülők számára
szervezett központi oktatási programot eredményesen elvégzi.”
36.	§
A Gyvt. 56. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A külön ellátmányból a kizárólagosan a gyermek, fiatal felnőtt ellátására
szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék fogadása érdekében létesített
bankszámla és az ahhoz kapcsolódó bankkártya költségei is fedezhetők.”
37.	§
A Gyvt. 66/B. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
- 14 -
„(4) A nevelőszülő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett - a működtetővel
kötött megállapodásban foglaltak szerint - időkorlátozás nélkül folytathat a Cst. 4. § d)
pontjában meghatározott keresőtevékenységet, feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermek,
fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti.
(5)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból fakadó kötelezettségek teljesítése
nem érinti a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett létesített, munkavégzésre
irányuló jogviszony munkaidejét.”
38.	§
(1)	A Gyvt. 66/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egy gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben egy
munkanap, a kettő vagy három gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben
két munkanap, a négy vagy több gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben
három munkanap szabadság illeti meg. A nevelőszülőnél nevelkedő gyermekek számát a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben
foglaltak szerint negyedévente átlagosan kell kiszámítani. A nevelőszülőnek nem jár
szabadság arra az időtartamra, amíg kizárólag a 66/H. § (3) bekezdése szerinti alapdíjra
jogosult.”
(2)	A Gyvt. 66/F. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szabadság időtartamára a működtető a szabadságot megelőző utolsó olyan
hónapra járó nevelőszülői díjnak a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit
szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint kiszámított arányos részét fizeti ki a
nevelőszülőnek, amelyben a nevelőszülőnél gyermeket, fiatal felnőttet helyeztek el. A naptári
évben ki nem adott szabadságot meg kell váltani.”
39.	§
A Gyvt. MÁSODIK RÉSZE a következő VII/A. Fejezettel egészül ki:
„VII/A. Fejezet
A javítóintézeti nevelés és ellátás
A javítóintézeti ellátás általános szabályai
66/M. § (1) A javítóintézet a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések
és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben (a
továbbiakban: Bv. tv.) meghatározott keretek között teljes körű ellátást biztosít a fiatalkorú
számára, és ellátja a fiatalkorú gondozását, nevelését, felügyeletét, továbbá az oktatásával,
képzésével és munkafoglalkoztatásával kapcsolatos feladatokat.
(2)	A VII/A. Fejezet, a 135. és a 139/A. § alkalmazásában
a)	javítóintézetben nevelt fiatalkorú: a bíróság ítélete alapján javítóintézeti nevelés
intézkedés hatálya alatt álló fiatalkorú,
- 15 -
b)	javítóintézetben ellátott fiatalkorú: az a) pont szerinti, valamint az előzetes
letartóztatás végrehajtása érdekében javítóintézetben elhelyezett fiatalkorú.
(3)	A javítóintézetben a fiatalkorúak nevelését, ellátását legfeljebb tizenkettő fős
csoportokban kell biztosítani. Az értelmi fogyatékossággal élő, szenvedélybeteg vagy súlyos
beilleszkedési zavarokkal, személyiségzavarokkal küzdő fiatalkorúak számára létrehozott
speciális csoportokban legfeljebb nyolc fő helyezhető el.
(4)	A javítóintézetben nevelt fiatalkorú gyógyulása érdekében a javítóintézet
igazgatója a javítóintézet orvosának véleménye, valamint indokolt esetben a megkeresett
szakorvos vagy az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság javaslata alapján
betegszabadságot engedélyezhet.
(5)	A nevelésbe vett, javítóintézetben ellátott fiatalkorú családi pótlékának
felhasználható részét a fiatalkorú teljes körű ellátására vagy teljes körű ellátásának
kiegészítésére kell fordítani, így különösen ruházattal, szabadidő-eltöltéshez, kulturálódáshoz,
játékhoz, sporthoz szükséges eszközökkel való ellátására, fejlesztésére, tehetségének
gondozására, továbbá a fiatalkorú zsebpénzének biztosítására.
(6)	Az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett, javítóintézetben ellátott
fiatalkorúnak
a)	a gyermekvédelmi gyámja a Bv. tv.-ben foglalt keretek között kapcsolatot tart vele,
és
b)	a gondozási helye előzetes egyeztetés alapján fogadja a szabadsága időtartama alatt.
(7)	A (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a fiatalkorú utazási és étkezési költségét a
javítóintézet biztosítja.
A javítóintézet alapdokumentumai
66/N. § (1) A javítóintézet szervezeti felépítését és működési rendjét a szervezeti és
működési szabályzat határozza meg.
(2)	A javítóintézet igazgatója a javítóintézetben ellátott fiatalkorúak, valamint a
javítóintézet utógondozó részlegén ellátottak jogaira és kötelezettségeire, továbbá a
javítóintézet belső életének rendjére vonatkozóan a Bv. tv. 345. § (2) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével házirendet készít.
(3)	Az utógondozó részleg működését a szervezeti és működési szabályzat mellékletét
képező utógondozási szabályzat és a részleg házirendje szabályozza.
(4)	A javítóintézet szakmai programja határozza meg a fiatalkorú
a)	javítóintézeti nevelésének, ellátásának,
b)	csoportban történő elhelyezésének,
c)	jutalmazásának és a fegyelmi felelősségre vonásának, valamint
d)	utógondozó részlegen nyújtott ellátásának
szakmai szempontjait és módszereit.
A javítóintézeti tanács
- 16 -
66/O. § (1) A Bv. tv. 378. § (1) bekezdése szerinti javítóintézeti tanács döntés-
előkészítő testület, amely javaslatot tesz
a)	az igazgatónak
aa)	a fiatalkorú zárt jellegű javítóintézeti részlegben történő elhelyezésére vagy annak
mellőzésére, a zárt jellegű javítóintézeti részlegben történő elhelyezés meghosszabbítására és
az elhelyezés megszüntetésére,
ab)	a fiatalkorú utógondozó részlegen való elhelyezésének engedélyezésére vagy a
fiatalkorú erre irányuló kérelme elutasítására;
b)	a büntetés-végrehajtási bírónak a fiatalkorú ideiglenes elbocsátására vagy annak
mellőzésére.
(2)	A javítóintézeti tanács legalább öt főből áll, elnöke az igazgató. A javítóintézeti
tanács tagja valamennyi igazgató-helyettes, a növendékügyi iroda vezetője, az utógondozó, a
fiatalkorú csoportnevelője, osztályfőnöke, szakoktatója vagy munkavezetője, továbbá tagja
lehet az otthonvezető, a munkafoglalkoztatás vezetője, a szakértői csoport vezetője, az orvos
és a pszichológus.
(3)	A javítóintézeti tanács működésének részletes szabályait a szervezeti és működési
szabályzatban kell meghatározni.
(4)	A javítóintézeti tanácsot a javítóintézet igazgatója hívja össze. A tanács
összehívását bármelyik tag kezdeményezheti.
A javítóintézetben ellátott fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezése
66/P. § (1) A fiatalkorú kérelmére a javítóintézet igazgatója akkor is engedélyezheti a
javítóintézetben ellátott fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését, ha a fiatalkorú saját
gyermeke ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett, feltéve, hogy
a)	a javítóintézetbe kerülés előtt is a fiatalkorú gondozta, nevelte a gyermekét,
b)	az együttes elhelyezésnek megvannak a Bv. tv. 351. § (2) bekezdésében foglalt
feltételei, és
c)	nem állnak fenn a Bv. tv. 351. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró okok.
(2)	Az együttes elhelyezést erre a célra kialakított lakóegységben kell biztosítani, ahol
legfeljebb négy fiatalkorú szülő és gyermeke helyezhető el. Az együttes elhelyezést biztosító
lakóegységben kizárólag fiatalkorú szülő és gyermeke helyezhető el.
(3)	Ha a fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését nem engedélyezik, vagy arra
más okból nem kerül sor, ezt a javítóintézet haladéktalanul jelzi a gyámhatóságnak.
A javítóintézet utógondozó részlegén történő ellátás
66/Q. § A javítóintézet utógondozó részlegén történő ellátás a javítóintézetben nevelt
fiatalkorú tanulmányainak befejezéséig vagy élethelyzetének rendeződéséig, de legfeljebb 24.
életévének betöltéséig tarthat.”
40.	§
A Gyvt. 78. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
- 17 -
[A gyámhatóság a gyermeket nevelésbe veszi, ha
a)	a gyermek számára családbafogadó gyám rendelésére nem kerülhet sor, és]
„ab) a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogának megszüntetése iránt a
gyámhatóság pert indított, vagy a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság
megszüntette, vagy”
41.	§
A Gyvt. 86. § (1) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
(A gyermekvédelmi gyám figyelemmel kíséri és elősegíti a gyermek testi, értelmi,
érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, valamint ellenőrzi a gyermek teljes körű ellátásának
megvalósulását. Ennek érdekében a gyermekvédelmi gyám)
„j) együttműködik a gyermek megelőző pártfogó felügyelőjével és a gyermek
gondozási helyével a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság fenntartotta az
ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek megelőző pártfogását.”
42.	§
(1)	A Gyvt. 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint, a (2a)-(4)
bekezdésben meghatározottak figyelembevételével biztosítja a személyes gondoskodást
nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat, valamint, ha a (2a)-(4) bekezdés alapján nem köteles az
ellátás biztosítására, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való
hozzájutást.”
(2)	A Gyvt. 94. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A települési önkormányzat által fenntartott bölcsőde a szolgáltatói
nyilvántartásban szereplő férőhelyszáma legfeljebb 15%-áig az ellátási területén kívül
lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek ellátását is
biztosíthatja, feltéve, hogy az ellátási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási
hellyel rendelkező valamennyi bölcsődei ellátást igénylő és arra jogosult gyermek ellátását
biztosítani tudja.”
(3)	A Gyvt. 94. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A települési önkormányzat a bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátásának
biztosítására irányuló, a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában foglalt
kötelezettségének családi napközi formájában is eleget tehet, feltéve, hogy a (3) bekezdés a)
pontja szerinti esetben már fenntart legalább egy bölcsődét.”
43.	§
(1) A Gyvt. 135. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
- 18 -
„(1) A 15. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott ellátások, intézkedések nyújtása és
megtétele, mindezek ellenőrzése, valamint biztosítása során az e törvényben meghatározott
jogok érvényesülésének elősegítése céljából a (2) bekezdésben meghatározott adatok
kezelésére jogosult
a)	a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szerv
vagy személy,
b)	a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás,
intézmény fenntartója, vezetője, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkatársa,
c)	a befogadó szülő,
d)	a gyermekjogi képviselő, továbbá a betegjogi képviselő és az ellátottjogi képviselő,
ha a gyermek panaszának orvoslása érdekében ez feltétlenül szükséges,
e)	az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezet,
f)	a gyermekvédelmi szakértői bizottság,
g)	a gyermekvédelmi gyám,
h)	a pártfogó felügyelői szolgálat, a megelőző pártfogó felügyelő,
i)	a javítóintézet.”
(2)	A Gyvt. 135. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti szervek és személyek jogosultak]
„d) a javítóintézetben ellátott fiatalkorúnak, és a vele a javítóintézetben együttesen
elhelyezett gyermekének
da)	személyazonosító, valamint a társadalombiztosítási azonosító jelére vonatkozó,
db)	anyanyelvére vonatkozó,
dc)	megfelelő javítóintézeti ellátásához, neveléséhez szükséges és elégséges adatainak,
így különösen a személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira,
tanulmányi eredményeire, neveltségi állapotára vonatkozó,
dd)	egészségi állapotára vonatkozó,
de)	büntetlen előéletére, valamint a vele kapcsolatos hatósági, bírósági eljárásokra,
határozatokra vonatkozó,
df)	kóros szenvedélyére vonatkozó,
dg)	áldozattá válásának körülményeire vonatkozó, az Ást. 16. § (2) bekezdés a)-c)
pontjában meghatározott,
dh)	a kapcsolattartáshoz való jogának biztosítása érdekében a vele kapcsolattartásra
jogosult személyek személyazonosító,
di)	a javítóintézet utógondozó részlegén történő ellátás biztosítása érdekében
szükséges és elégséges adatainak, így különösen vagyoni helyzetére, környezetére,
élelmezésére, ruházatára, lakhatási viszonyaira vonatkozó”
[adatainak a kezelésére.]
44.	§
A Gyvt. 135/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezet az örökbefogadás
utánkövetése érdekében kezelheti az örökbe fogadó szülő személyazonosító adatait, családi
helyzetére, egészségi állapotára, vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, az örökbefogadott
gyermek személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint az
- 19 -
örökbefogadó családjába történő beilleszkedésére, nevelésére és fejlődésére vonatkozó
adatokat.”
45.	§
A Gyvt. a következő 139/A. §-sal egészül ki:
„139/A. § (1) A javítóintézet igazgatója a 135. § (2) bekezdés d) pontjában
meghatározott adattartalommal a Bv. tv. 347. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fiatalkorúak
nyilvántartását vezeti a javítóintézetben ellátott fiatalkorúról és a vele együttesen elhelyezett
gyermekéről az ellátás, gondozás, nevelés biztosítása céljából.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás nem minősül hatósági nyilvántartásnak.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adataiból a javítóintézet igazgatója adatot
szolgáltat
a)	a fiatalkorú pártfogó felügyelőjének,
b)	a fiatalkorú ügyében eljáró bírónak, ügyésznek,
c)	a fiatalkorú és a vele együttesen elhelyezett gyermeke ügyében eljáró
gyámhatóságnak, és
d)	a Kormány által kijelölt szerv részére, a finanszírozásának ellenőrzése céljából.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból a fiatalkorú és a vele együttesen
elhelyezett gyermekének adatait a javítóintézetből való elbocsátás időpontjától számított tíz
év elteltével törölni kell.”
46.	§
A Gyvt. 141/E. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az egységes örökbefogadási nyilvántartásba folyamatosan szolgáltatja)
„e) az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezet a 135/A. § (1a)
bekezdésében foglalt adatokat.”
47.	§
A Gyvt. 141/F. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Külön adatszolgáltatás kérése nélkül hozzáfér az örökbefogadással kapcsolatos,
jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése céljából)
„e) az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezet az egységes
örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz.”
48.	§
(1) A Gyvt. 145. § (2a)-(2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
- 20 -
„(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak,
illetve férőhelyszámnak az minősül, amelyre a fenntartó a kérelem benyújtásakor nem
rendelkezik befogadással.
(2b) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás befogadás
nélkül is jár, ha
a)	a változás a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok módosítását nem teszi
szükségessé, vagy
b)	a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok módosítását kizárólag
fenntartóváltás teszi szükségessé.
(2c) A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni
a)	az önkormányzati kötelező feladatot ellátó állami fenntartót,
b)	azt a szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására
vagy fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati úton elnyert európai
uniós támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap támogatásában, vagy
költségvetési támogatásban részesül,
c)	azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is jogerősen
bejegyzett szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amely esetében a szolgáltatói
nyilvántartásban bejegyzett adatok módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem
eredményező
ca)	szétválás vagy egyesítés,
cb)	szolgáltatásiforma-váltás,
cc)	a fenntartó intézményei, telephelyei közötti, illetve újonnan létesített telephelyére
történő férőhelyszám-átcsoportosítás, vagy
cd)	fenntartók közötti férőhelyszám-átadás
teszi szükségessé.”
(2)	A Gyvt. 145. §-a a következő (2d)-(2f) bekezdéssel egészül ki:
„(2d) A (2c) bekezdés szerinti feltételek fennállását a Kormány által kijelölt szerv
vizsgálja. Ha a (2c) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a Kormány által kijelölt
szerv a befogadásról a miniszter által meghatározott és közleményben közzétett kapacitások
alapján dönt.
(2e) A (2c) bekezdés c) pontja szerinti esetben szétváláson, egyesítésen,
átcsoportosításon, illetve átadáson az egyik intézményben, telephelyen történő férőhelyszám-
csökkenéssel egyidejű, másik intézményben, telephelyen, újonnan létesített intézményben,
telephelyen történő azonos mértékű férőhelyszám-növelést kell érteni.
(2f) A miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével indokolt esetben
dönthet a szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám befogadásának szükségességéről a
(2c) és a (2d) bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül, a költségvetési források, a területi
lefedettség, a szükségletek és a szolgáltatói nyilvántartásból törölt kapacitások
figyelembevételével. Indokolt eset különösen a megszűnt intézmény ellátottairól való
gondoskodás, a területileg hiányzó szolgáltatás pótlása, valamint a máshol nem ellátható
személyek ellátásának biztosítása.”
(3)	A Gyvt. 145. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
- 21 -
„(3) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő
egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató,
intézmény, hálózat a munkavállalók számára - ide nem értve a munkakörüket sajátos egyházi
szolgálati viszonyban ellátó személyeket - legalább a Kjt. 55-80. §-ában és a Kjt.-nek a
szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról
szóló kormányrendeletben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és
illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.”
49.	§
(1)	A Gyvt. 151. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a fenntartó vagy a települési önkormányzat a gyermekétkeztetést vásárolt
szolgáltatás útján biztosítja, az intézményi térítési díj megállapítása érdekében az étkeztetést
biztosító szolgáltató köteles elkülönítetten kimutatni a gyermekétkeztetéssel összefüggésben
felmerülő nyersanyagköltséget.”
(2)	A Gyvt. 151. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha az étkeztetési feladatot települési önkormányzat látja el, a (4) bekezdés
alkalmazásában intézményvezető alatt a települési önkormányzat azon intézményének
vezetőjét kell érteni, amely a gyermekétkeztetést biztosítja. Ha a kötelezett a személyi térítési
díjat vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a személyi térítési díj
összegéről történő értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a települési
önkormányzathoz fordulhat. Ha a települési önkormányzat intézmény közreműködése nélkül
biztosítja a gyermekétkeztetést, a személyi térítési díj megállapítására, annak vitatására,
csökkentésére és elengedésére vonatkozó szabályokat rendeletében állapítja meg.”
(3)	A Gyvt. 151. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
{Gyermekétkeztetés esetén}
„e) azon nevelésbe vett gyermek után, aki bölcsődés, óvodás vagy tanulói
jogviszonyban áll és nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, valamint azon
utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt után, aki tanulói jogviszonyban áll és nappali
rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, az intézményi térítési díj 100%-át”
{kedvezményként kell biztosítani [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív
kedvezmény].}
(4)	A Gyvt. 151. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben
ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek és a tanulói jogviszonyban nem álló, illetve nem
nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt
után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.”
50.	§
A Gyvt. 162. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
- 22 -
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„e) a családi napközi, helyettes szülői és nevelőszülői képzés szakmai és
vizsgakövetelményeit, valamint a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási program
szervezésére, szakmai és vizsgakövetelményeire vonatkozó részletes szabályokat,”
51.	§
A Gyvt. 165. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról
szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014.
évi .... törvénnyel megállapított 54. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak - a (2) bekezdésben
foglalt kivétellel - 2016. december 31 -ét követően követelhetők meg a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszonyban álló személytől. 2016. december 31-ig a nevelőszülői
tevékenység ellátásához - az egyéb feltételek fennállása esetén - elegendő a helyettes szülők,
a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és
vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő
tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nevelőszülői tanfolyam eredményes
elvégzése.”
52.	§
A Gyvt. a következő 171. §-sal egészül ki:
„171. § A családi napközi a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.
évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2014. évi ... törvénnyel megállapított 43. § (6a) bekezdés b) pontja
szerinti ellátotti csoportnak 2015. szeptember 1-jétől nyújt szolgáltatást.”
53.	§
A Gyvt.
a)	5. § u) pontjában a „munkaidőben” szövegrész helyébe a „munkaidőben, valamint a
javítóintézet” szöveg,
b)	15. § (5) bekezdésében az „intézeti” szövegrész helyébe a „javítóintézeti” szöveg,
c)	17. § (4) bekezdésében az „(1) bekezdés a)-i) és k) pontjában” szövegrész helyébe
az „(1) bekezdés a)-i) és k)-m) pontjában” szöveg, valamint az „(1) bekezdés a)-i) és k)
pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a)-i) és k)-m) pontja” szöveg,
d)	104. § (1) bekezdésében az „állami és nem állami intézmény” szövegrész helyébe
az „állami és nem állami intézmény, valamint a javítóintézeti ellátást nyújtó állami
intézmény” szöveg,
e)	122. § (2) bekezdésében a „miniszter jóváhagyása” szövegrész helyébe a „miniszter
előzetes jóváhagyása” szöveg,
f)	134. § (6) bekezdésében, 136. § (3) bekezdés c) és d) pontjában a „közoktatási”
szövegrész helyébe a „köznevelési” szöveg,
- 23 -
g)	135. § (7) bekezdésében a „15. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott
szolgáltatások” szövegrész helyébe a „15. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott
szolgáltatások, ellátások” szöveg,
h)	145. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „befogadása” szövegrész helyébe a
„befogadása (a továbbiakban: befogadás)” szöveg,
i)	165. § (2) bekezdésében az „54. § (1) bekezdés f) pontja szerinti képzés elvégzése”
szövegrész helyébe az „Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés
megszerzése” szöveg
lép.
54.	§
Hatályát veszti a Gyvt.
a)	66/D. § (12) bekezdésében a „ , diákotthoni” szövegrész,
b)	66/H. § (6) bekezdésében a „ , diákotthoni” és a „diákotthonban,” szövegrészek,
c)	68/A. § (4) bekezdésében a „hivatásos nevelőszülőnél,” szövegrész,
d)	80/B. § (5) bekezdés b) pontjában a „diákotthonban,” szövegrész,
e)	98. § (2) bekezdés c) pontjában a „hivatásos” szövegrész,
f)	135. § (7) bekezdésében a „135. §” szövegrész,
g)	141/E. § (4) bekezdés b) pontjában az „és (1a) bekezdésében” szövegrész,
h)	151. § (1) bekezdés d) pontjában a „diákotthonban,” szövegrész,
i)	163. § (10) és (11) bekezdése.
3.	A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
55.	§
A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 23. §-a a következő (6) és
(7)	bekezdésekkel egészül ki:
„(6) A küzdősportok és a kontakt harcművészeti ágak szakszövetségei kötelesek a 18
év alatti sportolók egészségének és testi épségének védelme érdekében a sportrendezvény-
szervezés feltételeit és a versenyrendszerben vagy a szakszövetség versenynaptárában
egyébként szereplő versenyen vagy szervezett edzésen alkalmazandó sport-, illetve
védőfelszerelések, továbbá a 18 éven aluliak versenyein kötelező orvosi jelenlét
követelményét és annak részletes szabályait versenyszabályzatban rögzíteni.
(7)	A versenyen, mérkőzésen jelen lévő, a szakszövetség képviseletében - a
versenyszabályzatban foglaltak alapján - eljáró sportszakember megtiltja annak a sportolónak
a küzdősportok és a kontakt harcművészeti ágak versenyrendszerében vagy a szakszövetség
versenynaptárában egyébként szereplő versenyen való részvételét, aki nem tesz eleget a
szakszövetség versenyszabályzatának a (6) bekezdésben előírt sport-, illetve
védőfelszerelések használatára vonatkozó szabályainak.”
56.	§
Az Stv. 57. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Nem kaphat állami sportcélú támogatást:)
- 24 -
„k) az a szakszövetség, valamint országos sportági szövetség, amelyik nem igazolja,
hogy rendelkezik a 23. § (1) bekezdésében meghatározott szabályzatokkal.”
57.	§
Az Stv. 65. §-a a következő (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) 14. életévét be nem töltött személy részvételével küzdősportban, valamint kontakt
harcművészeti ágakban nem szervezhető szabadidős jellegű sportrendezvénynek minősülő,
nem sportszövetségi versenyrendszerben vagy nem a sportszövetség versenynaptárában
egyébként szereplő versenyen, mérkőzés keretében, az ellenfél közvetlen fizikai legyőzésére
irányuló olyan mozgásforma, amely során a küzdő felek egymás testének vagy a testnek a
szabadidős tevékenység során használt tárggyal való ütközése eredményeként kialakuló
sérülésveszély fokozottan fennáll.14. életévét betöltött, de 18. életévét be nem töltött személy
részvételével akkor szervezhető küzdősportban, valamint kontakt harcművészeti ágakban
szabadidős jellegű sportrendezvénynek minősülő, nem sportszövetségi versenyrendszerben
vagy nem a sportszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, mérkőzés
keretében, az ellenfél közvetlen fizikai legyőzésére irányuló olyan mozgásforma, amely során
a küzdő felek egymás testének vagy a testnek a szabadidős tevékenység során használt
tárggyal való ütközése eredményeként kialakuló sérülésveszély fokozottan fennáll, ha a
fokozott sérülésveszély megelőzésére alkalmas sport-, illetve védőfelszerelések használata,
valamint törvényes képviselőjének írásos hozzájárulása a részvételhez biztosított.
(6)	E rendelkezés alkalmazásában
a)	küzdősportnak minősül az a sporttevékenység, valamint
b)	kontakt harcművészeti ágnak minősül az a harcművészeti ág,
amelyben a testnek test elleni, vagy a testnek a sporttevékenység során használt tárgy elleni,
fizikai erőkifejtéssel járó tevékenysége a sportág szabályai szerint a győzelem elérésének
eszköze, és amelynek közvetlen célja a másik személy fizikai legyőzése.”
58.	§
Az Stv. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések alcíme a következő 78/B. §-sal
egészül ki:
„78/B. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a
sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló
2014. évi ... törvénnyel megállapított 23. § (6) bekezdése szerinti rendelkezések
versenyszabályzatban rögzítésére az országos sportági szakszövetség és az országos sportági
szövetség a rendelkezés hatálybalépésétől számított 45 napon belül köteles.”
59.	§
Hatályát veszti az Stv. 77. § l) pontja.
4.	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása
60.	§
- 25 -
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 7. § (3) bekezdése a következő e)
ponttal egészül ki:
[A 24/A. §-ban foglaltakon kívül nem esik az (1) bekezdés tilalma alá]
„e) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítése.”
5.	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
61. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 87/A. § (1) bekezdés
f)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni)
f)	a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyban,”
(töltött időt.)
6.	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény módosítása
62. §
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIII. törvény 65. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem kell engedélyeztetni a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói,
művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatását és a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését.”
7.	A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény módosítása
63. §
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi
LVII. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja, a
főtitkár és a vizsgáló további jogviszonyt - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori,
szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységre irányuló jogviszony, a közérdekű
önkéntes tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - nem
létesíthet (összeférhetetlenség).”
8.	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
módosítása
- 26 -
64. §
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény (a továbbiakban: Iasz.) 36. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Az igazságügyi alkalmazott)
„c) kereső foglalkozást - a munkaidejét nem érintő tudományos, oktatói, művészeti,
lektori, szerkesztői, sport-, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszony kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes
engedélyével végezhet.”
65.	§
Az Iasz. 37/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37/A. § Az igazságügyi alkalmazott köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör
gyakorlójának a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport-, a jogi oltalom alá
eső szellemi tevékenységét és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését.”
66.	§
Az Iasz. 41/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kijelölt titkár a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi,
oktató- és műszaki alkotó munkát végezhet kereső tevékenységként és nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszonyban állhat, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét és
pártatlanságát, illetve nem keltheti annak látszatát, valamint nem akadályozhatja hivatali
kötelezettségei teljesítését. A kijelölt titkár e tevékenységek gyakorlásának megkezdését
köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni.”
9.	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása
67.	§
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 6. § (2) bekezdése a következő i) ponttal
egészül ki:
[Nem esik az (1) bekezdés tilalma alá]
„i) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.”
10.	Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény módosítása
68.	§
- 27 -
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény 3. § a) pontjában a „hivatásos nevelőszülői jogviszony” szövegrész helyébe a
„nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony” szöveg lép.
11.	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
69.	§
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § A foglalkoztatott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további
jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, a szerzői jogi oltalom alá
eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a közérdekű önkéntes
tevékenység kivételével - a foglalkoztatott köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának
előzetesen bejelenteni, aki a további jogviszony létesítését megtilthatja, ha az előadó-
művészeti szervezet üzemszerű működését veszélyezteti.”
12.	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
70.	§
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 10. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül
ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a politikai
vezető]
„d) nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesítsen.”
13.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
71.	§
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 33/C. § (1)
bekezdésében a „szellemi tevékenység” szövegrész helyébe a „szellemi tevékenység és a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony” szöveg lép.
14.	A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása
72.	§
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról
- 28 -
szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 11. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a
kormánymegbízott tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső
szellemi tevékenységet végezzen és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesítsen.”
73.	§
A Khtv. 20/D. § (5) bekezdésében a „jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység”
szövegrész helyébe a „jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszony” szöveg lép.
15.	A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
módosítása
74.	§
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV.
törvény 104. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója
munkaviszonyának ideje alatt - a tudományos, oktatói, irodalmi, művészeti, más szerzői
jogvédelem alá eső és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett
tevékenység kivételével - egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló
közszolgálati médiaszolgáltatótól e jogcímeken sem jogosult díjra.”
16.	Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása
75.	§
Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 18. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője - a
tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi
tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - más megbízást nem
láthat el, más kereső foglalkozást nem folytathat, díjazást más tevékenységért nem fogadhat
el.”
17.	A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása
76.	§
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 1. § (1) bekezdés 7a. pont
j) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
- 29 -
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:
7a. közszférában dolgozó:)
„j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény 66/A. § (1) bekezdése szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló
személy,”
18.	A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása
77.	§
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 179. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) A közbeszerzési biztos - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői,
jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony
kivételével - más megbízást nem fogadhat el, más keresőfoglalkozást nem folytathat, nem
lehet gazdasági társaságban személyes közreműködésre kötelezett tag, vezető tisztségviselő,
felügyelőbizottsági tag.”
19.	Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása
78.	§
Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 8. § (2) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alapvető jogok biztosa és helyettese más keresőtevékenységet nem folytathat,
és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső,
lektori, szerkesztői tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt kivéve -
díjazást nem fogadhat el.”
20.	Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény módosítása
79.	§
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hatóság elnöke más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb
tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, lektori,
szerkesztői és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet
kivéve - díjazást nem fogadhat el.”
21.	Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása
80.	§
- 30 -
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása összeegyeztethetetlen minden más
állami vagy önkormányzati, társadalmi, politikai, gazdasági tisztséggel, illetve megbízatással,
kivéve a tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségeket, ha
az az alkotmánybírói feladatok ellátását nem akadályozza. Az Alkotmánybíróság tagja a
tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi
tevékenységen és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységen
kívül más kereső foglalkozást nem folytathat.”
22.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CL VI. törvény módosítása
81.	§
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény 466. § 7. pont g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet alkalmazásában:
7. munkaviszony:)
„g) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony,”
23. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
82. §
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 40. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíró a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, oktatói, edzői, versenybírói,
játékvezetői, művészi, szerzői jogi védelemben részesülő, lektori és szerkesztői, valamint
műszaki alkotó munkát végezhet kereső tevékenységként és nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyban állhat, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét, pártatlanságát és nem
keltheti ennek látszatát, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését.”
24.	A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az
ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
83.	§
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az
ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 45. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Az ügyész a tisztsége ellátásán kívül nem folytathat kereső tevékenységet, kivéve
a tudományos és oktatói (edzői, versenybírói, játékvezetői), művészi, szerzői jogi védelemben
részesülő, továbbá a lektori és szerkesztői, műszaki alkotó munkát és a nevelőszülői
- 31 -
foglalkoztatási jogviszony létesítését, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti függetlenségét és
pártatlanságát, valamint nem akadályozza hivatali kötelezettségei teljesítését.”
25.	A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása
84.	§
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (11) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az országos nemzetiségi önkormányzat főállású elnöke, elnökhelyettese
tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti, jogi oltalom alá eső szellemi
tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével egyéb, munkavégzésre
irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, és e
tevékenységet nem végezheti gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjaként, egyéb
tevékenységéért díjazást nem fogadhat el.”
26. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény módosítása
85.	§
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a
továbbiakban: Mötv.) 36. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem
képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához
szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet
a)	országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el,
amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól,
Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől
(vezetőjétől) kapta, kivéve]
„aa) ha ezen megbízatás keretében tudományos, oktatói, művészeti, lektori,
szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el, illetve nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszonyban áll;”
86.	§
Az Mötv. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1500 fő feletti lakosságszámú település főállású polgármestere - a
tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti, jogi oltalom alá eső szellemi
tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - egyéb, munkavégzésre
irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más keresőfoglalkozást nem folytathat, nem lehet
gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja.”
27.	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
- 32 -
87. §
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 21/B. § (2) bekezdés
a)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:]
„a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti megváltozott munkaképességű személy
aa)	természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,
ab)	nemét,
ac)	állampolgárságát, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállását,
ad)	lakó- és tartózkodási helyét, értesítési címét, telefonszámát, elektronikus
levélcímét, írásbeli hozzájárulása esetén a közeli hozzátartozója nevét, telefonszámát,
elektronikus levélcímét,
ae)	korábbi minősítések, illetve a komplex minősítés során megállapított
körülményeire (rehabilitálhatóságára) vonatkozó adatokat, ha a megváltozott
munkaképességű személy rendelkezik komplex minősítéssel,
af)	szociális helyzetére, ellátásaira és orvosi rehabilitációs szükségleteire vonatkozó
adatokat,
ag)	iskolai végzettségére, szakképzettségére, egyéb végzettségére, jártasságára
vonatkozó adatokat,
ah)	keresőtevékenységére, foglalkoztatására, munkahelyére, munkakörére,
tevékenységeire vonatkozó adatokat,
ai)	munkavállalásának személyes és egyéb körülményeire vonatkozó adatokat,
aj) részére nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokra vonatkozó adatokat,
ak) által megjelölt azon területeket, amelyek tekintetében a betöltetlen álláshelyekről
értesítést kér;”
88. §
Az Mmtv. 23. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni)
f a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a munkaadónál,
aki őt nevelőszülőként foglalkoztatja.”
89.	§
Az Mmtv. a következő 38/B. §-sal egészül ki:
„38/B. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a
sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló
2014.	évi ... törvénnyel megállapított 23. § (2) bekezdés f) pontját a 2014. évi
adókötelezettség megállapítása során is alkalmazni kell.”
90.	§
- 33 -
Az Mmtv.
a)	21/B. § (1) bekezdés c) pontjában az „akkreditált munkaadók” szövegrész helyébe
az „akkreditált és egyéb munkaadók” szöveg,
b)	21/B. § (2) bekezdés b) pontjában az „akkreditált munkaadó” szövegrész helyébe az
„akkreditált és egyéb munkaadó” szöveg,
c)	21/B. § (3) bekezdés a) pontjában a „személy” szövegrész helyébe a „személy és
közeli hozzátartozója” szöveg,
d)	21/B. § (3) bekezdés c) pontjában a „személynek” szövegrész helyébe a
„személynek, valamint a nem akkreditált munkaadónak” szöveg
lép.
28.	Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
91.	§
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 18. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Tanács elnöke más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb
tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, szerzői jogi védelem
alá eső és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve -
díjazást nem fogadhat el.”
29.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
92.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban:
Kttv.) 85. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kormánytisztviselő további jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti,
lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a
közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának
előzetes engedélyével létesíthet. A gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt,
valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, annak létesítését
megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony
keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül
összefügg.”
93.	§
A Kttv. 150. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál)
„e) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyban,”
- 34 -
(töltött időt kell figyelembe venni.)
94.	§
A Kttv. 6. § 4. pontjában a „jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére
irányuló jogviszony” szövegrész helyébe a „jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység
végzésére irányuló jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony” szöveg lép.
30.	Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
95.	§
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 4. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A háznagy - a képviselői megbízatás kivételével - más keresőfoglalkozást nem
folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői,
a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony
keretében végzett tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.”
96.	§
Az Ogytv. 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselői megbízatás - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel -
összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy
megbízatással. A képviselő a tudományos, egyetemi oktatói, főiskolai oktatói, művészeti,
lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más
keresőfoglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói,
művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.
A képviselőnek a mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége nem minősül kereső
foglalkozásnak vagy díjazás ellenében folytatott egyéb tevékenységnek.”
31. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
97.	§
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 56. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A Nemzeti Választási Iroda elnöke más keresőfoglalkozást nem folytathat, és
egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső,
lektori, szerkesztői és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet
kivéve - díjazást nem fogadhat el.”
32.	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
98.	§
- 35 -
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban:
MNBtv.) 154. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB-nek a 9. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja munkaviszonyt,
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak az MNB elnökének előzetes engedélyével
létesíthet vagy tarthat fenn, kivéve a tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői,
jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt,
amelyet köteles bejelenteni.”
99.	§
Az MNBtv. 156. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Monetáris Tanács tagjai létesíthetnek tudományos, oktatási, művészeti, lektori,
szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet jelentő munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyt és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, amelyet annak létesítése előtt
kötelesek bejelenteni.”
33.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek
és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás
átalakításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCV. törvény módosítása
100.	§
Nem lép hatályba a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális
ellátás átalakításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCV. törvény 57. § (3)
bekezdése.
34.	A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény módosítása
101.	§
A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 4. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontjában az Nkt. szerinti felmenő rendszerben bevezetésre
kerülő ingyenes iskolai tankönyvellátással nem érintett iskolai évfolyamokon, továbbá az (1)
bekezdés b) pontja tekintetében az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az
iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek
igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetve tankönyvek megvásárlásához nyújtott
pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan
tanuló részére, aki
a)	tartósan beteg,
b)	a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi,
értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan
fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos
tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
c)	három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,
- 36 -
d)	nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult,
e)	rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
f)	a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói
ellátásban részesül
a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A
nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben ideiglenes hatállyal
elhelyezett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.”
35.	Egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013.
évi CCXLV. törvény módosítása
102.	§
Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő
módosításáról szóló 2013. évi CCXLV. törvény 14. §-a, 15. §-a és 16. § (1) bekezdése.
36. Záró rendelkezések
103.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. december 31-én lép
hatályba.
(2)	Az 1-34. §, a 36-48. §, a 49. § (1) és (2) bekezdése, az 50-54. §, a 60-73. §, a 76-
78.	§, a 81. §, a 87. §, a 90-94. §, valamint a 98. és 99. § 2015. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 74. és 75. §, a 79. és 80. §, a 82-86. §, valamint a 96. és 97. § 2015. január 1-jén
lép hatályba.
(4)	A 95. § 2015. január 1-jén lép hatályba.
(5)	Az 55-59. § a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(6)	A 35. §, a 49. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 101. § 2015. július 1-jén lép
hatályba.
(7)	E törvény 2015. július 2-án hatályát veszti.
104.	§
(1)	E törvény
a)	74. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke,
b)	75. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése,
c)	79. §-a az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése,
d)	80. §-a az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése,
e)	82. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése,
f)	83. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,
g)	84. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése,
h)	85. és 86. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése,
i)	96. §-a az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése,
- 37 -
j) 97. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk
(1)	bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
(2)	E törvény 103. § (3) bekezdése az (1) bekezdés a)-j) pontjaiban foglaltak alapján
sarkalatosnak minősül.
(3)	E törvény 95. §-a és 103. § (4) bekezdése az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése
alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó
házszabályi rendelkezésnek minősül.
- 38 -
Indokolás
Általános indokolás
A törvényjavaslat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), valamint egyes további kapcsolódó
törvények módosítására tesz javaslatot.
Az Szt. módosítása a gyakorlati tapasztalatok során felmerült, jogszabály-módosítással
orvosolható problémák kezelésére, egyes értelmezési nehézségek kiküszöbölésére, továbbá a
szociális intézmények fenntarthatóságának elősegítésére irányul. A fogyatékos személyek
nagylétszámú ápoló-gondozó otthonainak jelenleg zajló kiváltása és az új szolgáltatások
létrehozásának tapasztalatai alapján pontosításra és kiegészítésre kerülnek a támogatott
lakhatás szabályai, továbbá módosulnak a finanszírozási rendszerbe történő befogadás
szabályai. A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás körében meglévő szolgáltatási
párhuzamosságok felszámolásának első lépéseként az új szolgáltatások csak egy szolgáltató
keretében lesznek létrehozhatóak. A szociális szolgáltatások hosszú távú fenntarthatósága
szükségessé teszi az öngondoskodást nagyobb mértékben megvalósító források bevonását,
ebben a körben a törvényjavaslat bevezeti a belépési hozzájárulás meghatározásának
lehetőségét a fenntartók számára.
A Gyvt. és egyes kapcsolódó törvények módosításának egyik fő célja a 2014. január 1-
jétől bevezetett nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony rugalmasabbá tétele, a gyakorlatban
felmerült problémák megoldása, valamint a nevelésbe vett gyermekek és a tanulói
jogviszonyban álló, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára természetbeni
juttatások biztosításával az ellátásuk színvonalának növelése. A nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonnyal összefüggésben az összeférhetetlenség kérdése még nem került szabályozásra.
A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek nevelőszülőnél történő elhelyezése
érdekében a módosítással elérni kívánt cél az, hogy megteremtse a lehetőséget - hasonlóan a
tudományos, oktatói, szerzői jogi védelemben részesülő tevékenység végzéséhez - a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység mellett más hivatásrendeknek
a gyakorlására. Ez szükségessé teszi egyes jogállási törvények együttes módosítását. A Gyvt.
módosításának másik fő indoka, hogy törvényi szinten szükséges rendelkezni a
gyermekvédelmi rendszer részeként működő javítóintézetben a fiatalkorúak ellátásával és
nevelésével összefüggő szabályokról, a javítóintézeti ellátásról, a javítóintézeti ellátással
kapcsolatos nyilvántartások vezetéséről, valamint azok tartalmáról. Amíg a büntetések, az
intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló
2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) elsősorban a javítóintézeti nevelés, mint
büntetőjogi intézkedés végrehajtásának szabályait, addig a Gyvt. a javítóintézeti ellátás
szabályait, a fiatalkorúak ellátásának, nevelésének gyermekvédelmi rendelkezéseit
tartalmazza. Az előterjesztés továbbá a Gyvt. tekintetében a jogalkalmazást segítő
pontosításokat tartalmaz.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) módosításával a
javaslat pontosítja a rehabilitációs hatóság által, a rehabilitációs szolgáltatások biztosítása
céljából vezetett nyilvántartás adatkörét.
- 39 -
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások
terén egységes jogorvoslati rendet alakít ki, amely szerint valamennyi fenntartótípus esetén az
intézményvezető döntése ellen a fenntartóhoz lehet fordulni, a fenntartó döntésének
felülvizsgálatát pedig a bíróságtól lehet kérni. A rendelkezés a bírósági jogorvoslatra nyitva
álló határidőt harminc napban állapítja meg.
A 2. §-hoz
A hatályos Szt. meghatározza, hogy a szociális intézmények legfeljebb százötven főt
láthatnak el. A törvényjavaslat kivételként nevesíti e rendelkezés alól a hajléktalan személyek
szakosított ellátásait. Kiemelt cél, hogy senki ne kerüljön életveszélybe, minden hajléktalan
ember lehetőséget kapjon a szolgáltatások igénybevételére, és senki ne kényszerüljön arra,
hogy közterületen kelljen éjszakáznia. Az utcán élők számának csökkentése és az utcai
életmód felszámolására irányuló törekvésekhez elengedhetetlen feltétel, hogy megfelelő
mennyiségű krízis-, illetve átmeneti jellegű férőhely álljon rendelkezésre.
A 3. §-hoz
A szociális szolgáltatások esetében 2012 óta csak az a szolgáltató, intézmény jogosult
állami támogatásra, amely a területi lefedettséget figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe
befogadást nyer. A törvényjavaslat pontosítja a befogadás szabályait, mivel a bevezetése óta
eltelt időszakban néhány olyan probléma merült fel az ellátórendszerben, amit a hatályos
szabályozás nem tud megfelelően kezelni. A kapacitás-befogadás hatályos rendszere nem
kezeli az ellátórendszerben felmerülő egyedi, méltányolható helyzeteket, pl. a csődbe jutott
intézmények ellátottainak más fenntartó általi további ellátása miatt felmerülő igényeket,
figyelemmel arra is, hogy bentlakásos ellátás esetén az állam ellátási kötelezettsége áll be. Az
egyedi esetek kezelése érdekében a törvényjavaslat jogkört biztosít az emberi erőforrások
miniszterének - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - arra, hogy indokolt
esetben az adott szolgáltatás befogadása mellett döntsön a kapacitásokra tekintet nélkül, a
költségvetési források, a területi lefedettség, az ellátási szükségletek és a szolgáltatói
nyilvántartásból törölt kapacitások figyelembevételével. Indokolt eset különösen a megszűnt
intézmény ellátottairól való gondoskodás, a máshol nem ellátható személyek ellátásának
biztosítása, valamint az adott területen hiányzó szolgáltatás pótlása.
A törvényjavaslat kiegészíti a kapacitástól függetlenül befogadható esetek körét a
költségvetési többletkiadást nem eredményező ellátotti létszám- és férőhely-átadás esetével.
Egyszerűsödik továbbá a befogadási eljárás annyiban, hogy az állami kötelező feladatot ellátó
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság mentesül a befogadási kötelezettség alól, hiszen
a bentlakásos ellátások kötelező feladatellátásának állami átvételével egyidejűleg ezen
szolgáltatások finanszírozása is átalakult, így nincs szükség arra, hogy az állam a saját
fenntartásában lévő szolgáltatásait befogadja.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás szabályait.
A falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás esetében olyan folyamat megindulása
- 40 -
tapasztalható, miszerint ugyanazon a területen több fenntartó is létrehoz szolgálatot, holott
két, vagy több szolgáltatás egy ellátási területen történő működése és finanszírozása ellátási
érdekből sem indokolt. A törvényjavaslat ezért tiltja, hogy ugyanazon az ellátási területen
több fenntartó hozzon létre falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatást.
A falugondnoki szolgálat 600 lakosságszámúnál kisebb településen, a tanyagondnoki
szolgálat pedig legalább 70 és legfeljebb 400 lakosságszámúnál kisebb területen
működtethető. Társulásban megszervezett ellátás esetében a hatályos szabályozás nem
egyértelmű, ezért a törvényjavaslat pontosítja azt.
Az 5. §-hoz
A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás körében meglévő szolgáltatási
párhuzamosságok felszámolásának első lépéseként az új szolgáltatások létrehozása esetén a
törvényjavaslat kötelezettségként írja elő, hogy 2015. január 1-jét követően családsegítés
szolgáltatást csak gyermekjóléti szolgáltatással együtt, egy szolgáltató keretében lehet
létrehozni. Az integrálási kötelezettség jelenleg tehát nem érinti a 2014. december 31 -én egy
településen már működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokat.
A 6. §-hoz
A fogyatékos személyek nagylétszámú ápoló-gondozó otthonainak jelenleg zajló
kiváltása, valamint a támogatott lakhatás bevezetése óta eltelt másfél éves időszak
tapasztalatai indokolják a támogatott lakhatás szabályainak pontosítását. Ennek keretében
egyértelmű megfogalmazást nyer, hogy a fenntartó a már meglévő ápoló-gondozó otthonok
férőhelyeit csak a támogatott lakhatás valamelyik formájába szervezheti át, illetve új
intézmény és új férőhelyek csak lakásban vagy házban alakíthatók ki. A törvényjavaslat
megteremti továbbá annak lehetőségét, hogy az ápoló-gondozó otthonok 50 férőhelyig
bővíthetőek legyenek ápoló-gondozó otthoni formában is, ebben az esetben az új férőhelyeket
nem kell támogatott lakhatás formájában megszervezni. Ez a módosítás lehetővé teszi
férőhelyek biztosítását a kiváltást követően azoknak a személyeknek, akik számára nem
megfelelő a támogatott lakhatási forma.
Előfordulhatnak olyan esetek, amikor valamely krízishelyzet folytán (csődbe jutó
fenntartó, természeti katasztrófa) szükségessé válik, hogy más fenntartó működtesse tovább a
szolgáltatást. A feladatellátási kötelezettségre tekintettel ez elsősorban a Szociális és
Gyermekvédelmi Főigazgatóság számára jelent megoldandó helyzetet, de önként vállalhatja a
feladatellátást egyházi vagy civil fenntartó is. Az ilyen esetekben méltánytalan lenne, ha a
fenntartót köteleznénk, hogy az intézményt vagy az átvett férőhelyeket támogatott lakhatás
formájában működtesse tovább, hiszen ilyenkor rövid idő alatt kell cselekedni. Ezért a
módosítás ezen esetkört kiemeli a főszabály alól olyan módon, hogy e tekintetben nem
minősül új intézménynek, ha az átvett intézmény újként lesz bejegyezve a szolgáltatói
nyilvántartásba, illetve nem minősül új férőhelynek, ha az átvett intézmény ellátottjait a
fenntartó a már meglévő intézményeiben látja el új férőhelyek létrehozásával. Ez utóbbi
mellett szól, hogy így ellátás-szervezési szempontból jobban biztosítható az ellátottak eredeti
ellátási helyéhez közeli ellátás biztosítása az átvételt követően is, hiszen nem kell az esetleg
elszórtan meglévő betöltetlen férőhelyekhez igazodni.
A 7. §-hoz
- 41 -
A módosítás egyértelműsíti, hogy az igénylő csak akkor vehet igénybe támogatott
lakhatást, ha a komplex szükségletfelmérése megtörtént.
A 8. §-hoz
A rendelkezés kiegészíti a fenntartói feladatokat a belépési hozzájárulás megfizetése
mellett betölthető férőhelyek meghatározásának és a belépési hozzájárulás összege
megállapításának feladatával.
A 9. §-hoz
A rendelkezés egyértelművé teszi azt a jogorvoslati rendet, amely szerint az
intézményvezető intézményi jogiszony keletkezésére vonatkozó döntése ellen a fenntartóhoz
lehet fordulni. Ebben az esetben a fenntartó dönt az ellátás iránti kérelemről. A fenntartó
döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető.
A 10. §-hoz
A rendelkezés kiegészíti az intézményi megállapodás kötelező tartalmi elemeinek
körét a belépési hozzájárulás összegével, az azt megfizető személy megjelölésével, valamint a
belépési hozzájárulás megfizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályokkal.
A 11. §-hoz
A rendelkezés ellátási szerződés keretében biztosított szolgáltatásnyújtás esetében is
pontosítja a jogorvoslati rendet az intézményi jogviszony keletkezése vonatkozásban.
A 12. §-hoz
A módosítás közfeladatot ellátó személynek minősíti a támogatott lakhatásban
foglalkoztatott esetfelelőst és kísérő támogatást biztosító munkatársat is, azok fokozottabb
védelme érdekében.
Az Szt. jelenleg hatályos 94/L. § (4) bekezdése értelmében a költségvetési
támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású gyermekjóléti,
gyermekvédelmi intézmény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 55-80. §-ában megállapított, a munkaidőre,
pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani. Az
érintett intézmények fenntartóitól számos megkeresés érkezett arra vonatkozóan, hogy a
törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő
végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet részletszabályait is kell-e
alkalmazniuk. A módosítás célja annak egyértelmű rögzítése, hogy a 257/2000. (XII. 26.)
Korm. rendelet vonatkozó végrehajtási szabályai fenntartótípustól függetlenül
alkalmazandóak a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény munkavállalóinak
munkaideje, pihenőideje, előmeneteli és illetményrendszere tekintetében. A cél, hogy az
egyházi és nem állami fenntartású intézményekben dolgozók ne kerülhessenek hátrányosabb
helyzetbe, mint az állami fenntartású intézmények közalkalmazottai. A módosítás a központi
költségvetésben többletforrás bevonását nem igényli, mert a módosítás a jelenlegi gyakorlatot
emeli be a jogszabályba.
- 42 -
A 13-14. §-okhoz
A hatályos szabályozáshoz képest egységesebb formában kerülnek megfogalmazásra
az intézményi jogviszony megszüntetésének szabályai. A jogorvoslati rend ez esetben is
egyértelműen meghatározásra kerül. Az intézményi jogviszony megszüntetésének esetköre
kibővül azzal, ha az ellátott térítésidíj-fizetési kötelezettségének annak ellenére nem tesz
eleget, hogy azt jövedelmi, vagyoni viszonyai egyébként lehetővé tennék. Ebben az esetben,
ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fenn, és ennek összege a kéthavi
személyi térítési összegét meghaladja, intézményi jogviszonya megszüntethető. E szabály
nem alkalmazható, ha a kötelezett ingatlanvagyonán jelzálogjog került bejegyzésre. Az
ellátott érdekeit szolgálja, hogy tartozás esetén három hónap elteltével írásban tájékoztatni
kell a jogkövetkezményekről. Annak megállapítására, hogy a tartozás a jövedelmi viszonyok
változása miatt áll-e fenn, jövedelemvizsgálatot kell lefolytatni.
A 15. §-hoz
A rendelkezés egyértelműsíti a személyi térítési díj megállapításával kapcsolatos
jogorvoslati rendet.
A szociális intézmények térítésmentes ellátást biztosítanak az olyan személyek
számára, akik az intézménybe történő felvételükkor nem rendelkeznek jövedelemmel, mivel
rendszeres pénzellátásuk - rokkantsági járadék, fogyatékossági támogatás, stb. -
megállapítása még folyamatban van. Ugyanakkor később a rendszeres pénzellátás számukra
akár több hónapra visszamenőlegesen kerül megállapításra, a kérelem beadásának napjától,
azonban az intézmények a személyi térítési díjat nem állapíthatják meg visszamenőlegesen a
hatályos szabályozás szerint. Az Szt. lehetővé teszi, hogy ha az ellátott időközben
jövedelemre tesz szert, a személyi térítési díj összegét felül lehet vizsgálni, azonban az új
térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra.
A törvényjavaslat biztosítja azt a lehetőséget, hogy ha az ellátott részére visszamenőlegesen
rendszeres pénzellátás került megállapításra, a személyi térítési díj megfizetésének kezdő
időpontja a rendszeres pénzellátásra való jogosultság kezdő napja legyen.
A 16. §-hoz
A szociális szolgáltatások hosszú távú fenntarthatósága szükségessé teszi, hogy a
szolgáltatási rendszer finanszírozási módjaiban kialakuljon az öngondoskodást nagyobb
mértékben megvalósító források bevonásának lehetősége. A törvényjavaslat ennek érdekében
bevezeti a belépési hozzájárulás meghatározásának lehetőségét a fenntartók számára. Belépési
hozzájárulás - a rehabilitációs intézmények, a hajléktalanok otthona és a rehabilitációs célú
lakóotthon kivételével - a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett tartós bentlakásos ellátás
esetében kérhető az igénylő beköltözését megelőzően. Az állami, önkormányzati, nem állami
és egyházi fenntartó egyaránt megállapíthatja konkrét összegben az általa meghatározott
egyes intézményi férőhelyekre. Egyházi és nem állami fenntartók esetében a belépési
hozzájárulással érintett férőhelyek aránya nem haladhatja meg az intézmény férőhelyeinek
50%-át.
A belépési hozzájárulás maximális összege nyolcmillió forint lehet, amelyet a
fenntartó évente egyszer változtathat meg, és amelyet az állampolgárok tájékoztatása
érdekében közzé kell tennie.
- 43 -
Tekintettel arra, hogy az ellátásra szoruló személyek jelentős része nem rendelkezik a
belépési hozzájárulás megfizetéséhez megfelelő rendszeres jövedelemmel, vagyonnal, az
ellátásuk biztosítása érdekében szükséges annak előírása, hogy a feladatellátásra kötelezett
fenntartó nem tagadhatja meg az ellátást azért, mert az igénylő a belépési hozzájárulást nem
képes megfizetni. Az ellátotti érdekekre tekintettel garanciális elem, hogy ha az ellátás az
intézménybe történő beköltözést követő három éven belül megszűnik - ideértve az ellátott
elhalálozásának esetét is -, a fenntartónak a hozzájárulás időarányos részét vissza kell
fizetnie. Amennyiben az intézményi jogviszony az ellátott halála miatt szűnik meg, a
visszafizetendő összeg az örökösnek, illetve a befizetőnek jár vissza.
A fenntartónak a belépési hozzájárulásból származó bevételi forrást az intézményei
fenntartására és fejlesztésére kell fordítania.
A 17. §-hoz
Az Szt. meghatározza, hogy a szociális intézmények legfeljebb 150 főt láthatnak el.
Az átmeneti rendelkezésekben meghatározásra kerül, hogy a 150 fős korlátot a szabály 1999.
évi hatálybalépését megelőzően létesült intézmények bővítéssel sem léphetik túl, illetve a 150
főt meghaladó intézmények tovább nem bővíthetőek.
Az azonos ellátási területen több falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás
működésének tilalmát az átmeneti szabály alapján a 2015. január 1-jét követően létrejövő
szolgálatokra kell alkalmazni azzal, hogy a rendelkezést a szolgáltatói nyilvántartásba történő
bejegyzés iránt folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.
A törvényjavaslat kibővíti az intézményi jogviszony megszüntetésének esetkörét, erre
tekintettel szükséges annak előírása, hogy a hatálybalépéskor intézményi jogviszonyban álló
személyeket írásban tájékoztatni kell a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos jogszabályi
változásokról.
A megüresedett emelt szintű férőhelyek betöltésére vonatkozó átmeneti szabály szerint
a fenntartó választhatja a neki kedvezőbb belépési hozzájárulás szabályainak alkalmazását, de
ez a férőhelyek minősítését és az állami támogatás mértékét nem érinti.
A 18-19. §-okhoz
A rendelkezések elsősorban a finanszírozási rendszerbe történő befogadással, az
intézményi jogviszony megszüntetésével, a jogorvoslati rend pontosításával, valamint a
belépési hozzájárulás bevezetésével összefüggő szövegcserés módosításokat és hatályon kívül
helyező rendelkezéseket tartalmazzák. Az Szt. 113/A. § e) pontjának hatályon kívül
helyezésével egyértelművé válik, hogy a támogatott lakhatás igénybevevői esetében nem kell
a külön jogszabály szerinti felülvizsgálatot elvégezni, mivel a komplex szükségletfelmérés
meghatározott időközönkénti megismétlése - a két vizsgálat céljainak egyezősége okán -
kiváltj a azt.
A 20. §-hoz
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel (a továbbiakban: Ptk.) való
összhang és az egységes jogalkalmazás megteremtése érdekében szükséges pontosítani a
családbafogadó gyám Gyvt.-ben meghatározott fogalmát. A Gyvt.-beli fogalomba
- 44 -
beletartozik a Ptk. 4:226. §-a és 4:227. §-a szerinti nevezett gyám és rendelt gyám is, abban az
esetben is, ha a gyermek elhelyezéséről nem kellett gyámhatósági határozatban rendelkezni. A
javítóintézetben ellátott fiatalkorúak alapvető jogait közvetlenül érintő szabályozás törvényi
szintre emelésének eredményeként a Gyvt. 5. §-ában a fogalom-meghatározás körében
szükséges rendelkezni a fiatalkorú fogalmáról. A javítóintézet is a gyermekvédelmi rendszer
része, ezért a javítóintézetet az intézmény és ellátás fogalmánál is szükséges megjeleníteni. A
javítóintézeti ellátás mind az előzetes letartóztatásba helyezett, mind a javítóintézeti nevelésre
ítélt fiatalkorúak számára nyújtott ellátást magában foglalja.
A 21. §-hoz
Mivel a javítóintézet a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény, az ellátottak jogainak és
kötelezettségeinek gyakorlását meghatározó intézményi házirendet is a Gyvt.-ben foglalt
keretek között kell kialakítani. Ezáltal biztosítható, hogy a javítóintézeti házirend a gyermeki
jogok érvényre juttatását elősegítse.
A 22-23. §-okhoz
A közfeladatot ellátó személyeket megillető büntetőjogi védelmet a törvényjavaslat
kiterjeszti valamennyi, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben és
javítóintézetekben szakmai munkakörben dolgozóra, mivel a gyermekek, fiatal felnőttek és
fiatalkorúak ügyeinek intézése során bűncselekmény sértettjévé válhatnak. Ezzel
összefüggésben a gyermekjogi képviselő által ellátott tevékenység miatt indokolt a
gyermekjogi képviselő fokozottabb büntetőjogi védelme is.
A 24. §-hoz
A gyermekjogi képviselő tevékenységének ellátása során közvetlenül értesülhet a
gyermek veszélyeztetettségéről, így az általa tett jelzés lehetővé teszi az időben történő
segítségnyújtást, valamint a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, megszüntetését. A
javítóintézet különösen a fiatalkorú saját gyermekével való együttes elhelyezése vagy a
fiatalkorú családtagjaival való kapcsolattartási jogának gyakorlása során juthat olyan
információkhoz, amelyeket jelezni köteles a gyermekvédelmi jelzőrendszernek az azonnali
beavatkozás érdekében. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaként a gyermekjogi képviselőre
és a javítóintézetre is vonatkozik a Gyvt. 17. § (3)-(5) bekezdésében foglalt együttműködési
kötelezettség, egyeztető megbeszéléssel összefüggő szabályozás, továbbá tekintetükben is
érvényesülnek a jelzés elmulasztásának jogkövetkezményei.
A 25. §-hoz
A Magyar Államkincstár a családi napközik ellenőrzési gyakorlata során felmerült
jogértelmezési problémára hívta fel a figyelmet. A hálózatban történő működtetés során a
szülővel kötött megállapodást nem az egyes családi napközi köti, ahová ténylegesen jár a
gyermek, hanem a családi napközi hálózat, és sok esetben a megállapodásban nem
szerepeltetik, hogy a gyermek ténylegesen a hálózat melyik családi napközijébe jár. Így
többször előfordul, hogy ugyanazon gyermeket a hálózatban lévő több családi napköziben is
felváltva nyilvántartják. Az esetleges visszaélések elkerülése és az egységes jogalkalmazás
érdekében szükséges a rendelkezés kiegészítése.
- 45 -
A bölcsődei szünet idejére, valamint a nevelés-gondozás nélküli munkanapon a Gyvt.
lehetővé teszi, hogy amennyiben a szülő nem tud gyermeke elhelyezéséről gondoskodni,
abban az esetben a szülő kérésére a fenntartó gondoskodhat a gyermek intézményi ellátásának
megszervezéséről. A Gyvt. azonban nem rendelkezik arról, hogy az ügyeletet biztosító
intézményben mi az ellátás igénybevételének a módja. Ezért szükséges az igénybevételt
megalapozó megállapodás megkötésének kiterjesztése az ügyeletet biztosító intézmény és az
ügyeletet kérő törvényes képviselő között is, arra az időre, amíg a gyermeket ellátják. Az
ügyeletet biztosító intézménnyel kötött megállapodás nem érinti az eredeti megállapodást.
A 26. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok szerint a családok átmeneti otthonában előfordul, hogy az
ott tartózkodó szülő súlyosan agresszív, veszélyeztető magatartást tanúsít a házastársa, a
gyermeke, illetve a dolgozók irányában, így az intézményből való azonnali eltávolítása
indokolt. Az intézményi jogviszony megszüntetését a Gyvt. jelenleg csak a házirend ismételt
súlyos megsértése esetén teszi lehetővé, és jogorvoslat esetén a döntésig biztosítani kell a
jogosult számára az ellátást. Indokolt erre a külön esetre szigorúbb szabályokat meghatározni
a család és az intézményben dolgozók védelme érdekében. Megmarad jogorvoslatként a
fenntartóhoz való fordulás joga, azonban a döntésig nem kell az ellátást biztosítani a
veszélyeztető magatartást tanúsító jogosult számára. Mivel ilyen esetekben fennállhat a
gyermek veszélyeztetettsége, szükséges annak előírása az intézményvezető számára, hogy
további intézkedést kezdeményezzen.
A 27. §-hoz
A Gyvt. hatályos szabályai szerint az alapellátás keretében nyújtott személyes
gondoskodást - lehetőség szerint - a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez
legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. Vannak
azonban olyan esetek, amikor az önkormányzat ellátási szerződés útján oldja meg az átmeneti
gondozást, ami nem feltétlenül az önkormányzat területén működik. Ilyen esetekben indokolt
lehetőséget biztosítani arra, hogy az ellátást „vásárló” önkormányzat által fenntartott
gyermekjóléti szolgálat lássa el a családot, hiszen az már ismeretekkel is rendelkezhet róluk.
A 28. §-hoz
A gyermekjóléti szolgáltatás Gyvt.-ben meghatározott feladatai kiegészülnek a
gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében végzett iskolai szociális munkával.
Ezt önkéntes feladatként végezheti a gyermekjóléti szolgálat.
A törvényjavaslat továbbá a megelőző pártfogás bevezetésével összefüggésben a
gyermekjóléti szolgáltatás feladatait kibővíti a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése
és a bűnmegelőzés érdekében.
A 29. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a gyermekek napközbeni ellátását akkor is
igénybe lehet venni, ha szülőnek gyermekgondozási díjat folyósítanak, de emellett
keresőtevékenységet folytat.
A 30. §-hoz
- 46 -
Az egységes jogalkalmazás érdekében szükségessé vált annak meghatározása, hogy a
bölcsődei nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart.
A 31. §-hoz
A családi napköziben húszhetestől tizennégy éves korig gondozhatók a gyermekek. A
köznevelési törvény számos rendelkezésének kihatása van a családi napközi szolgáltatásra.
Ilyen például, hogy az általános iskolába járó gyermekek esetében a nevelés-oktatás legalább
tizenhat óráig tart; 2015. szeptember 1-jétől kötelező továbbá az óvodába járás; a 3-5 éves
gyermekek családi napköziben is teljesíthetik az óvodába járási kötelezettséget; bizonyos
esetekben felmentésben részesülhet a gyermek az óvodai nevelésben való részvétel és az
általános iskolában a 16 óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. Szükséges ezért a
családi napköziben ellátott gyermekek korcsoportos bontása. A módosítás értelmében a
családi napközi a húszhetes életkorukat betöltött, de harmadik életévüket még be nem töltött
gyermekek számára; azon 3-5 éves gyermekek számára, akik óvodába járási
kötelezettségüknek családi napköziben tesznek eleget vagy a húszhetes életkorukat betöltött,
de tizennegyedik életévüket még be nem töltött gyermekek számára szervezhető meg. A
szolgáltatónak a működése megkezdése előtt választania kell, hogy a családi napközi
szolgáltatást mely ellátotti csoportnak kívánja nyújtani.
A 32. §-hoz
A gyermekek átmeneti gondozása esetében a törvényjavaslat kedvezőbb jogosultsági
feltételeket ír elő. A Gyvt. a gyermekek átmeneti gondozását a gyermek 18. életévének
betöltéséig teszi lehetővé. A hatályos szabályozás csak a 18 év alattiak esetében engedi meg a
tanítási év végéig történő meghosszabbítást, ha az átmeneti gondozás időtartama letelt. A
módosítás által lehetővé válik a gyermek elhelyezésének meghosszabbítása annak a tanítási
évnek a végéig, amelyben a 18. életévét betöltötte.
A 33. §-hoz
Kedvező változást jelent a családok átmeneti otthona szolgáltatásaira való jogosultsági
feltételekben az, hogy a családok átmeneti otthonában a nagykorú testvér tartózkodási ideje
meghosszabbíthatóvá válik a 24. életévéig, amennyiben köznevelési, felsőoktatási vagy
felnőttképzési intézménnyel tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll, és ezt
félévente igazolja.
A 34-35. §-okhoz
A módosítás célja, hogy a nevelőszülői hálózatok fejlesztésére biztonságosan,
ütemezetten, rugalmas keretek között kerülhessen sor. A tervezett módosítás a nevelőszülői
tevékenységre jelentkező személynek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez
-	a jelenlegi szabályozás szerinti egy helyett - többféle képesítési előírás teljesítése közötti
választási lehetőséget teremti meg. A nevelőszülőnek jelentkező személy nem csak az
Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés megszerzését, hanem a 60
órás nevelőszülői tanfolyam eredményes elvégzését követően is megkezdheti a nevelőszülői
tevékenységét. A 60 órás nevelőszülői tanfolyammal egyenértékű az Országos Képzési
Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés meghatározott követelménymoduljának
elvégzése. A gyermek biztonságos ellátása, a nevelőszülő számára alapvetően fontos tudás
- 47 -
megszerzése érdekében a Gyvt. meghatározza, hogy ennek a követelménymodulnak a
„Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” elnevezésű követelménymodulnak kell
lennie.
A módosítás továbbá biztosítja, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a nevelőszülői
tevékenység megkezdését követően, a nevelőszülői tevékenység gyakorlatába ágyazottan, az
Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés megszerzéséhez.
2015. július 1-jétől újabb változást jelent majd a módosítás azáltal, hogy a nevelőszülő
választhat, hogy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés
megszerzését vállalja vagy a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők
képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti
tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a
nevelőszülők számára szervezett központi oktatási program eredményes elvégzését.
A 36. §-hoz
A gyermekek ellátására fordítandó juttatások bankszámlán történő fogadása, kezelése
a nevelőszülő számára többletköltséggel jár. Ez indokolja, hogy a háztartás rezsiköltségeire
felhasználható külön ellátmányból a bankszámla költsége is fedezhető legyen.
A 37. §-hoz
A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekek nevelőszülőnél történő
elhelyezésének elősegítése érdekében a törvényjavaslat elősegíti, hogy a feladatot vállaló és
arra alkalmas személyek - egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyuktól függetlenül -
nevelőszülők lehessenek. A más keresőtevékenységre vonatkozó korlátozó szabály
feloldásának célja, hogy a nevelőszülő ne kerüljön választási kényszer elé a nevelőszülői
feladatellátása és más keresőtevékenysége tekintetében, ha e két feladat egymás mellett
reálisan ellátható. A szabályozás a nevelőszülői hálózatot működtető számára írja elő annak
kötelezettségét, hogy az adott nevelőszülő helyzetét, az érintett gyermekek ellátásának
feltételeit értékelje. A nevelőszülő által egyéb keresőtevékenység végzésére - a működtetővel
kötött megállapodásban foglaltak szerint - akkor kerülhet sor, ha a nevelőszülő ezzel nem
veszélyezteti a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását.
A 38. §-hoz
A törvényjavaslat minden nevelőszülő számára biztosítja a fizetett szabadságot és
annak garantált mértékét. Az egy gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben
egy munkanap, a kettő vagy három gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári
negyedévben két munkanap, a négy vagy több gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári
negyedévben három munkanap szabadság illeti meg. A szabadságnapok számát a
törvényjavaslat a hatályos szabályozástól eltérően nem a nevelőszülő és a működtető közötti
megállapodástól teszi függővé, hanem egységesen meghatározza a nevelőszülőt megillető
szabadságnapok számát, gyermekszámtól függően. A férőhelyek betöltöttségének változásai
miatt negyedévenként szükséges kiszámolni a nevelőszülőt megillető szabadság mértékét. A
különböző nevelőszülői élethelyzetekre reagálva a szabályozás biztosítja, hogy a naptári
évben ki nem vett szabadság, vagy annak egy része kötelezően megváltásra kerüljön. Ezzel
egyszerűsödnek a nevelőszülő szabadságának kiadására vonatkozó rendelkezések, valamint
- 48 -
választási lehetőséget kap a nevelőszülő a szabadság igénybevétele vagy megváltása
tekintetében. A szabadság megváltásának lehetőségéből az is következik, hogy ebben az
esetben nem szükséges a nevelőszülő helyettesítéséről gondoskodni.
A 39. §-hoz
A javítóintézeti nevelésre ítélt és az előzetes letartóztatásukat javítóintézetben töltő
fiatalkorúak jelentős része tizennyolc év alatti, tehát az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye és a
Gyvt. alapján gyermeknek minősül. Ezért esetükben a gyermeki jogok érvényesülését
fokozottan figyelembe kell venni. Erre tekintettel gondoskodni kell a fiatalkorúak számára az
életkorukhoz és egyéni szükségleteikhez igazodó ellátás, nevelés, oktatás és képzés, valamint
szüleikkel, családjukkal való kapcsolattartás biztosításáról. Ez a javítóintézeti nevelés
céljaival is összhangban hatékonyan szolgálja a bűnelkövető fiatalkorúak társadalomba való
visszailleszkedését, és ilyen módon a felnőttkori bűnözővé válás megelőzését. A Javaslat
megteremti a Bv. tv. és a Gyvt.-nek a javítóintézeti nevelésre vonatkozó törvényi
szabályozása közötti összhangot.
A fiatalkorúak jogait és kötelezettségeit a Bv. tv. tartalmazza, és főszabályként
meghatározza, hogy a javítóintézetben elhelyezettek alapvető jogai mely okból és milyen
mértékben korlátozhatóak. A Gyvt. személyes gondoskodásra, szükségleteinek megfelelő
ellátására, nevelésre jogosult gyermekként tekint a fiatalkorúakra, ennek érdekében törvényi
szintre emeli a javítóintézeti ellátás szabályait, és a fiatalkorúak ellátásának, nevelésének
gyermekvédelmi, gyermekjogi szempontú rendelkezéseit tartalmazza. A személyes
gondoskodást nyújtó ellátásoknak megfelelően a javítóintézet is teljes körű ellátást nyújt a
fiatalkorúnak, valamint a feltételek fennállása esetén a vele együttesen elhelyezett kiskorú
gyermekének.
A javítóintézetben elhelyezett fiatalkorúakat védő garanciális szabályok közé
tartoznak a javítóintézeten belül az egyes csoportok kialakítására, a csoportlétszámra, az
elhelyezésre, a betegszabadság engedélyezésére, továbbá az ideiglenes hatállyal elhelyezett,
nevelésbe vett gyermek családi pótlékának felhasználására vonatkozó rendelkezések.
Az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett, javítóintézetben ellátott
fiatalkorúnak a gondozási helye előzetes egyeztetés alapján fogadja a fiatalkorút a szabadsága
időtartama alatt. Ebben az esetben a fiatalkorú utazási és étkezési költségét a javítóintézet
biztosítja. A rendelkezés a Bv. tv. 357. § (2) bekezdésének végrehajtását szolgálja, amely
értelmében a javítóintézet elősegíti, hogy a nevelésbe vett gyermek kapcsolata ne szakadjon
meg a gondozást korábban ellátó gyermekotthonnal vagy nevelőszülővel.
A törvényjavaslat rendelkezik a gyermekvédelmi rendszer részét képező javítóintézet,
mint intézmény működését meghatározó alapdokumentumok tartalmára és az ellátottak,
valamint az alkalmazottak érdekképviseletét biztosító javítóintézeti tanácsra vonatkozó
keretszabályok meghatározásáról.
A fiatalkorú saját gyermekével való együttes elhelyezésének feltételeit a Bv. tv.
tartalmazza. A Gyvt.-ben az együttes elhelyezésről szóló rendelkezés garantálja, hogy a
fiatalkorú gyermeke, mint gyermekvédelmi rendszerben elhelyezett gyermek, teljes körű
ellátásban részesüljön. Az együttes elhelyezés során a gyermeki jogok biztosítását szolgálja a
megfelelő lakóegység biztosításáról szóló rendelkezés.
- 49 -
A javítóintézet utógondozó részlegén történő elhelyezés a javítóintézeti nevelés
céljának megfelelően a reintegráció és reszocializáció elősegítését szolgálja. Az utógondozói
részlegen való elhelyezést a javítóintézetből elbocsátott fiatalkorú - a Gyvt. utógondozói
ellátásra vonatkozó feltételeivel összhangban - 24. életévének betöltéséig veheti igénybe, a
javítóintézetben kialakított külön lakóegységben.
A 40. §-hoz
A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése alatt a szülő szülői felügyeleti joga szünetel,
ezért indokolt a gyermek nevelésbe vételét elrendelni, ha ezalatt a gyámhatóság a szülői
felügyeleti jog megszüntetése iránti pert indít. A Gyvt. ezáltal figyelembe veszi, hogy a
bírósági per lefolytatása jellemzően hosszabb időt vesz igénybe, mint az ideiglenes hatályú
elhelyezés törvényben meghatározott időtartama. A gyermek nevelésbe vétele a per folytatása
alatt a gyermeki jogok érvényesítését, a törvényes képviselet biztosítását, és a gyermek
helyzetének rendezését garantálja. A perindítással egyidejűleg a nevelésbe vétel elrendelése
hozzájárul az ideiglenes hatályú elhelyezés időtartamának csökkentéséhez, és ezáltal a
gyermekvédelmi intézkedéseknek a jogbiztonság követelményének való megfelelését is
szolgálja.
A 41. §-hoz
A megelőző pártfogás bevezetésével összefüggésben a törvényjavaslat pontosítja a
gyermekvédelmi gyám feladatait. Előírja az együttműködési kötelezettséget a megelőző
pártfogóval, nem csak azon nevelésbe vett gyermekek esetén, akiknek a megelőző pártfogását
a gyámhatóság fenntartotta, hanem az ideiglenes hatállyal elhelyezett, megelőző pártfogással
érintett gyermekek esetén is.
A 42. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok alapján komoly problémát jelent a bölcsődét fenntartók
számára azon gyermekek ellátása, akik szülei az adott településre járnak be dolgozni, de más
településen laknak. Szükséges ezért a bölcsődei ellátás tekintetében az ellátási terület
rugalmasabbá tétele oly módon, hogy az önkormányzati fenntartású intézmény az
engedélyezett férőhelyszáma 15%-áig az ellátási területén kívülről érkező gyermekeket is
elláthasson, feltéve, hogy minden, az ellátási területéről érkező gyermek felvételi kérelme
teljesíthető.
A módosítással egyértelművé válik, hogy a 10 ezernél nagyobb lélekszámú települési
önkormányzat csak akkor „válthatja ki” családi napközivel a bölcsődei ellátás biztosításának
kötelezettségét, ha legalább egy bölcsődét fenntart már.
A 43-47. §-okhoz
A Gyvt.-ben meghatározott ellátások, intézkedések nyújtása és megtétele, mindezek
ellenőrzése, valamint biztosítása során a Gyvt.-ben garantált jogok érvényesülésének
elősegítése céljából az adatkezelésre jogosult személyek körét indokolt kiegészíteni. A
gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény
szakmai munkakörben foglalkoztatott munkatársai tevékenységükkel összefüggésben
szükségszerűen kezelik a Gyvt.-ben meghatározott személyes és különleges adatokat. A
- 50 -
törvényes képviselet ellátásával összefüggésben kiemelten szükséges rendelkezni a
gyermekvédelmi gyám adatkezelési jogosultságáról.
A Bv. tv. 347. § (1) bekezdés a) pontja szerint a javítóintézet vezeti a fiatalkorúak
nyilvántartását. Erre tekintettel a javítóintézeti ellátás Gyvt.-ben történő szabályozásával
összefüggésben a törvényjavaslat a Gyvt. adatkezelési és nyilvántartási rendelkezései között
szerepelteti a j avítóintézet által a fiatalkorúak személyes adatainak nyilvántartására,
kezelésére és az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat.
Az örökbefogadás utánkövetésének bevezetése indokolja annak meghatározását, hogy
az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezetek milyen adatokat szolgáltatnak
az egységes örökbefogadási nyilvántartásba, és onnan milyen adatokhoz férhetnek hozzá.
A 48. §-hoz
A módosítás a gyermekvédelmi terület vonatkozásában vezeti be ugyanazokat a
változásokat, amelyek a szociális területet érintően a 3. §-hoz és a 12. §-hoz tartozó
indokolásban kerültek bemutatásra.
A 49. §-hoz
A Gyvt. a gyermekétkeztetés szabályainak körében meghatározza az állami
fenntartású köznevelési intézményekben a települési önkormányzatok által nyújtott
gyermekétkeztetés személyi térítési díjának megállapítására és a jogorvoslati kérelem
elbírálására jogosult szervet.
A nevelésbe vett gyermekek, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek a Gyvt.
szerint halmozottan hátrányos helyzetűnek minősülnek, ezzel összhangban teremti meg a
Gyvt. a nevelésbe vett gyermek és a tanulói jogviszonnyal rendelkező, utógondozói ellátásban
részesülő fiatal felnőtt 100%-os normatív kedvezményre való jogosultságát a
gyermekétkeztetés tekintetében 2015. július 1-jétől. A központi költségvetésből biztosított
állami támogatás célzottabbá válik az ellátottak számára. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett
gyermek és a tanulói jogviszonyban nem álló, illetve nem nappali rendszerű iskolai
oktatásban részt vevő utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt után továbbra sem jár
normatív kedvezmény.
Az 50. §-hoz
A Gyvt.-ben szükséges felhatalmazást adni a gyermekek és az ifjúság védelméért
felelős miniszternek a nevelőszülői tevékenység ellátására történő felkészítés és a vonatkozó
képzés területén újonnan bevezetésre kerülő központi oktatási program szabályainak
megalkotására.
Az 51. §-hoz
A törvényjavaslat átmeneti rendelkezéssel garantálja, hogy elegendő idő álljon
rendelkezésre a nevelőszülői tevékenység megkezdését követően - a nevelőszülői
tevékenység gyakorlatába ágyazottan - a nevelőszülő szakképesítés, valamint 2015. július 1-
jétől az újonnan bevezetett központi oktatási program alapján szervezett képesítés
megszerzéséhez.
- 51 -
Az 52. §-hoz
A rendelkezés a családi napköziben ellátott gyermekek korcsoportos bontásához
kapcsolódó átmeneti szabályt tartalmazza. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény 8. § (5) bekezdése lehetővé teszi, hogy a 3-5 éves gyermekek családi napköziben
tegyenek eleget óvodai nevelésben való kötelező részvételüknek. 2015. szeptember 1-jétől
válik 3 éves kortól kötelezővé az óvodai nevelésben való részvétel.
Az 53-54. §-okhoz
A szakaszok szövegpontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaznak
a Gyvt. vonatkozásában.
Az 55-59. §-okhoz
Az elmúlt időszakban bekövetkező, elsősorban kiskorúak részvételével zajló, több
esetben komoly sérüléssel is járó események jelentős mértékben indokolt közfelháborodással
jártak. Az MMA-ketrecharc (kevert küzdősportok) során bekövetkezett, kiskorúakat érintő
személyi sérülések miatt indokolt a sporttevékenységnek minősülő, sportági, sportszövetségi
szabályok között is kiemelten védeni a kiskorúak érdekeit a küzdősportokra és a kontakt
harcművészeti ágak azon körére nézve, ahol a sporttevékenység fokozott sérülésveszéllyel jár.
Továbbá rendezni kell a nem versenyszerűen végzett sporttevékenységnek minősülő,
szabadidős jellegű eseményeken a kiskorúak, különösen a 14 év alattiak részvételével zajló,
életükre és testi épségükre fokozott veszélyt jelentő események szervezésével összefüggő
kérdéseket, korlátozásokat.
A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 19. §-ában meghatározott
egyik sportszövetség-típus sem lát el a ketrecharc tekintetében sportszakmai, érdekvédelmi
vagy szakmai irányító tevékenységet, tehát nem rendelkezik sem hazai, sem nemzetközi
szinten szakszövetségi képviselettel. Az MMA-ketrecharc legfeljebb szabadidős jellegű
tevékenységként azonosítható, ennek megfelelően az Stv. a sportrendezvény szervezésére
vonatkozó szabályok módosításával tiltja a 14 év alattiak részvételével szervezett, szabadidős
jellegű sportrendezvénynek minősülő, nem sportszövetségi versenyrendszerben vagy nem a
sportszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, mérkőzésen szervezett
olyan fizikai erőpróbát, amely során a küzdő felek egymás testének vagy a testnek a
szabadidős tevékenység során használt tárggyal való ütközése eredményeként kialakuló
sérülésveszély fokozottan fennáll.
A 60-86. §-okhoz és a 91-99. §-okhoz
A különböző hivatásrendekben a pártatlan munkavégzés érdekében szigorú
összeférhetetlenségi szabályok érvényesülnek, amelyek bizonyos esetekben (pl. bírák,
ügyészek) a tudományos, oktatói, művészi és szerzői jogi védelemben részesülő munka
kivételével kizárják más keresőtevékenység folytatását (további jogviszony létesítését), vagy
azt bejelentéshez vagy a munkáltató előzetes engedélyéhez kötik (pl. kormánytisztviselők). A
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben az összeférhetetlenség kérdésének
szabályozását célozza a törvényjavaslat. A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő
gyermekek nevelőszülőnél történő elhelyezése érdekében a törvényjavaslat kimondja, hogy a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység - hasonlóan a tudományos,
- 52 -
oktatói stb. tevékenység végzéséhez - nem összeférhetetlen ezeknek a hivatásrendeknek a
gyakorlásával.
A Gyvt. szabályozásával egyértelművé válik, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyból fakadó kötelezettségek teljesítése nem érinti a nevelőszülő további
jogviszonyainak a munkaidejét.
A hivatásos nevelőszülői jogviszony 2014. január 1-jével megszűnt, helyébe az
egységes nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony lépett, ezért több törvény pontosító jellegű
módosítása vált szükségessé.
A 87-90. §-okhoz
Az Mmtv. 1. § (2) bekezdés 7. pontja szerint a törvény alkalmazása során munkaadó
alatt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvényben (a továbbiakban: Flt.) meghatározott munkaadót kell érteni. Ez alapján az Mmtv.
alkalmazásában - az Flt. 58. § (5) bekezdés a)-c) pontjára tekintettel - munkaadónak minősül
az a munkáltató is, aki a nevelőszülői hálózat működtetőjeként a nevelőszülőt nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatja. Mivel a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszony létrehozásának nem célja a rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettek
körének bővítése, a törvényjavaslat szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló
személyt nem kell figyelembe venni annál a munkaadónál, aki a nevelőszülőt e jogviszony
keretében foglalkoztatja.
Annak érdekében, hogy a megváltozott munkaképességű személyek a számukra
megfelelő foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokhoz hozzáférjenek az Mmtv. szerinti, a
rehabilitációs szolgáltatások biztosítása céljából vezetett nyilvántartásban az adatok köre
kiegészül a megváltozott munkaképességű személy nemére, közeli hozzátartozója
elérhetőségére, korábbi minősítéseire, a részére nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokra,
valamint a munkavállalás személyes és egyéb körülményeire vonatkozó információkkal. A
megváltozott munkaképességű személyek jogainak gyakorlásához való segítségnyújtás
érdekében a nyilvántartás adatai között lehetőség lesz a közeli hozzátartozó elérhetőségére
vonatkozó adatok (név, telefonszám, elektronikus levélcím) feltüntetésére is, amennyiben
ehhez a közeli hozzátartozó is hozzájárul. A foglalkozási rehabilitációt megvalósító
hatóságok, más szakemberek feladata és elsődleges célja a megváltozott munkaképességű
személyek munkaerő-piacon történő elhelyezése, ennek érdekében - többek között -
munkaközvetítést is végeznek. A sikeres szolgáltatási, közvetítési tevékenység alapfeltétele,
hogy minden olyan tényt, adatot, körülményt feltárjanak és nyilvántartsanak, amely
befolyásolhatja a sikeres elhelyezést, elhelyezkedést, azaz a foglalkozási rehabilitáció
megvalósulását. Ezek között szerepelhetnek az ügyféltől függő, az egyén helyzetéből adódó
személyes (pl. bérigény, munkatapasztalat) és tőle független, a környezete által adott (pl.
utazási lehetőségek, munkavállalást ösztönző vagy elutasító családi környezet, bármely
akadályozó tényező) körülmények. A rehabilitációs tevékenység, szolgáltatások és
támogatások igénybevétele, valamint a rehabilitációs célú munkaközvetítés sikere érdekében
szükséges tehát a munkavállalás személyes és egyéb körülményeire vonatkozó adatok
nyilvántartása is.
Az Mmtv. javasolt módosításával lehetővé válik, hogy a rehabilitációs szolgáltatások
biztosítása céljából vezetett nyilvántartásban ne csak az akkreditált, hanem más, megváltozott
- 53 -
munkaképességű személyeket foglalkoztató munkaadók betöltetlen álláshelyei is feltüntetésre
kerüljenek.
A 100. és 102. §-okhoz
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás
átalakításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCV. törvény, továbbá az egyes
törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013. évi
CCXLV. törvény is módosítja 2015. január 1-jei hatállyal a Gyvt. azon rendelkezéseit,
amelyeket a törvényjavaslat is módosít. Erre tekintettel rendelkezni szükséges arról, hogy e
két törvény érintett szabályai nem lépnek hatályba.
A 101. §-hoz
A Gyvt. alapján nevelésbe vett gyermek és a tanulói, hallgatói jogviszonnyal
rendelkező utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt halmozottan hátrányos helyzetűnek
minősül. Ezért indokolt kiterjeszteni a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi
CCXXXII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott ingyenes tankönyvellátásra való
jogosultságot a nevelésbe vett gyermekre és a tanulói jogviszonnyal rendelkező, utógondozói
ellátásban részesülő fiatal felnőttre is 2015. július 1-jétől. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett
tanuló továbbra sem jogosult ingyenesen a tankönyvekre, tekintettel e helyzet ideiglenes
jellegére és átmeneti időtartamára.
A 103. és 104. §-okhoz
A szakaszok a záró rendelkezéseket tartalmazzák, köztük az érintett jogállási
törvényekhez kapcsolódó sarkalatossági záradékot is.
- 54 -