﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T / 2123. számú
törvényjavaslat
egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2014. november
2014. évi ... törvény
egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról
1.	Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
módosítása
1.	§
(1)	Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a
továbbiakban: Ehi.) 4. § (1) bekezdése a következő f)-i) ponttal egészül ki:
(Az egészségügyi államigazgatási szerv környezet- és településegészségügyi feladata
különösen)
f klíma-egészségügyi intézkedések megtétele, a hőség-riasztás országos rendszerének
működtetése,
g)	az építmények tervezése, létesítése és üzemeltetése közegészségügyi és egészségvédelmi
követelményeinek kimunkálása, érvényesülésének ellenőrzése,
h)	az egészségügyi kockázattal járó, nem egészségügyi tevékenységek egészségügyi
kockázatainak csökkentésére irányuló szakmai szabályok kimunkálása, érvényesülésének
ellenőrzése,
i)	a környezeti eredetű kórokozók által okozott fertőzési kockázat csökkentésére, illetve
megelőzésére irányuló előírások kimunkálása, érvényesülésének ellenőrzése.”
(2)	Az Ehi. 4. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az élelmezés- és táplálkozásegészségügy keretében az egészségügyi államigazgatási szerv)
„a) a kozmetikai termékekkel kapcsolatos feladatkörében
aa)	kimutatja a kozmetikai termékekben, valamint az ezek készítéséhez használt anyagok
összetevőiben előforduló vagy kezelésük során belekerülő vegyi, fizikai és biológiai
egészségkárosító anyagokat, ellenőrzi és érvényesíti ezeket a termelés, feldolgozás, tárolás és
forgalmazás során, hatáskörében ellátja a kozmetikai termékek és azok gyártásának,
forgalmazásának hatósági ellenőrzését,
ab)	kidolgozza az aa) alpont szerinti körbe tartozó közegészségügyi követelményeket,
jogszabály alapján ellátja az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa szerinti
egyes eljárásokban a tagállami feladatokat, kijelölés alapján szakmai kapcsolatot tart az
Európai Unió kozmetikai termékek szakterületen illetékes szerveivel, kijelölt nemzeti
hatóságként kezeli a súlyos nemkívánatos hatások bejelentését, ellenőrzi a Magyarországon
elhelyezett termékinformációs dokumentációt, valamint kozmetikai toxikológiai központot
működtet,”
2. §
Az Ehi. 6. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
1
(Az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai
körében)
„q) megállapítja, összehangolja, nyilvántartja és közzéteszi a gyógyszertári ügyeletet és
készenlétet.”
3.	§
Az Ehi. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a
vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek bejelentéséről és a víz kezelésére alkalmazni
kívánt technológiák ivóvízbiztonsági engedélyéről az egészségügyi államigazgatási szerv
nyilvántartást vezet.
(2)	Az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel
közvetlenül érintkező anyagok, termékek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti
nyilvántartás tartalmazza:
a)	a bejelentés nyilvántartási számát,
b)	a forgalmazó, illetve a gyártó nevét,
c)	a termék, anyag nevét, valamint
d)	a termék, anyag rendeltetését.
(3)	Az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a víz
kezelésére alkalmazni kívánt technológiák vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti
nyilvántartás tartalmazza:
a)	az ivóvízbiztonsági engedély számát,
b)	az engedélyes nevét, valamint
c)	az engedélyezett technológia megjelölését.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés a), c) és d) pontja, valamint a (3)
bekezdés a) és c) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak
minősül.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást az egészségügyi államigazgatási szerv a
honlapján közzéteszi.”
4.	§
Az Ehi. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv jogosult az ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokat
elvégezni vagy jogszabályban meghatározottak szerint elvégeztetni. Az ellenőrzéshez
szükséges vizsgálatokhoz az egészségügyi államigazgatási szerv jogosult térítésmentesen
mintát venni.”
5.	§
Az Ehi. 13/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
2
„(1) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a hatáskörében eljárva megállapítja, hogy
a)	az ivóvíz minőségére, a gyógy- és ásványvizek egészségkárosítás nélküli
fogyaszthatóságára, felhasználására, forgalomba hozatalára,
b)	a gyógy- és közfürdők, valamint a természetes fürdőhelyek üzemeltetésére, működtetésére,
c)	a gyógytényezőkre, gyógyhelyekre, fürdő- és klímagyógyintézetekre,
d)	a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények
érvényesítésére,
e)	a kozmetikai termékek gyártására, egészségkárosítás nélküli alkalmazhatóságára,
forgalomba hozatalára, forgalmazására,
f)	a 4. § (5) bekezdés b) és d) pontja szerinti szakterületen az élelmezés- és táplálkozás-
egészségügyi követelményekre,
g)	az atomenergia alkalmazási körébe tartozó anyagok felhasználására, berendezések,
létesítmények üzemeltetésére,
h)	a fertőző betegségek és járványok megelőzése vagy a járványveszély elhárítása érdekében
szükséges járványügyi előírásokra,
i)	a munkavállalók fizikai tényezők - mesterséges optikai sugárzás és elektromágneses terek -
hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági követelményekre,
j) a kórházakban és más egészségügyi szolgáltatóknál előforduló, éles vagy hegyes eszközök
által okozott sérülések megelőzésére,
k) a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, az étrend-kiegészítők, a vitaminokkal, ásványi
anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított élelmiszerek, a tápanyag-összetételre és
egészségre vonatkozó állításokkal ellátott élelmiszerek meghatározott táplálkozási célnak való
megfelelésre, táplálkozási-élettani hatású összetevőjének egészségkárosítás nélküli
fogyaszthatóságára, alkalmazhatóságára, forgalomba hozatalára, forgalmazására,
l) az építmények tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi és
egészségvédelmi követelményeire,
m) az egészségügyi kockázattal járó, nem egészségügyi tevékenységek egészségügyi
kockázatainak megelőzésére irányuló szakmai szabályokra,
n) a környezeti eredetű kórokozók által a lakosságra nézve fertőzési kockázatot jelentő
közegekre vagy létesítményekre
vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat megsértették, egészségügyi bírságot szab
ki.”
6. §
(1)	Az Ehi. 14/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Ket. 33. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az ügyintézési határidő harminc nap
az alábbi eljárásokban:
a)	gyógyhellyé nyilvánítás engedélyezése,
b)	természetes ásványvíz elnevezésének engedélyezése,
c)	gyógyvíz természetes gyógyhatásra utaló elnevezésének engedélyezése.”
(2)	Az Ehi. a következő 14/D. §-sal egészül ki:
„14/D. § (1) A kijelölt természetes fürdőhely üzemeltetője éves felügyeleti díjat fizet tárgyév
június 30-ig.
3
(2)	A felügyeleti díj az egészségügyi államigazgatási szerv bevétele, amit a természetes
fürdővíz minőségellenőrzését szolgáló mintavételi ütemtervhez tartozó mintavételek és
laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére használhat fel.
(3)	A felügyeleti díj mértéke nyolcvanezer forint.”
7.	§
(1)	Az Ehi. 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az
egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a
menekültügyi hatóság által fenntartott, a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló
intézményre, a befogadó állomásra és a közösségi szállásra, valamint a rendőrség által
fenntartott, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtására szolgáló őrzött
szállásra vonatkozó közegészségügyi követelményeket, a közegészségügyi ellenőrzés,
valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjét.”
(2)	Az Ehi. 15. § (12) bekezdése a következőf)-g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„f a használati melegvíz-ellátásra vonatkozó közegészségügyi követelményeket,
g)	a használati melegvízzel érintkező anyagok, technológiák vonatkozásában
ga)	a minőségi követelményeket,
gb)	az engedélyezési eljárás részletes szabályait,
gc)	a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait.”
8.	§
Az Ehi. a következő 15/C. §-sal egészül ki:
„15/C. § (1) A 2013. december 1-jét megelőzően az ivó- és használati melegvíz-ellátásban,
valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és a víz
kezelésére alkalmazni kívánt technológiák alkalmazására kiadott engedélyekről az
egészségügyi államigazgatási szerv az adott, a vízzel közvetlenül érintkező anyag vagy
termék bejelentésének nyilvántartásba vételéig, illetve az adott, a víz kezelésére alkalmazni
kívánt technológia ivóvízbiztonsági engedélyezéséig vezet nyilvántartást.
(2)	A 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartási számon, illetve a 7. § (3) bekezdés a)
pontja szerinti ivóvízbiztonsági engedély számán az (1) bekezdés alapján az adott, a vízzel
közvetlenül érintkező anyag vagy termék bejelentésének nyilvántartásba vételéig, illetve az
adott, a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológia ivóvízbiztonsági engedélyezéséig az
alkalmazási engedély számát is érteni kell.”
9. §
Az Ehi.
4
a)	4. § (1) bekezdés c) pontjában a „szilárd és folyékony települési hulladékokkal, egyéb
szennyvizekkel,” szövegrész helyébe a „közszolgáltatás körébe tartozó hulladékokkal,
szennyvizekkel és szennyvíziszapokkal, valamint a”,
b)	4. § (3) bekezdésében a „készítményekkel” szövegrész helyébe a „keverékekkel”,
c)	4. § (3) bekezdésében a „készítmények” szövegrész helyébe a „keverékek”,
d)	10. § (4) bekezdésében a „tizenöt napon belül” szövegrész helyébe a „nyolc napon belül”,
e)	14. § a) pontjában a „természetes fürdőhelyekkel kapcsolatos” szövegrész helyébe a
„természetes fürdőhelyekkel és természetes fürdővizekkel kapcsolatos”,
f)	15/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „bejelentésben feltüntetett” szövegrész helyébe a
„bejelentést tevő”
szöveg lép.
10. §
Hatályát veszti az Ehi.
a)	6. § (1) bekezdés f) pontjában az „, ideértve a gyógyszertári ügyeletet és készenlétet is”
szövegrész,
b)	13/A. § (7)-(9) bekezdése.
2.	Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
11.	§
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 3. § i) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„i) adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki
vagy amely az e törvény szerinti adatkezelési célból egészségügyi és a hozzá kapcsolódó
személyes vagy személyazonosító adat kezelésére jogosult,”
12. §
Az Eüak. 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az egészségbiztosítási szerv a kezelésében lévő, daganatos eredetű betegséggel
diagnosztizált betegek személyazonosító és a daganatos eredetű betegségre vonatkozó
egészségügyi adatait - a 4. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a 4. § (2) bekezdés b)
pontja szerinti célból - továbbítja az (5) és (7) bekezdés szerinti, daganatos eredetű
megbetegedéseket nyilvántartó regiszterek részére.”
13. §
Az Eüak. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„16/A. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv, valamint a területi védőnői ellátásról
szóló miniszteri rendeletben és a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető
betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról szóló
miniszteri rendeletben meghatározott feladatai keretében a védőnő a lakossági célzott
szűrővizsgálat, valamint népegészségügyi szűrővizsgálat szervezése érdekében - a 4. § (1)
bekezdés c) és d) pontja, valamint a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból - a
szűrővizsgálat megszervezésének lezárásáig kezelheti a szűrővizsgálat célcsoportjába tartozó
személyeknek a szűrővizsgálat megszervezéséhez közvetlenül kapcsolódó egészségügyi és
személyazonosító adatait.
(2)	A lakossági célzott szűrővizsgálatok, a népegészségügyi szűrővizsgálatok, valamint a
népegészségügyi szűrővizsgálatok körébe is tartozó szűrést nem népegészségügyi
szűrővizsgálatként végző egészségügyi szolgáltatók szűrővizsgálatai (a továbbiakban együtt:
szűrővizsgálat) eredményeinek értékelése, monitorozása érdekében - a 4. § (1) bekezdés c) és
d)	pontja, valamint a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból - az egészségügyi
államigazgatási szerv értékeléssel, monitorozással megbízott munkatársa a szűrővizsgálat
eredményei értékelésének lezárásáig kezelheti a szűrővizsgálaton részt vevő személyek
egészségügyi és személyazonosító adatait.
(3)	A (2) bekezdés szerinti célból történő adatkezelés érdekében a 16. § (5) bekezdése szerinti
Nemzeti Rákregiszter továbbítja az egészségügyi államigazgatási szerv részére a
népegészségügyi szűrővizsgálat keretében észlelt daganatos eredetű megbetegedésekre
vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat.
(4)	A (2) bekezdés szerinti célból történő adatkezelés érdekében a szűrővizsgálatot végző
egészségügyi szolgáltató a szűrővizsgálaton részt vett személy személyazonosító adatait és a
szűrővizsgálatra vonatkozó egészségügyi adatait, valamint a szűrővizsgálat időpontját
továbbítja az egészségügyi államigazgatási szerv részére.”
14.	§
Az Eüak.
a)	22. § (6) bekezdésében az „azok felvételétől számított 15 évig” szövegrész helyébe az „az
egészségbiztosítási szerv nyilvántartásába való bekerüléstől számított 30 évig”,
b)	22/B. § (2) bekezdésében a „fel kell tüntetni az egészségügyi dokumentációban”
szövegrész helyébe az „az egészségügyi dokumentációban - ennek keretében a betegnek
átadott zárójelentésben külön is - fel kell tüntetni”,
c)	23. § (1) bekezdésében az „a kezelést végző orvos,” szövegrész helyébe az „a kezelést
végző orvos, valamint az egészségbiztosítási szerv”,
d)	38. § (2) bekezdés d) pontjában az „a veleszületett rendellenességek bejelentésére”
szövegrész helyébe az „a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását vezető
szervet kijelölje, valamint a veleszületett rendellenességek bejelentésére”
szöveg lép.
3.	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
15.	§
6
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. (a továbbiakban: Ebtv.)
5/B. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
,f helyi utazás: a település közigazgatási határán belül történő utazás,”
16. §
Az Ebtv. 5/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/C. § (1) E törvény alkalmazásában
a)	jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az e
törvényben meghatározott időszakban adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál
bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem;
b)	szerződés szerinti havi jövedelem:
ba)	betegszabadságra jogosultak esetén a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
(a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint megállapított, a betegszabadság idejére járó távolléti
díj,
bb)	egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az egészségügyi szabadság idejére járó
távolléti díj,
bc)	egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér
másfélszerese,
bd)	a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási
jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a
jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
be)	mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;
c)	az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai: a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj
és a táppénz;
d)	kereset: a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyban személyes munkavégzésért járó
pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.
(2)	Az 5/B. §-ban és az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalmak tekintetében az
egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.”
17.	§
Az Ebtv. I. Fejezet „Egészségügyi szolgáltatók” alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki:
„9/B. § Finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató a kötelező
egészségbiztosítás keretében e törvény alapján az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe
vehető egészségügyi szolgáltatásért biztosítottól térítési díjat - ide nem értve a 23. § szerinti
részleges térítési díjat és a 23/A. § szerinti kiegészítő térítési díjat - nem kérhet.”
18.	§
Az Ebtv. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A biztosított a rehabilitációs medicina körébe tartozó ellátásokra a rehabilitációs ellátási
programok szerint jogosult.”
7
19. §
Az Ebtv. 38. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatásának, illetve gyógyászati segédeszköz
támogatással történő forgalmazásának, javításának, illetve gyártásának ellenőrzése során az
egészségbiztosító vizsgálja)
„a) az egyéves leltáridőszakon belüli, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben
meghatározott bizonylattal alátámasztott beszerzésre, készletváltozásra és értékesítésre
vonatkozó okmányokat, valamint a támogatott termékekre vonatkozó leltár termékenkénti
adatait,”
20. §
Az Ebtv. 39/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39/A. § (1) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének
megállapításánál - az e törvényben foglalt kivételekkel - az ellátásra való jogosultság kezdő
napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg (a továbbiakban:
adóelőleg) megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti ellátások alapjának megállapításánál a szerződés szerinti
jövedelmet kell figyelembe venni, ha a tényleges jövedelem 30 naptári napnál kevesebb.
(3)	A biztosítás megszűnését követően járó pénzbeli ellátások összegének megállapítására és
folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az
ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.”
21. §
(1)	Az Ebtv. 39/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén, ha a pénzbeli ellátás összege - a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a
továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül
hagyásával - huszonegy napon belül azért nem állapítható meg a 48. § (1)-(4) bekezdése
alapján, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg
megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján a 39/A. § (2) bekezdésének, valamint a
48. § (2)-(4) bekezdésének figyelembevételével az igénylő részére végzésben előleget kell
megállapítani. A pénzbeli ellátásról szóló érdemi döntést legkésőbb az előlegről szóló végzés
meghozatalát követő egy éven belül a rendelkezésre álló adatok alapján meg kell hozni. A
pénzbeli ellátás határozattal történő megállapításakor a pénzbeli ellátás összegébe a folyósított
előleg összegét be kell számítani.”
(2)	Az Ebtv. 39/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
8
„(1a) Táppénz-előleg folyósítása esetén
a)	az egészségbiztosító a Tbj. 19. § (5) bekezdésében meghatározott táppénz-hozzájárulásról
szóló határozatot a táppénz megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15
napon belül hozza meg,
b)	a társadalombiztosítási kifizetőhely a Tbj. 19. § (5) bekezdésében meghatározott táppénz-
hozzájárulási kötelezettségét a táppénz megállapításáról szóló határozat jogőre emelkedését
követő hónapban benyújtott elszámolásában teljesíti.”
(3)	Az Ebtv. 39/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A táppénz-előleg folyósítását a keresőképtelenség fennállása alatt végzéssel meg kell
szüntetni, ha a biztosított táppénzre már nem jogosult.”
22. §
Az Ebtv. V. Fejezet „Általános rendelkezések” alcíme a következő 39/C. §-sal egészül ki:
„39/C. § Ha a korábban bevallott jövedelemadatok alapján a pénzbeli ellátás tárgyában érdemi
döntés született, azonban az ellátásra való jogosultság kezdő napjától számított egy éven belül
a jövedelemadatok az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vett irányadó időszakra
vonatkozóan az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek, a módosított jövedelemadatok
alapján az ellátás összegét újra el kell bírálni. Az ellátás összegének ismételt elbírálása során a
folyósító szerv - a módosulásról történő tudomásszerzésétől számított 30 napon belül, de
legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül -
korábbi döntését módosíthatja vagy visszavonhatja.”
23.	§
(1)	Az Ebtv. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek
születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával
nyílik meg.”
(2)	Az Ebtv. 40. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Terhességi gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő
tartamára]
„b) annak a - gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 5. § sz) pontja szerinti - családbafogadó gyámnak jár, aki a
csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,”
[ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.]
(3)	Az Ebtv. 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a szülés napjának azt a napot kell tekinteni,
amikor a (4) bekezdés a)-g) pontja szerinti feltételek bármelyike bekövetkezik.”
9
24.	§
Az Ebtv. 41. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak)
„b) ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban
végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.”
25.	§
Az Ebtv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) A csecsemőgondozási díj összege
a)	a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a naptári napi alap 70%-a,
b)	a (4) bekezdés szerinti esetben a naptári napi jövedelem 70%-a.
(2)	A csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 48. § (1) bekezdésében foglaltak szerint
kell megállapítani.
(3)	Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, naptári
napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része.
(4)	Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem
éri el, a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges
jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti
jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján
érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.
(5)	A csecsemőgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás
folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.
(6)	Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott csecsemőgondozási díj
iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a csecsemőgondozási díjat az (5) bekezdés
szerinti határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani.
(7)	A csecsemőgondozási díj összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a
Kormány rendeletben állapítja meg.
(8)	A csecsemőgondozási díjra, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre
vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
26.	§
(1)	Az Ebtv. 42/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Gyermekgondozási díjra jogosult)
„b) az anya, aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási
jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt,
10
feltéve hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának
fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított
volt,”
(és a gyermeket saját háztartásában neveli.)
(2)	Az Ebtv. 42/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem tekinthető szülőnek
a)	a helyettes szülő,
b)	a Gyvtv. 84. §-a szerinti gyermekvédelmi gyám és
c)	a nevelőszülő, függetlenül attól, hogy a nála elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás
alatt álló gyermek tekintetében kirendelték-e gyámként.”
27.	§
Az Ebtv. 42/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2
éven belül másik - különböző korú - gyermekére tekintettel jogosult volt gyermekgondozási
díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama
a)	nem lehet rövidebb az utoljára folyósított gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján
megállapított időtartamánál,
b)	nem hosszabbodik meg az új gyermekgondozási díj megállapítására jogosító gyermek
jogán megállapított csecsemőgondozási díj jogosultsági idejével, és
c)	nem hosszabbodik meg az utolsóként született gyermek jogán megállapított
gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.”
28.	§
Az Ebtv. 42/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/C. § (1) Nem jár a gyermekgondozási díj, ha
a)	a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet
folytat;
b)	a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt - munkavégzés nélkül - megkapja a teljes keresetét;
c)	a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §
(1)	bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem
értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, a
gyermekgondozási támogatást, az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a
munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást, vagy ha a jogosult
rendszeres pénzellátásban részesül és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére
kötelezett;
d)	a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot
meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
e)	a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi
gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve ha a gyermek 1 éves kora után a jogosult
keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást
nyújtó intézményi elhelyezést;
11
f)	a jogosult előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti;
g)	a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek egy éves kora után kezdődik, az első
igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás
-	ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazását - ellenében munkát végez vagy
hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytat, kivéve ha az igénylő a
gyermekre tekintettel csecsemőgondozási díjat vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban
részesülő meghal;
h)	a gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, az elhalálozás
időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál
kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól;
i)	ikergyermekek esetében valamelyik gyermek
ia)	a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, azonos várandósságból
született egynél több testvér hiányában a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot
követően,
ib)	a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot követő 1 éven belül meghal, azonos
várandósságból született egynél több testvér hiányában az elhalálozás időpontját követő
hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van
hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási
díj, ha a biztosított a keresetét csak részben kapja meg.
(3)	Az (1) bekezdés c) pontja alapján a fizetés nélküli szabadság azon tartamára nem jár
gyermekgondozási díj, amelyre a jogosult megkapja a teljes keresetét.
(4)	A gyermekgondozási díj az (1) bekezdés h) pontja szerinti esetben legfeljebb a 42/B. § (1)
bekezdésében meghatározott időpontig, az (1) bekezdés i) pontja szerinti esetben pedig
legfeljebb a 42/B. § (1a) bekezdésében meghatározott időpontig jár.”
29.	§
Az Ebtv. 42/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/D. § (1) A gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb
havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.
(2)	A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelemből a naptári napi alapot a 48. § (1)-
(5)	és (8) bekezdése szerint kell megállapítani azzal, hogy ha az ellátásra jogosult megfelel a
42/E. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételeknek, az ellátás összege nem lehet kevesebb a
42/E. § (5) bekezdésében meghatározott összegnél.
(3)	A 48. § (1), (2), (3) és (5) bekezdése alapján maximális összegben megállapított
gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a
tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell
állapítani.
(4)	A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás
folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.
12
(5)	Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott gyermekgondozási díj
iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díjat a (4) bekezdés
szerinti határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani.
(6)	Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási
díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege
egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb
összeget.
(7)	Ha a biztosított több gyermek után jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, úgy az
(1)	bekezdés szerinti maximális összeget gyermekenként kell megállapítani.”
30.	§
Az Ebtv. 45. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az orvosi dokumentáció alapján indokoltnak tartja, az ellenőrző (fő)orvos - a (3)
bekezdésben foglaltaktól eltérően - 30 napra visszamenőleg igazolhatja a
keresőképtelenséget.”
31.	§
(1)	Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jár táppénz)
„a) a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel,
munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság
lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti
napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,”
(2)	Az Ebtv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, vagy arra az időszakra vonatkozóan, amely
alatt a biztosított az együttműködést megtagadja, meg kell vonni, ha
a)	a biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg vagy a
keresőképesség elbírálását ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá,
b)	a biztosított a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nem tartja be, illetve a
gyógyulását tudatosan késlelteti.”
(3)	Az Ebtv. 47. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ellenőrző (fő)orvos - a kezelő orvos jelenlétében - a keresőképtelenség fennállását a
biztosított tartózkodási helyén is ellenőrizheti.”
32.	§
Az Ebtv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
13
„48. § (1) Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően a 48/A. §
(1)	bekezdése szerint folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját
közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül
megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához
időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A
folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző
jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
(2)	Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180
naptári napi jövedelemmel, azonban az (1) bekezdés szerinti időszak utolsó napjához időben
legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van
legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi - a 48/A. § (2) bekezdése
szerinti - folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi
tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.
(3)	Ha a biztosított a (2) bekezdés szerinti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi
jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180
napnyi - a 48/A. § (2) bekezdése szerinti - folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz
naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell
megállapítani.
(4)	Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180
napnyi - a 48/A. § (2) bekezdése szerinti - folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a táppénz
naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell
megállapítani, kivéve ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem
éri el. Ez esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés
szerinti jövedelem.
(5)	Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik
hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő
időszakban azért nem rendelkezik legalább 30 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180
napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási
díjban - kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat - részesült, a táppénz naptári napi
összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani,
ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb. Az ellátások idejének összeszámításánál
csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő a 48/A. § (1)
bekezdése szerint folyamatos.
(6)	A táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány
rendeletben állapítja meg.
(7)	A táppénz összege a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, legalább kétévi biztosítási
idő esetében a táppénz alapjának 60%-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében, a
fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint a 44. § d) pontjában meghatározott
esetben 50%-a azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a
jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.
(8)	Az (5) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja
kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem
figyelembevételével került megállapításra.”
14
33.	§
Az Ebtv. 48/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 48. § (2)-(4) bekezdése szerinti naptári napi átlag megállapításánál 180 napi
folyamatos biztosításban töltött időként a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött
napokat lehet figyelembe venni. E szabály alkalmazásában a biztosítás akkor tekinthető
folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.”
34.	§
Az Ebtv. 50. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Gyermekgondozási díj méltányosságból legfeljebb a gyermek 1 éves koráig állapítható
meg.”
35.	§
Az Ebtv. 52/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt - a Ket.
33.	§ (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával - huszonegy
napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre
jogosult, az igénylő részére végzésben előlegként kell a táppénzt megállapítani.”
36.	§
Az Ebtv. 55. § (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A baleseti táppénz alapját a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül
megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem
alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre való
jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a
biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos. A folyamatos biztosítási idő
megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem
lehet figyelembe venni.
(8)	Ha a biztosított a (7) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 napi
jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti
jövedelme alapján kell megállapítani.
(9)	A baleseti táppénz összege azonos a (7) és (8) bekezdés alapján számított baleseti táppénz
alapjának naptári napi összegével, úti baleset esetén annak 90%-ával.”
37.	§
Az Ebtv. 55/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
15
„(1) Baleseti táppénzre való jogosultság esetén, ha a baleseti táppénz összege - a Ket. 33. §
(3)	bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával - huszonegy napon
belül azért nem állapítható meg az 55. § (7) és (8) bekezdése alapján, mert nem került sor a
biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre
álló adatok alapján - a 39/A. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a biztosított
részére végzésben előleget kell megállapítani. A baleseti táppénzről szóló érdemi döntést
legkésőbb az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül kell a rendelkezésre
álló adatok alapján meghozni. A baleseti táppénz határozattal történő megállapításakor a
baleseti táppénz összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.”
38.	§
Az Ebtv. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó
egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem
illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes
törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a, továbbá 32. § (4) bekezdése
alapján részesül öregségi nyugdíjban.”
39.	§
Az Ebtv. 61. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek,
és ezért az egészségbiztosítás ellátásai közül a pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz összege
magasabb összegben kerül megállapításra, úgy a különbözet kiutalására akkor kerülhet sor, ha
az meghaladja az ezer forintot.”
40.	§
Az Ebtv. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási
járulék fizetésére, a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét a 62.
§-ban foglaltak szerint, a gyermekgondozási díj iránti kérelmét az egészségbiztosítónak kell
elbírálnia és folyósítania.
(2) A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak az igénybejelentéssel kapcsolatos
kötelezettségeit, továbbá a kifizetőhelyeknek a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási
díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításával, folyósításával és elszámolásával
összefüggő részletes feladatait és eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”
41.	§
(1)	Az Ebtv. 65. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Ha a baleseti táppénzre irányuló kérelem azért nem bírálható el, mert a baleset
üzemiségére vonatkozóan még nem született döntés, a kérelem elbírálására vonatkozó
16
ügyintézési határidő kezdő napja a baleset üzemisége tárgyában hozott érdemi döntés jogerőre
emelkedését követő nap.”
(2) Az Ebtv. 65. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az üzemi baleset bekövetkezését követően a sérült baleseti rokkantsági nyugdíjban,
illetve az üzemi balesettel összefüggésben megállapított megváltozott munkaképességűek
ellátásában részesült, ugyanazon baleset alapján baleseti járadék iránti igényt - a (6)
bekezdésben foglaltaktól eltérően - a baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve a megváltozott
munkaképességűek ellátása igénybevételének megszűnésétől számított három éven belül lehet
a kérelem benyújtásával érvényesíteni.”
42.	§
(1)	Az Ebtv. 66. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért vett fel
jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott
jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, felróhatóságra való tekintet
nélkül köteles azt visszafizetni.”
(2)	Az Ebtv. 66. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátást, baleseti táppénzt a folyósító szerv - az (1) és
(2)	bekezdés szerint visszafizetésre kötelezett személy választása alapján vagy önkéntes
teljesítés hiányában - a visszafizetésre kötelezett személynek utalásra kerülő táppénzből,
baleseti táppénzből, gyermekgondozási díjból, csecsemőgondozási díjból levonhatja azzal,
hogy a levonásra kerülő összeg nem haladhatja meg utalásonként az ellátás 33%-át.”
43.	§
Az Ebtv. 79/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az egészségbiztosító a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos kimutatások készítése céljából
kezelheti a gyermekgondozási segélyre vonatkozó - a Magyar Államkincstár által
szolgáltatott - alábbi adatokat:
a)	az ellátást igénybevevő TAJ száma,
b)	azon gyermek TAJ száma, aki után az ellátás igénybevételére sor kerül vagy került, és
c)	az ellátás folyósításának kezdete és vége.”
44.	§
Az Ebtv. 81. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az egészségbiztosító ellenőrzési eljárása során kérheti annak igazolását, hogy a pénzbeli
egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallására kötelezett ezen
kötelezettségének eleget tett. Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bevallásra
kötelezett nem teljesítette bevallási kötelezettségét, az egészségbiztosító felhívja a bevallásra
kötelezettet, hogy 10 napon belül mulasztását pótolja, annak elmaradása esetén értesíti az
állami adóhatóságot.”
17
45.	§
Az Ebtv. 82/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekekre tekintettel 2014. december 31-ét
követően megállapított csecsemőgondozási díj vagy gyermekgondozási díj összege nem lehet
alacsonyabb, mint ami a 2013. július 14-én hatályos szabályok alapján járt volna.”
46.	§
(1)	Az Ebtv. 82/H. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális
hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló
2013.	évi CCXXIV. törvény által megállapított 39. §-ban foglaltakat a 2013. december 31-ét
követően született újabb gyermek születését megelőzően 2014. január 1-je előtt, utolsóként
született gyermek jogán megállapított gyermekgondozási díjra is alkalmazni kell.”
(2)	Az Ebtv. 82/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 2014. január 1-je előtt született gyermekek esetében a 39. §-nak a 2013. december 31-
én hatályos szövegét kell alkalmazni, kivéve
a)	az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális
hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló
2013.	évi CCXXIV. törvény által megállapított 39. § (2) bekezdésében meghatározott esetet,
vagy
b)	ha az adott gyermek jogán igénybe vehető ellátás tekintetében a (3) vagy (4) bekezdésben
foglaltak szerint kell eljárni.”
47.	§
Az Ebtv. a következő 82/G. §-sal egészül ki:
„82/G. § (1) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról
szóló 2014. évi ... törvénnyel megállapított 5/C. §-t, 39/A. §-t, 39/B. § (1) bekezdését, 39/C.
§-t, 40. § (1a) bekezdését, 41. § (1) bekezdés b) pontját, 42. §-t, 42/C. §-t, 42/D. §-t, 48. §-t,
52/A. § (1) bekezdését, 55. § (7)-(9) bekezdését, 55/A. § (1) bekezdését, 61. § (4) bekezdését,
63. §-t, 66. § (1a) bekezdését és 81. § (2) bekezdését a 2014. december 31-ét követően
kezdődő ellátásra való jogosultság esetében kell alkalmazni.
(2)	A 2015. január 1-jét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély és
gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a megállapításkor hatályos jogszabály
alapján megállapított összegben kell továbbfolyósítani. A jogosultság fennállásának
időtartama alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.
(3)	Ahol más jogszabály terhességi-gyermekágyi segély kifejezést használ, az alatt 2014.
december 31-ét követően az e törvény szerinti csecsemőgondozási díjat kell érteni.”
48.	§
18
Az Ebtv.
a)	12. § (1) bekezdés a) pontjában a „terhesség” szövegrész helyébe a „várandósság”,
b)	15. § (1) bekezdésében a „terhességének” szövegrész helyébe a „várandósságának”,
c)	19. § (1) bekezdésében
ca)	a „finanszírozási eljárási rend, valamint a vizsgálati és terápiás eljárási rend” szövegrész
helyébe a „finanszírozási eljárásrend, vizsgálati és terápiás eljárási rend, valamint
rehabilitációs ellátási program”,
cb)	az „a finanszírozási eljárási rendben, valamint a vizsgálati és terápiás eljárási rendben
foglaltaktól” szövegrész helyébe az „a finanszírozási eljárásrendben, a vizsgálati és terápiás
eljárási rendben, valamint a rehabilitációs ellátási programokban foglaltaktól”,
d)	19. § (2) bekezdésében a „finanszírozási, illetőleg vizsgálati és terápiás eljárási rendet”
szövegrész helyébe a „finanszírozási eljárásrendet, vizsgálati és terápiás eljárási rendet vagy
rehabilitációs ellátási programot”,
e)	26. § (3) bekezdés a) pontjában a „23. § b), d)-e) és a 23/A. § a)-b) pontjai” szövegrész
helyébe a „23/A. § b) pontja”,
f)	30/A. §-ában a „gyógyszer forgalomba hozatalára jogosulttal,” szövegrész helyébe a
„gyógyszer Gyftv. 36. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatali engedélyének
jogosultjával,”,
g)	37. § (2) bekezdés b) pontjában a „finanszírozási eljárásrendeknek” szövegrész helyébe a
„finanszírozási eljárásrendeknek, rehabilitációs ellátási programoknak” szöveg lép, a
„szakmai protokolloknak” szövegrész helyébe a „vizsgálati és terápiás eljárási rendeknek”,
h)	38/C. § (2) bekezdésében a „részére folyósított finanszírozási összeget” szövegrész helyébe
a „részére folyósított finanszírozási összeg egészségbiztosító által meghatározott részét”,
i)	39. § (1), (3) és (5) bekezdésében, 40. § (2) bekezdésében, 44. § b) pontjában a „terhességi-
gyermekágyi segélyre” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjra”,
j) 39. § (4) bekezdésében a „gyermekgondozási támogatást” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozási segélyt”,
k) 39. § (5) bekezdésében, 50. § (1) bekezdésében, 62. § (6) bekezdésében a „terhességi-
gyermekágyi segélyt” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjat”,
l) a 40. §-t megelőző címben a „Terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a
„Csecsemőgondozási díj”,
m) 40. § (1) bekezdésében a „Terhességi-gyermekágyi segélyre” szövegrész helyébe a
„Csecsemőgondozási díjra”,
n) 40. § (2) bekezdésében, 41. § (1) és (2) bekezdésében, 42/B. § (1) és (1a) bekezdésében,
48/A. § (1) bekezdésében, 50. § (4) bekezdésében, 61. § (5) és (9) bekezdésében, 62. § (1), (2)
és (4) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés l) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély”
szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj”,
o)	40. § (3) bekezdésében a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrészek helyébe a
„csecsemőgondozási díj”,
p) 40. § (4) bekezdésében a „Terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a
„Csecsemőgondozási díj”,
q) 44. § b) pontjában a „terhessége” szövegrész helyébe a „várandóssága”,
r) 50. § (2) bekezdésében a „44. § e) pontja” szövegrész helyébe a „44. § d) és e) pontja”,
s) 50. § (4) bekezdésében az „összegét az egészségbiztosítási szerv” szövegrész helyébe az
„összegét - a (4a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az egészségbiztosító”,
sz) 62. § (2) bekezdés c) pontjában az „az egészségbiztosító” szövegrész helyébe az „a
munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító”,
t) 62. § (4) bekezdésében a „szüneteltetéséről” szövegrész helyébe a „szüneteltetéséről,
valamint a szünetelés megszüntetéséről”,
19
u) 68. § (4) bekezdésében az „A 66. § (1), (2) és (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „A 66.
§ (1), (1a), (2), (2a) és (4) bekezdése”,
v) 77. § (2) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés”,
w) 80. § (4) bekezdésében
wa) a „terhességi-gyermekágyi segélyről” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjról”,
wb) a „gyermekgondozási díjról” szövegrész helyébe a „gyermekgondozási díjról, valamint a
baleseti táppénzről”
szöveg lép.
49.	§
Hatályát veszti az Ebtv.
a)	5/B. § t) pontja,
b)	19. § (1) bekezdés harmadik mondata,
c)	19. § (3) bekezdésében az „- a 23. § b) pontjában foglaltak figyelembevételével -”
szövegrész,
d)	23. § b), d) és e) pontja,
e)	23/A. § a) pontja,
f)	24. § (2) bekezdés második mondata,
g)	25. § (3) bekezdés b) pontja,
h)	25. § (6) bekezdése,
i)	56. § (5) bekezdése,
j) 82/E. §-a.
4.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
50.	§
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) I. Fejezet 3. Címe a
következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § E törvény alkalmazásában
a)	sejt: különálló emberi sejt vagy kötőszövet által össze nem kapcsolt emberi sejtek egy
csoportja;
b)	szövet: az emberi test sejtekből álló valamennyi alkotórésze, ide nem értve a vért és a
véralkotórészt;
c)	szerv: az emberi test olyan része, amely szövetek meghatározott szerkezetű egysége, és
amely megtartja szerkezetét, erezettségét és azt a képességét, hogy jelentős önállósággal
élettani funkciókat tartson fenn, valamint a szerv egy része, ha működése az emberi
szervezetben ugyanazt a célt szolgálja, mint az egész szerv, ideértve a szerkezet és erezettség
követelményét is.”
51.	§
Az Eütv. 45. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A környezet- és település-egészségügyi tevékenység körében)
20
„c) ki kell dolgozni a lakosság egészségségére ártalmas szintet elérő hő- vagy hideghullámok,
vagy napsugárzás fennállása idején bevezetendő klíma-egészségügyi intézkedéseket, valamint
országos hőség-riasztási rendszert kell működtetni.”
52.	§
Az Eütv. III. Fejezet 4. Címe a következő 52/A. §-sal egészül ki:
„52/A. § (1) Sugárszennyezettség gyanúja esetén az egészségügyi államigazgatási szerv a
sugárszennyezettség mértékétől függően - jogszabályban meghatározottak szerint - a
sugárszennyezett személy elkülönítése iránt intézkedik.
(2)	A sugárszennyezett személyt kijelölt gyógyintézetben kell elkülöníteni, amelyen belül a
személy szabad mozgása, továbbá kapcsolattartási joga korlátozható.
(3)	Ha a sugárszennyezett személy az (1) bekezdés szerinti elkülönítésének nem tesz eleget,
az egészségügyi államigazgatási szerv kötelezi erre. Az elkülönítést kimondó határozat -
közegészségügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.”
53.	§
Az Eütv. 88. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A háziorvos, illetve házi gyermekorvos választásának jogát a teljesen cselekvőképes
személy személyesen, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú, valamint
a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében
részlegesen vagy teljesen korlátozott nagykorú személy pedig törvényes képviselője útján
gyakorolja. A háziorvos, illetve házi gyermekorvos választására vonatkozó részletes
szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.”
54.	§
Az Eütv. 93. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami mentőszolgálat jogszabályban meghatározott esetben és módon:
a)	gondoskodik a fekvőbeteg-gyógyintézeti sürgősségi ügyeleti rend megszervezéséről,
b)	részt vesz a fekvőbeteg-ellátáson kívüli sürgősségi, orvosi ügyeleti ellátásban,
c)	irányítja és felügyeli az a) pont szerinti sürgősségi ügyeleti rend végrehajtását,
d)	irányítja a fekvőbeteg-ellátáson kívül szervezett ügyeleti ellátást.”
55.	§
Az Eütv. 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl mentésnek minősül az orvos által
kezdeményezett
a)	mentőszállítás, amely olyan mentőfeladat, amely során a beteget legalább mentőápolói
felügyelettel a feltalálási helyéről egészségügyi intézménybe szállítják, és
21
b)	őrzött betegszállítás, amely a beteg legalább mentőápolói felügyeletét igénylő -
gyógyintézetből gyógyintézetbe történő -, őrzött szállítása annak érdekében, hogy a beteg
szállítása közben szükség esetén azonnali egészségügyi ellátásban részesülhessen.”
56.	§
(1)	Az Eütv. 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mentés feladatait az ország egész területére kiterjedően az állami mentőszolgálat,
valamint - a működési engedélyben meghatározottak szerint - más, mentésre feljogosított
szervezetek látják el.”
(2)	Az Eütv. 96. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állami mentőszolgálat
a)	az ország egész területére kiterjedően - jogszabályban meghatározottak szerint -
koordinálja és felügyeli a mentést,
b)	az állami mentőszolgálathoz érkező, jogszabály szerinti bejelentés alapján dönt a mentés
szükségességéről, továbbá
c)	a mentést végzők szakmai felkészültségével és technikai felszereltségével kapcsolatosan
dönt az ellátáshoz szükséges kompetenciáról.
(4)	Az állami mentőszolgálat a (3) bekezdés a) pontja szerinti koordinációs és felügyeleti
tevékenysége során észlelt, az ellátás szakszerűségével vagy a működés szabályszerűségével
kapcsolatos szabálytalanságokról haladéktalanul értesíti az egészségügyi államigazgatási
szervet. Az egészségügyi államigazgatási szerv a bejelentések alapján megteszi a szükséges
intézkedéseket.”
57.	§
Az Eütv. 97. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állami mentőszolgálat - jogszabályban meghatározottak szerint - koordinálja és
felügyeli a betegszállítást. A koordináció és a felügyelet során észlelt, az ellátás
szakszerűségével vagy a működés szabályszerűségével kapcsolatos szabálytalanságokról
haladéktalanul értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet. Az egészségügyi
államigazgatási szerv a bejelentések alapján megteszi a szükséges intézkedéseket.”
58.	§
(1)	Az Eütv. 111. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alapnyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:)
„b) a megszerzett szakképesítés megnevezése, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány száma,
a kiállítás helye és időpontja, a kiállító intézmény megnevezése, továbbá a képzés nyelve;”
(2)	Az Eütv. 111. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
22
„(6) Az alapnyilvántartást vezető szerv az egészségügyi dolgozók alapnyilvántartásából a (4)
bekezdés szerinti - bárki számára megismerhető - adatokat a nyilvántartásba történő felvételt
követő naptári hónap során, továbbá az ezen adatokban bekövetkezett változásokat havi
rendszerességgel - a jogszabályban előírt feladatai ellátása érdekében - elektronikus úton
megküldi az országos tisztifőorvosi hivatal részére.”
59.	§
(1)	Az Eütv. 112. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A működési nyilvántartást vezető szerv az egészségügyi dolgozók működési
nyilvántartásából az (5) bekezdés szerinti - bárki számára megismerhető - adatokat a
nyilvántartásba történő felvételt követő naptári hónap során, továbbá az ezen adatokban
bekövetkezett változásokat havi rendszerességgel - a jogszabályban előírt feladatai ellátása
érdekében - elektronikus úton megküldi az országos tisztifőorvosi hivatal részére.”
(2)	Az Eütv. 112. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az illetékes egészségügyi szakmai kamara a (4) bekezdés i) ésj) pontja szerinti adatokról
-	annak keletkezésétől vagy változásától számított 15 napon belül - a (4) bekezdés k) pontja
szerinti azonosító megjelölésével elektronikus úton tájékoztatja a működési nyilvántartást
vezető szervet.”
60.	§
(1)	Az Eütv. 114. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitiringrendszert működtető
egészségügyi államigazgatási szerv]
„b) a 116/C. § (2) bekezdés a) és f) pontja szerinti adatokat,”
[a (3) bekezdésben meghatározott módon kezeli, feldolgozza és azok alapján elemzi, értékeli
az egészségügyi ágazatban dolgozók munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzetét, részt vesz -
különös figyelemmel az ellátási szükségletekhez igazodó humánerőforrási feltételek
megteremtésének követelményére - a képzési, mobilitási programok irányának
meghatározásában, valamint az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás stratégiai
javaslat kidolgozásában, beleértve az életpályamodell és a kapcsolódó szolgáltatási
koncepció kidolgozását is.]
(2)	Az Eütv. 114. § (2) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszert működtető
egészségügyi államigazgatási szerv]
„o) a vényírási szerződéssel rendelkező orvosok alapnyilvántartási számát és ezen orvosok
által felírt vények, beleértve a pro familia vények számára vonatkozó adatokat,”
[a (3) bekezdésben meghatározott módon kezeli, feldolgozza és azok alapján elemzi, értékeli
az egészségügyi ágazatban dolgozók munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzetét, részt vesz -
23
különös figyelemmel az ellátási szükségletekhez igazodó humánerőforrási feltételek
megteremtésének követelményére - a képzési, mobilitási programok irányának
meghatározásában, valamint az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás stratégiai
javaslat kidolgozásában, beleértve az életpályamodell és a kapcsolódó szolgáltatási
koncepció kidolgozását is.]
(3)	Az Eütv. 114. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdés szerinti szervnek
személyazonosításra alkalmas módon továbbítja (továbbítják)]
„ac) a (2) bekezdés e) pontja szerinti adatok közül a szakképzést a 2010. évet követően
megkezdőkre vonatkozó adatokat a szakorvos képzés költségvetési forrásának kezelésére
kijelölt egészségügyi államigazgatási szerv, a szakképzést a 2010. évet megelőzően
megkezdett személyekre vonatkozó adatokat az egészségügyi felsőfokú szakirányú
szakképzést folytató egészségügyi felsőoktatási intézmények, a szakvizsgát tett személyek
117.	§ (6) bekezdés a) és d) pontja szerinti adatait az egészségügyi államigazgatási szerv,”
61.	§
Az Eütv. 116/A. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5a) A 150. § (4) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtásában - jogszabályban
történő kijelölés esetén - az egészségügyi államigazgatási szerv részt vehet. Az e kijelölés
alapján eljáró egészségügyi államigazgatási szerv a költségvetésében e célra rendelkezésre
álló előirányzat terhére támogatást nyújt.”
62. §
(1)	Az Eütv. 124. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az akkreditáció alapjául szolgáló, az egészségügyi ellátás biztonságát támogató és az
eredményességet elősegítő tevékenységek szabályozására vonatkozó standardokat a miniszter
hagyja jóvá.
(4)	Az akkreditációs felülvizsgálatot a miniszter által kijelölt szerv végzi, a felülvizsgálat
alapján az akkreditációs dokumentumot a miniszter adja ki.”
(2)	Az Eütv. 124. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az akkreditációs felülvizsgálati eljárásért a miniszternek az adópolitikáért felelős
miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat
kell fizetni.”
63.	§
Az Eütv. a következő 228/A. §-sal egészül ki:
24
„228/A. § Az egészségügyi válsághelyzetek megelőzése érdekében együttműködési
kötelezettség terheli az egészségügyi szolgáltatókat.”
64.	§
(1)	Az Eütv. 247. § (1) bekezdés m) pontja a következő me) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés tekintetében:)
„me) a szakképzéshez kapcsolódó támogatások mértékét,”
(rendeletben megállapítsa.)
(2)	Az Eütv. 247. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„x) az egészségségre ártalmas szintet elérő hő- és hideghullámok, napsugárzás idején
szükséges tájékoztatási és riasztási szintet, az egészségre ártalmas szintet elérő hő- és
hideghullámok esetén bevezetendő intézkedések körét és tartalmát, továbbá az országos szintű
hőségriasztásra vonatkozó részletes szabályokat”
(rendeletben megállapítsa.)
(3)	Az Eütv. 247. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„a) az egészségügyi válsághelyzeti terv
aa)	elkészítésének, egyeztetésének, elfogadásának, módosításának eljárási szabályait,
ab)	tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(4)	Az Eütv. 247. § (3) bekezdése a következőj)-n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„j) a rendezvénybiztosítás és a helyszínbiztosítás részletes szakmai szabályait, valamint ezen
szolgáltatásokért - ideértve a mentési terv elkészítését és az elkészítésben való közreműködést
is - fizetendő térítés díj mértékét és a megfizetésre vonatkozó rendelkezéseket,
k) a Központi Implantátumregiszter működésére vonatkozó részletes szabályokat és a
bejelentés alól kivett implantátumok körét,
l) a háziorvos, házi gyermekorvos választásának, a jelentkezésnek, a jelentkezés
elutasításának, az átjelentkezésnek, valamint az ezzel kapcsolatos vitás kérdések rendezésének
a részletes szabályait,
m) a sugárszennyezett vagy arra gyanús személy egészségügyi ellátásának, valamint a
sugárszennyezett személy elkülönítésének részletes szabályait,
25
n) egyes, környezeti eredetű kórokozók által a lakosságra nézve fertőzési kockázatot jelentő
közegek és létesítmények vonatkozásában
na) a fertőzés kockázatának csökkentésére és megelőzésére irányuló közegészségügyi
előírásokat,
nb) a kockázatbecslés, kockázatelemzés szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
(5)	Az Eütv. 247. § (5) bekezdés c) pontja a következő cj) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap
a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerint)
„cj) az akkreditációs felülvizsgálatért"
(fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díjak fizetésére vonatkozó
egyéb rendelkezéseket,
rendeletben állapítsa meg.)
65.	§
Az Eütv.
a)	101/C. § (2) bekezdésében az „egészségügyi szolgáltatótól történő elbocsátásának
időpontjáig” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgáltatótól történő elbocsátását követő 8
napon belül”,
b)	110. § (16) bekezdés b) pontjában az „a 140/B. § szerinti” szövegrész helyébe az „az etikai
elj árás lefolytatására jogosult”,
c)	110. § (16) bekezdés c) pontjában az „a 140/B. § szerinti” szövegrész helyébe az „a b) pont
szerinti adatközlés alapján lefolytatott”,
d)	111. § (1) bekezdésében a „dolgozók” szövegrész helyébe a „szakképesítéssel rendelkező
személyek”,
e)	111. § (3) bekezdés a) pontjában a „szakképesítést szerzett” szövegrész helyébe a
„szakképesítést szerzett személy”,
f)	113. § (4a) bekezdésében a „terhességi gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díj”,
g)	124/A. § (3) bekezdésében az „A (3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „Az (1)
bekezdésben”,
h)	228. § (3) bekezdésében a „vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni” szövegrész
helyébe a „vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az egész országra kiterjedően”
szöveg lép.
66.	§
Hatályát veszti az Eütv.
a)	97. § (1) bekezdésében az „az orvos rendelése alapján” szövegrész,
b)	202. § (1) bekezdés a)-c) pontja.
5.	Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény módosítása
26
67.	§
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény (a
továbbiakban: Gyógyszer Tv.) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
6.	Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény módosítása
68.	§
(1)	Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) 2/A. §
(2)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdés szerinti önkormányzat - a praxisjog engedélyezésére jogosult
egészségügyi államigazgatási szerv véleményének kikérését követően -
a)	a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal - a praxisjog megszerzése esetén - az adott
körzetben a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést kíván kötni, erről a felek előszerződést
kötnek,
b)	nem kíván a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal az adott körzetben a 2/B. § szerinti
feladat-ellátási szerződést kötni, erről az (1) bekezdés szerinti bejelentés napjától számított 45
napon belül nyilatkoznia kell.”
(2)	Az Öotv. 2/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha az (1) bekezdés szerinti önkormányzat a (2) bekezdés b) pontja szerinti határidőben
nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a praxisjogot megszerezni kívánó háziorvossal az
adott körzetben a 2/B. §-a szerinti feladat-ellátási szerződést meg kívánja kötni. Ebben az
esetben az (1) bekezdés szerinti bejelentés napjától számított 90 napon belül az adott körzetre
vonatkozóan a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést az (1) bekezdés szerinti
önkormányzat és a praxisjogot megszerezni kívánó orvos megköti.”
69.	§
Az Öotv. 2/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A feladat-ellátási szerződés megkötésekor felmerülő vitás kérdések rendezésében a
praxisjog engedélyezésére jogosult egészségügyi államigazgatási szerv - a felek által
meghatározott kérdések eldöntésében - segítséget nyújt.”
70.	§
Az Öotv. 2/C. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormányrendeletben meghatározott praxiskezelő)
„a) nyilvántartást vezet
aa)	a praxisjogokról,
ab)	a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetekről,”
71.	§
27
Az Öotv. 2/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 2/C. § a) pont aa) alpontja szerinti nyilvántartás a praxis kódja, a praxisjoggal érintett
körzet meghatározása, a praxisjogot engedélyező határozatot kiadó vagy a praxisjogot
hatósági bizonyítványban igazoló hatóság megnevezése, az engedély vagy a hatósági
bizonyítvány száma és kelte tekintetében, a 2/C. § a) pont ab) alpontja szerinti nyilvántartás a
praxis kódja, a praxisjoggal érintett körzet meghatározása és tartósan betöltetlenné válása
időpontjának tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
72.	§
Az Öotv. 3. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A praxisjogot a törvény erejénél fogva megszerző háziorvos kérelmére az egészségügyi
államigazgatási szerv a praxisjog meglétét hatósági bizonyítvánnyal igazolja.”
73.	§
Az Öotv. 2/D. § (2) bekezdésében az „a hatóság” szövegrész helyébe az „a praxiskezelő”
szöveg, az „az ügyfél nyilatkozatát” szövegrész helyébe az „az ügyfél írásbeli nyilatkozatát”
szöveg lép.
7.	Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény módosítása
74.	§
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény (a továbbiakban: Eütev.) 7. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a támogatott egészségügyi felsőfokú
szakirányú szakképzésben részt vevő jelölt a szakképzés ideje alatt a (2) bekezdés d)-g)
pontja szerinti jogviszony keretében foglalkoztatható.
(6)	Az első szakképesítésként háziorvostan szakképzésben résztvevők a kormányrendeletben
meghatározott egészségügyi államigazgatási szervvel közalkalmazotti jogviszonyban állnak a
képzés teljes időtartama alatt.”
75.	§
Az Eütev. 28. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„d) az első szakképesítésként háziorvostan szakképzésben részt vevőket foglalkoztató
egészségügyi államigazgatási szervet”
(rendeletben meghatározza.)
76.	§
28
Az Eütev. a következő 32. §-sal egészül ki:
„32. § Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló
2014. évi .... törvénnyel megállapított 7. § (5) és (6) bekezdését a 2015. július 1-jét követően
megkezdett szakképzések ideje alatt történő foglalkoztatásra kell alkalmazni.”
77.	§
Az Eütev
a)	12/B. § (7) bekezdésében az „az Eütv.-ben foglaltak szerint, a működési ” szövegrész
helyébe, az „az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI.
törvény 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti”,
b)	15/A. §-ában az „a kirendelésre vonatkozó szabályokat” szövegrész helyébe az „az Mt.-nek
a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályait”
szöveg lép.
78.	§
Hatályát veszti az Eütev.
a)	29/C. §-a és
b)	32-34. §-a.
8.	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
79.	§
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 15/C. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az 1 éven belüli, az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcseréről,
kockázatértékelésről és ellenőrzésről szóló, 2005. május 10-i 2005/387/IB tanácsi határozat
szerinti kockázatértékelés lezárásához a szakértői szerv megállapításai szerint nem áll
rendelkezésre elegendő adat, az új pszichoaktív anyag minősítése meghosszabbítható.”
80.	§
(1)	A Gytv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja Magyarországon a gyógyszerrel a
folyamatos ellátást nem tudja biztosítani, a készítményt átmenetileg vagy tartósan nem tudja
vagy nem kívánja forgalmazni, ezt a tényt, valamint ennek időtartamát, az ezen idő alatt is
elérhető mennyiség nagyságrendjét a vele szerződéses jogviszonyban álló gyógyszer-
nagykereskedőkkel, a gyógyszerészeti államigazgatási szervvel és közfinanszírozásban
részesülő gyógyszer esetén az egészségbiztosítási szervvel haladéktalanul tudatni köteles.”
(2)	A Gytv. 16. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
29
„(6) A (2) bekezdés szerinti bejelentést a gyógyszerészeti államigazgatási szerv honlapján
közzéteszi és erről - közfinanszírozásban részesülő gyógyszer esetén - az állami
egészségügyi, katasztrófa- és védelmi készlet kezelőjét értesíti.
(7)	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátásról, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a
továbbiakban: Gyftv.) 21. § (4) bekezdésében foglalt esetben a forgalomba hozatali engedély
jogosultja és a gyógyszer-nagykereskedő a gyógyszerhiány kezelése érdekében az
egészségügyért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint köteles együttműködni az
állami egészségügyi, katasztrófa- és védelmi készlet kezelőjével, a gyógyszerészeti
államigazgatási szervvel és az egészségbiztosítási szervvel.”
81. §
A Gytv. II. Fejezete a következő alcímmel és 20/A-20/D. §-sal egészül ki:
„Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele
20/A. § (1) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv 90 napra elrendeli az ideiglenes
hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak
(ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé
tétele vagy közzététele hamis, vagy nem engedélyezett gyógyszer elérhetővé tételével
összefügg.
(2)	Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes
megakadályozása útján valósul meg.
(3)	Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot a
gyógyszerészeti államigazgatási szerv hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell a
gyógyszerészeti államigazgatási szerv honlapján közzétenni.
(4)	A (3) bekezdés szerinti hirdetmény tartalmazza:
a)	az ügy tárgyát és rövid ismertetését,
b)	az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéhez szükséges adatokat,
c)	a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba.
20/B. § (1) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv 20/A. § szerinti határozatának
kötelezettje - annak határozatban történő megjelölése nélkül - valamennyi elektronikus
hírközlési szolgáltató.
(2)	Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi
és ellenőrzi.
(3)	A gyógyszerészeti államigazgatási szerv százezer forinttól ötszázezer forintig terjedő
bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely a 20/A. § és az e §
szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság a kötelezettség nemteljesítésének
időtartama alatt ismételten is kiszabható.
30
(4)	A bírság összegét a jogsértés súlyára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és a
jogsértéssel okozott kár mértékére vagy az eset más, a kötelezettségszegés súlyát érintő
lényeges körülményeire tekintettel kell meghatározni. A bírságot az azt kiszabó
gyógyszerészeti államigazgatási szerv számlájára kell befizetni.
20/C. § (1) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség az elrendelést
követő 90 nap elteltével megszűnik.
(2)	Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a gyógyszerészeti államigazgatási szerv annak
megszűnése előtt megszünteti, ha
a)	az elrendelés oka megszűnt, vagy
b)	a büntetőügyben eljáró hatóság, illetve az NMHH értesítése alapján az elektronikus adattal
kapcsolatban egészségügyi termék hamisításával vagy más bűncselekménnyel kapcsolatban
elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus
adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés végrehajtását foganatba vették.
(3)	A határozatra a 20/A. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
20/D. § A gyógyszerészeti államigazgatási szerv honlapján az ezen alcím szerinti intézkedés
végrehajtásának időtartama alatt közzéteszi a jogerős ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel
elrendelésével érintett honlap elnevezését.”
82. §
A Gytv. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdés szerint rögzített adatok kérelemre történő módosítása esetén a (2)
bekezdés szerint kell eljárni.”
83.	§
A Gytv. 25/B. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) Ha a kérelmező a gyógyszer forgalomba hozatali engedély kiadása iránti kérelem
benyújtásával egyidejűleg jelzi, hogy a forgalomba hozatali engedély kiadását követően az
egészségbiztosítási szervtől kedvezményezetti státusz megítélését fogja kérni, úgy - ha az
egészségbiztosítási szerv a kedvezményezetti státuszt megítéli - a gyógyszerészeti
államigazgatási szerv visszatéríti a forgalomba hozatali engedély jogosultjának az általa
befizetett igazgatási szolgáltatási díjat.”
84.	§
A Gytv. 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
85.	§
A Gytv. 20. § (2), (9) és (11) bekezdésében az „A gyógyszerészeti államigazgatási szerv”
szövegrész helyébe az „A gyógyszerészeti államigazgatási szerv, illetve az egészségügyi
államigazgatási szerv” szöveg lép.
31
9.	Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény
módosítása
86.	§
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a
továbbiakban: Ekt.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A területi szervezetek és az országos szervek jogi személyek. A területi szervezeteket és
az országos szerveket a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.”
87.	§
Az Ekt. 13/C. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kamarai választás a szakmai kamara döntése szerint a 13/B. § (2) bekezdés a)-c)
pontja szerinti eljárások bármelyike szerint történhet.
(2)	A kamarai választás első fordulója érvényes, ha a választásra jogosult kamarai tagok több
mint huszonöt százaléka szavazott. A kamarai választás eredményességi feltételeit a szakmai
kamara alapszabálya tartalmazza.
(3)	A kamarai választás első fordulójának érvénytelensége vagy eredménytelensége esetén a
szakmai kamara második választási fordulót tart. A szakmai kamara a második fordulót az
első forduló napjától - vagy a 13/B. § (2) bekezdés b) vagy c) pontjának alkalmazása esetén a
választás első fordulójának utolsó napjától - számítva legkorábban tizenöt napon túl, de
legkésőbb negyvenöt napon belül tartja meg. A második forduló a szavazatot leadó tagok
számára tekintet nélkül érvényes. Az alapszabály a második forduló érvényességéhez
szükséges részvételi arányt a szavazatot leadó választásra jogosultak arányának
meghatározásával e törvényben foglaltaknál szigorúbban is megállapíthatja.”
88.	§
Hatályát veszti az Ekt.
a)	VIII. Fejezete,
b)	32-33/C. §-a.
10.	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
89.	§
(1)	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a
továbbiakban: Gyftv.) 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a tényállás tisztázása érdekében jogosult
a)	a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, illetve a gyógyászati
segédeszköz gyártója vagy forgalmazója és az általa megbízott ismertetési tevékenységet
folytató közötti,
32
b)	az ismertetési tevékenységet folytató és a vele szerződéses jogviszonyban álló, gyógyszer,
illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy közötti,
c)	az ismertetési tevékenységet folytató érdekében szerződés alapján eljáró más személy és a
gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy
közötti
jogviszonyt és a ténylegesen megvalósuló tevékenységet vizsgálni.”
(2)	A Gyftv. 20. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés szerinti vizsgálathoz a jogviszony, illetve a tevékenység alanyainak
rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható,
hogy a ténylegesen végzett tevékenység a létrejött jogviszonyok tartalmának megfelel, illetve
nem minősül jogellenes kereskedelmi gyakorlatnak.”
(3)	A Gyftv. 20. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A 14. §-ban és a 15. § szerinti jogszabályban foglaltak végrehajtásának ellenőrzésével
összefüggésben indított eljárások során az ügyintézési határidő 60 nap, amely indokolt
esetben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható.”
90.	§
A Gyftv. 23. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Ha a 31/B. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtását követően az egészségbiztosítási
szerv a kedvezményezetti státuszt megítéli, visszatéríti a forgalomba hozatali engedély
jogosultjának az általa befizetett igazgatási szolgáltatási díjat.”
91.	§
A Gyftv. 26. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A támogatásvolumen-szerződésekben rögzített befizetési kötelezettség)
„e) a szerződésben rögzített, a költséghatékonyság szempontjából meghatározó adagolástól,
alkalmazott dózistól való eltérés alapján, az adott gyógyszer alkalmazási előírásának
megfelelően”
(kerülhet megállapításra.)
92.	§
A Gyftv. 31/C. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően az egészségbiztosítási szerv akkor fogadhat be gyógyszert
támogatási érték nélküli támogatási kategóriába kedvezményezetti státusszal, ha a gyógyszer
megfelel a 31/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak továbbá a gyógyszer éves forgalma
várhatóan nem haladja meg a - termelői áron számított - 30 millió forintot.
33
(2b) Az egészségbiztosítási szerv a (2a) bekezdés szerint befogadott gyógyszer forgalmi
adatainak felülvizsgálatát évente elvégzi és ha a gyógyszer forgalma a (2a) bekezdésben
meghatározott értéket meghaladja, az egészségbiztosítási szerv dönthet a kedvezményezetti
státusz megszüntetéséről a (3) bekezdés szerinti ötéves időtartam lejártát megelőzően is.”
93.	§
(1)	A Gyftv. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy annak meghatalmazott képviselője az
egészségbiztosítási szerv 32. § szerinti határozatának jogerőre emelkedését követően a
befogadott és támogatással forgalmazható, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszköz
árát vagy a kölcsönzési díját érintő változtatással kíván élni, a 32. § (2) bekezdés b) pont ba)
vagy bf) alpontja szerinti kérelmet kell előterjesztenie, illetve a 32. § (2) bekezdés b) pont bb)
vagy be) alpontja szerinti bejelentést kell tennie.”
(2)	A Gyftv. 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egészségbiztosítási szerv kezdeményezi az egészségügyért felelős miniszternél új
funkcionális csoport nyitását, ha egymást követő 12 hónapon belül több mint 50 beteg
kérelme alapján kerül engedélyezésre társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető
gyógyászati segédeszköz méltányosságból történő támogatása - az Ebtv. 26. § (1) bekezdés c)
pontja alapján - és az eszköz funkcionális csoportját még nem tartalmazza az egészségügyért
felelős miniszter rendelete.”
94.	§
A Gyftv. 35. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A közgyógyellátásra jogosultak részére közgyógyellátás jogcímén rendelt gyógyászati
segédeszközök javítása - ha az eszköz támogatással javítható - térítésmentes.”
95.	§
A Gyftv. 49. § (7) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A pályázati kiírás tartalmazza)
„f) a pályázat benyújtásának határnapját.”
96.	§
A Gyftv. 50/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50/A. § A közforgalmú gyógyszertár működtetője kérelmére az egészségügyi
államigazgatási szerv engedélyezi a fiókgyógyszertár áthelyezését. Az áthelyezésre kizárólag
az adott településen belül, legkésőbb az áthelyezést engedélyező határozat jogerőre
emelkedését követő 6 hónapon belül kerülhet sor.”
97.	§
34
A Gyftv. 53. § (6) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A működési engedély tartalmazza:)
„h) intézeti gyógyszertár esetén az intézeti vezető főgyógyszerész nevét.”
98.	§
A Gyftv. 53/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Fiók-és kézigyógyszertár esetén az egészségügyi államigazgatási szerv az ellátó
közforgalmú gyógyszertár nevének vagy pontos címének megváltoztatása esetén a
gyógyszertár működési engedélyét hivatalból módosítja.”
99.	§
(1)	A Gyftv. 54. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A működési engedélyt az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a (3) bekezdésben és az 58. § (2)
bekezdésében foglalt kivétellel - a létesítési engedéllyel egyidejűleg a működési engedély
visszavonására okot adó körülményekről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül
vissza kell vonni akkor is, ha]
„a) fiókgyógyszertár esetén
aa)	a működési engedélyében megjelölt településen közforgalmú gyógyszertár kezdi meg
működését,
ab)	a létesítési engedélye jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül nem kezdte meg
működését;”
(2)	A Gyftv. 54. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[A működési engedélyt az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a (3) bekezdésben és az 58. § (2)
bekezdésében foglalt kivétellel - a létesítési engedéllyel egyidejűleg a működési engedély
visszavonására okot adó körülményekről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül
vissza kell vonni akkor is, ha]
„j) a pályázatban vállalt többletszolgáltatást a pályázat nyertese nem teljesíti.”
100.	§
A Gyftv. 58. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A személyi jog gyakorlására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha)
f a gyógyszerek forgalmazására, készletben tartására és kiadására vonatkozó jogszabályok
ismételt és súlyos megsértése miatt kerül visszavonásra a létesítési és működési engedély.”
101. §
35
A Gyftv. 60/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ideiglenes vezető az a gyógyszerész lehet, aki megfelel a 61. § (2)-(4) bekezdésében
foglalt feltételeknek.”
102. §
A Gyftv. a következő 87/F. §-sal egészül ki:
„87/F. § Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló
2014.	évi ... törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő fiókgyógyszertár áthelyezési
kérelmek tekintetében az áthelyezésnek 2015. július 1-jéig kell megtörténnie.”
103.	§
A Gyftv.
a)	38/A. § a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyt” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díjat”,
b)	41. § (1) bekezdésében a „létesítendő” szövegrész helyébe a „létesítési engedéllyel
rendelkező”,
c)	49. § (7) bekezdés a) pontjában a „település/településrész/kerület” szövegrész helyébe a
„település/kerület”,
d)	49. § (10) bekezdés b) pont bd) alpontjában a „nyújtott nyitvatartást” szövegrész helyébe a
„nyújtott, a többi pályázóhoz képest hosszabb nyitva tartást”,
e)	50. § (2) bekezdésében a „Fiókgyógyszertár működtetésére” szövegrész helyébe az „A 49.
§ (10) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel fiókgyógyszertár működtetésére”,
f)	53/A. § (5) bekezdésében a „működési engedélyt” szövegrész helyébe a „működési
engedélyt a létesítési engedéllyel egyidejűleg”,
g)	60/C. § (3) bekezdésében a „gyógyszertár felelős vezető alkalmazásával” szövegrész
helyébe a „gyógyszertár, a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság kérelme alapján
felelős vezető alkalmazásával”,
h)	63. § (2) bekezdésében a „(2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(2)-(4)
bekezdésében”,
i)	66. § (1) bekezdésében a „Hatósági vezetőnek” szövegrész helyébe a „Hatósági vezetőnek a
61. § (2)-(4) bekezdése szerint”,
j) 70. § (2) bekezdésében a „66. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „68. § (2) bekezdés b)
pontja”
szöveg lép.
104.	§
Hatályát veszti a Gyftv.
a)	53/B. § (2a) bekezdésében a „/városban” szövegrész,
b)	53/B. § (2a) bekezdésében a „/városon” szövegrész,
c)	59. § (1) bekezdés c) pontja.
11.	Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény
módosítása
105.	§
36
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a
továbbiakban: Eftv.) 1. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„i) szakellátási kapacitás:
ia)	a járóbeteg-szakellátásban a szakorvosi és nem szakorvosi órák száma,
ib)	a fekvőbeteg-ellátásban az aktív és krónikus ellátási ágyak száma,
ic)	művese kezelés esetén a heti kezelésszám,
id)	nappali kórházi ellátásban a beteglétszám,
ie)	egynapos sebészeti ellátásban a súlyszám,
if)	az ia) és az ie) alpont alá nem tartozó esetben az e törvény végrehajtásáról szóló
rendeletben foglaltak szerinti eljárásban meghatározott egység;”
106.	§
Az Eftv. 1/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés alapján állami tulajdonba került vagyon tekintetében az Állami
Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) gyakorolja az államot megillető
tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét.”
107.	§
Az Eftv. 2/H. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ebben az alcímben foglaltakat a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás és a
2.	§ (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződés módosítása során is alkalmazni kell.”
108.	§
Az Eftv.
a)	1/B. § (6) bekezdésében az „A GYEMSZI” szövegrész helyébe az „Az ÁEEK”,
b)	14. § (5) bekezdésében a „2014. december 31-éig” szövegrész helyébe a „2015. december
31-éig”
szöveg lép.
109 §
Hatályát veszti az Eftv. 5. § (1) bekezdésében az „ illetve szakmai összetételének a 7. § (1)-
(4)	bekezdés szerinti eljárások során történő megváltoztatását kezdeményezheti,” szövegrész.
12.	A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások,
valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény módosítása
110. §
37
A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a
biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Gtv.) 3.
§ (1) bekezdés 11-15. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„11. humángenetikai vizsgálat: az egészséget károsan befolyásoló hatásokkal társuló vagy
azokat előre jelző, csírasejt eredetű (örökölt) vagy a magzati élet korai szakaszában kialakult,
a genom (gének, kromoszómák) veleszületett - genetikai betegséget okozó vagy arra
hajlamosító - variánsainak kimutatására irányuló, genetikai mintán végzett laboratóriumi
analízis, amely a vizsgálat célja szerint lehet klinikai genetikai vizsgálat genetikai
szűrővizsgálat és kutatási célú genetikai vizsgálat;
12.	klinikai genetikai vizsgálat: olyan humángenetikai vizsgálat, amelynél a genetikai mintát
szolgáltató érintett személy betegség tüneteit mutatja (diagnosztikus genetikai teszt), vagy
amelynél a genetikai mintát szolgáltató tünetmentes személy vérszerinti rokona genetikai
betegségben szenved és a személy saját egészsége, illetve gyermekvállalása szempontjából
fokozott kockázatnak van kitéve;
13.	genetikai szűrővizsgálat: meghatározott populáció tagjainak válogatás nélküli,
szűrőprogram keretében végzett humángenetikai vizsgálata, amelynek célja a genetikai mintát
szolgáltató tünetmentes személyek köréből a veszélyeztetettek beazonosítása genetikai
jellemzőik feltárásával;
14.	kutatási célú genetikai vizsgálat: olyan humángenetikai vizsgálat, amelynél a genetikai
mintát szolgáltató egyén tünetmentes vagy olyan beteg, akinek betegségét klinikai
diagnosztikus genetikai teszttel már megállapították, és az engedélyezett kutatási terv
keretében végzett kutatás célja emberi betegségek genetikai hátterének vagy kezelési
lehetőségeinek jobb megismerése;
15.	genetikai tanácsadás: olyan konzultációs eljárás, amely során erre jogszabály alapján
jogosult személy tájékoztatást ad a klinikai genetikai vizsgálatok előnyeiről vagy
kockázatairól, feltárja a humángenetikai vizsgálatok eredményeinek lehetséges
következményeit, és segíti a betegség természetének megértését;”
111. §
Hatályát veszti a Gtv.
a)	3. § (1) bekezdés 10. pontja,
b)	27. § (3) bekezdése,
c)	30. § (3) bekezdése.
13.	Az egészségüggyel összefüggő' egyéb törvények módosítása
112. §
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
a)	2. § (6) bekezdés g) pont 6. alpontjában az „Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi
Intézet” szövegrész helyébe az „egészségügyi államigazgatási szerv”,
38
b)	2. § (6) bekezdés g) pont 11. alpontjában az „Országos Gyógyszerészeti Intézet”
szövegrész helyébe az „egészségügyi államigazgatási szerv”,
c)	50/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díj”,
d)	50/D. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „terhességi-gyermekágyi segély”
szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj”,
e)	51/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a
továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv”,
f)	51/B. § (1) bekezdés l) pontjában az „OÉTI” szövegrész helyébe az „az egészségügyi
államigazgatási szerv”,
g)	51/E. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az „OEP” szövegrész helyébe az
„egészségbiztosítási szerv”
szöveg lép.
113. §
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„h) az EGT-állampolgár és a családtag egészségügyi ellátását, az egészségügyi ellátás anyagi
fedezetének mértékét és igazolását;”
114 §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény 111. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„h) a harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátását, az egészségügyi ellátás
anyagi fedezetének mértékét és igazolását;”
115.	§
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 3. § (3a) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3a) A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az
átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény 13.
§-a, illetve az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény
1/B. §-a alapján az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) tulajdonosi
joggyakorlásába tartozó egészségügyi intézményekhez tartozó ingatlanok esetében a
tulajdonosi jogokat a miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel, az NFA és az ÁEEK
útján a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon gyakorolja.”
116.	§
39
A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az
átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: 2012. évi XXXVIII. törvény) 13. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A magyar államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének
gyakorlására az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) jogosult
a)	a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a
Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi
CLIV. törvény (a továbbiakban: konszolidációs törvény), továbbá az Esztergom Város
Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLXXXVI. törvény alapján
állami tulajdonba került, állami egészségügyi feladatellátást szolgáló vagyon,
b)	e törvény alapján állami tulajdonba kerülő, az állami egészségügyi feladatellátást szolgáló
vagyon és
c)	e törvény 4. mellékletében felsorolt országos gyógyintézetek, valamint az egészségügyért
felelős miniszter irányítása alá tartozó, az a) és b) pontokon túli egyéb egészségügyi
szolgáltató vagyonkezelésében lévő vagyon tekintetében.”
117.	§
A 2012. évi XXXVIII. törvény
a)	13. § (1a) bekezdésében az „a GYEMSZI” szövegrész helyébe az „az ÁEEK”,
b)	13. § (2) és (3 a) bekezdésében az „A GYEMSZI” szövegrész helyébe az „Az ÁEEK”,
c)	15/B. §-ában
ca)	a „GYEMSZI” szövegrészek helyébe az „ÁEEK”,
cb)	az „a GYEMSZI” szövegrészek helyébe az „az ÁEEK”
szöveg lép.
118.	§
A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló
2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 2. melléklete a 3. melléklet szerint
módosul.
119.	§
A fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi
háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os
tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek
általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi
XXV. törvény (a továbbiakban: 2013. évi XXV. törvény) 3. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Az államot a (2) bekezdés szerinti ügyletek tekintetében az Állami Egészségügyi Ellátó
Központ (a továbbiakban: ÁEEK) képviseli.”
120.	§
A 2013. évi XXV. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
40
„(5) Az e törvény szerint az állam tulajdonába került vagyon tekintetében a tulajdonosi
jogokat az ÁEEK gyakorolja.”
121. §
Hatályát veszti a 2013. évi XXV. törvény
a)	6. § (3) bekezdése,
b)	8. § (2) bekezdése.
122. §
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
a)	14. § (1) bekezdés c) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe
a „csecsemőgondozási díjban”,
b)	27. § (1) bekezdés d) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díj”,
c)	29. § (1) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyre” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díjra” szöveg, a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díj”,
d)	54. § (14a) bekezdés d) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyre” szövegrész helyébe
a „csecsemőgondozási díjra” szöveg, a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díj”,
e)	58. § (5) bekezdés k) pont 1. alpontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész
helyébe a „csecsemőgondozási díjban”,
f)	58. § (9) bekezdés a) pontjában a „terhességi gyermekágyi segélyt” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díjat”
szöveg lép.
(2)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992.
évi LXXXIV. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyt”
szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjat” szöveg lép.
(3)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a)	4. § (1) bekezdés i) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díj”,
b)	37. § (1) bekezdés c) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe
a „csecsemőgondozási díjban”
szöveg lép.
(4)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 68. §-ában a „terhességi-
gyermekágyi segélyből” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjból” szöveg lép.
(5)	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 43. pontjában a
„terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban”
szöveg lép.
(6)	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
a)	8. § a) pont aa) alpontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díj”,
41
b)	9. § (3) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díjban”,
c)	14. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész
helyébe a „csecsemőgondozási díj”,
d)	16. § (1) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe
a „csecsemőgondozási díjban”,
e)	28. § (1) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe
a „csecsemőgondozási díjban”,
f)	29. § (4) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díjban”
szöveg lép.
(7)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
a)	18. § (2b) bekezdésében a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díjban”,
b)	38. § (1) bekezdés e) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díj”
szöveg lép.
(8)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII.
törvény 62. § c) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díj” szöveg lép.
(9)	Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdés a)
pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj”
szöveg lép.
(10)	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdés a) pont
ab)	alpontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyt” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díjat” szöveg lép.
(11)	A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 8/B.
§ (1) bekezdésében a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díjban” szöveg lép.
(12)	A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 125. § (3) bekezdés c) pontjában a
„terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban”
szöveg lép.
(13)	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvény 458. § (1) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben”
szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg lép.
(14)	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény
a)	2. § (3) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díj”,
42
b)	14. § (5) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díj”
szöveg lép.
(15)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 78. § (5) bekezdés c) pontjában a
„terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj” szöveg lép.
(16)	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
a)	41. § (1) bekezdés b) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe
a „csecsemőgondozási díjban”,
b)	48/L. § a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díj”,
c)	110. § (1) bekezdés 9. pont b) alpontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben”
szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban”,
d)	5. melléklet 1. rész e) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a
„csecsemőgondozási díj”,
e)	5. melléklet 7. rész d) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélynek” szövegrész helyébe
a „csecsemőgondozási díjnak”
szöveg lép.
(17)	A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi
CXLVII. törvény 8. § (9) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben”
szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg lép.
123.	§
Nem lép hatályba az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények
módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvény 34. §-a, 36. §-a, 42. §-a, 47. §-a, 50. §-a, 53.
§-a, 56. § l) pontja, továbbá 57. § f) és i) pontja.
124.	§
Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával,
valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi CCXXIV. törvény 7. §-a és a 15. § (2) bekezdése.
14.	Záró rendelkezések
125.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő napon lép
hatályba.
(2)	Az 1-4. §, a 6. § (1) bekezdése, a 7-17. §, a 19-47. §, a 48. § a), b) e), f) és h)-w) pontja, a
49-61. §, a 62. § (1) bekezdése, a 63. §, a 64. § (1)-(4) bekezdése, a 65-73. §, a 77-83. §, a
85-105. §, a 107. §, a 109-114. §, a 118. §, a 122. §, a 126. §, valamint az 1. és a 3. melléklet
2015.	január 1-jén lép hatályba.
(3)	Az 5. §, a 6. § (2) bekezdése, a 62. § (2) bekezdése, a 64. § (5) bekezdése, a 84. § és a 2.
melléklet az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
43
(4)	A 106. §, a 108. § a) pontja, a 115-117. §, a 119-121. § 2015. március 1-jén lép hatályba.
(5)	A 18. §, a 48. § c), d) és g) pontja 2015. június 30-án lép hatályba.
(6)	A 74-76. § 2015. július 1-jén lép hatályba.
126. §
Az 50. § és a 66. § b) pontja az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére,
vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és
biztonsági előírások megállapításáról szóló, 2004. március 31-i 2004/23/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
44
1. melléklet a 2014. évi ... törvényhez
A Gyógyszer Tv. Melléklet „A) Jegyzék:” című részében foglalt táblázat a következő 27-
65.	sorral egészül ki:
	[Hivatalos elnevezés	Kémiai név]
	(illetve más név vagy rövidítés,	
	illetve külföldön gyakran használt	
	más írásmód)	
„27.	1- naphyrone (1-nafiron)	1 -(naphthalen-1 -yl)-2-(pyrrolidin-1 -yl)pentan-1 -one
28.	2-aminoindane (2- aminoindán)	2,3 -dihydro- 1#-inden-2-amine
29.	2-DPMP, Desoxypipradrol (dezoxipipradrol)	2-(diphenylmethyl)piperidine
30.	2-naphyrone (2-nafiron)	1 -(naphthalen-2-yl)-2-(pyrrolidin-1 -yl)pentan-1 -one
31.	3-MeO-PCE	#-ethyl-1-(3-methoxyphenyl)cyclohexanamine
32.	4-MeO-PCP	1-[1 -(4-methoxyphenyl)cyclohexyl]piperidine
33.	5-IAI	5-iodo-2,3-dihydro- 1#-inden-2-amine
34.	5-MeO-AMT	1-(5-methoxy-1#-indol-3-yl)propan-2-amine
35.	a- Pyrrolidinovalerophenone, a- PVP	1 -phenyl-2-(1 -pyrrolidinyl)-1 -pentanone
36.	AM-2201	1-[(5-fluoropentyl)-1H-indol-3-yl]-(naphthalen-1- yl)methanone
37.	AMT (alfa-metiltriptamin)	1-(l#-indol-3-yl)propan-2-amine
38.	Camfetamine (kamfetamin)	#-methyl-3-phenylbicyclo[2.2.1]heptan-2-amine
39.	CP 47,497 C8-homológ	2-(3-hydroxycyclohexyl)-5-(2-methylnonan-2-yl)phenol
40.	CRA 13	naphthalen-1 -yl [4-(pentyloxy)naphthalen-1 - yl]methanone
41.	D2PM, Diphenylprolinol (difenilprolinol)	diphenyl(pyrrolidin-2-yl)methanol
42.	DBZP	1,4-dibenzylpiperazine
43.	Desoxy-D2PM (dezoxi-D2PM)	2-(diphenylmethyl)pyrrolidine
44.	Dimethocaine (dimetokain)	3-(diethylamino)-2,2-dimethylpropyl-4-aminobenzoate
45.	DMAA	4-methylhexan-2-amine
46.	Etaqualone (etakvalon)	3-(2-ethylphenyl)-2-methylquinazolin-4(3#)-one
47.	Ethylphenidate (etilfenidát)	ethyl phenyl(piperidin-2-yl)acetate
48.	GBL, gamma- butyrolactone (gamma-buti rolakton)	dihydrofuran-2(3#)-one
49.	HU-210	9-(hydroxymethyl)-6,6-dimethyl-3-(2-methyloctan-2-yl)- 6a,7,10,10a-tetrahydrobenzo [c]chromen-1 -ol
50.	Ibogain	(6^,6a^,7^,9^)-7-ethyl-2-methoxy-6,6a,7,8,9,10,12,13- octahydro-5#-6,9-methanopyrido[10,20:1,2]azepino[4,5- b]indole
51.	MDAI	6,7-dihydro-5#-indeno[5,6-d] [ 1,3]dioxol-6-amine
52.	Methoxetamine (metoxetamin)	2-(ethylamino)-2-(3-methoxyphenyl)cyclohexanone
45
53.	MPA, Methylthienylpropamine (metiltienil-propamin)	^-methyl-1 -(thiophen-2-yl)propan-2-amine
54.	ODT, O-desmethyltramadol (O- dezmetiltramadol)	3-{2-[(dimethylamino)methyl]-1- hydroxycyclohexyl}phenol
55.	para-methyl-4- methylaminorex (para- metil-4-metilaminorex) / 4,4’-DMAR	4-methyl-5-(4-methylphenyl)-4,5-dihydro-1,3-oxazol-2- amine, illetve 4-methyl-5-(4-methylphenyl)-1,3- oxazolidin-2-imine tautomerek
56.	Pentedron	2-methylamino-1 -phenyl -1 -pentanone
57.	MBZP	1 -benzyl-4-methylpiperazine
58.	pFBT, 4-fluorotropacocaine (fluortropakokain)	8-methyl-8-azabicyclo[3.2.1]oct-3-yl 4-fluorobenzoate
59.	pFPP	1 -(4-fluorophenyl)piperazine
60.	Phenazepam (fenazepam)	7 -bromo-5-(2-chlorophenyl)-1,3 -dihydro-2#-1,4- benzodiazepin-2-one
61.	Salvinorin A (Szalvinorin A)	(2S,4aR,6aR,7JR,9iS',10a,S,,10bJR)-9-(acetyloxy)-2-(3 furanyl)dodecahydro-6a, 10b-dimethyl-4,10-dioxo-2#- naphtho[2,1-c]pyran-7-carboxylic acid methyl ester
62.	TFMPP	1-[3-(trifluoromethyl)phenyl]piperazine
63.	P- Me-PEA	2-phenylpropan-1 -amine
64.	3-MeO-PCP	1-[1-(3 -methoxyphenyl)cyclohexyl]-piperidine
65.	Homoamphetamine	3 -amino-1 -phenyl-butane”
46
2. melléklet a 2014. évi ....törvényhez
1.	A Gytv. 1. számú melléklete a „III.I.4.” megjelölésű sort követően a következő sorral
egészül ki:
		(Összeg)
		
„III.I.5.	Gyógyszerközvetítői tevékenység regisztrációjának módosítása	9 000”
2.	A Gytv. 1. számú melléklet „III.Q.2.” sora helyébe a következő sorok lépnek:
(Összeg)
„III.Q.2.	Gyógyszerhatóanyag-gyártási tevékenység nyilvántartásba vétele 2013. július 1-jét megelőzően ilyen tevékenységet végzőként nem regisztráltak számára	
III.Q.2.1.	Nyilvántartásba vétel alapdíja és az első hatóanyag engedélyezése	225000
III.Q.2.2.	Gyártott hatóanyagonként és telephelyenként	90000"
3.	A Gytv. 1. számú melléklet „III.Q.3.” sora helyébe a következő sorok lépnek:
(Összeg)
„III.Q.3.	Gyógyszerhatóanyag-importtevékenység regisztrációja 2013. július 1-jét megelőzően ilyen tevékenységet végzőként nem regisztráltak számára	
III.Q.3.1.	Nyilvántartásba vétel alapdíja és az első hatóanyag engedélyezése	225000
III.Q.3.2.	Gyártott hatóanyagonként és telephelyenként	90000"
4.	A Gytv. 1. számú melléklet „III.Q.4.” sora helyébe a következő sorok lépnek:
(Összeg)
„III.Q.4.	Gyógyszerhatóanyag forgalmazási tevékenység regisztrációja 2013. július 1-jét megelőzően ilyen tevékenységet végzőként nem regisztráltak számára	
III.Q.4.1.	Nyilvántartásba vétel alapdíja és az első hatóanyag engedélyezése	225000
III.Q.4.2.	Gyártott hatóanyagonként és telephelyenként	90000"
47
5.	A Gytv. 1. számú melléklete a „III.Q.4.” megjelölésű sort követően a következő sorokkal
egészül ki:
(Összeg)
„III.Q.5.	Gyógyszerhatóanyag-gyártási, import és forgalmazási tevékenység regisztráció új hatóanyaggal, hatóanyagonként és telephelyenként	90 000
III.Q.6.	Gyógyszerhatóanyag-gyártási, import és forgalmazási tevékenység regisztráció módosítása minden egyéb esetben bejelentésenként	15 000
III.R.	Gyógyszerhatóanyag-gyártási tevékenység helyszíni ellenőrzése kérelemre, GMP megfelelőség igazolása céljából (telephelyenként)	450 000
III.S.	Hatósági bizonyítvány kiállítása a vámhatóság részére gyógyszer- nagykereskedelmi és gyógyszergyártási engedélyről illetve a belföldi forgalomba hozatal céljára behozni kívánt gyógyszer engedélyéről	22 500”
48
3. melléklet a 2014. évi ....törvényhez
Az Lrtv. 2. mellékletében foglalt táblázat „Egészségügy” sora a következő 16a sorral egészül
ki:
	(Ágazat)	(Alágazat)
	(Egészségügy)	
„16a		gyógyszer-nagykereskedelem”
49
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Törvényjavaslat az alábbi fő célkitűzések megvalósítására tesz javaslatot.
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a
továbbiakban: Ehi.) módosítása
Az Ehi. a Törvényjavaslat által számos ponton kerül módosításra. Újabb szabályozási
területek kerülnek nevesítésre abból a célból, hogy ezen területek estében is
megteremtődjenek a hatósági ellenőrzés, illetve bírságolás törvényi alapjai.
Pontosításra kerülnek az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben
a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák
alkalmazására irányuló engedélyeket kezelő hatósági nyilvántartás szabályai, tekintettel arra, hogy
engedélyezés helyett csak bejelentési kötelezettség áll fenn a jelzett technológiák vonatkozásában. Új
elemként bevezetésre kerül a kijelölt természetes fürdőhely üzemeltetője által fizetendő éves
felügyeleti díj; ennek alapján a jövőben a minőségellenőrzését szolgáló mintavételi
ütemtervhez tartozó mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok elvégzése nem a fürdőhely
üzemeltetőjének, hanem az egészségügyi államigazgatási szervnek a feladata lesz. Az
üzemeltető ezzel jelentős adminisztratív tehertől szabadul meg, a díj mértéke pedig az
üzemeltető által eddig is évente kifizetett, piaci árhoz igazodik. A feladat áthelyezése a
hatékonyabb és szakmailag megfelelő módon kivitelezett mintavétel és pontosabb
adatgyűjtés-és szolgáltatás érdekében szükséges, ezzel az uniós irányelvi kötelezettség is
jobban teljesül.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolt személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) módosítása
Az Eüak. módosítása pontosítja az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyazonosító
adatok kezelésére jogosult adatkezelő fogalmát, összhangban az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló törvénnyel. A módosítás tartalmazza a
betegségregiszterekhez, a központi implantátumregiszterhez, valamint az egészségbiztosítási
szerv adatmegőrzéséhez kapcsolódó egyes pontosításokat. Annak érdekében, hogy a védőnők
is eleget tehessenek a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésével kapcsolatos
kötelezettségüknek, szükséges részükre adatkezelési jogosultság lehetővé tétele.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban:
Ebtv.) módosítása
A vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című
középtávú kormányzati programból eredő, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő
egyes feladatok végrehajtásáról szóló 1056/2013. (II. 13.) Korm. határozat 2. pontjában
meghatározott feladat végrehajtása érdekében 2013. július 15-én kihirdetésre kerültek azon
jogszabály-módosítások, melyekkel megvalósul az a kormányzati szándék, mely szerint a
pénzbeli ellátások számítási ideje úgy módosul, hogy a pénzbeli ellátás összege főszabály
szerint az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző harmadik hónap utolsó napjától
visszafele számított 180 napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem
alapján kerüljön megállapításra, valamint az ellátás megállapításakor a rendszeres és nem
rendszeres jövedelem különbségtétel nélkül képezzen ellátási alapot.
50
2014.	január 1-jétől hatályba lépett az ún. „GYED-extra” intézkedés csomag, mely jelentős
változást jelentett a korábbi szabályozáshoz képest, valamint az elmúlt másfél évben több
jogszabály is módosult, melyek befolyással voltak a pénzbeli ellátások rendelkezéseire.
Ahhoz, hogy 2015. január 1-jétől a vállalkozók adminisztratív költségeinek csökkentésére
irányuló jogszabályok összhangban legyenek a már hatályos „GYED-extra” bevezetéséhez,
valamint az egyéb kapcsolódó jogszabályokkal, komplexitásában kellett a már kihirdetett, de
hatályba még nem lépő jogszabályokat felülvizsgálni, melynek eredményként kerül sor jelen
Törvényjavaslattal a korábban kihirdetett rendelkezések újrakodifikálására, azzal, hogy az új
szabályok a 2013-ban kihirdetett jogszabály által meghatározott koncepcióban változást nem
jelentenek.
A pénzbeli ellátásokra vonatkozó része a Törvényjavaslatnak a fentieken túl arról is
rendelkezik, hogy a terhességi-gyermekágyi segély neve a jövőben csecsemőgondozási díj
legyen.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) módosítása
A Javaslat megteremti a jogi lehetőségét - a fertőző betegek esetéhez hasonlóan - a
sugárszennyezett személyekkel kapcsolatban a karantén, illetve egyéb alapjog-korlátozó
előírások elrendelésének és végrehajtásának. A sugárszennyezés mint olyan nem számít
fertőző betegségnek, ezért a hatályos szabályozás alapján eddig a sugárszennyezett személyek
elkülönítésére nem volt lehetőség, holott ez szakmai és közegészségügyi szempontból
indokolt.
Az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartásával és az egészségügyi ágazati
humánerőforrás-monitoring rendszerrel kapcsolatban jogtechnikai, illetve pontosító, az
értelmezést és az egységes jogalkalmazást segítő módosítások bevezetése mellett a
Javaslatban foglalt módosítás elősegíti, hogy a szakorvos képzéshez kapcsolódó támogatások
kevesebb idő alatt és kevesebb adminisztratív teherrel jussanak el a címzettekhez biztosítva
ezzel a havi szintű utólagos támogatási rendszer gördülékeny működését.
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény (a
továbbiakban: Gyógyszer Tv.) módosítása
Jelenleg új pszichoaktív anyagoknak minősített szerek felvétele a pszichotróp anyagokat
tartalmazó ún. A) jegyzékére, amellyel biztosítható a közegészségügyi és szociális problémát
jelentő anyagok szigorúbb kontrol alá vonása.
Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.)
módosítása
A praxiskezelő által vezetett nyilvántartásokra, a praxisjog igazolására, a praxisjog
átruházásával kapcsolatban az önkormányzatokra előírt határidőkre, a feladat-ellátási
szerződésekkel kapcsolatos vitás kérdések eldöntésében történő segítségnyújtásra vonatkozó
szabályozás pontosítása.
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a
továbbiakban: Eütev.) módosítása
51
Az államilag támogatott szakorvos képzésben 2015. július 1-jétől bevezetésre kerülő
módosításokhoz kapcsolódó, a szakorvos jelöltek foglalkoztatásával kapcsolatos
rendelkezéseket tartalmazó szabályozás, amelyhez meghatározza, hogy az államilag
támogatott szakorvos képzés keretében milyen foglalkoztatási jogviszonyok keretében
kerülhet sor a rezidensek munkavégzésére, illetve a háziorvostan képzés keretében egy
központi foglalkoztató szerv kijelölésére ad felhatalmazást.
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) módosítása
A hamis és illegális gyógyszerekkel szembeni hatósági fellépés eszköztárának bővítése az
elektronikus adatokhoz történő ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele által.
Új díjtételek bevezetése a gyógyszerek hatóanyag gyártási tevékenységhez és a
gyógyszerközvetítői tevékenységhez és a gyógyszer importhoz kapcsolódóan.
A kockázatértékelési időszak időtartamának meghosszabbítása az új pszichoaktív szerek
tekintetében.
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a
továbbiakban: Ekt.) módosítása
A Javaslat az Ekt. módosításával az egészségügyben működő szakmai kamarák jogi
személyiséggel rendelkező területi szervezetei és országos szervei bírósági nyilvántartásával
összefüggő kérdéseket rendezi. Emellett a Javaslat a kamarai szervek működőképességének
biztosítása érdekében a kamarai választási szabályok részletszabályait új érvényességi
feltételek mellett szabályozza újra.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a
továbbiakban: Gyftv.) módosítása
A fekvőbeteg-ellátásban is alkalmazott gyógyszerek tekintetében pontosításra kerül a
kedvezményezetti státusz megszerezhetőségének feltétele.
A Javaslat számos - a jogalkalmazás által szükségessé tett - módosítást tartalmaz a
közforgalmú gyógyszertárak létesítésével és működésével kapcsolatban.
A kiemelten súlyos szakmai szabálysértést ismételten elkövető személyi jogos gyógyszerész
számára szankció lehetőségének megteremtése, amelynek értelmében nem szerezhet személyi
jogot más közforgalmú gyógyszertár vezetésére, továbbá szintén szankció lehetősége arra az
esetre, amikor a közforgalmú gyógyszertár létesítésére kiírt pályázat nyertese
többletszolgáltatást vállalt, és azt neki felróható okból nem teljesíti.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a
továbbiakban: Eftv.) módosítása
Az Eftv. módosítása egyrészt a szakellátási kapacitás fogalma alá tartozó kapacitás fajták és
azok mértékegységeinek meghatározására, másrészt a tartósan kihasználatlan kapacitásokkal
kapcsolatos eljárási szabályok pontosítására irányul. Továbbá az egészségügyi
52
intézményrendszer átalakítása miatt szükséges módosítások is megjelennek a Törvényjavaslat
ezen címében.
A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a
biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Gtv.)
módosítása
A Gtv. egyes értelmező rendelkezéseinek pontosítását a gyakorlatbeli értelmezési kérdése
indokolják. A Gtv. jelenleg hatályos genetikai teszt fogalmát felhasználva, azt magába építve,
a humángenetikai vizsgálat fogalma, mint új gyűjtőfogalom került újraalkotásra.
Egyéb, az egészségügyet érintő törvények módosítása
A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló
2012.	évi CLXVI. törvény ágazatokra lebontva, nevesítve tartalmazza a létfontosságú
rendszerelemek kijelölése szempontjából érintett alágazatokat. Az egészségügyi ágazaton
belül jelenleg is meglévő alágazatok (aktív fekvőbeteg-ellátás, mentésirányítás stb.)
kiegészítése szükséges a gyógyszer-nagykereskedelemmel, amely alágazaton belül
létfontosságú rendszerelem azonosításának és kijelölésének szükségessége merült fel és ennek
kormányrendeleti szinten történő végrehajtásához a létfontosságú rendszerek és létesítmények
azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényben is nevesíteni
kell az újabb alágazatot.
Az egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett GYEMSZI helyébe, annak
jogutódjaként az állami egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi ellátáshoz használt
állami vagyon vonatkozásában a fenntartói, illetve tulajdonosi joggyakorlói feladatok
tekintetében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ lép, ezért szükséges módosítani
-	a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényt
-	a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi
háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os
tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési
szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről
szóló 2013. évi XXV. törvényt;
-	a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az
átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII.
törvényt
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása a harmadik országbeli
állampolgárok, EGT-állampolgár és családtagja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
által fenntartott menekültügyi őrzött befogadó központokban, befogadó állomásokon és
közösségi szállásokon, valamint a Rendőrség őrzött szállásain való elhelyezéskor érvényesülő
közegészségügyi követelmények, előírások egy jogszabályban való meghatározásához
szükséges felhatalmazásra irányul.
53
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A klímaváltozás következtében az egészségre potenciálisan káros közvetlen és közvetett
hatásokkal kell számolni rövid, közép- és hosszú távon egyaránt. Ezért szükség van a rövid
(pl. hőségriasztás - hőségtervek elkészítése, stb.), közép- és hosszú távú megelőző
intézkedések tervezésének, meghozatalának és ellenőrzésének jogi szabályozására az
eredményes védekezés érdekében. Az egészségügyről szóló törvény módosításához
kapcsolódóan a Törvényjavaslat kiegészíti az egészségügyi államigazgatási szerv feladatait a
fentiek szerint determinált klíma-egészségügyi feladatokkal.
Az Ehi. nem rendelkezik az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörének részeként az
építmények tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi és
egészségvédelmi követelményeiről szóló előírások betartatására vonatkozó hatósági
intézkedési lehetőségekről, ezért jelen módosítás szükséges annak érdekében, hogy a
jövőben az egészségügyi államigazgatási szerv a jogszabályi előírások betartásának érvényt
tudjon szerezni.
A kozmetikai termékekről szóló kormányrendelet rendelkezik arról, hogy az Országos
Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet nemzeti kompetens hatósági feladatait
folyamatosan végzi, azonban ezek törvényi szintű rögzítése szükséges.
A 2. §-hoz
A gyógyszertári ügyeleti, készenléti rendszere eltér a többi egészségügyi szolgáltatóétól, ezért
indokolt külön pontban megjeleníteni a gyógyszertárak által végzett ügyelettel és készenléttel
kapcsolatos hatósági feladatokat.
A 3., 7. és 8. §-hoz
Tekintettel arra, hogy 2013. december 1. napjától az ivó és használati melegvíz-ellátásban
vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek forgalmazóit már csak bejelentési
kötelezettség terheli, szükséges az Ehi. módosítása. Mivel az ivóvíz kezelésére alkalmazni
kívánt technológiák engedélyének elnevezése ivóvízbiztonsági engedélyre módosult, ennek
átvezetése szükséges az Ehi. szövegében.
A 4. §-hoz
A hatóság hatékony és akadálymentes ellenőrzésének megvalósulása érdekében szükséges
annak rögzítése, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv ingyenesen jogosult a minták
vételére. A Törvényjavaslat az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi
XLVI. törvényben foglaltakkal analóg módon, törvényi szinten rögzíti az ellenőrzéshez
szükséges vizsgálatokhoz szükséges mintavételek térítésmentességét.
Az 5. §-hoz
Az Ehi. rendelkezései között nem szerepel az egészségügyi államigazgatási szerv
hatásköreként az építmények tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi
és egészségvédelmi követelményeiről szóló előírások betartatására vonatkozó hatósági
54
intézkedés lehetősége, ezért az Ehi. módosítása szükséges annak érdekében, hogy az
egészségügyi államigazgatási szerv a jogszabályi előírások betartásának érvényt tudjon
szerezni.
Az építmények tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi és
egészségvédelmi követelményeivel kapcsolatos szabályozás megteremti a törvényi feltételeit
a végrehajtási szabályok érvényesítésének.
A Törvényjavaslat megteremti az Ehi. szankciórendszerének (egészségügyi bírság)
összhangját a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket) hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályaival. Ennek
megfelelően az Ehi. 13/A. § (7)-(9) bekezdése szerinti, a fokozatosságot biztosító
rendelkezések hatályon kívül helyezésre kerülnek, helyettük a Ket. 94. §-a szerinti
fokozatossági szabályok alkalmazására kerülhet sor.
A 6. §-hoz
Az eljáró szervek jelzései alapján szükséges egyes eljárásokban (természetes ásványvíz
elnevezése, gyógyhellyé nyilvánítás engedélyezése, stb.) a Ket.-ben szereplő általános
ügyintézési határidőt meghosszabbítani.
Mivel a természetes fürdőhelyek kijelöléséhez kapcsolódó mintavétellel és laboratóriumi
vizsgálatokkal összefüggő hatáskörökkel a járási népegészségügyi intézetek rendelkeznek,
továbbá az üzemeltetett fürdőhelyek esetében az eddig az üzemeltető által megbízott
laboratórium által elvégzett méréseket is a járási népegészségügyi intézetek végzik a jövőben
felügyeleti díj ellenében, szükséges a felügyeleti díj törvényi szinten történő megállapítása.
A 9. §-hoz
A hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénnyel bevezetésre került fogalom-
meghatározások módosítása szükségessé teszi az Ehi. 4. § (1) bekezdés c) pontja szövegének
módosítását annak érdekében, hogy az összhangban legyen a jelenleg hatályos
jogszabályokban használatos fogalmakkal.
A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH),
az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról,
valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK
tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. december 18-i, 1907/2006/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet bevezette a veszélyes anyag és veszélyes keverék fogalmát. A
nemzeti szabályozást a tanácsi rendelet előírásainak, rendelkezéseinek megfelelően kell
alakítani, ennek következtében szükséges az Ehi. módosítása.
A Ket. szerint az általános ügyintézési határidő 21 nap. Amennyiben az ügyfél az eddigi
szabályozás szerinti 15 napot kihasználva adja meg nyilatkozatát a jegyzőkönyvről, a
hatóságnak nagyon kevés ideje marad az érdemi ügyintézésre. Ezért szükséges a tizenöt nap
nyolc napra történő módosítása.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 242/A. § (1) bekezdése szerint
„Természetes fürdővizek minőségellenőrzéséhez szükséges mintavételi és laboratóriumi
55
vizsgálati tevékenység végzéséhez a minőségellenőrzésért felelős egészségügyi
államigazgatási szerv engedélye szükséges”, ehhez szükséges igazítani az Ehi. 14. §-át.
A 10. §-hoz
A 2. §-hoz kapcsolódó technikai módosítást tartalmaz.
A 11. §-hoz
Az Eüak. jelenleg hatályos adatkezelő fogalma felsorolásként tartalmazza az egészségügyi és
a hozzájuk kapcsolódó személyazonosító adatok kezelésére jogosultakat. A módosítás célja,
hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvénnyel összhangban általános tartalommal határozza meg az adatkezelő fogalmát,
így elkerülve azt, hogy a felsorolás szerinti definíció gyakori módosítására kerüljön sor.
A 12. §-hoz
A § normatív tartalmat nem érintő pontosítása az egészségbiztosítási szerv
adatszolgáltatásának.
A 13. §-hoz
A lakossági célzott szűrővizsgálatok és a népegészségügyi szűrővizsgálatok adatainak
kezelésére az Eüak. 16/A. §-a vonatkozik, amely jelenleg a már elvégzett szűrővizsgálatok
eredményeinek értékelése és monitorozása kapcsán tartalmaz adatkezelési felhatalmazást.
Gyakorlatban felmerült igény, hogy a szűrési tevékenység előkészítése érdekében is sor
kerülhessen a szükséges adatok kezelésére. A szűrővizsgálatokat jogszabály szerint szervező
ÁNTSZ-nek, valamint a védőnőnek a szűrővizsgálat megszervezése érdekében el kell érnie az
adott szűrővizsgálati célcsoportba tartozó személyeket és ehhez szükséges a meghatározott
egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése is.
A 14. §-hoz
Az egyes szövegpontosító módosítások célja az alábbi:
Az egészségbiztosítási szerv által a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vehető
szolgáltatások rendelésével és nyújtásával, valamint az ellátások finanszírozásával
kapcsolatban megismert adatokra vonatkozó adatkezelési időtartam 15 évről 30 évre történő
meghosszabbítása egyrészt igazodik az Eüak. általános adatmegőrzési előírásához, másrészt
költséghatékonyabbá teszi az OEP adatgyűjtéseit. A kiterjesztett időtartam eredményesebbé
tenné továbbá az adatokon végzett hosszú távú kutatások eredményeinek felhasználását is.
Az egészségügyi ellátóhálózaton kívüli adatszolgáltatások szabályait az Eüak. 23. §-a
szabályozza. Az ellátóhálózaton kívüli szervek írásbeli megkeresésére történő adatszolgáltatás
a kezelést végző orvos feladata, ugyanakkor - jellemzően - közigazgatási hatósági ügyekben
indokolt lenne annak megteremtése, hogy külső szervek megkeresésére az OEP-nek is legyen
lehetősége adattovábbításra. Jelenleg - figyelemmel az információs önrendelkezési jogról és
az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (2) bekezdésében foglaltakra -
jogszabályi felhatalmazás hiányában ezek a megkeresések nem teljesíthetőek, a javasolt
jogszabály-módosítás megteremtené ezen adatkérések teljesíthetőségének jogszabályi alapját.
Az Eüak. 22/B. §-ának módosítása azt a célt szolgálja, hogy a betegbiztonság érdekében a
Központi Implantátumregiszterben feltüntetett kapcsolati kód a betegnek átadott zárójelentési
56
példányon is kerüljön feltüntetésre, annak érdekében, hogy a beteg tudomással bírjon saját
kapcsolati kódjáról a további esetleges kezelések céljából.
A 15. §-hoz
Az utazási költségekhez nyújtott támogatás elbírálásához szükséges a helyi utazás fogalmának
meghatározása.
A 16. §-hoz
Az Ebtv. további módosításaihoz igazodóan szükséges annak meghatározása, hogy mit értünk
jövedelem, kereset és a szerződés szerinti havi jövedelem alatt.
A 17. §-hoz
A közfinanszírozott és a magánszolgáltatások egymástól elválasztása érdekében szükséges
rögzíteni az Ebtv.-ben, hogy finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató
a kötelező egészségbiztosítás keretében az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető
egészségügyi szolgáltatásért - ide nem értve az Ebtv. 23. § szerinti részleges térítési díjat és
az Ebtv. 23/A. § szerinti kiegészítő térítési díjat - a biztosítottól nem kérhet térítési díjat.
A 18. §-hoz
Szükséges az összhang megteremtése az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 2013-
ban hatályba lépett módosítása és az Ebtv. kapcsolódó szabályai között arra vonatkozóan,
hogy a rehabilitáció területén a közfinanszírozott ellátást rehabilitációs ellátási programok
alapján kell végezni.
A 19. §-hoz
Az elmúlt időszak ellenőrzési tapasztalatai alapján szükséges egyértelművé tenni, hogy a
gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök támogatással történő forgalmazásával kapcsolatos
ellenőrzések során a leltáridőszakon belüli beszerzéseket, készletváltozásokat és
értékesítéseket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti okmányokkal támasztandóak
alá.
A 20. §-hoz
A Javaslat az ellátások összegének kiszámítására vonatkozóan egyszerűsítést tartalmaz, mivel
a nemzeti adóhatóságtól érkező havi bevallási adatokból kell a továbbiakban az ellátások
összegét kiszámolni.
A 21. §-hoz
A Javaslat pontosítja az Ebtv. azon rendelkezését, mely szerint abban az esetben, ha a
pénzbeli ellátás összege az általános ügyintézési határidőn belül nem állapítható meg, az
igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani. A módosítás egyrészt meghatározza
azt, hogy abban az esetben kerülhet sor ezen rendelkezés alkalmazására, ha azért nem
állapítható meg az ellátás összege, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás
benyújtására az adóelőleg megállapításához, másrészt pedig azt, hogy az előleg
57
megállapításánál mely szabályok alkalmazandóak. A pénzbeli ellátásról szóló érdemi döntést
azonban legkésőbb az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül a
rendelkezésre álló adatok alapján meg kell hozni.
Jelenleg nincs szabályozva, hogy ha a táppénz előleg folyósításának ideje alatt, olyan
körülmény (pl. biztosítási jogviszony megszűnése) következik be, amely miatt már nem áll
fenn a táppénzre való jogosultság, úgy a táppénz előleg folyósítása megszüntetésre kerüljön,
ezért rendelkezik úgy a Javaslat, hogy a táppénz-előleg folyósítását a keresőképtelenség
fennállása alatt végzéssel meg kell szüntetni, ha a biztosított táppénzre már nem jogosult.
A 22. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a táppénz összegének megállapítása - a Törvényjavaslat értelmében a -
jövedelemadó-előleg megállapítása érdekében a nemzeti adóhatósághoz benyújtott bevalláson
fog alapulni, és a korábban bevallott adatok önrevízió keretében változhatnak, meg kell
határozni azt az időszakot, ameddig az adatmódosítások miatt az ellátások összegét újra el
kell bírálni. Az ellátás összegének ismételt elbírálása során - a módosulásról történő
tudomásszerzésétől számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság
lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül - a folyósító szerv a korábbi döntését
módosíthatja vagy visszavonhatja.
A 23. §-hoz
A Javaslat pontosítást tartalmaz, arra vonatkozóan, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre
való jogosultság mely nappal nyílik meg, biztosítva a koraszülött gyermeket világra hozó
anya számára, hogy ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe azon biztosítottakhoz képest, akik a
tervezett időpontban szülnek.
Szükséges annak meghatározása, hogy a szülő nőn kívüli azon személyek esetében, akik
jogosultságot szerezhetnek terhességi-gyermekágyi segélyre, mely napon kell teljesülnie a
jogosultsági feltételeknek.
A Törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény szabályaival összhangban rendelkezik arról, hogy a terhességi-gyermekágyi
segélyt a csecsemőt gondozó családbafogadó gyám jogosult igénybe venni.
A 24. §-hoz
Mivel az új számítási szabályok nem tesznek különbséget a nemzeti adóhatósághoz bevallott
jövedelmek tekintetében a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között, a
keresetveszteség vizsgálatára nem lesz lehetőség.
A 25. §-hoz
A vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című
középtávú kormányzati programból eredő, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő
egyes feladatok végrehajtásáról szóló 1056/2013. (II. 13.) Korm. határozatban
megfogalmazottak végrehajtásával 2015. január 1-jétől második lépcsőben változnak az
egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapítására vonatkozó szabályok.
Szükséges a terhességi-gyermekágyi segély számításának pontosítása abban az esetben, ha a
biztosítottnak nincs tényleges jövedelme.
58
A 26. §-hoz
A Javaslat arra irányul, hogy a jövőben ne legyenek kizárva a gyermekgondozási díjra való
jogosultságból azok a kismamák, akik részére a terhességi-gyermekágyi segélyt
megállapították, azonban a biztosítási jogviszony megszűnésekor a jogszabály szerint járó
terhességi-gyermekágyi segély nem kerül folyósításra (pl. akkor, ha a kismama
szabadságmegváltás jogcímen bérben részesül).
A Törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény szabályaival összhangban rendelkezik arról, hogy a gyermekgondozási díjra
való jogosultság szempontjából nem tekinthető szülőnek a helyettes szülő, a gyermekvédelmi
gyám és a nevelőszülő. Ebből következik, hogy gyermekgondozási díjat a nála elhelyezett
gyermek után csak a családbafogadó gyám lesz jogosult igénybe venni.
A 27. §-hoz
Szükséges annak pontosítása, hogy mely gyermekre tekintettel megállapított ellátások
folyósítási idejét lehet figyelembe venni a gyermekgondozási díjra való jogosultsági napok
megállapításánál.
A 28. §-hoz
A Javaslat részben arra irányul, hogy a rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás mellett
biztosítási jogviszonyban álló kismamák, akik pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére
kötelezettek gyermekgondozási díjra is jogosultságot szerezhessenek. A hatályos szabályok
szerint ugyanis ők táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre jogosulttá válhatnak,
gyermekgondozási díjra viszont nem.
Szükséges a jogszabály pontosítása tekintettel arra, hogy a terhességi-gyermekágyi segély,
illetve a gyermek 1 éves koráig a gyermekgondozási díj igénybevétele mellett nem lehet
kereső tevékenységet folytatni, szükséges pontosítani az Ebtv. 41. § és 42/C. §-ában, hogy a
nevelőszülői tevékenységet leszámítva minden más kereső tevékenység végzése
összeférhetetlen az ellátással.
Külön szabályozást igényel, hogy mely időponttól nem jár már a gyermekgondozási díj
tovább, ha elhalálozik az a gyermek, akire tekintettel az ellátást megállapították.
A 29. §-hoz
A vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című
középtávú kormányzati programból eredő, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő
egyes feladatok végrehajtásáról szóló 1056/2013. (II. 13.) Korm. határozatban
megfogalmazottak végrehajtásával 2015. január 1-jétől második lépcsőben változnak az
egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapítására vonatkozó szabályok.
Tekintettel arra, hogy a 2014. január 1-jétől hatályba lépett ún. „GYED-extra”
intézkedéscsomag jelentős változást jelentett a korábbi szabályozáshoz képest, valamint az
elmúlt másfél évben több jogszabály is módosult - melyek befolyással voltak a pénzbeli
ellátások rendelkezéseire (pl. Munka Törvénykönyve) -, a gyermekgondozási díj számítási
szabályainak pontosítása szükséges a táppénz számításának új szabályaival összhangban.
59
A 30. §-hoz
A keresőképtelenség jogszerű igazolása problémát jelent több egymást követő pihenőnap,
vagy a kórházból távozó, de még keresőképtelen biztosított esetén, a Törvényjavaslat
biztosítja az ellenőrző orvos számára, hogy 30 napra visszamenőleg igazolja a
keresőképtelenséget, ha az indokolt.
A 31. §-hoz
Előfordul, hogy a biztosított a táppénzes időszak meghosszabbítása érdekében saját maga
késlelteti a gyógyulást, illetve nem működik együtt a kezelőorvosával. A Javaslat a
keresőképtelenség valós fennállása esetén alkalmazható szankciót - a táppénz ideiglenes,
meghatározott időre és mértékben történő megvonásával - vezetne be a jogsértő magatartások
visszaszorítása érdekében. A táppénz-igénybevétel megalapozottsága ellenőrzésének
hatékonyságát hivatott fokozni az a javaslat, amely értelmében az ellenőrző orvos - a kezelő
orvos jelenlétében - a keresőképtelenség fennállását a biztosított tartózkodási helyén is
ellenőrizhetné.
A 32. §-hoz
A vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című
középtávú kormányzati programból eredő, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő
egyes feladatok végrehajtásáról szóló 1056/2013. (II. 13.) Korm. határozatban
megfogalmazottak végrehajtásával 2015. január 1-jétől második lépcsőben változnak az
egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapítására vonatkozó szabályok. Az új
rendelkezések zökkenőmentes bevezetéséhez szükséges a táppénz megállapításra vonatkozó
szabályok pontosítása.
A 33. §-hoz
A folyamatos biztosításban töltött idő megállapításához, kiszámításához kapcsolódó
pontosítások átvezetése szükséges.
A 34. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a gyermekgondozási díj igénybevételével kapcsolatos általános
szabályok is a gyermek 1 éves korát tekintik a szülő munkavégzése szempontjából
fordulópontnak, indokolt a méltányossági alapon igénybe vehető ellátás esetében is a gyermek
1 éves korához igazodni.
A 35. §-hoz
Tekintettel arra, hogy táppénz-előleg a Törvényjavaslat korábbi szakaszai alapján abban az
esetben állapítható meg, ha a jövedelemadatok hiányoznak, szükséges a baleseti táppénz
előlegére vonatkozó szabályok pontosítása. Abban az esetben ugyanis, ha a baleseti táppénz
azért nem állapítható meg, mert a baleset üzemisége még nem került elbírálásra, és a
jövedelemadatok egyébként rendelkezésre állnak, indokolt lehet a táppénzt - mintegy a
baleseti táppénz előlegeként - megállapítani, feltéve, hogy a táppénzre jogosultság egyébként
megállapítható.
60
A 36. §-hoz
A baleseti táppénz alapjának meghatározásával kapcsolatos szabályok módosítása szükséges a
pénzbeli ellátásokat érintő változtatásokkal összhangban.
A 37. §-hoz
Ha a baleseti táppénz összege huszonegy napon belül azért nem állapítható meg, mert nem
került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a
rendelkezésre álló adatok alapján a biztosított részére előleget kell megállapítani. A baleseti
táppénzről szóló érdemi döntést legkésőbb az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy
éven belül kell a rendelkezésre álló adatok alapján meghozni, azzal, hogy a baleseti táppénz
határozattal történő megállapításakor a baleseti táppénz összegébe a folyósított előleg
összegét be kell számítani.
A 38. §-hoz
A baleseti járadékkal kapcsolatos igénybevételi szabályok pontosítása és kiegészítése
szükséges, tekintettel arra, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének
átalakítását követően a folyósítás jogcíme rokkantsági ellátásról öregségi nyugdíjra változott.
A módosítás nélkül a jogosult egy üzemi balesetben elszenvedett egészségkárosodásért
kétszeresen kaphatna kedvezményt (egyrészt egy emelt szintű ellátást, másrészt a baleseti
járadékot), a módosítás ennek megszüntetésére tesz javaslatot.
A 39. §-hoz
Ha a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, és
ezért az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai vagy a baleseti táppénz összege magasabb
összegben kerül megállapításra, a különbözet kiutalására - igazodva az Ebtv. által
szabályozott visszatérítési és kamatfizetési szabályokhoz - akkor kerülhet sor, ha az
meghaladja az ezer forintot.
A 40. §-hoz
A javasolt módosítás pontosítást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy melyik egészségbiztosítási
szakigazgatási szerv illetékes abban az esetben, ha a biztosított több biztosítási jogviszonnyal
rendelkezik, és egyik munkáltatónál sem működik társadalombiztosítási kifizetőhely.
A 41. §-hoz
A baleseti járadékkal kapcsolatos igénybevételi szabályok pontosítása és kiegészítése
szükséges annak érdekében, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve a megváltozott
munkaképességűek ellátásában részesült személyek ezen ellátásra való jogosultságuk
elvesztését követően 3 éven belül tudjanak baleseti járadékot igényelni.
A 42. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz megállapítása - a
Törvényjavaslat értelmében a jövedelemadó-előleg bevallásokon fog alapulni, szükséges
kiegészíteni a jogalap nélküli ellátás-igénybevételre vonatkozó eljárási szabályokat. A
61
Javaslat szerint az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért
vett fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban
bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, felróhatóságra való
tekintet nélkül köteles azt visszafizetni.
A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátások és baleseti táppénz visszafizettetésének
eredményességét hivatott fokozni az a javaslat, mely szerint a folyósító szerv - a
visszafizetésre kötelezett személy választása alapján vagy önkéntes teljesítés hiányában - a
visszafizetésre kötelezett személynek utalásra kerülő további táppénzből, baleseti táppénzből,
gyermekgondozási díjból, terhességi-gyermekágyi segélyből levonhatja a jogalap nélkül
felvett ellátást, azzal, hogy a levonásra kerülő összeg nem haladhatja meg utalásonként az
ellátás 33%-át.
A 43. §-hoz
A GYED extrával kapcsolatos adatszolgáltatás miatt felhatalmazás szükséges az OEP részére,
annak érdekében, hogy a gyermekgondozási segélyre vonatkozó adatokat - kizárólag
statisztikai céllal - kezelhesse.
A 44. §-hoz
A vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című
középtávú kormányzati programból eredő, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő
egyes feladatok végrehajtásáról szóló 1056/2013. (II. 13.) Korm. határozatban foglaltak
értelmében az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak összegét a nemzeti adóhatósághoz
bevallott jövedelemadatokból kell megállapítani. A Javaslat szerinti felhatalmazás szükséges
ahhoz, hogy amennyiben a foglalkoztatók ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy a
foglalkoztató nem teljesítette a bevallási kötelezettségét, az ellenőrzést végző
egészségbiztosítási szerv hiánypótlásra szólíthassa fel a foglalkoztatót.
A 45. §-hoz
A biztosítottak érdekében szükséges rendelkezni arról, hogy a 2015. január 1-jét megelőzően
született gyermekekre tekintettel 2014. december 31-ét követően megállapított terhességi-
gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a
2013.	július 14-én hatályos szabályok alapján járt volna.
A 46. §-hoz
A javasolt módosítás pontosítást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy egyrészt a 2013. december
31-e után született gyermekek esetén több gyermek jogán járó gyermekgondozási díjakat lehet
egyidejűleg folyósítani, másrészt a gyermekgondozási díj mellett munkát vállaló biztosítottak
keresőképtelenségük esetén a gyermekgondozási díj mellett egyidejűleg táppénzre is
jogosulttá válhatnak.
A 47. §-hoz
A pénzbeli ellátásokat és a baleseti táppénzt érintő módosításokat a 2014. december 31-ét
követően kezdődő ellátásra való jogosultság esetében kell alkalmazni. A 2015. január 1-jét
megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetében
62
az ellátás összegét a megállapításkor hatályos jogszabály alapján megállapított összegben kell
továbbfolyósítani. A 2014. december 31-ig igényelt és megállapított ellátások összegét tehát
az új számítási szabály nem változtatja meg.
A 48. §-hoz
A szakasz a Törvényjavaslat 18. §-ához, a pénzbeli ellátásokat módosító §-okhoz és a
Törvényjavaslat 49. §-ához kapcsolódó szövegcserés módosításokat tartalmaz, továbbá
átnevezi a terhességi-gyermekágyi segélyt csecsemőgondozási díjra.
A 49. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyezi, az Ebtv. 23. §-ának b), d) és e) pontját, valamint a 23/A. §
a)	pontját és az ezekhez kapcsolódó rendelkezéseit az Ebtv.-nek, mely azt eredményezi, hogy
fekvőbeteg-szakellátások igénybevétele során a jövőben nem lehet eltérni a beutalóban
foglaltaktól és nem lehet beutaló nélkül igénybe venni a fekvőbeteg-szakellátást. A módosítás
azt is eredményezi továbbá, hogy az intézményen belüli orvosválasztásért a szolgáltató nem
kérhet részleges térítési díjat, illetve a biztosított kérésére nem lehet eltérni a szakmai
protokolltól és a finanszírozási eljárási rendekben foglaltakról kiegészítő térítési díj ellenében.
Az 50. §-hoz
Az Európai Bizottság az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára,
feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági
előírások megállapításáról szóló 2004/23/EK irányelv átültetésével kapcsolatban fogalmazott
meg kérdéseket, mely alapján felmerült az Eütv. 202. § a) és b) pontjában szereplő sejt, szövet
és szerv fogalmaknak az áttekintése, valamint azok elhelyezése az Eütv.-ben az általános, a
törvény egészének tekintetében alkalmazandó fogalom-meghatározások között. A hatályos,
kizárólag az Eütv. XI., a szerv- és szövetátültetésről szóló fejezete tekintetében alkalmazandó
definíciók ugyanis a Bizottság megállapításai alapján problémát okoznak az Eütv. egyéb
fejezetei alkalmazásában történő fogalom-értelmezéskor.
A Javaslat szerint a szövet fogalmából az embrió és a magzat, valamint a vér és a
véralkotórész kivételre kerül, tekintettel arra, hogy sem a sejt, sem a szövet fogalmába nem
tartozik bele az embrió, illetve a magzat.
Az 51. §-hoz
A hő- vagy hideghullámok egészségügyi következménye, halálozást növelő hatása
vitathatatlan. Szükséges meghatározni azt a kormányzati (tájékoztatási, illetve riasztási)
mechanizmust, illetve klíma-egészségügyi intézkedéseket, amely révén ezek a negatív hatások
csökkenthetők.
Az 52. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok, valamint a szakmai megfontolások alapján indokolt a radioaktív
anyagokkal szennyezett személyek elkülöníthetőségének szabályozása.
Az 53. §-hoz
63
A Javaslat - a korábbi egészségügyi törvény végrehajtási rendelete helyett - törvényi szinten
rendelkezik a szabad háziorvosválasztás alapvető szabályairól,mely jogot a cselekvőképes
személy személyesen, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú, valamint
a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében
részlegesen vagy teljesen korlátozott nagykorú személy pedig törvényes képviselője útján
gyakorolhat.
Az 54-57. §-hoz
A betegellátás érdekében az állami mentőszolgálat feladatkörének újraszabályozása szükséges
a mentés, a betegszállítás és az ügyeleti ellátás területén, melynek eszköze a koordináció és
ellenőrzés hatékonyságának növelése.
Ennek részeként az állami mentőszolgálat feladatként határozza meg a Javaslat a fekvőbeteg-
gyógyintézeti sürgősségi ügyeleti rend megszervezéséről való gondoskodást, a fekvőbeteg-
ellátáson kívüli sürgősségi, orvosi ügyeleti ellátásban való részvételt, a sürgősségi ügyeleti
rend végrehajtásának irányítását és felügyeletét, valamint a fekvőbeteg-ellátáson kívül
szervezett ügyeleti ellátás irányítását. A Javaslat szerint az állami mentőszolgálat az ország
egész területére kiterjedően koordinálja és felügyeli a mentést, dönt a mentés
szükségességéről, továbbá a mentést végzők szakmai felkészültségével és technikai
felszereltségével kapcsolatosan dönt az ellátáshoz szükséges kompetenciáról.
Az állami mentőszolgálat - a Javaslat szerint - koordinálja és felügyeli a betegszállítást. A
koordináció és a felügyelet során észlelt, az ellátás szakszerűségével vagy a működés
szabályszerűségével kapcsolatos szabálytalanságokról haladéktalanul értesíti az egészségügyi
államigazgatási szervet.
Az 58-59. §-hoz
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által vezetett, az egészségügyi szolgáltatatók működési
engedélyéről, illetve az ahhoz kapcsolódó adatokról szóló nyilvántartás tartalmaz az
egészségügyi szolgáltatók által foglalkoztatott dolgozók egészségügyi tevékenységvégzésére
vonatkozó adatokat is. Az alapnyilvántartás az egészségügyi szakképesítést szerzett
egészségügyi dolgozók nyilvántartása, míg a működési nyilvántartás meghatározza mely
egészségügyi dolgozó jogosult a szakképesítése szerinti szakmában egészségügyi tevékenység
végzésére. Ezen nyilvántartások között a rendszeres adatáramlás az ellenőrzés, valamint az
egészségügyi dolgozókra vonatkozó valid adatok rendelkezésre állása érdekében szükséges.
A 60. §-hoz
A humánerőforrás-monitoringrendszer adattartalmának biztosítása tekintetében szükséges
technikai pontosítások. Az módosítások célja a párhuzamos adatszolgáltatás kiküszöbölése, a
szakvizsgát tett személyek adataira vonatkozóan az adatszolgáltató megjelölése, az
adatátadásra vonatkozó normaszöveg pontosítása.
A 61. §-hoz
A szakorvos képzés költségvetési forrásának a kezelését és az ezzel összefüggő
adminisztrációs feladatokat az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (a
továbbiakban: EEKH) végzi. Annak érdekében, hogy a szakorvos képzéshez kapcsolódó
64
támogatásokat az EEKH a szakorvos jelöltet foglalkoztató egészségügyi szolgáltatók,
valamint a szakorvos képzést irányító intézmények részére biztosíthassa az államháztartásról
szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (2) bekezdésében foglalt szabályozástól eltérést
biztosító törvényi rendelkezéseket megállapítása szükséges, annak érdekében, hogy a
támogatások mihamarabb eljuthassanak a kedvezményezettek részére.
A 62. §-hoz
Az egészségügyi szolgáltatók egészségügyi standardok szerinti működésének minősítési
folyamata a standardok elkészítésétől, az akkreditációra való jelentkezésen, a felülvizsgálaton
át az akkreditációs igazolás kiadásáig tart. E folyamat teljes szabályozása hiányzik, ennek
pontosítása történik jelen módosítással.
A 63. §-hoz
A hatályos jogszabályok az alapellátók együttműködési kötelezettségét írják elő. Szükséges
azonban a felkészülés során is az együttműködés: pl. szélsőséges téli időjárás esetén a
harmadik trimeszterben lévő várandós kismamák létszámadatainak összegyűjtése, az esetleges
elszállításuk előkészítése érdekében, ezért a Javaslat általános kötelezettségként határozza
meg, hogy az egészségügyi válsághelyzetek megelőzése érdekében együttműködési
kötelezettség terheli az egészségügyi szolgáltatókat.
A 64. §-hoz
A szakorvos képzésre vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket szükséges kiegészíteni a
szakorvos képzéshez kapcsolódó támogatások mértékének meghatározására vonatkozó
felhatalmazó rendelkezéssel. Az egyes támogatások mértéke a hatályos jogszabályban
jelenleg is szerepel, azonban a felhatalmazó rendelkezés erre mindezidáig nem terjedt ki.
A Törvényjavaslat felhatalmazást ad az egészségügyi miniszter részére, hogy rendeletben
határozza meg a Központi Implantátumregiszter működésére vonatkozó részletes szabályokat
és a bejelentés alól kivett implantátumok körét. A rendelkezés alapján csökkenthetők az
egészségügyi szolgáltatók adminisztrációs terhei azáltal, hogy az alacsonyabb kockázatú és
nagy tömegben használt implantátumok esetében el lehessen tekinteni az implantátum és a
beteg adatainak az implantátum regiszterbe történő felvételétől.
Az Országos Mentőszolgálat által végzett rendezvénybiztosítási tevékenység után térítési díj
csak eseti, szerződéses alapon kérhető. Az egységes szabályozás megteremtéséhez - amely
régóta fennálló szakmai igény - szükséges felhatalmazást adja meg a Javaslat oly módon,
hogy felhatalmazza az egészségügyért felelős minisztert a rendezvénybiztosítás és a
helyszínbiztosítás részletes szakmai szabályainak, valamint az ezen szolgáltatásokért
fizetendő térítés díj mértékének és a megfizetésre vonatkozó rendelkezéseknek a
meghatározására.
Szintén felhatalmazást ad a Javaslat az egyes, környezeti eredetű kórokozók által a lakosságra
nézve fertőzési kockázatot jelentő közegek és létesítmények vonatkozásában a fertőzés
kockázatának csökkentésére és megelőzésére irányuló közegészségügyi előírások, valamint a
kockázatbecslés, kockázatelemzés szabályait megállapítására.
Szükséges megteremteni a sugárszennyezett, és az arra gyanús személyek ellátására
vonatkozó részletszabályokat. A felhatalmazó rendelkezés megalkotása ezt teszi lehetővé.
65
Felhatalmazást ad továbbá a Javaslat az akkreditációra történő jelentkezéssel kapcsolatos
szolgáltatási díjakra vonatkozó részletszabályok megállapítására.
A 65. §-hoz
A Törvényjavaslat ezen szakasza az Eütv. szövegcserés módosításait tartalmazza, többek
között az implantátumregiszterre vonatkozó szabályozáshoz, valamint az egészségügyi
felsőfokú szakirányú szakképzés szabályozásához kapcsolódva.
A 66. §-hoz
Jelen szakasz az 50. és az 55. §-hoz kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezéseket
tartalmazza.
A 67. §-hoz
A közegészségügyi kockázatok minimalizálhatók azzal, hogy a bizonyítottan egészségügyi és
szociális problémát jelentő új pszichoaktív anyagok szigorú kontrol alá kerülnek. A designer
drogok a lehető legszigorúbb megítélés alá kell hogy tartozzanak az általuk képviselt kiemelt
társadalmi kockázat miatt. Ennek érdekében 39 eddig új pszichoaktív anyag kerül fel a
Gyógyszer Tv. szerinti pszichotróp anyagok listájára.
A 68. §-hoz
Jelenleg nem köti az önkormányzatot semmilyen határidő a tekintetben, hogy nyilatkoznia
kell arról, amennyiben nem kíván a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal feladat-ellátási
szerződést kötni. A módosítás ezért határidőt ír elő ezen nyilatkozat megtételére, előírva
egyben azt, hogy az önkormányzat hallgatása a szerződés megkötéséhez való
hozzájárulásként értelmezendő, valamint a szerződés megkötésére is határidőt ír elő.
A módosítás javaslatot tesz továbbá arra, hogy az önkormányzatnak a praxisjogot
megszerezni kívánó orvossal történő szerződéskötést megelőzően ki kell kérnie a praxisjogot
engedélyező egészségügyi államigazgatási szerv véleményét.
A 69. §-hoz
A módosítás lehetővé kívánja tenni, hogy a feladat-ellátási szerződés megkötésekor felmerülő
vitás kérdések rendezésében a praxisjog engedélyezésére jogosult egészségügyi
államigazgatási szerv - a felek által meghatározott kérdések eldöntésében - segítséget
nyújtson.
A 70-71. §-hoz
A módosítás a praxiskezelő által vezetett közhiteles nyilvántartások közhiteles adataira
vonatkozó pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
A 72. §-hoz
66
A gyakorlatban az az orvos, aki a törvény erejénél fogva szerezte meg praxisjogát, nem
feltétlenül rendelkezik a praxisjogra vonatkozó engedéllyel, hanem az engedélyt kiadó
hatóság azt hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A szabályozás következik a Ket-ből, azonban a
koherens és egyértelmű szabályozás érdekében ezt a szabályt az Öotv.-ben is rögzíteni
szükséges.
A 73. §-hoz
Jogszabályi koherencia megteremtését célozza, illetve a közhiteles nyilvántartás
közhitelességének garantálása érdekében előírja, hogy az alapul szolgáló ügyféli
nyilatkozatnak írásban kell megtörténnie.
A 74-76. §-hoz
Az államilag támogatott szakorvos képzésben 2015-től bevezetésre kerülő módosításokhoz
kapcsolódó, a szakorvos jelöltek foglalkoztatásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó
szabályozást tartalmazzák ezek a szakaszok. Az államilag támogatott szakorvos képzés
átalakításának koncepciójához kapcsolódóan 2015. július 1-jét követően a támogatott
szakképzésbe csak a közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati,
kormányzati szolgálati vagy egyéb szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott szakorvos jelöltek
léphetnek be. A háziorvos képzés tekintetében pedig jogszabály alapján kijelölt állami szerv
gyakorolja majd a munkáltató jogokat annak érdekében, hogy az alapellátás tekintetében a
humánerőforrás eloszlás a leghatékonyabban valósulhasson meg egy központban az igények
és szükségletek felmérésével. A fentiek mellett az Eütev. már végrehajtott átmeneti
rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére, valamint egyes, a jogszabályi összhangot
megteremtő rendelkezések pontosítására is sor kerül.
A 77-78. §-hoz
Szövegcserés pontosításokat és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A 79. §-hoz
Az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatban végzett kockázatértékelések sok esetben azért
nem alapozták meg az anyagok szigorúbb vagy enyhébb besorolását, mert a kockázatértékelő
számára nem állt rendelkezésre elegendő számú és minőségű adat. Az adatok hiányában az
anyagok kockázatosságára vonatkozóan nem lehet megalapozott következtetéseket levonni és
bármilyen kísérlet megfelelő mennyiségű információ hiányában közegészségügyi
szempontból rendkívül kockázatos. Éppen ezért úgy kell módosítani a Gytv. 15/C. §-át, hogy
a kockázatértékelés az első év után meghosszabbítható legyen egészen addig, amíg az új
pszichoaktív anyagok kockázatosságára nézve elegendő adat áll rendelkezésre.
A 80. §-hoz
A Gytv. 16. §-ának módosítására az ellátásbiztonság magasabb szintjének biztosítása
érdekében van szükség. Fontos időben tudni a hatóságoknak és a gyógyszerellátás érintett
szereplőinek, ha egy adott gyógyszer forgalmazása szünetel vagy megszűnik.
A 81. §-hoz
67
A Gytv. új rendelkezésekkel egészül ki, amely az elektronikus adat ideiglenes
hozzáférhetetlenné tételéről szól. Napjainkban a hamis, illetve illegális forrásból származó
gyógyszerek és „csodaszerek” terjesztésének elsődleges helyszínévé az internet lépett elő. Az
engedély nélkül működő kereskedők azokat a fogyasztókat akarják tevékenységükkel
megrövidíteni és megkárosítani, akik olcsó és egyszerű vásárlási lehetőséget keresnek, nem
akarnak problémájukkal orvoshoz fordulni.
Az illegális hamis gyógyszerekkel folytatott kereskedelem elleni küzdelem eredményessége
érdekében a Gytv. kiegészítései is szükségesek annak érdekében, hogy amellett, hogy gyorsan
és hatékonyan lehessen fellépni a potenciális gyógyszerhamisítókkal szemben, az interneten
forgalmazott, bizonytalan forrásból származó gyógyszerek kereslete visszaszorítható legyen, a
gyógyszerészeti államigazgatási szervbe vetett közbizalom is erősödjön. Ennek érdekében
felhatalmazást kell adni a gyógyszerhatóság részére, hogy elrendelhesse az ideiglenes
hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak,
amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele hamis vagy nem engedélyezett gyógyszer
hozzáférhetővé tételével összefügg.
A 82. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a hatóanyagok Magyarországon székhellyel vagy
telephellyel rendelkező importőrei, gyártói és forgalmazói esetében az engedélyezést követő
módosítások engedélyezési eljárása a normál engedélyezési eljárás rendje szerint alakul.
A 83. §-hoz
Lehetővé kell tenni a kedvezményezetti státuszt megszerző gyógyszerek esetében az
igazgatási szolgáltatási díjmentességet azáltal, hogy a gyógyszerészeti államigazgatási szerv
a forgalombahozatali engedély jogosultja számára a kedvezményezetti státusz megszerzését
megelőzően beszedett díjat utólag visszatéríti.
A 84. §-hoz
A módosítás új díjtételeket vezet be. A díjtételek módosításának célja, hogy az igazgatási
szolgáltatási díjak a hatóanyagok importja, gyártása és forgalmazása elsősorban az
engedélyezett tevékenység terjedelméhez igazodjon, így az alapdíj a korábbi engedélyezési
díjhoz képest jelentősen lecsökken, ugyanakkor újabb hatóanyagonként további díjtételek
kerülnek megállapításra.
A 85. §-hoz
A módosítás a koherencia megteremtésére irányul, hiszen a Gytv. rendelkezéseinek betartását
a gyógyszerészeti államigazgatási szerv mellett az egészségügyi államigazgatási szerv is
végzi.
A 86. §-hoz
A módosítás célja az egészségügyben működő szakmai kamarák jogi személyiséggel
rendelkező területi szervezetei és országos szervei bírósági nyilvántartásával összefüggő
kérdések rendezése. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő
eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.)
-	4. §-a alapján a bíróság abban az esetben tartja nyilván a törvénnyel létrehozott köztestületet,
ha a törvény eltérően nem rendelkezik,
68
-	69. §-a alapján a köztestület esetében a Cnytv. rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a
szervezetre irányadó törvény eltérően nem rendelkezik,
-	70. §-a arról is rendelkezik, hogy a köztestületet a bíróságnak nem kell nyilvántartania
akkor, ha a létrehozását rendelő törvény így rendelkezik.
A Cnytv. elfogadásakor, valamint azt követően is több köztestület esetében döntött arról a
jogalkotó, hogy a köztestületet a bíróságnak nem kell nyilvántartania. Ilyen tartalmú
szabályozás van hatályban például az országos és a területi közjegyzői kamara, az ügyvédi
kamara, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, valamint a Magyar Igazságügyi Szakértői
Kamara vonatkozásában is. A Javaslat arról rendelkezik, hogy a törvényszék nem veszi
nyilvántartásba az egészségügyben működő szakmai kamarák (egyébként jogi személyiséggel
rendelkező) területi szervezeteit és országos szerveit.
Mivel ilyen rendelkezést a Javaslat az egészségügyben működő szakmai kamarák egésze
tekintetében nem tartalmaz, ebből következően a három egészségügyi kamarát - mint
egységes köztestületet - továbbra is szükséges bírósági nyilvántartásban tartani. A Javaslat
ugyanakkor egyértelműen rendezi azt a jogbizonytalanságot okozó helyzetet, miszerint a jogi
személyiséggel rendelkező területi szervezeteket, valamint az országos szerveket (pl. országos
küldöttközgyűlés, országos elnökség, országos felügyelőbizottság, országos etikai tanács, stb.)
nem szükséges a Cnytv. szerint külön-külön is nyilvántartani.
A Cnytv. 103. §-a alapján azokra a köztestületekre vonatkozó adatokat, melyeket a Cnytv.
hatálybalépését követően - külön törvény alapján - a bíróság nem tart nyilván, törölni kell a
nyilvántartásból, a köztestület nyilvántartásból való törléséről nem kell végzést hozni. E
rendelkezésre tekintettel a szabályozás további átmeneti rendelkezés elfogadását nem teszi
szükségessé.
A 87. §-hoz
A három egészségügyben működő szakmai kamaránál 2015. évben esedékesek az általános
kamarai választások. A hatályos szabályozás magas érvényességi küszöböt ír elő a kamarai
választások minden fordulójában (a szavazásra jogosultak legalább 25%-a). Ha a területi
szervek felállítása nem lenne eredményes, veszélybe kerülhetne a kamarák egészének
működése. Más ágazati kamarák esetében a választások második fordulójának érvényességét
a résztvevők számára tekintet nélkül vagy törvény biztosítja, vagy a szabályozás az
alapszabályra bízza e kérdés rendezését. A módosítás célja a kamarai küldöttek választására
vonatkozóan a kamarák működéshez fűződő közérdek érvényesítése. Eszerint a választás első
körében a tagok több mint negyedének részvétele szükséges az érvényességhez, míg a
második körben nincs részvételi küszöb, tehát bármekkora létszámnál érvényes a választás. A
két választás közt legalább 15 napnak kell eltelnie. Emellett a Javaslat tartalmazza, hogy a
második kör érvényességére vonatkozóan a kamara az alapszabálya a fentieknél szigorúbb
szabályt is előírhat.
A 88. §-hoz
A Javaslat az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény
azon rendelkezéseinek jogtechnikai deregulációját tartalmazza, amelyek
a)	a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) hatálybalépését
megelőzően más törvények módosítását végezték el, azaz a Jat. 12. §-a alapján végrehajtottá
váltnak tekintendők, azonban a Jat. későbbi elfogadására tekintettel formálisan még nem
veszítették hatályukat, vagy
b)	korábbi szabályozásokhoz kapcsolódó olyan átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak,
amelyek hatályban tartása már okafogyott.
69
A 89. §-hoz
A gyógyászati segédeszköz ismertetés felügyeletével kapcsolatban szükséges a jogszabályi
helyek közötti koherenciát megteremteni a feladatok és jogosultságok összehangolásával.
A gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ismertetés felügyeleti eljárások ügyintézési
határidejét a Gyftv. nem szabályozza, így arra jelenleg a Ket. általános - alapvetően a
kérelemre indult eljárások terjedelméhez és jellegéhez mért - 21 napos határideje irányadó.
Ezen határidő az ismertetés felügyeleti eljárások széles körű terjedelméhez, bonyolultsági
fokához nem igazodik, a gyakorlat azt mutatja, hogy az eljárásokban a tényállás részletes
feltárása időigényes, ezért a hatékony és eredményes eljárás lefolytatásához szükséges az
eljárási határidő módosítása.
A 90. §-hoz
A rendelkezés bevezetésével biztosítható, hogy amennyiben a gyógyszer kedvezményezetti
státuszt kapott, akkor az egészségbiztosító a befizetett igazgatási szolgáltatási díjat a
forgalomba hozatali engedély jogosultjának visszatérítse.
A 91. §-hoz
Szükséges az egészségbiztosító számára lehetővé tenni, hogy azokban az esetekben, amikor a
gyógyszerek alkalmazásának költséghatékonyságát alapvetően meghatározza az alkalmazott
dózis, az adagolás és más gyógyszerekkel történő együttadás, az adott gyógyszer
forgalombahozatali engedélyének jogosultjával, illetve a forgalmazójával kötendő
támogatásvolumen-szerződésben rögzítésre kerüljenek - a gyógyszer alkalmazási előírásának
megfelelően - azok a feltételek, amelyek alapján a befizetési kötelezettség keletkezik.
A 92. §-hoz
Szükségessé vált pontosítani a fekvőbeteg-ellátásban is alkalmazható (támogatási érték
nélküli támogatási kategóriába tartozó) gyógyszer esetében a kedvezményezetti státusz
kérelmezéséhez szükséges feltételeket.
A 93. §-hoz
Az egészségbiztosítási szerv köteles kezdeményezni új gyógyászati segédeszköz csoport
nyitását a beérkezett egyedi méltányossági kérelmek alapján. Szükséges azt pontosítani, hogy
az intézkedés alapjául szolgáló kérelmek értékelésénél célszerű a beérkezett kérelmek száma
helyett a benyújtók számát figyelembe venni, valamint csak azokat a kérelmeket, amelyek
esetében az elbírálás során pozitív döntés született.
A 94. §-hoz
A közgyógyellátás jogcímén történő gyógyászati segédeszköz-javítás szabályait jelenleg a
szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban:
Szoctv.), a Gyftv., valamint a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba
történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és
kölcsönzéséről szóló miniszteri rendelet tartalmazza. Mivel a közgyógyellátás jogcímének a
Szoctv.-ben meghatározott érvényesíthetősége alapjául csak a Gyftv.-ben meghatározott
feltételek szolgálnak, a jogszabályi koherencia megteremtése céljából törvényi szinten
70
szükséges szabályozni, hogy a közgyógyellátásra jogosultak részére közgyógyellátás
jogcímén rendelt gyógyászati segédeszközök javítása térítésmentes, ha az eszköz
támogatással javítható.
A 95. §-hoz
Értelmezési problémát okozott az elbírálás során, hogy az új közforgalmú gyógyszertár
létesítésére vonatkozó pályázati kiírás tartalmi követelményei között eddig nem szerepelt a
pályázat benyújtásának határnapja, ezért szükséges ennek rögzítése.
A 96. §-hoz
A fiókgyógyszertár áthelyezésekor határidő megjelölése nélkül lehetőség van a létesítés és az
áthelyezés időbeli elhúzódására, határidő előírásával jobban érvényt lehet szerezni a
folyamatos lakossági gyógyszerellátás biztosításának.
A 97. §-hoz
Intézeti gyógyszertár esetében nem szerepel az intézeti vezető főgyógyszerész neve a
működési engedélyben, ezért - alapul véve a közforgalmú gyógyszertárak működési
engedélyét - az intézeti gyógyszertár működési engedélyezésekor is szükséges rögzíteni a
vezetésért felelős személy nevét.
A 98. §-hoz
A felmerülő, indokolatlan terhet jelentő költségek elkerülése érdekében célszerű, hogy a
közforgalmú gyógyszertár adatainak (neve vagy pontos címe) megváltozásakor az ellátott fiók
és kézigyógyszertárak működési engedélye hivatalból módosuljon.
A 99. §-hoz
A fiókgyógyszertár létesítésére határidő megjelölése nélkül lehetőség van a létesítés és az
áthelyezés időbeli elhúzódására, határidő előírásával jobban érvényt lehet szerezni a
folyamatos lakossági gyógyszerellátás biztosításának.
Számos esetben előfordult, hogy a közforgalmú gyógyszertár létesítésére kiírt pályázat
nyertese a pályázatban vállalt többletszolgáltatást neki felróható okból nem teljesítette, ezért
indokolt a szankcionálás lehetőségének megteremtése az egészségügyi államigazgatási szerv
számára.
A 100. §-hoz
A kiemelten súlyos szakmai szabálysértést ismételten elkövető személyi jogos gyógyszerészre
vonatkozóan indokolt azon szankció lehetőségének megteremtése, amelynek értelmében nem
szerezhet személyi jogot más közforgalmú gyógyszertár vezetésére.
A 101. §-hoz
71
A gyógyszertár vezetőjét helyettesítő felelős vezető személyére is indokolt a személyi joggal
rendelkező gyógyszertárvezetőre vonatkozó feltételek előírása, ezért az ő esetükben is
szükséges a vezetésre való alkalmasság rögzítése.
A 102. §-hoz
A 94. §-hoz kapcsolódó átmeneti rendelkezést tartalmaz.
A 103. §-hoz
A szakasz több szövegcserés, technikai jellegű, koherenciát teremtő pontosítást tartalmaz,
továbbá az alábbi kérdéseket rendezi:
-	a lakosság szempontjából fontos, hogy a leghosszabb időtartamú nyitva tartást vállaló
pályázónak legyen elsősorban lehetősége gyógyszertár létesítésére, ezért több érvényes, a
pályázati kiírásban előírt feltételeket teljesítő pályázat esetére indokolt kiegészíteni az
elbírálás során figyelembe vehető szempontok körét;
-	amennyiben a közforgalmú gyógyszertár létesítésére kiírt pályázat nyertese a pályázat
keretén belül többletszolgáltatásként fiókgyógyszertár létesítését vállalta, indokolt a
létesítendő fiókgyógyszertár településéhez közelebb működő gyógyszertárral szemben
előnyben részesíteni a nyertes pályázót a fiókgyógyszertár létesítésének engedélyezése során;
-	a gyógyszertár vezetőjét helyettesítő felelős vezető személyére is indokolt a személyi joggal
rendelkező gyógyszertárvezetőre vonatkozó feltételek biztosítása, ezért az ő esetükben is
szükséges a vezetésre való alkalmasság rögzítése;
-	a gyógyszertár vezetőjét helyettesítő hatósági vezető személyére is indokolt a személyi
joggal rendelkező gyógyszertárvezetőre vonatkozó feltételek biztosítása, ezért az ő esetükben
is szükséges a vezetésre való alkalmasság rögzítése.
A 104. §-hoz
A szakasz technikai jellegű pontosításokat tartalmaz.
A 105. §-hoz
Az Eftv. a szakellátási kapacitás fogalmának meghatározásakor eddig csak a szakorvosi és
nem szakorvosi órák számát, valamint az aktív és krónikus ellátási ágyak számát nevesítette.
Az ezen kapacitások alá nem tartozó kapacitásokról pedig akként rendelkezett az Eftv., hogy
azok mértékegységét az Eftv. végrehajtási rendeletében szabályozott eljárásban kell
megállapítani. A transzparencia érdekében azonban indokolt, hogy a már megállapított
mértékegységek törvényi fogalom részévé váljanak, ennek érdekében szükséges a szakellátási
kapacitás fogalmának módosítása.
A 106. §-hoz
Az egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett GYEMSZI jogutódjaként az
Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) gyakorolja majd az államot
megillető tulajdonosi jogokat az egészségügyi szakellátásokhoz használt állami vagyon
tekintetében.
A 107. §-hoz
72
Szükséges annak egyértelművé tétele, hogy az egészségügyi ellátási szerződés és a feladat-
ellátási megállapodás megkötésére vonatkozó szabályokat azok módosítása során is
alkalmazni kell.
A 108. §-hoz
Az egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett GYEMSZI jogutódjaként az
Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) gyakorolja majd az államot
megillető tulajdonosi jogokat az egészségügyi szakellátásokhoz használt állami vagyon
tekintetében, ehhez szükséges ez a rendelkezés.
Másrészt a járóbeteg-szakellátási kapacitásokhoz kapcsolódó ellátási területekkel kapcsolatos
átmeneti szabály hatályát terjeszti ki a következő évre.
A 109. §-hoz
A tartósan kihasználatlan kapacitásokkal kapcsolatos eljárási szabályok pontosításának
szükségességét indokolja, hogy a hatályos szöveg alapján nem csak az ilyen kapacitások
elvételére van lehetőség, hanem az érintett szolgáltató kapacitásai szakmai összetételének
megváltoztatására is átcsoportosítás útján. Tekintettel arra, hogy a kapacitások szakmák
közötti átcsoportosítására az általános eljárási szabályok alapján lehetőség van, szükségtelen a
kihasználatlan kapacitások vonatkozásában külön rendelkezni erről.
A 110. §-hoz
A genetikai kutatási lehetőségek és módszerek folyamatos fejlődésével, alkalmazásuk egyre
kiterjedtebbé válásával szükségszerűvé vált a Gtv. által használt fogalmak pontosítása. A Gtv.
jelenleg hatályos genetikai teszt fogalmát felhasználva, azt magába építve, a humángenetikai
vizsgálat fogalma, mint új gyűjtőfogalom került újraalkotásra. A fogalom újraalkotása
megkönnyíti annak gyakorlatbeli alkalmazását és értelmezését a további felhasználás célja
szerinti kategorizálások (klinikai genetikai vizsgálat, genetikai szűrővizsgálat, kutatás célú
genetikai vizsgálat) megkülönböztetésével. A fogalmak pontosítása a genetikai mintát
szolgáltató személytől és a veszélyeztettek beazonosításától indul ki.
A 111 . §-hoz
Ez a szakasz a Gtv. hatálybalépéséhez kapcsolódó, már teljesült átmeneti rendelkezések
hatályon kívül helyezését és a fogalom-módosításhoz kapcsolódó pontosítást tartalmazza.
A 112. §-hoz
Egyrészt az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény több
olyan egészségügyi intézményt nevesít, amelyek feladatit már most is más szervezet látja el,
valamint a jövőben átkerülhetnek más intézményekhez, ezért indokolt, hogy az intézmények
neve helyett azok a feladatkörük szerint legyenek megjelölve. Másrészt a terhességi-
gyermekágyi segély csecsemőgondozási díjra történő átnevezéséhez kapcsolódó technikai
módosításokat tartalmazza ez a szakasz.
73
A 113-114. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az Ehi. 15. § (7) bekezdésének hatálybalépése óta eltelt hosszú időszak
alatt megváltozott a migránsok elhelyezésére szolgáló létesítmények struktúrája, fenntartója
szükséges a rendelkezés megváltozott viszonyokhoz, új létesítménytípusokhoz való igazítása.
A koherencia érdekében szükséges, hogy a harmadik országbeli állampolgárok, EGT-
állampolgár és családtagja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által fenntartott
menekültügyi őrzött befogadó központokban, befogadó állomásokon és közösségi
szállásokon, valamint a Rendőrség őrzött szállásain való elhelyezéskor érvényesülő
közegészségügyi követelmények, előírások egy jogszabályban való meghatározása.
A 115-117. §-hoz
Az egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett GYEMSZI helyébe, annak
jogutódjaként az állami egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi ellátáshoz használt
állami vagyon vonatkozásában a fenntartói, illetve tulajdonosi joggyakorlói feladatok
tekintetében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ lép, ezért szükséges
-	a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény, valamint
-	a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az
átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény
módosítása.
A 118. §-hoz
A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló
2012. évi CLXVI. törvény ágazatokra lebontva, nevesítve tartalmazza a létfontosságú
rendszerelemek kijelölése szempontjából érintett alágazatokat. Az egészségügyi ágazaton
belül jelenleg is meglévő alágazatok (aktív fekvőbeteg-ellátás, mentésirányítás stb.)
kiegészítése szükséges a gyógyszer-nagykereskedelemmel, amely alágazaton belül
létfontosságú rendszerelem azonosításának és kijelölésének szükségessége merült fel és ennek
kormányrendeleti szinten történő végrehajtásához a törvényben is nevesíteni kell az újabb
alágazatot.
A 119-121. §-hoz
Az egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett GYEMSZI helyébe, annak
jogutódjaként az állami egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi ellátáshoz használt
állami vagyon vonatkozásában a fenntartói, illetve tulajdonosi joggyakorlói feladatok
tekintetében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ lép, ezért szükséges a fekvőbeteg-
szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást
nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő
gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről,
valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény
módosítása.
A 122. §-hoz
A Törvényjavaslat ezen szakasza a terhességi-gyermekágyi segély csecsemőgondozási díjra
történő átnevezéséhez kapcsolódó technikai módosításokat tartalmazza.
74
A 123-124. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű
Állam című középtávú kormányzati programból eredő, az egészségbiztosítás pénzbeli
ellátásait érintő egyes feladatok végrehajtásáról szóló 1056/2013. (II. 13.) Korm. határozat 2.
pontjában meghatározott feladat végrehajtása érdekében 2013. július 15-én kihirdetésre került
rendelkezések - a kihidetést követően bekövetkezett jogszabályváltozások miatt - jelen
Törvényjavaslat 20-49. §-ában újra szabályozásra kerültek, a kihirdetett, de még hatályba nem
lépett jogszabályhelyek hatályba nem lépéséről kell rendelkezni.
A 125-126. §-hoz
Ezen szakaszok hatályba léptető rendelkezéseket és jogharmonizációs záradékot tartalmaznak.
75