﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/2141. számú
törvényjavaslat
Magyarország 2015. évi központi költségvetésének
megalapozásáról
Előterjesztő:
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2014. november
2014. év ... törvény
Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról
I. Fejezet
Az államháztartást szabályozó joganyag módosítása
1.	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
módosítása
1.	§
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Az önkormányzat érvényesen kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával
vállalhat a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot
keletkeztető ügyletet.
(2)	Települési önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet csak abban az esetben köthet,
ha a hatályos helyi adó rendelete alapján a helyi iparűzési adót vagy a helyi adókról szóló
törvény szerinti vagyoni típusú adók közül legalább az egyiket vagy a magánszemélyek
kommunális adóját bevezette. E rendelkezést nem kell alkalmazni a települési önkormányzat
olyan adósságot keletkeztető ügyletére, amelyhez nincs szükség a Kormány hozzájárulására,
illetve amelynek célja meglévő adósság visszafizetése, ha annak összege megegyezik az
adósságot keletkeztető ügylet összegével.
(3)	Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat
a)	jogszabályon alapuló, kötelező kezesség-, illetve garanciavállaláshoz,
b)	naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügyletéhez,
c)	olyan adósságot keletkeztető ügylete megkötéséhez, amely
ca)	- ha a 10/C. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatásban a megkötni tervezettel megegyező
vagy attól nagyobb összeggel szerepel - a központi költségvetésből nyújtott európai uniós
vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által megnyert támogatás
előfinanszírozásának biztosítására szolgál,
cb)	az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett
reorganizációs hitelre vonatkozik,
cc)	- ha a 10/C. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatásban a megkötni tervezettel megegyező
vagy attól nagyobb összeggel szerepel - fejlesztési célt szolgál és nem haladja meg a fővárosi
önkormányzat és megyei jogú város önkormányzata esetében a 100 millió forintot, országos
nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzat esetében az
adott évi saját bevételeinek 20%-át, de legfeljebb a 10 millió forintot,
d)	olyan kezesség- és garanciavállalásához, amely a c) pont ca)-cc) alpontja szerinti
ügylethez kapcsolódik.
(4)	Az ugyanazon
a)	fejlesztési cél megvalósítását szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó ügyletek értékét a (3)
bekezdés c) pont cc) alpontjának alkalmazásakor,
b)	adósnak nyújtott kezesség- és garanciavállalások értékét a (3) bekezdés d) pontjának
alkalmazásakor
2
egybe kell számítani.
(5)	Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési
kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem
haladhatja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át.
(6)	Az (5) bekezdés szerint megállapítandó fizetési kötelezettség mértékébe nem számítható
be a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet, az európai uniós vagy
nemzetközi szervezettől elnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló
adósságot keletkeztető ügyletből, a víziközmű-társulattól annak megszűnése miatt átvett
hitelből és az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett
reorganizációs hitelből származó fizetési kötelezettségek összege, de beleszámítandó a
kezesség-, illetve garanciavállalásból eredő, jogosult által érvényesített fizetési kötelezettség
összege.
(7)	Az önkormányzat - uniós jogi aktusból következő vagy nemzetközi szervezettel
szemben vállalt kötelezettségből eredő fejlesztés kivételével - nem indíthat új fejlesztést, ha
adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége eléri
vagy meghaladja az (5) bekezdés szerinti mértéket.
(8)	Az önkormányzati társulás adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódó
kötelezettségeinek teljesítését a társulásban résztvevő önkormányzatok kezességvállalása
biztosítja.”
2. §
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. alcíme a
következő 10/A-10/E. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) Az önkormányzat működési célra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában -
csak naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügyletet köthet.
(2)	Az önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulásával jogerős és végrehajtható
bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségének teljesítésére éven túli futamidejű
működési célú hitelt vehet fel. A Kormány az ehhez szükséges előzetes hozzájárulást a 10. §
(5)	bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén adja meg.
(3)	Az önkormányzat az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez
igénybe vett reorganizációs hitelre naptári éven túli, működési célú ügyletet köthet.
(4)	Az önkormányzat fejlesztésnek nem minősülő, a központi költségvetésből nyújtott
európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által megnyert pályázat
önrészének és az így megnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló, naptári
éven túli működési célú ügyletet köthet.
10/B. § (1) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletéhez - e törvény eltérő
rendelkezése hiányában - a Kormány a következő feltételek együttes fennállása esetén járul
hozzá:
a)	az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás adósságának a központi
költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti,
b)	az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának
ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, azzal, hogy a működési kiadások
folyamatos teljesítése biztosított, és
c)	teljesül a 10. § (2) és (5) bekezdése szerinti feltétel.
(2)	Az önkormányzat kezesség-, illetve garanciavállalásához a Kormány abban az esetben
járul hozzá, ha teljesül a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel, azzal, hogy e feltétel
3
alkalmazása során az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének vége alatt a kezesség,
illetve garancia érvényesíthetőségét kell érteni.
(3)	A Kormány az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletéhez, amelynek célja
azzal megegyező összegű meglévő adósság visszafizetése, abban az esetben járul hozzá, ha
teljesül a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel. Kivételes vagy az önkormányzat
működését veszélyeztető esetben a Kormány a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel
alkalmazásától eltekinthet.
(4)	A Kormány az egyes ügyletekhez részben is hozzájárulhat vagy azokat elutasíthatja. A
Kormány a több fejlesztési cél megvalósítását szolgáló ügyletek esetében a fejlesztési célok
vizsgálata alapján fejlesztési célonként hozhat döntést. A Kormány a fejlesztési cél
figyelembevételével dönthet úgy is, hogy az annak teljesülését szolgáló ügylethez az
önkormányzat által tervezettnél alacsonyabb összegben járul hozzá.
(5)	A Kormány az (1)-(3) bekezdés szerinti hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet nem
kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi.
10/C. § (1) Az önkormányzat a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében,
határozatában szerepeltetett adósság-keletkeztetési szándékáról, az adósságot keletkeztető
ügyletéhez - kivéve az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez
igénybe vett reorganizációs és a 10/B. § (3) bekezdése szerinti adósságmegújító hiteleket,
valamint a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkezető ügyleteket - kapcsolódó
fejlesztési céljáról és az ügylet várható értékéről a Kormányt előzetesen tájékoztatja.
(2)	Az önkormányzat a hozzájárulás iránti kérelméhez
a)	hitel felvételének szándéka esetén a hitelt folyósító pénzügyi szolgáltató és az
önkormányzat közötti hitelszerződés tervezetét,
b)	kötvény nyilvános kibocsátásának szándéka esetén a Magyar Nemzeti Bank, illetve a
Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról
szóló 2013. évi CXLIII. törvény hatálybalépése előtt a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete részére jóváhagyásra benyújtandó tájékoztatót, illetve a jóváhagyott engedélyt,
c)	kötvény zártkörű kibocsátásának szándéka esetén a befektető és az önkormányzat közötti,
a kötvény lejegyzéséről vagy megvásárlásáról szóló megállapodás tervezetét,
d)	kezesség-, illetve garanciavállalás esetén a kezesi szerződés, illetve a garanciaszerződés
és a kezességgel, illetve garanciával biztosított ügyletről szóló szerződés tervezetét és az
adósnak az ügylet futamidejének végéig tartó időszakra vonatkozó pénzügyi információit,
e)	egyéb adósságot keletkeztető ügylet esetén az ügyletet alátámasztó dokumentumokat
mellékeli.
10/D. § (1) A megkötött adósságot keletkeztető ügyletekre, valamint a kezesség-, illetve
garanciavállalásra vonatkozó szerződésmódosításokhoz a Kormány engedélyét kell kérni, ha
a)	a szerződésmódosítást követően előálló kondíciók mellett kötött ügylet a
szerződésmódosítás időpontjában engedélykötelesnek minősül, és
b)	a módosított szerződés az eredetihez képest hosszabb futamidejű vagy nagyobb
ügyletértékű, vagy az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség az új futamidő lejártáig
valamely évben meghaladja az eredeti szerződés szerinti értéket, vagy a kezesség, illetve
garancia összege nő.
(2)	A szerződésmódosításra vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti ügyletekre a 10/B. § (3)
bekezdése szerinti ügyletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
10/E. § (1) A 100%-os önkormányzati tulajdonában álló gazdasági társaság adósságot
keletkeztető ügyletét - a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet
kivételével - az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletének kell tekinteni, amely a
4
10.	§ (1) bekezdése szerint a Kormány hozzájárulásához kötött. A hozzájárulás iránti kérelmet
az adott gazdasági társaságban legnagyobb tulajdoni részesedéssel vagy hányaddal rendelkező
önkormányzat nyújtja be. Egyenlő tulajdoni részesedés vagy hányad esetén a kérelmet az
érintett önkormányzatok megállapodása szerinti önkormányzat nyújtja be.
(2)	A Kormány a hozzájárulást abban az esetben adja meg, ha az adósságot keletkeztető
ügylet visszafizetése
a)	fejlesztési célú ügylet esetében - különösen a megvalósított fejlesztésből származó
bevételek révén - biztosított,
b)	működési célú ügylet esetében a gazdasági társaságot tulajdonoló önkormányzat
támogatása nélkül biztosított.”
3.	§
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény III. Fejezete a
13. §-át megelőzően a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„4/A. Az Államadósság Kezelő Központ feladatai”
4.	§
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény V. Fejezete a
28. §-át megelőzően a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„8/A. A közterhek”
5.	§
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő
rendelkezéssel egészül ki:
„38/A. § A 32-36. §-tól és a 38. §-tól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó
körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a
nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly
helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.”
6.	§
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő
alcímmel egészül ki:
„8/B. A bírságfizetési kötelezettség
38/B. § (1) Törvény jogellenes magatartással összefüggésben pénzügyi joghátránnyal járó
jogkövetkezményt (a továbbiakban: bírságfizetési kötelezettség) állapíthat meg.
(2)	Bírságfizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a kedvezmények,
mentességek körét és mértékét, a korlátlan enyhítés vagy a jogellenes magatartás csekély
súlya miatt a kiszabás mellőzésének lehetőségét megállapítani kizárólag törvényben vagy
törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve ha az Európai Unió
kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.
(3)	Törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapíthatja meg a bírság
mértékét, megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetése módjának
részletszabályait.
(4)	A bírságfizetési kötelezettséget megállapító törvényben meg kell határozni, hogy a
bevétel az államháztartás mely alrendszerének bevételét képezi.
5
(5)	A bírságfizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a
fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó
jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak el kell telnie.
(6)	Jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan nem növelheti a
bírságfizetési kötelezettséget, nem bővítheti a bírságfizetésre kötelezettek körét, illetve nem
szüntethet meg vagy korlátozhat kedvezményt, mentességet.
(7)	Az e §-tól való eltérésre a 38/A. §-t kell alkalmazni.”
7.	§
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény V. Fejezete a
39/A. §-át megelőzően a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„8/C. A Stabilitási Megtakarítási Számla”
8.	§
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. §-a a
következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„d) a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság adósságot keletkeztető
ügyletéhez történő kormányzati hozzájárulás, valamint az erről benyújtandó önkormányzati
kérelem részletszabályait.”
9.	§
(1)	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 46. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 4. § (2) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.”
(2)	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 46. §-a a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 38. § 2016. január 1-jén lép hatályba.”
10.	§
(1)	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
1.	2. § (3) bekezdésében az „a többcélú kistérségi társulások és az egyéb, jogi
személyiséggel rendelkező” szövegrész helyébe az „az önkormányzati” szöveg,
2.	5. § (2) bekezdésében az „értékek” szövegrész helyébe az „érték” szöveg,
3.	9. § (1) bekezdésében a „likvid hitel” szövegrész helyébe a „naptári éven belül
lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet” szöveg,
4.	9. § (2) bekezdés a) pontjában az „a kormányzati szektorba sorolt egyéb
szervezetek” szövegrész helyébe az „az államháztartás” szöveg,
5.	V. Fejezetének címében az „alapvető szabályai” szövegrész helyébe az „alapvető
szabályai, a pénzügyi joghátránnyal járó jogkövetkezményre és a Stabilitási
Megtakarítási Számlára vonatkozó szabályok” szöveg,
6.	45. § (1) bekezdés a) pontjában a „(3)” szövegrész helyébe az „(5)” szöveg,
7.	46. § (1) bekezdésében a „(2)-(4)” szövegrész helyébe a „(2)-(5)” szöveg,
6
8. 53. §-ában az „V.” szövegrész helyébe a „8/A. alcíme” szöveg
lép.
(2)	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
1.	6. alcímének címében a „feladata, hatásköre, működésének szabályai” szövegrész
helyébe a „feladatai” szöveg,
2.	7. alcímének címében a „Tanács” szövegrész helyébe a „Költségvetési Tanács”
szöveg
lép.
(3)	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
1.	28. § (1) bekezdés a) pontjában az „illeték, bírság, pótlék” szövegrész helyébe az
„illeték, pótlék” szöveg,
2.	28. § (1) bekezdés b) pontjában az „eljárásért fizetendő eljárási” szövegrész
helyébe az „eljárásért fizetendő felügyeleti díj, eljárási” szöveg,
3.	29. § (2) bekezdésében a „bírság, pótlék” szövegrész helyébe a „pótlék” szöveg,
4.	39/A. § (1) bekezdésében a „külön jogszabály szerinti” szövegrész helyébe az „a”
szöveg,
5.	39/C. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a
„jogszabályban” szöveg,
6.	39/C. § (2) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a
„jogszabályban meghatározottak” szöveg
lép.
11.	§
(1)	Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
1.	4. § (1) bekezdésében a „központi alrendszerének, az államháztartás
önkormányzati alrendszerének és a kormányzati szektorba sorolt egyéb
szervezetek” szövegrész,
2.	13. § (6) bekezdésében a „(4) bekezdés d) pontja” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
1.	1. § c) pontja,
2.	13. § (4) bekezdés d) pontja,
3.	14. alcíme.
(3)	Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
39. §-a.
2.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
12. §
7
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény I. Fejezete helyébe a következő
Fejezet lép:
„I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1.	§ E törvény alkalmazásában
1.	agrártámogatás: a részben vagy egészben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból
finanszírozott közvetlen, piaci, valamint intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések,
továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból,
az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozott támogatások, valamint a központi
költségvetésből tagállami hatáskörben nyújtott mezőgazdasági, halászati, erdészeti,
vadgazdálkodási és vidékfejlesztési támogatások,
2.	állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése
szerint vagy csekély összegű támogatásként az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi
aktusa alapján nyújtott támogatás,
3.	átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal által közétett
módszertan szerint a folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított mutató,
4.	átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a
továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti fogalom,
5.	előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének - az
Országgyűlés vagy a Kormány intézkedése, és a fejezetet irányító szervek megállapodása
esetén a központi költségvetés, a fejezetet irányító szerv intézkedése esetén a fejezet, az
államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési rendelet, határozat összesített -
kiadási előirányzatai főösszegének változatlansága mellett a kiadási előirányzatok egyidejű
csökkentésével és növelésével végrehajtott módosítás,
6.	előirányzat-módosítás: a bevételi előirányzat vagy a kiadási előirányzat növelése vagy
csökkentése,
7.	európai uniós forrás: az Európai Unió költségvetéséből, az Európai Gazdasági Térség
Európai Unión kívüli tagállamának költségvetéséből, valamint a Svájci Hozzájárulás
programból származó forrás,
8.	gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti fogalom,
9.	irányító szerv: a költségvetési szerv tekintetében az e törvényben meghatározott irányítási
hatáskört gyakorló szerv,
10.	Kormány irányítása alá tartozó fejezet: a központi költségvetésről szóló törvény fejezete
a 11. pontban meghatározott fejezetek kivételével,
11.	Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv: az államháztartás
központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek az Országgyűlés, a Köztársasági
Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami
Számvevőszék, a Bíróságok, az Ügyészség, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar
Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia fejezetekhez tartozó költségvetési
szervek kivételével,
12.	kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet: a 3. § (2) és (3) bekezdésében
foglaltakon kívül az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén
követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló 2009. május 25-i 479/2009/EK
rendelet (a továbbiakban: 479/2009/EK rendelet) szerint a kormányzati szektorba sorolt
szervezet,
13.	kormányzati szektor egyenlege: a 479/2009/EK rendelet alapján számított egyenleg,
8
14.	költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az
államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide
nem értve
a)	az adományokat, segélyeket, felajánlásokat,
b)	a pártok és pártalapítványok támogatását, az országgyűlési képviselők választása
kampányköltségeinek támogatásait,
c)	a tanulóknak, hallgatóknak biztosított ösztöndíjakat,
d)	kitüntetéshez kapcsolódóan nyújtott pénzjutalmakat,
e)	a fogyatékos és a súlyos mozgáskorlátozott személyeknek ezen élethelyzetére tekintettel
nyújtott pénzbeli ellátásokat,
f)	a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti pénzbeli és természetbeni
szociális és gyermekvédelmi ellátásokat,
g)	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti
foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat,
h)	a jogszabály alapján nyújtott családtámogatásokat, korhatár alatti ellátásokat,
jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat, az apákat megillető
pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítését, az energiafelhasználási támogatásokat,
i)	a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatásait,
j) a közfoglalkoztatási támogatásokat,
k) a szociálpolitikai menetdíj támogatásokat,
l) a vis maior támogatásokat,
m) a szomszédos államokban nyújtható oktatási támogatásokat,
15.	kötelezettségvállalás: a kiadási előirányzatok, és - ha jogszabály azt lehetővé teszi - a
49.	§ szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti
rendelkezésre bocsátott összeg terhére fizetési kötelezettség vállalásáról szóló - így különösen
a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési
támogatás biztosítására irányuló - szabályszerűen megtett jognyilatkozat,
16.	középtávú költségvetési cél: a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és
a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK
tanácsi rendelet szerint készített aktuális konvergencia programban a strukturális egyenlegre
meghatározott célérték, ami összhangban van a stabilitási és növekedési paktum
követelményeivel.
17.	maradvány: a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az
alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási
tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a vállalkozási maradvány,
18.	önkormányzati hivatal: a polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal, a megyei
önkormányzati hivatal és a közös önkormányzati hivatal,
19.	strukturális egyenleg: a kormányzati szektornak a gazdaság ciklikus hatásaitól és egyedi
tételektől megtisztított egyenlege,
20.	zárolás: a költségvetési kiadási előirányzatok felhasználásának időlegesen, feltételhez
kötötten történő korlátozása, felfüggesztése.
2.	Az államháztartás rendszere
2.	§ Az államháztartás az állami és önkormányzati feladatok (a továbbiakban: közfeladatok)
ellátásának egységes szervezeti, tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási,
adatszolgáltatási és beszámolási szabályok szerint működő rendszere.
9
3.	§ (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll.
(2)	Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik
a)	az állam,
b)	a központi költségvetési szerv,
c)	a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és
d)	a c) pont szerinti köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.
(3)	Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik
a)	a helyi önkormányzat,
b)	a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (a
továbbiakban együtt: nemzetiségi önkormányzat),
c)	a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a
továbbiakban: Mötv.) és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a
továbbiakban: Njt.) szerint létrehozott társulás, valamint a területfejlesztésről és a
területrendezésről szóló törvény alapján létrejött területfejlesztési önkormányzati társulás (a
továbbiakban együtt: társulás),
d)	a térségi fejlesztési tanács, és
e)	az a)-d) pontban foglaltak által irányított költségvetési szerv.
3.	A közfeladatok
3/A. § (1) A közfeladatok ellátása költségvetési szervek alapításával és működtetésével,
vagy az azok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet e törvényben meghatározott
eszközökkel, részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg.
(2)	A közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban
meghatározott rendben közreműködhet.
(3)	Új közfeladat kizárólag az annak ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre
állása esetén írható elő vagy vállalható. Ha a pénzügyi fedezet már nem áll rendelkezésre,
intézkedni kell a közfeladat megszüntetéséről.
4.	A tervezés, gazdálkodás és beszámolás alapvető szabályai, az államháztartás bevételei és
kiadásai
4.	§ (1) Az államháztartásban a tervezést, a gazdálkodást és a beszámolást középtávú
tervezés és ezen alapuló éves költségvetés alapján kell folytatni. A költségvetés
végrehajtásának éve megegyezik a naptári évvel.
(2)	A tervezés során biztosítani kell a tervezett bevételek közgazdasági megalapozottságát,
és azt, hogy csak annyi kiadás kerüljön megtervezésre, amennyi a közfeladatok ellátásához
indokoltan szükséges.
(3)	A gazdálkodás során biztosítani kell a bevételek és kiadások tervezés során
meghatározott célhoz kötött felhasználását.
(4)	A beszámolás során biztosítani kell, hogy valamennyi bevétel és kiadás teljes
összegében, a költségvetési évek között összehasonlítható módon kerüljön számbavételre.
4/A. § (1) Az államháztartásban a bevételek és kiadások
a)	a 6. § (2)-(6) bekezdése szerinti költségvetési bevételek és kiadások, és
b)	a 6. § (7) bekezdése szerinti finanszírozási bevételek és kiadások.
(2)	A költségvetési bevételek és kiadások különbözete a költségvetési többlet vagy a
költségvetési hiány (a továbbiakban együtt: költségvetési egyenleg).
(3)	A költségvetési többlet felhasználása és a költségvetési hiány finanszírozása
finanszírozási bevételeken és kiadásokon keresztül valósul meg.
10
(4)	A bevételeket és a kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A
pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott
pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni bevételként vagy
kiadásként.
(5)	Nem lehet bevételként és kiadásként elszámolni a pénzeszközök olyan változásának
hatását, amelyek előlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, az azonosításhoz
szükséges feltételek hiánya miatt átmenetileg nem számolhatók el, továbbá a pénzeszközök
közötti pénzforgalommal, a letéti és más megőrzésre, biztosítékul átvett pénzeszközök
kezelésével, az államháztartáson belüli támogatások vagy a bevételek beszedésének, kiadások
teljesítésének lebonyolításával kapcsolatosak.
5.	§ (1) A költségvetési évben teljesülő költségvetési bevételek előirányzott összegét (a
továbbiakban: költségvetési bevételi előirányzat) és költségvetési kiadások előirányzott
összegét (a továbbiakban: költségvetési kiadási előirányzat) az államháztartás központi
alrendszere esetében a központi költségvetésről szóló törvény, az államháztartás
önkormányzati alrendszere esetében a költségvetési rendelet, határozat állapítja meg.
(2)	A központi költségvetés többletének felhasználásáról, hiányának finanszírozásáról és az
államadósság kezeléséről - a finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások központi
költségvetésről szóló törvényben történő megállapítása nélkül - az államháztartásért felelős
miniszter gondoskodik. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési
többlet felhasználásáról, a hiány finanszírozásáról a finanszírozási bevételek előirányzott
összegének (a továbbiakban: finanszírozási bevételi előirányzat) és a finanszírozási kiadások
előirányzott összegének (a továbbiakban: finanszírozási kiadási előirányzat) megállapításával
a költségvetési rendelet, határozat rendelkezik.
(3)	A költségvetési bevételi előirányzatok és a finanszírozási bevételi előirányzatok (a
továbbiakban együtt: bevételi előirányzatok) a költségvetési bevételek beszedésének
kötelezettségét és a finanszírozási bevételek teljesítésének jogosultságát, a költségvetési
kiadási előirányzatok és a finanszírozási kiadási előirányzatok (a továbbiakban együtt: kiadási
előirányzatok) az azok felhasználásának jogosultságát jelentik.
(4)	A költségvetési kiadások - a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség
nélkül túlteljesíthető költségvetési kiadásai kivételével - a költségvetésben megállapított (a
továbbiakban: eredeti előirányzat), vagy az év közben módosított (a továbbiakban: módosított
előirányzat) költségvetési kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők. A költségvetési
bevételek a költségvetési bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetők.
6.	§ (1) A tervezés, gazdálkodás, beszámolás során a bevételi előirányzatokat és a kiadási
előirányzatokat azok közgazdasági jellege szerinti közgazdasági és felmerülési helyük szerinti
adminisztratív, a bevételeket és kiadásokat közgazdasági, adminisztratív és a kormányzati
funkciók szerinti funkcionális osztályozás szerint kell nyilvántartani és bemutatni.
(2)	A költségvetési bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint működési és
felhalmozási bevételekre és kiadásokra, ezen belül kiemelt előirányzatokra oszthatók.
(3)	Működési bevételek - és azok kiemelt előirányzatai - azok közgazdasági jellege szerint
a)	a működési célú támogatások államháztartáson belülről, amelyek az államháztartáson
belülről működési célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből
származnak,
b)	a közhatalmi bevételek, amelyek az adókból, illetékekből, járulékokból,
hozzájárulásokból, bírságokból, díjakból és más fizetési kötelezettségekből származnak,
c)	a működési bevételek, amelyek a készletek és szolgáltatások értékesítésekor kapott
ellenértékből, a tulajdonosi bevételekből, a kapott kamatokból és más hasonló, a működés
során keletkező bevételekből származnak,
11
d)	a működési célú átvett pénzeszközök, amelyek az államháztartáson kívülről működési
célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak.
(4)	Felhalmozási bevételek - és azok kiemelt előirányzatai - azok közgazdasági jellege
szerint
a)	a felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, amelyek az államháztartáson
belülről felhalmozási célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből
származnak,
b)	a felhalmozási bevételek, amelyek az immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésekor
kapott ellenértékből, valamint a részesedések értékesítésekor, megszűnésekor kapott
bevételekből származnak,
c)	a felhalmozási célú átvett pénzeszközök, amelyek az államháztartáson kívülről
felhalmozási célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből
származnak.
(5)	Működési kiadások - és azok kiemelt előirányzatai - azok közgazdasági jellege szerint
a)	a személyi juttatások, amelyek a foglalkoztatottaknak kifizetett illetményből,
munkabérből és más juttatásokból, valamint a nem foglalkoztatott természetes személyeknek
juttatott más jövedelmek megfizetéséből származnak,
b)	a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, amelyet a kifizetést
teljesítő megfizetni köteles,
c)	a dologi kiadások, amelyek a készletek és szolgáltatások vásárlása, más befizetési
kötelezettségek teljesítése, kamatfizetés és más, a működés során keletkező kiadások
teljesítéséből származnak,
d)	az ellátottak pénzbeli juttatásai, amelyek a társadalombiztosítási ellátásokból, családi
támogatásokból és a természetes személyeknek betegséggel, lakhatással vagy más okból
megfizetett ellátási típusú kifizetésekből származnak,
e)	az egyéb működési célú kiadások, amelyek a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséből,
az államháztartáson belülre vagy kívülre működési célból adott támogatásokból és más
ellenérték nélküli kifizetésekből, valamint a más kiemelt előirányzaton nem szerepeltethető
működési jellegű kiadásokból származnak.
(6)	Felhalmozási kiadások - és azok kiemelt előirányzatai - azok közgazdasági jellege
szerint
a)	a beruházások, amelyek az ingatlanok, tárgyi eszközök és más tartósan használt eszközök
megszerzéséből, részesedések megszerzéséhez vagy növeléséhez kapcsolódó kiadások
teljesítéséből származnak,
b)	a felújítások, amelyek a tartósan használt eszközök felújításának kiadásaiból származnak,
c)	az egyéb felhalmozási célú kiadások, amelyek az államháztartáson belülre vagy kívülre
felhalmozási célból adott támogatásokból és más ellenérték nélküli kifizetésekből
származnak.
(7)	Finanszírozási bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint
a)	az államháztartás mindkét alrendszerében:
aa)	a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a
továbbiakban Gst.) 3. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti ügyletből származó bevételek és
kiadások,
ab)	a szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása,
ac)	finanszírozási bevételként a költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány,
12
ad)	a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatainak és kiadási
előirányzatainak különbségeként az államháztartás központi alrendszerében központi
támogatásként, az államháztartás önkormányzati alrendszerében irányító szervi támogatásként
folyósított támogatás kiutalása és fizetési számlán történő jóváírása,
b)	kizárólag az államháztartás központi alrendszerében:
ba)	a Magyar Nemzeti Bank Részvénytársaságról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti
Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank deviza-
árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) és az
értékpapírok értékesítéséből származó realizált eredményének tulajdonítható rész, előjelre
való tekintet nélkül,
bb)	a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 5. § (2)
bekezdése alapján vállalt árfolyam-garanciából eredő, a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen
Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) és az állam közötti elszámolások
előjelre tekintet nélkül,
bc)	az állam nevében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak nyújtott tulajdonosi
kölcsön és annak visszatérülése, ha a kölcsön visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére
vonatkozó információk - különösen a pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések -
alapján a közfeladatok ellátásáért fizetendő összegen felüli központi költségvetési
többlettámogatás biztosítása nélkül kellően megalapozott,
bd)	a 78. § (4) bekezdése szerinti megelőlegezések és azok visszatérítése.
(8)	A kiemelt előirányzatokat és a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a Kormány
rendeletében meghatározott részletes közgazdasági jogcímekre (a továbbiakban: rovat) kell
bontani. A rovatok egységes rovatrendet képeznek.
4/A. Az államháztartás alrendszerei működtetésének alapvető szabályai
6/A. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben a költségvetési bevételi
előirányzatok és a költségvetési kiadási előirányzatok
a)	központi kezelésű előirányzatként,
b)	fejezeti kezelésű előirányzatként,
c)	társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzataiként,
d)	elkülönített állami pénzalapok előirányzataiként,
e)	az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek előirányzataiként
jelennek meg.
(2)	A központi kezelésű előirányzatok - a (3)-(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel
-	az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások
elszámolására szolgálnak.
(3)	A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezetet irányító szerv sajátos szakmai, ágazati
feladatai ellátása vagy az államnak a fejezethez tartozó költségvetési szervek tevékenységével
kapcsolatban felmerülő, illetve szakmailag ahhoz kapcsolódó sajátos kötelezettségei
teljesítése során felmerülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására
szolgálnak.
(4)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a társadalombiztosítás rendszerének
működtetése során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő
költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.
(5)	Az elkülönített állami pénzalapok a közfeladatok ellátása során az állam nevében
beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások alapszerű
elszámolására szolgálnak. Elkülönített állami pénzalapot közfeladat részben vagy egészben
13
államháztartáson kívüli forrásból történő ellátásának biztosítása céljából törvény hozhat létre.
Az elkülönített állami pénzalapot létrehozó törvényben meg kell határozni
a)	az elkülönített állami pénzalap rendeltetését,
b)	az elkülönített állami pénzalap bevételi forrásait, teljesíthető kiadásai körét,
c)	az elkülönített állami pénzalapért felelős személyt, testületet és - ha kijelölésre kerül - az
elkülönített állami pénzalap kezelő szervét, és
d)	az elkülönített állami pénzalap kezeléséhez szükséges kiadások finanszírozásának
mértékét.
(6)	Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek bevételeit és
kiadásait a költségvetési szervek vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi előirányzatai
és kiadási előirányzatai tartalmazzák.
6/B. § (1) A központi kezelésű előirányzatokhoz, a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz, az
elkülönített állami pénzalapokhoz és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz kapcsolódó
tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat a fejezetet
irányító szerv látja el a következők figyelembevételével:
a)	törvénnyel vagy kormányrendelettel alapított költségvetési szerv az alapításáról
rendelkező törvény vagy kormányrendelet ilyen rendelkezése alapján a Kormány rendeletében
meghatározott szabályok szerint fejezetet irányító szervi jogállással bír,
b)	a fejezetet irányító szerv feladatait
ba)	a központi költségvetésről szóló törvény azon fejezetei tekintetében, amelyek kizárólag
központi kezelésű előirányzatokat tartalmaznak, a központi költségvetésről szóló törvényben
meghatározott szerv, ennek hiányában az államháztartásért felelős miniszter,
bb)	az elkülönített állami pénzalap tekintetében az elkülönített állami pénzalapért felelős
személy, testület
látja el.
(2)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében az (1) bekezdés szerinti feladatokat
törvényben kijelölt kezelő szerv látja el.
(3)	A központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat és az elkülönített állami
pénzalapok előirányzata esetében jogszabály a fejezetet irányító szerv (1) bekezdésben
meghatározott feladatai ellátására - a tervezéssel, az előirányzatok módosításával,
átcsoportosításával és az éves költségvetési beszámoló jóváhagyásával kapcsolatos feladatok
kivételével - kezelő szervet jelölhet ki. Az elkülönített állami pénzalap kezelését központi
költségvetési szerv vagy kivételesen köztestület láthatja el. Ha e törvény központi kezelésű
előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat vagy elkülönített állami pénzalapok előirányzata
kezelő szervéről rendelkezik, azon - kezelő szerv kijelölése hiányában - a fejezetet irányító
szervet kell érteni.
6/C. § (1) A helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetése
tartalmazza. A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési,
gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról
az önkormányzati hivatal gondoskodik.
(2)	Az (1) bekezdést a helyi nemzetiségi önkormányzatra, az országos nemzetiségi
önkormányzatra, a társulásra és a térségi fejlesztési tanácsra is alkalmazni kell, azzal, hogy
a)	helyi önkormányzaton helyi nemzetiségi önkormányzatot, országos nemzetiségi
önkormányzatot, társulást, illetve térségi fejlesztési tanácsot kell érteni,
b)	a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési,
gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról
a helyi nemzetiségi önkormányzattal kötött szerződés alapján az az önkormányzati hivatal
14
gondoskodik, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi
önkormányzat önkormányzati hivatali feladatait ellátja,
c)	a társulás, térségi fejlesztési tanács bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési,
gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról
a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, illetve a térségi
fejlesztési tanács munkaszervezete gondoskodik.
(3)	Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szervek bevételeit
és kiadásait a költségvetési szervek bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai
tartalmazzák.”
13.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 7. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„7. § (1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott
közfeladat ellátására létrejött jogi személy.
(2) A költségvetési szerv tevékenysége lehet
a)	alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a
szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő
más, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység,
b)	vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli
forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.”
14.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6. alcíme a következő 7/A. §-sal
egészül ki:
„7/A. § Költségvetési szerv akkor alapítható, ha a közfeladat alaptevékenységként való
ellátása ekként biztosítható, a működéséhez szükséges feltételek adottak, az ellátandó feladat
hatékonyan teljesíthető és a költségvetési szerv működtetéséhez szükséges pénzügyi fedezet
rendelkezésre áll.”
15.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6. alcíme a következő 8/A. §-sal
egészül ki:
„8/A. § (1) Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapításáról
jogszabályban, más alapító szerv által alapított költségvetési szerv esetén alapító okiratban
kell rendelkezni. Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén - a jogszabályban
megjelölt alapítási időpontot megelőzően - a költségvetési szerv alapításáról alapító okiratot
is ki kell adni.
(2)	Az alapító okiratot és annak módosítását az alapító szerv - az Országgyűlés vagy a
Kormány által alapított költségvetési szerv alapító okiratát és annak módosítását az irányító
szerv, a minisztériumét és a kormányhivatalét a miniszterelnök - adja ki a kincstár által
rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával.
(3)	A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv alapító okiratának
kiadásához és módosításához - a miniszterelnök által kiadott alapító okirattal rendelkező
költségvetési szerv és a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv
kivételével - az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.”
15
16. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„9. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő
hatáskörök gyakorlásának jogát j elenti:
a)	a költségvetési szerv alapítása, átalakítása és megszüntetése,
b)	a költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának
jóváhagyása,
c)	a költségvetési szerv vezetésére kinevezés vagy megbízás adása, a költségvetési szerv
vezetőjének felmentése vagy a vezetői megbízás visszavonása, és - ha törvény vagy
kormányrendelet másként nem rendelkezik - a költségvetési szerv vezetőjével kapcsolatos
egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
d)	a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy
megbízásának visszavonása,
e)	a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági
ellenőrzése, ennek keretében
ea)	a bevételi előirányzatokkal és a kiadási előirányzatokkal való gazdálkodás rendszeres
figyelemmel kísérése, a végrehajtás, illetve a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok
meg nem valósításának veszélye esetén a jogszabályban meghatározott szükséges
intézkedések megtétele,
eb)	a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok ellátására vonatkozó, és az
erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges ágazati szakmai és a
gazdálkodási tevékenységre vonatkozó követelmények érvényesítése, betartásának
számonkérése, ellenőrzése,
f)	a költségvetési szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására
való utasítás,
g)	jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy
utólagos j óváhagyása,
h)	egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
i)	jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, és
j) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános
adatok, valamint a c)-i) pont szerinti irányítási hatáskörök gyakorlásához szükséges,
törvényben meghatározott személyes adatok kezelése.”
17.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 7. alcíme a következő 9/A. §-sal és
9/B. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) Az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges irányítási
hatásköröket - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - az irányító szerv
vezetője, a fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője
gyakorolja.
(2)	Ha törvény kivételt nem tesz, az irányítási hatáskör gyakorlója az irányított
költségvetési szerv hatáskörét nem vonhatja el és döntését nem változtathatja meg.
(3)	Törvény vagy kormányrendelet - a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi
és szakszerűségi ellenőrzése (ide nem értve a költségvetési szerv tevékenységének a pénzügyi
ellenőrzését), valamint a 9. § f) pontja szerinti irányítási hatáskör kivételével -
16
a)	a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén az irányítási
jogkört korlátozhatja, azok gyakorlásával más szervet vagy személyt ruházhat fel,
b)	meghatározhatja azokat az irányítási hatásköröket, amelyek a központi költségvetési
szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szervre mint középirányító szervre átruházhatók.
(4)	Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabály, más költségvetési szerv
esetén az átadó irányító szerv és az átvevő irányító szerv közötti megállapodás alapján a
költségvetési szerv az államháztartás azonos alrendszerébe tartozó más irányító szerv
irányítása alá kerülhet.
(5)	Törvény elrendelheti, hogy a költségvetési szerv az irányító szervtől az államháztartás
más alrendszerébe tartozó irányító szerv irányítása alá kerüljön.
9/B. § Ha jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon
a)	- ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 9. § b)-d) pontjában,
b)	a 9. § e) pontjában, és
c)	- kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben - a 9. § i) és j) pontjában
meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.”
18. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. §-a a következő (4a) bekezdéssel
egészül ki:
„(4a) A gazdasági szervezet feladatait, ha a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai
állományi létszáma a 100 főt nem éri el, az irányító szerv, az államháztartás önkormányzati
alrendszerében az önkormányzati hivatal vagy - az irányító szerv döntése alapján - az
irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv látja el. E rendelkezést nem kell
alkalmazni az alaptevékenységként költségvetési szerv gazdálkodási feladatainak ellátására
létrehozott költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amely törvény alapján
gazdasági szervezettel rendelkezik.”
19. §
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. § (1)-(3a) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az alapító szerv a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül megszüntetheti.
A költségvetési szervet meg kell szüntetni, ha az alapítás 7/A. §-ban meghatározott valamely
feltétele tartósan nem áll fenn.
(2)	A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással
történhet. Átalakítás az egyesítés, a szétválás, vagy ha az alapító szerv a költségvetési szervet
megszünteti, és az átalakítás során a megszüntetett költségvetési szerv jogutódjaként új
költségvetési szervet alapít.
(3)	A költségvetési szerv más költségvetési szervvel összeolvadás vagy beolvadás útján
egyesíthető. Összeolvadásnál az összeolvadó költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk
az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Beolvadásnál a beolvadó költségvetési szerv
megszűnik, jogutódja az egyesítésben részt vevő másik költségvetési szerv.
(3a) Az alapító dönthet a költségvetési szerv különválás vagy kiválás útján több
költségvetési szervvé szétválásáról. Különválás esetén a különváló költségvetési szerv
megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek. Kiválás esetén a
kiválással érintett költségvetési szerv fennmarad, és a kiválással érintett szervezeti egységéből
önálló költségvetési szerv jön létre.”
17
(2)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. §-a a következő (3b) és (3c)
bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A költségvetési szerv szétválására akként is sor kerülhet, hogy
a)	a kiváló szervezeti egység már működő költségvetési szervbe mint jogutódba olvad be
(beolvadásos kiválás),
b)	a különváló költségvetési szervből a különváló szervezeti egységek az átalakítás során
már működő költségvetési szervbe mint jogutódokba olvadnak be (beolvadásos különválás).
(3c) Költségvetési szerv közös átalakítására a 8/A. §-t alkalmazni kell, azzal, hogy az
alapító szerven kívül a Kormány is jogosult az irányítása vagy felügyelete alá tartozó, továbbá
miniszter vagy miniszterek által alapított költségvetési szerv átalakítására.”
20. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza
a)	a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási
előirányzatait
aa)	működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási
kiadások, kiemelt előirányzatok, és
ab)	kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok
szerinti bontásban,
b)	a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi
előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait
ba)	kiemelt előirányzatok,
bb)	kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok
szerinti bontásban,
c)	a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege
és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,
d)	a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, a 6. § (7) bekezdés a) pont ab) és
ac)	alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,
e)	a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet
felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási
előirányzatokat,
f)	a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst 3. § (1)
bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az
adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,
g)	a Gst 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati
garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot
keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig,
és a Gst 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban
meghatározottak szerinti saját bevételeit, és
h)	a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4)
bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal
kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.”
21. §
18
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 28. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„28. § (1) A fejezetet irányító szerv vezetője az általa irányított fejezetbe sorolt kiadási
előirányzat felhasználásának szabályait - az államháztartás központi alrendszerébe tartozó
költségvetési szervek kiadási előirányzata és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
előirányzatai kivételével - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott
rendeletben állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője - az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - belső szabályzatot ad ki.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti rendeletben, belső szabályzatban a felhasználást - a
költségvetési évre tekintet nélkül - mindaddig szabályozni kell, amíg annak eredeti vagy
módosított kiadási előirányzatai terhére kifizetés teljesíthető.”
22.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 19. alcíme a következő 28/A. §-sal
egészül ki:
„28/A. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak alapján az
államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű
előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a
társadalombiztosítás pénzügyi alapja bevételeiről és kiadásairól kiemelt előirányzatok és
finanszírozási bevételi előirányzatok és finanszírozási kiadási előirányzatok bontású kincstári
költségvetést kell készíteni.
(2)	Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű
előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás
pénzügyi alapja kincstári költségvetésben, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat,
társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv
költségvetési rendeletben, határozatban megállapított bevételi és kiadási előirányzatai
egységes rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi
költségvetést kell készíteni. A Kormány rendelete elrendelheti az elemi költségvetésben
egyéb, a gazdálkodással összefüggő tervadatok szerepeltetését is.
(3)	A kincstári költségvetésnek és az elemi költségvetésnek, illetve a költségvetési
rendeletnek, határozatnak és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati és finanszírozási
bevételi előirányzati, finanszírozási kiadási előirányzati szinten meg kell egyeznie.
(4)	A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési
tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetését a polgármester, a
nemzetiségi önkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke vagy a térségi fejlesztési tanács
elnöke hagyja jóvá. E bekezdés alkalmazásában a közös önkormányzati hivatal esetén
polgármester alatt a közös önkormányzati hivatal irányító szervének vezetőjét kell érteni.”
23.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 30. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) A Kormány - a nemzetbiztonsági szolgálatok alaptevékenységével összefüggő,
nemzetbiztonsági szempontból speciális többletbevételei kivételével - rendeletben
meghatározhatja a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi
előirányzatain felüli többletbevétel felhasználásának korlátait.”
24.	§
19
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„31. § (1) A központi kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételi előirányzatait - és szükség szerint
ezzel összhangban a költségvetési kiadási előirányzatait - módosítani kell, ha az adott
költségvetési bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak.
(2)	Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait az (1) bekezdésben
meghatározott eseten kívül - a 86. § (4) bekezdése szerint esetben az államháztartásért felelős
miniszter hozzájárulásával - a fejezetet irányító szerv módosíthatja, ha a költségvetési
bevételi előirányzatok túlteljesítése vagy a felülvizsgált és jóváhagyott előző évi költségvetési
maradvány erre fedezetet biztosít.
(3)	Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti
kezelésű előirányzat bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében
foglalt esetekben módosíthatók.”
25.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„33. § (1) A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében meghatározott esetekben a
költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcím-csoportot, jogcímet hozhat létre. Más
esetben a fejezet címrendjének és a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok
módosítására, kiegészítésére a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a
Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban
jogosult.
(2)	A központi költségvetésről szóló törvény és e törvény eltérő rendelkezése hiányában a
központi költségvetésről szóló törvény által megállapított kiadási előirányzatok közötti
előirányzat-átcsoportosításra a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő
előirányzat-átcsoportosítás esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezet
terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az Országgyűlés egyedi határozatban
jogosult.
(3)	A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a fejezetet
irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt
a)	költségvetési szervek kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat
végre, ha a költségvetési szerv kiadási előirányzatain megtakarítás keletkezik vagy az
átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával
vagy megszüntetésével kapcsolatban szükséges,
b)	fejezeti kezelésű előirányzatok és elkülönített állami pénzalapok kiadási előirányzatai
terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha
ba)	azokon megtakarítás keletkezik,
bb)	az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges,
bc)	a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítása előre nem
valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges,
bd)	az az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére
költségvetési támogatás biztosításával kapcsolatban szükséges,
be)	az európai uniós források felhasználásához kapcsolódik vagy
bf)	elkülönített állami pénzalap javára feladatátadással kapcsolatban szükséges.
20
(4)	A (3) bekezdés alapján
a)	fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításra a fejezetet irányító szerv egyoldalú
jognyilatkozata alapján,
b)	fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra az érintett fejezetet irányító szervek
megállapodása alapján
kerülhet sor.
(5)	Az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség a (3)
bekezdés a) pontja szerinti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az fejezetek között történik és a
(3)	bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti előirányzat-átcsoportosításhoz. Nem kell az
államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása, ha az előirányzat-átcsoportosítás a Kormány
irányítása alá tartozó fejezetet nem érint.
(6)	A kincstár a központi költségvetésről szóló törvény szerinti szerkezetben és bontásban
havonta közzéteszi a honlapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési
szervek, továbbá a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok,
elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítás pénzügyi alapjai eredeti előirányzatait,
módosított előirányzatait, valamint teljesítési adatait.
(7)	A (4) bekezdés a) pontja szerinti egyoldalú jognyilatkozat és a (4) bekezdés b) pontja
szerinti megállapodás tartalmi és formai követelményeit a Kormány rendeletben állapítja
meg.”
26.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (4) és (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(4) A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-
átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése
szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének
határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az
Országgyűlés - a helyi önkormányzatot érintő módon - a 14. § (3) bekezdése szerinti
fejezetben meghatározott támogatások költségvetési kiadási előirányzatait zárolja, azokat
csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé
kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
(5)	A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk
irányított költségvetési szervek bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak
módosítására, átcsoportosítására az (1)-(4) bekezdést kell alkalmazni, azzal hogy a képviselő-
testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve
a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, polgármesteren a nemzetiségi önkormányzat
elnökét, a társulási tanács elnökét, illetve a térségi fejlesztési tanács elnökét kell érteni.”
27.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 40. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A zárolás nem vonatkozhat a 32. § szerinti költségvetési kiadási előirányzatokra és az
európai uniós forrásokból finanszírozott költségvetési kiadási előirányzatokra.”
28.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
21
„(6) Az államháztartás központi alrendszerében a kiadási előirányzatok terhére nem köthető
olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen
visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely
szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. A kötelezettséget vállaló ezen feltétel
ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az 55. § szerint jogosult a
jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az
55.	§-ban meghatározott adatokat kezelni azzal, hogy ahol az 55. § kedvezményezettről
rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni.
Jogszabály más feltételeket is megállapíthat a visszterhes szerződések megkötésének, vagy
azok alapján történő kifizetések feltételeként.”
29.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § Valamely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más
szervezet fizetési kötelezettségének az állam vagy az államháztartás központi alrendszerébe
tartozó költségvetési szerv által történő átvállalásáról kizárólag az Országgyűlés dönthet a
központi költségvetésről szóló törvényben.”
30.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 30. alcíme helyébe a következő alcím
lép:
„30. Személyi juttatások, illetményszámfejtés
43.	§ (1) A személyi juttatások kiemelt előirányzatot a foglalkoztatottak jogviszonyaira és a
személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó egyéb juttatásokra vonatkozó
szabályok alapján kell megállapítani. A személyi juttatások kiemelt előirányzata a megfelelő
összegű munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzat
nélkül nem tervezhető és hagyható jóvá.
(2)	A költségvetési szervnél foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez
kapcsolódóan legfeljebb az (1) bekezdés szerint számított személyi juttatások kiemelt
előirányzat törvény alapján járó munkabérek, illetmények fedezetére szolgáló részének
megfelelő mértékéig, a munkavégzésre irányuló más jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan
legfeljebb az (1) bekezdés szerint számított személyi juttatások kiemelt előirányzat
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások
fedezetére szolgáló részének megfelelő mértékéig vállalható kötelezettség.
44.	§ (1) Az államháztartásban a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó
kiadásokkal kapcsolatos számfejtési és az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatok ellátása és
a törvényben meghatározott, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési
kötelezettségek teljesítése központosítottan, a kincstár által működtetett központosított
illetményszámfejtés útján történik. Az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és
befizetési kötelezettségek központosított teljesítésére a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig
kerül sor.
(2)	A kincstárral kötött megállapodás alapján a központosított illetményszámfejtéshez az
államháztartásba nem tartozó szerv, szervezet is csatlakozhat. A megállapodás alapján végzett
központosított illetményszámfejtés nem terjed ki az állami adóhatóság felé teljesítendő
bevallási és befizetési kötelezettségek központosított teljesítésére.
(3)	A központosított illetményszámfejtésre alkalmazott rendszer a költségvetési szervekre, a
helyi önkormányzatokra, a nemzetiségi önkormányzatokra, a társulásokra és a térségi
22
fejlesztési tanácsokra vonatkozó, a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatokat a
törzskönyvi nyilvántartásból veszi át.”
31.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam nevében hitelt, kölcsönt az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági
társaság részére - a törvényben vagy miniszteri rendeletben kijelölt, valamint az Nvt. 8. § (7)
bekezdése szerinti meghatalmazott tulajdonosi joggyakorló esetén annak kezdeményezésére -
az MNV Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvényben az MFB Zrt.
tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok esetében az MFB Zrt. nyújthat.”
(2)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. §-a a következő (5)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 6. § (7) bekezdés b) pont bc) alpontja alapján nyújtott tulajdonosi kölcsön vissza
nem térülő összegét költségvetési kiadásként kell elszámolni a visszafizetés elmaradásának -
így különösen a kölcsön, követelés elengedésének, beszámításának vagy tőkévé alakításának
-	időpontjában.”
32.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény VI. Fejezete helyébe a következő
Fejezet lép:
„VI. FEJEZET
A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK
34.	A költségvetési támogatás általános szabályai
48.	§ (1) Költségvetési támogatás törvény, kormányrendelet, a Kormány egyedi határozata
vagy támogatási igény alapján nyújtható. A támogatási igény formája lehet pályázat vagy
kérelem. Pályázatot pályázati kiírás alapján lehet benyújtani.
(2)	A támogatási igényről jogszabályban, ennek hiányában a fejezetet irányító szerv belső
szabályzatában meghatározott személy, testület dönt.
(3)	A költségvetési támogatásokhoz kapcsolódóan működtetett monitoring rendszerben nem
rögzített támogatási döntés alapján érvényesen költségvetési támogatás nem nyújtható.
48/A. § (1) Törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott
költségvetési támogatás, valamint a támogatási igény elbírálása és elfogadása (a továbbiakban
együtt: támogatási döntés) esetén a kötelezettségvállalási jogkört gyakorló személy (a
továbbiakban: támogató) és a kedvezményezett között
a)	közigazgatási hatósági határozattal vagy hatósági szerződéssel közigazgatási jogi
jogviszony,
b)	támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel polgári jogi jogviszony
[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: támogatási jogviszony] jön létre.
(2)	A támogatási jogviszonyban a támogató költségvetési támogatás nyújtására, a
kedvezményezett pedig a számára megállapított kötelezettség teljesítésére köteles.
(3)	Támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatási jogviszony a támogatói okirat
közlésével jön létre. Ha a támogatói okiratban meghatározott valamely feltétel eltér a
támogatási igénytől, a támogatási jogviszony létrejöttéhez a kedvezményezett elfogadó
nyilatkozata is szükséges. Elfogadásnak kell tekinteni azt is, ha a kedvezményezett a
támogatói okiratban meghatározott határidőn belül nem tesz nyilatkozatot. Ha a támogató a
23
kedvezményezett nyilatkozatában foglaltakat elfogadja, a támogatási jogviszony a nyilatkozat
tartalmának megfelelő támogatói okirat közlésével jön létre.
(4)	Ha a költségvetési támogatás biztosítására fejezetek közötti előirányzat-
átcsoportosítással kerül sor, a támogatási szerződésre a 33. § (4) bekezdése szerinti
megállapodás kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeit is
alkalmazni kell.
(5)	A támogatási szerződést a támogató a kedvezményezett javára egyoldalúan
módosíthatja.
(6)	A támogatási szerződés alapján létrejött támogatási jogviszonyra - ha e törvény eltérően
nem rendelkezik - az e törvényben meghatározott feltételeket a közigazgatási hatósági
határozattal, hatósági szerződéssel vagy támogatói okirattal létrejött támogatási jogviszonyra
is alkalmazni kell.
48/B. § A 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet költségvetési kiadási előirányzatai terhére
nyújtott költségvetési támogatások esetén a helyi önkormányzat a támogatóval szembeni
kötelezettségeit a kincstár útján teljesíti a Kormány rendeletében meghatározottak szerint.
49.	§ A fejezetet irányító szerv a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok
ellátásával lebonyolító szervet, az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési
támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására közreműködő szervezetet is megbízhat, ha
azt jogszabály lehetővé teszi.
35.	A költségvetési támogatás biztosításának és rendelkezésre bocsátásának módja
50.	§ (1) Költségvetési támogatás abban az esetben biztosítható, ha a támogatási igény
benyújtója
a)	megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,
b)	a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben
foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, és
c)	jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható
szervezetnek minősül.
(2)	Költségvetési támogatás kivételesen átlátható szervezetnek nem minősülő jogi személy
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet számára az (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott feltétel fennállása hiányában akkor is biztosítható, ha az átlátható szervezetként
való elismerhetőségéhez szükséges - tulajdonosi, igazgatási vagy egyéb - intézkedések
megtételét vállalja. Ebben az esetben támogatói okirat addig nem adható ki, illetve a
támogatási szerződés addig nem lép hatályba, amíg a kedvezményezett nem felel meg az (1)
bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek.
(3)	A támogatási igény benyújtásának feltételéül előírható, hogy a támogatási igény
benyújtójának ne legyen esedékessé vált és még meg nem fizetett adótartozása - ide nem
értve az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat -, valamint járulék-, illeték-
vagy vámtartozása (a továbbiakban együtt: köztartozás).
(4)	Jogszabály, pályázati kiírás az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon kívül további
kizáró okokat is megállapíthat.
50/A. § A visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás visszafizetésének
biztosítása, valamint a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződés
felmondása vagy az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetési támogatás
visszakövetelése céljából - a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel - a támogatási
szerződésben megfelelő biztosítékot kell kikötni.
50/B. § Ha a költségvetési támogatás részben vagy egészben az Európai Unió valamely
közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feltételek szerint kerül nyújtásra, a
24
költségvetési támogatás az 50. §-tól és az 50/A. §-tól eltérően akkor biztosítható, ha a
támogatási igény benyújtója megfelel az uniós jogi aktusban meghatározott feltételeknek.
Jogszabály, pályázati kiírás további feltételeket csak abban az esetben állapíthat meg, ha azt
az uniós jogi aktus nem zárja ki.
51.	§ (1) A költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása egy összegben vagy
részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan történhet.
(2)	Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának eltérő rendelkezése
hiányában az államháztartáson kívüli természetes személynek és jogi személynek folyósításra
kerülő költségvetési támogatásból a költségvetési támogatásban részesülő természetes
személyt, jogi személyt (a továbbiakban együtt: kedvezményezett) terhelő köztartozás
összegét - a Kormány rendeletében meghatározott kivétellel és módon, az állami adóhatóság
adatszolgáltatása alapján - az agrártámogatások esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv, más költségvetési támogatás esetén a kincstár visszatartja, és az állami
adóhatóság megfelelő bevételi számláján jóváírja.
(3)	A központi költségvetésről szóló törvény alapján nem állami intézmény fenntartójának
az általa vagy intézménye útján ellátott köznevelési, szociális, gyermekjóléti,
gyermekvédelmi közfeladatra tekintettel biztosított költségvetési támogatás esetében a (2)
bekezdést a nem állami intézmény fenntartója és az általa fenntartott intézmény
köztartozására is alkalmazni kell.
52.	§ (1) A költségvetési támogatások felhasználását - ha ennek a közbeszerzésekről szóló
törvény szerinti feltételei fennállnak - közbeszerzés alkalmazásához kell kötni.
(2)	A költségvetési támogatás nem köthető olyan feltételhez, hogy a közbeszerzési eljárás
ajánlattevőjét előzetesen válasszák ki. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a támogatási igény
elbírálását megelőzően közbeszerzési eljárás kerüljön megindításra, vagy a támogató annak
megindítását határozza meg a költségvetési támogatás feltételeként.
(3)	A támogató a támogatási döntésre vonatkozó tájékoztatásban a támogatási szerződés
megkötésének feltételeként előírhatja a támogatási szerződéskötést megelőzően közbeszerzési
eljárás lefolytatását vagy a támogatási szerződésben a közbeszerzési eljárás megindításának
előfeltételéül a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzését és annak megindítását a támogató
egyetértéséhez kötheti.
52/A. § Ha a központi költségvetésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik, a 14. § (3)
bekezdése szerinti fejezet terhére nyújtott költségvetési támogatást a következő év december
31-éig lehet felhasználni.
36.	Beszámolás, visszakövetelés
53.	§ A kedvezményezettet beszámolási kötelezettség terheli a költségvetési támogatás
rendeltetésszerű felhasználásáról. Ha a kedvezményezett a beszámolási kötelezettségének
határidőben nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a
költségvetési támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztett költségvetési
támogatás - ha annak feltételei egyébként fennállnak - a beszámolási kötelezettség teljesítését
követően kerülhet folyósításra.
53/A. § (1) A költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy
nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogató a költségvetési támogatást
visszavonhatja, a támogatási szerződéstől elállhat, azt felmondhatja vagy kezdeményezheti
annak módosítását.
(2)	A költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem
rendeltetésszerű felhasználása, továbbá a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási
szerződéstől történő elállás vagy annak felmondása esetén a kedvezményezett a jogosulatlanul
igénybe vett költségvetési támogatás összegét a Kormány rendeletében meghatározott ügyleti
25
kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. Az
államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezettet
kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
(3)	Nem teljesítés esetén a visszafizetési kötelezettség érvényesítése elsősorban a biztosíték
érvényesítésével történik. Ennek eredménytelensége esetén a visszafizetendő összeget és
annak kamatait az állami adóhatóság a támogató megkeresésére adók módjára hajtja be.
37. A költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzése
54.	§ (1) A támogató a költségvetési támogatás felhasználását
a)	a 48/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatási jogviszony esetében a hatósági
ellenőrzés szabályai,
b)	a 48/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatási jogviszony esetében a Kormány
rendeletében meghatározott szabályok
szerint ellenőrzi.
(2) A kedvezményezett köteles a költségvetési támogatások lebonyolításában részt vevő és
a költségvetési támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni, az ellenőrzést végző
szerv képviselőit ellenőrzési munkájukban a megfelelő dokumentumok, számlák, a
megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai
teljesítés vizsgálatában a helyszínen is segíteni. Ha a kedvezményezett az ellenőrző szerv
munkáját ellehetetleníti, a költségvetési támogatást visszavonhat, a támogatási szerződéstől
elállhat.
38.	Nyilvánosság
54/A. § A Kormány rendeletében kijelölt szerv monitoring rendszert működtet a
költségvetési támogatásokról, és közreműködik a költségvetési támogatások felhasználásának
összehangolásában.
54/B. § (1) A támogató a monitoring rendszerbe történő adatátadással gondoskodik
a)	a pályázati kiíráshoz kapcsolódóan a pályázati kiírás tárgyára, a támogatási döntés
meghozatalára jogosult személy, testület esetén a testület tagjainak nevére, a pályázat
benyújtója nevére, a pályázat céljára és az igényelt költségvetési támogatás mértékére,
b)	a támogatási döntéshez kapcsolódóan a költségvetési támogatás megállapított mértékére,
c)	a költségvetési támogatás felhasználásához kapcsolódóan bekövetkezett vagy a támogató
által megállapított, a támogatási jogviszonyt érintő lényeges tényekre, körülményekre
vonatkozóan adatoknak az e célra rendszeresített honlapon való közzétételéről.
(2)	A kincstár a támogató tájékoztatása alapján törli a költségvetési támogatást el nem nyert
pályázat adatait a monitoring rendszerből. A költségvetési támogatást elnyert pályázatra
vonatkozó adatok a pályázat megvalósítása naptári évének utolsó napjától számított öt év
elteltével törölhetők.
(3)	A monitoring rendszerben nyilvántartott adatok kereshetőségét, pályázatonként,
pályázónként, összeghatár szerint és más módon csoportosított lekérdezhetőségét bárki
számára, ingyenesen biztosítani kell.
54/C. § (1) Közérdekből nyilvános a pályázati kiírást előkészítő, a pályázatot kiíró, a
támogatási igényről meghozott döntést előkészítő és a döntéshozó személy, testület által a
pályázattal, a pályázati eljárással, a támogatási döntéssel összefüggésben kezelt, közérdekű
adatnak és különleges adatnak nem minősülő adat.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatok megismerésére a közérdekű adatokra vonatkozó
törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni.
39.	Egyéb szabályok
26
55.	§ A támogató és a támogató nevében eljáró szervezet az 50. § (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott feltétel ellenőrzése céljából, a kedvezményezett nyilatkozata alapján a
költségvetési támogatás folyósításától számított öt évig, vagy - ha az későbbi - a
költségvetési támogatás visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig kezeli
a)	a kedvezményezettnek az Nvt. 3. § 1. bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti jogállására
vonatkozó adatot,
b)	ha a kedvezményezett az Nvt. 3. § 1. bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti szervezet,
ba)	a kedvezményezett tényleges tulajdonosainak természetes személyazonosító adatait,
tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,
bb)	a kedvezményezettben közvetlenül vagy közvetve több mint 25%-os tulajdoni
részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, tulajdoni hányadának, befolyásának és
szavazati jogának mértékét,
bc)	a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
tényleges tulajdonosainak természetes személyazonosító adatait, tulajdoni hányadát,
befolyásának és szavazati jogának mértékét,
bd)	a kedvezményezett és a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet adóilletőségét,
be)	a kedvezményezett és a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet ellenőrzött külföldi társaság jogállásának megítéléséhez szükséges, a
Tao tv. 4. § 11. pontjában meghatározott adatokat,
c)	ha a kedvezményezett az Nvt. 3. § 1. bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti szervezet,
ca)	a kedvezményezett vezető tisztségviselőinek természetes személyazonosító adatait,
cb)	a kedvezményezett és a kedvezményezett vezető tisztségviselőinek 25%-ot meghaladó
tulajdoni részesedésével működő szervezet nevét,
cc)	a kedvezményezettnek és a kedvezményezett vezető tisztségviselőjének a cb) alpont
szerinti szervezetben fennálló tulajdoni hányadának mértékét,
cd)	a cb) alpont szerinti szervezet tényleges tulajdonosának természetes személyazonosító
adatait, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,
ce)	a cb) alpont szerinti szervezet átláthatóságának vizsgálatához e §-ban előírt, a cd)
alpontban meghatározottakon kívüli adatokat és
cf)	a kedvezményezett székhelyét.
56.	§ A támogató a költségvetési támogatás folyósításától számított öt évig a honlapján
vagy - ha a támogató honlappal nem rendelkezik - a támogató irányító szervének honlapján
közzéteheti a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
kedvezményezettre vonatkozóan
a)	az 55. § a) pontja szerinti adatot,
b)	az 55. § b) pont bb) és bd) alpontja szerinti adatot,
c)	az 55. § b) pontja szerinti kedvezményezett tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni
hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,
d)	az 55. § b) pont bb) alpontja szerint szervezet tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni
hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,
e)	az 55. § c) pontja szerinti kedvezményezett vezető tisztségviselőjének nevét,
f)	az 55. § c) pont cb), cc) és cf) alpontja szerinti adatot és
27
g)	az 55. § c) pont cb) alpontja szerinti szervezet tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni
hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét.”
33.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény VII. Fejezete helyébe a következő
Fejezet lép:
„VII. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSÉNEK ÉS ÁGAZATI
FELADATAINAK TÁMOGATÁSA
40.	A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó
támogatások igénylése
57.	§ (1) A helyi önkormányzat az általános működéséhez és ágazati feladataihoz
kapcsolódó támogatásokat (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a kincstár
útján igényli, azok módosítását a kincstár útján kezdeményezi, és azokról a kincstár útján
mond le.
(2)	A kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során
ellenőrzi a támogatások igénylésének és módosításának megalapozottságát.
(3)	Ha a kincstár az igénylésben meghatározott mutatószámot megalapozatlannak tartja, a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból megindított
eljárás keretében legkésőbb a költségvetési év október 15-éig kötelezi a helyi
önkormányzatot, hogy a mutatószámon a kincstár által meghatározott változtatásokat a soron
következő mutatószám módosításkor vezesse át. Nem kell határozatot hozni, ha a helyi
önkormányzat a kincstár álláspontját alátámasztó bizonyítékok ismertetése során az eltérés
jogszerűségét igazolja.
(4)	Ha a helyi önkormányzat a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a kincstár
jogosult az általa meghatározott mutatószámok átvezetésére.
(5)	A helyi önkormányzat a soron következő mutatószám módosításkor a kincstár (3)
bekezdés szerinti határozatában szerepeltetett mutatószámhoz képest eltérő mutatószámot
szerepeltethet, ha azt a helyi önkormányzatnak a határozat jogerőre emelkedését követően
átvett vagy átadott feladat indokolja. A feladat átvételének, átadásának helyi önkormányzat
általi bizonyítása alapján a kincstár a (3) bekezdés szerinti határozatát módosíthatja,
visszavonhatja.
(6)	A kincstár (3) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat
felülvizsgálata bíróságtól kérhető. A perre a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes
közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes. A bíróság a határozat felülvizsgálata során a
polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit - a (7)
bekezdésben meghatározott eltérésekkel - alkalmazva, soron kívül jár el.
(7)	A keresetlevelet a kincstárnál a felülvizsgálni kért döntés közlésétől számított tizenöt
napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevélben a
kincstár (4) bekezdés szerinti intézkedésének felfüggesztése nem kérelmezhető. A bíróság a
kincstár (3) bekezdés szerinti határozatát megváltoztathatja.
41.	A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó
támogatások elszámolása és felülvizsgálata
58.	§ A helyi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójában számol el a számára a
költségvetési évben folyósított támogatásokkal.
28
59.	§ (1) A kincstár a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolója alapján a Ket.
szerinti hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a támogatások elszámolását,
felhasználását. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt
megállapításokat is figyelembe veszi.
(2)	A felülvizsgálat megszervezése során biztosítani kell, hogy valamennyi helyi
önkormányzatnál a felülvizsgálat esetében legalább négyévente - a kincstár által
meghatározott támogatási jogcímek tekintetében - helyszíni ellenőrzésre kerüljön sor, amely a
Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési időn belül, a korábban nem vizsgált
időszakra és jogcímekre is kiterjeszthető.
(3)	A felülvizsgálat kiterjed az éves költségvetési beszámoló alapjául szolgáló
dokumentumoknak a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat által alapított
költségvetési szervnél, továbbá - szükség esetén - valamennyi érintett gazdálkodó
szervezetnél és más jogi személynél történő ellenőrzésre is.
(4)	A felülvizsgálat szakmai szabályait, módszereit a kincstár az államháztartásért felelős
miniszter egyetértésével alakítja ki.
60.	§ Ha a kincstár a felülvizsgálat során az éves költségvetési beszámolóban közölt
adatokhoz képest eltérést tár fel, a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban
megállapítja a helyi önkormányzatot megillető vagy az általa visszafizetendő támogatás
összegét. A határozat bíróság általi felülvizsgálatára az 57. § (6) és (7) bekezdését kell
alkalmazni.
42.	Egyéb szabályok
60/A. § (1) Ha a helyi önkormányzat
a)	a támogatáshoz valótlan adatot szolgáltatott,
b)	az igénybe vett támogatást nem a megjelölt célra használta fel,
c)	a jogszabályban meghatározott arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe,
illetve
d)	a támogatásra vonatkozó valamely feltételt megszegett
(e Fejezet alkalmazásában az a)-d) pont a továbbiakban együtt: jogosulatlan igénybevétel),
a támogatásról vagy annak a jogosulatlan igénybevétellel érintett részéről haladéktalanul
köteles lemondani és azt visszafizetni.
(2)	Jogosulatlan igénybevétel esetén és a visszafizetési kötelezettség késedelmes teljesítése
esetén a helyi önkormányzat jogszabályban meghatározott mértékű kamatot fizet. Ha a helyi
önkormányzat visszafizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a kincstár - az engedélyezett
részletfizetés kivételével - beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájára.
(3)	A helyi önkormányzat kérelme alapján a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére
vonatkozóan - a késedelmi kamat kivételével - a kincstár legfeljebb tizenkét havi
részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az
egyösszegű visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozattal szemben nincs
helye fellebbezésnek. A részletfizetési kérelem benyújtására meghatározott határidő
elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
(4)	Ha a helyi önkormányzat a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési
kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és
kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett
egyösszegű fizetési kötelezettséget a kötelezett az esedékessé válást követő tizenöt napon
belül nem teljesíti, a kincstár beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával
szemben.
29
60/B. § A helyi önkormányzat kérelme alapján a kincstár által e törvény alapján benyújtott
beszedési megbízást a kincstár nem nyújtja be vagy a már benyújtott beszedési megbízást
visszavonja, ha a kérelmező igazolja, hogy az általa fizetendő munkabérek, illetmények és
ellátások kifizetését a beszedési megbízás érvényesítése veszélyeztetné.”
34.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 61. § (1) és (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti
vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás, a
beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének biztosítása.
(2) Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami
Számvevőszék látja el. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének korlátozása
nélkül e törvényben meghatározott esetben külső ellenőrzést a kincstár is végezhet.”
35.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. alcíme a következő 68/A. §-sal
egészül ki:
„68/A. § Az európai támogatásokat auditáló szerv által végzett ellenőrzésre a 63. § (2) és
(4)	bekezdését, 64. § (1) és (2) bekezdését, 65. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a) pontját és
(3)-(5) bekezdését alkalmazni kell.”
36.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 45/A. alcímmel egészül
ki:
„45/A. A kincstári ellenőrzés
68/A. § (1) A kincstár ellenőrzési jogköre a helyi önkormányzat, nemzetiségi
önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv
a)	számviteli szabályok szerinti könyvvezetési kötelezettségének,
b)	a 70. alcím alapján teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű
teljesítésének,
c)	az éves költségvetési beszámoló megbízható, valós összképének
vizsgálatára terjed ki.
(2)	A kincstár ellenőrzésére a 63. § (2) és (4) bekezdését, a 64. §-t, a 65. § (1)-(5)
bekezdését és a 66. §-t kell alkalmazni.
(3)	A kincstári ellenőrzés szakmai szabályait, módszereit a kincstár az államháztartásért
felelős miniszter egyetértésével alakítja ki.”
37.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 78. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) A kincstár a Kormány rendeletében meghatározott esetekben és módon a Kincstári
Egységes Számla terhére megelőlegezheti egyes kiadások teljesítésének fedezetét. A
megelőlegezésre a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon, díj és kamat
felszámítása nélkül kerülhet sor.”
30
38. §
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83. §-a a következő (3a)
bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) A helyi önkormányzat kérelme alapján, ha a helyi önkormányzat bizonyítja, hogy az
általa fizetendő munkabérek, illetmények és ellátások kifizetésének fedezete nem áll
rendelkezésére, a kincstár megállapodást köthet a helyi önkormányzattal, hogy az
önkormányzat megbízása alapján a kérelmező helyi önkormányzatnak a nettó finanszírozás
keretében járó támogatások, egyéb támogatások, illetve önkormányzati befizetések terhére
közvetlenül fizesse ki a megállapodásban meghatározott időszakban a helyi önkormányzat
által fizetendő munkabéreket, illetményeket és ellátásokat.”
(2)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az e törvényben foglaltak alapján a kincstár által a helyi önkormányzat fizetési
számlájára benyújtott beszedési megbízás kilencven napon belül nem teljesül, a követelés és
annak kamata köztartozásnak minősül és azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.”
(3)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83. § (6) és (6a) bekezdése helyébe
a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Ha a helyi önkormányzat a Mötv. 111/A. §-a szerinti valamely kötelezettségének nem
tesz eleget, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kötelezettség teljesítésére
meghatározott határidő utolsó napját követő hónap első napjától a mulasztás megszüntetéséig
a nettó finanszírozás alapján a helyi önkormányzatot megillető támogatás folyósítását
felfüggeszti. E rendelkezést kell alkalmazni a nemzetiségi önkormányzat Njt. 134. §-a szerinti
valamely kötelezettségének elmulasztására is, azzal, hogy a nemzetiségi önkormányzatot
megillető támogatás folyósításának felfüggesztésére a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter
jogosult.
(6a) Ha a helyi önkormányzat, illetve a nemzetiségi önkormányzat a kötelezettségnek a
költségvetési évben legkésőbb december 5-éig nem tesz eleget, a költségvetési év során
felfüggesztett támogatások összege az adott költségvetési évben nem folyósítható részére. Az
előző évről vagy évekről áthúzódóan felfüggesztett támogatások abban az évben folyósíthatók
a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat számára, amelyik évben a kötelezettségét
teljesíti.”
39.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(3) A kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a
határozat bírósági felülvizsgálatára az 57. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy
a bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye. A kincstár (1a) és (2) bekezdés
szerinti határozatában foglaltak részletekben történő teljesítése a 60/A. § (3) és (4) bekezdése
szerint kérhető és engedélyezhető.
(4)	Az engedélyezett részletekben történő teljesítés kivételével, ha a települési
önkormányzat, illetve az önkormányzati hivatal a kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti
határozatában foglaltaknak a határozat közlését követő tizenöt napon belül nem tesz eleget, a
meg nem fizetett összeg és a bírság együttes összegének erejéig a kincstár - a határozat
bírósági felülvizsgálatára tekintet nélkül - beszedési megbízást nyújt be a települési
31
önkormányzat fizetési számlájával szemben. A beszedési megbízás visszavonására a 60/B. §-t
kell alkalmazni.”
40.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 60. alcíme helyébe a következő alcím
lép:
„60. A beszámolás általános szabályai
87.	§ A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról
a)	a számviteli jogszabályok szerinti éves költségvetési beszámolót,
b)	az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott költségvetéssel
összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek
megfelelő záró számadást (a továbbiakban: zárszámadás)
kell készíteni.”
41.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 90. § (3) bekezdés i) és j) pontja
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és
kimutatásokat kell bemutatni:)
„i) a helyi önkormányzatok által kibocsátott garanciák és kezességek állományát,
j) az államháztartás központi alrendszerében és önkormányzati alrendszerében, valamint a
kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél a nem teljesítő hitelkövetelések
állományát, és”
(2)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 90. § (3) bekezdése a következő k)
ponttal egészül ki:
(Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és
kimutatásokat kell bemutatni:)
„k) a központi költségvetés címrendjének évközi változásait.”
42.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási
rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy,
hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a
költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen. A zárszámadási
rendelet tervezetével együtt a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell nyújtani a
kincstár 68/A. § szerinti ellenőrzése keretében a helyi önkormányzat éves költségvetési
beszámolójával kapcsolatosan elkészített jelentését.”
43.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 92. §-a a következő (2a)
bekezdéssel egészül ki:
32
„(2a) Egyedi állami kezesség nemzetközi pénzügyi intézmények felé a Polgári
Törvénykönyvtől eltérő feltételekkel, az e szervezetekkel kölcsönösen elfogadott tartalommal
és formában is vállalható.”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 92. §-a a következő (3a)
bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Egyedi állami kezesség és jogszabályi állami kezesség nem vállalható olyan
kötelezettség biztosítására, amelynek jogosultja az államháztartás központi alrendszerébe
tartozó költségvetési szerv.”
44.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 94. §-a a következő (7) bekezdéssel
egészül ki:
„(7) Kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia állami tulajdonban álló kiállítási tárgyra
nem vállalható.”
45.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 96. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„96. § (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet, garanciát a helyi önkormányzat
érvényesen hitel, kölcsön visszafizetésére vagy kötvény megfizetésére vállalhat, ha a
visszafizetés a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján és a
rendelkezésre álló fedezetre tekintettel - a kezesség beváltása, garancia érvényesítése és a
kezességet, garanciát vállaló általi egyéb többlettámogatás nélkül - kellően biztosított.
(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kezesség, garancia vállalásának feltétele az
állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt az állami
támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó garanciavállalási vagy
kezességvállalási díj kikötése.”
46.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 105. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„105. § (1) A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésével, a
bejegyzés napjával jön létre és a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával
szűnik meg. A költségvetési szerv létrehozásáról, átalakításáról, illetve megszüntetéséről
rendelkező jogszabály, alapító okirat későbbi időpontot, törvény más időpontot is
megállapíthat a létrejövetel, átalakítás, illetve megszüntetés napjaként, ez esetben a kincstár a
költségvetési szervet ezen időponttal jegyzi be a törzskönyvi nyilvántartásba, illetve törli a
törzskönyvi nyilvántartásból.
(2)	Átalakítás esetén a megszűnő költségvetési szervet a jogutód költségvetési szerv vagy
szervek bejegyzésével egyidejűleg, a jogutód vagy jogutódok feltüntetésével kell törölni a
törzskönyvi nyilvántartásból.
(3)	A költségvetési szerv alapító okiratának a költségvetési szerv átalakítását,
megszüntetését nem eredményező módosítása a bejegyzés napjától alkalmazandó, kivéve ha
törvény vagy kormányrendelet más időpontot, vagy az alapító okirat módosítására irányuló
kérelem későbbi időpontot állapít meg.
33
(4)	A költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését megelőzően, a
költségvetési szerv alapító okirata (3) bekezdés szerinti módosításának törzskönyvi
nyilvántartásba való bejegyzése hiányában, illetve a költségvetési szerv törzskönyvi
nyilvántartásból való törlését követően a költségvetési szerv által megkötött szerződés
semmis.”
47.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 68. alcíme a következő 105/A. §-sal
és 105/B. §-sal egészül ki:
„105/A. § (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi
fejlesztési tanács és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó
szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: nem
költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy) az alapító szerv által vagy törvényben
meghatározott napon jön létre és szűnik meg.
(2)	A kincstár jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől vagy a
megszűnést meghatározó törvényi rendelkezés hatálybalépésétől, jogutóddal történő
megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől számított tizenöt napon belül, a jogutód
feltüntetésével törli a nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyt a törzskönyvi
nyilvántartásból.
(3)	A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzés módosítása
a bejegyzés napjától alkalmazandó, kivéve ha törvény más időpontot, vagy az
adatmódosításra irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.
105/B. § (1) A kincstár a jogszabálysértő bejegyzést akkor törölheti, a hibás bejegyzést
akkor javíthatja vagy az elmulasztott bejegyzést akkor pótolhatja, ha az annak alapjául
szolgáló adat, körülmény jogszabályból következik, arról a kincstárnak hivatalos tudomása
van, illetve a törzskönyvi jogi személy vagy az irányító szerv adatszolgáltatása alapján
megállapítható.
(2)	A bejelentési, adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettségét késedelmesen,
hibásan, valótlan adattartalommal, vagy ugyanabban az eljárásban több alkalommal hiányosan
teljesítő szerv ötszázezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabásánál a kincstár
mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezettségszegő jogellenes magatartásának súlyát,
gyakoriságát. A körülmények mérlegelése alapján a kincstár a kötelezettségszegés súlyához
igazodó, arányos bírságot szab ki, vagy indokolt esetben a bírság kiszabását mellőzi.”
48.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106. § (5) bekezdése a következő f)
ponttal egészül ki:
(Az egységes szociális nyilvántartásból)
„f) a települési önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló törvény szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások
feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat”
(közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.)
49.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106/A. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
34
„(1) A kincstár a központosított illetményszámfejtés keretében jogosult a munkabér, az
illetmény, a tiszteletdíj, a költségtérítés, egyéb pénzbeli juttatás és a megállapodás alapján
biztosítottnak minősülő személy juttatásának számfejtése, kifizetése és annak ellenőrzése
céljából az érintett
a)	természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, nemének, lakcímének,
társadalombiztosítási azonosító jelének, adóazonosító jelének, fizetési számlaszámának,
b)	munkabére, illetménye, tiszteletdíja, költségtérítése és egyéb pénzbeli juttatása,
mindezek után fizetendő adók és járulékok, valamint az ezekből behajtandó követelések
mértékének,
c)	a b) ponttal összefüggésben házastársa, élettársa és eltartott gyermeke természetes
személyazonosító adatainak, lakcímének, társadalombiztosítási azonosító jelének és
adóazonosító jelének, valamint a munkabér, illetmény, tiszteletdíj, költségtérítés és egyéb
pénzbeli jutatás után fizetendő adókhoz és járulékokhoz kapcsolódó kedvezményekhez
szükséges személyes adatainak,
d)	iskolai és egyéb végzettségére vonatkozó adatának,
e)	foglalkoztatásával összefüggésben a fennálló és a korábbi munkahely megnevezésének, a
jogviszony jellegének, a beosztásának, a besorolásának, a munkakörének, a jogviszonya
kezdete és befejezése időpontjának
kezelésére.”
50.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„108. § (1) A Kormány rendeletében meghatározott szerv (e § alkalmazásában a
továbbiakban: adatszolgáltatás kötelezettje)
a)	az elemi költségvetésről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás
információs rendszere keretében adatszolgáltatást teljesít,
b)	a költségvetési év során a Kormány rendeletében meghatározott gyakorisággal időközi
költségvetési jelentést és időközi mérlegjelentést készít
a kincstár számára.
(2)	A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás (1) bekezdés szerinti
adatszolgáltatása akkor tekinthető teljesítettnek, ha azt az általa irányított költségvetési
szervek is teljesítették.
(3)	Ha az adatszolgáltatás kötelezettje a (2) bekezdés szerinti esetben a helyi önkormányzat
a)	adatszolgáltatása az adatszolgáltatás tárgyával kapcsolatos lényegesnek minősülő
információt nem tartalmaz vagy tévesen mutat be, vagy
b)	adatszolgáltatási kötelezettségét neki felróható okból nem vagy késedelmesen teljesíti,
a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot fizet, amelyet a kincstár
határozatban szab ki.
(4)	A (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásában lényegesnek minősül az adatszolgáltatás
szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása -
közvetlenül és hátrányosan - befolyásolja az adatszolgáltatásban közölt adatokat felhasználók
döntéseit.
(5)	Ha a bírság kiszabására okot adó körülmény az irányító szerv vagy a helyi nemzetiségi
önkormányzat érdekkörében merül fel, a bírságot az irányító szervvel, a helyi nemzetiségi
önkormányzattal szemben kell kiszabni. Az adatszolgáltatásnak a határozat közlésétől
35
számított 15 napon belül történő teljesítése esetén a (3) bekezdés alapján kiszabott bírság
korlátlanul mérsékelhető. A kincstár e bekezdés szerinti határozata tekintetében az 57. § (6) és
(7)	bekezdését kell alkalmazni, azzal hogy a bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs
helye.
(6)	Azon központi kezelésű előirányzatok esetében, amelyek tekintetében a Kormány
rendeletében foglaltak szerint a beszámolási és könyvvezetési feladatokat a kincstár látja el, a
bírságot a Kormány rendeletében meghatározott részletező nyilvántartások vezetésére és azok
adatai alapján a kincstár számára adatszolgáltatásra köteles szervezetekkel szemben kell
kiszabni, ha a bírság kiszabására okot körülmény e szervezet mulasztása miatt keletkezett.
(7)	A kincstár jogosult az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv,
az elkülönített állami pénzalap, a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, a
központi kezelésű előirányzat kezelő szerve és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerv
fizetési számláját a bírság összegével megterhelni.”
51.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdése a következő
42.	ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„42. a 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján megalkotott jogszabály formai
megszerkesztésének részletes szabályait.”
(2)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a)	a kincstárt,
b)	a kormányzati ellenőrzési szervet,
c)	az európai támogatásokat auditáló szervet, és
d)	a költségvetési támogatásokhoz kapcsolódó monitoring rendszert működtető szervet,
és megállapítsa feladat- és hatáskörét és - a d) pont kivételével - ellenőrzései részletes
szabályait.”
(3)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. §-a a következő (3a)
bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Felhatalmazást kap az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, hogy
az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások ellenőrzésének részletes
módszereit rendeletben állapítsa meg.”
(4)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy - ha azt törvény, kormányrendelet vagy a
Kormány egyedi határozata nem állapítja meg, az államháztartás központi alrendszerébe
tartozó költségvetési szervek kiadási előirányzata és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
előirányzatai kivételével - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott
rendeletben állapítsa meg az általa irányított fejezetbe sorolt
a)	kiadási előirányzat terhére nyújtott költségvetési támogatások
aa)	elbírálására jogosultak körét,
ab)	felhasználási célját és lehetséges kedvezményezettjei körét,
36
ac)	pályázati úton vagy kérelem alapján történő biztosításának és rendelkezésre
bocsátásának módját,
ad)	a támogatási előleg folyósításának lehetőségét,
ae)	visszafizetésének határidejét, ha az visszafizetési kötelezettséggel kerül rendelkezésre
bocsátásra,
af)	biztosítékait, és
ag)	kezelő szervét vagy lebonyolító szerve igénybevételének lehetőségét, az európai uniós
forrásból nyújtott költségvetési támogatások esetében a közreműködő szervezetet,
b)	olyan kiadási előirányzat a) pontba nem tartozó felhasználási cél szerinti igénylésének,
döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének
részletes szabályait, amelynek meghatározására más nem kapott felhatalmazást.”
52.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (26)-(29)
bekezdéssel egészül ki:
„(26) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014.
évi ... törvénnyel megállapított 8/A. § (2) bekezdése nem érinti a Magyarország 2015. évi
központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi ... törvény hatálybalépésekor már
megalapított költségvetési szervek alapításának érvényességét, azonban a költségvetési szerv
alapító okiratának a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról
szóló 2014. évi ... törvény hatálybalépését követő módosításánál az alapító okiratot a kincstár
által közzétett formanyomtatványnak megfelelően módosítani kell.
(27)	A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi
... törvénnyel megállapított 10. § (4a) bekezdésének a Magyarország 2015. évi központi
költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi ... törvény hatálybalépésekor a
törzskönyvi nyilvántartásban szereplő költségvetési szerv legkésőbb 2015. március 1-jén kell,
hogy megfeleljen.
(28)	A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a nemzetbiztonsági
szolgálatok és a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek
kincstár útján történő központosított illetményszámfejtése 2015. április 1-jétől valósul meg. E
határnapot megelőzően honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a
nemzetbiztonsági szolgálatok és a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó
költségvetési szervek a központosított illetményszámfejtéshez a kincstárral kötött
megállapodás alapján csatlakozhatnak.
(29)	A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi
... törvénnyel megállapított 105. § (4) bekezdésének a költségvetési szerv által megkötött
szerződés érvénytelenségére vonatkozó rendelkezését a 2015. február 28-át követően
megkötött szerződések tekintetében kell alkalmazni. Az irányító szerv e határidőt megelőzően
köteles gondoskodni a költségvetési szerv alapító okiratának a törzskönyvi nyilvántartásba
elmulasztott bejegyzésének pótlásáról.”
53.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111/E. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány 29. § (1) bekezdése szerinti határozatának közzététele hiányában a 36. §
(4)	bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy több év, vagy a költségvetési
éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalás és más fizetési kötelezettség
37
a)	a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a
dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásainak kiadási előirányzatai terhére azoknak a
költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának mértékéig,
b)	az egyéb működési célú kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatai terhére
azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának ötven százalékáig
vállalható.”
54.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1.	10. § (4) bekezdésében az „A Kormány rendeletében meghatározott” szövegrész
helyébe az „A” szöveg,
2.	10. § (6) bekezdésében a „szerv vezetője” szövegrész helyébe a „költségvetési
szerv vezetője” szöveg, a „szerv vezetőjének” szövegrész helyébe a „költségvetési
szerv vezetőjének” szöveg,
3.	11. § (7) bekezdésében a „8. § (4)-(8) bekezdését” szövegrész helyébe a „8/A. §-t”
szöveg,
4.	11/A. § (1a) bekezdésében, 45/B. § (9) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe
a „Polgári Törvénykönyv” szöveg,
5.	11/A. § (7) bekezdésében a „(6) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a
„jogszabályban meghatározott” szöveg,
6.	11/B. § (7) bekezdésében az „alkalmazni.” szövegrész helyébe az „alkalmazni
azzal az eltéréssel, hogy a záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege
értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, időbeli elhatárolást, közvetített szolgáltatás
nem tartalmazhat.” szöveg,
7.	11/C. § (2) bekezdésében, 13/A. § (2) bekezdés a) és c) pontjában és (3)
bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében, 29/A. § a) és b) pontjában, 40. § (1)
bekezdésében, 41. § (4) bekezdésében, 90. § (3) bekezdés c) pontjában és 91. § (2)
bekezdés b) pontjában a „Stabilitási tv.” szövegrész helyébe a „Gst.” szöveg,
8.	III. Fejezetének címében a „TERVEZÉS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS
SZERKEZETE” szövegrész helyébe a „KÖLTSÉGVETÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS
ELFOGADÁSA” szöveg,
9.	14. § (4) bekezdés b) pontjában a „Vtv., továbbá a Magyar Fejlesztési Bank
Részvénytársaságról szóló törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Fejlesztési Bank
Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.)” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szöveg,
10.	15. § (6) és (7) bekezdésében a „bevételi és kiadási előirányzatokat” szövegrész
helyébe a „költségvetési bevételi előirányzatokat és költségvetési kiadási
előirányzatokat” szöveg,
11.	16. § (1) bekezdésében a „kiadási előirányzatait előirányzat-csoportok” szövegrész
helyébe a „költségvetési kiadási előirányzatait működési kiadások és felhalmozási
kiadások” szöveg,
12.	16. § (2) bekezdésében a „bevételi és kiadási előirányzatait” szövegrész helyébe a
„költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait”
38
szöveg, az „előirányzat-csoport” szövegrész helyébe a „működési bevételek és
működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások” szöveg,
13.	19. § (1) bekezdésében a „bevételek és kiadások - törvény vagy a 73. § (1)
bekezdése eltérő rendelkezése hiányában - a” szövegrész helyébe a „költségvetési
bevételek és költségvetési kiadások - törvény vagy a 6. § (7) bekezdésének eltérő
rendelkezése hiányában - a” szöveg,
14.	20. § (1) bekezdésében az „időpontjáig idegen pénzeszközként kell nyilvántartani”
szövegrész helyébe az „időpontjában lehet költségvetési bevételként elszámolni”
szöveg,
15.	20. § (2) bekezdésében a „költségvetésről szóló törvényben biztosított előirányzat
terhére korábban” szövegrész helyébe a „költségvetésből” szöveg, a „bevételei”
szövegrész helyébe a „költségvetési bevételei” szöveg,
16.	21. § (4) bekezdésében a „kiadási” szövegrész helyébe a „költségvetési kiadási”
szöveg, az „az előirányzat” szövegrész helyébe az „a költségvetési kiadási
előirányzat” szöveg,
17.	21. § (6) bekezdésében az „egyedi” szövegrész helyébe az „az államháztartásért
felelős miniszter előterjesztése alapján egyedi” szöveg,
18.	22. § (3) bekezdés a) pontjában az „előirányzatait” szövegrész helyébe a
„költségvetési kiadási előirányzatait” szöveg,
19.	22. § (3) bekezdés b) pontjában az „előirányzatainak” szövegrész helyébe a
„költségvetési bevételi előirányzatainak és költségvetési kiadási előirányzatainak”
szöveg,
20.	22. § (4) bekezdés a) pontjában a „bevételeit és kiadásait” szövegrész helyébe a
„költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait” szöveg,
21.	24. § (4) bekezdés d) pontjában az „előirányzatainak” szövegrész helyébe a
„bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak” szöveg,
22.	29. § (1) bekezdésében a „bevételeinek és kiadásainak” szövegrész helyébe a
„költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak” szöveg,
23.	30. § (1) bekezdésében az „Az előirányzatok” szövegrész helyébe az „A bevételi
előirányzatok és a kiadási előirányzatok” szöveg,
24.	30. § (3) bekezdésében a „bevételi” szövegrész helyébe a „költségvetési bevételi”
szöveg,
25.	34. § (3) bekezdésében a „bevételi” szövegrész helyébe a „bevételi előirányzatai”
szöveg,
26.	24. alcímének címében az „Az előirányzat-csoportok,” szövegrész helyébe az „A”
szöveg,
27.	35. §-ában az „Az előirányzat-csoportok, a” szövegrész helyébe az „A” szöveg,
28.	36. § (4) bekezdésében az „alapján idegen pénzeszközként nyilvántartott
pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek” szövegrész helyébe a „szerinti
pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek” szöveg,
29.	36. § (4) bekezdés a) pontjában a „(2)” szövegrész helyébe az „(1)” szöveg,
39
30.	36. § (4a) bekezdésében az „előirányzatok” szövegrész helyébe a „költségvetési
kiadási előirányzatok” szöveg,
31.	36. § (5) bekezdésében a „kiadási” szövegrészek helyébe a „költségvetési kiadási”
szöveg, a „meg, a” szövegrész helyébe a „meg. A” szöveg,
32.	40. § (1) bekezdésében az „előirányzatait” szövegrész helyébe a „költségvetési
kiadási előirányzatait” szöveg, az „előirányzatok” szövegrész helyébe a
„költségvetési kiadási előirányzatok” szöveg,
33.	40. § (3) bekezdésében, 45/A. § (1) bekezdésében az „előirányzat” szövegrész
helyébe a „költségvetési kiadási előirányzat” szöveg,
34.	40. § (4) bekezdésében a „kiadásokat” szövegrész helyébe a „költségvetési
kiadásokat” szöveg,
35.	41. § (1) és (5) bekezdésében a „pénzeszközei” szövegrész helyébe a „kiadási
előirányzatai” szöveg,
36.	41. § (2) bekezdésében a „költségvetéséből” szövegrész helyébe a „kiadási
előirányzatai terhére” szöveg,
37.	41. § (3) bekezdésében a „költségvetéséből a foglalkoztatottak” szövegrész
helyébe a „foglalkoztatottjai” szöveg,
38.	45. § (3) bekezdésében az „az államháztartáson kívüli, (1) bekezdés szerinti
tulajdonosi joggyakorló saját számláján” szövegrész helyébe az „a tulajdonosi
joggyakorló saját nyilvántartásaiban” szöveg,
39.	45/A. § (2) és (3) bekezdésében és 45/B. § (8) bekezdésében a
„gazdaságpolitikáért” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység
összehangolásáért” szöveg,
40.	46. § (1) bekezdésében a „pénzeszközeiből” szövegrész helyébe a „kiadási
előirányzatai terhére” szöveg,
41.	47. § (1) bekezdésében a „bevételi előirányzatai” szövegrész helyébe a
„költségvetési bevételei” szöveg,
42.	61. § (3) bekezdésében, 45. alcímének címében és 68. §-ában az „ellenőrző”
szövegrész helyébe az „auditáló” szöveg,
43.	63. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Kormány irányítása alá tartozó fejezetekbe
sorolt központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, az
elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
felhasználásának” szövegrész helyébe az „az európai uniós forrásból, illetve az
állam nevében kötött nemzetközi szerződés alapján finanszírozott egyéb
programból nyújtott támogatás felhasználásának, a Kormány irányítása alá tartozó
fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat,
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzata, elkülönített állami pénzalapok
előirányzata felhasználásának” szöveg,
44.	63. § (1) bekezdés h) pontjában az „a)-g)” szövegrész helyébe az „a)-f)” szöveg,
45.	76. § (2) bekezdés d) pontjában az „a kincstári körbe tartozók” szövegrész helyébe
az „az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek”
szöveg,
40
46.	79. § (2) bekezdés a) pontjában a „tanácsok” szövegrész helyébe a „tanácsok és
azok költségvetési szervként működő munkaszervezetei” szöveg,
47.	79. § (4a) bekezdésében az „a bevett egyház megbízása esetén a bevett egyház
számára fizetési számlát vezet” szövegrész helyébe a „fizetési számlát vezet a
bevett egyház megbízása esetén a bevett egyház számára, illetve a törvény által az
államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület kizárólagos tulajdonában
álló gazdasági társaság megbízása esetén az ilyen gazdasági társaság számára”
szöveg,
48.	79. § (4b) bekezdésében a „Kincstár a 72. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a
„kincstár a 4/A. § (5) bekezdése” szöveg,
49.	81. § (1) bekezdésében a „működési költségvetésre jutó központi támogatás
időarányos, a felhalmozási költségvetésre eső központi támogatás
teljesítésarányos” szövegrész helyébe a „működési bevételi előirányzatok és a
működési kiadási előirányzatok különbségére jutó központi támogatás időarányos,
a felhalmozási bevételi előirányzatok és felhalmozási kiadási előirányzatok
különbségére eső központi támogatás teljesítésarányos” szöveg,
50.	82. § (1) bekezdésében a „törvény” szövegrész helyébe a „kormányrendelet”
szöveg,
51.	83. § (1) bekezdésében a „továbbá” szövegrész helyébe az „a közfoglalkoztatáshoz
nyújtott támogatásnak - a jogszabály alapján előlegként folyósított támogatás
kivételével - a közfoglalkoztatási bér és annak közterhei megfizetésére szolgáló
részét és” szöveg,
52.	83. § (3) bekezdésében az „a jegybanki” szövegrész helyébe az „az előző évi
átlagos jegybanki” szöveg,
53.	84. § (1) bekezdésében a „megyei önkormányzat kivételével a helyi” szövegrész
helyébe a „települési” szöveg,
54.	84. § (3) bekezdésében a „munkaszervezete” szövegrész helyébe a „költségvetési
szervként működő munkaszervezete” szöveg,
55.	86. § (4) bekezdésében a „Ha törvény másként nem rendelkezik, az” szövegrész
helyébe az „Az” szöveg, az „a következő években felhasználható” szövegrész
helyébe a „felhasználásának engedélyezésére az államháztartásért felelős miniszter
hozzájárulása esetén a fejezetet irányító szerv jogosult” szöveg,
56.	62. alcímének címében az „A zárszámadásról szóló törvény” szövegrész helyébe a
„Zárszámadás az államháztartás központi alrendszerében” szöveg,
57.	92. § (1) bekezdésében az „Egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséghez
az állam nevében állami kezességet, állami garanciát” szövegrész helyébe az „A
Polgári Törvénykönyv szerinti kezességnek, garanciának megfelelő, az állam
nevében egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséget” szöveg,
58.	92. § (3) bekezdésében az „állami kezesség, állami garancia” szövegrész helyébe
az „a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességnek, garanciának megfelelő, az állam
nevében vállalt kötelezettség” szöveg,
59.	107. § (2) bekezdésében a „nyomtatványt,” szövegrész helyébe az „okirati mintát,
nyomtatványt,” szöveg,
41
60.	109. § (1) bekezdés 16. pontjában az „57/A. §” szövegrész helyébe a „60/A. §”
szöveg, a „kamatok” szövegrész helyébe a „kamat” szöveg, a „nettósításban”
szövegrész helyébe a „nettó finanszírozás keretében” szöveg,
61.	109. § (1) bekezdés 20. pontjában a „megelőlegezések” szövegrész helyébe a
„finanszírozási igényeket és azok megelőlegezése” szöveg,
62.	111. § (9) bekezdésében az „alkalmazni.” szövegrész helyébe az „alkalmazni. Az e
törvény alapján nyújtott költségvetési támogatásra a közpénzekből nyújtott
támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvényt nem kell
alkalmazni.” szöveg,
63.	111. § (15) bekezdésében a „(12)-(14)” szövegrész helyébe a „(13) és (14)”
szöveg
lép.
55. §
(1)	Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1.	14. § (3) bekezdésében az „a helyi önkormányzatok központi adókból származó
részesedését,” szövegrész,
2.	20. § (1) bekezdésében az „Az európai uniós források felhasználásukat követően
számolhatók el költségvetési bevételként abban az esetben, ha annak végső
kedvezményezettje az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési
szerv, vagy a forrás felhasználásának tekintetében az államháztartás központi
alrendszerébe tartozó költségvetési szerv tényleges döntési jogkörrel bír.”
szövegrész,
3.	29. § (2) bekezdésében az „ , illetve javaslatot tesz az államháztartásért felelős
miniszternek a fejezet költségvetési évet követő három évre vonatkozó szakmai és
költségvetési tervéről” szövegrész,
4.	42. § (2) bekezdésében a „kiadási előirányzatainak” szövegrész,
5.	46. § (3) bekezdésében az „A felsőoktatási intézmény mentesül a befizetési
kötelezettség teljesítése alól, ha a vállalkozási maradványt annak keletkezésétől
számított három éven belül a vagyonkezelésében lévő állami vagyon fejlesztésére,
állami vagyonhoz kapcsolódó beruházásra, vagy e törvény hatálybalépése előtt
beruházást helyettesítő szolgáltatás-vásárlásra (PPP) kötött szerződésből származó
fizetési kötelezettség teljesítésére használja fel.” szövegrész,
6.	63. § (1) bekezdés c) pontjában az „ , a térségi fejlesztési tanácsoknak” szövegrész,
7.	63. § (4) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerinti” szövegrész,
8.	84. § (4) bekezdésében az „Ez az előírás nem vonatkozik az európai uniós
forrásból finanszírozott költségvetési támogatás előfinanszírozása céljából felvett
hitelre, amelynek fedezetéül az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési
támogatás felhasználható, továbbá a likvid hitel igénybevételére, amelynek
fedezetéül a helyi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatai
támogatása felhasználható.” szövegrész,
9.	109. § (1) bekezdés 9. pontjában az „a 33. § (2) bekezdése szerinti eseteket,”
szövegrész,
42
10.	109. § (1) bekezdés 31. pontjában az „ , a Civil Alap - 2014 pályázati program
keretében nyújtott támogatásoknak és az európai strukturális és beruházási
alapokból nyújtott támogatásoknak” szövegrész,
11.	111. § (23) és (24) bekezdésében a „60. § szerinti” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1.	8. § (4)-(7) bekezdése,
2.	10. alcíme,
3.	14. § (5) bekezdése,
4.	17. §-a,
5.	18. §-a,
6.	18. alcíme,
7.	30. § (2) bekezdése,
8.	34. § (6) bekezdése,
9.	38. § (1a) bekezdése,
10.	40/A. §-a,
11.	63. § (1) bekezdés g) pontja,
12.	49. alcíme,
13.	78. § (5) bekezdése,
14.	79. § (2) bekezdés g) pontja,
15.	80. §-a,
16.	81. § (3) bekezdése,
17.	83. § (6b) bekezdése,
18.	61. alcíme,
19.	103. § (3) bekezdése,
20.	109. § (1) bekezdés 6. és 13. pontja, (2a) bekezdése, (3) bekezdés 3. pontja, (5a) és
(5b) bekezdése,
21.	111. § (3), (5)-(7), (12) és (16)-(19) bekezdése,
22.	111/B. §-a,
23.	111/C. §-a,
24.	111/D. §-a,
25.	111/F. §-a.
II.	Fejezet
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap megszüntetése
56. §
43
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (a továbbiakban: Alap) 2015. január 31-én
megszűnik.
57.	§
(1)	Az Alap a fennálló magánjogi szerződéseit az 56. §-ban meghatározott határnapig
megszünteti vagy gondoskodik az ilyen jogviszonyból származó jogok és
kötelezettségek összességének az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő
Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) mint a szerződésbe belépő fél részére
történő átruházásáról.
(2)	Az Alap záró beszámolóját az ÁKK Zrt. az Alap megszűnését követő 60 napon belül
elkészíti, és azt a honlapján az Országgyűlés általi elfogadását követően haladéktalanul
közzéteszi.
(3)	Az Alap pénzeszközeit az ÁKK Zrt. 2015. január 31-éig átutalja a központi költségvetés
javára, amelyet a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi ....
törvény 1. melléklet XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 4.
Egyéb költségvetési bevételek cím, 1. Vegyes bevételek alcímen belül önálló
jogcímcsoportként kell elszámolni.
(4)	Az Alap megszűnésének időpontjáig keletkezett iratokat, valamint a (2) bekezdés
szerinti záró beszámolót és az ahhoz kapcsolódó iratokat az ÁKK Zrt. a vonatkozó belső
szabályzataiban foglaltak szerint megőrzi.
58.	§
Az Alap megszűnésével összefüggésben az 56. §-ban meghatározott határnapot követően
felmerülő költségek az ÁKK Zrt.-t terhelik.
59.	§
(1)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
24.	§-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:
„(21) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2011. május 31. napjával, illetve 2012.
május 31. napjával visszalépő tagok után a magánnyugdíjpénztárak által a Nyugdíjreform és
Adósságcsökkentő Alap részére függő tételként átadott és utóbb beazonosított, a pénztártagot
illető tagdíjbefizetéseket és ahhoz kapcsolódó hozamok összegét
a)	az átadó magánnyugdíjpénztárak (vagy jogutódjuk) havonta, az adott hónapot követő
hónap 8. napjáig,
b)	az átadó magánnyugdíjpénztár jogutód nélküli megszűnése esetén - a függő tételekből az
átadó magánnyugdíjpénztár adatait kezelő szervezet által beazonosított, a pénztártagot illető
tagdíjbefizetések és kapcsolódó hozamok összegének hitelt érdemlő igazolásával - a
társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tag
legkésőbb 2015. január 10-éig visszaigényelheti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő
Alaptól.”
(2)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
1.	24. § (21) bekezdésében a „Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól”
szövegrész helyébe a „Nyugdíjbiztosítási Alaptól” szöveg, a „2015. január 10-éig”
szövegrész helyébe a „2017. december 31-éig” szöveg,
44
2. 83. § (7) bekezdésében és 84. § (4) bekezdésében a „Nyugdíjreform és
Adósságcsökkentő Alapba” szövegrész helyébe a „Nyugdíjbiztosítási Alapba”
szöveg
lép.
60.	§
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a következő 69/B. §-sal egészül ki:
„69/B. § (1) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap által az állam tulajdonába
térítésmentesen átadott eszközök felett a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja.
(2)	Az MNV Zrt. az átadott vagy az azok helyébe lépő eszközöket elkülönítetten köteles
nyilvántartani.
(3)	Az átadott vagy - a vagyongazdálkodási tevékenység eredményeként bármely típusú
tranzakcióval - az azok helyébe lépő eszközök MNV Zrt. általi értékesítéséből,
hasznosításából, hozamából származó bevételt az államadósság csökkentésére kell fordítani. E
cél megvalósulása érdekében az Államadósság Kezelő Központ Zrt. az értékesítési, hozam-
vagy más hasznosítási bevétellel egyező összegű államadósság-csökkentési műveletet hajt
végre.
(4)	A (3) bekezdés szerinti bevételt képező pénzeszközök költségvetési bevételként nem
számolhatók el, azok az államháztartásról szóló törvény szerinti finanszírozási bevételnek
minősülnek.
(5)	Az MNV Zrt. a (3) bekezdés szerinti bevételek összegéről, azok beérkezését követő
hónap 15. napjáig írásos tájékoztatást küld az ÁKK Zrt. részére.”
61.	§
Hatályát veszti
1.	a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.
törvény 24. § (12) bekezdése, 89. § (8) bekezdése és 124. §-a,
2.	a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-
választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010.
évi CLIV. törvény,
3.	a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.
törvény, valamint a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad
nyugdíjpénztár-választás	lebonyolításával	összefüggő	egyes
törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény módosításáról szóló 2012.
évi LXIV. törvény.
III.	Fejezet
A szociális ellátások rendszerének átalakítása
3.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
módosítása
62. §
45
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. § (6)
bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya nem terjed ki)
„g) a 18/B. § alapján vezetett országos nyilvántartás vezetésével összefüggő rendelkezések
kivételével a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvt.), és”
(hatálya alá tartozó ellátásokra.)
63.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1)
bekezdés d) pont dd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
közeli hozzátartozó:)
„dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe
fogadó szülő, a szülő házastársa vagy élettársa, valamint a db) vagy dc) alpontban a nevelt
gyermekre vagy a fogyatékos gyermekre meghatározott feltételeknek megfelelő testvér;”
64.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4/A. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„4/A. § (1) Az e törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket
a)	a helyi önkormányzat képviselő-testülete,
b)	a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző),
c)	a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban:
járási hivatal), vagy
d)	a szociális hatóság
gyakorolja (az a)-d) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: szociális hatáskört
gyakorló szerv).
(2) A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében az e
törvényben
a)	a helyi önkormányzat képviselő-testülete számára meghatározott feladat- és hatásköröket
a fővárosi önkormányzat közgyűlése,
b)	a jegyző számára meghatározott feladat- és hatásköröket a fővárosi főjegyző
gyakorolja.”
65.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18. § l) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jegyző a települési önkormányzat és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó szociális
tartozó szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása, az ellátások biztosítása,
fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)
„l) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás
természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtása esetén
46
la) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján
szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi
azonosításához szükséges adatot,
lb) a lakáscélú kölcsönszerződés adósának és adóstársának a kölcsönt nyújtó pénzintézet
általi azonosításához szükséges adatot.”
66.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18/A. §-a a
következő k) ponttal egészül ki:
(A járási hivatal a feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásokra való jogosultság
megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást
vezet. A nyilvántartás tartalmazza)
„k) az aktív korúak ellátására jogosult személynek a foglalkoztatásra irányuló jogviszony
létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok hiányában vagy a jognyilatkozatok alakszerűségére
vonatkozó rendelkezések megsértésével végzett keresőtevékenységére (a továbbiakban:
jogellenes munkavégzés) vonatkozó törvényben foglalt adatokat.”
67.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18/B. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány által kijelölt szerv az ellátásokra való jogosultság fennállásának
ellenőrzése céljából országos nyilvántartást vezet
a)	az időskorúak járadékáról, az aktív korúak ellátásáról, az ápolási díjról, a
közgyógyellátásról, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról és a települési
támogatásról,
b)	a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről, gyermektartásdíj
megelőlegezésről és otthonteremtési támogatásról (a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi
ellátások),
c)	az a) és b) pont szerinti ellátásra jogosult személyekről, és
d)	az a) és b) pont szerinti ellátás megállapítása során e törvény, illetve a Gyvt.
rendelkezései alapján figyelembe vett személyekről.”
(2)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18/B. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az országos nyilvántartásba az adatokat a jegyző, a járási hivatal, valamint a járási
hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve rögzíti. A
jegyző rögzíti a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásokkal összefüggő azon
adatokat, amelyeket érintően a 18. § szerinti nyilvántartás vezetésének kötelezettsége őt
terheli.”
68.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 19. § (2)-(4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy három hónapnál
hosszabb ideig részesül időskorúak járadékában, továbbá ha az aktív korúak ellátására való
jogosultsága három hónapot meghaladó időtartamban fennáll, a járási hivatal erről a tényről
47
értesíti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lakóhelye szerint illetékes
területi idegenrendészeti hatóságot.
(3)	A 18/B. § szerinti országos nyilvántartást vezető hatóság az aktív korúak ellátására
jogosultak tekintetében az aktív korúak ellátására jogosult személynek a 18/A. § a), b), d) és
e)	pontjában meghatározott adatairól az állami foglalkoztatási szervet - annak az Flt. 57/B. §-
ában meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatai teljesítésének elősegítésére -
folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében tájékoztatja.
(4)	A jegyző - a képviselő-testületnek a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások
viseléséhez természetben nyújtott települési támogatás érvényesítésével kapcsolatos feladata
teljesítése céljából - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és
megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben
meghatározott módon átadja a 18. § l) pont la) alpontja szerinti szolgáltató részére a
lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott települési
támogatásra jogosult személy 18. § a) pont aa) és ab) alpontjában, d) és e) pontjában, valamint
a 18. § l) pont la) alpontjában foglalt adatait.”
69.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 24. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A képviselő-testület a 18. § l) pont la) alpontjában foglaltak körében adatot kérhet a
lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott települési
támogatással támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján
nyújtó szolgáltatótól.”
70.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára
a)	a járási hivatal - az e törvényben meghatározott feltételek szerint -
aa)	időskorúak járadékát,
ab)	foglalkoztatást helyettesítő támogatást,
ac)	egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást,
ad)	a 41. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat, a 43. § szerinti ápolási díjat (a továbbiakban:
kiemelt ápolási díj), a 43/A. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: emelt
összegű ápolási díj);
b)	a képviselő-testület - az e törvényben és a települési önkormányzat rendeletében
meghatározott feltételek szerint - települési támogatást
állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).”
(2)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. §-a a
következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A jogosultnak a hatóság illetékességét érintő lakcímváltozása esetén a (3) bekezdés a)
pontja szerinti ellátásokra való jogosultságot a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával
meg kell szüntetni.”
71.	§
48
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az aktív korúak ellátására való jogosultságnak a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel
történő megszüntetése esetén a járási hivatal a döntés jogerőre emelkedését követően
haladéktalanul, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság
megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak
ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.”
72.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság
kezdő napján
a)	egészségkárosodott személynek minősül, vagy
b)	14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek
valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási
támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban - és a gyermek
ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári
napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani,
egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság
megállapítását követően következik be, a jogosult részére az egészségkárosodási és
gyermekfelügyeleti támogatást a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első
napjától kell megállapítani.
(3)	Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti valamely feltétel megszűnik, a feltétel
megszűnését követő hónap első napjától a 35. § (1) bekezdése szerinti ellátást kell
megállapítani és a 35. § (3) bekezdése szerinti kötelezettséget kell előírni. A feltétel
megszűnésének hónapjára - ha az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbra is fennáll
-	egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás jár.
(4)	A egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi
jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem
haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi
jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett
összegének (e § alkalmazásában: nettó közfoglalkoztatási bér) 90%-át azzal, hogy ha a
egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának
foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a
egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege nem haladhatja meg a nettó
közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének
különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez
tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-
ának szorzatával.”
73.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37/B. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 36. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben az egészségkárosodási és
gyermekfelügyeleti támogatás folyósítása szünetel.”
49
74. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37/C. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„37/C. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított aktív korúak ellátására való
jogosultságról rendelkező határozatot közölni kell a kijelölt kerületi hivatallal.
(2)	A kijelölt kerületi hivatal az aktív korúak ellátására jogosult hajléktalanokról a 18/A. §-
ban szabályozott nyilvántartást vezeti és gondoskodik a foglalkoztatást helyettesítő
támogatásnak vagy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásnak a hajléktalan
személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.
(3)	Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított ellátást három hónapos
időtartamon keresztül nem veszi át, a kijelölt kerületi hivatal szünetelteti a folyósítást és az
erről szóló végzését közli az ellátást megállapító járási hivatallal, amely dönt az ellátás
fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.
(4)	Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több járási hivatal döntése szerint
egyidejűleg kellene a (2) bekezdés szerinti ellátást folyósítani, csak az utóbb megállapított
ellátás folyósítható. Ilyen esetben a kijelölt járási hivatal közli az ellátásra való jogosultságot
korábban megállapító járási hivatallal az általa megállapított ellátás folyósításának
megszüntetéséről szóló határozatát.
(5)	A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult hajléktalan személy együttműködési
kötelezettsége az ellátást megállapító járási hivatal székhelye szerint illetékes állami
foglalkoztatási szervvel áll fenn.”
75.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 41. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság
állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy
számára állapítható meg ápolási díj.”
76.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha
a)	az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali
ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy
gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve
köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő
hallgatój a, kivéve, ha
aa)	a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a
köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja
meg,
ab)	az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a
felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem
haladja meg,
50
ac)	a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó
szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres
közreműködésével valósítható meg,
b)	rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét,
ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj
folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony
alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,
c)	szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási
intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,
d)	keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével
-	a napi 4 órát meghaladja.”
(2)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, valamint a kiemelt ápolási díjra való
jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy
a)	a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban, korhatár előtti ellátásban,
szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban,
rokkantsági ellátásban, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb
törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény
erejénél fogva rehabilitációs ellátásban részesül,
b)	az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság keletkezését megelőző napon az ügyfél a
41.	§ (1) bekezdés a) pontja szerinti vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, és
c)	az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző húsz éven belül a
41.	§ (1) bekezdés a) pontja szerinti vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább tíz
évig fennállt.”
(3)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42. §-a a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdés alkalmazása során a 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, valamint
kiemelt ápolási díjra való jogosultság időtartamát össze kell számítani.”
77.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 43/A. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Fellebbezési eljárás során a (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatát a
szociális hatóság által külön jogszabály szerint kijelölt szakértő végzi.”
78.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő
43/D. §-sal és 43/E. §-sal egészül ki:
„43/D. § (1) Az ápolási díj iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon az
ápolási díj megállapítása egyidejűleg több jogcímen is kérhető.
(2)	Ha az igénylő a kiemelt ápolási díj mellett egyidejűleg az alapösszegű vagy az emelt
összegű ápolási díj megállapítása iránt is kérelmet nyújt be, először a kiemelt ápolási díjra
való jogosultság feltételeit kell vizsgálni.
51
43/E. § Ha az ápolási díjban részesülő személy az ápolási díjra való jogosultság fennállása
alatt az ápolási díj más jogcímen történő megállapítása iránt nyújt be kérelmet, és a kérelem
alapján az ápolási díj az új jogcímen megállapítható, a korábbi jogcímen megállapított ellátást
az új jogcímen megállapított ellátásra való jogosultság kezdő időpontját megelőző napon meg
kell szüntetni. A visszamenőleges időszakra járó összeget úgy kell meghatározni, hogy a
visszamenőleges időszakra járó ellátás bruttó összegéből le kell vonni az azonos időszakra
kifizetett, a korábbi jogcímen megállapított ápolási díj bruttó összegét.”
79.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott
alapösszeg
a)	100%-a a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,
b)	180%-a a kiemelt ápolási díj esetében,
c)	150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében.”
(2)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban - ide nem értve a 42. § (4)
bekezdés a) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat, ha a 42. § (4) bekezdésében foglalt
feltételek fennállnak - részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a
jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete.
Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat
kell megállapítani.”
80.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. §-a és az
azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Települési támogatás
45.	§ (1) A képviselő-testület az e törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és
természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek
alapján települési támogatást nyújt. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás
különösen
a)	a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
b)	a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző
személy részére,
c)	a gyógyszer-kiadások viseléséhez,
d)	a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.
(2)	Más jogszabály alkalmazásában az (1) bekezdés a) pontja szerinti célra nyújtott
települési támogatást lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni.
(3)	A képviselő testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került,
valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére
rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.
(4)	Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt
részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak
52
gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez,
halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének
megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett
gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének
elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi
segítségre szorulnak.
(5)	A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási
intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve
természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet
kezdeményezésére - is megállapítható.
(6)	Ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat nem állapodik meg ettől
eltérően, a fővárosban a hajléktalanok számára nyújtott rendkívüli települési támogatás
megállapítása a fővárosi önkormányzat feladata.”
81.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 47. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) Természetbeni szociális ellátásként a járási hivatal
a)	az 50. § (1) bekezdése szerinti alanyi közgyógyellátást, illetve az 50. § (2) bekezdése
szerinti normatív közgyógyellátást, és
b)	egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot
állapít meg.
(2)	A 32-32/A. §-t az e Fejezet szerinti ellátásokra - az 55/D. §-ban meghatározott
kivétellel - alkalmazni kell.”
82. §
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50. § (4) és
(4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal dönt. Az
alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot két évre, a normatív közgyógyellátásra való
jogosultságot egy évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja
-	az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a jogosultságot megállapító határozat
meghozatalát követő 15. nap.
(4a) A közgyógyellátásra való jogosultság ugyanazon időszakra vonatkozóan csak egy
jogcímen állapítható meg.”
(2)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50. § (6)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a normatív közgyógyellátás iránti kérelmet jogerősen elutasították, és az újabb
kérelem benyújtásáig
a)	a gyógykezelést szolgáló terápiában, illetőleg a gyógyszerek térítési díjában nem
következett be olyan változás, amelynek következtében a havi rendszeres gyógyító ellátás
költsége megnőtt, és
b)	a kérelmező jövedelme nem változott,
a járási hivatal a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.”
83. §
53
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50/A. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A háziorvos igazolását a járási hivatal öt napon belül továbbítja az egészségbiztosítási
szervnek. A normatív közgyógyellátás megállapítását kérelmező személy esetében az
igazolást a járási hivatal csak akkor továbbítja, ha a kérelmező megfelel az előírt jövedelmi
feltételeknek.”
84.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 115. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások
ellenértékeként megállapított összeg (a továbbiakban: intézményi térítési díj). Az intézményi
térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg. Az intézményi térítési díj összege
nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. Az intézményi térítési díj év közben egy
alkalommal korrigálható. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is
szolgáltatásonként kell meghatározni, ilyen esetben az önköltség számítása során a közös
költségelemeket a szolgáltatásonkénti közvetlen költségek arányában kell megosztani.”
85.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 124. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az
egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, valamint az ápolási díj teljes összegét a
központi költségvetés biztosítja.
(2)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 124. §-a a
következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A települési önkormányzat a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatáshoz
legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéig kaphat támogatást.”
86.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 127/A. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a nem állami fenntartó a fenntartásában működő, és a finanszírozási rendszerbe az
58/A. § alapján befogadott vagy támogatásra befogadás nélkül is jogosító szolgáltatót,
intézményt egyházi fenntartónak adja át, vagy a nem állami fenntartó által fenntartott
szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi fenntartó a (2)
bekezdés a)-b) pontjában foglaltaknak megfelelő új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a nem
állami fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás öt évre számított átalányösszegét a
központi költségvetésnek megtéríteni, függetlenül attól, hogy az átadó fenntartó azt igénybe
vette-e. Az átalányösszeg a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás,
az 58/A. § alapján befogadott vagy támogatásra befogadás nélkül is jogosító szolgálatszámra,
ellátotti számra, férőhelyszámra - törtéves működés esetén egész évre - számított összegének,
és az egyházi kiegészítő támogatás akkor hatályos mértékének szorzata alapján számított
összeg ötszöröse. A teljes átalányösszeg megfizetéséig a fenntartóváltozás, illetve az új
szolgáltató, intézmény nem engedélyezhető.”
87. §
54
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő
127/B. §-sal egészül ki:
„127/B. § A költségvetési támogatásokkal kapcsolatos első- és másodfokú eljárásokban,
valamint a kincstár hatósági ellenőrzései során az ügyintézési határidő két hónap.”
88.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4)
bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza)
„g) a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az
ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása
ellenőrzésének szabályait.”
89.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 134. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„134. § (1) A 2015. március 1-jén a jegyzőnél aktív korúak ellátásával összefüggésben
folyamatban lévő ügyekben a járási hivatal jár el. A folyamatban lévő ügyek iratait a jegyző
darabszintű iratjegyzékkel ellátott átadás-átvételi jegyzőkönyvvel adja át 2015. március 6-áig
az illetékes járási hivatal számára.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a járási hivatal jár el a 2015. február 28-áig
meg nem szűnt vagy jogerős határozattal meg nem szüntetett aktív korúak ellátásával
összefüggő ügyekben. Ezen ügyek ügyiratait a jegyző darabszintű iratjegyzékkel ellátott
átadás-átvételi jegyzőkönyvvel adja át 2015. március 6-áig az illetékes járási hivatal számára.
Az átvételről a járási hivatal 60 napon belül értesíti az ügyfelet.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti ellátással összefüggésben a jegyző által kezelt adatok és
működtetett adatbázisok kezelésére, illetve működtetésére 2015. március 1-jétől az illetékes
járási hivatal jogosult. Az adatok és adatbázisok átadásáig az adatokat a jegyző a járási hivatal
feladatellátásának biztosítása céljából tartja nyilván.”
90.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő
134/A-134/E. §-sal egészül ki:
„134/A. § (1) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
2014. évi ... törvénnyel megállapított 18/B. § (1) bekezdését - a (2) bekezdésben
meghatározott kivétellel - a 2015. március 31-ét követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2)	A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi
... törvénnyel megállapított 18/B. § (1) bekezdését az egészségügyi szolgáltatásra való
jogosultság és a települési támogatás tekintetében alkalmazni kell a 2015. április 1-jét
megelőzően indult ügyben megállapított jogosultság esetén is, azzal, hogy az Szt. 18/B. §
szerinti nyilvántartásba az azon ellátásokra vonatkozó adatokat kell utólag, 2015. május 1-je
és július 31-e között rögzíteni, amelyek esetében a rájuk való jogosultság megállapított
időtartama legalább 2015. szeptember 30-áig tart.
(3)	A 2014. december 31-én hatályos 41. § (2) bekezdésének a Magyarország 2015. évi
központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi . törvénnyel történő
módosításából eredő, az ápolási díjjal összefüggésben eljáró hatóság illetékességét érintő
rendelkezéseket az ápolási díj megállapítására 2014. december 31-ét követően indult
55
ügyekben, továbbá az ápolási díjra való jogosultságnak, vagy az ápolási díj összegének a
2014.	december 31-ét követő legközelebbi felülvizsgálatakor kell alkalmazni.
(4)	A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi
... törvénnyel megállapított 42. § (4) bekezdését azon ápolási díjban részesülő személyre kell
alkalmazni, aki 2014. december 31-ét követően szerez a 42. § (4) bekezdés a) pontja szerinti
ellátásra való jogosultságot.
(5)	A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi
... törvénnyel megállapított 44. § (2) bekezdését
a)	az ápolási díj megállapítása iránt 2015. január 1-jét megelőzően benyújtott, de 2014.
december 31-éig el nem bírált kérelem alapján indult ügyekben is alkalmazni kell,
b)	a 2015. január 1-jét megelőzően megállapított ellátás esetében az ápolási díj 2015.
december 31-ét követő első felülvizsgálatakor kell alkalmazni.
(6)	A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi
... törvénnyel megállapított 50. § (1) bekezdés g) pontját a 2014. december 31-ét követően
indult, illetve a 2015. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben kell alkalmazni.
134/B. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása iránt 2015. január 1-
jén folyamatban lévő ügyben e törvény 2014. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(2)	2015. január 31-éig e törvény 2015. március 1-jén hatályos rendelkezései szerint felül
kell vizsgálni azon személy aktív korúak ellátására való jogosultságát, akinek a részére 2015.
január 1-jét megelőző kezdő időponttal rendszeres szociális segélyre való jogosultság került
megállapításra.
(3)	A (2) bekezdés szerinti felülvizsgálattal érintett személy 2015. március 1-jéig - ha
egyébként a jogosultsági feltételek fennállnak - e törvény 2014. december 31-én hatályos
rendelkezései szerinti, és az ott meghatározottak szerint számított összegű rendszeres szociális
segélyre jogosult. Az aktív korúak ellátására vonatkozó, 2015. január 1-jén hatályos
szabályok szerinti ellátást - ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak - 2015. március 1-
jétől kell megállapítani.
134/C. § (1) A 2015. január 1-jén lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt
folyamatban lévő, valamint a 2014. december 31-ét követően lakásfenntartási támogatás
megállapítása iránt benyújtott kérelem alapján indult ügyekben a lakásfenntartási támogatást -
a 38. § (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően - legfeljebb a 2015. február 28-áig terjedő
időtartamra kell megállapítani.
(2)	A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított, valamint az (1) bekezdés alapján
megállapított lakásfenntartási támogatás tekintetében - a jogosultság határozatban
megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig - a 2015. február 28-án hatályos
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)	A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított méltányossági közgyógyellátás
tekintetében, valamint a méltányossági közgyógyellátással összefüggésben 2015. február 28-
án folyamatban lévő ügyekben - a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy
annak megszüntetéséig - a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4)	A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított adósságkezelési szolgáltatást - annak
megállapított időtartamára vagy annak megszüntetéséig - a 2015. február 28-án hatályos
szabályok szerint kell nyújtani.
134/D. § A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
2014.	évi ... törvénnyel hatályon kívül helyezett 125. § c) pontja szerinti támogatást a
települési önkormányzat továbbra is igénybe veheti
56
a)	azon lakásfenntartási támogatás kifizetéséhez, amelyre való jogosultság kezdő időpontja
2015.	március 1-jét megelőző időpont,
b)	azon adósságcsökkentési támogatás kifizetéséhez, amely 2015. március 1-jét megelőzően
került megállapításra.
134/E. § A települési önkormányzat képviselő-testülete a települési támogatás
megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének
szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig megalkotja.”
91.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 68/B. § (2)
bekezdés d) pontjában az „a szolgáltatási önköltség” szövegrész helyébe az „az
intézményi térítési díj” szöveg lép.
(2)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
1.	4. § (1) bekezdés i) pontjában a „rendszeres szociális segély” szövegrész helyébe a
„rendszeres szociális segély és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti
támogatás” szöveg,
2.	4. § (1a) bekezdés 1. pontjában az „önkormányzati segély” szövegrész helyébe az
„önkormányzati segély, rendkívüli települési támogatás” szöveg,
3.	7. § (1) bekezdésében az „önkormányzati segélyt” szövegrész helyébe a
„rendkívüli települési támogatást” szöveg,
4.	7. § (2) bekezdésében az „a kifizetett önkormányzati segély” szövegrész helyébe
az „az (1) bekezdés alapján kifizetett rendkívüli települési támogatás” szöveg,
5.	10. § (6) bekezdésében az „az önkormányzat annak jegyzője vagy a járási hivatal
hivatalos tudomása” szövegrész helyébe az „a települési önkormányzat vagy a
járási hivatal a hivatalos tudomása” szöveg,
6.	17. § (5) bekezdésében a „helyi önkormányzat képviselő-testülete” szövegrész
helyébe a „képviselő-testület” szöveg,
7.	18. § nyitó szövegrészében a „települési önkormányzat és a jegyző” szövegrész
helyébe a „települési önkormányzat képviselő-testületének (a továbbiakban:
képviselő-testület)” szöveg,
8.	18. § a) pontjában az „e törvény rendelkezései” szövegrész helyébe az „e törvény
rendelkezései, illetve a települési önkormányzat rendelete” szöveg,
9.	18/A. § f) pontjában az „egy főre” szövegrész helyébe az „egy főre vagy egy
fogyasztási egységre” szöveg,
10.	25. § (4) bekezdésében az „a rendszeres szociális segélyre” szövegrész helyébe az
„az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra” szöveg,
11.	25. § (13) bekezdésében az „a rendszeres szociális segély” szövegrész helyébe az
„az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás” szöveg,
12.	18/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi
kedvezmény” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi ellátások” szöveg,
13.	18/B. § (2) bekezdés d) pontjában a „rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény”
szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi ellátások” szöveg,
57
14.	26. §-ában a „települési önkormányzat képviselő-testülete” szövegrész helyébe a
„képviselő-testület” szöveg,
15.	33. § (1) bekezdésében, 34. § (4) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a
„járási hivatal” szöveg,
16.	33. § (6) bekezdésében az „a rendszeres szociális segély” szövegrész helyébe az „
az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás” szöveg,
17.	33. § (7) bekezdésében a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak”
szöveg,
18.	34. § (1) bekezdés g) pontjában a „közoktatási, illetőleg” szövegrész helyébe a
„köznevelési, vagy” szöveg,
19.	37/B. § (1a) bekezdésében az „a rendszeres szociális segélyre” szövegrész helyébe
az „az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra” szöveg, az „a
rendszeres szociális segély” szövegrész helyébe az „az egészségkárosodási és
gyermekfelügyeleti támogatás” szöveg,
20.	43/C. §-ában a „kiemelt ápolási díj, az emelt összegű ápolási díj, valamint a
méltányossági ápolási díj” szövegrész helyébe a „kiemelt ápolási díj és az emelt
összegű ápolási díj” szöveg,
21.	48. § (1) bekezdésében a „polgármestere önkormányzati hatáskörben” szövegrész
helyébe a „képviselő-testülete” szöveg,
22.	50. § (1) bekezdés b) pontjában az „a rendszeres szociális segélyben részesülő”
szövegrész helyébe az „az aktív korúak ellátására jogosult” szöveg,
23.	50. § (2) bekezdésében az „egyedül élő” szövegrész helyébe az „egyedülélő”
szöveg,
24.	132. § (1) bekezdés y) pontjában a „32/D. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a
„32/D. § (1) bekezdése és 37/C. § (1) bekezdése” szöveg
lép.
(3)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
1.	18/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi
kedvezmény” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi ellátások” szöveg,
2.	18/B. § (2) bekezdés d) pontjában a „rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény”
szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi ellátások” szöveg
lép.
92.	§
(1)	Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény 140/P. § (2) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény
1.	50. § (1) bekezdés g) pont gc) alpontja,
2.	68/B. § (1) bekezdésében a „115. § (9) bekezdése szerinti” szövegrész,
3.	75. § (1) bekezdésében a „ , valamint a hajléktalan személyek” szövegrész,
58
4.	115. § (2) bekezdésében az „Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat
határozattal is megállapíthatja.” szövegrész és a „Ha az intézményi térítési díj
számítása nem eredményez pozitív számot, a személyi térítési díj összege nulla.”
szövegrész,
5.	115. § (9) és (10) bekezdése,
6.	119. § (3) bekezdésében a „folyó évi” szövegrész,
7.	140/V. §-a.
(3)	Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény
1.	17. § (4) bekezdésében az „a jegyző, illetve” szövegrész,
2.	17. § (6) bekezdésében a „jegyző vagy a” szövegrész,
3.	18. § h), i) és k) pontja,
4.	25. § (12) bekezdés c) pontja,
5.	32. § (1) bekezdés a) pontjában az „a jegyző vagy” szövegrész,
6.	34. § (2) bekezdés e) pontjában a „ , vagy a 37/B. § (2) bekezdése alapján a
rendszeres szociális segélyre” szövegrész,
7.	37/A. §-a,
8.	37/B. § (2) bekezdése,
9.	38. §-át megelőző alcímének címe, 38. §-a és 39. §-a,
10.	43/B. §-a,
11.	50. § (3) bekezdése,
12.	50/A. § (6) bekezdésében a „települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve”
szövegrész,
13.	50/A. § (10) bekezdésében a „települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve
a” szövegrész,
14.	50/B. § (1) bekezdésében a „vagy a méltányossági” szövegrész,
15.	50/C. § (3) bekezdés h) pontjában a „ , méltányossági” szövegrész,
16.	50/D. §-ában az „a települési önkormányzat képviselő-testületénél, illetve”
szövegrész,
17.	52. § (1) bekezdésében a „jegyző, illetve a” szövegrész és az „a 18., illetve”
szövegrész,
18.	52. § (2) bekezdésében a „jegyző, illetve a” szövegrész,
19.	53. §-a,
20.	55. §-át megelőző alcímének címe és 55-55/C. §-a,
21.	124. § (4) bekezdése,
22.	125. § c) pontja,
23.	132. § (4) bekezdés b), c), e) és f) pontja.
59
4.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
93.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 74. § b) pontjában az „ideértve a
meghatározott célra kapott segélyt is” szövegrész helyébe az „ideértve a meghatározott célra
kapott segélyt is, a rendkívüli települési támogatás” szöveg lép.
5.	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
94.	§
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/P. § (2)
bekezdésében a „rendszeres szociális segélyt kap” szövegrész helyébe az „aktív korúak
ellátására jogosult” szöveg lép.
6.	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV.
törvény módosítása
95.	§
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 1.
melléklet 20. pontjában a „foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély”
szövegrész helyébe az „aktív korúak ellátása, rendkívüli települési támogatás” szöveg lép.
96.	§
(1)	Hatályát veszti a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi
XXV. törvény 1. melléklet 20. pontjában az „ , óvodáztatási támogatás” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi
XXV. törvény 4. § (2) bekezdés e) pontja.
7.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
97.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. §-a
a következő (16) és (17) bekezdéssel egészül ki:
„(16) A (3) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény és
az (5) bekezdésben meghatározott javítóintézeti ellátást nyújtó intézmény vezetője
a)	bejelenti az intézményt a köznevelés információs rendszerébe, és
b)	a köznevelés információs rendszere alkalmazotti nyilvántartásába (a továbbiakban:
alkalmazotti nyilvántartás) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakról a pedagógus
előmeneteli rendszer működtetésével összefüggésben adatot rögzít.
(17)	Az alkalmazotti nyilvántartás a pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontjának és
megállapításainak kivételével tartalmazza az Nktv. 44. § (7) bekezdésében foglalt adatokat,
valamint a szociális szakvizsga megszerzésének idejét.”
60
98. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 22. §
(3)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyámhatóság a gyermektartásdíj behajthatatlanságát a gyermektartásdíj fizetésére
kötelezett személy rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett eredménytelen
végrehajtást követően állapítja meg. Az eredménytelen végrehajtást a végrehajtás szünetelését
kimondó, hat hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyv igazolja.”
99.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
66/D. §-a a következő (15)-(18) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A nevelőszülő kérelmére a működtető szünetelteti a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyt arra a napra, amelytől kezdődően a nevelőszülő öregségi nyugdíjat, korhatár előtti
ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot vagy balettművészeti életjáradékot
kíván igényelni. Az említett ellátásokra való jogosultság szempontjából az e bekezdés alapján
szüneteltetett nevelőszülői jogviszony a szüneteltetés napján nem minősül fennálló - a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti - biztosítással
járó jogviszonynak.
(16)	A nevelőszülő a szüneteltetés iránti kérelméhez csatolja a nyugdíjbiztosítási igazgatási
szervnek az ellátás igénybevételéhez szükséges szolgálati időt, a foglalkozáshoz kötött
kedvezményre jogosító időt vagy a korkedvezményes időt igazoló határozatát.
(17)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetéséről a működtető értesíti a
gyámhatóságot. A szüneteltetés a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását
nem teszi szükségessé.
(18)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetésének időtartama alatt - feltéve,
hogy a nevelőszülő a működtetővel történő megállapodása alapján a nyugdíja mellett is
folytatni fogja nevelőszülői tevékenységét -,
a)	a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek gondozási helyét kizárólag a jogviszony
szüneteltetése miatt megváltoztatni nem lehet,
b)	a nevelőszülő az e törvényben foglaltak szerint folyamatosan biztosítja a nála elhelyezett
gyermek gondozását, nevelését, és
c)	a nevelőszülőt a 66/H. § szerinti díjazás nem illeti meg, a nála elhelyezett gyermek után
járó ellátásokra azonban jogosult.”
100.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 101 . §
(2)	bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító jogkörében]
„d) a megelőző pártfogói tevékenységgel összefüggésben részt vesz annak szakmai
módszertani irányításában, amelynek keretében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.
törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § i) pontja alapján éves beszámoló tételére kötelezheti a
pártfogó felügyelői szolgálatot a megelőző pártfogói tevékenységről, valamint az
igazságügyért felelős miniszternél kezdeményezheti, hogy
da)	az Áht. 9. § i) pontja alapján a pártfogó felügyelői szolgálatot jelentéstételre kötelezze,
db)	törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági ellenőrzést folytasson,
61
dc)	az Áht. 9. § h) pontja szerinti intézkedést tegyen, és
dd)	együttesen módszertani ajánlást adjanak ki, vagy azt vizsgálják felül,”
101.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 137. §
(3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3 a) A Kormány által kijelölt szerv az Szt. 18/B. §-a szerint országos nyilvántartást vezet a
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről, az óvodáztatási támogatásról, a gyermektartásdíj
megelőlegezésről és az otthonteremtési támogatásról (a továbbiakban együtt: pénzbeli és
természetbeni ellátás), valamint a pénzbeli és természetbeni ellátásra jogosult személyről és -
az otthonteremtési támogatás kivételével - a pénzbeli és természetbeni ellátásra jogosult
személy gondozó családjáról.”
102. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 138. §
(1)	bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A gyámhatóság a hatáskörébe tartozó ellátásra való jogosultság megállapításához,
megváltoztatásához és megszüntetéséhez nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)
„f) a gyermek, a nagykorúvá vált gyermek, a fiatal felnőtt hátrányos vagy halmozottan
hátrányos helyzetének megállapítását, megjelölve a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet
megállapításának okát.”
103.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
145/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A költségvetési támogatásokkal kapcsolatos első- és másodfokú eljárásokban, valamint
a kincstár hatósági ellenőrzései során az ügyintézési határidő két hónap.”
104.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. §
(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az (5) bekezdés c) pontja szerinti normatív kedvezmény megállapításához közös
háztartásban élőként kell figyelembe venni
a)	a tizennyolc éven aluli,
b)	a huszonöt évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű oktatásban
részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló, és
c)	életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos
gyermeket, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, valamint a
nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermeket és utógondozói ellátásban részesülő
fiatal felnőttet.”
105.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
170. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
62
„170. § (1) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
2014.	évi ... törvénnyel megállapított 22. § (3) bekezdését és 24. § (9) bekezdését a 2015.
január 1-jén folyamatban lévő ügyben is alkalmazni kell.
(2)	A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi
... törvénnyel megállapított 137. § (3a) bekezdését - a (3) bekezdésben meghatározott
kivétellel - a 2015. március 31 -ét követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(3)	A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról 2014. évi ...
törvénnyel megállapított 137. § (3a) bekezdését alkalmazni kell a (2) bekezdés hatálya alá
nem tartozó ügyekben is azzal, hogy az Szt. 18/B. §-a szerinti nyilvántartásba az azon
ellátásokra vonatkozó adatokat kell utólag, 2015. május 1-je és 2015. július 31-e között
rögzíteni, amelyek esetében a rájuk való jogosultság megállapított időtartama legalább 2015.
szeptember 30-áig tart, vagy amelyek teljes összege 2015. június 30-áig nem kerül
kifizetésre.”
106.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a
következő 172. §-sal egészül ki:
„172. § (1) 2015. június 4-ét követően a 20/C. § szerinti óvodáztatási támogatás
megállapítása iránti kérelem, - ideértve a támogatás ismételt megállapítása iránti kérelmet is,
-	nem nyújtható be.
(2)	Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítására 2015. június 5-én
folyamatban lévő ügyben a Gyvt. 2015. március 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni
azzal az eltéréssel, hogy
a)	a jogosultságot 2015. október 31-éig terjedő időtartamra kell megállapítani,
b)	a támogatás első alkalommal történő folyósítására a 20/C. § (6) bekezdésében
foglaltaktól eltérően tárgyév június 30-áig kerül sor.
(3)	A települési önkormányzat jegyzője a 2015. június 5-ét megelőzően megállapított
óvodáztatási támogatásra való jogosultságot 2015. október 31-ével megszünteti.”
107.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
1.	24. § (9) bekezdésében a „csökkentheti vagy” szövegrész helyébe a „csökkentheti,
illetve” szöveg,
2.	66/D. §-át megelőző alcímének címében a „megszűnése” szövegrész helyébe a
„megszűnése és” szöveg
lép.
(2)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
34.	§ (8) bekezdésében „az Szt. szerinti önkormányzati segély” szövegrész helyébe a
„rendkívüli települési támogatás” szöveg lép.
(3)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
1.	138. § (1) bekezdés a) pontjában az „a gyermek, a szülő” szövegrész helyébe az „a
gyermek, a fiatal felnőtt, a szülő” szöveg,
2.	138. § (1b) bekezdésében a „rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre”
szövegrészek helyébe a „pénzbeli és természetbeni ellátásra” szöveg,
63
3.	140. § (1) bekezdés a) pontjában a „pénzbeli ellátásokról” szövegrész helyébe a
„pénzbeli és természetbeni ellátásokról” szöveg
lép.
108.	§
Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény
1.	20/C. §-a és az azt megelőző alcím,
2.	158. §-a,
3.	160/A. §-a,
4.	161/P. §-a,
5.	161/Q. § (4) és (5) bekezdése.
8.	A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló
2005. évi CXXXV. törvény módosítása
109.	§
A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi
CXXXV. törvény 6. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő az az áldozat, aki)
„d) számára egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából a szociális rászorultságát
megállapították,”
9.	A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
módosítása
110.	§
(1)	A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1)
bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi
önkormányzati feladatok különösen:)
„8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;”
(2)	A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1)
bekezdése a következő 8a. ponttal egészül ki:
(A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi
önkormányzati feladatok különösen:)
„8a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás
állapítható meg;”
111.	§
(1)	A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5)
bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
64
(A kerületi önkormányzat feladata különösen:)
„11. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;”
(2)	A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5)
bekezdése a következő 11a. ponttal egészül ki:
(A kerületi önkormányzat feladata különösen:)
„11a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás
állapítható meg;”
112.	§
(1)	A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 119. § (1)
bekezdésében a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg lép.
(2)	A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
1.	128. § f) pontjában a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe a „kincstár”
szöveg,
2.	132. § (1) bekezdés g) pontjában a „Magyar Államkincstárnál a központi
költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének
visszatartását vagy megvonását” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatnak a
központi költségvetés terhére nyújtott támogatások felülvizsgálatát a 117. § (1)
bekezdés a) pontja szerinti támogatás esetében a kincstárnál, a helyi
önkormányzatnak nyújtott költségvetési támogatás esetében a támogatónál”
szöveg
lép.
IV.	Fejezet
Egyes állami vagyontárgyak tulajdonjogának ingyenes átruházása
10.	Egyes köznevelési vagy szociális feladatot ellátó intézmények Esztergom Város
Önkormányzatának tulajdonába adása
113. §
(1)	A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése és 14. § (1)
bekezdése alapján
1.	az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium,
2.	az Esztergomi Arany János Általános Iskola,
3.	az Esztergomi Babits Mihály Általános Iskola,
4.	az Esztergomi József Attila Általános Iskola,
5.	az Esztergomi Zsolt Nándor Alapfokú Művészeti Iskola,
6.	az Esztergomi Montágh Imre Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény,
Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola,
7.	az Esztergomi Kőrösy László Középiskolai Kollégium,
8.	a Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola,
65
9.	a Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
működtetését szolgáló, állami tulajdonban lévő ingatlan, ingóság és vagyoni értékű jog
2015.	január 1-jén ingyenesen Esztergom Város Önkormányzatának tulajdonába kerül.
(2)	2015. szeptember 1-jétől Esztergom Város Önkormányzata gondoskodik az (1) bekezdés
1-8. pontjában meghatározott intézmény - nem szakképzési - feladatainak ellátását
szolgáló ingatlan és ingóság a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti
működtetéséről.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti ingatlan, ingóság és vagyoni értékű jog tényleges birtokba
adását Esztergom Város polgármestere és az állami köznevelési közfeladatellátás
keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv átadás-átvételi jegyzőkönyv
felvételével hajtja végre.
(4)	Esztergom város polgármestere és az állami köznevelési közfeladatellátás keretében
állami intézményfenntartásra kijelölt szerv az átadás-átvételi jegyzőkönyvet legkésőbb
2015.	január 15-éig készíti el. A jegyzőkönyv tartalmi elemeit az állami köznevelési
közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv állapítja meg.
Esztergom város polgármestere és az állami köznevelési közfeladatellátás keretében
állami intézményfenntartásra kijelölt szerv a jegyzőkönyv felvétele során kölcsönösen
együttműködve járnak el.
(5)	Az állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke
megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, az átadó szervezet könyveiben szereplő
bruttó nyilvántartási értékkel.
114. §
(1)	Esztergom Város Önkormányzatának képviselő-testülete határozatában vállalhatja a
szociális és gyermekvédelmi feladatok ellátására a Kormány által rendeletben kijelölt
szerv feladatából a 2011. december 31-én a Glatz Gyula Szociális Központ által ellátott
feladat átvételét. A határozatában meg kell jelölni az átvállalt szociális és
gyermekvédelmi feladatot, valamint a feladatellátáshoz szükségesnek ítélt, Esztergom
Város Önkormányzata által igényelt ingatlanokat, valamint az ahhoz kapcsolódó
vagyonelemeket. A határozatot 2015. március 31-éig kell a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.)
írásban közölni.
(2)	Ha Esztergom Város Önkormányzata az (1) bekezdés szerinti határozatban vállalja az
(1)	bekezdés szerinti feladat átvételét, a feladat ellátásához kapcsolódó vagyon és
vagyoni értékű jog az MNV Zrt. által megkötött szerződés alapján e törvény erejénél
fogva Esztergom Város Önkormányzatának tulajdonába kerül. A szerződés
megkötésében a szociális és gyermekvédelmi feladatok ellátására a Kormány által
rendeletben kijelölt szerv közreműködik. A szerződés legkésőbb 2015. június 30-áig
köthető meg.
(3)	A (2) bekezdés szerinti szerződésben meg kell határozni az (1) bekezdés szerinti
feladatot átvevő szervet, továbbá az (1) bekezdés szerinti feladatot a szerződés
hatálybalépését megelőző napon ellátó olyan személyek körét, akiknek a jogviszonya az
(1)	bekezdés szerinti feladat átadásával a foglalkoztató személyében jogutódlás miatt
bekövetkező változásra tekintettel módosul.
66
(4)	Esztergom Város Önkormányzata az (1) bekezdés szerinti feladat tekintetében a
szerződés hatálybalépését megelőző napon ellátó szerv valamennyi jogának és
kötelezettségének általános és egyetemleges jogutódja.
115.	§
A 113. § és 114. § szerinti nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházására a nemzeti
vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (4)-(10) bekezdését nem kell alkalmazni.
116.	§
Hatályát veszti az Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló
2011. évi CLXXXVI. törvény.
11.	Egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes tulajdonába adása közfeladatot
ellátó szervezetek részére
117.	§
(1)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése és a nemzeti
vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése alapján, az állam
tulajdonában lévő, Szeged 3852 helyrajzi számú ingatlan 5248/10000-ed állami tulajdoni
hányada ingyenesen a Szeged-Csanádi Egyházmegye tulajdonába kerül hitéleti célokra,
azzal a feltétellel, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye az ingatlanokat terhelő
kötelezettségeket teljes körűen átvállalja.
(2)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése és a nemzeti
vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése alapján, az állam
tulajdonában lévő, Szeged 25870 helyrajzi számú ingatlan ingyenesen a Szeged-Csanádi
Egyházmegye tulajdonába kerül a verseny- és tömegsport élénkítése, labdarúgás
utánpótlás nevelési és oktatási sportfejlesztési célokra, azzal a feltétellel, hogy a Szeged-
Csanádi Egyházmegye az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket teljes körűen átvállalja.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-
nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlanok
forgalmi értékeként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által megállapított forgalmi
értéket kell megjelölni.
12.	A Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Nonprofit Kft.
tulajdonjogának a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa részére történő
ingyenes átadása
118.	§
(1)	A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése és az állami
vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján, a Tokaji Borvidék
Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Társaság) állam
tulajdonában lévő üzletrészének tulajdonjoga ingyenesen a Tokaji Borvidék
Hegyközségi Tanácsának tulajdonába kerül a borvidék szőlészeti és borászati kutatási
tevékenységéhez kapcsolódó közfeladatok elősegítése érdekében.
67
(2)	Az (1) bekezdés szerinti üzletrész tulajdonátszállásának időpontja a feladatellátást
szolgáló állami vagyon - ide nem értve a muzeális borkészletet - Társaságba történő
apportálásának a cégjegyzékbe történő bejegyzéséről szóló cégbírósági végzés jogerőre
emelkedésének napja.
(3)	A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa a Társaság jogutód nélküli, illetve
jogutódlással történő megszüntetéséről, a Társaságban fennálló részesedése bármilyen
jogcímen történő átruházásáról, a részesedésre harmadik személy javára bármilyen jog
alapításáról kizárólag az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter előzetes, írásbeli
jóváhagyásával dönthet.
119.	§
A 118. § (1) bekezdése szerinti üzletrésznek a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának
számviteli nyilvántartásaiba szereplő bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre
vonatkozó a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. számviteli nyilvántartásaiban szereplő
nyilvántartási értékkel.
120.	§
(1)	A 118. § (2) bekezdése szerinti apportálással a Társaság tulajdonába kerülő ingatlan
vagyonelemeken e törvény erejénél fogva az apportálásnak a cégjegyzékbe történő
bejegyzéséről szóló cégbírósági végzés jogerőre emelkedésének napjától számított 5
évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomnak az állam javára szóló
ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését az MNV Zrt. kérelmezi a 118. § (2)
bekezdése szerinti végzés jogerőre emelkedését követően.
(2)	Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter az elidegenítési tilalom hatálya alatt - a
Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának kezdeményezésére - egyedi döntéssel
hozzájárulhat az (1) bekezdés szerint elidegenítési tilalom hatálya alatt álló ingatlanok
elidegenítéséhez azzal, hogy a vagyonelemek elidegenítésének ellenértékét a 118. § (1)
bekezdésében meghatározott közfeladat ellátására kell fordítani.
(3)	A 118. § (1) bekezdése alapján ingyenesen tulajdonba adott vagyon tekintetében nem
kell alkalmazni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (4) bekezdés
b)	pontj át.
V.	Fejezet
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet érintő feladat-
és szervezetrendszer átalakítása
13.	A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása
121.	§
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 16/A. § (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A teljesítésben közreműködők az általuk gyűjtött hulladék mennyiségének az
ugyanezen hulladéknak a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és
hasznosítását közvetítő szervezet (a továbbiakban: állami hulladékgazdálkodást közvetítő
68
szervezet) felé elszámolt mennyiségével csökkentett mennyiségét számolhatják el a szerződött
egyéni hulladékkezelők felé.”
122.	§
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 16. alcímének címe
helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. A termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását
közvetítő szervezet”
123.	§
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 29/A. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vámhatóság az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által finanszírozott,
a 22/A. § (6) bekezdésében meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és
hulladékhasznosítási szolgáltatások körébe tartozó ügyletek tényleges megvalósulását, illetve
azok végrehajtásának szabályszerűségét ellenőrzi. Az ellenőrzést azon személyek
vonatkozásában indítja meg, amelyek számára az állami hulladékgazdálkodást közvetítő
szervezet a kifizetést teljesítette (a továbbiakban: kifizetés jogosultja). Az állami
hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által történő kifizetés, az államháztartásról szóló
2011. évi CXCV. törvény 41. § (2) bekezdésétől eltérően költségvetési támogatásként (a
továbbiakban: támogatás) nyújtható.”
124.	§
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 37. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a hulladékgazdálkodási
feladatainak elvégzéséhez költségvetési támogatást kap az e célra szolgáló fejezeti kezelésű
előirányzatból. A hulladékgazdálkodási feladatokra az állami hulladékgazdálkodást közvetítő
szervezet által kifizetett összegek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. §
(2)	bekezdésétől eltérően költségvetési támogatásként nyújthatók.”
125.	§
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 38. §-a a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami hulladékgazdálkodást közvetítő
szervezetet rendeletben jelölje ki.”
126.	§
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény
1.	19. § (3) bekezdésében, 20. § (2)-(7) bekezdésében, 21. § (1) bekezdés b) és d)
pontjában, 21. § (3) bekezdésében, 22. § (3), (4) és (6) bekezdésében, 22/A. § (1),
(3), (5) és (7) bekezdésében, 22/B. § (2) bekezdésében, 23. § (1) és (2)
bekezdésében, 24. § (2) és (3) bekezdésében, 29/A. § (5) bekezdésében, 35. § (2)
bekezdésében és 36. § (3) bekezdésében az „OHÜ” szövegrész helyébe az „állami
hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet” szöveg,
69
2.	20. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „OHÜ” szövegrész helyébe az „állami
hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet környezetvédelmi igazgatási
feladatkörében” szöveg,
3.	21. § (2) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésben, 38. § (1)
bekezdés c) pontjában és 3. mellékletében az „OHÜ” szövegrészek helyébe az
„állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet” szöveg,
4.	22/A. § (1) bekezdésében a „települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatást
ellátó” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó”
szöveg,
5.	22/A. § (6) bekezdésében a „hulladékkezelési közszolgáltatásra” szövegrész
helyébe a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra” szöveg,
6.	22/A. § (7) bekezdés záró szövegrészében a „szelektív települési szilárd
hulladékkezelést ellátó” szövegrész helyébe a „szelektív hulladékgazdálkodási
közszolgáltatást ellátó” szöveg,
7.	22/B. § (1) bekezdésében az „OHÜ-nél” szövegrész helyébe az „állami
hulladékgazdálkodást közvetítő szervezetnél” szöveg,
8.	29/A. § (1) bekezdésében a „hulladékkezelési közszolgáltatás” szövegrész helyébe
a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatás” szöveg,
9.	3. mellékletében a „qOHÜ” szövegrészek helyébe a „qáhksz” szöveg
lép.
127.	§
(1)	Hatályát veszti a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény
1.	21. § (2) bekezdésében a „vezetőjének” szövegrész,
2.	21. § (3) bekezdésében a „vezetője” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény
1.	19. § (1) és (2) bekezdése,
2.	21. § (4) bekezdése,
3.	40. §-a.
14.	A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
128.	§
(1)	A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 34. § (3) és (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(3) A települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést csak a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényben
meghatározott minősítési engedéllyel (a továbbiakban: minősítési engedély) rendelkező
gazdasági szereplővel köthet.
(4)	A települési önkormányzat a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérően azzal a
minősítési engedéllyel nem rendelkező gazdasági szereplővel is köthet hulladékgazdálkodási
70
közszolgáltatási szerződést, amelynek tagjai - az államot és a települési önkormányzatot
kivéve - valamennyien rendelkeznek minősítési engedéllyel.”
(2)	A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 34. § (9) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(9) A lakosság tájékoztatása érdekében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést
az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer publikus felületén közzé kell tenni. A
települési önkormányzat a közszolgáltatási szerződés közzétételről a helyben szokásos módon
gondoskodik.”
129.	§
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 53. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A közszolgáltató az ügyfélszolgálat keretében az Fgytv.-ben meghatározottakon túlmenően)
„a) a minősítési engedélyt,”
(az ügyfélszolgálatán és a honlapján mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi.)
130.	§
(1)	A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 90. § (8) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(8) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatást 2014. július 1-jétől csak az a nonprofit
gazdasági társaság végezhet, amely hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és
minősítő okirattal, vagy - a 34. § (3) bekezdésben és a (9) bekezdésben foglaltakra tekintettel
-	minősítési engedéllyel rendelkezik, valamint a települési önkormányzattal az e törvény
hatálybalépését követően és minősítési okirat birtokában hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási szerződést kötött.”
(2)	A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 90. §-a a következő (9) és (9a)
bekezdéssel egészül ki:
„(9) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély 2014. december 31-ét követően nem
adható ki. Az e törvény alapján kiadott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély az
abban meghatározott ideig, de legkésőbb 2015. december 31-ig hatályos.
(9a) Ha a környezetvédelmi hatóság 2014. december 31-ét követően, de a (9) bekezdésben
meghatározott hatályvesztést megelőzően minősítési engedélyt ad ki a közszolgáltató részére,
a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt a minősítési engedély kiadásával
egyidejűleg visszavonja.”
131.	§
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
1.	2. § (1) bekezdés 38a. pontjában az „az Országos Hulladékgazdálkodási
Ügynökséget” szövegrész helyébe az „a környezetvédelmi termékdíjról szóló
törvény szerinti, a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és
hasznosítását közvetítő szervezetet (a továbbiakban: állami hulladékgazdálkodást
közvetítő szervezet)” szöveg,
2.	37. § (1a) bekezdésében az „érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási
engedéllyel vagy OHÜ által kiállított minősítő okirattal” szövegrész helyébe a
„minősítési engedéllyel” szöveg,
71
3.	42. § (2) bekezdésében a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel”
szövegrész helyébe a „minősítési engedéllyel” szöveg,
4.	45. § (3) bekezdésében a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az
OHÜ által kiállított minősítő okirattal” szövegrész helyébe a „minősítési
engedéllyel” szöveg,
5.	62. § (2) bekezdésében az „a környezetvédelmi hatóság által kiadott
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély” szövegrész helyébe a „minősítési
engedély” szöveg,
6.	73. § (1) bekezdésében, 74. § (1) bekezdésében, 75. § (2) és (4) bekezdésében az
„Az OHÜ” szövegrész helyébe az „A környezetvédelmi igazgatási szerv” szöveg,
7.	73. § (2) bekezdésében, 75. § (5) bekezdésében az „az OHÜ” szövegrész helyébe
az „a környezetvédelmi igazgatási szerv” szöveg,
8.	79. § (7) bekezdésében a „hulladékgazdálkodási, illetve hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási engedély” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási engedély,
illetve minősítési engedély” szöveg,
9.	81. § (1) bekezdésében a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt”
szövegrész helyébe a „minősítési engedélyt” szöveg,
10.	84. § (1) bekezdés a) pontjában a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási”
szövegrész helyébe a „minősítési” szöveg,
11.	84. § (2) bekezdésében a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási” szövegrész
helyébe a „minősítési” szöveg,
12.	85. § (1) bekezdésében a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási” szövegrész
helyébe a „minősítési” szöveg
lép.
132.	§
(1)	Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
1.	2. § (1) bekezdés 37. pontjában a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási
engedéllyel rendelkező és a” szövegrész,
2.	41. § (4) bekezdésében a „ , valamint az OHÜ-nek” szövegrész,
3.	62. § (3) bekezdésében az „a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély,”
szövegrész,
4.	79. § (4) bekezdésében az „a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt”
szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
1.	81. § (2)-(5) bekezdése,
2.	90. § (4) és (5) bekezdése.
15.	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013.
évi CXXV. törvény módosítása
133. §
72
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV.
törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E törvény hatálya
a)	a környezetvédelmi hatóságra (a továbbiakban: minősítő),
b)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet végző vagy végezni kívánó,
minősítést kérelmező gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban: kérelmező),
c)	a minősítés és a minősítés módosításának anyagi és eljárási szabályaira,
d)	az osztályba sorolás szempontrendszerére,
e)	az ügyfél jogaira és kötelezettségeire,
f)	a minősítés időbeli hatályának meghosszabbítására, valamint
g)	a minősítési feltételeknek való megfelelés és a korábban vállalt környezetirányítási célok
és programok megvalósításának ellenőrzésére
terjed ki.”
134.	§
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV.
törvény 2. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„3. hulladékgazdálkodási közszolgáltatás minősítése: kérelemre induló közigazgatási
hatósági eljárás, amelynek során a minősítő a végzett vagy végezni kívánt
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet az e törvényben foglalt követelmények
alapján, a minősítési osztály meghatározását is magába foglalóan engedélyezi;”
135.	§
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV.
törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységét a minősítő a
szolgáltatás biztonsága és a szolgáltatás színvonala alapján minősítési osztályba sorolja,
továbbá előírja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység végzésével összefüggő
feltételeket.”
136.	§
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV.
törvény 4. § (2) bekezdése a következő j)-l) ponttal egészül ki:
(A kérelem tartalma:)
„j) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék fajtája, típusa, jellege,
mennyisége (tonnában kifejezve), összetétele,
k) a közszolgáltatási terület megnevezése, kiterjedése, valamint
l) nyilatkozat arról, hogy a kérelmező a Ht. 61. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a
közterületen elhagyott, jogellenesen elhelyezett hulladék elszállítását és kezelését vállalja.”
137.	§
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV.
törvény 8. §-a a helyébe a következő rendelkezés lép:
73
„8. § (1) A minősítő a minősítési eljárás alapján dönt a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási tevékenység minősítési engedélyének kiadásáról. A minősítési engedélyben a
minősítő meghatározza a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység végzésének
feltételeit, továbbá elvégzi a tevékenység (3) bekezdés szerinti minősítési osztályba sorolását.
(2)	A minősítési engedély - a Ket.-ben foglalt követelményeken felül - legalább a
következőket tartalmazza:
a)	a kérelmező azonosító adatai (név, cím, KÜJ- és KTJ-azonosítók, statisztikai számjel),
b)	az engedélyezett közszolgáltatási tevékenység megnevezése,
c)	a közszolgáltatási terület kiterjedése,
d)	a közszolgáltatási tevékenység végzésének időtartama,
e)	a bevezetendő biztonsági és elővigyázatossági intézkedésekre vonatkozó követelmények,
f)	a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék fajtája, típusa, jellege,
mennyisége, összetétele.
(3)	A minősítő a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet annak
szolgáltatásbiztonsági funkciója szerint kategóriába, valamint szakmai funkcionalitása szerint
fokozatba sorolja. A minősítő a kategória és a fokozat együttes alkalmazásával sorolja a
kérelmezőt osztályba az 1-4. mellékletben meghatározottak szerint.”
138.	§
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV.
törvény 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A minősítési engedély időbeli hatálya - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel -
az engedély jogerőre emelkedésétől számított 36. hónap utolsó napjáig tart.”
139.	§
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV.
törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a minősítő megvizsgálja a minősítési engedély
kiadásának alapjául szolgáló feltételeknek való megfelelést, és kiadja az új minősítési
engedélyt.”
140.	§
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV.
törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A minősítési engedély módosítása esetén a minősítő új minősítési engedélyt ad ki, és a
módosítással érintett korábbi minősítési engedélyt visszavonja.”
141.	§
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV.
törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A minősítő a kiállított minősítési engedélyekről nyilvántartást vezet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a)	a minősítési engedély számát,
b)	a kérelmező nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,
c)	a minősítési engedélyben megjelölt minősítési osztályt,
74
d)	a minősítési engedély időbeli hatályát.
(3)	A minősítési engedélyeket, továbbá a minősítési eljáráshoz kapcsolódó
nyomtatványokat és kitöltési, módszertani útmutatókat az Országos Környezetvédelmi
Információs Rendszer publikus felületén közzé kell tenni.”
142.	§
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV.
törvény 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Minősítő okirat 2014. december 31 -ét követően nem adható ki. Az e törvény alapján
kiadott minősítő okirat az abban meghatározott ideig, de legkésőbb 2015. december 31-ig
hatályos.”
143.	§
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV.
törvény a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) Ha a környezetvédelmi hatóság 2014. december 31 -ét követően, de a 22. §-ban
meghatározott hatályvesztést megelőzően minősítési engedélyt ad ki a kérelmező részére, a
minősítő okiratot a minősítési engedély kiadásával egyidejűleg visszavonja.
(2) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény
hatálybalépésétől 2016. július 1-jéig terjedő időszakban a minősítő okirat vagy minősítési
engedély időbeli hatálya az okirat vagy engedély kiállításától számított 12. hónap utolsó
napjáig tart.”
144.	§
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV.
törvény
1.	4. § (2) bekezdés d) pontjában, 7. alcímének címében, 13. § (3) bekezdésében, 10.
alcímének címében, 17. § (3) bekezdésében a „minősítő okirat” szövegrész
helyébe a „minősítési engedély” szöveg,
2.	9. § (4) bekezdésében, 10. §-ában, 13. § (1) és (2) bekezdésében, 14. § (2)
bekezdés b) pontjában a „minősítő okirat” szövegrészek helyébe a „minősítési
engedély” szöveg,
3.	11. § (1) bekezdésében a „kiállított minősítő okirat” helyébe a „kiadott minősítési
engedély” szöveg,
4.	12. § (1) bekezdésében a „kiállított minősítő okiratban” szövegrész helyébe a
„kiadott minősítési engedélyben” szöveg,
5.	12. § (2) bekezdésében a „minősítő okiratában” szövegrész helyébe a „minősítési
engedélyében” szöveg,
6.	13. § (2) bekezdésében az „időpontok” szövegrész helyébe az „időpont” szöveg,
7.	14. § (1) bekezdésében a „minősítő okirat kiállításának” szövegrész helyébe a
„minősítési engedély kiadásának” szöveg,
8.	14. § (2) bekezdés a) pontjában a „hulladékgazdálkodási engedélyében a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységére kiható változás” szövegrész
helyébe a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységében olyan
változás” szöveg,
75
9.	16. § (1) és (2) bekezdésében a „minősítő okiratot” szövegrész helyébe a
„minősítési engedélyt” szöveg,
10.	1. melléklet A:1., B:1. és C:1. mezőjében az „A kérelmező hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási engedéllyel rendelkezik.” szövegrész helyébe az „A kérelmező a
hulladékgazdálkodási tevékenység ellátásához szükséges hulladékgazdálkodási
engedéllyel rendelkezik.” szöveg
lép.
145.	§
(1)	Hatályát veszíti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről
szóló 2013. évi CXXV. törvény
1.	2. § (1) bekezdés 7. pontjában a „kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási
engedélyében megnevezett” szövegrész,
2.	4. § (3) bekezdés a) pontjában az „a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási
engedély alapját képező, a környezetvédelmi hatóság által kiadott” szövegrész,
3.	7. § (3) bekezdésében az „a kérelmezett minősítési osztályhoz rendelt
követelményrendszer keretei között” szövegrész.
(2)	Hatályát veszíti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről
szóló 2013. évi CXXV. törvény
1.	4. § (2) bekezdés g) pontja,
2.	4. § (3) bekezdés b) pontja,
3.	9. § (1) és (2) bekezdése,
4.	12. alcíme,
5.	6. melléklete.
16.	Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosítása
146.	§
Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló
2013.	évi CXXXIV. törvény 1. § (3) és (8) bekezdésében, 1. § (9) bekezdés a) pontjában a
„hulladékgazdálkodási közszolgáltatási” szövegrész helyébe a „minősítési” szöveg lép.
147.	§
Hatályát veszti Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény 3. § (1) bekezdésében az „az
Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség,” szövegrész.
VI. Fejezet
A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó
további törvénymódosítások
76
17.	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
148.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 32. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A 8. § (1) bekezdés a) pontja 3. alpontjában, a 11. § (2) bekezdésében, a 34. § (1)
bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat
üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére, a díjpolitika megalapozására, valamint a
használati díj- és pótdíjszedésre, a pótdíj behajtására és a díj ellenőrzésre vonatkozó állami
feladatok pénzügyi forrásait a költségvetési törvényben kell megállapítani.”
149.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/A. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) A használati díjakból származó bevétel a 32. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott
célokra, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében állami feladatokat ellátó NIF Zrt.
más forrásból meg nem térülő működési költségeinek fedezetét biztosító, továbbá a 29. § (1)
bekezdése szerinti építtetői feladatok ellátása körében az országos közutak felújítását és
fejlesztését szolgáló projektek megvalósítását biztosító támogatás nyújtására használható fel.”
150.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/A. §-a a következő (5a) és (5b)
bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A használati díjból származó bevétel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.
törvény 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára számolandó el mint költségvetési
bevétel.
(5b) A használati díjból származó bevételt
a)	nettó díjak összege,
b)	általános forgalmi adó
jogcímeken kell elszámolni és befizetni a központi költségvetésbe.”
151.	§
(1)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48 § (3) bekezdés a) pontja a
következő 36. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap
a Kormány, hogy)
„36. a 33/A. § szerinti használati díj és pótdíj központi költségvetésbe történő befizetésének
rendjét, részletes szabályait, továbbá az elszámolás számviteli szabályait;”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48 § (3) bekezdés m) pontja a
következő mc) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap
a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben)
77
„mc) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszter, hogy a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal állományának tagjai, járművei és magánútjai, valamint az általuk üzemben tartott
járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata tekintetében az eltérő
rendelkezéseket;”
(rendeletben állapítsa meg.)
152.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
1.	1. § (4) bekezdésében a „valamint” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal, valamint” szöveg,
2.	20. § (2) bekezdésében az „és” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg,
3.	21. § (1) bekezdésében az „illetve használt” szövegrész helyébe a „vagy használt”
szöveg,
4.	21/C. § (1) bekezdésében az „illetve” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
5.	29. § (14) bekezdésében az „az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen Működő
Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁAK Zrt.)” szövegrész helyébe az „a Nemzeti
Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban:
NÚSZ Zrt.)” szöveg,
6.	33/A. § (4) bekezdésében az „és” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg,
7.	33/A. § (6) bekezdésében az „az ÁAK Zrt.” szövegrész helyébe az „a NÚSZ Zrt.”
szöveg,
8.	33/A. § (6) bekezdésében az „az ÁAK Zrt.-vel” szövegrész helyébe az „a NÚSZ
Zrt.-vel” szöveg,
9.	33/B. § (4) bekezdésében a „valamint az (5) bekezdésben” szövegrész helyébe az
„és az (5) bekezdésben” szöveg,
10.	33/B. § (8) bekezdésében az „az ÁAK Zrt.” szövegrész helyébe az „a NÚSZ Zrt.”
szöveg,
11.	33/C. § (1) bekezdés nyitó mondatában a „valamint” szövegrész helyébe az „és”
szöveg,
12.	48. § (3) bekezdés g) pont 3. alpontjában az „illetve” szövegrész helyébe a „vagy”
szöveg
lép.
153.	§
Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/A. § (4a) bekezdése.
18.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
154.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel
egészül ki:
78
„(2a) Ha az illetékbélyeget tartalmazó iratot jogszabály rendelkezése alapján nem az eljáró
hatóság veszi át és érkezteti, az illetékbélyeget az irat átvételére és érkeztetésére jogosult
szerv értékteleníti.”
19.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
155.	§
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény IV. Fejezet az „Az adókötelezettség, az adó
alanya” alcíme a következő 36/A. §-sal egészül ki:
„36/A. § A helyi iparűzési adóból származó bevétel az azt megállapító önkormányzat
bevétele, amelyet különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe
tartozó szociális ellátások finanszírozására használhat fel.”
156.	§
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 43. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) Ha az adó alanya a vagyoni értékű jog jogosítottja és a 2012. december 31-ét követő
időszakra vonatkozó adóját nem fizette meg és a végrehajtás vele szemben eredménytelenül
zárul, vagy az adózó bármely okból - különösen az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.
törvény 134. §-a szerinti eljárás alapján engedélyezett adómérséklés esetére - megfizetni nem
képes, az adóhatóság az így előállt adó, adótartozás megfizetésére határozattal kötelezi az
építmény, telek tulajdonosát.”
157.	§
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1/A. § (5) bekezdésében a „bevétele.”
szövegrész helyébe a „bevétele, amelyet fejlesztési célra és a települési önkormányzat
képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használhat fel.”
szöveg lép.
20.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
158.	§
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 7. § (8) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell]
„e) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony várható kezdő és befejező időpontját,”
(2)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 7. § (8) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
[A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell]
„f) a foglalkoztatás helyének megjelölését, valamint
g)	ha a foglalkoztatásra várhatóan nem az általános teljes napi munkaidőben kerül sor, a
részmunkaidős foglalkoztatás munkaidejét.”
159.	§
79
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 13/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartással összefüggő eljárásért igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni.”
(2)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 13/A. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„b) a munkaerőpiaci szolgáltatásokat, - ideértve az egyes munkaadói és munkavállalói
csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat is -,”
(3)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 13/A. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„f) a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának,
valamint a szolgáltatás igénybevételének biztosítása érdekében, a szolgáltatás időtartama alatt
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti
arra rászoruló hozzátartozó gondozásával, ápolásával, továbbá gyermek (ideértve az
örökbefogadott és a nevelt gyermek) felügyeletével kapcsolatban felmerült indokolt kiadás
megtérítésének feltételeit és szabályait,”
(4)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 13/A. § (4) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„h) - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - az a) pontban meghatározott
nyilvántartással összefüggő eljárásért járó igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj
megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat,
i) az a) pontban meghatározott eljárás során a szakértő igénybevételének - a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben nem szabályozott -
szabályait.”
160. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
14.	§ (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Képzési támogatásként)
„c) a képzésben történő részvétel lehetőségének biztosítása érdekében, a képzés időtartama
alatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
szerinti arra rászoruló hozzátartozó ápolásával, gondozásával, valamint a gyermek
felügyeletével kapcsolatban felmerült indokolt kiadás megtérítése”
(adható.)
161. §
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, súlyosan
hátrányos helyzetű személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható.”
80
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott támogatás esetén a támogatás és a
továbbfoglalkoztatás együttes időtartama legfeljebb egy év, súlyosan hátrányos helyzetű
személy foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet.”
162. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
21.	§-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
foglalkoztatást elősegítő támogatásról szóló hatósági szerződés alapján támogatásban
részesülő munkaadó helyébe jogutódja léphet feltéve, ha a jogutód egyoldalú írásbeli
nyilatkozatban vállalja a támogatás jogszabályban, valamint a hatósági szerződésben
meghatározott feltételeinek teljesítését.”
163.	§
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) -
az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével
-	annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az
álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási
jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott,
feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési
kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő
tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési
járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott hároméves
időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen
időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az
álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:
a)	a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,
b)	a keresőképtelenséggel járó betegség,
c)	a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
d)	a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély
folyósítása,
e)	a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs járadék, a
rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti
járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,
f)	az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés, és az elzárás büntetés,
g)	az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
h)	a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának
időtartamával.”
(2)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
81
„(5) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony abban az esetben minősül az (1) bekezdés
szerinti jogosultsági időnek, ha annak időtartama alatt a nevelőszülő álláskeresési ellátásban
nem részesül.”
164.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
29.	§ (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső)
„e) a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló
juttatás kezdőnapjától, vagy olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást
elősegítő megélhetési támogatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás
folyósítása alatt,”
165.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
36/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/B. § (1) Az állami adóhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre
igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó, valamint a Tbj. 56/A. §-a szerinti járulékfizetés
esetén a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott természetes személy részére a munkaerő-
piaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól
mentes időszakokat is.
(2) A 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel teljesülését az állami
foglalkoztatási szerv megkeresésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolja. Az igazolás
kiadásához a nyugdíjbiztosítási igazgatóság egyeztetési eljárást nem folytat le.”
166.	§
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 39. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint -
a következő alaprészeket kell elkülöníteni:)
„d) bérgarancia alaprészt, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényben
meghatározott támogatás, valamint annak folyósításával kapcsolatos postaköltség
finanszírozására;”
(2)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 39. § (12) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:)
„g) a kincstár által terhelt, a számlavezetéssel kapcsolatos működési kiadásokat.”
(3)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 39. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A (12) bekezdés b) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatók az 57/D. §-
ban meghatározott adatbázishoz és az előfinanszírozással megvalósuló programokban a
résztvevők nyilvántartásához, valamint a programokban nyújtott támogatások
felhasználásának nyomon követéséhez szükséges informatikai költségek, továbbá a
programok megvalósítását szolgáló módszertani fejlesztés költségei.”
82
167. §
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 54. § (10a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10a) A 25. életévét betöltött olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra,
sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, és nem vesz részt munkaerőpiaci
programban vagy nem részesül munkaerőpiaci szolgáltatásban a 25. § (2) bekezdésében
foglaltakon kívül a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás
közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.”
(2)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 54. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként - a (12) bekezdésben foglaltak
figyelembe vételével - kérelmére azt a személyt veszi nyilvántartásba, aki
a)	megfelel az 58. § (5) bekezdés d) pont 1-5. alpontjában meghatározott feltételeknek és
b)	kötelezettséget vállal arra, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) és (10) bekezdés
szerint
együttműködik.”
(3)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 54. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az állami foglalkoztatási szerv a gyermekgondozási segélyben részesülő személyt -
kérelmére - a (11) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén, akkor veszi
álláskeresőként nyilvántartásba, ha annak folyósítása alatt, a családok támogatásáról szóló
törvény szerint kereső tevékenységet folytathat.”
(4)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 54. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatás időtartama alatt köteles elfogadni az állami
foglalkoztatási szerv által részére felajánlott, 25. § (2) bekezdése szerinti megfelelő
munkahelyet.”
(5)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 54. § (14a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14a) Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való
nyilvántartása - a (18) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - szünetel, ha az
álláskereső
a)	a munkaügyi központ által támogatott, vagy az állami felnőttképzési szerv által
szervezett képzésben vesz részt,
b)	rövid, 90 napot meg nem haladó időtartamú kereső tevékenységet (kivéve az
egyszerűsített foglalkoztatást) folytat, továbbá
c)	- az időtartamtól függetlenül - közfoglalkoztatásban vesz rész,
d)	terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási
segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és
gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási
segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,
e)	önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatot teljesít, a szolgálatteljesítés időtartama
alatt, továbbá
83
f)	szabadságvesztés időtartama alatt.”
(6)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 54. §-a a következő (14b) bekezdéssel egészül ki:
„(14b) Az álláskereső (9) bekezdés c) pontja szerinti bejelentési kötelezettsége a (14a)
bekezdés szerinti szünetelés időtartama alatt is fennáll.”
(7)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 54. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége a gyermekgondozási segélyre és
gyermekgondozási díjra való jogosultságának bejelentése esetén akkor szünetel, ha annak
folyósítása alatt a családok támogatásáról szóló törvény és a kötelező egészségbiztosítás
ellátásairól szóló törvény szerint nem folytathat kereső tevékenységet, vagy kereső
tevékenységet folytathat, de kéri az aktív munkahelykereső tevékenységének és
álláskeresőként való nyilvántartásának szünetelését.”
168. §
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 57/A. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik
ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:]
„e) az álláskeresési ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a munkaerőpiaci
szolgáltatás megállapításához és igénybevételéhez és nyújtásához szükséges e törvényben és
más törvényben meghatározott adatok,”
(2)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 57/A. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik
ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:]
„l) az állami foglalkoztatási szerv által végzett munkaközvetítői tevékenység végzéséhez,
valamint a munkaerőpiaci szolgáltatások igénybevételéhez a munkavállalással kapcsolatos
személyes és szakmai kompetenciákra, körülményekre és a munkáltató munkaerő-tervezésére
vonatkozó adatok,”
(3)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 57/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot
működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz
szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az (1) bekezdés
szerinti szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.”
169.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
57/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami foglalkoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság az Szt. szerint foglalkoztatást
helyettesítő támogatásra jogosult személyekről, a rehabilitációs ellátásban részesülő
személyekről, valamint a közfoglalkoztatásban résztvevő személyekről a munkaerő-piaci
helyzetük javítása, a közfoglalkoztatásban való részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás
84
megszervezése, a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása, a közfoglalkoztatásért felelős
miniszter, az állami foglakoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság, valamint a fővárosi és
megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) ezzel
összefüggő feladatai eredményes ellátásának elősegítése, továbbá a szociális ellátásokra való
jogosultságot megállapító törvényben meghatározott jogosultsági feltételek fennállásának
ellenőrzése céljából elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiakban: adatbázis).”
170.	§
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 57/C. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az állami foglalkoztatási szerv az 57/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok teljesülése
érdekében folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja]
„d) az állami felnőttképzési intézmény számára a (4) bekezdésben meghatározott
adatátvételhez”
(szükséges hozzáférést.)
(2)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 57/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állami felnőttképzési intézmény a képzési igények felmérése és a képzések
szervezésének területi összehangolása, valamint a közfoglalkoztatás szervezése érdekében az
adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a) és b) alpontjában és 3. pont a)-e) alpontjában
meghatározott adatokat közvetlen hozzáféréssel átveheti.”
171.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
57/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatbázissal kapcsolatos fejlesztéseket a
miniszter kezdeményezheti.”
172.	§
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 58. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„a) munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati
jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és
igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a
biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá
eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag
munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az
iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezet tagi
munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját -, fegyveres és rendvédelmi
szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya,”
(2)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 58. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
85
„c) munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint
természetes személy, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván,”
(3)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 58. § (5) bekezdés d) pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
álláskereső: az a személy, aki)
„4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat,
és”
(4)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 58. § (5) bekezdés e) pont 4. és 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
kereső tevékenység: - az 1-5. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan
munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt
a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági
társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő
munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági
szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.)
„4. Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő e törvény alkalmazása
szempontjából nem tekinthető kereső tevékenységet folytató személynek, ha nevelőszülői
jogviszonya mellett más kereső tevékenységet nem végez.
5.	A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés
akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként
megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét.”
(5)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 58. § (8) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„g) a munkaadó munkaerőigénye bejelentése módjának és formájának”
(szabályait.)
173.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
60. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„f) a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított
jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről szóló 2014. április 16-i 2014/54/EU
parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
174.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
„Fogalommeghatározások és záró rendelkezések” alcíme a következő 59/E. §-sal egészül ki:
„59/E. § E törvénynek a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének
megalapozásáról szóló 2014. évi ... törvénnyel megállapított rendelkezéseit a Magyarország
86
2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi ... törvény
hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásban is alkalmazni kell.”
175.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
1.	30. § (2) bekezdésében az „(1)” szövegrész helyébe az „(1)-(3)” szöveg,
2.	54. § (14) bekezdés e) pontjában az „e)-g)” szövegrész helyébe a „c) és e)-g)”
szöveg,
3.	54. § (14) bekezdés h) pontjában a „terheli, vagy” szövegrész helyébe a „terheli.”
szöveg,
4.	54. § (14) bekezdés i) pontjában a „37/B. §” szövegrész helyébe a „37/A. §”
szöveg,
5.	57/B. § (3) bekezdés 1. pontjának nyitó szövegrészében a „foglalkoztatást
helyettesítő támogatásra jogosult” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást
helyettesítő támogatásra nem egészségkárosodottként jogosult” szöveg,
6.	57/C. § (1) bekezdés a) pontjában az „adatrögzítéshez és” szövegrész helyébe az
„adatrögzítéshez és a járási hivatal számára” szöveg,
7.	57/C. § (3) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész
helyébe a „járási hivatal” szöveg
lép.
176.	§
(1)	Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991.	évi IV. törvény
1.	7. § (8) bekezdés d) pontjában a „valamint” szövegrész,
2.	8. § (6) bekezdése b) pontjában a „- a miniszter által meghatározott módon -”
szövegrész,
3.	13/A. § (2) bekezdésében az „az álláskereső és a szolgáltatást kérő részére”
szövegrész,
4.	13/A. § (3) bekezdésében az „álláskeresővel és a munkaerőpiaci szolgáltatást
kérővel készített” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991.	évi IV. törvény
1.	39. § (12) bekezdés a) pontja,
2.	54. § (14) bekezdés g) és i) pontja,
3.	57/A. § - az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLXXVI. törvény 154. §-ával megállapított - (11) bekezdése,
4.	58. § (5) bekezdés - az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló
2013.	évi CLXXIX. törvény 1. § (25) bekezdésével megállapított - v) pontja.
87
21. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
módosítása
177.	§
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 83/A. § (8)
bekezdésében a „Módtv. hatálybalépését megelőzően” szövegrész helyébe a „Módtv.
hatálybalépésekor folyamatban lévő, továbbá a Módtv. hatálybalépését megelőzően” szöveg
lép.
22.	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
178.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 23/B. § (7) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a
közalkalmazottat]
„b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő
közalkalmazott esetén a gyermek öt éves koráig”
(köteles foglakoztatni.)
179.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 57/A. §-sal
egészül ki:
„57/A. § Az apát megillető pótszabadság igénybevételére a Kormány Mt.-ben kapott
felhatalmazás alapján megalkotott rendelete szerint kerül sor.”
180.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (5) bekezdésében a
„kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény” szövegrész helyébe a
„tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény” szöveg lép.
23.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény módosítása
181. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 21. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat
jogosultak igényelni:]
„r) az út- és úthasználati díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő
használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek törvényben meghatározott feladataik
ellátásához.”
24.	A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása
182. §
88
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 9/B. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A közigazgatási bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig, jogi
személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 100 000 forinttól
2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak
megvalósulása esetén a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.”
25.	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása
183.	§
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 1/A. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel
egészül ki:
„(2a) Az ingatlan tulajdonjogának az (1) bekezdés szerinti megszerzése nem
engedélyezhető, ha az a közérdeket sértené. A közérdek sérelmének minősül, ha a kérelmező
külföldi természetes személy büntetett előéletű. Külföldi jogi személy kérelmező esetén a
közérdek sérelme akkor valósul meg, ha a fióktelep vagy kereskedelmi képviselet a jogi
személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerint
alkalmazott tevékenység korlátozására vonatkozó intézkedés hatálya alatt áll. Az e törvény
végrehajtására kiadott kormányrendelet a közérdek sérelmének a tulajdonjog megszerzése
engedélyezését kizáró további eseteit állapíthatja meg.
(2b) A külföldi természetes személy kérelmező a tulajdonjog megszerzésének
engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a fővárosi és megyei kormányhivatal
részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy kéri, hogy
e tény fennállására vonatkozó adatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal részére - a
kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - a bűnügyi nyilvántartó szerv
továbbítsa. Az adatigénylés során a fővárosi és megyei kormányhivatal a (2a) bekezdésben
meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől. Az ennek alapján
megismert személyes adatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal a kérelem elbírálása
iránti eljárás jogerős befejezéséig kezeli.”
26.	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről
szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
184.	§
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992.évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)
„f) a központi támogatások;”
185.	§
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992.évi LXXXIV. törvény 5. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)
89
„f) a központi támogatások, ideértve a rokkantsági, rehabilitációs ellátások részbeni
fedezetére átvett pénzeszköz és egyéb, törvényben előírt támogatás összegét;”
186.	§
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992.évi LXXXIV. törvény 4. § (2) bekezdésében a „költségére,” szövegrész helyébe a
„költségére, a kapcsolattartás elektronikus és digitális eszközeinek - ideértve a kapcsolódó
szolgáltatásokat - fenntartási költségére,” szöveg lép.
187.	§
Hatályát veszti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi
költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény
1.	11	§ (6) bekezdése,
2.	12	1 7. § I a,
3.	34	§ -a,
4.	35	§ -a,
5.	1-	12. melléklete.
27.	A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása
188.	§
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2) bekezdésében a „Kutatási és
Technológiai Innovációs Tanács;” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és
Innovációs Hivatal;” szöveg lép.
28.	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
189.	§
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. §-a a következő (4a) bekezdéssel
egészül ki:
„(4a) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a
foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a
foglalkozás-egészségügyi szolgálat működésének és feladatainak részletes szabályait.”
190.	§
(1)	Hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 68. § (1)
bekezdésében és 83/A. § (4) bekezdésében a „munkahigiénés és” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
1.	58. § (4) bekezdése,
2.	88. § (4) bekezdés d) pont dq) alpontja.
90
29.	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
módosítása
191.	§
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 53. § (2)
bekezdésében a „kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel”
szövegrész helyébe a „Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökével” szöveg
lép.
30.	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
1995.	évi LXVI. törvény módosítása
192.	§
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény 10. § (6) bekezdésében az „A jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati
társulás, az önkormányzatok többcélú kistérségi társulása (a továbbiakban együtt:
önkormányzati társulások)” szövegrész helyébe az „Az önkormányzat társulás” szöveg lép.
31. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
193.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 1. pont
1.3. alpontjában „az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli
ellátás” szövegrész helyébe „az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében
megállapított pénzbeli ellátás, települési támogatás” szöveg lép.
194.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete az 1.
melléklet szerint módosul.
32.	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
195.	§
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 63. §-a a következő (5)
és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati tevékenységéhez, valamint a titkos
információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő, e célra
beszerzett és használt vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek
összességét a nemzetbiztonsági szolgálatok gyakorolják.
(6)	A nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati tevékenységéhez, valamint a titkos
információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő vagyon
értékesítésből származó bevétel a nemzetbiztonsági szolgálat speciális bevétele, amelyet az e
tevékenységhez szükséges ingatlan és egyéb eszközök vételére, felújítására, felszerelésére,
illetve bővítésére használhatnak fel.”
91
33.	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
módosítása
196.	§
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. § (1)
bekezdés b) pont bf) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatai:)
„bf) dönt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a megyei önkormányzat
hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról,”
34.	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996.	évi XLIII. törvény módosítása
197.	§
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény 84/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a rész-szolgálatteljesítési időt a fegyveres
szerv a hivatásos állomány tagjának a kérelemben megjelölt időpontig, de legfeljebb a
gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő a hivatásos állomány tag
esetén a gyermek öt éves koráig engedélyezi. Ezt követően a hivatásos állomány tagjának
szolgálatteljesítési idejét a 84. § szerint kell meghatározni, és az illetményét újra meg kell
állapítani.”
198.	§
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény 91/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság idejére távolléti díj jár.”
199.	§
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:)
„q) a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó
szabályokat.”
200.	§
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény 192/A. § (2) bekezdésében a „magánnyugdíjpénztárhoz” szövegrész helyébe a
magánnyugdíjpénztárhoz, önkéntes nyugdíjpénztárhoz, önkéntes egészségpénztárhoz” szöveg
lép.
35.	A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996.
évi LVII. törvény módosítása
201. §
92
(1)	A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi
LVII. törvény 43/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke határozza meg a Gazdasági Versenyhivatalnál
foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők részére adható egyéb juttatásokra, a céljuttatásra és
kutatási megállapodásra vonatkozó részletes szabályokat, ideértve az ilyen juttatásoknak a
jogszabály szerinti illetmények eredeti előirányzatához viszonyított arányát.”
(2)	A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi
LVII. törvény 43/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Gazdasági Versenyhivatal nem tartozik a közigazgatási személyügyi
tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatási körbe.”
36.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
módosítása
202.	§
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 13/A. § (2)
bekezdés b) pontjában az „átalakulás” szövegrész helyébe az „egyesülés, szétválás” szöveg
lép.
37.	A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
203.	§
Hatályát veszti a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése
szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontja.
38.	A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában
foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény módosítása
204.	§
A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak
végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (2) bekezdésében a „2006. május 9-ig”
szövegrész helyébe a „2015. december 15-éig” szöveg lép.
39.	Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
205.	§
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló 1997. évi XLVII. törvény
1.	3. § i) pontjában a „munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv” szövegrész
helyébe a „foglalkozás-egészségügyi szerv” szöveg,
2.	15/A. § (2) és (3) bekezdésében a „munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi
szerv” szövegrész helyébe a „foglalkozás-egészségügyi szerv” szöveg
93
lép.
40.	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény módosítása
206.	§
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
44/A. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató az
igazságügyi alkalmazottat]
„b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő
igazságügyi alkalmazott esetén a gyermek öt éves koráig”
(köteles foglalkoztatni.)
207.	§
(1)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyi alkalmazottak személyi nyilvántartása - e törvény felhatalmazásának
hiányában - más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze. Nem jelenti a személyi
nyilvántartás más nyilvántartási rendszerrel való összekapcsolását a személyi nyilvántartásból
a központosított illetményszámfejtéshez szükséges adatoknak az e célra működtetett
számítógépes programba való továbbítása.”
(2)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
94. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Az igazságügyi alkalmazottnak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és a
vele kapcsolatos iratok tartalmáról törvényben meghatározott adatkörök tekintetében a
központosított illetményszámfejtést végző szerv részére lehet adatot továbbítani.”
208.	§
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény a
következő 124. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az apát megillető pótszabadság igénybevételére a Kormány Mt.-ben kapott
felhatalmazás alapján megalkotott rendelete szerint kerül sor.”
41.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
209.	§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény a következő 65/E. §-sal egészül ki:
„65/E. § Az esedékességet követően a 2015. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett
(juttatott) járulékalapot képező jövedelmekre a 2014. december 31-én hatályos 18. § (1)
bekezdés e) pontját, 19. § (6) bekezdését, 20/A. §-át, 27. § (5) bekezdését, 29. § (8)
bekezdését kell alkalmazni.”
210.	§
94
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontjában a
„tagja, a Magyar” szövegrész helyébe a „tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a
Magyar” szöveg lép.
211.	§
(1)	Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
1.	4. § l) pontjában a „ , valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék” szövegrész,
2.	34. § (15) bekezdésében az „A járulékokat a Köztársasági Elnöki Hivatal fizeti
meg és vallja be, továbbá teljesíti a biztosítotti bejelentést.” szövegrész,
3.	44/A. § (2) bekezdés első és második mondatában a „települési önkormányzat
jegyzője, illetve a” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
1.	18. § (1) bekezdés e) pontja,
2.	19. § (6) bekezdése,
3.	Korkedvezmény-biztosítási járulék alcíme és 20/A. §-a,
4.	27. § (5) bekezdése,
5.	29. § (8) bekezdése.
42.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
módosítása
212.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál
a)	az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti
munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás (a
továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) összegét,
b)	a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj
összegét,
c)	a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások (gyermeknevelési
támogatás, ápolási díj) összegét,
d)	a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi
CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 3-5. §-a szerinti prémiumévek program, illetve
különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás összegét,
e)	a rehabilitációs ellátás összegét,
f)	a rehabilitációs járadék összegét, valamint
g)	az a)-e) pont szerinti ellátások folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó
jogviszonyból származó jövedelmet, keresetet
95
-	a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül - csak akkor kell figyelembe venni,
ha az az igénylőre kedvezőbb.”
213.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A saját jogú nyugellátásban részesülő személy kérelmére a nyugellátását az (1)
bekezdés szerint kell növelni akkor is, ha arra a jogosultságot korábban, azóta megszűnt
rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj vagy rehabilitációs járadék mellett szerezte. A saját
jogú nyugellátás mellett folytatott kereső tevékenység időtartama szolgálati időként nem
vehető figyelembe. A sajátjogú nyugellátás mellett folytatott kereső tevékenységgel szerzett,
nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem összege az öregségi nyugdíj alapját képező
havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe.”
214.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (1) bekezdése
a következő k) ponttal egészül ki:
(Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni)
„k) a szociális szövetkezeti tag tagi munkavégzésének időtartamát, ha az előírt
nyugdíjjárulékot megfizették.”
215.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény V. Fejezete az 1.
Címet megelőzően a következő 44/E. §-sal egészül ki:
„44/E. § (1) Aki egyidejűleg több hozzátartozói nyugellátásra jogosult, választhat az őt
megillető hozzátartozói nyugellátások közül.
(2)	A jogosult által nem választott hozzátartozói nyugellátás folyósítását szüneteltetni kell.”
216.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (3) bekezdés
b)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki)
„b) huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés
nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.”
217.	§
(1)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (2)
bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási jogszabályban, illetve
törvényben meghatározott]
„j) a magánynyugdíjpénztár felszámolással, végelszámolással történő megszűnése esetén a
társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra vonatkozóan a felszámolótól,
végelszámolóktól átvett adatok”
(tarthatók nyilván.)
96
(2)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. §-a a
következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az érintett személy vagy képviselője a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által
vezetett nyilvántartásba betekinthet, kérelmére a róla nyilvántartott adatokról a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kivonatot állít ki.”
218.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/A. §-a a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„96/A. § (1) A társadalombiztosítási egyéni számla természetes személyenként tartalmazza
a)	a biztosított természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító
jelét,
b)	a biztosított után a 2012. december 31 -ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék
összegére vonatkozó, az állami adóhatóságtól átvett adatokat,
c)	a Tbj. 34. §-a alapján kötött megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összegét, és a
megállapodással érintett időtartamot, valamint
d)	a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás összegéből levont nyugdíjjárulék összegét,
és az ellátás folyósításának időtartamát.
(2)	Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti adatok a tárgyévet követően kerülnek
feltüntetésre a társadalombiztosítási egyéni számlán.”
219.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő
102/L. §-sal egészül ki:
„102/L. § (1) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
2014.	évi ... törvénnyel megállapított 38. § (1) bekezdés k) pontját a 2015. január 1-jén
folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2)	A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi
... törvénnyel megállapított 55. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat a 2015. január 1-jét
megelőzően elhunyt jogszerző után járó árvaellátások esetén is alkalmazni kell, ha az a
jogosultra nézve kedvezőbb. Egyéb esetben a 2015. január 1-jét megelőzően elhunyt
jogszerző után járó árvaellátásokra e törvény 2014. december 31-én hatályos 55. § (3)
bekezdés b) pontját kell alkalmazni.
(3)	A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi
... törvénnyel megállapított 96/B. § (4) és (6) bekezdését a 2014. december 31-ét követően
indult ügyekben kell alkalmazni.”
220.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
1.	18. § (2b) bekezdésében a „szerzett” szövegrész helyébe a „ , vagy ezekkel egy
tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett” szöveg,
2.	18. § (2c) bekezdésében az „állapítottak meg” szövegrész helyébe az „állapítottak
meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati
időt szerzett” szöveg,
97
3.	38. § (1) bekezdés f) pontjában az „a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék,
a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a
keresetpótló juttatás” szövegrész helyébe az „az álláskeresési támogatás” szöveg,
4.	41. § (1) és (2) bekezdésében a „felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán”
szövegrész helyébe a „felsőoktatási intézményben nappali képzésben” szöveg,
5.	41. § (5) bekezdésében a „felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán”
szövegrészek helyébe a „felsőoktatási intézményben nappali képzésben” szöveg,
6.	55. § (1) bekezdésében az „oktatási intézmény nappali tagozatán tanul” szövegrész
helyébe a „nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben
nappali képzésben vesz részt” szöveg,
7.	69. § (2) bekezdésében a „munkanélküliség esetére járó ellátást” szövegrész
helyébe az „álláskeresési támogatást” szöveg, az „a munkanélküliség esetére járó
ellátás” szövegrész helyébe az „az álláskeresési támogatás” szöveg,
8.	89. § (3) bekezdés b) pontjában a „felszámolással, illetve végelszámolással”
szövegrész helyébe a „felszámolással, kényszertörléssel vagy végelszámolással”
szöveg,
9.	89. § (4) bekezdés b) pontjában az „összegét” szövegrész helyébe az „összegét, a
c)	pontban foglaltak kivételével” szöveg,
10.	89. § (4) bekezdés c) pontjában az „özvegyi nyugdíj” szövegrész helyébe a
„megváltozott munkaképesség alapján járó árvaellátás, özvegyi nyugdíj” szöveg,
11.	89. § (5) bekezdés b) pontjában a „felszámolást, illetőleg a végelszámolást”
szövegrész helyébe a „felszámolást, a kényszertörlést, illetve a végelszámolást”
szöveg,
12.	95. § (8) bekezdésében a „szolgálati idő” szövegrész helyébe a „szolgálati idő és a
18. § (2b)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idő” szöveg,
13.	96/B. § (3) bekezdés a) pontjában a „jogosultsági idők” szövegrész helyébe a
„jogosultsági idők, valamint a korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék és
a balettművészeti életjáradék igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött
kedvezményre jogosító idők” szöveg,
14.	96/B. § (4) bekezdésében a „kilencven” szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg,
15.	96/B. § (6) bekezdésében a „terjedő idő” szövegrész helyébe a „terjedő idő,
valamint a 100. § szerinti ellenőrzés lefolytatásának időtartama” szöveg,
16.	96/C. § (1) bekezdésében a „2015.” szövegrész helyébe a „2017.” szöveg,
17.	100. § (2) bekezdésében az „eljárásban vagy az egyeztetési eljárásban” szövegrész
helyébe az „eljárásban, az egyeztetési eljárásban vagy a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szervek más eljárásában” szöveg,
18.	101. § (1) bekezdés o) pontjában a „jogviszonyokat” szövegrész helyébe a
„jogviszonyokat, valamint a gyermekgondozási segélyben vagy súlyosan
fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított
ápolási díjban eltöltött idővel szerzett jogosultsági idővel egy tekintet alá eső,
1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati időket” szöveg
lép.
221. §
98
(1)	Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
1.	66. § (1) bekezdés b) pontjában az „a rehabilitációs járadékban részesülő
személy,” szövegrész,
2.	96. § (7) bekezdésében a „másolatot,” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
1.	6. § (1) bekezdés d) pontja,
2.	6. § (3) bekezdése,
3.	101. § (1) bekezdés k) pontja.
43.	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.
törvény módosítása
222. §
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. §
(2)	bekezdés zsk) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„zsk) visszalépő tagi kifizetések: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő
visszalépés esetén a tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg
tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a zsj) pontban meghatározott hozamgarantált tőke
összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt önkéntes alapon befizetett
tagdíjnak, tagdíj-kiegészítés összegének felvételére, vagy annak önkéntes kölcsönös
nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírásra. Ha a tag nem
rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell utalni.”
223.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. §
(1)	bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A pénztártag tagsági jogviszonya)
„k) a 30/A. § (4) bekezdésében, a 83. § (7) bekezdésében és a 84. § (4) bekezdésében
foglalt esetben a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése
esetén a nyugdíj megállapítását megelőző nappal”
(szűnik meg.)
224.	§
(1)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, a 23. § (4)
bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén kerül sor. Az írásbeli bejelentésben a tag
meghatározhatja azt a hónapot, amelynek utolsó napján az átlépésre sor kerül, feltéve, hogy a
tag erre irányuló bejelentése az abban meghatározott hónap utolsó napját legalább 10
munkanappal megelőzően beérkezik a pénztárhoz. Ha az átlépésre vonatkozó bejelentés az
átlépés hónapját nem határozza meg és az a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal
beérkezett a pénztárhoz, az átlépés időpontja a bejelentés hónapjának utolsó napja. A hónap
utolsó 10 munkanapján beérkező, az előzőekben nem említett írásbeli bejelentés alapján - a
99
bejelentés tartalmától függetlenül - a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata
szerint a bejelentés hónapjának utolsó napjával, vagy az azt követő hónap utolsó napjával
szüntetheti meg. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani.”
(2)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
24.	§ (15)-(20) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(15) Az a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő, a Magyarország 2015. évi
központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi ... törvény hatálybalépését
követően pénztártaggá vált természetes személy, aki teljes összegű társadalombiztosítási
nyugellátásban kíván részesülni, bármikor kezdeményezheti tagsági jogviszonyának
megszüntetését és egyéni számlaegyenlege 4. § (2) bekezdés zsk) pontja szerinti visszalépő
tagi kifizetéssel csökkentett összegének a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását. A
pénztártag tagsági jogviszonyát a bejelentéstől számított 60 napon belül kell megszüntetni (a
megszüntetés napja).
(16)	A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a tag tagsági jogviszonya
megszüntetésének szándékát annak a magánnyugdíjpénztárnak kell bejelentenie, amelyikben
tagsági jogviszonnyal rendelkezik.
(17)	A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a tagokkal való elszámolás
során az átlépés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A magánnyugdíjpénztár az átadásra
kerülő követelések értékét pénzben teljesíti a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.
(18)	A pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos tényleges költségeket,
legfeljebb azonban a tag követeléséből annak egy ezrelékét vonhatja le.
(19)	A tagsági jogviszonyát megszüntető tag jogosult a követelésének részét képező egyéni
számla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, 4. § (2) bekezdés zs) pont zsj)
alpontjában meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a
pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegének felvételére (visszalépő
tagi kifizetés), vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján történő
jóváírásra, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben történő nyilvántartásra. A tag a
tagsági jogviszony megszűnésének napjától (megszüntetés napja) kérheti a visszalépő tagi
kifizetés átutalását. Ha a tag tagsági jogviszonya megszüntetésének időpontjáig nem
rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a társadalombiztosítási
nyugdíjrendszerben kell nyilvántartani.
(20)	A (15) bekezdése alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok
esetében a visszalépő tagi kifizetések megállapításánál a hozamgarantált tőke összegét a 3.
számú mellékletben szereplő képlet alkalmazásával kell számítani azzal, hogy a megszüntetés
napjára vonatkozó inflációs rátát kell alkalmazni.”
225.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 27. §-
a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § Pénztár a pénztártag részére nyugdíjszolgáltatást a pénztártag által választott pénztári
járadékként nyújtja, vagy biztosító intézménytől vagy nyugdíjszolgáltató intézménytől
vásárolt életjáradékként folyósítja. A pénztári járadék jogcímét és mértékét, valamint
időpontját e törvény alapján a pénztár szolgáltatási szabályzata határozza meg. A 28. § (1)
bekezdés a) pontja szerinti egyösszegű kifizetés nem minősül szolgáltatásnak.”
226.	§
100
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény az „A
szolgáltatás alapvető feltételei, a járadék legkisebb összege” alcíme a következő 30/A. §-sal
egészül ki:
„30/A. § (1) A pénztári járadék havi összege a tag egyéni járadékszolgáltatási számlája
egyenlegének és a tagnak a járadék meghatározásakor hónapokban kifejezett hátralévő
várható élettartama hányadosaként számított összeg. A járadékkal szemben a folyósítás
költségei érvényesíthetők. A járadék értékét évente, az egyéni számlaértesítő készítésekor, a
hozamok jóváírását követően, újra kell számolni.
(2)	A járadékos pénztártag halála esetén, az egyéni járadékszámlán maradó összeg a
kedvezményezettet, annak hiányában az örököst illeti meg.
(3)	Az (1) bekezdésben foglalt szabályokat csak azon összegekre kell alkalmazni, amelyek
a folyósítási költségek levonása után havi szinten meghaladják a minimum öregségi nyugdíj
(az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege) összegének a felét. Az ezen összeghatár alatti
járadékok esetében, a kifizetést évente egy alkalommal az egyéni számlaértesítő kiküldésével
egyidejűleg kell teljesíteni. Ha a járadék havi összege nem éri el a minimum öregségi nyugdíj
összegének 25 százalékát, a tag kérésére az egyéni számlakövetelés összegét a járadékra való
jogosultság igazolásakor a tag részére egy összegben kell kifizetni.
(4)	A pénztártag a pénztári szolgáltatásra való jogosultsága igazolásakor a pénztártól
kapható nyugdíjszolgáltatás mértékének ismeretében nyilatkozik arról, hogy
járadékszolgáltatást kíván igénybe venni, vagy vissza kíván lépni a társadalombiztosítási
nyugdíjrendszerbe. Visszalépés esetén a pénztártag jogosult a követelése részét képező
egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a 4. § (2) bekezdés zsk)
pontjában meghatározott visszalépő tagi kifizetés felvételére, vagy annak az önkéntes
nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírásra. Ha a tag nem rendelkezik a
visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell utalni.
(5)	A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a
magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számlán nyilvántartott visszalépő tagi kifizetéssel
csökkentett követelését - a tagsági jogviszony megszűnése napján fennálló értékben - a
megszűnés napját követő 15 munkanapon belül utalja át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. Az
átutalásnál hivatkozni kell a pénztártag természetes személyazonosító adataira és
társadalombiztosítási azonosító jelére, ezzel egyidejűleg az átutalás megtörténtéről és az
átutalt összegről tájékoztatni kell a volt pénztártagot és a pénztártag lakóhelye szerint illetékes
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.”
227.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 31. §-
a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § A pénztári járadékszolgáltatás esetén a választott szolgáltatás fedezetének képzése a
szolgáltatás teljes fedezetének az egyéni számláról a választott szolgáltatás szolgáltatási
tartalék számlájára egy összegben való átvezetésével történik.”
228.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 32. §
(1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A pénztár a járadékszolgáltatási tevékenységét a Felügyelet által jóváhagyott
szolgáltatási szabályzat alapján kezdheti meg. A pénztár által folyósított járadék-szolgáltatást
is tartalmazó szolgáltatási szabályzatot a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott
feltételek teljesülése esetén engedélyezi.
101
(2)	A pénztár szolgáltatási szabályzatának a pénztári járadékra vonatkozó előírásokat,
valamint a szolgáltatások kifizetéséhez kapcsolódó biztonsági tartalék képzésének és
felhasználásának szabályait kell tartalmaznia. Ha a pénztár a járadékot saját maga kívánja
folyósítani, úgy ehhez a szolgáltatás megkezdése előtt be kell szereznie a Felügyelet
engedélyét.
(3)	A pénztár által nyújtott saját járadékszolgáltatási tevékenységhez biztonsági tartalékot
képez.”
229.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 44. §
(3)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ügyvezető elláthatja a (2) bekezdés c) és f) pontjában meghatározottak feladatát is,
ha a vonatkozó feltételeknek egyébként megfelel. A (2) bekezdés a)-g) pontjában
meghatározott személyek nem lehetnek az igazgatótanács vagy az ellenőrző bizottság tagjai.”
230.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 53. §-
a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) A pénztárnak mindenkor az adott időszakra érvényes éves és hosszú távú
pénzügyi tervvel kell rendelkeznie, amelyet első alkalommal az alakuló közgyűlés állapít
meg. A továbbiakban az éves pénzügyi tervet legkésőbb az éves beszámolót elfogadó
közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadni. Az éves pénzügyi terv elfogadásakor a közgyűlés
új hosszú távú tervet is meghatároz.
(2)	Az éves pénzügyi terv időtávja legalább az éves beszámolót elfogadó közgyűlés félévét
követő négy negyedév végéig tart. A hosszú távú pénzügyi terv az éves pénzügyi tervet
elfogadó közgyűlést követő naptári évtől kezdődően három éves időtartamra készül. Az éves
pénzügyi terv legalább negyedéves bontásban, a hosszú távú terv legfeljebb éves bontásban
készül.
(3)	A pénzügyi tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a pénztártagok és a Felügyelet
meggyőződhessenek a pénztár pénzügyi céljainak megvalósíthatóságáról, a szolgáltatások
finanszírozhatóságáról és a pénztár működőképességéről.
(4)	A pénzügyi tervnek megfelelő alátámasztottsággal és kellő részletezettséggel
tartalmaznia kell a pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat, különösen a várható
taglétszámot, tagdíjbevételeket (munkáltatói hozzájárulásokat), adományokat, működési és
szolgáltatási kiadásokat, valamint a befektetéseken elérendő hozamot, kiegészítve a
számításoknál használt a szolgáltatásokhoz kapcsolódó demográfiai, kockázati és gazdasági
feltételezésekkel.
(5)	A pénzügyi terv alátámasztja a pénztár kockázati és szolgáltatási tartalékképzését,
beruházási és működési kiadásainak teljesítését. A működési költségekre, továbbá a dologi
eszközök beszerzésére, valamint a felújításra fordított ráfordítások mértékét a közgyűlés
határozza meg, mely költségeknek mindenkor arányban kell állniuk a pénztár működési
teherbíró képességével, általános anyagi helyzetével.
(6)	Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár éves és hosszú távú
pénzügyi tervének megfelelő alátámasztottsággal és részletezettséggel tartalmaznia kell a
magánnyugdíjpénztár működtetésével összefüggésben felmerült költségek (közös költségek)
összegét, és a pénztárak közötti megosztásának elveit, módszereit (a megosztás során használt
vetítési alapot és annak számítási módját).”
102
231.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 62. §
(1)	bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tartalékok, valamint a működéssel kapcsolatos bevételek és kiadások elszámolását -
ideértve az egyéni és szolgáltatási tartalékok bevételeinek és kiadásainak elszámolását is -
legalább havonta kell elvégezni. A fedezeti tartalékon belül, az egyéni számlákon külön kell
nyilvántartani és elszámolni az önkéntes befizetéseket és az ezekre vonatkozó bevételeket és
kiadásokat.”
232.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
62/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62/A. § (1) A fedezeti tartalék javára a pénztár a tagdíj, tagdíjcélú támogatás legalább 97,5
százalékát köteles jóváírni.
(2)	A tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a pénztár jogosult a tag egyéni
számlájának tárgyhavi befektetéséből származó hozamát - a mindenkori pénztári egységes
tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de
legfeljebb a hozam összegével - csökkenteni, és azt a működési és likviditási tartalék javára
jóváírni.”
233.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 66. §
(6)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében
lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg nem haladhatja meg a
saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,4 százalékát.”
234.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 83. §-
a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A pénztár jogutód nélkül végelszámolással megszűnik, ha a tagdíjfizető tagok száma a
megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám hetven százaléka
alá csökken.”
235.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 88. §-
a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Alap garanciális feladata a 2010. október 31-éig terjedő időszaki befizetési
kötelezettségekre vonatkozó garanciális kifizetésekre terjed ki.”
236.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 91. §-
a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § (1) Az Alap tagja garanciadíjat fizet az Alapnak. A minden pénztárra nézve azonos
elvek szerinti befizetés mértékét az Alap igazgatósága határozza meg.
103
(2)	Az Alap igazgatósága dönthet úgy is, hogy nem állapít meg garanciadíj fizetési
kötelezettséget. A díjfizetéssel nem fedezett időszakban keletkezett megtakarításokra az Alap
által nyújtott garancia nem terjed ki.”
237.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 93. §-
a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendelhet el, ha az Alap eszközei az Alap
e törvényben előírt fizetési kötelezettségének teljesítését nem fedezik. A pénztárnak a
rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell
teljesítenie.”
238.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
110.	§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A pénztár tevékenységi engedélyét a 83. § (1a) bekezdése szerinti esetben vissza kell
vonni.”
239.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a
következő 125. §-sal egészül ki:
„125. § Az Alap garanciális feladata nem terjed ki azon befizetési kötelezettségekből
származó kifizetésekre, melyek után az Alap tagjai a garanciadíjat nem fizették meg.”
240.	§
(1)	Hatályát veszti a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi
LXXXII. törvény
1.	4. § (2) bekezdés zs) pont zsj) alpontjában a „melyet a Pénztárak Garanciaalapja a
szolgáltatás megállapításakor az e törvényben meghatározott feltételek szerint
garantál,” szövegrész,
2.	33. § (1) bekezdésében a „valamely, az ügyfél védelmi alapban tagsággal
rendelkező” szövegrész,
3.	81/A. §-át megelőző alcímének címében a „vegyes pénztárrá alakulása,”
szövegrész,
4.	90. § (1) bekezdésében az „a 89. § (3) bekezdésének b) pontjában foglaltak
kivételével” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi
LXXXII. törvény
1.	7. § (2) bekezdése,	
2.	21	. § (4) bekezdés a) pontja.
3.	22. § (5) bekezdése,	
4.	23	. § (1) bekezdés i) pontja,
5.	23	. § (3) bekezdése,
104
6.	28. § (1) bekezdés b) pontja,
7.	28. § (2) és (3) bekezdése,
8.	54. §-a,
9.	81/A. §-a,
10.	88. § (1) bekezdés b) és c) pontja,
11.	89. § (1) bekezdés b) pontja,
12.	89. § (3) bekezdés b) és c) pontja.
44.	Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997.
évi CXXIV. törvény módosítása
241.	§
Hatályát veszti az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló
1997.	évi CXXIV. törvény 14. §-a.
45.	A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998.
évi XXVI. törvény módosítása
242.	§
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény 23/E. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A jogerősen megállapított és nem teljesített visszafizetési kötelezettség alapján a
jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás és annak kamatai - a (9) bekezdésben
meghatározott kivétellel - köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.”
46.	A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása
243.	§
(1)	A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 5. § (2) bekezdés f)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Géntechnológiai Bizottságba)
„f) Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke egy,”
(képviselőt küldenek.)
(2)	A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 5. § (7) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Géntechnológiai Bizottság szervezetére és működésére vonatkozó egyéb szabályokat
e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály állapítja meg. A jogszabály előkészítése
során a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal véleményét ki kell kérni.”
244.	§
A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 8. § (5) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
105
„(5) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ellenőrző kísérletek és vizsgálatok
elvégzésének költségeit a hasznosító viseli. A (3) bekezdésben meghatározott szakértők
közreműködésének költségeit a szakterületüknek megfelelően a természetvédelemért, az
egészségügyért, valamint az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium, továbbá a
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal költségvetési előirányzataiban kell
biztosítani.”
245.	§
A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 34. § (10) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az oktatásért felelős
miniszter és az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa
meg a Géntechnológiai Bizottság szervezeti felépítésének és működésének részletes
szabályait.”
246.	§
A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 5. § (5) bekezdésében a
„kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe a
„Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökével” szöveg lép.
47.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
247.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
1.	20. § (1) bekezdésében a „gyám” szövegrész helyébe a „nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszony keretében nem vér szerinti gyermeket nevelő gyám
kivételével a gyám” szöveg,
2.	27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „terhességi-gyermekágyi” szövegrész
helyébe a „nem ugyanazon gyermek után folyósított terhességi-gyermekágyi”
szöveg,
3.	29. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében a „terhesgondozáson”
szövegrész helyébe a „várandósgondozáson” szöveg,
4.	36/A. § (1) bekezdésében a „megszűnésének várható időpontjáról a név és a TAJ-
szám közlésével az oktatási hivatal évente október 15-éig” szövegrész helyébe a
„megszűnéséről a Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési
feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv” szöveg,
5.	36/A. § (1) és (2) bekezdésében a „közoktatási” szövegrész helyébe a
„köznevelési” szöveg,
6.	37. § (3) bekezdésében a „folyósítani.” szövegrész helyébe a „folyósítani. A
folyósított és át nem vett ellátás ismételt folyósítását az igényelbíráló szerv a
jogosult kérelme alapján, - ha a folyósítás sikertelensége a jogosult érdekkörében
fennálló okra vezethető vissza - az ellátás ismételt folyósításával kapcsolatos
költségek legfeljebb jogszabályban meghatározott mértékének ellátásból történő
levonásával teljesíti.” szöveg,
106
7.	37. § (9) bekezdésében a „kezdeményezésének” szövegrész helyébe a
„kezdeményezésben megjelölt hónapra, ennek hiányában a kezdeményezés”
szöveg
lép.
48.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény
módosítása
248.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 2. § 15. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazása során)
„15. Útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak
díjmentes használatára jogosultak nyilvántartása: az autópályák, autóutak és főutak
használatának díjáról szóló törvény alapján mentességet élvező szervezetekről és járművekről
vezetett nyilvántartás.”
249.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 7. § g) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás áll:)
„g) az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak
díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásából.”
250.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9/C. §-sal egészül
ki:
„9/C. § (1) Az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható
közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartása tartalmazza
a)	a jármű forgalmi rendszámát,
b)	a jármű azonosító és műszaki adatait,
c)	a járműokmány eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására,
megkerülésére vonatkozó adatokat,
d)	a díjmentes használat jogcímének megjelölését, továbbá
e)	a díjmentes használat kezdőidőpontját és annak időtartamát.”
251.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2)
bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartót értesíti:)
„g) az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak
díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásába felvenni kért járművek 9/C. § (1)
bekezdésben meghatározott adatairól, valamint - a változástól számított 30 napon belül -
azok változásáról.”
107
252. §
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 15. § (1)
bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartó kezeli:)
„f) a 9/A. §-ban megjelölt adatokat az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj
ellenében használható közutak díjmentes használatára való jogosultság megszűnését követő 2
évig.”
253.	§
(1)	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1)
bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
„p) az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak
díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére, valamint a díjszedésre jogosult
szervezetek törvényben meghatározott feladataik ellátásához a 9. § (1) és (1a) bekezdésében,
(2)	bekezdés a), b), d) és e) pontjában, (3) bekezdésében és a 9/C. §-ban foglalt adatokat;”
(2)	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A rendőrség az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható
közutak díjmentes használatára való jogosultság ellenőrzése céljából a nyilvántartásba vételt
megelőzően az érintett gépjármű rendszámadata alapján történő lekérdezéssel jogosult a
járműnyilvántartás 9. § (1) bekezdés szerinti adatait megismerni.”
254.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 27/A. § (3)
bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdés szerinti automatizált keresés elrendelésére feljogosított hatóságok:]
„b) a közúti közlekedés szabályainak megsértésével összefüggő közlekedésrendészeti
szabálysértési és közigazgatási eljárások lefolytatása céljából
ba)	a szabálysértési ügyekben eljáró szabálysértési hatóság vagy a bíróság,
bb)	közigazgatási bírságolási eljárás során a rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság, az
autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló
törvény szerinti útdíjellenőrzésre feljogosított szervezet, valamint az úthasználati díj
ellenőrzésére kijelölt szervezet,”
255.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés
a)	pontjában és 15. § (1) bekezdés a) pontjában az „illetve” szövegrész helyébe a „vagy”
szöveg lép.
49.	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása
256.	§
108
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 13/A. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„13/A. § (1) A 12. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közfeladatokat
a)	az országos gazdasági kamara az állam és az országos gazdasági kamara által - 50
százalékot meghaladó állami tulajdonrésszel - alapított gazdálkodó szervezet, illetve
b)	az a) pont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet
közreműködésével látja el.
(2)	Az államnak az (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezet alapításával
kapcsolatos jogait, valamint az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek
összességét - ide nem értve a (3) bekezdésben foglaltakat - a külgazdasági ügyekért felelős
miniszter gyakorolja.
(3)	A Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapítással
kapcsolatos jogait, valamint az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek
összességét a gazdaságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy a tulajdonosi
döntéseket az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterrel való egyeztetést követően hozza
meg.”
50.	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
257.	§
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26. §-a a következő (5) bekezdéssel
egészül ki:
„(5) A hajózási hatóság statisztikai célra az Európai Bizottság számára évente
személyazonosításra alkalmatlan módon elektronikus úton átadja a tárgyévet megelőző év
december 31-éig nyilvántartásába vett tengerész képesítő okmányok következő adatait:
a)	a tengerész születési dátuma,
b)	a tengerész állampolgársága,
c)	a tengerész neme,
d)	a képesítő okmány bejegyzett száma,
e)	a képesítő okmány kiadását igazoló érvényesítési száma,
f)	szolgálati minőség,
g)	a kiállítás dátuma vagy az újraérvényesítés legutóbbi dátuma,
h)	a lejárat dátuma,
i)	a képesítő okmányok státusa,
j) korlátozások,
k) elismert képesítések esetén
ka) az eredeti képesítő okmányt kiadó ország megnevezése,
kb) az eredeti képesítő okmány száma,
kc) az elismerést igazoló érvényesítés száma.”
258.	§
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48/A. §-a a következő (6)-(6b)
bekezdéssel egészül ki:
109
„(6) A hajózási hatóság a tengerészek jogszerű foglalkoztatásának biztosítása érdekében a
tengerész munkaközvetítői és munkaerő-kölcsönzési tevékenység feltételeiről szóló
kormányrendeletben meghatározottak szerint a tengerész munkaközvetítőkről és a tengerész
kölcsönbeadókról nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:
a)	a nyilvántartásba vételt tartalmazó határozat száma és kelte;
b)	a tengerész munkaközvetítők és a tengerész kölcsönbeadók szervezeti formája,
székhelye, telephelye, a képviseletre jogosult természetes személy természetes
személyazonosító adatai;
c)	az állami foglalkoztatási szervnek a tengerész munkaközvetítő és a tengerész
kölcsönbeadó nyilvántartásba vételéről rendelkező határozatának száma és kelte;
d)	a tengerész munkaközvetítő és a tengerész kölcsönbeadó Tengerészeti Munkaügyi
Egyezménynek való megfelelését igazoló, a hajózási hatóság által kiadott bizonyítvány
száma;
e)	a tengerész munkaközvetítő és a tengerész kölcsönbeadó hajózási hatóság
nyilvántartásából való törlésére, tevékenységének felfüggesztésére vonatkozó adatok.
(6a) A tengerész munkaközvetítők	és a tengerész kölcsönbeadók nyilvántartása a
természetes személyazonosító adatok	kivételével közhiteles nyilvántartásnak minősül,
amelyet a hajózási hatóság honlapján	bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen
megismerhető módon közzétesz.
(6b) A hajózási hatóság a nyilvántartásában lévő természetes személyazonosító adatokat a
tengerész munkaközvetítő vagy a tengerész kölcsönbeadó nyilvántartásból való törlését
követő két évig kezeli.”
259.	§
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a követköző 48/C. §-sal egészül ki:
„48/C. (1) Abból a célból, hogy ellenőrizhetővé váljon, hogy az EGT-állam lobogója alatt
közlekedő úszólétesítmények csak egy európai hajóazonosító számot használnak, a hajózási
hatóság a Bizottság elektronikus hajóadatbázisába a következő adatokat rögzíti:
1.	a hajózási hatóság által kibocsátott egységes európai hajóazonosító szám,
2.	a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet II. melléklet 1.02. cikk 1. és 2. pontjában
meghatározott hajó
a)	neve,
b)	13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet II. melléklet I. Rész 1. fejezete 1.01 cikk szerint
meghatározott fajtája,
c)	legnagyobb hossza (m), beleértve a kormányberendezést, a propulziós művet, a gépészeti
és egyéb szerkezeteket;
d)	szélessége (a hajótest legnagyobb szélessége a külhéj külső éléig mérve, beleértve az
összes állandó szerkezeteket méterben);
e)	merülése (T) (a hajótest legalsó pontja - a gerinc és a rögzített szerelvények
figyelembevétele nélkül - és a legnagyobb merülési vonal között mért függőleges távolság
méterben);
3.	annak az okmánynak a megnevezése, amelyben az egységes európai hajóazonosító szám
és a 2. pontban lévő adatok szerepelnek (közösségi bizonyítvány);
4.	áruszállító hajók esetén, azok hordképessége;
5.	nem áruszállító hajók esetén a hajó vízbe merült térfogata (m3);
6.	tulajdonos neve;
110
7.	az okmányt kiállító hatóság;
8.	a közösségi belvízi hajóbizonyítvány száma;
9.	a közösségi bizonyítvány érvényességének lejárata;
10.	az adatbázis összeállítója;
11.	a nemzeti azonosítószám;
12.	a hajó - a folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályairól szóló
45/2011. (VIII. 25.) NFM rendelet 2. § 1. pontja szerinti - AIS-készülékben rögzített típusa;
13.	annak jelölése, hogy a hajótest egy-vagy kettős héjazatú (ADN szerint);
14.	oldalmagasság (m), a hajótest legalsó pontja vagy a gerinc és a fedélzet legalsó pontja
között a hajó oldalán mért legrövidebb függőleges távolság;
15.	tengeri hajóknál
a)	bruttó űrtartalom
b)	a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettől származó azonosító szám (IMO-szám);
c)	hívójel;
16.	a nemzetközi rádióállomás-azonosító MMSI-szám (AIS-készülék felhasználójának
mozgószolgálati azonosító száma);
17.	a hajófedélzeti kommunikációs berendezés egyedi azonosító kódja, az ATIS-kód
18.	az egyéb bizonyítványok típusa, száma, kiállító hatósága és lejárati időpontja.
(2)	Az adatokat az EGT-államok egységes európai hajóazonosító számot kiadó hatóságai
a)	a biztonságos víziközlekedés,
b)	a hajóazonosító szám bejegyzése,
c)	hajóokmányok kiállítása, érvényességi idejének megállapítása, pótlása, ellenőrzése,
adatainak módosítása, továbbá az
d)	üzemképesség vizsgálatára irányuló szemlék lefolytatása
érdekében kezelhetik.
(3)	A hajózási hatóság harmadik állam vagy nemzetközi szervezet számára személyes
adatot a (2) bekezdésben meghatározott célból az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvény külföldre történő adattovábbítás szabályai alapján adhat
át.”
260. §
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 90. §-a a következő j)-l) ponttal egészül
ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„j) az Európai Parlament és a Tanács (2009. április 23.) a hajótulajdonosok tengeri
biztosítási kárigényre vonatkozó biztosításáról szóló 2009/20/EK irányelve a tengeri hajók
kötelező biztosításáról szóló kormányrendelettel együtt,
k) az Európai Parlament és a Tanács (2012. november 21.) a tengerészek képzésének
minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosításáról szóló 2012/35/EU irányelve a
hajózási képesítésekről és a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről
szóló miniszteri rendeletekkel együtt,
l) a Bizottság (2013. október 11.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények
megállapításáról szóló 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének
módosításáról szóló 2013/49/EU irányelve.”
111
261. §
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 19. § (1) bekezdésében az „az
úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség
vizsgálatáról és tanúsításáról szóló miniszteri rendeletekben” szövegrész helyébe az „a belvízi
utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az
üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendeletben (a
továbbiakban: 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet)” szöveg lép.
262. §
Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 90. §-ának - a
víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításáról, valamint egyes törvények
ezzel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi XCIV. törvénnyel megállapított - i) pontja.
51.	A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény
módosítása
263.	§
Hatályát veszti a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény
26.	§-át megelőző alcímének címe és 26. §-a.
52. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi
III.	törvény módosítása
264.	§
Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági
Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 8. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Levéltár központi költségvetési szerv, amely az Országgyűlés költségvetési fejezetén
belül önálló címet alkot. A Levéltár gazdasági szervezettel rendelkezik.”
53.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
265.	§
(1)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Az adóhatóság jogosult a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási
kötelezettség alá tartozó adatot, tényt, körülményt vagy iratot közölni
a)	más adóhatósággal, illetve
b)	- helyszíni körülmények feltárása végett - olyan közreműködő magánnyomozó társas
vállalkozással, amely a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által
adatkezelőként van feljogosítva és fel van véve az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett
minősített közbeszerzési ajánlattevők hivatalos jegyzékébe,
112
ha az valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását,
illetve adóigazgatási eljárás lefolytatását lehetővé teszi vagy valószínűsíti.
(2)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. §-a a következő (3a)-(3c)
bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés szerint kell tájékoztatni
a)	a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalap
kezelő szervét is az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggésben
és
b)	- a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatásához
szükséges mértékben - a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárásra
hatáskörrel rendelkező hatóságot.
(3b) Az állami foglalkoztatási szervet - megkeresése esetén - a (3) bekezdés szerinti
tájékoztatás megilleti arról is, hogy a magánszemélynek a munkanélküli-ellátás mellett van-e
keresőtevékenységből származó jövedelme, és az meghaladja-e a törvényben meghatározott
mértéket.
(3 c) Az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja a költségvetési támogatást folyósító szervet
az olyan jogerős döntésről, amelyek alapján a költségvetési támogatás folyósításának alapjául
szolgáló adatok, illetve a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó adatok
valótlansága valószínűsíthető vagy a folyósítással, felhasználással összefüggésben az
ellenőrzés visszaélésre utaló körülményeket tárt fel.”
266.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény 125. §-a a következő (6a) bekezdéssel
egészül ki:
„(6a) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1/A. §-ában, II.
Fejezetében és III. Fejezet 1. pontjában szabályozott adók esetében az önkormányzati
adóhatóság az adózó bevallását a közhiteles nyilvántartások, továbbá e törvény 3. számú
melléklet G.) 1. pontjában szereplő adatszolgáltatásból tudomására jutó adatokkal hivatalból
kijavíthatja, kiegészítheti, vagy ha az adózó az adóbevallását nem nyújtja be, úgy az
adóhatóság az adót az e paragrafusban szabályozottak szerint az adózó bevallásának
hiányában is kivetheti (adóhatósági adó megállapítás). Az adóhatósági adó megállapítás az
adózót a bevallási kötelezettsége alól nem menti fel.”
267.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény az „Egyes adókra vonatkozó különös
rendelkezések” alcíme a következő 175/F. §-sal egészül ki:
„175/A. § (1) Ha a helyi önkormányzat rendeletével a Htv. 1/A. §-ában, II. Fejezetében
vagy III. Fejezet 1. pontjában szabályozottak szerinti adót vezet be, az adóhatóság az adózó
újabb bevallása nélkül a nyilvántartásban szereplő bevallási adatok alapján kivetheti az adót.
(2)	Az önkormányzati adóhatóság a Htv. 1/A. §-ában, II. Fejezetében vagy III. Fejezet 1.
pontjában szabályozott adók esetében a közhiteles nyilvántartás adatai alapján az adózó
adófizetési kötelezettségét megszüntetheti, ha ennek ténye a fentiek alapján megállapítható.”
268.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a következő 206. §-sal egészül ki:
113
„206. § A 2015. január 1-jét megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási,
bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási
kötelezettségre a 2014. december 31-én hatályos 31. § (2) bekezdés 6. és 13. pontját kell
alkalmazni.”
269.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 3. számú melléklete a 2. melléklet
szerint módosul.
270.	§
(1)	Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
1.	31. § (2) bekezdés 13. pontjában az „a korkedvezményre jogosító munkakör
tartalmáról,” szövegrész,
2.	178. § 15. pontjában az „a korkedvezmény-biztosítási járulék,” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdés 6.
pontj a.
54.	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
271.	§
(1)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 142. § (11) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(11) A tanúsítandó szervezetek bizalmas információinak és a nagy tömegű személyes
adatok védelme érdekében a tanúsító szervezetnek biztonsági szabályzattal, tanúsított
informatikabiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie. A tanúsító szervezetnek
rendelkeznie kell a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. §-a és az
iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes
szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet alapján kiállított telephely biztonsági
tanúsítvánnyal.”
(2)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 142. §-a a következő (12)
bekezdéssel egészül ki:
„(12) A (3)-(11) bekezdésnek nem megfelelő számlázási rendszerből kiállított számla
a)	a havi 200 000 darabot meghaladó mennyiségű számlát kibocsátó szervezetek esetében
2015. február 28. napja után,
b)	a havi 200 000 darabot meg nem haladó mennyiségű számlát kibocsátó szervezetek
esetében 2015. június 30. napja után
érvénytelen.”
55.	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása
272.	§
114
(1)	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény 104. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A jövedéki engedélyre jogosult az a személy,)
„a) aki - az (5) és (8)-(11) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az ásványolajtermékek
esetében 600 millió Ft, dohánygyártmányok esetében 22 millió Ft lövedéki biztosítékot nyújt,
továbbá az egyéb jövedéki termékek esetében éves nettó árbevételének függvényében nyújt
jövedéki biztosítékot a következők szerint:
aa)	ha éves nettó árbevétele nem haladja meg a 300 millió forintot, a jövedéki biztosíték
összege 22 millió forint,
ab)	ha éves nettó árbevétele magasabb, mint 300 millió forint, de nem haladja meg a 600
millió forintot, a jövedéki biztosíték összege 40 millió forint,
ac)	ha éves nettó árbevétele magasabb, mint 600 millió forint, de nem haladja meg az 1
milliárd forintot, a jövedéki biztosíték összege 60 millió forint,
ad)	ha éves nettó árbevétele magasabb, mint 1 milliárd forint, de nem haladja meg a 2
milliárd forintot, a jövedéki biztosíték összege 120 millió forint,
ae)	ha éves nettó árbevétele magasabb, mint 2 milliárd forint, a jövedéki biztosíték összege
150 millió forint.”
(2)	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény 104. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) E § alkalmazásában nettó árbevétel
a)	a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt
vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben
kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), a b) és c) alpontban
meghatározott eltérésekkel,
b)	a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónál: a
tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben
kapott - általános forgalmi adó nélküli - ellenérték,
c)	a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás esetén, a kisvállalati
adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás bevétele.
(2b) A (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában a tárgy adóévet megelőző adóév nettó
árbevételét, az újonnan alakult társaságoknál a tárgy adóévi várható nettó árbevételt kell
figyelembe venni. Ha a megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, az adóév naptári napjai
alapján 12 hónapos időszakra számított nettó árbevételt kell figyelembe venni.”
56.	A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása
273.	§
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 65. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„65. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
1.	az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságot rendeletben kijelölje,
2.	a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyelete eljárási szabályait rendeletben
állapítsa meg.”
115
57.	A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
274.	§
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 19. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A sportszövetség bírósági nyilvántartás szerint képviseletre jogosult vezető
tisztségviselői nem minősülnek a Civil tv. 53/A. §-a alkalmazásában kötelezettnek.”
58. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
275.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 25/B. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A moziüzemeltető az általa üzemeltetett „art” mozik, illetve mozitermek szerinti
bontásban minden naptári negyedévet követő hó 20. napjáig köteles a Hivatalnak, a Hivatal
által meghatározott módon adatot szolgáltatni az ott vetített filmalkotás címéről, az 1.
melléklet szerinti besorolási kategóriájáról, „art” besorolási kategóriájáról, a vetítés
időpontjáról és helyszínéről, a nézőszámról és az árbevételről.”
276.	§
Hatályukat vesztik a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 36. § (3) bekezdésében az „a
korhatárok, illetve” és a „korhatár-megjelölések, illetve” szövegrészek.
59. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvény módosítása
277.	§
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény
16.	§ (3) bekezdés a) pontjában a „Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnöke, a
kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv vezetője” szövegrész helyébe a
„Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke” szöveg lép.
60.	Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény
módosítása
278.	§
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény
1.	3. § (4) bekezdés a)-c) pontjában a „25” szövegrész helyébe a „60” szöveg,
2.	3. § (4) bekezdés d) pont da) alpontjában a „100” szövegrész helyébe a „125”
szöveg,
3.	3. § (4) bekezdés d) pont db) alpontjában az „50” szövegrész helyébe a „125”
szöveg
lép.
116
61.	Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet kiváltságairól és mentességeiről szóló
Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2005. évi CXXVIII. törvény módosítása
279.	§
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet kiváltságairól és mentességeiről szóló
Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2005. évi CXXVIII. törvény 4. § (4) bekezdésében a
„kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter” szövegrész helyébe a
„Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke” szöveg lép.
62.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006.
évi V. törvény módosítása
280.	§
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény a következő 11/B. §-sal egészül ki:
„11/B. § Az e törvény szerint a cégeljárásban fizetendő közzétételi költségtérítés, a
számviteli beszámoló közzétételéért és a céginformációért fizetendő költségtérítés együttesen
-	a cégeljárás, az e törvény szerinti nemperes eljárások és szolgáltatások során az elektronikus
eljárást és ügyintézést támogató rendszer üzemeltetésével és fejlesztésével, az adatok
feldolgozásával, továbbá a Cégközlöny szerkesztésével, kiadásával összefüggésben felmerült
szükséges és igazolt költségek levonását követően - a központi költségvetés bevételét
képezi.”
281. §
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény 18. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A közzétételi költségtérítést külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni
az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett
számlájára. A közzétételi költségtérítés befizetését a céginformációs szolgálat ellenőrzi. Ha a
közzétételi költségtérítés befizetése nem történt meg, vagy a befizetési igazolás nem
megfelelően került az elektronikus űrlaphoz csatolásra, a céginformációs szolgálat
haladéktalanul elektronikus értesítést küld a beszámolót benyújtó személy részére. Ebben az
esetben a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és a közzétételi
kötelezettségnek nem tett eleget.”
282. §
Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
2006. évi V. törvény 15. § (2a) bekezdése.
63.	A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása
283.	§
A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 8. § (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem kell tagi hozzájárulást fizetni a földgáz biztonsági készletezés céljára beszerzett
földgáz után.”
117
64.	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII.
törvény módosítása
284.	§
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
1.	13. § (2) bekezdésében az „a központi államigazgatási szervekről, valamint a
Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a
továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés c), valamint g) és h) pontjai szerinti
irányítási jogköröket” szövegrész helyébe az „az államháztartásról szóló 2011. évi
CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § e), h) és i) pontjában meghatározott
hatásköröket” szöveg,
2.	14. § (2) bekezdésében az „a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c), g) és h) pontja szerinti
irányítási jogköröket” szövegrész helyébe az „az Áht. 9 § e), h) és i) pontjában
meghatározott hatásköröket” szöveg
lép.
65.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
285.	§
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a a következő 26b. ponttal
egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„26b. Ideiglenes csatlakozást kérő: az a rendszerhasználó, aki határozott idejű, legfeljebb 12
hónapra szóló hálózathasználati szerződést kíván kötni;”
286.	§
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 43. § (12) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(12) A tanúsítandó szervezetek bizalmas információinak és a nagy tömegű személyes
adatok védelme érdekében a tanúsító szervezetnek biztonsági szabályzattal, tanúsított
informatikabiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie. A tanúsító szervezetnek
rendelkeznie kell a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. §-a és az
iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes
szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet alapján kiállított telephely biztonsági
tanúsítvánnyal.”
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 43. §-a a következő (13)
bekezdéssel egészül ki:
„(13) A (4)-(12) bekezdésnek nem megfelelő számlázási rendszerből kiállított számla
a)	a havi 200 000 darabot meghaladó mennyiségű számlát kibocsátó szervezetek esetében
2015. február 28. napja után,
b)	a havi 200 000 darabot meg nem haladó mennyiségű számlát kibocsátó szervezetek
esetében 2015. június 30. napja után
érvénytelen.”
118
287. §
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény az „A hálózati csatlakozási és a
hálózathasználati szerződés alcíme” a következő 60/A. §-sal egészül ki:
„60/A. § (1) Ha a rendszerhasználó a csatlakozási díjakat a hálózati engedélyesnek
megfizette, és a csatlakozás üzemeltetésének e törvény, a Vhr. és a villamosenergia-ipari
építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabály szerint akadálya nincs, a
hálózati engedélyes köteles a hálózatra csatlakoztatást, a bekapcsolást és a hálózathasználatot
a Vhr. hálózatra csatlakoztatásra és hálózathasználatra vonatkozó rendelkezései szerint
biztosítani.
(2)	A csatlakozási díj megfizetésével a rendszerhasználó a rendelkezésre álló teljesítmény
igénybevételére az adott csatlakozási ponton jogot szerez, amely jogosultság a felhasználási
helyhez tartozik, azzal együtt ruházható át.
(3)	Az ideiglenes csatlakozást kérő a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságot
határozott időre szerzi meg.
(4)	A rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére a csatlakozási díj megfizetésével
szerzett jogosultság akkor sem szűnik meg, ha azt a rendszerhasználó részben vagy egészben
nem veszi igénybe, kivéve az (5) és (6) bekezdésben foglalt eseteket.
(5)	Ha az erőmű a termelői tevékenységét beszüntetve a betáplálásra rendelkezésre álló
teljesítményét nem veszi igénybe és arról a hálózati engedélyes irányába nem rendelkezett, az
azzal való rendelkezés joga a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítmény igénybevétele
megszűnésének napjától számított 2 év múlva a hálózati engedélyesre száll.
(6)	Ha a felhasználó - ideértve vételezési teljesítménye tekintetében az erőművet is -
a)	a hálózathasználati szerződését felmondta, vagy
b)	a rendszerhasználati díjakat nem fizeti,
és a hálózati engedélyes irányába nem intézkedett a rendelkezésre álló teljesítményéről, úgy
az azzal való rendelkezés joga a hálózathasználati szerződés felmondásának napjától, illetve a
nem fizetett rendszerhasználati díjak miatti kikapcsolás napjától számított 5 év múlva a
hálózati engedélyesre száll.”
288. §
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 159. § (1) bekezdés 6. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a
villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében:)
„6. rendeletben határozza meg a rendszerhasználati díjakat és alkalmazásuk szabályait, és a
csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit, valamint a
csatlakozási díjak mértékét és alkalmazásuk szabályait,”
289.	§
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 177/A. §-a a következő (7)
bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Hivatal a mintaprojekttel összefüggésben a projekttársaságnak a jogszabályokban és
a Hivatal határozataiban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén
a)	a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban felszólítja a projekttársaságot
kötelezettségei betartására,
119
b)	ismételten is kiszabható bírsággal sújthatja projekttársaságot, a jogsértés tárgyi súlyára
tekintettel egyedi ügyekben is, vagy
c)	azonnali hatállyal eltilthatja a projekttársaságot az adott tevékenység folytatásától.”
290.	§
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 184. § (4) bekezdés d) pont da)
alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény
170. § (1) bekezdés 26. pontja]
„da) az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a
Bizottság részére való bejelentéséről, a 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet felváltásáról
és a 736/96/EK parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február
26-i, 256/2014/EU rendelet,”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)
291.	§
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 148. § (2)-(4) bekezdésében a
„pontja szerinti” szövegrész helyébe a „pontjában szabályozott” szöveg lép.
292.	§
Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény
1.	60. § (2) bekezdése,
2.	170. § (2) bekezdés 17. pontja,
3.	174. § (4) bekezdése.
66.	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
293.	§
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdés d) pontjában a
„többcélú kistérségi” szövegrész helyébe az „önkormányzati” szöveg lép.
67.	Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény hatályon
kívül helyezése
294.	§
Hatályát veszti az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény.
68.	A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI.
törvény módosítása
295.	§
Hatályát veszti a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi
CLXXXI. törvény 6. § (1) bekezdés f) pontja és 19. § (3)-(6) bekezdése.
120
69.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
296.	§
(1)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 100. § (1j) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1j) A tanúsítandó szervezetek bizalmas információinak és a nagy tömegű személyes
adatok védelme érdekében a tanúsító szervezetnek biztonsági szabályzattal, tanúsított
informatikabiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie. A tanúsító szervezetnek
rendelkeznie kell a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. §-a és az
iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes
szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet alapján kiállított telephely biztonsági
tanúsítvánnyal.”
(2)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 100. §-a a következő (1k) bekezdéssel
egészül ki:
„(1k) Az (1b)-(1j) bekezdésnek nem megfelelő számlázási rendszerből kiállított számla
a)	a havi 200 000 darabot meghaladó mennyiségű számlát kibocsátó szervezetek esetében
2015.	február 28. napja után,
b)	a havi 200 000 darabot meg nem haladó mennyiségű számlát kibocsátó szervezetek
esetében 2015. június 30. napja után
érvénytelen.”
297.	§
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 105. §-a a következő (6) bekezdéssel
egészül ki:
„(6) A rendszerüzemeltetés díjából származó árbevételt a földgázszállítás indokolt költségei
arányában kell megosztani. Ennek érdekében a szállítói rendszerüzemeltetői engedélyesek,
illetve a földgázszállítói engedélyesek között kiegyenlítő fizetéseket kell végrehajtani.”
298.	§
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133/A. §-a a következő 4. ponttal egészül
ki:
(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)
„4. a rendszerüzemeltetési díjból származó árbevétel földgázszállítói engedélyesek, illetve
szállítási rendszerüzemeltető engedélyesek közötti megosztására vonatkozó kiegyenlítő
fizetések számítási módszerét, a kiegyenlítő fizetések részletes szabályait, összegét és
mértékét.”
299.	§
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a következő 141/H. §-al egészül ki:
„141/H. § A 105. § (6) bekezdése szerinti kiegyenlítő fizetéseket első alkalommal a 2015.
január 1-től 2015. június 30-áig tartó időszakra kell alkalmazni.”
300.	§
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 142/A. §-a a következő (7) bekezdéssel
egészül ki:
121
„(7) A Hivatal a mintaprojekttel összefüggésben a projekttársaságnak a jogszabályokban és
a Hivatal határozataiban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén
a)	a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban felszólítja a projekttársaságot
kötelezettségei betartására,
b)	ismételten is kiszabható bírsággal sújthatja projekttársaságot, a jogsértés tárgyi súlyára
tekintettel egyedi ügyekben is, vagy
c)	azonnali hatállyal eltilthatja a projekttársaságot az adott tevékenység folytatásától.”
70.	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
módosítása
301.	§
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, az élelmiszerlánc hatósági felügyeleti
tevékenységével összefüggő feladatai ellátásának fedezése érdekében az élelmiszerlánc (2)
bekezdésben meghatározott szereplői évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni.”
71. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
302.	§
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében a
„2015.” szövegrész helyébe a „2016.” szöveg lép.
72.	A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya
közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás kihirdetéséről
szóló 2010. évi XXX. törvény módosítása
303.	§
A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti
tudományos és technológiai együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi
XXX. törvény 4. § (4) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért
felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
elnöke” szöveg lép.
73.	A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a
közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának
csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosítása
304.	§
A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben
felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII.
törvény
122
11/A. § (1) bekezdésében az „az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát
érintő beruházási projekteknek az Európai Bizottság részére való bejelentéséről és
a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. június 24-i
617/2010/EU, Euratom európai tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „az
Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a
Bizottság részére való bejelentéséről, 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet
felváltásáról és a 736/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló,
2014. február 26-i 256/2014/EU, európai parlamenti és a tanácsi rendelet” szöveg,
15/A. §-ában az „az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő
beruházási projekteknek az Európai Bizottság részére való bejelentéséről és a
736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. június 24-i,
617/2010/EU, Euratom európai tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „a
Bizottság részére való bejelentéséről, a 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet
felváltásáról és a 736/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló
2014. február 26-i, 256/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet” szöveg
lép.
74.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
305.	§
Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 32/T. §
(4)	bekezdése.
75.	A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása
306.	§
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2010. évi CXXVI. törvény
1.	6. § (2) bekezdésében az „a Ksztv. 2. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában
meghatározott, valamint” szövegrész helyébe az „az államháztartásról szóló 2011.
évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § a)-d) pontjában meghatározott,
valamint a szakszerűségi,” szöveg,
2.	6. § (3) és (4) bekezdésében az „a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)g) pontjában”
szövegrész helyébe az „az Áht. 9. § f)-i) pontjában” szöveg,
3.	7. § (2) bekezdésében az „a Ksztv. 2. § (1) bekezdés h) és i) pontja” szövegrész
helyébe az „az Áht. 9. § f)-i) pontja” szöveg
lép.
307.	§
Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2010. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdése.
123
76.	Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet és a Magyar Köztársaság
Kormánya közötti Székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi CLXVI.
törvény módosítása
308.	§
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti
Székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi CLXVI. törvény 4. § (4) bekezdésében
a „kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter” szövegrész helyébe a
„Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke” szöveg lép.
77.	A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosítása
309.	§
A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 4. § (1) bekezdésében a
„nemzetpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló helyettes államtitkár” szövegrész
helyébe a „nemzetpolitikáért felelős államtitkár” szöveg lép.
78.	A közfoglalkoztatásról, valamint közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb
törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
310.	§
(1)	A közfoglalkoztatásról, valamint közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdés b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha)
„b) önkormányzati rendeletben előírt, a lakókörnyezet (kert, udvar, jogszabályban
meghatározott, az ingatlanhoz kapcsolódó közterület) rendezettségének biztosítására
vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, vagy”
(2)	A közfoglalkoztatásról, valamint közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdése a következő c) ponttal
egészül ki:
(Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha)
„c) a számára az Flt. alapján felajánlott az álláskeresőkre vonatkozó rendelkezések szerint
megfelelő munkahelyet nem fogadja el.”
311.	§
A közfoglalkoztatásról, valamint közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) A közfoglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési
kötelezettségének teljesítése alól az Flt. szerinti munkaviszony - ide nem értve a
közfoglalkoztatási jogviszonyt - létesítése céljából történő állásinterjún való részvételhez
szükséges időtartamra. A közfoglalkoztatottat az igazolt távollét tartamára az állásidő
szabályai szerint illeti meg díjazás.”
312.	§
124
A közfoglalkoztatásról, valamint közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4) bekezdés b) pontjában a „1991. évi IV.
törvény” szövegrész helyébe, a „1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.)” szöveg lép.
79.	A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása
313.	§
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 140. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását az (1) bekezdés szerinti
személy vagy szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított hatvan napon belül, de
a)	legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül,
b)	közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén az a) ponttól eltérően a
szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés
teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől számított legfeljebb öt éven belül,
c)	a támogatásból megvalósuló beszerzés esetén az a) és b) ponttól eltérően az adott
támogatás folyósítására és felhasználására vonatkozó külön jogszabályban előírt
iratmegőrzési kötelezettség időtartamán belül, de legalább a jogsértés megtörténtétől -
közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén a szerződés megkötésének
időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél
által történt megkezdésétől - számított öt éven belül
kezdeményezheti.”
314.	§
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 181. §-a a következő (11) bekezdéssel
egészül ki:
„(11) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014.
évi ... törvénnyel megállapított 140. § (2) bekezdését a Magyarország 2015. évi központi
költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi ... törvény hatálybalépését követően
kezdeményezett jogorvoslati eljárásra is alkalmazni kell.”
315.	§
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény
1.	140. § (1) bekezdés c) pontjában a „Kormány által kijelölt belső” szövegrész
helyébe a „kormányzati” szöveg,
2.	140. § (1) bekezdés j) pontjában az „a kormány által az európai uniós és egyéb
nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt” szövegrész helyébe az „az európai
támogatásokat auditáló” szöveg
lép.
80.	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
316.	§
125
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 76. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések
állapíthatók meg. Rendelet alapján a költségvetési fejezetek között előirányzat-átcsoportosítás
hajtható végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítése felfüggeszthető, a központi
költségvetésről törvényben nem szereplő kiadások teljesíthetők, rendkívüli fizetési
kötelezettség írható elő, új bírságnem állapítható meg, valamint a fizetési kötelezettségek és a
bírságok mértéke módosítható, a mentességek, kedvezményezek köre megszüntethető.”
81.	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2011. évi CLV. törvény módosítása
317.	§
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi
CLV. törvény 14. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány döntése alapján — erre irányuló kérelem esetén —)
„b) támogatás nyújtható a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos
támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014.
június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 1. mellékletében meghatározott vállalkozások
körébe nem tartozó hozzájárulásra kötelezett részére olyan tanműhely létesítéséhez, amelyben
a hozzájárulásra kötelezett az iskolai rendszerű szakképzés keretében az 5. § a) pont ab)
alpontjában meghatározottak szerint gyakorlati képzés folytatását tervezi,”
318.	§
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi
CLV. törvény 23. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy — az
államháztartásért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,
az oktatásért felelős miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter véleményének kikérésével
—	rendeletben állapítsa meg)
„e) az alaprészből a 14. § alapján nyújtott támogatások mértékére, feltételeire, folyósítására,
elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.”
319.	§
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi
CLV. törvény
1.	4. § (1a) bekezdésében a „Részmunkaidős foglalkoztatott esetén” szövegrész
helyébe a „Részmunkaidős foglalkoztatott esetén - kivéve a c) és d) pont szerinti
esetet -” szöveg,
2.	12. § a) pontjában, 14. §-ának nyitó szövegrészében és 22. § (1) bekezdésének
nyitó szövegrészében a „Kormány” szövegrész helyébe a „szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter” szöveg
lép.
320.	§
126
Hatályát veszti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2011. évi CLV. törvény 23. § (1) bekezdés c) pontja.
82.	A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény
módosítása
321.	§
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 22. § (3)
bekezdésében a „személy.” szövegrész helyébe a „személy. Az ítélőtábla gazdasági
szervezettel rendelkezik.” szöveg lép.
83.	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
módosítása
322.	§
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 49. § (7) bekezdés
b)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a bírót]
„b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő bíró esetén
a gyermek öt éves koráig”
(köteles foglalkoztatni.)
323.	§
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 147. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A személyi nyilvántartás - e törvény felhatalmazásának hiányában - más nyilvántartási
rendszerrel nem kapcsolható össze. Nem jelenti a személyi nyilvántartás más nyilvántartási
rendszerrel való összekapcsolását a személyi nyilvántartásból a központosított
illetményszámfejtéshez szükséges adatoknak az e célra működtetett számítógépes programba
való továbbítása.”
324.	§
(1)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 148. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve az OBH a bírónak a személyi nyilvántartásban
szereplő adatai közül a bíró hozzájárulása nélkül, közérdekből adhat tájékoztatást a bíró
nevéről, szolgálati helyéről és beosztásáról, valamint - ha törvény azt megengedi - egyéb
adatairól.
(2)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 148. §-a a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról
a)	igazságügyi szerv részére,
b)	törvényben meghatározott adatkörök tekintetében a központosított illetményszámfejtést
végző szerv részére,
127
c)	az elektronikus aláírási jogosultságról vezetett nyilvántartás adataiból az elektronikus
aláírással kapcsolatos szolgáltatás biztosításához az Eat. szerint szükséges mértékben a
Szolgáltató részére
lehet adatot továbbítani.”
325.	§
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 222. §-a a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az apát megillető pótszabadság igénybevételére a Kormány Mt.-ben kapott
felhatalmazás alapján megalkotott rendelete szerint kerül sor.”
326.	§
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
1.	177. § (2) bekezdésében és 178. § (2) bekezdésében az „engedélyezett”
szövegrészek helyébe az „éves átlagos statisztikai állományi” szöveg,
2.	178. § (1) bekezdés a)-c) pontjában az „engedélyezett” szövegrész helyébe az
„éves átlagos statisztikai állományi” szöveg
lép.
84.	A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az
ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
327.	§
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 55. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató az
ügyészt]
„b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő ügyész
esetén a gyermek öt éves koráig”
(köteles foglalkoztatni.)
328.	§
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 65. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(3) A vezetői pótlékra való jogosultság szempontjából az a nagyobb főügyészség, ahol
december 31-én a helyettesítésre kinevezettek kivételével az ügyészségi alkalmazottak
alárendelt járási ügyészségekkel együtt számított, a munkaügyi statisztikában meghatározott
munkajogi állományi létszáma a részmunkaidő teljes munkaidőre átszámításával (a
továbbiakban: foglalkoztatottak létszáma) a százhetven főt meghaladja.
(4)	A vezetői pótlékra való jogosultság szempontjából kiemelt járási ügyészségnek minősül
az a járási ügyészség, ahol december 31-én a foglalkoztatottak létszáma a harmincöt főt
meghaladja, nagyobb járási ügyészségnek minősül az a járási ügyészség, ahol december 31-én
a foglalkoztatottak létszáma a nyolc főt meghaladja.”
128
329.	§
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 79. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) Az ügyészt az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabadságon felül megilleti a Munka
Törvénykönyvében meghatározott pótszabadság is. Az apát megillető pótszabadság
igénybevételére a Kormány a munka törvénykönyvében kapott felhatalmazás alapján
megalkotott rendelete szerint kerül sor.”
330.	§
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 107. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A személyi nyilvántartás - e törvény felhatalmazásának hiányában - más nyilvántartási
rendszerrel nem kapcsolható össze. Nem jelenti a személyi nyilvántartás más nyilvántartási
rendszerrel való összekapcsolását a személyi nyilvántartásból a központosított
illetményszámfejtéshez szükséges adatoknak az e célra működtetett számítógépes programba
való továbbítása.”
331.	§
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 108. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ügyésznek a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról
törvényben meghatározott adatkörök tekintetében a központosított illetményszámfejtést végző
szerv részére lehet adatot továbbítani.”
85.	A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes
személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosítása
332.	§
Hatályát veszti a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó
természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 24/A. § (2)
bekezdése.
86.	Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása
333.	§
(1)	Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 58. § (5) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti összeg megegyezik az adott költségvetési évet
megelőző második évben az Szftv. 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezetteknek
felajánlható és az Szftv. alapján adózói rendelkezéseknek megfelelően az adott költségvetési
évet megelőző második évben az Szftv. 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezetteknek
ténylegesen kiutalt összeg különbségével.”
129
(2)	Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 58. §-a a következő (6) bekezdéssel
egészül ki:
„(6) Az adóhatóság minden év február 1-jéig adatot szolgáltat a miniszter, valamint az
államháztartásért felelős miniszter számára az (5) bekezdésben foglaltak teljesítése céljából
a)	a tárgyév január 1-jei állapot szerint a tárgyévet megelőző évben az Szftv. 4. § (1)
bekezdés szerinti kedvezményezetteknek potenciálisan felajánlható összegről,
b)	a tárgyév január 1-jei állapot szerint a tárgyévet megelőző évben az Szftv. 4. § (1)
bekezdés szerinti kedvezményezetteknek ténylegesen kiutalt összegről.”
334.	§
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 73. § (3) bekezdésében a „10/D. § (2)
bekezdés” szövegrész helyébe a „9/J. § (5) bekezdése” szöveg lép.
335.	§
Hatályát veszti az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 58. § (4) bekezdése.
87.	A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása
336.	§
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 134. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„134. § Ha a nemzetiségi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik
elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó
zárszámadását vagy államháztartási beszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére
járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak
szerint felfüggesztésre kerül.”
337.	§
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 143. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„143. § (1) A nemzetiségi önkormányzat a feladatainak hatékonyabb ellátására szabadon
társulhat más nemzetiségi önkormányzattal, illetve helyi önkormányzattal. A társulás
feltételeit megállapodásban kell rögzíteni.
(2)	A társulásra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló törvénynek a helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó
szabályait kell alkalmazni.
(3)	A társulás nem sértheti az abban részt vevők önkormányzati jogait.”
338.	§
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
1.	80. § (1) bekezdésében a „helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat
részére - annak székhelyén - biztosítja az önkormányzati működés személyi és
tárgyi feltételeit, továbbá” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat
130
hivatala, illetve az a hivatal, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye
szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatát ellátja a helyi
nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi
és tárgyi feltételeit, továbbá” szöveg,
2.	80.§ (2) bekezdésében a „helyiséghasználatot, valamint a helyiséghasználatra, a
további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan
megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzattal.” szövegrész helyébe a
„helyiséghasználatot. A települési önkormányzat a települési nemzetiségi
önkormányzattal, a területi önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzattal a
helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására
vonatkozóan megállapodást köt.” szöveg
lép.
339.	§
(1)	Hatályát veszti a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 153. § (1)
bekezdésében az „ , és a helyi önkormányzati társulásokra” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
1.	128. § (3) bekezdése,
2.	Intézményi társulás alcíme és 144. §-a,
3.	156. § (1) bekezdés a) és b) pontja.
88.	A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása
340.	§
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 5. § (14) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(14) Az OKJ-ban meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben államilag
támogatott iskolai rendszerű szakképzés - a (17) bekezdésben meghatározott kivétellel -
kizárólag az agrárpolitikáért felelős miniszter, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős
miniszter, az élelmiszeriparért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, a
földügyért felelős miniszter, a halgazdálkodásért felelős miniszter, az ingatlan-nyilvántartásért
felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, a természetvédelemért felelős
miniszter, a térképészetért felelős miniszter vagy a vadgazdálkodásért felelős miniszter által
alapított és fenntartott szakképző iskolában folyhat.”
341.	§
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 5. §-a a következő új (17)
bekezdéssel egészül ki:
„(17) Az OKJ-ban meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben államilag
támogatott iskolai rendszerű szakképzés nem állami fenntartó esetén - a (14) bekezdés
szerinti miniszter egyetértésével kötött - szakképzési megállapodás alapján folyhat.”
342.	§
131
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 5/A. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„5/A. § (1) Az OKJ-ban meghatározott szakképesítésben államilag támogatott iskolai
rendszerű szakképzés - az 5. § (14) bekezdése szerinti miniszter, a honvédelemért felelős
miniszter vagy a rendvédelemért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképző
iskola kivételével - kizárólag a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által
alapított és fenntartott szakképző iskolában vagy nem állami fenntartó esetén - a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyetértésével kötött - szakképzési
megállapodás alapján folyhat.
(2)	A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a fenntartásában lévő szakképző
iskolákat az állami szakképzési és felnőttképzési szerv útján tartja fenn és működteti.
(3)	A nemzeti köznevelésről szóló törvény állami intézményfenntartó központra előírt
rendelkezéseit a (2) bekezdés szerinti fenntartó esetében is alkalmazni kell.
(4)	Az 5. § (14) bekezdése szerinti miniszter által fenntartott szakképző iskolában kizárólag
a miniszter ilyen hatáskörébe tartozó szakképesítések és az ezeket megalapozó ágazati
szakközépiskolai képzések oktathatóak, ezen túli szakképzések indításához az állami
szakképzési és felnőttképzési szerv hozzájárulását kell kérni.”
343.	§
(1)	A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 46. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági kamara feladata a tanulószerződés megkötésének elősegítése. Ha
megfelelő képzőhely biztosított és így köthető tanulószerződés, a tanuló gyakorlati képzése a
szakiskola 9. évfolyamának összefüggő gyakorlatától kezdődően, kizárólag ennek keretében
szervezhető meg.”
(2)	A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 46. §-a a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a gazdasági kamara igazolást ad ki az iskola számára arról, hogy részéről nem
biztosított a megfelelő képzőhely, akkor a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati
képzéséről.”
344.	§
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a következő 92/B. §-sal egészül ki:
„92/B. § (1) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
2014.	évi ... törvénnyel megállapított 5/A. § (1) bekezdésében meghatározottak
megvalósításához szükséges szakképzési feladat- és intézmény-átadást 2015. július 1-jei
hatállyal kell végrehajtani. Az átadásra kerülő szakképzési feladatot szolgáló humán
erőforrást, ingatlant, ingóságot és vagyoni értékű jogot a szakképzésért és felnőttképzésért
felelős miniszternek az állami intézményfenntartó központ a kezelésében lévő eszköz esetén
átadja, a használatában lévő eszköz esetén rendelkezésére bocsátja az átadás napjától,
legalább a 2015. január 1-jei állapot szerint.
(2)	Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az oktatásért
felelős miniszter a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 84. § (7) bekezdése
szerinti, szakképzési feladatellátást érintő döntést kizárólag a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter egyetértésével hozhat.”
345.	§
132
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a következő 92/C. §-sal egészül ki:
„92/C. § A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
2014.	évi ... törvénnyel megállapított 46. § (1) és (1a) bekezdését a 2015. július 1-je előtt
szakiskolai tanulmányait megkezdett tanulóra is alkalmazni kell.”
346.	§
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény
1.	43. § (2) bekezdés c) pontjában az „agrárpolitikáért felelős” szövegrész helyébe az
„5. § (14) bekezdése szerinti” szöveg,
2.	92. § (9) bekezdésében a „2015. május 31-ig” szövegrész helyébe a „2015. július
31-éig” szöveg,
3.	92/A. § (4) bekezdésében az „agrárpolitikáért felelős” szövegrészek helyébe az
„5. § (14) bekezdése szerinti” szöveg
lép.
89.	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
347.	§
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65. § (2) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(2) Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési
alap
a)	középfokú végzettség esetén százhúsz százaléka,
b)	alapfokozat esetén száznyolcvan százaléka,
c)	mesterfokozat esetén kétszáz százaléka.”
348.	§
(1)	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) A központi költségvetés a 2. § (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti
fenntartók számára az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai
szakszolgálati intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottak elismert létszáma,
valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők jogszabály szerint finanszírozott
létszáma alapján átlagbér alapú költségvetési hozzájárulást biztosít a köznevelési feladat
ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő
alkalmazottak illetménye, munkabére és ezek járulékai kifizetéséhez. A 2. § (3) bekezdés b)
pont bc) és bd) alpontja szerinti fenntartók esetében a hozzájárulás mértékét a központi
költségvetésről szóló törvény állapítja meg.”
(2)	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. §-a a következő (5) és (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit jogszabály állapítja
meg.
133
(6)	A nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás
igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a
kormányhivatallal.”
349.	§
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés v) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„v) 2015. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az
illetményalapnak a mindenkori költségvetési törvényben rögzített vetítési alap százalékában
meghatározott tanévenkénti mértékét,”
(rendeletben állapítsa meg.)
350.	§
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. § (20a) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(20a) 2015. január 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a központi
költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a)	118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,
b)	163,3 százaléka alapfokozat esetén,
c)	179,6 százaléka mesterfokozat esetén.”
351.	§
(1)	Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (5)
bekezdésében az „A vidékfejlesztésért felelős miniszter által fenntartott szakképző
iskolában kizárólag az agrárpolitikáért, az élelmiszeriparért, az erdőgazdálkodásért, a
halgazdálkodásért, a földügyért és térképészetért, a környezetvédelemért és
vízgazdálkodásért, valamint a vadgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó
szakképesítések oktathatóak, ezen túli szakképzések indításához az állami köznevelési
közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban:
állami intézményfenntartó központ) hozzájárulását ki kell kérni.” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 72. § (3)
bekezdése.
90.	A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
352.	§
Hatályát veszti a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 7.
pontja.
91.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
353.	§
134
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 50. § (5) bekezdés b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a
kormánytisztviselőt]
„b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő
kormánytisztviselő esetén a gyermek öt éves koráig”
(köteles foglalkoztatni.)
354.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 180. § (1) bekezdése a
következő m) ponttal egészül ki:
(Az államigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba — eljárásában
indokolt mértékig — jogosult betekinteni, illetőleg abból adatokat átvenni:)
„m) az európai támogatásokat auditáló szerv.”
355.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 18.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„18. állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság
igénybevételére vonatkozó szabályokat;”
356.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
1.	8. § (4) bekezdésében az „engedélyezett” szövegrész helyébe az „éves átlagos
statisztikai állományi” szöveg,
2.	134. § (1) bekezdés 9. pontjában az „uniós támogatások ellenőrzését végző
központi hivatalnál” szövegrész helyébe a „támogatásokat auditáló szervnél”
szöveg,
3.	141. § (6) bekezdésében a „francia és német” szövegrész helyébe a „francia,
német, arab, kínai és orosz” szöveg,
4.	234. § (2) bekezdésében az „Irodánál és” szövegrész helyébe az „Irodánál, a
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál és” szöveg
lép.
357.	§
(1)	Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (1)
bekezdésében az „a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál,”
szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1)
bekezdés 18. pontja.
92.	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
135
358. §
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
1.	13. § (1) bekezdésében a „hatáskörébe.” szövegrész helyébe a „hatáskörébe. A
13/A. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott feladatai tekintetében a
kancellár a felsőoktatási intézmény vezetőjeként jár el.” szöveg,
2.	13/A. § (2) bekezdés f) pontjában az „ellátásáról,” szövegrész helyébe az
„ellátásáról, megbízza a gazdasági vezetőt, visszavonja a gazdasági vezető
megbízását,” szöveg,
3.	85. § (3) bekezdésben „a Kormány által a többciklusú képzés rendjét, a képzés
indításának eljárását meghatározó jogszabályban megjelölt - képzési és kimeneti
követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó -
” szövegrész helyébe az„a jogszabályban meghatározott képzési és kimeneti
követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó”
szöveg,
4.	88. § (2) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló
törvényt” szövegrész helyébe a „tudományos kutatásról, fejlesztésről és
innovációról szóló törvényt” szöveg,
5.	110. § (1) bekezdés 3. pontjában az „az egyházi fenntartó vagy alapítvány által
fenntartott diákotthonok minimális, létesítési és működési feltételeit, az alapítással
kapcsolatos eljárás rendjét és díját,” szövegrész helyébe az „a diákotthon
minimális, létesítési és működési feltételeit, az alapítással kapcsolatos eljárás
rendjét,” szöveg
lép.
93.	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
359. §
(1)	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 63. § (13) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A tanúsítandó szervezetek bizalmas információinak és a nagy tömegű személyes
adatok védelme érdekében a tanúsító szervezetnek biztonsági szabályzattal, tanúsított
informatikabiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie. A tanúsító szervezetnek
rendelkeznie kell a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. §-a és az
iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes
szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet alapján kiállított telephely biztonsági
tanúsítvánnyal.”
(2)	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 63. §-a a következő (14)
bekezdéssel egészül ki:
„(14) A (5)-(13) bekezdésnek nem megfelelő számlázási rendszerből kiállított számla
a)	a havi 200 000 darabot meghaladó mennyiségű számlát kibocsátó szervezetek esetében
2015. február 28. napja után,
b)	a havi 200 000 darabot meg nem haladó mennyiségű számlát kibocsátó szervezetek
esetében 2015. június 30. napja után
érvénytelen.”
136
360. §
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 79. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A víziközmű vagy víziközmű létrehozására irányuló beruházás, amely olyan
gazdálkodó szervezet tulajdonában áll, mely felett - ide nem értve a munkavállalói
résztulajdont - a tulajdoni részesedés egésze a nemzeti vagyonba tartozik, 2013. január 1-jén
az ellátásért felelős tulajdonába kerül. A tulajdonjog e törvény erejénél fogva ingyenesen,
víziközmű esetében a tulajdonjoghoz kötődő jogokkal és kötelezettségekkel, víziközmű
létrehozására irányuló beruházás esetében a beruházás megvalósításához kötődő jogokkal és
kötelezettségekkel együttesen száll át.”
94.	A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
361.	§
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 61. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig - három vagy
több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek öt éves koráig - köteles a
munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre
módosítani.”
362.	§
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 115. § (2) bekezdés e) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
[Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásban]
„e) a keresőképtelenség,”
(tartama.)
363.	§
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 209. § (2) bekezdés b) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(A vezető munkaszerződése)
„b) 65. § (3) bekezdés a), b) és e) pontjában,”
foglaltaktól nem térhet el.)
364.	§
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdése a következő k)
ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„k) három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló: aki, a családok támogatásáról szóló
törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel
ka) családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási
segélyben részesült vagy részesül, vagy
kb) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.”
137
365. §
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 204. § (1) bekezdésében az „a helyi
önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás,
fejlesztési tanács, kisebbségi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű
társulása” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, térségi
fejlesztési tanács” szöveg lép.
95.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és
hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról
szóló 2012. évi V. törvény módosítása
366.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát
vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V.
törvény 12. §-ában az „engedélyezett” szövegrész helyébe az „éves átlagos statisztikai
állományi” szöveg, a „közigazgatásért és igazságügyért” szövegrész helyébe a „közigazgatási
minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért” szöveg lép.
367.	§
Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti,
módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 9. § (10) bekezdése.
96.	Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási
átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más
kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény módosítása
368.	§
Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és
visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A nyugdíjbiztosítási visszautalás során szolgálati időként - a (2) bekezdésben nem
említett esetben - az uniós intézmény által igazolt szolgálati időt kell figyelembe venni. Ha az
uniós tisztviselő ugyanarra a napra a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az
adott nap legfeljebb egy nap szolgálati időként vehető figyelembe. Ha az így megállapított
szolgálati idővel érintett valamely naptári évben a beszámított jövedelem havi összege nem
éri el az adott év január 1-jén érvényes kötelező legkisebb munkabér összegét, szolgálati
időként csak az uniós intézmény által igazolt szolgálati idő arányos része vehető figyelembe.”
369.	§
Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és
visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
138
„(1) A beszámított jövedelmet - a (2) bekezdésben nem említett esetben - a
nyugdíjbiztosítási visszautalás összege alapján, az 1. mellékletben foglaltak szerint kell
meghatározni.”
370.	§
Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és
visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A nyugdíjbiztosítási visszautalás során annak összegéből a Nyugdíjbiztosítási Alapot
a)	a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással nem érintett időre az uniós intézmény által,
illetve a másik tagállamból az SR. szerinti nyugdíjrendszerbe átadott összeg, a 2013. január 1-
jét megelőző időszak egyes éveire
aa)	a beszámított jövedelemre jutó nyugdíjjárulék, és
ab)	az 1. melléklet alapján, de a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával
számított éves jövedelemösszegre jutó nyugdíjbiztosítási járulék és számított szociális
hozzájárulási adó
együttes, a visszautalás évében érvényes valorizációs szorzószámokkal növelt összege, és
b)	a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időre a nyugdíjbiztosítási átutalás
összegének a visszautalás évében hatályos, az átutalás évéhez tartozó valorizációs
szorzószámmal növelt összege
illeti meg. Ha az uniós tisztviselő a 2013. január 1-jét megelőző időszak ugyanazon napjára
a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az a) pont alkalmazása során a
járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben
szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell
figyelembe venni.”
371.	§
Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és
visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - a
nyugdíjbiztosítási átutalással és visszautalással kapcsolatos feladatainak teljesítése céljából -
kezelheti)
„b) az uniós tisztviselő munkavégzésre irányuló jogviszonyaira, jövedelemmel, díjazással
járó keresőtevékenységeire és egyéb, nyugdíjjárulék-fizetéssel fedezett jogviszonyaira,
foglalkoztatójára, szolgálati idejére, keresetére, jövedelmére, a levont és befizetett járulékokra
vonatkozó adatokat, valamint az uniós intézmény által a jogviszonyra és a visszautalt összegre
vonatkozóan átadott adatokat,”
372.	§
Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és
visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény a 3. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
373.	§
139
Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és
visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 3. § (1) bekezdésében a „meg kell állapítani”
szövegrész helyébe az „a nyugdíjbiztosítási átutalásra jogosító jogviszony létrejöttének napját
megelőző napig terjedő időre meg kell állapítani” szöveg lép.
374.	§
(1)	Hatályát veszti az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak
nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási
tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 6. §
(3)	bekezdésében a „mennyiségű” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak
nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási
tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény
1.	1. § h) pontja,
2.	7. § (3) bekezdése.
97.	Az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló
2012.	évi CXVIII. törvény módosítása
375.	§
Nem lép hatályba az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról
szóló 2012. évi CXVIII. törvény 12. § (4) és (7) bekezdése.
98.	A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
376.	§
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 47/A. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a 88. § (3)
bekezdés b) pont be) alpontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotott rendeletben
foglaltak szerint küldi meg a miniszter részére.”
377.	§
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 68. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A hulladéklerakó üzemeltetője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott
ártalmatlanítási művelet végzője (a továbbiakban együtt: járulékfizetésre kötelezett) a
hulladéklerakás csökkentése, valamint az e törvényben meghatározott hasznosítási arányok
teljesítése érdekében hulladéklerakási járulékot fizet. A hulladéklerakási járulék adók módjára
behajtandó köztartozás. A hulladéklerakási járulék nem áthárítható.”
378.	§
140
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 69. §-a a következő (4a) bekezdéssel
egészül ki:
„(4a) A környezetvédelmi hatóság megkeresésére a hulladéklerakási járulék adók módjára
való behajtása érdekében az adóhatóság jár el.”
379.	§
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (3) bekezdés b) pontja a következő
be) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap:
a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter, hogy)
„be) a Hivatal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó javaslattételi
kötelezettségének időpontjára, rendjére, módjára, tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
380.	§
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 91. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét a 88. § (3) bekezdés
b)	pont bb) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig az
e §-ban meghatározott eltérésekkel kell megállapítani.”
381.	§
(1)	Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (3) bekezdés b)
pont bc) alpontjában az „és javaslattételi” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 91. § (13) bekezdése.
99.	A Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény hatályon kívül helyezése
382.	§
Hatályát veszti a Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes
törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény.
100.	A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
383.	§
(1)	A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 99. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának írásbeli kérelmére - legfeljebb a
gyermeke 3 éves koráig, három vagy több gyermeket nevelő állomány tag esetén a gyermek
öt éves koráig - rész-szolgálatteljesítést engedélyez, ha az állomány tagjának szolgálati
beosztása rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható.”
141
(2)	A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 99. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló rész-szolgálatteljesítést engedélyez, az legkorábban
a kérelem engedélyezését követő hónap első napján kezdődik, és az engedélyben
meghatározott ideig, de legfeljebb a gyermek 3 éves koráig - három vagy több gyermeket
nevelő állomány tag esetén a gyermek öt éves koráig - tart. A rész-szolgálatteljesítés tényét a
munkaköri leírásban rögzíteni kell.”
384.	§
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (1) bekezdés e) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„e) a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó
szabályokat,”
385.	§
Hatályát veszti a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 114. § (4)
bekezdésében a „ , melynek kifizetése - a központi költségvetés terhére - a Kormány
rendelete alapján történik” szövegrész.
101.	A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 94. ülésszakán
elfogadott 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény kihirdetéséről szóló
2013. évi IV. törvény módosítása
386.	§
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 94. ülésszakán elfogadott
2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény kihirdetéséről szóló 2013. évi IV. törvény
4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a tengerész munkaközvetítői és munkaerő-
kölcsönzési tevékenység folytatásának különös szabályait rendeletben határozza meg.”
102. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII.
törvény módosítása
387.	§
Hatályát veszti a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi
XXII. törvény 23. § (4) bekezdése.
103.	Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló
2013.	évi L. törvény módosítása
388.	§
Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi
L. törvény 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
142
„(3) Ha a biztonsági szint a vizsgálat alapján az 1. szintet nem éri el, az 1. szint eléréséhez
szükséges intézkedéseket az (1) bekezdésben meghatározott szempontok szerint lefolytatott
vizsgálatot követő két éven belül meg kell valósítani.”
389.	§
Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi
L. törvény 26. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki.
„(5) A 2. § (1) bekezdése alá tartozó, 2014. július 1-jét követően jogelőd nélkül létrejött
szervezet esetében
a)	a 7. § szerinti biztonsági osztályba sorolást a létesítést megalapozó döntés
hatálybalépésétől számított egy éven belül kell elvégezni;
b)	a (3) bekezdés szerinti adatközlésre megállapított határidőket a létesítést megalapozó
döntés hatálybalépésétől kell alkalmazni.
(6)	A 2. § (2) bekezdése alapján a törvény hatálya alá 2014. július 1-jét követően kerülő
szervezetek tekintetében
a)	a 2. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatkezelési tevékenység feltétele, hogy az
adatkezelést végző az adatkezelési tevékenység megkezdése előtt a törvény 7. § szerinti
biztonsági osztályba sorolási, továbbá a (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének
eleget tegyen;
b)	a 2. § (2) bekezdés b) pontja esetében a (3) bekezdés szerinti határidőket az
adatfeldolgozói tevékenységet megalapozó jogszabály hatálybalépésétől kell számítani, a 7. §
szerinti biztonsági osztályba sorolást az adatfeldolgozói tevékenységet megalapozó
jogszabály hatálybalépését követő három hónapon belül kell elvégezni;
c)	a 2. § (2) bekezdés c) pontja esetében a (3) bekezdés szerinti határidőket a létfontosságú
információs rendszerelemmé kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a 7. §
szerinti biztonsági osztályba sorolást a kijelölő határozat jogerőre emelkedését számított egy
éven belül kell elvégezni.
(7)	A (4) szerinti kötelezettség teljesítésére megállapított határidőt a 2014. július 1-jét
követően a törvény hatálya alá kerülő szervezetek esetében
a)	a 2. § (1) bekezdés tekintetében a szervezet létesítését megalapozó döntés
hatálybalépésétől;
b)	a 2. § (2) bekezdés a) pont tekintetében az adatkezelés megkezdésétől;
c)	a 2. § (2) bekezdés b) pont tekintetében az adatfeldolgozói tevékenységet megalapozó
jogszabály hatálybalépésétől;
d)	a 2. § (2) bekezdés c) pont tekintetében a létfontosságú információs rendszerelemmé
kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől
kell számítani.”
104.	Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal
arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása
390.	§
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló
2013.	évi LXVII. törvény
1.	2. § 21. pontjában a „tonnánál nagyobb” szövegrész helyébe a „tonnát meghaladó”
szöveg
143
2.	9. § (1) bekezdés h) pontjában az „és” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg,
3.	24. § (1) bekezdésben az „ideértve” szövegrész helyébe a „beleértve” szöveg,
4.	28. § (2) bekezdés e) pontjában a „jelölje ki” szövegrész helyébe a „kijelölje”
szöveg
lép.
105.	A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény
módosítása
391.	§
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. §-a a
következő 22a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„22a. rekreációs célú földszerzés: a földművesnek nem minősülő belföldi természetes
személy vagy tagállami állampolgár által a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi
kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) tulajdonában álló és
határozattal ilyen célú megszerzésre kijelölt, legfeljebb 1 hektár területnagyságú föld
megszerzése abból a célból, hogy a szerző fél a földet a saját, valamint az együttélő
családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használja és szedje annak hasznait;”
392.	§
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 10. §-a a
következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a rekreációs célú földszerzés esetén.”
393.	§
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 38. §-a a
következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A rekreációs célú földhasználati szerződés a települési önkormányzat, mint
használatba adó, valamint a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy
tagállami állampolgár, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő civil
szervezet, mint használó között létrejött olyan szerződés, melynek alapján a használó a
települési önkormányzat tulajdonában álló, legfeljebb 1 hektár területnagyságú földet a saját,
illetve az együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használja, és szedi
annak hasznait. A rekreációs célú földhasználati szerződés határozott időtartamra, legalább 1
gazdasági évre, és legfeljebb 5 évre köthető meg. Ha a rekreációs célú földhasználati
szerződés alapján a használó a földhasználatért ellenszolgáltatással tartozik, a szerződés
megszűnésére a haszonbérleti szerződés megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni.”
394.	§
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény
1.	10. § (2) bekezdésében a „(3) bekezdésben meghatározott személyek” szövegrész
helyébe a „(3) és (3a) bekezdésben meghatározott esetek” szöveg,
144
2.	11. § c) pontjában a „települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi kerületi
önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat)” szövegrész
helyébe a „települési önkormányzat” szöveg,
3.	a 38. § (1) bekezdésében a „földhasználat” szövegrész helyébe a „földhasználat,
továbbá az (1a) bekezdésben meghatározott rekreációs célú földhasználat” szöveg,
4.	a 40. § (1) bekezdésében az „esetek kivételével -” szövegrész helyébe az „esetek,
továbbá a rekreációs célú földhasználati szerződés kivételével -” szöveg
lép.
106.	Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosítása
395.	§
Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló
2013.	évi CXXXIV. törvény 3/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az átmeneti ellátásra irányuló kijelölés az új kéményseprő-ipari közszolgáltatási
szerződés megkötéséig, de legfeljebb kilenc hónapos időtartamra történhet. A kijelölés ezt
követően három havonként, legfeljebb egy éves időtartammal meghosszabbítható.”
107.	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról
szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény módosítása
396.	§
(1)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 27. §-a a következő (4)
és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A temető területén kőfaragó, műkőkészítő és sírkőkészítő tevékenységek végzésére
nem lehet telephelyet létesíteni.
(5)	A temető területén nem lehet bemutatni és forgalmazni az (1) bekezdés szerinti
tevékenység során létrejött terméket.”
(2)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a következő 44/A. §-sal
egészül ki:
„44/A. § A 27. § (4) és (5) bekezdését a 2015. január 1-jén temetkezési szolgáltatás céljából
működtetett telephelyre
a)	ha a szolgáltató a telephelyül szolgáló ingatlan tulajdonosa, 2015. május 1-jétől,
b)	ha a telephelyül szolgáló ingatlan hasznosítására más jogcímen jogosult, 2015. március
1-jétől
kell alkalmazni.”
397.	§
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013.
évi CXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1. §, a 4. §, az 5. §, a 10. §, a 11. § (3) bekezdése és a 24. § i) pontja 2016. január 1-
jén lép hatályba.”
145
108. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel
összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi
CCXII. törvény módosítása
398.	§
Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII.
törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi
CCXII. törvény 44/A. § (6) bekezdése.
109.	Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével
összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény módosítása
399.	§
(1)	Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. § (8) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(8) A 112. § (33) bekezdése, a 130. § (8) és (16) bekezdése és a 154. § (15) bekezdése
2015. január 1-jén lép hatályba.”
(2)	Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. §-a a következő (10) bekezdéssel
egészül ki:
„(10) A 77. § (1) és (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.”
400.	§
Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. § (1) bekezdésében a „(2)-(9)” szövegrész
helyébe a „(2)-(10)” szöveg, a „2015. december 31-én” szövegrész helyébe a „2016. január 2-
án” szöveg lép.
110.	Az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő
módosításáról szóló 2014. évi XXXV. törvény hatályon kívül helyezése
401.	§
Hatályát veszti az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő
módosításáról szóló 2014. évi XXXV. törvény.
111.	Az egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XLI.
törvény módosítása
402.	§
Nem lép hatályba az egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi
XLI. törvény
1.	2. § (4) bekezdése,
2.	5. § (4) bekezdése,
146
3.	7. § (5) bekezdése,
4.	9. § (4) bekezdése.
112.	Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról
szóló 2014. évi ... törvény módosítása
403.	§
Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi ... törvény
1.	38. §-ának a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
24/A. § (13) bekezdés b) pontját megállapító rendelkezése az „átutalásakor”
szövegrész helyett az „átutaláskor” szöveggel,
2.	38. §-ának a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
24/A. § (17) és (20) bekezdését megállapító rendelkezése az „adóévben”
szövegrész helyébe az „adóév vonatkozásában” szöveggel,
3.	268. §-ának az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény
2/A. §-át megállapító rendelkezése az „a kifizetőt a személyi jövedelemadóról
szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1/B. § szerinti külföldi
illetőségű magánszemélynek juttatott jövedelem után, a 3/B. §-ban meghatározott
esetben” szövegrész helyett az „a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi
CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1/B. § szerinti külföldi illetőségű
magánszemélyt a 3/B. §-ban meghatározott esetben” szöveggel,
4.	405. § 1. pontja a „kizárólag fémből készült fogyasztói (elsődleges) közvetlen
csomagolása” szövegrész helyett a „kizárólag fémből készült fogyasztói
(elsődleges) közvetlen csomagolása, a záróelem kivételével (ide nem értve a
doboz, hordó palásttal egybeépített záróelemét)” szöveggel,
5.	15. mellékletének a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV.
törvény 1. melléklet f) pontjába foglalt táblázat B:28 mezőjét megállapító
rendelkezése az „átfolyásos vagy tárolós vízmelegítő” szövegrész helyett az
„átfolyásos vízmelegítő” szöveggel,
6.	15. mellékletének a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV.
törvény 1. melléklet f) pontjába foglalt táblázat C:28 mezőjét megállapító
rendelkezése a „8516*” szövegrész helyett a „8516* kivétel 8516 10 80”
szöveggel,
7.	17. mellékletének a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV.
törvény 3. melléklet az „A megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(R) mértékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az
alábbi táblázat tartalmazza:” szövegrészt követő d) pontjába foglalt táblázat B:2
mezőjét megállapító rendelkezése a „36” szövegrész helyett a „35” szöveggel
lép hatályba.
404.	§
147
Nem lép hatályba az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014.
évi . törvény 98. § (1) bekezdése.
VII. Fejezet
Záró rendelkezések
113.	Hatályba léptető rendelkezések
405.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba, és 2017. szeptember 2-án hatályát veszti.
(2)	Az 1. §, a 2. §, a 10. §-53. §, az 54. § 1-43. pontja, 45-50. pontja és 52-62. pontja, az
55. § (1) bekezdése és (2) bekezdés 1-10. pontja, 12. pontja, 13. pontja és 15-25. pontja,
a 63. §, a 75. §-78. §, a 79. § (2) bekezdése, a 84. §, a 86. §, a 89. §, a 90. §, a 91. § (l)
bekezdése, a 92. § (2) bekezdése, a 96. § (2) bekezdése, a 97. §-100. §, a 102. §, a 104.
§-106. §, a 107. § (1) bekezdése, az V. Fejezet, a 17. alcím, a 18. alcím, a 156. §, a 20.
alcím, a 22-37. alcím, a 39-50. alcím, az 52. alcím, az 53. alcím, a 59-64. alcím, a 291.
§, a 67. alcím, a 68. alcím, a 70-76. alcím, a 78-87. alcím, a 340. §, a 344. §, a 346. §, a
347.	§-350. §, a 90-92. alcím, a 94-96. alcím, a 98. alcím, a 100-105. alcím, a 396. §, a
108.	alcím és az 1-3. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 157. § 2015. január 2-án lép hatályba.
(4)	Az 59. § (2) bekezdése 2015. január 11-én lép hatályba.
(5)	Az 54. § 44. pontja, az 55. § (2) bekezdés 11. és 14. pontja, a 60. §, a 61. § 2. pontja és
az 55. alcím 2015. február 1-jén lép hatályba.
(6)	Az 54. § 51. pontja, a 64. §-66. §, a 68. §-74. §, a 79. § (1) bekezdése, a 80. §-83. §, a
85. §, a 88. §, a 91. § (2) bekezdése, a 92. § (3) bekezdése, a 93. §-95. §, a 107. § (2)
bekezdése és a 109. §-111. § 2015. március 1-jén lép hatályba.
(7)	A 62. §, a 67. §, a 91. § (3) bekezdése, a 101. §, a 107. § (3) bekezdése és 211. § (1)
bekezdés 2. pontja 2015. április 1-jén lép hatályba.
(8)	A 116. §, az 56. alcím, a 341. §-343. §, a 345. § és a 351. § 2015. július 1-jén lép
hatályba.
(9)	A 96. § (1) bekezdése és a 108. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.
114.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
406.	§
E törvény
1.	10. § (2) bekezdése az Alaptörvény 44. cikk (5) bekezdése alapján,
148
2.	10. § (3) bekezdése és 11. § (3) bekezdése az Alaptörvény 40. cikke alapján,
3.	110. §-a, 111. §-a és 112. § (2) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése
alapján,
4.	115. §-a, 120. § (3) bekezdése és 352. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2)
bekezdése alapján,
5.	316. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45.
cikk (5) bekezdése és 54. cikk (4) bekezdése,
6.	322. §-a és 326. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése és 26. cikk (1) és (2)
bekezdése alapján,
7.	327. §-331. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
8.	336. §-339. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján,
9.	391. §-394. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
115.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
407.	§
Ez a törvény az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási
projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről, a 617/2010/EU, Euratom tanácsi
rendelet felváltásáról és a 736/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014.
február 26-i 256/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg.
149
1. melléklet a 2014. évi ... törvényhez
Az személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 7. pontja
a következő 7.28. alponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes)
„7.28. az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a
kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény rendelkezései
végrehajtása következtében megszűnt kötelezettség.”
150
2. melléklet a 2014. évi ... törvényhez
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 3. számú melléklet G.) 7. pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
„7. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv
a)	minden hónap 15. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően az
állami adóhatóság részére,
b)	az önkormányzati adóhatóság kérésére minden év január 15. napjáig az előző év utolsó
napja szerinti állapotnak megfelelően az önkormányzati adóhatóság részére
elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával megküldi azon személyek természetes
személyazonosító adatait, állampolgárságát, elektronikus levélcímét, ügyfélkapu-azonosítóját,
akik ügyfélkaput létesítettek vagy szüntettek meg, továbbá az ügyfélkapu-létesítés, illetve -
megszüntetés időpontját,”
151
3. melléklet a 2014. évi ... törvényhez
„1. melléklet 2012. évi CXII. törvényhez
A beszámított jövedelem meghatározása
A beszámított jövedelem egyes naptári évekre jutó összegét a következő képlet szerint kell
meghatározni.
m	VÖ
BJi =—---*—,
1 tem= tl( ae*ne) v í
ahol:
5/j: az i. naptári évben beszámított jövedelem összege;
n: az i. naptári évben a 6. § (1) és (3) bekezdése alapján figyelembe vett szolgálati idő (az
i.	naptári évben beszámított jövedelem összegéhez tartozó napok száma);
VŐ: a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással nem érintett időre az uniós intézmény által,
illetve másik tagállamból az SR. szerinti nyugdíjrendszerbe átadott összeg;
t ]_: a beszámított jövedelem meghatározásakor figyelembe vételre kerülő legkorábbi naptári
év;
tm: a beszámított jövedelem meghatározásakor figyelembe vételre kerülő legkésőbbi
naptári év;
e: t 1 és tm naptári évek közötti azon naptári évek, amelyekben beszámított jövedelmet kell
figyelembe venni, beleértve tx és tm naptári éveket is;
ae: az e. naptári évben a 8. § a) pont aa) alpontja és ab) alpontja szerinti járulékok és adók
együttes százalékos mértéke;
ne: az e. naptári évben a 6. § (1) és (3) bekezdése alapján figyelembe vett szolgálati idő (az
e. naptári évben beszámított jövedelem összegéhez tartozó napok száma);
vi: a nyugdíjbiztosítási visszautalás naptári évében hatályos nyugdíj-megállapítási
szabályok szerint az i. évben megszerzett jövedelemhez tartozó valorizációs szorzószám
értéke.”
152
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 22. § (5) bekezdése alapján a
Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához
szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot készít, amelyet úgy nyújt be az
Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg
hatályba lépjen. A törvényjavaslat a Kormány ezen kötelezettségének teljesítéseként a
központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges
törvénymódosításokat tartalmazza.
Részletes indokolás
A I. Fejezethez
A 1. §-11. §-hoz
1.	A javaslat újraszabályozza a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvénynek az
önkormányzati adósságot keletkezető ügylet Kormány általi hozzájárulás szabályait. Ezáltal a
szabályozás lényegesen egyszerűsödik és egyértelműbbé, áttekinthetőbbé válik, ami a
jogalkalmazást könnyíti. A módosítás érdemi tartalmi változtatást ugyanakkor a hatályos
szabályozáshoz képest nem hoz.
2.	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben meghatározott
közteherviselési rendelkezések közül a javaslat kiemeli a bírságot, mint fizetési
kötelezettséget az alapvető közteherjellegű pénzügyi kötelezettségek közül, figyelemmel arra,
hogy az pénzügyi jogi szempontból és az Alaptörvény értelmében sem közteherjellegű fizetési
szankció, hanem pénzügyi szankció. A bírságfizetési kötelezettséggel összefüggésben a
javaslat meghatározza, hogy mely rendelkezések igényelnek törvényi szabályozást és
melyeket lehet törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben szabályozni. E
körben a javaslat lehetővé teszi, hogy kormányrendelet ne csak a bírság mértékét, hanem a
bírságfizetés részletes eseteit, és a bírság mértékének megállapításának szempontjait is
meghatározza. Kiegészül továbbá a közteherjellegű fizetési kötelezettségek köre a felügyeleti
díjjal, amelyet jelenleg is számos jogszabály tartalmaz, és pénzügyi jogi szempontból
közteherjellegű fizetési kötelezettségnek minősül.
3.	Az önkormányzatok kötelezettségei cégeiken történő kontrollálatlan megnövekedésének
elkerülése érdekében 2015. január 1-jétől a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő
gazdasági társaságok kizárólag a Kormány hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető
ügyletet. A javaslat alapján az ilyen gazdasági társaságok adósságkeletkeztetése iránti
kérelmet a legnagyobb tulajdonrésszel rendelkező önkormányzat nyújthatja be. A döntés és a
kérelem részletszabályait a Kormány rendeletben szabályozza.
4.	A módosítás rendelkezik a társasági adófizetési kötelezettség mértékére vonatkozó
szabályozás eltérő időpontban történő hatálybalépéséről. Az egykulcsos társasági adó
bevezetésének dátumát az Országgyűlés a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló
törvény elfogadásakor 2015. január 1-jében határozta meg, azonban a költségvetés jelenlegi
helyzetére a hatálybalépés későbbi időpontjának megállapítására van szükség. Tekintettel
azonban arra, hogy a jelenlegi társasági adó szabályok is vállalkozó barát környezetet
biztosítanak az adózók számára, az egykulcsos társasági adó későbbi bevezetése nem okoz
jelentős hátrányt a gazdasági élet szereplőinek.
5.	A módosítás emellett néhány kisebb kodifikációs pontosítás átvezetésére tesz javaslatot.
A 12. §-hoz, a 20. §-hoz, a 21. §-hoz, a 24. §-hoz és a 26. §-28. §-hoz
A javaslat újraszabályozza az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a
továbbiakban: Áht.) I. Fejezetét, részletesen kifejtve az államháztartás működésének -
jelenleg az Áht. költségvetési tervezést szabályozó III. Fejezetében található - olyan alapelvi
153
jelentőségű tételeit, mint az éves költségvetés alapján történő gazdálkodás, a bevételek
megalapozottsága és kiadások célhoz kötöttsége. Az Áht. 4. alcíme jelenleg is tartalmaz a
bevételekre és a kiadásokra, valamint a költségvetési egyenlegre vonatkozó rendelkezéseket,
azonban egyrészt csak példálódzva sorolja fel a költségvetési bevételeket és kiadásokat,
másrészt a hiány finanszírozására, a többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételek
és kiadások ismertetése és a költségvetési, finanszírozási tételként el nem számolható
ügyletek meghatározása az Áht. IX. Fejezetében találhatók, noha a jogszabály korábbi
rendelkezései már utalnak azokra. Annak érdekében, hogy az államháztartásban a tervezésre,
gazdálkodásra, beszámolásra vonatkozó alapelvi szabályok és az államháztartási
elszámolásokra vonatkozó fő rendelkezések egy helyen legyenek megtalálhatók, a javaslat -
tartalmi módosítás nélkül - ezen alcímbe rendezi az Áht. vonatkozó szabályait. A javaslat
továbbá - az itt rögzítettek szerint - az Áht. későbbi rendelkezéseinek megszövegezésében is
következetesen átvezeti a bevételek és kiadások, költségvetési bevételek és kiadások,
finanszírozási bevételek és kiadások, illetve ezek előirányzatai és teljesítése fogalmakat,
egyértelművé téve, hogy a tervezést, gazdálkodást, beszámolást szabályozó rendelkezések
mely kategóriára nézve tartalmaznak előírást.
Az államháztartás szervezeti és működési alapszabályait - ezen belül a központi
költségvetés egyes sajátos előirányzati kategóriáit (fejezeti kezelésű előirányzatok, alapok
stb.) és az önkormányzati alrendszer feladatellátási rendjét - jelenleg szintén az Áht. III.
Fejezete szabályozza, noha azok nem csak a tervezéshez, hanem a törvény által szabályozott
valamennyi szabályhoz kötődnek. Indokolt ezért ezeket is - tartalmi változás nélkül - az Áht.
I.	Fejezetében elhelyezni, amit a javaslat egy új 4/A. alcím megállapításával valósít meg.
A 13. §-19. §-hoz, a 284. §-hoz és a 306. §-hoz
A javaslat újraszabályozza a költségvetési szerv alapításának, átalakításának és
megszüntetésének, valamint irányításának és felügyeletének szabályait. A javaslat
egyszerűsíti és egyértelműsíti a költségvetési szerv definícióját, kifejezve azt, hogy annak fő
tevékenysége annak a jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladatnak az
ellátása, amelyre létrehozták. A költségvetési szervek alapításának korlátjaként a javaslat
meghatározza az alapítás feltételeit és korlátait. A költségvetési szervnek ugyanis biztosítania
kell, hogy a közfeladatot alaptevékenységként hatékony tudja ellátni, ehhez pedig a
tevékenységbeli feltételek mellett a szükséges és legalább elégséges előirányzat rendelkezésre
állását biztosítani kell. A javaslat a költségvetési szerv átalakításának és megszüntetésének új
esetköreit is a joggyakorlathoz igazítottan meghatározza, így rendelkezik a beolvadásos
kiválás és a beolvadásos különválás eseteiről is.
A javaslat egységesen, valamennyi költségvetési szervre kiterjedően állapítja meg a
hierarchikus irányítás, felügyelet hatásköreit, ezáltal megszüntetve a központi államigazgatási
szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény és az
Áht. szerinti irányítási, felügyeleti hatáskörök között a joggyakorlatban kialakult értelmezési
nehézségeket.
A 22. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás az érintett rendelkezések új szerkezeti egységként való
újraszabályozásával.
A 23. §-hoz
A módosítás a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési bevételei
előirányzatin felüli többletbevétel előzetes engedéllyel való felhasználhatóságának
kormányrendeleti szabályozásra utalása helyett az ilyen többletbevétel felhasználásának
korlátai meghatározására ad lehetőséget a Kormány számára.
A 25. §-hoz
154
A javaslat újraszabályozza az előirányzat-átcsoportosítás Áht.-beli szabályait, egyértelműen
rögzítve a költségvetés végrehajtása során az Országgyűlés, a Kormány és a fejezetet irányító
szerv hatáskörét.
A központi költségvetésről szóló törvény által megállapított kiadási előirányzatok közötti
előirányzat-átcsoportosításra - ha a központi költségvetésről szóló törvény vagy az Áht.
eltérően nem rendelkezik - az Országgyűlés jogosult a nem a Kormány irányítása alá tartozó
fejezetek tekintetében, a Kormány pedig az irányítása alá tartozó fejezetek tekintetében. Az
Áht. a fejezetet irányító szerv esetében a költségvetési szerv megtakarításához, a közfeladatok
változásához, a fejezeti tartalék felhasználásához, pályázati úton elnyert költségvetési
támogatás biztosításához, az európai uniós források felhasználásához és valamely elkülönített
állami pénzalap javára történő feladatátadáshoz kapcsolódóan teszi lehetővé a saját
hatáskörben történő előirányzat-átcsoportosítást. Ha a saját hatáskörben történő előirányzat-
átcsoportosításra fejezetek között kerül sor, az érintett fejezetet irányító szervek
megállapodása és az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulásának a megállapodásba
foglalása szükséges. Fejezeten belül a fejezetet irányító szerv egyoldalú jognyilatkozata
alapján - a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítása kivételével -
az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulásával van lehetőség előirányzat-
átcsoportosításra.
A 29. §-hoz
Mindkét pénzforgalom nélküli ügylet tartalmában - az egyébként költségvetésben
kiadásként elszámolandó - költségvetési támogatással egyenértékű, ezért indokolt a központi
költségvetésről szóló törvénybe összpontosítani az ilyen jellegű döntések meghozatalát.
A 30. §-hoz, a 49. §-hoz és a 382. §-hoz
1.	Az Áht. hatályos 43. § (1) bekezdése alapján a minisztérium, a kormányhivatal, a
központi hivatal, a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szerv és a
honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv engedélyezett
létszámát a Kormány, más költségvetési szerv engedélyezett létszámát az irányító szerv
állapítja meg. A Kormány által engedélyezett létszámot jelenleg a Miniszterelnökségen, a
minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi
költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 1166/2010. (VIII. 4.) Korm.
határozat állapítja meg. A gyakorlat a létszám irányító szerv általi meghatározásának
hatékonyságát egyértelműen kétségessé tette, annak a folyamatosan változó, gyors reagálást
igénylő mindennapi élethelyzetekhez való kapcsolódása elszakadt azoktól az igényektől, amik
eredetileg annak bevezetését motiválták. A létszám valódi korlátja azonban nem az ekként
meghatározott keret, hanem annak a kiadási előirányzatnak a mértéke, amelynek keretében a
költségvetési szerv a személyi juttatások kifizetéséről gondoskodhat. Önmagában a tervezés
kell tehát, hogy alkalmas legyen a közszféra létszáma túlburjánzása megelőzésére, ezen
keretek között azonban a költségvetési szerv tekintetében biztosítani kell a gazdálkodás, a
foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó kötelezettségvállalás szabadságát. A személyi
juttatások kiadási előirányzatának korlátja pedig a jogállási törvények által meghatározott
javadalmazási szabályok, a költségvetési szerv ugyanis a megállapított kiadási előirányzata
keretében ugyanis a foglalkoztatottak jogviszonyaira és a személyi juttatások kiemelt
előirányzaton elszámolandó egyéb juttatásokra vonatkozó szabályokra tekintettel vállalhat
csak kötelezettséget. Az engedélyezett létszám fogalmának megszüntetése azonban nem zárja
ki - éppen a tervezhetőség érdekében - más típusú létszám alkalmazását, figyelembe vételét.
A Központi Statisztikai Hivatal által közétett módszertan szerint a folyamatosan vezetett
létszámnyilvántartás alapján számított mutató ugyanis ezáltal fokozottabb szerepet kap a
költségvetési szervek működésében, ez lesz pl. az a mérőszám, ami a takarékosabb állami
155
gazdálkodás szempontjából a költségvetési szerv gazdasági szervezettel való rendelkezését
vagy annak hiányát megalapozza.
2.	A javaslat az Áht. 2015. január 1-jén hatályba lépő 44. § (2) bekezdésének egyszerűbb
szövegezéssel - lényegében technikai újraszabályozással - való meghatározásával
rendelkezik továbbá a központosított illetményszámfejtés rendszeréről, aminek keretében
2015. január 1-jétől az államháztartás rendszerében egységesen, valamennyi költségvetési
szervre kiterjedően megvalósul a bérek, illetmények központosított számfejtése. A javaslat
emellett pontosítja a központosított illetményszámfejtés tekintetében az ebből a célból a
kincstár által kezelhető személyes adatok körét. A javaslat - az ehhez kapcsolód szabályozási
átmenetben - lehetővé teszi a nemzetbiztonsági szolgálatok és a nem a Kormány irányítása
vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek tekintetében továbbá azt is, hogy a kincstár
útján történő központosított illetményszámfejtésre - a kellő felkészülés biztosítása érdekében
-	2015. április 1-jétől kerüljön sor. E határnapot megelőzően a nemzetbiztonsági szolgálatok
és a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek a
központosított illetményszámfejtéshez a kincstárral kötött megállapodás alapján
csatlakozhatnak.
A 31. §-hoz
A javaslat egységesíti a tulajdonosi kölcsönök nyújtását, kezelését és nyilvántartását. A
javaslat emellett az átláthatóság és a költségvetési fegyelem védelme érdekében a
költségvetési elszámolások megkerülésére is alkalmas gyakorlat megszüntetését célozza.
A 32. §-hoz
A javaslat egyértelműbb és átláthatóbb szabályozást teremt a központi költségvetés terhére
ellenérték nélkül, pénzben nyújtott költségvetési támogatások tekintetében.
A javaslat főszabály szerint megtartja a támogatási igényt (amelynek formája pályázat és
kérelem lehet), mint a támogatás biztosításának módját, azonban a szabályozás hatályát
kiterjeszti a normatív módon vagy a Kormány egyedi döntésével nyújtott olyan támogatásokra
is, amelyet törvény, kormányrendelet vagy kormányhatározat alapján, előre meghatározott
kedvezményezettnek, előre meghatározott célra, mértékben és módon kell nyújtani. A javaslat
egyértelművé teszi, hogy - tekintet nélkül a támogatás biztosításának módjára - a támogatás
csak a támogató általi kötelezettségvállalás alapján nyújtható. A javaslat nem szűkíti a
támogató mozgásterét annak meghatározásában, hogy a költségvetési támogatást milyen
formában biztosítja, így továbbra is lehetőség van közigazgatási hatósági határozattal,
hatósági szerződéssel, támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel a költségvetési
támogatást biztosítani, ugyanakkor a javaslat egyértelmű helyzetet teremt a tekintetben, hogy
a különböző formában biztosított költségvetési támogatásokkal milyen jogviszony jön létre. A
támogatási jogviszony ez alapján közigazgatási jogi jogviszony, ha a költségvetési támogatást
a támogató közigazgatási hatósági határozattal vagy hatósági szerződéssel biztosítja és polgári
jogi jogviszony, ha a költségvetési támogatást a támogató támogatói okirattal vagy támogatási
szerződéssel biztosítja. A támogatási jogviszony alapján a támogató költségvetési támogatás
nyújtására, a kedvezményezett pedig a számára meghatározott kötelezettség teljesítésére
köteles.
A javaslat egyszerűsíti a támogatói okirat alkalmazásának lehetőségét. Amellett, hogy
egyértelművé válik, hogy a támogatói okirat a támogató és a kedvezményezett kétoldalú
jognyilatkozata, annak alkalmazására a Polgári Törvénykönyvnek az elektronikus úton
történő szerződéskötés különös szabályai alkalmazását írja elő. Így a támogatási jogviszony a
támogatói okirat közlésével és az átvétel visszaigazolásával elektronikus úton jön létre,
biztosítva annak garanciális szabályait, hogy ha a támogatói okiratban foglaltakkal a
kedvezményezett nem ért egyet, azt a kezdeményezése alapján módosításra kerüljön.
156
A javaslat jogtechnikai megoldásként azt az utat választotta, hogy a támogatási szerződésre
vonatkozó szabályokat - az Áht. eltérő rendelkezése hiányában - érteni kell a más módon
biztosított költségvetési támogatásokra is.
A javaslat a költségvetési támogatás ellenőrzése tekintetében is világos helyzetet teremt
azáltal, hogy a közigazgatási jogi jogviszonyként létrejött támogatási jogviszonyban a
költségvetési támogatás felhasználását a hatósági ellenőrzés szabályai szerint, a polgári jogi
jogviszonyként létrejött támogatási jogviszonyban a költségvetési támogatás felhasználását a
Kormány rendeletében meghatározott szabályok szerint rendeli ellenőrizni.
A javaslat hatályon kívül helyezi a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról
szóló 2007. évi CLXXXI. törvényt, ennek érdemi és az államháztartásról szóló törvény
kereteibe illeszkedő rendelkezései az államháztartásról szóló törvény önálló alcímébe kerültek
átemelésre.
A javaslat ezek mellett néhány apróbb jogtechnikai és újraszabályozásként megvalósuló
jogszabály-szerkesztési pontosítást vezet át.
A 33. §-hoz
A javaslat újraszabályozza az Áht. VII. Fejezetét. A javaslat alapján e Fejezetből elhagyásra
kerülnek a helyi önkormányzat költségvetési támogatására vonatkozó szabályok, tekinettel
arra, hogy azok jogi jellegüket tekintve nem különböznek aszerint, hogy a központi
költségvetés mely fejezete terhére nyújtják. A helyi önkormányzatok költségvetési
támogatására tehát a javaslat elfogadásával az Áht. VI. Fejezetét kell alkalmazni az abban
meghatározott általános szabályok szerint, a helyi önkormányzatok tekintetében érvényesülő
speciális eltérésekkel. Az Áht. ilyen módosításával a javaslat egyértelmű helyzetet teremt a
jogalkalmazás tekintetében is, figyelemmel arra, hogy a jelenleg hatályos szabályozás
tekintetében az Áht. VI. és VII. Fejezetének együttes alkalmazása, értelmezése a
jogalkalmazásban számos problémát vetett fel.
Az Áht. javaslat szerinti VII. Fejezete - a javaslat elfogadásával - kizárólag a helyi
önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások
igénylésére, felhasználására és elszámolására vonatkozó szabályt tartalmaz, lényegében az
Áht. erre vonatkozó hatályos szabályaival megegyező tartalommal. A javaslat szerinti érdemi
tartalmi változás a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz
kapcsolódó támogatások felülvizsgálatának szabályozásában jelenik meg, amely az eljárást -
az ilyen támogatások évközi ellenőrzéséhez igazítottan - a hatósági ellenőrzés szabályaira
alapítja. Ez alapján a kincstár a helyi önkormányzat beszámolójának felülvizsgálatát hatósági
ellenőrzés keretében végzi, amelynek során a rendelkezésre álló adatokra támaszkodva vagy
helyszíni ellenőrzés tartásával állapítja meg a támogatás felhasználásának megalapozottságát.
Ha a kincstár a felülvizsgálatkor az éves költségvetési beszámolóban közölt adatokhoz képest
eltérést tár fel, - ha annak jogszabályi feltételei fennállnak - kötelezi a helyi önkormányzatot
az éves költségvetési beszámoló módosítására, vagy a hatósági ellenőrzés eredménye alapján
indított közigazgatási hatósági eljárásban hozott határozatában megállapítja a helyi
önkormányzatot megillető vagy az általa visszafizetendő támogatás összegét.
A 34. §-hoz, a 36. §-hoz, a 40. §-42. §-hoz és a 50. §-hoz
1.	A javaslat a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről
szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv átültetésével összefüggő egyes feladatokról szóló
1917/2013. (XII. 11.) Korm. határozatnak megfelelően a kincstár számára az Állami
Számvevőszék sarkalatos törvényben meghatározott ellenőrzési feladat- és hatáskörével
összehangoltan ellátandó feladatként határozza meg a helyi önkormányzatok, nemzetiségi
önkormányzatok éves költségvetési beszámolójának szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzését.
Az ellenőrzés célja, hogy az adott évben elvégzett ellenőrzések alapján, az eredményeket a
teljes sokaságra kivetítve megállapításra kerüljenek, hogy az önkormányzati alrendszer éves
157
beszámolói megbízhatóak, valós képet mutatnak, és lényeges hibát nem tartalmaznak. Az
ellenőrzés módszertana nemzetközi standardokon alapul, amelyet a kincstár az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével alakít ki.
2.	Az Áht. 83. § (6) bekezdése szerint, ha a helyi önkormányzat nem fogadta el a
költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, a helyi önkormányzatokért
felelős miniszter a kötelezettség teljesítésére meghatározott határidő utolsó napját követő
hónap első napjától a mulasztás megszüntetéséig a nettó finanszírozás alapján a helyi
önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti. A javaslat meghatározza a
zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet megalkotásának határidejét, ezzel egyértelművé
teszi a szankció alkalmazásának kezdő időpontját.
A 35. §-hoz
A módosítás harmonizálja az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság törvényi
szintű elnevezést a 1303/2013/EU rendelet terminológiájával.
A 2014-es jogszabálymódosítások következtében az európai támogatásokat auditáló szerv
feladatai kibővültek egyes mezőgazdasági támogatások ellenőrzésével. Ezek
kedvezményezettjei magánszemélyek is lehetnek, ezért szükséges az adatkezeléssel
kapcsolatos szabályok egységes, törvényi szintű szabályozása.
Az európai támogatásokat auditáló szerv ellenőrzéseit éves terv alapján, az Európai
Bizottság elvárásainak megfelelően végzi. A feladatvégzést számos esetben megnehezíti a
kedvezményezettek hozzáállása, az ellenőrzés nehezítése hiányos vagy késedelmes
adatszolgáltatás útján. Az ellenőrzések jelentős elhúzódása komoly kockázatot jelent az audit
hatóság feladatainak határidőben történő elvégzésére, ugyanis a határidők elmulasztása
komoly nemzetgazdasági kockázattal járhat.
A 37. §-hoz
A javaslat alapján a Kormány rendeletben meghatározhatja azoknak a kiadásoknak a körét,
amelyeket a kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezhet.
A 38. §-hoz
A javaslat egyszerűsíti a kincstár által a helyi önkormányzat fizetési számlára benyújtott
beszedési megbízás eredménytelensége esetén a követelés és kamatai behajtásának módját,
adósságrendezési eljárás helyett azok adók módjára történő behajtását rendeli el.
A 39. §-hoz
A belföldi gépjárművek után beszedett adóhoz kapcsolódó adatszolgáltatás elmulasztása
vagy késedelmes teljesítése, illetve a gépjárműadóval kapcsolatos fizetési kötelezettség nem
vagy nem megfelelő teljesítése miatt a kincstár által kiszabott bírság megfizetésére a javaslat
lehetővé teszi a részletekben történő teljesítést.
A 43. §-45. §-hoz
A gyakorlatban a nemzetközi pénzügyi intézmények (pl. EIB, Világbank, CEB) csak az
általuk meghatározott - a nemzetközi szokásokban bevett - feltételek mellett fogadják el a
garanciavállalást biztosítékként. Tekintve, hogy e szervezetek kedvező feltételekkel
finanszíroznak fejlesztési projekteket, célszerű felhatalmazást adni a magyar jogtól eltérő
szabályok alkalmazására.
Számos esetben felmerül továbbá az uniós és hazai támogatásokhoz előírt biztosítékok
állami kezességgel történő helyettesítése iránti igény, amely azonban valóságos fedezetként
nem értelmezhető. Ezen fennálló probléma orvoslására a javaslat meghatározza, hogy
kezesség, garancia nem vállalható olyan kötelezettség biztosítására, amely jogosultja az
államháztartás központi alrendszerébe tartozó szervezet. Ugyanígy nem értelmezhető
valóságos fedezetként az állami tulajdonú műtárgyak kiállítása során biztosítás állami
158
kezességgel történő helyettesítése sem, emiatt a javaslat kizárja, hogy kiállítási garancia és
kiállítási viszontgarancia állami tulajdonban álló kiállítási tárgyakra vállalható legyen.
A 46. §-hoz és a 47. §-hoz
A javaslat a törzskönyvi nyilvántartás közhitelességének erősítéséhez szükséges garanciákat
vezet be. A törzskönyvi nyilvántartás hatálya a költségvetési szervek tekintetében konstitutív.
Ez azt jelenti, hogy a költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzéssel jön
létre és a törzskönyvi nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Valamennyi, a megszűnést
nem érintő módosítása is a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzést követően
alkalmazható. A gyakorlatban azonban - főleg a jogszabállyal alapított költségvetési szervek
tekintetében - a törzskönyvi bejegyzés az erre való kérelem hiányában elmaradt. Ezáltal a
törzskönyvi nyilvántartás közhitelessége sérül, amelyet a kincstár 2008-2012. közötti
tevékenységének ellenőrzésében az Állami Számvevőszék is megállapított: „(a) törvény által
előírt törzskönyvi nyilvántartást a Kincstár vezette, ez azonban nem volt teljeskörű és a
közhitelessége sérült. Az érintettek törlési kérelmének hiányában a törvény erejénél fogva
megszűnt szerveket is élő szervezetként tartalmazott, bejegyzési kérelem hiányában pedig
több törzskönyvi szerv nem szerepelt benne.” A javaslat a közhitelesség garanciájaként három
irányban változtat a hatályos szabályozáson:
-	a központosított illetményszámfejtő rendszer összekapcsolásra kerül a törzskönyvi
nyilvántartással és a költségvetési szervek tekintetében a költségvetési szervek törzskönyvi
nyilvántartásában szereplő adatait abból veszi át, ezáltal a központosított illetményszámfejtés
is csak olyan költségvetési szervhez kapcsolódik, amely a közhiteles törzskönyvi nyilvántartás
adatai alapján létező költségvetési szerv,
-	a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzés, törlés elmaradása hiányában a költségvetési
szerv által kötött szerződéshez a semmisség jogkövetkezményét fűzi.
Ezek a garanciális szabályok kényszerítő erőként hatnak az alapító szerv számára az alapító
okirat, a módosító okirat, illetve a megszüntető okirat a Kormány rendeletében meghatározott
határidőben való elkészítésére és a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyeztetésére.
Ugyanakkor a javaslat biztosítja a kincstár számára azt is, hogy a mulasztóval szemben
ötszázezer forintig terjedő bírságot szabjon ki vagy a jogszabálysértő bejegyzést törölje, a
hibás bejegyzést javítsa vagy az elmulasztott bejegyzést pótolhatja, ha az annak alapjául
szolgáló adat, körülmény jogszabályból következik, arról a kincstárnak hivatalos tudomása
van, illetve a törzskönyvi jogi személy vagy az irányító szerv adatszolgáltatása alapján
megállapítható.
A javaslat 2015. február 28-áig biztosítja az ahhoz szükséges szabályozási átmenetet, hogy
az irányító szerv az elmulasztott bejegyzést pótolhassa. A javaslatban meghatározott
jogkövetkezmények közül az érvénytelenség jogkövetkezményét az ezt követően megkötött
szerződések tekintetében kell alkalmazni.
Az 51. §-hoz
1.	A javaslat újraszabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását meghatározó
miniszteri rendelet megalkotásához szükséges felhatalmazó rendelkezést, elhagyva abból az
eljárási szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazást és egyidejűleg a fejezeti kezelésű
előirányzatok mellett - a költségvetési szerv kiadási előirányzata kivételével - kiterjesztve
valamennyi kiadási előirányzat felhasználási szabályainak meghatározására tekintet nélkül
arra, hogy annak felhasználása költségvetési támogatás nyújtásával vagy visszterhes
szerződéssel történik.
2.	A javaslat felhatalmazást ad továbbá a Kormánynak, hogy ezen felhatalmazás alapján
megalkotott rendelet megszerkesztésének szabályait meghatározza, ennek keretében a
felhasználás szabályainak egységes szabályozását elősegítse.
159
3.	A javaslat alapján az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az európai
uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások ellenőrzésének módszertanát miniszteri
rendeletben állapíthatja meg.
Az 52. §-hoz
A javaslat az Áht. módosításainak hatálybalépésével összefüggő szabályozási átmenetet
rendezi.
Az 53. §-hoz
A javaslat újraszabályozza a több év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata
terhére vállalható kötelezettség középtávú keretszámok közzététele hiányában alkalmazandó
átmeneti szabályozását. A javaslat a korábbi működési és felhalmozási cél szerinti
differenciált szabályozást úgy módosítja, hogy a működési célú kiadásokat tovább bontva a
személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi
kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásainak kiadási előirányzatai terhére lehetővé teszi
azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának mértékéig történő
kötelezettségvállalást a költségvetési éven túlra is, figyelemmel arra, hogy ezek tipikusan
olyan kiadások, amelyek éven túli korlátozása indokolatlan, hiszen a foglalkoztatási
jogviszony jellemzően határozatlan időre jön létre. Minden egyéb működési célú kiadás és a
felhalmozási kiadások előirányzatai terhére azonban - a korábbiakhoz képest szigorúbban -
azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának ötven százalékáig teszi
lehetővé az éven túli kötelezettségvállalást, biztosítva ezáltal hogy a következő évek
tekintetében a kiadási előirányzatok felhasználását ne determinálja teljes egészében a korábbi
év kötelezettségvállalása.
Az 54. §-hoz és az 55. §-hoz
A törvényjavaslat ezen rendelkezései az Áht. rendelkezéseinek szövegcserés módosítását és
hatályon kívül helyezését tartalmazzák.
Az II. Fejezethez
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (a továbbiakban: Alap) a létrehozásakor
megkívánt funkcióját betöltötte. Tekintettel arra, hogy az Alap további érdemi
adósságcsökkentést szolgáló eszközt már nem kezel, fenntartása okafogyottá vált, ugyanakkor
bizonyos működési ráfordítások továbbra is felmerülnek. Erre tekintettel az Alap a javaslat
szerint 2015. január 31-én megszűnik.
Az Alap megszűnését követően az Alapból korábban az államnak térítésmentesen átadott
eszközöket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság kezeli
akként, hogy az eszközökhöz kapcsolódó bevételeket (osztalékok, hozamok, értékesítésből
származó bevétel) adósságcsökkentésre kell fordítania. Az Alap fennmaradó pénzeszköz-
állománya és a későbbiekben visszalépő tagok befizetései a kincstári kör bevételeit növelik,
ily módon közvetetten szintén az adósságcsökkentést szolgálják.
A javaslat rendelkezik az Alap záró beszámolójának elkészítéséről és az Alap meglévő
pénzeszközeinek átadásáról. A tervezet értelmében az ÁKK Zrt. az Alap eszközeit a központi
költségvetés XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 4. cím Egyéb
költségvetési bevételek számára átutalja, ahol önálló jogcímcsoportként jelenik meg. Az Alap
jogutód nélküli megszűnésére tekintettel szükséges a fennálló szerződéses jogviszonyok
lezárása, illetve az Alap záró beszámolójának könyvvizsgálatára szóló szerződés átruházása -
a Polgári Törvénykönyv szerződésátruházási szabályai szerint - a költségviselő ÁKK Zrt-re.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő 2011-es és 2012-es visszalépéseket
követően számos magánnyugdíjpénztár jogutód nélküli megszűnését határozta el, mely
felszámolási, illetve végelszámolási eljárások többsége mostanra lezárult. A
magánnyugdíjpénztárak jogutód nélküli megszűnéséig azonban nem került sor a
160
társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok után átadott függő tételek
magánnyugdíjpénztárak általi maradéktalan beazonosítására, így indokolt a volt
pénztártagokat illető tagdíjbefizetések és azok hozamaik közvetlenül a volt pénztártagok általi
visszaigénylés lehetőségének megteremtése. Tekintettel arra, hogy a megszűnt
magánnyugdíjpénztárak rendelkeztek azon, pénztártitkot képező adatkörrel, amely alapján a
függő tételek beazonosítása elvégezhető, az ezen adatkört továbbkezelő, a volt
magánnyugdíjpénztárak mellett működő önkéntes nyugdíjpénztárak által kiállításra kerülő
igazolás, kimutatás alapján hitelt érdemlően igazolható a volt magánnyugdíjpénztári tag által
az őt megillető, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba átutalt összeg, így különösen a
téves befizetés, túlfizetés. Figyelemmel azonban arra, hogy még az Alap megszűnését
megelőzően valamennyi beérkező, és a feltételeknek megfelelő visszaigénylés teljesíthető
legyen, a visszaigényelhetőség határideje 2015. január 10. napja. Ezen határidőn túl a
visszaigényléseket a törvény 5. §-a a Nyugdíjbiztosítási Alap illetékességébe utalja.
A III. Fejezethez
A Kormány célja, hogy megújítsa a rászorulók támogatási rendszerét. A módosításoknak
köszönhetően az új szociális támogatási rendszer igazságosabb és átláthatóbb lesz, emellett
elejét veszi a korábban gyakran tapasztalt, segélyekkel való visszaéléseknek.
Magyarország senkit sem hagy az út szélén, az állam a továbbiakban is támogatja azokat,
akik nem képesek munkavégzésre, vagy nem kapnak munkát (még a közfoglalkoztatás
keretében sem). A jövőben azok kapnak majd támogatást, akik valóban rászorulnak. Ez
összhangban van az Alaptörvény rendelkezéseivel is.
Az állam által biztosított támogatási formákon túl a magyar emberek szociális támogatással
való ellátása a jövőben az önkormányzatok feladata lesz. Ezt a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló törvény is rögzíti a javaslat szerint. Ha önkormányzatok döntenek a
támogatásokról, minden rászoruló kap majd juttatást, azok viszont nem, akik korábban
visszaéltek a szabályokkal. A helyi közösségek rendelkeznek ugyanis leginkább azzal a
tudással, amely alapján eldönthetik: ki jogosult támogatásra, és ki nem. Az önkormányzatok
szabadon dönthetnek majd a támogatások nagyságáról és formájáról. Az új támogatási
rendszerben senki sem maradhat ellátás nélkül, ugyanis a megfelelő adóerő-képességgel nem
rendelkező önkormányzatok központi költségvetési forráshoz jutnak. Az állami felelősségi
körbe tartozó ellátások járási hatáskörbe, az önkormányzati ellátások képviselő-testületi
hatáskörbe kerülnek.
A kormány célja, hogy minél többen éljenek segély helyett munkából. Ezért évről évre több
embernek biztosítja a közfoglalkoztatás lehetőségét, amelynek köszönhetően a dolgozni
akarók magasabb jövedelemhez jutnak a korábbi, segélyből szerzett jövedelmekhez képest.
1.	Az segélyezéssel kapcsolatos feladatok módosítását érintő rendelkezések:
A módosítással az állami szabályozási hatáskörben nyújtott és az önkormányzat
segélyezéssel kapcsolatos feladatai elválasztásra kerülnek. A szociális törvény csak a kötelező
ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza majd. E körbe tartozik az időskorúak járadéka,
a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás,
az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra
való jogosultság.
A módosítást megelőzően kötelező ellátások közül a rendszeres szociális segély mint
ellátási forma megszűnik, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé
válik.
A kötelező segélyek közül kikerül a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési
szolgáltatás, azzal, hogy a módosítás hatálybalépésekor már megállapított ellátásokat a
161
módosítás hatálybalépése előtti szabályok szerint nyújtani kell azzal, hogy 2015. január 1-jét
követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.
Az óvodáztatási támogatás a kötelező óvodáztatás bevezetésével, 2015. szeptember 1-jétől
megszűnik.
A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről
az önkormányzat szabadon dönthet. A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó
segélyek tekintetében annyit ír elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten, a
krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére
települési támogatást nyújt. A települési támogatás egyes típusait és jogosultsági feltételeit az
önkormányzat rendeletében határozza meg. Ennek megfelelően a méltányossági
közgyógyellátásra, a méltányossági ápolási díjra, valamint az önkormányzati segélyre
vonatkozó szabályozást az Szt. a továbbiakban nem tartalmazza.
2.	Átmeneti rendelkezések:
A módosítások hatálybalépésekor rendszeres szociális segélyben részesülők esetén a
megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében az ellátásban részesülők számára a támogatás
2015. február 28-áig a korábban megállapított összegben kerül folyósításra. Ezen személyek
foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságát ezen időpontig meg kell vizsgálni.
Azok a módosítás hatálybalépésekor már megállapított, határozott idejű ellátások
(lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, méltányossági közgyógyellátás),
amelyek a kötelező segélyek közé tartoztak, a módosításkor hatályos feltételek alapján, kifutó
jelleggel biztosításra kerülnek azzal, hogy 2015. január 1-jét követően már csak 2015. február
28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.
Az önkormányzatok számára a javaslat 2015. február 28-áig ad határidőt a települési
támogatásra vonatkozó rendeletek megalkotására.
3.	Hatályba léptető rendelkezések:
A módosítások - a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében - főszabályként 2015.
március 1-jén lépnek hatályba.
A 62. §-hoz és a 67. §-hoz
A „Központi szociális információs fejlesztések” című kiemelt projekt (TAMOP-5.4.2.-12/1)
keretében elkészült, és 2013. december 16-án megkezdte működését a rászorultságtól függő
pénzbeli és természetben ellátások nyilvántartási rendszere (a továbbiakban: PTR). A rendszer
szakmai és informatikai működtetését a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH)
látja el. A nyilvántartás jelenleg a szociális törvény szerinti ellátások közül az időskorúak
járadéka, aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális
segély), lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj és a közgyógyellátás, a gyermekvédelmi
törvény ellátásai közül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény vonatkozásában tartalmaz
adatokat. A PTR működésével egységes, átlátható nyilvántartásban találhatóak meg a fenti
ellátások igénybevételére vonatkozó adatok, kiszűrhető az egyes ellátások jogosulatlan
igénybe vétele, továbbá a nyilvántartás révén naprakész statisztikai adatok állnak
rendelkezésre, melyek megkönnyítik az ellátásokkal kapcsolatos szakmai döntések
megalapozását, a költségvetési tervezést. A módosítás a PTR teljeskörűségének megteremtése
érdekében tartalmazza a még hiányzó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi
ellátások (önkormányzati segély, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság,
adósságkezelési szolgáltatás, óvodáztatási támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése,
otthonteremtési támogatás) nyilvántartásba való bevonásához szükséges rendelkezéseket.
A 75. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy egy személynek az ápolási díj egyidejűleg csak egy
jogcímen állapítható meg, és egy ápoltra tekintettel egyidejűleg csak egy ápolási díjra való
162
jogosultság állhat fenn. A rendelkezés „felülírja” az ápolási díjra vonatkozó, az általános
szabályoktól eltérő illetékességi szabályt is. Az ápolási díj esetében jelenleg csak a lakóhely
szerinti hatóság járhat el, míg a többi ellátásnál, ha a bejelentett tartózkodási helyen él az
igénylő, akkor a tartózkodási hely szerinti hatóság illetékes. A módosítás szerint a jövőben ezt
a szabályt kell alkalmazni az ápolási díjnál is, hiszen ez teszi lehetővé, hogy az igénylőhöz
legközelebbi hatóság járjon el.
A 76. §-hoz és a 78. §-hoz
A módosítás a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénnyel való összhang
megteremtése érdekében fogalmi pontosításokat tartalmaz. Ezen túlmenően a módosítás
pontosítja a nyugdíj és más ellátások melletti teljes összegű ápolási díjra való jogosultság
szabályait. A hatályos szabályozás szerint az ápolási díj egyes rendszeres pénzellátások
melletti teljes összegű továbbfolyósításra akkor van mód, ha az ápolási díjat az új ellátás
megállapításakor már legalább 10 éve folyósítják. A jogalkalmazói gyakorlatban nem volt
egyértelmű, hogy az ápolási díj teljes összegű folyósításához a 10 éves folyósításnak
folyamatosnak kell-e lennie. A javaslat szerint az ápolási díj teljes összegű biztosításához az
szükséges, hogy az ápolási díjat a másik ellátás megállapítását megelőző 20 éven belül
legalább 10 évig folyósítsák.
A már megállapított ápolási díj folyósítás ideje alatt beadott kérelem esetén gondot jelent,
hogy az ápolási díjat a kérelem benyújtására visszamenőleg kell megállapítani, így egy időre
párhuzamos jogosultság keletkezik. A módosítás ezért akként rendelkezik, hogy az ápolási díj
új jogcímen való megállapítását megelőző nappal a korábbi jogcímen folyósított ápolási díjat
meg kell szüntetni. A módosítás kimondja továbbá, hogy az ápolási díj új jogcímen való
megállapítása iránti kérelem benyújtásától annak megállapításáig terjedő, visszamenőleges
időszakra az alacsonyabb és a magasabb összeg különbözetét kell megállapítani.
A 84. §-hoz
A javaslat pontosítja a részösszegű ápolási díj összegének számítására vonatkozó
rendelkezéseket, akként, hogy kimondja, hogy az ápolási díj összegéből a rendszeres
pénzellátás bruttó összegét kell levonni.
A 86. §-hoz
A módosítás a szociális intézményi térítési díj számításának módját érinti, a jövőre
vonatkozóan az intézményi térítési díjak meghatározásakor a szolgáltatási önköltséget írja elő
a törvény felső határként. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat érintő
módosításokat elsősorban a jogalkalmazást segítő pontosítások indokolják.
A 87. §-hoz
A kincstár költségvetési támogatásokkal kapcsolatos hatósági eljárásait illetően a
tapasztalatok azt mutatják, sok esetben közel sem bizonyul elegendőnek a nem állami
gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézményfenntartók vonatkozásában jelenleg alkalmazott,
a Ket. szerinti 21 napos, további 21 nappal meghosszabbítható általános ügyintézési határidő.
Az eljárásban az ügyfél szinte kivétel nélkül nem természetes személy, hanem valamely
bevett egyház, gazdasági társaság, alapítvány vagy más szervezet, egyesület. Az eljárások
során - kiemelve elsősorban a hatósági ellenőrzést, melynek minden esete egyedi jegyeket
mutat és többnyire dömpingszerűen, azonos időszakban jelentenek feladatot az azonos típusú
ellenőrzések - az ellenőrzés alá vont fenntartó egy vagy két teljes költségvetési évre kiterjedő
működésének vizsgálatához jellemzően nagy mennyiségű dokumentum (megállapodások,
nyilvántartások, akár a teljes könyvelési anyag) áttekintése szükséges. A nem állami
köznevelési terület intézményfenntartóinak költségvetési támogatásaival, illetve a hatósági
ellenőrzésekkel kapcsolatos eljárásokat illetően a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény 96. § (3) bekezdése jelenleg is két hónapos ügyintézési határidőt biztosít a kincstár
163
számára. Mivel nincs olyan tény vagy körülmény, amely indokolná a nem állami
gyermekvédelmi és gyermekjóléti, illetve a nem állami köznevelési területen folytatott
kincstári hatósági eljárások ügyintézési határideje közötti különbségtételt, a nem állami
köznevelési terület hatályos szabályozásával indokolt összhangot teremteni az eljárások
határidejére, tekintetbe véve az alaposság, a jogszabályoknak megfelelő és bírói felülvizsgálat
során is helytállónak bizonyuló közigazgatási döntések meghozatalának követelményeit is.
A 90. §-hoz
A módosítás rendezi továbbá a szabályozási átmenetet is. A rászorultságtól függő pénzbeli
és természetben ellátások nyilvántartási rendszere újonnan bevonandó ellátásokkal való
feltöltése az átmeneti rendelkezés szerinti fokozatosan történik. A nyilvántartásba a törvény
hatálybalépését követően indult ügyekben megállapított ellátások adatait folyamatosan kell
rögzíteni. Ezen túlmenően az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és az
adósságkezelési szolgáltatás esetében rögzíteni kell a már megállapított, illetve folyamatban
lévő ügyekben megállapítandó ellátások adatait is, kivéve, ha az azokra való jogosultság
megállapított időtartama 2015. szeptember 30-a előtt lejár. Az adatfeltöltésre három hónap, a
2015. május 1-je és 2015. július 31-e közötti időszak áll rendelkezésre.
Az ápolási díj egyes rendszeres pénzellátások mellett történő teljes összegű
továbbfolyósításának lehetőségét pontosító szabályt az átmeneti rendelkezés szerint azon
ápolási díjban részesülő személyekre tekintettel kell alkalmazni, akik a felsorolt rendszeres
pénzellátások valamelyikére 2014. december 31-ét követő kezdő időponttól válnak jogosulttá.
A részösszegű ápolási díj számítására vonatkozó rendelkezést - a megfelelő felkészülési idő
biztosítása érdekében - azon jogosultak esetében, ahol az ápolási díj 2015. január 1-jét
megelőzően már megállapításra került, az ápolási díj 2015. december 31-ét követő első
felülvizsgálatakor kell alkalmazni. Az új ápolási díj-kérelmek esetében a rendelkezést a
folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 91. §-hoz és a 92. §-hoz
A törvényjavaslat ezen rendelkezései az Szt. rendelkezéseinek szövegcserés módosítását és
hatályon kívül helyezését tartalmazzák.
A 97. §-hoz
A módosítás célja a gyermekvédelmi szakellátási intézményben, javítóintézetben
pedagógus munkakörben foglalkoztatottak adatainak és a gyermekvédelmi szakellátási
intézmények, javítóintézetek adatainak a köznevelés információs rendszerében (KIR) történő
nyilvántartásához szükséges jogszabályi háttér megteremtése. A pedagógus életpálya, az
ahhoz kapcsolódó előmeneteli és illetményrendszer kiterjesztésre került a gyermekvédelmi
szakellátásban, javítóintézetben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra 2013.
szeptember 1-jétől. Az intézkedés mintegy 2000 főt érint. Az előmeneteli és
illetményrendszer részét képező minősítő eljárásban való részvétel feltételeként előírt e-
portfólió felületét az érintettek jelenleg csak intézményvezetőjüknek adott önkéntes
nyilatkozat melletti intézményvezetői regisztráción keresztül érik el. Erre a regisztrációra és
adatkezelésre azonban a Gyvt. nem hatalmazza fel a gyermekvédelmi szakellátási intézményt
és a javítóintézetet, ezért szükséges a fenti módosítás.
A 98. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezés, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti gyermektartásdíj megelőlegezésére vonatkozó
szabályozás és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény összhangjának
megteremtését szolgálja.
A 99. §-hoz
164
Ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett folytatott más
jogviszonyában kéri nyugdíjaztatását, a hatályos szabályok alapján ehhez legalább egy napon
nem állhat biztosítással járó jogviszonyban. Utána nyugdíjasként már ismét foglalkoztatható
lesz, de mindenképpen lesz egy lefedetlen időszak, ami a nevelőszülőnél elhelyezett
gyermek(ek) gondozási helye, gondozási napjai szempontjából problémát jelent. A
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján azon az egyetlen napon tehát,
amelytől kezdődően a nevelőszülőnek az öregségi nyugdíjat, résznyugdíjat vagy a korhatár
előtti ellátást megállapítják, nem állhat nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban sem. E
szabály alól nincs kivétel, és rendszerszerűen nem lehet kivételt alkotni. Ezért indokolt a
Gyvt. módosítása, amely a hiányzó egy napra is jogszerűvé teszi a gyermek nevelőszülőnél
való nevelkedését, annak érdekében, hogy ne kelljen a gondozási helyét megváltoztatni és a
nevelőszülő folyamatosan jogosult legyen a gyermek után járó ellátások, juttatások
igénybevételére.
A 101. §-hoz és a 102. §-hoz
Az Szt. 18/B. §-a szerinti országos nyilvántartás módosuló szabályozásával összefüggő
módosítás. A módosítás a gyámhatóság nyilvántartás-vezetési kötelezettségére vonatkozó
rendelkezéseket egészíti ki a gyermek, nagykorúvá vált gyermek, fiatal felnőtt hátrányos vagy
halmozottan hátrányos helyzetének megállapítására, a megállapítás okára vonatkozó adattal.
A 103. §-hoz
Lásd a 87. §-hoz fűzött részletes indokolást.
A 104. §-hoz
Az alapvető jogok biztosa a kedvezményes gyermekétkeztetésről szóló AJB 8243/2013.
számú jelentésében hívta fel rá a figyelmet, hogy a normatív gyermekétkeztetési
kedvezmények szabályai körében nem egyértelmű a Gyvt. 151. § (10) bekezdése. Az egyik
értelmezés szerint a három- vagy többgyermekes családoknak járó 50%-os normatív
kedvezménynél, a gyermekszám meghatározásánál csak a nevelőszülő saját gyermekeit
szabad figyelembe venni. A másik értelmezés szerint pedig a nevelőszülő saját gyermekeit és
a nála elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodásban lévő gyermekeket össze kell számítani.
A jogalkotói szándék arra irányult, hogy erre a kedvezményre a nevelőszülő a saját gyermekei
után legyen jogosult. A másik értelmezés elfogadása azt sugallná, hogy a nevelőszülő saját
gyermeke a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek nevelőszülőnél történő
elhelyezése miatt kerül kedvezőtlenebb anyagi helyzetbe és válik ettől rászorulttá az 50%-os
gyermekétkeztetési normatív kedvezményre. Miközben az állam a nevelőszülőnél elhelyezett
gyermek teljes körű ellátására folyósítja a nevelőszülőnek a nevelési díjat és az ellátmányt.
A 105. §-hoz
Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz. A rászorultságtól függő pénzbeli és természetben
ellátások nyilvántartási rendszere újonnan bevonandó ellátásokkal való feltöltése az átmeneti
rendelkezés szerinti fokozatosan történik. A nyilvántartásba a törvény hatálybalépését
követően indult ügyekben megállapított ellátások adatait folyamatosan kell rögzíteni. Ezen
túlmenően rögzíteni kell a már megállapított, illetve folyamatban lévő ügyekben
megállapítandó ellátások adatait is, kivéve, ha az azokra való jogosultság megállapított
időtartama 2015. szeptember 30-a előtt lejár, vagy ha az ellátás teljes összege 2015.
szeptember 30-áig kifizetésre kerül. Az adatfeltöltésre három hónap, a 2015. május 1-je és
2015. július 31-e közötti időszak áll rendelkezésre.
A 107. §-hoz és a 108. §-hoz
A törvényjavaslat ezen rendelkezései a Gyvt. rendelkezéseinek szövegcserés módosítását és
hatályon kívül helyezését tartalmazzák.
A 110. §-hoz, a 111. §-hoz és a 112. §-hoz
165
1.	A szociális segélyezési rendszer átalakítása a települési önkormányzati segélyezési
rendszert is érinti, ezért a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
törvény helyi szociális szolgáltatásokra és ellátásokra vonatkozó előírásait is módosítani kell a
változások megjelenítése érdekében. Ha a segélyezés rendszere átalakul, és a helyi
önkormányzatok rendeletükben települési támogatást állapíthatnak meg, az átmeneti
időszakra szükséges felkészülni.
A helyi önkormányzatoknak a települési támogatás megállapításának és folyósításának
módjáról rendeletet kell alkotniuk. A rendeletalkotás elengedhetetlen szakaszai az előkészítés,
a bizottsági munka, a rendelet képviselő-testület általi elfogadása, valamint a rendelet
kihirdetése. A rendelet elfogadásáig mindezek figyelembe vételével minimálisan szükséges
idő közel két hónap. Ezen túl indokolt arra is figyelemmel lenni, hogy a hatályba lépéshez, a
rendelet alkalmazására való felkészüléshez a megfelelő időnek rendelkezésre kell állnia. Ezért
április elsejéig szükséges átmeneti időszakot biztosítani, melyre szükséges a vonatkozó
rendelkezések (a szociális törvényi szabályozásnál is) hatályba léptetésénél figyelembe venni.
2.	A helyi önkormányzatok támogatásai tekintetében a támogató az, aki jogosult a
támogatás felfüggesztéséről, visszatartásáról vagy megvonásáról rendelkezni, így azt a
kincstár helyett a támogató felé kell, hogy jelezze a fővárosi és megyei kormányhivatal.
A IV. Fejezethez
A 10. alcímhez
Az Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi
CLXXXVI. törvény alapján az állam 2012. január 1-jén átvette
-	az óvodák kivételével a köznevelési intézmények,
-	a szociális alapfeladatokat is biztosító Glatz Gyula Szociális Központ,
-	a városi Balassa Bálint Múzeum és
-	a Vaszary Kolos Kórház
teljes feladat-struktúráját, valamint a feladatok ellátásához kapcsolódó vagyont. Az átvétel
2012-ben a városban kialakult helyzet indokolta, a város ugyanis nem tudta finanszírozni
számos kötelező feladatainak ellátását.
Ez a feladatátvétel egy évvel megelőzte az önkormányzati rendszer átalakítását, amelynek
keretében egységes elvek mentén a települési feladatok egy része az államhoz került, ebből
fakadóan az Esztergomban fennálló helyzet számos tekintetben eltér az általánostól. Így pl.
mivel a köznevelési intézmények tulajdonjoga is az államra szállt, a város jelenleg nem
működteti az intézményeket, de nem is fizet a működtetésért a központi költségvetés javára,
illetve a városi múzeumot sem tartja fenn, egyes szociális alapszolgáltatási feladatokat sem lát
el. Ez az egyedi helyzet mára már semmivel sem magyarázható. Erre tekintettel indokolt
Esztergom esetében a kötelező feladatok ellátását az általánoshoz igazítani, hatályon kívül
helyezve az Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011.
évi CLXXXVI. törvényt és törvényben rendelkezni a köznevelési intézményekhez kapcsolódó
vagyonnak és a szociális és gyermekvédelmi feladatok ellátására a Kormány által rendeletben
kijelölt szerv feladatából a 2011. december 31-én a Glatz Gyula Szociális Központ által
ellátott feladathoz kapcsolódó vagyonnak állami tulajdonból Esztergom város tulajdonába
adásáról. Ez alapján az önkormányzati és állami feladatok megoszlása Esztergom esetében is
az országos gyakorlatot követné. Ezzel Esztergomnak is ugyanazok lennének a feladatai, mint
az ország többi hasonló önkormányzatának, illetve a feladathoz kapcsolódó vagyon
tulajdonjoga is ugyanúgy alakulna Esztergomban, mint másutt az országban.
A 11. alcímhez
166
A javaslatban az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1)
bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése
alapján rendelkezik az egyes állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának ingyenes
átruházásáról. A javaslat alapján egyes állami tulajdonú ingatlanok az egyházak hitéleti és
közösségi szerepének hatékonyabb ellátása céljából a Szeged-Csanádi Egyházmegye korábbi
igénylésének megfelelően térítésmentesen kerülnek átadásra.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése és a nemzeti
vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy
állami, illetve nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben
meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI.
törvény 36. § (1) bekezdése - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3)
bekezdésében foglaltakkal összhangban - rendelkezik arról, hogy az állami vagyon
tulajdonjogát ingyenes átruházni csak törvény rendelkezése alapján lehet. Az egyházak ez
állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (3) bekezdése szerinti - a Kormány
nyilvános határozattal való döntésén alapuló - eljárás keretében nem jogosultak állami
vagyon térítésmentes igénylésére, ezért az ilyen kérelmek elbírálására csak törvény alapján
kerülhet sor.
A Szeged 25870 helyrajzi számú, „kivett táborhely” megnevezésű (korábbi Napfény Hotel,
Motel és Camping), természetben Szeged III. kerület Dorozsmai út 4. szám alatt található
ingatlan a megyei önkormányzatok adósságkonszolidációs eljárása során, a 2011. évi CLIV.
törvény alapján került az állam tulajdonába. Az ingatlan térítésmentes tulajdonba adása egyes,
az egyház által felvállalni szándékozott célok megvalósítását - így többek között a verseny- és
tömegsport élénkítését, a labdarúgó utánpótlás nevelési és egyetemi sportfejlesztési célokra
történő felhasználást - biztosítaná. A nem kifejezetten hitéleti rendeltetésű ingatlan esetében a
célhoz kötött felhasználást a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerinti
feltételek szerződésben való rögzítése biztosítja. Az ingatlan már jelenleg is a Szeged-Csanádi
Egyházmegye használatában áll.
A Szeged 3852 helyrajzi számú „kivett lakóház, udvar” megnevezésű, természetben Szeged
I.	kerület Roosevelt tér 6. szám alatt található ingatlan 5248/10000-ed tulajdoni hányada már
jelenleg is a Szeged-Belvárosi Római Katolikus Plébánia tulajdonában áll.
A törvényben rögzíteni szükséges, hogy az átadásra a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi
CXCVI. törvény ingyenes tulajdonba adásra vonatkozó általános előírásainak
figyelembevétele mellett kerülhet sor azzal, hogy a tulajdonjog átruházásáról szóló
megállapodások megszövegezése és az Állam részéről történő megkötése, valamint az érintett
ingatlanok (becsült) forgalmi értékének megállapítása az MNV Zrt. feladata.
A 12. alcímhez
A javaslat alapján a Tokaji borvidék szőlészeti és borászati kutatási feladatait 100%-os
állami tulajdonú gazdasági társasági formában ellátó Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati
Kutatóintézet Nonprofit Kft. tulajdonjoga a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa
tulajdonában kerül azzal a céllal, hogy a kutatási, szolgáltatási és ismeretátadási tevékenység
újraindításával hatékonyan segítse a borvidék hosszú távú fejlődését. A Tokaji Borvidék
Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Nonprofit Kft. a jövőben is változatlanul ellátja azokat a
kutatási-fejlesztési és ismeretátadási feladatokat, amelyeket jelenleg is végez, azaz különösen:
törzsültetvények létesítése és fenntartása; fajtaérték-kutatás és klónszelekció; génbanki
tevékenység; szőlészeti és borászati technológiák fejlesztése; eredetvédelmi feladatok
ellátása; borászati laboratórium működtetése; szaktanácsadás és ismeretátadás. A Tokaji
Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Nonprofit Kft. jövőbeli hatékony működését
az biztosítja, ha a kutatási feladatokhoz végrehajtásához szükséges infrastruktúra - a muzeális
értékű borkészlet kivételével - is a társaság tulajdonába kerül át. Ezzel összhangban a
167
feladatellátást szolgáló vagyon apportként a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati
Kutatóintézet Nonprofit Kft. tulajdonába kerül.
Az V. Fejezethez
A javaslat célja az adminisztráció- és költségcsökkentési célkitűzéseket figyelembe véve, a
termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtésével és hasznosításával
kapcsolatos, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséhez kapcsolódó
hatósági, és egyéb (így pl. tervezési) feladatok hatékonyabb ellátását segítő rendelkezések
megalkotása, illetve a feladatot ellátó szerv kijelölésének a Kormány hatáskörébe való utalása.
A feladatok átszervezéséből adódóan lehetővé vált a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
engedélyezési rendszerének átgondolása is. Jelenleg a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást
végzőnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és minősítő okirattal is kell
rendelkeznie. A feladat-racionalizálás, valamint az adminisztráció- és költségcsökkentés
céljainak figyelembevételével közszolgáltatási engedélyezési eljárás és a minősítési eljárás
összevonásra kerül, és így a továbbiakban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végzőnek a
fenti két engedély helyett egy ún. minősítési engedélyt kell majd beszereznie. A fentiekre
tekintettel tehát, az „Államreform II. - a bürokráciacsökkentés program”-mal összhangban, a
javaslatban foglaltak a hulladékgazdálkodás résztvevői számára egyszerűbb eljárást fognak
eredményezni. A javaslat az Egyszerű Állam Program 3. beavatkozási területéhez is
kapcsolódik, amely a hatósági tevékenységek adminisztrációs terheinek csökkentését is
célozza.
A javaslat a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a
továbbiakban: Ktdt.) módosítását tartalmazza annak érdekében, hogy a Ktdt.-ből eredő
feladatok elvégzéséért ezentúl a kormányrendeletben kijelölt, állami hulladékgazdálkodást
közvetítő szervezet legyen felelős. A javaslat érinti továbbá a hulladékról szóló 2012. évi
CLXXXV. törvény olyan rendelkezéseit, amelyek módosítása biztosítja, hogy a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyezési eljárás és a minősítési eljárás
összevonásával, a továbbiakban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végzőnek a fenti két
engedély helyett egy ún. minősítési engedélyt kelljen majd beszereznie. A javaslat alapján a
feladatok átszervezése és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyezési rendszer
átalakítása érdekében módosul a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység
minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Min.tv.) is. A Min.tv. foglalja
magában a minősítő hatóságnak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység
minősítésével kapcsolatos feladatait. Tekintettel arra, hogy a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási tevékenység engedélyezése és minősítése összevonásra kerül és ezentúl
minősítési engedély kerül kiadásra, így szükséges a Min.tv. szabályainak módosítása. A
javaslat - tekintettel arra, hogy az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény is tartalmaz a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási engedéllyel kapcsolatos rendelkezéseket - e törvény módosítását is
tartalmazza.
A VI. Fejezethez
A 17. alcímhez
1.	Az országos közúthálózat, valamint az időalapú használati díjszedési rendszer
működtetésének támogatása, ill. az utóbbiból származó bevételek államháztartási rendszerbe
való megváltozott illesztése (fejezeti kezelésű előirányzatokon történő forrásbiztosítás, ill. a
központi költségvetés közvetlen bevételeként való megjelenítés) miatt szükséges a közúti
közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) módosítása a következők
szerint. Azon részek elhagyása szükséges, ahol a Kkt. a közlekedésért felelős miniszter által
alapított költségvetési szerv költségvetésében való tervezést írt elő, tekintettel arra, hogy ilyen
célokra 2015-től fejezeti kezelésű előirányzat biztosít forrást. A használati díjból származó
168
bevétel központi költségvetés közvetlen bevételeként való megjelenítése miatt szükséges
ennek Kkt.-ben való kimondása, ill. a bevételek elszámolásának módjáról való rendelkezés
megjelenítése. Az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság nevet és
részben feladatot váltva 2013. november 1-jén átalakult Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató
Zártkörűen Működő Részvénytársasággá, így a megváltozott elnevezés átvezetése is
megtörténik.
2.	A javaslat megteremti továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gépjárműveinek egyedi
fényvisszaverő jelzésekkel történő ellátásának - jelenleg hiányzó - jogi lehetőségét.
A 18. alcímhez
Gyakorlati szempontból indokolt, hogy az illetékbélyeget az irat átvételére és érkeztetésére
jogosult szerv értéktelenítse, ha az iratot jogszabály rendelkezése alapján nem az eljáró
hatóság veszi át és érkezteti. Ennek hiányában az illetékbélyeggel ellátott iratokat a központi
ügyiratkezelő rendszer nem képes jogszerűen fogadni.
A 19. alcímhez
1.	A helyi adókról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján az önkormányzati
adóhatóság számára a megállapított adót az ingatlan tulajdonosára akkor háríthatja át, ha a
végrehajtási eljárás eredménytelenül zárul. A javaslat ezt kiterjesztené azon esetekre is,
amikor az önkormányzati adóhatóság nem végrehajtási, hanem méltányossági eljárás
keretében állapítja meg, hogy adózó az adót megfizetni nem képes. Ebben az esetben a
tulajdonos jogai nem sérülnek, hiszen az áthárítást követően neki is joga van méltányossági
eljárásra.
2.	A javaslat emellett meghatározza a települési adó és a helyi iparűzési adó felhasználási
szabályait.
A 20. alcímhez
A javaslat a gyakorlati alkalmazás során szerzett tapasztalatokon alapul. A javaslat
megteremti az összhangot a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (a
továbbiakban: Flt.) és más jogszabályok rendelkezései között. Az Flt. alapfogalmakat
szabályozó rendelkezéseinek módosítására a nevelőszülőkre, a gyermekgondozási segélyre,
szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzésére vonatkozó szabályokkal való összhang
megteremtése érdekében van szükség. Ennek keretében a javaslat a következő módosítások
átvezetését szolgálja.
1.	A javaslat módosítja a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását
lehetővé tévő összevont engedély kiadásához szükséges előzetes megállapodás tartalmát. A
gyakorlati tapasztaltok alapján indokolt, hogy a foglalkoztatás várható időtartama helyett a
törvény tartalmi követelményként írja elő a foglalkoztatásra irányuló jogviszony várható
kezdő és befejező időpontjának meghatározását, továbbá az előzetes megállapodás
tartalmazza a foglalkoztatás helyének megjelölését, valamint részmunkaidős foglalkoztatásnál
a napi munkaidő mértékét.
2.	A javaslat megteremti, hogy a munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók nyilvántartásba vételi
eljárásáért igazgatási szolgáltatási díj fizetésének a lehetőségét, valamint azt, hogy az eljáró
hatóság az eljárás során szakértőt vegyen igénybe. A szabályozásra a foglalkoztatáspolitikáért
felelős minisztert hatalmazza fel. A javaslat lehetővé teszi, hogy a munkaerőpiaci szolgáltatást
olyan személyek is igénybe vegyék, akiknek erre a hozzátartozók ápolása, a gyermekek
elhelyezésével kapcsolatos akadályok miatt más módon nem volt lehetőségük.
3.	A javaslat lehetővé teszi, hogy a képzést olyan személyek is igénybe vegyék, akiknek
erre a hozzátartozók ápolása, a gyermekek elhelyezésével kapcsolatos akadályok miatt más
módon nem volt lehetőségük.
169
4.	A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások szabályainak módosítására az állami
támogatásokat szabályozó új európai uniós szabályok hatálybalépése miatt van szükség.
5.	A munkaadó részére foglalkoztatást elősegítő támogatás céljának megvalósulását segíti
elő a módosítás azzal a rendelkezéssel, amely lehetővé teszi, hogy a munkaadó jogutódja is
igénybe vehesse a támogatást, ha vállalja a támogatás jogszabályban meghatározott, valamint
a hatósági szerződés által előírt feltételeinek teljesítését.
6.	2014. január 1-jétől változtak a nevelőszülőkre vonatkozó jogszabályok. Az új
szabályozás megszüntette a hivatásos nevelőszülő fogalmát, egységes nevelőszülői fogalmat
vezetett be. A javaslat az összhang megteremtése érdekében módosítja az Flt.-nek
álláskeresési járadékra való jogosultságot megalapozó jogosultsági időre, valamint az
álláskeresési járadék folyósítási idejére vonatkozó olyan rendelkezéseket, amelyek
szempontjából a jogszabályváltozásnak jelentősége van. A módosítás szerint, abban az
esetben, ha a nevelőszülő álláskeresési ellátásban részesül, az ellátás folyósításával
párhuzamosan fennálló nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony időtartama az álláskeresési
járadék jogosultsági idejébe nem számít bele, továbbá a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyból ezen időtartam alatt származó keresetet sem lehet az álláskeresési járadék
összegének kiszámításánál figyelemmel venni.
7.	A Javaslat kétszeres ellátás elkerülése érdekében a törvény szabályait úgy módosítja,
hogy az álláskeresési ellátás (az álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély)
folyósítása szünetel az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
2003.	évi CXXV. törvényben szabályozott felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás
folyósítása alatt.
8.	A társadalombiztosítási szabályok speciális rendelkezéseket tartalmaznak a magyar
jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (külföldi vállalkozás)
járulékfizetési kötelezettségének teljesítésére vonatkozóan. A módosítás az állami
adóhatóságnak az Flt. 36/B. § (1) bekezdésében szabályozott, igazolás kiadására vonatkozó
kötelezettségét a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott természetes személyre is kiterjeszti.
9.	A 2014. január 1-jétől hatályos szabályozás szerint a bérgarancia támogatásnak a
munkáltató bértartozásának kiegyenlítésére szolgáló részét az állami foglalkoztatási szerv
közvetlenül a munkavállalónak fizeti ki. Ez a postaköltségek növekedésével jár, amelynek
fedezetét indokolt a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből biztosítani. A
javaslat a Nemzeti Foglalkoztatási Alap tranzakciós díjak kifizetésére szolgáló
előirányzatának jogcímeit kiegészíti a pénzügyi tranzakciós illetékkel, valamint a postai
kifizetési utalvány díjának finanszírozásával. A javaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy
a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak az európai uniós operatív programok előfinanszírozásának
céljára szolgáló előirányzatában lévő pénzeszközöket az Flt. 57/D. §-ában szabályozott,
Európai Szociális Alap adatbázis létrehozásához, valamint az előfinanszírozással megvalósuló
programok nyilvántartásához és nyomon követéséhez szükséges informatikai és módszertani
fejlesztésekre is fel lehessen használni. E lehetőség megteremtésére azért van szükség, hogy
az Európai Szociális Alapból finanszírozott programok nyomon követésére vonatkozó uniós
előírásoknak megfelelő informatikai rendszer kialakítására és a programok megvalósításában
részt vevő munkatársak felkészítésére, képzésére nyíljon lehetőség.
10.	A javaslat a gyermekgondozási díjban, valamint a gyermekgondozási segélyben
részesülő személy vonatkozásában összehangolja az Flt. rendelkezéseit a kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény, valamint a családok támogatásáról szóló törvény
rendelkezéseivel. A gyermekgondozási díjban részesülő személy a kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek egy éves kora
után, a gyermekgondozási segélyben részesülő személy a családok támogatásáról szóló
törvény szerint a gyermek másfél éves korát követően folytathat kereső tevékenységet. Ezért a
170
tervezet az Flt.-t úgy módosítja, hogy az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége a
gyermekgondozási díjra, valamint gyermekgondozási segélyre való jogosultságának
bejelentése esetén akkor szünetel, ha annak folyósítása alatt a kötelező egészségbiztosítás
ellátásairól szóló törvény, valamint a családok támogatásáról szóló törvény szerint nem
folytathat kereső tevékenységet, vagy kereső tevékenységet folytathat, de kéri az aktív
munkahelykereső tevékenységének és álláskeresőként való nyilvántartásának szünetelését.
A közfoglalkoztatás ideiglenes munkalehetőséget biztosít azok számára, akik nyílt
munkaerőpiacon nem tudnak elhelyezkedni. Ezért a módosítás előírja, hogy a 25. életévüket
betöltött, álláskeresők ellátásaira nem jogosult álláskeresők tekintetében a közfoglalkoztatás
keretében biztosított munkahely csak abban esetben megfelelő, ha az álláskereső nem vesz
részt munkaerőpiaci programban, vagy nem részesül munkaerőpiaci szolgáltatásban.
A módosítás az álláskeresőként való nyilvántartás szünetelését megalapozó időtartamokat
kiegészíti a szabadságvesztés büntetés időtartamával.
11.	A javaslat az egyértelmű szabályozás érdekében pontosítja az Flt. adatvédelmi
rendelkezéseit. Az állami felnőttképzési szerv adathozzáférési jogosultságának kiterjesztésére
a Türr István Képző és Kutató Intézet feladatai ellátásának biztosítása érdekében van szükség.
A javaslat egyértelműen meghatározza, hogy az Európai Szociális Alap által finanszírozott
intézkedésekben résztvevő személyek adatbázisával kapcsolatos fejlesztéseket a
foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter kezdeményezheti.
12.	A módosítás érinti az Flt.-nek a munkaviszony, a munkaadó, az álláskereső, valamint a
keresőtevékenység fogalmát meghatározó szabályait. A módosítással egyértelművé válik,
hogy a szociális szövetkezet tagjának a szociális szövetkezetben személyes közreműködése az
Flt. szabályainak alkalmazása szempontjából nem tekinthető munkaviszonynak. Az Flt. 58. §
(5)	bekezdés a) pontjának - 2014. március 15. napjától - hatályos rendelkezése szerint a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony munkaviszonynak minősül. Ez az jelenti, hogy a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban kapott díjazás után járulékot kell fizetni és a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő az álláskeresés járadékra való
jogosultsági időnek minősül.
Az Flt. 58. § (5) bekezdés e) pontjának 4. alpontjában foglalt rendelkezés szerint, 2014.
március 15. napjától, bár a nevelőszülő díjazásban részesül, a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyban végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek. Ez azt jelenti, hogy
a nevelőszülő álláskeresőként is nyilvántartásba vehető, részére - az egyéb feltételek
fennállása esetén - ezért ellátást is meg kell állapítani. Ez a szabályozás azonban nem tartható
fenn, mert az álláskeresési járadék folyósítási ideje nem minősülhet egyben jogosultsági
időnek is. A tervezet ezért úgy módosítja az Flt. rendelkezéseit, hogy a nevelőszülő az Flt.
58. § (5) bekezdés e) pontjának alkalmazása szempontjából abban az esetben nem minősül
kereső tevékenységet folytató személynek, ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya
mellett más kereső tevékenységet nem folytat, azaz a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya
mellett más munkavégzésre irányuló jogviszonya nem áll fenn.
13.	A jogharmonizációs záradékot helyezi el az Flt.-ben, ezen túlmenően a tervezet
pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz. Az adócsomag hatályon kívül
helyezi a korábbi START-kártyás kedvezményekre vonatkozó jogszabályhelyeket, ezzel
egyidejűleg szükséges az NFA megtérítésre vonatkozó szabályainak módosítása is, mivel a
korábban keletkezett különbözetek utólagos megtérítésére 2015. január 1-je után már nem
lesz lehetőség.
A 21. alcímhez
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvénynek (a
továbbiakban: Cstv.) a 2011. évi CXCVII. törvénnyel megállapított 83/C. §-a egy olyan
sajátos eljárást tartalmaz, amely szerint valamely vagyontárgy tulajdonosa kérelmére, egy ott
171
szabályozott sajátos nemperes eljárásban a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet
felszámolási eljárását lefolytató törvényszék hoz végzést annak megállapításáról, hogy a
jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő jóváhagyott vagyonfelosztási javaslatban nem volt
rendelkezés a jog vagy tény más javára történő átengedéséről. A törvényszékhez benyújtásra
kerülő kérelemnek tartalmaznia kell a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet
azonosításához szükséges adatokat, csatolni kell mindazon okiratokat és határozatokat,
amelyek a jog vagy tény bejegyzésével összefüggésben a kérelmező rendelkezésére állnak.
Ha a felszámolási eljárás befejezéséről szóló határozat és a bíróság által jóváhagyott
vagyonfelosztási javaslat már nincs a bírósági irattárban, és azok sem a felszámolótól, sem a
levéltártól nem szerezhetők be, a bíróság a Cégközlönyben a megszűnt gazdálkodó szervezet,
valamint a jog vagy tény megjelölését is tartalmazó végzést tesz közzé. A végzés felhívást
tartalmaz arra, hogy akit a jog megillet, vagy akinek a tény feltüntetése az érdekében áll, ezt a
közzétételtől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül - az azt megalapozó okiratok
csatolásával - bejelentheti a bíróságnál. Ha ilyen bejelentés nem érkezik, vagy ha érkezik, de
az abban foglaltakat nem tudják bizonyítani, a bíróság egy végzésben megállapítja, hogy az
ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tény törlése nem sérti másnak az érdekét. A Cstv. 83/A. §
(2)	bekezdése ezekre az esetekre sajátos szabályt mond, ami alapján a jogot vagy a tényt a
hatóság anélkül tudja törölni a nyilvántartásból, hogy ahhoz a jog vagy tény jogosultjának
törlési engedélyét csatolnák. A törlési engedélyt tehát a törvényszék végzése pótolja.
A javaslat lehetőséget ad arra, hogy ezeket a rendelkezéseket alkalmazni lehessen a 2011.
évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is, tekintettel arra, hogy
ezekben az ügyekben is előfordulhatott, hogy nem kerültek törlésre a közhiteles
nyilvántartásból a jogutód nélkül megszűnt adós javára feljegyzett jogok, illetve tények. Ezen
rendelkezések a tulajdonjogra nem vonatkoznak, mert ha a felszámolási eljárást követően
derül ki, hogy az adóst megillető tulajdonjog van bejegyezve akkor a cégeljárási törvény
szerinti vagyonrendezési eljárás kezdeményezésére kerülhet sor.
A 22. alcímhez
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló T/1768. számú törvényjavaslat
által meghatározott új feladat-struktúra alapján a kutatás, fejlesztés és technológiai innováció
kormányzati feladatait a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke látja el a
2015.	január 1-jétől. A javaslat az ezzel összefüggő, a jogrendszeri koherencia biztosításához
szükséges módosításokat vezeti át.
A 23. alcímhez
Az úthasználati jogosultság szabályainak megsértőivel szembeni hatékony fellépés
érdekében a szükséges adatigénylés jogszabályi alapjának kiterjesztése a használati díj meg
nem fizetőivel szembeni fellépéshez.
A 24. alcímhez
Tekintettel az alacsony árbevételű cégekre, a javaslat szerint a jogi személy és jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a kivethető közigazgatási bírság
összegének alsó határa 200 000 forintról 100 000 forintra csökken.
A 25. alcímhez
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és
erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlan (a továbbiakban: ingatlan)
tulajdonjogának külföldi jogi vagy természetes személy (a továbbiakban együtt: külföldi) által
történő megszerzésének feltételei között törvényben szükséges megállapítani a büntetlen
előéletet, illetve azt, hogy nem áll egyes intézkedések hatálya alatt. A lakások és helyiségek
bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi
172
LXXVIII. törvény módosítása a különleges adatnak minősülő bűnügyi adatok szolgáltatását
törvényi szinten szabályozza.
A 26. alcímhez
A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei között a 2015. évben nem szerepel sem a
munkahelyvédelmi akcióprogrammal, sem az adórendszer átalakításával kapcsolatos központi
támogatás. 2015-ben pedig az Egészségbiztosítási Alap bevételeinél a költségvetési
hozzájárulások között jelenik meg a rokkantsági, rehabilitációs ellátások részbeni fedezetére
átvett pénzeszköz, valamint az egyéb, törvényben előírt költségvetési támogatás összege.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/B. §-a alapján
2014.	augusztus 25-től kezdődően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hivatalból indított
eljárások keretében megkezdték a nyugdíjbiztosítás nyilvántartás adatainak egyeztetését és a
szolgálati időjogosultsági idő igazolását a biztosított, volt biztosított biztosítási
kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire vonatkozóan. Az adategyeztetési eljárás
első lépése 2015 végéig mintegy 450 ezer főt érint, és a további években hasonló
nagyságrendben fog folytatódni. Az adategyeztetési eljárás az Országos Nyugdíjbiztosítási
Főigazgatóság által kialakított rendszerében biztosított a lehetőség az ügyfelek számára, hogy
az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton vegyék fel a kapcsolatot a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szervekkel. A fejlesztések eredményeként az ügyfél által nem elektronikus
formában beküldött iratok digitalizált feldolgozása is megtörténik. A dokumentumok törvény
szerinti elektronikus hitelesítése, kiküldése és érkeztetése kiváltja, illetve módosítja a korábbi
papír alapú iratkezeléssel kapcsolatos tevékenységet, tehát a költségek átcsoportosulnak az
elektronikus kapcsolattartás költségeinek irányába.
A 27. alcímhez
Lásd a 22. alcímhez fűzött részletes indokolást.
A 28. alcímhez
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal átalakításával, megszüntetésével összefüggésben szükséges
a munkaegészségügy két szakmai területének - munkahigiéne és foglalkozás-egészségügy - a
szétválasztásáról is rendelkezni. Ennek megfelelően a munkahigiénés hatósági feladat a
foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter irányítása alatt maradna a továbbiakban is, így a
munkahigiénés feladatok szakmai megalapozásával a munkavédelmi felügyelőségek hatósági
munkájának támogatása egységes szakmai irányítás alatt marad. A foglalkozás-egészségügy
országos központi feladata az emberi erőforrások miniszteréhez kerülne, ezzel a foglalkozás-
egészségügy teljes rendszere (mindhárom progresszivitási szint) az emberi erőforrások
miniszterének irányítása alá (alapellátás, szakellátás, országos intézmény) kerül. Létrejön egy
olyan szakmai bázis, amely képes ellátni a foglalkozás-egészségügyi kutatási, gyakorlati és
betegellátási feladatokat is, biztosítva a foglalkozási megbetegedések felismerésével,
ellátásával kapcsolatos területeken az egységes szakmai irányítást és felügyeletet.
A 29. alcímhez
Lásd a 22. alcímhez fűzött részletes indokolást.
A 30. alcímhez
A módosítás jogrendszeri koherenciát biztosít a többcélú kistérségi társulás korábbi
megszűnésével összefüggésben.
A 31. alcímhez
A fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének forintra váltása tényleges időpontjában az
azonnali árfolyam eltérhet a forintosítás (rögzített) árfolyamától. Ha ennek következtében a
magánszemélyt kisebb kötelezettség terheli a továbbiakban, mint az azonnali árfolyamon
történő átváltás esetén, ez eredményét tekintve egyenértékűnek tekinthető a kötelezettség egy
173
részének elengedésével. Az adókövetkezmények egyértelmű rendezése, kizárása érdekében
indokolt e megszűnt kötelezettség adómentességéről rendelkezni.
A 32. alcímhez
A nemzetbiztonsági szolgálatok speciális tevékenységi körének vagyongazdálkodási
támogatása érdekében javasolható, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a speciális
tevékenységükhöz használt, s ekként minősített vagyon felett tulajdonosi rendelkezési jogokat
kapjanak. Ily módon biztosítható ugyanis a speciális tevékenységhez használt vagyonelemek
(ingatlanok, ingóságok) szakmai célokkal összeegyeztetett, a speciális feladatok
végrehajtásához igazított, saját hatáskörben történő beszerzése és értékesítése. Azt az előírást,
miszerint „az értékesítésből származó bevétel a nemzetbiztonsági szolgálat speciális bevétele,
amelyet az e tevékenységhez használt ingatlan és eszközök vételére, felújítására,
felszerelésére, illetve bővítésére használhat fel”, szintén a nemzetbiztonsági szolgálatokról
szóló 1995. évi CXXV. törvényben javasoljuk rögzíteni. Az értékesítési bevétel
visszahagyásával válik ugyanis lehetővé az ilyen jellegű vagyonelemek azonnali pótlása.
A 33. alcímhez
Lásd a 22. alcímhez fűzött részletes indokolást.
A 34. alcímhez
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 91/A. § (1) bekezdése szerint gyermeke születése
esetén öt munkanap - ikergyermekek esetében hét munkanap - pótszabadság illeti meg az
apát, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, a kérésének megfelelő
időpontban kell kiadni. A pótszabadság tartamára távolléti díj jár. A Hszt. 91/A. § (4)
bekezdése alapján a pótszabadság tartamára járó távolléti díj kifizetése - a központi
költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik. A javaslatnak megfelelően szükséges
a Hszt. 91/A. § (4) bekezdésének hatályon kívül helyezése.
A 35. alcímhez
A módosítás a Gazdasági Versenyhivatal autonóm jogállásához igazodóan pontosítja a
költségvetési szabályokat az államháztartási számviteli szabályokra is figyelemmel.
A Gazdasági Versenyhivatalban foglalkoztatott köztisztviselők tekintetében - a Gazdasági
Versenyhivatal speciális feladatköréhez, az ellátandó feladatok specializált ismereteket,
készségeket igénylő jellegéhez, az ilyen ismeretekkel és készségekkel rendelkező
munkavállalók munkaerő-piaci helyzetéhez igazodóan - sajátos, a közszolgálati
tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) általános szabályaitól
adott esetben eltérő képzési, teljesítményértékelési és kiválasztási szabályok alkalmazása
indokolt.
A 36. alcímhez
Jogtechnikai pontosítás.
A 37. alcímhez
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényjavaslat alapján az
OTKA jelenlegi formájában megszűnik, így a javára történő szja 1%-os felajánlás lehetőségét
törölni szükséges.
A 38. alcímhez
A Békeszerződés végrehajtásában eljáró Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (a
továbbiakban: Mazsök) tájékoztatása szerint, a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi
XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvényben
megállapított, 2006. május 9-ei jogvesztő határidőt követően, közel 200 személy jelentkezett
igénybejelentéssel. Ez a szám jelenleg is növekszik: a Claims Conference által indított
174
nyugdíjprogramra jelentkezők közül szintén többen szeretnék igénybe venni a Mazsök által
folyósított életjáradékot. A Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete (a továbbiakban:
MUSZOE) azok számát, akik életvitelszerűen Magyarországon élnek, zsidó származásúak,
1945. május 9-e előtt születtek és nem részesülnek a Mazsök-életjáradékban legfeljebb 300
főre teszi.
A 39. alcímhez
Lásd a 28. alcímhez fűzött részletes indokolást.
A 40. alcímhez
1.	A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az igazságügyi alkalmazottak, a bírák és
az ügyészek központosított illetményszámfejtéshez szükséges adatainak továbbítására
vonatkozó törvényi szintű lehetőséget annak érdekében, hogy az igazságügyi alkalmazottak, a
bírák és az ügyészek illetményének számfejtése a központosított illetményszámfejtést
keretében történhessen.
2.	A javaslat javítani kívánja a gyermeket nevelő családok helyzetét. A dolgozó szülők
támogatása érdekében a javaslat módosítja az igazságügyi alkalmazottak szolgálati
viszonyáról szóló törvénynek a kötelező részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó
rendelkezését, amelynek megfelelően a három vagy több gyermeket nevelők szülők esetében
a kötelező részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét a korábbi három évről a gyermek 5 éves
koráig hosszabbítja meg.
A 41. alcímhez
A 2012. évi CCVIII. törvény 68. §-a átmenetileg 2014. december 31-éig terjesztette ki a
korkedvezmény szerzését, és a már megszerzett jogosultság érvényesítését korhatár előtti
ellátás formájában. A korkedvezmény rendszere azonban 2015. január 1-jétől kivezetésre
kerül, így ezzel párhuzamosan az ellátásra való jogosultság alapját képező járulékfizetési
kötelezettség is megszűnik. A javaslat tartalmazza a Tbj. minden olyan rendelkezésének
hatályon kívül helyezését, amely a korkedvezmény-biztosítási járulékkal összefügg.
A 42. alcímhez
1.	A javaslat pontosítja, hogy a saját jogú nyugdíj mellett végzett kereső tevékenységgel
nem csak szolgálati időt nem lehet szerezni, hanem annak összege nem számít bele az
öregségi nyugdíj alapját képező átlagkeresetbe sem. Az így szerzett jövedelem után ugyanis
nyugdíjnövelés jár, amely a későbbi nyugellátás folyósítása során is érvényesítendő.
2.	A szociális szövetkezet tagja a társadalombiztosítási szabályok szerint nem minősül
biztosítottnak, de tagi munkavégzés esetén nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Ennek fejében
nyugdíjbiztosítási jogosultságot szerez. A jogszerzés egyértelmű szabályozása érdekében a
szolgálati időről szóló szabályt ki kell egészíteni.
3.	A rehabilitációs járadék folyósítása 2015. január 1-jétől megszűnik. Emiatt már csak a
hozzátartozói nyugellátásokra lesz értelmezhető a különböző nyugdíjak együttes
folyósításáról szóló, jelenleg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.
törvény 6. § (3) bekezdésében található rendelkezés. Ezért az említett szabályt - átfogalmazva
-	a hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó általános rendelkezések között kell elhelyezni.
4.	Az árvaellátás főszabály szerint a gyermek tizenhatodik életévének betöltése napjáig jár.
Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, az árvaellátásra
jogosultság a 25. életévének betöltéséig meghosszabbodik. A különböző törvényekben
használt fogalmak időközi változásai miatt szükséges a nyugdíjbiztosítási szabályok
módosítása is. A javaslat tisztázza a felnőttoktatás és a felnőttképzés közötti különbséget: a
nappali rendszerű felnőttoktatásban tanulmányokat folytató, 25 évnél fiatalabb gyermeket
nappali tagozatos iskolai tanulmányok címén illeti meg az árvaellátás, a felnőttképzésben
175
résztvevő, 25 évnél fiatalabb árvát pedig akkor, ha az előírt óraszámot teljesíti, mivel a
felnőttképzésre a nappali rendszerű oktatás nem értelmezhető.
5.	A felszámolással, végelszámolással megszűnő magánnyugdíj -pénztári tagok
társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépése esetére szükséges megadni a
felhatalmazást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek, hogy az átvett adatokat
kezelhessék. A javaslat továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény fogalomhasználatát veszi át, mivel a jövőben a nyugdíjbiztosítási
nyilvántartásból másolat helyett kivonat kiadását teszi lehetővé.
6.	A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben kialakított egyéni számla adattartalma
kibővül a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék, illetve a fizetés időtartama, valamint a
rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás összegéből levont nyugdíjjárulék összegének és a
folyósítás időtartamának adataival.
7.	Az átmeneti rendelkezések az egyes módosítandó szabályok alkalmazásának kezdő
időpontját a jogosult számára előnyösen határozza meg.
8.	A történeti nyilvántartásban található papírokmányokon (több tízezer folyóméter) és a
mintegy 53 millió szkennelt okmányon található jogszerzési adat feldolgozásának elhúzódása,
és a tapasztalatok megfelelő feldolgozása és beépítése érdekében meghosszabbítja az első
érintett korosztállyal való hivatalbóli adategyeztetés lefolytatásának végső határidejét,
továbbá a tapasztalatok alapján csökkenti az ügyfelek észrevételek megtételére rendelkezésére
álló időt. A tervezet törvényi szintre emeli a jelenleg kormányrendeleti szabályt a gyermek
nevelése miatt igénybe vett, szolgálati időnek számító fizetés nélküli szabadság
figyelembevételéről a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához szükséges jogosultsági idő
számításánál. Mivel a megváltozott munkaképességű árváknak az árvaellátás a 25. életévük
betöltését követően is jár, a jogszerző haláláért felelős személy esetén az egyösszegű
megtérítés sem csak a 25. életév betöltéséig kérhető a javaslat szerint. A javaslat további
pontosításokat is tartalmaz, elsősorban a fogalomhasználat terén.
A 43. alcímhez
A magánnyugdíjpénztári rendszer kötelező jellegének megszűnése további számos
technikai jellegű módosítást igényel. Ezek közül elsősorban a rendszer kockázatokat
csökkentő problémákkal (pl. fedezeti vagyon védelme), illetőleg a rendszer szintű költségeket
érintő kérdések rendezésére tesz javaslatot a módosítás.
A módosítás pontosítja a tagdíjfizetésre és a tagdíj nem fizetésére vonatkozó
rendelkezéseket, a tagsági jogviszony kötelező fenntartására vonatkozó előírást, a
foglalkoztató értesítési kötelezettségét a pénztártagság létesítéséről. A javaslat egyszerűsíti az
átlépés szabályait azzal, hogy a jövőben nem köti a Felügyelet által kiadott útmutató
átvételéhez.
A javaslat tartalmazza a tagdíjfizetést elmulasztó tagokra vonatkozó rendelkezést, mely
szerint a pénztár jogosult a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát - a
mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó hányadnak
megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével - csökkenteni, és azt a működési, és
likviditási alap javára jóváírni.
A javaslat a pénztári szolgáltatásokat az önkéntessé vált magánnyugdíjpénztári rendszerben
újraszabályozza, az okafogyottá vált rendelkezést hatályon kívül helyezi (tekintettel arra,
hogy megszűnt az egyösszegű felvétel lehetősége a pénztártagok számára) és lehetővé teszi a
pénztárak számára a járadékfizetési lehetőséget. A javaslat szerint a tagok választhatnak, hogy
a pénztári járadékot kérik, biztosító intézettől, nyugdíjszolgáltató intézménytől vásárolt
életjáradékot kérnek, vagy a társadalombiztosítási rendszerbeli nyugdíjszolgáltatásukat
egészítik ki az életjáradékkal. A pénztári járadék havi összege az egyéni járadékszámla
176
egyenlegének és a tagnak a járadék meghatározásakor hátralévő várható élettartama
(hónapokban). A járadékkal szemben a folyósítás költségei érvényesíthetők. A járadékos
pénztártag halála esetén, az egyéni járadékszámlán maradó összeg a kedvezményezettet,
annak hiányában az örököst illeti meg. Egyidejűleg egyszerűsítésre kerültek a pénztárak
szolgáltatási tevékenységének feltételei is. A pénztár járadékot szolgáltatási szabályzata
alapján a Felügyelet engedélyével folyósíthat, de ehhez a jövőben nem szükséges saját
tevékenyégi tartalékot képeznie.
A rendszer szintű költségek keretében a pénztárak működésére a jövőben a tagdíj 2,5%-át
fordíthatják, míg befektetések eredményessége érdekében a vagyonkezelési költségek
maximálisan 0,4%-ban kerültek meghatározásra. A tagdíjat nem fizető tagok a hozamuk
terhére, annak erejéig járulnak hozzá a pénztári működés fenntartásához.
Elsősorban az átlátható működés követelménye miatt, a javaslat szerint a jövőben nem lesz
lehetőségük az önkéntes nyugdíjpénztáraknak és a magánnyugdíjpénztáraknak vegyes
nyugdíjpénztárrá alakulniuk.
A javaslat a Pénztárak Garancia Alapja tevékenységi körét szűkíti (a járadék összegének a
hozamgarantált tőke összegéig történő kifizetési kötelezettség megszűnésével), működését is
egyszerűsíti. A jövőben az Alap igazgatósága dönthet úgy is, hogy nem állapít meg
garanciadíj fizetési kötelezettséget. A díjfizetéssel nem fedezett időszakban keletkezett
megtakarításokra, valamint azokra a megtakarításokra, amelyek után az Alap tagja nem fizet
garanciadíjat az Alap által nyújtott garancia nem terjed ki. A még meglévő
magánnyugdíjpénztári vagyon védelmében a magánnyugdíjpénztár végelszámolással történő
megszüntetése esetei közé bekerül, hogy megszüntetendő pénztár, ha a tagdíjfizető tagok
száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70%-a
alá csökken. A végelszámolás egyéb szabályai mellett a tagoknak lehetőségük nyílik a
társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépésre, vagy más magánnyugdíjpénztárba
történő átlépésre.
A még meglévő magánnyugdíjpénztári vagyon védelmében a magánnyugdíjpénztár
végelszámolással történő megszüntetése esetei közé bekerül, hogy megszüntetendő pénztár,
ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon
keresztül a taglétszám 70%-a alá csökken. A végelszámolás egyéb szabályai mellett a
tagoknak lehetőségük nyílik a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépésre, vagy
más magánnyugdíjpénztárba történő átlépésre.
A Felügyelet jogosítványai közé bekerül, hogy az előbbi feltétel esetén a pénztár
tevékenységi engedélyét vissza kell vonni.
Időkorlát nélkül megteremtődik a lehetősége a társadalombiztosítási rendszerbe tagi
kezdeményezésre történő visszalépésnek.
A magánnyugdíjpénztárakba 2012. január 1-jétől önkéntes alapon fizetett tagdíjra (egységes
tagdíj) vonatkozó kiegészített rendelkezések 2012. január 1-jétől alkalmazandóak, tekintve,
hogy ezek önkéntes alapon befizetett összegek, a tagdíj-kiegészítés mintájára a tagoknak
visszalépés és a más okból történő tagsági jogviszony esetén visszajáró összegek.
A 44. alcímhez
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi
CXXIV. törvény 14. §-a támogatást biztosít azon vallási tevékenységet végző szervezetek
részére, amelyek a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény módosítása
eredményeképpen 2012. január 1-jétől a személyi jövedelemadó felajánlásának a
rendszerében a korábbiaktól eltérő szabályozás alá estek. Mivel az érintett támogatások
177
megállapítására, valamint átutalására előírt végső határidő 2014-ben lejárt, a rendelkezés
végrehajtottá vált, a további szabályozás nem indokolt.
A 45. alcímhez
Módosulnak a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás visszakövetelése esetén az
önkéntes teljesítésének elmaradásának jogkövetkezményei, a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti végrehajtási eljárás helyett adók
módjára történő behajtásra kerül sor. Ezáltal a visszatérülés biztosabbá és a jogalap nélküli
igénybevételtől visszatartó erejűvé válik.
A 46. alcímhez
Lásd a 22. alcímhez fűzött részletes indokolást.
A 47. alcímhez
A módosítási javaslat egyértelművé teszi, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony
keretében ellátott tevékenységet folytató személy nem jogosult gyermekgondozási segélyre
akkor sem, ha a foglalkoztatási jogviszony keretén belül gyámi tisztséget is ellát.
A családok támogatásáról szóló törvény hatályos rendelkezése szerint a gyermekgondozási
segélyre való jogosultságot nem érinti a terhességi gyermekágyi segély, illetve a
gyermekgondozási díj. A módosítás annak pontosítására irányul, hogy ugyanazon személy ne
szerezhessen egyszerre jogosultságot terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási
segélyre ugyanazon gyermekre tekintettel.
A családok támogatásáról szóló törvény hatályos szabályozása szerint az oktatási hivatal évi
egyszeri, október 15-éig történő adatszolgáltatásáról rendelkezik. A TÉBA program
bevezetésével azonban az oktatási hivatal és a kincstár rendszere között interfész kapcsolat
lett kialakítva, amely lehetővé teszi és biztosítani tudja az adatok folyamatos átadását a
kincstár által felregisztrált jogosítók vonatkozásában, emiatt a korábbi adattovábbítási
szabályt ehhez igazítottan állapítja meg a javaslat.
Számos esetben fordul elő, hogy a postán vagy banki átutalással kiutalt ellátás visszaérkezik
a kincstárhoz. Ilyen esetekben az adminisztráció mellett, az ellátás újból történő kiutalása
miatt plusz költség merül fel. A javaslat alapján, ha az ellátás folyósításának sikertelensége a
jogosult érdekkörében fennálló okra vezethető vissza, az ismételt kiutalásra a jogosult
kérelme (és abban a kiutalás sikeres teljesítéséhez szükséges adatok meghatározása) esetén, az
ismételt kiutalás költségének az ellátásból történő levonása mellett lesz lehetőség. A kincstár
által felszámolható költséget a családok támogatásáról szóló törvény végrehajtási rendelete
állapítja meg.
Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetésére irányuló kezdeményezés
hónapjára folyósított ellátás jelenlegi szabályozása esetén a gyámhatóság esetleges késedelme
okán az iskoláztatási támogatásra jogosult egy vagy kéthavi családtámogatási ellátással is
kevesebb ellátásban részesülhet, amely számára jelentős joghátrányt jelent. Ezért a
gyámhatóság iskoláztatási támogatás megszüntetésére irányuló kezdeményezésében megjelölt
időtartammal történő javasolt szövegrésszel történő szabályozás előírásával orvosolható azon
joghátrány, amely például a gyámhatóság iskoláztatási támogatás megszüntetése
kezdeményezésének késedelmes megtörténte esetén felmerül.
A 48. alcímhez
A szabályozás célja, hogy az útdíjas rendszer mintájára kerüljön kialakításra az úthasználati
díjfizetési kötelezettség megsértőivel szemben felálló szankciórendszer végrehajtási oldala.
Mind az objektív ág, mint pedig a helyszíni megállításos ellenőrzés szükséges a hatékony
fellépéshez, a külföldiekkel szemben ugyanis elsősorban ez utóbbi lehet hatékony. Ehhez
azonban szükséges a központi közlekedési nyilvántartás adatbázisához való célzott
hozzáférés.
178
A 49. alcímhez
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott közfeladatot az országos gazdasági kamara olyan gazdasági társaság
közreműködésével látja el, amelyet az országos gazdasági kamara és az állam által alapított
gazdasági társaság hoz létre. A módosítás a kormányzati szerkezetalakítással összefüggésben
átvezeti a tulajdonosi jogkör gyakorlójának személyében bekövetkezett változásokat,
tekintettel a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm.
rendelet nemzetgazdasági miniszter, valamint külgazdasági és külügyminiszter feladat- és
hatáskörét érintő változásokra is. A javaslattal alapján a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi
CXXI. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közfeladatokat jelenleg ellátó
Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zártkörűen Működő Részvénytársaság feletti tulajdonosi jogokat
továbbra is a gazdaságpolitikáért felelős miniszter fogja gyakorolni az agrár-vidékfejlesztésért
felelős miniszterrel előzetesen egyeztetve.
A 50. alcímhez
1.	A Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény a tengerészeket kiközvetítő szolgáltatók és a
munkaerő-kölcsönzők felügyeletét ellátó hatóság számára meghatározott szempontok szerinti
ellenőrzési kötelezettséget ír elő. A szabályozási koncepció szerint az eljáró hajózási hatóság
az ellenőrzés végrehajthatósága érdekében közhiteles nyilvántartást vezet, amelyre
vonatkozóan törvényi szinten - a víziközlekedésről szóló törvény módosítása által - kell
rendelkezni. Ezenfelül jogharmonizációs célú a módosítás. A tengerészek képzésének
minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosításáról szóló, 2012. november 21 -i
2012/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 5. pontjának átültetését szolgálja a
rendelkezés, így biztosítva az információnyújtást az Európai Bizottság számára.
2.	A Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény tételesen meghatározza, hogy a tengerész
munkaközvetítőket és a tengerész kölcsönbeadókat felügyelő hatóságnak milyen
követelmények fennállását kell vizsgálni és ellenőrizni a jogszerű tevékenység igazolása
képen. A tevékenység végzésnek feltétele a hajózási hatóság közhiteles nyilvántartásába
történő bejegyzés. A nyilvántartás bárki számára közvetlenül és korlátozásmentesen elérhető,
ami garantálja a tengerész közvetítői és munkaerő-kölcsönzői tevékenység jogszerűségét. A
közhiteles nyilvántartásra és a nyilvántartásban szereplő adatokra vonatkozó szabályozás
törvényi szintet igényel, ami miatt a tengerész munkaközvetítők és a tengerész kölcsönbeadók
nyilvántartására vonatkozó alapvető rendelkezések a Vkt.-ba kerültek megállapításra.
3.	Abból a célból, hogy ellenőrizhetővé váljon, hogy az EGT-lobogó alatt közlekedő
úszólétesítmények csak egy európai hajóazonosító számot és egy hajóbizonyítványt
használjanak a Bizottság 2013/49/EU irányelve a tagállamok számára kötelezővé teszi, hogy
valamennyi hajóokmány kiállításáért felelős hatóság a hajók azonosítására szolgáló adatokat a
Bizottság hajóadatbázisában tartsa nyilván. A hajóadatbázis valamennyi tagállam hajózási
hatósága számára hozzáférhető, amely révén a hatósági intézkedések hatékonysága nő, az
ellenőrzések adminisztrációja és időigénye csökken. Az irányelv átültetése törvényi szintű
szabályozást igényel a kötelező adatkezelésre vonatkozó szabályok miatt. A Vkt. 90. §-ának
módosítása a jogharmonizációs záradék kiegészítésére irányul annak érdekében, hogy mindaz
az uniós jogi aktus, amelynek a törvény megfeleltethető, a jogharmonizációs záradékban
szerepeljen.
Az 51. alcímhez
Az egyes kormányrendeletek technikai deregulációjáról szóló 222/2014. (IX. 4.) Korm.
rendelet 2. § 101. pontja 2014. szeptember 5. napjától hatályon kívül helyezte a szomszédos
államokban élő magyaroknak nyújtott támogatások központi nyilvántartásáról szóló
233/2005.(X. 19.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Rendelet). A hatályon kívül helyezés
oka, hogy nyilvántartó rendszer működése nem volt hatékony, és nem nyújtott hiteles képet a
179
határon túlra nyújtott támogatásokról. A Rendelet megállapított ugyan a támogató szervezetek
részére adatszolgáltatási kötelezettséget, azonban a jogszabály csak az államháztartás
alrendszereiből nyújtott támogatások vonatkozásában tartalmazott kötelezést, és ezen
kötelezésnek a kötelezettek nem minden esetben tettek eleget, így a nyilvántartás nem nyújtott
hiteles, megbízható képet a határon túlra nyújtott támogatásokról. Erre tekintettel a
szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény „A támogatások
központi nyilvántartása” alcíme, és a hozzátartozó 26. § hatályon kívül helyezése indokolt.
Az 52. alcímhez
Az Áht. gazdasági szervezetre vonatkozó szabályozásának módosítása lehetőséget ad
törvénynek, hogy a szabályozási tárgykörébe tartozó költségvetési szerv esetében az Áht.-től
eltérő szabályozással rendelkezzen arról, hogy a költségvetési szerv gazdasági szervezettel
rendelkezik. Figyelemmel arra, hogy az ítélőtáblák esetében a jogalkotó az Állambiztonsági
Szolgálatok Történeti Levéltára számára teljes függetlenséget kíván biztosítani, indokolt hogy
a javaslat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára esetében akkor is biztosítsa a
gazdálkodási feladatok költségvetési szerven belül való ellátását, ha az Állambiztonsági
Szolgálatok Történeti Levéltárának éves átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a
100 főt.
Az 53. alcímhez
1.	A javaslat a jogbiztonság követelményére tekintettel a visszamenőleges jogalkotás
tilalma miatt rendelkezik arról, hogy a korkedvezmény-biztosítási járulékhoz kapcsolódó, a
2014.	évet érintő adókötelezettségek teljesítése során az adózók a 2014. december 31-én
hatályos szabályok alapján járhassanak el.
2.	A javaslat megkönnyíti az önkormányzati adóhatóságok adó megállapítási eljárását
azáltal, hogy a rendelkezésére álló adatokkal az adózó hiányos vagy hibás bevallását
kijavíthatja, kiegészítheti, valamint az adót bevallás hiányában megállapíthatja. Ebben az
esetben nem szükséges az ellenőrzési eljárás lefolytatása. A módosítás az adózó
szempontjából is előnyös, hiszen az adóellenőrzéssel járó hátrányos jogkövetkezményeket
alól is mentesül.
3.	A javaslat megkönnyíti az önkormányzati adóhatóságok adó megállapítási eljárását
azáltal, hogy a rendelkezésére álló adatokkal elkészítheti az adókivetést anélkül, hogy az
adózónak új bevallást kellene tennie egy olyan adótárgyra, amelyet korábban az
önkormányzat másik adónemmel adóztatott. E módosítás az adózó és az adóhatóság
adminisztratív terheit egyaránt csökkenti. Továbbá, ha az önkormányzati adóhatóság
tudomására jutott, hogy az adózó adófizetési kötelezettsége megszűnt, újabb bevallás nélkül
törölheti a kivetést és nem kell az adózóval szemben bevallás elmulasztása miatt eljárást
indítania.
4.	Az elektronikus ügyintézés elterjedése szolgálja a polgár és az önkormányzat érdekeit is,
ezért a javaslat megteremti annak jogi lehetőségeit, hogy ha az önkormányzati adóhatóság azt
igényli, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv
(Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala) hasonlóan az állami
adóhatósághoz az önkormányzati adóhatóságnak is adatszolgáltatást teljesítsen.
Az 54. alcímhez
A módosításának indoka további felkészülési idő biztosítása az érintett társaságok
vonatkozásában előírt számla audit végrehajtására, valamint jogtechnikai módosítás a
jogszabályi környezetben időközben bekövetkezett változásokra tekintettel. A tanúsító
szervezetekre vonatkozó hatályos törvényi követelmények végrehajthatatlanok a minősített
adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges
biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.)
180
Korm. rendelet hatályon kívül helyezése miatt, ezért szükséges a rendelkezések módosítása,
mivel a jogalkotó szándéka a tanúsító szervezetek bizalmas adatainak védelmében változatlan.
Az 55. alcímhez
A javaslat egy sávosan meghatározott jövedéki biztosíték rendszer meghatározásával oldja fel
azt a problémát, hogy a jelenleg kb. 150 alkoholtermékekkel foglalkozó kereskedő közül a
családi vállalkozásban leginkább saját termékeiket saját hálózatban terítő kereskedők továbbra
is a piacon tudjanak maradni. Az ilyen termékek jellemzően a családi borászatok,
pezsgőkészítők, pálinkafőzők és kézműves sörfőzők üzemeiből kerülnek ki.
Az 56. alcímhez
A javaslat a társasház szerveinek jegyző által végzett törvényességi felügyeletére vonatkozó
eljárás kormányrendeleti szintű szabályainak megalkotása jogi lehetőségének megteremtésére
irányul.
Az 57. alcímhez
A sportcélú támogatások, illetve a sportszövetségek speciális jogi helyzete és a sportról
szóló törvény megfelelő garanciák mellett részletesen szabályozza a sportcélú támogatások
felhasználásának ellenőrzését, ezért nem indokolt a párhuzamos biztosítékrendszer és
adminisztráció fenntartása.
Az 58. alcímhez
1.	Az „art” mozik negyedéves jelentéskezelő rendszer használatának kötelezővé tételéhez
szükséges beilleszteni a törvény szövegébe a kiegészítést.
2.	Tekintettel a mozgóképről szóló törvény hatálybalépése óta eltelt 10 évre, szükséges ezen
átmeneti rendelkezés részbeni deregulációja, mivel olyan félreértésekre adhat okot, hogy a
2004.	április 1. előtt megjelent filmalkotásokat későbbi kiadásuk esetén sem szükséges
besoroltatni. Mivel nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek alapján a hatóság le tudja
ellenőrizni, hogy egy DVD kiadványt mikor hoztak forgalomba, valamint, hogy a terjesztése
vajon folyamatosan fennáll, az érintett részeket indokolt hatályon kívül helyezni.
Az 59. alcímhez
Lásd a 22. alcímhez fűzött részletes indokolást.
Az 60. alcímhez
A javaslat egyrészt az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény (a
továbbiakban: Ekho tv.) által meghatározott összeghatár 25 millió forintról 60 millió forintra
való felemelését tartalmazza. Ezen módosítás eredményeképpen az Ekho tv. hatálya alá
tartozó szakmák, foglalkozások gazdasági teljesítményének további kifehéredése és ennek
nyomán növekvő adóteljesítménye várható.
A javaslat másrészt a szakmailag felkészült és javadalmazásában is elismert edzői állomány
biztosítása érdekében a bajnoki első osztályú csapatok játékosai és edzői, illetve a válogatott
sportszakembereinek (szövetségi kapitányok, szövetségi edzők) esetében az egyszerűsített
közteherviselés alá eső bevételi értékhatár 50 illetve 100 millió forintról egységesen 125
millió forintra történő felemelését tartalmazza.
A 61. alcímhez
Lásd a 22. alcímhez fűzött részletes indokolást.
A 62. alcímhez
Jelenleg a cégnyilvántartási és céginformációs szolgáltatásokból származó, a központi
költségvetésbe befolyó bevételek több jogcímből tevődnek össze: a cégközlemények
közzétételéért fizetendő költségtérítések, a beszámolók közzétételéért fizetendő
költségtérítések és a céginformációs bevételek. A jelenlegi szabályozás meglehetősen
181
széttagolt, így időszerűnek mutatkozik a bevételek és az azok terhére levonható költségek
egységességének, átlátható alkalmazásának megteremtése.
A javasolt szabályozás egy szabályban foglalná össze a jelenleg is meglévő bevételi
jogcímeket (pl. céginformációért fizetendő költségtérítés, közzétételi költségtérítés, számviteli
beszámoló közzétételéért fizetendő költségtérítés), és ezen egységes rendelkezésben adna
lehetőséget a szükséges és indokolt költségek levonására, utóbbiakat meg is határozva. Az új
szabályozás alkalmas a céginformáció nyújtásához, valamint a cégtörvényben szabályozott
nyilvánosság biztosításához kapcsolódó bevételek, illetve az abból az Országos
Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer üzemeltetéséhez, továbbá fejlesztéshez
szükséges elszámolási jogcímek átláthatóságának megteremtésére, racionalizálására. A
javaslat nem változtat a jelenlegi finanszírozási struktúrán, azaz a cégnyilvántartási rendszer
fenntartása továbbra sem igényelne külön dedikált költségvetési forrást.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény (a továbbiakban: Ctv.) új 11/B. §-a egységesen határozza meg a költségtérítésként az
Igazságügyi Minisztériumhoz befolyó bevételeket, és a hatályos szabályokkal egyezően
kimondja, hogy azok a központi költségvetés bevételét képezik. Fenntartja a javaslat azt az
elvet is, hogy a befolyó bevételekből a cégeljárást, céginformációt, beszámolórendszert érintő
igazolt, Igazságügyi Minisztériumnál jelentkező költségek levonhatóak. A rendelkezés
ugyanakkor egységesíti ezen levonható költségek megjelölését, és megszünteti a hatályos
tagolt szabályozást. Igazodva a Ctv. új 11/B. § rendelkezéséhez, a törvény kivezeti továbbá a
Ctv. szövegéből azokat a rendelkezéseket, amelyek immár egységesen az új §-ban kerülnek
szabályozásra.
A 63. alcímhez
A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a biztonsági földgázkészlet beszerzésére
nem csak adásvétel útján, hanem egyéb jogcímen is lehetőség legyen.
A 64. alcímhez
Lásd a 16. §-hoz fűzött részletes indokolást.
A 65. alcímhez
1.	A módosítás célja a 2014. október 1-jéig hatályos, a közcélú villamos hálózatra
csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 76/2011. (XII.21.) NFM rendelet 5. § (1),
(2)	és (5) bekezdésében szereplő rendelkezések törvényi szinten való elhelyezése, mert a
jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. § (3) bekezdése szerint „(...) a jogok és
kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására (...) nem lehet felhatalmazást adni”.
Ezek a rendelkezések ugyanis olyan szabályokat tartalmaznak, amelyek a rendszerhasználók
által szerzett jogra, illetve annak elvesztésére vonatkoznak.
2.	A javaslat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban:
VET.) tekintetében kisebb korrekciót tartalmaz, mert a VET. felhatalmazó rendelkezései - a
rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
szóló 2014. évi XI. törvény alapján - 2014. október 1-jétől megváltoztak.
3.	Az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a
Bizottság részére való bejelentéséről, a 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet felváltásáról
és a 736/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i
256/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelethez kapcsolódó rendelkezések.
4.	Mivel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke vált jogosulttá
megállapítani „a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak
elemeit, valamint a csatlakozási díjak mértékét és alkalmazásuk szabályait”, a VET. 170. § (2)
bekezdés 17. pontja kiüresedett, így annak hatályon kívül helyezése indokolt.
182
5.	A javaslat pontosítja továbbá az okos mérési rendszer mintaprojekthez kapcsolódó a
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által alkalmazható szankciók jogszabályi
alapját.
6.	Egyebekben lásd az 53. alcímhez fűzött részletes indokolást.
A 66. alcímhez
A módosítás jogrendszeri koherenciát biztosító módosítás a többcélú kistérségi társulás
korábbi megszűnésével összefüggésben.
A 67. alcímhez
A korkedvezmény rendszere 2015. január 1-jétől kivezetésre kerül, így ezzel párhuzamosan
korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettség is megszűnik. Tekintettel erre a
korkedvezmény-biztosítási járulékfizetés alóli mentesítést tartalmazó szabályok hatályon
kívül helyezése indokolt.
A 68. alcímhez
A javaslat lehetővé teszi, hogy olyan egyesületek is részesülhessenek pályázat útján
elnyerhető támogatásban, melyek a megelőző öt évben megállapodást kötöttek
Magyarországon bejelentett párttal. Továbbá azon egyesületek sem kerülnének kizárásra az
államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, vagy a nemzetközi megállapodás
alapján finanszírozott egyéb programokból eredő támogatásokból, melyek az elmúlt öt évben
közös jelöltet állítottak országgyűlési, európai parlamenti, vagy önkormányzati választásokon.
A módosítás célja a civil szervezetek közötti különbségtétel megszüntetése.
A 69. alcímhez
1.	A javaslat a több szállítási rendszerüzemeltetői engedélyes működéséhez kapcsolódó
elszámolási szabályok megállapítását tartalmazza - figyelemmel a szlovák-magyar
földgázvezeték előreláthatóan 2015. januári üzembe állására.
2.	A javaslat pontosítja az okos mérési rendszer mintaprojekthez kapcsolódó a Magyar
Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által alkalmazható szankciók jogszabályi alapját.
3.	Egyebekben lásd az 54. alcímhez fűzött részletes indokolást.
A 70. alcímhez
Jogtechnikai pontosítás.
A 71. alcímhez
A minősített adatok kezelésére vonatkozó engedély és a minősített adat kezelésére szolgáló
elektronikus rendszerek használatba vételére vonatkozó engedély megszerzéséhez, továbbá a
nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó fizikai és elektronikus biztonsági feltételek
biztosítása érdekében indokolt hosszabb felkészülési idő biztosítása a jogalkalmazóknak.
A 72. alcímhez
Lásd a 22. alcímhez fűzött részletes indokolást.
A 73. alcímhez
A javaslat célja a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a
közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló
2010. évi CXVII. törvény jogharmoizációs célú módosítása annak érdekében, hogy a hazai
jogrendszer tartalmazza az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási
projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről, a 617/2010/EU, Euratom tanácsi
rendelet felváltásáról és a 736/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014.
február 26-i 256/2014/EU, európai parlamenti és a tanácsi rendelet alkalmazásához szükséges
rendelkezéseket.
183
Az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a
Bizottság részére való bejelentéséről, a 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet felváltásáról
és a 736/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i
256/2014/EU, európai parlamenti és a tanácsi rendelethez kapcsolódó rendelkezések.
A 74. alcímhez
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Navtv.)
32/T. §-a szerint az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második
hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet
kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva
születik vagy meghal. A Navtv. 32/T. § (4) bekezdése szerint a pótszabadság tartamára járó
illetmény kifizetése - a központi költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik. A
javaslat arra irányul, hogy a Korm. rendelet szerinti költségtérítés csak a versenyszférában
foglalkoztatottakra terjedjen ki, mert a közszférában/költségvetési szerveknél
foglalkoztatottak esetén duplikált támogatás érvényesül. Fentiekre figyelemmel szükséges a
Navtv. 32/T. § (4) bekezdésének hatályon kívül helyezése.
A 75. alcímhez
Lásd a 16. §-hoz fűzött részletes indokolást.
A 76. alcímhez
Lásd a 22. alcímhez fűzött részletes indokolást.
A 77. alcímhez
A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010.évi CLKXXXII. törvény alapján a Bethlen Gábor
Alappal négytagú Bizottság rendelkezik. Az időközben bekövetkezett szervezeti változásokra
tekintettel szükséges a Bizottság tagjait meghatározó törvényi rendelkezés módosítása. A
területet a közvetlenül a nemzetpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló
nemzetpolitikáért felelős államtitkár irányítja. Erre tekintettel indokolt az államtitkár
bizottsági tagságának törvényi szintű rögzítése a nemzetpolitikáért felelős helyettes
államtitkár helyett.
A 78. alcímhez
A közfoglalkoztatással kapcsolatban problémaként merült fel, hogy a közfoglalkoztatásban
résztvevők állásinterjúra csak munkaidőben mehetnének, azonban a foglalkoztatók sokszor
nem engedik el őket. A hatályos jogszabályi környezetből kiindulva megállapítható, hogy a
foglalkoztató valóban nem köteles lehetővé tenni, hogy a közfoglalkoztatott munkaidőben
állást kereshessen. A közfoglalkoztatottakra főszabály szerint, így e tekintetben is a munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései irányadók, az
Mt. 55. §-a pedig tételesen szabályozza a munkavállalóknak kötelezően biztosítandó,
munkaidő-kedvezményre jogosító eseteket, melyek közt az álláskeresés nem szerepel.
A közfoglalkoztatás deklarált céljai között előkelő helyen szerepel az, hogy a
közfoglalkoztatásban résztvevők a közfoglalkoztatásban megszerzett tapasztalatok,
képességek birtokában, a közfoglalkoztatás keretében kapott képzés és egyéb szolgáltatások
révén önállóan el tudjanak helyezkedni és visszakerüljenek az elsődleges munkaerőpiacra. A
fentiek alapján a létező gyakorlat valós problémát jelent, melynek orvoslása intézkedést,
állami beavatkozást igényel a közfoglalkoztatás deklarált céljainak megvalósulása érdekében.
A javaslat a konkrét problémát az Flt. és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz
kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a
továbbiakban: Kftv.) módosításával orvosolja. Az Flt. módosítását lásd a 167. § (4)
bekezdésében. Mivel a Kftv. tartalmazza a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó, az Mt.
szabályaitól eltérő speciális szabályokat, így ezen törvényben szükséges rögzíteni a
közfoglalkoztatottat álláskeresési célból megillető munkaidő-kedvezményt. A javaslat a
184
közfoglalkoztatottak számára az állásinterjún való részvételhez biztosított munkaidő-
kedvezmény mellé hozzárendeli az álláskereséshez való állami segítségnyújtás egyik
eszközét, a bejelentett üres álláshelyre való munkaközvetítést. A módosításhoz kapcsolódik
továbbá a felajánlott megfelelő munkahely elfogadásának kötelezettsége, mely az Flt.
módosításával érhető el, valamint ezzel összefüggésben a Kftv. tartalmazza a felajánlott
megfelelő munkahely el nem fogadásának szankcióját.
A közfoglalkoztatottak munkaidőben való álláskeresésének problémája az előbbiekben
bemutatott konkrét rendezési javaslaton kívül felvet bizonyos, a foglalkoztatáspolitika
jogszabályi környezetét érintő koncepcionális kérdéseket is. A Kftv. 2. §-ának új (3c)
bekezdése tartalmazza a közfoglalkoztatottat állásinterjún való részvétel céljából megillető
munkaidő-kedvezményt. A javaslat a szükséges időtartamra való utalással - figyelembe véve,
hogy az állásinterjúhoz szükséges időtartam nehezen előrejelezhető - a konkrét mérték
kikötése nélküli, generális meghatározást alkalmaz. A javaslat egyúttal kizárja, hogy a már
közfoglalkoztatásban résztvevő személy részére újabb közfoglalkoztatási jogviszonyt
ajánljanak fel megfelelő munkahelyként. Az új (3c) bekezdés második fordulata
meghatározza a közalkalmazott állásinterjú miatti távollét idejére járó díjazását az Mt.
állásidőre járó díjázásra vonatkozó szabályainak alkalmazásával.
A 79. alcímhez
A közbeszerzési törvény módosításának célja, hogy hosszabb idő álljon rendelkezésre a
közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárások kezdeményezésére. A módosítás ezáltal
azt is lehetővé teszi, hogy a 2014-20-as fejlesztési időszak során a támogatást nyújtó, illetve a
támogatások ellenőrzésére kijelölt szervek által a támogatások felhasználásának ellenőrzése
során feltárt jogsértések a Közbeszerzési Döntőbizottság elé kerülhessenek, a jogorvoslati
eljárás kezdeményezésének ne jelentse akadályát a határidők lejárta. A módosítás továbbra is
figyelemmel van ugyanakkor a jogbiztonság elvére, mind a szubjektív, mind az objektív
jogorvoslat kezdeményezési határidők csak a szükséges mértékben kerülnek
meghosszabbításra.
A 80. alcímhez
Lásd a 1. §-11. §-hoz fűzött részletes indokolásnak a bírságfizetési kötelezettséghez
kapcsolódó részét.
A 81. alcímhez
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből a Kormány egyedi döntésével
nyújtható támogatások részletes szabályairól szóló 149/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet
formális jogalapja a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 14. § a) pontjában adott. Azonban az
Szht. alapján a Kormány kompetenciájaként meghatározott döntési jog és a Kormány tagjának
az elkülönített állami pénzalap feletti rendelkezési joga (mely a foglalkoztatás elősegítéséről
és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (1) bekezdésében és az
államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 18. § (2) bekezdésében adott) törvényi
szinten normakollíziót okoz.
A normakollízió feloldása érdekében az érintett törvények közül az Szht. módosítása
indokolt, tekintettel arra, hogy nincs olyan jogi érv, amely Kormány döntési kompetencia
kialakítása érdekében a Kormány tagjának az elkülönített állami pénzalap feletti rendelkezési
jogát elvonja, és ezzel a hatályos államháztartási szabályozást megtöri. Ezen elv elfogadásával
viszont az e támogatás nyújtásának részletszabályait tartalmazó jelenlegi kormányrendelet
helyett új miniszteri rendelet kiadása szükséges, melynek felhatalmazó rendelkezésével
szükséges az Szht. kiegészítése.
185
A javaslat szerint a kisgyermekes szülők után járó szociális hozzájárulási adókedvezmény
esetében alkalmazott arányosítási szabály eltörlésével összhangban a szakképzési
hozzájárulásból ugyanilyen címen érvényesíthető kedvezménynél is eltörlésre kerül az
arányosítási szabály. Ezzel a teljes és részmunkaidő arányára tekintet nélkül maximális
kedvezményt érvényesíthet a kisgyermekes szülő foglalkoztatója a szakképzési
hozzájárulásból is.
A 82. alcímhez
Az Áht. gazdasági szervezetre vonatkozó szabályozásának módosítása lehetőséget ad
törvénynek, hogy a szabályozási tárgykörébe tartozó költségvetési szerv esetében az Áht.-től
eltérő szabályozással rendelkezzen arról, hogy a költségvetési szerv gazdasági szervezettel
rendelkezik. Figyelemmel arra, hogy az ítélőtáblák esetében a gazdasági szervezeti feladatok
irányító szerv általi ellátása - az ítélőtáblák földrajzilag eltérő elhelyezésére tekintettel is -
fizikai nehézségekbe ütközik, indokolt hogy a javaslat az ítélőtáblák esetében akkor is
biztosítsa a gazdálkodási feladatok költségvetési szerven belül való ellátását, ha az ítélőtábla
éves átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a 100 főt.
A 83. alcímhez
1.	A javaslat javítani kívánja a gyermeket nevelő családok helyzetét. A dolgozó szülők
támogatása érdekében a javaslat módosítja a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló
törvényn kötelező részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezését, amelynek
megfelelően a három vagy több gyermeket nevelők szülők esetében a kötelező részmunkaidős
foglalkoztatás lehetőségét a korábbi három évről a gyermek 5 éves koráig hosszabbítja meg.
2.	A javaslat a bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól törvényben
meghatározott adatkörök tekintetében a központosított illetményszámfejtést végző szerv
részére történő adattovábbítás lehetőségét teremti meg a Magyarország 2013. évi központi
költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény
27. §-ának való megfelelés érdekében.
3.	A javaslat emellett az igazságszolgáltatás területén a közjogi méltóságok
nyugdíjhelyzetét rendezi.
A 84. alcímhez
1.	A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az
ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 153. § (1)
bekezdése szerint az ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyára az
Alaptörvényben, az ügyészségéről szóló törvényben és az e törvényben nem szabályozott
kérdésekben a munka törvénykönyvét és törvényi felhatalmazás alapján kiadott egyéb
rendelkezést is megfelelően alkalmazni kell az Üsztv.-ben meghatározott eltérésekkel. A
javaslat arra irányul, hogy a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadsággal
összefüggő költségek megtérítéséről szóló 420/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti
költségtérítés csak a versenyszférában foglalkoztatottakra terjedjen ki, mert a költségvetési
szerveknél foglalkoztatottak esetén duplikált támogatás érvényesül.
2.	A javaslat emellett az ügyésznek a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól
törvényben meghatározott adatkörök tekintetében a központosított illetményszámfejtést végző
szerv részére történő adattovábbítás lehetőségét teremti meg a Magyarország 2013. évi
központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCVI.
törvény 27. §-ának való megfelelés érdekében.
3.	A javaslat emellett az igazságszolgáltatás területén a közjogi méltóságok
nyugdíjhelyzetét rendezi.
A 85. alcímhez
186
A törvényjavaslat kezdeményezi a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni
nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény
technikai jellegű módosítását. A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem
tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény
technikai jellegű pontosítása a korábbi módosítás során tévesen beemelt szakasz hatályon
kívül helyezése, figyelemmel arra, hogy az érintett lakások nem kerülnek a Nemzeti
Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe, azok változatlanul az életjáradékot nyújtó gazdasági
társaság tulajdonában maradnak.
A 86. alcímhez
1.	A javaslat egyértelművé teszi a Nemzeti Együttműködési Alap finanszírozási
determinációjával kapcsolatos jogalkotói szándékot, valamint megteremti a végrehajtás
lehetőségét a szükséges adatszolgáltatás előírásával.
2.	A rendelkezés megszünteti a Nemzeti Együttműködési Alap más előirányzatok
gazdálkodási lehetőségeihez viszonyítva indokolatlanul előnyös gazdálkodási jogosítványait.
A 87. alcímhez
A módosítás a nemzetiségi önkormányzatoknak a központi költségvetés terhére nyújtott
támogatásai felfüggesztésének esetkörét a helyi önkormányzatokéhoz igazítja, emellett
pontosítja a társulásra vonatkozó szabályozást és biztosítja a nemzetiségek jogairól szóló
törvény szabályainak az Áht.-val való összhangját.
A 88. alcímhez
1.	A javaslat tartalmazza azon rendelkezéseket, amelyek meghatározzák, hogy államilag
támogatott iskolai rendszerű szakképzés állami iskolafenntartó esetén a földművelésügyért, a
honvédelemért és a rendészetért felelős miniszterek kivételével csak a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter fenntartásában lévő szakképző intézményekben folyhat. A
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter szakképző intézmény fenntartási feladatait
az állami szakképzési és felnőttképzési szerv útján látja el. Ezen túlmenően az állami
szakképzési és felnőttképzési szerv az intézményfenntartással összefüggő egyéb feladatokat is
ellátja.
A javaslat ehhez kapcsolódóan megállapítja azokat az átmeneti rendelkezéseket, amelyek a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter szakképző intézmény fenntartási
feladatainak megkezdéséhez és további ellátásához szükségesek. Meghatározásra kerül az
átadás határideje és az átvett feladatokhoz kapcsolódó humán erőforrás, továbbá ingatlan és
tárgyi eszközrendszer átadásának módja. Előírásra kerül továbbá, hogy a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter között 2015. január 15-ig
megkötött megállapodás alapján két lépcsőben áthelyezésre kerülnek az intézmény fenntartói
feladatokhoz és az átadás-átvételhez kapcsolódó előkészítő munkálatokat, majd az
intézményfenntartói feladatokat végző kormánytisztviselők a Klebelsberg Intézményfenntartó
Központból (KLIK) az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez.
2.	A javaslat a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés elsődlegességének megerősítését és
ezen keresztül a duális képzés kiszélesítését célozza a „gazdasági kamarai garanciavállalás”
bevezetésével. Ezáltal a tanuló csak akkor vehet részt iskolai tanműhelyben a gyakorlati
képzésen, ha a gazdasági kamara nem tudja a gazdálkodónál tanulószerződéssel „elhelyezni”.
Így csak a gazdaság által biztosított összes gyakorlati hely betöltését - azaz a kamara ilyen
értelmű igazolásának kiállítását - követően kerülhetnek a tanulók iskolai tanműhelyi
képzésbe.
3.	A javaslat továbbá a szakképző intézmények és a szakképzési feladatellátás átadásának
zavartalan előkészítését segíti elő azzal, hogy előírja, hogy az átadást megelőző időszakban
szakképzési feladatellátást érintő fenntartói döntést a két érintett miniszter, az oktatásért
187
felelős miniszter és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter csak együttesen
hozhat.
4.	A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92/A. § (9) bekezdésében
meghatározott határidő módosítása biztosítja azt, hogy a szakképző intézmények hatékony
feladatellátását biztosító intézménystruktúra kialakításáról szóló döntés a szakképzési
feladatok 2015. július 1-jei átvételéhez igazodjon és azt követően legyen meghozható.
A 89. alcímhez
1.	A javasolt módosítás biztosítja a pedagógus illetménytáblának és a pótlékalapnak a
jelenlegi minimálbér szintjén való rögzítését. A minimálbér változásához igazodó jelenlegi
illetményrendszer fix alapilletményre építése, ezzel egyidejűleg a pótlékalap rögzítése
szükséges, mivel a mindenkori költségvetési peremfeltételek között lehet csak a közszférában
az illetménynövelésről dönteni.
A köznevelési törvény jelenleg garantálja minden fenntartó számára a pedagógusok és a
nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak bérének és járulékainak megfelelő
mértékű állami hozzájárulást. A vállalkozások és az alapítványok esetében indokolt e garancia
oldása, tekintettel arra, hogy e körtől elvárható a nagyobb szerepvállalás a feladat
finanszírozásában, hiszen széles körben lehetőségük van tandíjak, térítési díjak
megállapítására. Javasolt, hogy a mindenkori költségvetés teherbírása függvényében járuljon
hozzá az állam a magánintézmények fenntartóinak köznevelési feladatellátásához.
A pedagógus életpálya-modell szerinti illetmény-előmeneteli rendszer vetítési alapja
rögzítésre kerül oly módon, hogy az alapilletmény elválik a mindenkori minimálbértől és
ehelyett azt a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. Ezzel a közszféra köznevelési
szegmensében is a költségvetési peremfeltételektől függően alakulhatnak a jövedelmek. (A
módosítás kapcsolódik a tervezet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65. §
(2)	bekezdésének módosításához.)
A 2013/2014 tanév indításával az életpálya-modell első üteme került bevezetésre. A
Kormány a 2017/2018 tanévvel bezárólag, a tanévváltásokhoz kapcsolódva további 10-10%-
nyi többletkiadásra vállalt garanciát. A rendelkezés módosítása 2015. januártól rögzíti a
2014/2015. tanévi illetmény-előmenetel százalékos mértékeit.
2.	Tekintettel arra, hogy a KLIK szakképzési (és ezen belül a földművelésügyi
szakképzéshez kapcsolódó) feladatait az állami szakképzési és felnőttképzési szerv veszi át,
szükséges a nemzeti köznevelésről szóló törvény ezzel összefüggő rendelkezések hatályon
kívül helyezése.
A 90. alcímhez
A közfeladat fogalmának Aht.-ban való meghatározására tekintettel szükségtelenné válik a
nemzeti vagyonról szóló törvény ilyen fogalma, főleg akkor, ha az szűkebb az Aht. által az
egész jogrendszerre kiterjedően definiált fogalomtól. Ennek megfelelően a javaslat hatályon
kívül helyezi ezt a fogalmat a nemzeti vagyonról szóló törvényben.
A 91. alcímhez
1.	A Kttv. 102. § (4) bekezdése szerint az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a
születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap
pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is
jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. A Kttv. 259. § (1) bekezdés 18. pontja szerint
felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermek születése esetén az
apát megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat. A
Javaslat arra, irányul, hogy a Korm. rendelet szerinti költségtérítés csak a versenyszférában
foglalkoztatottakra terjedjen ki, mert a közszférában/költségvetési szerveknél
188
foglalkoztatottak esetén duplikált támogatás érvényesül. Fentiekre figyelemmel szükséges a
Kttv. 259. § (1) bekezdés 18. pontjának hatályon kívül helyezése.
2.	A dolgozó szülők támogatása érdekében a javaslat módosítja a Kttv. kötelező
részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezését, amelynek megfelelően a három
vagy több gyermeket nevelők szülők esetében a kötelező részmunkaidős foglalkoztatás
lehetőségét a korábbi három évről a gyermek 5 éves koráig hosszabbítja meg.
3.	A javaslat harmonizálja az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság elnevezését a
1303/2013/EU rendelet terminológiájával, továbbá a feladatainak elvégzéséhez szükséges
jogköröket biztosít az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság részére.
4.	A javaslat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál - annak 2013. évi
átalakításából - jelenleg is fennálló bérfeszültségek megszüntetését célozza, az
illetménykiegészítés mértékének a költségvetési szervnél foglalkoztatottak tekintetében
egységes meghatározásával.
A 92. alcímhez
1.	A javaslat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénynek (a továbbiakban:
Nftv.) az Áht.-val való összhangját szolgálja. A módosítás folytán egyértelművé válik, hogy a
kancellári feladatkörbe tartozó tevékenység ellátásáért felsőoktatási intézmény első számú
vezetőjeként eljáró rektor nem felelős, ugyanakkor a kancellár törvényben meghatározott
feladatait intézményvezetői minőségben, az állami felsőoktatási intézmény képviseletére
jogosult személyként önállóan látja el.
2.	Az Nftv. 85. § (3) bekezdésére vonatkozó módosítási javaslat a többciklusú képzés
rendjéről és a képzés indításáról szóló - a teljes felsőoktatási képzési katasztert tartalmazó -
jogszabályban, illetve az egyes szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló
rendeletben korábban tapasztalható szabályozási párhuzamosságot szünteti meg azzal, hogy a
gyakorlatigényes szak minősítést a képzési és kimeneti követelményekről szóló külön
jogszabály tartalmához kötve határozza meg.
3.	Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 3. pontja alapján a felsőoktatási intézmények és a
diákotthonok létesítésére vonatkozó feltételek meghatározására irányuló szabályozási
felhatalmazás biztosítása az indokolt. A javasolt módosítás a felhatalmazó rendelkezés
megszövegezését teszi egyértelművé. Az alapítással kapcsolatos eljárási díj meghatározására
vonatkozó szövegrész a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 110. § (3) bekezdés d)
pontjában található felhatalmazás folytán indokolatlan párhuzamosság, így elhagyása javasolt.
4.	Egyebekben lásd a 22. alcímhez fűzött részletes indokolást.
A 93. alcímhez
1.	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.)
jelenleg hatályos 79. § (1) bekezdése nem fogalmaz egyértelműen, és többféle jogszabály-
értelmezési lehetőséget is felvet azzal kapcsolatban, hogy a víziközmű, vagy víziközmű
létrehozására irányuló beruházás tulajdonjogának (abszolút szerkezetű dologi jogviszony)
átszállása miként érinti a víziközmű, vagy víziközmű létrehozására irányuló beruházáshoz
kapcsolódó kötvény, illetve az abból fakadó (relatív szerkezetű) hiteljogviszonyból származó
kötelezettségek átszállását, a módosítás egyértelműsíti, hogy víziközmű esetében a
tulajdonjoghoz kötődő jogokkal és kötelezettségekkel, víziközmű létrehozására irányuló
beruházás esetében a beruházás megvalósításához kötődő jogokkal és kötelezettségekkel
együttesen, száll át.
2.	Egyebekben lásd az 54. alcímhez fűzött részletes indokolást.
A 94. alcímhez
189
A javaslat javítani kívánja a gyermeket nevelő családok helyzetét. A dolgozó szülők
támogatása érdekében a javaslat módosítja az Mt. kötelező részmunkaidős foglalkoztatásra
vonatkozó rendelkezését, amelynek megfelelően a három vagy több gyermeket nevelők
szülők esetében a kötelező részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét hosszabbítja meg a
korábbi három évről a gyermek 5 éves koráig. A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás
lehetőségének meghosszabbítása illeszkedik a Munkahelyvédelmi Akcióterv kibővítéséhez,
melynek keretében 2014. január 1-jétől a három- és többgyermekes szülők foglalkoztatása
esetén igénybe vehető adókedvezmény időtartama meghosszabbításra került (3+2 év). A
kötelező részmunkaidős foglalkoztatás kiterjesztése miatt szükséges az Mt. 61. § (3)
bekezdésének módosítása és az Mt. 294. § (1) bekezdésének a kiegészítése egy új fogalommal
Az Mt. 209. § (2) bekezdés b) pontjának módosítása a várandós, a gyermekágyas vagy
szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző
intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelv még
teljesebb átültetése érdekében szükséges. A módosítást követően az emberi reprodukciós
eljárásban részt vevő vezető állású nők számára is biztosított lesz a felmondási védelem.
A C-78/11. sz. ügyben hozott ítélet alapján a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól
szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk (1)
bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétesek az olyan nemzeti rendelkezések,
amelyek nem biztosítják a jogot a munkavállalónak arra, hogy a fizetett éves szabadság alatt
bekövetkező munkaképtelensége esetén a munkaképtelenség időszakával egybeeső említett
éves szabadságban utólag részesüljön. Ennek megfelelően a javaslat módosítja az Mt. 115. §
(1)	bekezdés e) pontját a 2003/88/EK irányelvének történő még teljesebb megfelelés
érdekében. Az Mt. a fizetett szabadsághoz való jog körében a munkavállalót megillető
szabadságot a „munkában töltött idő alapján” állapítja meg, a módosítást követően a
keresőképtelenség teljes időtartama megalapozza a fizetett szabadsághoz való jogot.
A 95. alcímhez
Lásd a 30. §-hoz fűzött részletes indokolást.
A 96. alcímhez
Az egyértelmű jogalkalmazás és az uniós joggyakorlattal való összhang megteremtése
érdekében szükséges a nyugdíjbiztosítási átutalásról és visszautalásról szóló törvényi
rendelkezések módosítása. Így például rendelkezni kell arról, hogy a társadalombiztosítási
nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás összegének meghatározása során az
igénylő uniós intézménynél történt hivatalba lépéséig terjedően kell figyelembe venni a
szolgálati időt. Indokolt rögzíteni, hogy ha az átutalás összegének megállapítására irányadó
időpont és az átutalás tényleges teljesítése nem azonos naptári évben van, akkor az átutalásra
kerülő összeget a kiutalás időpontjára aktualizálni kell a valorizációs szorzók alkalmazásával.
A nyugdíjbiztosítási visszautalás gyakorlati tapasztalatai, és az uniós intézményekkel
folytatott további egyeztetések fényében pontosítani kell a visszautalás szabályait. Ez utóbbit
az összetettsége miatt a továbbiakban képlettel célszerű meghatározni.
A 97. alcímhez
A törvényjavaslat szerint a lakóotthonok 2014. december 31-éig történő átalakulási
kötelezettsége hatályon kívül helyezésre kerül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
szóló törvényből. Ezzel összefüggésben szükséges gondoskodni arról is, hogy a
lakóotthonokra irányadó szabályok hatályon kívül helyezését kimondó, 2012. évi
rendelkezések ne lépjenek hatályba 2015. január 1-jével, tekintettel arra, hogy lakóotthonok
ezen időpontot követően is működhetnek változatlan formában.
A 98. alcímhez
190
1.	A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) jelenleg hatályos
47/A. § (2) bekezdése szerint a Hivatalnak minden év szeptember 30-ig kell megküldenie a
miniszter részére a soron következő egyéves díjfizetési időszakra vonatkozó javaslatát, a Ht.
91. § (13) bekezdése szerint első alkalommal 2014. szeptember 30-ig. Tekintettel arra, hogy a
jelenlegi határidő a rezsitörvény vonatkozó rendelkezésének 2013. május 10-ei
hatálybalépésével egyszer már módosításra került 2013. szeptember 30-ról 2014. szeptember
30-ra, valamint arra, hogy a közszolgáltatási rendszer átalakításának folyamata, a szükséges
jogszabályi háttér kidolgozása jelenleg is zajlik, célszerű a Ht. olyan irányú módosítása,
amelynek értelmében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős
miniszter rendeleti szinten határozza meg a Hivatal közszolgáltatási díjra vonatkozó
javaslattételének időpontját, ütemezési rendjét. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjait
előíró miniszteri rendelet megalkotására így az új közszolgáltatási rendszerre vonatkozó
szabályozással összhangban kerülhet sor.
2.	A Ht. alapján a hulladéklerakó üzemeltetője, illetve az ártalmatlanítási művelet végzője
(a továbbiakban együtt: járulékfizetésre kötelezett) a hulladéklerakás csökkentése, valamint a
meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében, a hulladéklerakóban elhelyezett
hulladék mennyisége után hulladéklerakási járulékot köteles fizetni. Magyarországon évente
mintegy 4 millió tonna települési szilárd hulladék keletkezik. Ebből 2013. évben közel 3
millió tonna került lerakásra. Jelenleg 73 db települési szilárd hulladéklerakó üzemel.
A Ht. 5. melléklete alapján a hulladéklerakási járulék mértéke 2013. évről (3.000 Ft/tonna)
2014.	évre a duplájára, 6.000 Ft/tonnára emelkedett. A díj ekkora mértékű emelkedése - a
rezsicsökkentés bevezetése és egyéb fizetési kötelezettségek terhe mellett - nehézségeket
okozott a hulladékgazdálkodási tevékenységet folytató társaságok működésében. Így
forráshiány miatt részben nem képesek, részben pedig nem kívánják teljesíteni (teljes
egészében) a járulékfizetési kötelezettségüket. Ennek következtében a 2014. évben a
Hulladéklerakási járulékból származó bevétel előirányzaton szereplő 13 milliárd forint helyett
várhatóan csupán 7 milliárd forint bevétel folyik majd be.
A hulladéklerakási járulék meg nem fizetését nem szankcionálják kellően a Ht. jelenlegi
rendelkezései, ezért a szabályok megsértésének jogkövetkezményeit bővíteni szükséges. A
bevételek befizetésének fokozottabb biztosítása érdekében a Ht. módosítása kimondja, hogy a
hulladéklerakási járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A végrehajtási
eljárás során a környezetvédelmi hatóság megkeresésére az adóhatóság fog eljárni. A cél,
hogy az elmaradt bevételek végrehajtás útján történő minél gyorsabb és hatékonyabb
beszedése valósulhasson meg.
3.	A Ht. 88. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja módosításra kerül, valamint a bd) alponttal
kiegészül, mivel a Hivatal adatszolgáltatásra, illetve javaslattételre vonatkozó kötelezettségeit
előíró részletszabályokat szükségszerű külön választani és külön rendeletben meghatározni.
4.	A módosító törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a Ht. pontos határnapot megjelölő
91.	§ (13) bekezdését és a miniszter hatáskörébe utalja, hogy a Hivatal hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási díjra vonatkozó javaslattételének határidejét meghatározza, befolyásolva
ezzel az első díjrendelet megalkotásának és hatálybalépésének időpontját is. Szükséges ezért a
Ht. 91. § (1) bekezdésében szereplő átmeneti időszaknak az előbb említett módosító
rendelkezésekkel összhangban történő megváltoztatása.
A 99. alcímhez
Technikai dereguláció. Lásd a 30. §-hoz fűzött részletes indokolást.
A 100. alcímhez
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 114. § (1)
bekezdés kimondja, hogy az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő
191
2.	hónap végéig 5 munkanap, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár,
amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A Hjt. 114. § (4) bekezdés szerint az (1)
bekezdés szerinti pótszabadság idejére távolléti díj jár, melynek kifizetése - a központi
költségvetés terhére - a Kormány rendelete alapján történik. A Javaslat arra, irányul, hogy a
Korm. rendelet szerinti költségtérítés csak a versenyszférában foglalkoztatottakra terjedjen ki,
mert a közszférában/költségvetési szerveknél foglalkoztatottak esetén duplikált támogatás
érvényesül. A javaslatnak megfelelően ezért indokolt a Hjt. 114. § (4) bekezdés módosítása a
pótszabadság idejére járó díjazás szabályozásával. A dolgozó szülők támogatása érdekében a
javaslat módosítja a Hjt. kötelező részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezését,
amelynek megfelelően a három vagy több gyermeket nevelők szülők esetében a kötelező
részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét a korábbi három évről a gyermek 5 éves koráig
hosszabbítja meg.
A 101. alcímhez
A 2013. évi IV. törvény módosítása a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény végrehajtását
célzó kormányrendeleti szintű szabályozáshoz szükséges felhatalmazó rendelkezés beépítése
miatt szükséges. A 2013. évi IV. törvény a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény végrehajtását
célzó szabályozásra vonatkozó felhatalmazó rendelkezést nem tartalmaz, emiatt szükséges a
törvény felhatalmazó rendelkezéssel történő kiegészítése.
A 102. alcímhez
Lásd a 91. alcímhez fűzött részletes indokolásnak a Magyar Energetikai és Közmű-
szabályozási Hivatalra vonatkozó részét.
A 103. alcímhez
1.	Indokolt a hatálybaléptetés időpontjának későbbi időpontra történő módosítása, hogy az
alkalmazás feltételei megteremthetőek legyenek.
2.	Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013.
évi L. törvény jelenlegi szövege a határidők szempontjából statikus állapotra épít, és nem
veszi figyelembe, hogy az alanyi és tárgyi kör folyamatosan változik. Az újonnan belépő
jogalanyok számára ezek a statikus határidők nem értelmezhetők, és az idő múlásával eleve
betarthatatlanok. Ez jogbizonytalansághoz vezet, erre tekintettel meg kellett határozni azokat
a határidőket, amelyek a törvény hatálybalépését követően bármikor jogalannyá váló
szervezetek számára alkalmazhatók, a jogalanyiságot kiváltó eseménynek megfelelő
differenciálással.
A 104. alcímhez
A normaszöveg értelmezését segítő jogtechnikai pontosítás.
A 105. alcímhez
Számos önkormányzat tulajdonában található - tipikusan zártkert jellegű - földnek
minősülő ingatlan, amelyet az önkormányzat adás-vétel vagy haszonbérlet útján hasznosít,
azonban a bérlők szociális földprogramban működnek közre, vagy csak a maguk
szükségleteinek kielégítését célzó mértékű termelést, illetve hobbitevékenység folytatását
végeznek (rekreációs tevékenység), de nem felelnek meg a földművesekre, illetve a
mezőgazdasági termelőszervezetekre vonatkozó előírásoknak. Ezen esetkörben nincs
agrárpolitikai indoka a földműves, illetve mezőgazdasági termelőszervezeti státusz szerzési
feltételként való előírásának. Ugyanakkor a visszaélések elkerülése érdekében indokolt a
szerzés mértékét a földművesnek nem minősülő személyek tulajdonszerzési korlátjaként
meghatározott 1 hektáros mértékben limitálni azzal, hogy az adott föld megszerzése
vonatkozásában a már birtokában álló területet nem kell figyelembe venni.
A 106. alcímhez
192
Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló
2013. évi CXXXIV. törvény módosítása azért szükséges, hogy a kéményseprő-ipari
közszolgáltatás ellátása folyamatosan biztosított legyen azokon a településeken, amelyeken
közérdekű szolgáltató kijelölésére került sor.
A 107. alcímhez
1.	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.)
27. § (6) bekezdése értelmében köztemető területén külön jogszabályban meghatározott
telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység végzésére nem lehet
telephelyet létesíteni, és ilyen tevékenységgel létrehozott terméket - a temetéshez szükséges
kellékek kivételével - nem lehet forgalmazni. Mivel a kőfaragó, műkő- és sírkőkészítő
tevékenységet már nem telepengedély alapján gyakorolható tevékenység, így fennáll annak
veszélye, hogy ezen tevékenységet végző temetőn belül megtelepült vállalkozások
jogosulatlan előnyhöz juthatnak. A hozzátartozó számtalan esetben el sem jut a temetőn kívüli
sírkőkészítő vállalkozókhoz, mert egyes temetkezési szolgáltatók, temető üzemeltetők
felveszik a sírkő megmunkálással kapcsolatos megrendeléseket is. Az utóbbi időben egyre
több sírkertben találkozhatunk sírkőbemutatókkal és mintaparcellákkal. A jelenlegi állapot
fennmaradása a temetőn kívül telephellyel rendelkező versenytársak számára indokolatlanul
hátrányos piaci helyzetet teremt. Mindezek mellett elősegíti a megfelelő szaktudással nem
rendelkező, kontár minőségű szolgáltatást nyújtók helyzetét. A versenysemlegesség
biztosítása, a kontárok és feketemunka visszaszorítása miatt indokolt az ilyen tevékenység
temetőn belüli megtiltását, valamint a tevékenységből származó termékek bemutatását és
korlátozását.
2.	A módosítás emellett a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény egyes módosított
rendelkezéseinek későbbi időpontban történő hatálybalépését teremti meg.
A 108. alcímhez
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel
összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény
(a továbbiakban: Fétv.) szerint a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi a föld
tulajdonjogának átruházására, vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba
foglalására szolgáló biztonsági okmánnyal összefüggő kötelezettségek betartását. A
mezőgazdasági igazgatási szerv a felhasználót a biztonsági okmány kezelésével,
felhasználásával, visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségeinek megsértése esetén
bírsággal sújtja. A hatályos Fétv. 44/A § (6) bekezdése értelmében a bírság összege a
mezőgazdasági igazgatási szervet illeti meg. Azonban az Áht. 42. § (1) bekezdése alapján az
önálló szabályozó szerv kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó
költségvetési szerv által kiszabott és beszedett bírság, annak késedelmi kamata és pótléka a
költségvetési szervnél és területi szerveinél nem használható fel. A beszedett bírság,
késedelmi kamat, pótlék - a bírságból jogszabály alapján a helyi önkormányzatot megillető
rész kivételével - az állam más fejezetbe nem sorolható közvetlen költségvetési bevételei és
költségvetési kiadásai fejezet javára elszámolandó költségvetési bevételt képez. Az Áht. ezen
előírásának való megfelelés érdekében - más bírságokhoz hasonlóan - szükséges a biztonsági
okmányokhoz kapcsolódó bírságbevételek központosítása, a Fétv. 44/A § (6) bekezdésének
hatályon kívül helyezése.
A 109. alcímhez
Lásd a 107. alcímhez fűzött részletes indokolást.
A 110. alcímhez
Technikai dereguláció.
A 111. alcímhez
193
Lásd az 54. alcímhez fűzött részletes indokolást.
A 112. alcímhez
1.	A javaslat a külföldi illetőségű magánszemély egészségügyi hozzájárulás fizetési
kötelezettségét alapozza meg a 2015. január 1-jétől hatályos 3/B. § alkalmazásához.
2.	A javaslat emellett jogtechnikai pontosításra irányul.
A 113. alcímhez
A törvényjavaslat e szerkezeti egysége a törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezést
állapítja meg.
A 114. alcímhez
A törvényjavaslat e szerkezeti egysége az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó
követelményeire utal.
A 115. alcímhez
A törvényjavaslat e szerkezeti egysége az uniós jogi aktusnak való megfelelésre utal.
194