﻿liwataki
2014. évi... számú törvény	Érkezett: 2014 ;íCV 2 5,
a közszolgálati médiaszolgáltatásra
és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló
2007. évi LXXIV. törvény módosítása
l-§
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 33. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyenlő elbánás elvét nem érintve az elektronikus műsorkalauz szolgáltatója az adott
multiplexben, átviteli rendszeren továbbított közszolgálati műsorok számára a hozzáférés
tekintetében elsőbbséget köteles biztosítani más műsorokkal szemben.”
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló
2010. évi CLXXXV. törvény módosítása
2.§
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a
továbbiakban: Mttv.) 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közszolgálati médiaszolgáltató lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes
műsoridejének
a)	több mint hatvan százalékát európai művek,
b)	több mint felét magyar művek,
c)	több mint tizenöt százalékát tőle független műsorkészítővel készíttetett, vagy
független műsorkészítőtől beszerzett, öt évnél nem régebben készült európai művek
bemutatására köteles fordítani.”
3.§
Az Mttv. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Azok az 1990 előtt rögzített zenei felvételek, amelyek hangminőségét digitális
eszközökkel a közzétételtől számítva öt évnél nem régebben javították, a (2) bekezdés
vonatkozásában öt évnél nem régebben készült hangfelvételnek számítanak.”
4-§
Az Mttv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra,
hogy műsorszámait fokozatosan hozzáférhetővé tegye a hallássérültek számára.
(2)	A közszolgálati, illetve - legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező
médiaszolgáltatása vonatkozásában - a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató köteles
biztosítani, hogy valamennyi közérdekű közlemény, politikai reklám, hírműsorszám -
beleértve a közlekedési híreket, a sporthíreket és az időjárás-jelentést politikai tájékoztató
műsorszám, a fogyatékos személyekről szóló, illetve esélyegyenlőségről szóló műsorszám,
filmalkotás, játék és a 83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszám magyar
nyelvű felirattal - például teletext szolgáltatáson keresztül - vagy jelnyelvi tolmácsolással is
elérhető legyen.
(3)	a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem vonatkozik az eredeti
nyelven elérhetővé tett műsorszámokra, ide nem értve a 99. § (2) bekezdése alapján
közzétett műsorszámokat.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség 2012. évben legalább hatórányi,
2013. évben legalább nyolcórányi, 2014. évben legalább tízórányi napi műsoridő
vonatkozásában terheli a kötelezetteket.
(5)	A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással megkezdett műsorszámot - a
műsorszám egységét nem sértve -, valamint műsorszámok egymással dramaturgiailag
összekapcsolódó sorozatát a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt
feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátni.
(6)	A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az
érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó
teletext szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell
lennie, és a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia, az a műsorszámban elhangzottak
rövidített összefoglalóját abban az esetben tartalmazhatja, amennyiben a felirat -
terjedelmére tekintettel - az elhangzottak követését nem tenné lehetővé.
(7)	A feliratozásnak a nem felvételről közzétett műsorszámok esetében ésszerűen
elvárható módon pontosnak és a képernyő történéseivel szinkronban állónak kell lennie.
(8)	A műsorterjesztő köteles az audiovizuális médiaszolgáltató által biztosított teletext
jelet, vagy más feliratozást a kép- és hangjelekkel időszinkronban minden egyes átviteli
rendszeren, hálózaton vagy műsorterjesztő átviteli platformon továbbítani.”
5.§
Az Mttv. 74. §-a a következő (la)-(lc) bekezdésekkel egészül ki:
„(la) A 73. § (2) bekezdésében meghatározott, digitális átviteli rendszert üzemeltető
műsorterjesztő az (1) bekezdésben meghatározott lineáris audiovizuális
médiaszolgáltatásokon túl köteles a közszolgálati médiaszolgáltató további két lineáris
audiovizuális médiaszolgáltatását is továbbítani, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek
szerint.
(lb) A 73. § (2) bekezdésében meghatározott azon műsorterjesztő, amely egy adott
átviteli rendszeren HD minőségben is továbbít audiovizuális médiaszolgáltatást, köteles azon
az átviteli rendszeren a közszolgálati médiaszolgáltató (1) és az (la) bekezdés szerinti
2
audiovizuális médiaszolgáltatásait, az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel, HD
minőségben továbbítani.
(le) A 73. § (2) bekezdésében meghatározott műsorterjesztő köteles a 74. § (l)-(lc)
bekezdésben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatásokat alapbeállításként a
csatomasorrend első helyeire tenni.”
6.§
Az Mttv. 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az
Országgyűlés létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány). A
Közalapítvány a Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (a
továbbiakban: közszolgálati médiaszolgáltató) tulajdonosa.”
7.§
(1)	Az Mttv. 88. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A Kuratórium elnöke és tagjai a Közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban, és
semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást a közszolgálati médiaszolgáltatótól.
(3)	A Kuratórium elnöke és tagjai a megbízatásuk megszűnését követő egy éven belül
nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt a közszolgálati médiaszolgáltatóval.”
8.§
Az Mttv. 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kuratórium:
a)	ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak a közszolgálati
médiaszolgáltató tevékenysége általi megvalósulását,
b)	amennyiben a közszolgálati médiaszolgáltató megítélése szerint a közszolgálati
médiaszolgáltatás céljainak elérését súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást
tanúsít, a Médiatanács eljárását kezdeményezheti,
c)	védelmezi a közszolgálati médiaszolgáltató függetlenségét,
d)	megállapítja és módosítja a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratát,
gondoskodik annak a Magyar Közlönyben történő közzétételéről,
e)	megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatóját, megállapítja
munkaszerződése feltételeit és díjazását,
f)	megszüntetheti a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának
munkaviszonyát,
g)	megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltató felügyelő bizottságának elnökét és
tagjait, illetve visszahívhatja azokat,
h)	megbízza a közszolgálati médiaszolgáltató könyvvizsgálóját, illetve megszüntetheti
megbízatását. A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a Polgári
Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó szabályai szerint, illetve a
számvitelről szóló törvény keretei között a Kuratórium a közszolgálati
3
médiaszolgáltató alapító okiratában határozza meg,
i)	elfogadja a Közalapítvány éves gazdálkodási tervét és megállapítja mérlegét,
j) a közszolgálati médiaszolgáltató vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvnek a
gazdasági társaságokra irányadó rendelkezései alapján - az e törvényben foglalt
eltérésekkel - gyakorolja a közgyűlés jogait,
k) a Közalapítvány kezelőjeként gazdálkodik a Közalapítvány vagyonával,
l)	felemelheti a közszolgálati médiaszolgáltató alaptőkéjét, illetve leszállíthatja azt a
Közalapítvány alapító okiratában szabályozottak szerint,
m) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltató éves gazdálkodási és pénzügyi
tervének elveit és fő összegeit,
n) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltató mérleg- és eredmény-kimutatását,
o)	ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltató finanszírozását és gazdálkodását az
Európai Unió vonatkozó előírásainak való megfelelés szempontjából,
p) megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltató által megkötni kívánt, háromszázmillió
forintnál magasabb értékű szerződésekhez szükséges előzetes tárgyalási
felhatalmazást,
q) megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltató hitelfelvételéhez, illetve az általa
megkötni kívánt, százmillió forintnál nagyobb értékű szerződések megkötéséhez
szükséges, illetve az így megkötött szerződések módosításához, valamint
megszüntetéséhez szükséges előzetes jóváhagyást,
r) egyéb, e törvényben meghatározott feladatokat lát el.”
9-§
Az Mttv. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Közalapítvány gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltató vonatkozásában a Polgári
Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó rendelkezéseiben meghatározott
alapítói, illetve részvényesi jogokat. Nem jogosult azonban:
a)	megváltoztatni a közszolgálati médiaszolgáltató alapvető tevékenységi körét,
b)	a közszolgálati médiaszolgáltatót megszüntetni, átalakítani, vagy más szervezeti
formába átalakítani,
c)	a közszolgálati médiaszolgáltatótól vagyont elvonni,
d)	a közszolgálati médiaszolgáltató műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, egyéb
szolgáltatásainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni,
e)	a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának az általa gyakorolt munkáltatói
jogkörökre nézve utasítást adni,
j) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy a közszolgálati
médiaszolgáltató vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik.”
10.	§
Az Mttv. 95. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Közszolgálati Kódex (a továbbiakban: Kódex) - e törvénnyel összhangban -
tartalmazza a közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó alapvető elveket és az e
törvényben meghatározott közszolgálati célok pontosítását. A Kódexnek általános, és az
egyes közszolgálati médiaszolgáltatásokra külön-külön vonatkozó tartalma is lehet. A Kódex
4
alapvető rendeltetése, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató számára iránymutatást adjon a
törvény keretei között a közszolgálati médiaszolgáltatás megfelelő működési elveire
vonatkozóan.”
11.	§
Az Mttv. 97. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója évente egyszer, a mindenkori naptári
évet követően, a következő év február 28-ig beszámolót készít arról, hogy - saját értékelése
szerint - a médiaszolgáltató eleget tett-e e törvényben megfogalmazott, a közszolgálati
médiaszolgáltatás céljaira és alapvető elveire vonatkozó elvárásoknak.”
12.	§
(1)	Az Mttv. 98. § (l)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A közszolgálati médiaszolgáltató feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás 83. §-ban
meghatározott céljainak megvalósítása. E feladatának a közszolgálati médiaszolgáltató a
közszolgálati médiaszolgáltatások tevékenységeinek összehangolásával együttesen tesz
eleget.
(2)	A közszolgálati médiaszolgáltatóra e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári
Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseinek a részvénytársaságokra
vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös
szabályait is.
(3)	A közszolgálati médiaszolgáltatónak egy forgalomképtelen részvénye van.”
(2)	Az Mttv. 98. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A közszolgálati audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatások tekintetében a Médiatanács -
az Alap vezérigazgatójával történő konzultációt követően, valamint a gazdaságosság, a
következő évi költségvetési tervezés és e törvény 83. §-ában meghatározott közszolgálati
célok érvényesülésének szempontjait figyelembe véve - évente felülvizsgálhatja a
közszolgálati médiaszolgáltatások rendszerét, és dönthet arról, hogy a közszolgálati
médiaszolgáltató számára fenntartja-e addigi médiaszolgáltatásait vagy megváltoztatja azok
rendszerét.”
13. §
Az Mttv. 98. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elősegítése érdekében, az ahhoz szükséges
mértékben a közszolgálati médiaszolgáltató, illetve az Alap által műsorkészítés céljából
üzemben tartott és műsorkészítés során használt gépjárművek Magyarország területén közúti
forgalomban való részvételének - össztömegre, tengelyterhelésre és méretre vonatkozó -
korlátozására, illetve az ezzel kapcsolatos díjfizetési kötelezettségre, valamint időbeli
korlátozásokra vonatkozó jogszabályok nem alkalmazandóak.”
14.	§
Az Mttv. „A közszolgálati médiavagyon és a közszolgálati médiaszolgáltatók archívuma”
alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A közszolgálati médiavagyon és a közszolgálati médiaszolgáltató archívuma
100.	§ (1) Azon közszolgálati médiavagyon tekintetében, amely állami tulajdonban áll, a
tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét - a (2), (5) és (6) bekezdésben foglalt
kivétellel - az Alap gyakorolja.
(2)	Az Alap a közszolgálati médiavagyont sem részben, sem egészben nem
idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg. E tilalom nem akadályozza a
közszolgálati médiavagyon egyes elemein fennálló szerzői, szomszédos, illetve felhasználási
jogok hasznosítását.
(3)	Az Alap gondoskodik a közszolgálati médiavagyon, valamint a közszolgálati
médiaszolgáltató és az Alap tulajdonába került, a közszolgálati médiavagyon körébe nem
tartozó, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) hatálya alá
tartozó műveket és más teljesítményeket tartalmazó fizikai hordozók (a továbbiakban együtt:
Archívum) tárolásáról, megőrzéséről és felhasználásáról. Az Archívum országos gyűjtőkörű
közgyűjteménynek minősül.
(4)	Az archiválás és az Archívum megőrzésének, kezelésének, felhasználásának
részletes szabályait az Alap vezérigazgatója a Médiatanács egyetértésével, szabályzatban
állapítja meg.
(5)	Az Alap a közszolgálati médiaszolgáltató számára külön engedély- és díjfizetési
kötelezettség nélkül jogosult a közszolgálati feladatai ellátásához szükséges felhasználás - így
különösen nyilvánossághoz közvetítés - céljára átadni a közszolgálati médiavagyonba tartozó
szerzői műveket, valamint azon egyéb szellemi alkotásokat, amelyek nem tartoznak a
közszolgálati médiavagyonba, de amelyekre nézve az Alap felhasználási joggal rendelkezik.
A közszolgálati médiaszolgáltató a közszolgálati médiavagyon általa felhasznált elemeire
vonatkozóan ingyenes felhasználási jogot szerez.
(6)	Az Archívumban található, a közszolgálati médiavagyon részét képező, valamint a
közszolgálati médiavagyonba nem tartozó szerzői műveket és más szellemi alkotásokat az
Alap és a közszolgálati médiaszolgáltató az Szjt., valamint a szerzői jogi és szomszédos jogi
jogosultakkal kötött megállapodás keretei között használhatja fel.
(7)	Eltérő megállapodás hiányában a közszolgálati médiaszolgáltatónak a
közszolgálati médiavagyon általa felhasznált elemeire vonatkozó felhasználási jogszerzésére
az Szjt. 30. § (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.”
15.	§
Az Mttv. a következő alcímmel és 100/A. §-sal egészül ki:
„A közszolgálati média stratégiai terve és a közszolgálati érték mérése
100/A. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató köteles minden évre vonatkozóan, a tárgyévet
6
megelőző év május 31-ig általános stratégiai tervet készíteni, amelyben azonosítja és értékeli
a közszolgálati médiaszolgáltatások minőségének lehetséges fejlesztési irányait és módjait,
különös, de nem kizárólagos tekintettel az alábbi szempontokra:
a)	nemzetközi és hazai médiapiaci tendenciák,
b)	technológiai fejlődés és innováció,
c)	a 100/B. § szerinti közszolgálati érték felülvizsgálatára és ellenőrzésére vonatkozó
eljárás tapasztalatai,
d)	a Közszolgálati Kódex tartalma,
e)	a Közszolgálati Testület véleménye,
f)	a közszolgálati érték vizsgálatának eredményei,
g)	a nézettségi és hallgatottsági, valamint más médiafogyasztási adatok.
(2)	Az általános stratégiai terven túlmenően eseti jelleggel, a közszolgálati
médiaszolgáltatás szükségleteihez igazodóan a médiaszolgáltatás egyes részkérdései
vonatkozásában is készítendők stratégiai tervek a közszolgálati médiaszolgáltató által.
(3)	Az (l)-(2) bekezdésekben foglalt stratégiai terveknek figyelemmel kell lenniük e
törvény rendelkezéseire, a Kódex előírásaira, valamint az Európai Unió és az Európa Tanács
vonatkozó ajánlásaira, előírásaira.
(4)	Az (l)-(2) bekezdés szerinti stratégiai tervek alapul szolgálnak a közszolgálati
médiaszolgáltatás működéséhez, valamint a közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap közötti
együttműködéshez.
16.	§
Az Mttv. a következő 100/B. §-sal egészül ki:
„100/B. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató szolgáltatásainak közszolgálati jellegét és
értékét, valamint a médiapiac sokszínűségére gyakorolt hatását köteles megvizsgálni és
ellenőrizni.
(2)	A közszolgálati érték vizsgálatának részletszabályait szabályzatban kell rendezni,
amelyet valamennyi, az eljárásban érintett szervezet vagy testület közösen fogad el, a
közszolgálati médiaszolgáltató kezdeményezésére és koordinációja mellett.
(3)	A (2) bekezdés szerinti szabályzat megalkotása és valamennyi módosítása során
figyelemmel kell lenni e törvény rendelkezéseire, a Kódex előírásaira, valamint az Európai
Unió és az Európa Tanács vonatkozó ajánlásaira, előírásaira.”
17. §
Az Mttv. „A nemzeti hírügynökség különleges feladatai” alcíme helyébe a következő alcím
lép:
„A közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi feladatai
101.	§ (1) A közszolgálati médiaszolgáltató a 83. §-ban meghatározott célok érvényre
juttatásán túl az alábbi hírügynökségi feladatokat látja el:
a)	a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket,
tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat,
dokumentációs adatokat szolgáltat,
b)	biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek
7
ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek
megfelelő érvényesítéséhez,
c)	közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek
közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő
továbbításában,
d)	rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt az Országgyűlésben képviselettel
rendelkező pártok, más pártok, jelentős civil szervezetek tevékenységéről, és a
Kormány, a közigazgatási szervek, önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek
tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza,
e)	rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi
eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól,
f)	rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyarország határain kívül élő magyarság
életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,
g)	rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzetiségek életéről,
h)	választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a
tájékoztatásról,
i)	rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott
feladatokat végez,
j) gondoskodik a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi
jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről,
k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában.
(2)	A közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi feladatainak ellátása érdekében
a)	az ország minden megyéjére és a fővárosra kiterjedő,
b)	a Kárpát-medence magyarlakta területeire kiterjedő,
c)	az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelő külföldi
tudósítói hálózatot működtet.
(3)	Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak
Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar
Honvédség légvédelmi és repülő készültségi erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés,
a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetve törvényben meghatározott
személyek és szervek - a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben - a 32. § (6) bekezdés
szerint kötelezhetik a közszolgálati médiaszolgáltatót - hírügynökségi tevékenysége körében
-	a tájékoztatásra.”
18. §
(1)	Az Mttv. „A közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak választása” alcím címe
helyébe a következő cím lép:
„A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának választása”
(2)	Az Mttv. 102. § (l)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A közszolgálati médiaszolgáltató ügyvezetését a vezérigazgató látja el, igazgatóság nem
működik. A vezérigazgató - e törvény keretei között - gyakorolja mindazon hatásköröket,
amelyeket a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokról szóló vonatkozó
rendelkezése a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. A vezérigazgatóval
munkaszerződést kell kötni, díjazását a közszolgálati médiaszolgáltató terhére meghatározott
havi összegben kell megállapítani.
(2) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója feletti munkáltatói jogkört -
beleértve a vezérigazgató kinevezését és munkaviszonya megszüntetését - a Kuratórium
gyakorolja. A vezérigazgató jelölése és kinevezése a következő lépések szerinti sorrendben
történik:
a)	a Médiatanács elnöke két vezérigazgató-jelöltre tesz javaslatot a Médiatanácsnak,
b)	ha a Médiatanács elfogadja a jelölteket, azokat a Kuratórium elé terjeszti, hogy
válasszon egyet a jelöltek közül,
c)	ha a Médiatanács nem fogadja el a Médiatanács elnöke által javasolt valamelyik
jelöltet, akkor a Médiatanács elnöke új jelöltre tesz javaslatot; a Médiatanács csak
akkor tehet javaslatot a Kuratóriumnak, ha maga két jelöltet elfogadott,
d)	a Médiatanács javaslatot tehet a vezérigazgató munkaszerződésének egyes tartalmi
elemeire is,
e)	az első szavazási körben a Kuratórium összes tagjának - ideértve az elnököt is -
kétharmados többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről,
f)	ha a két jelöltből a Médiatanács jelölésétől számított harminc napon belül nem tud
kétharmados többséggel választani a Kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell
lefolytatni,
g)	az új jelölés során ismételten két új jelöltre kell javaslatot tenni,
h)	az új jelölést követő szavazás során a Kuratórium összes tagjának - ideértve az
elnököt is - egyszerű többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről.”
(3)	Az Mttv. 102. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A vezérigazgató egy vagy több vezérigazgató-helyettes kinevezésére jogosult. A
vezérigazgató-helyettesek munkaszerződésének feltételeit a Kuratórium hagyja jóvá.”
19.	§
Az Mttv. 104. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója
munkaviszonyának ideje alatt tudományos, oktatói, irodalmi, művészeti és más szerzői
jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, a
közszolgálati médiaszolgáltatótól e jogcímeken sem jogosult díjra.”
20.	§
(1)	Az Mttv. „A közszolgálati médiaszolgáltatók felügyelő bizottsága” alcím címe helyébe a
következő cím lép:
„A közszolgálati médiaszolgáltató felügyelő bizottsága”
(2)	Az Mttv. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közszolgálati médiaszolgáltató ügyvezetését a Felügyelő Bizottság (a továbbiakban:
Bizottság) ellenőrzi. A Bizottság jogában áll a vezérigazgatótól, a közszolgálati
médiaszolgáltató munkavállalóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a közszolgálati
9
médiaszolgáltató könyveit, pénzforgalmi számláját, iratait és pénztárát bármikor
megvizsgálni, vagy szakértővel a közszolgálati médiaszolgáltató költségére megvizsgáltatni.”
21.	§
(1)	Az Mttv. „A közszolgálati médiaszolgáltatók könyvvizsgálója” alcím címe helyébe a
következő cím lép:
„A közszolgálati médiaszolgáltató könyvvizsgálója”
(2)	Az Mttv. 107. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közszolgálati médiaszolgáltató könyvvizsgálóját a Kuratórium választja két évre.
Megbízatásának megszüntetése is a Kuratórium hatáskörébe tartozik.”
22. §
Az Mttv. „A közszolgálati médiaszolgáltatók finanszírozása és gazdálkodása” alcíme helyébe
a következő alcím lép:
„A közszolgálati médiaszolgáltatás finanszírozása és gazdálkodása
108. § (1) Az Alap a 136. § (3) bekezdésben meghatározott forrásaiból támogatja a
közszolgálati médiaszolgáltató feladatainak ellátását, erre irányuló megrendelésre elvégzi
médiatartalmainak készítését, beszerzését, megvásárlását, valamint a közszolgálati
médiaszolgáltatáshoz szükséges egyéb tevékenységét.
(2)	A 136. § (3) bekezdésben meghatározott források alapján a médiatartalmak
készítésére és beszerzésére fordítandó összegre - a közszolgálati médiaszolgáltatás 203 .§31.
pontjában szereplő szolgáltatástípusai közötti bontásban - az Alap javaslatot tesz. E
javaslatról a Közszolgálati Költségvetési Tanács (a továbbiakban: Tanács) véleményt
nyilvánít.
(3)	A Tanács háromtagú, tagjai a következők:
a)	a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója,
b)	az Alap vezérigazgatója,
c)	az Állami Számvevőszék elnöke által esetileg delegált tag, akire a 104. §-ban és a 118. §-
ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok értelemszerűen vonatkoznak. E tag tiszteletdíját az
Alap vezérigazgatója állapítja meg.
(4)	Az Alap a (2) bekezdés szerinti javaslatát minden év június 30-ig teszi meg, a
következő tárgyévre vonatkozóan. A Tanács a javaslatról minden év július 31-ig fogalmazza
meg (2) bekezdés szerinti véleményét. Véleménye megalkotása során figyelembe veszi az e
törvényben, a Kódexben, valamint a 100/A. § alapján készült stratégiai tervekben
meghatározott közszolgálati célokat, terveket, illetve a közszolgálati médiaszolgáltató
különleges feladatait. A Tanács véleményét egyszerű többséggel fogadja el, indokolással látja
el, és az Alap internetes honlapján nyilvánosságra hozza.
(5)	Amennyiben a Tanács véleménye elutasítja az Alap (2) bekezdés szerinti
javaslatát, úgy az Alapnak minden év augusztus 15-ig be kell nyújtania a Tanács számára
újabb javaslatát. E javaslatában vagy elfogadja a Tanács véleményében foglaltakat, vagy
10
indokolással ellátva elutasítja azt.
(6)	A Tanácsot az Alap vezérigazgatója - aki egyúttal a Tanács elnöke - hívja össze,
legkésőbb minden év június 30-ig. A Tanács működésének szabályait, ügyrendjét e törvény
keretei között maga határozza meg.
(7)	Az Alap - a közszolgálati médiaszolgáltató képviseletében és javára eljárva - a
saját költségvetése terhére köti meg a közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatásainak
terjesztésére vonatkozó szerződéseket. Azon műsorterjesztési szerződésekre, amelyek alapján
a közszolgálati médiaszolgáltató a terjesztésre adott engedély ellenében bevételhez jut, a (9)
bekezdés szabályai alkalmazandók.
(8)	A közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységéről a vezérigazgató beszámol a
Kuratóriumnak, ennek keretében kerül sor a mérleg- és eredmény-kimutatás jóváhagyására. A
vezérigazgató beszámolóját a közszolgálati médiaszolgáltató Felügyelő Bizottságának
véleményével együtt a Kuratórium elé kell terjeszteni.
(9)	A közszolgálati médiaszolgáltató - közszolgálati céljainak elősegítése érdekében -
vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás
végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel. A vállalkozási tevékenységének folytatásához
való jogot - tekintettel az Alapnak a közszolgálati média támogatása érdekében végzett
tevékenységére, ellenérték nélkül - átengedheti az Alap részére. Az Alap az ebből eredő
bevételeit csak a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elérésére használhatja fel.
(10)	A közszolgálati médiaszolgáltatónak nem lehet részesedése más
médiaszolgáltatóban, alapítványt nem hozhat létre.
(11)	A közszolgálati médiaszolgáltató a szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A
nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához
szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és
ellenszolgáltatást.
(12)	A közszolgálati médiaszolgáltató személyes illetékmentességet élvez, valamint
nem alanya a társasági adónak. Az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltató az általános
forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 8. §
alkalmazásában együttesen kapcsolt vállalkozások, amelyekkel kapcsolt vállalkozási
viszonyba csak külön törvényi rendelkezés alapján kerülhet újabb személy.
(13)	Az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltató egymás közötti jogviszonyaiban
történő beszerzések nem tartoznak a közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazási körébe.
(14)	A jelen törvényben foglaltakra figyelemmel a Médiatanács határozza meg az Alap
tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő
gazdálkodásnak törvényben nem szabályozott részletes szabályait, ideértve, hogy az egyes
vagyonelemeket, vagyontárgyakat, eszközöket - közszolgálati feladataik teljesítése céljából -
milyen feltételekkel veheti igénybe a közszolgálati médiaszolgáltató.”
23.	§
Az Mttv. HARMADIK RÉSZ IV. Fejezete a következő alcímmel és 108/A-B. §-sal egészül
ki:
„A közszolgálati médiaszolgáltatás rendszerében dolgozókra vonatkozó speciális
munkajogi szabályok
108/A. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap által foglalkoztatottakra a munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait a (2)-(5)
bekezdésben, valamint a 108/B. §-ban megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.
11
(2)	A közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap médiatartalom-szolgáltatáshoz
valamint hírügynökségi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenysége rendeltetése folytán
vasárnap és munkaszüneti napon is végzett tevékenység.
(3)	A foglalkoztatottak vonatkozásában - a munkakörök sajátosságaira tekintettel - a
munkáltató által elrendelt munkavégzés idejének számítása, valamint a munkakör készenléti
jellegének megállapítása szempontjából az adott tevékenységre fordított tényleges
munkavégzések (munkafázisok) időtartamát kell figyelembe venni.
(4)	A foglalkoztatottak vonatkozásában az Mt. 101. § (3) bekezdése nem
alkalmazandó.
(5)	A teljes napi munkaidőben foglalkoztatott számára naptári évenként kollektív
szerződés rendelkezése alapján legfeljebb négyszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető
el.
108/B. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatási, valamint a közszolgálati médiaszolgáltató
hírügynökségi tevékenységében való részvételre irányuló munkaköröket külön jogszabály
határozza meg.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben
foglalkoztatott személyt kötetlen munkarend szerint kerül foglalkoztatásra. A munkarend
jellegét nem érinti a munkakör sajátos jellegéből adódó kötelező rendelkezésre állás vagy a
munkáltató által meghatározott időpontban vagy időszakban történő munkavégzés.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott kötetlen munkarend alkalmazásától a felek
munkaszerződésben térhetnek el, a jövőre nézve irányadó megállapodásukkal.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben
foglalkoztatott vonatkozásában a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges
munkaidőként a teljes munkaidőben foglalkoztatott esetében egy naptári évben
munkanaponként átlagosan figyelembe vehető órák számát a munkáltató köteles
meghatározni. Részmunkaidőben foglalkoztatott esetében a munkahelyen kívüli
felkészüléshez szükséges munkaidőt a teljes és a munkaszerződésben kikötött részmunkaidő
arányában kell figyelembe venni. A munkahelyen kívüli felkészülést kiválthatja a
munkáltató, ha erre a munkahelyen és munkaidőben lehetőséget biztosít.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben
foglalkoztatott vonatkozásában a munkáltató az Mt. 122. § (2) bekezdésében foglaltaktól
eltérően, a rendes szabadság kiadása során kivételesen, indokolt esetben nem köteles a
munkavállalónak az alapszabadsága egynegyedére vonatkozó kérését figyelembe venni, ha
az a munkáltató üzemszerű működését súlyosan veszélyeztetné. Erről a munkáltatónak
haladéktalanul tájékoztatnia kell a foglalkoztatottat, egyúttal közölnie kell, hogy mikor
veheti ki a szabadságát.”
24.	§
(1)	Az Mttv. 136. § (l)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az Alap olyan elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati
médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a
közszolgálati médiaszolgáltató szervezeti átalakításának támogatása, a közszolgálati célú
műsorszámok gyártása és támogatása, az elsőként filmszínházban bemutatásra szánt
filmalkotások és a kortárs zeneművek támogatása, a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló
állami és saját vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó
egyéb tevékenységek támogatása, illetve elvégzése.
12
(2)	Az Alap tulajdonában álló saját, valamint a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló
állami vagyon ideértve annak hasznosításából és tulajdonjogának átruházásából származó
bevételt is - kizárólag törvényben meghatározott célokra használható fel.
(3)	Az Alap bevételei különösen: a médiaszolgáltatási díj, a pályázati díj, a
műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a közszolgálati
hozzájárulás, a frekvencia díjakból a Hatóság által a 134. § (5) bekezdés alapján az Alaphoz
utalt összeg, a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók által a (8)
bekezdés alapján befizetett támogatás, a központi költségvetési céltámogatások, a
vagyonhasznosításból, annak értékesítéséből, illetve a vállalkozási tevékenységből származó
bevételek, a kamatbevételek, továbbá az önkéntes befizetések.”
(2)	Az Mttv. 136. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az Alap jogi személy, gazdálkodó szervezet, kezelője a Médiatanács. Az Alap a
Műsorszolgáltatási Alap, valamint a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap
jogutódja.”
25.	§
Az Mttv. 137. §-a a következő (3a)-(3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az Alap által, a 136. § (1) bekezdésében foglalt feladata alapján folyósított, pályázat
útján elnyert, árat közvetlenül befolyásoló támogatás ellenében vállalt kötelezettség az Áfa tv.
13. §-a tekintetében nem minősül szolgáltatásnyújtásnak.
(3b) Az Alap által a 136. § (1) bekezdés alapján pályázat útján elnyert és folyósított
támogatásból elkészült műalkotás gyártásához kapcsolódóan igénybevett szolgáltatás,
beszerzett termék az Áfa tv. 120. §-a, 123. §-a, illetve 5. számú melléklete tekintetében
adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében használt terméknek és
szolgáltatásnyújtásnak minősül.”
26.	§
Az Mttv. a következő alcímmel és 137/A-E. §-sal egészül ki:
„Az Alap állami vagyonnal való gazdálkodása
137/A. § (1) Az Alap a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban:
Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 17. pontjában foglaltak szerinti tulajdonosi joggyakorlója mindazon
állami vagyonnak - ide értve az államot megillető szerzői és szomszédos jogi vagyoni
jogosultságokat is - (rábízott vagyon),
a)	amely esetében törvény a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlására az
Alapot, illetve korábban valamely jogelődjét jelölte ki, továbbá
b)	amely a közszolgálati médiaszolgáltatáshoz, vagy az azt támogató tevékenységhez
kapcsolódóan került állami tulajdonba.
(2)	Az Alap a közszolgálati médiaszolgáltatás ellátásának érdekében jogosult a
Magyar Állam nevében gazdasági társaság alapítására, vagy e célból gazdasági társaságban
részesedés szerzésére, valamint abban a tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok gyakorlására.
13
(3)	A rábízott vagyon elsődleges rendeltetése a közszolgálati médiaszolgáltatás és a
hírügynökségi szolgáltatás, mint közfeladat ellátásának elősegítése.
(4)	A vagyongazdálkodás elsődleges célja a vagyon hatékony működtetése, állagának
védelme, értékének megőrzése, illetve gyarapítása a (3) bekezdésben meghatározott
közfeladat ellátásának biztosítása érdekében.
(5)	Az Alap a rábízott vagyonához tartozó állami vagyon feletti tulajdonosi
joggyakorlására irányuló tevékenysége nem tartozik az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI.
törvény (a továbbiakban: Vtv.) hatálya alá.
(6)	Az Alap az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek
minősül.
137/B. § (1) Az Alap rábízott vagyonához tartozó állami vagyon feletti tulajdonosi
joggyakorlás során az Nvtv.-ben meghatározott rendelkezéseket a (3)-(9) bekezdésben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az Alap a rábízott vagyonához tartozó állami vagyont saját maga használhatja, azt
hasznosíthatja, vagy - törvény eltérő rendelkezése hiányában - tulajdonjogát átruházhatja
(értékesítheti). A hasznosításra, vagy a tulajdonjog átruházásra irányuló szerződést írásba kell
foglalni.
(3)	Az Nvtv. 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatár feletti vagyont -
törvény eltérő rendelkezése hiányában - hasznosítani, vagy tulajdonjogát átruházni csak
nyilvános, kivételesen indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján, a szolgáltatás és
ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Az értékhatár megállapítása során a
hasznosítással, értékesítéssel érintett vagyon, vagy vagyonrész, több vagyonelemre vonatkozó
jogügylet esetén pedig azok együttes forgalmi értéke az irányadó. Az ingatlanok, továbbá az 5
millió forint egyedi bruttó nyilvántartási értéket meghaladó más vagyonelemek esetén a
forgalmi érték meghatározására független szakértői vélemény elkészítése szükséges.
(4)	A versenyeztetési kötelezettség a határozott időre kötött hasznosítási szerződések
meghosszabbítása esetén is fennáll. A versenyeztetési eljárásban a kiíró valamennyi résztvevő
számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz
jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében.
(5)	Mellőzhető a versenyeztetés, ha a hasznosítás
a)	államháztartási körbe tartozó szervezet, köztestület,
b)	a Magyar Állam, vagy az Alap, külön-külön, vagy együttes többségi tulajdonosi
részesedésével működő szervezet,
c)	jogszabályban előírt állami, vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezet,
d)	közszolgálati médiaszolgáltató,
e)	külföldi állam, vagy külföldi helyhatóság javára történik, továbbá
f)	ha jogszabály rendelkezései vagy a használat átengedésének egyéb körülményei a
lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy
mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók,
g)	ha a határozott időre kötendő szerződés tartama
ga)	ingatlan esetében a 180 napot,
gb)	archív anyagra vonatkozó szerződés, vagy felhasználási szerződés esetén a
3 évet,
gc)	egyéb esetben pedig a 90 napot nem haladja meg, vagy
h)	az Alap gyártási kapacitásának, valamint ehhez kapcsolódóan stúdiójának és
eszközeinek hasznosítására irányul.
(6)	Mellőzhető a versenyeztetés, ha a tulajdonjog átruházására
a)	az (5) bekezdés a)-e) pontja alá tartozó szervezet részére, vagy
b)	csere útján vagy
14
c)	nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében kerül sor, továbbá
d)	a vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő
rendelkezésre bocsátása esetén,
e)	a vagyonra vonatkozó érvényes vételi jog gyakorlása esetén,
f)	a telekalakításról szóló jogszabály végrehajtása, vagy a telekalakítások
végrehajtásához szükséges tulajdoni változásra vonatkozó megállapodás esetén.
(7)	Zártkörű pályázat kiírására különösen akkor kerülhet sor, ha a vagyonelem
nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból
éves szinten elérhető, vagy az értékesítésből származó bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános
pályázat eredménytelenül zárult és kizárólag ezen eljárással biztosítható a rábízott állami
vagyonnal való hatékony gazdálkodás.
(8)	Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati
felhívás megküldésével - legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni
ajánlattételre.
(9)	Az Alap rábízott vagyonára vonatkozóan vételi jogot alapítani csak az értékesítésre
vonatkozó jogszabályi előírások betartásával lehet.
(10)	Az Nvtv. 11. § (13) bekezdésében meghatározott eseten kívül az Alap a
vagyongazdálkodási tevékenysége során ingyenesen biztosítja a rábízott vagyon használatát a
közszolgálati médiaszolgáltató számára, továbbá ingyenesen nyújtja az ahhoz kapcsolódó
szolgáltatásokat, ideértve a közszolgálati médiaszolgáltató folyamatos működőképességét
biztosító szolgáltatásokat is.
(11)	A rábízott vagyonba tartozó leselejtezett - ingatlannak nem minősülő - tárgyi
eszköz ingyenes átruházása esetén az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt
beszámolási kötelezettségre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.
137/C. § (1) A rábízott vagyon hasznosítására, tulajdonjogának átruházására irányuló
szerződés nem köthető azzal, aki
a)	csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési
eljárás alatt áll;
b)	tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;
c)	az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja szerinti,
hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;
d)	az alábbi bűncselekmények elkövetése miatt büntetett előéletű:
da)	a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.
évi IV. törvény XV. fejezet VI. címében meghatározott közélet tisztasága elleni
vagy XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény,
db)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében
meghatározott korrupciós bűncselekmény, XXXVIII. Fejezetében meghatározott
pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmény, XXXIX. Fejezetében
meghatározott költségvetést károsító bűncselekmény, XL. Fejezetében
meghatározott pénzmosás, XLI. Fejezetében meghatározott gazdálkodás rendjét
sértő bűncselekmény, XLII. Fejezetében meghatározott fogyasztók érdekeit és a
gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmény vagy XLIII. Fejezetében
meghatározott tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni
bűncselekmény;
e)	gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, illetve akinek tevékenységét a jogi
személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV.
törvény 5. § (2) bekezdése alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta;
f)	állami vagyon hasznosítására, értékesítésére irányuló korábbi - három évnél nem
15
régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból
kizárták.
(2)	A szerződés megkötését megelőzően a szerződő félnek arról, hogy vele szemben
nem állnak fenn az (1) bekezdésben meghatározott kizáró okok, írásban, saját kezűleg, vagy -
jogi személy esetén - cégszerűen aláírt módon nyilatkoznia kell, ennek hiányában a szerződés
nem köthető meg. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződés semmis.
(3)	Amennyiben a rábízott vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését
követően merül fel az (1) bekezdés szerinti kizáró ok, úgy az Alap jogosult a szerződést
azonnali hatállyal felmondani.
137/D. § Az Alap - a Médiatanács előzetes jóváhagyásával - és a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) megállapodást köthet valamely vagyonelem
tulajdonosi joggyakorlásának ingyenes, könyv szerinti értéken történő átadásáról. A
megállapodás az állami vagyonért felelős miniszter jóváhagyásával jön létre. Az erre
vonatkozó kezdeményezést az Alap és az MNV Zrt. együttesen nyújtja be az állami vagyonért
felelős miniszter részére. A megállapodás létrejöttével az érintett vagyon a Vtv. 3. § (1)
bekezdése szerinti vagyonnak minősül.
137/E. § (1) Az Alap nyilvántartásában el kell különíteni az Alap saját vagyonának
nyilvántartását a rábízott állami vagyon nyilvántartásától. A rábízott vagyont az adott
vagyontárgy sajátosságainak megfelelő, az azonosítást lehetővé tevő - a Központi Statisztikai
Hivatallal egyeztetett - módon, naturáliában (mennyiségben) és értékben, a keletkezés
(aktiválás) időpontját is feltüntetve kell nyilvántartani.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti értéken való nyilvántartási kötelezettség nem vonatkozik
azon vagyonelemre, amelynek értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg, így
különösen az archívumokban őrzött szerzői és szomszédos jogi jogosultságokra.
(3)	Az Alap a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos könyvvezetési és beszámoló
készítési kötelezettségének az államháztartás számviteléről szóló rendelet szerint köteles
eleget tenni.
(4)	A 137/A. § (3) bekezdésében meghatározott közfeladatra tekintettel a
nyilvántartásnak a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat feltüntetését egyedileg
nem kell tartalmaznia.”
27.	§
(1)	Az Mttv. 203. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. Közérdekű közlemény: ellenszolgáltatás nélkül közzétételre kerülő, állami vagy
önkormányzati feladatot ellátó szervezettől, illetve személytől, valamint állami fenntartású
vagy az állam kezelésében lévő intézménytől származó tájékoztatás, amely valamely konkrét
közérdekű információt közvetít a nézők vagy hallgatók figyelmének felkeltése céljából, és
nem minősül politikai reklámnak.”
(2)	Az Mttv. 203. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. Közszolgálati médiaszolgáltatás: a közszolgálati médiaszolgáltató által nyújtott
audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatás, hírügynökségi szolgáltatás, valamint internetes úton
elérhetővé tett médiatartalmak szolgáltatása.”
16
(3)	Az Mttv. 203. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. Közszolgálati médiaszolgáltató: kizárólag - a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak
megvalósítására - e törvény 84. § (1) bekezdésében nevesített médiaszolgáltató.”
(4)	Az Mttv. 203. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. Közszolgálati médiavagyon: a közszolgálati médiaszolgáltató, jogelődei, valamint az
Alap által megrendelt, bármilyen jogcímen készített, adásvétel útján beszerzett, felhasználási
szerződéssel vagy egyéb megállapodás útján részben vagy egészben megszerzett, vagy
készített filmalkotások és más audiovizuális művek, rádiós műsorszámok, hangfelvételek és a
médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb, kulturális értéket képviselő dokumentumok,
fényképek szerzői és szomszédos jogai, vagy ezek bármely felhasználási jogai, valamint e
műveket tartalmazó fizikai hordozók (például: lemezek, szalagok, kazetták, papíralapú
dokumentumok, kották), továbbá a jelmezek, kellékek, díszletek és egyéb szerzői művek,
amennyiben a művel kapcsolatos szerzői és szomszédos jogok a törvény hatálybalépését
megelőzően a közszolgálati médiaszolgáltató jogelődei valamelyikét vagy a törvény
hatálybalépését követően az Alapot illetik meg vagy illették meg, valamint amelyekre
vonatkozóan e törvény hatálybalépését követően a közszolgálati médiaszolgáltató jogelődei
szereztek, vagy maga a közszolgálati médiaszolgáltató szerez jogot.”
(5)	Az Mttv. 206. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a foglalkoztatásért felelős miniszter, hogy a 108/B. § (1) bekezdése
szerinti munkaköröket rendeletben megállapítsa meg.”
28.	§
Az Mttv. 212. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A Kódex rendelkezéseit 2015. szeptember 30-ig módosítani kell a közszolgálati
médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2014.
évi ... törvényben foglaltakkal összhangban. E módosításra a Kódex elfogadásának szabályait
-	95. § (2) bekezdés - kell alkalmazni.”
29.	§
Az Mttv. „A közszolgálati médiaszolgáltatókra vonatkozó átmeneti szabályok” alcíme a
következő 215/A-C. §-sal egészül ki:
„215/A. § (1) A Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában álló Magyar Rádió Zártkörűen
Működő Nonprofit Részvénytársaság, Magyar Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit
Részvénytársaság és a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit
Részvénytársaság, mint közszolgálati médiaszolgáltatók a Duna Televízió Zártkörűen
17
Működő Nonprofit Részvénytársasággal történő egyesüléssel megszűnnek. Az egyesülés
végrehajtásához szükséges tulajdonosi döntéseket - az Mttv. 91. § b) pontjában foglaltaktól
eltérően - a Közalapítvány jogosult és köteles legkésőbb 2015. március 31-ig meghozni. Az
Országgyűlés köteles az egyesüléssel összefüggésben a Közszolgálati Közalapítvány alapító
okiratát módosítani. A Duna Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság neve
az egyesülést követően Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörű Részvénytársaságra
módosul.
(2)	A Közszolgálati Közalapítvány az egyesülésről egy ülésen határoz. Az egyesülés
cégjegyzékbe történő bejegyzése érdekében szükséges további intézkedéseket a Duna
Televízió Zárkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság a Közszolgálati Közalapítvánnyal,
az Alappal és az egyesüléssel érintett további társaságokkal együttműködésben köteles
megtenni annak érdekében, hogy az átalakulás időpontja 2015. július 1. napjával következzen
be.
(3)	A közszolgálati médiaszolgáltató részvénytársaságok egyesülése vonatkozásában a
Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az egyes jogi
személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a
továbbiakban: Átv.) és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) az alábbi eltérésekkel alkalmazandó:
a)	az Átv. 9. §-ában, 10. § (2)-(4) bekezdésében és 14. § (5) bekezdésében, a Ptk. 3:40.
§-ában, valamint a Ctv. 57. § (la) és (5) bekezdésében és 1. Melléklet III. 5. pontjában
foglalt szabályok nem alkalmazandók;
b)	a Ptk. 3:36. § (4) bekezdése akként alkalmazandó, hogy nincs helye a határozat
végrehajtása felfüggesztésének;
c)	a Ctv. 57. § (1) bekezdése akként alkalmazandó, hogy a kérelem elbírálására nyitva
álló határidő tíz munkanap.
215/B. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató vagyona - a funkcionális feladathoz kötődő
vagyon kivételével - a jelen törvény alapján ellenérték nélkül az állam tulajdonába és az Alap
tulajdonosi joggyakorlása alá kerül. A tulajdonjog átadásáról, valamint az azzal kapcsolatos
további feladatok végrehajtásáról a beolvadást követően létrejött Duna Médiaszolgáltató Zrt.
és az Alap átadás-átvételi megállapodást köt, amelyben megállapodnak az átvett vagyonhoz
kapcsolódó jogviszonyokból eredő jogok és kötelezettségek átruházásában is. Az átruházás
folytán bekövetkező alanyváltozás nem érinti a szerződő felek eredeti jogait és
kötelezettségeit. Erre tekintettel a szerződéses jogviszonyokban megvalósuló alanyváltozás
tekintetében a közbeszerzésekről szóló törvény szerződésmódosításra vonatkozó szabályai
nem alkalmazandók. A közszolgálati médiaszolgáltató és jogelődei által ajánlatkérőként e
törvény hatálybalépése előtt megindított, és még folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban
az ajánlatkérőt megillető jogok és őt terhelő kötelezettségek - a közszolgálati
médiaszolgáltató erre irányuló nyilatkozatával - átszállnak az Alapra.
(2)	Az (1) bekezdés tekintetében funkcionális feladathoz kötődő vagyonnak minősül a
közszolgálati médiaszolgáltató belső munkamegosztása során kialakított szervezeti egységek
által ellátott társasági működést, azaz az intézmény-fenntartási, illetve belső igazgatási
feladatok ellátását szolgáló vagyon, így különösen a humánerőforrás gazdálkodási,
költségvetés gazdálkodási, pénzügyi, jogi, kommunikációs ellenőrzési, koordinációs, továbbá
a saját szervi működést szolgáló informatikai feladatok tárgyi, műszaki feltételeit szolgáló
vagyon. Ezen vagyon pontos körének meghatározására közszolgálati médiaszolgáltató
javaslata alapján a Közalapítvány jogosult és köteles.
(3)	Az érintett vagyon tulajdonjoga a jelen törvény alapján, a megállapodás
létrejöttének napján száll át a magyar államra. A vagyonátadás illetékmentes. Az állam
részére térítés nélkül átadott eszközöknek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti
18
bekerülési értéke megfelel az eszközöknek az átadás időpontjában a közszolgálati
médiaszolgáltató által vezetett könyv szerinti értékének.
(4)	A közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények
módosításáról szóló 2014. évi ... törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett követelések
vonatkozásában - a törvény hatálybalépését követő 3 éven belül megindult felszámolási
eljárásban - az átvett vagyon erejéig az Alap kezesként felel.
215/C. § A közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap érintett munkavállalóinak
munkaszerződéseit módosítani kell annak érdekében, hogy megfeleljenek a 108/B. §-ban
foglalt előírásoknak. A módosításra irányuló tárgyalásokat 2015. március 31-ig le kell zárni.
Amennyiben a felek a munkaszerződések módosítása tárgyában ezen időpontig nem tudnak
megállapodni, akkor a munkaszerződésekre 2015. április 1. napjától megfelelően alkalmazni
kell a 108/B. §-ban foglaltakat.”
30.	§
Az Mttv. 74. § (1) bekezdésében, a 94. § (2) bekezdés a) pontjában, a 97. § (6) és (7)
bekezdésében, a Harmadik Rész IV. Fejezete címében, az „A közszolgálati médiaszolgáltatók
vezetőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok” alcím címében, a 106. § (6) és (7)
bekezdésében, a 181. § (1) bekezdésében és a 182. § u) pontjában a „közszolgálati
médiaszolgáltatók” szövegrész helyébe a „közszolgálati médiaszolgáltató” szöveg, a 95. § (2)
bekezdésében a „közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak” szövegrész helyébe a
„közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának” szöveg, a 95. § (3) bekezdésében a
„közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatója” szövegrész helyébe a „közszolgálati
médiaszolgáltató vezérigazgatója” szöveg, a 92. § (1) bekezdésében az „az érintett
közszolgálati médiaszolgáltató” szövegrész helyébe az „a közszolgálati médiaszolgáltató”
szöveg, a 97. § (14) bekezdésben a „közszolgálati médiaszolgáltató” szövegrész helyébe az „a
közszolgálati médiaszolgáltató” szöveg lép.
31.	§
Hatályát veszti az Mttv. 36. § (6) bekezdése, 73. § (5) bekezdése, valamint a 136. § (17)
bekezdése.
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása
32.	§
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 120. §-a a következő p) ponttal egészül
ki:
(E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő)
,,p) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap és a Duna Médiaszolgáltató
Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság által a médiatartalmak elkészítéséhez
szükséges technikai eszközök beszerzésére.”
19
Záró rendelkezések
33.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A 6-12. §, a 17-22. §, a 27. § (2)-(3) bekezdése, a 28. § és a 30. § 2015. július 1-jén lép
hatályba.
34.	§
E törvény 2-31. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak
minősül.
20
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A 2011. január 1-jén hatályba lépett médiaszabályozás (az Mttv.) a közmédia rendszerét oly
módon szabályozta, hogy a közszolgálati feladatokat négy önálló gazdasági társaságként
működő közszolgálati médiaszolgáltató látta el (Magyar Televízió Nonprofit Zrt., Magyar
Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és Duna Televízió Nonprofit Zrt.).
Az elmúlt közel négyéves időszak gyakorlati tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy
gazdaságossági, költséghatékonysági szempontokra figyelemmel indokolt a négy önálló
gazdasági társaság egyesülésének megvalósítása.
A technológiai fejlődésre, az új típusú médiaszolgáltatások elterjedésére tekintettel a
közmédia rendszere sokkal hatékonyabban képes ellátni a közszolgálati misszióját,
amennyiben az egyetlen gazdasági társaság összehangolt tevékenysége révén valósul meg. A
törvénymódosítás figyelemmel a konvergencia napjainkban egyre szélesebb körben
végbemenő folyamataira, illetve a közszolgálati célok és alapelvek maradéktalan
érvényesüléseire az eddig közszolgálati feladatait egymástól némiképp önállóan ellátó
közszolgálati médiaszolgáltatók egyesülését célozza. Mind a humán, mind pedig az anyagi
erőforrások egyetlen közszolgálati médiaszolgáltató keretei közé történő integrálása és ebből
következő hatékonyabb kihasználása elsősorban a minőségi műsorkészítés fenntartása, a
szolgáltatás-kínálat folyamatos bővítése és az új technikai eszközök alkalmazása révén
hozzájárulnak ahhoz, hogy a közmédia a közszolgálati misszióját maradéktalanul betölthesse.
A fentiekben említett célok elérése érdekében a törvényjavaslat azt a megoldást választja,
hogy a jelenlegi Duna Televízió Nonprofit Zrt.-vei beolvadás útján egyesül a másik három
gazdasági társaság, és Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit
Részvénytársaság elnevezéssel egyedüli közszolgálati médiaszolgáltatóként folytatja
tevékenységét. Az átalakulás kizárólag a gazdasági társaságok számában (illetve
elnevezésében) eredményez változásokat, az ennek eredményeképpen létrejövő új gazdasági
társaság valamennyi - a korábbi négy közszolgálati médiaszolgáltató számára a törvény által
előírt közszolgálati - feladatot egyedül fogja ellátni.
A törvénymódosítás eredményeképpen a közszolgálati célok és elvek teljes körű
érvényesülésére tekintettel a javaslat egyértelműen rögzíteni kívánja, hogy a közszolgálati
médiaszolgáltatónak milyen típusú szolgáltatások nyújtásával (rádiós, televíziós, online,
hírügynökség) kell szolgálnia a társadalom érdekét. A szabályozás újdonságként javasolja
bevezetni az Európa számos országában már régóta alkalmazott ún. közszolgálati érték-tesztet
(public value test), amely - a nézettség/hallgatottság mellett - az egyes szolgáltatások
közszolgálati jellegének („értékének”) a lehető legnagyobb objektivitással mérni képes
metodológia életre hívását és rendszeres alkalmazását követeli meg.
A médiapiaci innovációk és fejlemények folyamatos figyelemmel kísérése és a hazai
gyakorlatba történő átültetése érdekében a javaslat kötelezettségként írja elő, hogy a
közszolgálati médiaszolgáltató működése (stratégiája) kiszámítható és előrelátható módon
tervezett legyen, végső soron ezzel is a közszolgálati feladatok magasabb szintű ellátását - és
ezen keresztül a társadalmi elvárásokat és igényeket - szolgálva.
21
A törvényjavaslat a közszolgálati médiaszolgáltatók átalakulására a beolvadás módját
választotta, amely egyrészről biztosítja, hogy a gazdasági társaságok ne jogutód nélkül
szűnjenek meg, emellett pedig a közszolgálati feladatok folyamatos ellátása is biztosított
marad.
Az Mttv. hatálybalépését követően elfogadásra került a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi
CXCVI. törvény (Nvtv.), amelynek rendelkezései az Alap rábízott vagyonára is kiterjednek.
Az Nvtv., mint sarkalatos törvény megalkotására az Alaptörvény 38. cikkében foglalt
rendelkezésekre figyelemmel került sor, és ez a törvény tartalmazza most az állami vagyon
egészére vonatkozó általános szabályokat, elveket. Az Alaptörvény rendelkezései alapján az
állami vagyongazdálkodással kapcsolatos alapvető rendelkezéséket sarkalatos törvényben kell
szabályozni. Az Nvtv.-t megelőzően hatályba lépett Mttv. azonban ilyen rendelkezéseket nem
tartalmazott, a szabályozási jogkör most a Médiatanácsot illeti meg, azonban ez a
szabályozási szint már nem megfelelő. A módosítás biztosítja, hogy a Médiatanács által
megalkotott szabályok - amelyek alapvetően az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI.
törvény (Vtv.) rendelkezéseinek figyelembevételével kerültek kialakításra - most a megfelelő
jogi formában kerüljenek rögzítésre. A módosítás célja, hogy az állami vagyonnal való
gazdálkodásra, az azzal való tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozó szabályozás egységesen és
az Nvtv. elvei által megszabott kereteken belül kerüljön elfogadásra, azzal, hogy az Alapra
bízott állami vagyon sajátosságait, specialitásait figyelembe vevő esetleges eltérő
rendelkezések is megfogalmazásra kerüljenek. Vagyongazdálkodásra vonatkozó speciális,
eltérő rendelkezéseket, más, elsősorban ágazati törvények is tartalmaznak, így indokolt, hogy
a médiavagyon vonatkozásában ezek az Mttv.-ben kerüljenek meghatározásra. A módosítás
egyúttal több helyen tartalmaz pontosító, egyértelműsítő rendelkezéseket is, amelyeknek célja
a médiavagyonra vonatkozó szabályok összehangolása más, hasonló szabályozási kört
tartalmazó törvényi rendelkezésekkel, azok fogalomhasználatával.
A tervezet ezen felül több, a közmédia, illetve egyes rendelkezések vonatkozásában a teljes
médiapiac napi működése számára szükséges és kedvező módosítást irányoz elő, például a
műsorterjesztés, a műsorkvóták, vagy a hallássérültek számára hozzáférhetővé tett
műsorszámok szabályozásával kapcsolatban.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A technológia-semlegesség elvének megfelelően indokolt, hogy a 33. § (2) bekezdésében
meghatározott kötelezettség minden műsorterjesztési platformra, átviteli rendszerre
kiterjedjen.
A 2. §-hoz
A 20. § (3) bekezdés c) pontjában szereplő, a közszolgálati médiaszolgáltatásokra vonatozó
kvóta-kötelezettség ésszerű csökkentése szükséges, figyelembe véve a törvény hatályba
lépése óta szerzett gyakorlati tapasztalatokat.
A 3. §-hoz
A kvóta-kötelezettségek területén, az öt évnél nem régebbi művek vonatkozásában indokolt
elismerni azt a teljesítményt, amit a médiaszolgáltatók a digitalizálás által a kulturális
22
eredmények megőrzése érdekében nyújtanak, és azon műveket, amelyek hangminőségét így
feljavították, indokolt „új” műként elismerni a törvényben.
A 4. §-hoz
A kötelezettségek 39. § (2) bekezdés b) pontjában és korábbi (3) bekezdésében
meghatározott, fokozatos bevezetése az idő múlásával okafogyottá vált ugyan, de a
folyamatban lévő hatósági eljárások miatt a szabály megtartása indokolt.
Fontos egyértelműsíteni azt a korábban is e tartalommal létező szabályt, mely szerint a
kötelezettség nem a műsoridő egészére, hanem a (2) bekezdésben meghatározott műfajú
műsorszámok teljes időtartamára vonatkozik. A gyakorlatban ez a közszolgálati média
számára továbbra is szinte a teljes műsoridőt jelenti, hiszen műsoraik jellemzően a
közszolgálati célok elérését szolgálják. A JBE szolgáltatóknak pedig a szabályban
meghatározott műsorszám-típusok tekintetében áll fenn kötelezettsége.
Az (5) bekezdésben és az új (6) bekezdésben az „élő” (valós idejű, nem felvételről
közzétett) műsorszámok feliratozására vonatkozó kötelezettség részletszabályai szerepelnek,
igazodva a médiaszolgáltató számára ésszerűen előírható terhekhez.
Az eredeti nyelvű műsorok közzétételének ösztönzése érdekében nem indokolt a magyar
nyelvű feliratozás abban az esetben, ha a kötelezett médiaszolgáltató eredeti nyelven teszi
közzé a műsorszámot, ide nem értve a közszolgálati médiaszolgáltató által, az Mttv. 99. §-a
alapján közzétett nemzetiségi műsorokat.
Az 5. §-hoz
A közszolgálati médiaszolgáltatásoknak - összhangban az Európai Tanács állásfoglalásával
(A Tanács és a tagállamok kormányai képviselőinek 1999. január 25-i ülésén hozott döntése
alapján, HL C 30., 1999.2.5., 1.) - a technológiai fejlődésre kell épülnie, el kell juttatnia az
új audiovizuális és információs szolgáltatások és az új technológiák előnyeit a
nagyközönséghez, és vállalnia kell a digitális kor tevékenységeinek fejlesztését és
diverzifikálását. Ezért indokolt, hogy a műsorterjesztőt a 74. §-ban meghatározott további
kötelezettség a közszolgálati médiaszolgáltatás HD minőségű műsora tekintetében terhelje,
abban az esetben, ha a műsorterjesztő az adott átviteli rendszeren egyébként továbbít HD
minőségű műsort.
A 73. § (1) bekezdésében meghatározott közérdekű célok érvényesülése érdekében indokolt,
hogy a továbbítási kötelezettség kiterjedjen a közszolgálati lineáris audiovizuális
médiaszolgáltatásokra is. Figyelembe véve az arányosság elvét, e kötelezettség csak a
digitális átviteli rendszert üzemeltető műsorterjesztőkre terjed ki.
Az új (le) bekezdés a közszolgálati médiumokat azáltal hozza kedvezőbb helyzetbe, hogy a
néző számára felkínált alapbeállításként az ő szolgáltatásai legyenek sorrendben elsőként
elérhetők.
A 6. §-hoz
Az átalakulás következtében létrejövő Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit
Részvénytársaság egyedüli gazdasági társaságként látja el a közszolgálati médiaszolgáltatók
23
törvényben rögzített feladatait, ennek megfelelően javasolt a törvényhely megfelelő
módosítása.
Az átalakulás részletes szabályait az Mttv. átmeneti rendelkezései között (új 218/A-B. §-ok)
rendezi a javaslat.
A 7-12. §-hoz
Technikai jellegű pontosítások, amelyek a négy gazdasági társaság átalakulása miatt váltak
szükségessé.
A 13. §-hoz
A közszolgálati médiaszolgáltatás Mttv.-ben meghatározott céljainak megvalósítása,
továbbá az Alaptörvényben meghatározott sajtószabadság és a demokratikus közvélemény
kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás követelménye megkívánja, hogy a
műsorkészítés céljából felhasznált, az Alap, illetve a közszolgálati médiaszolgáltató által
üzemben tartott túlsúlyos, tengelytúlsúlyos, túlméretes járművek az ország területén
szabadon közlekedhessenek.
A 14. §-hoz
A (2) bekezdés második mondata egyértelművé teszi a közszolgálati médiavagyon egyes
elemein fennálló szerzői vagyoni jogok, illetve felhasználási jogok hasznosítását az Alap
számára. A javaslat a közszolgálati médiavagyon elemein fennálló jogok összességének
meghatározása érdekében nevesítené a szomszédos jogokat is.
Az Szjt. betartására és a közös jogkezelő szervezetekkel történő megállapodás megkötésére
vonatkozó Mttv.-beli rendelkezés eredetileg a szerzői jogi jogosultak megnyugtatását célozta,
pontosabban azt, hogy az Archívumban található művek és más teljesítmények felhasználása
jogszerűen történjen. Tekintettel arra, hogy az Alap részéről a felhasználás mindig jogszerűen
történt és történik, továbbá hogy a közös jogkezelőkkel a megállapodások megköttettek,
indokolatlan az Szjt.-ből egyébként is következő és levezethető (5) bekezdés hatályban
tartása.
A (6) bekezdés azt célozta, hogy vagyonkezelési megállapodás útján a közszolgálati
médiaszolgáltatók a közszolgálati médiavagyon elemeire ingyenes felhasználási jogot
szerezzenek az Alaptól. Valójában azonban nincs szó vagyonkezelői jog átadásáról a
közszolgálati médiaszolgáltató részére, csupán egy konkrét felhasználási jog
(nyilvánossághoz közvetítés) átengedéséről. Éppen ezért szükségtelen a (6) bekezdés első
mondatának hatályban tartása.
A (6) bekezdés második mondatának megtartása továbbra is szükséges oly módon, hogy
összevonható az ezzel szoros tartalmi és logikai kapcsolatban lévő (7) bekezdés második
mondatával.
A (8) és a (9) bekezdés rendeltetése az volt, hogy iránymutató és garanciális szabályokat
állapítson meg a közszolgálati médiaszolgáltatásban történő bemutatást követően fellépő
jogosult számára a további felhasználás megtiltására és igényei érvényesítésére, ha
bizonyítani vagy valószínűsíteni tudja, hogy ő a jogtulajdonos, nem pedig az Alap. Tekintettel
24
arra, hogy az Mttv. hatálybalépése óta eltelt közel négy évben alig volt ilyen tárgyú jogvita a
felek között és azok is többnyire megegyezéssel végződtek, nem indokolt a szerzői jogi
jogérvényesítési eszköztár néhány elemét tartalmazó rendelkezésnek a hatályban tartása. E
„foghíjas” felsorolás ugyanis azt a látszatot kelti, mintha csupán ezek, nem pedig a teljes körű
jogérvényesítési arzenál állna a jogosultak rendelkezésére. Az Szjt.-re történő általános
visszautalás a (6) bekezdésben viszont a (8) és (9) bekezdés nélkül is garanciát jelent az
utólag fellépő jogosult számára.
A javaslat ezeken túl pontosítja, hogy az Alap tulajdonosi joggyakorlása a közmédia vagyon
állami vagyonnak minősülő elemeire terjed ki. Az Mttv.-ben használt vagyonkezelésbe adás,
mint fogalom azonos a vagyonkezelői jogra vonatkozó szabályokat tartalmazó nemzeti
vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben használttal, miközben a két intézmény eltérő
tartalommal bír. A módosítás ezért a vagyonkezelésbe adás helyett az érintett vagyonra
(szerzői jogok) vonatkozó háttérszabályokkal harmonizáló, a jogosultság tartalmát
egyértelműbben meghatározó felhasználói jog megszerzését biztosítja a közszolgálati
médiaszolgáltató számára.
A 15. §-hoz
Az új szakasz a stratégiai tervezés követelményét fogalmazza meg a közszolgálati
médiaszolgáltatóval szemben, egyértelművé téve a médiaszolgáltató és az Alap közötti
feladatmegosztást. Ennek értelmében a közszolgálati médiaszolgáltatás megtervezése a
közszolgálati médiaszolgáltató joga és kötelezettsége. A stratégiai tervezés keretei között a
közszolgálati médiaszolgáltató egyrészt évente kötelező jelleggel, másfelől eseti jelleggel
vizsgálja és értékeli az általa nyújtott szolgáltatások fejlesztési lehetőségeit. A tervezés hosszú
távú célja, hogy a technológiai változások, a közszolgálati értékek és a nemzetközi standardok
folyamatos figyelemmel kísérése mellett lehetővé váljon az értékes és magas színvonalú
médiatartalmak gyártása és a közönség minél szélesebb köréhez való eljuttatása.
Aló. §-hoz
Az új rendelkezés az európai gyakorlatban bevett és hatékonyan működő ún. közszolgálati
érték-teszt {public value test) megalapozását szolgálja, amely értelmében a közszolgálati
médiaszolgáltató valamennyi (így a már működő, illetve az indítani kívánt új) szolgáltatása
tekintetében rendszeresen vizsgálni kell, hogy a közmédia mennyiben tesz eleget a vele
szemben támasztott követelményeknek. A javaslat a vizsgálat (mérés) részleteinek
kidolgozására szabályzat elfogadását írja elő, amely megalkotásában valamennyi érintett
szerv részt vesz, a közszolgálati médiaszolgáltató koordinálása mellett.
A 17. §-hoz
Technikai jellegű pontosítások, amelyek a Magyar Távirati Iroda Zrt. korábbi törvényi
kötelezettségeit a közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi tevékenysége körében végzett
feladatokként nevesíti.
A 18. §-hoz
25
Technikai jellegű pontosítások, amelyek a négy gazdasági társaság átalakulása miatt váltak
szükségessé.
A (3) bekezdés szerinti javaslat biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója
számára, hogy egy vagy akár több vezérigazgató-helyettest is kinevezhessen, így biztosítva
nagyobb autonómiát a közszolgálati feladatokat integráltan ellátó gazdasági társaság vezetője
számára, és nem tartalmaz konkrét számot a kinevezhető vezérigazgató-helyettesek számára
nézve.
A 19-21. §-hoz
Technikai jellegű pontosítások, amelyek a négy gazdasági társaság átalakulása miatt váltak
szükségessé.
A 22. §-hoz
A Közszolgálati Költségvetési Tanács jelenlegi feladata - azaz az egyes közszolgálati
médiaszolgáltatók közötti források elosztása - a négy gazdasági társaság átalakulása miatt
értelmét veszti, ezért hatáskörének és összetételének újragondolása vált szükségessé. Az
átalakulás eredményeképpen a Tanács létszáma a korábbi hét főről háromra csökken (három
korábbi vezérigazgatói pozíció megszűnése mellett az Állami Számvevőszék elnöke által
esetileg delegált tagok száma is egyre csökkenne, a szavazattöbbség megteremtése
érdekében).
A Tanács elsődleges feladata nagyban hasonlít a korábbiakhoz, annyi eltéréssel, hogy a
javaslat szerint a forrásnak nem az egyes közszolgálati médiaszolgáltatók, hanem az Alapnak
a rendelkezésre álló források alapján a médiatartalmak készítésére és beszerzésére fordítandó
összegre - szolgáltatástípusonkénti bontásban - vonatkozó javaslatáról fejti ki álláspontját
(vélemény formájában). A javaslat előírja, hogy amennyiben a Tanács nem ért egyet a
javaslatban foglaltakkal, akkor az Alap új javaslatot köteles a Tanács elé tárni. E második
javaslatában az Alap eltérhet a Tanács véleményétől, ezt azonban indokolni köteles.
A jelenlegi szabályozás szerint a Médiatanács szabályozási jogköre a 2010-ben országgyűlési
határozattal átadott vagyoni körre terjed ki. A módosítást ezt egységesíti és kiterjeszti az Alap
teljes vagyoni körére.
A 23. §-hoz
A közszolgálati médiatartalom előállítása, valamint a hírügynökségi tevékenységek ellátása
olyan alkotófolyamat, amely széleskörű tevékenységeket foglal magába egyazon cél, a
médiatartalom előállása érdekében. A foglalkoztatotti minőséggel, így különösen a
munkaviszonnyal bizonyos szabályok automatikusan alkalmazandók az alkotófolyamatokban
résztvevőkre, azonban e szabályok nincsenek, és terjedelmüknél fogva nem is lehetnek
figyelemmel a médiatartalom előállításának sajátosságaira. Mindezek alapján indokolt, hogy
más alkotótevékenységekhez hasonlóan a médiatartalom előállítására irányuló
foglalkoztatásra is olyan szabályok legyenek alkalmazhatók, amelyek törvényi garanciák
érvényesülése mellett is figyelemmel lehetnek a speciális munkafolyamatokra és az abban
foglalkoztatottak tevékenységének tényleges jellemzőire, a terület sajátosságaira, a szakmai
gyakorlatokra és a foglalkoztatottak terhelhetőségére.
26
A közszolgálati médiaszolgáltatás társadalmi szükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás,
amellyel szemben támasztott legfontosabb társadalmi elvárások között fogalmazódik meg a
tájékoztatás állandósága, folyamatossága és aktualitása. Ezen kritériumoknak való megfelelés
állandó felkészültséget és azonnali reakcióképességet követel meg a tartalom előállítóitól,
amely azonban az általános foglalkoztatási szabályok keretei között nem biztosítható. A
tájékoztatás állandósága magában hordozza, hogy a foglalkoztatottak esetenként olyan idő
dolgozzanak, amikor mások a szabadidejüket töltik, így különösen hétvégi programokról,
sporteseményekről és nemzeti ünnepeinkről történő közvetítés és beszámolás során. A
tájékoztatási kötelezettség folyamatosságából adódik, hogy a közszolgálati
médiaszolgáltatásban résztvevő szervezeteknek megszakítás nélküli, folyamatos üzemben kell
működniük, amely a foglalkoztatottak részéről is olykor rendkívüli igénybevétellel jár.
Mindemellett a foglalkoztatottak érdeke megkívánja, hogy a rendkívüli munkavégzés
mértékét a törvény szabályozza, mintegy garanciális jelleggel.
A tartalom-előállítási munka egyfajta alkotótevékenység, mintegy művészi jegyekkel bíró
tevékenység, amely magas szintű ellátásához szerteágazó információgyűjtés és feldolgozás,
folyamatos társadalmi kapcsolattartás, naprakészség, valamint kreatív munkafolyamatok,
alkotókészség és szellemi aktivitás is szükséges lehet, amelyet nem feltétlen lehet és
eredményes határozott munkavégzési feltételek (így helyszín és időpont) keretébe szorítani.
Méltányolható érdek húzódik tehát ezen „szellemi foglalkoztatottak” munkaidő beosztása
relatív szabadságának megteremtése mögött, hiszen így a munkavállaló a leginkább produktív
időszakait képes kihasználni. A munkarend kötetlensége mindamellett nem veszélyezteti a
médiatartalom elkészülését és fogyasztókhoz történő eljuttatását, amennyiben a
munkáltatónak lehetőségében áll meghatározni, hogy a munkaköri feladatok egy része azok
sajátos jellegénél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban kerüljön ellátásra anélkül,
hogy az a munkarend kötetlen jellegét érintené.
A műsorokban való megjelenéssel járó munkakörök sajátossága, hogy a munkahelyen
elrendelt tényleges munkavégzésen kívül is szükséges lehet a foglalkoztatott felkészülése,
amely különösen a szakmai tanulási és gyakorlási tevékenységekben, valamint fizikai,
pszichikai és esztétikai felkészülésben jelentkezik. Mindemellett a tartalom-előállítás
szükségképpen olyan tevékenységeket is magába foglal, amely főként előkészítő és befejező
jellegűek, így azok ellátásakor a munkavállaló hosszú időn keresztül, akár órákig nem végez
tényleges tevékenységet, legfeljebb készenlétben áll. Ezen felkészülési, valamint készenléti
jellegű tevékenységek - indokoltan felmerülő - időtartamának megállapítását és munkáltató
általi elfogadását a törvény szabályozza.
A közszolgálati médiaszolgáltatás, így különösen a naprakész és állandó tájékoztatási
kötelezettség sajátosságát tükrözi, hogy időnként - különösen előre nem látható és így nem
tervezhető, de széleskörű társadalmi érdeklődéssel kísért esetek felmerülésekor - az erőforrás
kapacitások tervezett beosztása, így akár a szabadság kiadása is felülírásra kell, hogy kerüljön.
A szabadság kiadásának indokolt korlátozhatósága így különös indokkal bír a társadalmi
információszükséglet kielégítése és biztosítása érdekében.
A 24. §-hoz
Az (1) bekezdés technikai jellegű módosításokat tartalmaz.
A (2) bekezdés indoka, hogy az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv
hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvény módosította az Mttv. 136. § (6)
27
bekezdését is, a módosított szöveg szerint 2014. március 15. napját követően az Alap nem
minősül gazdálkodó szervezetnek, és így a jogi személyisége sem tisztázott megnyugtatóan.
Erre tekintettel, különösen az Alap jogi személyiségét érintő bizonytalanság feloldása
érdekében javasolt az Alap gazdálkodó szervezeti státuszát helyreállítani, a 2014. március
15.	napjáig hatályban volt törvényszöveg változatlan visszahelyezésével.
A javaslat ezen túl pontosító rendelkezéseket tartalmaz a vagyon meghatározása, a célhoz
kötötten felhasználható bevételek vonatkozásában.
A 25. §-hoz
A javaslat egyértelműsíti azt a gyakorlatban már korábban is valamennyi érdekelt által
elfogadott helyzetet, miszerint az Alap támogatási tevékenysége nem minősül az általános
forgalmi adóra vonatkozó törvény hatálya alá tartozó tevékenységnek.
A 26. §-hoz
A módosítás tartalmazza az Alaphoz tartozó állami vagyon meghatározását, amely alapján az
a jövőben egyértelműen elhatárolható más tulajdonosi joggyakorló szervezetekhez tartozó
vagyontól, rögzíti továbbá, hogy az Alap az állam nevében alapított gazdasági társaságok
vonatkozásában is tulajdonosi jogokat gyakorol. Nevesíti, hogy a vagyoni kör funkciója a
közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása.
A javaslat szerint az Alap rábízott vagyonába tartozó állami vagyon hasznosítása, értékesítése
esetében főszabályként fennmarad a versenyeztetési kötelezettség, a kivételek körének
meghatározása a Vtv. szabályaihoz hasonlóan kerül sor. A speciális helyzetre tekintettel a
kivételek kiegészülnek az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltatók közötti jogviszonyokkal.
A javaslat az értékesítések esetére értékbecslő igénybevételét írja elő, rendelkezik továbbá az
esélyegyenlőség biztosításának kötelezettségéről és a szerződések kötelező írásba
foglalásáról.
A módosítás meghatározza a szerződéskötést kizáró akadályokat és az ezekhez kapcsolódó
felmondási jogosultságot.
Az állami vagyon ésszerű és gazdaságos felhasználásának érdekében a módosítás
megteremteni a lehetőségét annak, hogy - a feladat ellátásához már nem szükséges vagyon
értékesítése helyett - az Alap és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., mint az állami vagyon
általános tulajdonosi joggyakorlója megállapodhassanak egyes vagyonelemek átadásáról.
A módosítás rendelkezéseket fogalmaz meg az állami vagyon nyilvántartásának
követelményeiről, továbbá az állami vagyon más joggyakorlóihoz hasonlóan előírja, hogy az
Alapnak a könyvvezetési és beszámolási kötelezettségét az államháztartási számvitelről szóló
szabályok szerint kell teljesíteni.
A 27. §-hoz
Az (1) bekezdés szerinti módosítás azt célozza, hogy az ellenszolgáltatás (vagyis a
médiaszolgáltató gazdasági érdekeltsége) nélkül közzétehető, közérdekű információt
tartalmazó közlemények valamennyi állami intézmény megrendelésére megjelenhessenek,
elsősorban kiemelt kulturális, művészeti és oktatási kérdésekben történő tájékoztatás céljából.
28
A közérdekű közlemény ettől függetlenül politikai célokra semmilyen formában sem
használható fel, kizárólag a megrendelők személyi körét igyekszik tágítani.
A (2) bekezdés tekintettel arra, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató hagyományos (rádiós és
televíziós) médiaszolgáltatási tevékenysége mellett hírügynökségi szolgáltatást, illetve online
tartalomszolgáltatást is végez a közszolgálati célok minél szélesebb körben történő
megvalósítása érdekében, célszerű rögzíti az értelmező rendelkezésekben, hogy a
közszolgálati médiaszolgáltatás milyen konkrét szolgáltatásokból tevődik össze. A
rendelkezés célja annak biztosítása, hogy a javaslat által vázolt közmédia-rendszerben is
világos legyen, hogy az egyedüli gazdasági társaságként üzemelő Duna Médiaszolgáltató
Nonprofit Zrt. tevékenységi köre milyen szolgáltatástípusokra terjed ki.
A (3) bekezdésben foglalt módosítás annak egyértelművé tételét célozza, hogy a közszolgálati
médiaszolgáltatás céljainak megvalósítása érdekében folytatott valamennyi tevékenység
egyetlen gazdasági társaság keretei között történik, és újabb közszolgálati médiaszolgáltató
alapítására nincs lehetőség.
A (4) bekezdés technikai módosítást tartalmaz, amely a négy gazdasági társaság egyesülésére
tekintettel vált szükségessé.
Az (5) bekezdés az Mttv. új 108/A-B. §-ában foglalt munkajogi szabályok alkalmazásához
szükséges felhatalmazó rendelkezés.
A 28. §-hoz
A közmédia rendszerének átalakulására tekintettel indokolt a Közszolgálati Kódex mint a
közszolgálati médiaszolgáltatás(ok) alapdokumentumának felülvizsgálata. Miután a
törvényjavaslat alapvető változásokat eredményez a közmédia rendszerében, célszerűnek
mutatkozik, hogy a Kódex módosításában valamennyi érintett szerv részt vegyen, ezért a
módosításra speciális, az elfogadásra vonatkozó szabályok irányadók. Az érdemi
felülvizsgálat lehetőségének biztosítása érdekében a javaslat annak elvégzésére határidőként
2015. szeptember 30-át határozza meg.
A 29. §-hoz
Az egymás mellett működő és így hatékonyságában megkérdőjelezhető, fenntartását tekintve
indokolatlan párhuzamosságok kiszűrése, a közszolgálati médiaszolgáltatás és médiatartalom
tartalmi és belső strukturális koherenciájának biztosítása (ezáltal letisztult, ténylegesen is a
szolgáltatási profilnak megfelelő tartalom szolgáltatása), a gazdálkodás egységesítése és
költséghatékonysága okán a jövőben a jelenlegi négy közszolgálati médiaszolgáltató helyett,
egy, továbbra is a Közalapítvány kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság látja el a
közszolgálati médiaszolgáltatási feladatokat 2015. július 1. napjával. Ezen időpontra a
társaságok beolvadását elő kell készíteni a Duna Televízió Nonprofit Zrt.-be, amely ezt
követően Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. elnevezéssel látja el feladatait.
A meghatározott időpontban történő átalakulás feltétele egyrészt, hogy a Közalapítvány - az
Mttv. vonatkozó szabályai alól eseti felhatalmazásban részesítve - jogosult legyen a
tulajdonában álló társaságok vonatkozásában az átalakulásról szóló döntés meghozatalára,
másrészt, hogy ezen feladat végrehajtása megfelelő ütemezéssel történjen. Miután az
átalakulás a társaságok fennálló kötelezettségeit, így az esetleges hitelezői követeléseket nem
29
érinti, ezért az általános szabályokhoz képest egyes határidők rövidebb időtartamban kerülnek
megállapításra. A módosítás továbbá a hitelezői követeléseket biztosítékkal ellátottnak tekinti.
A szabályozás lényegi eleme és célja annak biztosítása, hogy az átalakulás a törvényben
megállapított időpontra megvalósulhasson.
Az ellátott feladatokra figyelemmel nem indokolt, hogy a jövőben az új társaságnál olyan
vagyonelemek maradjanak, amelyek a közszolgálati médiaszolgáltatással és jellemzően
költségvetési forrásból jöttek létre. Az átalakulásra tekintettel ezért szükséges áttekinteni a
társaságok vagyonát, és meghatározni a funkcionális feladat ellátáshoz kapcsolódó vagyon
körét. Az ezen felüli vagyon a létrejövő társaság, az állam képviseltében eljáró Alap, valamint
a Közalapítvány megállapodása alapján, de jelen törvényre figyelemmel térítésmentesen az
állam tulajdonába és az Alap tulajdonosi joggyakorlása alá kerül. A hitelezői jogok védelme
érdekében az érintett vagyon erejéig a módosítás az Alap kezességét írja elő.
A 30. §-hoz
Technikai jellegű pontosítások, amelyek a négy gazdasági társaság átalakulása miatt váltak
szükségessé.
A 31. §-hoz
A „közérdekű közlemény” fogalmának bővülésével egyidejűleg indokolt az ilyen
közlemények közzétételéről szóló döntést teljes egészében a közszolgálati médiaszolgáltató
számára lehetővé tenni. Ennek megfelelően a jövőben teljes egészében a médiaszolgáltató
döntheti el, tesz-e közzé ilyen közleményeket, és milyen időtartamban (Mttv. 36. § (6)
bekezdés hatályon kívül helyezése). Ez a módosulás nem érinti a médiaszolgáltató
katasztrófavédelemmel vagy honvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeit.
Az Mttv. 73. § (5) bekezdés hatályon kívül helyezésének célja az Mttv. 74. § (1) bekezdése és
73. § (5) bekezdése közötti ellentmondás feloldása, annak egyértelműsítése, hogy a 73. § (2)
bekezdésében meghatározott műsorterjesztő köteles a közszolgálati rádiós
médiaszolgáltatások továbbítására is.
Mttv. 136. § (17) bekezdés hatályon kívül helyezése indokolt, tekintettel arra, hogy az Mttv.
új 136/A-E. §-a a korábbinál jóval részletesebben rendezik az Alap állami vagyonnal való
gazdálkodásának szabályait.
A 32. §-hoz
A Kbtv. 120. §-ának ilyen módon történő kibővítése ugyan nem veszi ki az Alap
eszközbeszerzéseit a törvény hatálya alól, azonban kizárólag az uniós értékhatárok
figyelembevétele az előre nem tervezett, de szükséges műsorgyártások esetén indokoltnak
mutatkozik. Ezért a tárgybani beszerzések esetén a nemzeti értékhatárok nem irányadók,
kizárólag az uniós értékhatárok veendők figyelembe.
A 33-34. §-hoz
A hatályba léptető és a sarkalatossági záradékot tartalmazó záró rendelkezések. Tekintettel
arra, hogy a jelenlegi négy közszolgálati médiaszolgáltató átalakulása, az erre vonatkozó
tulajdonosi döntések meghozatala, valamint a cégbírósági eljárás lefolytatásához megfelelő
30
idő szükséges, valamint arra, hogy ezen eljárásoknak 2015. június 30-ig be kell fejeződniük,
az Mttv. csak ezen időpontot követően „ismeri el” a közszolgálati médiarendszer
szerkezetváltozását. 2015. július 1. napjától a törvényben csak egyetlen közszolgálati
médiaszolgáltató fog szerepelni.
31
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz- Magyar Polgári Szövetség
Képviselői önálló indítvány
Kövér László úr,
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „a közszolgálati
médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról” címmel
a következő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2014. november 25.
Dunai Mónika
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Tuzsbn Bence
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség