﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/2250. számú törvényjavaslat
a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint
az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
Előadó:
dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
2014. december
1
2014. évi ... törvény
a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint
az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
Az Országgyűlés
az Alaptörvény Q) cikkében és a 25/2009. (IV. 2.) OGY határozatban foglaltak még teljesebb
megvalósulása érdekében,
felismerve, hogy Magyarország energiafüggőségének csökkentése olyan alapvető
nemzetgazdasági érdek, amely egyúttal a fenntartható fejlődést is szolgálja,
leszögezve, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos, a
Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia
békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről
szóló 2014. évi II. törvény 1. cikkének 1. pontjában meghatározott két új 5-6. atomerőművi
blokkok tervezésére, beszerzésére, létesítésére, üzembe helyezésére és üzemeltetésre történő
előkészítésre irányuló beruházás alapvető fontossággal bír e cél elérése érdekében,
abbeli meggyőződésének hangot adva, hogy a jog eszközével a nemzetgazdasági, a
nemzetközi és az európai uniós tagságból fakadó érdekek az Alaptörvényből fakadó
kötelezettségekkel összhangba hozhatók,
annak érdekében, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitása, hosszú távú működése fenntartható
legyen, és ezáltal az MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság az
Egyezmény idézett rendelkezése szerinti új 5-6. atomerőművi blokkok jövőbeni
üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátására felkészüljön, illetve minél hamarabb készen
álljon,
tiszteletben tartva Magyarországnak az atomenergia békés célú alkalmazása körében irányadó
európai uniós és nemzetközi jogi kötelezettségeit,
a következő törvényt alkotja:
1.	Alapvető rendelkezések
1.	§
(1)	A törvény hatálya a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos minden
olyan beruházási tevékenységre kiterjed, amely a Paksi Atomerőmű kapacitásának a
Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia
békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről
szóló 2014. évi II. törvény (a továbbiakban: Egyezmény) 3. §-ában foglalt 1. cikkének 1.
pontjában meghatározott két új 5-6. atomerőművi blokkokkal történő fenntartásához
szükséges minden építménnyel és berendezéssel, annak tervezésével, beszerzésével,
2
létesítésével, üzembe helyezésével, valamint az üzemeltetésre történő előkészítésével
közvetlenül összefügg (a továbbiakban együtt: Beruházás).
(2)	A Beruházás nemzetgazdasági szempontból különös jelentőséggel bír.
2.	Értelmező rendelkezések
2. §
E törvény alkalmazásában:
a)	Alvállalkozó: mindazon természetes és jogi személy, aki vagy amely a
Fővállalkozóval, illetve bármely alvállalkozójával a 3. § (1) bekezdése szerinti
szerződést köt;
b)	Fővállalkozó: az Egyezmény 3. cikk 1. pontja szerint kijelölt fővállalkozója;
c)	gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396.
§-a szerinti gazdálkodó szervezet;
d)	foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a
jogviszony tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munkavégzés.
3.	A Beruházást érintő különös polgári jogi és munkajogi rendelkezések
3. §
(1)	A Beruházással összefüggő, az Egyezmény 8. cikke szerinti Megvalósítási
Megállapodások (a továbbiakban: Megvalósítási Megállapodások) végrehajtására irányuló
szerződést, alvállalkozási szerződést a Beruházás Fővállalkozója, valamint a Fővállalkozó
alvállalkozója, vagy az Egyezmény 3. cikk 2. pontja szerinti megrendelője (a továbbiakban:
Megrendelő) kizárólag olyan gazdálkodó szervezettel köthet, amely a minősített adat
védelméről szóló törvény szerinti telephely-biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik.
(2)	A Megvalósítási Megállapodások alapján megvalósuló beszerzések a közbeszerzésekről
szóló 2011. évi CVIII. törvény 9. § (1) bekezdés d) pontja szerinti beszerzésnek tekintendők.
(3)	A Fővállalkozó és az Alvállalkozó a Beruházással kapcsolatos minden szerződését köteles
írásban dokumentálni.
(4)	A Beruházással összefüggő, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi
LXXVIII. törvény szerinti kivitelezési szerződések tekintetében nem kell alkalmazni az
építtetői fedezetkezelésre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a nyomvonal jellegű
építményekre, létesítményekre, építményszerkezetekre és azok műtárgyaira az azokra
alkalmazandó kötelező alkalmassági időre vonatkozó rendelkezéseket.
3
(5)	A Beruházással összefüggésben megkötött vállalkozási, illetve alvállalkozási szerződést
érintően törvényes zálogjogot sem szerződéssel nem lehet kikötni, sem pedig törvényes
zálogjog nem keletkezik.
(6)	A Beruházással összefüggő polgári jogi szerződésekben a nemzeti vagyonról szóló 2011.
évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdésétől eltérően irányadóként a magyar nyelv mellett az
angol nyelv alkalmazása is kiköthető.
(7)	A Beruházással összefüggő létesítési és építési engedélyezési eljárás lefolytatására
jogosult hatóság munkáját nemzetközi szakmai tanácsadó testület segíti.
4. §
(1)	Az alvállalkozó köteles biztosítani a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
szerinti egyenlő bánásmód követelményét. Az alvállalkozó a Beruházás megvalósítását
szolgáló foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése során az azonos vagy hasonló
iparágakban hasonló munkakört betöltők átlagjövedelmét köteles alapul venni.
(2)	A Fővállalkozó, illetve az alvállalkozó köteles felhívni az alvállalkozó, illetve a további
alvállalkozók figyelmét arra, hogy az (1) bekezdésben foglaltaknak folyamatosan meg kell
felelnie, ennek ellenőrzése a munkaügyi ellenőrzés szabályai szerint történik.
4.	Adatokhoz való hozzáférés
5. §
(1)	Az Egyezmény 8. cikke szerinti Megvalósítási Megállapodásokhoz, a Beruházással
összefüggésben a Fővállalkozó, az Alvállalkozó, valamint a Megrendelő által kötött
szerződésekhez, valamint az ezek előkészítésével, megkötésével kapcsolatos valamennyi
adathoz való hozzáférés megtagadható abban az esetben, ha annak nyilvánosságra hozatala
Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, valamint ha az szellemi
tulajdonhoz való jogot sértene. E korlátozás a bíróságok, hatóságok, illetve az arra
feljogosított szervek általi jogszerű adatkérésre nem terjed ki.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti megállapodásokat, illetve szerződéseket előkészítő,
döntésmegalapozó adatok tekintetében az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5) bekezdésében foglaltaktól
eltérően a döntés megalapozását szolgáló adat 15 évig nem nyilvános azzal, hogy ezt az
időtartamot a megállapodás vagy szerződés teljesítésének megkezdésétől kell számítani és a
döntés megalapozását szolgáló adat annak keletkezésétől nem nyilvános.
5. Záró rendelkezések
6.§
4
(1)	Ez a törvény- a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 8. napon
lép hatályba.
(2)	A 23. § és a 27. § a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.
(3)	A 10 és a 11. § 2015. július 1. napján lép hatályba.
(4)	A 20. § (2) bekezdése, a 21. §, a 24. §, a 28. § (2) bekezdése, a 30. § 21. pontja, a 31. § (1)
bekezdés d)-h) pontja, valamint a 32. § 2016. január 1. napján lép hatályba.
7.	§
Ez a törvény
a)	a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos
kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i
2011/70/Euratom tanácsi irányelvnek,
b)	a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének
létrehozásáról szóló 2009. június 25-i 2009/71/EURATOM tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
6.	Módosuló rendelkezések
8.	§
(1)	A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi
LVIII. törvény 1. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Kamarai tagság nélkül végezhet mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki tervezési
szakértői tevékenységet az, aki az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a
továbbiakban: Atv.) hatálya alá tartozó építményekkel, létesítményekkel összefüggésben
végez mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki tervezési szakértői tevékenységet. A
szakmagyakorlás szabályait az Atv. és a felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály
határozza meg. Ebben az esetben az (5) bekezdésben foglaltak azzal alkalmazandók, hogy
elegendő az ott meghatározott bejelentés megtétele, a nyilvántartásba vételre az Atv. és a
felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály rendelkezései az irányadók.”
(2)	A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi
LVIII. törvény 1. § (1) bekezdésében az „a (3) és (4) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a
(3)-(4a)	bekezdésben” szöveg lép.
9. §
5
(1)	Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. § 10. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„10. nukleáris rendszer, rendszerelem: nukleáris létesítményeknek és a radioaktívhulladék-
tárolóknak a nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszerei, rendszerelemei;”
(2)	Az Atv. 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„16. radioaktívhulladék-tároló: a radioaktív hulladék végleges és átmeneti elhelyezésére
szolgáló létesítmény;”
(3)	Az Atv. 2. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„29. nukleáris biztonság: megfelelő üzemeltetési feltételek megvalósítása, balesetek
megelőzése, illetve a balesetek következményeinek enyhítése a nukleáris létesítmény,
valamint a radioktívhulladék-tároló életciklusának valamennyi fázisában, amelyek
eredményeként megvalósul a munkavállalóknak és a lakosságnak a nukleáris létesítmények
ionizáló sugárzásából származó veszélyekkel szembeni védelme;”
(4)	Az Atv. 2. §-a a következő 46-47. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„46. nukleáris létesítmény létesítményszintű nukleáris biztonságával kapcsolatos engedély: a
nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatához és
értékeléséhez, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez,
bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, létesítményszintű tervezett üzemidején
túli üzemeltetéséhez, létesítményszintű átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez
vagy megszüntetéséhez szükséges engedély;
47. felszín alatti kutatólaboratórium: kutatólétesítmény, a nagy aktivitású radioaktív hulladék
végleges elhelyezését előkészítő tevékenység részeként a felszín alatt tetszőleges mélységben
és geometriával kialakított földalatti térség és az ott működtetett kísérleti, kutató-fejlesztő és
megfigyelő berendezések együttese, amelynek rendeltetése a földtani környezet és azon belül
a befogadó kőzet részletes megismerése, a végleges elhelyezés műszaki megoldásainak
optimalizálása, a földtani (természetes) és műszaki (épített) gátrendszer kölcsönhatásainak
vizsgálata, és mindezek bemutatása a nyilvánosság számára;”
10.	§
Az Atv. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
6
„(3) Az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselőre és kormányzati
ügykezelőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban:
Kttv.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
11.	§
Az Atv. a következő 6/A-6/C. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű
kormánytisztviselőt a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően a (2)
bekezdésben meghatározott besorolási fokozatba, illetve - a (3) bekezdésben meghatározott
esetekben az ott meghatározott - fizetési fokozatokba kell besorolni a Kttv. 118. §-a, 119. §-a,
120. § (1) bekezdése, 121. §-a és 122. §-a megfelelő alkalmazásával.
(2)	A kormánytisztviselő
a)	pályakezdőként gyakornok,
b)	egy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után fogalmazó,
c)	három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos,
d)	nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos,
e)	tizenhat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos,
f)	huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsos
besorolást kap.
(3)	A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti besorolási fokozaton belül nincsenek fizetési
fokozatok, a c)-f) pontja szerinti besorolási fokozat I. és II. fizetési fokozatokból áll. A
tanácsos besorolású kormánytisztviselőt öt év kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött
idő után tanácsos II. fizetési fokozatba, a vezető tanácsos besorolású kormánytisztviselőt
tizenkét év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos II. fizetési
fokozatba, a főtanácsos besorolású kormánytisztviselőt húsz év kormányzati szolgálati
jogviszonyban töltött idő után főtanácsos II. fizetési fokozatba, a vezető főtanácsos besorolású
kormánytisztviselőt harminc év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető
főtanácsos II. fizetési fokozatba kell besorolni.
6/B. §(1) Az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű
kormánytisztviselő alapilletménye
a)	gyakornok esetében az illetményalap 4-szerese,
b)	fogalmazó esetében az illetményalap 4,5-szerese,
7
c)	tanácsos
ca)	I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 5,5-szerese,
cb)	II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 6-szorosa,
d)	vezető tanácsos
da)	I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 6,5-szerese,
db)	II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7-szerese,
e)	főtanácsos
ea)	I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7,6-szerese,
eb)	II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7,9-szerese,
f)	vezető főtanácsos
fa)	I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 8,4-szerese,
fb)	II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 8,6-szerese.
(2)	A vezető alapilletménye
a)	osztályvezető esetében az illetményalap 8,6-szerese,
b)	főosztályvezető-helyettes esetében az illetményalap 8,7-szerese,
c)	főosztályvezető esetében az illetményalap 9-szerese.
(3)	A vezetői illetménypótlék mértéke
a)	osztályvezető esetében az alapilletmény 20%-a,
b)	főosztályvezető-helyettes esetében az alapilletmény 40%-a,
c)	főosztályvezető esetében az alapilletmény 90%-a.
(4)	A gyakornokot három, a fogalmazót négy, a tanácsost hat, a vezető tanácsost nyolc, a
főtanácsost tíz, a vezető főtanácsost tizenegy munkanap pótszabadság illeti meg. A vezetői
pótszabadság mértéke osztályvezetőnél tizenkettő, főosztályvezető-helyettesnél és
főosztályvezetőnél tizenhárom munkanap.
(5)	Az atomenergia-felügyeleti szerv alaptevékenységét elősegítő munkakörben
foglalkoztatott, nem felsőfokú végzettségű kormánytisztviselő illetménykiegészítésének
mértéke az alapilletmény 80%-a.
8
(6)	Az atomenergia-felügyeleti szerv vezetője a minősítéssel, ennek hiányában
teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó kormánytisztviselőnek
a személyi juttatás előirányzata terhére az e törvényben, illetve a Kttv.-ben meghatározott
illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg.
Személyi illetmény az atomenergia-felügyeleti szerv létszámának legfeljebb húsz százalékáig
adható úgy, hogy adott év március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig terjedő
időszakra vonatkozó havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által
hivatalosan közzétett, az adott évet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos
bruttó kereset hatszorosát. A személyi illetmény megállapítása egy évig - az adott évet követő
év február utolsó napjáig - érvényes.
6/C. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv főigazgatója államtitkári, főigazgató-helyettese
helyettes államtitkári illetményre jogosult azzal, hogy a főigazgató vezetői illetménypótléka
az alapilletményének 110%-a, a főigazgató-helyettes vezetői illetménypótléka az
alapilletményének 100%-a.
(2)	A főigazgatót és a főigazgató-helyettest naptári évenként tizenöt munkanap pótszabadság
illeti meg.”
12.	§
Az Atv. 8. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv bevételét - a bírságból származó bevételek kivételével -
működésének fedezetére használja fel, az más célra nem vonható el.”
13.	§
Az Atv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az engedélyesnek és az atomenergia-felügyeleti szervnek
a)	a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságát, a nukleáris biztonsági követelmények
teljesítését, a kockázat mértékét az üzemeltetési engedély hatályba lépését követően a teljes
üzemidő alatt,
b)	a radioaktívhulladék-tároló biztonsági követelményeinek teljesülését, a kockázat
mértékét, az üzemeltetési engedély hatályba lépését követően a teljes üzemidő alatt
Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat keretében - figyelembe véve az üzemi tapasztalatokat és
a biztonsággal kapcsolatos új ismereteket - rendszeres időközönként teljes körűen elemeznie,
értékelnie kell.”
14. §
9
Az Atv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nukleáris létesítményekkel, azok nukleáris rendszereivel és rendszerelemeivel,
valamint radioaktívhulladék-tárolóval és azok rendszereivel és rendszerelemeivel kapcsolatos
tevékenységek körében csak azok az intézmények, szervezetek, valamint gazdálkodó
szervezetek működhetnek, amelyek megfelelő, a nukleáris biztonsági előírások részeként
szabályozott minőségirányítási rendszerrel rendelkeznek.”
15. §
(1)	Az Atv. 11/A. §(1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris biztonsági hatósági eljárásban a nukleáris
létesítmény normál üzemének körülményei között értelmezett hatásterületén ügyfélnek
minősül:]
„e) radioaktívhulladék-tárolóra vonatkozó engedélynél (a létesítmény telephelyének
vizsgálatához és értékeléséhez, telepítéséhez, létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához,
lezárásához, aktív és passzív intézményes ellenőrzésre való áttéréséhez szükséges engedély
esetében) az engedélyesen kívül a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az,
akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,”
(2)	Az Atv. 11/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott eljárásban az eljárás megindításáról
szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait csak akkor gyakorolhatja, ha az eljárásban
nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be. A nukleáris létesítmény létesítményszintű
nukleáris biztonságával kapcsolatos engedélyezési eljárásba a döntés jogerőre emelkedésétől
és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapon túl nem léphet be további ügyfél, e
határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.”
(3)	Az Atv. 11/A. §-a a következő (2c) és (2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) A radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatára és értékelésére, valamint
telepítésére vonatkozó hatósági eljárásban a hatásterület a létesítmény jogszabályban
meghatározottak szerint tervezett ellenőrzött területe, valamint az annak határától számított
száz méteres távolságon belüli terület.
(2d) A radioaktívhulladék-tároló létesítésének engedélyezése iránti hatósági eljárásban a
hatásterület az engedélyezendő létesítmény tervezője által a kérelmet megalapozó
dokumentációban - kormányrendeletben meghatározott követelmények alapján - javasolt
biztonsági övezet területe, de legalább a (2c) bekezdésben meghatározott terület.”
10
16. §
Az Atv. 12. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A nukleáris létesítmény létesítési eljárásában a szabványhasználat kötelező.
(7)	A nukleáris létesítmény létesítési engedélyezési eljárása és az atomfelügyeleti szerv által
lefolytatott építési engedélyezési eljárás - külön jogszabály szerint - egyidejűleg is
lefolytatható. A külön jogszabályban meghatározott hosszú gyártási idejű berendezések
(nukleáris rendszerek és rendszerelemek) gyártására irányuló engedélykérelem - az
engedélyes döntésétől függően - a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása
esetén a létesítési engedélyezési eljárás alatt is benyújtható, azonban az ebből eredő minden
kockázat, a legyártott termék felhasználásra alkalmassága az engedélyest terheli.
(8)	Amennyiben az engedélyes a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes biztonsági tájékoztatót
nyújt be, az ügyintézés határideje a 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontjában foglalt létesítés,
bővítés engedélyezése esetében
a)	tizenkét hónap abban az esetben, ha az engedélyes a 17. § (7) bekezdése szerinti előzetes
tájékoztatót nyújt be,
b)	tizennyolc hónap akkor, ha az engedélyes nem nyújt be a 17. § (7) bekezdése szerinti
előzetes tájékoztatót.
(9)	A (8) bekezdés szerinti eljárások legfeljebb három hónappal hosszabbíthatók meg.
(10)	A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az
ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi ...törvény (a továbbiakban:
2014. évi ... törvény) szerinti Beruházás Megrendelője kérelmezi az annak megvalósulásához
szükséges valamennyi engedélyezési eljárást.”
17.	§
(1)	Az Atv. 13. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A nukleáris létesítménnyel összefüggő hatósági engedélyezési eljárás során biztosítani
kell a szakértőként eljáró személyek függetlenségét. Az egyes eljárásokban kirendelt, illetve
felkért szakértők egymással nem állhatnak semmilyen függőségi viszonyban, nem lehetnek az
eljárásban érintett ügyfelek egyikének sem hozzátartozói, nem állhatnak semmilyen közvetlen
vagy közvetett gazdasági kapcsolatban a kérelmezővel, illetve a hatósági eljárásban megjelölt
technológia-szállítóval és annak versenytársával.”
(2)	Az Atv. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdéstől eltérően új atomerőművi blokk létesítésére irányuló engedélyezési
eljárásban a független szakértőt az atomenergia-felügyeleti szerv hivatalból vonja be az
11
eljárásba. A független szakértő eljárása nem előfeltétele az engedélyezési eljárásnak, az az
ügyintézési határidőbe nem számít bele.”
18.	§
(1)	Az Atv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek
szerint összevont engedélyt, illetve előzetes típusengedélyt adhat ki.”
(2)	Az Atv. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Engedély határozott vagy határozatlan időre, valamint bizonyos feltételekhez kötötten
adható. A határozott időre adott engedély kérelemre meghosszabbítható.”
(3)	Az Atv. 14. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az engedélyes felelőssége az (5) bekezdésben foglaltaktól függetlenül
a)	a nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephelye
jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe
helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához,
végleges üzemen kívül helyezéséhez és megszüntetéséhez,
b)	a radioaktívhulladék-tároló telephely vizsgálatához és értékeléséhez, telepítéséhez,
létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, lezárásához és aktív intézményes
ellenőrzéséhez
megadott engedélyek hatályának megszűnése esetén is fennáll.”
(4)	Az Atv. 14. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A bíróság soron kívül jár el az atomerőmű telephelyével, létesítésével, bővítésével,
üzembe helyezésével és üzemeltetésével kapcsolatos hatósági határozat bírósági
felülvizsgálatára irányuló eljárás során.”
19.	§
Az Atv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) A törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben hozott határozat bírósági
felülvizsgálata iránt indított perekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a
továbbiakban: Pp.) közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A perben a jogi képviselet kötelező.
12
(3)	Az alperes hatóság a szakhatóságot csak a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozatában
hívhatja perbe. A bíróság a perbe hívást haladéktalanul közli a szakhatósággal, mely a közlést
követő három napon belül nyilatkozik a perbe hívás elfogadása tárgyában.
(4)	A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve
kiterjeszteni. A Pp. 335/A. § (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.
(5)	A perben szünetelésnek nincs helye.
(6)	A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére
azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes pedig a
keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. Az ellenérdekű fél beavatkozó tárgyalás tartását a
Pp. 338. § (2) bekezdése szerint kérheti. A tárgyaláson kívüli elbírálásra a Pp. 338. § (3), (5)
és (6) bekezdését alkalmazni kell.
(7)	Amennyiben a bíróság a keresettel megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és új
eljárás lefolytatását rendeli el, határozatának tartalmaznia kell a hatóság megismételt
eljárására vonatkozó utasításokat.”
20.	§
(1)	Az Atv. 17. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv alapvető feladata az atomenergia békés célú,
biztonságos és védett alkalmazásával - különösen a nukleáris létesítmények és
radioaktívhulladék-tárolók nukleáris biztonságával és védettségével - a nukleáris és más
radioaktív anyagok, ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések biztonságával és
védettségével, a nukleáris fegyverek elterjedése elleni tevékenységgel, a nukleáris s
veszélyhelyzet-kezeléssel kapcsolatos hatósági feladatok, valamint az ezekre vonatkozó
tájékoztatási tevékenység ellátása, illetve összehangolása.
(2)	Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:
1.	a nukleáris létesítmény
a)	telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephely jellemzőinek és alkalmasságának
megállapításához,
b)	létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején
túli üzemeltetéséhez, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez
szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;
2.	a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló ellenőrzése, valamint a nukleáris
létesítmény és radioaktívhulladék-tároló nukleáris biztonságának értékelése, elemzése;
13
3.	a nukleáris létesítménnyel és a radioaktív-hulladék tárolóval összefüggő építmények
hatósági engedélyezése és ellenőrzése, továbbá az építmények felvonóinak hatósági
engedélyezése;
4.	a nukleáris rendszer, rendszerelem tekintetében az átalakítással, tervezéssel, gyártással,
szereléssel (beépítéssel), üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, beszerzéssel, üzemen kívül
helyezéssel, leszereléssel, továbbá radioaktív-hulladék tároló rendszere és rendszereleme
tekintetében az átalakítással, leszereléssel és lezárással kapcsolatos tevékenységek műszaki
sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő engedélyezése és ellenőrzése;
5.	a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló átalakításához szükséges műszaki
sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő engedélyezés és ellenőrzés;
6.	a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló rendszerének, rendszerelemének az
engedélyes szervezeti felépítésének, irányítási rendszerének, műszaki és szabályozó
dokumentumainak átalakításához szükséges műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő
engedélyezése és ellenőrzése;
7.	az atomerőmű blokkjainak főjavítását követő újraindításához szükséges nukleáris
biztonsági engedélyezés;
8.	a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló nukleárisbaleset-elhárítási
intézkedési tervének az első alkalommal történő, illetve módosítását követő érvénybe
léptetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezése;
9.	jogszabályban meghatározott szerelési, kivitelezési technológiák, mérési, számítási,
műszaki vizsgálati és értékelési módszerek leírásának, továbbá a biztonság szempontjából
meghatározó munkakörök betöltésének jóváhagyása;
10.	az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat végrehajtása, a további üzemeltetés feltételeinek
meghatározása, és a szükséges intézkedések végrehajtásának elrendelése a felülvizsgálat
eredménye alapján, illetve az Időszakos Biztonsági Jelentés által, valamint az Időszakos
Biztonsági Felülvizsgálat keretében azonosított eltérés jóváhagyása;
11.	a 11. § (2) bekezdésében előírt minőségirányítási rendszer ellenőrzése;
12.	a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetének kijelölése és
felülvizsgálata;
13.	a radioaktív anyagok szállításának engedélyezése a veszélyes áruk szállításáról szóló
jogszabályok rendelkezései szerint;
14.	a radioaktív anyagok csomagolásának - a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok
és nemzetközi egyezmények rendelkezései szerint - jóváhagyása és ellenőrzése;
14
15.	a radioaktívhulladék-tároló telephelye vizsgálatának és értékelésének, telepítésének,
létesítésének, üzemeltetésének, átalakításának, lezárásának, aktív intézményes ellenőrzésének
engedélyezése, ellenőrzése, továbbá passzív intézményes ellenőrzésének engedélyezése;
16.	a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek az országhatáron át történő szállításának
engedélyezése, és a szállítás engedélyezéséhez való hozzájárulás;
17.	a radioaktív anyagoknak Magyarország és az Európai Unió tagállamai, továbbá
Magyarország és harmadik országok közötti szállításához való hozzájárulás, illetve
engedélyezés;
18.	a tervezési alapfenyegetettség megállapítása és felülvizsgálata, valamint az atomenergia
alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszer fizikai védelmi terv alapján történő
engedélyezése és ellenőrzése;
19.	az atomkár-felelősségre vonatkozó biztosítási vagy más pénzügyi fedezet meglétének
nyilvántartása és ellenőrzése;
20.	a nukleáris anyagok - nemzetközi szerződésekben rögzített előírásokkal összhangban lévő
-	központi nyilvántartása és ellenőrzése;
21.	a radioaktív anyagok központi nyilvántartása;
22.	a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő távlati tervezésre, kutatás-fejlesztési, gyártási
és export-import tevékenységekre, valamint telephelyekre és azokhoz kapcsolódó
helyszínekre vonatkozó adatok központi nyilvántartása és ellenőrzése;
23.	az atomenergia békés célú alkalmazásának biztonságával és védettségével összefüggő
kutatási-fejlesztési tevékenységek értékelése és összehangolása, valamint a 4. § (10)
bekezdésének figyelembevételével a hatósági felügyeletet szolgáló műszaki megalapozó
tevékenységek finanszírozása;
24.	az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi együttműködés összehangolása, e
területen az államközi és kormányközi egyezmények előkészítése és végrehajtásuk
megszervezése, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel folytatott együttműködés
összefogása;
25.	az atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő szakértői minőségének eseti
hatósági elismerése.”
(2)	Az Atv. 17. § (2) bekezdése a következő 26-42. pontokkal egészül ki:
(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)
15
„26. a radioaktív anyag előállításának, termelésének, feldolgozásának, kezelésének,
birtoklásának, tárolásának, használatának, felhasználásának, átalakításának, forgalmazásának
engedélyezése és hatósági felügyelet alóli felszabadítása;
27.	a 26. pont alatt felsorolt tevékenységet szolgáló, nem nukleáris létesítmény, berendezés
létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának, az
üzemeltetés megszüntetésének engedélyezése;
28.	a radioaktív anyagot nem tartalmazó, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés
előállításának, forgalomba hozatalának, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának, az
üzemeltetés megszüntetésének engedélyezése;
29.	a 28. pont szerinti berendezés előállítását, üzemeltetését szolgáló nem nukleáris
létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának,
karbantartásának, az üzemeltetés megszüntetésének engedélyezése;
30.	a 26-29. pont szerinti anyag, berendezés és létesítmény tulajdonjoga megszerzésének,
átadásának, a használat bármilyen jogcímen való átengedésének engedélyezése;
31.	az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz forgalomba hozatalának engedélyezése és
sugárvédelmi minősítése;
32.	a 26-29. pont szerinti anyag, tevékenység, létesítmény és berendezés ellenőrzése és a
szükséges adatszolgáltatás meghatározása;
33.	a sugárvédelmi képzések és továbbképzések tematikájának valamint
vizsgakövetelményeinek jóváhagyása, külföldi végzettségek megfelelőségének elbírálása;
34.	a nukleáris vagy más radioaktív anyagot szállító gépjármű sugárvédelmi engedélyezése és
ellenőrzése;
35.	a radioaktív anyagot tartalmazó, valamint ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív
anyagot nem tartalmazó berendezés mentesülésének engedélyezése, a szükséges
adatszolgáltatás meghatározása;
36.	a kötelezően mérendő adatok meghatározásával és a jogszabályban meghatározott,
környezeti sugárzást mérő szervek tevékenységének összehangolásával az országos sugárzási
helyzetre vonatkozó adatok központi gyűjtése, feldolgozása, nyilvántartása és értékelése;
37.	a nukleáris és más radioaktív anyagok alkalmazása befejezését követően a létesítmény,
terület, helyszín inaktívvá nyilvánítása;
38.	a sugárterhelésnek kitett munkavállalók normál és rendkívüli személyi sugárvédelmi
ellenőrzési kötelezettség megállapítása, a személyi dózisok nyilvántartása;
16
39.	a lakossági sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok és dózismegszorítások megállapítása,
foglalkozási sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok megállapítása, a dózismegszorítások
jóváhagyása;
40.	az engedélyesnél működtetett sugárvédelmi szolgálat szervezetének és működésének
felügyelete;
41.	az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes sugárvédelmi előírások
megtartásának ellenőrzése;
42.	a nukleáris és más radioaktív anyagok sugárvédelmével összefüggő rendkívüli események
és nukleáris veszélyhelyzetek kezelési tervének jóváhagyása.”
(3)	Az Atv. 17. § (2) bekezdése a következő 43. ponttal egészül ki:
(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)
„43. az építészeti, mérnöki, építészeti-műszaki tervezési szakmagyakorlásra alkalmasság
megállapítása, és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vétel.”
(4)	Az Atv. 17. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló telephelyének
vizsgálatához és értékeléséhez szükséges földtani kutatás célját szolgáló
kutatólétesítményekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokra a bányászatról szóló törvényt és
annak végrehajtására kiadott kormányrendeletet kell alkalmazni.
(2b) A nukleáris létesítménnyel és a radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő,
kormányrendeletben meghatározott építési engedélyezési eljárásokban építésügyi hatóságként
az atomenergia-felügyeleti szerv jár el, eljárására az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.”
(5)	Az Atv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tervezett, hatósági engedélyköteles tevékenység és az arra irányuló engedély iránti
kérelem megalapozásának értékelésére, a műszaki, nukleáris biztonsági, sugárvédelmi,
védettségi és biztosítéki követelmények teljesülésének, továbbá a hatósági engedélyek
feltételeinek vizsgálatára az atomenergia-felügyeleti szerv - szakértői közreműködés
érdekében - más intézményt is igénybe vehet. Az atomenergia-felügyeleti szerv a
leggyakrabban igénybe vett intézetekkel, intézményekkel együttműködési megállapodást
köt.”
(6)	Az Atv. 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
17
„(7) A (2) bekezdés 1., 3-10., 12. és 15. pontja szerinti engedélyezési eljárás - a nukleáris
létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez szükséges eljárást kivéve - a
nukleáris létesítmény engedélyesének kérelmére indul. A kérelmet és az azt megalapozó
dokumentációt írásban kell benyújtani. A kérelmet megalapozó dokumentációt elektronikus
adathordozón is mellékelni kell.”
(7)	Az Atv. 17. §-a a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A nukleáris létesítmény létesítési engedélyezési eljárásának tervezett megindítását
megelőzően, a nukleáris létesítmény engedélyese kormányrendeletben foglaltak szerint
előzetes biztonsági tájékoztató benyújtásával tájékoztathatja az atomenergia-felügyeleti
szervet a tervezett nukleáris létesítmény biztonsági követelményeknek való előzetes
megfeleléséről (előzetes biztonsági tájékoztató).
(9)	A nukleáris létesítménnyel, valamint annak építményeivel összefüggő valamennyi, az
engedélyezési eljárásban felmerült adat nyilvánosságra hozatalát az eljáró hatóság
megtagadhatja, amennyiben az adat nyilvánosságra hozatala nemzetbiztonsági vagy
honvédelmi érdeket, a közbiztonságot, Magyarország külügyi tevékenységét, külügyi
kapcsolatait, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatait sérti vagy veszélyezteti, szellemi
tulajdonhoz való jogot sért, vagy ha az adat nyilvánosságra hozatala a hatásterületet érintően a
környezet védelmi szintjének csökkenésével járna. A nyilvánosságra hozatal megtagadható
továbbá abban az esetben is, ha az bírósági, illetve más hatósági eljárás lefolytatását
veszélyezteti, kivéve, ha az eljáró bíróság, hatóság engedélyezi az adat nyilvánosságra
hozatalát.
(10)	Üzleti titok megismerésére az engedélyesen és az eljáró bíróságon, hatóságon, illetve
adatmegismerésre jogosult egyéb hatóságon kívül más nem jogosult.
(11)	Üzleti titoknak minősül e törvény alkalmazásában minden olyan, az engedélyezési
eljárásban felmerült adat, tény, információ, amelynek nyilvánosságra hozatala az engedélyes
jogos érdekét (így különösen pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét), személyiségi jogát
sértené vagy veszélyeztetné, így különösen az engedélyezési eljárással érintett know-how,
szellemi alkotás, találmány, illetve szabadalom körébe tartozó jog sérelmét okozná.”
21.	§
(1)	Az Atv. 18-18/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„18. § (1) A radioaktív anyagok, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmények,
berendezések tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést írásban kell megkötni, és
annak létrejöttéhez hatósági jóváhagyás szükséges. A jóváhagyás iránti kérelmet a
tulajdonszerző a szerződés megkötésétől számított nyolc napon belül nyújtja be a (2)
bekezdésben megjelölt szervnek.
(2)	A hatósági jóváhagyást az atomenergia-felügyeleti szerv adja meg.
18
(3)	Az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmények, berendezések tulajdonjogának átruházására
irányuló szerződés nem hagyható jóvá,
a)	ha a tulajdont szerző természetes személyt, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti
joggal rendelkező valamely tagját a bíróság
aa)	szándékos bűncselekmény elkövetése miatt vagy
ab)	az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Btk.) 259. § (4) bekezdésében, a 260. § (6)
bekezdésében, a 264. § (4) bekezdésében, a 264/C. § (4) bekezdésében, a 280. § (3)
bekezdésében, a 281. § (4) bekezdésében és a 281/A. § (3) bekezdésében meghatározott
bűncselekmény, valamint a 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: új Btk.) 322. § (5)
bekezdésében, a 323. § (5) bekezdésében, 250. § (4) bekezdésében, 326. § (7) bekezdésében,
241. § (2) bekezdésében, 242. § (3) bekezdésében és 243. § (3) bekezdésében és 248. § (3)
bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt
jogerősen elítélte, és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még
nem mentesült, valamint
b)	ha nem felel meg jogszabályban meghatározott egyéb követelményeknek.
18/A. § (1) A tulajdont szerző természetes személy, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti
joggal rendelkező tagjai a hatósági jóváhagyásra irányuló eljárásban igazolják, hogy
megfelelnek a jogszabályban meghatározott egyéb követelményeknek, valamint
a)	hatósági bizonyítvánnyal igazolják azt a tényt, hogy a 18. § (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott kizáró ok velük szemben nem áll fenn vagy
b)	kérik, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint a 18. § (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott kizáró ok velük szemben nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó szerv az
atomenergia-felügyeleti szerv részére - annak a jóváhagyás iránti kérelem elbírálása céljából
benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(2)	Az atomenergia-felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a
tulajdonos, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai megfelelnek-e a
18.	§ (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából az
atomenergia-felügyeleti szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az
adatigénylés kizárólag a 18. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokra irányulhat.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az atomenergia-felügyeleti szerv a jóváhagyás
iránti kérelem jogerős elbírálásáig, a (2) bekezdés szerinti adatokat a hatósági ellenőrzés
időtartamára, illetve a tulajdonjog megszűnéséig kezeli.
(4)	Ha a tulajdont szerző természetes személy, illetve a gazdálkodó szervezet képviseleti
joggal rendelkező tagjai az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségnek a
19
hatósági jóváhagyás iránti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem tesznek
eleget, a jóváhagyás nem adható meg.
(5)	Ha az atomenergia-felügyeleti szerv a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során
megállapítja, hogy a tulajdont szerző természetes személy, illetve a gazdálkodó szervezet
képviseleti joggal rendelkező valamely tagja nem felel meg a 18. § (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott követelménynek, felhívja őt arra, hogy negyvenöt napon belül a tulajdonjogot
szüntesse meg, és erről értesítse az atomenergia-felügyeleti szervet.”
(2)	Az Atv. „Az atomenergia-felügyeleti szerv hatásköre” alcíme a következő 18/B. § és
18/C. §-sal egészül ki:
„18/B. § Nukleáris létesítmény, valamint radioaktív-hulladék tároló nukleáris biztonságát
érintő hatósági ügyben, amennyiben hatásköri összeütközés merül fel az atomenergia-
felügyeleti szerv és más engedélyezésre vagy ellenőrzésre jogosult hatóság között, akkor e
jogvita eldöntéséig az atomenergia-felügyeleti szerv jogosult és köteles eljárni. A hatásköri
vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama az ügyintézési
határidőbe beszámít.
18/C. § Az atomenergia alkalmazásával összefüggő, a radioaktív anyagok szállításával,
fuvarozásával és csomagolásával, radioaktív anyagok közúti szállításának engedélyezésével,
ionizáló sugárzást létrehozó létesítményekkel, berendezésekkel, tevékenységekkel, eszköz,
berendezés vagy az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz sugárvédelmi minősítésével,
sugárvédelmi képzéssel, személyi dozimetriai ellenőrzéssel és a belső sugárterhelés
meghatározásával kapcsolatos, kérelemre lefolytatott eljárásért vagy jogszabályban
meghatározott szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
22.	§
Az Atv. a „Felügyeleti díj” alcímet megelőzően a következő alcímmel és 18/D. §-sal
egészül ki:
„Az atomenergia-felügyeleti szerv mérnöki, építészeti és építészeti-műszaki szakértői
szakmagyakorlással kapcsolatos feladata
18/D. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó építményekkel, létesítményekkel kapcsolatos
mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki tervezési szakértői tevékenységet végezhet, aki
az atomenergia-felügyeleti szervnél igazolja e tevékenység gyakorlására való alkalmasságát,
és akit az atomenergia-felügyeleti szerv e célból létrehozott nyilvántartásában szerepel. A
szakmagyakorlásra alkalmasság megállapítását az engedélyes kérelmezi. A
szakmagyakorlásra alkalmasság abban az esetben állapítható meg, ha képzettsége,
szakképzettsége, továbbá nemzetközi tudományos elismertsége alapján alapos okkal
20
feltételezhető, hogy a szakmagyakorlásra alkalmas. A szakmagyakorlás igazolásának,
valamint a nyilvántartásba vétel részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg.
(2)	Az atomenergia-felügyeleti szerv a hatósági eljárásban irányadó adatkezelési szabályok
szerint kezeli az (1) bekezdés szerinti eljárása során tudomására jutott adatokat azzal, hogy a
nyilvántartás nyilvánosságára az építészeti, mérnöki, építészeti-műszaki tervezési
szakmagyakorlás általános szabályai alapján vezetett nyilvántartási szabályok megfelelően
alkalmazandók. A nyilvántartásba való betekintés harmadik személyek számára kizárólag
nemzetközi szerződés kifejezetten erre irányuló rendelkezése alapján, vagy nemzetbiztonsági
érdekből tagadható meg.”
23.	§
(1)	Az Atv. 19. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Év közben kiadott létesítési, illetve üzemeltetési engedély esetén a fizetési kötelezettség
kezdete az engedély jogerőre emelkedését követő tárgynegyedév első napja, a befizetés
határideje az engedély jogerőre emelkedését követő tárgynegyedév ötödik napja.”
(2)	Az Atv. 19. §-a a következő (4a)-(4d) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Radioaktívhulladék-tároló esetén az engedélyes az üzemeltetési engedély jogerőre
emelkedését követően az atomenergia-felügyeleti szervnek felügyeleti díjat köteles fizetni.
(4b) A felügyeleti díj éves mértéke:
a)	a felszíni tároló esetén az előző év végéig használatba vett tárolómedence 70 m3-es
tárolómedence-egységeinek a száma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 1.500.000
Ft/ medence-egység, és
b)	a felszín alatti tároló esetén az előző év végéig a telephelyre beszállított
ba)	hordók száma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 25.000 Ft/db, valamint
bb)	hulladékcsomagok száma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 250.000 Ft/db.
(4c) Radioaktívhulladék-tároló üzemeltetője az éves felügyeleti díj arányos részét
negyedévente köteles megfizetni, legkésőbb a tárgynegyedév ötödik napjáig.
(4d) Év közben kiadott üzemeltetési engedély esetén a fizetési kötelezettség kezdete az
engedély jogerőre emelkedését követő tárgynegyedév ötödik napja.”
24.	§
Az Atv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § Az egészségügyért felelős miniszter jogszabályban meghatározott szerv útján látja el:
21
a)	az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes sugáregészségügyi,
munkavégzési, munkaköri alkalmassági szabályok ellenőrzését;
b)	az egészségügyi ágazat radiológiai mérő és adatszolgáltató hálózata működtetését;
c)	a gyógyászati eszközök és egészségügyi cikkek ionizáló sugárzással végzett
sterilizálásának ellenőrzését;
d)	a sugáregészségügyi készenléti szolgálat létesítését és fenntartását;
e)	a sugársérültek vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátását;
f)	a kötelező sugárorvostani továbbképzésben részesítendők körének meghatározását, a
továbbképzés tartására kötelezett intézet kijelölését, a továbbképzés tematikája jóváhagyását;
g)	a nukleáris veszélyhelyzetben való közreműködést a döntések sugáregészségügyi
megalapozásában.”
25.	§
Az Atv. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló esetében a jelentési kötelezettséget
-	az (1) bekezdésen túlmenően, a jelentéstétel szükségességének alapjául szolgáló összes
körülmény alapján - az atomenergia-felügyeleti szerv határozza meg.”
26.	§
Az Atv. 48. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában engedélyesnek minősül a 2014. évi ... törvény 1. § (1)
bekezdése szerinti Beruházás Megrendelője és a Beruházás szerinti nukleáris létesítmény
üzemeltetője.”
27.	§
Az Atv. 66/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 2014. évi ... törvény hatálybalépése napján érvényes üzemeltetési engedéllyel
rendelkező radioaktívhulladék-tároló engedélyese, a 19. § (4a) bekezdése szerinti felügyeleti
díjat a 2014. évi ... törvény hatálybalépését követő negyedév első napjától köteles
megfizetni, a befizetés határideje a fizetési kötelezettség kezdetét követő ötödik nap.”
28.	§
(1)	Az Atv. 67. § d) pont dg) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
22
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
a nukleáris létesítmények tekintetében]
„dg) a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények körét, a nukleáris
létesítményekkel, valamint a nukleáris létesítményekkel összefüggő építményekkel
kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, a
műszaki dokumentáció részletes tartalmi követelményeit, az építésfelügyeleti ellenőrzés
építéshatósági eljárásának és ellenőrzésének rendjét, továbbá építészeti és épületgépészeti
nukleáris biztonsági követelményeit;”
(2)	Az Atv. 67. §-a a következő x) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]
„x) az atomenergia alkalmazása körében a sugárvédelem érvényesítése érdekében:
xa) az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalók és a lakosság sugárterhelésére
vonatkozó dózis-határértékeket (ideértve a nukleáris baleset (katasztrófa)
következményeinek felszámolásában résztvevők sugárterhelését is), a személyeket érő
külső- és belső sugárterhelés ellenőrzésének rendjét, valamint a veszélyhelyzeti-, illetve a
meglévő sugárzási helyzetekre irányadó vonatkoztatási szinteket, továbbá a
veszélyhelyzeti munkavállalók sugárterhelésére vonatkozó dózis-határértékeket;
xb) az atomenergia alkalmazása körében használt berendezések, eszközök sugárvédelmi
minősítését;
xc) az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra irányadósugár-
egészségügyi, munkavégzési, munkaköri alkalmassági szabályokat, a munkavállalók
sugárvédelmi oktatásának és tájékoztatásának rendjét;
xd) a közúti szállító eszközök sugárvédelmi követelményeit;
xe) a tervezett-, meglévő- és a veszélyhelyzeti sugárzási helyzetekre vonatkozó
sugárvédelmi szabályokat, valamint a sugárvédelmi szolgálatok feladatára és működésére
vonatkozó részletes előírásokat;
xf) a radon- és radon leányelem-koncentrációk vonatkoztatási szintjét lakó- és
középületekben, az építőanyagok gyártásához felhasznált alapanyagok, a kereskedelmi
forgalomba kerülő építőanyagok, továbbá az építési területek felhasználhatóságának
sugárvédelmi szempontból való korlátozását;
xg) a külföldről származó és kereskedelmi forgalomba kerülő termékek, illetve
alapanyagok radioaktivitásával kapcsolatos előírások betartásának és ellenőrzésének
szabályait;
23
xh) a radioaktív anyagok használati cikkekben való alkalmazásának szabályait;
xi) a radioaktív anyagok birtoklása, előállítása, termelése, kezelése, feldolgozása,
forgalmazása, tárolása, felhasználása, átalakítása, szállítása engedélyezési és a hatósági
felügyelet alóli felszabadítási eljárását;
xj) az xi) pontban felsorolt tevékenységet szolgáló létesítmény vagy berendezés
létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, átalakítása, javítása, megszüntetése, leszerelése
engedélyezési eljárását és ellenőrzésének rendjét;
xk) az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmény, berendezés létesítéséhez, előállításához,
üzemeltetéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez szükséges engedélyezési eljárást és
az ellenőrzés rendjét;
xl) a természetben előforduló radioaktív anyagok felhasználásával végzett
tevékenységek besorolásának vagy típusainak meghatározási szabályait;
xm) a sugárterhelésnek kitett munkavállalók kategóriákba sorolása szabályait;
xn) a sugárzás elleni védőeszköz forgalomba hozatalnak engedélyezési és sugárvédelmi
minősítési rendjét;
xo) az xj) és xk) pontok szerinti létesítmény, berendezés tulajdonjoga megszerzésének,
átadásának, a használat bármilyen jogcímen való átengedésének engedélyezését.”
(3)	Az Atv. 67. §-a a következő w) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]
„w) a radioaktívhulladék-tárolók biztonsági követelményeit és az ezzel összefüggő hatósági
követelmények részletes szabályait.”
29.	§
Az Atv.-nek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXVII.
törvény 8. §-ával megállapított 67. § v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]
„v) az atomenergia-felügyeleti szerv
va) eljárásaira vonatkozó eljárási határidőket,
vb) eljárásaiban közreműködő szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidőt,
vc) által lefolytatott eljárásban benyújtandó műszaki dokumentáció nyelvét,
24
vd) által lefolytatott, a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes biztonsági tájékoztatóval, és
az előzetes típusengedélyezési eljárással kapcsolatos részletes szabályokat,
ve) által lefolytatandó, a 18/D. § szerinti szakmagyakorlásra alkalmasság igazolásának és
a nyilvántartásba vétel részletes szabályait, továbbá a nyilvántartás adattartalmát.”
30.	§
Az Atv.
1.	2. § 14. pontjában a „radioaktív hulladéknak minősül, annak” szövegrész helyébe az „erre
vonatkozó döntés alapján nem kerül újrafeldolgozásra, akkor a továbbiakban radioaktív
hulladéknak minősül és a” szöveg,
2.	2. § 17. pontjában az „a radioaktív” szövegrész helyébe az „a 7. pont b) alpontja szerinti
létesítmények kivételével a radioaktív” szöveg,
3.	2. § 35. pontjában a „radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója” szövegrész
helyébe a „radioaktívhulladék-tároló” szöveg,
4.	4. § (9) bekezdésében a „Nukleáris létesítmény” szövegrész helyébe a „Nukleáris
létesítmény, radioaktívhulladék-tároló” szöveg,
5.	4/A. § d) pontjában az „a nukleáris létesítmény területén tartózkodó személyeket,”
szövegrész helyébe az „az atomenergiát alkalmazó természetes személyt, az atomenergia
alkalmazásával kapcsolatos tevékenységet végző munkavállalót,” szöveg,
6.	10. § (4) bekezdésében az „Az atomerőmű” szövegrész helyébe az „Az atomerőmű, a
radioaktívhulladék-tároló az” szöveg,
7.	11. § (3) bekezdésében az „1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó zárt
radioaktív sugárforrások” szövegrész helyébe az „1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába
tartozó zárt radioaktív sugárforrások, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó
nyitott radioaktív sugárforrások,” szöveg,
8.	11/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „nukleáris létesítménnyel kapcsolatos
nukleáris biztonsági” szövegrész helyébe a „nukleáris létesítménnyel, radioaktívhulladék-
tárolóval kapcsolatos”, az „a nukleáris létesítmény normál üzemének körülményei között
értelmezett hatásterületén ügyfélnek minősül” szövegrész helyébe az „ügyfélnek kizárólag az
alábbi személyek minősülnek” szöveg,
9.	11/A. § (2) bekezdésében a „- a (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott kivétellel -”
szövegrész helyébe a „- a (2a)-(2d) bekezdésben meghatározott kivétellel -” szöveg,
10.	11/A. § (3) bekezdésében a „nukleáris létesítmény nukleáris biztonságával kapcsolatos”
szövegrész helyébe a „nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló nukleáris
biztonságával kapcsolatos” szöveg,
11.	11/A. § (4) bekezdésében „az (1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe az „az (1)
bekezdés a) és e) pontjában” szöveg,
12.	12/A. § (3) bekezdésében az „Az atomenergia-felügyeleti szerv a nukleáris létesítmény”
szövegrész helyébe az „Az atomenergia-felügyeleti szerv a nukleáris létesítmény, a
radioaktívhulladék-tároló” szöveg,
25
13.	12/A. § (4) bekezdésében az „A nukleáris létesítmény” szövegrész helyébe az „A
nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló” szöveg,
14.	12/A. § (5) bekezdésében az „A nukleáris létesítmény” szövegrész helyébe az „A
nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló” szöveg,
15.	15. § (1) bekezdésében az „Az engedély, valamint a nukleáris biztonsági szabályzatok”
szövegrész helyébe az „Az engedély, a jogszabályok, a nukleáris biztonsági szabályzatok és a
radioaktívhulladék-tárolóra vonatkozó biztonsági szabályzatok” szöveg,
16.	17. § (6) bekezdésében az „a nukleáris létesítmény” szövegrész helyébe az „a nukleáris
létesítmény és a radioaktív-hulladék tároló” szöveg,
17.	18. §-ában a „Nukleáris létesítmény” szövegrész helyébe a „Nukleáris létesítmény,
valamint a radioaktívhulladék-tároló” szöveg,
18.	19. § (1) bekezdésében a „létesítmények” szövegrész helyébe a „létesítmény
engedélyese” szöveg, a „kötelesek” szövegrész helyébe a „köteles” szöveg,
19.	19. § (6) bekezdésében az „a (3)-(5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (3) és (4),
valamint a (4c)-(5) bekezdésben” szöveg,
20.	19. § (7) bekezdésében az „a (6) bekezdés” szövegrész helyébe az „az (5) bekezdés”
szöveg,
21.	26. § (2) bekezdésében a „20. § (1) bekezdés a)-c), e)-f) és h)” szövegrész helyébe az „17.
§ (2) bekezdés 26-35. és 36-42.” szöveg,
22.	32. § (3) bekezdésében az „az országos nukleáris és balesetelhárítási intézkedési tervbe
illeszkedő” szövegrész helyébe az „az országos nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervbe
illeszkedő” szöveg,
23.	34. § (1) bekezdésében az „A nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló”
szövegrész helyébe az „A nukleáris létesítménynek és a radioaktívhulladék-tárolónak a”
szöveg,
24.	42. § (2) bekezdésében az „A nukleáris létesítményben bekövetkezett esemény”
szövegrész helyébe az „A nukleáris létesítményben, illetve a radioaktívhulladék-tárolóban
bekövetkezett rendkívüli esemény” szöveg,
25.	42. § (3) bekezdésében az „Üzemzavar, baleset bekövetkezésével közvetlenül fenyegető
üzemállapotban az üzemzavar, baleset megelőzése” szövegrész helyébe az „Üzemzavar,
nukleáris veszélyhelyzet, vagy azok bekövetkezésével közvetlenül fenyegető üzemállapot
esetén az üzemzavar, nukleáris veszélyhelyzet megelőzése” szöveg, a „baleset bekövetkezése
esetén annak elhárítása” szövegrész helyébe a „nukleáris veszélyhelyzet bekövetkezése esetén
azok elhárítása” szöveg,
26.	43. § (2) bekezdés a) pontjában a „balesetelhárítási és intézkedési tervet” szövegrész
helyébe a „Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervet” szöveg,
27.	43. § (2) bekezdés b) pontjában az „a hatékony baleset-elhárítás” szövegrész helyébe az
„a hatékony nukleárisbaleset-elhárítás” szöveg,
28.	43. § (2) bekezdés c) pontjában a „baleset-elhárításhoz szükséges” szövegrész helyébe a
„nukleárisbaleset-elhárításhoz szükséges” szöveg,
29.	44. §-ában az „a balesetelhárítási és intézkedési tervben” szövegrész helyébe az „a
Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervben” szöveg,
26
30.	45. § (1) bekezdésében a „minden rendkívüli eseményt, illetve személyi sugársérüléssel
járó balesetet” szövegrész helyébe a „minden rendkívüli eseményt” szöveg,
31.	46. §-ában az „a balesetelhárítási és intézkedési terv” szövegrész helyébe az „a
Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv” szöveg
lép.
31.	§
(1)	Hatályát veszti az Atv.
a)	2. § 17. pontja,
b)	9. § (1) bekezdés b) és c) pontjában az „és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója”
szövegrész,
c)	9. § (2) bekezdésében az „és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója” szövegrészek,
d)	21. §-a,
e)	21/A. §-a,
f)	21/B. §-a,
g)	67. § t) pontjában az „ , a radioaktív hulladék átmeneti tárolója” szövegrész,
h)	68. § (2) bekezdés a)-e), g)-i) és k)-m) pontja,
i)	68. § (12) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti az Atv.-nek az atomenergiával, valamint az energetikával kapcsolatos
egyes törvények, továbbá a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei
őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CI. törvény 22. §
(4)	bekezdésével megállapított 67. § v) pontja.
32.	§
(1)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 51. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„51. § (1) A sugáregészségügy feladata az ionizáló sugárzás társadalom számára
elfogadható kockázattal járó alkalmazása érdekében:
a)	a sugárzás tulajdonságainak és az élő anyaggal való kölcsönhatásának tanulmányozása,
b)	az emberre gyakorolt sugárhatás vizsgálata és a káros hatások következményeinek
enyhítése, megfigyelése orvostudományi kutatási, klinikai és epidemiológiai módszerekkel;
továbbá
27
c) az ionizáló sugárzás orvosi alkalmazási módszereinek és eszközeinek kidolgozása,
alkalmazása.
(2)	Az atomenergiáról szóló törvény követelményeivel és előírásaival összhangban kell
végrehajtani az ionizáló sugárforrások működtetését, meghatározni a túlexpozíciók esetén
teendő intézkedéseket, a radioaktív anyagok alkalmazásának, a radioaktívhulladék-kezelés és
-tárolás feltételeit.
(3)	A mesterséges forrásokból származó együttes sugárterhelés nem haladhatja meg a
hatóságilag megállapított dózishatárértéket. E korlátozás nem vonatkozik azokra a
személyekre, akiknél a sugárterhelés - önkéntes hozzájárulásuk alapján végzett - orvosi
diagnosztikai vagy terápiás kezelésükből származik.”
(2) Az Eütv. a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. § A sugáregészségügy további feladata a nem-ionizáló sugárzás társadalom számára
elfogadható kockázattal járó alkalmazása érdekében:
a)	az emberi sugárterhelés forrásainak megismerése, mértékének felmérése és alakulásának
nyomon követése,
b)	a sugárzás tulajdonságainak és az élő anyaggal való kölcsönhatásának tanulmányozása,
c)	az emberre gyakorolt sugárhatás vizsgálata megfigyeléses orvostudományi kutatási,
klinikai és epidemiológiai módszerekkel,
d)	a sugárzás ártalmas hatásai elleni védekezés szabályainak, hatékony és gazdaságos
eszközeinek és módszereinek a kidolgozása,
e)	a sugáregészségügyi szempontból biztonságos munka- és életfeltételek kialakításához és
fenntartásához szükséges intézkedések meghozatala, és végrehajtásuk ellenőrzése.”
33.	§
(1)	A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában, Magyarország határa által
körbezárt területen lévő nemzeti vagyonra vonatkozó polgári jogi szerződésben a nemzeti
vagyonnal rendelkezni jogosult irányadóként kizárólag a magyar nyelv és a magyar jog
alkalmazását, jogvita esetére kizárólag a magyar bíróság joghatóságát kötheti ki. A magyar
bíróság joghatóságának kizárólagossága nem érinti a választottbíróság kikötésének jogát.”
(2)	A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a következő 18/B. §-sal egészül ki:
„18/B. § E törvénynek a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos
beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi ...
28
törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 17. § (3) bekezdését alkalmazni kell a
Módtv2. hatálybalépését megelőzően megkötött nemzetközi szerződésekre és az azok alapján
megkötött megállapodásokra is.”
34.	§
Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében
közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások
megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló
2013.	évi XXXIV. törvény 1. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Nem terjed ki e törvény hatálya a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával
kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló
2014.	évi .... törvény hatálya alá tartozó építési beruházásokra.”
35.	§
Hatályát veszti a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 4. §-a.
29
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat szorosan kapcsolódik az Országgyűlés által elfogadott, az atomenergiáról
szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján, a paksi atomerőmű
telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység
megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról szóló 25/2009. (IV. 2.)
OGY határozathoz, amelyben az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulását adta a Paksi
Atomerőmű területén új atomerőművi blokk (blokkok) létesítését előkészítő tevékenység
megkezdéséhez. Ennek következményeként nemzetközi szerződés köttetett meg, amelyet
Magyarország a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti
nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló
Egyezmény kihirdetéséről szóló 2014. évi II. törvénnyel (a továbbiakban: Egyezmény)
hirdetett ki.
A törvényjavaslat két részből áll: az ún. „projekttörvény” része (a továbbiakban:
Projekttörvény) a beruházással kapcsolatos beruházás-specifikus rendelkezéseket tartalmazza,
így különös figyelmet fordít polgári jogi, foglalkoztatási és az adatokhoz való
hozzáférhetőséget szabályozó rendelkezésekre. A második, nagyobb része az atomenergiáról
szóló 1996. év CXVI. törvény a (a továbbiakban: Atv.) módosítását tartalmazza, valamint
ehhez kapcsolódóan építésügyi és a nemzeti vagyontörvényt érintő törvénymódosításokat.
A törvényjavaslat címe, a „Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartása” tükrözi azt a
szándékot, hogy a felépült 5-6. atomerőművi blokkok üzembe helyezését követően a két
gazdasági társaság, a Paks I. Zrt és a Paks II. Zrt. egyesülésével (össze- vagy beolvadásával)
egyetlen állami tulajdonban álló gazdasági társaság lássa el az Beruházással kapcsolatos
feladatokat, ahogy azt az Egyezmény 1. cikke is tükrözi. A preambulum utal kifejezetten arra,
hogy a törvényjavaslat az OGY határozattal megadott elvi hozzájárulásnak való megfelelést
kívánja szolgálni, de mindezt akként valósítja meg, hogy az Egyezménnyel és korábbi
nemzetközi szerződéssel vállalt kötelezettségeinknek, az európai uniós elvárásoknak és az
uniós jognak, továbbá az Alaptörvényben rögzített értékekkel, alapjogokkal és érdekekkel
egyaránt egyensúlyt teremt.
A beruházás, a bővítés az Egyezmény alapján megkötött ún. Megvalósítási Megállapodások
alapján történik, amelyben a fővállalkozó az Egyezmény értelmében az orosz fél, a
megrendelő a beruházó: azaz a magyar fél.
Lényeges eleme a törvényjavaslat Projekttörvény részének, hogy vállalkozási, alvállalkozási
szerződés - a beruházás alapvető jellegére tekintettel - csak olyan gazdálkodó szervezet
köthető, aki rendelkezik ún. telephely-biztonsági tanúsítvánnyal.
A biztonsági tanúsítványt a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény
alapján az arra jogosult (Nemzeti Biztonsági Felügyelet) állítja ki, az iparbiztonsági ellenőrzés
és	a	telephely	biztonsági	tanúsítvány	kiadásának
részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet alapján. A telephely-biztonsági
tanúsítvány léte garantálja azt, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésével összefüggésben létrejövő
30
információk, adatok, műszaki és egyéb dokumentációk ne kerüljenek illetéktelen kezekbe, ne
veszélyeztessék Magyarország nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági érdekeit.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.)
biztosította törvényi lehetőséggel nem kíván a törvényjavaslat élni: az Ngtv.-ben biztosította
jogi lehetőség a hatósági eljárások kormányrendeleti szintű gyorsítására és egyszerűsítésére
irányul. A paksi kapacitásfenntartással kapcsolatos hatósági eljárást azonban nehezen lehetne
teljes szinkronba hozni az Ngtv. biztosította jogi lehetőségekkel, köztük pl. a közigazgatási
perekkel kapcsolatos, alapvetően az eljárást gyorsító lehetőségekkel. A paksi
kapcitásfenntartással kapcsolatos engedélyezési eljárásnak ugyanis nem a jelenlegi hatósági
eljárási szabályok gyorsítása, hanem a biztonság a fő szempontja; a hatékonyságot növelő
eljárási eszközök e fő szempontnak lesznek továbbra is alárendelve. Az sem lett volna
indokolt, ha a paksi kapacitásfenntartással kapcsolatos hatósági specialitások Ngtv.-be történő
illesztésével a jövőben más, nem ekkora jelentőségű beruházások esetében is lehetőség nyílt
volna.
Az Atv.-módosítás nagyobb részét kitevő módosítások a nukleáris biztonsági szabályozások
korszerűsítésére irányulnak, részben a Paksi Atomerőmű bővítésére irányuló kormányzati
szándékkal összefüggésben. A beruházás megvalósítása kapcsán hangsúlyos igény
mutatkozott a hatósági eljárás rugalmasabbá tételére, racionalizálására. A szabályozással
megvalósul az a jogalkalmazásban már többször felmerülő igény, mely szerint az Országos
Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) lássa el az építésügyi hatósági feladatokat is.
Eljárása ily módon leegyszerűsödik. Ugyanezt a célt szolgálja az Atv. új, személyügyekkel
foglalkozó 6/A.6/C. §-a is: a szabályozás annak érdekében, hogy az OAH rendelkezzen azzal
a sokszínű szakértelemmel, amely képes helyettesíteni a szakhatósági közreműködést, az
OAH mint kormányhivatal kormánytisztviselői tekintetében a Gazdasági Versenyhivatal
foglalkoztatottjaihoz hasonló, kifejezetten piaci bérezést biztosít, ezzel olyan szakértelemmel
bíró, főképpen mérnöki képzettséggel rendelkező szakemberek foglalkoztatása válik lehetővé,
amely a versenyszféra „agyelszívó” hatásával is kellőképpen felveheti a versenyt. Az OAH a
módosításokkal nagyobb döntési szabadsággal, de nagyobb felelősséggel is jár majd el.
A törvényjavaslat legjelentősebb „újítása”, hogy az OAH építésügyi hatóságként kerül
nevesítésre a létesítési eljárás kapcsán. Ez azzal is jár, hogy az atomtörvény az épített
környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényhez (a továbbiakban:
Étv.) képest lex specialisnak minősül: az építésügyi eljárást az OAH országos illetékességű
szervként folytatja le, így a hatósági határozat felülvizsgálata csak bírói úton lesz lehetséges
(a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával).
A sugáregészségügyi feladatok racionalizálása szintén nem újkeletű igényként mutatkozott a
jogalkalmazásban: a törvényjavaslat az e téren jelenleg túlzottan megosztott és több működési
rendellenességet is mutató osztott hatósági rendszer egyszerűsítését és egyértelműbbé tételét
is szolgálja. A törvényjavaslat a megosztott hatósági rendszer racionalizálását, a hatósági
rendszer átalakítását is célul tűzte ki. A jelenlegi hatósági rendszerből az látszik, hogy az
atomenergia felügyelet tekintetében a biztonság (nukleáris biztonság és sugárvédelem)
területén hatósági felügyelet megosztott az egészségügyi szervek és az OAH között, míg a
31
védettség és a non-proliferáció területén az OAH minden alkalmazás esetén eljáró hatóság. A
sugárvédelem, sugárbiztonság, sugáregészségügy hatósági felügyeletére Magyarországon
osztott rendszer alakult ki. A sugárvédelmi feladatok hatékonyabb hatósági ellátásának
megvalósítására a törvényjavaslat a sugáregészségügyi és a sugárvédelmi feladatok körének
pontos definiálására és a sugárvédelemmel kapcsolatos feladatoknak az OAH-hoz
integrálására tesz javaslatot. A törvényjavaslat célja továbbá az atomenergia alkalmazásának
felügyeletébe tartozó, az ionizáló sugárzásokkal összefüggő sugárvédelem és a
sugáregészségügy jelenleg összemosódó területének elhatárolása, a sugárvédelemmel
kapcsolatos, jelenleg az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat Országos
Tisztifőorvosi Hivatala (továbbiakban: OTH) és az egészségügyért felelős miniszter irányítása
alá tartozó fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervének
részeként működő regionális Sugáregészségügyi Decentrumok (a továbbiakban:
Decentrumok) hatáskörébe tartozó hatósági eljárások racionalizálása és hatékonyabbá tétele a
feladatoknak az OAH feladataiba való integrálása révén.
A törvényjavaslat célja az Atv. radioaktívhulladék-tárolókra és radioaktív hulladék átmeneti
tárolóira vonatkozó szabályainak módosítása, kiegészítése. A radioaktívhulladék-tárolókkal
összefüggésben az Atv. alábbi módosításaira kerül sor:
•	a radioaktívhulladék-tárolókra és a radioaktív hulladék átmeneti tárolójára vonatkozó
rendelkezések pontosítása,
•	az egyes fogalmak tisztázása, új definíciók bevezetése (felszín alatti
kutatólaboratórium, radiológiai biztonság, radiológiai biztonság szempontjából fontos
rendszer, rendszerelem),
•	a radioaktívhulladék-tárolóra és radioaktív hulladék átmeneti tárolójára vonatkozó
engedélyezési eljárásnálaz ügyfél fogalmának meghatározása,
•	a radioaktívhulladék-tárolókra és a radioaktív hulladék átmeneti tárolójára
telephelyének vizsgálatára és értékelésére, valamint telepítésére vonatkozó hatósági
eljárásban a hatásterület fogalmának meghatározása,
•	az engedélyes felelősségére vonatkozó rendelkezések módosítása a
radioaktívhulladék-tárolóra és radioaktív hulladék átmeneti tárolójára vonatkozóan,
•	a felügyeleti díjra vonatkozó kiegészítő szabályok megalkotása,
•	a felhatalmazó rendelkezésekkel kapcsolatos módosítások.
32
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1.§-hoz
A törvény az Egyezmény 1. cikkének 1. pontjában meghatározott, a Paksi Atomerőmű
kapacitásának két új, 5-6. atomerőművi blokkokkal történő fenntartásához szükséges minden
építménnyel és berendezéssel, annak tervezésével, beszerzésével, létesítésével, üzembe
helyezésével, illetve üzemeltetésre történő előkészítésével közvetlenül összefüggő
beruházásra terjed ki.
A (2) bekezdés puszta deklaráció: a Beruházás nemzetgazdasági szempontból különös
jelentőséggel bír. A törvényjavaslat nem vonja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű ügyek körébe e beruházást, alapvetően azért, mert ez a beruházás nemzetközi
szerződésre épül, és mert a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé
nyilvánítás egyébként már törvényi szinten biztosított lehetősége nem lenne teljes mértékben
alkalmas a legfőbb cél elérésére: a beruházás, a paksi kapacitásfenntartással kapcsolatos
beruházással összefüggő hatékonyság kérdése ugyanis nem egyszerűsíthető le pusztán a
rövidebb eljárásra, hatósági kérdésekre.
A 2. §-hoz
Értelmező rendelkezések.
A 3. §-hoz
A 3. alcím rendelkezései olyan speciális polgári és munkajogi szabályokat fogalmaznak meg,
amelyek lehetővé teszik a magyar érdekek megőrzését a beruházás megvalósítása során.
Az (1) bekezdés ennek érdekében rögzíti ki azt a legfontosabb szerződéses szabályt, hogy a
Beruházással összefüggő, az Egyezmény 8. cikke szerinti Megvalósítási Megállapodások
végrehajtására irányuló szerződést, illetve alvállalkozási szerződést a Beruházás
Fővállalkozója, illetve a Fővállalkozó alvállalkozója, vagy az Egyezmény 3. cikk 2. pontja
szerinti Megrendelője kizárólag olyan gazdálkodó szervezettel köthet, amely a minősített adat
védelméről szóló törvény szerinti telephely-biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik.
A (2) bekezdés nem bír valódi normatartalommal, pusztán értelmezési szempontból van
jelentősége: rögzíti, hogy az Egyezmény 8. cikke alapján megkötött Megvalósítási
Megállapodások alapján megvalósuló beszerzések a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII.
törvény 9. § (1) bekezdés d) pontja szerinti beszerzésnek tekintendők.
A (3) bekezdés a szerződések alakiságára nézve tartalmaz rendelkezést, a Fővállalkozó és az
alvállalkozó a Beruházással kapcsolatos minden szerződését köteles írásban dokumentálni.
A (4) bekezdés az Épt. szabályaihoz képesti eltéréseket rögzíti, e beruházásokkal összefüggő
kivitelezési szerződések tekintetében nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezelésre
vonatkozó rendelkezéseket, sem a nyomvonal jellegű építményekre, létesítményekre,
építményszerkezetekre, és azok műtárgyaira az azokra alkalmazandó kötelező alkalmassági
időre vonatkozó rendelkezéseket. A kötelező alkalmassági idő azonban nem azonos a
33
műszaki-tervezési élettartammal, ennélfogva biztonsági kérdések nem merülnek fel e
rendelkezéssel összefüggésben.
Polgári jogi szempontból jelentőséggel bír az az (5) bekezdésben rögzített, a polgári jogban
általános szabályokhoz képest rögzített speciális rendelkezés, mely szerint a Beruházással
összefüggésben megkötött vállalkozási, illetve alvállalkozási szerződést érintően törvényes
zálogjogot sem szerződéssel nem lehet kikötni, sem pedig törvényes zálogjog nem keletkezik.
A (6) bekezdés lehetőséget biztosít arra, hogy szerződésekben a nemzeti vagyonról szóló
2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdésétől eltérően a Beruházással összefüggő polgári
jogi szerződésekben irányadóként a magyar nyelv mellett az angol nyelv alkalmazása is
legyen kiköthető.
Az Európai Unióban és azon túl felgyülemlett sokszínű tapasztalatok becsatornázása
érdekében igényként mutatkozott meg a törvényalkotó részéről, hogy a Beruházással
összefüggő létesítési és építési engedélyezési eljárás lefolytatására jogosult hatóság munkáját
nemzetközi szakmai tanácsadó testület segíthesse, a törvényjavaslat eleget tesz ennek a
jogalkotói akaratnak.
A 4. §-hoz
Az (1) bekezdés célja annak elérése, hogy mind a Fővállalkozó, mind az alvállalkozó
lehetőség szerint olyan munkavállalókat foglalkoztasson, akiknek foglalkoztatása nem áll
ellentétben sem Magyarország foglalkoztatáspolitikai érdekeivel, sem az uniós joggal, sem
pedig a nemzetközi szerződésekben biztosított lehetőségekkel. Ennek érdekében rögzíti a
törvényjavaslat, hogy a fővállalkozó, és az alvállalkozó köteles biztosítani a munka
törvénykönyvéről szóló törvény szerinti egyenlő bánásmód követelményét. Az alvállalkozó a
Beruházás megvalósítását szolgáló foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése során az
azonos vagy hasonló iparágakban hasonló munkakört betöltők átlagjövedelmét köteles alapul
venni. A (2) bekezdés a Fővállalkozó, illetve az alvállalkozó kötelezettségévé is teszi azt,
hogy kötelesek felhívni az alvállalkozó, illetve a további alvállalkozók figyelmét arra, hogy a
(2)	bekezdésben foglaltaknak folyamatosan meg kell felelnie, és hogy ennek ellenőrzése a
munkaügyi ellenőrzés szabályai szerint történik.
Az 5. §-hoz
A törvényjavaslat kiemelt figyelmet fordít az adatok nyilvánosságának kérdésére. E
tekintetben nagy nehézséget okozott az Egyezmény titoktartási klauzulájának (13. cikk) a
magyar nemzetbiztonsági és külügyi kapcsolatokkal összefüggő, a szellemi tulajdont érintő,
valamint az adathozzáféréssel, közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő
alkotmányossági követelményekhez igazítása.
Az (1) bekezdés ekként leszögezi, hogy az Egyezmény 8. cikke szerinti Megvalósítási
Megállapodásokhoz, a Beruházással összefüggésben a Fővállalkozó, illetve az alvállalkozó
által kötött szerződésekhez, valamint az ezek előkészítésével, megkötésével kapcsolatos
valamennyi adathoz való hozzáférés megtagadható abban az esetben, ha annak nyilvánosságra
hozatala Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, valamint ha az
szellemi tulajdonhoz való jogot sértene. E korlátozás értelemszerűen a bíróságok, hatóságok,
34
illetve az arra feljogosított szervek általi jogszerű adatkérésre nem terjedhet ki, mivel ebben
az esetben az állami szervek működése nem válna e körben lehetővé.
A (2) bekezdés kisegítő szabályként az (1) bekezdés szerinti megállapodásokat, illetve
szerződéseket előkészítő, döntésmegalapozó adatok tekintetében pedig az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)
bekezdésében foglaltaktól biztosít eltérést: az e körbe tartozó adatok nyilvánossága szintén 15
évig korlátozott, de a különbség az időtartam számításában rejlik: ezt az időtartamot a
megállapodás vagy szerződés teljesítésének megkezdésétől kell számítani és a döntés
megalapozását szolgáló adat annak keletkezésétől nem nyilvános. Hangsúlyozandó azonban,
hogy a törvényjavaslat ezen rendelkezései nem a hatósági eljárásra vonatkoznak, azokra az
Atv. szabályai irányadók. Jelen § esetében kifejezetten a szerződéses és az ahhoz kapcsolódó
döntéselőkészítő adatokról van szó.
A 6. §-hoz
Hatálybaléptető rendelkezés.
A 7. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
A 8. §-hoz
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi
LVIII. törvény (Kamarai tv.) kiegészítése azt a célt szolgálja, hogy a beruházással összefüggő
építészeti-műszaki tervezési szakértői tevékenység gyakorlása, tekintettel a beruházás
nagyságára, ne jelentsen aránytalan és indokolatlan nagy terhet az Atv. hatálya alá tartozó
építészeti-mérnöki, tervezői tevékenységet végző számára. Ezért a törvényjavaslat biztosítja,
hogy kamarai tagság nélkül végezhessen mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki
tervezési szakértői tevékenységet az, aki az Atv. hatálya alá tartozó építményekkel,
létesítményekkel összefüggésben végez mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki
tervezési szakértői tevékenységet Ez esetben a szakmagyakorlás szabályait az Atv. és a
felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály határozza meg. A módosítás korlátot is állít: a
Kamarai tv. új 1. § (4a) bekezdésében foglaltak az (5) bekezdésben foglaltakkal együtt akként
alkalmazandók, hogy elegendő az (5) bekezdésben meghatározott bejelentés megtétele, a
nyilvántartásba vételre az Atv. és a felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály
rendelkezései az irányadók.
A 9. §-hoz
Az Atv. értelmező rendelkezéseinek pontosítása, kiegészítése.
A 10-11. §-hoz
Az Atv. 6. §-át érintő és azt követően 6/A-6/C. §-sal kiegészítő rendelkezések az OAH
kormánytisztviselőinek felkészítését célozzák az elkövetkező évtizedekben megnövekedő
feladatokra. A versenyszférával versenyképes fizetések (illetmények) meghatározásával
lehetővé válik a legjobb szaktudással bíró szakemberek OAH állományába való felvétele,
35
képzése. A szabályozás ezért a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Energetikai és Közmű-
szabályozási Hivatalhoz hasonló bérezést állapít meg.
A 12. §-hoz
A rendelkezés a megnövekedett feladatok költségvetési következményeihez igazodó
bevételek felhasználásának korlátozását adja: az atomenergia-felügyeleti szerv bevételét
kizárólag a működésének fedezetére használja fel, az más célra nem vonható el, a bírságból
származó bevételek kivételével. Ebből is egyértelműen kitűnik: az OAH-t terhelő, döntően a
feladatnövekedésből és a versenyképes bérezésre irányadó új szabályokból eredő
többletkiadások nem az OAH-t, hanem a központi költségvetést terhelik.
A 13. §-hoz
Az Atv. 9. § (3) bekezdését érintő módosítás lehetővé teszi, hogy az engedélyezésre, hatósági
ellenőrzésre és hatósági felügyeletre vonatkozó általános szabályok kiegészüljenek a
radioaktív-hulladék tárolókra vonatkozó rendelkezésekkel.
A 14. §-hoz
A rendelkezés a megfelelő minőségirányítási rendszer követelményét kiterjeszti a
radioaktívhulladék-tárolókkal kapcsolatos tevékenységeket végző intézményekre,
szervezetekre, gazdálkodó szervezetekre. Külön kiemelendő: a minőségirányítási rendszer
nem azonos minőségbiztosítási követelményekkel. A minőségirányítási rendszer jelenleg is
megtalálható a 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet 2. mellékletében, ez az ún. Nukleáris
Biztonsági Szabályzat 2. kötete.
A 15. §-hoz
Az (1) bekezdésben szereplő módosítás az Atv. 11/A. § (1) bekezdését kiegészítve
meghatározza a radioaktívhulladék-tárolókkal összefüggésben az ügyfél jogállását. E
rendelkezés szerint ügyfél az engedélyesen kívül a hatásterületen lévő valamennyi ingatlan
tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyezték.
Meghatározásra kerül továbbá a hatályos Atv. 11/A. § új (2c) és (2d) bekezdésében a
radioaktívhulladék-tárolók telephelyének vizsgálatára és értékelésére, a telepítésére, illetve
létesítésére vonatkozó hatósági eljárásban a hatásterület terjedelme.
A 16. §-hoz
Az Atv. 12. §-át kiegészítő új (6) bekezdése nukleáris biztonsági szempontból - a
szakmagyakorlási könnyítésekkel párhuzamosan, azokat kiegészítve - a nukleáris létesítmény
létesítési eljárásában a szabványhasználatot kötelezővé teszi. Hangsúlyozandó, hogy ez nem
azonos meghatározott szabvány kötelezővé tételével, a szabványok közötti választás továbbra
is önkéntes maradhat.
Az új (7) bekezdés eljárási szempontból rendhagyó módon lehetővé teszi, hogy a nukleáris
létesítmény létesítési engedélyezési eljárása és az atomfelügyeleti szerv által lefolytatott
36
építési engedélyezési eljárás - külön jogszabály szerint - egyidejűleg is lefolytatható legyen.
A hosszú gyártási idejű berendezések (nukleáris rendszerek és rendszerelemek) gyártására
irányuló engedélykérelem - az engedélyes döntésétől függően - a külön jogszabályban
meghatározott feltételek fennállása esetén a létesítési engedélyezési eljárás alatt is
benyújtható, azonban az ebből eredő minden kockázat, a legyártott termék felhasználásra
alkalmassága az engedélyest terheli. A hosszú gyártási idejű berendezés fogalmát szintén
rendelet fogja meghatározni.
A törvényjavaslat törvényi szinten rögzíti az atomenergia-felügyeleti szerv azon eljárásának
ügyintézési határidejét, amely kifejezetten a beruházással kapcsolatos eljárásokra vonatkozik.
Újítása a törvényjavaslatnak, hogy az eljárási határidő ahhoz igazodik, hogy az arra jogosult
benyújtott-e a törvényjavaslat 17. § (8) bekezdése szerinti ún. előzetes biztonsági tájékoztatót.
Ha igen, akkor a létesítési engedély ügyintézési határideje tizenkét hónap, ha nem, akkor
tizennyolc hónap. Mindkét esetben a meghosszabbítás mindössze három hónappal lehetséges.
A törvényjavaslattal az Atv. 12. §-ába beillesztendő új (10) bekezdés nem hordoz új
normatartalmat: pusztán egyértelműsítő jelleggel rögzíti, hogy minden későbbi eljárásban ki
az ügyfél, azaz csak a Paks II. Zrt. a kérelmező.
A 17. §-hoz
Az Atv. 13. §-át érintő módosítások a beruházás szakértőit kívánják méltó szerepbe helyezni.
Az (1) bekezdésben foglaltak olyan összeférhetetlenségi, függetlenségi szabályt teremtenek,
amelyek a jogalkalmazás számára jelenleg is egyértelműek, de kimondásuk részben a
beruházás miatt, részben uniós jogi vonatkozások miatt váltak szükségessé.
Az Atv. új 13. § (3) bekezdése pedig kifejezetten megkülönbözteti a beruházással összefüggő
engedélyezési eljárás szakértő-szereplőit a többi eljárás szakértőitől, az új blokkok létesítésére
irányuló engedélyezési eljárásban ugyanis hivatalból köteles független szakértőt bevonni a
hatóság, annak igénybevétele tehát nem előfeltétele az engedélyezési eljárás megindításának a
kérelmező részéről.
Új igazságügyi szakterület jönne létre, az ún. atomenergia-szakértő. Az igazságügyi szakértői
törvényben már biztosított lehetőséggel élve a Kormány rendeletben fogja meghatározni azt a
szervezetet, amely az atomenergia-felügyeleti szerv (OAH) eljárásaiban, valamint az
esetlegesen ezzel összefüggésben indult bírósági eljárások során igazságügyi szakértőként
kizárólagosan járhat el.
A 18. §-hoz
A törvényjavaslat célja az atomtörvény radioaktívhulladék-tárolókra vonatkozó szabályainak
módosítása, kiegészítése. A radioaktívhulladék-tárolókkal összefüggésben az Atv. számos
helyen módosítására kerül: pl. egyes fogalmak tisztázása, új definíciók bevezetése, az
engedélyes felelősségére vonatkozó rendelkezések módosítása a radioaktívhulladék-tárolóra
és radioaktív hulladék átmeneti tárolójára vonatkozóan, a felügyeleti díjra vonatkozó
kiegészítő szabályok megalkotása, a felhatalmazó rendelkezésekkel kapcsolatos módosítások
stb. A törvényjavaslat 18. §-a is döntően e cél érdekében tartalmaz pontosító jellegű
37
módosításokat. A soron kívüli eljárás előírása a bíróság számára kifejezetten az OAH
határozatainak felülvizsgálatával kapcsolatos jogviták elbírálásának meggyorsítását szolgálja.
A hatályos sugárvédelmi, sugáregészségügyi szabályok alapján minden esetben egyenként
kell engedélyeztetni például a radioaktív anyagot felhasználó nem nukleáris létesítmény,
berendezés létesítését, üzembe helyezését, üzemeltetését, átalakítását, karbantartását, az
üzemeltetés megszüntetését, stb. Ez azt a terhet rója például egy röntgengéppel is felszerelt
fogorvosi rendelő tulajdonosára, hogy ezeket az engedélyeket egyenként beszerezze. A
módosítás lehetővé teszi a hatóság számára egységes engedélyek vagy típusengedélyek
kiadását annak érdekében, hogy az engedélyezési eljárások adminisztratív terhét mind a
kérelmező, mind a hatóság oldalán megszüntesse.
Az Atv. 14. §-ának új (5a) bekezdéssel való kiegészítése révén a radioaktívhulladék-
tárolókkal összefüggésben is meghatározásra kerül az engedélyesi felelősség terjedelme,
amely a már megszerzett engedélyek hatályának megszűnése esetén is fennáll. A nukleáris
biztonság szempontjából fontos, hogy az engedélyes felelőssége a tevékenység
megszerzéséhez szükséges engedély lejártát követően is fennálljon.
A 19. §-hoz
E perjogi szabályok az Ngtv. azon rendelkezéseinek „átemelése”, amelyek eljárásjogi
szabályokként értelmezhetők és megvalósíthatók az Atv. hatálya alá tartozó eljárásokban,
illetve kifejezetten a Beruházással összefüggő eljárásokban is. A kötelező jogi képviselettel, a
perbehívással, keresetváltoztatással, szüneteléssel, tárgyalás tartásával kapcsolatos
rendelkezések mind a beruházással összefüggésben esetlegesen felmerülő jogviták gyors
elbírálását szolgálják.
A 20. §-hoz
A törvényjavaslat egyik legjelentősebb módosításai az engedélyezési eljárással kapcsolatosak.
Az Atv. 17. §-ának módosításai több irányúak:
A módosított 17. § (1) bekezdés az atomenergia-felügyeleti szerv alaptevékenységét, alapvető
feladatait rögzíti. A 17. § új (2) bekezdése az OAH hatásköreinek pontosítását, kibővítését
adja, az atomenergia-felügyeleti szerv alapvető feladatai kiegészítésére elsősorban a
sugárvédelemmel kapcsolatos hatáskör megjelenítése miatt van szükség.
Az Atv. 17. §-ának új (2a) bekezdése alkalmazási szabályként rögzíti, hogy a nukleáris
létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatához és
értékeléséhez szükséges földtani kutatás célját szolgáló kutatólétesítményekkel kapcsolatos
engedélyezési eljárásokra a bányászatról szóló törvényt és annak végrehajtására kiadott
kormányrendeletet kell alkalmazni. Az új (2b) bekezdés szintén egyfelől igen fontos
hatásköri, másfelől értelmező szabály: egyértelművé teszi, hogy a nukleáris létesítménnyel és
a radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő, kormányrendeletben meghatározott építési
engedélyezési eljárásokban építésügyi hatóságként az atomenergia-felügyeleti szerv jár el, de
azt is leszögezi, hogy eljárására az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi
LXXVIII. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
38
Az Atv. 17. § (3) bekezdését érintő módosítás szintén a szakértők, szakértői intézetek
igénybevételének alapvető szabályait rögzíti, kimondva azt, hogy a tervezett, hatósági
engedélyköteles tevékenység és az arra irányuló engedély iránti kérelem megalapozásának
értékelésére, a műszaki, nukleáris biztonsági, sugárvédelmi, védettségi és biztosítéki
követelmények teljesülésének, továbbá a hatósági engedélyek feltételeinek vizsgálatára az
OAH - szakértői közreműködés érdekében - más intézményt is igénybe vehet. Az
atomenergia-felügyeleti szerv a leggyakrabban igénybe vett intézetekkel, intézményekkel
együttműködési megállapodást köt. Ez utóbbi tehát nem pusztán lehetőség, hanem köteles
erre a hatóság.
Az Atv. 17. § (7) bekezdését érintő módosítás alapvetően a hatáskörök bővítésével
összefüggő technikai módosítást tartalmaz.
Az Atv. 17. §-ának új (8) bekezdése megteremti annak lehetőségét, hogy a létesítési
engedélyezési eljárás megindítását megelőzően az OAH számára benyújtható legyen a
biztonsági követelményeknek való megfelelésről egy előzetes tájékoztatás, az ún. előzetes
biztonsági tájékoztatás, amely a későbbi biztonsági engedélyezési eljárás alapját képezi, de
jelentősen megkönnyítheti a hatóság munkáját.
Az Atv. 17. §-ának új (9)-(11) bekezdései adatnyilvánossági kérdéseket taglalnak.
Az Atv. szerinti engedélyezési eljárás egyik alapvető kérdése, hogy mely információk, adatok
nyilvánosak. A tervezet a lehetséges alkotmányos kereteken belül kíván megoldást adni a
gyakorlatban ezzel összefüggésben felmerült kérdésekre. Több ország hatósági engedélyezési
rendszerét is megvizsgálva az volt látható, hogy a nyilvánosság biztosítása, a civil szervezetek
bevonása (transzparencia) e modellekben sem minden korlát nélkül ugyan, de biztosított. A
korlátozás ott is a magyar jogi szabályozásban is ismert korlátokra épül, amelyeket az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény is ismer és elismer (nemzetbiztonsági érdek, külügyi érdek, szellemi tulajdonhoz való
jog, az üzleti titok védelme stb.).
Kiemelt nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdek fűződik ahhoz, hogy az engedélyezési
eljárás során a hatóság tudomására jutott, az építménnyel, beruházással kapcsolatban
felmerült információk, műszaki és egyéb adatok ne kerüljenek nyilvánosságra. A védendő
érték legfőképpen a nukleáris létesítmény és ezúton Magyarország és lakosságának
biztonsága, de el kell kerülni mindazt a helyzetet, amely kifejezetten sértheti vagy
veszélyeztetheti a közbiztonságot, Magyarország külügyi tevékenységét, külügyi kapcsolatait,
nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatait, vagy az adat nyilvánosságra hozatala szellemi
tulajdonhoz való jogot sért, vagy ha az adat nyilvánosságra hozatala a hatásterületet érintően a
környezet védelmi szintjének csökkenésével járna. A nyilvánosságra hozatal megtagadható
továbbá abban az esetben is, ha az bírósági, illetve más hatósági eljárás lefolytatását
veszélyezteti, kivéve, ha az eljáró bíróság, hatóság engedélyezi az adat nyilvánosságra
hozatalát. E megfogalmazás kétségkívül korlátozza a közérdekű vagy a közérdekből
nyilvános adatok körét, viszont az Egyezmény 18. cikkével teljes összhangot teremtve
biztosítja Magyarország nemzetközi szerződés teljesítéséből fakadó kötelezettségei és az
Alaptörvényből fakadó követelmények egyensúlyát. Az állami szervek tevékenysége felett
39
gyakorolható ún. „nyilvánosságkontroll” igen szűk körben korlátozható. A tervezet ezt a szűk
kört kívánja megvonni.
Szükséges továbbá egyes adatoknak üzleti titokká minősítése annak érdekében, hogy a
titokbirtokos számára a nyilvánosságra hozatal ne járjon jogsérelemmel, jogos érdekének
sérelmével. A titokbirtokos beruházót jogi személyként ugyanúgy megilletik az alapjogok,
mint a természetes személyeket, így megilleti a magántitokként funkcionáló üzleti titok
védelme is. Tekintettel arra, hogy az üzleti titok megismerésében elsődlegesen az adott piac -
jelen esetben az atomenergia piac - más szereplői érdekeltek, ezért a hozzáférést elsődlegesen
a nyilvánosság számára indokolt kizárni. Nem indokolt azonban az engedélyezési, ellenőrzési
eljárásban résztvevő, illetve a felügyeletet ellátó hatóságok számára kizárni az üzleti titok
megismerésének jogát azzal, hogy a jogalkotónak természetesen ezt garanciákkal szükséges
körülbástyáznia.
A 21. §-hoz
A törvényjavaslat 21. §-ában szereplő módosításokra alapvetően a sugárvédelmi feladatokkal
összefüggésben van szükség.
Az Atv. módosított 18. §-a a radioaktív anyagok, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó
létesítmények, berendezések tulajdonjogának átruházásának korlátját adja meg, a biztonsági
szempontok elsőbbrendűsége alapján. A hatósági jóváhagyás korlátját képezik meghatározott
bűncselekmények, ha a tulajdont szerző természetes személyt, illetve a Polgári Törvénykönyv
szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagját a bíróság
szándékos bűncselekmény elkövetése miatt vagy az 1978. évi IV. törvény (továbbiakban régi
Btk.) 259. § (4) bekezdésében, a 260. § (6) bekezdésében, a 264. § (4) bekezdésében, a 264/C.
§ (4) bekezdésében, a 280. § (3) bekezdésében, a 281. § (4) bekezdésében és a 281/A. § (3)
bekezdésében meghatározott bűncselekmény, valamint a 2012. évi I. törvény (továbbiakban új
Btk.) 322. § (5) bekezdésében, a 323. § (5) bekezdésében, 250. § (4) bekezdésében, 326. § (7)
bekezdésében, 241. § (2) bekezdésében, 242. § (3) bekezdésében és 243. § (3) bekezdésében
és 248. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt jogerősen elítélte, és a
büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült, vagy ha
nem felel meg jogszabályban meghatározott egyéb követelményeknek, akkor az ionizáló
sugárzást létrehozó létesítmények, berendezések tulajdonjogának átruházására irányuló
szerződés nem hagyható jóvá.
A módosított 18/A. § a tulajdont szerző természetes személyt, illetve a gazdálkodó szervezet
képviseleti joggal rendelkező tagjait terhelő igazolási, hatósági ellenőrzési, illetve
adatkezelési szabályokat tartalmazzák.
A törvényjavaslat új 18/B. § és 18/C. §-sal egészíti ki az Atv.-t. A 18/B. § hatásköri
összeütközésre ír elő kisegítő szabályt oly módon, hogy ha hatásköri összeütközés merül fel
az atomenergia-felügyeleti szerv és más engedélyezésre vagy ellenőrzésre jogosult hatóság
között, akkor e jogvita eldöntéséig az atomenergia-felügyeleti szerv jogosult és köteles eljárni.
A hatásköri vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama az
ügyintézési határidőbe beszámít.
40
Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásaiért eddig illetéket kellett fizetni, amelynek összege
az illetékekről szóló törvény általános szabályai szerint alakult. A sugárvédelmi feladatok
ellátásáért - amíg azokat a Sugáregészségügyi Decentrumok, illetve az ÁNTSZ OTH végezte,
igazgatási szolgáltatási díjat kellett fizetni. Ez a jövőben sem mellőzhető. Tekintettel az OAH
által a jövőben ellátandó rendkívül nagy jelentőségű, sokrétű és speciális szakértelmet
igénylő, sokasodó feladataira, a jövőben lehetőség lesz más feladatok esetén is igazgatási
szolgáltatási díj kivetésére, a kapcsolódó díjrendeletek szabályai szerint, a 18/C. §
megalkotása ezt a cél szolgálja.
A 22. §-hoz
A módosítás új alcímmel egészíti ki az Atv.-t annak érdekében, hogy a jelenleg a mérnök
kamarát terhelő, a nukleáris létesítmények építésével, tervezésével kapcsolatos.
szakmagyakorlással összefüggő nyilvántartásba vételi tevékenységet, szakmagyakorlásra
alkalmasságot az atomenergia-felügyeleti szervhez telepítse. Az alkalmasság igazolására az
engedélyes kérelme alapján kerülne sor. Az új 18/D. § rögzíti, hogy a szakmagyakorlásra
alkalmasság abban az esetben állapítható meg, ha képzettsége, szakképzettsége, továbbá
nemzetközi tudományos elismertsége alapján alapos okkal feltételezhető, hogy a
szakmagyakorlásra alkalmas. A szakmagyakorlás igazolásának, valamint a nyilvántartásba
vétel részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg. Az adatkezelési szabályok a speciális
szakterülethez igazodnak.
A 23. §-hoz
Az Atv. 19. (4) bekezdését érintő módosítással az üzemeltetési engedély esetén is
egyértelművé válik, hogy az év közben kiadott engedély esetén mikorra tehető a fizetési
kötelezettség kezdete.
A cél az új blokkok létesítésének hatósági felügyeletéhez szükséges pénzügyi források
felmerülési idejük szerinti biztosítása. Az új (4a) bekezdés a radioaktívhulladék-tároló
esetében az engedélyes felügyeleti díjfizetési kötelezettségének kimondását tartalmazza,
kötelezővé teszi a felügyeleti díj fizetését az engedélyest terhelően, a (4b) bekezdés a
felügyeleti díj mértékét határozza meg, a (4c) és (4d) bekezdések a felügyeleti díj
megfizetésére vonatkozó legfontosabb garanciális szabályokat tartalmazzák, a fizetési
kötelezettség pontos kezdetét meghatározva.
A 24. §-hoz
Az Atv. 20. §-át érintő feladatkör-módosítás elsősorban a jelenleg összemosódó,
sugárvédelmi és sugáregészségügyi feladatok szétválasztását azzal teszi teljessé, hogy a
sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével összhangban adja meg az egészségügyért felelős
miniszter feladatkörébe tartozó feladatokat.
A 25. §-hoz
Az Atv. 45. § (3) bekezdését érintő módosítás a nukleáris létesítménnyel összefüggő jelentési
kötelezettséget kibővíti és pontosítja: a jelentési kötelezettség a jövőben kiterjedne a
41
radioaktívhulladék-tárolókkal összefüggő rendkívüli eseményre is. A § előírja, hogy a
rendkívüli események megelőzésére és a következményeik elhárítására tett intézkedések
körében a jelentési kötelezettséget a radioaktívhulladék-tárolók esetében az is az atomenergia-
felügyeleti szerv határozza meg.
A 26. §-hoz
Az Atv. 48. § (1) bekezdéssel összefüggésben a jogalkalmazóban felmerült értelmezési
nehézségek okán vált szükségessé e § alkalmazásában az engedélyesnek minősülő személy
pontosabb meghatározása. Az értelmezés során az atomkárokért való polgári jogi
felelősségről Bécsben 1963. május 21-én kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló
24/1990. (II. 7.) MT rendelet „felelős” fogalmát kellett összhangba hozni a nukleáris
létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló
2009/71/Euratom irányelv módosításáról szóló, a Tanács 2014. július 8-i
2014/87/EURAT0M irányelv „felelős” fogalmával.
A 27. §-hoz
Az Atv. 66/A. §-át kiegészítő új (4) bekezdés átmeneti rendelkezés a törvényjavaslat
hatálybalépésekor jogerős üzemeltetési engedéllyel már rendelkező radioaktívhulladék-
tárolók engedélyese által fizetendő felügyeleti díj fizetésének kezdő időpontjára vonatkozóan.
A 28. §-hoz
A § a részletszabályok megalkotásához szükséges felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza a
Kormány, az atomenergia-felügyeleti szervet felügyelő miniszter és az egészségügyért felelős
miniszter részére.
Az (1) bekezdésben szereplő módosítás az Atv. 67. § dg) pontjának kibővítését célozza annak
érdekében, hogy a jövőben a Kormány rendeletben szabályozhassa a nukleáris
létesítményekkel összefüggő építmények körét, a nukleáris létesítményekkel, valamint a
nukleáris létesítményekkel összefüggő építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági
engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, a műszaki dokumentáció
részletes tartalmi követelményeit, az építésfelügyeleti ellenőrzés építéshatósági eljárásának és
ellenőrzésének rendjét, továbbá építészeti és épületgépészeti nukleáris biztonsági
követelményeit. A (2) bekezdés a sugáregészségügyi feladatkörök és hatósági rendszer
átalakításával kapcsolatos felhatalmazó rendelkezést tartalmazza, részben a korábbi, az
egészségügyért felelős minisztert megillető feladatkörök átemelésével, részben a paksi bővítés
kapcsán felmerülő új feladatokkal összefüggésben, továbbá a jogalkalmazás során felmerült
hiányosságokat kezeli. Az új w) ponttal a Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a
radioaktívhulladék-tárolók biztonsági követelményeit és az ezzel összefüggő hatósági
követelmények részletes szabályait rendeletben határozza meg.
A 29. §-hoz
Az Atv.-nek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXVII.
törvény 8. §-ával megállapított 67. § v) pontját érintő, alapvetően kodifikációs jellegű
42
pontosítás, az új vc)-ve) pontban foglalt felhatalmazó rendelkezések kifejezetten a paksi
bővítéshez kapcsolódó engedélyezési eljárásokat érintően adnak lehetőséget a részletes
szabályok megalkotására.
A 30. §-hoz
Szövegcserés, nem érdemi módosítások.
A 31. §-hoz
Hatályvesztő rendelkezések.
A 32. §-hoz
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 51. §-át érintő módosításokra, illetve az új
51/A. § beillesztésére a sugáregészségüggyel kapcsolatos feladat- és hatáskörök
átstrukturálása érdekében van szükség. Az Eütv. jelenleg összemossa az (atomenergia
alkalmazásával járó) ionizáló sugárzásokkal, valamint a nem ionizáló (pl. fény, kis és
nagyfrekvenciás elektromágneses) sugárzásokkal kapcsolatosan a sugáregészségügy
feladatait. A § tisztázza a kérdést.
A törvényjavaslattal bevezetett módosítások eredményeként a sugáregészségügy és így az
egészségügyi hatósági szervek feladata maradna az ionizáló sugárzás társadalom számára
elfogadható kockázattal járó alkalmazása érdekében:
a)	a sugárzás és az élő anyag kölcsönhatásának tanulmányozása,
b)	az emberre gyakorolt sugárhatás vizsgálata és a káros hatások következményeinek
enyhítése, megfigyelése orvostudományi kutatási, klinikai és epidemiológiai módszerekkel;
továbbá
c)	az ionizáló sugárzás orvosi alkalmazási módszereinek és eszközeinek kidolgozása,
alkalmazása.
A módosított 51. § (2) és (3) bekezdései részben a jogalkalmazás számára állapítanak meg
irányt, részben a normacímzettek részére írják elő a mesterséges forrásokból származó
együttes sugárterhelés dózishatárérték kapcsán irányadó mértéket.
A sugáregészségügy további feladata lenne a nem-ionizáló sugárzás társadalom számára
elfogadható kockázattal járó alkalmazása érdekében:
a)	az emberi sugárterhelés forrásainak megismerése, mértékének felmérése és alakulásának
nyomon követése,
b)	a sugárzás tulajdonságainak és az élő anyaggal való kölcsönhatásának tanulmányozása,
c)	az emberre gyakorolt sugárhatás vizsgálata megfigyeléses orvostudományi kutatási,
klinikai és epidemiológiai módszerekkel,
d)	a sugárzás ártalmas hatásai elleni védekezés szabályainak, hatékony és gazdaságos
eszközeinek és módszereinek a kidolgozása,
43
e)	a sugáregészségügyi szempontból biztonságos munka- és életfeltételek kialakításához és
fenntartásához szükséges intézkedések meghozatala, és végrehajtásuk ellenőrzése.
A 33. §-hoz
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása nem tartozik szorosan a
Paksi Atomerőmű bővítéséhez, ám annál lényegesebb üzenetet kíván továbbítani a
jogalkalmazók felé: a 17. § (3) bekezdésének módosításával és az ahhoz kapcsolódó átmeneti
rendelkezéssel egyértelműsíti azt a jelenleg is irányadó nemzetközi jogi értelmezést, mely
szerint valamely nemzetközi szerződés szükségszerűen lex specialisként viselkedik. A
joggyakorlat ezidáig is ekként tekintett e rendelkezésre, így e rendelkezés nem bír új
normatartalommal, nem jelent visszamenőleges jogalkotást.
A 34. §-hoz
Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében
közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások
megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló
2013. évi XXXIV. törvény hatályának (a paksi bővítéssel összefüggő építési beruházásokra
való alkalmazásának) kizárására a beruházás nemzetközi jellegére tekintettel van szükség,
ekként kizárt lesz e beruházással összefüggésben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
eljárása.
A 35. §-hoz
A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 4. §-át érintő hatályvesztő
rendelkezés szorosan kapcsolódik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt
érintő módosításhoz.
44