﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA




2014. évi... törvény
egyes törvényeknek a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról
1.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
l.§
(1)	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 32. §-a a következő (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szerencsejáték-szervező a sorsolásos játékok, a fogadások és a
távszerencsejátékok esetén a játékadó megállapításához, bevallásához és megfizetéséhez
kiszámítja az (1)~(5) bekezdés szerinti játékadó összegét, majd a külön jogszabályokban
előírt fizetési kötelezettségek teljesítése után fennmaradó, (l)-(5) bekezdés szerint fizetendő
játékadók együttes összegéből jogosult levonni az általa megfizetett - a sportról szóló
törvényben meghatározott - vagyoni értékű jog felhasználási szerződés szerinti
ellenértékének időarányos összegét.”
(2)	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. § 2.1. pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
„2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett
téteknek a kifizetett nyereményekkel csökkentett összege, kivéve ha a fogadás olyan
rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében
(fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által
felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik.”
2.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCI1. törvény módosítása
2-§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22/E. §-a a következő (6a) bekezdéssel
egészül ki:
„(6a) Mentes az (l)-(5) bekezdés szerinti kötelezettség alól
a)	az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy
fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy az adó
nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg,
b)	az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíj köteles gépjárművel egy
fuvarozás keretében szállítandó
ba)	kockázatos élelmiszer tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000
forintot,
bb)	egyéb kockázatos termék tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió
forintot
nem haladja meg.”
2
3.§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (19a) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(19a) Ha az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy az
adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget a 22/E. §
(l)-(4) bekezdése szerinti kötelezettségének, illetve a bejelentési kötelezettségét hibásan,
valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, úgy a termék vagy annak be nem jelentett
része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az
igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.”
4-§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-a a következő 51. ponttal egészül
ki:
(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok
alkalmazásában)
„51. Átvevő: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére
irányuló beszerzése vagy belföldi értékesítése esetén, ha nem a címzett veszi át a terméket,
vagy a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló
beszerzéstől eltérő egyéb célból történő behozatala esetén a terméket a kirakodási (átvételi)
helyen átvevő személy.”
3.	A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
5.§
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 22. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) A szakszövetség tevékenysége - a (3) bekezdésben meghatározott közigazgatási
hatósági jogkörben végzett tevékenysége kivételével - nem tartozik az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény hatálya
alá.”
4.	Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti
Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi
LXXIV. törvény módosítása
6.§
Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénymódosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény
209. §-ának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 88. § (6a) bekezdését
megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
3
[Az Art. 88. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a
következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:]
„(6a) Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés szerinti, a termék fuvarozását
végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, átvevőt, feladót
és fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti:
a)	a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről,
b)	a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról,
c)	a termék átvételéről, kirakodásának címéről,
d)	az EKAER számról és
e)	- ha a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye,
fióktelepe -, úgy az ingatlan használatának jogcíméről.”
7.§
Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénymódosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény
216. §-ának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 173. § (1) bekezdését
megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
[Az Art. a következő 173. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:]
„(1) Ha az adóhatóság a magánszemély vagy más adózó terhére egyéni vállalkozói
tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles
tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a
bejelentés vagy cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás
esetén annak eredményét, az árukészletet - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - a
kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a
bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanú
jelenlétében végzi, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy
az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. Ha az állami adó- és vámhatóság a 22/E. §
(l)-(4) bekezdése szerinti kötelezettség elmulasztása, hibásan, valótlan adattartalommal
vagy hiányosan történő teljesítése miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket -
a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - a kiszabott bírság összegének mértékéig,
annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A
lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár
alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. A 22/E. § (l)-(4) bekezdése
szerinti kötelezettség elmulasztása, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan
történő teljesítése miatt az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabásáról hozott
határozatát a jelen lévő adózóval vagy annak képviselőjével, meghatalmazottjával,
alkalmazottjával közli, és a határozat a közlés időpontjától kezdve fellebbezésre tekintet
nélkül végrehajtható.”
8.	§
Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénymódosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény
220. § (5) bekezdésének az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 45. pontját
megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
4
(Az Art. 178. §-a a következő 41-50. ponttal egészül ki:)
„45. Címzett: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére
irányuló beszerzését vagy belföldi beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya.”
9-§
Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénymódosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény
223. §-ának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 205. § (8) bekezdését
megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba.
(Az Art. a következő 205. §-sal egészül ki:)
„(8) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014.
évi LXXIV. törvénnyel megállapított 11. számú melléklet IV. alcím 3. pontja szerinti
biztosítékot első alkalommal 2015 január 31-éig kell nyújtani, az eddig az időpontig az
EKAER-be rögzített adatok alapján. A biztosíték összegének meghatározása során az annak
alapjául szolgáló időszakot 2015. január 1-jétől az első biztosítékadási kötelezettséggel
érintett bejelentés időpontjáig kell számolni. Ha az első biztosítékadási kötelezettséggel
érintett bejelentésre 2015. február28-át követően kerül sor, a biztosíték összegének alapjául
szolgáló időszakot all. melléklet IV. alcím 3. pontja alapján kell meghatározni.”
10. §
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek az egyes adótörvények és azokkal
összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi
CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény 13. mellékletével
megállapított 11. számú melléklete az 1. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.
11.	§
Nem lép hatályba az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek az egyes
adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénymódosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény
201. §-ával megállapított 22/E. § (8) bekezdés g) pontja.
5. Hatályba léptető rendelkezések
12. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	Az 1. §, a 2. §, a 4. § és az 5. § 2015. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 3. § az e törvény kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
5
1. melléklet a 2014. évi... törvényhez
„11. számú melléklet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényhez
A közúti fuvarozással járó tevékenység folytatásával kapcsolatos kötelezettségek részletes
szabályai
I.	Az EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL
MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ
KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A
BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE
1.	Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre,
Közösségen belüli termékbeszerzési célú közúti fuvarozás esetén a 22/E. § (8) bekezdés
b)~j) pontjában meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a
címzett jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén
legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés k) pontja szerinti
adatot az EKAER elektronikus felületén, az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően,
de legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig a címzettnek kell bejelentenie. A
22/E. § (8) bekezdés 1) pontja szerinti adatot a címzett jelenti be a terméket szállító
gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító
gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon. Ha nem a címzett
veszi át a terméket, a 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a terméket átvevő jelenti
be a szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket
szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon.
2.	Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre,
Közösségen belüli termékbeszerzéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén,
a 22/E. § (8) bekezdés b)-j) pontjában meghatározott adatokat az EKAER szám
megállapítása érdekében a terméket átvevő jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az
EKAER elektronikus felületén legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig. A 22/E.
§ (8) bekezdés k) pontja szerinti adatot az EKAER elektronikus felületén, az EKAER szám
igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig kell
bejelenteni. A 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a terméket átvevő jelenti be a
szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító
gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon.
3.	Az 1. és 2. pont szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre
kötelezett a termék fuvarozásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező
rendelkezésére bocsátja.
4.	A bejelentésre kötelezett a termék szállító gépjárműre történő felrakodását követően a
termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig a módosítás indokának
megadásával módosíthatja az EKAER elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés h) pont
he) alpontja és j) és k) pontja szerinti adatokat. A módosítást az arra okot adó körülmény
bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság
által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális valós adatoknak kell
szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.
5.	Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8)
bekezdés l) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos
határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti.
6
II.	MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL AZ
EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE
TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK,
VALAMINT A BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE
1.	Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre,
Közösségen belüli értékesítés céljából történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8)
bekezdés b)~e) és h)-j) pontjában meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása
érdekében a feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus
felületén legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. §
(8) bekezdés k) pontja szerinti adatot az EKAER elektronikus felületén, az EKAER szám
igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának
megkezdéséig a feladónak kell bejelentenie. A 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti
adatot a feladó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor. Ha
a termék felrakodását nem a feladó végzi, a 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a
terméket felrakodó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor.
2.	Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre,
Közösségen belüli értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén, a
22/E. § (8) bekezdés b)-e) és h)-j) pontjában meghatározott adatokat az EKAER szám
megállapítása érdekében a terméket felrakodó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz
az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának
megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés k) pontja szerinti adatot az EKAER elektronikus
felületén, az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék
gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig a felrakodónak kell bejelentenie. A 22/E.
§ (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a felrakodó jelenti be a termék gépjárműre történő
felrakodásának megkezdésekor.
3.	Az 1. és 2. pont szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre
kötelezett a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt a fuvarozást
végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.
4.	A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának megadásával az EKAER
elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés h) pont he) alpontjában, j) pontjában, k)
pontjában szereplő adatot az EKAER szám érvényességi idején belül módosíthatja. A
módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell
jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám
alatt az aktuális valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik
felelősséggel.
5.	Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8)
bekezdés m) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos
határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti.
III.	BELFÖLDI FELADÁSI CÍMRŐL BELFÖLDI ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ
KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A
BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE
1.	Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó, első
belföldi adóköteles - nem közvetlenül végfelhasználó részére történő - termékértékesítés
esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-j) pontjában meghatározott adatokat az EKAER szám
megállapítása érdekében a feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER
elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának
megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés k) pontja szerinti adatot az EKAER elektronikus
7
felületén, az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék
gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig a feladónak kell bejelentenie. A 22/E. §
(8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a címzett (átvevő) vagy a feladó jelenti be a szállító
gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító
gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon.
2.	Az 1. pont szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett
a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt
szervező rendelkezésére bocsátja.
3.	A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának megadásával az EKAER
elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés h) pont he) alpontjában és j) és k) pontjában
szereplő adatot a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig
módosíthatja. A módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően
haladéktalanul be kell jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés
során az EKAER szám alatt az aktuális valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a
bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.
4.	Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8)
bekezdés l) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos
határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti.
IV.	AZ EKAER-HEZ KAPCSOLÓDÓ BEJELENTÉS SZABÁLYAI KOCKÁZATOS
TERMÉKEK ESETÉN, ÉS A KOCKÁZATI BIZTOSÍTÉKRA VONATKOZÓ
SZABÁLYOK
1.	Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén EKAER
számot az állami adó- és vámhatóság csak azon adózó számára állapít meg, aki vagy amely
a)	a kockázatos élelmiszerek tekintetében
aa)	az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon
követhetőségéről szóló VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) előírásai szerint a
tevékenységét első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként -
ideértve a bértárolási tevékenységet is - bejelentette,
ab)	az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként a VM
rendelet előírásai szerint az első magyarországi tárolási hely bejelentésének eleget tett, és
ac)	ezen alcím szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette,
b)	a külön jogszabályban meghatározott egyéb kockázatos termékek tekintetében ezen alcím
szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette.
2.	Kockázati biztosítékot belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás
esetén a Közösségen belüli beszerzést (ideértve a saját tulajdonú termék más tagállamból
Magyarországra történő behozatalát is), illetve az első belföldi adóköteles - nem közvetlen
végfelhasználó részére történő - termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani.
3.	A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie az I. és III. alcím szerinti bejelentés
időpontjában a bejelentést megelőző 60 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített
bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés, vagy a felrakodás megkezdésének
bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek, valamint a
már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek
együttes adó nélküli értékének 15 százalékát. Az adózó - szükség esetén, a folyamatosan
megállapított kockázatos termék érték adatok alapján - kiegészíti a biztosítékot a fentiek
szerinti mértékre. Az az adózó, aki korábban biztosítékadási kötelezettséggel járó
tevékenységet nem végzett, első biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenysége
bejelentésekor a bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15
százalékát köteles biztosítékként nyújtani. Az első biztosítékadási kötelezettséggel járó
bejelentéstől számított 60. napig teljesítendő biztosítékadási kötelezettség során a biztosíték
összegét ki kell egészíteni az adott bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli
értékének 15 százalékával.
4.	Ha az adózó a 2. pont alapján több jogcímen is kötelezett biztosíték nyújtására, kizárólag
a 3. pont szerint számított, magasabb összegű biztosíték nyújtására köteles.
5.	Az állami adóhatóság az I. és III. alcím szerinti bejelentések megtételére szolgáló
elektronikus felületen a biztosítékadásra kötelezett adózó számára lehetővé teszi a biztosíték
összege változásának folyamatos nyomon követését.
6.	Az állami adó- és vámhatóság nem állapít meg újabb EKAER számot az adózó részére, ha
megállapítható, hogy a biztosíték nem nyújt fedezetet az újabb bejelentéssel érintett
termékek adó nélküli értékének 15 százalékára.
7.	A biztosíték összege teljesíthető
a)	elkülönített letéti számlára történő befizetéssel,
b)	pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az
állami adóhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján.
8.	Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az az adózó, aki
a)	az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy
b)	legalább két éve működik és szerepel az állami adóhatóság által vezetett
köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint az I. és III. alcím szerinti bejelentés
időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.
9.	A mentesség feltételeinek fennállását az állami adóhatóság folyamatosan vizsgálja. Ha a
mentesség feltételei már nem állnak fenn, úgy az adózó az EKAER szám megállapítása
érdekében a 3-4. pont szerint köteles eljárni.
10.	A biztosíték nyújtását követően az állami adóhatóság minden hónap végét megelőző 5
napon belül felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami
adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tartozás fennállása
esetén a biztosíték összegét az állami adóhatóság a tartozásra elszámolhatja. Ha a
rendelkezésre álló biztosíték összege az adózót terhelő tartozás mindegyikére nem nyújt
fedezetet, azt az állami adóhatóság először a magánszemély jövedelemadó előlegére, a
levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra
esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el.
Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb adótartozásokra kell elszámolni azok
esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. A
biztosíték elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül. Az így
csökkentett vagy teljes mértékben felhasznált biztosíték összegéről az adózó az elektronikus
tárhelyére értesítést kap, ezt követően a biztosítékot a 3. pont szerinti mértékre ismételten ki
kell egészíteni a jövőbeni ügyletekhez kapcsolódó EKAER számok megállapítása
érdekében.
11.	A biztosíték összegének visszautalása iránt az állami adóhatóság intézkedik, illetve a
garanciavállalás felmondásához hozzájárulását a pénzintézet részére továbbítja,
a)	a cégnyilvántartásban szereplő adózó cégnyilvántartásból való törlése esetén a cég volt
tulajdonosai által előterjesztett kérelem alapján,
b)	az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége megszüntetése esetén a magánszemély
kérelme alapján,
c)	a kockázatos termék vonatkozásában a 22/E. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott
tevékenység megszüntetése esetén az adózó kérelme alapján, amely kérelemben nyilatkozni
kell arról, hogy a kérelem beérkezését megelőző hatvan napban ilyen tevékenységet az
adózó nem folytatott,
9
d)	ha az adózó a biztosíték nyújtását követően megfelel a 8. pont szerinti mentességi
feltételek valamelyikének, az adózó kérelme alapján.
12.	A biztosíték összegének csökkentése iránt az adózó kérelmet terjeszthet elő. A biztosíték
összege abban az esetben csökkenthető, ha a rendelkezésre álló biztosíték 60 napon
keresztül folyamatosan meghaladja a biztosítékra előírt, 3. pont szerinti mértéket. Ebben az
esetben a biztosíték összege a 3. pontban meghatározott mértékre csökkenthető.
13.	A 11. és 12. pont szerinti kérelem beérkezését követően az igény jogosságát az állami
adóhatóság megvizsgálja. A biztosíték vagy a biztosíték egy része visszautalásának, a
garanciavállalás felmondásához, módosításához való hozzájárulás kiadásának határideje a
kérelem beérkezését követő 30 nap. Az állami adóhatóság a visszatartási jogát az adózó
általa nyilvántartott köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartott
köztartozást a garanciaszerződés keretében érvényesítheti.
14.	A biztosíték összegét a 167. § (1) bekezdése szerinti nettó pótlékszámítás során nem kell
figyelembe venni.”
10
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 9. § (1) bekezdése értelmében „nem hatályos
jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem módosítható vagy helyezhető hatályon kívül.”
Ugyanezen szakasz (2) bekezdése ugyanakkor kivételként rögzíti azt az esetet „ha a
szabályozás célja másként nem érhető el, a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv
jogszabályban rendelkezhet úgy, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályi
rendelkezés a kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel lép hatályba, vagy a kihirdetett, de még
hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem lép hatályba.”
Jelen törvényjavaslat célja az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények,
valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról
szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: kihirdetett jogszabály) bevezetett, az ún.
Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKAER) egyes
részletszabályainak pontosítása, a végrehajtás megkönnyítése a szabályozás alapvető céljainak
elérése érekében.
A módosítással új, a bejelentési kötelezettség alóli mentességi szabályok kerülnek
bevezetésre. Nem kell bejelentést tenni az útdíjköteles gépjárművel ún. gyűjtőfuvar keretében
végzett közúti áruszállításról, amennyiben az adott termék mennyisége/értéke a
törvényjavaslatban meghatározott határt nem haladja meg.
A kockázati biztosíték mértékének megállapítására vonatkozó részletszabályokkal is
kiegészül a törvény az egységes jogalkalmazás érdekében.
A rendszer eredményesebb működését biztosítja, hogy nemcsak a bejelentés elmulasztása,
hanem annak hibás, hiányos, valótlan adattartalmú teljesítése is ugyanolyan szankciót von
maga után. Továbbá, amennyiben a mulasztási bírságról és lefoglalásról szóló határozat
kézbesítése megtörtént, a határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat módosítja a sorsolásos játékok, fogadások és a távszerencsejátékok játékadójának
számítási eljárását. A sportfogadások folyamatos térnyerésével és a terület nemzetközi jogi
szabályozásának gyakorlatával összhangban a közelmúltban módosult a sportról szóló 2004.
évi I. törvény. Eszerint a sportesemények szervezői, illetve az országos sportági
szakszövetségek rendelkeznek a sportági sportrendezvények sportfogadásban való
felhasználásának vagyonértékű jogával. A sporttörvény előírása szerint a legális sportfogadás
szervezőnek (földi és távszerencsejáték esetében egyaránt) rendelkeznie kell vagyonértékű jog
hasznosítására vonatkozó szerződéssel. Mindezekre tekintettel a Javaslat egyrészt a sorsolásos
játékok, fogadások és a távszerencsejáték fizetendő játékadójának együttes összegéből
levonhatóvá teszi a sporttörvényben előírt vagyonértékű jogok hasznosításának megszerzése
érdekében eszközölt ráfordítások időarányos részét. Másrészt ebből következően törölni kell a
vagyonértékű jogokért fizetett összeg adóalap csökkentő tételként való előírását a
szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. § 2.1. pontjából.
A 2. §-hoz
A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy ne essen bejelentési kötelezettség alá az
az eset, ha az adózó által feladott vagy részére szállított nem kockázatos termék tömege nem
11
több mint 2500 kg vagy az adó nélküli ellenértéke nem haladja meg a 2 000 000 Ft-ot abban
az esetben is, ha útdíjköteles gépjárművel kerül sor a szállításra. A módosítás lehetővé teszi
továbbá, hogy kockázatos termékek útdíjköteles járművel történő szállítására azonos
mentesség érvényesüljön, mint a 3,5 tonna alatti járműveknél.
A 3. §-hoz
Az EKAER bejelentéseknek nem kizárólag a teljes hiánya, hanem a hibás, hiányos, illetve
valótlan tartalma is megnehezítheti, meghiúsíthatja az ellenőrzéseket, ezért indokolt, hogy a
magatartásra speciális, egyértelműen meghatározott mulasztási bírságot alkalmazzon az
adóhatóság.
A 4. §-hoz
Az esetleges jogértelmezési kérdések elkerülése érdekében indokolt mind a címzettre, mind
az átvevőre külön fogalmi meghatározás beépítése a jogszabályba.
Az 5. §-hoz
A Javaslat a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítását kezdeményezi. A sportági
szakszövetség, mint a tagok (sportegyesületek) által létrehozott, önálló Felügyelő Bizottság
által ellenőrzött, és a Fővárosi Törvényszék által nyilvánosan felügyelt közgyűlésen
beszámoló civil szervezetként működik. Ebből következően nem indokolt alanyi alapon
előírni az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény hatálya alá való tartozást. Jelen Javaslat természetesen nem záija ki, hogy
egyes tevékenységgel kapcsolatosan, különös jogszabályi előírás nevesítsen információ
kezelési kötelezettséget a sportszövetség számára.
A 6. §-hoz
Az átvevő fogalmának bevezetése miatt szükséges a módosítás.
A 7. §-hoz
Amennyiben az adózó, képviselője, meghatalmazottja részére kézbesíthető a mulasztási
bírság határozat (például a helyszínen, ahol a terméket szállító gépjármű található), az
eredményes végrehajtás érdekében kimondja a módosítás, hogy a határozat (amely a
mulasztási bírság mellett a foglalásról is rendelkezhet) fellebbezésre tekintet nélkül azonnal
végrehajtható. A határozat közölhető az adózó alkalmazottjával is.
A 8. §-hoz
A címzett (termékbeszerző) kizárólag áfa alany adózó lehet, az egyéb célú Közösségen
belüli behozatal esetén az átvevő azonban nem áfa alany is lehet, erre tekintettel indokolt a
módosítás.
A 9. §-hoz
A biztosíték mértékének meghatározására vonatkozó általános szabály alapján a biztosíték
mértéke az EKAER szám rögzítését megelőző 60 napban (beleértve a rögzítés napját is)
12
rögzített kockázatos termék érték adatok 15%-a. Tekintettel arra, hogy a rendszer
indulásakor már teljesítenek bejelentést az adózók, meg kell határozni a pontos számítási
módot arra az esetre, mikor az első biztosíték nyújtási kötelezettség felmerülésekor még
nem telt el 60 nap.
A 10. §-hoz
A módosítás alapján az EKAER szám megállapításához nem szükséges a rendszám adat
rögzítése, az EKAER számot az állami adó- és vámhatóság e nélkül is megállapítja, és az
EKAER számról a feladó/címzett már tájékoztathatja a fuvarozót (fuvarszervezőt). Ezt
követően már rögzíthető a rendszám adat, de a felrakodás megkezdéséig kell ezt az adatot is
megadni.
A módosítás belföldre irányuló fuvarozás esetén lehetővé teszi, hogy e bejelentést tágabb
határidőn belül, a megérkezést követő munkanapon lehessen megtenni.
A rendszám, súly és érték adatok a módosítás alapján valamennyi belföldre irányuló
fuvarozás esetén a megérkezésig módosíthatók, azonban egy esetleges ellenőrzéskor a valós
adatoknak kell szerepelniük az adott EKAER számhoz tartozó bejelentésben.
Az Európai Unió más tagállamába történő szállítás esetén a rendszám, súly és érték adatok az
EKAER szám érvényességi idején belül módosíthatók lesznek.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a kockázati biztosíték mértékét kizárólag kockázatos
termék érték adatok - tehát nem valamennyi, korábban rögzített termék érték adat - alapján
kell számítani. Rögzítésre kerül, hogyan kell számítani a biztosítékot, ha az adózó először
kíván kockázatos termékekkel közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni.
A módosítás egyes esetekben a biztosíték mértékének csökkentését is lehetővé teszi.
All. §-hoz
A mobiltelefonos, illetve e-mailes elérhetőségekre vonatkozó bejelentési kötelezettség
törlésével csökken a bejelentendő adatok köre.
A 12. §-hoz
A törvényjavaslat e szerkezeti egysége a törvény hatálybalépéséhez szükséges
rendelkezéseket állapítja meg.