﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/2919. számú
törvényjavaslat
Magyarország Kormánya és a Macedón Köztársaság Kormánya között a minősített adatok
cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2015. január
2
2015. évi ... törvény
Magyarország Kormánya és a Macedón Köztársaság Kormánya között a minősített
adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és a Macedón
Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló
egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
Az Egyezmény hiteles magyar, macedón és angol nyelvű szövege a következő:
4.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	A 2. § és 3. § az Egyezmény 14. Cikk 1. pontjában meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)	Az Egyezmény, illetve a 2. § és 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért
felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett közleményével állapítja meg.
(4)	Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a minősített adatok védelmének
szakmai felügyeletéért felelős miniszter gondoskodik.

Indokolás 
a Magyarország Kormánya és a macedón köztársaság
Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös
VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNY KIHIRDETÉSÉRŐL SZÓLÓ
TÖRVÉNYJAVASLATHOZ
Általános Indokolás
Az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adat védelméről szóló 2009.
évi CLV. törvényt (a továbbiakban: Mavtv.), amely az államtitokról és a szolgálati titokról
szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló 1998. évi
LXXXV. törvény helyébe lépett. A 2010. április 1-jétől hatályos új jogszabály alapjaiban
kodifikálta újra a minősített adatok védelmének magyarországi struktúráját. Megteremtette a
minősített adatok védelmének egységes jogszabály- és intézményrendszerét, s egyúttal eleget
tett legfontosabb jogharmonizációs kötelezettségeinknek. A minősített adat védelméről szóló
új törvény megalkotását indokolta az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi
LXV. törvény átfogó felülvizsgálatának szükségessége: hiányoztak a külföldi (NATO, EU) és
a nemzeti minősített adatok védelmére [elektronikus biztonságra (INFOSEC)] vonatkozó
szabályok, az EU csatlakozásunk óta módosított EU normák átvételére, valamint az ehhez
szükséges jogintézmények (a nemzeti személyi és telephely biztonsági tanúsítványok, nemzeti
iparbiztonsági rendszer) bevezetésére nem került sor.
A minősített adatok cseréjére vonatkozó biztonsági együttműködés érdekében - a katonai
megállapodások kivételével - hazánk jogszabályi felhatalmazás hiányában korábban csak két
állammal kötött általános titokvédelmi egyezményt (a Magyar Köztársaság Kormánya és az
Olasz Köztársaság Kormánya között a minősített információk védelméről szóló, Budapesten,
2003. március 20-án aláírt Biztonsági Megállapodás kihirdetéséről szóló 2004. évi LXXXIX.
törvény, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és Német Szövetségi Köztársaság
Kormánya között a minősített információk kölcsönös védelme tárgyában Budapesten, 1995.
október 25-én aláírt Egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 1996. évi XXXV.
törvény), amelyek alkalmazását a 2010. március 31-ig hatályos, az államtitokról és szolgálati
titokról szóló 1995. évi LXV. törvény nem tette lehetővé.
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 2010. április 1-jei
hatálybalépésével azonban megteremtette a kétoldalú titokvédelmi megállapodások
3 1
megkötéséhez és alkalmazásához szükséges jogi alapokat, és így megkezdődhetett hazánk e
téren tapasztalható elmaradásának felszámolása. A Mavtv-ben foglaltak végrehajtása,
Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok
cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása miatt
indokolt új szerződések megkötése.
Részletes Indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat 1. §-a a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L.
törvény 7. § (1)-(3) bekezdésének, valamint 10. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően
tartalmazza az Egyezmény kötelező hatályának elismerésére adott országgyűlési
felhatalmazást.
A 2. és 3. §-hoz
A Javaslat 2. §-a és 3. §-a a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005.
évi L. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően rendelkezik az Egyezmény
kihirdetéséről, és tartalmazza az Egyezmény magyar, macedón és angol nyelvű hiteles
szövegét.
Az Egyezmény célja, hogy védelmet biztosítson a Szerződő Felek, valamint a joghatóságuk
alá tartozó jogi személyek és természetes személyek közötti együttműködés során kicserélt
vagy keletkezett minősített adatok számára. Ennek keretében szabályozza a Felek közötti
biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és rendelkezik
egyes nemzeti minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről, valamint a
minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról.
A 4. §-hoz
A Javaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Egyezmény 14. Cikk 1. pontja szerinti
hatálybalépés oka, hogy az Egyezmény kötelező hatályának elismerésére a Felek által
alkalmazandó alkotmányos vagy belső jogi szabályokkal és eljárásokkal összhangban
kerüljön sor. Az Egyezmény hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős
miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben közzétett egyedi
közleményével állapítja meg.