﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/2921 . számú
törvényjavaslat
a Magyarország és a Macedón Köztársaság között
a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló Egyezmény
kihirdetéséről
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2015. január
2015.	évi ... törvény
a Magyarország és a Macedón Köztársaság között
a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország és a Macedón Köztársaság
között a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló Egyezmény (a továbbiakban:
Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„Egyezmény
Magyarország
és a
Macedón Köztársaság
között
a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról
Magyarország és a Macedón Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek) a
társadalombiztosítással és a szociális biztonsággal kapcsolatos kölcsönös együttműködés
szabályozása céljából az alábbiakban állapodtak meg:
I.	RÉSZ
Általános rendelkezések
l.	cikk
Fogalommeghatározások
(1)	A jelen Egyezmény alkalmazásában használt fogalmak jelentése a következő:
1.	„felségterület”
Magyarország vonatkozásában
Magyarország felségterülete,
a Macedón Köztársaság vonatkozásában
a Macedón Köztársaság felségterülete;
2.	„jogszabályok”
a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott területekre vonatkozó törvények, rendeletek és
más általános érvényű előírások;
1
3.	„illetékes hatóság”
a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályok végrehajtásáért felelős
miniszterek, minisztériumok vagy megfelelő hatóságok;
4.	„intézmény”
az a szerv, illetve szervezet, amelynek feladata a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott
jogszabályok végrehajtása;
5.	„illetékes intézmény”
az az intézmény, amelynél az illető személy az ellátási kérelem benyújtásának időpontjában
biztosított, vagy igényjogosultsággal rendelkezik vagy rendelkezne;
6.	„összekötő szerv”
az a szerv, amelyet az illetékes hatóság bíz meg a kölcsönös kapcsolatok fenntartására jelen
Egyezmény végrehajtása érdekében;
7.	„lakóhely”
az a hely , ahol az illető személy állandó jelleggel tartózkodik, ennek a Szerződő Félnek a
jogszabályai szerint;
8.	„tartózkodás helye”
az a hely, ahol az illető személy ideiglenes jelleggel tartózkodik, amely esetben a tartózkodás
időtartama rendszerint kapcsolódik az tartózkodási célkitűzés megvalósulásához;
9.	„biztosítási idő”
a járulékfizetési és ezekkel azonos megítélés alá eső minden olyan idő, amely a Szerződő
Felek jogszabályai szerint annak minősül;
10.	„pénzbeli ellátás”
a jelen Egyezmény 2. cikkében megjelölt jogszabályok szerinti nyugdíj és más pénzbeli
ellátás, továbbá ezek valamennyi emelése;
11.	„természetbeni ellátás”
az a pénzbeli ellátásnak nem minősülő egészségügyi szolgáltatás, ellátás, amelyet a jelen
Egyezmény 2. cikkében megjelölt jogszabályok szerint biztosítanak;
12.	„jogosult”
a jelen Egyezmény 2. cikke által meghatározott jogszabályok alapján jogosultságot szerzett
személy;
13.	„biztosított”
az a személy, aki a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályok szerint
biztosított vagy biztosított volt;
14.	„családtag”
A Szerződő Fél által nyújtott ellátásról szóló jogszabály szerint családtagnak minősülő
személy.
2
(2)	A jelen Egyezményben használt más fogalmak és kifejezések jelentése az, amelyet
azoknak a Szerződő Felek jogszabályai tulajdonítanak.
2.	cikk
Tárgyi hatály
(1)	Jelen Egyezmény
1.	Magyarország tekintetében
1.1.	a biztosítási kötelezettségről, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség
esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokról,
1.2.	a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról,
1.3.	a társadalombiztosítási nyugellátásokról, valamint
1.4.	a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól,
2.	A Macedón Köztársaság tekintetében
2.1.	az egészségbiztosítás, egészségvédelem, terhesség, szülés és anyaság esetére szóló
biztosításokról, beleértve a munkahelyi baleset, foglalkozási megbetegedés esetére járó
biztosítást;
2.2.	a nyugdíj és rokkantsági biztosításról, beleértve a munkahelyi baleset, foglalkozási
megbetegedés esetére járó biztosításról
szóló j ogszabályokra vonatkozik.
(2)	A jelen Egyezmény mindazokra a jogszabályokra is vonatkozik, amelyek összefoglalják,
módosítják vagy kiegészítik az (l) bekezdésben felsorolt jogszabályokat.
(3)	A jelen Egyezmény hatálya kiterjed az egyik Szerződő Fél azon jogszabályaira is,
amelyek a társadalombiztosítás új rendszereit vagy ágait határozzák meg, feltéve, hogy
ezekről a másik Szerződő Fél illetékes hatósága az írásbeli értesítés napjától számítva három
hónapon belül nem fejezi ki ellenvéleményét.
(4)	A Szerződő Feleknek olyan harmadik állammal kötött kétoldalú megállapodásai,
amelynél az ellátás nyújtásának kötelezettsége a lakóhely szerinti Szerződő Felet terheli, jelen
Egyezmény alkalmazása során nem vehető figyelembe, ha jelen Egyezmény másként nem
rendelkezik.
3.	cikk
Személyi hatály
A jelen Egyezmény hatálya kiterjed:
1.	azokra a személyekre, akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai
vonatkoznak vagy vonatkoztak,
2.	más olyan személyekre, akik jogaikat az 1. pontban említett személyektől származtatják.
4.	cikk
Az egyenlő bánásmód elve
3
Ha az Egyezmény másként nem rendelkezik, az egyik Szerződő Fél jogszabályainak
alkalmazásakor a jelen Egyezmény 3. cikkében említett személyek az e Szerződő Fél
állampolgáraival azonos elbírálás alá esnek.
5.	cikk
Az ellátások kifizetése
(1)	Az egyik Szerződő Fél jogszabályain alapuló pénzbeli ellátások nem csökkenthetők, nem
módosíthatók, nem függeszthetők fel, nem vonhatók meg azért, mert a jogosult a másik
Szerződő Fél felségterületén lakik.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított ellátások kifizetése a másik Szerződő Fél állampolgárai
részére a saját állampolgárokkal azonos feltételek szerint történik, abban az esetben is, ha
harmadik országban élnek.
6.	cikk
Tények azonos figyelembevétele és az ellátások halmozódásának elkerülése
(1)	Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti tényállás kihat valamely pénzbeli
ellátásra, a másik Szerződő Félnél bekövetkező azonos tényállást az első Szerződő Fél úgy
veszi figyelembe, mintha a saját felségterületén történt volna.
(2)	Ugyanazon jellegű, ugyanazon kötelező biztosítási időből származó több ellátásra vagy
jövedelemre szóló igényjogosultságot a jelen Egyezmény alapján sem megszerezni, sem
fenntartani nem lehet. Ez a szabály nem vonatkozik a rokkantság, öregség, halál esetén
nyújtandó pénzbeli ellátásokra.
II.	RÉSZ
Az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések
7.	cikk
Általános rendelkezés
(1)	A biztosítási kötelezettség - ha a jelen Egyezmény 8. és 9. cikk szerinti előírásai másként
nem rendelkeznek - annak a Szerződő Félnek a jogszabályaihoz igazodik, amelynek
felségterületén az illető személy keresőtevékenységet végez, abban az esetben is, ha a
munkavállaló lakóhelye vagy a munkáltató székhelye a másik Szerződő Fél felségterületén
található.
(2)	Azon személyek esetében, akik egyidejűleg mindkét Szerződő Fél felségterületén
keresőtevékenységet folytatnak, a biztosítási kötelezettség azon Szerződő Fél jogszabályai
szerint áll fenn, amelynek felségterületén az érintett személy lakóhelye van. Ha az érintett
személy egyik Szerződő Fél felségterületén sem rendelkezik lakóhellyel, a biztosítás azon
Szerződő Fél jogszabályai szerint áll fenn, amelynek felségterületén a munkáltató székhelye
található. Ha az alkalmazandó jogszabályok az előzőek alapján sem határozhatók meg, annak
a Szerződő Félnek a jogszabályait kell alkalmazni, amelynek felségterületén az érintett
személy a fő tevékenységét végzi. A fő tevékenység meghatározásakor elsődlegesen azt a
helyet kell figyelembe venni, ahol az érintett személy tevékenységét folyamatosan végzi.
4
Ennek hiányában a fő tevékenység meghatározásakor a munkavégzés időtartamát, illetve az
abból származó jövedelem mértékét kell figyelembe venni.
8.	cikk
Különleges rendelkezések
(1)	Azok az állami és közszolgálatban foglalkoztatott és más, velük egy tekintet alá eső
személyek, akiket a másik Szerződő Fél felségterületére küldenek, továbbra is a küldő
Szerződő Fél jogszabályai szerint maradnak biztosítva.
(2)	Amennyiben az egyik Szerződő Fél felségterületén székhellyel rendelkező munkáltató a
munkavállalóját a másik Szerződő Fél felségterületére küldi, akkor továbbra is az első
Szerződő Fél jogszabályai alkalmazandók úgy, mintha az illető személyt még ennek a
Szerződő Félnek a felségterületén foglalkoztatnák, feltéve, hogy a kiküldetés tervezett
időtartama várhatóan nem haladja meg a 24 naptári hónapot.
(3)	Az önálló vállalkozói tevékenységet végző személy, ha ideiglenesen a másik Szerződő Fél
felségterületén folytatja vállalkozói tevékenységét, akkor továbbra is az első Szerződő Fél
jogszabályai szerint marad biztosítva úgy, mintha az illető személy továbbra is ennek a
Szerződő Félnek a jogszabályai szerint folytatná a tevékenységét, feltéve, hogy a kiküldetés
tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg a 24 naptári hónapot.
(4)	Azokra a munkavállalókra, akiket az egyik Szerződő Fél felségterületén székhellyel
rendelkező, a légi, a közúti és a vasúti közlekedéssel (szállítással, szállítmányozással és
fuvarozással) foglalkozó munkáltató a másik Szerződő Fél felségterületére küld, továbbra is a
munkáltató székhelye szerinti Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni úgy, mintha az illető
személyt még ennek a Szerződő Félnek a felségterületén foglalkoztatnák.
(5)	A hajókon vagy egyéb úszó létesítményeken foglalkoztatottakra azon Szerződő Fél
jogszabályai alkalmazandók, amelynek lobogója alatt a hajó hajózik.
(6)	Azon személyek tekintetében, akiket nem a hajón vagy egyéb úszó létesítményeken
foglalkoztatnak, de akiket annak rakodásával, javításával vagy felügyeletével megbíznak
abban az időben, amíg az a másik Szerződő Fél kikötőjében tartózkodik, azon Szerződő Fél
jogszabályait kell alkalmazni, amelynek felségterületéhez a kikötő tartozik.
(7)	Az egyik Szerződő Fél jogszabályainak a (2) és (3) bekezdésben említett személyekre való
alkalmazása a munkáltató és a munkavállaló közös kérelmére - illetve az önálló vállalkozói
tevékenységet végző személy kérelmére - a tevékenység végzése szerinti másik Szerződő Fél
által meghatalmazott illetékes szerv vagy intézmény egyetértésével egy alkalommal,
legfeljebb 24 hónappal meghosszabbítható.
9.	cikk
A diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai
A jelen Egyezmény nem érinti a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án aláírt
Bécsi Egyezmény, valamint a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-én elfogadott
Bécsi Egyezmény alkalmazását.
10.	cikk
5
Kivételek
A Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk meghatalmazott szervek a munkáltató és
a munkavállaló közös kérelmére - vagy az önálló vállalkozói tevékenységet végző személy
kérelmére - közös megegyezés alapján a jelen Egyezmény 7-9. cikkei alóli kivételeket
állapíthatnak meg, azzal, hogy ennek során figyelembe kell venni a foglalkoztatás jellegét és
körülményeit. E rendelkezés nem alkalmazható a 8. cikk (7) bekezdésében foglaltaktól való
eltérésre.
11.	cikk
Az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések
Az Egyezmény 7. cikk (1) bekezdésében, a 8. cikk (1)-(4) bekezdéseiben és (7)
bekezdésében, a 10. cikkben előírt esetekben a munkavállaló, a munkáltató, illetve az önálló
vállalkozói tevékenységet végző személy kérelmére kiállított igazolás tanúsítja, hogy az
érintett személy az igazolást kiállító Szerződő Fél jogszabályai szerint marad biztosított.
III.	RÉSZ
Különleges rendelkezések
1.	fejezet
Betegség és anyaság
12.	cikk
Biztosítási idők összeszámítása
Az egészségbiztosítás körébe tartozó természetbeni, illetve pénzbeli ellátásokra vonatkozó
igényjogosultságok megszerzéséhez, fenntartásához és újraéledéséhez, illetve a szolgáltatások
időtartamának megállapításához mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási
időket - amennyiben ez szükséges - össze kell számítani, kivéve, ha ezek ugyanazon időre
esnek.
13.	cikk
Természetbeni ellátások
(1)	Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint az egészségbiztosítás
természetbeni szolgáltatásaira jogosult és
1.	a másik Szerződő Fél felségterületén lakik, vagy
2.	a másik Szerződő Fél felségterületén való tartózkodása során sürgősségi ellátásra szorul és
nem orvosi kezelés igénybevétele céljából utazott be a másik Szerződő Fél felségterületére,
vagy
3.	megszerezte vagy megszerzi az illetékes intézmény hozzájárulását ahhoz, hogy az
egészségi állapotának megfelelő kezelés céljából utazzon be a másik Szerződő Fél
felségterületére,
az illetékes intézmény terhére jogosult a lakóhelye vagy tartózkodásának helye szerinti
intézménytől természetbeni ellátásokra, az erre az intézményre érvényes jogszabályok szerint
úgy, mintha ennél volna biztosított. Sürgősségi ellátásnak minősül az az ellátás, amely nem
halasztható a lakóhelyre való visszatérés időpontjáig.
6
(2)	Az (1) bekezdés esetében művégtagok, nagyobb értékű ortopéd segédeszközök, egyéb
gyógyászati segédeszközök és más jelentős értékű természetbeni ellátások nyújtása az
illetékes intézmény hozzájárulásától függ, kivéve az (1) bekezdés 1. pontjában illetve a 15.
cikk (2) bekezdésében szereplő személyek esetében, vagy ha az ellátás nyújtása nem
halasztható az illető személy életének, vagy egészségének komoly veszélyeztetése nélkül,
vagy ha a 17. cikk (2) bekezdése értelmében a költségeket átalányösszegben való fizetés útján
megtérítik.
(3)	A jelen cikk (1) és (2) bekezdésének rendelkezései a családtagokra is megfelelően
irányadóak.
14.	cikk
Pénzbeli ellátások
(1)	A betegség vagy anyaság esetén járó pénzbeli ellátásokat az igényjogosultnak az illetékes
intézmény a rá nézve hatályos jogszabályok szerint közvetlenül folyósítja.
(2)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a pénzbeli ellátás mértéke a családtagok
számától függ, úgy az illetékes intézmény a másik Szerződő Fél felségterületén lakó
családtagokat is figyelembe veszi.
15.	cikk
Nyugdíjasok
(1)	Az a személy, aki mindkét Szerződő Fél jogszabályai alapján nyugdíjat kap, a
természetbeni ellátásokra a lakóhelyén jogosult a lakóhelye szerinti intézmény terhére.
(2)	Annak a személynek, aki csak az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint kap nyugdíjat,
és lakóhelye a másik Szerződő Fél felségterületén van, az egészségbiztosítás természetbeni
ellátásait a lakóhely szerinti intézmény nyújtja a rá vonatkozó szabályok szerint, de az
illetékes intézmény terhére.
(3)	Amennyiben a jelen cikk (2) bekezdésében említett nyugdíjasnak, akinek a lakóhelye az
egyik Szerződő Fél felségterületén van, a másik Szerződő Fél felségterületén való
tartózkodása során állapota sürgősségi ellátást igényel, e szolgáltatásra a másik Szerződő Fél
jogszabályai szerint, és annak intézménye terhére jogosult.
(4)	A (1)-(3) bekezdés az ellátást nyújtó intézményre vonatkozó jogszabályok szerint
megfelelően alkalmazandó a nyugdíjassal együtt élő igényjogosult családtagra is.
(5)	Az (1)-(4) bekezdés előírásai mindaddig nem alkalmazhatók, amíg az érintett személy
jövedelemszerző tevékenysége alapján az egészségbiztosítás ellátásaira - a lakóhely szerinti
Szerződő Fél jogszabályai szerint - biztosítva van.
16.	cikk
A lakóhely vagy a tartózkodás helye szerinti intézmény
A jelen Egyezmény 13. és 15. cikkeiben felsorolt természetbeni ellátásokat a lakóhely vagy a
tartózkodás helye szerinti intézmény biztosítja:
7
1.	Magyarország tekintetében: a kötelező egészségbiztosítási szerv,
2.	A Macedón Köztársaság tekintetében: a Macedón Egészségbiztosítási Alap.
17.	cikk
A költségek megtérítése
(1)	Az illetékes intézmény az igazgatási költségek kivételével megtéríti a másik Szerződő Fél
intézményének a jelen Egyezmény 13. és 15. cikke alapján nyújtott természetbeni ellátások
teljesítése kapcsán felmerült tényleges költségeket.
(2)	A Szerződő Felek összekötő szervei megállapodhatnak abban, hogy az elszámolási eljárás
egyszerűsítése érdekében a felmerült költségeket a jogosultak bizonyos csoportjai esetében
átalányösszegben számolják el és térítik meg egymásnak.
2.	fejezet
Munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések biztosítása
18.	cikk
Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések
(1)	Az a biztosított, aki munkahelyi balesetet szenvedett vagy foglalkozási megbetegedésben
szenved, biztosításának fennállása alatt annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint
érvényesítheti igényjogosultságát természetbeni ellátásra, amelyiknél biztosítva van.
(2)	A munkahelyi balesetekkel kapcsolatos pénzbeli ellátásokat annak a Szerződő Félnek a
jogszabályai szerint kell megállapítani, amelynek felségterületén a munkahelyi baleset
bekövetkezésekor a biztosítás fennállt.
(3)	A munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos természetbeni
ellátások nyújtására a jelen Egyezmény megfelelő cikkeit kell alkalmazni.
(4)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai előírják, hogy a munkahelyi baleset vagy
foglalkozási megbetegedés következtében beállt munkaképesség csökkenésének vagy
elvesztésének, vagy az egészségkárosodás mértékének vagy az ellátásra való
igényjogosultságnak a megállapításánál a megelőző munkahelyi balesetet vagy foglalkozási
megbetegedést is figyelembe kell venni, akkor a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti
munkahelyi baleseteket és foglalkozási megbetegedéseket is figyelembe kell venni.
(5)	Ha a munkavégzés helyére történő utazás során baleset történik a másik Szerződő Fél
felségterületén, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha annak a Szerződő Félnek a felségterületén
történt volna, ahol a biztosított biztosítva van.
19.	cikk
Az egészségre veszélyes foglalkozások figyelembevétele
(1)	A valamely foglalkozási megbetegedés alapján nyújtandó ellátásra vonatkozó
igényjogosultság tekintetében az egyik Szerződő Fél intézménye azokat az egészségre
veszélyes foglalkozásokat is figyelembe veszi, amelyek a kérdéses megbetegedés okozóiként
8
a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint és jellegük folytán számításba jöhetnek. Ha
pénzbeli ellátásra való igényjogosultság foglalkozási megbetegedés esetén mindkét Szerződő
Fél jogszabályai szerint fennáll, az ellátást annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint
kell folyósítani, melynek jogszabályai szerint a megbetegedést okozó tevékenység végzésekor
utoljára biztosítva volt.
(2)	Az a személy, aki foglalkozási megbetegedése okán az egyik Szerződő Fél intézményétől
pénzbeli ellátásban részesül vagy részesült, amennyiben a másik Szerződő Fél jogszabályai
szerint a foglalkozási megbetegedést kiváltó újabb tevékenység végzése következtében előálló
állapotrosszabbodása miatt a másik Szerződő Fél intézményéhez ellátás iránti kérelmet nyújt
be, a korábban megállapított ellátást továbbra is az első Szerződő Fél intézménye folyósítja az
állapotrosszabbodásra tekintet nélkül, a rá vonatkozó jogszabályok szerint. A másik Szerződő
Fél intézménye az állapotrosszabbodást követően nyújtandó ellátás és a jogszabályai szerint a
foglalkozási megbetegedés alapján nyújtandó ellátás közötti különbözet összegét folyósítja.
20.	cikk
Az ellátások nyújtásának módja
(1)	A természetbeni ellátásokhoz kapcsolódó pénzbeli ellátásokat az illetékes intézmény a rá
vonatkozó jogszabályok szerint folyósítja.
(2)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a pénzbeli ellátás mértéke a családtagok
számától függ, úgy az illetékes intézmény a másik Szerződő Fél felségterületén lakó
családtagokat is figyelembe veszi.
(3)	Az Egyezmény 13., 15. cikkében, valamint a 18. cikk (3) bekezdésében megjelölt
természetbeni ellátások igénybevétele esetén az ellátásokra való jogosultságot az illetékes
intézmény által kiállított igazolással kell bizonyítani. Amennyiben az ellátás nyújtásakor nem
volt lehetőség az igazolás bemutatására, a szolgáltató vagy a tartózkodási hely szerinti
intézmény az illetékes intézményhez fordul az igazolás utólagos beszerzése érdekében. A
természetbeni ellátásra való jogosultságra vonatkozó igazolás utólagos kiállítása iránti
kérelemhez az illetékes intézmény részére kivételes esetben a megfelelő orvosi jelentést is
csatolni kell, ide nem értve a feltétlen sürgősség esetét.
(4)	Az a személy, aki az Egyezmény 13. cikk (1) bekezdés 3. pontjában megjelölt
természetbeni ellátásokat kíván igénybe venni a másik Szerződő Fél felségterületén, köteles a
tartózkodási helye szerinti illetékes intézménynek egy olyan igazolást bemutatni, amely
tanúsítja, hogy a Szerződő Fél illetékes intézménye engedélyezte számára az állapotának
megfelelő gyógykezelés másik Szerződő Fél felségterületén történő igénybevételét. Ez az
igazolás tartalmazza azt a maximális időtartamot, ameddig a természetbeni ellátások
nyújthatóak.
(5)	Az a személy, aki az Egyezmény 13. cikk (1) bekezdés 1. alpontjában és a 15. cikk (2)
bekezdésében megjelölt természetbeni ellátásokban akar részesülni, köteles bejelenteni a
lakóhelye szerint illetékes intézménynél magát, valamint családtagjait is, bemutatva az
illetékes intézmény által kiállított igazolást, amellyel tanúsítja, hogy e természetbeni
ellátásokra jogosult mind saját maga, mind pedig családjának tagjai.
A természetbeni ellátásra való igényjogosultságról szóló igazolás egy példányát az illetékes
intézmény megküldi a lakóhely szerinti intézménynek.
9
(6)	Az Egyezmény 13. és 15. cikkében említett személy részére, aki a természetbeni
egészségügyi ellátást nem a jelen Egyezményben meghatározott módon vette igénybe, a
keletkezett költségeket az illetékes intézmény téríti meg a rá vonatkozó jogszabályok szerint.
21.	cikk
A költségek megtérítése
Az illetékes intézmény az igazgatási költségek kivételével megtéríti a másik Szerződő Fél
intézményének a természetbeni ellátások teljesítése kapcsán felmerült tényleges költségeit.
3.	fejezet
Az öregség, rokkantság és halál esetén járó ellátások
22.	cikk
A biztosítási idők összeszámítása
(1)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely ellátásra való jogosultság
megszerzése, fenntartása vagy feléledése biztosítási idők megszerzésétől függ, akkor ennek a
Szerződő Félnek az illetékes intézménye - amennyiben szükséges - figyelembe veszi a másik
Szerződő Félnek a jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket is, mintha azokat az általa
alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve, hogy azok nem ugyanazon
időszakra esnek.
(2)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint meghatározott ellátások nyújtása olyan
foglalkozásban szerzett biztosítási idő megszerzésétől függ, amelyre külön rendszer létezik
vagy az ellátásra való jogosultság meghatározott szakmában vagy foglalkozásban töltött idő
függvénye, úgy ezen ellátások nyújtására a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett
biztosítási időket csak akkor lehet figyelembe venni, ha azokat azonos vagy hasonló
szakmában vagy foglalkozásban vagy rendszerben szerezték. Ha a biztosítási idők
összeszámítása nem alapozza meg az igényjogosultságot az ellátás külön rendszerében, a
biztosítási időket a biztosítás általános rendszerében kell egybeszámítani.
(3)	Amennyiben jelen cikk (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt rendelkezések alkalmazása
mellett még mindig nincsenek meg a feltételek az ellátási igényjogosultságra, az illetékes
intézménynek figyelembe kell vennie azokat a biztosítási időket is, amelyek olyan harmadik
államban teljesültek, amelyhez mindkét Szerződő Fél külön-külön társadalombiztosítási,
szociális biztonsági tárgyú egyezménnyel kötődik, és amelynek rendelkezései kiterjednek a
biztosítási idők egybeszámítására. Amennyiben harmadik állammal csak az egyik Szerződő
Fél rendelkezik egyezménnyel, akkor ez a Szerződő Fél az állampolgárai által a harmadik
országban megvalósított biztosítási időket is figyelembe veszi, ha a harmadik állammal való
egyezmény másként nem rendelkezik.
(4)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai értelmében a nyugellátásban töltött idő
meghosszabbítja a biztosítási időt, akkor ezt az időszakot a másik Szerződő Fél jogszabályai
szerint folyósított nyugellátásban töltött idővel meg kell hosszabbítani.
(5)	A magyar jogszabályok alkalmazása esetén a Macedón Köztársaság jogszabályai szerint
megszerzett 1 év biztosítási idő 365 napnak, 1 hónap biztosítási idő 30 napnak felel meg.
23.	cikk
10
Önálló nyugdíj
Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a 22. cikk alkalmazása nélkül is
fennáll az ellátásra való igényjogosultság, úgy az ellátást ennek a Szerződő Félnek az illetékes
intézménye kizárólag a rá vonatkozó jogszabályok előírásai szerint állapítja meg.
24.	cikk
A macedón pénzbeli ellátások megállapítása
(1)	Ha az ellátásra való jogosultság a jelen Egyezmény 22. cikkének alkalmazása nélkül is
fennáll, az illetékes intézmény az ellátást kizárólag a rá vonatkozó jogszabályok alapján
figyelembe vett biztosítási idők alapján állapítja meg.
(2)	Ha az ellátásra való jogosultság csak a jelen Egyezmény 22. cikkének alkalmazásával
áll fenn, az illetékes intézmény az ellátás összegét úgy állapítja meg, hogy:
1.	az ellátás azon elméleti összegét számolja ki, amely az ellátás kiszámításához összesen
figyelembe vett biztosítási idők alapján járna, ha az időket az általa alkalmazott jogszabályok
alapján szerezték volna meg. Az ellátásnak a biztosítási idő hosszától nem függő összege
elméleti összegnek tekintendő;
2.	az így kiszámolt összeg alapján állapítja meg az ellátás összegét a kizárólag az általa
alkalmazott jogszabályok szerint szerzett biztosítási idők és az ellátás kiszámításakor
figyelembe vett összes biztosítási idők arányában;
3.	ha mindkét Szerződő Fél jogszabályai alapján a biztosítási idők összességében
meghaladják az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a teljes ellátás megszerzéséhez
szükséges leghosszabb biztosítási időt, ezen Szerződő Fél illetékes intézménye az összes
megszerzett biztosítási idők helyett ezen leghosszabb időt veszi figyelembe.
25.	cikk
A magyar nyugellátások megállapítása
A magyar intézmények az alábbiak szerint alkalmazzák a jelen Egyezmény 22. cikkének
rendelkezéseit:
(1)	Az öregségi nyugdíj és a hozzátartozói nyugellátások megállapítása a magyar
jogszabályok és kizárólag a magyar biztosítási idők figyelembevételével történik.
(2)	Amikor az érintett személy csak a biztosítási idők összeszámításának figyelembevételével
rendelkezik a magyar jogszabályok szerinti nyugellátásra való jogosultsággal, úgy a magyar
intézmény kiszámítja a nyugdíj azon összegét, amelyet viselnie kellene, ha a nyugdíj
kiszámításánál mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási
időket kellene figyelembe venni. Az így kiszámított nyugdíjnak azon részét folyósítja, amel y
a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időknek a mindkét Szerződő Fél
jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időkhöz viszonyított arányának megfelel.
26.	cikk
Az ellátások megállapításának alapja
Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai az ellátás kiszámítását a jövedelemre, a biztosítási
alapra, illetve a befizetett járulékra alapozzák, az illetékes intézmény kizárólag a saját
11
jogszabályai szerinti jövedelmet, biztosítási alapot, illetve a befizetett járulékot veszi
figyelembe.
27.	cikk
Egy évnél rövidebb biztosítási időszak
(1)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási idő nem
éri el az egy évet - feltéve, hogy csak ezen biztosítási idő alapján nem áll fenn semmilyen
ellátásra való igényjogosultság - ennek a Szerződő Félnek a intézménye az egy évnél
rövidebb időszakra nem nyújt semmilyen ellátást.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítási időt - amelynek alapján az egyik
Szerződő Fél intézménye a szolgáltatás nyújtását nem ismeri el - a másik Szerződő Fél
intézménye a szolgáltatásra való jogosultság megszerzése, megszűnése és feléledése, valamint
összegének megállapítása tekintetében úgy veszi figyelembe, mintha ezt az ő jogszabályai
alapján töltötték volna be.
28.	cikk
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítására vonatkozó
szabályok Magyarországon
(1)	A 22., 23., 25. és 27. cikkek rendelkezéseitől eltérően a megváltozott munkaképességű
személyek ellátásainak megállapítása Magyarországon az alábbiak szerint történik.
(2)	Ha az ellátásra való jogosultság a magyar biztosítási idő figyelembevételével fennáll,
az ellátást az alábbiak szerint kell megállapítani:
2.1.	meg kell határozni az önálló magyar jogosultság alapján járó ellátásnak a másik Szerződő
Fél illetékes intézménye által megállapított ellátás összegével csökkentett összegét; és
2.2.	meg kell határozni az önálló magyar jogosultság alapján járó ellátásnak azt az összegét,
amely a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időnek a mindkét Szerződő Fél
jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időhöz viszonyított arányának felel meg.
(3)	A (2) bekezdés 2.1-2.2. pontjai alapján számított összegek közül a magasabbat kell
folyósított ellátásként megállapítani.
(4)	Ha az ellátásra való jogosultság a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett
biztosítási idő figyelembevételével állapítható csak meg, meg kell határozni a mindkét
Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők alapján kiszámított ellátás elméleti
összegéből a magyar jogszabályok szerinti szerzett biztosítási idők és a mindkét Szerződő Fél
jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők egymáshoz viszonyított arányának megfelelően
kiszámított arányos ellátást. A magyar illetékes intézmény csak a magyar biztosítási idővel
arányos ellátás nyújtására kötelezett.
(5)	A (2) bekezdés 2.2. pontja és a (4) bekezdés alapján megállapított ellátás összege a másik
Szerződő Fél illetékes intézménye által megállapított ellátás összegével nem csökkenthető.
12
(6)	Magyarország jogszabályainak alkalmazása esetén a Macedón Köztársaság jogszabályai
szerint megszerzett 1 év biztosítási idő 365 napnak, 1 hónap biztosítási idő 30 napnak felel
meg.
(7)	A nemzeti jog sérelme nélkül, ha a magyar jogszabályok szerint megszerzett összes
biztosítási idő nem éri el a 365 napot, a magyar illetékes intézmény nem állapít meg
ellátásokat a jelen cikk előírásaival összhangban.
(8)	A rehabilitációs ellátás kizárólag magyarországi lakóhellyel rendelkező személy részére
állapítható meg.
IV.	RÉSZ
Vegyes rendelkezések
29.	cikk
Összekötő szervek
(1)	A Szerződő Feleknek a jelen Egyezmény végrehajtására jogosult összekötő szerveit a
jelen Egyezmény “Igazgatási Megállapodás”-a rögzíti.
(2)	Az összekötő szervek és az illetékes intézmények jogosultak megállapodást kötni az
Egyezmény végrehajtásához szükséges és célszerű intézkedésekben, beleértve a pénzbeli
ellátások megtérítésével és folyósításával kapcsolatos eljárást is.
30.	cikk
Igazgatási Megállapodás
(1)	A Szerződő Felek kormányai vagy illetékes hatóságai jelen Egyezmény végrehajtásához
külön megállapodásokat köthetnek.
(2)	Az illetékes hatóságok, összekötő, illetve egyéb szervek kölcsönösen tájékoztatják
egymást a jelen Egyezmény végrehajtására vonatkozó valamennyi intézkedésükről és a jelen
Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos összes jogszabályváltozásukról.
31.	cikk
Pénzbeli ellátások igénylése és a biztosítási idők igazolása
(1)	Azon Szerződő Fél intézménye, amelynél az ellátási kérelmet benyújtották, a
kérelmezőtől a másik Szerződő Fél illetékes intézménye számára a kérelem feldolgozásához
szükséges rendelkezésre álló dokumentáció, különösen pedig a foglalkoztatás, illetve
tevékenységvégzés idejére, jellegére és helyére, valamint a munkáltatóra vonatkozó adatok
becsatolását kéri.
(2)	Az Egyezmény végrehajtása során, amikor az ellátásra való jogosultság megszerzése,
fenntartása vagy újraélesztése céljából biztosítási időket kell egybeszámítani, az ellátás
megállapításához az illetékes intézmény igazoláson tanúsítja a saját jogszabályai szerint
megállapított biztosítási időket.
(3)	Az igazolást az érdekelt félnek vagy annak az illetékes intézménynek a kérésére kell
kiadni, amelynek felségterületén a kérelmező beadta kérelmét.
13
32.	cikk
Adminisztratív és jogsegély
(1)	A két Szerződő Fél illetékes hatóságai, intézményei és összekötő szervei jelen Egyezmény
alkalmazása során kölcsönös térítésmentes segítséget nyújtanak egymásnak.
(2)	Azokat az orvosi vizsgálatokat, amelyeket kizárólag az egyik Szerződő Fél
jogszabályainak végrehajtásához végeznek el és olyan személyek orvosi vizsgálataira
vonatkozik, akiknek a lakóhelye, vagy tartózkodási helye a másik Szerződő Fél
felségterületén van, a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti intézmény végzi a rá vonatkozó
díjszabások szerint és az irányadó jogszabályoknak megfelelően az illetékes intézmény
kérésére és terhére. Ha az orvosi vizsgálat mindkét Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazása
érdekében történik, akkor a költségeket az illető személy tartózkodási helye szerinti
intézmény viseli.
33.	cikk
Kifizetések
(1)	A jelen Egyezmény értelmében ellátásra kötelezett intézmények a pénzbeli ellátásokat
saját országuk hivatalos pénznemében teljesítik.
(2)	Ha az egyik Szerződő Fél intézménye a másik Szerződő Fél intézménye részére
kifizetéseket köteles teljesíteni, úgy ezeket a másik Szerződő Fél hivatalos pénznemében kell
megtenni. Amennyiben a másik Szerződő Fél hivatalos pénzneme nem konvertibilis, akkor a
kifizetések euróban teljesítendők.
(3)	Ha az egyik Szerződő Fél rendelkezéseket hoz a devizaforgalom korlátozására, a
Szerződő Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy biztosíthassák a jelen
Egyezmény szerint járó kifizetéseket.
(4)	A jelen Egyezmény és a végrehajtására szolgáló szabályok alapján történő
kifizetéseket azon szabályok, valamint a jelen Egyezmény végrehajtási rendelkezései alapján
kell végezni, amelyek a Szerződő Felek felségterületén a kifizetés időpontjában érvényesek.
(5)	A Szerződő Fél illetékes intézményei a pénzbeli ellátások kifizetését közvetlenül a
jogosult részére teljesítik belső jogszabályaik szerint.
(6)	Az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban az igényjogosult személy az illetékes
intézmény felhívására életben létének tényét az e célra megállapított formanyomtatványon
köteles igazolni.
34.	cikk
Illetékek és hitelesítések alóli mentesítés
(1)	Az egyik Szerződő Fél jogszabályai értelmében az ezen jogszabályok alkalmazásával
összefüggésben bemutatandó ügyiratokra vagy okiratokra vonatkozó illetékmentesség vagy
illetékkedvezmény a másik Szerződő Fél jogszabályai alkalmazásával összefüggésben
bemutatandó megfelelő ügyiratokra és okiratokra is kiterjed.
14
(2)	A jelen Egyezmény végrehajtásakor csatolandó ügyiratokat, okiratokat és más
beadványokat az illetékes hatóságoknak nem kell felülhitelesíteni.
35.	cikk
Nyelvhasználat
(1)	A Szerződő Felek intézményei, hatóságai a jelen Egyezmény és az annak tárgyi hatálya
által érintett jogszabályok végrehajtása során saját hivatalos nyelvükön közvetlenül
érintkezhetnek egymással, az érintett személyekkel és azok képviselőivel.
(2)	A Szerződő Felek intézményei, hatóságai beadványokat és okiratokat nem utasíthatnak
vissza azért, mert azok a másik Szerződő Fél hivatalos nyelvén készültek.
(3)	A jelen Egyezmény végrehajtásában közreműködő szervek határozataikat és egyéb
ügyirataikat közvetlenül küldik meg a másik Szerződő Fél felségterületén tartózkodó
személynek.
36.	cikk
A kérelmek azonos elbírálása
(1)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra vonatkozó kérelmeket, okiratokat
és más beadványokat a másik Szerződő Félnek egy olyan szervénél nyújtották be, amely a rá
vonatkozó jogszabályok szerint jogosult ezek átvételére, akkor az úgy tekintendő, mintha ezt
az illetékes intézménynél nyújtották volna be.
(2)	Az egyik Szerződő Fél azon hatóságának vagy szervének, amelynél a kérelmet,
nyilatkozatot és jogorvoslatot benyújtották, haladéktalanul továbbítania kell azt a rá
vonatkozó szabályok szerint a másik Szerződő Fél illetékes intézményéhez.
(3)	Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint benyújtott ellátás iránti kérelem a másik
Szerződő Fél jogszabályai szerinti megfelelő ellátás iránti kérelemnek is minősül, kivéve, ha a
kérelmező kifejezetten kéri, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett
pénzbeli ellátásra vonatkozó igényjogosultság megállapítását halasszák el.
37.	cikk
A diplomáciai és konzuli képviseletek képviseleti joga
A Szerződő Felek diplomáciai és konzuli képviseletei a jogosult kérésére külön
meghatalmazás nélkül közvetlenül fordulhatnak a másik Szerződő Fél illetékes hatóságaihoz,
összekötő szerveihez és illetékes intézményeihez állampolgáraik érdekvédelme céljából.
38.	cikk
Végrehajtás
(1)	Az egyik Szerződő Fél bíróságainak végrehajtható határozatait, valamint intézményeinek
vagy hatóságainak a társadalombiztosítással kapcsolatos járulékokra és egyéb követelésekre
vonatkozó végrehajtható döntéseit és okiratait a másik Szerződő Fél elismeri.
15
(2)	Az elismerés csak akkor tagadható meg, ha az ellentétes lenne azon Szerződő Fél
jogszabályaival illetve közrendjével, amelynek valamely határozatot vagy okiratot el kellene
ismerni.
(3)	Az (1) bekezdés szerint elismert végrehajtható döntéseket és okiratokat a másik Szerződő
Fél felségterületén végre kell hajtani. A végrehajtási eljárás lefolytatására azon Szerződő
Félnek a végrehajtásra vonatkozó hatályos jogszabályait kell alkalmazni, amelynek
felségterületén a szóban forgó határozatok és okiratok végrehajtására sor kerül. A döntéseken
és okiratokon feltüntetendő a végrehajthatóságot igazoló záradék (végrehajtási záradék).
(4)	A intézmények kölcsönös segítségnyújtása jelen cikk alkalmazásakor nem foglalja
magában a bírósági eljárásban való képviseletet.
39.	cikk
Kártérítés
(1)	Amennyiben az a személy, aki az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a másik
Szerződő Fél felségterületén bekövetkezett egészségkárosodás miatt részesül ellátásban és
ezen Szerződő Fél jogszabályai szerint harmadik személlyel szembeni kártérítési igény
benyújtására jogosult, abban az esetben az ellátást nyújtó illetékes intézmény jogosult a
harmadik személlyel szemben költségei megtérítésére.
(2)	Amennyiben egyazon káresetből származó, azonos jellegű ellátásra vonatkozó kártérítési
igényjogosultság mindkét Szerződő Fél illetékes intézményét megilleti, a harmadik személy a
az (1) bekezdés szerinti kártérítési igényt vagy az egyik vagy a másik intézmény javára
történő befizetéssel is kiegyenlítheti úgy, hogy ezáltal mentesül a további ilyen kártérítési
kötelezettség alól. Az illetékes intézmények ilyen alapú követeléseiket az általuk folyósított
ellátások arányában tartoznak elszámolni egymással.
40.	cikk
Jogalap nélküli ellátások visszatérítése
Ha az egyik Szerződő Fél illetékes intézménye jogalap nélkül vagy tévesen folyósított
pénzbeli ellátást, az így folyósított összeg a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint
folyósított, jelen Egyezmény tárgyi hatálya alá tartozó pénzbeli ellátásból az illető intézmény
javára levonható. A levonást az azt végrehajtó intézmény a rá irányadó jogszabályok szerint
végzi.
41.	cikk
Adatvédelem
(1)	Amennyiben a jelen Egyezmény alapján és mindkét Szerződő Félnél alkalmazott
jogszabályok szerint személyes adatok továbbítására kerül sor, úgy a Szerződő Felek
felségterületén hatályos jogszabályok figyelembe vétele mellett az alábbi rendelkezések
érvényesek:
1.	Az Egyezmény végrehajtása céljából az egyik Szerződő Fél csak olyan személyes adatokat
közölhet a másik Szerződő Fél intézményei részére, amely a nyújtandó ellátás teljesítéséhez
szükséges. A fogadó fél ezeket az adatokat kizárólag ilyen célra dolgozhatja és használhatja
fel. Minden egyéb esetben az adatok egyéb intézmények felé csak az átadó intézmény
16
előzetes beleegyezésével, valamint az ezen intézményekre vonatkozó hazai jogszabályoknak
megfelelően adhatók át.
2.	A fogadó intézmény egyedi esetekben és megkeresés alapján tájékoztatja az adatszolgáltató
intézményt az átadott adatok felhasználásának céljáról és az ezáltal elért eredményekről.
3.	Az adatszolgáltató intézmény köteles figyelemmel lenni a közlendő adatok helyességére,
valamint azoknak az adatszolgáltatással elérni kívánt cél szempontjából való szükségességére
és arányosságára. Ilyen esetben figyelembe kell venni az illető Szerződő Fél mindenkori belső
jogszabályai szerint érvényes adatszolgáltatási tilalmakat. Amennyiben kiderül, hogy a közölt
adatok hibásak, vagy hogy olyan adatokat közöltek, amelyeket az adatszolgáltató Szerződő
Fél jogszabályai szerint nem lett volna szabad közölni, úgy erről haladéktalanul értesíteni kell
a fogadó intézményt. A fogadó intézmény, amennyiben az helyénvaló, köteles az ilyen
adatokat helyesbíteni vagy törölni.
4.	Az intézmény, illetve illetékes szerv azt a személyt, akire az adatok vonatkoznak, a róla
szóló adatokról és azok felhasználási céljáról, a felhasználás jogalapjáról, időtartamáról
továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat, kérelmére
tájékoztatja. Egyébként az érintett személy jogai a személyéről meglévő információkról való
tájékozódása tekintetében annak a Szerződő Félnek a belső jogszabályaihoz igazodnak,
amelynek valamely intézményétől, illetve illetékes szervétől a tájékoztatást kérik.
5.	Ha az egyik Szerződő Fél valamely intézménye a jelen Egyezmény alapján személyes
adatokat szolgáltatott, úgy a másik Szerződő Fél fogadó szerve a rá vonatkozó belső jog által
előírt felelősségvállalása keretében nem hivatkozhat az érintett személlyel szemben arra, hogy
a közölt adatok helytelenek voltak. A helytelen adatszolgáltatás miatt fizetett kártérítésre a
jogsértés helye szerinti Szerződő Fél joga az irányadó.
6.	Az átadott személyes adatokat haladéktalanul törölni kell, ha azok már nem szükségesek
azon cél érdekében, amiért közölték őket.
7.	A személyes adatok átadását, illetve átvételét az átadó és a fogadó intézmény köteles
rögzíteni.
8.	Az átadó és a fogadó intézmény köteles gondoskodni az átadott személyes adatok hatékony
védelméről az illetéktelen hozzáférés, valamint a jogtalan megváltoztatás és az illetéktelen
nyilvánosságra hozatal ellen.
9.	Mind az adatátvevő, mind az adatátadó Szerződő Fél köteles - az érintett kérelmére - az
általa kezelt helytelen adatot helyesbíteni, illetőleg a jogellenesen kezelt adatot törölni. A
helyesbítésről vagy törlésről a másik felet haladéktalanul értesíteni kell.
10.	A Szerződő Felek biztosítják, hogy az adatvédelemmel kapcsolatos jogaik megsértése
esetén az érintett személyek a jogsértés helye szerinti Szerződő Fél joga alapján jogorvoslatra
- ideértve a bírói jogorvoslatot - jogosultak legyenek.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak az üzleti titkokra is, azzal
hogy ez nem járhat a személyes adatokhoz fűződő jogok korlátozásával.
42. cikk
17
A vitás kérdések rendezése
(1)	Bármely nézeteltérést, amely a jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával
kapcsolatban felmerül, a Szerződő Felek illetékes hatóságai közötti konzultációval kell
rendezni.
(2)	Amennyiben a fennálló probléma az (1) bekezdés szerinti módon nem rendezhető, akkor
azt diplomáciai úton kell egyeztetni.
V. RÉSZ
Átmeneti és záró rendelkezések
43.	cikk
Magyarország jelen Egyezménnyel kapcsolatos különleges kötelezettségei
A jelen Egyezmény semmilyen formában nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket,
amelyek Magyarország európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen
Egyezmény rendelkezései sem együttesen, sem önmagukban nem idézhetők vagy
értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik, módosítják vagy bármilyen más módon
befolyásolják Magyarországnak különösen a Csatlakozási Szerződéssel vállalt, az Európai
Közösséget létrehozó Szerződésből, az Európai Unióról szóló Szerződésből, valamint
általában véve az Európai Unió elsődleges és másodlagos jogából származó kötelezettségeit.
44.	cikk
Átmeneti rendelkezések
(1)	A jelen Egyezmény nem biztosítja az ellátásra való jogosultságot a hatályba lépése előtti
időszakra.
(2)	Jelen Egyezmény alkalmazása során figyelembe kell venni a hatálybalépése előtt a
Szerződő Felek jogszabályai szerint fennállott jogilag jelentős körülményeket is.
(3)	A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt egyedi esetekben hozott döntések a jelen
Egyezmény alkalmazását nem akadályozzák.
(4)	A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt megállapított ellátásokat az Egyezmény hatályba
lépését követő 1 éven belül a jogosult kérelmére felül kell vizsgálni a jelen Egyezmény
rendelkezései szerint, és a vizsgálat eredményétől függően a magasabb összegű ellátást kell
folyósítani számára.
45.	cikk
Hatályon kívül helyezés
A jelen Egyezmény hatályba lépésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság Kormánya és a
Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között állampolgáraik szociális
biztonságával kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában 1957. október 7-én, Budapesten
aláírt egyezmény hatályát veszti Magyarország és a Macedón Köztársaság vonatkozásában,
kivéve a megszerzett igényjogosultságok vagy a folyamatban lévő igények elbírálása
18
tekintetében, ha azok azon időszakra vonatkoznak, amikor a jelen Egyezménnyel hatályon
kívül helyezett korábbi egyezmény hatályban volt.
46.	cikk
Hatályba lépés
(1)	Jelen Egyezményt meg kell erősíteni. A Szerződő Felek írásban, diplomáciai úton
kölcsönösen értesítik egymást, hogy az Egyezmény hatályba lépéséhez szükséges nemzeti
jogi eljárásoknak eleget tettek.
(2)	Jelen Egyezmény a diplomáciai úton tett későbbi értesítés kézhezvételét követő harmadik
hónap első napján lép hatályba.
47.	cikk
Időbeli hatály és felmondás
(1)	A jelen Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. Mindkét Szerződő Fél
jogosult a jelen Egyezményt - diplomáciai úton - bármely naptári év december 31-ével
legalább három hónapos határidővel írásban felmondani.
(2)	A jelen Egyezmény felmondása esetén annak rendelkezéseit az annak alapján megszerzett
jogokra továbbra is alkalmazni kell.
Ennek hiteléül a Szerződő Felek meghatalmazottai a jelen Egyezményt aláírták és
pecsétjükkel látták el.
Készült Budapesten 2014. november 20-án magyar és macedón nyelven. Mindkét szöveg
egyaránt hiteles.
(aláírások)”
4.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	A 2. § és a 3. § az Egyezmény 46. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(3)	Az Egyezmény, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért
felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett közleményével állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az egészségügyért felelős miniszter
gondoskodik.
19
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarország és a Macedón Köztársaság között hatályban van az 1959. évi 20. törvényerejű
rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi
Népköztársaság Kormánya között állampolgáraik szociális biztonságával kapcsolatos
kérdések rendezése tárgyában Budapesten, az 1957. évi október hó 7. napján kötött
egyezmény (a továbbiakban: magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény). Bár a magyar-
jugoszláv szociálpolitikai egyezmény sok tekintetben a korát meghaladó modern szemléletű
egyezmény volt már megkötésekor is, az időközben bekövetkezetett jogfejlődés, valamint a
két ország ET-, hazánk EU-tagsága, illetve a Macedón Köztársaság és az Európai Unió között
létrejött társulási megállapodás biztosította jogi keretek időszerűvé tették e szabályok
felülvizsgálatát.
A Magyarország és a Macedón Köztársaság között a társadalombiztosításról és a szociális
biztonságról szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) létrehozásának közvetlen célja a
két ország között az állampolgárok szabad mozgását támogató, az európai értékekkel
összhangban levő szociális biztonsági kapcsolatok rendezése, valamint ennek eredményeként
a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése, egyidejűleg az elavult magyar-jugoszláv
szociálpolitikai egyezménynek a két ország közötti viszonylatban történő hatályon kívül
helyezése.
Mind Magyarország, mind a Macedón Köztársaság kész az Európai Unió és az Európa Tanács
által meghatározott elvek és értékek figyelembevételével újraszabályozni a két ország között
kialakításra kerülő szociális biztonsági egyezményes kapcsolatokat. Az Egyezmény közvetlen
célja a két ország között a szociális biztonsági kapcsolatok rendezése. Az Egyezménnyel
elérni kívánt közpolitikai cél elsődlegesen állampolgáraink társadalombiztosítási
rendszereinkben megszerzett jogainak védelme, a két ország szociális biztonsági rendszerei
koordinációjával a másik ország területén vállalt munkavégzéssel kapcsolatos elősegítése, és
ezáltal kiemelten a magyar-macedón gazdasági kapcsolatok fejlesztése, egyidejűleg az elavult
magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény két ország közötti viszonylatban történő
hatályon kívül helyezése.
Az Egyezmény létrehozására irányuló tárgyalások hosszabb időt vettek igénybe, 2006-2014.
között négy tárgyalási fordulóra került sor. A tervezet szakértői szintű véglegezése 2014.
február 6-án történt meg.
Az új szociális biztonsági egyezmények létrehozása során hangsúlyozottan tekintettel kell
lenni azokra a szociális biztonsági koordinációs eszközökre (alapvetően a szociális biztonsági
rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendeletre), amelyekkel az Európai Unió
tagállamai között szabályozzák a személyek szabad áramlásához kapcsolódó eljárásokat. Így
meghatározó jellegű:
•	az alkalmazandó jog egyértelmű meghatározása a másik ország területén való
munkavégzés, illetve az azzal összefüggő tartózkodás esetében (főszabályként a
foglalkoztatott személyre a munkavégzés helye szerinti jogszabályok vonatkoznak, az ez alóli
kivételeket egyértelműen rögzíteni kell),
•	az ellátásokra való jog biztosítása,
20
a már megszerzett jogok fenntartása,
a jogosultsági időtartamok összeszámítása,
az ellátásokhoz való hozzáférés Magyarországon kívül,
az arányos teherviselés.
Az Egyezmény a fenti elvek keretei között biztosítja a magyar és a macedón jog szerinti
öregségi, valamint elhalálozás esetén járó nyugellátásokra jogosultságot szerzett személyek
részére megszerzett jogaik megőrzését abban az esetben is, ha mindkét ország
nyugdíjbiztosítási rendszereiben szereznek biztosítási időt.
Az Egyezmény - alkalmazkodva a munkavégzés és befektetési kapcsolatok modern
nemzetközi formáihoz - lehetővé teszi, hogy a hosszabb távon (legfeljebb 24 hónapig terjedő)
kiküldetés keretében végzett munkavégzés/önálló vállalkozói tevékenység esetén a másik
szerződő fél területére kiküldött biztosított/önálló vállalkozó a kiküldő állam joghatósága alatt
maradjon és abban az államban tartsa meg biztosítási jogviszonyát (teljesítse a
társadalombiztosítással összefüggő, különösen járulékfizetésre vonatkozó kötelezettségeit).
Az Egyezmény hatálya kiterjed továbbá az egészségbiztosítási ellátásokra, a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásainak, és a munkahelyi balesetekkel és foglalkozási
megbetegedésekkel összefüggő ellátások jogosultsági szabályainak koordinációjára is.
Ezen elvek az EU tagállamokkal és más európai országokkal fennálló szociális biztonsági
koordinációs kapcsolatokban is meghatározóak.
21
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Egyezmény a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény
(a továbbiakban: Nszt.) 2. § a) pontja szerinti nemzetközi szerződésnek minősül, arra ennek
megfelelően az Nszt. előírásai vonatkoznak.
Az Nszt. 7. § (1) bekezdés a) pontjára és (3) bekezdés b) pontjára való tekintettel a
nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés
szövegének ismeretében az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi
szerződés esetében az Országgyűlés erre felhatalmazást ad.
Az Egyezmény előkészítését célzó tárgyalások befejeződésére való tekintettel, az Egyezmény
végleges szövegének megállapítása (aláírása), továbbá az szükséges, hogy az aláírást
követően az Egyezmény hatálybalépése érdekében annak kötelező hatályát az Országgyűlés -
az Egyezmény kihirdetéséről (és a kötelező hatály elismerésére való felhatalmazásról) szóló
törvénytervezet elfogadása útján - elismerje. A Kormány így az Egyezmény végleges
szövegének megállapítását követően a törvényjavaslatot benyújtotta az Országgyűlésnek az
Egyezmény kötelező hatályának elismerése céljából.
A 2. §-hoz
Az Egyezményt annak az állampolgárok jogait és kötelezettségeit közvetlenül érintő jellegére
tekintettel - mint törvényhozási tárgykörbe tartozó normát - törvénnyel szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
A paragrafus az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövegét tartalmazza.
Az Egyezmény a fogalom-meghatározásokat követően (1. cikk) rögzíti, hogy hatálya azon
jogszabályokra terjed ki, amelyek a társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott öregségi
és hozzátartozói nyugellátásokat, a kötelező egészségbiztosítási ellátásokat, a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásait szabályozzák (2. cikk). Az Egyezmény személyi
hatálya (3. cikk) kiterjed mindazokra, akik az Egyezmény tárgyát képező jogszabályok
hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, valamint azon személyekre, akik jogaikat ilyen
személyektől származtatják.
Az Egyezmény rögzíti az egyenlő bánásmód alapelvét, az ellátások kifizetésének, a tények
azonos figyelembevétele és az ellátások halmozódása elkerülésének szabályait (4-6. cikkek),
biztosítva, hogy a jogosultak ellátásaik tekintetében a két ország szociális biztonsági
jogszabályainak alkalmazása során azonos jogokkal és kötelezettségekkel kerüljenek
elbírálásra. Az Egyezmény az egyenlő bánásmód alapelvén (4. cikk) nyugodva szabályozza az
alkalmazandó jog egyértelmű meghatározását a másik ország területén való munkavégzés,
illetve az azzal összefüggő tartózkodás esetében (főszabályként a foglalkoztatott személyre a
munkavégzés helye szerinti jogszabályok vonatkoznak, az ez alóli kivételek pontos
meghatározásával). Az Egyezmény garantálja az ellátások kifizetésének biztonságát (5. cikk)
is, hiszen az ellátások a másik szerződő állam területén tartózkodó személyek számára is az
ellátást folyósító állam területén tartózkodó személyekre vonatkozó feltételekkel azonos
22
módon kerülnek folyósításra és azok nem csökkenthetők arra tekintettel, hogy a biztosított a
másik ország területén tartózkodik az ellátásnyújtás során.
Az Egyezmény szövegét megállapító tárgyalások során - a szomszédos országokkal kialakult
általános szociális biztonsági szerződéses gyakorlatunknak megfelelően - a macedón féllel
olyan szöveg került kialakításra, amely elsősorban a két ország szociális biztonsági rendszerei
koordinációjának a másik ország területén vállalt munkavégzéssel kapcsolatos elősegítését
tűzi ki célul, és amely emellett szintén biztosítja a munkavállalással össze nem függő
ideiglenes tartózkodás alatt felmerülő egészségügyi ellátások nyújtását is. Az Egyezmény
hatálya a munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel összefüggő ellátások és
jogosultságok szabályainak koordinációjára is kiterjed.
A másik ország területén való munkavégzéssel kapcsolatban az alkalmazandó jog szabályai
között jelen Egyezmény az európai normáknak megfelelően - és más hatályos kétoldalú
egyezményekhez hasonlóan - főszabályként (7. cikk) kimondja, hogy a munkavállaló (önálló
vállalkozói tevékenységet folytató személy) biztosítási kötelezettsége annak a szerződő
államnak a jogszabályaihoz igazodik, amelynek területén az illető személy
keresőtevékenységet végez, akkor is, ha az érintett személy lakóhelye vagy a munkáltató
székhelye a másik szerződő állam területén van. Az általános szabály alól kivételt képeznek
(8-10. cikk) többek között a másik szerződő fél területére kiküldött, állami és közszolgálatban
foglalkoztatott személyek, a munkaadó által a másik ország területére munkavégzés céljából
kiküldött munkavállalók (önálló vállalkozói tevékenységet folytató személyek), a vízi, légi,
közúti, vasúti járműveken szállítással, szállítmányozással, fuvarozással kapcsolatban
foglalkoztatottak biztosítására vonatkozó rendelkezések.
A különleges rendelkezések három fejezetben a betegség, anyaság; a munkahelyi balesetek,
foglalkozási megbetegedések; az öregség, rokkantság (megváltozott munkaképesség), halál
vonatkozásában hangolják össze a nemzeti szabályozórendszereket, eljárásokat. A fejezetek
az uniós jogszabályokkal összhangban meghatározott kockázati típusokra bontva
rendelkeznek az alkalmazandó szabályokról és eljárásokról.
Az ellátásokra vonatkozó különleges rendelkezések 1. fejezete (12-17. cikk) körében a
biztosítás szerinti országtól eltérő országban való ideiglenes és huzamos tartózkodás idején a
betegség és anyaság esetén járó ellátások - azaz a természetbeni és pénzbeli egészségügyi
ellátások - szabályait tartalmazza az Egyezmény. A betegség és anyaság esetén járó pénzbeli
és természetbeni ellátások nyújtásának fedezete a biztosított/jogosult személy esetében annak
az egészségbiztosítónak lesz a terhe, amelynél az illető személy biztosított vagy jogosultságot
szerzett, és nem attól függ, hogy melyik ország területén vett ellátást igénybe. Azaz a
biztosítási elvet figyelembe véve mindegyik fél viseli a saját biztosítottja esetében jelentkező
ellátások pénzügyi terheit.
A 2. fejezet (18-21. cikk) keretében a munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés
esetén járó ellátások speciális szabályai kerülnek meghatározásra. A fejezet rendezi a
munkahelyi balesetek és foglalkozási balesetek esetén alkalmazandó jogra, az egészségre
veszélyes foglalkozások figyelembevételére, az ellátások nyújtásának módjára, illetve a
költségek megtérítésének módjára vonatkozó szabályokat.
A 3. fejezet cikkei (22-28. cikkek) az öregség, a halál és a rokkantság (megváltozott
munkaképesség) esetén járó ellátásokat szabályozzák. E fejezet legfontosabb szabályozási
pontja, hogy a modern szociális biztonsági egyezményes elvek szerint az ellátások
23
megállapítása arányosan (a pro rata temporis elv alapján) történik. Abban az esetben, ha a
nyugellátásra való jogosultságot nem lehet megszerezni a kizárólag egyik szerződő államban
megszerzett szolgálati idők alapján, lehetőség nyílik arra, hogy az egyes országok ellátást
nyújtó illetékes intézményei figyelembe vegyék a másik ország biztosítási rendszerében
szerzett szolgálati időt is. Amennyiben a jogosultság még így sem áll fenn, úgy speciális
esetekben lehetőség van harmadik országban szerzett szolgálati idő figyelembe vételére is. Az
Egyezmény alapján alkalmazandó nyugdíj megállapítási szabályok révén a magyar és a
macedón illetékes intézmények az általuk alkalmazott jogszabályok szerint megszerzett
szolgálati időket arányosítják a két országban megszerzett szolgálati idők összegéhez. Ezt az
arányt ezt követően érvényesítik azon (elméleti) összeg tekintetében, amelyet akkor
állapítanának meg, ha az összeszámított szolgálati időket kizárólag a saját területükön
szerezte volna a biztosított.
Bár a magyar jog hatálya alatt 2012. január 1-jétől a rokkantsági kockázat nem a
nyugellátások keretében került kezelésre, rendszerszerűen e fejezetben kerülnek rögzítésre a
Magyarországon nyújtott megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak
megállapítására vonatkozó szabályok. Macedónia jogszabályai alapján továbbra is a
nyugdíjbiztosítás keretében kerülnek megállapításra és folyósításra a rokkantsági kockázaton
alapuló ellátások. Ezeknek a normáknak a magyar szabályokkal való összehangolása
érdekében az uniós elvekkel összhangban az Egyezmény szabályozza (28. cikk) a
megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítására vonatkozó specifikus
jogokat és eljárásokat. Az Egyezményben rögzített koordinációs szabályok a megváltozott
munkaképességű személyek részére biztosított ellátások tekintetében olyan megoldásokat
tartalmaznak, amelyek azokat a nemzeti törekvéseket szolgálják, amelyek meghatározóan a
munkavállalóknak a nemzeti munkaerőpiacra történő visszavezetését teszik lehetővé a
nemzeti szabályozórendszerekben.
Az Egyezmény végrehajtásához szükséges általános elveket, igazgatási rendelkezéseket,
külön igazgatási megállapodás tartalmazza, amely meghatározza a Szerződő Államok
hatóságai és intézményei közötti együttműködés szabályait (30. cikk).
Az Egyezmény a IV. rész vegyes rendelkezéseiben (29-42. cikkek) szabályozza az összekötő
szervek kijelölésének előírását (29. cikk), az Egyezmény végrehajtásához külön
megállapodások, igazgatási megállapodás kötésének lehetőségét (30. cikk), a pénzbeli
ellátások igénylése és biztosítási idők igazolásának szabályait (31. cikk), az adminisztratív és
jogsegély (32. cikk), továbbá az ellátások kifizetésének elveit (33. cikk), az illetékek és
hitelesítések alóli mentesítés (34. cikk) és a nyelvhasználat (35. cikk), a kérelmek azonos
elbírálásának, feldolgozásának (36. cikk) szabályait. Az Egyezmény szól a diplomáciai és
konzuli képviseletek képviseleti jogáról (37. cikk), úgyszintén rendelkezik a végrehajtható
döntések és az okiratok elismeréséről (38. cikk), valamint a kártérítési (39. cikk) és a jogalap
nélküli ellátások visszatérítésének szabályairól (40. cikk).
Az Egyezmény az adatvédelem vonatkozásában részletes, az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseivel
összhangban álló rendelkezéseket állapít meg (41. cikk). Az Egyezmény rendezi a vitás
kérdések rendezésének elvei (42. cikk) tekintetében alkalmazandó szabályokat is.
Az V. rész átmeneti és záró rendelkezéseiben (43-47. cikkek) a hatálybalépés és az időbeli
hatály, továbbá Magyarország Európai Uniós kötelezettségeinek rögzítése szerepelnek. Itt
kerül továbbá rögzítésre, hogy az Egyezmény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar
Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között
24
állampolgáraik szociális biztonságával kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában Budapesten,
az 1957. október 7-én aláírt Egyezmény hatályát veszti Magyarország és a Macedón
Köztársaság vonatkozásában.
Az Egyezményben alkalmazott szociális biztonsági koordinációs rendelkezések teljes
mértékben összhangban vannak az Európai Unió joga szerinti szabályozás elveivel, és az
Európai Unió Bírósága által C-55/00. sz. Gottardo ügyben hozott ítéletében foglaltakkal. Az
Egyezmény ún. EU klauzula révén kimondja, hogy az Egyezmény nem befolyásolja azokat a
kötelezettségeket, amelyek Magyarország Európai Uniós tagságából fakadnak. A fenti cikk
Egyezményben való megjelenítésével Magyarország eleget tesz a szociális biztonsági
rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet 72. cikke a) pontja alapján az igazgatási bizottság által elfogadott, P1.
ajánlásban foglaltaknak.
A 4. §-hoz
E § rendezi, hogy a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, azzal a kivétellel, hogy
a 3. §, azaz az Egyezmény a mindkét ország törvényhozó testületének döntését követően a
kötelező hatály elismeréséről (megerősítésről) szóló utolsó értesítés megküldésének hónapját
követő harmadik hónap első napján lép hatályba. A lefolytatott szükséges belső eljárásról a
Szerződő Felek írásban, diplomáciai úton értesítik egymást.
25