﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/3017. számú
törvényjavaslat
egyes felsőoktatási tárgyú törvények módosításáról
Előadó:	Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2015. február
2015. évi......törvény
egyes felsőoktatási tárgyú törvények módosításáról
1.	A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása
1. §
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 3. §-a a
következő 5. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„5. nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás: a közszolgálat nemzetközi
feladatainak ellátására és diplomáciai feladatokra történő felkészítést célzó alap- és
mesterképzési szakok.”
2. §
Az NKE tv. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) Az FT - az oktatási hivatal véleményének figyelembevételével -
kezdeményezheti a közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint a
nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás körébe tartozó képzések indításával és a
doktori iskola létesítésével kapcsolatos ügyekben, hogy az általa javasolt, az Európai
Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in
Higher Education) teljes jogú tagjaként működő szervezet kerüljön felkérésre szakértői
vélemény elkészítésére. Ebben az esetben az oktatási hivatal az Nftv. 67. § (3) bekezdés c) és
e)	pontja szerinti eljárásokban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság helyett - az
Nftv. 67. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek mellett - a felkért szervezet szakértői
véleményét szerzi be, azzal, hogy az azonos tárgy, vagy személy tekintetében egy eljárás
keretében szükséges újabb, ugyanazon szervezet által adott, szakvélemény elkészítésében nem
vehet részt az a személy, aki az eljárás korábbi részében szakértőként már részt vett.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás költségei az Egyetemet terhelik.”
3.	§
Az NKE tv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A rektor és a dékánok hivatalból tagjai a szenátusnak.
(2)	A szenátusban az oktatók, kutatók és tanárok által választott tagoknak, valamint az (1)
bekezdés szerinti tagoknak együttesen a testület többségét kell alkotniuk.
(3)	Az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok létszáma nem lehet több, mint a
szenátus létszámának huszonöt százaléka, de legalább egy fő.”
4.	§
Az NKE tv. a következő 23/A. §-sal egészül ki:
1
„23/A. § Az Egyetemre történő felvétel, illetve hallgatói jogviszony létesítésének feltétele
lehet - a közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és
európai közszolgálati felsőoktatás sajátosságaira figyelemmel -
a)	meghatározott nyelv meghatározott típusú és szintű tudása,
b)	a magyarországi lakóhely,
c)	nyilatkozat, amelyben a jelentkező hozzájárul ahhoz, hogy a tanulmányok
megkezdéséhez szükséges nemzetbiztonsági ellenőrzést, illetve kifogástalan életvitelre
vonatkozó ellenőrzést az illetékes szervek elvégezzék,
d)	érvényes, kockázati tényezőt nem tartalmazó nemzetbiztonsági ellenőrzöttség,
e)	fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszony vagy ilyen jogviszony létesítésének
vállalása meghatározott szervnél, tanulmányi szerződés megkötésének vállalása,
f)	a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény
hatálya alá tartozó fegyveres szerv utánpótlási és vezetői adatbankjába történő felvétel
vállalása,
g)	szakmai területen vagy szakmai szervnél meghatározott idejű gyakorlat, illetve
meghatározott rendfokozat megléte,
h)	vezetői, illetve elöljárói támogató nyilatkozat,
i)	végzettség, szakképzettség, szakképesítés, képesítés, szaktanfolyami vizsga,
közigazgatási vizsga megléte vagy megkezdése, továbbá
j) a pályaalkalmassági vizsgálatok részeként pályaalkalmassági orientációs beszélgetésen
való megfelelés.”
5.	§
Az NKE tv. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hallgató a (2) bekezdés a) és b) pontja alapján csak akkor bocsátható el, ha az
Egyetemen belül más szakra, illetve szakirányra nem vehető át, vagy ha az átvételt a hallgató
nem vállalta. Fentiekre nem hivatkozhat a hallgató, ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti
körülményváltozás neki felróható.”
6.	§
Az NKE tv. a következő 33/B. §-sal egészül ki:
„33/B. § A hallgató Egyetem irányában teljesítendő bármely fizetési kötelezettségének
teljesítéséhez részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és működési
szabályzatban foglalt feltételek és eljárás szerint a szervezeti és működési szabályzat szerint
létrehozott bizottság döntése alapján jogosult.”
7.	§
Az NKE tv. 40. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felügyeletet gyakorló miniszter)
2
„e) a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás tekintetében a közigazgatás-
fejlesztésért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter együttesen.”
8.	§
Az NKE tv.
a)	1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 41. § (2) bekezdésében, valamint 44. § (2)
bekezdés a) pontjában a „közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági”
szövegrész helyébe a „közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági,
valamint nemzetközi és európai közszolgálati”,
b)	13. § (1) bekezdés c) pontjában a „Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses
állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „honvédek
jogállásáról szóló törvény”,
c)	21/A. § (3) bekezdésében a „közszolgálati ösztöndíjas hallgatók kivételével”
szövegrész helyébe a „közszolgálati ösztöndíjas hallgatók kivételével, ide nem
értve azonban a rendészeti igazgatási alapképzési szak biztonsági szakirányának
hallgatóit”,
d)	21/A. § (3) bekezdésében a „rendvédelmi szerv” szövegrész helyébe a
„rendvédelmi szerv, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal”,
e)	36. § (1) bekezdésében a „juttatásának fedezetét” szövegrész helyébe a
„juttatásának fedezetét - a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott eltéréssel -”,
f)	36. § (4) bekezdés a) pontjában az „(1) bekezdés kivételével” szövegrész helyébe
az „(1) bekezdés kivételével, valamint a rendészeti igazgatási alapképzési szak
biztonsági szakirányán”,
g)	41. § (1) bekezdésében a „Közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági”
szövegrész helyébe a „Közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági,
valamint nemzetközi és európai közszolgálati”,
h)	42. §-ában, 43. §-ában, 44. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint 44. § (2)
bekezdés d) pontjában a „közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a
nemzetbiztonsági” szövegrész helyébe a „közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a
nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati”,
i)	44. § (2) bekezdés d) pontjában az „alap- és mesterképzések képzési és kimeneti
követelményeit” szövegrész helyébe az „alap- és mesterképzés szakjait és a szakok
képzési és kimeneti követelményeit, valamint alapképzés képzési ágait”
szöveg lép.
2.	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
9.	§
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 47. § (6) bekezdése a követező d)
ponttal egészül ki:
3
(A támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni)
„d) azt a félévet, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a
közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény
(a továbbiakban: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény) 21/A. § (1)
bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogviszonyban álló hallgató a Nemzeti
Közszolgálati Egyetem képzésén vett igénybe.”
3.	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosítása
10.	§
(1)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény
a)	2. § f) pontjában a „fegyveres szervvel” szövegrész helyébe a „fegyveres szervvel
vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal (a továbbiakban együtt:
szerződő szerv)”,
b)	24. § (1) és (2) bekezdésében, 31. § (1) bekezdés d) pontjában, 31. § (2)
bekezdésében, 31. § (3) bekezdés felvezető szövegében és a) pontjában, valamint a
31. § (5) bekezdésében a „fegyveres” szövegrész helyébe a „szerződő”
szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak
és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § a) pontjában az „ , az
önkormányzati tűzoltóság” szövegrész.
4.	Záró rendelkezések
11. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon
lép hatályba.
(2)	A 2. § 2015. július 1-jén lép hatályba.
4
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) módosításának
indokai az alábbi csoportokba sorolhatók:
1.	A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) szerint a közigazgatási felsőoktatás, a
rendészeti felsőoktatás, a katonai felsőoktatás és a nemzetbiztonsági felsőoktatás
mellett az NKE tv.-ben megjelenik a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás.
Ez az új felsőoktatás a közszolgálat nemzetközi feladatainak ellátására és diplomáciai
feladatokra történő felkészítést célzó, a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési
területhez tartozó szakokat jelenti.
2.	Jelenleg az NKE tv. rögzíti az NKE szenátusának pontos összetételét. A törvényi
szintű szabályozás túlzottan merevnek mondható, mivel lassan képes követni az
intézmény felépítésének változásait, illetve az azzal kapcsolatos fenntartói igényeket.
Optimális megoldás lehet a szenátus összetételének NKE SZMSZ-ben történő
rögzítése a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben (a továbbiakban:
Nftv.) az arányokra vonatkozó előírások alapul vételével. Mivel az Nftv.-ben foglalt,
arányokra vonatkozó egyes előírások - az Egyetem sajátosságaira tekintettel - nem
tarthatók, az arányok speciális szabályai kerülnének rögzítésre az NKE tv.-ben. A
speciálisan nem szabályozott kérdésekben értelemszerűen az Nftv. előírásait kell
alkalmazni.
3.	Az Nftv. 67. § (3)-(4a) bekezdése szerint az oktatási hivatal a felsőoktatási intézmény
működésének engedélyezésével, a képzések indításával és a doktori iskola
létesítésével kapcsolatos ügyekben köteles beszerezni a MAB szakvéleményét. Az
NKE működésének egyes területei az Egyetem speciális rendeltetése és jogállása
folytán kizárólagos tevékenységet képeznek, annak folytatására Magyarországon más
felsőoktatási intézmény nem jogosult. A tervezet szerint lehetővé válik, hogy az NKE
Fenntartói Testülete (a továbbiakban: FT) kezdeményezze, hogy az Nftv. szerint a
MAB kizárólagos szakértői hatáskörébe tartozó egyes ügyekben, így a közigazgatási,
rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati
felsőoktatási képzések indításával és a doktori iskola létesítésével kapcsolatos
szakvélemény elkészítésében, külföldi, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási
Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes
jogú tagjaként működő szervezet járjon el. Az FT kezdeményezése esetén az oktatási
hivatal köteles a javasolt szervezetet felkérni szakértői vélemény elkészítésére.
4.	Az NKE tv. kihirdetését követően, 2013-ban került kiadásra a közigazgatási,
rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként
felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás
részletes szabályairól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös
feltételeiről, valamint a külföldi hallgatók Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő
felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályairól szóló 1/2013. (I.
8.) KIM rendelet, amely meghatároz olyan felvételi feltételeket, amelyek az Nftv. 40.
§ (2) bekezdése által meghatározott keretbe nem illeszthetők. Emiatt szükséges ezen
Nftv. szabályhoz képest speciális szabályok megállapítása az NKE tv.-ben.
5.	Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja szerint a Kormány felhatalmazást kap
arra, hogy rendelettel szabályozza az alap- és mesterképzés képzési területeit, képzési
ágait, szakjait, az azokhoz rendelt kreditek számát, valamint az indítással összefüggő
5
eljárási rendet, továbbá azokat a szakokat, amelyekben külső, nem felsőoktatási
intézményi keretek között folyó gyakorlati képzést kell szervezni. A tervezet szerint az
NKE tv. kiegészül az Nftv. ezen felhatalmazó rendelkezéséhez képest egy speciális
szabállyal: a közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a
nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vonatkozásában az alap- és
mesterképzés szakjait és a szakok képzési és kimeneti követelményeit, valamint az
alapképzés képzési ágait miniszteri rendeleti szinten kell megállapítani.
6. A Javaslat a jogszabályi környezet változásaiból adódó pontosításokat is végrehajt. E
körben a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény néhány rendelkezése is
pontosításra kerül az NKE tv. tervezett módosításával összefüggésben, a koherencia
fenntartása érdekében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az NKE tv. 1. §-a szerinti módosítása által kerül megjelenítésre a nemzetközi és európai
közszolgálati felsőoktatás. Az NKE tv. eddig a közigazgatási felsőoktatás, a rendészeti
felsőoktatás, a katonai felsőoktatás és a nemzetbiztonsági felsőoktatás definícióját tartalmazta,
e definíciók alapulvételével kerül rögzítésre az új felsőoktatás tartalma is.
A 2. §-hoz
A Javaslat az Nftv. szabályaitól eltérő rendelkezést tartalmaz. Az Nftv. 67. § (3) - (4a)
bekezdése szerint az oktatási hivatal a felsőoktatási intézmény működésének
engedélyezésével, a képzések indításával és a doktori iskola létesítésével kapcsolatos
ügyekben köteles beszerezni a MAB szakvéleményét. A MAB szakértői véleményét a
felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek (Standards and Guidelines in the
European Higher Education Area) figyelembe vételével hozza meg.
Az NKE működésének egyes területei az Egyetem speciális rendeltetése és jogállása folytán
kizárólagos tevékenységet képeznek, annak folytatására Magyarországon más felsőoktatási
intézmény nem jogosult. A Javaslat lehetővé teszi, hogy az FT kezdeményezze, hogy az Nftv.
szerint a MAB kizárólagos szakértői hatáskörébe tartozó ügyekben, így a közigazgatási,
rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati
felsőoktatási képzések indításával és a doktori iskola létesítésével kapcsolatos szakvélemény
elkészítésében, külföldi, a European Association for Quality Assurance in Higher Education
(a továbbiakban: ENQA) teljes jogú tagjaként működő szervezet járjon el. Az FT
kezdeményezése esetén az oktatási hivatal köteles a javasolt szervezetet felkérni szakértői
vélemény elkészítésére.
Figyelemmel arra, hogy az eljárásban fellebbezés is lehetséges a másodfokú eljárásban
megismételt szakértői véleményezés során a személyi függetlenséget a MAB Felülvizsgálati
Bizottság [Nftv. 71. § (5) bekezdés] analógiájára biztosítani szükséges.
A Javaslat összhangban van a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi
minőségbiztosítási követelményeknek való megfeleltetésére vonatkozó törekvésekkel, így az
ENQA teljes jogú tagjaként működő szervezet érdemben bekapcsolható a magyar felsőoktatás
minőségügyi folyamataiba.
6
A 3. §-hoz
Az Nftv. nem határoz meg pontos szenátus összetételt, hanem azt az intézményi SZMSZ-re
„bízza”, azzal, hogy kereteket rögzít az alábbiak szerint:
Nftv. „12. § (7) Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai - a rektor,
kancellár kivételével - választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus
működésével kapcsolatos minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és
működési szabályzatában kell meghatározni, a következők figyelembevételével:
a)	a szenátus létszáma nem lehet kevesebb kilenc főnél, továbbá az oktatók és kutatók
által választott tagoknak - az elnökkel együtt - a testület tagjainak többségét kell
alkotniuk, a karok, a vezetői megbízással nem rendelkező oktatók képviseletét
biztosítani kell,
b)	a hallgatói önkormányzat a 60. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek
szerint a szenátus létszáma legalább húsz, legfeljebb huszonöt százalékának megfelelő
számban delegál képviselőt,
c)	a doktorandusz önkormányzat egy fő képviselőt jogosult delegálni,
d)	az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok, a reprezentatív szakszervezetek
képviselőinek létszáma nem lehet több, mint a szenátus létszámának öt-öt százaléka, de
legalább egy-egy fő. [...]”
E Javaslat szerinti megoldás lényege, hogy az NKE tv.-ben szintén csak keretek kerülnének
meghatározásra, az SZMSZ tartalmazná a pontos összetételt. Mivel az Nftv.-ben foglalt,
arányokra vonatkozó egyes előírások - az NKE sajátosságaira tekintettel - nem tarthatók, az
arányok speciális szabályai kerülnének rögzítésre az NKE tv. 11. §-ában. A speciálisan nem
szabályozott kérdésekben értelemszerűen az Nftv. előírásait kell alkalmazni.
A 4. §-hoz
Az Nftv. 40. § (2) bekezdése szerint
„(2) Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel
a)	feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése,
b)	feltétele lehet meghatározott szintű nyelvtudás,
c)	feltétele lehet egészségügyi -, szakmai -, pályaalkalmassági vizsgálat.”
Az NKE tv. kihirdetését követően, 2013-ban került kiadásra a közigazgatási, rendészeti,
katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói
létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályairól, a Nemzeti
Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeiről, valamint a külföldi hallgatók
Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak
részletes szabályairól szóló 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet, amely meghatároz olyan felvételi
feltételeket, amelyek az Nftv. fent idézett kereteibe nem illeszthetők. Emiatt szükséges ezen
Nftv. szabályhoz képest speciális szabályok megállapítása az NKE tv.-ben.
A különös felvételi feltételek törvényi „lába” részben már megvan, ugyanis az NKE tv. 44. §
(2)	bekezdés b) pontja jelenleg is tartalmaz speciális szabályt: „Felhatalmazást kap a
közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, hogy - az igazságügyért felelős miniszter, a
honvédelemért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével -
rendeletben határozza meg [.] az Egyetemre történő felvétel különös feltételeit”.
7
Az új §-ra vonatkozó javaslat e felhatalmazó rendelkezéshez kapcsolódik, a felhatalmazó
rendelkezésben foglalt „különös feltételek” fogalmát teszi egyértelművé törvényi szinten. Az
új § törvényi szinten leírja, hogy mely területeken lehet különös feltételt megállapítani. A
konkrét feltételeket továbbra is az 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet fogja tartalmazni.
Az 5. §-hoz
Az átirányítás fogalmát nem ismerik a felsőoktatási jogszabályok, javasolt helyette az átvétel
fogalmát alkalmazni. Más intézménybe történő átvételhez nem köthető az elbocsátás, mivel a
fogadó intézmény mérlegelési jogköre, hogy a kérelmet elfogadja-e. Az átvételnek az NKE-n
belül is szigorú szabályai vannak, így indokolt elhagyni „az átvételi kötelezettség” fordulatot.
A 6. §-hoz
A javasolt új 33/B. § tartalma jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a
közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (3)
bekezdésében található. Tekintettel arra, hogy a rendelkezés törvényi szintű szabályt
specializál, indokolt annak törvényi szintre emelése. Az új 33/B. § az Nftv. 43. § (3)
bekezdését specializálja, amely az alábbiak szerint rendelkezik: „a hallgató a felsőoktatási
intézmény irányában teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítéséhez részletfizetési
kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és működési szabályzatban foglalt
feltételek és eljárás szerint a rektornak - a fenntartó tájékoztatása mellett meghozott - döntése
alapján jogosult.”
A 7. §-hoz
Az NKE tv. 40. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az egyes felsőoktatások tekintetében melyik
miniszter gyakorol felügyeletet. Tekintettel az új felsőoktatás megjelenésére, szükséges
meghatározni a felügyeletre vonatkozó szabályokat. A módosítás szerint a nemzetközi és
európai közszolgálati felsőoktatás tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért és az
igazságügyért felelős miniszter a felügyeletet gyakorló miniszter.
A 8. §-hoz
E § szövegcserés módosításokat hajt végre. Az a), g) és h) pont a nemzetközi és európai
közszolgálati felsőoktatással összefüggésben pontosít. A b) pont szerinti módosítás
jogszabály címének változásából adódik.
A c) pont szerinti módosítás indokolása: a közszolgálati ösztöndíjas nappali munkarendű
biztonsági szakirány indítása esetén szükséges az NKE tv.-ben rendezni, hogy ezen
hallgatókkal ki köti meg az ösztöndíjszerződést. A Javaslat szerint a szakirány finanszírozása
és a szerződéskötés rendje a nem rendészeti képzésben résztvevő közszolgálati
ösztöndíjasokéval egyezik. A hallgatókkal az Egyetem köt közszolgálati ösztöndíjszerződést
és a hallgatói juttatások fedezetét az Egyetem költségvetésében kell biztosítani. Ennek
megfelelően az NKE tv. 21/A. § (3) bekezdés első mondata kiegészül e hallgatók kivételi
körével.
A d) pont szerinti módosítás indokolása: a rendészeti képzésben résztvevő közszolgálati
ösztöndíjassal az NKE tv. 21/A. § (3) bekezdése értelmében a rendvédelmi szerv, illetve a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal köt ösztöndíjszerződést. A Bevándorlási és Állampolgársági
8
Hivatal azonban, mely rendészeti képzésre, a rendészeti igazgatási alapképzés migrációs
szakirányára iskoláz be, és köt a hallgatóval ösztöndíjszerződést nem rendvédelmi szerv a
vonatkozó definíció szerint, ezért szükséges e szerv név szerinti feltüntetése.
Az e) és f) pont szerinti módosítás indokolása: a 21/A. § (3) bekezdésének kiegészítésére
vonatkozó javaslatból (rendészeti igazgatási alapképzési szak biztonsági szakiránya)
következik, hogy az Egyetem gazdálkodási szabályait is pontosítani kell.
A i) pont szerinti módosítás indokolása: az Nftv. 110. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja
szerint a Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza az alap- és
mesterképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait, az azokhoz rendelt kreditek számát,
valamint az indítással összefüggő eljárási rendet, továbbá azokat a szakokat, amelyekben
külső, nem felsőoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzést kell szervezni. A
javasolt kiegészítés az Nftv. ezen felhatalmazó rendelkezéséhez képest speciális szabályt
állapít meg. Ugyanis a közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a
nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vonatkozásában az alap- és mesterképzés
szakjait és a szakok képzési és kimeneti követelményeit, valamint az alapképzés képzési ágait
miniszteri rendeleti szinten kell megállapítani.
A 9. §-hoz
A támogatási idő számítására vonatkozó speciális szabály jelenleg a Nemzeti Közszolgálati
Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi
CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm.
rendelet 9. § (3) bekezdésében jelenik meg. A szabályt azonban a kormányrendeleti szintről
törvényi szintre szükséges emelni, mivel törvényi szintű szabályt specializál (korábban
kormányrendeleti szintű szabályt specializált, ezért a kormányrendeleti szint volt a
megfelelő).
A fenti előírás a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 47. § (6)
bekezdésének d) pontjába kerül elhelyezésre.
A 10. §-hoz
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak
jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosítása az NKE tv. módosításából adódóan vált
szükségessé. Az 1996. évi XLV. törvény az alábbi fegyveres szerv fogalmat alkalmazza:
„fegyveres szerv: a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a
katasztrófavédelem, az önkormányzati tűzoltóság), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és a
nemzetbiztonsági szolgálat”.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal azonban, amely rendészeti képzésre, a rendészeti
igazgatási alapképzés migrációs szakirányára iskoláz be, és köt a hallgatóval
ösztöndíjszerződést nem fegyveres szerv és nem rendvédelmi szerv, ezért váltak szükségessé
a szövegcserés módosítások.
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény 34. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az önkormányzati tűzoltóság a települési
önkormányzat vagy az önkormányzati társulás és az önkéntes tűzoltó egyesület által közösen
vagy a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás által önállóan alapított
9
köztestület. Köztestület lévén az önkormányzati tűzoltóság tehát jelenleg nem fegyveres és
nem rendvédelmi szerv.
A 11. §-hoz
E § a hatálybaléptető rendelkezéseket tartalmazza.
10