﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/3018. számú
törvényjavaslat
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
Előadó:	Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2015. február
1
2015. évi ...törvény
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
1.	§
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 23. § (1)
bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A törvényszék hatáskörébe tartoznak:)
„i) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perek
(XXI/A. fejezet);”
2.	§
A Pp. a következő XXI/A. Fejezettel egészül ki:
„XXI/A. Fejezet
A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított per
346/A. § (1) Akiről hozzájárulása nélkül képmás vagy hangfelvétel készül, illetve kerül
felhasználásra, a készítésről, illetve a felhasználásról történt tudomásszerzés időpontjától
számított harminc napon belül írásban a sérelem orvoslása iránti kérelmében kérheti a
készítőtől, illetve a felhasználótól
a)	a jogsértés abbahagyását,
b)	azt, hogy adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén
megfelelő nyilvánosságot,
c)	a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és
a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását.
(2)	A képmás vagy hangfelvétel készítésének, illetve felhasználásának időpontjától számított
hat hónap eltelte után a sérelem orvoslása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.
(3)	A határidőben előterjesztett, a sérelem orvoslása iránti kérelem teljesítését csak akkor
lehet megtagadni, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.
346/B. § (1) Ha a képmás vagy hangfelvétel készítője, illetve felhasználója a sérelem
orvoslása iránti kérelemben foglaltakat határidőben nem teljesíti, a kérelmet előterjesztő fél
ellene az e fejezetben foglaltak szerint keresetet indíthat. A keresetben a felperes a Ptk. 2:51.
§ (1) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak alkalmazását kérheti. A személyiségi jogok
megsértése egyéb szankcióinak alkalmazása iránt külön per indítható.
(2)	Az I-XIV. fejezet rendelkezéseit a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése
iránt indított eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A képmáshoz és
a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított keresetet más keresettel összekapcsolni
vagy egyesíteni nem lehet.
2
(3)	A keresetet a sérelem orvoslása iránti kérelemben foglaltak teljesítésére rendelkezésre álló
határidő utolsó napjától számított tizenöt nap alatt kell megindítani. A határidő elmulasztása
esetén igazolásnak (106-110. §) van helye. Ha az, aki a képmás vagy hangfelvétel
készítőjének, illetve felhasználójának minősül, nem természetes személy, félként jár el akkor
is, ha egyébként nincs perbeli jogképessége (48. §).
(4)	A keresetlevélben határozottan meg kell jelölni azt is, hogy a felperes a Ptk. 2:51. § (1)
bekezdés a)-d) pontjában foglalt szankciók közül melynek az alkalmazását kéri, továbbá
igazolni kell, hogy a felperes a sérelem orvoslása iránti kérelmet törvényes határidőben
igényelte. A keresetlevélhez csatolni kell - amennyiben az rendelkezésre áll - a képmást,
illetve a hangfelvételt, felhasználás esetén a megjelenési formától függő okirati vagy tárgyi
bizonyítékot.
346/C. § (1) A bíróság a perben soron kívül jár el. Az elnök legkésőbb a keresetlevél
benyújtásától számított nyolcadik napra tárgyalást tűz ki, kivéve ha a keresetlevél benyújtása
elkésett, ez utóbbi esetben az elnök a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.
(2)	A perben igazolásnak, viszontkeresetnek és szünetelésnek nincs helye.
346/D. § (1) Az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes
nem jelenik meg. Ha egyik fél sem jelenik meg az első tárgyaláson, az eljárást meg kell
szüntetni. A perben bírósági meghagyást nem lehet kibocsátani.
(2)	Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek
alkalmasak lehetnek arra, hogy azokkal a felperes bizonyítsa, hogy a képmás vagy a
hangfelvétel elkészült, illetve azt felhasználták, illetve, hogy azokkal az alperes bizonyítsa,
hogy a felperes az elkészítéshez, illetve a felhasználáshoz hozzájárult. Bizonyítás felvételének
olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak
vagy amelyeket a felek nyomban felajánlanak.
(3)	A tárgyalást - legfeljebb nyolc napra - csak akkor lehet elhalasztani, ha ezt valamely fél
kéri és valószínűsíti az általa felajánlott bizonyítás eredményességét.
346/E. § (1) A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított
nyolc napon belül köteles tárgyalni.
(2)	A perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye.
346/F. § Ha az, akiről hozzájárulása nélkül képmás vagy hangfelvétel készül, illetve kerül
felhasználásra, e fejezet rendelkezései alapján nem él keresettel, az általános szabályok szerint
pert indíthat a személyiségi jog védelme iránti.”
3. §
Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
3
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány 2015. január 14. napján megtartott ülésén megtárgyalta és elfogadta a képmás és
hangfelvételhez való jog érvényesítése iránti különleges polgári per részletszabályaival
összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló
kormány-előterjesztést és elrendelte az annak mellékletét képező, jelen törvényjavaslat (a
továbbiakban: Javaslat) Országgyűléshez történő benyújtását.
A Javaslat kapcsolódik az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdéséhez, amely a magán- és családi
élet, az otthon, a kapcsolattartás és a jó hírnév tiszteletben tartásához való jogot szabályozza.
A magánélethez való jogot napjainkban - a kommunikáció és az információtechnológia
fokozatos fejlődése révén - jellemzően a képmással és hangfelvétellel történő visszaéléssel
lehet megsérteni. A mai digitális korban mindinkább sürgető feladattá válik annak biztosítása,
hogy ezekben az esetekben az érintettek rendelkezésére álljon a jogsértések elleni gyors,
hatékony és átlátható fellépési lehetőséget biztosító eljárási rend. A Polgári Törvénykönyvről
szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai védelmet nyújtanak a képmáshoz
és a hangfelvételhez való jog megsértése esetén. A hatályos szabályozás egyértelművé teszi a
Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 80. § (1) és
(2)	bekezdésében foglalt szabályát azáltal, hogy beemeli a bírói gyakorlat régóta kialakult és
következetes értelmezését, amelynek értelmében a „bármiféle visszaélés” fogalmába
beletartozik maga a képmás, illetve hangfelvétel engedély nélküli elkészítése is. A Ptk. ennek
megfelelően arról rendelkezik, hogy nemcsak a képmás vagy hangfelvétel közzététele vagy
egyéb visszaélésszerű felhasználása (forgalmazása, kiállítása, sokszorosítása vagy sugárzása),
hanem már önmagában azok hozzájárulás nélküli elkészítése is jogsértő lehet. A Ptk. 2:48. §-a
alapján képmás vagy hangfelvétel esetében az érintett személy hozzájárulása (akár az
elkészítéséhez, akár az elkészített felvétel felhasználásához) kizárja a jogsértést, ez alól
kizárólag a tömegfelvétel és a nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel jelent kivételt. A
hozzájárulás eddig sem volt és a Javaslat értelmében sem lesz alakisághoz kötve, a
jognyilatkozatok Ptk. 6:4. § (2) bekezdésében foglalt általános szabálya alapján az megtehető
szóban, írásban vagy kifejezhető ráutaló magatartással.
Ugyanakkor szükséges a jogvédelem erősítése e területen annak érdekében, hogy az ember
magánéletének, a személyiség egyes elemeinek jogi védelme szilárd alapokon nyugodjon és
az nemcsak az anyagi jogi, hanem a jogérvényesítés hatékonyságát növelő eljárásjogi
szabályozás révén is fokozottan biztosított legyen. A Javaslat a képmás és hangfelvételhez
való jog anyagi jogi védelmét biztosító Ptk.-rendelkezések következetes végrehajtását
szolgálja, megteremtve ezen személyiségi jog érvényesítése iránti külön eljárás jogi alapját. A
polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatályos
szabályozása alapján a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése esetén az
általános szabályok alapján indítható per. A jogsértés jellege miatt azonban elengedhetetlen a
rövid időn belüli reagálás és szankcionálás, éppen ezért a Javaslat a sajtó-helyreigazítási
eljáráshoz hasonlóan egy külön eljárást hoz létre ezen személyiségi jogok hatékony
érvényesítése érdekében.
4
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított pernek a speciális - a
sajtó-helyreigazítási eljáráshoz hasonló - jellegére és szabályozására tekintettel a Pp. Javaslat
szerinti módosítása a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított pert
a törvényszék hatáskörébe utalja.
A 2. §-hoz
A Javaslat a Pp.-t a XXI. Fejezetet követően egy új, XXI/A. Fejezettel, a képmáshoz és a
hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perre vonatkozó szabályokkal egészíti ki.
Az új különleges eljárás két szakaszból áll: az előzetes eljárásból és a perből.
A Pp. Javaslat szerinti, új 346/A. §-a alapján a per indítását megelőzi egy előzetes eljárás.
Ennek során a sérelmet szenvedett fél a képmás vagy a hangfelvétel készítéséről, illetve
felhasználásáról történt tudomásszerzés időpontjától számított harminc napon belül kérheti a
sérelem okozójától - határidő megadásával -, hogy a jogsértést hagyja abba, a sérelmes
helyzetet szüntesse meg, a jogsértést megelőző állapotot állítsa helyre és a jogsértéssel
előállított dolgot semmisítse meg vagy jogsértő mivoltától fossza meg, illetve adjon megfelelő
elégtételt és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. A Javaslat szerint
ezen eljárásra a képmás vagy hangfelvétel készítésének, illetve felhasználásának időpontjától
számított hat hónap eltelte után nincs helye, mivel a speciális, szoros határidőket tartalmazó és
soron kívüliséget biztosító eljárás célja a rövid időn belüli reagálás és szankcionálás lehetővé
tétele. Ez nem jelenti azonban azt, hogy jogvédelem nélkül maradna az, aki a megszabott
határidőben nem él a jogsértő felé a kérelemmel. Amennyiben a sérelmet szenvedett fél e
szerint a különleges eljárás szerinti lehetőséggel nem él, úgy az elévülési időn belül az
általános szabályok szerint rendelkezik perindítási lehetőséggel a személyiségi jogai védelme
érdekében.
A Pp. Javaslat szerinti, új 346/B. §-a alapján, ha a képmás vagy hangfelvétel készítője, illetve
felhasználója a 346/A. §-ban meghatározott, a sérelem orvoslása iránti kérelemben foglaltakat
határidőben nem teljesíti, úgy a sérelmet szenvedett fél 15 napon belül keresetet indíthat. A
felperes a perben kérheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértés
abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, továbbá azt, hogy a jogsértő adjon
megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot, valamint
kérheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a
jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását. Az
új különleges eljárásban tehát a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt
felróhatóságtól független szankciók alkalmazhatóak, amelyek a jogsértés mielőbbi
megszüntetését szolgálják, és amelyekre vonatkozó bizonyítási eljárás - a felróhatóságtól
független alkalmazhatóság okán is - egy gyors, soron kívüli eljárásban lefolytatható.
Ugyanakkor ezen különleges eljárásnak a lefolytatása nem akadálya annak, hogy a
személyiségi jogok megsértése miatt alkalmazható egyéb - a Ptk. szerinti - szankciók iránt a
sérelmet szenvedett fél külön pert indítson az általános eljárási szabályok szerint. Az eljárás
mielőbbi befejezhetősége érdekében a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése
iránt indított keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet.
5
A Pp. Javaslat szerinti, új 346/C-346/E. §-a a jogsértésre történő gyors reagálás és
szankcionálhatóság, valamint a perhatékonyság érdekében rögzített speciális szabályokat
tartalmazza. A Javaslat soron kívüli eljárást ír elő, rögzíti, hogy a tárgyalást a keresetlevél
benyújtásától számított nyolcadik napra kell kitűzni, továbbá a tárgyalást csak kivételesen
lehet elhalasztani, akkor, ha ezt valamely fél kéri és valószínűsíti az általa felajánlott
bizonyítás eredményességét. A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok
beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles tárgyalni. A perben igazolásnak,
viszontkeresetnek, szünetelésnek nincs helye. A Javaslat a bizonyítás megkönnyítése és a per
mielőbbi lezárhatósága érdekében egyértelműen rögzíti a bizonyítási teher alakulását, eszerint
az új különleges eljárásban - a Pp. 164. § (1) bekezdésének megfelelően - a felperesnek azt
kell bizonyítani, hogy a képmás, illetve a hangfelvétel elkészítésére, illetve felhasználására
sor került; és azt az alperesnek, azaz a felvétel elkészítőjének vagy felhasználójának kell
bizonyítani, hogy az érintett a képmás és hangfelvétel elkészítéséhez a hozzájárulását
megadta.
A Pp. Javaslat szerinti, új 346/F. §-a egyértelművé teszi, hogy amennyiben a sérelmet
szenvedett fél a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránti per indításának lehetőségével
nem él, úgy az általános szabályoknak megfelelően indíthat pert, amire a Ptk. 2:51. § (1)
bekezdése szerint az elévülési időn belül van lehetősége.
A 3. §-hoz
A § hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.