﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/3019. számú
törvényjavaslat
egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2015. február
2015. évi ... törvény
egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról
1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
1.	§
(1)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
20. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Közalkalmazotti jogviszony)
„d) állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a
továbbiakban: Btk.) XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezet], igazságszolgáltatás elleni
bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím),
korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága, valamint a
nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII.
és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény
XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve
az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt nem
álló”
(személlyel létesíthető.)
(2)	A Kjt. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal
igazolja, hogy büntetlen előéletű, továbbá, hogy nem áll a (2) bekezdés d) pontja szerinti
büntetőeljárás hatálya alatt, és - ha a (2c) bekezdésben meghatározott közalkalmazotti
jogviszonyt kíván létesíteni - vele szemben nem állnak fenn a (2d) és (2e) bekezdésben foglalt
kizáró okok.”
(3)	A Kjt. 20. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a közalkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, nem áll a (2) bekezdés d) pontja
szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, nem áll a (6) bekezdésben meghatározott foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt, továbbá - a (2c) bekezdésben meghatározott közalkalmazotti jogviszony
esetén - nem állnak fenn vele szemben a (2d) és (2e) bekezdésben foglalt kizáró okok, akkor a
munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti
eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a közalkalmazott részére megtéríti.”
2. §
2
(1)	A Kjt. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közalkalmazott a munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó
szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató
utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el. A közalkalmazott köteles
a munkáltatóját tájékoztatni arról, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott
gyanúját közölték. A kötelezett a munkáltatót erről a megalapozott gyanú közlését követő
tizenöt napon belül köteles írásban tájékoztatni, e határidő elmulasztása esetén a
közalkalmazott igazolással élhet. Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a
munkáltató tudomást szerzett. Ha a közalkalmazott tájékoztatási kötelezettségének önhibáján
kívül nem tud eleget tenni, ez esetben a határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell
számítani.”
(2)	A Kjt. 39. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a közalkalmazott a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségét nem teljesíti
és mulasztása miatt igazolással nem élt, de a munkáltató tudomására jut, hogy a
közalkalmazott ellen közvádra üldözendő bűntett miatt büntetőeljárás indult és a
megalapozott gyanú közlése is megtörtént, a munkáltató megvizsgálja a 25. § (2)
bekezdésében foglalt munkáltatói intézkedések alkalmazhatóságát.”
3.	§
A Kjt. a következő 91/E. §-sal egészül ki:
„91/E. § (1) E törvénynek az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi
... törvénnyel megállapított, a jogviszony létesítésére és fenntartására vonatkozó szabályait az
egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvény hatálybalépésekor
fennálló közalkalmazotti jogviszonyra akkor kell alkalmazni, ha az egyes jogállási tárgyú
törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvény hatálybalépése után indul büntetőeljárás a
20. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott
gyanúj a miatt.
(2)	Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvény szerinti
tájékoztatási kötelezettség 2015. április 1-je után közölt megalapozott gyanú esetében áll
fenn.”
4.	§
A Kjt. 20. § (6) bekezdésében a „hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű,
és nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt, illetve” szövegrész helyébe a „hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy
büntetlen előéletű, nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező
foglalkozástól eltiltás, vagy a (2) bekezdés d) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt,
illetve” szöveg lép.
3
2.	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIII. törvény módosítása
5.	§
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) „Eljárás a szolgálattal össze nem függő
bűncselekmény esetén” alcíme a következő 148/A. §-sal és 148/B. §-sal egészül ki:
„148/A. § (1) A hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója részére
köteles írásban bejelenteni azt a tényt, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett
megalapozott gyanúját közölték.
(2)	A hivatásos állomány tagja a megalapozott gyanú közlését követő tizenöt napon belül
köteles az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tenni, e határidő elmulasztása esetén
a hivatásos állomány tagja igazolással élhet.
(3)	Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató tudomást szerzett,
kivéve ha tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ez esetben a
(2) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.
(4)	Fegyelemsértésnek minősül, ha a hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti
bejelentési kötelezettségét elmulasztja, mulasztása miatt igazolással nem élt, és a munkáltatói
jogkört gyakorló elöljárója tudomására jut, hogy a hivatásos állomány tagja ellen
büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú közlése is megtörtént.
148/B. § (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a Be. 63/A. § (2a) bekezdése alapján
tájékoztatást kap arról, hogy a hivatásos állomány tagjával szemben büntetőeljárás indult, a
tájékoztatás során tudomására jutott természetes személyazonosító adatot, valamint a 148/A. §
(1)	bekezdése szerinti bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának tényéről
szóló adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói
intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.
(2)	A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a 148/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentés során
tudomására jutott személyes adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás
alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.”
6.	§
A Hszt. a következő 338. §-sal egészül ki:
4
„338. § E törvénynek az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ...
törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2015. április 1-je után a hivatásos állomány tagjával
közölt megalapozott gyanú esetében kell alkalmazni.”
7.	§
A Hszt. 119. § (3) bekezdésében az „az 1978. évi IV. törvény” szövegrész helyébe az „a
Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV.
törvény)” szöveg lép.
3.	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
8.	§
(1)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 63/A. §-a a
következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha az ügyész, illetve a nyomozó hatóság az eljárása során megállapítja, hogy a terhelttel
szemben törvényben meghatározott, kötelező munkáltatói intézkedés alkalmazásának van
helye, vagy a terheltet a vele szemben indult büntetőeljárás vonatkozásában törvényben
meghatározott, a munkáltató felé fennálló bejelentési kötelezettség terheli, úgy e célból a
terhelt munkáltatóját a megalapozott gyanú közlését követően haladéktalanul tájékoztatja,
feltéve hogy ez a nyomozás érdekeit nem sérti.
(2b) Ha az eljárás egyéb adatai alapján nem állapítható meg, hogy a (2a) bekezdés szerinti
tájékoztatás feltételei fennállnak-e, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság megkeresi az
adóhatóságot a terhelt foglalkozásának, munkahelyének, illetve munkáltatójának az
azonosítása érdekében szükséges adatok szolgáltatása céljából.”
(2)	A Be. 63/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1)-(2b) bekezdés szerinti intézkedés ellen nincs helye jogorvoslatnak.”
9. §
A Be. 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bizonyítás a büntetőeljárás járulékos kérdéseinek - különösen a polgári jogi igénynek,
valamint a bűnözés megelőzésére és más eljárás kezdeményezésére szolgáló intézkedés
szükségességének - elbírálásában jelentős tényekre is kiterjedhet.”
5
4. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
10. §
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban:
Bjt.) 217. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a járásbírósági vagy a közigazgatási és munkaügyi bírósági ülnökök száma
a)	az ülnökök választása eredményeként
b)	az ülnöki megbízatás bármilyen okból történő megszűnése miatt, vagy
c)	a bírósági ügyforgalom jelentős növekedése miatt
nem elegendő, és ez veszélyezteti a bíróság működését, az ülnöki feladatokat a törvényszék
elnöke által meghatározott rendben azon törvényszékhez megválasztott ülnökök is elláthatják,
amelyek illetékességi területéhez az érintett járásbíróság, illetve a közigazgatási és munkaügyi
bíróság tartozik.”
11. §
A Bjt. 215. § (1) bekezdésében a „megyei, illetve megyei városi képviselő-testület”
szövegrész helyébe a „megyei (fővárosi), illetve megyei jogú városi képviselő-testület”
szöveg lép.
5.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
12. §
(1)	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)
31.	§-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) Az elnök irányítja az MKK Országos Irodáját.”
(2)	A Kttv. 31. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A főtitkár ellátja az Alapszabályban meghatározott feladatokat. A főtitkár az MKK-val
munkajogviszonyban áll. A munkáltatói jogkört a főtitkár felett az elnök gyakorolja. A
főtitkárra nem alkalmazható a 34. § (1) és (2) bekezdése.”
(3)	A Kttv. 31. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(16) Etikai vétséget követ el az, aki a 83. § és a 83/A. § (1) bekezdésének, a
Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódex, valamint az Alapszabály rendelkezéseit megszegi.
Az etikai eljárásról e törvény, valamint a Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódex
rendelkezik.”
13.	§
A Kttv. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkáltató a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről és megszűnéséről
legkésőbb tizenöt napon belül tájékoztatja az Országos Irodát.”
14.	§
(1)	A Kttv. 34. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az MKK tisztségviselője, ügyintézői testületeinek nem tisztségviselő tagja legalább
ötéves közigazgatási gyakorlattal rendelkező kormánytisztviselő lehet. Az MKK tagja azonos
tisztségre legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.
(2)	A tisztségviselő és az MKK ügyintézői testületeinek nem tisztségviselő tagja megbízatása
megszűnik:
a)	az MKK-tagsági j ogviszony megszűnésével,
b)	lemondással,
c)	összeférhetetlenség kimondásával,
d)	a megválasztásakor meghatározott időtartam lejártával,
e)	ha vele szemben a munkáltató hatályos fegyelmi büntetést szab ki,
f)	ha a megválasztásakor nem rendelkezett az (1) bekezdésben előírt közigazgatási
gyakorlattal,
g)	az Alapszabályban meghatározott más okból.”
(2)	A Kttv. 34. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A tisztségviselővel és az MKK ügyintézői testületeinek nem tisztségviselő tagjával
szemben alkalmazott fegyelmi büntetésről a munkáltató a büntetés kiszabásától számított
tizenöt napon belül értesíti az MKK elnökét.”
(3)	A Kttv. 34. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az MKK tisztségviselője, az ügyintézői testületek nem tisztségviselő tagja nem lehet:)
7
„d) más érdekvédelmi szervezet tisztségviselője vagy más érdekvédelmi szervezet ügyintézői
testületének nem tisztségviselő tagja.”
(4)	A Kttv. 34. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a tisztségviselő és az ügyintézői testületek nem tisztségviselő tagjának a megbízatása
a (2) bekezdés e) vagy f) pontja alapján szűnik meg, a kormánytisztviselő öt évig nem
választható újra tisztségviselőnek vagy ügyintézői testület nem tisztségviselő tagjának.”
15.	§
(1)	A Kttv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kormányzati szolgálati jogviszony
a)	büntetlen előéletű,
b)	cselekvőképes,
c)	legalább középiskolai végzettséggel rendelkező
magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. Nem létesíthető kormányzati szolgálati
jogviszony azzal, aki állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.
évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló
1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezet], igazságszolgáltatás
elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI.
cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága elleni,
valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV.
fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi
IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII.
Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás
hatálya alatt áll.”
(2)	A Kttv. 39. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételek alól - a 41. § (1) bekezdés a)
pontja kivételével - felmentés nem adható. A kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati
jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben meghatározott alkalmazási
feltételeknek.”
16.	§
(1)	A Kttv. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
8
„(1) A kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a kinevezést
megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, továbbá nem áll a 39.
§ (1) bekezdése szerinti büntetőeljárás hatálya alatt.”
(2)	A Kttv. 42. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a kormánytisztviselő igazolja, hogy)
„a) büntetlen előéletű és nem áll a 39. § (1) bekezdése szerinti büntetőeljárás hatálya alatt,”
(az államigazgatási szerv a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított
hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a
kormánytisztviselő részére megtéríti.)
(3)	A Kttv. 42. § (5a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a 39. § (1a) bekezdése szerinti államigazgatási szervnél foglalkoztatott kormányzati
szolgálati jogviszonyban álló személy igazolja, hogy]
„a) büntetlen előéletű és nem áll a 39. § (1) bekezdése szerinti büntetőeljárás hatálya alatt,”
(az államigazgatási szerv a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány
kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a kormánytisztviselő részére
megtéríti.)
17.	§
(1)	A Kttv. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben
módosíthatja a munkáltató a kormánytisztviselő belegyezése nélkül, ha az új munkahely és a
lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a
három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetében a két órát nem
haladja meg.”
(2)	A Kttv. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A kormánytisztviselőt a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott okból történő
kinevezés-módosítás közlésétől számított négy munkanapon belül írásban benyújtott
kérelmére a 63. § (2) bekezdés d) pontja alapján - a nyilatkozattétel időpontjával kezdődően -
fel kell menteni, ha
a)	az új munkaköre szerinti illetmény összege nem éri el a korábbi illetménye 80%-át,
illetve
b)	vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe történő helyezésre kerül sor.”
9
(3)	A Kttv. 48. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A kormánytisztviselő (7) bekezdés szerinti felmentése esetén a kinevezés-módosítást
megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a
felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének
meghatározásakor.”
18. §
A Kttv. a következő alcímmel és 53/A. §-sal egészül ki:
„Kormányhivatalok közötti kirendelés
53/A. § (1) A kormánytisztviselő a munkáltatói jogkört gyakorló kormányhivataltól (a
továbbiakban: kirendelő) másik kormányhivatalnál történő munkavégzésre kirendelhető
akkor, ha a kirendelés helye szerinti kormányhivatal valamely szakkérdéssel összefüggő
hatósági feladatát más módon nem tudja hatékonyan ellátni. A kirendelés során a
munkavégzés helye csak akkor változhat, ha az a kirendelés helye szerinti kormányhivatal
feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükséges. A kormányhivatalok közötti
kirendeléshez a kormánytisztviselő beleegyezése nem szükséges.
(2)	A kirendelés a kormányhivatalok közötti megállapodás alapján, az 53. § megfelelő
alkalmazásával történik azzal, hogy
a)	az alapvető munkáltatói jogokat a kirendelő hivatali szervezetének vezetője gyakorolja a
(3)	bekezdésben foglalt eltérésekkel,
b)	a megállapodás alapján a kirendelés a feladat ellátásáig, de legfeljebb naptári évenként
hat hónapig tarthat, ha a munkavégzés helye nem változik; ha a szakkérdéssel összefüggő
hatósági feladat ellátása hosszabb idő alatt biztosítható, a kirendelés a feladatkör ellátásáig
meghosszabbodik,
c)	ha a szakkérdéssel összefüggő hatósági feladat ellátása más helységben lévő
kormányhivatalnál történő munkavégzéssel oldható csak meg, a kirendelés időtartama - az
51. § (4) bekezdésétől eltérően - nem haladhatja meg a naptári évenkénti ötven munkanapot.
A kormányhivatalok közötti kirendelés történhet keret-megállapodás formájában is.
(3)	A kormányhivatalok közötti kirendelés során az alapvető munkáltatói jogokat a kirendelő
hivatali szervezetének vezetője és a kirendelés helye szerinti kormányhivatal az alábbiak
szerint gyakorolja:
a)	ha a kormánytisztviselő a kirendelés alatt olyan magatartást tanúsít, amely fegyelmi,
kártérítési vagy sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítását alapozza meg, a
kirendelés helye szerinti kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője jogosult a kirendelő
hivatali szervezetének vezetőjénél az eljárás megindítását kezdeményezni,
10
b)	ha a kirendelés helye szerinti kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője tudomást
szerez a foglalkoztatást kizáró okról, köteles kezdeményezni a kirendelő hivatali
szervezetének vezetőjénél a 63. § (2) bekezdés g) pontja szerinti megszüntetést,
c)	ha a kormánytisztviselő a 83/A. § (1) bekezdése alapján a kirendelés helye szerinti
kormányhivatal hivatali szervezetének vezetőjét tájékoztatja, e vezető köteles - a
kormánytisztviselő egyidejű tájékoztatása mellett - a tudomására jutott adatokat a kirendelő
hivatali szervezete vezetőjének haladéktalanul továbbítani,
d)	a kirendelés helye szerinti kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője az (1) bekezdés
szerinti feladat ellátásával kapcsolatban jogosult utasítást adni,
e)	ha a kirendelés időtartama meghaladja a két hónapot, a szabadság kiadására a kirendelés
helye szerinti kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője jogosult,
f)	rendkívüli munkavégzés elrendelésére a kirendelés időtartama alatt a kirendelés helye
szerinti kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője jogosult.
(4)	A kormányhivatalok közötti megállapodásnak tartalmaznia kell
a)	az (1) bekezdésnek megfelelő, a kirendelést megalapozó feladatot,
b)	a kirendelés időtartamát,
c)	a munkavégzés helyét (ha ez nem állandó, akkor ennek feltüntetését),
d)	az (1) bekezdés szerinti feladattal kapcsolatban felmerülő bér- és egyéb költségek
viselésének részletes szabályait.
(5)	A kormányhivatalok közötti megállapodásban a (3) bekezdésben foglalt szabályoktól
eltérően nem rendelkezhetnek, a (4) bekezdésben foglaltak hiányában a kirendelésről szóló
megállapodás semmis. Vita esetén vagy megállapodás hiányában a munkáltatói jogok és a
jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése a kirendelő hivatali szervezetének
vezetőjét illetik meg és terhelik.”
19. §
(1)	A Kttv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése, ha - a kormányzati szolgálati jogviszony és
a munkavégzés helye szerinti település megváltozása nélkül - az államigazgatási szerv
személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás indokolja a kinevezés módosítását.”
(2)	A Kttv. 58. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
11
„(5) Ha a jogutódlás következtében a kormánytisztviselő feladatköre, munkaköre, illetménye
vagy - az (1) bekezdésben foglaltak szerint - munkavégzésének helye megváltozik, az átvevő
munkáltató az átszállást követő negyvenöt napon belül módosítja a kormánytisztviselő
kinevezését.
(6) A kormánytisztviselőt az (5) bekezdésben meghatározott okból történő kinevezés-
módosítás közlésétől számított négy munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére a 63. §
(2)	bekezdés d) pontja alapján - a nyilatkozattétel időpontjával kezdődően - fel kell menteni,
ha
a)	az új munkaköre szerinti illetmény összege nem éri el a korábbi illetménye 80%-át,
illetve
b)	vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe történő helyezésre kerül sor.”
20.	§
(1)	A Kttv. 63. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(A kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha)
„g) a foglalkoztatást kizáró ok jut a munkáltató tudomására;
h)	azt a kormánytisztviselő a 64/A. § (2) bekezdése vagy a 155/A. § (2) bekezdése alapján
kéri.”
(2)	A Kttv. 63. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés g) pontja alapján az államigazgatási szerv a kormányzati szolgálati
jogviszonyt - a (2b) bekezdésben foglalt kivétellel - azonnali hatállyal megszünteti.
(2b) A (2) bekezdés g) pontja alapján az államigazgatási szerv a kormányzati szolgálati
jogviszonyt a 25. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszünteti és az érvénytelenség
jogkövetkezményeit alkalmazza,
a)	ha a kormánytisztviselő a 42. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének ismételt
szabályszerű felhívásra sem tesz eleget és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása
menthető okból történt, vagy
b)	ha a foglalkoztatást kizáró és a 42. § (1)-(3) bekezdése alapján vizsgálandó
követelményeknek való megfelelést a kormánytisztviselő a bűnügyi nyilvántartó szerv által
kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni vagy a foglalkoztatást kizáró ok egyéb
módon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására jut.
12
(2c) A kormányzati szolgálati jogviszonynak a (2a) bekezdésben meghatározott okból történő
megszüntetése esetén a kormánytisztviselőt felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A
megszüntetés okát és jogkövetkezményeit közölni kell a kormánytisztviselővel.”
21.	§
A Kttv. a következő 64/A. §-sal egészül ki:
„64/A. § (1) Ha a kormánytisztviselő a 83/A. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás során arról
értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy az ott megjelölt bűncselekményi körben indult
büntetőeljárás és a megalapozott gyanút közölték a kormánytisztviselővel, akkor a
munkáltatói jogkör gyakorlója köteles méltatlansági eljárást indítani.
(2)	A kormánytisztviselő a méltatlansági eljárás megindulásától kezdődően - a (6) bekezdés
szerinti felfüggesztés esetén annak időtartama alatt - kérheti azonnali hatályú felmentését.
Ebben az esetben végkielégítés nem illeti meg a kormánytisztviselőt.
(3)	A méltatlansági eljárás során a 64. § (3) bekezdésében meghatározott határidőt a 83/A. §
(1)	bekezdése szerinti tájékoztatást követő naptól kell számítani. A méltatlansági eljárást
annak megindításától számított harminc napon belül kell lefolytatni.
(4)	Nincs helye a méltatlansági eljárás megindításának, ha a cselekményt korábbi
méltatlansági eljárás során már elbírálták, a cselekmény elévült vagy fegyelmi vétségnek
minősül.
(5)	A méltatlansági eljárás célja annak megállapítása, hogy a büntetőeljárásban vizsgált
cselekmény összefüggésben áll-e és ha igen, milyen mértékben a kormánytisztviselő
munkakörével, továbbá a tanúsított magatartás alkalmas-e arra, hogy a kormánytisztviselő
által betöltött munkakör tekintélyét, a munkáltató jó hírnevét vagy a jó közigazgatásba vetett
közbizalmat súlyosan rombolja. Önmagában az a tény, hogy büntetőeljárás van folyamatban,
nem alapozza meg a méltatlanság megállapítását.
(6)	Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a méltatlansági eljárás eredményeképpen azt állapítja
meg, hogy
a)	a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekményt a kormánytisztviselő nem követte el
vagy annak elkövetése nem bizonyítható, vagy a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló
cselekmény nem valósítja meg a munkáltató (5) bekezdésben foglalt érdeksérelmét, akkor az
eljárást megszünteti;
b)	a kormánytisztviselő hivatalára méltatlan, de a méltatlanság alapjául szolgáló magatartás
nem indokolja a jogviszony megszüntetését, akkor intézkedhet a kormánytisztviselő más
munkakörbe történő áthelyezéséről, ennek során az egyoldalú kinevezés-módosítás szabályai
irányadók;
13
c)	a kormánytisztviselő hivatalára méltatlan, akkor a kormánytisztviselőt a büntetőeljárás
idejére állásából felfüggeszti. A felfüggesztés idejére illetmény jár, a felfüggesztés
megszüntetéséig ennek 50%-át vissza kell tartani. A visszatartott összeget a büntetőeljárás
lezárását követően ki kell fizetni, kivéve ha az eljárás eredményeképpen a kormánytisztviselő
büntetőjogi felelősségének megállapítására kerül sor.
(7)	Méltatlansági eljárás lefolytatása esetén nincs helye a 83. § (3) bekezdés szerinti etikai
eljárás lefolytatásának.”
22. §
(1)	A Kttv. 65. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 63. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felmentésre akkor kerülhet sor, ha]
„a) a kormánytisztviselő átlag alatti vagy elfogadhatatlan teljesítményszintet ér el.”
(2)	A Kttv. 65. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kormánytisztviselő a teljesítményértékelés vagy minősítés tartalmának vizsgálata iránt
a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz fordulhat. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság
határozatával szemben kizárólag jogi tények vizsgálata tekintetében, jogszabálysértésre
hivatkozással - hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése iránt - a
kormánytisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet a bíróságnál.”
23.	§
A Kttv. 70. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt)
„g) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság”
(időtartama alatt. )
24.	§
A Kttv. 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a kormánytisztviselő képzésben - ide nem értve a 80. § (1) bekezdése, valamint a 82.
§ szerinti képzést - vesz részt és ez érinti a munkaidejét, köteles ezt engedélyeztetni a
munkáltatójával. A munkáltató engedélye alapján a kormánytisztviselő mentesül a
14
munkavégzési kötelezettsége alól a tanulmányok folytatásához szükséges időre, ennek
időtartamára illetményre jogosult. A kormánytisztviselő köteles ledolgozni a tanulmányi célú
mentesítés időtartamát, kivéve, ha tanulmányi szerződés alapján vesz részt a képzésben.”
25.	§
A Kttv. „A kormánytisztviselői hivatás etikai alapelvei” alcíme a következő 83/A. §-sal
egészül ki:
„83/A. § (1) A kölcsönös együttműködési kötelezettség és a 9. §-ban foglalt alapelvek
maradéktalan érvényesülése érdekében a kormánytisztviselő köteles a munkáltatóját
tájékoztatni arról, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját
közölték. A kötelezett a munkáltatót erről a megalapozott gyanú közlését követő tizenöt
napon belül köteles írásban tájékoztatni, e határidő elmulasztása esetén a kormánytisztviselő
igazolással élhet.
(2)	Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató tudomást szerzett,
kivéve ha a kormánytisztviselő a tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud
eleget tenni, ez esetben az (1) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő
naptól kell számítani.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti esetben nincs helye a 83. § (3) bekezdés szerinti etikai eljárás
lefolytatásának.”
26.	§
A Kttv. 126. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A hivatali szervezet vezetője visszavonhatja a közigazgatási tanácsadói, főtanácsadói
címet, ha a kormánytisztviselő két egymást követő minősítés alkalmával a korábbinál
alacsonyabb teljesítményszintet ér el.”
27.	§
A Kttv. 127. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hivatali szervezet vezetője visszavonhatja a szakmai tanácsadói, főtanácsadói címet, ha
a kormánytisztviselő két egymást követő minősítés alkalmával a korábbinál alacsonyabb
teljesítményszintet ér el.”
28.	§
15
A Kttv. 141. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a kormánytisztviselő ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző
fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult. Ha ugyanazon
idegen nyelvből különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, alap- és
középfok esetén az illetményalap 20 %-ának, közép- és felsőfok esetén az illetményalap 40
%-ának megfelelő mértékű pótlékra jogosult.”
29.	§
A Kttv. a következő 155/A. §-sal egészül ki:
„155/A. § (1) Fegyelmi vétséget követ el az is, aki a 83/A. § (1) bekezdésében előírt
tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, mulasztása miatt igazolással nem élt, és a
munkáltató tudomására jut, hogy a kormánytisztviselő ellen büntetőeljárás indult és a
megalapozott gyanú közlése is megtörtént.
(2)	A fegyelmi eljárás szabályait azzal kell alkalmazni, hogy a kormánytisztviselő a fegyelmi
eljárás megindulásától kezdődően - a (3) bekezdés szerinti felfüggesztés esetén annak
időtartama alatt - kérheti azonnali hatályú felmentését. Ebben az esetben végkielégítés nem
illeti meg a kormánytisztviselőt.
(3)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt a büntetőeljárás idejére állásából
felfüggesztheti. A felfüggesztés idejére illetmény jár, a felfüggesztés megszüntetéséig ennek
50%-át vissza kell tartani. A visszatartott összeget a büntetőeljárás lezárását követően ki kell
fizetni, kivéve ha az eljárás eredményeképpen a kormánytisztviselő büntetőjogi
felelősségének megállapítására kerül sor.
(4)	Az e § szerinti fegyelmi eljárás lefolytatása esetén nincs helye a 83. § (3) bekezdés szerinti
etikai eljárás lefolytatásának.”
30.	§
A Kttv. „Adatkezelés” alcíme a következő 183/C. §-sal egészül ki:
„183/C. § (1) Ha a munkáltató a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 63/A. § (2a)
bekezdése alapján tájékoztatást kap arról, hogy e törvény hatálya alatt állóval szemben
büntetőeljárás indult, a tájékoztatás során tudomására jutott természetes személyazonosító
adatot, valamint a 83/A. § (1) bekezdése szerinti bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás
megindításának tényéről szóló adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás
alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.
16
(2)	A munkáltató a 83/A. § szerinti tájékoztatás során tudomására jutott személyes adatot a
tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül
sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni. Ezt követően az adatokat törölni kell.”
31.	§
A Kttv. 190. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (2) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a
sérelmezett intézkedés, továbbá a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat - kivéve a
hivatalvesztés fegyelmi büntetést kiszabó fegyelmi határozatot - a bíróság jogerős döntéséig
nem hajtható végre.”
32.	§
A Kttv. 207. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kormányzati szolgálati jogviszony kormányzati ügykezelői munkakörre
a)	büntetlen előéletű,
b)	cselekvőképes, valamint
c)	legalább középszintű szakképesítéssel rendelkező
magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. Nem létesíthető kormányzati szolgálati
jogviszony azzal, aki állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet, illetve az 1978. évi
IV. törvény X. fejezet), igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve
az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII.
Fejezet) vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni
bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény
(Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve
közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet) miatt indult büntetőeljárás hatálya
alatt áll.”
33.	§
A Kttv. 208. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hivatali szervezet vezetője a kormányzati ügykezelő munkakörét a közszolgálati
szabályzatban kiemelt munkakörré minősítheti. A kiemelt munkakörben foglalkoztatott
kormányzati ügykezelő legalább az illetményalap háromszorosának, de legfeljebb
17
hatszorosának megfelelő illetményre jogosult, amelyet a hivatali szervezet vezetője állapít
meg.”
34.	§
A Kttv. 231. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője nem lehet az őt
foglalkoztató helyi önkormányzatnál helyi önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület
bizottságának nem képviselő tagja.”
35.	§
A Kttv. 241. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Közszolgálati jogviszony közszolgálati ügykezelői munkakörre
a)	büntetlen előéletű,
b)	cselekvőképes, valamint
c)	legalább középszintű szakképesítéssel rendelkező
magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. Nem létesíthető közszolgálati jogviszony
azzal, aki állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény
X. Fejezet), igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978.
évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy
közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény
(1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII.
Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni
bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll.”
36.	§
A Kttv. 258. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, a munkakör betöltésére külön
jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, illetve biztonsági feltételeknek
megfelelő személlyel létesíthető. Nem létesíthető közigazgatási szervnél munkaviszony azzal,
aki állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény X.
fejezet), igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi
IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy
közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény
(1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII.
Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni
18
bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll. A
munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, amelynek megtételéig nem állítható
munkába.”
37.	§
A Kttv.
a)	29. § (6) bekezdés a) pontjában az „érdekképviseletet” szövegrész helyébe az
„általános érdekképviseletet” szöveg,
b)	31. § (14) bekezdésében az „az Alapszabályban meghatározott számú tagból álló
Becsületbíróságként” szövegrész helyébe a „Becsületbíróságként” szöveg,
c)	32. § (1) bekezdésében az „Országos Közgyűlés és a Területi Közgyűlés tagja”
szövegrész helyébe az „Országos Közgyűlés tagja, tisztségviselő, valamint ügyintézői
testület nem tisztségviselő tagja” szöveg,
d)	39. § (1b) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a Büntető Törvénykönyvről szóló
1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény)” szövegrész helyébe az
„az 1978. évi IV. törvény” szöveg,
e)	39. § (1b) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „a Büntető Törvénykönyvről szóló
2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)” szövegrész helyébe a „Btk.” szöveg;
f)	51. § (1), (2) és (6) bekezdésében az „ideértve” szövegrész helyébe az „ideértve a
kormányhivatalok közötti kirendelést és” szöveg,
g)	51. § (4) és (5) bekezdésében a „kirendelés” szövegrész helyébe a „kirendelés,
kormányhivatalok közötti kirendelés” szöveg,
h)	63. § (2) bekezdés d) pontjában a „c) és d) pontjában” szövegrész helyébe a „d)
pontjában, valamint az 58. § (6) bekezdésében” szöveg,
i)	64. § (1) bekezdésében az „összefüggésben” szövegrész helyébe az „ , akár a
kormánytisztviselői jogviszonyából adódó kötelezettség megszegésével
összefüggésben” szöveg,
j) 69. § (9) bekezdés e) pontjában a „méltatlanság” szövegrész helyébe a „méltatlanság
vagy bizalomvesztés” szöveg,
k) 79. § i) pontjában a „bíróság vagy hatóság vagy Kormánytisztviselői Döntőbizottság”
szövegrész helyébe a „bíróság, hatóság, Kormánytisztviselői Döntőbizottság vagy
etikai eljárás lefolytatása során az MKK” szöveg,
l) 85. § (4) bekezdés c) pontjában a „többségi tulajdonban” szövegrész helyébe a
„többségi tulajdonban, vagy a 87. § (2) bekezdés f) pontja szerinti szervezet közvetlen
vagy közvetett tulajdonában” szöveg,
m) 87. § (1) bekezdésében a „gyakorolható tevékenység végzésére” szövegrész helyébe a
„gyakorolható tevékenység, valamint a 85. § (4) bekezdés c) pontja szerint kivételesen
folytatható tevékenység végzésére” szöveg,
n) 133. § (5) bekezdésében a „minisztériumok” szövegrész helyébe a „134. § (1)
bekezdésében felsorolt szervek” szöveg,
19
o) 133. § (8) bekezdésében a „szakigazgatási szerv kormánytisztviselője” szövegrész
helyébe a „járási (fővárosi kerületi) hivatal kormánytisztviselője” szöveg,
p) 133. § (8) bekezdésében a „szakigazgatási szerv vezetője” szövegrész helyébe a
„járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetője” szöveg,
q) 133. § (8) bekezdésében a „szakigazgatási szerv vezetőjének” szövegrész helyébe a
„járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjének” szöveg
lép.
38.	§
Hatályát veszti a Kttv.
a)	a 9. § (1) bekezdésében, a 10. § (2) bekezdésében, valamint a 64. § (1)
bekezdésében a „társadalmi” szövegrész,
b)	33. § (4) bekezdése,
c)	42. § (8) és (9) bekezdése,
d)	48. § (5) bekezdésében a „beosztására, besorolására,” szövegrész,
e)	65. § (1) bekezdés b) pontja,
f)	65. § (2)-(4) bekezdése.
6.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát
vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V.
törvény módosítása
39.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát
vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V.
törvény 1. alcíme a következő 19/J-N. §-sal egészül ki:
„19/J. § A fővárosi és megyei kormányhivatallal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló
kormánytisztviselők vonatkozásában a hivatali szervezet vezetője a 2015. évben az egyes
jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvény hatálybalépését követő
egy hónapon belül
a)	teljesítményértékelést folytathat le, és
b)	ennek alapján megváltoztathatja, illetve meghozhatja a Kttv. 133. § (3) bekezdésében
meghatározott, illetmény-eltérítésről szóló döntését.
19/K. § (1) Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvény
alapján megvalósuló külső és belső szervezeti integrációját követően a hivatali szervezet
20
vezetője jogosult a szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói, közigazgatási tanácsadói,
közigazgatási főtanácsadói címmel rendelkező kormánytisztviselő tekintetében két rendkívüli
teljesítményértékelést lefolytatni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti teljesítményértékeléseket 2015. április és 2015. július hónapban
kell lefolytatni.
(3)	A hivatali szervezet vezetője a (2) bekezdés szerinti rendkívüli teljesítményértékelés
alapján visszavonhatja a szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói, közigazgatási tanácsadói,
közigazgatási főtanácsadói címet, ha a kormánytisztviselő a rendkívüli
teljesítményértékelések alkalmával a korábbinál alacsonyabb teljesítményszintet ér el.
19/L. § (1) Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvény
alapján megvalósuló külső és belső szervezeti integrációja a Kttv. 63. § (1) bekezdés c) pontja
szerinti átszervezésnek minősül.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti átszervezés miatt indokolt munkáltatói intézkedések az egyes
jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvény hatálybalépését követő
hatvan napon belül hozhatók meg.
19/M. § Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvény szerinti
tájékoztatási kötelezettség 2015. április 1-je után közölt megalapozott gyanú esetében áll
fenn.
19/N. § A Kttv.-nek az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ...
törvénnyel megállapított, a jogviszony létesítésére vonatkozó szabályait az egyes jogállási
tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvény hatálybalépésekor fennálló
kormányzati szolgálati, valamint közszolgálati jogviszonyra akkor kell alkalmazni, ha az
egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvény hatálybalépése
után indul büntetőeljárás a közszolgálati tisztviselővel szemben a Kttv. 39. § (1)
bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.”
§
7.	Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
40.	§
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 44/A. § (1) bekezdése a következő 22.
ponttal egészül ki:
[A házelnök]
„22. egyéb, törvényben meghatározott személy”
21
[részére a közjogi tisztség betöltésének igazolása céljából igazolványt (a továbbiakban:
közjogi tisztségviselői igazolvány) állít ki.]
8.	A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló
2012. évi XCIII. törvény módosítása
41.	§
(1)	A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló
2012. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Járástv.) 7/A. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal állományába átkerült köztisztviselő az (1)
bekezdésben meghatározott illetményre - ide nem értve a fegyelmi büntetés miatti
illetménycsökkentést - az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ...
törvény hatálybalépése hónapjának utolsó napjáig jogosult, kivéve, ha a Kttv. alapján a
besorolása szerinti illetménye - az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015.
évi ... törvény hatálybalépését követően bekövetkező ok miatt - meghaladja az (1) bekezdés
szerinti illetmény összegét.”
(2)	A Járástv.7/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kormánytisztviselő illetményét az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló
2015. évi ... törvény hatálybalépését követő hónap első napjától a Kttv.
kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezése alapján történő besorolás szerint, a Kttv.
rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani.”
9.	A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
42.	§
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 92. alcíme a
következő 160/A. §-sal és 160/B. §-sal egészül ki:
„160/A. § (1) Az állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló részére köteles írásban
bejelenteni azt a tényt, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját
közölték.
(2)	Az állomány tagja a megalapozott gyanú közlését követő tizenöt napon belül köteles az
(1)	bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tenni, e határidő elmulasztása esetén az
állomány tagja igazolással élhet.
(3)	Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató tudomást szerzett,
kivéve ha az állomány tagja a tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget
22
tenni, ez esetben az (1) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell
számítani.
(4)	Fegyelmi vétségnek minősül, ha az állomány tagja az (1) bekezdés szerinti bejelentési
kötelezettségét elmulasztja, mulasztása miatt igazolással nem élt, és a munkáltatói jogkört
gyakorló tudomására jut, hogy az állomány tagja ellen büntetőeljárás indult és a megalapozott
gyanú közlése is megtörtént.
160/B. § (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a büntetőeljárásról szóló törvény 63/A. § (2a)
bekezdése alapján tájékoztatást kap arról, hogy az állomány tagjával szemben büntetőeljárás
indult, a tájékoztatás során tudomására jutott természetes személyazonosító adatot, valamint a
160/A. § (1) bekezdése szerinti bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának
tényéről szóló adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján
munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.
(2)	A munkáltatói jogkört gyakorló a 160/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentés során
tudomására jutott személyes adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás
alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.”
43.	§
A Hjt. 141. alcíme a következő 247/C. §-sal egészül ki:
„247/C. § E törvénynek az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ...
törvénnyel megállapított rendelkezéseit az állomány tagjával 2015. április 1-je után közölt
megalapozott gyanú esetében kell alkalmazni.”
10.	Záró rendelkezések
44.	§
Ez a törvény 2015. április 1. napján lép hatályba.
45.	§
E törvény 40. §-a az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
23
Általános indokolás
A foglalkoztatási jogviszonyokban alapvető követelmény, hogy a foglalkoztató és a
foglalkoztatott kölcsönösen tájékoztassák egymást minden olyan tényről, amely a jogviszony
tekintetében lényeges. E követelménynek a közszférában része, hogy a költségvetési szerv
mint munkáltató az alkalmazottaival szemben indult büntetőeljárásról azonnal tudomást
szerezzen. A foglalkoztatottat terhelő bejelentési kötelezettség már most levezethető a
jelenlegi szolgálati jogviszonyt rendező szabályozásokból, ugyanakkor a módosítással
egyértelművé válik e kötelezettség, valamint a nem teljesítéshez szankciót is kapcsol a
jogalkotó. Ehhez kapcsolódóan a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása az egyes
jogállási törvényekben normatív módon is megjelenő tájékoztatási kötelezettséggel
összefüggő módosításokat tartalmazza. Az ügyészség a törvénymódosítással szignalizációs
kötelezettséget kap.
A jogviszonyok fenntartásához szükséges feltétel meghatározásán túl további
követelményként jelenik meg a törvényjavaslatban, hogy az állam csak olyan személlyel
létesíthessen a közszférában jogviszonyt, aki - igazodván az egyes jogállások alapvető
jellegéhez - ellen nem indult olyan bűncselekmény miatt büntetőeljárás, amely fokozottan
megkérdőjelezheti az adott szervbe (munkakörbe) vetett bizalmat.
A törvényjavaslat a Magyar Kormánytisztviselői Kar által jelzett, jogszabály-értelmezési és
jogalkalmazói gyakorlat során felmerült kérdéseket is tisztázza.
A törvényjavaslat célja továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX.
törvény (a továbbiakban: Kttv.) hatályos szabályainak rugalmasabbá tétele annak érdekében,
hogy az államigazgatási szervek hatékonyabban tudják ellátni a működésükhöz szükséges
humánerőforrás-gazdálkodási feladataikat, és gyorsabban alkalmazkodjanak a Kormány
szervezetalakító döntéseihez, céljaihoz.
A törvényjavaslat szerinti Kttv. módosítás az egyes közigazgatási tárgyú törvények
módosításáról szóló T/2329. számú törvényjavaslathoz kapcsolódóan törekszik arra, hogy a
kormányhivatalok integrációjával összefüggésben szükségessé váló munkajogi kérdésekre a
kormánytisztviselőket érintő garanciákat szem előtt tartó, hatékony megoldást adjon.
A Kttv. egyes rendelkezései indokolatlanul nehezítették továbbá az államigazgatási szervek
átszervezése esetén a humánerőforrás-gazdálkodási feladatok ellátását, ezért szükséges e
rendelkezések módosítása.
A Kttv. nem tette eddig lehetővé a kormányhivatalok közötti kirendelést, a törvényjavaslat a
kormányhivatali integrációval összefüggésben ezt a hiányosságot pótolni kívánja. A
törvényjavaslat célja a Kttv. hatályos szabályainak rugalmasabbá tétele annak érdekében,
hogy az államigazgatási szervek hatékonyabban tudják ellátni a működésükhöz szükséges
humánerőforrás-gazdálkodási feladataikat, és gyorsabban alkalmazkodjanak a Kormány
szervezetalakító döntéseihez, céljaihoz.
24
Részletes indokolás
Az 1-4. §-hoz
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosításával összhangban a törvényjavaslat a
közalkalmazottak tekintetében is kötelezővé teszi, hogy tájékoztassák munkáltatójukat arról a
tényről, ha velük szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték. Ez a
kötelezettség már a jelenlegi együttműködési és tájékoztatási kötelezettségből is egyértelműen
levezethető, de a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében szükséges ennek normatív
megfogalmazása.
E kötelezettség megsértése esetén a munkáltató megvizsgálja a Kjt. 25. § (2) bekezdésében
foglalt munkáltatói intézkedések alkalmazhatóságát, de e döntést a törvényjavaslat a
munkáltató szabad mérlegelésére bízza. A módosítás tartalmazza az előbbi rendelkezésekkel
kapcsolatos adatkezelési és átmeneti szabályokat is.
Továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosításával összhangban a jövőben
nem létesíthető jogviszony azzal, aki állam elleni [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi
C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXIV. fejezet], igazságszolgáltatás elleni (Btk. XXVI.
fejezet), korrupciós (Btk. XXVII. fejezet), illetve hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII.
fejezet) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll.
Az 5-7. §-hoz
A módosítás a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosításával összhangban
explicite fegyelemsértéssé minősíti, ha a hivatásos állomány tagja megszegi a külön nevesített
tájékoztatási kötelezettségét. E kötelezettség alapján a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró
részére a hivatásos állomány tagja köteles írásban bejelenteni azt a tényt, ha vele szemben
közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték.
A módosítás az ehhez kapcsolódó adatkezelési és átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
A 8-9. §-hoz
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása abban az esetben is lehetővé
teszi, hogy a büntetőeljárás megindításának tényét a nyomozó hatóság a terhelt
munkáltatójával közölje, ha kötelező munkáltatói intézkedés alkalmazásának van helye. A
módosítás szorosan kapcsolódik a Kttv.-be bekerülő munkáltató intézkedésekhez
(méltatlansági eljárás megindítása, hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása). Ha szükséges,
az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a munkáltató személyének azonosítása érdekében
25
megkeresi az adóhatóságot. Az adóhatóság nyilvántartása alapján lehetősége nyílik a
nyomozó hatóságnak arra, hogy ha a munkáltató a törvényjavaslattal érintett szervi körbe
tartozik, akkor a nála foglalkoztatott ellen megindult büntetőeljárás tényéről a munkáltatót
tájékoztassa.
A 10-11. §-hoz
A Bjt. 215. § (1) bekezdése a törvényszék, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság
ülnökeinek megválasztására csak a megyei, illetve a megyei városi képviselő testületet,
valamint a területi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületeit jogosítja fel, a Fővárosi
Közgyűlést nem nevesíti. Tekintettel arra, hogy a fővárosi önkormányzat a Magyarország
helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 3. §-a értelmében nem minősül
megyei önkormányzatnak, a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a Fővárosi
Törvényszékre, valamint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra történő
ülnökválasztást.
Szükséges továbbá a normaszöveg pontosítása a megyei jogú város képviselő testülete
tekintetében, megteremtve ezáltal a Bjt. és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
2011. évi CLXXXIX. törvény közötti koherenciát.
Az ülnöki felső korhatár betöltése, valamint az ülnöki megbízatás más okból történő
megszűnése a közigazgatási és munkaügyi bíróságra - a munkaügyi szakágba - megválasztott
ülnököket is érinti. A törvényes működés biztosítása érdekében indokolt a hatályos
szabályozás módosítása akként, hogy a törvényszékhez megválasztott ülnökök a járásbíróság
mellett a munkaügyi szakágban is eljárhassanak.
A 12. §-hoz
Az (1) bekezdésben foglalt módosítás lehetővé teszi, hogy az MKK Országos Irodáját az
elnök irányítsa.
A (2) bekezdés pontosítja az MKK feladatait, jogköreit. Az Országos Irodán
kormánytisztviselők dolgoznak, akiknek munkáját a szintén kormánytisztviselő elnök
irányítja. Mivel a főtitkár nem az MKK tisztségviselője, hanem alkalmazottja, rá
egyértelműen nem vonatkoztatható a 34. § (1) és (2) bekezdése.
A (3) bekezdésben szereplő módosítás alapján a 83/A. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási
kötelezettség megszegése etikai vétségnek minősül. A Kttv. szövegéből kikerül az Etikai
Eljárási Szabályzat fogalma, ugyanis az MKK egységes dokumentumban
(Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódex) szabályozza az eljárási és anyagi jogi, etikai
szabályokat.
26
A 13.§-hoz
A módosítás a kormányzati jogviszonnyal kapcsolatos, az MKK Országos Iroda felé
teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket pontosítja az
egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében.
A 14. §-hoz
A módosítás bővíti az MKK tisztségviselőinek, valamint az ügyintézői testület nem
tisztségviselő tagjainak megbízatását megszüntető, illetve kizáró okok körét. Megszűnik a
megbízatása és két éven belül nem választható újra a tisztségviselő és az ügyintézői testület
nem tisztségviselő tagja, ha vele szemben a munkáltató fegyelmi büntetést szabott ki, vagy
megválasztásakor nem rendelkezett a Kttv. 34. § (1) bekezdés szerinti közigazgatási
gyakorlattal. Az érdekképviselettel összefüggő tevékenységek ellátása során felmerülő,
összeférhetetlenséggel járó helyzetek elkerülése érdekében nem lehet az MKK tisztségviselője
vagy az ügyintézői testület nem tisztségviselő tagja az, aki más érdekvédelmi szervezet
tisztségviselője vagy az ügyintézői testület nem tisztségviselő tagja.
A 15-16. §-hoz
A Kttv. 39-42. §-a rendelkezik a kinevezés feltételeiről.
Az (1) bekezdés szerinti módosítással a jövőben nem létesíthető kormányzati szolgálati
jogviszony azzal, aki állam elleni [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a
továbbiakban: Btk.) XXIV. fejezet], igazságszolgáltatás elleni (Btk. XXVI. fejezet),
korrupciós (Btk. XXVII. fejezet), illetve hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. fejezet) miatt
indult büntetőeljárás hatálya alatt áll.
A (2) bekezdésben foglalt módosítás azt a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati problémát
kezeli, hogy ha a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt áll be egy olyan
körülmény, amely következtében a kormánytisztviselő nem felel meg a további alkalmazási
feltételeknek (pl. büntetett előéletűvé válik), a Kttv. nem tartalmaz kifejezett tilalmazó
rendelkezést, ugyanis a Kttv. 42. § (4) bekezdése csak a követendő eljárásra vonatkozik. Erre
tekintettel indokolt a Kttv. 39. § (7) bekezdésének pontosítása.
A Kttv. 42. §-át érintő pontosítások az újonnan megállapított létesítési korláttal függnek
össze.
A 17. §-hoz
A gyakorlatban felmerült munkaszervezési kérdések megoldása érdekében indokolt az új
munkahely és a lakóhely közötti oda- és visszautazás - egyoldalú kinevezés-módosítást
lehetővé tevő - idejét növelni, tekintettel arra, hogy a napi egy-egy óra utazás akár
27
Budapesten belül, akár vidéki viszonylatban is gyakori. A módosítás tekintettel van arra is,
hogy ez munkahelymegtartó erővel bírhat.
Amennyiben a kinevezés egyoldalú módosítására a munkavégzés helyének kizárólag a
település területén belüli megváltoztatása miatt kerül sor - bár a munkahely és a lakóhely
közti utazás időtartamának 5. § szerinti növelésével az egyoldalú kinevezés-módosítás
szabályai rugalmasabbá válnak -, szükségtelen a felmentés kérésének lehetőségét megadni a
kormánytisztviselő számára, ezáltal indokolt a Kttv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a Kttv.
48. § (2) bekezdés c) pontjára történő hivatkozás hatályon kívül helyezése, illetve olyan
konkrét hátrányok meghatározása, amelyek valóban indokolják a felmentés kérelmezését.
A konkrét, felmentés kérelmezésére okot adó körülmények az egyoldalú munkáltatói
kinevezés-módosítás által okozott esetleges jelentősebb hátrányok orvoslását jelentik. Az e
helyütt meghatározott mértéket el nem érő hátrányok - a felmentés kérelmezésével járó
előnyök nélkül történő - viselése a kormánytisztviselőtől elvárható. Így különösen az
illetmény 20%-os csökkenésének lehetősége pontosan megegyezik az illetmény-eltérítés
esetén meghatározható illetmény-csökkentés mértékével.
A (3) bekezdésben szereplő módosítás az egyértelmű jogalkalmazást elősegítő kiegészítő
szabály.
A 18. §-hoz
A törvényjavaslat új jogintézményt vezet be, a kormányhivatalok közötti kirendelés
jogintézményét. Ezzel lehetővé válik a jövőben, hogy - szoros összefüggésben a
kormányhivatalok és szakigazgatási szervek részleges és teljes integrációjával - a
kormányhivatalok közötti megállapodása alapján bizonyos szakkérdéssel összefüggő hatósági
feladat ellátására kirendelhető legyen a kormánytisztviselő. Hatósági eljárási alapelv, hogy
csak akkor van szükség az eljáró hatóságon kívüli hatóság (szakhatóság), szakértő
megkeresésére, ha az adott szaktudás nem áll rendelkezésre az adott hatóságnál, vagy ha a
jogszabály maga rendelkezik arról, hogy valamely szervet kötelező megkeresni. Ezen új
jogintézménnyel azonban lehetővé válik valamely szakkérdés kormányhivatalon belüli
vizsgálhatósága, amely összességében az eljárások jelentős gyorsítását eredményezheti.
Kérdéseket vet fel azonban a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a jogviszony tartalmát
érintő alapvető kérdések tekintetében, ekként a törvényjavaslat arra törekszik, hogy a
garanciális jellegű munkáltatói jogokat mind munkáltatói, mind kormánytisztviselői oldalon
rendezze. A nem garanciális kérdésekben, jogokban és kötelezettségekben a
kormányhivatalok szabadon megállapodhatnak (pl. munkaidő-beosztás, munkarend,
szabadság kiadásának a rendje stb.).
A 19. §-hoz
28
A hatályos szabályozás alapján a munkáltató személyében bekövetkezett változás esetén nem
szükséges a kormánytisztviselő beleegyezése, ha a kormányzati szolgálati jogviszony, a
feladatkör, a munkavégzés helye szerinti település vagy az illetmény nem változik. A Kttv.
134. §-a értelmében nem minősül illetményváltozásnak az illetménykiegészítés változása.
Jogutódlás esetén gyakran előfordul, hogy a kormánytisztviselő feladatköre és munkaköre is
megváltozik, továbbá a megváltozott szervezeti keretek miatt a vezetői munkakör is módosul,
ezen változások egyben illetmény-változással is járnak. Emiatt indokolt a Kttv. 58. § (1)
bekezdésének módosítása.
A (2) bekezdésben szereplő módosítás a jogutódlás esetén is alkalmazni rendeli a
kormánytisztviselő kérelmére történő felmentés szabályait azzal, hogy ha a munkakörében,
illetményében hátrányos változást eredményez a kinevezés módosítása, felmentését kérheti.
A 20. §-hoz
A Kttv. 39. § (7) bekezdésének módosítása miatt szükséges a kormányzati szolgálati
jogviszony fennállása alatt bekövetkező, az alkalmazási feltételekkel ellentétes körülmény
esetén a jogkövetkezmény egyértelmű meghatározása, azaz a felmentés Kttv. 63. § (2)
bekezdése szerinti esetkörének bővítése a g) ponttal. Továbbá a törvény egy helyen kívánja
rendezni a jövőben a foglalkozást kizáró ok felmerülésével kapcsolatos eljárás szabályait,
ezért kerül sor a 63. § (2a) és (2b) bekezdéssel történő kiegészítésére, illetve ezzel
összefüggésben a jelenleg a Kttv. 42. § (8)-(9) bekezdésében található szabályok - annak az
új 63. § (2a) és (2b) bekezdésébe történő integrálása miatt - hatályon kívül helyezésre
kerülnek. A törvényjavaslattal bevezetni kívánt új méltatlansági eljárásokkal, valamint a
fegyelmi eljárásokat érintő módosításokkal összefüggésben szükséges a kötelező felmentési
okok bővítése azzal az esetkörrel, hogy a jogviszony felfüggesztése alatt a kormánytisztviselő
kérheti jogviszonya azonnali hatállyal történő felmentését.
A 21. §-hoz
Az új méltatlansági eljárás megindítására akkor lesz lehetősége a munkáltatónak, ha őt a
kormánytisztviselő tájékoztatja arról, hogy ellene közvádra üldözendő bűntett miatt
büntetőeljárás indult (és a megalapozott gyanú közlése is megtörtént, ekként tudomást is
szerzett róla). A szabályozás arra a logikára épül, hogy a közszolgálati jogviszony esszenciális
eleme az együttműködési kötelezettség részét képező tájékoztatási kötelezettség. és a
munkáltató a megtett tájékoztatás alapján mérlegelheti, milyen munkáltatói intézkedéseket
hoz a méltatlansági eljárás során. A méltatlansági eljárás célja azonban nem a büntetőeljárás
folyamatban létének szankcionálása, és nem a bűnösség megállapítása, mivel arra egyedül a
bíróság jogosult. A méltatlansági eljárás során pusztán az vizsgálható, hogy van-e olyan
magatartás, amely a betöltött munkakör tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének vagy a jó
közigazgatásba vetett bizalomnak a rombolására alkalmas. A munkáltató ebben az esetben
29
jogosult felfüggeszteni a kormánytisztviselő jogviszonyát. A kormánytisztviselő ez esetben is
kérheti azonnali hatályú felmentését, amely esetben azonban végkielégítésre nem jogosult.
A 22. §-hoz
A tisztviselő kötelezettsége, hogy szakszerűen lássa el feladatát. Bizonyos esetekben
előfordul-hat, hogy a tisztviselő szakmai képességei nem érik el azt a szintet, amely szükséges
az adott fel-adatkör ellátásához. A hatályos szabályok szerint minősíteni az első
teljesítményértékeléstől számított egy évet követően kell, ezért ha a kormánytisztviselő
munkavégzése nem megfelelő, csak egy évet követően van lehetőség a felmentésére, azaz
elfogadhatatlan munkavégzés esetén is egy évig a szervezetben kell tartani. Indokolt, hogy a
nem megfelelő munkavégzés a teljesítményértékelés alapján megállapítható legyen, és annak
jogkövetkezményeként felmentésre kerülhessen sor.
A teljesítményértékelés tartalmának vizsgálata a Kormánytisztviselői Döntőbizottság előtt
kezdeményezhető.
A 23. §-hoz
A felmentési védelmet szükséges biztosítani a hozzátartozó otthoni ápolására igénybe vett
fizetés nélküli szabadság esetére is.
A 24. §-hoz
A munkavégzési kötelezettség alóli tanulmányi célú mentesítésre vonatkozó szabályok
pontosítása.
A 25. §-hoz
A törvényjavaslat az általános magatartási követelményekben foglalt tájékoztatási
kötelezettség mellett hivatásetikai alapelvként rögzíti, hogy a kormánytisztviselő tájékoztassa
munkáltatóját arról a tényről, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott
gyanúját közölték. Ez a kötelezettség már s jelenlegi gyakorlatból is egyértelműen
levezethető, de a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében szükséges ennek normatív
megfogalmazása. Ebben az esetben azonban etikai eljárásnak értelemszerűen nem lehet helye,
ugyanis ebben az esetben méltatlansági eljárást köteles lefolytatni a munkáltató.
A 26-27. §-hoz
30
A hatályos szabályozás szerint a közigazgatási főtanácsadói, közigazgatási tanácsadói címmel
rendelkező kormánytisztviselőt a cím adományozását követően a Kttv. 130. §-ában
meghatározottak szerint minősíteni kell, és legalacsonyabb fokozatú minősítés esetén a címet
vissza kell vonni, ebben az esetben a kormánytisztviselő a besorolása szerinti illetményére
jogosult.
A hatályos szabályozás nem ad lehetőséget a munkáltatónak mérlegelési jogkörben hozott
döntésre, és csak a legalacsonyabb szintű teljesítmény esetén rendeli el a cím visszavonását.
A cím azonban kivételes teljesítményen, különleges szakmai és emberi magatartáson alapul,
ezért lehetőséget kell biztosítani a munkáltatónak arra, hogy ezek hiányában, vagy ez e körben
tapasztalható bármilyen változás esetén a cím visszavonásra kerülhessen, két egymást követő
minősítés alapján.
Az új szabályok a Kttv. utaló szabályai, valamint a 204. §-a alapján kiterjednek politikai
tanácsadókra és politikai főtanácsadókra, a Kttv. 2. §-ában felsorolt szervek tanácsadói,
főtanácsadói körére, valamint az önkormányzati tanácsadókra és önkormányzati
főtanácsadókra
A 28. §-hoz
A hatályos rendelkezés - figyelemmel az egyes nyelvvizsgákért járó pótlékok mértékére -
méltánytalanságot eredményezhet, ha a tisztviselő különböző fokozatú és típusú
nyelvvizsgákkal rendelkezik azonos nyelvből. A módosítás kezeli az ebből eredő
egyenlőtlenségeket. A módosítás kizárólag azt az esetkört érinti, amikor különböző típusú és
különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik a kormánytisztviselő. A törvényjavaslat
konkrét százalékos mértéket állapít meg.
A 29. §-hoz
A tájékoztatási kötelezettség minden foglalkoztatási jogviszony alapja, az együttműködés
alappillére. Ennek megszegéséhez a Kttv. új 155/A. §-a a jövőben egyértelmű
jogkövetkezményt fűz: ex lege fegyelmi vétséggé minősíti azt az esetkört, ha a
kormánytisztviselő nem tájékoztatja az előírt rendben munkáltatóját arról, ha vele szemben
közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték. Az őszinteség hiánya kötelező
fegyelmi eljárást von maga után, amelynek szabályaira az általános fegyelmi eljárási
szabályok vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy a munkáltató jogosult felfüggeszteni a
kormánytisztviselő jogviszonyát. A kormánytisztviselő ez esetben is kérheti azonnali hatályú
felmentését, amely esetben azonban végkielégítésre nem jogosult.
A 30. §-hoz
31
A módosítás célja az új méltatlansági eljárással és a fegyelmi felelősséggel kapcsolatos
adatkezelési szabályok megteremtése.
A 31. §-hoz
A hatályos szabály - a Kttv. 190. § (8) bekezdése - szerint az egyoldalú kinevezés-módosítás
jogvita esetén a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre. Ez a szabály a gyakorlatban
indokolatlan és nem végrehajtható. Ha az egyoldalú kinevezés-módosítást a munkakör
megváltozása indokolta, nem várható el a munkáltatótól, hogy azt hosszú időn keresztül ne
hajtsa végre (pl. vezetői munkakör módosítása esetén).
A 32. §-hoz
A Kttv. 207. § (1) bekezdését érintő módosítás a kormánytisztviselői jogviszony létesítési
korlátaival való összhang megteremtését célozza, ugyanazon bűncselekményi kör
felsorolásával, amelyek esetében kizárja a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését.
A 33. §-hoz
A Kttv. 208. §-át érintő módosítás lehetőséget ad arra, hogy a jövőben a kormányzati
ügykezelő munkakörét a munkáltató a közszolgálati szabályzatban kiemelt munkakörré
minősítse. Ezzel lehetőség nyílik az illetményalap legalább háromszorosának, de legfeljebb
hatszorosának megfelelő illetmény biztosítására.
A 34. §-hoz
A jogrendszeri koherencia fenntartása érdekében kerül sor a módosításra, amely a
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
összeférhetetlenségi szabályaival való összhangot biztosítja
A 35. §-hoz
A Kttv. 241. §-át érintő módosítás a kormánytisztviselői jogviszony létesítési korlátaival való
összhang megteremtését célozza a közszolgálati ügykezelők esetén, ugyanazon
bűncselekményi kör felsorolásával, amelyek esetében a törvényjavaslat kizárja a jövőben a
közszolgálati jogviszony létesítését.
A 36. §
32
A Kttv. 258. §-át érintő módosítás a kormánytisztviselői jogviszony létesítési korlátaival való
összhang megteremtését célozza a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók
esetén, ugyanazon bűncselekményi kör felsorolásával, amelyek esetében a törvényjavaslat a
jövőben kizárja a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését.
A 37-38. §-hoz
A szövegcserés módosítások és a hatályon kívül helyező rendelkezések a törvényjavaslatnak
megfelelő hivatkozás-változásokat vezetik át, és a feleslegessé váló rendelkezéseket helyezik
hatályon kívül.
A 39. §-hoz
A törvényjavaslat 39. §-a a Kttv. módosításával összefüggő átmeneti rendelkezéseket
tartalmazza. Egyrészt az újonnan bevezetett létesítési korlát és speciális tájékoztatási
kötelezettség tekintetében teszi egyértelművé a szabályozás, hogy azt kizárólag a törvény
hatálybalépését követően kell alkalmazni.
A módosítás továbbá az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/2329.
törvényjavaslatban foglalt területi államigazgatási reform végrehajtásához kapcsolódó
átmeneti szabályokat rendezi.
Az átszervezés a törvénymódosítás és az azzal egyidejűleg hatályba lépő egyéb jogszabály-
módosítások alapján, a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési
szabályzatai (SzMSz), valamint a szervezeti egységeknek az SzMSz kiadásától számított
hatvan napon belül elkészítendő ügyrendjei szerint valósul meg, ez indokolja a munkáltatói
intézkedésekre nyitva álló hatvan napos határidőt.
Az átmeneti rendelkezések lehetővé teszik azt is az integráció kapcsán a főszabálytól eltérően
teljesítményértékelés lefolytatását, és ezzel összefüggésben az illetmény-eltérítésről szóló
döntés meghozatalát a törvény hatálybalépését követő egy hónapon belül.
Végül a törvény a területi államigazgatási reformra (integrációra) tekintettel rendkívüli
teljesítményértékelés elrendelését biztosítja, amely alapján már két teljesítményértékelés után
is lehetővé teszi - a korábbinál alacsonyabb teljesítményszint elérése esetén -a szakmai
tanácsadói, szakmai főtanácsadói, közigazgatási tanácsadói, közigazgatási főtanácsadói címek
visszavonását.
A 40. §-hoz
A módosítás célja, hogy a felsorolt személyi körön kívül további közjogi tisztségviselők
részére is biztosítsa a közjogi tisztségviselői igazolvánnyal való ellátottságot.
33
A 41. §-hoz
A hatályos szabályok szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába átkerült
köztisztviselő a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények
módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 7/A. § (1) bekezdésben meghatározott
illetményre az életpályamodellhez kapcsolódó illetményrendszer bevezetéséről szóló külön
törvény hatálybalépéséig jogosult. A törvény garantálja az önkormányzatoktól átvett
köztisztviselők számára, hogy megtarthatják az önkormányzati illetményüket a közszolgálati
életpályamodell bevezetéséig, ez azonban a szabályozás inkoherenciáját eredményezte,
továbbá bérfeszültséget és egyben alkalmazási nehézséget is okoz. Mindezekre tekintettel
indokolatlan a korábbi jogviszonyok szerinti illetmények további fenntartása. Ennek
értelmében a törvény hatálybalépése hónapjának utolsó napjáig jogosultak korábbi
illetményükre az átvett köztisztviselők korábbi illetményét, ezt követően azonban a Kttv.
rendelkezései szerint kell meghatározni az illetményüket.
A 42-43. §-hoz
A módosítás a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosításával összhangban
fegyelmi vétséggé minősíti, ha a hivatásos állomány tagja megszegi a külön nevesített
tájékoztatási kötelezettségét, mely alapján a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója részére
köteles írásban bejelenteni azt a tényt, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett
megalapozott gyanúját közölték.
A módosítás az ehhez kapcsolódó adatkezelési és átmeneti rendelkezéseket is tartalmazza.
A 44-45. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
34