﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/3115. számú
törvényjavaslat
a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények
módosításáról
Előadó:
Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2015. február
1
2015. évi ... törvény
a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények
módosításáról
1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
1.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 33. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségkárosodott személy
egészségkárosodásának mértékét, az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségességét,
valamint a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontját az eljáró hatóság
szakkérdésként megvizsgálja.”
(2)	Az Szt. 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző
személy részére megállapított települési támogatás a társadalombiztosítási tárgyú
jogszabályok alkalmazásában ápolási díjnak minősül, ha az ellátás önkormányzati rendeletben
szabályozott havi összege eléri az ápolási díj központi költségvetésről szóló törvényben
meghatározott alapösszegének a 80%-át”
(3)	Az Szt. 50/A. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a
következő (7 a) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A járási hivatal szakkérdésként megvizsgálja az igazolásban feltüntetett havi rendszeres
gyógyító ellátás iránti szükséglet szakmai megalapozottságát és a rendszeres gyógyító
ellátások havi költségét.
(5)	A (4) bekezdés szerinti szakkérdés vizsgálatának normatív közgyógyellátás megállapítását
kérelmező személy esetében akkor van helye, ha a kérelmező megfelel az előírt jövedelmi
feltételeknek.
(6)	Ha az igazolásban feltüntetett gyógyító ellátás iránti szükségletet a járási hivatal nem tartja
megalapozottnak, adategyeztetés céljából megkeresi az igazolást kiállító háziorvost.
(7)	A rendszeres gyógyító ellátások havi költségének megállapítása során
2
a)	a 49. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a közfinanszírozás alapjául elfogadott
ár figyelembevételével számított térítési díjat kell alapul venni,
b)	külön meg kell jelölni az egyéni gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszer térítési
díjának - ideértve a külön jogszabály szerint kiemelt, indikációhoz kötött támogatásban
részesített gyógyszerért dobozonként fizetendő díjat - összegét (a továbbiakban:
gyógyszerköltség).
(7a) A gyógyszerköltség meghatározásánál a kérelmező krónikus betegségéhez igazodó,
egyhavi mennyiségre számolva legalacsonyabb költségű, külön jogszabályban meghatározott
szakmai szabályok szerint elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel
alkalmazott készítményeket kell alapul venni. A gyógyszerköltség megállapítása során
legfeljebb havi 6000 forintig vehetők figyelembe a nem csak szakorvos által, illetve nem csak
szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszerek. Ha a kérelmező havi gyógyszerköltsége a 6000
forintot meghaladja, a 6000 forint feletti összeg a csak szakorvos által, illetve csak szakorvosi
javaslat alapján rendelhető gyógyszerek figyelembevételével állapítható meg.”
(4)	Az Szt. a következő 135. §-sal egészül ki:
„135. § E törvénynek a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő
egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított 45. § (2a)
bekezdését a 2015. február 28-án hatályos 43/B. § alapján 2015. március 1-jét megelőző
kezdő időponttal megállapított és 2015. március 1-jétől települési támogatásként nyújtott
méltányossági ápolási díjra is alkalmazni kell.”
(5)	Az Szt.
a)	10. § (8) és (9) bekezdésében a „kincstár” szövegrészek helyébe a „Kormány által kijelölt
szerv” szöveg,
b)	36. § (2) bekezdés c) pontjában a „vételét;” szövegrész helyébe a „vételét; vagy” szöveg,
c)	43. § a) pontjában az „a rehabilitációs hatóság komplex minősítése” szövegrész helyébe a
„komplex minősítés” szöveg,
d)	50. § (2) bekezdésében az „egészségbiztosítási szerv által” szövegrész helyébe a „50/A. §
(4)	bekezdése szerint” szöveg,
e)	50/B. § (1) bekezdésében az „állásfoglalás alapján lehet megállapítani” szövegrész helyébe
az „állásfoglalás alapján is meg lehet állapítani” szöveg
lép.
(6)	Hatályát veszti az Szt.
a)	33. § (7) bekezdése,
b)	36. § (2) bekezdés d) pontja,
c)	37/B. § (1a) bekezdése,
d)	50/A. § (10) bekezdésében a „nyolc napon belül” szövegrész,
3
e)	50/A. § (10) bekezdés c) pontjában az „- a (6) bekezdés szerinti szakhatósági állásfoglalás
alapján -” szövegrész,
f)	132. § (4) bekezdés a) pontja.
2.	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
2.	§
(1)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 84. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi hatóság jogosult
a)	a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban nyújtson
tájékoztatást a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről;
b)	valamennyi munkahelyen - külön engedély nélkül, az ellenőrzést végző kormánytisztviselő
ellenőrzési jogosultságát az erre jogosító igazolványával (amely a sorszámot, az eljáró
kormánytisztviselő nevét és a munkavédelmi hatóság megnevezését tartalmazza) igazolva -
ellenőrzést tartani;
c)	a munkabaleseteket - kivéve a közúti közlekedéssel kapcsolatosakat - és a fokozott
expozíciós eseteket - a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve - kivizsgálni;
d)	a munkáltatót felhívni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményeinek teljesítésére;
e)	a munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére
kötelezni;
f)	az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások súlyos
megszegésével foglalkoztatott munkavállalót a kifogásolt munkavégzéstől eltiltani;
g)	a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén, határértéket
meghaladó expozícióban, rákkeltő, mutagén, teratogén hatású veszély előfordulásakor -
annak elhárításáig -, vagy nem megfelelő védelmet nyújtó védőeszköz használatakor a
veszélyes tevékenység, illetve üzem, üzemrész működésének, munkaeszköz, egyéni
védőeszköz, veszélyes anyag vagy keverék használatának felfüggesztését elrendelni;
h)	elrendelni a 23. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést;
i)	a balesetet munkabalesetnek minősíteni, továbbá a munkabaleset bejelentését vagy
kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották, nem a
jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték, vagy ha a munkáltató a balesetet
jogszabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek;
j) a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem
rendelkezik a 18. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott okirattal;
k) a munkáltatót arra kötelezni, hogy az éjszakai munkavégzés keretében foglalkoztatott
munkavállalói átlagos statisztikai létszámát, munkarendjét, az éjszakai munkavégzés
körülményeire vonatkozó - a határozatban megjelölt egyéb - információkat, valamint a közölt
adatokban, tényekben bekövetkező változást időszakonként bejelentse;
4
l) a munkahelyen tartózkodó személytől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást kérni,
valamint az ilyen személyt személyi azonossága igazolására felhívni;
m) az ellenőrzés lefolytatásának akadályozása esetén a rendőrség igénybevételére;
n) munkahigiénés vizsgálatok elvégeztetését elrendelni.”
(2) Az Mvt. 84. § (2), (3) és (4) bekezdésében az „A felügyelő” szövegrész helyébe az „A
munkavédelmi hatóság” szöveg lép.
3.	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
3.	§
(1)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a
továbbiakban: Kvt.) „A környezethasználat feltételei és hatósági engedélyezése” alcíme a
következő 66/A. §-sal egészül ki:
„66/A. § (1) A környezethasználattal járó tevékenység engedélyezésére irányuló hatósági
eljárásban a környezetvédelmi szempontok érvényesülését szakhatósági közreműködés
keretében vagy szakkérdésként kell vizsgálni.
(2)	A hatóság a tervezett tevékenység elvégzéséhez nem járulhat hozzá, ha az környezeti
elemet veszélyeztetne vagy károsítana.”
(2)	A Kvt. 92. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a környezetvédelmi,
természetvédelmi és tájvédelmi szakkérdést a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság
más hatóság eljárásában - jogszabály alapján - szakértőként vizsgálja.”
(3)	A Kvt. 96/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„96/A. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi és az
egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán
felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.
(2) A nem környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárásban a környezetvédelmi és
természetvédelmi szakkérdés vizsgálatával kapcsolatban felmerülő költségek egyéb eljárási
költségnek minősülnek.”
(4)	A Kvt. 110. § (7) bekezdése a következő 21a. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
5
„21a. a hatósági eljárás során felmerülő, a környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés
vizsgálatával kapcsolatos egyéb eljárási költségeket;”
(5)	A Kvt. 110. § (7) bekezdése a következő 36. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„36. a szakértőként eljáró környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság szakértői díját.”
(6)	A Kvt. 110/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„110/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a)	jelölje ki
aa)	a környezetvédelmi hatóságot,
ab)	a vízvédelmi hatóságot,
ac)	a környezetvédelmi igazgatási szervet,
ad)	a vízvédelmi igazgatási szervet,
ae)	a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárásban szakértőként kirendelhető
szerveket, továbbá
b)	meghatározza
ba)	a környezetvédelmi és vízvédelmi eljárások során vizsgálandó,
bb)	a hatósági eljárásokban vizsgálandó környezetvédelmi és vízvédelmi
szakkérdéseket.”
4.	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
4.	§
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
a)	23. § a) pontjában az „azok kifizetésével, illetve ellenőrzésével kapcsolatban” szövegrész
helyébe az „azok kifizetésével, ellenőrzésével, valamint a kifizetett ellátások
visszafizetésével, megtérítésével kapcsolatban” szöveg,
b)	32. § q) pontjában a „kincstár” szövegrész helyébe a „kincstár, fővárosi és megyei
kormányhivatal, valamint lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter” szöveg
lép.
6
5.	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása
5.	§
(1)	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a
továbbiakban: Tftv.) 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A területrendezésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési
hatósági eljárással összefüggő hatósági feladatokat az állami főépítészi hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.
(2)	Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal
a)	véleményezi illetékességi területén a területrendezési terveket és indokolt esetben
javaslatot tehet e tervek módosítására,
b)	véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális fejlesztési
programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját,
c)	nyilatkozik a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel,
továbbá a településrendezési eszközöknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei
területrendezési tervekkel való összhangjáról.”
(2) A Tftv. 23/D. § (1), (2), (3), (3a), (6), (7), (9) és (10) bekezdésében az „állami főépítész”
szövegrész helyébe az „állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal” szöveg lép.
6.	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
6.	§
(1)	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 2. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaügyi ellenőrzést - az e törvényben foglalt kivételekkel - a munkaügyi hatóság
látja el.”
(2)	A Met. 2/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaügyi hatóság ellenőrzési tevékenységét az e törvény szerinti szempontok alapján
a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által megállapított és
a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként, az ellenőrzési időszakot
megelőző 45 napig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi.”
(3) A Met. 4. §-a és 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
7
„4. § (1) A munkaügyi hatóság a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és
előzetes bejelentési kötelezettség nélkül ellenőrzést tarthat.
(2) Az ellenőrzés során a munkaügyi hatóság jogosult
a)	a munkahelyen tartózkodó személyek személyazonosságának igazoltatással történő
megállapítására,
b)	a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ) használatára.
4/A. § A munkaügyi hatóság kormánytisztviselője hatósági ellenőrzést erre jogosító
igazolvány birtokában végezhet. Az igazolvány tartalmazza a munkaügyi hatóság
kormánytisztviselője nevét, az igazolvány sorszámát, és az eljárásra illetékes munkaügyi
hatóság megnevezését.”
(4)	A Met. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaügyi hatóság az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt eljárása
során a következő intézkedésekkel élhet:
a)	megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a 3. § (1)
bekezdés a) pontjának első és második fordulata, továbbá b), e), f), i), k) és s) pontja esetében
a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn és a sérelem rövid időn belül nem
orvosolható; ha a további foglalkoztatás megtiltására azért került sor, mert a foglalkoztató
megsértette a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok
alakszerűségére vagy a jogviszony bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket, a munkaügyi
hatóság az eltiltás időtartamára kötelezi a munkáltatót az Mt. 146. § (1) bekezdése szerinti
díjazásnak a munkavállaló részére történő megfizetésére,
b)	kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő
megszüntetésére,
c)	kötelezi a foglalkoztatót a központi költségvetésbe történő befizetésre a harmadik
országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó
szabályok megsértése miatt a 7/A. §-ban foglaltak szerint,
d)	munkaügyi bírságot szab ki a 6/A. §-ban és a 7. §-ban foglaltak szerint,
e)	az 1. § (5) bekezdése alapján eljárva megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak
a munkába lépés napjától történő fennállását és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra
irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására,
f)	eltiltja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha foglalkoztatásra vonatkozó
jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik,
g)	a 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos
életkori feltételekre vonatkozó jogsértés megállapítása esetén a gyermek veszélyeztetettsége
miatt jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálatnál, vagy
h)	a további jogsértés megelőzésének érdekében - a b) pont alkalmazhatóságának hiányában -
megállapítja a munkáltató jogsértését.”
8
(5)	A Met. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkaügyi hatóság a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti
jogviszony tartalmát érintő intézkedést nem hozhat, amennyiben az ellenőrzést megelőzően a
felek között az ellenőrzés tárgyát érintően munkaügyi vita indult.”
(6)	A Met. 6/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató
a)	a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a
gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértette,
b)	a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget az
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pontjában, illetve az
egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §-ában foglalt bejelentési
kötelezettségének,
c)	a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a
kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ide nem értve a felszámolási
eljárás alatt álló foglalkoztatót, vagy
d)	hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló
tevékenységet.”
(7)	A Met. 7. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A 6. § (1) bekezdés b), e), f) és h) pontjában meghatározott jogkövetkezmény, valamint
munkaügyi bírság egyidejű alkalmazása esetén egy határozatot kell hozni.”
(8)	A Met. 8/A. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény jogorvoslati eljárásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:)
„b) a bíróság a 7. § (8) bekezdése alapján hozott határozat valamely rendelkezésének hatályon
kívül helyezése esetén a munkaügyi bírság összegét a hatályon kívül helyezett rendelkezésre
tekintettel megváltoztathatja.”
(9)	A Met. 9. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a munkaügyi hatósági
jogkör gyakorlóját a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által
vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló
telepített munkahelynél és ideiglenes építési munkahelynél, a Katonai Nemzetbiztonsági
9
Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója
a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: honvédelmi foglalkoztatók).”
(10)	A Met. 9. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„a) a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a honvédelmi
foglalkoztatók tekintetében a munkaügyi ellenőrzés eljárási, valamint a 3. § és a 6. §
alkalmazásának eltérő szabályait,”
(11)	A Met.
a)	1. § (5) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében az „A felügyelő” szövegrész helyébe az „A
munkaügyi hatóság” szöveg,
b)	2/A. § (2) bekezdésében az „A munkaügyi hatóság vezetője ellenőrzési irányelve”
szövegrész helyébe az „Az ellenőrzési irányelv” szöveg,
c)	6/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „munkaügyi ellenőrzés” szövegrész helyébe a „hatósági
ellenőrzés” szöveg
lép.
7.	Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény módosítása
7.	§
(1)	Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 22/E. §-át megelőző alcím cím
helyébe a következő cím lép:
„Az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, a rehabilitációs hatóság,
valamint egyes szociális ellátások megállapítása céljából eljáró szerv adatkezelése”
(2)	Az Eüak.
a)	4. § (2) bekezdés g) pontjában az „illetve az ártámogatás elszámolása,” szövegrész helyébe
az „illetve az ártámogatás elszámolása, valamint a társadalombiztosítási ellátások
megállapítása, kifizetése és a kifizetett ellátások visszafizetése, megtérítése érdekében,”
szöveg,
b)	22/E. § (1) bekezdés első mondatában a „rehabilitációs hatóság” szövegrész helyébe a
„rehabilitációs hatóság, a szociális feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a
továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
10
c)	22/E. § (1) bekezdés második mondatában, 22/E. § (3) bekezdésében, 22/E. § (4)
bekezdésében a „rehabilitációs hatóság” szövegrészek helyébe a „rehabilitációs hatóság, a
járási hivatal” szöveg,
d)	22/E. § (2) bekezdésében a „rehabilitációs hatóságnak a szakértői tevékenység
elvégzésével megbízott dolgozója” szövegrész helyébe a „rehabilitációs hatóságnak, járási
hivatalnak a szakértői tevékenység elvégzésével, a szakkérdés elbírálásával megbízott
dolgozója” szöveg
lép.
8.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
8.	§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 59. § (2)
bekezdés c) pontjában az „az állami főépítész” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei
kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala”
szöveg lép.
9. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
9.	§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
a)	44/A. § (1) bekezdésében a „kincstár” szövegrészek helyébe a „családtámogatási igazgatási
eljárásban, illetve a fogyatékossági támogatás ügyében másodfokon eljáró hatóság” szöveg,
b)	44/A. § (5) bekezdésében a „szakhatósági állásfoglalásával” szövegrész helyébe a
„szakhatósági állásfoglalásával, hatósági bizonyítványával, határozatával” szöveg
lép.
10.	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
10.	§
(1)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) 20. § (7)-(7b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv kezdeményezésére az egészségügyi
államigazgatási szerv köteles megvizsgálni, hogy az egészségügyi szolgáltató megfelel-e a
11
működési engedély kiadásának feltételéül külön jogszabályban meghatározott szakmai
minimumfeltételeknek, amennyiben a várólista hossza szakember, gép, műszer,
orvostechnikai eszköz hiánya miatt aránytalanul eltér az országos átlagtól.
(7a) Az egészségügyi államigazgatási szerv a (7) bekezdés szerinti vizsgálat eredményéről 15
napon belül tájékoztatja az országos várólista-nyilvántartást vezető szervet.
(7b) Amennyiben a várólisták hossza egyes ellátások esetében aránytalanul eltér egymástól,
az országos várólista-nyilvántartást vezető szerv kezdeményezheti az egészségügyi
államigazgatási szervnél az érintett egészségügyi szolgáltató kapacitásainak és ellátási
területének a külön törvény szerinti módosítását.”
(2)	Az Ebtv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton
elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálásának ellenőrzése során
a szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos általi vizsgálatához nem járult hozzá. A
szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos - a kezelő orvos jelenlétében - a
keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti. A táppénz folyósítását akkor
is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait
nyilvánvalóan nem tartja be, illetve a gyógyulását tudatosan késlelteti.”
(3)	Az Ebtv. 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A baleseti táppénz iránti kérelem benyújtására, elbírálására és folyósítására a táppénzre
vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
(4)	Az Ebtv. 70. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 68/B. §-on alapuló határozatot az egészségbiztosító hozza.”
(5)	Az Ebtv.
a)	70. § (4) bekezdésében a „67. §-on alapuló” szövegrész helyébe a „67. és 68. §-on alapuló”
szöveg,
b)	79. § (1) bekezdésében az „a társadalombiztosítási feladatot ellátó szervek hatáskörébe
utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából” szövegrész helyébe az
„a társadalombiztosítási feladatot ellátó szervek hatáskörébe utalt más ellátások
megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, valamint a kifizetett ellátások visszafizetése,
megtérítése céljából” szöveg,
c)	79/A. § (3) bekezdésében az „a Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe az „az
egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatokat ellátó szerv,
szervezet” szöveg
12
lép.
(6)	Hatályát veszti az Ebtv.
a)	20. § (7c) bekezdése,
b)	45. § (3a) bekezdése,
c)	47. § (4) bekezdése,
d)	83. § (2a) bekezdés b) pontja.
11.	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
11.	§
(1)	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.)
a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § (1) A kulturális örökségvédelmet érintő hatósági eljárásban az örökségvédelmi
szempontok érvényesülését szakhatósági eljárás keretében vagy szakkérdésként kell vizsgálni.
(2)	A hatóság a tervezett tevékenység vagy beavatkozás elvégzéséhez nem járulhat hozzá, ha
a tervezett beavatkozás a védett kulturális örökségi elemet veszélyezteti.”
(2)	A Kötv. 93. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)
„b) jelölje ki az e törvényben meghatározott feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező
hatóságokat és feladatkörrel rendelkező egyéb szerveket, és állapítsa meg az azok eljárására
és szolgáltatásaira vonatkozó szabályokat, beleértve a hatóságok eljárásaiban vizsgálandó
kulturális örökségvédelmi szempontokat és szakkérdéseket, a szakkérdések vizsgálatára a
kormányhivatalhoz örökségvédelmi érdekből történő kirendelés szabályait, valamint az
eljárások alóli mentesség feltételeit;”
12.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény módosítása
12. §
(1)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A hatóság az eljárást megszünteti, ha)
13
„h) a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell
fizetni, vagy a hatóság az ügyfelet eljárási költség előlegezésére kötelezi, és az ügyfél a
fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő
alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül,”
(2)	A Ket. 33. § (3) bekezdés i) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:
(Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidőbe nem számít be:)
„i) a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló
intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,”
(3)	A Ket. 153. §-a a következő 14a. ponttal egészül ki:
(Eljárási költségek:)
„14a. a tényállás tisztázásához szükséges, az eljáró hatóság által végzett műszeres
(laboratóriumi vagy más speciális eszköz használatát igénylő) vizsgálat azon költsége,
amelyet az eljárásért fizetendő illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj nem tartalmaz,”
13.	A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény
módosítása
13.	§
A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 5. § (3)
bekezdésében és 7. § (3) bekezdésében az „állami főépítésznek” szövegrész helyébe az
„állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg lép.
14.	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása
14.	§
(1)	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 1. §-a
a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kisajátításról szóló törvény hatálya alá tartozó kisajátítási eljárás nem nyilvánítható
kiemelt jelentőségű üggyé.”
(2)	Az Ngtv. a következő alcímmel és 1/A. §-sal egészül ki:
„A kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok
14
1/A. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben első fokon
a)	a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a hatóság jár el, amely az
adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint elsőfokú hatóságként jár el,
b)	szakhatóságként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a
hatóság jár el, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint elsőfokú
szakhatóságként jár el.
(2)	Kiemelt jelentőségű ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult
a)	a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a hatóság, amely az adott
ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint másodfokú hatóságként jár el,
b)	szakhatóságként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a
hatóság, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint másodfokú szakhatóságként
jár el.
(3)	Ha a kiemelt jelentőségű ügyben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény vagy az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat
megállapító törvény kizárja a fellebbezést vagy másodfokú szakhatóság közreműködését,
akkor a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendeletben nem kell a fellebbezés
elbírálására jogosult hatóságot vagy másodfokú szakhatóságot kijelölni.”
(3)	Az Ngtv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket - az
eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - hirdetményi úton közli.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti hirdetményi úton történő közlés esetén, ha a döntés az ügyfél
számára kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát vonja el vagy korlátozza, a kiemelt
jelentőségű ügyben a hatóság az ismert ügyfelet a döntés szövegéről - a hirdetmény
kifüggesztésével egyidejűleg - az ügyfél tekintetében az adott ügyfajtára vonatkozó külön
jogszabály szerint alkalmazható egyéb kapcsolattartási forma használatával is tájékoztatja. A
közlés jogkövetkezményei ilyen esetben is a hirdetményi úton történő közléshez
kapcsolódóan állnak be. A döntés közlésének napja - a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító
kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.”
(4)	Az Ngtv.
a)	3. § (1) bekezdésében a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenkét nap” szöveg,
b)	3. § (6) bekezdésében a „határidőt” szövegrész helyébe a „határidőt egy alkalommal,”
szöveg,
c)	5. § (1) bekezdésében az „ügy engedélyezési eljárásában” szövegrész helyébe az „ügyben”
szöveg,
15
d)	6/A. §-ában a „harminc” szövegrész helyébe a „huszonegy” szöveg
lép.
(5)	Hatályát veszti az Ngtv. 1. § (1) bekezdésében az „engedélyezési” szövegrész.
15.	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
15.	§
(1)	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 10. § (1) bekezdés
b)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jár kártalanítás)
„b) az olyan épületért,
ba)	amelynél az építést, a használatbevételt vagy fennmaradást engedélyező jogerős határozat
a későbbi lebontás esetére a kártalanítást kizárta,
bb)	amelynek a lebontását az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság jogerős döntéssel
elrendelte.”
(2)	A Ktv. 4. § (1) bekezdés c) pontjában, d) pont dc) alpontjában és m) pont mb) alpontjában
az „állami főépítész” szövegrész helyébe az „állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és
megyei kormányhivatal” szöveg lép.
16.	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
16.	§
(1)	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 2. §-a a
következő 5a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„5a. földvédelmi szakkérdés vizsgálata: a termőföld mennyiségi védelmére vonatkozó
jogszabályi előírásoknak való megfelelés vizsgálata bármely hatósági eljárásban;”
(2)	A Tfvt. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az ingatlanügyi hatóság földvédelmi szakkérdést vizsgál vagy más hatóságok
engedélyezési eljárásaiban földvédelmi szakhatóságként működik közre, a termőföld
védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá
16
eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a
gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével
történjen.”
(3)	A Tfvt. „Földvédelmi eljárás” alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § Földvédelmi szakkérdés vizsgálata során a 8. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat
alkalmazni kell.”
(4)	A Tfvt. 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az eredeti állapot helyreállítását - a (4) bekezdés szerinti bejelentést követő 15 napon
belül - az ingatlanügyi hatóság helyszíni ellenőrzéssel állapítja meg.”
(5)	A Tfvt. 14/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ingatlanügyi hatóság a bejelentésben foglaltakat megvizsgálja. Ha a vizsgálat
eredményeként megállapításra kerül, hogy a bejelentés megfelel az (1)-(5) bekezdésben
foglaltaknak, a bejelentés elfogadásáról értesíti a bejelentőt. Ha a vizsgálat eredményeként
megállapításra kerül, hogy más célú hasznosítás engedélyköteles lett volna, megindítja az
engedély nélküli más célú hasznosítás esetére irányadó eljárást.”
(6)	A Tfvt. 15/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a végleges más célú hasznosítással érintett területet a jogosult a cél-kitermelőhely
megszüntetése esetére irányadó szabályok alapján kiadott jogerős határozat előírásainak
megfelelően úgy állítja helyre, hogy ennek eredményeként a végleges más célú hasznosítással
érintett terület egésze vagy annak egy része e törvény szerinti újrahasznosítása valósul meg, a
jogosult köteles az újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.”
(7)	A Tfvt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § Az első fokon kérelemre, illetve bejelentésre induló földvédelmi eljárásért - ideértve az
ingatlanügyi hatóságnak a külön jogszabály szerinti, a termőföld mennyiségi védelmének
érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködését is -, a földvédelmi eljárásban
igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben
meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.”
(8)	A Tfvt. 66. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy)
„d) a földvédelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértékét, a befizetésére, kezelésére,
nyilvántartására és felhasználására vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős
17
miniszterrel, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel
egyetértésben”
(kiadott rendeletben határozza meg.)
(9)	A Tfvt.
a)	7. § (2) és (3) bekezdésében a „földvédelmi eljárás során” szövegrész helyébe a
„földvédelmi eljárás, illetve a földvédelmi szakkérdés vizsgálata során”,
b)	8. § (2) bekezdésében az „A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során” szövegrész
helyébe az „A szakhatósági állásfoglalás kialakítása, illetve a földvédelmi szakkérdés
vizsgálata során”,
c)	14/C. § (1) bekezdésében a „termőföldön - a katasztrófavédelmi szervnek, a
környezetvédelmi hatóságnak, illetve a vízügyi hatóságnak az élet, illetve anyagi javak
mentésére, valamint a védekezésre irányuló intézkedéseinek befejezésétől” szövegrész
helyébe a „termőföldön - az élet, illetve anyagi javak mentésére, valamint a védekezésre
irányuló intézkedések befejezésétől”
szöveg lép.
(10)	Hatályát veszti a Tfvt.
a)	6. § (8) bekezdésében az „a talajvédelmi hatósággal közös” szövegrész,
b)	6/A. § (2) bekezdésében az „a talajvédelmi hatósággal közös” szövegrész,
c)	14/A. § (8) bekezdés záró szövegrészében az „a talajvédelmi hatósággal közös” szövegrész,
d)	17. § (3) bekezdésében az „a talajvédelmi hatóság bevonásával” szövegrész,
e)	18-20. §-a és a 18. §-t megelőző az „A földvédelmi és az újrahasznosítási eljárás igazgatási
szolgáltatási díja” alcím cím,
f)	66. § (3) bekezdés b) pontjában az „a földvédelmi hatósági eljárás és” szövegrész.
17.	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
17.	§
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 33/A. § (2) és (4)
bekezdésében az „az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a
központi anyakönyvi szerv” szöveg lép.
18
18.	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
18.	§
(1)	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Atv.) „Szakmai
irányítás és felügyelet” alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § A hazai anyakönyvezési eljárásban fellebbezésnek helye nincs.”
(2)	Az Atv. a következő 101. §-sal egészül ki:
„101. § E törvénynek a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő
egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel módosított rendelkezéseit a
területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2015. évi ... törvény hatálybalépése előtt indult, folyamatban lévő hazai
anyakönyvezési ügyekben is alkalmazni kell.”
19.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvény módosítása
19.	§
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvény
a)	462/D. § (5) bekezdésében a „kincstár” szövegrészek helyébe a „családtámogatási
feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
b)	462/D. § (6) bekezdésében a „kincstár” szövegrész helyébe a „családtámogatási feladatokat
ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg
lép.
20.	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
20.	§
(1)	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 14. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami adóhatóság az ellátás megállapítása céljából a rehabilitációs hatóság
megkeresésére a megkereséstől számított 15 napon belül közli
19
a)	a 2009. december 31 -ét követő időszakra vonatkozóan a biztosításban töltött napok számát,
b)	a 2010. december 31 -ét követő időszakra vonatkozóan - a havi átlagjövedelem
meghatározása érdekében - az adózás rendjéről szóló törvény 31. § (2) bekezdésében
meghatározott bevallásban bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező havi
jövedelmi adatokat.”
(2)	Az Mmtv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a rehabilitációs hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról komplex minősítést
végzett, a szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, komplex minősítés időbeli
hatálya alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárásban
nem kell ismételt komplex minősítést végezni.”
(3)	Az Mmtv.
a)	21. § (3) bekezdésében a „kincstár” szövegrész helyébe a „családtámogatási ellátásokat
megállapító szerv” szöveg,
b)	22. § b) pontjában a „szakhatósági állásfoglalás” szövegrész helyébe a „szakhatósági
állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés” szöveg,
c)	28. § (1) bekezdés b) pontjában a „komplex minősítésre” szövegrész helyébe a
„rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítésre, rehabilitációs és orvosszakértői
feladatok ellátására” szöveg,
d)	37. § (1) bekezdésében a „szakhatósági állásfoglalásokra” szövegrész helyébe a
„szakhatósági állásfoglalásokra, hatósági bizonyítványokra, komplex minősítésekre” szöveg
lép.
(4)	Hatályát veszti az Mmtv.
a)	8. § (2) bekezdésében az „ , és együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel”
szövegrész,
b)	8. § (3) bekezdésében az „az állami foglalkoztatási szervvel,” szövegrész,
c)	14. § (4) és (5) bekezdése,
d)	21/B. § (4) bekezdése.
21.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
módosítása
21.	§
(1)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 161. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
20
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem
áll fenn]
„l) a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából
feladatkörében ellenőrzést végző fővárosi és megyei kormányhivatallal, kincstárral,
lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszterrel, valamint pénz-, tőke- és
biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel, továbbá a jogalap nélkül felvett
fogyatékossági támogatás összegének megtérülése érdekében eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatallal,”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
(2)	A Hpt. 161. § (2) bekezdés i) pontjában a „kormányrendelet” szövegrész helyébe a
„kormányrendeletek” szöveg, a „kincstárral” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei
kormányhivatallal” szöveg lép.
22.	A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014.
évi XCIX. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése
22. §
(1)	A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi
XCIX. törvény 99. §-ának a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.
évi XXXI. törvény 68/A. § (1) bekezdését, (3) bekezdés b) pontját és (4) bekezdését módosító
rendelkezése a „kincstárnál” szövegrész helyett a „fővárosi és megyei kormányhivatalnál”
szöveggel lép hatályba.
(2)	A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi
XCIX. törvény 259. §-ának a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
a)	15. § (1) bekezdés b) pontját módosító rendelkezése a „kincstárnál” szövegrész helyett a
„fővárosi és megyei kormányhivatalnál” szöveggel, és
b)	15. § (3) bekezdését módosító rendelkezése a „kincstár” szövegrész helyett a „fővárosi és
megyei kormányhivatal” szöveggel
lép hatályba.
23. Záró rendelkezések
23.	§
Ez a törvény 2015. április 1-jén lép hatályba.
21
24. §
(1)	Amennyiben törvény másként nem rendelkezik, e törvény vagy az egyes közigazgatási
tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvény alapján 2015. április 1-jével a
fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal), illetve a fővárosi és
megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)
feladat- és hatáskörébe kerülő, folyamatban lévő ügyekben az a szerv jár el, amelynek
hatáskörébe a feladat ellátása a jogszabály rendelkezése szerint kerül.
(2)	A folyamatban lévő ügyekben a 2015. április 1. előtt végzett eljárási cselekmények
hatályát és a megkezdett határidőket nem érinti, hogy az eljárás lefolytatása 2015. április 1-
jével a kormányhivatal, illetve a járási hivatal feladat- és hatáskörébe kerül.
(3)	A (2) bekezdés megfelelően alkalmazandó a 2015. április 1-jével a kormányhivatal, illetve
a járási hivatal feladat- és hatáskörébe kerülő, más hatóság eljárásában felhasználandó
szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló, folyamatban lévő szakhatósági eljárásra.
(4)	Amennyiben a folyamatban lévő ügyben 2015. április 1-jét megelőzően olyan szakhatóság
adott ki szakhatósági állásfoglalást, amelyet 2015. április 1-jét követően már nem kell
bevonni az adott eljárásba, az eljáró hatóság a határozatát a szakhatósági állásfoglalásban
meghatározott szakkérdés tekintetében kizárólag a már kiadott szakhatósági állásfoglalásra
alapozza.
(5)	A 2015. április 1-jét megelőzően indult ügyben folyamatban lévő szakhatósági eljárás
2015. április 1-jén a törvény erejénél fogva egyesül azzal az eljárással, amelyben a
szakhatóság megkeresésére sor került, ha a szakhatósági eljárásban vizsgálandó szakkérdést a
2015. április 1-jén hatályos jogszabályok alapján az ügyben hatáskörrel rendelkező hatóság
szakhatósági közreműködés nélkül a saját eljárásában vizsgálja. Az eljárások egyesítésére
egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény 33/B. §-a alkalmazandó azzal, hogy az egyesítés nem érinti a 2015. április
1. előtt végzett eljárási cselekmények hatályát és a megkezdett határidőket.
(6)	A 2015. április 1-jét megelőzően előzetes szakhatósági állásfoglalás iránt indult eljárást
meg kell szüntetni, ha a szakhatósági eljárásban vizsgálandó szakkérdést a 2015. április 1-jén
hatályos jogszabályok alapján az ügyben hatáskörrel rendelkező hatóság szakhatósági
közreműködés nélkül a saját eljárásában vizsgálja. Az előzetes szakhatósági eljárásért
megfizetett illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell téríteni annak, aki azt
megfizette. A visszatérítés iránt a 2015. április 1-jén hatályos jogszabályok alapján az ügyben
hatáskörrel rendelkező hatóság intézkedik.
22
Általános indokolás
A Kormány kiemelt célkitűzése az Államreform program keretében a közigazgatás
hatékonyságának növelése, az eddigieknél összefogottabban, ellenőrzöttebben és
költségtakarékosan működő területi államigazgatás megteremtése, ezáltal a Kormány területi
feladatellátása hatékonyságának és eredményességének megvalósítása. Mindennek érdekében
került benyújtásra az Országgyűlés elé az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról
szóló törvényjavaslat, amely egyes területi államigazgatási szerveknek a fővárosi és megyei
kormányhivatalokba történő integrálásához, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok
belső szervezetének átalakításához szükséges, elsősorban szervezeti változásokat alapozza
meg. A területi államigazgatás szervezeti oldalának átalakításához szükséges ugyanakkor a
hatósági eljárások szabályozásának megfelelő átalakítása is.
Az egységes fővárosi és megyei kormányhivatali, illetve járási (fővárosi kerületi) hivatali
szervezet kialakításának ugyanis együtt kell járnia a hatósági eljárások egyszerűsítésével és
gyorsításával. A területi államigazgatás átalakításával az eljárások intézésének a gyorsítása
várható, amely nem az általános ügyintézési időtartam (21 nap) csökkentésével, hanem a
bruttó ügyintézés időtartamának (azon eljárásokra is tekintettel, amelyeket az ügyintézésbe
nem kell beleszámítani) csökkenésével valósul meg azzal, hogy pl. megszűnnek a
kormányhivatali rendszeren belüli szakhatósági eljárások. A törvényjavaslat ezen törvényi
szintű változásokhoz szükséges módosításokat tartalmazza az egyes hatósági eljárásokkal
összefüggésben.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (a továbbiakban: Szt.)
módosításával a jelenleg biztosítható méltányossági ápolási díj a társadalombiztosítási
jogszabályok alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosít, illetve szolgálati időnek minősül.
Annak érdekében, hogy a 2015. március 1-jén hatályba lépő változások ne jelentsenek
méltánytalan hátrányt az ellátotti kör számára, indokolt annak szabályozása, hogy a
méltányossági ápolási díj helyébe lépő települési támogatás bizonyos feltételek teljesülése
esetén a társadalombiztosítási viszonyok tekintetében azonos jogkövetkezményeket vonjon
maga után. Átmeneti rendelkezés biztosítja továbbá, hogy a méltányossági ápolási díjhoz
kapcsolódó társadalombiztosítási jogosultságok az ellátás helyébe lépő települési támogatás
esetében is folyamatosan érvényesíthetőek legyenek.
Az Szt. módosításával rendezésre kerülnek a járási hivatalok azon, a szociális igazgatást
érintő eljárásai, amelyek esetében megszűnik a korábbi szakhatósági eljárás. Hatályon kívül
helyezésre kerülnek továbbá az aktív korúak ellátásának járási hatáskörbe emelése miatt az
Szt. lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó szabályai.
23
A 2. §-hoz
A munkavédelemről szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a fővárosi és
megyei kormányhivatalban a feladat- és hatáskörök címzettje munkavédelmi hatóságként a
fővárosi és megyei kormányhivatal legyen.
A 3. §-hoz
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban:
Kvt.) módosításával a környezetvédelmi hatósági eljárásokban vizsgálandó szakkérdések
vizsgálatával összefüggésben szükségessé váló rendelkezések kerülnek megalkotásra.
Bevezetésre kerül a szakértői közreműködés biztosításához szükséges törvényi kivétel
megteremtése a Kvt.-ben, továbbá a szakértői közreműködéshez, a szakértői közreműködés
díjazásához, illetve az egyéb eljárási költségek megalkotásához szükséges felhatalmazó
rendelkezések.
A 4. §-hoz
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosításával a TAJ-számot kezelő szervek a TAJ-
számot a törvényekben meghatározott nyilvántartásokkal, járulékok levonásával, bevallásával,
befizetésével, behajtásával, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli
ellátásokra való jogosultsággal, azok kifizetésével, illetve ellenőrzésével kapcsolatos eljárások
mellett a kifizetett ellátások visszafizetésével, megtérítésével kapcsolatban is kezelhetik. A
Javaslat továbbá a lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő adatkezelésre jogosult
szerveket is pontosan meghatározza.
Az 5. §-hoz
A területfejlesztési és területrendezési törvény módosításával meghatározásra kerül, hogy az
állami főépítészi hatáskörében a fővárosi és megyei kormányhivatal látja el a területrendezési
hatósági eljárással összefüggő hatósági feladatokat.
A 6. §-hoz
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a fővárosi és
megyei kormányhivatalban a feladat- és hatáskörök címzettje a szakigazgatási szervi rendszer
megszűnésével a kormányhivatal lesz, így a munkaügyi felügyelő helyett a törvényben a
munkaügyi hatóság kerül megjelölésre az egyes feladat- és hatáskörök tekintetében eljáró
szervként. Továbbá a HM Hatósági Hivatal (a továbbiakban: Hatóság) alaptevékenységi
körébe tartozó hatósági feladatokat, illetve a hatáskör gyakorlóját és szintjét a munkaügyi
hatósági terület kivételével kormányrendeletek állapítják meg. A Javaslat ennek megfelelően
kívánja szabályozni a honvédelmi foglalkoztatók vonatkozásában az elsőfokú munkaügyi
24
hatóság kijelölését. A javaslat továbbá fenntartja, illetve kiegészíti a honvédelmi miniszter
részére adott hatályos felhatalmazást.
A 7. §-hoz
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
törvény módosításával meghatározásra kerül, hogy az egészségügyi és személyazonosító
adatot az ártámogatás elszámolása, valamint a társadalombiztosítási ellátások megállapítása,
kifizetése és a kifizetett ellátások visszafizetése, megtérítése érdekében is lehet kezelni.
Kijelölésre kerül továbbá a járási (fővárosi kerületi hivatal) adatkezelőként azokban szociális
és rehabilitációs eljárásokban, amelyekben korábban szakigazgatási szerv járt el
szakhatóságként.
A 8. §-hoz
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben személyes adatok kezelésére
az állami főépítész helyett a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a járási (fővárosi
kerületi) hivatalok mint az építésügyi hatáskörök gyakorlói kapnak kijelölést.
A 9. §-hoz
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben átvezetésre kerülnek a
családtámogatási feladatok ellátásával összefüggő szervezeti és eljárási változások.
A 10. §-hoz
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításának célja, hogy a fővárosi
és megyei kormányhivatalok is kezelhessék az ellátások kifizetésével, a kifizetett ellátások
visszafizetésével, megtérítésével kapcsolatos személyes adatokat, tekintettel arra, hogy ezek a
feladatok az OEP-től a kormányhivatalokhoz kerülnek. Továbbá a szakigazgatási szervek
integrációjának eredményeként a keresőképesség, keresőképtelenség vizsgálatával,
ellenőrzésével kapcsolatos feladatok kormányhivatalokhoz történő telepítésével az OEP és a
rehabilitációs szakigazgatási szervek helyett a fővárosi és megyei kormányhivatalok fogják
ellátni a keresőképesség elbírálásának felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat. A már
kifizetett ellátások megtérítésével kapcsolatos döntéseket a jövőben a fővárosi és megyei
kormányhivatal hozhatja meg.
Mindezek mellett az ellátás-szervezéssel kapcsolatos feladatokat a jövőben a GYEMSZI
helyett az OEP fogja ellátni el, így okafogyottá válik az OEP által kezelt országos várólista
nyilvántartással kapcsolatban a térségi betegút-szervezésért felelős szerv külön történő
nevesítése.
A 11 . §-hoz
25
A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításához kapcsolódó szabályozás
átalakítása kiterjed a kulturális örökségvédelmi szakhatósági eljárások módosítására is. A
fővárosi és megyei kormányhivatalok, illetve járási hivatalok külső-belső integrációja során
az örökségvédelmi hatóság egyes esetben továbbra is mint szakhatóság jár el, ugyanakkor az
esetek többségében a kormányhivatalon belüli szervezeti egységként szakkérdés vizsgálatát
folytatja le. A Kötv. a „szakhatósági feladatok” fogalmát használja, amelyet a területi
államigazgatási szervezetrendszer átalakításához kapcsolódó szabályozás átalakításával - az
egyértelmű szabályozás céljából - pontosítani szükséges.
A 12. §-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok
szakigazgatási szervei megszűnésével a kormányhivatalokon belüli szakhatósági eljárások is
megszüntetésre kerülnek. A szakhatósági hatáskörbe tartozó szakkérdések vizsgálata az eljáró
járási (fővárosi kerületi) hivatal, illetve fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörébe kerül.
A szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja megszűnik, és abban az esetben,
amennyiben az adott szakkérdés vizsgálatára sor kerül az eljáró hatóság eljárásában, annak -
jogszabályban meghatározott, a korábbi szakhatósági díjnál nem magasabb - eljárási költségét
a kérelmező ügyfél előlegezi és viseli a Ket. általános szabályai szerint. Amennyiben a
tényállás tisztázásához speciális vizsgálat (tipikusan nagy értékű laboratóriumi eszköz
használata) szükséges, ennek költsége is eljárási költségnek minősül.
A 13. §-hoz
A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvényben meghatározásra kerül,
hogy állami főépítészi hatáskörben a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.
A 14. §-hoz
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény (a továbbiakban: Ngtv.) módosítása alapján a
kiemelt jelentőségű ügyben főszabályként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóságok és
szakhatóságok, kijelölés hiányában pedig az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerinti
hatóságok és szakhatóságok fognak eljárni. A javaslat előtti szabályozás alapján kijelölés
hiányában a kiemelt jelentőségű ügyekben a hatáskörök automatikusan eggyel magasabb
szintre tolódtak volna, a törvény hatálybalépése óta eltelt időben megalkotott, egyes kiemelt
beruházásokra vonatkozó kormányrendeletek esetén azonban a jogalkotók nem éltek ezzel a
lehetőséggel. Éppen ellenkezőleg, minden esetben eljáró hatóságok és szakhatóságok kerültek
kijelölésre, melyek a legtöbb esetben megegyeztek az adott ügyre nézve egyébként is
hatáskörrel rendelkező hatósággal. Az eltérés leggyakrabban az illetékesség területén
mutatkozott meg, amikor ugyanolyan hatáskörű, de más illetékességű hatóság vagy
szakhatóság került kijelölésre. Kisebb számban fordult csak elő, hogy az egyébként
másodfokú hatáskörrel rendelkező hatóság került kijelölésre elsőfokú hatóságként. Éppen
26
ezért indokolt a korábbi szabályozás megváltoztatása, melynek eredményeképpen az válik
főszabállyá, hogy az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerinti hatóságok és
szakhatóságok fognak eljárni a kiemelt jelentőségű ügyekben, az egyes
kormányrendeletekben pedig csak akkor kell majd a kijelölés eszközével élnie a jogalkotónak,
ha ettől el kíván térni. Egyértelműen meghatározásra kerül ugyanakkor, hogy a kisajátítási
törvény alá eső kisajátítási eljárás nem nyilvánítható kiemelt jelentőségű üggyé.
A kiemelt jelentőségű ügyek tekintetében az a gyakorlat alakult ki, hogy az egyedi
kormányrendeletekben a jogalkotó előírta, hogy a döntéseket - az eljárás során a személyesen
az ügyfélnek szóló végzések kivételével - hirdetményi úton kell közölni. Az alapvető jogok
biztosának vizsgálata során azonban felmerült, hogy az ügyféli jogok gyakorlása és a
tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jog biztosítása érdekében a döntések kötelezően
hirdetményi úton történő közzétételének előírása mellett legyen lehetősége a hatóságnak a
döntést más módon is (pl. postai kézbesítés) közölni az ügyfelekkel.
A javaslat alapján általános jelleggel kerül előírásra, hogy a kiemelt jelentőségű ügyekben a
hatóság a döntést hirdetményi úton közli, párhuzamosan azonban az is előírásra kerül, hogy
ha a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát vonja el, vagy
korlátozza, az ügyfelet a hatóság egyidejűleg egyéb kapcsolattartási forma alkalmazásával is
tájékoztatja azzal, hogy a közlés jogkövetkezményei ilyen esetben is a hirdetményi úton
történő közléshez kapcsolódóan állnak be. A közlés napja főszabály szerint a hirdetmény
kifüggesztését követő 5. nap, ettől azonban az egyes kormányrendeletek eltérően
szabályozhatnak, szükség esetén más napot állapíthatnak meg.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (7) bekezdése alapján az ügyintézési időt a hatóság csak
egy alkalommal hosszabbíthatja meg, így a javaslat a kiemelt jelentőségű ügyek tekintetében
is egyértelműsíti, hogy a határidő meghosszabbítására a hatóság vezetőjének csak egy
alkalommal van lehetősége. A Ket. 33. § (1) bekezdése alapján az általános ügyintézési
határidő a korábbi harminc napról huszonegy napra csökkent, így indokolt a kiemelt
jelentőségű ügyekben alkalmazott ügyintézési határidők csökkentése is.
Az Ngtv. jelenlegi szabályai alapján csak közigazgatási hatósági engedélyezési ügyek
nyilváníthatóak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé, szükséges azonban,
hogy a beruházásokhoz kapcsolódó, azok megvalósításával összefüggő, de nem engedélyezési
jellegű hatósági ügyek esetén is legyen lehetőség a kiemelt jelentőségűvé nyilvánításra, így a
javaslat alapján a beruházás összefüggő bármely közigazgatási hatósági ügy kiemelt
jelentőségűvé nyilváníthatóvá válik.
A 15. §-hoz
A kisajátításról szóló törvény módosításával meghatározásra kerül, hogy akkor sem jár
kártalanítás, ha az építmény bontását az építésfelügyeleti hatóság rendelte el, illetve az állami
főépítészhez kötött feladat- és hatáskörökben a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.
27
A 16. §-hoz
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) módosítása
a kormányhivatali belső integráció miatt szükséges, mert az integrációt követően az
ingatlanügyi hatóság (a földhivatal) földvédelmi szakhatósági közreműködése
értelmezhetetlenné válik, így a javaslat a Tfvt.-t kiegészíti a fölvédelmi szakkérdés
vizsgálatának fogalmával. Továbbá módosításra kerülnek az olyan rendelkezések,
amelyekben a Tfvt. nevesíti azon hatóságokat, amelyek szakigazgatási szervként megszűnnek,
elveszítik szervezeti önállóságukat azáltal, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal
szervezeti egységeivé válnak, és így az önálló földvédelmi eljárás vagy a földvédelmi
szakhatósági közreműködés során megszűnik a hatáskörük is.
Ugyanakkor vannak olyan hatóságok, amelyek nem integrálódnak a kormányhivatalokba, így
az ezen hatóságok engedélyezési eljárásaiban továbbra is fennmarad a földvédelmi
szakhatósági közreműködés. A javaslat tehát megkülönbözteti a földvédelmi szakhatósági
eljárást és az önálló földvédelmi eljárást, azaz a termőföld más célú hasznosításának
engedélyezésére irányuló eljárást (ez utóbbi esetben is jelenleg a földhivatal az ügydöntő
hatóság és más hatóságok működnek közre szakhatóságként), továbbá - az „egységes
kormányhivatal” koncepciójára épülő eljárások miatt - a földvédelmi szakkérdés vizsgálatát.
Az „egységes kormányhivatal” koncepció alapján a földvédelmi szakhatósági eljárásért és az
önálló földvédelmi eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat összegszerűen pontosan
meg kell határozni, ezért a javaslat hatályon kívül helyezi azokat a rendelkezéseket, melyek a
földvédelmi szakhatósági eljárásért és a földvédelmi eljárásért fizetendő díjak mértékét
határozzák meg. A díjak mértékét és azok befizetésének, kezelésének a részletes szabályait a
Tfvt. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet határozza majd meg.
A 17. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartó szerv felé az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter helyett a központi
anyakönyvi szerv közli a névváltoztatással érintett, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás
aktív nyilvántartás hatálya alá nem tartozó személyek adatait.
A 18. §-hoz
Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával meghatározásra kerül, hogy a hazai
anyakönyvezési eljárásban fellebbezésnek helye nincs, jogszabálysértés esetén közvetlenül a
bírósághoz lehet fordulni.
A 19. §-hoz
28
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvényben átvezetésre kerülnek a családtámogatási feladatok ellátásával összefüggő
szervezeti változások.
A 20. §-hoz
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvényben átvezetésre kerülnek a fővárosi és megyei
kormányhivatalok külső és belső integrációjával összefüggő szervezeti és eljárási változások.
A 21. §-hoz
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben átvezetésre kerülnek azok
a változások, amelyek biztosítják, hogy a lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő
elsőfokú eljárásokban a Magyar Államkincstár helyett a fővárosi és megyei kormányhivatal
járjon el.
A 22. §-hoz
A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX.
törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetésével a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvény, illetve a családok védelméről szóló törvény 2015. szeptember 1-
jén hatályba lépő rendelkezései szerint is az egyes eljárásokban a fővárosi és megyei
kormányhivatal jár el.
A 23. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 24. §-hoz
Átmeneti rendelkezések.