﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/3404. számú
törvényjavaslat
a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében, és a bűnügyi, illetve
rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere szabályozásával
összefüggésben szükséges egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2015. február
1
2015. évi.....törvény
a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében, és a bűnügyi, illetve
rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere szabályozásával
összefüggésben szükséges egyes törvények módosításáról
1.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
1.	§
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/E. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A bűnüldözési adatállományból a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok
kockázatelemzése céljából - a cél megjelölésével és az utasadatok kockázatelemzésére vonatkozó
törvényi feltételek teljesülése esetén - a rendőrségtől adatszolgáltatást kérhet.”
2.	§
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/M. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül
ki:
„(3a) A rendőrség (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásából a (2) bekezdésben
meghatározott adatokat a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ - a terrorizmussal vagy a
szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény elkövetésének lehetséges gyanúja esetén és az
utasadatok kockázatelemzésére vonatkozó törvényi feltételek teljesülése esetén - a konkrét cél
megjelölésével átveheti.”
2.	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
3.	§
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 27/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27/C. § (1) A légiközlekedés és az utasok védelmének biztosítása, a terrorizmussal és a szervezett
bűnözéssel összefüggő bűncselekmények felderítésének és nyomozásának elősegítése, a
nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvések és tevékenységek elhárítását célzó intézkedések
elősegítése és az illegális migráció megelőzésével, megakadályozásával kapcsolatos feladatok
elősegítése céljából a személyszállítást végző légifuvarozó az utas vagy megbízottja, illetve a
személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltató
adatszolgáltatása alapján, schengeni határátlépési államon kívülről Magyarország területére mint cél
vagy tranzitállomásra utazó, valamint Magyarország területéről schengeni határátlépési államon
kívülre induló utassal összefüggésben az alábbi adatokat kezelheti:
1.	név (az utas teljes neve, ha a foglalást végző az utastól különböző személy, abban az esetben e
személy neve is),
2.	az utas neme,
2
3.	az utazási iroda, utazásközvetítő neve,
4.	a járat száma,
5.	a járat indulási és érkezési ideje,
6.	az indulási, a tranzit- és a célállomás,
7.	a nyilvántartási helymeghatározó kód (rekord lokátor),
8.	a jegykiállítás időpontja,
9.	az ülőhely száma és az ülőhellyel kapcsolatos különleges igények és információk,
10.	az utas által feladott és kézi poggyászként a légijármű fedélzetére vitt poggyászok száma és az
ezekkel kapcsolatos adatok,
11.	az utassal együtt utazók neve és utazók száma,
12.	az utas által közölt kapcsolattartási adatok, különösen az utas és a vele utazók lakó- és
tartózkodási helyének címei, telefonszámaik, e-mail címeik,
13.	a hitelkártyával vagy bankszámlával kapcsolatos, az utazási tranzakcióhoz nem kötődő
tranzakciós adatok kivételével valamennyi rendelkezésre álló fizetési vagy számlázási információ,
14.	a repülőjegyre vonatkozó adatok, így különösen az azt kibocsátó légitársaság neve és a
repülőj egy sorszáma,
15.	az utazás körülményeire vonatkozó adatok,
16.	az úti okmánnyal kapcsolatban rendelkezésre álló adatok (úti okmány típusa, száma,
állampolgárság, kibocsátó ország, úti okmány lejárati ideje, születési idő), valamint
17.	az 1-16. pontban meghatározott adatok módosításai.
(2)	Az utas az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak a személyszállítást végző légifuvarozó
által meghatározott körét köteles a személyszállítást végző légifuvarozó számára hozzáférhetővé
tenni.
(3)	A személyszállítást végző légifuvarozó a légi jármű indulását megelőző 345. naptól
a)	az (1) bekezdés 1., 6. és 13. pontjában - továbbá ezekhez kapcsolódóan az (1) bekezdés 17.
pontjában - meghatározott adatok tekintetében, ha az utas ettől eltérő időtartamú adatkezeléshez,
megfelelő tájékoztatást követően, önkéntesen és kifejezetten nem járult hozzá, a légi jármű utolsó
célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 60 napig, valamint
b)	az (1) bekezdés 2-5., 7-12. és 14-16. pontjában - továbbá ezekhez kapcsolódóan az (1)
bekezdés 17. pontjában - meghatározott adatokat a légi jármű utolsó célállomáshelyére történő
beérkezésétől számított 24 óráig
kezelheti.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatok - a foglaló kezdeményezése alapján - mindaddig
megváltoztathatók, amíg az érintett járatra történő utasfelvételi eljárás be nem fejeződik.
(5)	A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a
rendelkezésére álló adatokat a járat tervezett indulási ideje előtt 12 órával, valamint az utasfelvételi
eljárás befejezését követően, közvetlenül a légi jármű felszállása után haladéktalanul továbbítani a
szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak az utasadat-információs tevékenységéhez
kapcsolódó feladatellátáshoz.
(6)	A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az utasokat az adatok felvételével egyidejűleg
tájékoztatni az adatok átadásáról, kezelőjéről, az adatkezelés céljáról, időtartamáról és az esetleges
adatfeldolgozóról, valamint az utasról kezelt adatokról való tájékozódás és az adatok
helyesbítésének jogáról, továbbá arról, hogy adatait mely szervnek és milyen célból továbbíthatja.”
4. §
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 27/B. § (6) bekezdésében a „továbbíthatja”
szövegrész helyébe a „továbbítja” szöveg lép.
3
3.	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
5.	§
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A központi adatkezelő szerv a 24. § a) és e) pontjában meghatározott adatokat a szervezett
bűnözés elleni koordinációs központnak az utasadatok kockázatelemzése céljából átadhatja.”
4.	Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi
LIV. törvény módosítása
6.	§
Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV.
törvény 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A NEBEK az egyes európai uniós jogi aktusokban rögzített bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú
együttműködés keretében történő információcsere során a biometrikus azonosítók egyértelmű
egyezést eredményező automatikus találati adathozzáférése nyomán követendő eljárásban központi
kapcsolattartó pontként jár el a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv és a belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv által kezdeményezett, személyazonossággal
kapcsolatos adatok beszerzése iránti megkereséseinek az együttműködő tagállam felé való
továbbításában, illetve az együttműködő tagállam ilyen megkereséseinek a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásának vezetéséért felelős szakértői nyilvántartó szerv felé való
továbbításában.”
7.	§
Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV.
törvény a következő 20. §-sal egészül ki:
„20. § Ez a törvény az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi
kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i, 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
5.	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény
módosítása
8.	§
A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és
az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/I. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(1) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ a 4/A. § (1) bekezdés h) pontjában
meghatározott feladatkörében az utasadat szolgáltatójától átveszi és kezeli az utasadatokat.”
9.	§
(1)	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól
és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/I. §-a a következő
(1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az utasadatok átvételének és kezelésének a célja
a)	a terrorizmussal, a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények, valamint az illegális
migráció területén megjelenő szervezett bűnözői csoportok és bűnszervezetek által elkövetett
bűncselekmények felderítésének és nyomozásának, illetve az illegális migráció megelőzésével,
megakadályozásával kapcsolatos feladatok elősegítése, továbbá
b)	a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvések és tevékenységek elhárításának az elősegítése.”
(2)	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól
és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/I. § (5) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadat-információs feladatai során az
elemző-értékelő tevékenység keretében a terrorizmussal vagy a szervezett bűnözéssel összefüggő
bűncselekmény elkövetésének lehetséges gyanúját vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető
lehetséges kockázatot állapít meg, a terrorizmussal vagy a szervezett bűnözéssel összefüggő
bűncselekmény felderítésére, nyomozására vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvés,
tevékenység elhárítására hatáskörrel rendelkező szervet az utasadat átadásával egyidejűleg értesíti.”
(3)	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól
és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/I. §-a a következő
(5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Ha a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadat-információs feladatai során
az elemző-értékelő tevékenység keretében az illegális migráció területén megjelenő szervezett
bűnözői csoportok és bűnszervezetek által elkövetett bűncselekmény elkövetésének lehetséges
gyanúját vagy az illegális migrációra utaló lehetséges kockázatot állapít meg, az e bűncselekmény
felderítésére, nyomozására vagy az illegális migrációval összefüggésben feladat- és hatáskörrel
rendelkező szerveket az utasadat átadásával egyidejűleg értesíti.”
10.	§
A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és
az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény „Utasadattal
összefüggő adatkezelés” alcíme a következő 4/J. §-sal egészül ki:
„4/J. § (1) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadat-információs feladatai
során, ha az elemző-értékelő tevékenység keretében a 4/I. § (1a) bekezdés a) pontjában
meghatározott bűncselekmények lehetséges gyanúját, illetve tevékenységek lehetséges kockázatát
állapítja meg, és a 4/I. § szerinti elemző-értékelő tevékenység keretében nem azonosítható a 4/I. §
(1a) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekménnyel vagy tevékenységgel érintett, a
5
szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az érintett személy azonosítása céljából adatot
igényelhet a rendőrség személyszállítást végző légifuvarozóktól átvett adatait tartalmazó
nyilvántartásából.
(2)	A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az (1) bekezdés szerint átvett adatot az adat
átvételétől számított huszonnégy órán belül, illetve - ha a 4/I. § szerinti elemző-értékelő
tevékenységre kerül sor, - a 4/I. § szerinti elemző-értékelő tevékenység befejezését vagy a (3)
bekezdésben foglalt adatátadást követően haladéktalanul törli.
(3)	A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ a 4/I. § (5) és (5a) bekezdése szerinti esetben
-	ha az (1) bekezdés alapján átvett adatot a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az
elemző-értékelő tevékenység keretében felhasználta, - az (1) bekezdés alapján átvett adatot is
átadja.”
11.	§
A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és
az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 62. §-a a következő (1)
bekezdéssel egészül ki:
„(1) Felhatalmazást kap a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ irányításáért felelős
miniszter, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ és az utasadat szolgáltatója
közötti kapcsolattartás, valamint adatátadás módját rendeletben szabályozza.”
12.	§
(1)	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól
és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. § p) pont pb)
alpontjában a „176-177. §, 182. §, 184. §” szövegrész helyébe a „176-177. §, 182. §, 184-184/A. §”
szöveg lép.
(2)	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól
és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/A. § (4)
bekezdésében az „országos parancsnokai által erre kijelölt központi szerveivel” szövegrész helyébe
az „országos parancsnokai, illetve vezetői által erre kijelölt szerveivel” szöveg lép.
(3)	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól
és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/I. § (3) bekezdés
b)	pontjában a „szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményekre, illetve a nemzetbiztonságot
veszélyeztető törekvésekre és tevékenységekre” szövegrész helyébe az „az (1a) bekezdésben
meghatározott bűncselekményekre, tevékenységekre, illetve törekvésekre” szöveg lép.
(4)	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól
és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/I. § (4)
bekezdésében a „más állami szervektől” szövegrész helyébe a „más állami szervektől, illetve
nyilvántartásokból az érintett személy azonosítása céljából” szöveg lép.
6.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
13. §
6
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 27/A. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti automatizált keresés elrendelésére feljogosított hatóságok:
a)	a közrend és a közbiztonság fenntartásával összefüggő feladatai ellátása, valamint a
bűncselekmények megelőzése céljából a rendőrség,
b)	a közúti közlekedés szabályainak megsértésével összefüggő közlekedésrendészeti szabálysértési
eljárások lefolytatása céljából a szabálysértési ügyekben eljáró szabálysértési hatóság vagy a
bíróság,
c)	a közúti közlekedés szabályainak megsértésével összefüggő közigazgatási bírságolási eljárás
során a rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság, az autópályák, autóutak és főutak használatáért
fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíj ellenőrzésre feljogosított
szervezet, valamint az úthasználati díj ellenőrzésére kijelölt szervezet,
d)	a bűncselekmények felderítése és a büntetőeljárás lefolytatása céljából a nyomozó hatóság, az
ügyészség és a bíróság, valamint
e)	a hatáskörébe tartozó bűnüldözési és felderítési feladatok ellátása céljából a törvényben
meghatározott szervek.”
14.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. § e) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazás kap a Kormány, hogy)
„e) a 27/A. § (2)-(5) bekezdésében és a 27/C. §-ban meghatározott automatizált keresés részletes
szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
15.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. §-ának nyitó
szövegrészében a „Felhatalmazás” szövegrész helyébe a „Felhatalmazást” szöveg lép.
7.	A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása
16.	§
A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a szabálysértési ügyben eljáró külföldi hatóság, amely előtt olyan cselekmény miatt van
eljárás folyamatban, amelynek az elkövetéséhez gépjárművet használtak, és megkeresésében a
gépjármű rendszámának és gyártmányának megküldésével, annak a személynek a közúti
közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti járműnyilvántartásban rögzített adatait kéri, aki a
7
cselekmény elkövetésekor a gépjármű üzembentartója volt, a legfőbb ügyész a megkeresést
válaszadás céljából továbbítja a központi közúti közlekedési nyilvántartó szervnek.
(2)	A központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv a gépjármű üzembentartójának a közúti
közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti járműnyilvántartásban rögzített - a
megkeresésben megjelölt - adatait a megkeresés hozzá való megérkezésétől számított tizenöt napon
belül megküldi a legfőbb ügyésznek, aki azt továbbítja a megkeresést előterjesztő külföldi
hatósághoz.”
17.	§
A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 26. § (3) és (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(3) A 2008/615/IB tanácsi határozat alapján az (1) bekezdésben meghatározott kérelem
előterjesztését megelőzően, a kérelem előterjesztéséhez szükséges adatok megállapítása érdekében,
vagy a szabálysértési eljárás saját hatáskörben történő lefolytatása céljából a közlekedésrendészeti
ügyben eljáró szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a gépjármű, valamint annak tulajdonosa,
illetve üzembentartója adataival kapcsolatban az Európai Unió más tagállamának gépjárműadat-
nyilvántartásaiban a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a
továbbiakban: Kknyt.) 27/A. § (2)-(4) bekezdése szerint automatizált keresést rendelhet el. Az
automatizált keresést a 3. § (4) bekezdés c) pontja szerinti központi hatóság biztosítja, és a keresés
eredményéről a Kknyt. 27/A. § (5) bekezdése szerint haladéktalanul tájékoztatja az elrendelő
szabálysértési hatóságot, valamint a bíróságot.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem előterjesztését megelőzően, a kérelem
előterjesztéséhez szükséges adatok megállapítása érdekében, vagy a szabálysértési eljárás saját
hatáskörben történő lefolytatása céljából a közlekedésrendészeti ügyben eljáró szabálysértési
hatóság, illetve a bíróság a gépjármű, valamint annak tulajdonosa, illetve üzembentartója adataival
kapcsolatban a 2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető más európai uniós
tagállam gépjárműadat-nyilvántartásaiban a Kknyt. 27/C. § (1) és (2) bekezdése szerint automatizált
keresést rendelhet el. Az automatizált keresést a 3. § (4) bekezdés c) pontja szerinti központi
hatóság biztosítja, és a keresés eredményéről a Kknyt. 27/C. § (3) bekezdése szerint haladéktalanul
tájékoztatja az elrendelő szabálysértési hatóságot, valamint a bíróságot.”
18.	§
Hatályát veszti a szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése.
8.	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
19.	§
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 84. § c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
8
(EGT-tagállam, harmadik ország valamint nemzetközi szervezet részére történő adattovábbítás
céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásából adatot igényelhet, valamint - ha erre e törvény alapján jogosult - közvetlen
hozzáféréssel adatot vehet át:)
„c) a SIRENE Iroda a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről szóló törvény szerinti kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából
a bűntettesek nyilvántartásába, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába, továbbá a
bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett adatokból.”
20.	§
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 85. § (4)-(6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szakértői nyilvántartó szerv a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság rendelkezésére,
egyedi ügyben büntetőeljárás lefolytatása céljából
a)	a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett ujj - és tenyérnyomatot,
b)	a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett DNS-profilt, vagy
c)	a 82. § (4) bekezdés a) pontja alapján megküldött mintát
automatikus találati adathozzáférés útján összehasonlítja az együttműködő tagállam
nyilvántartásaiban kezelt ujj - és tenyérnyomatokkal, valamint DNS-profilokkal.
(4a) A szakértői nyilvántartó szerv egyedi ügyben kizárólag bűncselekmények megelőzése vagy
felderítése céljából
a)	a nyomozó hatóság vagy az ügyészség rendelkezésére a bűnügyi és rendészeti biometrikus
adatok nyilvántartásába felvett ujj- és tenyérnyomatot vagy a 82. § (4) bekezdés a) pontja alapján
megküldött ujj- és tenyérnyomatot,
b)	a bűnüldözési feladatot ellátó szerv rendelkezésére a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásába felvett ujj - és tenyérnyomatot, illetve a 82. § (4) bekezdés c) vagy f) pontja alapján
megküldött ujj - és tenyérnyomatot
automatikus találati adathozzáférés útján összehasonlítja az együttműködő tagállam
nyilvántartásaiban kezelt ujj - és tenyérnyomatokkal.
(5)	Ha az ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil (4) vagy (4a) bekezdés szerinti összehasonlítása
egyértelmű egyezést eredményez az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és
tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, az egyezés tényéről a szakértői nyilvántartó szerv
haladéktalanul értesíti azt a bűnüldözési feladatot ellátó szervet, nyomozó hatóságot, ügyészséget
vagy bíróságot, amely az összehasonlítást elrendelte. Az értesítés tartalmazza az együttműködő
tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomathoz vagy DNS-profilhoz kapcsolódó
szakrendszeri azonosító kódot, valamint az érintett együttműködő tagállam megjelölését.
(6)	Ha a (4) vagy (4a) bekezdés szerinti összehasonlítás eredményeként a szakértői nyilvántartó
szerv azt állapítja meg, hogy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt
ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal azonos ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nem
található, ennek tényét haladéktalanul közli azzal a bűnüldözési feladatot ellátó szervvel, nyomozó
hatósággal, ügyészséggel vagy bírósággal, amely az összehasonlítást elrendelte.”
9.	A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary
9
Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény
módosítása
21.	§
A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről,
továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal
összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 19. § (1) bekezdése a következő e)
ponttal egészül ki:
(A SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik)
„e) a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából a
személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket érintően.”
10.	A nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a
rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló 2013. évi CXCVIII. törvény
hatályon kívül helyezése
22. §
Hatályát veszti a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint
a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló 2013. évi CXCVIII. törvény.
11.	A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi
XCIX. törvény módosítása
23.	§
Nem lép hatályba a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
2014.	évi XCIX. törvény 268. §-a.
12.	Záró rendelkezések
24.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetést követő tizenötödik
napon lép hatályba.
(2)	A 23. § 2015. június 30-án lép hatályba.
(3)	A 6-7. §, a 13-20. § és a 25. § 2015. július 1-jén lép hatályba.
25.	§
Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon
átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i, 2008/615/IB tanácsi határozat,
b)	a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon
átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló, 2008.
június 23-i, 2008/616/IB tanácsi határozat,
10
c)	az egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus
és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés
megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló
bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló
2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete
egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő
aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2009.
szeptember 21-i 2009/1023/IB tanácsi határozat,
d)	a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésre vonatkozó információk
határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2011. október 25-i, 2011/82/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv, valamint
e)	az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat
felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i, 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.
11
INDOKOLÁS
a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében, és a bűnügyi, illetve
rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere szabályozásával
összefüggésben szükséges egyes törvények módosításáról
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Belügyminisztérium 2013 áprilisában sikeres pályázatot nyújtott be az Európai Bizottság
felhívására [HOME/2012/ISEC/AG/PNR/Targeted Call 'PNR' (célzott támogatás PNR) a magyar
pályázat nyilvántartási száma: 4000004451], amelynek célja a „Nemzeti Utas-adat Információs
Egység (PIU)” létrehozása. A pályázat a „Bűnmegelőzés és bűnüldözés” (ISEC) program keretében
célzottan került kiírásra, Magyarországon kívül további 13 EU tagállam nyert támogatást. A magyar
PIU egység a pályázat alapján a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központban (Központ)
kerül kiépítésre és működtetésre, az elhelyezés kialakítása folyamatban van. Feladata lesz az
utasadatok gyűjtése, elemzése, kezelése. „A magyar utasadat információs rendszer létrehozása”
című projekt 2014. május 1-én indult meg hivatalosan, és 2016. április 30-án fejeződik majd be.
2013-ban elfogadásra került a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében
szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló 2013. évi
CXCVIII. törvény (a továbbiakban: PNR törvény), amely 2015. január 1-jén lépett hatályba. A PNR
törvény új feladattal bővíti a Központ hatáskörét, 2015. január 1-jétől utas-adat információs
egységként (PIU egység) ellátja az utas nyilvántartási adatok (PNR adatok) gyűjtését, elemzését,
kezelését. A Központ új feladatává vált utas információs egységként a légitársaságok által
továbbított utas-nyilvántartási adatok kezelése, valamint elemzése és értékelése, összhangban az
uniós adatvédelmi előírásokkal. A hazánk területére érkező vagy onnan induló EU külső légi járatok
utasadatainak kezelése az adatvédelmi előírások alkalmazása mellett eredményesebbé teszi az
együttműködő szervek megelőző, felderítő, nyomozó tevékenységét.
A törvény hatálybalépésével azonban szükséges egyes rendelkezések pontosítása, bizonyos
javítások átvezetése a törvényben annak érdekében, hogy a PIU egység működése maradéktalanul
megfeleljen a törvényben elvárt céloknak, így a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel
összefüggő bűncselekmények felderítése és nyomozása, illetve a nemzetbiztonságot veszélyeztető
törekvések és tevékenységek elhárítását célzó intézkedések elősegítésének.
A PIU egység felállítása során egyértelművé vált, hogy a nemzeti utasadat információs egység által
végzett kockázatelemzés - a 2013-ban elfogadott szabályozás alapján - önmagában nem képes arra,
hogy a légifuvarozók által közölt utasadatokból azonosítható módon kiszűrje a terrorizmussal,
illetve a határon átnyúló szervezett bűnözéssel kapcsolatba hozható „feltételezett” elkövetőket. A
gyanús személyek azonosítására jelen törvénymódosítás révén a PIU képessé válik, így a Központ a
PNR adatokon túl - a sikeres kockázatelemzés érdekében - a rendőrségtől egyedi adatkérés útján a
kockázatelemzés során „gyanússá” vált személyek beazonosítása érdekében az API adatokat
(Advance Passenger Information - Előzetes utasadat) is megkapja. Tekintettel arra, hogy az API
irányelv az illegális migrációval összefüggő feladatok ellátása, illetve határellenőrzés javítása
céljából lehetővé teszi azt, hogy a személyszállítást végző légifuvarozó kezelje, illetve továbbítsa az
érintett rendvédelmi szerv részére az előzetes utasadatokat (API), így nem zárható ki, hogy a
Központ elemző-értékelő tevékenysége során az illegális migrációval kapcsolatos adatok birtokába
kerül, amelyeket az arra hatáskörrel rendelkező szerv részére kell továbbítania, abban az esetben is,
ha az adott szerv nem együttműködő szerv.
12
A PNR törvény kötelezően előírja az utas nyilvántartási adatok (PNR) Központ részére történő
továbbítását, azonban szankciót nem társít mellé. A légközlekedési hatóság a légiközlekedésről
szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 66/A. § (1) bekezdés f) pontja alapján a
törvényben, a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban és közösségi rendeletben előírt
adatszolgáltatásra, tájékoztatásra, bejelentésre vonatkozó rendelkezések megsértőivel szemben - a
légiközlekedési bírság kivetésének részletes szabályairól és a beszedett bírság összegének
felhasználási rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - 100 000 000 Ft-ig
terjedő bírság szabható ki. Tekintettel arra, hogy a PNR adatok átadása törvényen alapuló
adatátadási kötelezettség, így az Lt. 66. § (1) bekezdés f) pontja erre az esetre is kiterjed. A (2)
bekezdés alapján a bírságolással kapcsolatos eljárást a légiközlekedési hatóság hatáskörébe tartozik.
Az eljárást bárki, így a Központ is kezdeményezheti, amennyiben a PNR adatok szolgáltatását nem
teljesítik, vagy hiányosan, illetve késedelmesen teljesítik.
Az utas-adat információs rendszer elindulása hazánk és az egész Európai Unió biztonságát is
jelentősen növeli.
A javaslat a bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében megvalósuló
információcsere európai uniós szabályait megállapító közösségi normáknak való megfelelés
érdekében kívánja megvalósítani a tárgykört szabályozó hazai törvények kis terjedelmű
módosítását.
A hazai szabályozásnak az európai uniós szabályozással való összhangját biztosítani hivatott
javaslat meghatározza a daktiloszkópiai és a DNS-adatok prümi típusú egybevetése során elért
találatot követően a további személyazonosító adatok beszerzésére irányuló eljárásban a
Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) szerepére vonatkozó törvényi
rendelkezést, a daktiloszkópiai adatok prümi típusú összehasonlításának lehetőségét a felderítési
szakban beszerzett, ujj - és tenyérnyomatot tartalmazó mintákra is kiterjeszti, mindemellett rögzíti a
közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvényben a normaszövegéből
jelenleg hiányzó, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésre vonatkozó
információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2011. október 25-i, 2011/82/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján folytatandó gépjármű-nyilvántartási adatcsere
végrehajtási szabályainak rendeleti úton történő megállapítását lehetővé tevő felhatalmazó
rendelkezést.
13
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 1-2. §-hoz
A javaslat biztosítja a rendőrség bűnügyi célból kezelt adataihoz, valamint az előzetes
utasadatokhoz (API) való hozzáférést a Központ részére.
A 3-4. §-hoz
A javaslat lehetőséget biztosít a Központnak - utas-adat információs egységként - az előzetes
utasadatokhoz (API adatok) való hozzáférésre. A Központ a rendőrségtől, egyedi adatkérés
alapján, kizárólag utasinformációs feladatai teljesítése során, személyazonosítás céljából férhet
hozzá az API adatokhoz.
A PNR törvény korábban csupán az Szbtv-ben rögzítette teljes körűen a Központ PNR adatok
átvételének és kezelésének a célját, azonban indokolt ezt az Lt.-ben is ugyanolyan tartalommal
meghatározni. A PNR törvény a légifuvarozók részére csupán azt írja elő, hogy az utasfelvételi
eljárást követően (check-in) haladéktalanul kötelesek a PNR (utas-nyilvántartási) adatokat
továbbítani a Központ részére. A check-in befejezésétől azonban a Központnak nagyon rövid idő
áll rendelkezésére az adatok elemzésére és értékelésére, ezért indokolt az utasfelvételi eljárást
megelőzően egy másik, korábbi időpontban történő adattovábbítás előírása a légifuvarozók
részére.
Az utas-nyilvántartási adatok, azaz PNR adatok a számítógépes foglalási rendszerekben (CRS) és
a járatindulás ellenőrzési rendszerekben (DCS) gyűjtött ellenőrizetlen adatok, mivel az utazni
szándékozó, illetve az utazó nevében eljáró személy adja meg, amelyeket eddig csupán
kereskedelmi célból gyűjtöttek.
Annak érdekében, hogy a PIU értékes elemzéseket, fenyegetettség-értékeléseket készíthessen
prevenciós célból és prognózisok felállításával a szervezett bűnözés, súlyos bűncselekmény és
terrorizmus elleni küzdelem érdekében, hozzáadott értéket jelent a tervezett felszállás előtt 12
órával megküldött PNR adatok és a check-in után, közvetlen a beszállás lezárását követően
beküldött PNR adatok összevetése, amelyek egyezősége, eltérése értékes információnak számít a
törvényi célok eléréséhez, elemzői oldalról.
Megjegyzendő, hogy az EU PNR Irányelv tervezet a légifuvarozók általi kétszeri adattovábbítást
tartalmaz (6. cikk 2. pont), azaz 24-48 órával a tervezett járatindulás előtt és közvetlenül a
beszállást követően. Megjegyzendő továbbá, hogy a 12 óra annak figyelembe vételével került
meghatározásra, hogy a Magyarországon működő legtöbb légitársaságnál az online check-in,
amely egyre elterjedtebb az utasok körében, a tervezett járatindulás előtt 24 órával válik
elérhetővé. Az utasok nagy része kb. 12 órával a tervezett indulás előtt él ezzel a lehetőséggel,
ezáltal már nagyobb számú PNR adathalmaz áll rendelkezésre így az indulás ellenőrzési
rendszerekből (DCS), mint ennél korábbi időpontban. A foglalási rendszerekben a foglalási
adatok ugyan jóval hamarabb keletkezhetnek, de a többéves elemzői/értékelő tapasztalatokat és
nemzetközi példákat figyelembe véve megállapítható, hogy az „ismeretlen” elkövetőkre nem
14
jellemző modus operandi, hogy több mint 24 órával, vagy több nappal, héttel előbb foglalásokat
kezdeményezzenek, ezért a legcélravezetőbbnek a módosításban felvetett 12 órával előbbi
időpontot tartjuk alkalmasnak PNR adatok első bekérésére.
Szövegcserés módosítással a javaslat az adatszolgáltatás kötelező jellegét egyértelműsíti.
Az 5. §-hoz
A javaslat biztosítja az útiokmány nyilvántartáshoz való hozzáférést a Központ részére, tekintettel
arra, hogy az Lt. 27/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Központnak lehetősége van az úti
okmány számát, típusát, stb. egyedi adatigénylés útján beszerezni, azonban ehhez meg kell
teremteni az útiokmány nyilvántartáshoz való hozzáférés lehetőségét.
A 6-7. §-hoz
Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV.
törvény (a továbbiakban: NEBEK tv.) módosítása nyomán törvényi szinten is rögzítésre kerül a
Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak (NEBEK) az egyes európai uniós jogi
aktusokban rögzített bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő
információcsere részletes szabályairól szóló 113/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet 3. §-a alapján a
biometrikus azonosítók „hit/no hit”-rendszerű nemzetközi összehasonlításában elért találatot
követően a kiegészítő adatok beszerzésében jelenleg is ellátott központi kapcsolattartó ponti
szerepe.
A NEBEK tv.-ben foglalt jogharmonizációs záradékot indokolt kiegészíteni az információs
rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2013.
augusztus 12-i, 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést deklaráló
rendelkezéssel.
A 8-12. §-hoz
A módosítás a Központnak értesítési kötelezettséget ír elő, amennyiben értékelő tevékenysége
során más szerv hatáskörébe tartozó kockázatot is feltár.
A módosuló szabályozás lehetőséget biztosít a Központnak az előzetes utasadatokhoz (API
adatok) való hozzáférésre. A Központ a rendőrségtől, egyedi adatkérés alapján, kizárólag
utasinformációs feladatai teljesítése során, személyazonosítás céljából férhet hozzá az API
adatokhoz. A Központ utas nyilvántartási adat átvételének és kezelésének célját határozza meg,
összhangban az Lt. rendelkezéseivel.
Felhatalmazó rendelkezést tartalmaz az utasadatok elektronikus átvételének részletes szabályait
tartalmazó miniszteri rendelet megalkotására.
15
Technikai pontosítást tartalmazó rendelkezés.
A 13-15. §-hoz
A közigazgatási bírságolás és az e-útdíj prümi típusú lekérdezése európai uniós jogalapjának
hiányában gondoskodni kell a tárgykört szabályozó törvényi rendelkezések megfelelő
módosításáról.
E kiegészítés a szükséges törvényi felhatalmazásnak a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető
közlekedési jogsértésre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló,
2011.	október 25-i, 2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv - az ún. CBE-irányelv -
egyes végrehajtási kérdéseinek kormányrendeleti szintű szabályozását korábban lehetetlenné tevő
hiányát hivatott orvosolni.
Az Európai Unió Bírósága a C-43/12 számú ügyben 2014. május 6-án hozott ítéletével a
2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet megsemmisítette és az irányelv joghatásait az
ítélethozataltól számított 12 hónapig fenntartotta. Az ítélet indoka ugyanakkor kizárólag egy
formai tényező, a megsemmisített irányelv jogalapja volt, sem a keresetet előterjesztő Európai
Bizottságnak, sem az ítéletnek nem volt célja tartalmi változtatás elérése. Ennek megfelelően a
2011/82/EU irányelv helyébe lépő, tartalmilag azonos irányelv előkészítése megtörtént, formális
elfogadása rövid időn belül várható, oly módon, hogy 2015. május 6-ától folyamatos maradjon a
közúti közlekedési jogsértésekre vonatkozó adatcsere. Az új irányelv elfogadását követően a
2011/82/EU irányelvre történő merev hivatkozásokat a jogharmonizáció során ezen új irányelvre
való hivatkozásokkal kell majd felváltani az érintett magyar jogszabályokban (Kkt., Kknyt.,
Szabs.jogs.tv.).
A 16-18. §-hoz
A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 19. § (1) és (2) bekezdésében foglalt
rendelkezések szövegének a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény
9.	§ (1) bekezdésében rögzített előírásra figyelemmel szükséges pontosítása.
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (Kknyt.) megfelelő
rendelkezéseire való merev hivatkozások törvényszövegbe iktatása biztosítja a tartalmilag hasonló
rendelkezések által jelenleg okozott jogalkalmazási zavarok kiküszöbölését, amennyiben e
szövegpontosítás a jövőben kétséget kizáróan egyértelművé teszi, hogy mely rendelkezések
szerint kell eljárni az egyes keresések során.
A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 26. §-ának új (3) és (4)
bekezdéseként törvénybe iktatandó rendelkezések hatálybalépésével egyidejűleg gondoskodni kell
a hivatkozott törvényszakasz korábbi (2) bekezdésben foglalt, az említett módosítás nyomán
ugyanakkor feleslegessé váló előírás hatályon kívül helyezéséről.
16
A 19- 20. §-hoz
A módosítás technikai jellegű, a Bnytv. szövegének a schengeni együttműködést szabályozó
hatályos törvény - a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary
Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény -
címével való összhangba hozását célozza.
Figyelemmel arra, hogy az ún. „prümi joganyag” (elsődlegesen a 2008/615/IB tanácsi határozat) a
daktiloszkópiai adatok tekintetében mindemellett a felderítési szakaszban is lehetővé teszi az on-
line lekérdezést, indokolt ezen, az uniós normák alapján biztosított szélesebb lehetőségnek a
magyar szabályozásban történő meghonosítása. A 8. § révén módosuló szabályozás immár a
felderítési szakban beszerzett daktiloszkópiai adatok - a Bnytv. 82. § (4) bekezdés a), c) vagy f)
pontja szerint találati adattovábbítás keretében a szakértői nyilvántartó szervnek megküldött, de a
biometrikus nyilvántartásba még fel nem vett, ujj- és tenyérnyomatot tartalmazó minták -
tekintetében is lehetővé teszi a prümi típusú összehasonlítás elrendelését.
A 21. §-hoz
A javaslat biztosítja a SISII nyilvántartáshoz való hozzáférést a Központ részére. A Központ utas
információs feladatai ellátásához elengedhetetlen a meghatározott közhiteles nyilvántartásokhoz
való hozzáférésének törvényi biztosítása.
Az utasadatok kezelésének célja a bűncselekmény elkövetésére irányuló gyanú esetén, valamint a
nemzet biztonságát veszélyeztető kockázatok esetén a megfelelő szerv azonnali értesítése.
Önmagában az utasadat alapján a fenti kockázatokra nem lehet következtetést levonni, szükséges
ezért, hogy az utasadatokat a feldolgozás során - konkrét bűncselekmény gyanúja esetén - a
legfontosabb nyilvántartások adataival össze lehessen vetni. A Központ jelenleg hozzáfér számos
nyilvántartáshoz, azonban a SISII eltérő adattartalmára tekintettel indokolt ehhez is hozzáférést
biztosítani.
A 22. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
A 23. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról
szóló 2014. évi XCIX. törvény 268. §-a - 2015. július 1-jei hatállyal - eltérő módon kívánja
módosítani a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 27/A. § (3)
bekezdés b) pontját, gondoskodni kell a szóbanforgó módosító rendelkezés hatálybalépésének
elmaradásáról.
A 24-25. §-hoz
Hatálybaléptető rendelkezést, illetve jogharmonizációs záradékot tartalmaznak.