﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/3410. számú
törvényjavaslat
a népesség személyi, családi és lakásviszonyainak minta alapján történő 2016. évi felméréséről
Előadó:
Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2015. február
1
2015. évi ... törvény
a népesség személyi, családi és lakásviszonyainak
minta alapján történő 2016. évi felméréséről
Az Országgyűlés a népesség személyi, családi és lakásviszonyainak minta alapján történő 2016. évi
felméréséről a következő törvényt alkotja:
1.	§ Magyarország területén, a 2016. október 1-jén 0 órakor fennálló állapot alapulvételével a
népesség személyi, családi és lakásviszonyairól összeírást (a továbbiakban: mikrocenzus) kell
tartani.
2.	§ (1) A mikrocenzus kiterjed
a)	a Magyarország területén élő, vagy átmenetileg külföldön tartózkodó, de Magyarországon
bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,
b)	a Magyarország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó
ba)	EGT-állampolgárokra,
bb)	harmadik országbeli állampolgárokra, és
bc)	hontalan személyekre
(az a) és b) pont a továbbiakban együtt: természetes személyek),
c)	a Magyarország területén lévő lakásokra, lakott üdülőkre és lakott egyéb lakóegységekre (a
továbbiakban együtt: lakások), és
d)	a Magyarország területén lévő közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményekre - így
különösen a gyermekvédelmi szakellátás intézményei, diákotthonok, kollégiumok,
munkavállalók elhelyezését szolgáló intézmények, tartós és átmeneti elhelyezést biztosító
szociális intézmények, büntetés-végrehajtás intézményei - (a továbbiakban: intézetek).
(2)	A mikrocenzus a Magyarország területén lévő lakások, intézetek - matematikai módszerrel,
a Központi Statisztikai Hivatal által kiválasztott - 10 százalékát és az azokban lakó személyeket
érinti.
(3)	A mikrocenzust az internetes önkitöltéses és az interjús módszer kombinálásával kell
végrehajtani. Az adatszolgáltatás módját az adatszolgáltatásra kötelezett személy választja meg.
(4)	Az adatfelvételt 2016. október 1. és 2016. október 31. között kell végrehajtani, az
összeírásból kimaradt személyek és lakások pótösszeírását 2016. november 8-ig kell befejezni.
(5)	A (2) bekezdésben foglaltak szerint kiválasztott lakások és intézetek lakóit a kijelölésről és
az adatszolgáltatási kötelezettségről, valamint az annak teljesítésével kapcsolatos egyéb
információkról a Központi Statisztikai Hivatal az adatszolgáltatást megelőzően értesíti.
3.	§ (1) A mikrocenzus során az adatszolgáltatás a következő adatkörök összeírására terjed ki:
a)	a természetes személyekre vonatkozóan: nem, születési idő, állampolgárság, lakóhely, a
lakáshasználat jogcíme, családi állapot, családi állás, élve született gyermekek, iskolába járás,
iskolai és szakmai végzettség, nyelvismeret, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató és
2
munkahely, nemzetiség, anyanyelv, családi, baráti közösségben beszélt nyelv, egészségi
állapot, fogyatékosság;
b)	a lakásokra vonatkozóan: cím, rendeltetés (típus), építési év, felújítás és korszerűsítés,
falazat, tulajdoni jelleg, helyiségek száma, alapterület, kommunális ellátottság, felszereltség;
c)	az intézetekre vonatkozóan: cím, rendeltetés, férőhelyek száma.
(2) A mikrocenzus során az adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon kell felvenni.
4.	§ (1) Az adatszolgáltatás a Központi Statisztikai Hivatal által a mintába kijelöltek számára - a
(2) bekezdésben felsorolt adatkörök kivételével - kötelező.
(2)	Az adatszolgáltatás a mikrocenzus egészségi állapotra, fogyatékosságra, nemzetiségre,
anyanyelvre és a családi, baráti közösségben beszélt nyelvre vonatkozó kérdéseire önkéntes.
(3)	A mikrocenzus kérdőívének egyértelmű utalást kell tartalmaznia arra, hogy a (2)
bekezdésben megjelölt adatkörökhöz tartozó kérdésekre az adatszolgáltatás önkéntes.
(4)	A mikrocenzus során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók.
(5)	A mikrocenzussal egyidejűleg a Központi Statisztikai Hivatal kiegészítő adatfelvételeket
hajt végre, amelyekre a válaszadás önkéntes.
(6)	A mikrocenzus során felvett adatok kezelése, feldolgozása Magyarország területén történik.
5.	§ (1) A mikrocenzus végrehajtása - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a
Központi Statisztikai Hivatal feladata.
(2) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által fenntartott intézetek, valamint az
ezekben az intézetekben élők vonatkozásában a mikrocenzus helyi előkészítéséért és az
adatfelvétel végrehajtásáért - a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve - az intézet
vezetője a felelős.
6.	§ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatkörökön belüli részletes adattartalmat,
b)	az adatgyűjtés előkészítésének, az adatszolgáltatási kötelezettségről történő értesítés és az
adatszolgáltatás teljesítésének, valamint a mikrocenzussal összefüggő adminisztratív adatátadás
szabályait.
7.	§ Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
3
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A társadalmi folyamatok változása szükségessé teszi, hogy a döntések előkészítéséhez és hatásainak
méréséhez megbízható, időszerű adatok álljanak rendelkezésre. A legutóbbi, 2011. évi népszámlálás
adatai az öt évvel korábbi állapotokat tükrözik, a következő népszámlálás pedig 2021-ben esedékes.
A szükséges adatok biztosítására két népszámlálás közötti időszakban az elmúlt öt évtizedben
kialakult gyakorlat szerint a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI.
törvény 6. § (1) bekezdés d) pontjával összhangban mikrocenzust hajt végre.
Magyarországon 1963 óta rendszeresen, általában tízéves időközökben, két népszámlálás közötti
időszak félidejében kerül sor mikrocenzusra. A legutóbbi mikrocenzust a Központi Statisztikai
Hivatal 2005-ben hajtotta végre.
A mikrocenzus programját tekintve kis népszámlálás, amely nem a lakosság egészére, csak egy
kisebb mintájára terjed ki. A korábbi mikrocenzusok alapvetően országos becsléseket adtak, a
legmélyebb területi szint a megye volt. Abból a célból, hogy főbb adatok a jelenlegi legkisebb
térségi tervezési egységekre, a járásokra is rendelkezésre álljanak, a lakások és a népesség 10
százalékára kiterjedő minta alkalmazása szükséges.
Magyarországon a mikrocenzus megtartása azért is indokolt, mert
-	átfogó képet ad a népesség nagyságáról, kor-, nem-, családi állapot, nemzetiség szerinti
összetételéről, iskolázottságáról, foglalkoztatásáról, a lakáskörülményekről, a
háztartások és a családok jellemzőiről, a 2011. évi népszámlálás óta eltelt öt évben e
jellemzőkben bekövetkezett változásokról;
-	eredményei alapul szolgálnak a társadalmi, gazdasági és politikai döntések
előkészítéséhez, különösen nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a területfejlesztéssel, a
lakással, a családdal, a nemzetiségekkel, a szociális helyzettel, a foglalkoztatottsággal
kapcsolatos politika alakításához;
-	a mikrocenzus országos, regionális, megyei, és a főbb témákra vonatkozóan járási szintre
képes adatot szolgáltatni, ezáltal elősegíti a „helyi társadalom” összetételének, belső
tagozódásának jobb megismerését, ezzel megalapozza az országos és területi
közigazgatás döntés-előkészítési, döntéshozói tevékenységét;
-	a mikrocenzus adatai információs bázist nyújtanak tudományos kutatásokhoz,
reprezentatív adatfelvételek mintáinak kiválasztásához, valamint más típusú országos és
helyi vizsgálatokhoz, elemzésekhez;
-	a 2016. évi mikrocenzus adatai a 2011. évi és korábbi népszámlálások eredményeivel
összehasonlítva információt szolgáltatnak a legfontosabb társadalmi folyamatok, a
társadalmi-gazdasági élet változásainak megismeréséhez.
A mikrocenzus végrehajtására a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény, az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a
nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével
kerül sor. Az említett törvények - egyebek mellett - előírásokat és garanciákat tartalmaznak az
adatok védelméről, továbbá más, az adatfelvétel szempontjából fontos körülményről. A
törvényjavaslat kötelezettséget ró az adatszolgáltatókra, miszerint kötelesek valós adatokat
4
szolgáltatni. Az összeírás során azonban az adatszolgáltatóktól nem szabad dokumentumokat kérni.
Az egészségi állapot, a fogyatékosság, az anyanyelv és a nemzetiség adatkörök az ún. különleges
adatok közé tartoznak, az ezekbe a csoportokba tartozó kérdések kitöltése önkéntes, az
adatszolgáltató nem köteles azokra válaszolni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat tartalmazza az adatszolgáltatás eszmei időpontját, vagyis azt az időpontot,
amelyre az adatok vonatkoznak.
A 2016. évi mikrocenzus eszmei időpontja pontosan öt évvel követi a 2011. évi népszámlálás
eszmei időpontját, így a társadalmi jellemzőkben az elmúlt öt évben bekövetkezett változások
pontosan mérhetővé válnak.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza az adatszolgáltatók körét, majd tételesen is felsorolja az
adatszolgáltatásra kötelezettetek csoportjait. A mikrocenzus során össze kell írni a mintába
kiválasztott valamennyi lakott, üres vagy nem lakás céljára használt lakást, a lakott üdülőket, a
lakott egyéb lakóegységeket és a közösségi éjszakai elhelyezést nyújtó intézeteket, valamint az
ezekben élő, az összeírás körébe tartozó személyeket.
A személyek közül össze kell írni
-	az összeírt lakásban, intézetben életvitelszerűen élő magyar állampolgárokat, beleértve
az átmenetileg külföldön tartózkodókat is, függetlenül attól, hogy be vannak-e jelentve
adott címre,
-	az összeírt lakásban, intézetben élő külföldi állampolgárokat, ha három hónapnál
hosszabb ideig tartózkodnak a Magyarország területén,
-	az összeírt lakásban, intézetben élő hontalan személyeket.
A törvényjavaslat rendelkezik a minta nagyságáról, az adatfelvétel módjáról, az adatfelvétel
kezdetéről és befejezésének határidejéről.
Abból a célból, hogy az információk a főbb adatok vonatkozásában a jelenlegi legkisebb térségi
tervezési egységekre, a járásokra is rendelkezésre álljanak, a lakások és a népesség 10 százalékára
kiterjedő minta alkalmazása szükséges.
A mikrocenzust a 2011. évi népszámláláshoz hasonlóan az internetes önkitöltéses és a
számlálóbiztosi interjús módszer kombinálásával kell végrehajtani. Az adatszolgáltatás módját az
adatszolgáltatásra kötelezett személy választja meg. Az adatszolgáltatási módszerek közötti
választási lehetőség az adatszolgáltató kényelmét szolgálja, az adatszolgáltatási terhet csökkenti.
5
Ugyanezen cél elérése érdekében a mikrocenzus során a lehetőségekhez képest rövid, egyszerűen és
kevés időráfordítással kitölthető kérdőívet kíván a Központi Statisztikai Hivatal alkalmazni.
Az adatfelvétel időtartama a többcsatornás adatfelvételi módszer és a mintanagyság
figyelembevételével került meghatározásra. A kiválasztott lakások és intézetek lakóit a kijelölésről
és az adatszolgáltatási kötelezettségről, valamint az annak teljesítésével kapcsolatos egyéb
információkról a Központi Statisztikai Hivatal az adatszolgáltatást megelőzően értesíti.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat tartalmazza azokat az adatköröket, amelyekre a mikrocenzus programja kiterjed.
Annak érdekében, hogy a 2011. óta bekövetkezett változások mérhetők legyenek, a mikrocenzus
alapprogramja követi, bizonyos adatkörök esetében az aktuális igényeknek megfelelően módosítja a
2011. évi népszámlálás kérdésköreit.
A témák törvényben történő felsorolása garanciát jelent az állampolgárok számára, hogy a
mikrocenzus során csak a törvényben felsorolt körben kötelezhetők válaszadásra.
Az adatgyűjtés a személyek vonatkozásában tartalmazza a legalapvetőbb adatokat, mint a nem, a
születési idő, az állampolgárság, a lakóhely és a törvényes családi állapot. A törvényjavaslat szerint
-	a 2011. évi népszámláláshoz hasonlóan - a program nem tartalmazza a személy családi és
utónevét.
A jelenleg érvényes magyarországi bejelentési rendszer szerinti lakcímek nem minden esetben fedik
azt a lakást, ahol az összeírt ténylegesen, életvitelszerűen él. A 2016. évi mikrocenzus alkalmával
tehát meg kell kérdezni azt a lakcímet is, amelyet a személy tényleges lakóhelyének tekint,
függetlenül attól, hogy oda bejelentkezett-e vagy sem. Ez a lakcím szükséges a lakónépesség
megállapításához, továbbá a pontos és valós vándorlási és ingázási statisztikák elkészítéséhez is.
A születéskori és az előző lakóhely, továbbá a legalább egy évig tartó külföldi tartózkodás helyének
kérdezése is a vándorlások mértékének és irányának vizsgálatát célozza.
Az egyes iskolai végzettségi szintekhez tartozók száma és aránya az egyik legfontosabb jellemzője
egy ország lakossága tudásvagyonának, szellemi potenciáljának. A hivatalos nyilvántartások
jelenleg nem tartalmazzák teljes körűen a személyek iskolai végzettségét, szakképzettségét,
kifejezetten az iskolai végzettség nyilvántartását célzó regiszter felállítására pedig még nem került
sor.
A népesség gazdasági aktivitási és foglalkoztatási jellemzői mellett a munkahely és a tényleges
lakóhely településének összevetésével az ingázók számának meghatározása is lehetővé válik.
Adatfelhasználói igények indokolják, hogy az ún. különleges adatok köréből a nemzetiségre, az
anyanyelvre és a családi, baráti közösségben beszélt nyelvre, továbbá az egészségi állapotra,
fogyatékosságra vonatkozó adatok is részét képezzék az összeírandó adatköröknek.
A háztartások és a családok vizsgálatának jelentőségét alapvetően meghatározza, hogy a
háztartások a társadalom legkisebb gazdasági, a családok pedig a legkisebb vérségi, rokoni
egységei. A társadalomban az utóbbi évtizedekben részben átértékelődött a család fogalma, új
6
családformák jelentek meg. A mikrocenzus adataiból a családszerkezetben a legutóbbi
népszámlálás óta bekövetkezett változások nagy pontossággal megállapíthatók.
A mikrocenzus során gyűjtött adatok átfogó képet adnak a magyarországi lakásállomány számáról,
nagyság szerinti összetételéről, egyes minőségi, felszereltségi és közmű-ellátottsági jellemzőiről, a
tul ajdonvi szonyokról.
A program tartalmazza a közösségi elhelyezést nyújtó intézetekben lakók összeírását is. Ennek
keretében a mintába kiválasztott intézetekben élők adatain túl az intézetek legfontosabb
jellemzőinek - rendeltetés, férőhelyek száma - felvételére is sor kerül.
A 4. §-hoz
Az említett jogszabályokkal összhangban a törvényjavaslat rögzíti, hogy az adatszolgáltatás - a
mintába kijelöltek számára - kötelező, valamint megállapítja, hogy a gyűjtött adatok kizárólag
statisztikai célra használhatók. Ez utóbbi kitétel biztosítja, hogy az adatszolgáltatók - személyi
azonosításra alkalmatlan - egyedi adatai visszaazonosítható módon nem kerülhetnek
nyilvánosságra, továbbá hogy a statisztikai célra gyűjtött adatok más - adminisztratív, hatósági -
célra nem kerülhetnek felhasználásra.
A mintába kijelöltek számára az adatszolgáltatás a mikrocenzus egészségi állapotra,
fogyatékosságra, nemzetiségre, anyanyelvre és a családi, baráti közösségben beszélt nyelvre
vonatkozó kérdéseire, továbbá a kiegészítő felvételek kérdéseire önkéntes.
Az adatszolgáltató a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény alapján köteles a valóságnak
megfelelő adatot szolgáltatni.
Az 5. §-hoz
A korábbi gyakorlatnak megfelelően a törvényjavaslat a Központi Statisztikai Hivatal feladatává
teszi a mikrocenzus előkészítését, végrehajtását, az adatok feldolgozását és közzétételét. Kivételt
képeznek ez alól a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek által fenntartott intézetek, ahol
az adatgyűjtés végrehajtásáért - a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve - az intézet
vezetője a felelős.
A 6-7. §-hoz
Felhatalmazó és hatályba léptető rendelkezés.